A SPECIFIKUS NYELVI ZAVAR BIOLÓGIAI ALAPJAI 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A SPECIFIKUS NYELVI ZAVAR BIOLÓGIAI ALAPJAI 1"

Átírás

1 A SPECIFIKUS NYELVI ZAVAR BIOLÓGIAI ALAPJAI 1 Lukács Ágnes,2 és Kas Bence 3,4 1 MTA-BME Kognitív Tudományi Kutatócsoport 2 MTA Nyelvtudományi Intézete 3 BME Kognitív Tudományi Tanszék 4 ELTE GYFK Fonetikai és Logopédiai Tanszék és Bevezető Tanulmányunkban áttekintjük a specifikus nyelv(fejlődés)i zavar (SNyZ) neurobiológiai és genetikai kutatásainak eredményeit. A SNyZ kifejezés olyan gyerekekre utal, akik nem képesek tipikusan fejlődő társaikhoz hasonló tempóban és minőségben elsajátítani az anyanyelvüket annak ellenére, hogy átlagos beszédkörnyezetben nevelkednek, érzékszerveik épek, értelmi képességük legalább átlagos, és neurológiai károsodás, pszichiátriai vagy szociális zavarok sem mutathatók ki náluk. Nyelvi fejlődésük tehát a tipikusnál lassabb ütemű, gyakran csak 2-3 éves korukban kezdenek szavakat használni és azokból többszavas mondatokat alkotni. A beszédhangokat rendszerint a normálistól eltérően ejtik, így beszédük sokáig csak az ismerősök számára érthető. Egyszerű, gyakran nyelvtanilag hibás mondatokban beszélnek, szókincsük, illetve mondatalkotási és mondatmegértési készségük korlátozottsága óvodás- és kisiskoláskorban is kimutatható. Ez rendszerint az írott nyelv elsajátításának nehézségeit vonja maga után. E bevezető után témaválasztásunk akár furcsának is tűnhet, tekintve, hogy a SNyZ fenti definíciója többek között kizárja a nyilvánvaló neurológiai, idegrendszeri sérüléseket is. Ez alatt azonban elsősorban drámai agysérülést vagy ismert idegrendszeri elváltozásokat értenek; míg az efféle sérülések valóban ki vannak zárva, a fejlettebb vizsgálóeljárások újabban finomabb strukturális és mechanizmusszintű neurobiológiai eltéréseket 1 A beszámoló készítését az OTKA Tudományos Iskola pályázata támogatta, Témavezető Pléh Csaba, TS

2 tárnak fel a SNyZ-t mutató gyerekek idegrendszerében a tipikus fejlődésű gyerekekhez képest. Ezeknek a vizsgálatoknak a fő ambíciója a SNyZ okainak felderítése; ez egyrészt támpontokat adhat az érintett gyerekek fejlesztéséhez, másrészt fontos adatokkal járulhat hozzá a humán megismerőrendszer működésének és idegrendszeri alapjainak megértéséhez. A fő nehézséget az jelenti, hogy a SNyZ-t mutató gyerekek csoportja távolról sem egységes; egyes gyerekek esetében inkább csak kifejezésbeli nehézségek vannak a megértés épsége mellett, másoknál esetleg csak a beszédhang-megkülönböztetés vagy éppen a raghasználat terén mutatkoznak tünetek (Egy jellegzetes raghasználati zavart mutat be esettanulmányában Pléh és Winkler, 2006). Bár többen megpróbáltak különböző alcsoportokat azonosítani, a megnyugtató alkategorizációs rendszer még nem született meg. Márpedig a különböző típusú nyelvi zavarok hátterében feltehetően különböző idegrendszeri eltérések keresendők. A specifikus nyelvi zavar idegrendszeri hátterére nézve számos elmélet született. Egyes kutatók a nyelvet vagy csak a nyelvtant funkcionálisan és anatómiailag is különálló, más tanulási és egyéb képességektől független modulként képzelik el, így ők csak a nyelvet érintő sérülést tételeznek fel. Más elméletek szerint a specifikus nyelvi zavarban nem közvetlenül a nyelvi/nyelvtani képességek sérülnek, hanem alapvetőbb kognitív képességek zavara vezet a nyelvi elmaradáshoz. Van, aki szerint a beszédhangok feldolgozásának zavara, mások szerint a fonológiai rövidtávú emlékezet csökkent kapacitása, megint mások szerint a gyorsan változó hallási ingerek (aminek a beszéd a leggyakoribb példája) feldolgozásának még általánosabb deficitje okozza a nyelvi problémákat. A következőkben előbb összefoglaljuk a specifikus nyelvi zavarral összefüggésbe hozott neurobiológiai eltéréseket, majd rátérünk az oknyomozó genetikai vizsgálatok eredményeire. Neurobiológiai eltérések A specifikus nyelvi zavar egyik rejtélye, hogy miközben azok a gyerekek, akik valamilyen súlyos, kiterjedt agysérülés következtében mutatnak hasonló tüneteket, viszonylag jól felépülnek a sérülésből, a látható

3 neurológiai sérülést nem mutató SNyZ-gyerekek számára ez sokkal problémásabb. Úgy tűnik, a plasztikusan fejlődő agy súlyos sérülés esetén könnyebben talál alternatív megoldásokat a megismerőrendszer működtetésére, míg a kisebb, de fejlődési eredetű, gyakran a mechanizmusszintet is érintő eltérések kijavítása kevésbé sikeres. Egy korai javaslat azt vetette fel, hogy SNyZ-ban a homlok- és halántéklebeny szomszédos (periszilviánus) területeinek kétoldali sérülésével állunk szemben (Bishop 1987). A későbbi vizsgálatok inkább az agyféltekék közötti, méretbeli aszimmetria jelentőségét hangsúlyozzák. Tipikus nyelvi fejlődés esetén a nyelvhez kapcsolódó agyterületek, így a Wernicketerületnek megfelelő felső halántéklebenyi terület (planum temporale) és a Broca-területnek megfeleltethető alsó-hátsó homloklebenyi régió (pars triangularis; a két területet az 1. ábra mutatja) általában nagyobbak a bal oldalon. E normális aszimmetria helyett nyelvi zavarban a fenti területek mérete gyakran szimmetrikus, sőt bizonyos esetekben jobboldali eltolódást figyeltek meg a Broca- és Wernicke-területeken. 1. ábra. A Broca- és Wernicke-területek Gauger és munkatársai (1997) 5,5-13 év közötti nyelvi zavart mutató gyerekeket hasonlított össze azonos életkorú, tipikus nyelvi fejlődésű kontrollgyerekekkel. A mágneses rezonancián alapuló képalkotási

4 vizsgálatok (MRI) tanúsága szerint a Broca-terület (pars triangularis) jelentősen kisebb volt a bal oldalon a NyZ-gyerekeknél és gyakoribb volt a fordított (jobboldali túlsúlyú) aszimmetria a nyelvi struktúrák tekintetében. A nyelvhez kapcsolódó agyterületek anatómiai rendellenességének mértéke korrelált a nyelvi teljesítményben megmutatkozó elmaradással. Ez alapján úgy tűnik, hogy a nyelvi sérülés hátterében egy neurobiológiai sérülés áll, amely az agy nyelvhez kapcsolódó területeit érinti. Plante és kollégái (1991) 4 és 9,5 év közötti, nyelvi zavart mutató fiúknál 8-ból hat esetben találtak eltérést a szokásos bal-jobb aszimmetriától: három esetben a jobboldali periszilviánus terület a balhoz hasonló méretű volt, három esetben pedig nagyobb volt a jobboldalon. Plantéék azonban a vizsgálatot az érintett gyerekek testvéreire és szüleire is kiterjesztették, és nagy részüknél hasonló elváltozást találtak: vagy az aszimmetria hiányát, vagy a jobboldalon nagyobb nyelvi területeket. A szülők és a testvérek között szintén előfordult nyelvi zavar korábban vagy a vizsgálat időpontjában, de nem mindenkinél, ráadásul volt több olyan nyelvi zavart mutató fiú is, akinél nem volt agyi aszimmetria, viszont szüleiknél és majdnem minden testvérüknél igen. Ez egybevág Geschwind és Levitsky (1968) klasszikus vizsgálatával is, melyben hétköznapi, azaz normális nyelvi fejlődésű személyek közel egynegyede nem mutatta a szokásos baljobb aszimmetriát. Plante az eltérés hátterében korai különösen magas tesztoszteronszintet feltételez, míg Locke (1994) úgy gondolja, hogy a kompenzációs mechanizmusok eredménye lehet a jobboldali túlburjánzás: a nyelvi zavaros gyerekek a jobb félteke kevésbé hatékony tanulómechanizmusaira építenek a hatékony balféltekei folyamatok sérülése miatt. Ez azonban nem magyarázza meg, hogyan lehetséges a rendellenes szimmetria mellett normális nyelvi működés is. A normálistól eltérő féltekei aszimmetria tehát olyan tényező, ami hajlamosíthat nyelvi zavarra, de önmagában biztosan nem okozza azt (Leonard 1998 összefoglalója nyomán). Számos eljárással vizsgálták az elsőként Gopnik és Crago (1991) által felfedezett, azóta híressé vált KE-családot, amely több, mint 30 tagjának fele súlyos, felnőttkorban is nyilvánvaló nyelvi zavart mutat. A család tagjainak beszéde nehezen érthető, az artikulációs és egyéb

5 szájmozgások kontrollja is súlyos zavart szenvedett. Náluk a probléma gyökerét egyesek az artikulációs mozgások szekvenciális szervezésében látják, ezért feltételezték, hogy az idegrendszer mozgáskivitelezésért felelős (motoros) részei sérültek. Két családtag esetében a pozitronemissziós tomográfiás (PET) vizsgálat több motoros területet valóban eltérőnek talált (Vargha-Khadem és mtsai 1998). Hasonló eredményre jutott Watkins és kollégái (2002), akik a KE-család nyelvi zavart mutató tagjainak, a nem érintett családtagoknak és egy azonos életkorú kontrollcsoport MRIfelvételeit hasonlították össze. Az érintett családtagok csoportja a szürkeállomány mennyiségében főként a mozgáshoz és a beszédhez kapcsolódó agyterületeken tért el az egymástól nem különböző két kontrollcsoporttól. Egy, az agysérüléskor szerzett nyelvi zavarokkal is összefüggésbe hozott agykéreg alatti képlet, a farkosmag (nucleus caudatus) térfogata mindkét oldalon kisebb volt. E mag működését egyébként az előbbi PET-vizsgálat is rendellenesnek találta (Vargha-Khadem et al., 1998), az érintett családtagoknál egy álszóismétlési feladat végrehajtása során nagyobb volt itt az aktivitás. A nucleus caudatus bal oldali térfogata ugyanezeknél a személyeknél erős pozitív korrelációt mutatott a szájmozgásteszteken mutatott teljesítménnyel; és meglepő módon, minél nagyobb volt a jobboldali csökkenés, illetve minél kisebb volt a kétoldali magvak össztérfogata, annál jobb volt az álszóismétlési teljesítmény. Bár az utóbbi eredményt nehéz értelmezni, ez további bizonyíték arra, hogy a nucleus caudatus rendellenes fejlődése kapcsolatban áll a szájmozgáskontroll és az artikulációs mechanizmusok sérülésével a KEcsaládban. Ullman és Pierpont (2005) az SNYZ okaként egy általánosabb kognitív képesség, a procedurális emlékezeti rendszer sérülését jelölik meg procedurálisdeficit -hipotézisükben (PDH). A PDH szerint a szekvencia- és szabálytanulásért, így többek között a nyelvtan elsajátításáért is felelős procedurális emlékezeti rendszert alkotó agyi struktúrák rendellenes fejlődése áll a nyelvi fejlődés zavarának hátterében. Ebből a hipotézisből az következik, hogy a fejlődési zavar nem kizárólag a nyelvtani vagy nyelvi képességeket érinti, hanem megnyilvánulhat minden olyan nyelvi és nemnyelvi tartományban, amelynek a működése vagy kialakulása

6 procedurális tanuláshoz kötött. Ezzel összhangban áll az a megfigyelés, hogy a nyelvi zavart gyakran kíséri figyelemzavar, és sokszor jár együtt mozgásos nehézségekkel és munkamemória-problémákkal is. A PDH szerint az érintett agyterületek a procedurális rendszert alkotó struktúrák lehetnek, az SNYZ-ben a fent áttekintett vizsgálatokkal összhangban elsősorban a bazális ganglionok (főként a nucleus caudatus) és a homloklebeny Broca-régiója. A procedurális rendszerhez tartozik még több kérgi terület, és a kisagy is. Az SNYZ sokféleségét ez az elmélet azzal magyarázza, hogy a procedurális körön belül bármelyik rész sérülhet (bár nem mindegyik egyforma eséllyel) és eltérő szerkezetek sérülése esetén a tünettan is változatos lehet. Watkins és kollégái (2002) fent idézett kiterjedt vizsgálatának néhány további részlete is összhangban van ezzel a hipotézissel: a fent említett agyterületek mellett a honloklebeny motoros területei, sőt a kisagy bizonyos részei is strukturális eltéréseket is mutattak. Bishop (2007) 26 olyan tanulmányt tekint át, melyekben nyelvfejlődési zavart mutató vagy diszlexiás gyerek hangmegkülönbözető képességét elektrofiziológiai úton, ún. esemény kiváltotta agyi potenciálok (EKP) mérésével vizsgálták. A szokásos vizsgálati paradigmában egy bizonyos sztenderd hanginger, pl. egy da szótag többszöri meghallgatását egy eltérő inger, pl. a ga szótag követi, az ingerek észlelésekor keletkező agyi ingerületeket a koponyára rögzített elektródákon keresztül regisztrálják. A sztenderd és az eltérő ingerhez kapcsolódó potenciálok közti különbség az eltérési negativitás (EN), amelyből lehet következtetni két hanginger közti különbség felismerésére. Bishop összegzése szerint az eddigi adatok tendenciózusan azt erősítik meg, hogy bár a hangok megkülönböztetése önmagában nem okoz problémát, de számos nyelvi zavart mutató gyereknek nehézségei vannak a hangok frekvencia szerinti elkülönítésében, ha a hangok gyorsan követik egymást. Ez éppúgy igaz a beszédhangokra, mint más, nemverbális hangokra. Három különböző, válaszadást is igénylő feladatban Neville és mtsai (1994) más elektrofiziológiai eltéréseket is találtak a nyelvi zavart mutató csoportban. Az első feladatban akkor kellett megnyomni a gombot, amikor 2000 Hz-es hangok között megjelent egy 1000 Hz-es, a második feladat pedig vizuális volt: itt nagy piros négyzetek között megjelenő kis fehér

7 téglalapokat kellett észrevenni. A harmadik feltételben szavanként megjelenő mondatokat kellett olvasni, melyek felénél az utolsó szó jelentése nem illett a mondathoz, ezt kellett gombnyomással jelezni. A vizsgált SNYZ-csoport nem volt egységes. A hallási monitorozó feladatban csak azoknál a gyerekeknél volt eltérés, akik egy másik gyors hallási feldolgozást igénylő viselkedéses feladatban (Tallal és Piercy 1973) is gyengén teljesítettek. Náluk a jobboldali elülső agyterületek felett kisebb amplitúdókat mértek a korai EKPösszetevőkben. Az SNYZ gyerekeknél a vizuális feladatban is alacsonyabb volt az hullámerősség. A mondatfeldolgozási feladatban viszont egy másik hullámösszetevő, a jelentésbeli vagy mondattani anomáliákra jelentkező N400 volt rendellenesen nagy. A zárt osztályba tartozó vagy funkciószavakra (például mögött, és, mert, az) jelentkező N400 tipikus feldolgozásra jellemző aszimmetriája (nagyobb negativitás a baloldali elülső területek fölött) sem volt megfigyelhető a legsúlyosabb nyelvtani deficitet mutató gyerekeknél. A magasabb szintű nyelvfeldolgozási folyamatok funkcionális aszimmetriáját mutatták ki Shafer és munkatársai (2000) is a beszélt nyelv feldolgozásának elektrofiziológiai vizsgálatában. A vizsgálatban résztvevők történeteket hallgattak, és a történetekbe, illetve értelmetlen kontextusba beágyazott névelőkre adott agyi elektromos válaszokat rögzítették. Az SNYZcsoportnál megfordult a temporális kéreg fölötti elektródahelyeknél tapasztalt szokásos aszimmetria a névelők feldolgozására. Ezek a vizsgálatok arra mutatotnak rá, hogy a mind a hallási, mind a nyelvtani feldolgozási deficit megmutatkozik a neurobiológiai háttérfolyamatok rendellenes működésében is. Genetikai eltérések A nyelvfejlődési zavar genetikai vizsgálata azután kapott nagy figyelmet, hogy kiderült, a korábban feltételezett környezeti tényezők, úgy mint a neveltetés, születés körüli enyhe agykárosodás vagy visszatérő fülbetegségek, nincsenek jelentős hatással a SNyZ kialakulására. Ráadásul a gyakorló logopédusok, pszichológusok körében régóta ismert, hogy a nyelvi zavar gyakran mutat családi halmozódást, ami pedig genetikai összetevőre

8 utal. Az áttekintő vizsgálatok szerint a specifikus nyelvi zavarral élő gyerekek közel felénél valamilyen rokon is érintett, és bár az ikervizsgálatokban változnak a konkordanciák, abban mindenki egyetért, hogy egypetéjű ikreknél nagyobb az együttes előfordulás valószínűsége, mint kétpetéjűeknél (Stromswold 2000), tehát a zavarnak jelentős genetikai összetevője van. A gyermek és a szülő esetében a nyelvi zavar együttes előfordulása akkor a legnagyobb (33%), ha a gyerek együtt él a biológiai szülővel, vagyis a genetikai és környezeti hatások egyszerre vannak jelen. A nem együttélő biológiai szülő esetén ez 25%, nevelőszülőnél 11%. (Felsenfeld és Plomin, 1997). A fentebb már említett KE-család esetében a súlyos nyelvi zavar és a társuló szájmozgásbeli tünetek a 7. szomatikus kromoszómán található FOXP2-génhez kötődnek (Lai és mtsai 2001). A génnek az arc és az állkapocs mozgásában van szerepe, és azzal, hogy ezen a területen a mozgáskoordinációt szabályozza, a nyelv bizonyos aspektusai épülhetnek rá. Egyrészt azonban már a rágcsálókban és majmokban is jelen van, ahol nyelvről még nem beszélhetünk, másrészt a FOXP2 olyan géntípusba tartozik, mely más gének működésének ki- és bekapcsolásában játszik fontos szerepet. A FOXP2 tehát nem önmagában felelős a nyelvért: befolyásol más géneket, amelyek döntő fontosságú neurális pályák kialakulására hatnak, így közvetve befolyásolja a nyelvi képességet (Fisher 2005). Az embernél e gén egy mutációja pontosabban, ha nem két, hanem csak egy ilyen génnel rendelkezik valaki komoly nehézségeket okoz a beszédben, az ajak- és nyelvmozgásban. A beszéd és a nyelv az észlelés, emlékezet, fogalomalkotás és mozgáskészségek komplex integrációját igényli, és egy genetikai zavar, amelyik ezek közül bármelyiket érinti, befolyásolja a nyelvelsajátítást is. A FOXP2 tehát nem a nyelvi képességért felelős gén, mutációja ugyanakkor egyfajta, nyelvtani deficitekhez is vezető nyelvfejlődési zavart okoz. A nyelvi zavarban szenvedők többségénél azonban nem mutatható ki FOXP2-mutáció, így ez a genetikai eltérés önmagában nem tehető felelőssé. Dorothy Bishop és munkatársainak (2001) ikervizsgálatai több örökletes tényezőre is fényt derítettek. Egy- és kétpetéjű ikreket hasonlítottak össze olyan képességeket mérő feladatokban, amelyek nyelvi

9 zavarban tipikusan elmaradást mutatnak, ilyen a gyors hallási feldolgozás (GyHF) és fonológiai rövidtávú memória (FRTM). A fonológiai rövidtávú emlékezet és a gyors hallási feldolgozás teljesítménymutatóit összehasonlítva előbbi erős öröklődési hatást mutatott, míg az utóbbi nem (1. táblázat). A nyelvi zavarnak akkor a legnagyobb a valószínűsége, ha az erős genetikai hatást mutató verbális munkaemlékezet és a környezeti tényezők következtében előálló hallási feldolgozási zavar együtt fordul elő. Egypetéjű Kétpetéjű GyHF FRTM táblázat. Az egypetéjű és kétpetéjű ikrek verbális emlékezeti és akusztikai teljesítménymutatóinak együttjárása Bishop öröklődési vizsgálatában Bishop munkacsoportja (2006) később a specifikus nyelvi zavar egy újabb jellegzetes mutatóját vonta be a vizsgálatba. A fonológiai rövidtávú emlékezet és a nyelvtani morfémák produkciójának igeidőjelölésben megnyilvánuló deficitjének genetikai hátterét és kapcsolatát vizsgálta meg 173 ikerpárnál. Mindkét viselkedéses mutató jól elkülönítette a nyelvi zavar kockázatát mutató gyerekeket a többiektől, és a teljesítmény mindkét feladaton jelentős mértékben örökletesnek bizonyult, de a két sérülés között kicsi volt a fenotipikus és etiológiai átfedés, ami arra utal, hogy eltérő gének okozhatják a két deficitet. Több teszt közül a fonológiai rövidtávú emlékezet kapacitása, az igeragozás és a különböző mondattani szerkezetek megértésében semmilyen környezeti hatást nem találtak, és csak ezeknél volt jelentős az öröklési hatás. A szókincstesztben mutatott teljesítmény és a mondatfelidézés jelentős környezeti hatást mutatott, de örökletest nem (bár mások találtak genetikai hatást a szókincsteljesítményben, de azok a vizsgálatok a 2 éves kor alatti szókincsre vonatkoztak és szülői beszámolókra építettek). Ezek az

10 eredmények alátámasztják azt a megállapítást, hogy a fonológiai rövidtávú emlékezet jó jelzőtünete az örökletes nyelvi zavarnak az SNYZ-ben. Az is fontos tanulság, hogy az igeragozási problémákban megnyilvánuló nyelvtani deficiteknek külön genetikai eredetük van, és nem egyszerűen a fonológiai rövidtávú emlékezet kapacitáskorlátjából fakadó másodlagos következmények. Bishop csoportjának kutatásait összefoglalva a nyelvfejlődési zavarnak több kockázati tényezője van, és a zavar kialakulásának akkor a legnagyobb a valószínűsége, ha több is jelen van ezek közül. Az SLI deficitekből kettőnek genetikai eredete lehet, amelyek egymástól függetlenek: a fonológiai munkaemlékezetnek és a nyelvtani jelölésnek, míg a gyorsan változó hallási ingerek feldolgozásában mutatkozó deficit inkább környezeti hatásoknak, egyes eredmények szerint például a zenei nevelés hiányának köszönhető; ezt mutatja az alábbi ábra (Newbury és mtsai 2005). 2. ábra. Két genetikai és egy környezeti kockázati tényező kumulatív szerepe az SLI keletkezésében Bishop csoportja szerint (Newburyés mtsai 2005 nyomán) Befejezés Mindezek alapján ma már valószínűsíthető, hogy a nyelvfejlődési zavar mögött az agy szerkezeti és működésbeli elváltozásai is állnak, annak ellenére, hogy a rendellenesség ezen a szinten nem szembeötlő és csak

11 finomabb elemzéssel mutatható ki. A genetikai és agyi háttér feltárása mellett fontos kiemelni a korai diagnózis és a fejlesztés jelentőségét. A zavar azonosítása 2-3 éves kor előtt lehetetlen, de ebben a korban már fel lehet ismerni a kockázatot jelentő jeleket (például túl kicsi a gyerek szókincse, vagy nem kezdi el kombinálni a szavakat). E jelek azonosításához természetesen sztenderdizált mutatókra van szükség. Itt elsősorban szülői beszámolókon alapuló nyelvfejlődési vizsgálómódszerekre lehet építeni. Iskoláskorra a nyelvfejlődési zavart mutató gyerekek gyakran tisztában vannak nyelvi nehézségeikkel és kerülhetik a kommunikációs helyzeteket. A normális nyelvi környezet biztosítása ebben az esetben kevés, mivel úgy tűnik, hogy a tipikus nyelvfejlődés implicit mechanizmusai az incidentális tanulás (például az új szavak jelentésének kiemelése a kontextusból, vagy a nyelvtani szabályok kiemelése disztribúciós elemzéssel) és az általánosítás képessége sérül. A gyerekek nyelvi nehézségei miatt a pedagógusok alulértékelhetik a gyerekek intellektuális képességeit, és mivel a kommunikáció a másik fél részéről is nagyobb erőfeszítést igényel, fennáll a veszélye, hogy az egyszerűbb megoldást választva kevesebbet foglalkoznak a gyerekkel. A logopédiai fejlesztés, az explicit tanítás és a támogató tanári hozzáállás ennél a zavarnál tehát különösen fontos. Irodalom Bishop, D. V. M. (1987) The causes of specific developmental language disorder ("developmental dysphasia"). Journal of Child Psychology and Psychiatry, 28, 1-8. Bishop, D. (2001) Genetic and environmental risks for specific language impairment in children. Philos. Transc. Royal Soc., B, 356, Bishop, D. V. M., C. V. Adams and C. F. Norbury (2006) Distinct genetic influences on grammar and phonological short-term memory deficits: evidence from 6-year-old twins. Genes, Brain and Behavior, 5, Bishop, D. V. M. (2007) Using mismatch negativity to study central auditory processing in developmental language and literacy impairments: where are

12 we, and where should we be going? Psychological Bulletin, Vol. 133/4, Felsenfeld, S. R. and Plomin (1997) Epidemiological and offspring analyses of developmental speech disorders using data from the Colorado Adoption Project, Journal of Speech, Language and Hearing Research, 40, Fisher, S. E (2005) Dissection of molecular mechanisms underlying speech and language disorders. Applied Psycholinguistics, 26, Gauger L, Lombardino L, Leonard C (1997) Brain morphology in children with specific Language impairment. Journal of Speech, Language, and Hearing Research, 40, Gopnik, M. és Crago, M. B. (1991) Familial aggregation of a developmental language disorder. Cognition, 39, Lai, C. S., Fisher, S. E., Hurst, J.A., Vargha-Khadem, F., Monaco, A.P. (2001). A forkhead-domain gene is mutated in a severe speech and language disorder. Nature 413, Leonard, L. B. (1998): Children with specific language impairment. Cambridge, Mass.: MIT Press. Newbury, D.F., Bishop, D.V.M., & Monaco, A.P. (2005). Genetic influences on language impairment and phonological short-term memory. Trends in Cognitive Sciences, 9, Plante, E., Swisher, L., Vance, R., & Rapcsak, S. (1991). MRI findings in boys with specific. language impairment. Brain and Language, 41, Pléh Csaba és Vinkler Zsuzsanna (2006) A magyar SLI néhány jellemzője: Esetanulmány In: Kálmán László (szerk.) KB 120: A titkos kötet, Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet Shafer, V. L., Schwartz, R. G., Morr, M. L., Kessler, K. L., Kurtzberg, D. (2000) Deviant neurophysiological asymmetry in children with language impairment. Neuroreport, 2000, 11/17, Stromswold, K. (2000) The cognitive neuroscience of language acquisition. In: Gazzaniga, M.S. (ed.): The new cognitive neurosciences. Cambridge, Mass.: MIT Press Tallal, P.és Piercy, M. (1973): Defects of non-verbal auditory perception in children with developmental dysphasia. Nature, 241,

13 Ullman, M.T. and E. Pierpont (2005) Specific language impairment is not specific to language: the procedural deficit hypothesis. Cortex, 41(3), Vargha-Khadem, F. et al Neural basis of an inherited speech and language disorder. PNAS, 95, Watkins K. E, Vargha-Khadem F., Ashburner, J., Passingham, R. E., Friston, K. J., Connelly, A., Frackowiak, R. S. J., Mishkin, M. and Gadian, D. G. (2002) MRI analysis of an inherited speech and language disorder: structural brain abnormalities. Brain, 125,

Megismerőképességek felnőttkori diszlexiában. Lukács Ágnes és Kas Bence BME Kognitív Tudományi Tanszék alukacs@cogsci.bme.hu

Megismerőképességek felnőttkori diszlexiában. Lukács Ágnes és Kas Bence BME Kognitív Tudományi Tanszék alukacs@cogsci.bme.hu Megismerőképességek felnőttkori diszlexiában Lukács Ágnes és Kas Bence BME Kognitív Tudományi Tanszék alukacs@cogsci.bme.hu Specifikus tanulási zavarok Specifikus olvasászavar (diszlexia) Specifikus helyesírási

Részletesebben

A nyelvi képesség evolúciója és patológiája: hogyan utalnak a zavarok az eredetre?

A nyelvi képesség evolúciója és patológiája: hogyan utalnak a zavarok az eredetre? A nyelvi képesség evolúciója és patológiája: hogyan utalnak a zavarok az eredetre? Kas Bence MTA Nyelvtudományi Intézet ELTE GYFK Fonetikai és Logopédiai Tanszék Bevezetés. Az alábbi írás a nyelvpatológia

Részletesebben

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése

Részletesebben

Nyelv. Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009. Created by Neevia Personal Converter trial version

Nyelv. Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009. Created by Neevia Personal Converter trial version Nyelv Kéri Szabolcs Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009 Created by Neevia Personal Converter trial version http://www.neevia.com Created by Neevia Personal Converter trial version

Részletesebben

Családban mozdul a szó

Családban mozdul a szó Családban mozdul a szó Készítette: Ácsné Gergely Katalin okl. gyógyped.- logopédus Budapest XVIII. Kerületi Pedagógiai Szakszolgálat 2013. november 6. Kettős értelmezés Családban mozdul a szó A beszédfejlődés

Részletesebben

A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán

A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán (klinikai tanulmány terv) Péley Iván, Janszky József PTE KK Neurológiai Klinika Az (emberi) agy egyik meghatározó

Részletesebben

Zárójelentés. A vizuális figyelmi szelekció plaszticitása Azonosító: K 48949

Zárójelentés. A vizuális figyelmi szelekció plaszticitása Azonosító: K 48949 Zárójelentés A vizuális figyelmi szelekció plaszticitása Azonosító: K 48949 Kutatásaink legfontosabb eredménye, hogy pszichofizikai, eseményhez kötött potenciálok (EKP) és funkcionális mágneses rezonancia

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYOK AZ AFÁZIÁS BETEGEK GYÓGYÁSZATISEGÉDESZKÖZ- ELLÁTÁSA SORÁN

KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYOK AZ AFÁZIÁS BETEGEK GYÓGYÁSZATISEGÉDESZKÖZ- ELLÁTÁSA SORÁN KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYOK AZ AFÁZIÁS BETEGEK GYÓGYÁSZATISEGÉDESZKÖZ- ELLÁTÁSA SORÁN Kardio- és cerebrovaszkuláris eseményt elszenvedett betegek reahbilitációja, gyógyászati segédeszközzel történő ellátása

Részletesebben

A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben. Doktori tézisek. Dr. Farkas Zsuzsanna

A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben. Doktori tézisek. Dr. Farkas Zsuzsanna A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben Doktori tézisek Dr. Farkas Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr. Kamondi Anita

Részletesebben

avagy nem értem, hogy miért nem értenek

avagy nem értem, hogy miért nem értenek (ne) Szólj szám, nem fáj fejem avagy nem értem, hogy miért nem értenek A MEGKÉSETT BESZÉDFEJLŐDÉS GYERMEKKORBAN A normális beszédfejlődés szakaszai Sírás, kiáltozás Gagyogás Utánzás (0-2 hónap) (3-4 hónap)

Részletesebben

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel 26. Oroszi Zsuzsanna: WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel A Weschler intelligenciatesztek a gyermek és felnőtt-korúak kognitív képességeinek átfogó és megbízható feltárását szolgálják.

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Az afázia elmélete és terápiás gyakorlatai

Az afázia elmélete és terápiás gyakorlatai Az afázia elmélete és terápiás gyakorlatai 1. Az afázia fogalma Az afázia a beszédértés és / vagy a beszédprodukció egy vagy több összetevőjének az agyféltekék lokális károsodása következtében létrejövő

Részletesebben

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina

Részletesebben

A nyelv modularizálódó hálógrammatikája. Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe Fehér Krisztina 2011. április 18.

A nyelv modularizálódó hálógrammatikája. Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe Fehér Krisztina 2011. április 18. A nyelv modularizálódó hálógrammatikája Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe Fehér Krisztina 2011. április 18. Saussure: belső külső nyelvészeti vizsgálódás A kognitív nyelv mint zárt rendszer Chomsky:

Részletesebben

A NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARAI 1 Pléh Csaba 1,3, Kas Bence 1,2 és Lukács Ágnes 3,4

A NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARAI 1 Pléh Csaba 1,3, Kas Bence 1,2 és Lukács Ágnes 3,4 A NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARAI 1 Pléh Csaba 1,3, Kas Bence 1,2 és Lukács Ágnes 3,4 1 BME Kognitív Tudományi Tanszék, Budapest 2 ELTE GYFK Fonetikai és Logopédiai Tanszék, Budapest 3 MTA-BME Neuropszichológiai

Részletesebben

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényt a megyei szakértői bizottság szakvéleményben állapítja meg. Az Intézményben integráltan

Részletesebben

A HANGOK TANÁTÓL A BESZÉDTECHNOLÓGIÁIG. Gósy Mária. MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium

A HANGOK TANÁTÓL A BESZÉDTECHNOLÓGIÁIG. Gósy Mária. MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium A HANGOK TANÁTÓL A BESZÉDTECHNOLÓGIÁIG Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium beszédzavarok beszédtechnika beszélő felismerése fonológia fonetika alkalmazott fonetika

Részletesebben

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet Szász Endre Általános Iskola és AMI Schmidt Márta gyógypedagógus martaschmidt67@gmail.com 2015. május 7. - Ha van négy barackod, és adok még egyet, hány barackod

Részletesebben

AFÁZIA 1. Mi az afázia? Nem beszédzavar, nyelvi zavar! Neuropszichológia a XIX. században

AFÁZIA 1. Mi az afázia? Nem beszédzavar, nyelvi zavar! Neuropszichológia a XIX. században AFÁZIA 1. Kas Bence ELTE-BGGYFK Fonetikai és Logopédiai Tanszék www.logotanszek.fw.hu benkas@barczi.hu... frontális lebeny... okcipitális lebeny... temporális lebeny... parietális lebeny... Broca-terület...

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

2001-2004 Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Budapest, biológus angol szakfordító

2001-2004 Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Budapest, biológus angol szakfordító Ö N É L E T R A J Z D R. K I S S - B A N K Ó É V A N E UR O BI O L ÓGUS KU T AT Ó MTA TERMÉSZETTUDOMÁ N YI KUTATÓKÖZPONT 1 1 1 7. B U DA PEST, MA GYAR TUDÓSO K KÖ R Ú TJA 2. TELE FO N ( + 3 6 ) 1 382 6

Részletesebben

A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás. Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011.

A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás. Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011. A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011. Fogalom A koragyermekkori intervenció a 0-5 (6) éves korú eltérő fejlődésű gyermekek tervszerűen

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

GÓSY MÁRIA. Az olvasási nehézségrôl és a diszlexiáról OLVASÁSPEDAGÓGIA. Bevezetés

GÓSY MÁRIA. Az olvasási nehézségrôl és a diszlexiáról OLVASÁSPEDAGÓGIA. Bevezetés Beliv2009-04 09/11/30 10:15 AM Page 49 OLVASÁSPEDAGÓGIA GÓSY MÁRIA Az olvasási nehézségrôl és a diszlexiáról Bevezetés Több évtizede ismeretes, hogy az olvasás tanulásában a nyelvnek, a nyelvi folyamatoknak

Részletesebben

SOFI EGYMI ÁRAMLIK A BESZÉD Konferencia 2011. november 14. SZÓL-E? Új szűrőeljárás ű ő á az óvodai logopédiai ellátásban Kas Bence Lőrik József Molnárné Bogáth Réka Szabóné Vékony Andrea Szatmáriné Mályi

Részletesebben

OTKA - Pályázati beszámoló. Pályázat címe: A nem-deklaratív és a deklaratív emlékezeti rendszerek kapcsolata a nyelvi folyamatokkal. I.

OTKA - Pályázati beszámoló. Pályázat címe: A nem-deklaratív és a deklaratív emlékezeti rendszerek kapcsolata a nyelvi folyamatokkal. I. OTKA - Pályázati beszámoló Pályázó: Németh Dezső, Phd Pályázat címe: A nem-deklaratív és a deklaratív emlékezeti rendszerek kapcsolata a nyelvi folyamatokkal Azonosító: F 61943 I. Kérdéskör Az implicit/procedurális

Részletesebben

Készségtanulás. Implicit tanulás. Mérése. Komponensei. Többszörös emlékezeti rendszerek 2012.03.26. Mikor a leghatékonyabb a készségtanulás?

Készségtanulás. Implicit tanulás. Mérése. Komponensei. Többszörös emlékezeti rendszerek 2012.03.26. Mikor a leghatékonyabb a készségtanulás? Mikor a leghatékonyabb a készségtanulás? A tanulás dinamikája és életkori változásai JANACSEK Karolina Szegedi Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet Megismeréstudományi és Neuropszichológiai Csoport http://www.memory-and-language.com/

Részletesebben

MORFOSZINTAKTIKAI KÉPESSÉGEK SPECIFIKUS NYELVFEJLŐDÉSI ZAVART MUTATÓ ÉS TIPIKUSAN FEJLŐDŐ MAGYAR GYEREKEKNÉL

MORFOSZINTAKTIKAI KÉPESSÉGEK SPECIFIKUS NYELVFEJLŐDÉSI ZAVART MUTATÓ ÉS TIPIKUSAN FEJLŐDŐ MAGYAR GYEREKEKNÉL Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar Pszichológia Doktori Iskola Kognitív tudomány témakörben Kas Bence MORFOSZINTAKTIKAI KÉPESSÉGEK SPECIFIKUS NYELVFEJLŐDÉSI ZAVART MUTATÓ

Részletesebben

A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások. Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna

A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások. Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna FÜGGETLEN ÉLET (önmegvalósítás, önrendelkezés, önállóság) mobilitás kommunikáció

Részletesebben

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA Kétnyelvű kisiskolás gyermekek beszédfeldolgozási folyamatai Nyelvtudományi Doktori Iskola vezetője: Prof.

Részletesebben

30.Azolvasászavaraiésa

30.Azolvasászavaraiésa 30.Azolvasászavaraiésa diszlexia Csépe Valéria Mindenki tudja, mi az olvasás. Ezzel a mondattal kezdtem e kötetben a 7. fejezetet. Utalni kívántam ezzel a tudománytörténetnek arra a gyakori csapdájára,

Részletesebben

A mozgáskoordinációs zavar és a tanulási zavarok összefüggései. Szakirodalmi áttekintés. Kissné Várkonyi Erika

A mozgáskoordinációs zavar és a tanulási zavarok összefüggései. Szakirodalmi áttekintés. Kissné Várkonyi Erika A mozgáskoordinációs zavar és a tanulási zavarok összefüggései Szakirodalmi áttekintés Kissné Várkonyi Erika 2009 Tanulmányomban áttekintést kívánok adni az utóbbi évek szakirodalmára arra vonatkozóan,

Részletesebben

Az agykérgi fejlődés Achillész sarka: AZ ALVÁS. KOVÁCS ILONA Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológia Intézet Fejlődés- Idegtudományi (FIT) Lab

Az agykérgi fejlődés Achillész sarka: AZ ALVÁS. KOVÁCS ILONA Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológia Intézet Fejlődés- Idegtudományi (FIT) Lab Az agykérgi fejlődés Achillész sarka: AZ ALVÁS KOVÁCS ILONA Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológia Intézet Fejlődés- Idegtudományi (FIT) Lab Alszunk. Mindenki alszik, emberek, kutyák, egerek, még

Részletesebben

A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből.

A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből. BTPS225BA-K3 - Általános pszichológia gyakorlat A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből. 1. Varga,

Részletesebben

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu Magatartástudományi Intézet Mi az elhízás? Sokféleképpen definiálják: a. Populáció átlagsúlyhoz képest: >20-40%:

Részletesebben

Sejtek közötti kommunikáció:

Sejtek közötti kommunikáció: Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes

Részletesebben

Adottság vagy nevelés?

Adottság vagy nevelés? Adottság vagy nevelés? Dr. Tóth László Tehetség, 18 (2), 3-4. (2010) A különféle egyéni sajátosságok eredete mind a mai napig vita tárgyát képezi. Vannak, akik az egyéni sajátosságokat a genetikai öröklésnek

Részletesebben

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ELİADÁS KIVONAT 2008. november 06. Balázs Judit Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Ambulancia, Budapest ADHD pervalenciája 3-7 %-a az iskolás korú gyermekeknek

Részletesebben

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az értelmi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés Az értelmi nevelés a művelődési anyagok elsajátítására, illetve azok rendszeres feldolgozásával az intellektuális képességek fejlesztésére irányul, és

Részletesebben

Cím(ek) 1044 Budapest Ezred u. 7. fszt. 7. Telefonszám(ok) - Fax(ok) - E-mail(ek) kas.bence@nytud.mta.hu; bence.kas@gmail.com

Cím(ek) 1044 Budapest Ezred u. 7. fszt. 7. Telefonszám(ok) - Fax(ok) - E-mail(ek) kas.bence@nytud.mta.hu; bence.kas@gmail.com Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Kas Bence Cím(ek) 1044 Budapest Ezred u. 7. fszt. 7. Telefonszám(ok) - Fax(ok) - E-mail(ek) kas.bence@nytud.mta.hu; bence.kas@gmail.com Állampolgárság

Részletesebben

Az újszülöttek nyelvi titkai. Kutatók Éjszakája 2014 (DE) Fehér Krisztina 2014. szeptember 26.

Az újszülöttek nyelvi titkai. Kutatók Éjszakája 2014 (DE) Fehér Krisztina 2014. szeptember 26. Az újszülöttek nyelvi titkai Kutatók Éjszakája 2014 (DE) Fehér Krisztina 2014. szeptember 26. felismerik szüleik hangját szeretik, ha beszélnek hozzájuk, különösen dajkanyelven felismerik anyanyelvüket

Részletesebben

Iskolai veszélyeztetettség és pályaszocializáció*

Iskolai veszélyeztetettség és pályaszocializáció* PÁLYAVÁLASZTÁS LÁSZLÓ KLÁRA RITOÖKNÉ ÁDÁM MAGDA SUSANSZKY EVA Iskolai veszélyeztetettség és pályaszocializáció* A megfelelő szocializációs minták hiányában bizonytalan, esetleges, könynyen megzavarható

Részletesebben

ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék

ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék A diszlexiás gyermekek angol nyelvi készségeinek vizsgálata Kormos Judit és Mikó Anna ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék A kutatás háttere Keveset tudunk arról, miben különbözik a diszlexiás és

Részletesebben

Diszlexiások/diszgráfiások anyanyelvi és idegen nyelvi szókincsszerkezete

Diszlexiások/diszgráfiások anyanyelvi és idegen nyelvi szókincsszerkezete Diszlexiások/diszgráfiások anyanyelvi és idegen nyelvi szókincsszerkezete Kohlmann Ágnes Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola kohlmannagi@yahoo.de Előzmények és kutatási kérdés

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

Modellkiválasztás és struktúrák tanulása

Modellkiválasztás és struktúrák tanulása Modellkiválasztás és struktúrák tanulása Szervezőelvek keresése Az unsupervised learning egyik fő célja Optimális reprezentációk Magyarázatok Predikciók Az emberi tanulás alapja Általános strukturális

Részletesebben

Metaforaértés Williams szindrómában: tudatelmélet vagy analógiás illesztés?

Metaforaértés Williams szindrómában: tudatelmélet vagy analógiás illesztés? Metaforaértés Williams szindrómában: tudatelmélet vagy analógiás illesztés? Szamarasz Vera BME Kognitív Tudományi Tanszék vszamarasz@cogsci.bme.hu Babarczy Anna BME Kognitív Tudományi Tanszék babarczy@cogsci.bme.hu

Részletesebben

CCSVI. Történelmi és tudományos háttér

CCSVI. Történelmi és tudományos háttér CCSVI Történelmi és tudományos háttér Prof. Paolo Zamboni érsebész Felesége SM beteg Hipotézis: Vénás keringési zavar Vaslerakódás Érfalkárosodás Sejtpusztulás Autoimmun folyamat SM Az agy vénás rendszere

Részletesebben

Egy csodálatos elme modellje

Egy csodálatos elme modellje Egy csodálatos elme modellje A beteg és az egészséges agy információfeldolgozási struktúrái Bányai Mihály1, Vaibhav Diwadkar2, Érdi Péter1 1 RMKI, Biofizikai osztály 2 Wayne State University, Detroit,

Részletesebben

Dr. MAGA György Speciális oktatási módszereket igénylő egyetemi hallgatók integrációja

Dr. MAGA György Speciális oktatási módszereket igénylő egyetemi hallgatók integrációja Dr. MAGA György Speciális oktatási módszereket igénylő egyetemi hallgatók integrációja A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században BEVEZETŐ "Minden emberi

Részletesebben

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája A központi idegrendszer funkcionális anatómiája Nyakas Csaba Az előadás anyaga kizárólag tanulmányi célra használható (1) Az idegrendszer szerveződése Agykéreg Bazális ganglionok Kisagy Agytörzs Gerincvelő

Részletesebben

T 038407 1. Zárójelentés

T 038407 1. Zárójelentés T 038407 1 Zárójelentés OTKA támogatással 1996-ban indítottuk az MTA Pszichológiai Intézetében a Budapesti Családvizsgálatot (BCsV), amelynek fő célja a szülő-gyermek kapcsolat és a gyermekek érzelmi-szociális

Részletesebben

A II. csoportú gépjárművezetők alkalmassági vizsgálatának javasolt algoritmusa- gyakorlati útmutató

A II. csoportú gépjárművezetők alkalmassági vizsgálatának javasolt algoritmusa- gyakorlati útmutató A II. csoportú gépjárművezetők alkalmassági vizsgálatának javasolt algoritmusa- gyakorlati útmutató Dr. Budavölgyi Attila, Dr. Lászlóffy Marianna Országos Tisztifőorvosi Hivatal Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u. EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.10/b Telefon: (06-1) 209-0619 E-mail: sportkozpont@ppk.elte.hu

Részletesebben

Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI

Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Kovácsné Bögödi Beáta 2011. 02.28. EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Szolnok Városi Óvodák

Részletesebben

Publikációk. Racsmány M. (2007) Az "elsődleges emlékezet" - a rövid távú emlékezés és

Publikációk. Racsmány M. (2007) Az elsődleges emlékezet - a rövid távú emlékezés és 1 Publikációk 2008 Demeter, Gy., Csigó, K., Harsányi, A., Németh, A. & Racsmány, M. (2008) A végrehajtó rendszer zavara obszesszív-kompulzív zavarban. Psychiatria Hungarica 23 (2), 85-93. Demeter, Gy.

Részletesebben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

Tartalom KÖNYVSZEMLE SZOFTVER HÍREK

Tartalom KÖNYVSZEMLE SZOFTVER HÍREK Modern Nyelvoktatás 1 Tartalom Pléh Csaba A Nyelv idegrendszeri képviselete: tények és új elméletek 3 Szöllõsy Éva Az ÉrtSz I. kötetének cenzúrázásáról 19 Major Ferencné Adalékok a hazai szaknyelvoktatás

Részletesebben

VHL (von Hippel-Lindau) szindrómával élők gondozási füzete

VHL (von Hippel-Lindau) szindrómával élők gondozási füzete VHL (von Hippel-Lindau) szindrómával élők gondozási füzete A VHL szindróma egy nagyon ritka (1/100 000) örökletes genetikai rendellenesség, aminek a betegségként történő megjelenése (manifesztálódása)

Részletesebben

DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja

DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program 2. sz. melléklet A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai VUCSKÓ ZSUZSANNA igazgató 2. oldal Tartalom 1. A sajátos nevelési

Részletesebben

Elveszett emlékek. Miről lesz szó?

Elveszett emlékek. Miről lesz szó? Miről lesz szó? Elveszett emlékek Amnéziák osztályozás, okok, magyarázó elméletek Demeter Gyula és Kardos Zsófia gdemeter@cogsci.bme.hu Emlékezeti funkciók diagnosztikája betekintés egy pár klasszikus

Részletesebben

Gyermekek követéses objektív hallásvizsgálati eredményei zenei gyerekműsorok hatásának bemutatására

Gyermekek követéses objektív hallásvizsgálati eredményei zenei gyerekműsorok hatásának bemutatására Gyermekek követéses objektív hallásvizsgálati eredményei zenei gyerekműsorok hatásának bemutatására Dr. Gáborján Anita Semmelweis Egyetem, Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika 2015. április

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05.

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. Jellemzők, rehabilitáció A hallási fogyatékos emberek Halláskárosodás- a populáció 10%-a Hanghullámok gyakorisága, frekvenciája = Hz; Hangerő = db Az emberi fül 20-20 000 Hz-t érzékel, Emberi beszéd kb.

Részletesebben

Meixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás

Meixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás Meixner módszer Diszlexia prevenciós olvasás tanulás Témák A módszer bemutatása Alkalmazás, IKT, előkészítő időszak A diszlexia prevenció, reedukáció 4/7/2014 copyright 2006 www.brainybetty.com 2 A Meixner-módszer

Részletesebben

NUMERIKUS KÉPESSÉGEK WILLIAMS-SZINDRÓMÁ- BAN: DISSZOCIÁLÓDÓ ANALÓG MENNYISÉG- RENDSZER ÉS VERBÁLIS ELŐHÍVÁS

NUMERIKUS KÉPESSÉGEK WILLIAMS-SZINDRÓMÁ- BAN: DISSZOCIÁLÓDÓ ANALÓG MENNYISÉG- RENDSZER ÉS VERBÁLIS ELŐHÍVÁS Magyar Pszichológiai Szemle, 2008, 63. 1. 103 115. DOI: 10.1556/MPSzle.63.2008.1.7. NUMERIKUS KÉPESSÉGEK WILLIAMS-SZINDRÓMÁ- BAN: DISSZOCIÁLÓDÓ ANALÓG MENNYISÉG- RENDSZER ÉS VERBÁLIS ELŐHÍVÁS * KRAJCSI

Részletesebben

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Sztenderd - szaknyelv A fejlett nyelvek rétegződnek sztenderd

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

A Hardy-Weinberg egyensúly. 2. gyakorlat

A Hardy-Weinberg egyensúly. 2. gyakorlat A Hardy-Weinberg egyensúly 2. gyakorlat A Hardy-Weinberg egyensúly feltételei: nincs szelekció nincs migráció nagy populációméret (nincs sodródás) nincs mutáció pánmixis van allélgyakoriság azonos hímekben

Részletesebben

NEUROLINGVISZTIKA: ALAPKÉRDÉSEK, MAGYAR NYELVI ADATOK ÉS ELMÉLETI MAGYARÁZATOK. Bánréti Zoltán AZ ALAPKÉRDÉSEK

NEUROLINGVISZTIKA: ALAPKÉRDÉSEK, MAGYAR NYELVI ADATOK ÉS ELMÉLETI MAGYARÁZATOK. Bánréti Zoltán AZ ALAPKÉRDÉSEK NEUROLINGVISZTIKA: ALAPKÉRDÉSEK, MAGYAR NYELVI ADATOK ÉS ELMÉLETI MAGYARÁZATOK Bánréti Zoltán I. AZ ALAPKÉRDÉSEK 1. A neurolingvisztika az emberi agy szerkezete és az emberi nyelv nyelvtanának a szerkezete

Részletesebben

Autizmus spektrum zavarok - bevezetés

Autizmus spektrum zavarok - bevezetés Autizmus spektrum zavarok - bevezetés Dr. Stefanik Krisztina ELTE BGGYK krisztina.stefanik@barczi.elte.hu Hogyan jelenik meg ez a fejlődési zavar a viselkedésben? Az autisztikus triász Az autizmus három

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2425-06 Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat. 2013. november 13.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2425-06 Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat. 2013. november 13. Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az interaktív vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

Szemmozgáskövetés: Bepillantás a mondatok megértésének folyamataiba. Káldi Tamás MTA NYTI, BME Pszichológia Doktori Iskola

Szemmozgáskövetés: Bepillantás a mondatok megértésének folyamataiba. Káldi Tamás MTA NYTI, BME Pszichológia Doktori Iskola Szemmozgáskövetés: Bepillantás a mondatok megértésének folyamataiba Káldi Tamás MTA NYTI, BME Pszichológia Doktori Iskola Kérdések 1. Miért vizsgáljuk a szem mozgását? 2. Hogyan vizsgálhatjuk a szem mozgását?

Részletesebben

A kutya kerget a macskát, avagy mit mondanak a grammatikalitási ítéletek a nyelvtani kompetenciáról? Lukács Ágnes 1,2 és Kas Bence 3,4

A kutya kerget a macskát, avagy mit mondanak a grammatikalitási ítéletek a nyelvtani kompetenciáról? Lukács Ágnes 1,2 és Kas Bence 3,4 A kutya kerget a macskát, avagy mit mondanak a grammatikalitási ítéletek a nyelvtani kompetenciáról? Lukács Ágnes 1,2 és Kas Bence 3,4 1 MTA-BME Neuropszichológiai és Pszicholingvisztikai Kutatócsoport,

Részletesebben

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,

Részletesebben

A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva

A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva Mottó: Teljes birtokában lenni a nyelvnek,melyet a nép beszél: ez az első s elengedhetetlen feltétel

Részletesebben

A korai kéttannyelvű oktatás hatása a kisiskolások anyanyelvi szövegértési és helyesírási kompetenciájára

A korai kéttannyelvű oktatás hatása a kisiskolások anyanyelvi szövegértési és helyesírási kompetenciájára Gyermeknevelés 4. évf. 1. szám 55 64. (2016) A korai kéttannyelvű oktatás hatása a kisiskolások anyanyelvi szövegértési és helyesírási kompetenciájára Szaszkó Rita Jezsik Kata Szent István Egyetem Alkalmazott

Részletesebben

Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével

Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével Kovács Vivienne Semmelweis Egyetem, ÁOK V. évfolyam Témavezető: Dr. Csukly Gábor Az enyhe kognitív zavar (Mild cognitive impairment=mci)

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 januárjában végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Budapest ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet

Részletesebben

A gyermekkori kényszerbetegség. Gádoros Júlia Vadaskert Kórház Budapest

A gyermekkori kényszerbetegség. Gádoros Júlia Vadaskert Kórház Budapest A gyermekkori kényszerbetegség Gádoros Júlia Vadaskert Kórház Budapest OCD és s a normál l fejlıdés Fokozatos kezdet, többnyire 7 éves kor körül serdülıkorra kiterjedtebb tünetek tic és OC tünetek együtt

Részletesebben

gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2

gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/4. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.4.3 Köböl Erika 1 Vidákovich Tibor 2 1 gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 egyetemi

Részletesebben

A tehetségazonosítás néhány lehetősége. Maadadiné Borbély Mária tehetséggondozási szakértő

A tehetségazonosítás néhány lehetősége. Maadadiné Borbély Mária tehetséggondozási szakértő A tehetségazonosítás néhány lehetősége Maadadiné Borbély Mária tehetséggondozási szakértő Milgram mátrix Felnőttkorban tehetséges ember Felnőttkorban tehetséget nem mutató ember Gyermekkorban jelentkező

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest

Részletesebben

Az afázia neurológiai megközelítése. Mooréhné Szikszai Klára Dr Horváth Szabolcs

Az afázia neurológiai megközelítése. Mooréhné Szikszai Klára Dr Horváth Szabolcs Az afázia neurológiai megközelítése Mooréhné Szikszai Klára Dr Horváth Szabolcs A kommunikáció anatómiája A kommunikáció = jelentés kódja Komplex / számos szint, nyelvek változatai: pl. olasz angol/ szintek

Részletesebben

Munkába Lépés egy TÁMOP 5.3.1 projekt tanítás módszertani elemei. A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja.

Munkába Lépés egy TÁMOP 5.3.1 projekt tanítás módszertani elemei. A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja. Munkába Lépés egy TÁMOP 5.3.1 projekt tanítás módszertani elemei Célkitűzések Kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Digitális kompetencia A tanulás tanulása Személyközi

Részletesebben

Vezető betegségek Magyarországon. Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak?

Vezető betegségek Magyarországon. Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak? Vezető betegségek Magyarországon Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak? Megválaszolandó Kérdések Melyek azok a betegségek amelyek a ranglistát vezetik? Mennyire vagyunk felelősek

Részletesebben

Az olvasási képesség szerepe a matematikai gondolkodás fejlődésében. Steklács János Kecskeméti Főiskola Humán Tudományok Intézete steklacs@gmail.

Az olvasási képesség szerepe a matematikai gondolkodás fejlődésében. Steklács János Kecskeméti Főiskola Humán Tudományok Intézete steklacs@gmail. Az olvasási képesség szerepe a matematikai gondolkodás fejlődésében Steklács János Kecskeméti Főiskola Humán Tudományok Intézete steklacs@gmail.com Vázlat Számolás és olvasás Szöveges feladatok Az olvasási

Részletesebben

Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.

Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. Képző neve, elvégzett szak Nyelvi játékok a fejlesztés szolgálatában Készítette: Munkácsi Andrea Nyelv és beszédfejlesztő szak levelező tagozat Konzulens:Fehér Éva főiskolai tanársegéd A beszéd maga a

Részletesebben

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni! Bevezető Ebben a könyvben megosztom a tapasztalataimat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet valakit megtanítani olvasni. Izgalmas lehet mindazoknak, akiket érdekel a téma. Mit is lehet erről tudni, mit érdemes

Részletesebben

Egyebek (A világ működése - Ember)

Egyebek (A világ működése - Ember) Tartalom Néhány dolog az emberről, melyek más témákba nem fértek bele. Az emberi szépség: jellemzői, külsőnk és belsőnk kapcsolata és a szépség hatalma. Az emberi faj rugalmassága. Megjegyzés Viszonylag

Részletesebben

a munkaerőpiac számos szegmensében egyaránt szükségszerű a használata (Szabó

a munkaerőpiac számos szegmensében egyaránt szükségszerű a használata (Szabó Szakmai és kommunikációs kompetencia a spontán beszédben Erdős Klaudia Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott nyelvészet program ELTE BTK Bevezetés Kompetencia = alkalmasság, hozzáértés Latin competo

Részletesebben

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete 2012. április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A

Részletesebben

A fonetik ar ol altal aban 2014. szeptember 15.

A fonetik ar ol altal aban 2014. szeptember 15. A fonetikáról általában 2014. szeptember 15. A félévben előforduló témák: Miben más a fonetika, mint a fonológia? Artikuláció, avagy beszédprodukció. Beszédakusztika. A Praat beszédelemző szoftver használata.

Részletesebben

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán Doktori értekezés tézisei Dr. Mayer László Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben