3. A BIOETANOL ELŐÁLLÍTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA Kiss István Mlinarics Edina

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "3. A BIOETANOL ELŐÁLLÍTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA Kiss István Mlinarics Edina"

Átírás

1 3. A BIOETANOL ELŐÁLLÍTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA Kiss István Mlinarics Edina A bioetanol az alternatív, biomassza eredetű energiahordozók egyik legvitatottabb képviselője. Sok és egymásnak merőben ellentmondó elemzést találhatunk a témában, azonban azt le kell szögeznünk, hogy az alternatív energiahordozók fejlesztésére szükség van, nem kerülhetjük meg. Sajnálatos módon az alternatív energiahordozók fejlesztése és alkalmazása, előállítása is olykor átesik a ló másik oldalára, mivel sokszor hiányzik a gazdasági szereplők egy jelentős részéből a hosszú távú gondolkodás képessége, hogy a fenntartható fejlődés fogalmát ne is említsük. Véleményünk szerint ez vonatkozik az összes alternatív energiahordozóra a felelős, következetes, értelmes és hosszú távon történő gondolkodás és tervezés lehetőséget teremt a jelen és jövő generáció számára a megfelelő életkörülmények biztosítására. Mi a bioetanol, mire lehet felhasználni? Az etanol (etil-alkohol, borszesz) egy szerves vegyület, képlete: C 2 H 5 OH. Színtelen, jellegzetes ízű és szagú, éghető folyadék. Az etanolt akkor nevezzük bioetanolnak, ha növényi anyagokból állítjuk elő, és ebben az esetben soroljuk a megújuló nyersanyagok közé. Európában fő nyersanyagforrása a cukorrépa, a búza és a kukorica, Észak-Amerikában a kukorica és a búza, Dél-Amerikában pedig a cukornád, de alapanyaga lehet például kukoricaszár, -csutka vagy krumplihéj is, vagyis előállítása a biohulladékok újrafelhasználá- 82

2 sának egyik lehetősége. Az alapanyagok össztermése, mennyisége, cukor-, illetve keményítőtartalma mellett alkohol-kihozataluk határozza meg a bioetanol gyártására való alkalmasságukat. A bioetanol alapvetően két módon használható fel. Közvetlenül alkalmazható hajtóanyagként, itt elsősorban a benzint helyettesítheti, vagy a benzinbe keverve, adalékanyagok alkotójaként. Adalékként történő hasznosítása során egy kémiai eljárással (éterezés, izobutilénnel történő reagáltatás) etil-tercier-butilétert (ETBE) állítanak elő belőle, amely oktánszámnövelő anyagként használatos. Az elmúlt években az ETBE egyre szélesebb körben használt adalék, mely komoly versenytársa az eddig használt, a metanol és izobutilén reakciójából származó metil-tercier-butiléternek (MTBE). Mindkét vegyületet azért keverik a benzinhez, hogy annak oxigéntartalmát, oktánszámát növeljék, így javítva az égés feltételeit. Azonban az ETBE bioüzemanyagnak tekinthető, mert a gyártásához használt bioetanol növényi eredetű. Ezzel szemben az MTBE előállításához jelenleg használt metanol nem megújuló erőforrásból származik, hanem földgáz feldolgozásából. Az ETBE gyártása és felhasználása különösen jelentős Kanadában és az EU országai közül Franciaországban, Spanyolországban, Svédországban és Hollandiában, míg az Egyesült Államokban és Brazíliában az etanolt közvetlenül alkalmazzák. A tiszta formában történő bekeverés különféle térfogatszázalékokban történhet, legelterjedtebb megoldások az E5, E10, E85 ( %-ban bioetanolt tartalmazó benzin). Az MTBE és ETBE esetében meg kell jegyeznünk, hogy környezetszennyező hatásuk igen jelentős lehet, mivel vízzel könnyen elegyednek, talajba kerülve a talajvízzel haladnak, hatalmas területeket tudnak elszennyezni igen rövid idő alatt. Sajnálatos módon mikrobiológiai lebonthatóságuk igen alacsony hatékonysággal működik, már több országban környezetvédelmi határértéket vezettek be ezen vegyületekre. 83

3 A bioetanol története Az etanolt már a belsőégésű motorok születésekor számon tartották mint lehetséges hajtóanyagot. Nicolaus August Otto, a négyütemű motorok ősének megalkotója az alkoholt tüzelőanyagként alkalmazta első motorjaiban. Azonban a kőolajalapú nyersanyagok alacsony ára és nagy mennyisége miatt az etanolt legfeljebb mint oktánszámnövelő adalékot használták a motortechnika történetében, így hosszú időn keresztül csak akkor alkalmaztak etanolt a motorokban üzemanyagként, ha nyersanyaghiány lépett fel. Először az első világháború után került középpontba mint motorhajtóanyag, ekkor ipari méretekben állították elő cellulózból, savas hidrolízissel, mely technológiát az 1940-es évek végén tovább fejlesztették. A hidrolízis alacsony hozama és a savkatalízis okozta korróziós problémák miatt azonban a technológia nem volt versenyképes a kőolajalapú üzemanyaggyártással szemben. Az első világháború után a nemzetközi blokád következtében óriási benzinhiány lépett fel a vesztes országokban, emiatt az alternatív üzemanyagok kutatására és felhasználására szorultak. Hazánkban a húszas-harmincas évek fordulójától, egészen pontosan 1929-től foglalkoztak az alkoholok motorban való felhasználásának lehetőségével. Az év november elsején lépett életbe a törvény, mely egyötöd arányban tette kötelezővé a víztelenített alkoholok motorbenzinekhez keverését. Az alkohol motorbenzinhez keverésének célja ekkor az oktánszám javítása volt. Ettől kezdve a második világháború végéig a magyar üzemanyagfelhasználásnak közel a felét tette ki az úgynevezett motalkó. A második vesztes háború után az etanolt csak motorhajtóanyag-adalékként alkalmazták, de ezt is elhanyagolható mértékben. Legújabb kori történelmünk során az emlékezetes évi kőolajválság döbbentette rá először a fejlett 84

4 ipari országokat a fosszilis energiától és hajtóanyagoktól való függés komoly veszélyeire. Ez adta meg a végső lökést a kutatásokhoz. Az elmúlt 25 évben a globális felmelegedés és a környezetszennyezés mérséklésére irányuló, felerősödött törekvések is előtérbe helyezték a megújítható, biológiai eredetű alternatív üzemanyagforrásokat és az azokkal foglalkozó kutatásokat. Egyes becslések szerint az emberiség rendelkezésére álló hagyományos tüzelő- és üzemanyagkészlet (szén, olaj, földgáz) véges, év múlva egyszerűen elfogynak a készletek. Mára az alternatív üzemanyagokkal kapcsolatos kísérleti szakasz lezárult, a gyártástechnológiák készen állnak, a bioüzemanyagok zöld utat kaptak. Két nagy csoport képviseli őket: a biodízel és a bioetanol. Az előbbinek a növényi olajok a nyersanyagforrásai, és alkalmazását inkább Európa szorgalmazza, míg az utóbbi szénhidráttartalmú növényi termékekből nyerhető ki, és az amerikai földrészen részesítik előnyben. A bioetanol-gyártás alapanyagai A szerves alapú élet a fotoszintézisre épül, legalábbis földünkön (természetesen ez alól is vannak kivételek, azonban ezekkel most nem foglalkozunk). A fotoszintézis során a növények a nap energiáját szerves vegyületekbe konvertálják, amelyek a táplálkozási lánc alapját képezik. A növényekben felhalmozódó szerves anyag több csoportra osztható, így megkülönböztetünk zsírokat, fehérjéket, szénhidrátokat és egyéb vegyületeket. A szénhidrátokat is érdemes több csoportra bontani: a poliszacharidok elsősorban a növényi vázszerkezet kiépítésében vesznek részt, míg a vízoldékony mono- és diszacharidok másodlagos tápanyagul szolgálnak a növényeknek, melyeket vagy a mindennapi anyagcseréjük során használnak fel, vagy raktároznak. 85

5 Erre az áttekintésre azért volt szükség, hogy bemutathassuk a bioetanol-gyártás főbb alapanyagait, a növényi eredetű mono- és diszacharidokat, a vízoldható poliszacharid jellegű keményítőt, illetve a növényi eredetű vázalkotó poliszacharidokat, amilyen például a cellulóz is. Mik is ezek a szénhidrátok? A szénhidrátok többnyire gyűrűs vegyületek, ahol a szénlánc egy oxigénatomon keresztül záródik gyűrűvé. A legegyszerűbb szénhidrátok, általában 3, 4, 5, 7, de leggyakrabban 6 szénatomot tartalmazó molekulák. Vízben jól oldódnak, édes ízűek (pl. szőlőcukor avagy glükóz, gyümölcscukor avagy fruktóz 3.1. ábra). Ezek a hat szénatomos cukrok a C 6 H 12 O 6 összegképlettel jellemezhetők ábra A β-d-glükopiranóz szerkezeti képe A diszacharidok közül a bioetanol-gyártásban kiemelt szerepű vegyületetek a szacharóz, a maltóz, illetve a tejcukor (3.2. ábra). Ezek két monoszacharid kapcsolódásából keletkeznek ábra Egy diszacharid (β-maltóz) szerkezeti képlete 86

6 A poliszacharidok közül két jelentős vegyületet emelnénk ki. A keményítőt, mely vízoldható, könnyen mobilizálható tartaléktápanyaga a növényeknek, és a humán táplálkozásban, illetve állatok számára is kiemelkedő szerves szénforrásként kell megemlíteni. Másik kiemelt vegyületcsoportba tartozik a cellulóz, mely vízben nem oldódó vázpoliszacharid. A cellulózra jellemző, hogy csak egyes mikroorganizmusok tudják lebontani, a magasabb rendű élőlények ezen parányi élőlények segítségével képesek felhasználni (pl. a tehén öszszetett gyomrában élő mikroorganizmusok 3.3. ábra) ábra A cellulóz szerkezete A bioetanol-előállítás mikrobiális háttere Ha már ismerjük a bioetanol-előállítás alapanyagait, lássuk, hogyan lehet belőlük etanolt előállítani. Ennek a mikrobiológiai háttere az aránylag egyszerű, évezredes múltú alkoholfermentáció (erjesztés). Mi is történik egy alkoholfermentáló (erjesztő) rendszerben? 87

7 A legegyszerűbb eset a monoszacharidok fermentálása, általában valamilyen élesztő alkalmazásával. Az élesztőgomba tápanyagként cukrot használ fel, és anyagcseréje során szén-dioxidot és etanolt termel. Ez az élesztő általában valamilyen Saccharomyces faj, melynek rendkívül sok változata van a sör- és pékélesztőktől a tájjellegű borok aromakomponenseit biztosító speciális élesztőkig. Az etanol fermentációja az alábbi folyamat szerint megy végbe: C 6 H 12 O 6 2CH 3 CH 2 OH + 2CO 2 (glükóz) (etanol) (szén-dioxid) Ezzel a módszerrel maximum 12-18% etanoltartalmú vizes oldatot lehet előállítani, függetlenül a cukor mennyiségétől, mivel az etanol erős sejtméreg, és a fermentáló élesztőket megöli (lásd a bor fermentációjakor a seprű nevű végterméket, ami az elpusztult élesztő-biomassza). Amennyiben keményítőt használunk kiindulási anyagként, mely vízoldható és cukormonomerekből áll, egy előkezelési lépést kell alkalmaznunk, mivel az élesztők nem képesek közvetlenül fermentálni a keményítőt. Ez a lépés a hidrolízis, melynek eredményeként a poliszacharidból monoszacharidok képződnek. A hidrolízist alapvetően kétféle módon tudjuk kivitelezni: Vízzel sav jelenlétében glükózzá alakul: (C 6 H 10 O 5 )n + nh 2 O nc 6 H 12 O 6 (keményítő) (víz) (glükóz) Vízzel amiláz enzim jelenlétében: 2(C 6 H 10 O 5 )n + nh 2 O nc 12 H 22 O 11 (keményítő) (víz) (keményítő monomer) Az amiláz (pl. α-amiláz, diasztáz) egy keményítőt bontó mikrobiális enzim, mely képes az 1,4-α-kötéseket hasítani, és így a keményítőt monomerekre bon- 88

8 tani. Az amiláz olyan speciális enzim, melyet a mikroorganizmusok a környezetükbe választanak ki, vagyis nem sejten belül használják. Ezért biotechnológiai előállítása aránylag egyszerű, a leggyakrabban Bacillus licheniformis, Bacillus subtilis, Aspergillus niger mikroorganizmusokkal állítják elő. Meg kell jegyezni, hogy az amilázzal történő kezeléshez a keményítőt elő kell készíteni, mivel a szerkezete hidrofób (víztaszító), az enzim nem képes hozzákötődni, ami a hidrolízis alapfeltétele. Az előkezelés gőzzel, illetve hőkezeléssel történik. A kezelés után hűtik az elegyet, majd az enzim hozzáadása után készül el a tulajdonképpeni szubsztrát, mely mono- és diszacharidok elegyét tartalmazza. A cellulóz, a keményítőhöz hasonlóan, közvetlenül nem használható fel a mikrobiális fermentáció során, ezért ezt is elő kell kezelni. Az előkezelés itt bonyolultabb, anyag- és energiaigényesebb, mint a keményítő esetében. A cellulóz szerkezeténél fogva összetettebb, mint a keményítő, vízoldhatatlansága is közrejátszik a felhasználási lehetőségek csekély számában. Ezek a növényi rostok annyira ellenállóak, hogy csak tömény savakkal lehetséges a bontásuk. Tömény savval főzve először cellobiózra bomlanak, majd a cellobióz szőlőcukorra. Ekkor a hidrolizátum kémhatását vissza kell állítani, a savtartalmát lecsökkenteni, ami komoly technikai hátteret igényel. A tömény sósavon kívül csak néhány gomba, baktérium és rovar képes bontani. A kérődző állatok emésztőrendszere jellemzően tartalmaz olyan mikroorganizmust, mely lebontja a cellulózt. A termőtalajban is léteznek cellulózbontó baktériumok, melyek a cellulózt humusszá alakítják. Mint láthatjuk, az etanol-fermentáció két fő lépésből áll: a megfelelő szubsztrátok előállításából, majd az ezekből történő alkohol-előállításból. 89

9 A bioetanol-előállítás technológiája Az etanolfermentáció mikrobiológiája után áttérünk a bioetanol-előállítás technológiai megvalósításaira. Elöljáróban közöljük, hogy áttekintésünkben nem térünk ki minden lehetséges technológiára, hanem elsősorban általános technológiai lépéseket szeretnénk bemutatni, amelyek a korábban ismertetett biotechnológiai alapokra épülnek (3.1. táblázat) táblázat Bioetanol-előállításra alkalmazott alaptechnológia Forrás: László Réczey (2000) Alapanyag Cukor Keményítő Cellulóz Speciális munkafolyamatok Közös munkafolyamatok Szükséges anyagok Megjegyzés Cukor kivonása Legolcsóbb Növény felaprítása, lebontása cukorrá Erjesztés, desztillálás, főtermék (alkohol) és melléktermékek szétválasztása Amiloglükozidáz enzim Egyszerű cukrokon alapuló etanol-előállítás Celluláz enzim, sav Legdrágább, káros melléktermék A legegyszerűbb etanol-előállítási technológiák a magas cukortartalmú növények esetében használhatók. Ebben az esetben nincs szükség hidrolízisre, csak ki kell nyerni a növényből a cukrot. Mérsékelt égövön általában a cukorrépa és a cukorcirok alkalmas erre a technológiára, míg a trópusi éghajlaton a cukornád. A cukorrépa esetében nehézséget okoz az, hogy a földből kell begyűjteni, továbbá a betakarítás után legkésőbb pár hónappal fel kell használni. Mivel a cukor-

10 gyár csak idénymunkában képes dolgozni, a bioetanolgyártáshoz az alapanyag-utánpótlás is időszakos, ami tovább rontja a technológia gazdaságosságát. A cukorcirok szintén szezonális növény, előnye hogy kevésbé igényes a termőterület minőségét illetően. A cukornád eredetű alkohol-előállítás a leggazdaságosabb, azonban termelése Magyarországon az éghajlati viszonyok miatt nem megoldható. A fenti növényeken kívül érdemes még megemlíteni a takarmányrépát, melynek az etanol-kihozatala lényegesen jobb, mint a cukorrépáé, sőt a késői betakarítása miatt jól kiegészítené a fent említett alapanyagok feldolgozásának idejét, ezáltal csökkentve a raktározás költségét. Mindamellett javítja a mezőgazdasági gépek és szeszgyárak kihasználtságát. A keményítőalapú bioetanol előállítása A keményítő alapú bioetanol gyártása általában a következő fő lépésekből áll: 1. Alapanyag előkezelése 2. Hidrolízis/cukrosítás 3. Fermentálás/erjesztés 4. Desztilláció/töményítés 5. Maradékanyag kezelése Az alapanyag előkészítése során a cél általában a nyersanyag méretcsökkentése pl. darálással. Azután a rostok, sejtfalak roncsolása nagy nyomású főzéssel vagy gőzöléssel, hogy később a kémiai és biológiai reakciók a lehető legnagyobb felületen mehessenek végbe. A hidrolízis kétféle lehet: savas vagy enzimes (α-amiláz), az eljárás során a hosszú szénhidrátláncok rövidebb egységekre, majd glükózmonomerekre bomlanak. Az erjesztés hűtött körülmények között történik élesztő hozzáadásával, oxigénmentes környezetben. Az eredmény alacsony alkoholtartalmú (10 18%), magas víztartalmú és még szilárd maradványokat is tartalmazó cefre. Megjegyezzük, hogy az emelkedő etanolkoncentráció erősen gátolja az élesztő szaporodását (5 91

11 10%) és fermentációs képességeit (10 18%), ami újabb technológiai lépések bevezetését igényli. Ez az alkoholtartalom folyamatos ellenőrzését jelenti, illetve egyes kaszkád típusú rendszerekben a fermentáció felfutó szakaszában lévő fermentlé átjuttatását egy párhuzamos, előkészített cefrét tartalmazó egységbe. A maradványanyagot centrifugálással és/vagy szűréssel vonják ki a vízből, ami később magas fehérje- és rosttartalma miatt takarmányként jól hasznosítható. A cefréből az alkoholt több fokozatú desztillációval állítják elő. Ennek végeredménye egy 95-96% töménységű alkohol. Ebből a 99,9% alkoholt molekulaszűrő vagy kémiai komponensek (égetett mész, CaO, kristályvízmentes réz-szulfát) hozzáadásával érik el (3.4. ábra). A bioetanol-gyártás egyik nagy jövőjű fejlesztési lehetősége a rögzített sejtes etanolfermentáció. Ennek lényege, hogy a fermentációért felelős élesztősejteket nem a fermentlébe keverjük bele, hanem valamilyen hordozó felületére rögzítjük, és a fermentlé dinamikusan találkozik az élesztőkkel. Ezzel az eljárással csökkenteni lehet az élesztők és az etanol kontaktidejét, így a gátlóhatás lecsökken, a hatékonyság jóval magasabb lesz (rövidebb előállítási idő), és a keletkező etanoltartalmú fermentlé kevesebb kezelést igényel, mivel az élesztőtartalma jelentősen alacsonyabb. E technológia másik megvalósítási lehetősége a membránszeparációs eljárások kombinálása a biotechnológiai eljárásokkal. Itt a fermentációs közeget és az élesztőt egy membránnal választják el egymástól, amely a végtermék tisztítását nagyban megkönnyíti, és az etanol-előállítás költségeit jelentősen csökkenti. Ezek a technológiák még nem működnek ipari szinten, fejlesztésük folyamatos. 92

12 3.4. ábra A keményítőalapú etanol-előállítás technológiai vázlata Cellulózalapú bioetanol-gyártás Cellulózt szinte minden növény tartalmaz, ez a leggyakoribb szerves anyag a földön. Ipari szempontból jelentősek a mezőgazdasági (búzaszalma vagy kukoricaszár), erdészeti, fa- és papírhulladékok, mivel megtermelésükhöz nem szükséges extra energiabefektetés, azonban a felsorolt alapanyagokat manapság inkább hő- és villamos energia termelésére használják fel. A cellulózalapú technológia bonyolultabb, mint a keményítőalapú, mivel a cellulózt sokkal nehezebb cukorrá hidrolizálni, és az ehhez szükséges enzim, a celluláz igen drága. A hidrolízis még savval is lehetséges, ekkor azonban nagyobb valószínűséggel képződnek olyan melléktermékek, melyek akadályozzák a későbbi erjesztést, eltávolításuk pedig meglehetősen költséges. A cellulóz a növényekben kísérőanyagaival, a hemicellulózzal és a ligninnel együtt fordul elő, s ez a fel- 93

13 dolgozás során problémát jelent. Az enzimes hidrolízist egy úgynevezett előkezelési műveletnek kell megelőznie, mely fellazítja a lignocellulóz szerkezetét, és lehetőség szerint kioldja a hemicellulóz-frakciót, mely a legkevésbé ellenálló a három polimer közül. A lignin okozza a legtöbb problémát, mivel a hidrolízist végző enzim aktivitását csökkenti, a reakcióelegy sűrűségét, viszkozitását növeli. A lignint legtöbbször elégetik az elkülönítés után, ezzel biztosítják a technológiához szükséges hőenergiát. Ez a gazdaságosság, illetve a környezetvédelem szempontjából fontos tényező. A cellulózalapú (fa, fűfélék, gabonaszárak, szalma) technológia sokkal kedvezőbb lenne ha sikerülne az enzimet olcsón előállítani, mivel nem kellene (vagy legalábbis nem akkora mennyiségben) mezőgazdasági terményeket elvonni az élelmiszerellátásból a bioetanol gyártásához. Bioetanol előállítására alkalmas egyéb alapanyagok A keményítő-, cukor- és cellulóztartalmú anyagok mellett más élelmiszeripari melléktermékek is lehetőséget adnak az etanolfermentációra. Ilyen tejipari melléktermék a tejcukrot tartalmazó tejsavó, amely egy diszacharid és kiváló etanol-alapanyag. A tejsavó alapanyagként való felhasználása esetén azonban szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy tejcukortartalma alacsony (3-5%), és a fermentáció végeredménye híg, 2-4% etanolt tartalmazó vizes oldat. Ennek bekoncentrálása további technológiai lépéseket és nagy mennyiségű energiát igényel. A bioetanol előállítása során legfőképpen a keményítőalapú technológiák terjedtek el, mivel ezek esetében beszélhetünk csak ipari szintű megvalósításokról. A keményítő forrása általában a geográfiai viszonyoktól függ. Európában elsősorban a búza, Észak- Amerikában a kukorica, míg Dél-Amerikában a cukornádalapú fermentációs technológiák terjedtek el. Ke- 94

14 ményítőtartalmú növények hazánkban a kukorica, a búza és a burgonya. Egy tonna bioetanol előállításához kevesebb mennyiségű kukoricát kell felhasználni, mint búzát. Kukorica esetén ez a mennyiség 2,72 tonna, míg búzánál 3,14 tonna. A kukorica előnye, hogy magas a termésátlaga, és azonos termőterületet feltételezve másfélszeres mennyiségű alkohol állítható elő belőle. Kapcsolódás más alternatív energiaforrásokhoz A bioetanol-üzemek a desztillációhoz, bepárláshoz jelentős mennyiségű gőzt (hőenergiát) használnak fel, és a fogyasztás mértéke napi és éves szinten is jó közelítéssel állandó. Az etanolüzemek szivattyúi, keverői emellett villamos energiát is fogyasztanak. Egyes üzemi megoldások a hőigény fedezésére gázkazánokat (az USA-ban helyenként széntüzelésű kazánokat) alkalmaznak, a villamos energiát pedig a hálózatról vásárolják. Ebben az esetben ezen energiaféleségeket rossz hatásfokkal állítjuk elő (a hőenergia-előállítás hatásfoka ~90%, a villamosenergia-előállítás hatásfoka <35%). Ennél energetikailag lényegesen nagyobb hatásfokú megoldást jelent, ha kihasználva a közel állandó hőenergia-igényt, kapcsolt hő- és villamosenergiatermelést megvalósító erőművel látjuk el az etanolüzemet, mint ahogy a jelenlegi legnagyobb hazai gyártóknál is látható. Ekkor az együttes energiatermelés hatásfoka meghaladhatja a 90%-ot is. Jó hatásfokú, kapcsolt energiatermelés esetén a mai hazai körülmények között három megoldásnak van realitása: földgáztüzeléssel gázmotorban vagy gázturbinában; száraz (fás szárú vagy lágy szárú) biomassza-tüzelő kazánnal (szalma, energiafű, energiaültetvény-apríték, kukoricaszár, cukorcirokszár stb.) és gőzciklussal; biogázüzemű gázmotorerőműben (állati trágya, zöldnövények stb.). 95

15 A fentiek közül a földgázalapú üzemek kisebb fajlagos beruházási igénnyel rendelkeznek, a másik oldalon viszont olcsóbb és megújuló energiaforrások kompenzálják a magasabb beruházási költséget. Környezetvédelmi szempontból is előnyös, ha a bioetanolgyár a mellé telepítendő biogázüzemmel szoros kapcsolatban működik, hiszen az alkohollepárlás után visszamaradt cefre és a magas szervesanyagtartalmú melléktermékek közvetlenül felhasználhatók biogáz előállításához. A biogáz elégetésével villamos energia termelhető, majd értékesíthető. A folyamat során képződő termikus energia bőven biztosítja az etanolüzem hőigényét. A kukoricára épülő bioetanol-üzemekben az állattartás számára is hasznos anyag, úgynevezett DDGS (Dried Distillers Grains with Solubles), vagyis kukoricatörköly keletkezik, ami a felhasznált alapanyag mennyiségének harmadát teszi ki. Ez a fehérjedús melléktermék takarmányadalékként újra feldolgozhatóvá válik az állattartók számára. Az energiatermelés melléktermékeként keletkező komposzt talajszerkezetet és tápanyagtartalmat javító anyagként a mezőgazdaságban hasznosítható. Egy pelletáló üzem felépítésével pedig a maradék növényi részekből agropelletet környezetbarát tüzelőanyagot lehet előállítani (3.5. ábra). A mezőgazdasági termelők több ponton tudnak csatlakozni egy komplex, bioetanol-termelő rendszerhez (3.5. ábra). Az első csatlakozási pont az alapanyag előállítása. Itt érdemes integrátor szervezeteket bevonni, mivel a szállítás és raktározás megszervezése esetenként meghaladhatja az egyéni termelők kapacitását. További kapcsolódási pontokat találunk a termelési lánc másik oldalán a bioetanol-gyártás termékei és melléktermékei révén. A bioetanol üzemanyagként való felhasználásán túl a melléktermékeket kiválóan lehet állattartásban alkalmazni, illetve komplex megvalósítás esetén egy kapcsolt biogáz erőmű kierjedt anaerob komposztja talajjavítóként használható fel. 96

16 3.5. ábra A bioetanol-gyártás lehetséges kapcsolatai más iparágakkal Tehát megfelelő szervezéssel és tervezéssel az alternatív energiát előállító egységek számos ésszerű csatlakozási pontot biztosítanak a mezőgazdasági termelők számára. Ha figyelembe vesszük a rendszer fenntarthatóságát, ezeknek a kapcsolódási pontoknak létre is kell jönniük, hisz az üzemeltetés megtérülését ezen folyamatok is erősen befolyásolják. Összehasonlítás más biomassza-alapú energiaforrásokkal Az alternatív energiaforrásokat az alábbi csoportokba oszthatjuk: 1. Szélenergia 2. Napenergia 3. Geotermális energia 4. Hullámenergia 5. Bioüzemanyagok Bár örvendetes tény, hogy elsősorban a szél- és a napenergia felhasználása dinamikusan növekszik (a kapacitás mintegy 2-3 évente duplázódik jelenleg), látnunk kell a következő problémákat is: a fenti felsorolás első négy tagja villamos energiát állít elő, ami hasznos, de nem oldja meg az olajjal 97

17 összefüggő problémákat (szállítás, mezőgazdaság, műanyagok, egészségügy stb.); földrajzi korlátok lépnek fel az első négy alternatív energiaforrás vonatkozásában (állandó széljárás, napsütötte órák száma, geotermikus gradiens, tengerpart stb.); a szél- és a napenergia magas EROEI (Energy Returned On Energy Invested) értékkel bír, ROI (Return on Invested) szempontból azonban egyelőre csak állami szubvencióval életképes; a szél, a nap, a geotermális és a hullámenergia befektetésigénye hatalmas; különösen a szél- és a napenergia alkalmazásával kapcsolatban aggasztóak a növekedés útjába álló esetleges nyersanyagkorlátok (acél, indium stb.). Mindezekből, különösen pedig a nem-elektromos energia iránti igény folyamatos növekedéséből (globalizáció, szállítás, élelmiszeripar) egyenesen következik, hogy mindenképpen szükség van bioüzemanyagok gyártására. Az alternatív üzemanyagok esetében a szemléletbeli újdonságtartalom és az összehasonlíthatóság vonatkozásában a következő elemekre kell mindenképpen felhívni a figyelmet. EROEI koncepció ROI megfontolások skálázhatósági kérdések melléktermékek kezelése kapcsolt egységek létrehozása a) Az EROEI szócska az angol Energy Return on Energy Invested kifejezés kezdőbetűiből áll, és az energiatermelő (energiaátalakító) folyamat során létrejövő nettó energiát adja meg hányadosként, az alábbi formában: EROEI = kinyert teljes energia/befektetett teljes energia. Jól látható, hogy minél nagyobb ez a hányados, annál több energiát tudunk előállítani egységnyi befektetés révén. Ha ez a hányados 1-nél kisebb, az azt jelenti, hogy a 98

18 folyamat során energiát veszítünk. Ez mindenképpen kerülendő, hiszen egyik célunk éppen az elérhető energia mennyiségének növelése. A magas EROEI értékkel bíró folyamatok kidolgozása döntő fontosságú, bármilyen alternatív energiaforrás előállításának hosszú távú energetikai életképessége szempontjából. b) A ROI betűszó szintén az angol nyelvből származik, a Return on Investment kifejezés rövidítése egy adott beruházás közgazdasági megtérülését, ezáltal elterjedésének sebességét, nyereségességét és hosszú távú, piacgazdasági alapon nyugvó működőképességét jellemzi. Kiszámítási módja a legegyszerűbb esetben: ROI = profit/befektetés, az eredményül kapott százalék egy adott beruházás relatív jövedelmezőségét mutatja. Többéves, növekvő befektetéseket igénylő projekt esetében gyakran használatosak az ún. aritmetikus és a logaritmikus ROI fogalmak. Az alternatív energiahordozókat előállító gyárak telepítése során közgazdasági számításokat kell végeznünk a gazdasági megtérülésre vonatkozóan, megadva a szükséges befektetés mértékét, és a különböző végtermékárak esetére feltételezett hasznot, valamint a befektetés megtérülési időtartamát (break even point) is. c) A skálázhatósági kérdéskört érintve vizsgálatokat kell végeznünk a folyamat nyersanyag-intenzitásáról, a felhasznált földterületek minőségéről és mennyiségéről, a szükséges logisztikai tevékenységekről és az ideális gyártási környezetről, valamint az ezek alapján becsülhető hazai gyártási és exportpotenciálról. d) A melléktermékeket illetően meg kell vizsgálnunk, hogy az üzemanyaggyártásban közvetlenül részt nem vevő, egyéb melléktermékek milyen folyamatokon keresztül kapcsolódhatnak be egyéb termelési folyamatokba, elsősorban az élelmiszeriparba (állati takarmány, adalékanyagok stb.). A melléktermékek 99

19 optimális felhasználása jelentősen növelheti a gyártás jövedelmezőségét, miközben környezetbarát is, hiszen a hulladékképződést is csökkenti. e) A kapcsolt eljárások létrehozása esetében mindenképpen számolni kell az etanolgyártás egyik fő energiaigényű lépésével, az etanolbepárlással. Véleményünk szerint a bepárlás során felhasznált földgáz és egyéb fosszilis energiahordozók kétségbe vonják a bio szócska alkalmazhatóságát a technológiában. Bioüzemanyagok és az azokkal szemben támasztott kívánalmak Az eddigiek alapján a jövőben gyártandó bioüzemanyagoktól az alábbiakat követeljük meg: pozitív energiamérleg (EROEI>1) magas ROI (alacsonyan tartható előállítási költség, költséghatékonyság) skálázhatóság (az elterjedés és az előállítható mennyiség maximalizálása) nagy energiasűrűség, egyszerű tárolás és szállíthatóság (felhasználhatóság) a környezetszennyezés minimalizálása (pl. alacsony nettó CO 2 -kibocsátás) A jelenleg gyártásban lévő bioüzemanyagok közül ezeket a feltételeket maradéktalanul egyik sem teljesíti. A növényalapú bioetanol EROEI mutatója nem elég magas, CO 2 -kibocsátása pedig meghaladja a kívánatos mértéket. Komolyabb problémát jelent az élelmiszerpiacra gyakorolt hatása (kukorica állati takarmány) és a skálázhatóság (megművelhető földterületek aránya). A cukornádalapú (főként brazíliai) etanol a magas humán munkaerőigény miatt ROI és emberjogi, az éghajlat miatt skálázhatósági problémákkal jár. A cellulózalapú (második generációs) etanolgyártási technológia egyelőre nem kidolgozott. A jelenleg működő technológiákkal nem állítható elő kellő mennyiségű bioetanol. 100

20 Társadalmi és természeti környezetünk védelme érdekében összehangolt tervet kell kidolgozni a bioüzemanyagok gyártására. A bioetanol elterjedéséhez nagyban hozzá kell járulnia az államnak és nem utolsósorban a különböző növénynemesítő cégeknek. De legfőképp a termelők érdekeltségét kell növelni az alapanyag-termelésben. Ez megfelelő értékesítőkapacitás és szállítóhálózat fejlesztésével érhető el. Társadalmi, politikai megítélés vélemények, ellenvélemények Ha áttekintjük a témában hozzáférhető vitaanyagokat, kiderül, hogy sem hazánkban, sem a világ többi részén nem egyértelmű a bioetanol-előállítás megítélése. A bioüzemanyagok kritikusai számos ellenérvet sorakoztatnak fel. A legtöbbet hangoztatott ellenérvek a következők: Az etanol alacsonyabb fűtőértéke miatt nagyobb mennyiség elégetésére van szükség, ha azonos teljesítményt kívánunk elérni. A tisztán etanollal működő gépkocsimotorok üzemanyagtartályának nagyobbnak kell lennie, növelt paraméterekkel kell rendelkezniük a keverékképzésben részt vevő szerkezeti elemeknek. A bioüzemanyagok előállítása nagy menynyiségű fosszilis energiahordozó felhasználását igényli, és ebből adódóan jelentős mennyiségű üvegházgáz kerül a légkörbe, szinte teljesen kompenzálva a bioüzemanyagok által megtakarított mennyiséget. Az energetikai célú növénytermesztés monokultúrákhoz vezethet. A termesztés nagy mennyiségű műtrágya, valamint növényvédő szerek használatát teszi szükségessé, ami jelentősen megterheli a talajt és a vízbázist. Terhelődik továbbá a légkör is, méghozzá az N 2 O üvegházgázzal és ammóniával, amely szintén hozzájárul a természetes és mesterséges környezet szennyezéséhez. Mindezek mellett a bioüzemanyagok előállítása sokkal 101

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30. Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),

Részletesebben

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán CO 2 BIO-FER Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán előállítás Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS

EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS A kétpólusú mezőgazdaság lényege, hogy olyan gazdasági ösztönző és támogatási rendszert kell kialakítani,

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD ELSŐ SZALMATÜZEL ZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD HőerH erőmű Zrt. http:// //www.bhd.hu info@bhd bhd.hu 1 ELŐZM ZMÉNYEK A fosszilis készletek kimerülése Globális felmelegedés: CO 2, CH 4,... kibocsátás Magyarország

Részletesebben

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai

Részletesebben

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10.

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért Biogáz hasznosítás Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Alaphelyzet A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2.

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2. BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS-ELEMZÉSSEL Bodnár István III. éves PhD hallgató Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori

Részletesebben

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. www.chem.elte.hu/pr

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. www.chem.elte.hu/pr ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz Programajánlatok március 5. 16:00 ELTE Kémiai Intézet 065-ös terem Észbontogató (www.chem.elte.hu/pr)

Részletesebben

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02.

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02. TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02. dr. Torma András 2011.09.13. Tartalom 1. Technológiák anyagáramai, ábrázolásuk 2. Folyamatábrák 3. Technológiai mérőszámok 4. Technológia telepítésének feltételei 5. Technológia

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Dr. Ladányi Richard - Chrabák Péter - Kiss Levente Bay Zoltán Alkalmazott

Részletesebben

A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából. Dr. Kálmán Gergely

A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából. Dr. Kálmán Gergely A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából Dr. Kálmán Gergely Bevezetés Az úgynevezett második generációs (lignocellulózokból előállított) bioetanol

Részletesebben

Hidrogén előállítása tejcukor folyamatos erjesztésével

Hidrogén előállítása tejcukor folyamatos erjesztésével BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 44. k. 4. sz. 25. p. 36 43. Energiatermelés, -átalakítás, -szállítás és -szolgáltatás Hidrogén előállítása tejcukor folyamatos erjesztésével A

Részletesebben

EGYSEJTŰ REAKTOROK BIOKATALÍZIS:

EGYSEJTŰ REAKTOROK BIOKATALÍZIS: EGYSEJTŰ REAKTOROK BIOKATALÍZIS: A GÉNMÓDOSÍTÁSTÓL AZ IPARI FERMENTÁCIÓIG SZAMECZ BÉLA BIOKATALÍZIS - DEFINÍCIÓ szerves vegyületek átalakítása biológiai rendszer a katalizátor Enzim: élő sejt vagy tisztított

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants

EEA Grants Norway Grants Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants Dr. Mézes Lili, University of Debrecen, Institute of Water and Environmental Management 28 October 2014 HU09-0015-A1-2013

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN 2012.09.25. Biogáz Németországban (2010) : Működő üzemek: 5.905 (45) Épített kapacitás: 2.291 MW Termelt energia: 14,8 M MWh Összes energiatermelés:

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%)

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) Megújulók-Biomassza Def.: A mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és ezekhez a tevékenységekhez

Részletesebben

Dr. habil. Bai Attila egyetemi docens

Dr. habil. Bai Attila egyetemi docens Dr. habil. Bai Attila egyetemi docens Biogáz-alga rendszer bemutatása Algák biogáztermelése Saját kísérletek Algatermesztés Különböző algatermékek értéke A biogáz-alga rendszer jellemzői Vállalati szinten

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Víz Keretirányelv Munkacsoport SZENNYVÍZISZAP 2013 - HALADUNK, DE MERRE? című konferenciája Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Készítette: Tálos Ádám. Környezettan Bsc szakos hallgató. Témavezető: Dr. Pasinszki Tibor, egyetemi tanár Szervetlen Kémiai Tanszék Kémiai Intézet

Készítette: Tálos Ádám. Környezettan Bsc szakos hallgató. Témavezető: Dr. Pasinszki Tibor, egyetemi tanár Szervetlen Kémiai Tanszék Kémiai Intézet Készítette: Tálos Ádám Környezettan Bsc szakos hallgató Témavezető: Dr. Pasinszki Tibor, egyetemi tanár Szervetlen Kémiai Tanszék Kémiai Intézet 1. Bevezetés, környezeti probléma megfogalmazása, mobilitás

Részletesebben

Norvég kutatási pályázat. Cégcsoport bemutató

Norvég kutatási pályázat. Cégcsoport bemutató Norvég kutatási pályázat és Cégcsoport bemutató Időpont: 2015-10-14 Helye: Ökoindustria Szakkiállítás Budapest Dr. Petis Mihály Gazdasági célok Kutatási célok Szükségszerű fejlesztések IPPC Az EU Integrált

Részletesebben

Hazánkban alkalmazható csúcstechnológiák a bioenergiák hasznosítása terén a bio-akkumulátor

Hazánkban alkalmazható csúcstechnológiák a bioenergiák hasznosítása terén a bio-akkumulátor CO 2 BIO-FER Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Hazánkban alkalmazható csúcstechnológiák a bioenergiák hasznosítása terén a bio-akkumulátor A megújuló energiaforrások alkalmazása az EU-ban nemzetközi

Részletesebben

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok

Részletesebben

Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép" BIRÓ TAMÁS. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály

Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép BIRÓ TAMÁS. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép" BIRÓ TAMÁS Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály EU zöldenergia politikája és célkitőzések Ellátásbiztonság

Részletesebben

Egy energia farm példája

Egy energia farm példája Egy energia farm példája LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE I. Innovatív szervezetek II. Vertikális integráció LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE szervezeti struktúra szervezet értékrendjei szervezet

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Konferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest

Konferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest Konferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest 2010.11.08. Energie Germany GmbH PPM = Peter Paul Münzberg Diplomás fizikus 1996 óta foglalkozik biogáz és biodízel üzemek építésével, illetve

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

A tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben

A tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben A tejelő tehenészet szerepe a fenntartható (klímabarát) fejlődésben Dr. habil. Póti Péter tanszékvezető, egyetemi docens Szent István Egyetem (Gödöllő), Álletenyésztés-tudományi Intézet Probléma felvetése

Részletesebben

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 09/23/10 1 DECENTRALIZÁLT KISERŐMŰVEK Villamosenergia-rendszer általában: hatékony termelés és

Részletesebben

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere EU agrár jogszabály változások a bioszén és komposzt termékek vonatkozásában Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat A REFERTIL projekt

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

Gáz halmazállapotú energiahordozók és biohajtóanyagok (biogáz, biohidrogén)

Gáz halmazállapotú energiahordozók és biohajtóanyagok (biogáz, biohidrogén) Gáz halmazállapotú energiahordozók és biohajtóanyagok (biogáz, biohidrogén) Bagi Zoltán 1, Dr. Kovács Kornél 1,2 1 SZTE Biotechnológiai Tanszék 2 MTA Szegedi Biológiai Központ Megújuló energiaforrások

Részletesebben

VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Feladat. Termékek. Cél. Közreműködők BERUHÁZÁSI TERVEZET

VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Feladat. Termékek. Cél. Közreműködők BERUHÁZÁSI TERVEZET BERUHÁZÁSI TERVEZET VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Feladat Termékek Cél Vörösiszap és egyéb ipari hulladékok hasznosítására alkalmas létesítmény megvalósítása innovatív

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innovációs leírás Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor 0 Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innováció kategóriája Az innováció rövid leírása Elérhető megtakarítás %-ban Technológia költsége

Részletesebben

Regionális nemzeti nemzetközi energiastratégia

Regionális nemzeti nemzetközi energiastratégia Klima- und Energiemodellregion ökoenergieland Regionális nemzeti nemzetközi energiastratégia Energiastratégia Ökoenergetikai Modellrégió Cél: energetikai önellátás 2015-ig Burgenland -Bglandi Energiaügynökség

Részletesebben

Az ECOSE Technológia rövid bemutatása

Az ECOSE Technológia rövid bemutatása Az ECOSE Technológia rövid bemutatása Mi az ECOSE Technológia? egy forradalmian új, természetes, formaldehid-mentes kötőanyagtechnológia, mely üveg-, kőzetgyapot és számos más termék gyártásakor biztosítja

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS HÍDFŐ-PLUSSZ IPARI,KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Székhely:2112.Veresegyház Ráday u.132/a Tel./Fax: 00 36 28/384-040 E-mail: laszlofulop@vnet.hu Cg.:13-09-091574

Részletesebben

Fókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 BIO-FER

Fókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 BIO-FER Fókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 A bemutatása Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató Klaszter gesztorszervezete Klaszter a felelős fejlődés híve Felelősség

Részletesebben

CELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA

CELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA CELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Szalay Gergely technológus mérnök Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep Kapacitás: 200 000 m 3 /nap Vízgyűjtő

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Morzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből

Morzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből NO-BLE Ideas Budapest, 2014.03.10. Morzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből Dr. Szépvölgyi Ákos Mikrobiológiai oltókultúra Az Elmolight Bt. az alternatív növénytápláláshoz

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27. Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Új üzleti modell az Európai bioetanol piacon: a kereskedő (merchant) modell. III. Energy Summit Hungary 2012

Új üzleti modell az Európai bioetanol piacon: a kereskedő (merchant) modell. III. Energy Summit Hungary 2012 Új üzleti modell az Európai bioetanol piacon: a kereskedő (merchant) modell III. Energy Summit Hungary 2012 Budapest, 2012. május 31. Szendrői Gábor Partner Oriens IM gabor.szendroi@oriensim.com Az új

Részletesebben

Bio Energy System Technics Europe Ltd

Bio Energy System Technics Europe Ltd Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap

Részletesebben

Folyékony halmazállapot

Folyékony halmazállapot Folyékony halmazállapot Bio-üzemanyagok Drink the best and drive the rest Etanol = CH3CH2OH vagy C 2 H 6 O A világ folyékony bioüzemanyag termelése A termelés területi megoszlása 2001-2011 között Million

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén

Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén TEHETSÉGES HALLGATÓK AZ ENERGETIKÁBAN AZ ESZK ELŐADÁS-ESTJE Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén Egri Tamás Gépészkari alelnök egri.tamas@eszk.org 2014.

Részletesebben

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

8. előadás: A szilárd biomassza formák átalakítása folyékony energiahordozókká

8. előadás: A szilárd biomassza formák átalakítása folyékony energiahordozókká 8. előadás: A szilárd biomassza formák átalakítása folyékony energiahordozókká 8.1. Keményítő és cukor bázisú bio- tüzelő és hajtóanyagok előállítása. 8.2. Nyersszesz, bioetanol tüzelő- és hajtóanyagként

Részletesebben

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA.

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. MAGYAR TALÁLMÁNYOK NAPJA - Dunaharaszti - 2011.09.29. HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. 1 BEMUTATKOZÁS Vegyipari töltő- és lefejtő

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

(Bio)etanol tüzelıanyag elınyök és hátrányok

(Bio)etanol tüzelıanyag elınyök és hátrányok (Bio)etanol tüzelıanyag elınyök és hátrányok Dr. Bereczky Ákos egyetemi docens, 1 Etanol alkalmazása belsıégéső motorokban Otto-motoros alkalmazások: Nyers forma: E-10, E-20, E-85, E-100 Vegyi átalakítás

Részletesebben

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30 Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe Energiafelhasználási beszámoló Adatszolgáltatás száma OSAP 1335a Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régióban Biomass Production and Utilization in the North-Plane Region Dr. Lengyel Antal fdiskolai tanár Nyíregyházi

Részletesebben

Biomassza energetikai hasznosítása

Biomassza energetikai hasznosítása Biomassza energetikai hasznosítása 2013. február 28. VM Energiastratégia www.essrg.hu 2 Tartalom Alapanyagok Feldolgozás, tárolás Aprítás Tömörítés Szárítás Energiatermelési technológiák Égetés Biogáztermelés

Részletesebben

A biogáz jelentősége és felhasználási lehetősége

A biogáz jelentősége és felhasználási lehetősége A biogáz jelentősége és felhasználási lehetősége Biogáz Unió Zrt. - a természettel egységben A XXI. század egyik legnagyobb kihívása véleményünk szerint a környezettudatos életmód fontosságának felismertetése,

Részletesebben

MEGÚJULÓ MEZŐGAZDASÁG

MEGÚJULÓ MEZŐGAZDASÁG MEGÚJULÓ MEZŐGAZDASÁG MEGÚJULÓ MEZŐGAZDASÁG TANULMÁNYOK A ZÖLDENERGIA TERMELÉSÉRŐL ÉS HASZNOSÍTÁSÁRÓL GAZDÁLKODÓKNAK MAGYAR KATOLIKUS RÁDIÓ 2008 A könyv megjelenését támogatta: Szerkesztette Chlepkó Tamás

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2013/3. ütem -

KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2013/3. ütem - KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM - AKF2013/3. ütem - AGROWATT biogáz kutató központ Kecskemét, 2013. július - szeptember Készítette: AGROWATT Nonprofit KFT. 1 Előzmények: Az Agrowatt Kft. biogáz kutató központ

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése

Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése Bio-Brikett Kft (Harka) ügyvezető: Szűcs-Szabó László bio-brikett@axelero.hu Közreműködő: NyMEgyetem Energetikai Tanszék (Sopron) tanszékvezető: Prof.Dr.Sc.

Részletesebben

Biomassza alapú bioalkohol előállítási technológia fejlesztése metagenomikai eljárással

Biomassza alapú bioalkohol előállítási technológia fejlesztése metagenomikai eljárással Biomassza alapú bioalkohol előállítási technológia fejlesztése metagenomikai eljárással Kovács Zoltán ügyvezető DEKUT Debreceni Kutatásfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. Problémadefiníció Első generációs

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben