MAGYARORSZÁG 2020-as MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG- VÁLLALÁSÁNAK TELJESÍTÉSI ÜTEMTERV JAVASLATA
|
|
- Magda Pap
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ALAPKUTATÁSOK A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERVHEZ MAGYARORSZÁG 2020-as MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG- VÁLLALÁSÁNAK TELJESÍTÉSI ÜTEMTERV JAVASLATA Műszaki-gazdaságossági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, a célkitűzés teljesítésére vonatkozó NCST bontása szerinti forgatókönyvváltozatok, Green-X modellel végzett dinamikus költségek, benchmark projektszerkezetek, optimális támogatási módok, eszközök javaslata MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 Budapest, Köztársaság tér 7. Földszinti tanácsterem április óra C kötet Előadók: Dr. Unk Jánosné ügyv. ig. PYLON Kft.; Kapros Zoltán és Zsuffa László szakértők 1
2 A 2009/28/EK IRÁNYELVEKBEN MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA ELŐÍRT MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSOK NÖVELÉSÉRE: A 13%-os HÁNYAD, MINT KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ FELADATOK, HÁTTÉRANYAG EREDMÉNYEK KAPCSOLÓDÁSA a MEH MODELL-ben A PYLON Kft. feladata az, jellel és az A, B és C kötetben dokumentálva. 2
3 ALAPKUTATÁSOK A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERVHEZ A B C MAGYARORSZÁG 2020-IG HASZNOSÍTHATÓ MEGÚJULÓ ENERGIAÁTALAKÍTÓ, MEGVALÓSULT TECHNOLÓGIÁINAK KIVÁLASZTÁSA, MŰSZAKI-GAZDASÁGI MUTATÓI ADATBÁZISA MAGYARORSZÁG 2020-IG HASZNOSÍTHATÓ MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁLJÁT MEGALAPOZÓ TECHNOLÓGIÁK BENCHMARK ELEMZÉSE, GAZDASÁGOSSÁGI, MEGTÉRÜLÉSI SZÁMÍTÁSAI, TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁG 2020-AS MEGÚJULÓ ENERGIA- HASZNOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG-VÁLLALÁSÁNAK TELJESÍTÉSI ÜTEMTERV JAVASLATA Műszaki-gazdaságossági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, a célkitűzés teljesítésére vonatkozó NCST bontása szerinti forgatókönyvek c. háromkötetes munka bemutatása 3
4 FEJLESZTÉSI ÁLTALÁNOS ÉS HELYI SPECIFIKUS CÉLOK 1. A csökkenő, szennyező, hagyományos energiahordozókra alapozott energiaátalakítási technológiák fokozatos, intenzív cseréje tiszta, környezetbarát, megújuló energiaforrásokra és társadalmi-gazdasági és műszaki szempontból korszerűbb átalakított új másod-, harmadlagos energiahordozókra és átalakítási (villamos, hő, szállítmányozási üzemanyag) technológiákra. 2. Az adott térség fenntarthatósága, arányos, kiegyenlített fejlődése, decentralizált és takarékos használata. 3. Egészséges, környezetbarát, klímára illesztett feltételek, a társadalom ellátása, biztonsága és biztonságos ellátása érdekében. 4. Versenyképesség fenntartása a globális és helyi gazdálkodásban, munkahelyteremtés a környezetvédő technológiák bevezetése, alkalmazása, bővülő önellátás, importcsökkentés. 5. Helyi megújuló energiaforrások közvetlen helyi hasznosítása (biomassza, geotermikus, nap, szél és vízenergia preferenciák). 6. Új, hatékonyabb átalakítási technológiák felfedezése, kutatása, intézményesítése. Kombinált technológiák és megújuló bázisú együttműködő hálózatok megalapozása. 4
5 Megújuló energiaforrások és energiaátalakító technológiáinak (18 db) választéka jelen kutatási feladathoz csoportosítva, megújuló energiahordozó-bázisú közlekedési üzemanyag átalakító technológiák nélkül 5
6 A MEGÚJULÓ ENERGIAÁTALAKÍTÓ TECHNOLÓGIÁK KIVÁLASZTÁSI SZEMPONTRENDSZERE CÉLPIRAMISA Az Európai Unió és Magyarország, mint tagállam energiapolitikája, mely átfogja a teljes energiagazdálkodási és energiaellátási országos feladatokat azonos stratégiai alapelveken nyugszik, amelynek prioritásai: I. a fenntarthatóság, az ökológiai rendszerben, II. az ellátásbiztonság a társadalom és gazdaságfejlesztésben, III. a versenyképesség optimális, hatékony technológiák, a gazdaságot termelésért. A magyar energiapolitikával összehangolt MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA kapcsolatrendszere 6
7 KÁROSANYAG-KIBOCSÁTÁS MENTES, KÖRNYEZETBARÁT ENERGIÁK: NAP, VÍZ, V SZÉL, GEOTERMIKUS MINIMÁLIS ÜHG KIBOCSÁTÁSÚAK: BIOMASSZAFAJTÁK, BIOGÁZ, BIOOLAJ, BIOMETÁN A MEGÚJULÓK A HAZAI VAGYON RÉSZEI = DECENTRALIZÁCIÓ, FÜGGETLENSÉG, I. FENNTARTHATÓSÁG szempontjai: mértéktartó kitermelés, jó hatásfokú átalakítás, helyi szintű hasznosítás, 20 max. 25 km szállítási távolság, társadalmi elégedettség, olcsóbb beruházás, klímaváltozás: új eljárások, referenciaprojekt bevezetése ÜHG csökkentő technológiák preferálása, decentralizált ellátás, olcsóbb üzemvitel, karbonmentes új technológia bevezetése 7
8 II. ELLÁTÁSBIZTONSÁG szempontjai: belföldi, főleg hőenergiaellátó technológiák átállítása biomassza, geotermikus, naphő rendszerekre autonóm kombinált (hibrid) technológiák több ezer tanyára, stagnáló geotermikus fűtőművi hasznosítás, újabb bővítése, helyi megújuló többlet villamos és hőenergia rátáplálás hagyományos vezetékes villamos, távhő gázhálózatokra, kis- és középtelj. vízerőművi technológiák bővítése, a környezetbarát, klímatudatos vízgazdálkodás keretében. lakossági, kommunális, mezőgazd. hőfogyasztók átállítása (függetlenség), mezőgazdasági melléktermék-hasznosítás, vidéki gázmotoros távhőellátás átállítása olcsóbb biomassza és geotermikus bázisra, megújuló bázisú járműhajtó korszerű üzemanyagok (bio, H 2 ) és technológiáik (tüzelőanyag-cellák) elterjesztése. 8
9 III. VERSENYKÉPESSÉG NÖVELÉSE, ENERGIAHATÉKONY TECHNOLÓGIÁK ELTERJESZTÉSE szempontjai 1. Lehetőleg piacérett technológiák domináljanak, például: szolár-termál, jobb hatásfokú fűtés-hűtés, fotovillamos egyedi és közösségi rendszerfejlesztések, hálózatra csatlakoztatások, geotermikus hőszivattyús (fűtés-hűtés, HMV) technológiák, nagyobb teljesítményű hőszivattyús rendszerek, szél- és napenergia hibrid rendszerek, tárolók, távfűtő rendszerekhez hűtés kiegészítés napenergia-bázison, biomassza bázisú, kapcsolt villamos és hőenergia termelő erőművek, távhőellátások, korszerű biogáz átalakító-biogázmotoros vagy tüzelőanyagcellás villamos és hőenergia termelő rendszerfejlesztések. 9
10 III. VERSENYKÉPESSÉG NÖVELÉSE, ENERGIAHATÉKONY TECHNOLÓGIÁK ELTERJESZTÉSE szempontjai 2. Innovatív technológiák, kísérleti projektek egy-egy referenciateremtő célú megvalósítása, társadalmi haszna miatt felértékelhető technológiák (jelentős munkahely-teremtő hatása okán), externális költséghatásokkal korrigálható technológiák preferálása (ÜHG mentes, karbon-mentes), éghajlattól független üzemvitelt, menetrendet tartó rendszerfejlesztések (pl. geotermikus erőmű + távfűtés), új geotermikus energia-kinyerési (EGS) technológiák honosítása, K+F szinten ( között), abszolút energiamegtakarítást eredményező autonóm és szigetüzemben működő technológiák. 10
11 Az I. és II. ütemben készült A és B kötetben dokumentált, a PYLONműhelyben kidolgozott kutatások eredményei = a III. ütemi kutatások alapjai Országos felmérés, válogatás, megvalósult projektek, példák szélesebb gyűjteményéből a benchmark projektek kiválasztása, kutatási adatbázisba sorolása, programozása. Műszaki-gazdasági költség és haszonelemzésekre az EU-ban erre kifejlett Green-X modell alkalmazása feletti döntés, adaptálási munka. Egységes tematika szerint készült el 37 megújuló energiaátalakító technológia jellemzése, modellezése, a Green-X modell és a hazai módszerek ötvözésével, kombinációvaj új módszer a HUN-RES született, amellyel a főbb paraméterek változtatása, maga után vonja pl. a leginkább alkalmas támogatási forma megadási javaslatát. A kidolgozott számítási modellező módszer működik. Ennek próbájá -t működőképességét igazolja, hogy a megújuló energiafelhasználás növelési program forgatókönyv változatainak modellszámításai; a kutatási munka eredményei (lásd a külön dokumentált excel táblázatgyűjteményt az I., II. és III. forgatókönyvekre). 11
12 A III. ütemi kutatási fő feladatok és teljesítésének előzményei nemzetközi és hazai vonatkozó kutatási, modellezési munkák, feltárási eredményeik a) Európai Unióban ismert, a hosszú és nagytávú megújuló energetikai jövőképek, forgatókönyv-változatok, tendenciák, módszerek. Forgatókönyvek a fenntartható jövőért: ENERGIA 2050-IG A jövő energiarendszerei Európában: STOA FORGATÓKÖNYVEK Európai jövőképek, potenciálelemzések 2020-ig a Green-X, a FUTURE-E, a FORRES modellekkel FORRES 2020 A megújuló energiaforrások 2020-ig történő fejlődése tanulmányai b) Magyarország jövőképével foglalkozó EU kutatások: RES 2020; RES-E; RES-HC; RES-R; PEN EUROPEAN TIMES Modell; Intelligens Europa; Megújuló Energia Politikák (Country Profiles) c) Hazai dokumentumok, irányelvek: Új Magyar Energia Politika Megújuló energiaforrások felhasználásának növelési stratégiája A Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Terv KHEM: +Előrejelzési Dokumentum 12
13 NAGY TÁVRAT SZÓLÓ ELŐREJELZÉSEK A VILÁG G ENERGIAFELHASZNÁLÁSI SI POTENCIÁLJ LJÁNAK JÖVŐKÉPEJ PE: A FENNTARTHATÓ ENERGIAELLÁTÁS MINDENKI SZÁMÁRA A világ energiafelhasználási potenciáljának jövőképe: a fenntartható energiaellátás mindenki számára [55] 13
14 A HAZAI VÉGSŐ ENERGIAFELHASZNÁLÁS ÉS A VILLAMOS ENERGIA ÁR PROGNÓZISA* A 2020 évre várható teljes energiafelhasználás prognózisa külön kutatás [51] keretében és előírt felhasználás formájában készült éves bontásban, az előírás szerint három fő ágazatra bontva: a fűtési és hűtési energiaigényekre, a villamos energia igényekre és a közlekedési energiaigényekre előirányozva külön [Ktoe] és [PJ/év]-ben kimutatva. A végső eredmények energiahatékonyság figyelembevétele nélkül: 1307 PJ/év ill Ktoe értéket jelöltek meg az alapváltozatban. * Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutató Intézet (REKK) Dr. Sugár András (EKI Kft.) 14
15 REKK KUTATÁS TOVÁBBI ALAPÉRTÉKEI A középtávon érvényesítendő, energiahatékonyság miatt csökkentett, végső felhasználás prognózisára 3 forgatókönyv-változat készült: a Referencia forgatókönyv, 2020-ra: 1222 PJ/év végeredménnyel, az 1. sz. szcenárió; 2020-ra: 1270 PJ/év végeredménnyel, a 2. sz. szcenárió; 2020-ra: 1273 PJ/év végeredménnyel. [PJ] 1350 PJ Energiahatékonyság nélkül Szcenárió 1 20%-os megtakarítás Referencia forgatókönyv Szcenárió év év Hazai energiafelhasználás növekedés várható alakulása a különböző forgatókönyv-változatok szerint [51] 15
16 REKK KUTATÁSI BECSLÉSEK DIAGRAMJAI Az alapváltozatra készült becslés 1995-től ábrázolja a tényhelyzetet és a várható felfutást (lásd 48. ábra) évi mintegy 2,7%-os átlagos növekedés feltételezésével től 2020-ig nem jelez megtorpanást, vagy katasztrófát. Jelzi ellenben a gazdasági válság miatti igénycsökkenést, rövid ideig tartó stagnálást között. A villamos energia felhasználás prognózisa szerint az összes felhasználás 2020-ban eléri, ill. meghaladja a GWh-t a válság utáni megtorpanás leküzdését követően (lásd 49. ábra) PJ GWh összenergia PJ becslés Hőmérsékletkorrigált villamosenergia fogyasztás GWh Becslés ábra: Az összes energiafelhasználás tény és becslés [51] 49. ábra: Villamos energia felhasználás tény és becslés [51] 16
17 CÉLÉRTÉKEK: A teljes energiafelhasználás 13%-át, azaz 159 PJ/év nagyságú energiafelhasználást megújuló energiaforrás-átalakítással kell kielégíteni. Ebből a közlekedési ágazat fogyasztásának 10%-át, azaz 25 PJ/év volumenű megújuló bázisú bioüzemanyag-ellátását a célértékből le kell vonni, így: a megújuló bázisú villamos energia és fűtési-hűtési átalakításokra 134 PJ/év mint célérték fordítható az elkövetkező számítások kiindulási adataként és osztható szét villamos és hőenergia átalakításokra, hasznosítási javaslatokra. Ebben a volumenben a már meglévő megújuló energiahasznosító rendszerek termelése és fogyasztása is szerepel, ami 61,43 PJ/év nagyságú, így: a ténylegesen új építésekre 79,0 PJ/év jut a 2020-ig történt hazai vállalás szerint. A meglévő és új megújuló energiakereslet kielégítése a középtávon fenntartható, hazai, realizálható energiapotenciálból történhet. 17
18 MAGYARORSZÁG MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS ADOTTSÁGAINAK ÖSSZEFOGLALÁSA. ELMÉLETI LETI ENERGIAPOTENCIÁLOK Magyarország megújuló energiaforrásainak elméleti, átalakítható, műszaki, gazdaságos, fenntartható és realizálható potenciáljaira 18
19 HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL ÉRTELMEZÉSE Elfogadva az MTA által bevezetett fogalom-meghatározásokat, jelen munkához ezek adaptálása olyan módon történt, hogy a fenntartható potenciál alatt, azaz a műszakigazdasági-társadalmi-ökológiai szempontokkal összehangolt, fenntartható potenciál alatt vagy a hosszú távon, azaz 2030-ig megvalósítható, hasznosítható megújuló energiavolument értelmezzük, vagy a középtávon a célértéknek egy esetleges megemelt nagyságát (pl. 13% helyett pl. 20%-ot), majd ezen belül a középtávú, 2020-ig realizálható potenciállal, mint célértékkel dolgozunk (lásd fenti ábrát). 19
20 A MEGÚJULÓ NEMZETI CSELEKVÉSI TERVPROGRAM FENNTARTHATÓ REALIZÁLHATÓ POTENCIÁLJÁNAK MEGOSZLÁSA A különböző időtávra szóló elméleti és a jelenlegi feladat idején realizált, illetve a középtávú időszakra (2020-ig) fenntartható és realizálható potenciálok nagyságára és megoszlására a munka VI. fejezetében dokumentált lenti táblázat eredményei tekinthetők a továbbiakban irányadónak, amelynek eléréséhez a IV. és V. fejezetekben dokumentált lépések (számítások, becslések, prognózisok) vezettek: 20
21 A JAVASOLT, MEGVALÓSÍTHATÓ ENERGIAPOTENCIÁLRA 3 FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZAT FELÁLLÍTÁSA ÉS ELŐZETES PROGNÓZISA KÉSZÜLT A növekedési javasolt forgatókönyvváltozatok Az ország hosszabb és nagytávú jövőképében megjelenhetnek a ma legkorszerűbbnek számító energiaátalakító technológiák, ill. a ma még ismeretlen vagy csak kísérletezés szintjén álló, ma még nehezen prognosztizálható energiaellátások. Módszer a potenciálok meghatározására [6] Az Európai Unió előrejelzései részben a hagyományos források csökkenése miatt, részben az éghajlat-változás fékezése érdekében szorgalmazzák a tiszta, karbonmentes, károsanyag-kibocsátás mentes, kevés kockázattal járó és lehetőleg azért versenyképes, helyi szinten hasznosítható megújuló energiaforrások közvetlen hasznosítását, még abban az esetben is preferálva és kellő támogatást nyújtva fejlesztésükre, ha fajlagos létesítési költségeik a legkisebb -hez képest előnytelenebbek, ugyanakkor felértékelődnek, mint lokális munkahely-teremtő vonzataikkal, vagy pozitív externális hatásaikkal az adott környezetükben, amelyek sokszor nehezen számszerűsíthetők, bár súlyozással már ma is előnyösebb osztályozást, rangsorolást kaphatnak. 21
22 A NEMZETI MEGÚJULÓ CSELEKVÉSI TERVPROGRAM 3 FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZATA Az I. forgatókönyv a megújuló energiaforrás-hasznosítás növelésére az ún. legkisebb költsk ltség g elvét t követk vető és megvalósítását javasló program, azaz: a legolcsóbb fajlagos költségű villamos és hőenergia átalakítási benchmark projektek sokszorozását, amelyre a Green-X modell szerinti programozást lehetett választani. A II. forgatókönyv a megújuló energiapotenciál minél nagyobb hasznosításán felül a legnagyobb munkahely-növel velő,, hatékony technológiákat kiszolgáló program a: foglalkoztatottak körének növelésére is törekszik (Green-X HunRes essrg modell szerint). A III. forgatókönyv az éghajlat és s maximálisan környezetkk rnyezetkímélő program készít fel már középtávon is az éghajlatváltozással járó, új helyzetekre és a környezeti értékek fenntarthatósági igényeinek betartására, a negatív externáliák szigorúbb figyelembevételére. Nevezhető röviden a legkisebb ÜHG kibocsátású programnak is a továbbiakban (Green-X HungRes Power Consult modell). 22
23 2020-IG TARTÓ MEGÚJULÓ ENERGETIKAI PROGRAM I. változat: Legkisebb költség szerinti program Cél 2020-ig a primer energiafelhasználás 13%-a: Ebből üzemanyag: A jelenlegi felhasználás üzemanyag nélkül: Ebből 2020-ig üzemben marad: Energetikai cél: 2020-ig szükséges növekedés: Villamos energetikai cél (PJ/év): GREEN-X szerinti legkisebb költség szerinti arány (75%): Nem GREEN-X szerinti egyéb legolcsóbb technológiákból megvalósuló (25%): 158,92 PJ/év 24,95 PJ/év 61,43 PJ/év 54,92 PJ/év 133,97 PJ/év 79,05 PJ/év 55 PJ/év 41,25 PJ/év 13,75 PJ/év Hőenergetikai cél: 24,08 PJ/év 70% 16,86 PJ/év 30% 7,22 PJ/év 23
24 2020-IG TARTÓ MEGÚJULÓ ENERGETIKAI PROGRAM II. változat: Munkahelynövelő hatékony forgatókönyv Cél 2020-ig a primer energiafelhasználás 13%-a: Ebből üzemanyag: A jelenlegi felhasználás üzemanyag nélkül: Ebből 2020-ig üzemben marad: 158,92 PJ/év 24,95 PJ/év 61,43 PJ/év 54,92 PJ/év Energetikai cél: 2020-ig szükséges növekedés: 133,97 PJ/év 79,05 PJ/év Villamos energetikai cél (PJ/év): Hőenergetikai cél: 47,05 PJ/év 32,00 PJ/év 24
25 2020-IG TARTÓ MEGÚJULÓ ENERGETIKAI PROGRAM III. változat: Éghajlat és környezetkímélő maximális program Cél 2020-ig a primer energiafelhasználás 13%-a: Ebből üzemanyag: 2010-ben a felhasználás üzemanyag nélkül: Ebből 2020-ig üzemben marad: 158,92 PJ/év 24,95 PJ/év 61,43 PJ/év 54,92 PJ/év Energetikai cél: 2020-ig szükséges növekedés: 133,97 PJ/év 79,05 PJ/év Villamos energetikai cél (PJ/év): Hőenergetikai cél: 41,05 PJ/év 38,00 PJ/év 25
26 KERESLETI GÖRBE A VILLAMOSENERGIA-TERMELÉSRE az I. forgatókönyv szerint 12 technológia került be a határköltségen, 39,5 Ft/kWh belüli tartományba Legkisebb költség szerint kiválasztott technológiák meghatározása. Megújuló energia alapú villamosenergia-termelés kínálati görbéje 26
27 KERESLETI GÖRBE A HŐENERGIA TERMELÉSRE az I. forgatókönyv szerint Kevés, mindössze 3 technológia került be 4600 Ft/GJ határköltséggel Legkisebb költség szerint kiválasztott technológiák meghatározása. Megújuló energia alapú hőenergia-termelés kínálati görbéje 27
28 ELŐZETES MAKROSZINTŰ FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZATOK NYERS PROGNÓZISAI, BECSÜLS %-os MEGOSZLÁSOK AZ ÚJ ÉPÍTÉSEKRE 80 max. 90 PJ/év VOLUMENRE I. f.k. II. f.k. III. f.k. egyéb vízenergia hulladék + szennyvíz napenergia geotermikus + hősziv. szél biomassza 28
29 PROGNÓZISOK PROJEKTSZINTŰ BONTÁSA: Nagyságrendnyi behatárolás a realizálható potenciálokra [PJ/év] 29
30 PROGNÓZIS TÁBLÁZAT FOLYTATÁSA 30
31 A MŰSZAKI-GAZDASÁGI SZÁMÍTÁSOKHOZ TOVÁBBI SZAKÉRTŐI BECSLÉSEK A KÖZÉPTÁVÚ IDŐSZAK EURÓPAI TENDENCIÁK ALAPJÁN VÁRHATÓ: beruházási költségek változására; tüzelőanyag költségváltozásokra; üzemelési költségváltozásokra [%]-ban a 2010 évi alapesethez képest valamennyi benchmark projektre (2 évenkénti bontásban) Példa a szilárd biomassza alapanyag költségváltozására a KPMG tanulmány Alap szcenárió -ja alapján: Átlagárak (eft/tj) Lakosság Fát égető erőművek és fűtőművek Végkövetkeztetés: a bio tüzelőanyag költségek 78/-os arányban emelkednek 2020-ra! 31
32 A VILLAMOS ENERGIA ÉS A HŐENERGIA-TERMELÉS FAJLAGOS KÖLTSÉGEINEK ALAKULÁSA, ÁTLAGÁRA [Ft/MWh] [Ft/GJ] A BENCHMARK ELEMZÉSEK SORÁN TECHNOLÓGIÁNKÉNT KIMUTATOTT FAJLAGOS KÖLTSÉGEK, MAJD EZEK KÉTÉVENKÉNTI VÁLTOZÁSÁVAL NYERT ÚN. GREEN-X KÖLTSÉGEKRE RÉSZLETEZŐ MEGHATÁROZÁS KÉSZÜLT (a C kötet 34. Táblázatában dokumentálva). A VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS ÁTLAGOS FAJLAGOS KÖTLSÉGE (a mintegy 26 technológia) igen tág határok között változik; a legkisebb Ft/MWh-tól (depóniagáz hasznosítás) a Ft/MWh (kisteljesítményű napcella-szélerőgép autonóm rendszer) fajlagos költségig bezárólag. A HŐENERGIA-TERMELÉS ÁTLAGOS FAJLAGOS KÖLTSÉGEI (a mintegy 9 max. 12 technológia) 3467 Ft/GJ-tól 9500 Ft/GJ érték között mozognak. Legkedvezőbb: a meglévő távhőrendszer átállítása geotermikus energiabázisú ellátásra, legdrágább: az egyedi családi ház hőszivattyús rendszerre való átállítás, a vizsgálat időszakban. 32
33 AZ EGYES FORGATÓKÖNYVI PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ SZÁMÍTÁSOK (HUN-RES modell szerint) a következőkre terjedtek ki az előírt Green-X tematika szerint: 1. Primer energiaigények kimutatása. 2. Szekunder energiatermelés kimutatása. 3. Energia-átalakítók kapacitása. 4. A kiváltott CO 2 nagyságának kimutatása. 5. Munkahely-teremtő hatások. 6. Az egyes forgatókönyvi változatok beruházási értékének meghatározása. 7. A támogatási prémium várható költsége. 8. A beruházási és prémiumtámogatás várható költségei. 33
34 1) PRIMER ENERGIAIGÉNYEK (a három forgatókönyvre lásd az excel táblázatokat és ábrákat) Villamos energia és hőenergia-termelésre 34 Optimális energiahordozói i struktúra ra a II. változatban Legnagyobb vill. energia, legkisebb hőenergia-termelés Primer megújuló energiafelhasználás I. vált. [PJ/év] Több jut hőenergiatermelésre Primer megújuló energiafelhasználás II. vált. [PJ/év] Primer megújuló energiafelhasználás III. változat [PJ/év]
35 SZEKUNDER ENERGIÁK VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐENERGIA ÉS KÖZVETLEN HŐENERGIA-TERMELÉSE: HÁLÓZATRA TÁPLÁLT ENERGIÁK MENNYISÉGI KIMUTATÁSA 35 Az I., II. és III. forgatókönyv-változatra vonatkozó számítások eredményei a dokumentált excel táblázatokban részleteiben nyomon követhetők. Összehasonlító értékelésükhöz a táblázatok alapján készült ábrák szolgálnak. ÖSSZEHASONLÍTÁS: A) VILLAMOSENERGIA-TERMELÉSRE [GWh/év] I. vált. új építéssel: 7996 GWh/év II. vált. új építéssel: 6872 GWh/év III. vált. új építéssel: 7581 GWh/év Megújuló energia alapú villamosenergia-termelés I. vált. [GWh/év] Megújuló energia alapú villamosenergia-termelés II. vált. [GWh/év] Megújuló energia alapú villamosenergia-termelés III. vált. [GWh/év]
36 ÖSSZEHASONLÍTÁS: B) HŐENERGIA-TERMELÉSRE 36 I. Forgatók. vált. esetén: 1147 ktoe/év (48,03 PJ/év) II. Forgatók. vált. esetén: 1289 ktoe/év (53,98 PJ/év) III. Forgatók. vált. esetén: 1388 ktoe/év (58,12 PJ/év) új építésre I. vált: 28,57 PJ/év II. vált: 33,88 PJ/év III. vált: 38,24 PJ/év Legkedvezőbb a III. vált., de még megfelelő a II. változat (ebből új építésre: 33,88 PJ/év) Megújuló energia alapú hő- és hidegenergia-termelés I. vált. Megújuló energia alapú hő- és hidegenergia-termelés II. változat Megújuló energia alapú hő- és hidegenergia-termelés III. változat
37 A FŰTÉS HŰTÉSI ENERGIATERMELÉS ÉRTÉKELÉSE A III. forgatókönyvi-változat prognosztizálja a legtöbbet: 161 ktoe/év értéket a hőszivattyús technológia elterjesztésére, a legkisebbet pedig az I. változat 57 ktoe. Hasonlóak az arányok a napenergia felfutásával. Míg az I. változatban mindössze 61 ktoe/év szerepel, addig a II. forgatókönyv-változatban az előzőnek a háromszorosa, azaz: 184 ktoe/év, végül a III. forgatókönyvi változatban már 240 ktoe/év nagyságú fejlesztés épült be, mint az egyik legtisztább technológia. A JELENTÉS 11. táblázata Megújuló energia alapú hőenergia termelés várható értéke 2020-ig a II. forgatókönyv-vált. esetén 37
38 ENERGIA-ÁTALAKÍTÓ PROJEKTEK TELJESÍTŐKÉPESSÉGE 2020-ig I. Legkisebb költségelvű forg.könyv II. Legnagyobb munkahelynövelő forg.könyv III. Legkisebb ÜHG kibocsátású éghajlat és környezetkímélő fk. A) Villamos erőmű + kapcsolt vill. és hőerőmű 3160 MW e 3075 MW e 3738 MW e ebből új építés 2737 MW e 2624 MW e 3315 MW e B) Hőenergia-átalakítók fűtőművek új építése 4879 MW th 6680 MW th 6829 MW th ebből távfűtésre 1599 MW th 1680 MW th 1203 MW th Külön szerepeltethető az új szélerőmű kapacitások felfutása 1451 MW e 1053 MW e 1479 MW e Green-X modell szerint HUN-RES modell szerint HUN-RES modell szerint 38
39 39 AZ ÉGHAJLAT ÉS KÖRNYEZETKÍMÉLŐ HATÁS KIMUTATÁSA A FORGATÓKÖNYVEKBEN. MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI KÜLÖNBSÉGEK AZ ÚJ ÉPÍTÉSEK RÉVÉN A PROGRAMVÁLTOZATOK KÖZÖTT, A KIVÁLTOTT CO 2 kibocsátás volumenek [kt/év]-ben CO 2 kibocsátás csökkentések: I. vált. teljes: 6389 kt/év II. vált. teljes: 7152 kt/év III. vált. teljes: 7320 kt/év (az I. vált. hátránya közel 1000 kt/év) Új beruházásokkal termelt értékesíthető kiváltott széndioxid mennyiség I. változat Új beruházásokkal termelt értékesíthető kiváltott széndioxid mennyiség II. változat Új beruházásokkal termelt értékesíthető kiváltott szén-dioxid mennyiség III. változat
40 A PROGRAMVÁLTOZATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA MUNKAHELY-TEREMTŐ HATÁSUK KÜLÖNBÖZŐSÉGE SZERINT (az egyes berendezések és tevékenységek teljes életciklusra vonatkoztatott [56] munkaévekben mért száma szerint) 40 I. változathoz rendelhető: munkaév II. változathoz rendelhető: munkaév III. változathoz rendelhető: munkaév (legnagyobb a súlya a biogáz, a geotermikus (hőszivattyús) és a napenergia-hasznosító technológiáknak) Közvetlen munkahely-teremtés I. változat Közvetlen munkahely-teremtés II. változat Közvetlen munkahely-teremtés III. változat
41 A NEMZETI CSELEKVÉSI TERVPROGRAM FORGATÓKÖNY- VÁLTOZATAINAK BERUHÁZÁSI KÖLTSK LTSÉG G KIMUTATÁSA I. Legkisebb költségelvű forg.könyv [mrd Ft] II. Legnagyobb munkahelynövelő forg.könyv [mrd Ft] III. Legkisebb ÜHG kibocsátású éghajlat és környezetkímélő fk. [mrd Ft] Teljes, új építésű létesítési összköltség ebből villamosenergiaátalakításra hőenergia átalakításra távfűtésre (az eredeti, 2 évvel korábban becsült 2300 mrd Ft-hoz képest) 2206, ,32 484,89 194, , , ,79 208, , , ,36 165,71 A részletes számítások végeredményei a szövegközi 42/I., 42/II., 42/III. Táblázatokban és az excel táblázatcsoportokban szerepelnek. Az éves beruházásokra számított eredmények ábrákban megmutatott változásai (43. dia) a forgatókönyvek közötti különbözőségből eredő, fenntartandó (lekötendő) költségvolumenek megoszlásai jelzik a megvalósítóktól elvárható pénzügyi igényeket és fegyelmezett teljesítésüket. 41
42 ÉVES BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIA HASZNOSÍTÓ PROJEKTEKBEN I. változat II. változat III. változat 42
43 A FEJLESZTÉSEKHEZ SZÜKSÉGES TÁMOGATÁSI PRÉMIUMÉRTÉKEK VÁRHATÓ ÉRTÉKEI azaz ÜZEMELTETÉSI TÁMOGATT MOGATÁSOK, BERUHÁZÁSI TÁMOGATÁS NÉLKÜL A számítások eredményeként kimutatás készült, évenkénti bontásban a biztosítandó támogatás nagyságára, ütemezésére. I. változathoz szükséges: 941,74 mrd Ft II. változathoz szükséges: 1372,49 mrd Ft III. változathoz szükséges: 1450,89 mrd Ft Támogatás Villamos és hőenergia fejlesztési megoszlások I. vált. villamos energiára 782,49 mrd Ft hőenergiára 159,27 mrd Ft II. vált. villamos energiára 923,89 mrd Ft hőenergiára 448,59 mrd Ft III. vált. villamos energiára 982,54 mrd Ft hőenergiára 468,34 mrd Ft 43 Üzemeltetési támogatás (prémium kassza) változása I. vált. Üzemeltetési támogatás (prémium kassza) változása II. vált. Üzemeltetési támogatás (prémium kassza) változása III. vált.
44 44 KOMBINÁLT: BERUHÁZÁSI ÉS PRÉMIUMOS (üzemeltetési) TÁMOGATÁSOK VÁRHATÓ KÖLTSÉGEI Hazai viszonyok között nagy segítséget jelent önkormányzatoknak, lakosságnak, kisvállalkozások számára, ha a fejlesztés kezdetén a beruházásra is támogatást juttatnak, még ha ezzel a támogatási időszak is lerövidül. A támogatásokra fenntartandó összegek: I. változat esetén összesen: 1198,525 mrd Ft ebből prémium keretre: 634,609 mrd Ft beruh. támogatásra: 563,917 mrd Ft II. változat esetén összesen: 1703,064 mrd Ft ebből prémium keretre: 867,701 mrd Ft beruh. támogatásra: 835,363 mrd Ft III. változat esetén összesen: 1992,448 mrd Ft ebből prémium keretre: 858,470 mrd Ft beruh. támogatásra: 1133,979 mrd Ft Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üzemeltetési) I. vált. Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üzemeltetési) II. vált. Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üzemeltetési) III. vált.
45 PROJEKT-TÁMOGATÁSI MÓDOK, DILEMMÁK A MŰKÖDÉSI TÁMOGATÁS TÖBBFÉLE LEHET: a gyakorlatban bevált kötelező átvételi rendszer; a garantált KÁT; a KÁT-on felüli prémium biztosítása; segédenergia (pl. villamos energia) költségek csökkentése (kormányzati támogatással, pl. a hőszivattyús áramár bevezetésével). A BERUHÁZÁSI TÁMOGATÁS lehet: hagyományos, meghatározott arányú és időszakra szóló egyszeri támogatás; zöld bizonyítvány rendszer. A kétféle mód KOMBINÁCIÓJA: A működési támogatás 2030-ig folyamatosan és intenzíven növekvő éves költségterhet jelent a kormányzat számára, a beruházási támogatás egyszeri jelentős kiadást jelent. Zöld bizonyítványi rendszer esetén a zöldenergia piaci ára nem garantálható, növelni kell a kockázati hozamot, amire a nagybefektetők képesek, a keletkező jövedelem emiatt kivonható az országból. A zöld bizonyítvány a bevezethető technológiák körét leszűkítené. A kormányzati szabályozó szerep zöld bizonyítvány esetén csökkenne, gátolná a jövedelem helybeni hasznosítását, a munkahely-teremtést, a CO 2 kibocsátás csökkentését. 45
46 ÖSSZEFOGLALÁSUL I. FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZAT FŐBB INDIKÁTORAI TECHNOLÓGIAI BONTÁSBAN 46
47 ÖSSZEFOGLALÁSUL II. FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZAT FŐBB INDIKÁTORAI TECHNOLÓGIAI BONTÁSBAN 47
48 ÖSSZEFOGLALÁSUL III. FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZAT FŐBB INDIKÁTORAI TECHNOLÓGIAI BONTÁSBAN 48
49 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA KAPACITÁSBŐVÍTÉSÉRE ÉS TERMELÉSNÖVELÉSÉRE az I. forgatókönyv-változatban A villamos energia kapacitásbővítés és termelésnövekedés szempontjából legnagyobb értéket az I. forgatókönyv szerint lehet elérni, számszerűen 3160 MW-ot és 9512 GWh-ot 2020-ban (lásd 49/I. Összesítő Táblázat). 49
50 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA KAPACITÁSBŐVÍTÉSÉRE ÉS TERMELÉSNÖVELÉSÉRE a II. forgatókönyv-változatban Legkedvezőbb, mértéktartó növekedés a II. forgatókönyv szerint érhető el, ahol a villamos kapacitásnövekedés még az I. változaténál is nagyobb: 3738 MW, a villamosenergia-termelés pedig alig kevesebb, azaz: 9397 GWh volumen ban (lásd 49/II. Összesítő Táblázat). 50
51 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA KAPACITÁSBŐVÍTÉSÉRE ÉS TERMELÉSNÖVELÉSÉRE a III. forgatókönyv-változatban A III. forgatókönyv a sok decentralizált, kisteljesítményű erőműveivel, az erőteljes biomassza bázisú átalakítók csökkentésével a másik két változathoz képest jellemzően kevesebb kapacitást prognosztizál, azaz: 3075 MW-ot, és jóval kevesebb villamosenergia-termelést: 8688 GWh (lásd 49/III. Összesítő Táblázat). 51
52 A MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁS-NÖVELÉSI FORGATÓKÖNYVEK RÉSZLETES ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSEI alapján JAVASOLHATÓ: : A II. sz. FORGATÓKÖNYV ELFOGADÁSA SA, amely: OPTIMÁLIS: az ökológiai rendszer; az éghajlatváltozás; a társadalmi hasznosság; a műszaki innováció; a decentralizált területi fejlődés; a helyi megújuló energiapotenciál-hasznosítás; a leggazdagabb technológiai struktúra (energiamix); a leginkább preferált hőenergia hasznosítás és támogatás szempontjából, továbbá mértéktartó a gazdasági kihatását illetően is. 52
53 IRODALOMJEGYZÉK /548/EK EURÓPAI BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2009. június 30.) a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervek formanyomtatványáról 2. GKM: MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA A biztonságos, versenyképes és fenntartható energiaellátás stratégiai keretei. Bp KHEM: A közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló, H/4858. sz. Országgyűlési határozati javaslat háttéranyaga. Bp MET CHIC Közép-magyarországi Innovációs Központ Nonprofit Közhasznú Kft. Mészáros Géza: Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Nemzeti Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terve átfogó dokumentáció, benne: PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné: Helyzetelemző értékelés és Jövőkép szintézis munkarésze. Bp szept. 5. Stróbl Alajos Dr. MAVIR ERŐTERV P24909: A MAVIR Zrt évi forrásoldali kapacitástervének aktualizálása és az ehhez kapcsolódó kiegészítő tanulmányok és vizsgálatok. Bp szept PROJECT Green-X (funded by the EC DG RESEARCH (FWP5) No: ENG-CT Part Introduction, Dynamics of cost-resource curves for RES-E, Results of the model runs, Interaction between different support mechanisms Decision making by staheholders, RES-E courent promotion strategies. Final Conf. Sept Brussel 7. Bagi Attila: A megújuló forrásokból származó villamos energia támogatását vizsgáló Green-X modell ismertetése. MEH febr. 8. Gustav Resch, Claus Huber, Thomas Faber, Reinhard Haas (EEG Energy Economic Group): Dynamics of cost resources curves for RES-E, in Hungary, 2004 Brüsszel 9. ECN-R.E.S. Hilke Rösler, Sander Lensink: Modelling in TIMES model Amsterdam 22th October THE RAN EUROPEAN TIMES MODEL FOR RES 2020: Chapter RES 2020 for Hungary Energy potencials data. Project no: EIE/06/170/Si IP/A/STOA/FVIC /SC20: FUTURE ENERGY SYSTEMS IN EUROPE I.E.E. POTENTIAL 12. Mario Ragwitz: FORRES 2020: Analysis of the renewable energy sourcies evolution up to 2020 Study No TREN/D2/ Sustainable Energy Europe Karlsruhe April KHEM: STRAGÉGIA A MAGYARORSZÁGI MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK NÖVELÉSÉRE Bp január 14. KHEM: ELŐREJELZÉSI DOKUMENTUM A 2020-ig terjedő energiahordozó felhasználás alakulásáról (2009/28/EK Irányelv 4. cikk (3) bekezdésébe előírt adatszolgáltatás) Budapest, szept. 15. KHEM Dr. Szerdahelyi György: A megújuló energiahordozókból történő villamosenergia-termelés fejlesztése (energiapolitikai háttér, megoldandó feladatok) Bp dec. 16. Hercsuth Andrea: Megújuló energiaforrások szabályozása és támogatása DG TREN,D1 Európai Parlament Brüsszel dec. 11. Az Európai Bizottság javaslata a Megújuló Energiaforrás Irányelve 17. GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Energiapolitikai Füzetek XVIII. szám: Az energiaigény és -szerkezet hosszú távú előrejelzésének klímapolitikai vonatkozásai 18. Intelligent Energy Europe project: Renewable Energy Policy COUNTRY PROFILES 2009 VERSION. RE-SHAPING Shaping on effective and efficient European renewable energy market. EIE/08/517/S MTA Energetikai Bizottsága, Megújuló Energia Albizottsága, Dr. Bobok E., Dr. Tóth Anikó: A geotermikus energia helyzete, perspektívái. Miskolc, Dinya László Dr. CSc. Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös, Bioenergetikai Tudásközpont: Áttekintés a biomassza alapú energiatermelés helyzetéről. Gyöngyös, Imre László Dr. BME: A napenergia-hasznosítás távlati feladatai, a nem kutatott területek, meg nem oldott problémák. Bp Pálfy Miklós Dr. GKM PYLON Kft.: Megújuló energiafelhasználás növelésének költségei c. kutatás a: Napenergia aktív fotovillamosenergia hasznosítási fejezet. Bp február 23. MTA Energetikai Bizottsága, Megújuló Energia Albizottsága: Dr. Farkas István???: A napenergia hasznosításának hazai lehetőségei. Bp febr. 24. Török József Dr.: A Kárpát-medence geológiai adottságai. Kistelek, Geot. Konf Mádlné Szőnyi Judit: A geotermikus energiakészletek, kutatás, hasznosítás Grafon Kiadó Szanyi János Dr., Kovács Balázs: A Kárpát-medence geotermikus energiapotenciálja. Kistelek, ápr. 27. Rybach L.: Mennyire megújuló a geotermikus energia Kistelek, Geot. Konf. 28. Lorberer Árpád Dr. VITUKI Rt.: A geotermális energiahasznosítás hazai fejlesztési koncepciója Bp Szalai Sándor, Gács Iván, Tar Károly, Dr. Tóth Péter (MTA): A szélenergia helyzete Magyarországon Bp
Módszertan és számítások
ALAPKUTATÁSOK A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERVHEZ C kötet MAGYARORSZÁG 2020-as MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG- VÁLLALÁSÁNAK TELJESÍTÉSI ÜTEMTERV JAVASLATA Módszertan és
RészletesebbenA megújulós ösztönzési rendszer felülvizsgálatának eddigi eredményei és a várható továbblépések
A megújulós ösztönzési rendszer felülvizsgálatának eddigi eredményei és a várható továbblépések Tóth Tamás Közgazdasági és Környezetvédelmi Osztály totht@eh.gov.hu Adó- és Számviteli Konferencia Hotel
RészletesebbenMegújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata
Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)
RészletesebbenMegújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében
Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november
RészletesebbenA megújuló energiaforrások környezeti hatásai
A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek
RészletesebbenA megújuló energia termelés helyzete Magyarországon
A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.
RészletesebbenMegújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás
Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Tóth Tamás főosztályvezető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, 2016. szeptember 22. Az előadás vázlata
RészletesebbenMegújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon
Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank
RészletesebbenMagyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte
Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár
RészletesebbenMegújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében
Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia
RészletesebbenA napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató
A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ
RészletesebbenKlímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon
Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
RészletesebbenMegnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály
Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló
RészletesebbenÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 email: unkedit@actel.
ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 email: unkedit@actel.hu NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERV háttértanulmánya
RészletesebbenNemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai
Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.
RészletesebbenA geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései
A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései dr. Nyikos Attila Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Elnökhelyettes Országos Bányászati Konferencia Egerszalók, 2016. november 24. Tartalom Célok
RészletesebbenA zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei
A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA
MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fenntartható gazdaság szempontjai
RészletesebbenNCST és a NAPENERGIA
SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,
RészletesebbenKapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai
Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai "Nap Napja" (SunDay) rendezvény 2016. Június 12. Szent István Egyetem, Gödöllő A klímaváltozás megfékezéséhez (2DS szcenárió) ajánlott
RészletesebbenJelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan
Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU
RészletesebbenA HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA
A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA Kaderják Péter Budapesti Corvinus Egyetem 2009 április 2. 2 MI INDOKOLHATJA A MEGÚJULÓ SZABÁLYOZÁST? Szennyezés elkerülés Legjobb megoldás: szennyező adóztatása
RészletesebbenMegújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként
Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Jó gyakorlatok a megújuló energia felhasználásának területéről Nagykanizsa, 2014. március 26. Előadó:
RészletesebbenTelepülésenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában
Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában CONSTRUMA 33. Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás 2014. április 2-6. Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért
RészletesebbenKörnyezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29
Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti
RészletesebbenÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 email: unkedit@actel.
ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 email: unkedit@actel.hu NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERV háttértanulmánya
RészletesebbenMegújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép
Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért
RészletesebbenMegújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.
Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
RészletesebbenEnergiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály
Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort
RészletesebbenA remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere
EWEA Hungary Policy Workshop, Budapest, 2013 A remény hal meg utoljára avagy Milyen lehetne a jövő energiarendszere Magyarországon? dr. Munkácsy Béla ELTE, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Erre van előre!
RészletesebbenZöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon
Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2015.
RészletesebbenAz Energia[Forradalom] Magyarországon
Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről
RészletesebbenTávhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások
szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia
RészletesebbenHazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.
Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA
RészletesebbenProf. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem
Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,
RészletesebbenA tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások
A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz
RészletesebbenVarga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.
Megújuló energetikai helyzetkép különös tekintettel a hazai napenergia-statisztikákra Varga Katalin zöld energia szakértő VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest,
RészletesebbenAktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat
RészletesebbenEnergetikai pályázatok 2012/13
Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság
RészletesebbenEnergiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása
Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Az NFÜ KEOP-IH helye a Támogatási Intézményrendszerben Szaktárcák -> a feladatkörben érintett miniszterrel egyeztetve Nemzeti
RészletesebbenMegújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus
Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus 2017. Október 19. 1 NAPJAINK GLOBÁLIS KIHÍVÁSAI: (közel sem a teljeség
RészletesebbenPályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül
Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni
RészletesebbenAktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül Zöldgazdaság-fejlesztési program 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések 2. prioritás: Vizeink jó kezelése 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése
RészletesebbenEnergia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök
Energia Műhely 3. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője Magyar Épületgépészek Napenergia Szövetsége Varga Pál elnök Az Európai napkollektoros piac benne
RészletesebbenA KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési
RészletesebbenA KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások
RészletesebbenA fenntartható energetika kérdései
A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.
RészletesebbenVillamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban
Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló
RészletesebbenA tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások
A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások
RészletesebbenMegújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép
Megújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép Szabó Zsolt államtitkár Fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint Kiemelt Közszolgáltatásokért Felelős Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenA környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál
A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013
RészletesebbenTelepülések hőellátása helyi energiával
MTA KÖTEB Jövőnk a Földön Albizottság MTA Energetikai Bizottság, Hőellátás Albizottság, a MMK, MATÁSZSZ és MTT közreműködésével szervezett konferencia Települések hőellátása helyi energiával A konferencia
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2019.3.4. C(2019) 1616 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE a 2012/27/EU irányelv VIII. és IX. mellékletének
RészletesebbenMegújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes
Megújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes Magyar Biogáz Egyesület közgyűlése 2017. május 4. 1 EU Klímacsomag:
RészletesebbenMiskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése
Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése 2014. 11. 13. Nyíri László MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Áttekintés Miskolci távhőszolgáltató bemutatása Mutatószámok
RészletesebbenMÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje
MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje A magyarországi napkollektoros piac jelene és lehetséges jövője 2020-ig, az európai tendenciák és a hazai támogatáspolitika tükrében Varga Pál elnök
RészletesebbenZöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.
Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás
Részletesebben2. Technológia és infrastrukturális beruházások
2010. június 08., kedd FONTOSABB AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2010. ÉVBEN 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Támogatás mértéke: max. 40 50% (jellegtől és helyszíntől
RészletesebbenMegújuló energia piac hazai kilátásai
Megújuló energia piac hazai kilátásai Slenker Endre vezető főtanácsos Magyar Energia Hivatal 1 Tartalom Az energiapolitika releváns célkitűzései EU direktívák a támogatásról Hazai támogatási rendszer Biomassza
RészletesebbenHazai megújuló kapcsolt energiatermelés kilátásai középtávon
Hazai megújuló kapcsolt energiatermelés kilátásai középtávon Mezősi András REKK, Kutató főmukatárs 2017.03.22. Siófok, MKET konferencia Távhőtermeléls, PJ Arány, % A kapcsolt termelés 2010 óta jelentősen
RészletesebbenJövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság
Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább
RészletesebbenTávhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020
Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Dr. Nemcsok Dénes Helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság
RészletesebbenAz energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár
Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság
RészletesebbenA decentralizált megújuló energia Magyarországon
A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar
Részletesebben4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW
Szélenergia trend 4 évente megduplázódik Európa 2009 MW Magyarország 2010 december 31 330 MW Világ szélenergia kapacitás Növekedés 2010 2020-ig 1 260 000MW Ez ~ 600 Paks kapacitás és ~ 300 Paks energia
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenAz EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés
Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,
Részletesebben2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu
Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század
Részletesebbenenergetikai fejlesztései
Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi
RészletesebbenA Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása
A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenMegújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei
Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.
RészletesebbenFinanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások
Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Kutatóközpont-vezető Az Energia[forradalom] Magyarországon: Úton a teljesen fenntartható,
Részletesebben1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK
AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.11.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló beruházások esetében:
RészletesebbenAZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 80 final ANNEX 1 AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A
Részletesebben+ 2000 MW Út egy új energiarendszer felé
+ 2000 MW Út egy új energiarendszer felé egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Stratégiai Tanulmányok Tanszéke Interregionális Megújuló Energiaklaszter Egyesület somogyv@videant.hu
RészletesebbenÚj típusú ösztönzők a KÁT és a METÁR pótdíjazási rendszerében
Új típusú ösztönzők a KÁT és a METÁR pótdíjazási rendszerében Palotai Zoltán osztályvezető Megújuló Energia Osztály Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2018. május
RészletesebbenNEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)
NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium MIÉRT KERÜLT
RészletesebbenA kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19.
A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. Siófok Kapcsolt termelés az összes hazai nettó termelésből (%) Kapcsoltan
RészletesebbenAZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI
MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2011. január 19., szerda AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten
RészletesebbenA SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS HELYZETE
Európai Tanács lefektette a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretet. A globális felmelegedés megállítása érdekében az EU vezetői 2014 októberében úgy döntöttek, hogy: A
RészletesebbenHatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft
Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR
Részletesebben1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK
AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló
RészletesebbenHavasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.
Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési
RészletesebbenMegújuló energiahasználat helyzete Magyarországon, szerepe az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, valamint a gazdaságfejlesztésben
Megújuló energiahasználat helyzete Magyarországon, szerepe az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, valamint a gazdaságfejlesztésben Energia-másképp konferencia 2009. április 2. Dióssy László Környezetvédelmi
RészletesebbenVP Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban. A projekt megvalósítási területe Magyarország.
VP3-4.2.1-4.2.2-18 Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban 1 Pályázat benyújtása Projekt helyszíne A támogatási kérelmek benyújtására 2019. január 2. napjától 2021. január 4. napjáig van
RészletesebbenA napkollektoros hőtermelés jelenlegi helyzete és lehetőségei Magyarországon
A napkollektoros hőtermelés jelenlegi helyzete és lehetőségei Magyarországon 2012. Újabb lehetőség a felzárkózásra? Varga Pál elnök, MÉGNAP 2013. Újabb elszalasztott lehetőség I. Napenergia konferencia
RészletesebbenAjkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.
Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az
RészletesebbenEnergiamenedzsment kihívásai a XXI. században
Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság
RészletesebbenElemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012
Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete
RészletesebbenZöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból
Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás
RészletesebbenA HAZAI KLÍMA- ÉS ENERGIAPOLITIKAI AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
TISZTA, OKOS ÉS MEGFIZETHETŐ ENERGIA A HAZAI KLÍMA- ÉS ENERGIAPOLITIKAI AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Dr. Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár ENERGIAÁTMENET országos fórum, FUGA
RészletesebbenÁtalakuló energiapiac
Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?
RészletesebbenMegújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Ágazat nemzetközi megatrendjei EU országai 5 fő energiapiaci trenddel és folyamattal számolnak levegőszennyezés és a bekövetkező
RészletesebbenPályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft.
Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Jelen és közelmúlt támogatási rendszere 1. ÚMFT-Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 2. Új Magyarország Vidékfejlesztési
RészletesebbenTÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.
Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai
RészletesebbenMunkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG
Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási
RészletesebbenA ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:
Részletesebben