Megújuló energiaforrások Paradigmaváltás, avagy egy elfelejtett rendszer kényszeradaptálása? Bokor László

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Megújuló energiaforrások Paradigmaváltás, avagy egy elfelejtett rendszer kényszeradaptálása? Bokor László"

Átírás

1 Megújuló energiaforrások Paradigmaváltás, avagy egy elfelejtett rendszer kényszeradaptálása? Bokor László A szigetlakók állandó szorongások martalékai, soha egy percnyi lelki nyugalmat sem tapasztalnak; ezek az ideges nyugtalanságok olyan okokra vezethetők vissza, amilyeneket egyéb halandóknál, azt hiszem, elég ritkán találhatunk. A beteges fóbiák központi oka talán abban található, hogy állandóan rettegnek az égitestek szisztémájában esetleg előforduló rendetlenségektől. Komoly aggályuk, hogy mivel a nap évmilliók óta lövelli szerte sugarait anélkül, hogy elfogyasztott tüzét bármiféle vegyi anyag pótolná, egyszerűen fölemészti önmagát és megsemmisül, ami természetesen maga után vonja mindazon bolygóknak, melyek fényüket a naptól kapták, és így elsősorban földünknek teljes pusztulását. Jonathan Swift: Gulliver utazásai (1726) Swift közel 300 évvel ezelőtt arról a félelemről írt, ami a legfontosabb energiaforrás eltűnése esetén akár egy egész civilizáció pusztulását is okozhatja. A tudomány jelenlegi állítása szerint, ha a Nap korai elhalálozásától félnünk nem is kell, azon végképp érdemes elgondolkodni, hogy az emberiség mindennapjai bizony szorosan összefüggenek állandó csillagunk folyamatos tevékenységével. A sok említhető példa közül gondoljunk csak a víz körforgására, vagy a szélrendszerek kialakulására. A Nap tevékenységével nem kapcsolatos földi folyamatok a Föld belsejében zajlanak, vagy jönnek létre, mint például a földrengések, tektonikus folyamatok, valamint a vulkanizmus. A Föld belső hőmérséklete sem közvetlen a Naptól származik. Vannak esetek azonban, mikor a Föld belső folyamatai befolyásolhatják a Napból érkező energiamennyiség földi alkalmazhatóságát. Ilyen lehet egy erős tűzhányó kitörés, amelynek következtében a légkörbe kerülő poranyagon keresztül a napsugárzás korlátozottan éri el a Földet, ami akár jelentős klímaváltozásokhoz is hozzájárulhat (pl. Tambora [Indonézia], 1815). Ebben az esetben viszont már van ok az ún. swifti aggodalomra! Kétségtelen, hogy a Föld felszínén lezajló természetes folyamatok túlnyomó többsége a Nap állandó tevékenysége miatt történik. Az élet is a Nap energiáján fejlődött ki. A kapcsolat sokáig megmaradt. Az emberek csak természeti energiaforrásokat, pl. napenergiát, és a napenergiához szorosan kapcsolódó szélenergiát, vízenergiát, valamint, a biomassza korai alkalmazásának megfelelően, a különféle faanyagokat használtak fel. A 18. század elején, az ipari forradalom következtében, viszont minden megváltozott. Megjelent a kőszén ipari

2 méretű felhasználása, mint a fosszilis energiaforrások első meghatározó fajtája, később az elektromos energia és annak energetikai célú alkalmazása. A fosszilis energiaforrások folyamatos biztosítása a jelenlegi energiafelhasználás mértéke mellett egyre nagyobb gondot jelent, de azok alkalmazása környezetvédelmi szinten is kérdéssé vált. Tény, hogy az emberiség az utóbbi évtizedekben a megújuló energiaforrásokat újra felfedezte. De vajon miért is? Energia, energiahordozó és energiaforrás (a geográfia szemszögéből) A sajtóban, médiában nyilvánvalóan, de néha még a szakirodalomban is, neves természet- és társadalomföldrajzi szakemberek, kutatók, tudósok egyaránt az energiahordozó és energiaforrás fogalmakat egymás szinonimájaként kezelik. A különböző idegen nyelvekben, köztük pl. az angolban is így van (energy carrier/energy source). Mindez nem azt jelenti, hogy a fogalmak rokon értelműségét kétségbe vonnánk, hanem azt, hogy földrajzi szemszögből pontosítható a meghatározás. Az energia a természettudományok egyik legáltalánosabb és legalapvetőbb fogalma (Bonifert, 1993), amely speciális értelemben a munkavégző képességet jelenti (Breuer, 2002; Litz, 2005). Általános értelemben a változásra való képességet jelöli, mivel a termodinamika második főtétele határt szab a termikus folyamatok munkavégzésének (Bonifert, 1993). Ebből fakadóan az energiát nem egyszerű definiálni (ami alapvetően nem is célunk), de az érthetőség kedvéért specifikálhatjuk. Az energia nem más, mint eltárolt munka, amely megfelelő körülmények között ismét szabaddá válik (Gulyás et al., 1995). Ez különböző formákban jelenik meg, mint pl. mechanikai, hő-, mag-, és elektromos energia (Breuer, 2002). Az energiaformákat vissza lehet vezetni a fizika négy alapvető kölcsönhatásainak (erőhatás) valamelyikére, így beszélünk gravitációs, elektromágneses, erős és gyenge kölcsönhatásokról (Holics, 2009). Maga az energia láthatatlan, nem pedig tényszerű, tárgyiasult anyag. Azt jellemzően valami közvetíti, amelyet energiaforrásnak nevezünk. Ez viszont már többségében kézzel fogható matéria, amelyet az energiahordozóban találunk. Ez utóbbi alapvetően bármi lehet, mivel minden tartalmaz bőséges energiát, ami csak a kezünkbe kerül, minden ahova szemünk elér (Eddington, 1936). A Föld bolygó ebben az értelmezésben az egyik legnagyobb energiahordozó. Magában hordozza a különféle energiaforrásokat, amelyek lehetnek anyagban tárgyiasultak (pl. kőszén), vagy szemmel nem érzékelhető fizikai folyamatok és jelenségek közvetlen vagy közvetett eredményei is (pl. szélfújás). Mibenléte, megjelenési formája földrajzi dimenziónként eltérhet, azaz az energiahordozók nagy része akár további

3 energiahordozók meglétét jelenti. Ez az állapot lehet maga a kőzetburok vagy egy hegység, amely olyan energiaforrásokat hordoz, amelyekből a mai emberi társadalom számára hasznosítható, elsősorban hő- vagy elektromos energia nyerhető ki, alakítható át (1. ábra). (Például a Mecsek egy olyan energiahordozó, amely bizonyosan urániumérc, kőszén és vízenergia-forrásokkal rendelkezik.) A kettő között tehát az érdemi különbség az, hogy amíg az energiaforrásból villamos- vagy hőenergia nyerhető ki, alakítható át, addig az energiahordozó önmaga erre nem alkalmas, annak csak a fizika törvényei által leírt belső energiája van. Hordoz energiát, de forrásul közvetlenül nem szolgál. Ugyankor, ebben találhatók az energiaforrások. 1. ábra: Energiahordozók szférája az energiahordozó és az energiaforrás energiaföldrajzi értelmezésben Szerkesztette: Boko A fizikában, az energiamegmaradás elve szerint az energia semmilyen folyamatban nem semmisülhet meg, a semmiből nem keletkezhet, csak az egyik energiaforrásból valamelyik másik energiaforrássá alakul át (Gazda Sain, 1989). Bármely zárt rendszer összes energiája, a rendszerben lejátszódó tetszőleges belső folyamatok során is változatlan marad (Bonifert, 1993). Ezeknek az energiáját átalakíthatjuk úgy, hogy a kor egyik elvárásának megfelelően villamos energiát vagy hőenergiát kapjunk. Mint láthatjuk, koránt sem termelésről van szó, mivel az energia eleve adott egy bizonyos anyagban vagy közegben, amit már nem megtermelni, hanem átalakítani, kiaknázni kell, az emberi környezetben (földrajzi tér) felhasználható fajta energiává. Mindezt valamilyen berendezés (pl. hőerőmű) alkalmazásával. Ezért ettől, mint fogalomtól, általános értelemben eltekinthetünk. Helyette az előállítás szó használata volna megfelelőbb. Azonban, a villamosenergia-teremlés, mint fogalom, mára

4 olyan mély gyökereket eresztett, hogy azt felváltani nem sok értelme volna. Ebben az esetben a villamosenergia-termelés és a villamosenergia-előállítás szavak, mint speciális szinonimák alkalmazhatók. (Ebben a tanulmányban mi is így teszünk.) A villamos energiát tehát átalakítással nyerjük, amelyet valamilyen anyagból, közegből kapunk. Ezt nevezzük energiaforrásnak, amelynek fajtái között lehet nem megújuló (nem állandó); megújuló (állandó); és megújítható (részlegesen állandó) természetű (2. ábra). A felhasználás formája szerint beszélhetünk elsődleges vagy primer (átalakítás nélkül, közvetlenül felhasználható, pl. kőszén), másodlagos vagy szekunder (elsődleges energiaforrások felhasználásával alakítható át, pl. villamos energia) és harmadlagos vagy tercier (másodlagos energiaforrás előállítása során megjelenő hulladékenergia, pl. atomerőművek hűtővize) energiaforrásról. 2. ábra: Az energiaforrások rendszere Szerkesztette: Bokor L. Az ember legelső energiaforrásai Az ember első energiaforrása a saját izomereje volt, amit később az állatokéval egészített ki mint pl. ló- és ökörvontatás (van Ginkel, 1999). Azonban ahhoz, hogy ezt használni tudja, külső energiaforrás szükséges. Az ismert információk szerint az ember, aki halászó, vadászó, gyűjtögető tevékenységet folytatott, első energiaforrását a táplálék formájában találta meg (van Ginkel, 1999). Ezeknek az energiája, mint a földi energiaforrásoknak is nagy része, a Napból származik. Már ekkor megjelenik az élelem, mint energiaforrás és az izomerő közti kölcsönhatás. Ez erősödött fel a tűz (a természetben előforduló leggyakoribb kémiai reakció) megjelenése után, amely gyökerestől változtatta meg az ember szokásait. A tűz őrzése viszont komoly kihívásokkal járt, ami hozzájárult ahhoz, hogy az addig, folyamatos vándorlást

5 folytató ember egy adott helyen, természeti térben letelepedjen. Ez az első, igencsak kezdetleges emberi települések kialakulásához is hozzájárult. Ha a tűz őrzése indukálta is az első települések létrejöttét, minden bizonnyal az is mérvadó volt, hogy azok védett/védhető helyen legyenek, ahol az emberi élethez feltétlenül szükséges energiaforrások, helyi energiák (pl. víz, fa, élelem) is megtalálhatók. A települések létrejöttében jobbára eltérő tájak találkozása volt meghatározó, pl. hegyvidék/dombság találkozása alfölddel, folyammal, illetve a három együtt. A települések tehát zömmel ott jöttek létre, ahol a különböző erősségű energiagócok/energiapotenciálok találkoztak, a létfontosságú helyi energiaforrások adottak voltak. Ez a település fejlődésére, fejlettségére is hatással volt. Mindez viszont a korábban ismert természeti teret egy már, az emberi élettér színterévé, a földrajzi térré változtatta. A természet állandó és részlegesen állandó energiaforrásai Az emberi és állati izomerő, a fa és egyéb növények, valamint a tűz, mint közeg jelentették a korai energiaforrásokat (korai biomassza), amelyek mind megújulók! Ma is ismertek és alkalmazhatók. Ahogy az emberi társadalom fejlődött, környezetét egyre jobban megismerte, a természeti folyamatokat felismerte. Ilyen volt pl. a napsugárzás és ezzel a Földre érkező napenergia, illetve a szél- és vízenergia jelentősége is. A napenergia közvetetten mindenhez hozzájárult (kivétel a geotermikus energia), míg közvetlenül szárítás, aszalás útján az energiát a táplálékban konzerválta, tárolta (tartósította). A vízenergia a korai öntözéses civilizációk kialakulásában játszott korszakalkotó szerepet (Rodda Ubertini, 2004), míg a szélenergiának a hajózásban és a mezőgazdaság fejlődésében volt elévülhetetlen jelentősége (Nelson, 2009). Az emberiség korai évezredei, a fejlődés első szakaszai lényegében az ipari forradalomig megújuló energiaforrásokra alapultak, az időben és térben fenntartható volt. A földi rendszer állandó energiaforrásaira épült minden, az ember és környezete között harmonikus kapcsolat állt fenn. Ennek a fenntartható energiahasználatnak a végét, az ipari forradalom hatására kibontakozó, egyre nagyobb energiaigény megjelenése jelentette. Ekkortól a kőszénfélék, majd a 20. századtól a szénhidrogének, a század közepétől pedig az atomenergia kerültek fontos szerepbe, amelyek máig tartó változást jelentettek az emberi élet és társadalom számára. A különböző energiafélék (különösen a hő- és az elektromos), a folyamatos energiaforrás ellátottság és energiabiztonság az emberiség nélkülözhetetlen részévé váltak. Ma már nehéz elképzelni a világot nélkülük (és persze annál nehezebb lesz az esetleges váltás).

6 A gőzgépek, majd az elektromos berendezések korszakának hajnalán a fosszilis energiaforrások alkalmazása fokozatosan nyert egyre nagyobb teret, ami nem csak a megújuló energiaforrásra épülő berendezéseket ítélte ideiglenes halálra, de egyre észrevehetőbb energiafelhasználáshoz is vezetett. (Szaghatás, füst és korom megjelenése, légzési nehézségek, allergiás légúti és bőrreakciók, irritációk). A kor szakemberei felismerték a szén elégetése során jelentkező hátrányokat (pl. az említett egészségügyi hatások mellett a korrózió, környezet savasodása, növényzet és a termőtalaj degradációja), valamint a biztonságos energiatermelés érdekében lépéseket tettek. Ezek közvetlen következménye lett, hogy Európában a 20. század közepén, a nem megújuló energiaforrások használatának kockázatai az alternatív energiaforrások újrafelfedezéséhez, újak felkutatásához és azok alkalmazásához vezettek. Ennek intenzitását nyomatékosították az 1970-es évek szénhidrogén-válságain kiéleződött kőolaj-árrobbanások, amelyek a figyelmet a korábbinál érezhetőbben irányították újra a megújuló energiaforrásokra (Bank Bokor, 2009; Bokor, 2010). Az 1970-es évek után beálló ún. zöld szemlélet megnyitotta az utat a megújuló és megújítható energiaforrások egyre nagyobb volumenű hasznosítása, és az ehhez szükséges technológiai fejlődés új korszaka előtt. (Günther Pauli nyomán ma már beszélünk kék szemléletről is.) A folyamatot nem környezetvédelmi, hanem energetikai okok gerjesztették! Napjainkra azonban mindez a környezet védelmével is azonosult, ami egyre jobban megmutatkozik mind a világ primerenergia szerkezetében (3. ábra) és mind a villamosenergia-termelés változásában, szerkezeti átalakulásában (4-5. ábra). 3. ábra: A világ primerenergia-fogyasztása 2008-ban és ebből a megújulók részesedése és megoszlása energiaforrás típusa és felhasználása módja szerint

7 Szerkesztette: Bokor, a REN21 (2010) adatai alapján 4. ábra: A nap, szél, geotermikus és biomassza erőművek összes beépített teljesítményének együttes alakulása a világban, (GW) Szerkesztette: Bokor, az EIA (2008) adatai alapján Az is tény azonban, hogy a világ energiaigénye továbbra is rohamosan növekszik. A közlekedésben használatos zöldüzemanyagok világszinten egyelőre összehasonlíthatatlanul kis részt jelentenek. A primerenergia szerkezetben (3. ábra) és a villamosenergia-termelésben (5. ábra) azonban mindez már szemmel látható, viszont a megújulók és megújíthatók részaránya nagyon lassan emelkedik.

8 5. ábra: A világ villamosenergia-termelése, a vízenergia és a többi megújuló energiaforrás részesedésének kiemelésével, (Milliárd kwh) Szerkesztette: Bokor, az EIA (2008) adatai alapján Ebben a paradox állapotban a zöld energiaforrások még a villamosenergia-termelés tényleges növekedését sem képesek követni, nemhogy folyamatosan kielégíteni, esetleg felváltani a nagyrészt fosszilis tüzelőanyagokat. Ehhez a jelenlegi teóriák szerint a kőszén- és szénhidrogén alapú társadalmi rendszer összeomlása volna szükséges. Ha ezt nem is szeretnénk, akkor is lényeges az energiaigények csökkentése, az energiahatékonyság növelése ahhoz, hogy a megújulók részesedése egyre nagyobb részarányban jelenjen meg. Érdekes adat, hogy az újonnan épült villamosenergia-termelő erőműveknél egyre nagyobb részarányt mutatnak a megújuló és megújítható energiaforrásra alapozott egységek, ami azt is jelzi, hogy a megújuló energiaforrást hasznosító eszközökbe fektetett összegek is egyre magasabb arányt érnek el. Ez a világ villamosenergia-termelés erőműtípus szerinti szerkezetében azonban továbbra is nagyon kis részt képvisel (6-7. ábra). 6. ábra: 2009-ben épült új villamosenergia-termelő erőművek tűzelőanyagforrás szerinti megoszlása Szerkesztette: Bokor L. a REN21 (2010) adatai alapján

9 7. ábra: A világ villamosenergia-termelésében résztvevő erőművek típus szerinti megoszlása 2009-ben Szerkesztette: Bokor, a REN21 (2010) adatai alapján A fosszilis energiaforrások alkalmazása során, különösen a villamosenergia-termelés és elosztás során sok országban energiafüggő, pazarló és erősen centralizált elosztású gyakorlat alakult ki. A megújuló energiaforrások azonban a lokalitást erősíthetik, azáltal, hogy növelik az energiaellátás (üzemanyagok, elektromos energia) biztonságát, és hozzájárulnak egy térség energiaforrás importfüggőségének a csökkentéséhez. Mindezek természeti, társadalmi és műszaki-technikai adottságoktól függenek, de a kedvező feltételeket egyelőre a gyakorlat sok helyen hátráltatja az által, hogy nincs politikai szándék vagy kedvező jogi és gazdasági környezet megteremtve, a természetvédelmi hatóság tapasztalatlan, és/vagy az építési engedélyezési eljárás bonyolult és szükségtelenül elnyújtott, ill. költséges. A természeti faktorok lehetnek pl. az adott ország nagysága és földrajzi fekvése (zonalitás, tengerszint feletti magasság, helyzete a szélrendszerekhez és a tengerpartokhoz képest), valamint ehhez kapcsolódóan pl. a napsütéses órák száma, a szélsebesség vagy a vízhozam számértéke említhető, amely a maximálisan beépíthető erőművi teljesítmény (wattban kifejezve 1 ) számára egyértelmű korlát (Bank Bokor, 2009). A társadalomi adottságok azok, amelyek egyes térségekben a megújulók hasznosítását döntően meghatározzák. Ebben nagy szerepe van a gazdaságosságnak, a politikai- és 1 Az erőművek teljesítményét a Mértékegységek Nemzetközi Rendszere (SI - Système International d Unités) szerint wattban (jele: W) fejezzük ki. Sok helyen ezt egyszerűen nem veszik figyelembe és kapacitásként írják le, de annak az SI-ben elfogadott hivatalos mértékegysége a farad (jele: F). Ez nem azt jelenti, hogy akkor az adott mennyiséget faradban kell megadni, hanem azt, hogy teljesítménynek kell hívni.

10 lakossági támogatottságnak, az ország tényleges energetikai jellemzőinek (aktuális energiamix [pl. megújulók részesedése], a villamosenergia-hálózat kiépítettségének és minőségének, valamint az adott terület egyéb energiatermelési lehetőségeinek, a bővítés lehetséges csapásirányainak egyaránt. Mindezt tovább befolyásolja a hazai és a globális piac mérete és annak igényei, tőkepiaci jellemzők, befektethető pénz mennyisége, a szomszédos területek egymásra gyakorolt hatása (mintakövetés, pl. osztrák szélenergia hasznosítás magyarországi hatásai, adaptálása), ill. az állami szabályozás módszerei, átgondoltsága és finomsága (pl. feed-in tarifa- vagy kvóta-rendszer). A műszaki-technikai háttér lényeges elemei az erőművek építésétől (ami az építőanyagok fajtáitól, a lokalizációhoz, azon belül is magassági és klimatikus tényezőkhöz kapcsolódnak), tehát a kivitelezéstől az energetikai rendszerbe való illesztésen keresztül (villamosenergiahálózatra kapcsolás) gondoskodik a fenntartásról és kezelésről egyaránt. Mindezen lényeges telepítési faktorok és megállapítások után, nézzük meg részleteiben a megújuló- és megújítható energiaforrásokat (az egyszerű kezelhetőség miatt a kettőt együttesen megújulóknak vagy megújuló energiaforrásoknak általánosítjuk), felhasználási lehetőségeiket, módjukat, eszközeiket és a világgazdaságban betöltött jelenlegi pozíciójukat. A megújuló energiaforrások. Múlt vagy jövő? Megújuló energiaforrások tehát mindazok, melyeket az emberiség történetének múltjából ismerünk. Napenergia, vízenergia és szélenergia. (A biomassza és a geotermikus is megújuló, amit azonban az emberi tevékenység mértéke jelentősen befolyásol, ezért ezeket a megújítható energiaforrások közé soroljuk.) Modern felhasználásuk kialakulása szorosan összefügg múltbeli alkalmazásuk formáival (1-2. táblázat). Megújuló energiaforrások Hagyományos felhasználás Berendezések, eljárások Modern alkalmazás Berendezések, eljárások Napenergia Közvetlen (direkt) napsugárzás Aszalás, szárítás Vízmelegítés Passzív hasznosítás (speciális berendezés nélkül) Elektromos energiatermelés Vízmelegítés, vízforralás Fotovoltaikus (PV) pl. napelem, naperőmű Napkollektor Szórt fény hasznosítása Természetes világítás Modern alkalmazás is pl. passzív házakkal vagy Elektromos energiatermelés Vízmelegítés, vízforralás Fotovoltaikus (PV) pl. napelem Napkollektor

11 Szélenergia Állandó és lokális szelek Hajózás Madárriasztás, gyümölcsvédelem Gabonaőrlés, vízpumpálás, puskaporgyártás Csónakok és hajók Szélkereplő Szélkerék, szélmalom Hobbi és sporthajózás Madárriasztás, gyümölcsvédelem Elektromos energiatermelés, vízpumpálás Csónak és sporthajófélék Szélkereplő Szélgenerátor, szélerőmű Vízenergia (kontinentális energia) Folyóvíz (ill. tavak) energiája Gabonaőrlés, vízpumpálás, puskaporgyártás Vízikerék, vízimalom, úszómalom Vízerőmű félék (duzzasztómű, átfolyós) Vízenergia (óceán energia) Tengerjárás energiája Tengeráramlás energiája Hullámzás energiája Tárolt hőmérséklet (termikus energia) Elektromos Csónak és Ár-apály erőmű Hajózás energiatermelés hajófélék Rotorok - - Hullámerőmű Passzív hasznosítás Termikus erőmű 1. táblázat: A megújuló energiaforrások hagyományos és modern felhasználásának módozatai és eszközei Saját gyűjtés alapján szerkesztette: Bokor (2010)

12 Megújítható energiaforrások Hagyományos felhasználás Berendezések, eljárások Modern alkalmazás Berendezések, eljárások Fásszáru növények és egyéb vegetáció Tradicionális fatüzelés és élelem Kemence, kályha stb. Hőtermelés Elektromos energiatermelés Fatüzelés Biomassza erőmű (közvetlen fa, vagy brikett, pellét Biomassza Organikus hulladék Deponálás, komposztálás, humusztermelés Komposztláda Biogáz előállítás, komposztálás Hulladékdeponáló, komposztláda Geotermikus Biológiai eredetű hulladék (pl. állati ürülék) Közvetlen vízfelhasználás Közvetlen hőfelhasználás A világban ismert (pl. Tibet, Nepál), ahol tüzeléssel hőtermelésre használják Főzés, fürdés (forró víz) Fűtés Mezőgazdasághoz, állattartáshoz Tüzelőhely Bioüzemanyagtermelés berendezések, kötődő termelő eljárások (etanol-, biodízel-gyártás) Passzív Fűtés Termálfürdő Közvetlen felhasználás hasznosítás Elektromos Geotermikus (speciális energiatermelés erőmű berendezés nélkül) Fűtés, hűtés Hőszivattyú 2. táblázat: A megújítható energiaforrások hagyományos és modern felhasználásának módozatai és eszközei Saját gyűjtés alapján szerkesztette: Bokor (2010) Ma a Földünk népessége közelíti a 7 milliárd főt, ami, ha lassabban is, de a jövőben is biztosan növekedni fog. Ennek következtében a jelenlegi energiafogyasztási szinthez képest jelentősen megnövekszik majd az energia iránti igény is. A Föld meglévő nyersanyag- vagy energiakészleteinek pontos mértékét azonban nem ismerjük, így a felhasználás jelenlegi, vagy prognosztizált értékeivel sem tudjuk biztosan kiszámítani (még becsülni sem), hogy mennyi ideig elegendő az igények fedezésére (Bartófi, 1993). Az azonban biztos, hogy a fosszilis energiaforrásokkal, a jövő társadalmának folyamatos energiaigényét kielégíteni csak véges határok között lehet! A takarékosság, az energiahatékonyság növelése természetesen fontos faktorok, de ugyanakkor szükséges a fosszilis energiaforrások folyamatos kiegészítése, ahol

13 lehet felváltása is a Föld álladó és részlegesen állandó (tehát a megújuló és megújítható) energiaforrásaival. A napenergia A Nap energiája folyamatosan érkezik a Földre. Ez az ún. napállandó, ami szerint a napsugárzás értéke a légkör felső határán a Naptól való közepes távolságban, és a beesési irányra merőleges felületen mérve 1,36 kw/m 2. A napállandó, mint sugárzás egy részét a légkör visszaveri, egy részét pedig elnyeli, ami azt eredményezi, hogy a felszínén mérhető sugárzás értéke jó esetben 1 kw/m 2. A földi rendszerben, a napi periodika értelmében (pl. éjszaka) vannak területek, amelyet a napsugarak nem érnek el, ami viszont az időbeni síkon korlátozza a napenergia kockázatmentes felhasználhatóságát. A napenergiát lényegében bárhol, de nem mindenhol gazdaságosan (nem mindegy, ha egy mély, árnyékos völgyet, az északi féltekén egy hegy/hegység déli kitettségű lejtőit, vagy egy zonális sivatagot stb. veszünk figyelembe) fel lehet használni. Ma, elsősorban energetikai célú hasznosítása többféle módon lehetséges (1-2. táblázat). Egyik egyszerű módja az üvegházak építése, illetve az ehhez hasonló elven működő passzív házak kialakítása. Előbbire a holland kertészet, zöldség- és gyümölcstermesztése példaértékű, utóbbi gyakorlati formái Németországban fejlődnek a legdinamikusabban, de mindennek már van realitása a világ szinte minden táján. Az aktív felhasználás különféle berendezésekkel történik. Az alkalmazott technológiák közül a legismertebbek a termikus naperőművek, a napkollektorok és a fotoelektromos (PV, pl. napelem) berendezések. Az elektromos energia előállításában élenjárók főleg a napsütéses órák számában vezető térségek, mint pl. Spanyolország, de a technológiát fejlesztő államok is, mint pl. Németország, Japán vagy az Amerikai Egyesült Államok (a diagramokon USA), egyre nagyobb arányban folytatja az installációt (8-9. ábra).

14 8. ábra: Fotoelektromos (PV) napenergia-hasznosítás alakulása a világban 1996 és 2009 között (GW) Szerkesztette: Bokor, a REN21 (2010) adatai alapján 9. ábra: a PV technológia beépített mennyiségének eloszlása a legnagyobb felhasználó országok között Szerkesztette: Bokor, a REN21 (2010) adatai alapján A hőtermelés alatt elsősorban vízmelegítést értünk. Ennek alkalmazása a legjelentősebb iramban Kínában fejlődik, de az Európai Unió, különösen Németország, Ausztria és Görögország is élen jár a felhasználásban ( ábra).

15 10. ábra: Napenergia hőtermelésre (fűtés és vízmelegítés) való felhasználása 2005 és 2008 között (GW) Szerkesztette: Bokor, a REN21 (2010) adatai alapján 11. ábra: A hőtermelés jelenlegi (2009) eloszlása a világ legnagyobb termelői között Szerkesztette: Bokor, a REN21 (2010) adatai alapján Szélenergia A természetes légmozgás hatalmas fizikai erőt képvisel (szélnyomás). Nem véletlen, hogy már az ősi kultúrákban felfigyeltek arra, hogy ez az erő, alkalmas módszerekkel, munkavégzésre fogható. Erre bizonyíték a vitorlás hajó korai alkalmazása és a szárazföldön a szélmalmok megjelenése. Ezek az eszközök nagyban hozzájárultak a társadalmi-gazdasági

16 fejlődéshez. A maguk korában segítségére voltak az embernek, mert a távolság legyőzésében és pl. a gabonaőrlés vagy vízkiemelés területén alapvető szerepet játszottak. A kezdetleges kohászathoz, valamint egyes könnyűipari berendezések (pl. papírmalom, fűrészmalom) működtetéséhez széles körben használták a szél erejét. Ezek a technikák a szélenergia használata nélkül földrajzilag szűkebb területen fejtették volna ki hatásukat. Klasszikus példa a szél használatára, a holland polderek területéről a vízelvezetés technikai megoldása vízátemelő szélmalmokkal, amelyeket szakszerűen szélgépeknek helyes nevezni (a gőzgép mintájára) (Bokor, 2008; Bank Bokor, 2009). Napjainkban, a legnemesebb energiafajta a villamos energia. Nem véletlen, hogy a szélenergia mai hasznosítása elsősorban villamos energia előállítását célozza. Az erre alkalmas berendezés neve, szélgenerátor vagy szélerőmű (Bank, Bokor, 2009). A világban az egyik legdinamikusabban fejlődő megújuló energiaforrás és az ehhez kapcsolódó technikai fejlődés jellemzi (12. ábra). 12. ábra: A világ szélenergia beépített összteljesítményének változása 1996 és 2009 között (GW) Szerkesztette: Bokor, az EWEA (2010) és GWEC (2010) adatai alapján Azokban az országokban, ahol tradicionálisan felhasználták a szél erejét (elsősorban Európában Németországban, Dánia, Hollandia), jelenleg is jelentős mértékű a beépített erőművek száma, teljesítménye. Az utóbbi évek zöld szemlélete révén azonban mindez az egész világban kiterjedt és már nem csak az Amerikai Egyesült Államok és az európai

17 éllovasok, mint Németország és Spanyolország említhető, hanem a világ felzárkózó térségéből India (Szegedi Wilhelm, 2008) és Kína (Bokor Szelesi, 2010) is (13. ábra). A szélenergia hazánkban is az egyik legdinamikusabban fejlődő megújuló energiaforrás, amelynek részaránya azonban még alacsony (2010-ben 295 MW).

18 13. ábra: A szélenergiát a világban legnagyobb arányban felhasználó országok, (GW) Szerkesztette: Bokor, az EWEA (2010) és GWEC (2010) adatai alapján Vízenergia A vízenergia az ismert történeti megújuló energiaforrások egyik leginkább felhasznált változata. Az ősi kultúrákban (Kína, Egyiptom, Mezopotámia) a vízkerekeket alkalmazták a mezőgazdasági területek öntözésére és ivóvíz ellátásra. A római időkben jelentek meg a vízimalmok, később a hajókra felépített úszómalmok (sok ezek közül a Mura szlovéniai szakaszán ma is megtekinthető). A vízkerekek forgási energiáját pl. kovácsműhelyekben, fűrészmalmokban, gabonaőrlésre vagy puskaporgyártásra használták. A vízimalmok ideje (ahogy hasonlóan a szélmalmokéhoz) a gőzgépek megjelenésével (ipari forradalom után) áldozott le. Reneszánsza azonban hamar, már 1830-tól beköszöntött, mikor egy energiaéhes világ hajnalán megjelentek az első energiatermelő vízturbinák. A vízenergia a 20. század folyamán, a szél- és a napenergia leáldozása mellett is képes volt fennmaradni, aminek oka az, hogy lokális és olcsón kiaknázható forrás, a világ nagy részén gazdaságosan és folyamatosan termelhető belőle villamos energia. Elsősorban olyan országokban jelentős, ahol a hegyvidéki területek és a térségre jellemző klimatikus viszonyok miatt energetikai célokra megfelelő eséssel és vízmennyiséggel rendelkező folyók vannak (pl. Svédország, Norvégia, Ausztria, Kína, Amerikai Egyesült Államok), de vízlépcsőkkel bármilyen térszínen síkvidék, bár jelentős tájátalakítással, alkalmazhatók ( ábra). (Ez sok országban egyoldalúvá teszi a

19 megújuló energiaforrások szerkezetét [pl. Ausztriában a vízenergia 60%-os részesedéssel rendelkezik a villamosenergia-termelés szerkezetében, ami a megújuló energiaforrások 85%- át jelenti. A primerenergia mixtúra megújuló energiaforrásai közül is 40%-kal ez az energiaforrás részesedik), ezért gyakorta ezt az energiaforrást a megújulós szerkezeteken belül külön sorolják.) Felhasználása történetileg folyókhoz kapcsolódik, és a gabonaőrlésben játszott rendkívül fontos szerepet. Később is, mikor a villamosenergia-termelésé lett a főszerep, megmaradt a folyók kihasználása. Az 1970-es években bekövetkező energetikai változások és a megújuló energiaforrás reneszánsz következtében a vízenergia felhasználás is kiszélesedett. Immár nem csak a szárazföldek vízkészleteinek energiáját, hanem a tengerek, óceánok árapály-, hullám-, hő- illetve áramlásenergiáját is képesek kihasználni. Ezeket összességében nevezzük óceán energiának, amelyben nagy potenciállal Kanada, az Amerikai Egyesült Államok, Japán, Ausztrália, Európában Írország és az Egyesült Királyság rendelkezik. 14. ábra: a világ vízerőműveinek beépített teljesítmény szerinti változása 1980 és 2006 között Szerkesztette: Bokor, az EIA (2008) adatai alapján

20 15. ábra: a világ legnagyobb folyó-vízenergia felhasználó országai 2009-ben Szerkesztette: Bokor Megújítható energiaforrások A megújuló energiaforrások folyamatosan adottak, kiaknázhatóak. Az emberi beavatkozás mértéke nem (nap és szél), vagy csak minimálisan (víz) befolyásolja a rendelkezésre álló mennyiséget. Energetikai célokra felhasználható fa és egyéb organikus, biológiai eredetű anyagok mennyiségét ellenben erősen korlátozza az ember. Igaz, hogy a biomassza csak részben jelent fahasábú anyagot, viszont a teljes felhasznált mennyiségnek jelentős részét ez a fajta biomassza adja. Ebben az esetben gondos szabályozásra és gazdasági koncepcióra van szükség, hogy pl. az erdőket, s velük az erdei ökoszisztémákat is megóvjuk. A biomassza tehát annak ellenére, hogy megújuló energiaforrás, a nap-, szél-, vízenergiával ellentétben korlátozott. Megújulása jóval több időbe telik. Ezért ezeket a forrásokat a könnyebb elkülöníthetőség érdekében megújíthatónak vagy részlegesen állandónak hívjuk. A geotermikus energia is ide tartozik, mivel a föld belsejében raktározódó vízkészletek, valamint a kőzetek hőmennyisége is limitált, ami kimeríthető. Biomassza Az eltárolt napenergia az ember számára leginkább kézzelfogható alakja, leghétköznapibb energiaforrása. Míg hagyományosan az élelmet, illetve a főzéshez, fűtéshez szükséges energiát adta, mára formái jóval szerteágazóbbá váltak:

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05.

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Megújulóenergia Megújulóenergiaforrás: olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE Szükséges tennünk a éghajlatváltozás ellen! Az energiaszektor nagy

Részletesebben

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű

Részletesebben

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A NAPENERGIA PIACA Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék 2005. 07.07. Készült az OTKA T-046224 kutatási projekt keretében TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence Magyarországi geotermikus energia hasznosítás eredményei, lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Bányászat és Geotermia 2009,

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

lehetőségei és korlátai

lehetőségei és korlátai A geotermikus energia hasznosítás lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Utak a fenntarható fejlődés felé, 2010. 01. 20. Tartalom

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti

Részletesebben

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Dr. Ladányi Richard - Chrabák Péter - Kiss Levente Bay Zoltán Alkalmazott

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIÁK INTEGRÁLÁSA A HAZAI ENERGIARENDSZERBE, KÜLÖNLEGES TEKINTETTEL A NAPENERGIA TERMIKUS HASZNOSÍTÁSÁRA. Prof. Dr.

MEGÚJULÓ ENERGIÁK INTEGRÁLÁSA A HAZAI ENERGIARENDSZERBE, KÜLÖNLEGES TEKINTETTEL A NAPENERGIA TERMIKUS HASZNOSÍTÁSÁRA. Prof. Dr. MEGÚJULÓ ENERGIÁK INTEGRÁLÁSA A HAZAI ENERGIARENDSZERBE, KÜLÖNLEGES TEKINTETTEL A NAPENERGIA TERMIKUS HASZNOSÍTÁSÁRA. Napsugárzás Mérlege Összesen: =100% napsugárzás =30% reflexió a világűrbe =2% ózon

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Nap- és szélenergia kutatás és oktatás OMSZ 2014. május 29. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Ütőné dr. Visi Judit Kaknics-Kiss Barbara Kovács Enikő Miről lesz

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Reményi Károly MEGÚJULÓ ENERGIÁK AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

Reményi Károly MEGÚJULÓ ENERGIÁK AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Megújuló energiák Reményi Károly MEGÚJULÓ ENERGIÁK AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával ISBN 978 963 05 8458 6 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított

Részletesebben

Ökoház - Aktív ház. Gergely Gyula Mátyás h9o5aa MSE 2011.04.26.

Ökoház - Aktív ház. Gergely Gyula Mátyás h9o5aa MSE 2011.04.26. Ökoház - Aktív ház Gergely Gyula Mátyás h9o5aa MSE 2011.04.26. Ökoház Laikus épület, természetes és újrahasznosított anyagokból Szakember épület, ami a legkisebb káros hatást gyakorolja környezetére 2

Részletesebben

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Bemutatása Megújulók szerepe az épületenergetikában

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Bemutatása Megújulók szerepe az épületenergetikában CEU Auditorium A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Bemutatása Dr. Ádám Béla Megújuló Energia Platform elnökségi tag, Budapest Tartalom A Megújuló Energia Platform (MEP) bemutatása: alapelvek, céljai,

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens Fenntartható fejlődés 1987-ben adja ki az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága a

Részletesebben

Új technológiák, magyar fejlesztések a megújuló energia területén Gróf Gyula BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

Új technológiák, magyar fejlesztések a megújuló energia területén Gróf Gyula BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék 2011. 09. 22 Új technológiák, magyar fejlesztések a megújuló energia területén Gróf Gyula BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Műegyetem Kutatóegyetemi program Napi Gazdaság Konferencia 1 Előadás

Részletesebben

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie.

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie. SZENT ISTVÁN EGYETEM A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI MTA Budapest, 2011. november 9. GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KÖRNYEZETIPARI RENDSZEREK INTÉZET Fizika és Folyamatirányítási Tanszék 2103 Gödöllő

Részletesebben

Összefoglalóa megújulóenergiák terjedésénekjelenlegihelyzetéről

Összefoglalóa megújulóenergiák terjedésénekjelenlegihelyzetéről Összefoglalóa megújulóenergiák terjedésénekjelenlegihelyzetéről HUSK 1001/1.1.2/0049 Pályázat : Megújuló Energia Tárolási Klaszter Renewable Energy Storage Clusters (RES.Clu) Az okok I. -népességnövekedés

Részletesebben

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Megújuló energia bázisú, kis léptékű energiarendszer

Megújuló energia bázisú, kis léptékű energiarendszer Megújuló energia bázisú, kis léptékű energiarendszer Molnárné Dőry Zsófia 2. éves doktorandusz hallgató, energetikai mérnök (MSc), BME, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék, Magyar Energetikai Társaság

Részletesebben

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva Dr. Stróbl Alajos Erőműépítések Európában ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva egyéb napelem 2011-ben 896 GW 5% Változás az EU-27 erőműparkjában

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft.

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Jelen és közelmúlt támogatási rendszere 1. ÚMFT-Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 2. Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

3. Előadás: Az ember tevékenységeinek energia igénye.

3. Előadás: Az ember tevékenységeinek energia igénye. 3. Előadás: Az ember tevékenységeinek energia igénye. 3.1. Az emberi tevékenységek és azok energiában mérve. 3.2. Az elérhető energiaforrások megoszlása, felhasználásuk szerkezete 3.1. Az emberi tevékenységek

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28. Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa

Részletesebben

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PANNON PELLET Kft. A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PUSZTAMAGYARÓD 2008-04-04 MEGÚJULÓ-ENERGIA POLITIKA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÉS TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Dr. Németh Imre államtitkár Miniszterelnöki Hivatal

Részletesebben

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület Napenergiás jövőkép Varga Pál elnök MÉGNAP Egyesület Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Új technika az épületgépészetben

Részletesebben

Épületgépészeti energetikai rendszerterv (ERT) az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások használata tükrében

Épületgépészeti energetikai rendszerterv (ERT) az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások használata tükrében Épületgépészeti energetikai rendszerterv (ERT) az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások használata tükrében Az épületgépészeti energetikai tervezés kezdeti problémái - a tervezés ritkán rendszerelvű

Részletesebben

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Kutatóközpont-vezető Az Energia[forradalom] Magyarországon: Úton a teljesen fenntartható,

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Kiss Balázs Energia Központ Debrecen, 2011. április

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

The IPCC SpecialReportonRenewableEnergy Sourcesand ClimateChangeMitigation IPCC WorkingGroup III Mitigationof ClimateChange.

The IPCC SpecialReportonRenewableEnergy Sourcesand ClimateChangeMitigation IPCC WorkingGroup III Mitigationof ClimateChange. The IPCC SpecialReportonRenewableEnergy Sourcesand ClimateChangeMitigation IPCC WorkingGroup III Mitigationof ClimateChange Bioenergia Fejezetek felépítése 1. Rendelkezésre álló kihasználható energiamennyiség

Részletesebben

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon Dr. Tombor Antal MVM ZRt. Budapest, 2009. május 20 13:30-14:00 A magyar primerenergia-mérleg primer villany 1,2 PJ 0,4% (víz és szél) megújuló 57,0

Részletesebben

Tóth László A megújuló energiaforrások időszer ű kérdései Fenntartható Jöv ő Konferencia Dunaújváros 2006. május 3. 1

Tóth László A megújuló energiaforrások időszer ű kérdései Fenntartható Jöv ő Konferencia Dunaújváros 2006. május 3. 1 Tóth LászlL szló A megújul juló energiaforrások időszer szerű kérdései Fenntartható Jövő Konferencia Dunaújv jváros 2006. május m 3. 1 Bevezetés Célok Források: alapvető művek Internet: www.lap.hu www.zoldtech.hu

Részletesebben

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei Nádor Annamária Nádor Annamária Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földhő alapú település fűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014, november 5. GeoDH: A

Részletesebben

Magyar Energia Szimpózium 2015 Budapest, 2015. szeptember 24. VALLASEK István tudományos főmunkatárs

Magyar Energia Szimpózium 2015 Budapest, 2015. szeptember 24. VALLASEK István tudományos főmunkatárs Magyar Energia Szimpózium 2015 Budapest, 2015. szeptember 24. VALLASEK István tudományos főmunkatárs Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság EMT - Kolozsvári Fiókszervezet - SAPIENTIA Egyetem Csíkszereda

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16.

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. 2 0 1 1 EGS Magyarországon Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. TARTALOM Geotermális energia felhasználási lehetőségek Geotermális villamos erőmű és a NER300 program 2 I. RÉSZ Geotermális

Részletesebben

Dr. Munkácsy Béla. adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkacsy@elte.hu. elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület

Dr. Munkácsy Béla. adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkacsy@elte.hu. elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület Dr. Munkácsy Béla adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkacsy@elte.hu elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület nincsen összefüggés az emberi boldogság mértéke és az elfogyasztott

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén

Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén Alaprajz Tervezői Napok - BME, Magasépítés Tanszék - Ea: Medgyasszay Péter PhD Fenntartható ház. Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház mentén Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök,

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül Zöldgazdaság-fejlesztési program 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések 2. prioritás: Vizeink jó kezelése 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régióban Biomass Production and Utilization in the North-Plane Region Dr. Lengyel Antal fdiskolai tanár Nyíregyházi

Részletesebben

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN 2012.09.25. Biogáz Németországban (2010) : Működő üzemek: 5.905 (45) Épített kapacitás: 2.291 MW Termelt energia: 14,8 M MWh Összes energiatermelés:

Részletesebben

IV. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2013. június 6.

IV. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2013. június 6. Nemzetközi szélenergia tendenciák, forrásbevonási lehetőségek és külföldi jó gyakorlatok a szélenergia területén Bíróné Dr. Kircsi Andrea, DE egyetemi adjunktus Dr. Tóth Péter, egyetemi docens SZE IV.

Részletesebben

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A Nap- és szél alapú megújuló energiaforrások nagyléptékű integrálása az országos és

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30 Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe Energiafelhasználási beszámoló Adatszolgáltatás száma OSAP 1335a Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

Útmutató kezdők részére az energia és a teljesítmény megértéséhez

Útmutató kezdők részére az energia és a teljesítmény megértéséhez Útmutató kezdők részére az energia és a teljesítmény megértéséhez Neil Packer cikke, Staffordshire Egyetem, Egyesült Királyság - 2011. február Az energia Az energia a munkához való képesség. A történelemben

Részletesebben