2003 Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ ISBN:

Átírás

1 Tanári kézikönyv

2 A Tanári kézikönyv a Toyota Environmental Activities Grant Program 000 által támogatott Zöld útipakk környezetvédelmi oktatócsomag része a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ, valamint számos magyar oktató és környezetvédelmi szakember munkája. A Zöld útipakkot ingyenesen terjesztjük. Az óratervek szerzői: Bertalan György Dr. Böddi Schróth Ágnes Malgorzata Cydeyko Anna Gajer Józefa Magdalena Ciszkowska Justyna Jedrzejewska Barbara Kekusz Kéri András Izabela Majstruk Kliment Mindjov Urszula Osmólska-Jung Malgorzata Podkanska Jerzy Sadowski Anna Schindler Jacek Schindler Miroslawa Sliwka Szász Heszlényi Judit Anna Talik Elena Usheva Honorata Waszkiewicz Adaptáció: Bertalan György Dr. Böddi Schróth Ágnes Kéri András Szász Heszlényi Judit A gondolkodtató feladatok szerzője: Robert Atkinson Fordítás lengyelről magyar nyelvre: Takács Viktória Magyar nyelvi szerkesztő: Sándor Bea Korrektúra: Sapsál Júlia Angol nyelvi szerkesztők: Steven Graning Ryder Thornton Illusztrációk, ábrák: Falvay László Nelly Marinova Design: Magyar Sylvia Projektvezető: Kliment Mindjov Nyomdai munka: TypoNova Kft. A könyv egyes részeihez az alábbi kiadványokból merítettünk anyagokat és információkat: Connections, Teachers manual, ECO Education, Saint Paul, MN, USA The Green School Program, Center for Environmental Education, Pacific Palisades, CA, USA Environment and Development Kit the Global Perspective, Visual inform, A.S., Oslo, Norway State of the World, Lester Brown, World Watch Institute Reports, ideas for environmental activities, Borrowed Nature, Bulgaria, 000 The frog and the Ox, Borrowed Nature and Living Earth (UK), 999 Caring for our Future, Action for Europe s Environment, European Commission, 999 Europe s Environment: The Dobris Assessment, European Environmental Agency, 995 Europe s Environment : The Second Assessment, European Environmental Agency, 998 Environment in the European Union at the turn of the century, European Environmental Agency, 999 Living in the Environment, Ninth Edition, G.Tyler Miller, Jr., Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ ISBN: A Zöld útipakk háromféle környezetbarát papírra nyomtatva készült.

3 Tartalomjegyzék Előszó 5 Köszönetnyilvánítás 6 A kézikönyv használatáról 7 Környezeti elemek 9 Levegő A szabadtéri és a szobai levegő minősége Víz Hogyan takarékoskodhatunk a vízzel? 8 A háztartási szennyvíz útja a keletkezéstől a tisztításig Talaj A talaj fontos vagyonunk védelme 7 Biológiai sokféleség Biológiai sokféleség a folyóvölgyben 33 Az erdő gazdagsága az erdei életközösség tarkasága 39 Az élőlények mint szimbólumok 44 Egyedül vagyunk a városban? 47 Veszélyek 55 Városiasodás Lakóhelyünk: múlt és jelen 57 Az emberi tevékenység nyomában 60 Zaj Zaj mindenhol 63 Hulladék A természet ajándéka: a szerves hulladék 68 Az alumínium útja 7 Nem minden papír, ami annak látszik 75 A hulladékégetés a megoldás? 78 Vegyi anyagok Az elemek a pozitív és a negatív pólus 84 Emberi tevékenységek 89 Energia Energiatakarékosság otthon 9 Megújuló energiaforrások 96 Az atomenergia felhasználása 99 Közlekedés Hétköznapi energiatakarékosság a kerékpár a megoldás a közlekedésben? 03 Ipar Tegyük környezetbarátabbá az ipart! 08 3

4 Mezőgazdaság A tejtől a sajtig A gabonától a kenyérig 6 A méhek útjai 0 Erdészet Nem élhetünk növények nélkül 6 Turizmus A falusi turizmus 9 Globális kihívások 89 Klímaváltozás Az üvegház foglyai vagyunk? 35 Az ózonréteg vékonyodása Nézz föl az égre! 38 Savasodás A te lakóhelyeden is jellemző a savasodás? Vizsgáld meg! 4 Értékek 47 Fogyasztói társadalom Vásároljunk még többet? 49 A reklám 53 Birtoklás és tulajdon 55 Egészség és környezet A gyógyító növények 59 A vizet szennyező kémiai anyagok és hatásuk az emberre 63 Emberi jogok Jogunk van tudni! 67 Földünk jövője Megoldandó problémák: a fenntartható fejlődés 7 Irodalomjegyzék 76 A könyvben szereplő leckék összesítő táblázata 78 4

5 Előszó A Zöld útipakk oktatócsomag egy nemzetközi együttműködés eredménye. Bizonyítja, hogy különböző országok és nemzetek nemcsak a technikai értelemben vett környezetvédelem, hanem a környezeti nevelés és a fenntarthatóság pedagógiája terén is képesek az együttműködésre. Az összefogásra korunkban nagyobb szükség van, mint valaha. Az Európai integrációs folyamatban kontinensünk polgárai nemcsak egy közös, kontinens-méretű piacgazdaság tagjai lesznek, hanem közös felelősséget is vállalnak az erőforrásokért, a környezetért. A. század elején világszerte felismerték, hogy kizárólag a tudásalapú gazdaság biztosíthatja a polgárok számára azt az életminőséget, amelynek döntő szerepe lehet a fenntarthatóság biztosításában. A környezeti igazságosság, az egészséges, örömteli és értelmes élethez való jog csak olyan társadalmi környezetben érvényesülhet, amelyben az egyének és a közösségek rendelkeznek mindazzal a tudással és kompetenciával, ami a közös erőforrások felhasználásáról és a környezeti konfliktusokról való jó döntéshez szükséges. A. század elején fordulóponthoz érkezett a hazai környezeti nevelés azáltal, hogy rövidesen törvényi szabályozás kötelezi a közoktatási intézményeket helyi nevelési programjaik kidolgozására és megvalósítására. Ehhez megfelelő hátteret kínál a Nemzeti Alaptanterv megújuló változata, valamint a kormányzati és nem-kormányzati szakmai intézmények és szervezetek segítsége. Magyarországon széleskörű kormányzati erőfeszítések történnek az állampolgárok környezeti tudatosságának fejlesztése érdekében. A Nemzeti Fejlesztési Tervben körvonalazódó gazdaságpolitika meghatározó eleme a humánerőforrás-fejlesztés, a korszerű tudásmenedzsment és az élethosszig tartó tanulás támogatása. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és az Oktatási Minisztérium együttműködési megállapodást kötött a hazai környezeti nevelés közös felelősségű és finanszírozású támogatásáról. Szakmai szervezetek újraalkották a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégiát, amely meghatározó jelentőségű szakmapolitikai dokumentum. Az európai integrációs folyamathoz illeszkedik a második Nemzeti Környezetvédelmi Program és a Johann Béla Nemzeti Egészségfejlesztési Program. Kiemelt szakmapolitikai támogatást élvez a hazai erdei iskola mozgalom, amely kitűnő pedagógiai lehetőséget nyújt a differenciáló és személyes tapasztalásra épülő tanuláshoz, a környezetkultúra erősítéséhez. A hazai pedagógusok és oktatási intézmények közül mind többen kapcsolódnak nemzetközi környezeti nevelési hálózatokhoz. Ennek köszönhetően ma már sokszáz pedagógus és sokezer diák tagja a különböző nemzetközi oktatási-tanulási együttműködéseknek, amilyen például a GLOBE vagy a Science Across Europe program. Az OECD ENSI együttműködésnek köszönhetően egyre több a hazai ökoiskola, ahol nemcsak a tantervben, hanem az iskolai gazdálkodásban és a napi életvitelben is megvalósul a környezeti tudatosság, a környezetkultúra fejlesztése. A Zöld útipakk oktatócsomag hatékony és a gyakorlatban kipróbált tanulási eszköz, amelynek felhasználása különböző iskolákban, többféle iskolafokozaton és különböző tantárgyak óráin történhet, s ugyanakkor hasznos szakkörök, erdei iskolák, tehetséggondozó szaktáborok programjainak összeállításához is. A Zöld útipakk jelentős állomás a hazai közoktatás-fejlesztés (és egyúttal a pedagógusképzés modernizálása) számára, hiszen a tanulásfejlesztés rendszerszerűsége koherens eszközegyüttest hozott létre, amelyben jól illeszkednek a tanulási helyzetek, tartalmak, módszerek és eszközök ezzel biztosítja a tanulási és tanítási kompetenciák fejlesztését. Mindehhez szervesen kapcsolódik az a tanulási technológiai és módszertani háttér, amely biztosítja a világhálón fellelhető nagytömegű információ és adatbázisok használatát éppúgy, mint az egymástól tanulás emberi egyszerűségét és szépségét. A Zöld útipakk remélhetőleg sokezer diákot és pedagógust, közösségeket kísér el azon az úton, amely egy fenntartható és ezáltal lakhatóbb világba vezet. dr. Havas Péter Országos Közoktatási Intézet Program és Tantervfejlesztési Központ Igazgatója 5

6 Köszönetnyilvánítás A Zöld útipakk létrejötte számos egyén és szervezet közös munkájának eredménye. Köszönettel tartozunk a budapesti Trefort Ágoston Gyakorlóiskola tanárainak és környezetvédelmi szakembereinek, Dr. Böddi Schróth Ágnesnek, Kéri Andrásnak, Bertalan Györgynek és Szász Heszlényi Juditnak értékes közreműködésükért az óratervek kialakításában. Köszönjük Beliczay Erzsébet és Levegő Munkacsoportbeli kollégái munkáját is sokat segítettek a CD-ROM szövegeinek összeállításában. Köszönettel tartozunk annak a három művésznek is, akik illusztrációikkal segítettek megjeleníteni mindazt, amit közölni szeretnénk a Zöld útipakkban: Falvay Lászlónak (Magyarország), Nelly Marinovának (Bulgária) és Stoyan Nikolovnak (Bulgária). Hálánkat szeretnénk kifejezni mindazoknak a szervezeteknek és intézményeknek, amelyek oktató- és dokumentumfilmeket bocsátottak rendelkezésünkre: a Television Trust for Environment (TVE-International)-nek az Eden Shorts című értékes oktatófilmért és a kisfilmekért, amelyeket a videókazettához és a CD-ROM-hoz használtunk; az Eko Idea Association, Wroclaw (Lengyelország)-nak a Többet vagy jobbat című izgalmas oktatófilm-sorozatért; az Environmental and Occupational Health Sciences Institute (EOHSI) és a University of Medicine and Dentistry of New Jersey School of Public Health (UMDNJ-SPH) Resource Center-ének a Környezeti döntések: mérgekkel élünk és A város dilemmája: munkahelyek vagy egészséges környezet című értékes oktatófilmekért; a bolgár Kölcsönvett Természet Szövetségnek Nézz föl című kiváló filmjükért. Köszönjük Svitlana Kravchenkonak és Mary Taylornek (European Eco Forum) az Aarhusi Egyezményről szóló ismertetést. Őszintén köszönjük a támogatást adományozóinknak, a Toyota Motor Corporation-nek és a Toyota Alapítványnak. Megértésük és bizalmuk abban, amit csinálunk, erőt adott nekünk a kemény munkával töltött hónapokban, amíg a Zöld útipakk létrehozásán dolgoztunk. Köszönjük! 6

7 A kézikönyv használatáról A környezetvédelem egyes aspektusairól szóló kézikönyv a Zöld útipakk része. Elsősorban általános iskolai tanároknak és diákoknak készült, de az oktatás más szintjein is felhasználható. Ajánlatos a Zöld útipakk többi alkotóelemével, a videokazettákkal, a CD-ROM-mal és a Dilemma-játékkal együtt használni. A kézikönyv öt részből áll: Környezeti elemek levegő, víz, talaj és biológiai sokféleség Veszélyek urbanizáció, zaj, hulladékok és vegyi anyagok Emberi tevékenységek energia, szállítás, ipar, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és turizmus Globális kihívások éghajlatváltozás, ózonpusztulás, savasodás Értékek a fogyasztással összefüggő etika és értékek, az egészség és a környezet, az állampolgárok jogai, felelősség Földünk jövőéért Mindegyik környezetvédelmi témához tartozik egy, esetenként több óraterv. Ezeket úgy szerkesztettük meg, hogy tartalmazzák a legfontosabb felvetendő kérdéseket, felsorolják a vonatkozó tantárgyakat, a felhasználandó anyagokat, a szükséges időt és a megfelelő helyszíneket, a célokat és a módszertant. A bevezetés alapvető információkkal szolgál javasoljuk, hogy a könyv felhasználói használják a CD-ROM vonatkozó részeit, ha többet akarnak tudni az egyes témákról. Az óratervek legfontosabb részét a tevékenységek leírása teszi ki. Ezek inkább iránymutatóul szolgálnak, nem kötelező sémának szántuk őket. Arra valók, hogy ötleteket nyújtsanak, és a tanár hasonló feladatokat adjon a diákoknak, természetesen a tanulók szükségleteihez és képességeihez igazítva. A leckék végén feladatlapok és ábrák találhatók: ezeket arra terveztük, hogy a felhasználók mielőtt az egyes feladatokba belefognának, sokszorosítsák és osszák szét őket a diákok között. A kézikönyv végén található táblázat információt nyújt a környezetvédelmi témákról, az óratervekről és tantárgyi vonatkozásaikról, valamint a feldolgozáshoz javasolt videofilmekről és kisfilmekről. A kézikönyv célja nem annyira az, hogy a gyerekek több információt és tudást halmozzanak fel az egyes környezettel kapcsolatos területekről, hanem inkább új értékek kialakítása a gondolkodásukban, hogy megváltoztassák viselkedésüket az iskolában, otthonukban és a társadalomban. Ebben a tekintetben a diákok elsősorban partnerei a tanároknak a különböző feladatok végrehajtásában, a beszélgetésekben, szerep- és döntéshozási játékokban. A kézikönyv a tanárokon és a diákokon keresztül a család és a társadalom többi tagjához is szól. Kliment Mindjov Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ 7

8

9 Levegő Víz Környezeti elemek Talaj Biológiai sokféleség

10 Levegő A szabadtéri és a szobai levegő minősége Víz Hogyan takarékoskodhatunk a vízzel? 8 A háztartási szennyvíz útja a keletkezéstől a tisztításig Talaj A talaj fontos vagyonunk védelme 7 Biológiai sokféleség Biológiai sokféleség a folyóvölgyben 33 Az erdő gazdagsága az erdei életközösség tarkasága 39 Az élőlények mint szimbólumok 44 Egyedül vagyunk a városban? 47 TOVÁBBI LECKÉK A CD-ROM-ON Táplálék- és energia-piramis Eltartóképesség Példák és feladatok A levegőburok 7 A környezetbarát takarítás 5 Hogyan tisztítjuk a vizet? 6 Szinttájak a folyókban 37 Biológiai vízminősítési módszerek 38 A Föld erdői 4 Szemelvények a magyar erdőgazdálkodás kezdeteiről 43 Munkalap a fajok sokféleségét vizsgáló csoport számára 50 Munkalap a vízminőség meghatározását végző csoport számára 5 Munkalap a levegő tisztaságát kutató csoport számára 5 Munkalap a talaj tisztaságát vizsgáló csoport számára 53

11 Levegő A szabadtéri és a szobai levegő minősége Szerzők: Kliment Mindjov, Szászné Heszlényi Judit Bevezető gondolat Időtartam Évszak Hely Szükséges anyagok Tantárgyak Célok Módszerek Az ember egészségének egyik előfeltétele a jó minőségű levegő. -3 tanítási óra. Bármikor. Osztályterem. Plakátok, számítógép, stopper v. másodpercmutatós karóra. Kémia, biológia, fizika, osztályfőnöki óra. Tudatosítani a szabadtéri és a beltéri levegőminőség legfőbb tulajdonságait, az összetételbeli különbségeket. Ötleteket gyűjteni, gyakorlati lépéseket tenni a levegő minőségének javítása érdekében. Előadás, vita, ötletbörze. Bevezetés A levegő a nitrogén (78%), az oxigén (%) és % egyéb anyag például néhány nemesgáz, széndioxid elegye. Változó mennyiségben tartalmaz vízgőzt is. Találhatunk benne természetes szennyező anyagokat, mint pl. a por és a vulkáni hamu, valamint olyan szennyezéseket is, amelyek az emberi tevékenység melléktermékei, és kifejezetten károsak a környezetre, az élőlényekre. A köztudatban a szabadtéri levegő minőségének fontossága ismert. Egészen elhanyagolt terület viszont a beltéri levegő minőségének vizsgálata. A szabadtéri és a szobai levegő minősége

12 Levegő Egyes kutatók mostanában azt állítják, hogy a beltéri levegő gyakran sokkal szennyezettebb lehet, mint a szabadtéri s ez az állítás még a nagy ipari városokban is igaznak bizonyul! Az emberek idejük nagy részét szobákban töltik el: ezért különösen fontos a beltéri levegő összetételével foglalkozni.. feladat: Ráhangolás A foglalkozás menete Előkészületek: gyűjtsetek adatokat a tüdő vitálkapacitásáról! Válassz néhány önkéntest! A gyerekek alakítsanak párokat! Egyikük vegyen egy mély lélegzetet, és tartsa vissza a levegőt, ameddig csak bírja! A pár másik tagja mérje az időt. Készítsetek statisztikát a mért értékekből! 3 Kérdezd meg a gyerekeket, milyen érzés volt levegővétel nélkül! 4 Lehet-e ezt az időt növelni? Hogyan? (Gondoljatok a gyöngyhalászokra!) 5 Nagyobb gyerekekkel megbeszélhetjük a tüdő vitálkapacitásának fogalmát és annak növelési lehetőségeit. (Ezzel is nevelhetjük diákjainkat az egészséges életmódra.). feladat: Mi van a tiszta levegőben? Előkészületek: készíts fénymásolatot a levegő összetevőinek listájáról! Mutass fel egy üres poharat, és kérdezd meg, mi van benne? (Talán egy-két gyerek fogja mondani, hogy levegő.) Kérdezd meg, hogy miből áll a levegő! Készítsék el a gyerekek a levegő összetételének diagramját! 3 Beszéljétek meg közösen, hogyan változhat a levegő összetétele! Melyik emberi tevékenység mit juttat a levegőbe? 4 Nézzétek meg a CD-ROM Levegő című fejezetét! Dolgozzátok fel közösen a látottakat! A 3 A 3. feladat: Mi van a kinti levegőben? Előkészületek: a csoportmunka előkészítése; csomagolópapír (6 db), filctollak minden csoport számára. Alakíts ki az osztályban 6 csoportot! Mindegyiknek add oda a fénymásolatokat, cikkeket! Előre készíts össze minden csoport számára néhány kérdést, melyekre választ kell találniuk! csoportok számára javasolt témák: A sztratoszférikus és a troposzférikus ózon és hatásai; A téli és a nyári szmog összehasonlítása, kialakulásuk okai; A levegőszennyezés helyzete Magyarországon; A levegőszennyezés helyzete Európában; A levegőszennyezéssel kapcsolatos környezetvédelmi szabályok, intézkedések; Mit tehetünk a levegőszennyezés csökkentéséért? csoportok beszámolói, közös értékelés A szabadtéri és a szobai levegő minősége

13 4. feladat: Mi van a szobalevegőben? A variáció: Előkészületek: csomagolópapír, írószerszám, filctollak. Mondd el a tanulóknak, hogy sok anyag bocsát ki láthatatlan, mérgező gázokat! Ezek veszélyesek az emberek egészségére. Például a cigarettafüst az egyik jól ismert beltéri légszennyező anyag. Szervezzetek ötletbörzét arról, hogy milyen más tevékenységek okozhatnak beltéri légszennyezést! Gondoljatok az alábbiakra is: építőanyagok, festékek, kozmetikai cikkek, nyomtatók és másolók működéséhez szükséges kémiai anyagok, különböző szintetikus anyagok, laboratóriumi anyagok és kemikáliák, gyógyszerek, tisztítószerek stb. 3 Vitassátok meg közösen az eredményeket! 4 Hogyan lehet csökkenteni ezeknek az anyagoknak a mennyiségét a háztartásban? Melyikkel mit lehet tenni, hogy ne kerüljön szennyezőanyagként a környezetbe? Mi lehet a következménye, ha ezek az anyagok még tovább terjednek? (Légzőszervi és szívbetegségek, nagyobb érzékenység, allergia, idegrendszerre ható mérgezés, immunrendszeri problémák.) 5 A foglalkozás végén készítsetek plakátokat a szobalevegőben előforduló szennyezőanyagokról! Mutassátok be ezeket! Adjatok ötleteket, hogyan lehet csökkenteni ezek mennyiségét a szobalevegőben! 6 Használjátok a CD-ROM anyagát! Levegő B variáció: Előkészületek: csomagolópapír, írószerszám, filctollak; fénymásolatok elkészítése. Alakítsatok ki három csoportot! Oszd ki a csoportoknak a fénymásolatot (minden csoport ugyanazt az anyagot kapja, de mindegyik más kérdést kap a feldolgozáshoz). A csoportok számára kiadott kérdések: Sorold fel csoportosítva a szobalevegőben előforduló nemkívánatos anyagokat! Sorold fel a szennyeződések okozta károkat! Csoportosítsd ezeket! Mit tehetünk a szobalevegő tisztaságáért? 3 Beszéljétek meg az eredményeket! További lépések Bátorítsd diákjaidat, hogy családjukkal vitassák meg a beltéri levegő minőségének problémáját! A gyerekek készítsenek egy listát azokról az intézkedésekről, amelyeknek az a célja, hogy javítsák a levegő minőségét és csökkentsék az egészségügyi kockázatot! Gyűjtsetek ötleteket az osztályterem levegőjének javítására! Készítsetek egy plakátot a legjobb ötletekkel, és akasszátok fel a falra! Ne felejtsétek el később alkalmazni az ötleteket! További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben. Ismereteket gyűjthetsz a Nézz föl és a További tudnivalók a savasodásról című leckékből! Nézd a CD-ROM Levegő című fejezetét! A szabadtéri és a szobai levegő minősége 3

14 Levegő Példa: A LEVEGŐSZENNYEZÉSRŐL Szmog A füstköd neve két angol szó összeragasztásából származik: smoke (füst) és fog (köd). A téli szmog akkor keletkezik, amikor a légcsere szegényes az időjárási viszonyok miatt, és a fosszilis tüzelőanyagokból keletkező kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, a nehézfémek és a por fokozza a ködképződést, ami kis területen összpontosul. Mivel ez a köd nem tud eltávozni, a földközelben marad és létrehozza a londoni vagy fekete szmogot. A legrosszabb szennyeződés a városi környezetben adódik, ahol az európaiak kétharmada él. Komoly, egészségügyi veszélyt jelentő, nagy kiterjedésű téli szmogok gyakran fordulnak elő Közép- és Kelet-Európa néhány részében, például Csehország, a volt NDK és Lengyelország sűrűn lakott területein, valamint más európai régiókban is. A levegőszennyezés forrásai Városi légszennyezés. Napjainkban Európa nagymértékben urbanizálódott kontinens. Lakóinak több mint 70 százaléka városokban él. A közlekedés, az égési folyamatok és az ipari termelés kísérőjelensége a magas koncentrációjú szennyezőanyagok kibocsátása. Ez a szennyezés sok problémát vet fel: veszélyezteti egészségünket, gyorsítja az építőanyagok kopását, pusztítja a városi és városkörnyéki vegetációt. Fontos szennyezőforrás a fűtés, amelynek melléktermékei károsak az élővilágra. Közlekedés okozta légszennyezés. A közúti közlekedés (a személyszállítás és a fuvarozás) kártékony anyagkibocsátása határozottan megnőtt minden európai nagyvárosban. Ennek következménye a nyári szmog gyakoribb előfordulása, a kártékony összetevők (ólom, benzin, mikroszemcsés anyagok és benzpirén) arányának növekedése. Ugyancsak a közúti közlekedés okozza a nitrogén-oxidok kibocsátásának növekedését. A dízel-meghajtású járművek szintén mikroszemcsés anyagokat termelnek, amelyek különösen ártalmasak az emberi szervezetre. Az északi országokban sajátságos és jelentős légszennyezési problémát okoznak a szöges téli gumik: a szögek szinte lehántják az utak felső rétegét, a kőpor pedig a levegőbe kerül, és sokáig lebeg. Ipar okozta légszennyezés. Az ipar is okoz levegőszennyezést. A kémények magasságától és az uralkodó széliránytól függően a leginkább érintett terület általában néhány kilométerre van a kibocsátás forrásától. A hosszabb leülepedési idejű, elsődleges szennyező anyagok között vannak savas esőt okozó vegyületek (pl. a kéndioxid és a nitrogén-oxidok), és vannak felületaktív szennyezőanyagok (pl. a por vagy a nehézfémek). 4 A szabadtéri és a szobai levegő minősége

15 A LEVEGŐSZENNYEZÉSRŐL folytatás Mezőgazdaság okozta szennyezés. A munkagépek kipufogógázai, az intenzív állattartás és a műtrágyázás közben felszabaduló ammónia okoz gondot. Hot spot légszennyezés. Ezzel a terminológiával írjuk le a rövid ideig tartó, magas koncentrációjú szennyezést, amelynek a szennyezés forrása közelében lévő populációk olykor ki vannak téve. Ilyen hot spot szennyezés egy nagy forgalmú városi utca vagy az ipari kémények szennyezése a nagyvárosokban. Levegő A levegőszennyezés anyagai a lakásban A formaldehid vízben oldódó, színtelen, speciális szagú, mérgező gáz. Sok fertőtlenítőés tartósítószerben, mezőgazdasági kemikáliában, bútorragasztóban és néhány összetett anyagban is jelen van (tűzálló elemként). Nyomai megtalálhatók a háztartási viaszban, olajokban, samponban, fogkrémben, sörben, borban, tapétában, festékekben, dohányban, autók belsejében is. Mivel a formaldehid soha nem képez teljes kémiai kötést, jóval azután is hathat, hogy már nincs érzékelhető szaga. Gőzei főleg a légzőszervekre, a bőrre és a szívre hatnak. A formaldehid emberi szervezetre kifejtett káros hatását zeolitokkal csökkenthetjük. A zeolitok nátrium- és aluminium-kalcium-szilikát ásványok, amelyek sajátos szerkezetük miatt nagy abszorpciós képességűek: elnyelik a formaldehid gőzét, csakúgy, mint a port, a szagokat, a füstöt és más légszennyező anyagokat. A radon a természetben előforduló, színtelen, szagtalan, íztelen, vízben jól oldódó nemesgáz. Radioaktív kémiai elem. Az uránium és a rádium bomlástermékeként keletkezik. Megtalálható a talajvízben, behatolhat házainkba a padló és a falak résein. Rákkeltő hatású. Orvosi célokra használják. A házakban a rések betömésével, a szellőztetés javításával harcolhatunk ellene. Az azbeszt finom, szálas, rostos magnézium-szilikát ásvány. Erős, tűz- és korrózióálló anyag, remek hőszigetelő. Ezek a tulajdonságok egykor csodaanyaggá tették, és széleskörűen alkalmazták. Azonban 30 évvel ezelőtt az emberek rájöttek, hogy milyen egészségügyi veszélyeket rejt az azbesztszálak belégzése. Ha egyszer belélegeztük őket, az azbesztdarabkák örökre csapdába esnek a tüdőben, és ott komoly veszélyeket (pl. rákot) okozhatnak. Lehet, hogy a hatás csak évekkel a szennyeződés után lesz észrevehető. Az azbesztet tartalmazó anyagok megfelelő kezelés és karbantartás mellett kevés veszélyt rejtenek magukban. Körültekintően szabad csak használni őket. Az elektromágneses mezők olyan fizikai erőterek, amelyek az elektromos töltésű részecskék között létesítenek kölcsönhatásokat. Megtalálhatók minden élő dologban, és mindenhol a természetben. Akkor beszélünk elektromágneses szennyeződésről, ha az elektromágneses mezők szintje magasabb a biztonságosnak tekintettnél. Nagyon ártalmas lehet, ha otthon sok időt töltünk ilyen feltételek között: számítógép előtt dolgozunk, a képernyőhöz közel ülve nézünk TV-t, vagy elektromos takaróval alszunk. Ma már egyre nyilvánvalóbb, hogy a hosszú ideig tartó elektromágneses szennyeződés okozhat rákot, leukémiát, immun-rendellenességeket, spontán vetélést és más problémákat is. A gyerekek még nagyobb veszélynek vannak kitéve, mivel növésben vannak. A tudósok feltételezik, hogy az elektromágneses sugárzás befolyásolja a sejtnövekedés szabályozásának mechanizmusát. Nagyon fontosak tehát az óvintézkedések. Néhány egyszerű intézkedés a veszély minimalizálására: Ne használjunk elektromos takarót! Tartózkodjunk az elektromos készülékektől (elektromos óra, számítógép) legalább egy méter távolságban! TV-nézéskor legalább méterre legyünk a készüléktől! Legalább centiméterre üljünk a számítógép képernyőjétől, használjunk képernyővédőt vagy speciális szemüveget! Szabályosan váltogassuk a munkát és a pihenést! A szabadtéri és a szobai levegő minősége 5

16 Levegő Példa: A SZOBALEVEGŐ ÁRTALMAI Életünk java részét zárt térben (lakásban, iskolában, munkahelyen, járművön) töltjük. Éppen ezért egészségünk szempontjából nem közömbös: mennyi és milyen vegyi és biológiai szennyeződés található a zárt téri levegőben, s mit tehetünk ellene. A zárt tér szennyeződései kívülről és belülről egyaránt származhatnak. Mivel minden zárt helyiségen vannak rések, a külvilágból mindenféle légnemű és szilárd anyag bejuthat a légtérbe. Ehhez adódnak hozzá a belső szennyeződések. Mit lélegzünk tehát be? Por-, korom- és azbeszt-szemcséket, a szőnyegben, bútorokban élő poratkákat, sokféle vírust, baktériumot, mikroszkopikus gombákat vagy spóráikat, virágport, a legkülönbözőbb a kőolaj, a földgáz, a kőszén, a fa és a cigarettában lévő dohány égésekor szabaddá váló füstgázokat, a lakásból kirekeszthetetlen radongázt, vegyi anyagok és oldószerek gőzét, flakonok hajtógázát, növényvédő és rovarirtó szereket, és a sornak itt még nincs vége. A hatás attól függ, hogy milyen, mennyire veszélyes és mekkora töménységű a szennyeződés. A levegő káros hatása attól is függ, hogy milyen a zárt helyiség szellőzése, hőmérséklete és páratartalma. A mesterséges levegőztető veszélyes is lehet, ha a légkondicionálóban keringő levegő nem elég tiszta. 976 nyarán Philadelphiában huszonkilencen haltak meg, mert egy légkondicionáló vízpárologtatójában elszaporodott a Legionella pneumophila baktérium, amely súlyos tüdőgyulladást okozott a légkondicionált teremben dolgozóknak. A káros hatásokra akkor lehet számítani, ha a szobalevegőben bizonyos anyagok koncentrációja a meghatározott határérték fölé emelkedik. Vegyünk néhány példát: ha egy szobában vágni lehet a füstöt, az csípi a szemet, köhögésre ingerel, mert a füst irritálja az orr és a száj nyálkahártyáját. Tartós hatásnál fejfájás, szédülés, fáradtság is jelentkezhet. Ezek a hatások azonnal elmúlnak, ha tiszta levegőjű helyre kerül az ember. Gyógyszerrel nem érdemes próbálkozni, mert csak átmeneti segítséget jelenthet. A levegőben lévő szennyezőanyagok hatása az életkortól, az egyéni érzékenységtől, a szennyezés időtartamától és gyakoriságától, valamint az illető egészségi állapotától is függ. Sajnos a szennyeződés hatásai közül néhány csak évek múlva jelentkezik. A tüdőben lerakódó ásványi és szerves por miatt kialakult betegségek (a kőfejtők szilikózisa, a szénbányászok antrakózisa, az azbesztbányászok azbesztózisa, a gyapottal foglalkozók bisszinózisa, a paprikahasítók tüdőbetegsége), a rosszindulatú tüdődaganatok (ilyet a dohányzás is előidéz), valamint az allergiás bántalmak nem azonnal a szennyeződést követően alakulnak ki. A természetes gázszennyeződések közé tartozó radioaktív radon gáz minden lakásban előfordul. A radioaktív bomlás közben keletkező gáz a föld repedéseiből áramlik felfelé, így a pincében illetve a földszinti helyiségekben a legnagyobb a koncentrációja. Szabaddá válhat még az építőanyagokból és a vízből is. Gyors a felezési ideje, mégis nagy adagban, rendszeresen a légutakba jutva idővel növeli a hörgők és a tüdő daganatos megbetegedéseinek kockázatát. A dohányfüsttel együtt még nagyobb a kockázat. A cigarettafüstben negyven olyan égéstermék van, amely növeli a tüdőrák kockázatát. Ez a passzív dohányosokra is érvényes. Mit tehetünk a helyiségek légszennyezettségének csökkentéséért? A kívülről származó szennyeződések ellen gyakorlatilag semmit sem, mert tőlünk független (főleg ipari és közlekedési) okok következményei. A belső tevékenység révén keletkező szennyeződés mértéke ellenben rajtunk múlik. Ennek megfelelően nemcsak a szennyeződés képződésének a csökkentésére, hanem a levegő tisztítására, valamint hőmérsékletének és páratartalmának a szabályozására is lehetőség kínálkozik. A légszennyezés sokkal kisebb lesz, ha tökéletesen szigetelt kályhával fűtünk, mert abból nem jut füstgáz a helyiség levegőjébe. A nyílt lángú gáztűzhelyből származó füstgázok mennyiségét elszívó berendezéssel csökkenthetjük. Mindennél fontosabb azonban a rendszeres szellőztetés, mert a kinti levegő mindig tisztább, mint a belső. A légkondicionálóval szabályozható a levegő minősége, de a gáznemű szennyeződésektől nem tisztítható meg a levegő. 6 A szabadtéri és a szobai levegő minősége

17 A levegőburok Levegő Példák és feladatok Az atmoszféra úgy borítja a Földet, mint egy takaró. Négy rétegből áll. A legalsó szintet troposzférának hívjuk. Habár ez a réteg csak - km vastagságú, mégis a troposzféra tartalmazza a gázok 95 százalékát. Itt zajlanak az időjárási jelenségek. A szennyező anyagok itt keverednek össze az atmoszféra összetevőivel, és reakcióba lépnek egymással. A troposzféra meghatározó szerepet játszik a földi élet fenntartásában. A következő réteg neve: sztratoszféra. A Föld felett kb km-re van. Külső részének kétharmada tartalmaz ózont, ami különösen fontos a napból jövő UV-sugárzás megszűrésében. E nélkül a réteg nélkül a Földön nem létezhetne élet. A két külső réteget mezoszférának (50-80 km-ig) és termoszférának (85 km felett) hívjuk. A mezoszférában a hőmérséklet a magassággal egyre csökken (0 O C-ról -90 O C-ra), a termoszférában pedig nő. Az atmoszféra természetes folyamatai önszabályzók. Az emberi tevékenység azonban visszafordíthatatlan változásokat okozhat, és a Föld klímájának fokozatos megváltozásához vezethet azáltal, hogy kémiai anyagokat juttat az atmoszférába. A szabadtéri és a szobai levegő minősége 7

18 Víz Hogyan takarékoskodhatunk a vízzel? Szerzők: Kliment Mindjov, Schróth Ágnes Problémafelvetés Időtartam Évszak Hely Szükséges anyagok Tantárgyak Célok Módszerek Ha változtatunk otthoni vízfelhasználási szokásainkon, jelentősen hozzájárulhatunk a környezet védelméhez. Egy tanítási óra. Bármely évszakban elvégezhető. Osztályterem vagy laboratórium. Fogkefe, jegyzetfüzet, toll, számológép, műanyag poharak, olló, szög, mérőhenger, filctoll, cellux, stopper. Természettudomány, matematika, fakultációk, osztályfőnöki óra. Annak bemutatása, hogy szokásaink egyszerű módosításával és egy kis odafigyeléssel takarékoskodni lehet az ivóvízkészlettel. Modellkísérlet, vita, problémamegoldás, ötletbörze, csoportmunka. Bevezetés A Földet a rajta található víz nagy tömege miatt Kék Bolygónak is nevezzük. A Föld felszínének 75%-át borítja víz. Ennek a víztömegnek kb. 97%-a óceán és tenger, s csak alig 3%-a édesvíz. Az édesvíz 80%-a is hó és jég formájában van jelen. A teljes édesvízkincs alig %-a használható fel emberi fogyasztásra. 8 Hogyan takarékoskodhatunk a vízzel?

19 Magyarországon évente 8 milliárd köbméter vizet használunk. Ez a teljes hazai vízkészlet kb. 55%-a. A vízhasználatból mintegy 9% a háztartások fogyasztása. Az egy főre jutó évi háztartási ivóvízfogyasztásunk m 3 (50-60 ezer liter). A háztartásokban a következőképpen alakul a vízfelhasználás: ivás és főzés: 3%; napi személyes higiénia: 7%; fürdés: 37%; ruhamosás: 7%; mosogatás: 5 %; WC-használat %; takarítás: 5%; egyéb tevékenységek: 6%. Víz A foglalkozás menete A fenti adatok felhasználásával beszéld meg a diákokkal, hogy az iható víz korlátozott mennyiségben áll rendelkezésünkre! Irányítsd rá a figyelmüket arra, hogy szokásaik egészen kicsi megváltoztatásával is jelentős mennyiségű vizet takaríthatnak meg!. feladat: Otthoni vízfogyasztás - perc alatt minden tanuló írja össze, hogy otthon milyen tevékenységeknél használ vizet! Írjátok fel a közös listát a táblára! Ha van rá idő, rajzos plakátokat is érdemes készíteni. 3 Szavazzanak a tanulók, hogy szerintük melyik az a tevékenység, amivel a legtöbb vizet fogyasztjuk!. feladat: Fogmosás és vízgazdálkodás A diákok írják le fogmosásuk folyamatát! Egy önként jelentkező a képzeletbeli mosdónál játssza is el! Amennyiben van kézmosó a teremben, a valóságban is érdemes egy fogmosást bemutattatni. Vitassátok meg, hogyan lehet gazdaságosan fogat mosni! (Például ha kinyitjuk a csapot, hogy megmossuk a fogkefét vagy kiöblítsük a szánkat, és elzárjuk a csapot arra az időre, amikor súroljuk a fogunkat. Mennyi vizet lehet így megtakarítani?) 3 Kérd meg az osztályt, hogy oldja meg a Matematikai probléma című példát! 4 Adj időt a diákoknak, hogy megvitassák a tapasztalataikat a számolás után! 3. feladat: Számoljunk! Az adatok felhasználásával végezzenek a tanulók számításokat a vízfelhasználásról és a víz pazarlásáról! Beszéld meg a tanulókkal a Víztakarékosság pontjá -t! A megbeszélést indítsd ötletbörzével! Hogyan takarékoskodhatunk a vízzel? 9

20 Víz További lépések A vízszámla és a csatornadíj alapján számoljátok ki, hogy a vízfogyasztás csökkentése hány forint megtakarítást jelent a családnak! Biztasd a diákokat, hogy mondják el családtagjaiknak és barátaiknak, amit tanultak! Buzdítsd őket arra, hogy szüleiket is bevonva készítsenek terveket a vízzel való takarékoskodásra, és mutassák be ezeket az osztályban is! Beszéld meg a diákokkal, hogy figyeljék az iskolában, hogy a WC-kben, zuhanyozókban folyik vagy csöpög-e a víz valahol! Ha ezt tapasztalják, rögtön szóljanak a gondnoknak. Hirdess meg egy versenyt a vízzel való takarékoskodásra készített legérdekesebb ötletekre és legambíciózusabb elképzelésekre! Nézd meg a CD-ROM Víz című fejezetét! További információt találhatsz az irodalomjegyzék megfelelő könyveiben. Példa: MATEMATIKAI PROBLÉMA Feltételezzük, hogy egy ember naponta kétszer mos fogat úgy, hogy közben nem zárja el a vizet. Általában 3 percig szoktunk fogat mosni. Az átlagos vízfolyási sebesség dm 3 (liter) percenként. Hány m 3 vizet használ a fogmosáshoz évente ez az ember? (4,38 m liter) Most feltételezzük, hogy egy másik ember szintén naponta kétszer mos fogat, de ő közben elzárja a csapot. Neki dm 3 vízre van szüksége, hogy megmossa a fogát. Hány m 3 vizet használ a fogmosáshoz évente a második ember? (0,73 m liter) Mennyi vizet tud egy ember évente így megtakarítani? (3,65m liter) Hány m 3 víz takarítható meg évente, ha a magyar népesség fele (kb. 5 millió fő) megváltoztatja a szokásait, és úgy mos fogat, hogy közben elzárja a csapot? (,85 x 0 7 m 3,85 x 0 0 liter) 0 Hogyan takarékoskodhatunk a vízzel?