ELFOGADOTT SZÖVEGEK. Egyesülve a sokféleségben július 6. szerdai ülés EURÓPAI PARLAMENT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ELFOGADOTT SZÖVEGEK. Egyesülve a sokféleségben. 2011. július 6. szerdai ülés EURÓPAI PARLAMENT 2011-2012"

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT ELFOGADOTT SZÖVEGEK július 6. szerdai ülés P7_TA-PROV(2011)07-06 IDEIGLENES VÁLTOZAT PE Egyesülve a sokféleségben

2

3 TARTALOM A PARLAMENT ÁLTAL ELFOGADOTT SZÖVEGEK P7_TA-PROV(2011)0321 A külsı határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok listája, valamint az e lista összeállítására irányuló eljárás meghatározása ***I (A7-0237/ Elıadó: Tanja Fajon) Az Európai Parlament július 6-i jogalkotási állásfoglalása a külsı határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok listájáról, valamint az e lista összeállítására irányuló eljárás meghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2010)0662 C7-0365/ /0325(COD))... 1 P7_TA-PROV(2011)0322 A széles sávú hozzáférésrıl Európában (A7-0221/ Elıadó: Niki Tzavela) Az Európai Parlament július 6-i állásfoglalása a széles sávú hozzáférésrıl Európában: beruházás a digitális technológia által vezérelt növekedésbe (2010/2304(INI))... 9 P7_TA-PROV(2011)0323 A személyes adatok Európai Unión belüli védelme (A7-0244/ Elıadó: Axel Voss) Az Európai Parlament július 6-i jogalkotási állásfoglalása a személyes adatok Európai Unión belüli védelmének átfogó megközelítésérıl (2011/2025(INI)) P7_TA-PROV(2011)0324 A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatása ***II (A7-0177/ Elıadó: Renate Sommer) Az Európai Parlament július 6-i jogalkotási állásfoglalása a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK rendelet módosításáról és a 87/250/EGK, a 90/496/EGK, az 1999/10/EK, a 2000/13/EK, a 2002/67/EK, a 2008/5/EK irányelv és a 608/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából elsı olvasatban kialakított tanácsi álláspontról (17602/1/2010 C7-0060/ /0028(COD)) P7_TA-PROV(2011)0325 A közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztetı közúti közlekedési szabálysértésekrıl szóló információk határokon átnyúló megosztása ***II (A7-0208/ Elıadó: Inés Ayala Sender) Az Európai Parlament július 6-i jogalkotási állásfoglalása a Tanács elsı olvasatban kialakított álláspontjáról a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztetı közlekedési szabálysértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elısegítésérıl szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából (17506/1/2010 C7-0074/ /0062(COD)) PE \ I

4 P7_TA-PROV(2011)0326 Többéves pénzügyi keret a as idıszakra *** (A7-0253/ Elıadó: Reimer Böge) Az Európai Parlament július 6-i jogalkotási állásfoglalása a közötti idıszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretrıl szóló tanácsi rendelet tervezetérıl (16973/3/2010 C7-0024/ /0048(APP)) P7_TA-PROV(2011)0327 A Bizottság évi munkaprogramjának elıkészítése (B7-0381, 0383 és 0384/2011) Az Európai Parlament július 6-i állásfoglalása a Bizottság évi munkaprogramjáról P7_TA-PROV(2011)0328 A fertızı szivacsos agyvelıbántalmakról (TSE) és az azzal kapcsolatos takarmány- és élelmiszerellenırzésekrıl szóló jogszabályok (A7-0195/ Elıadó: Dagmar Roth-Behrendt) Az Európai Parlament július 6-i állásfoglalása a fertızı szivacsos agyvelıbántalmakról (TSE) és az azokkal kapcsolatos takarmány- és élelmiszerellenırzésekrıl szóló uniós jogszabályokról végrehajtás és kitekintés (2010/2249(INI)) P7_TA-PROV(2011)0329 A légi közlekedés védelme (A7-0216/ Elıadó: Luis de Grandes Pascual) Az Európai Parlament július 6-i állásfoglalása a légi közlekedés védelmérıl, különös tekintettel a biztonsági szkennerekre (2010/2154(INI)) P7_TA-PROV(2011)0330 A nık és a vállalkozásvezetés (A7-0210/ Elıadó: Rodi Kratsa-Tsagaropoulou) Az Európai Parlament július 6-i állásfoglalása a nıkrıl és a vállalkozásvezetésrıl a nıkrıl és a vállalkozásvezetésrıl (2010/2115(INI)) P7_TA-PROV(2011)0331 Pénzügyi, gazdasági és szociális válság: végrehajtandó intézkedések és kezdeményezések (A7-0228/ Elıadó: Pervenche Berès) Az Európai Parlament július 6- i állásfoglalása a pénzügyi, gazdasági és szociális válságról: a szükséges intézkedésekre és kezdeményezésekre irányuló ajánlások (2010/2242(INI)) II /PE

5 P7_TA-PROV(2011)0321 A külsı határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok listája, valamint az e lista összeállítására irányuló eljárás meghatározása ***I Az Európai Parlament július 6-i jogalkotási állásfoglalása a külsı határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok listájáról, valamint az e lista összeállítására irányuló eljárás meghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2010)0662 C7-0365/ /0325(COD)) (Rendes jogalkotási eljárás: elsı olvasat) Az Európai Parlament, tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2010)0662), tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikkének (2) bekezdésére és 77. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7 0365/2010), tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikkének (3) bekezdésére, tekintettel a Tanács képviselıjének június 29-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban, tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére, tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A7-0237/2011), 1. elfogadja elsı olvasatban az alábbi álláspontot; 2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. PE \ 1

6 P7_TC1-COD(2010)0325 Az Európai Parlament álláspontja amely elsı olvasatban július 6-án került elfogadásra a külsı határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok listájáról, valamint az e lista összeállítására irányuló eljárás meghatározásáról szóló.../.../eu európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdésre és különösen annak 77. cikkének (2) bekezdésére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követıen, rendes jogalkotási eljárás keretében 1, mivel: (1) Az június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján a SCH/Com-ex (98) 56 határozat 3 és az SCH/Com-ex (99) 14 határozat 4 létrehozta a külsı határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok kézikönyvét. E határozatokat hozzá kell igazítani az Európai Unió intézményi és jogi kereteihez. (2) A harmadik államok által kibocsátott úti okmányok listáját rendszeresen ellenırizni kell annak érdekében, hogy a vízumkérelmek feldolgozásával és a határellenırzéssel foglalkozó tagállami hatóságok pontos információkkal rendelkezzenek a harmadik országbeli állampolgárok által bemutatott úti okmányokkal kapcsolatban. A kibocsátott úti okmányokra és ezen úti okmányok tagállamok általi elismerésére vonatkozó, tagállamok közötti információcserét, valamint a teljes összeállítás nyilvánosságra hozatalát korszerősíteni kell, és hatékonyabbá kell tenni. (3) Az úti okmányok jegyzékének kettıs célja van: egyfelıl lehetıvé teszi a határellenırzı hatóságok számára annak ellenırzését, hogy egy adott úti okmányt elismernek-e a külsı határok átlépésére feljogosító dokumentumként a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határellenırzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint; másfelıl lehetıvé teszi a konzulátusi személyzet részére annak ellenırzését, hogy a tagállamok elismerik-e az adott úti okmányt vízummal ellátható dokumentumként. (4) A Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (Vízumkódex) szóló, július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet cikke (1) bekezdésének c) 1 Az Európai Parlament július 6-i álláspontja. 2 Hl L 239, , 19. o. 3 Hl L 239, , 207. o. 4 Hl L 239, , 298. o. 5 HL L 105., , 1. o. 6 HL L 243., ,15., 1. o. 2 /PE

7 pontja alapján a helyi schengeni együttmőködés keretében létre kell hozni a fogadó ország által kibocsátott úti okmányok teljes körő felsorolását. (5) Eljárást kell létrehozni az úti okmányok listájának folyamatos frissítésének biztosítására. (6) Tekintettel arra, hogy az úti okmányok biztonságossága meghatározó tényezıje azok lehetséges elismerésének, a Bizottság szükség esetén tagállami szakértık bevonásával elvégzi a vonatkozó technikai értékelést. (7) A külsı határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok elismerésének jelenleg és a jövıben is a tagállamok hatáskörébe kell tartozniuk. (8) A tagállamoknak valamennyi úti okmánnyal kapcsolatban közölniük kell álláspontjukat, és törekedniük kell a különbözı típusú úti okmányokkal kapcsolatos álláspontjuk harmonizálására. Ha egy tagállam elmulasztja az úti okmánnyal kapcsolatos álláspontjának közlését, ez gondokat okozhat az adott úti okmány birtokosának, ezért szükséges egy olyan eljárás kialakítása, amely kötelezi a tagállamokat ezen dokumentumok elismerésére vagy el nem ismerésére vonatkozó álláspontjuk közlésére. Ez az eljárás nem zárja ki, hogy a tagállamok bármikor értesítésben közöljék álláspontjuk megváltozását. (9) Hosszú távon létre kell hozni egy valamennyi úti okmány mintáját tartalmazó online adatbázist, megkönnyítve a határellenırzést végzı hatóságok és a konzuli személyzet számára az adott úti okmány ellenırzését. Az adatbázist egy meghatározott úti okmány korábban bejelentett tagállami elismerésével vagy el nem ismerésével kapcsolatos változások függvényében folyamatosan frissíteni szükséges. (10) Tájékoztatási célból a Bizottságnak létre kell hoznia a tagállamok által közölt, ismert képzeletbeli és álútlevelek nem kimerítı listáját. A listán szereplı képzeletbeli és álútlevelek esetében elismerés vagy el nem ismerés nem jöhet szóba. Ezek az iratok nem jogosíthatják fel birtokosukat a külsı határok átlépésre és nem láthatók el vízummal. (11) Az úti okmányok jegyzéke összeállításának és frissítésének végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenırzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 1 megfelelıen kell gyakorolni. (12) Az úti okmányok listájának elkészítése és frissítése során a tanácsadó bizottsági eljárás alkalmazandó, mivel e mőveletek csupán a már kibocsátott úti okmányok összegyőjtésére vonatkoznak. (13) Izland és Norvégia tekintetében e határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló 1 HL L 55., , 13. o. PE \ 3

8 megállapodás 1 értelmében vett schengeni vívmányok azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat 2 1. cikkének A., B. és C. pontjában említett területhez tartoznak. (14) Svájc tekintetében a határozat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás 3 értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének A., B. és C. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben a 2008/146/EK tanácsi határozat 4 3. cikkével. (15) Liechtenstein tekintetében e határozat az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzıkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének A., B. és C. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben a 2011/350/EU tanácsi határozat 5 3. cikkével. (16) Az Európai Unióról szóló szerzıdéshez és az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdéshez csatolt, Dánia helyzetérıl szóló (22.) jegyzıkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelezı és nem alkalmazandó. Mivel ez a határozat a schengeni vívmányokon alapul, Dániának ezen jegyzıkönyv 4. cikkével összhangban legkésıbb hat hónappal azt követıen, hogy a Tanács elfogadta ezt a határozatot dönt arról, hogy nemzeti jogában azt végrehajtja-e. (17) E határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek végrehajtásában az Egyesült Királyság a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kérésérıl szóló, május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozatnak 6 megfelelıen nem vesz részt; ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelezı és nem alkalmazandó. (18) E határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyekben Írország az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kérésérıl szóló, február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozatnak 7 megfelelıen nem vesz részt, ennélfogva Írország nem vesz részt annak elfogadásában, és az rá nézve nem kötelezı és nem alkalmazandó, 1 HL L 176., , 36. o. 2 HL L 176., , 31. o. 3 HL L 53., , 52. o. 4 HL L 53., , 1. o. 5 HL L 160., , 19. o. 6 HL L 131, , 43. o. 7 HL L 64., , 20. o. 4 /PE

9 (19) Ciprus tekintetében e határozat a évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokra épülı vagy azokhoz egyéb módon kapcsolódó jogi aktusnak minısül. (20) E határozat a évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokra épülı vagy azokhoz egyéb módon kapcsolódó jogi aktusnak minısül, ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk Tárgy és hatály 1. E határozat létrehozza a külsı határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok listáját ("úti okmányok listája"), valamint meghatározza az e lista összeállításához kapcsolódó eljárást. 2. E határozat az olyan úti okmányokra alkalmazandó, mint a nemzeti útlevél (közönséges, diplomata és szolgálati/hivatali vagy különleges útlevél), ideiglenes úti okmány, menekült vagy hontalan személy úti okmánya, nemzetközi szervezetek által kibocsátott úti okmány vagy laissez-passer. 3. Jelen határozat nem érinti a tagállamoknak az úti okmányok elismerésével kapcsolatos hatáskörét. 2. cikk Az úti okmányok listájának összeállítása 1. A Bizottság a tagállamok segítségével és a helyi schengeni együttmőködés keretében összegyőjtött információk alapján elkészíti az úti okmányoknak a 810/2009/EK rendelet 48. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti listáját. 2. Az úti okmányok listáját a 8. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás szerint kell elkészíteni. 3. cikk Az úti okmányok listájának szerkezete 1. Az úti okmányok listája három részbıl áll: 2. Az I. rész a külsı határok átlépésekor vízumkötelezettség alá esı, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, március 15-i 539/2001/EK tanácsi rendelet 1 I. és II. mellékletében felsorolt harmadik államok és területi egységek által kibocsátott úti okmányokat tartalmazza. 3. A II. rész a tagállamok által kibocsátott következı úti okmányokat tartalmazza, beleértve az azon tagállamok által kibocsátott úti okmányokat is, amelyek nem vesznek részt jelen határozat elfogadásában, valamint azokat is, amelyeket a schengeni 1 Hl L , 1. o. PE \ 5

10 vívmányok rendelkezéseit még nem teljes körően alkalmazó tagállamok bocsátottak ki: a) harmadik országok állampolgárai számára kibocsátott úti okmányok, b) a menekültek jogállásáról szóló, július 28-i ENSZ-egyezmény alapján a menekültek számára kibocsátott úti okmányok, c) a hontalanok jogállásáról szóló, szeptember 28-i ENSZ-egyezmény alapján a hontalanok számára kibocsátott úti okmányok, d) olyan személyek számára kiállított úti okmányok, akik egy tagállamban tartózkodnak, de állampolgársággal egyik országban sem rendelkeznek, e) az Egyesült Királyság által az olyan brit polgárok számára kibocsátott úti okmányok, akik Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az uniós jog értelmében nem állampolgárai. 4. A III. rész a nemzetközi szervezetek által kibocsátott úti okmányokat tartalmazza. 5. Egy meghatározott úti okmány listára történı felvétele fıszabály szerint az adott úti okmány valamennyi még érvényes sorozatára vonatkozik. 6. Ha egy harmadik állam nem bocsát ki egy meghatározott típusú úti okmányt, ezt az úti okmányok listáján a nem bocsátja ki szöveg feltüntetésével kell jelezni. 4. cikk Értesítés a listán szereplı úti okmányok elismerésérıl vagy el nem ismerésérıl 1. A tagállamok az úti okmányok listájának közlését követı három hónapon belül értesítik a Bizottságot a listán szereplı úti okmányok elismerésével vagy el nem ismerésével kapcsolatos álláspontjukról. 2. Amennyiben a tagállam elmulasztja álláspontjának (1) bekezdésben rögzített határidın belül történı megküldését, a kérdéses úti okmány mindaddig elismertnek tekintendı, amíg ez a tagállam értesítést nem küld az el nem ismerésrıl. 3. A 8. cikk (1) bekezdésében említett bizottság keretében a tagállamok egy harmonizált álláspont kialakítása érdekében információkat cserélnek egymással egyes úti okmányok elismerésének vagy el nem ismerésének indokairól. 4. A tagállamok értesítik a Bizottságot egy meghatározott úti okmány korábban bejelentett elismerésével vagy el nem ismerésével kapcsolatos valamennyi változásról. 5. cikk Újonnan kibocsátott úti okmányok 1. A tagállamok értesítik a Bizottságot a 3. cikk (3) bekezdésének a) d) pontjában említett új úti okmányokról. 2. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a harmadik országok, a tagállamok és a 6 /PE

11 nemzetközi szervezetek által újonnan kibocsátott, a 3. cikk (2) bekezdésében, a 3. cikk (3) bekezdésének e) pontjában és a 3. cikk (4) bekezdésében említett úti okmányokról. A Bizottság a tagállamokkal együttmőködésben törekszik az új úti okmányok mintáinak összegyőjtésére azok egymással történı megosztása érdekében. 3. A Bizottság a beérkezett értesítések és információk alapján frissíti az úti okmányok listáját, és felkéri a tagállamokat, hogy a 4. cikknek megfelelıen jelentsék be az elismeréssel vagy az el nem ismeréssel kapcsolatos álláspontjukat. 4. Az úti okmányok frissített listáját a 8. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelıen kell elkészíteni. 6. cikk Tájékoztatás az ismert képzeletbeli vagy álútlevelekrıl A Bizottság összeállítja és frissíti a tagállamoktól érkezı információk alapján az ismert képzeletbeli és álútlevelek nem kimerítı listáját. 7. cikk Az úti okmányok értékelése 1. Az úti okmányok tagállamok általi technikai értékelésének elısegítése céljából a Bizottság tagállami szakértık bevonásával rendelkezhet ezen úti okmányok technikai elemzésérıl, különös tekintettel a vonatkozó ICAO-szabványokra és ajánlásokra. 2. Ennek keretében adott esetben az úti okmányok kibocsátásához szükséges feltételek és eljárások is elemezhetık. 3. Az (1) és (2) bekezdésben említett értékelések eredményeit közölni kell a tagállamokkal. 8. cikk Bizottsági eljárás 1. A Bizottságot egy bizottság (útiokmány-bizottság) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minısül. 2. Az e bekezdésre történı hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni. 9. cikk A listák közzététele A Bizottság az úti okmányok listáját, ideértve a 4. cikk szerinti értesítéseket is, továbbá a 6. cikkben említett listát folyamatosan frissített elektronikus közzététel útján hozzáférhetıvé teszi a tagállamok és a nyilvánosság számára. 10. cikk Hatályon kívül helyezések PE \ 7

12 Az SCH/Com-ex (98) 56 határozat és az SCH/Com-ex (99) 14 határozat hatályát veszti. 11. cikk Hatálybalépés 1. Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı huszadik napon lép hatályba. 2. E határozatot hatálybalépésének napjától kell alkalmazni, kivéve a 10. cikket, amely az úti okmányok listájának Bizottság általi elsı közzétételének napjától alkalmazandó. 12. cikk Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei a Szerzıdéseknek megfelelıen. Kelt az Európai Parlament részérıl az elnök a Tanács részérıl az elnök 8 /PE

13 P7_TA-PROV(2011)0322 A széles sávú hozzáférésrıl Európában Az Európai Parlament július 6-i állásfoglalása a széles sávú hozzáférésrıl Európában: beruházás a digitális technológia által vezérelt növekedésbe (2010/2304(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az újgenerációs hálózatokhoz való szabályozott hozzáférésrıl szóló, szeptember 20-i bizottsági ajánlásra 1, tekintettel a Széles sávú hozzáférés Európában: beruházás a digitális technológia által vezérelt növekedésbe címő, szeptember 20-i bizottsági közleményre (COM(2010)0472), tekintettel május 11-i állásfoglalására az elsı rádióspektrum-politikai program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló bizottsági javaslatról 2, tekintettel az Európai digitális menetrend címő, augusztus 26-i bizottsági közleményre (COM(2010)0245), tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az elsı rádióspektrumpolitikai program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról és a Széles sávú hozzáférés Európában: beruházás a digitális technológia által vezérelt növekedésbe címő bizottsági közleményrıl szóló véleményére (TEN/ CESE 362/2011), tekintettel a Közösségi iránymutatás az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak a széles sávú hálózatok mielıbbi kiépítésére való alkalmazásáról címő, szeptember 17-i bizottsági közleményre 3, tekintettel a Jelentés Európa digitális versenyképességérıl: Az i2010-stratégia közötti legfontosabb eredményei címő, augusztus 4-i bizottsági közleményre (COM(2009)0390), tekintettel A tárgyak internete Cselekvési terv Európáért címő, június 18-i bizottsági közleményre (COM(2009)0278), tekintettel a Ma beruházni a holnap Európájába címő, január 28-i bizottsági közleményre (COM(2009)0036), tekintettel A széles sávú szakadék áthidalása címő, március 20-i bizottsági közleményre (COM(2006)0129), tekintettel az i2010 egovernment cselekvési terv: elektronikus kormányzat létrehozásának felgyorsítása a társadalom egészének javára címő, április 25-i HL L 251., , 35. o. Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0220. HL C 235., , 7. o. PE \ 9

14 bizottsági közleményre (COM(2006)0173), tekintettel az E-egészségügy az európai állampolgárok egészségvédelmének javítása: az Európai eegészségügyi Térségre vonatkozó cselekvési terv címő, április 30-i bizottsági közleményre (COM(2004)0356), tekintettel a tárgyak internetérıl szóló június 15-i állásfoglalására 1, tekintettel az Új európai digitális menetrend: 2015.eu címő, május 5-i állásfoglalására 2, tekintettel a biztonság és az alapvetı szabadságjogok interneten történı megerısítésérıl szóló, március 26-i, a Tanácshoz intézett ajánlására 3, tekintettel A digitális frekvenciatöbbletbıl származó elınyök teljes körő kiaknázása Európában: a digitális mősorszórásra való átállással felszabaduló frekvenciaspektrum felhasználásának közös koncepciója tárgyú szeptember 24-i állásfoglalására 4, tekintettel a széles sávú kommunikációról szóló európai politika kialakításáról szóló június 19-i állásfoglalására 5, tekintettel A rádiófrekvenciás spektrummal foglalkozó európai politika felé címő, február 14-i állásfoglalására 6, tekintettel az Európai információs társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért címő, március 14-i állásfoglalására 7, tekintettel az információs társadalomról szóló június 23-i állásfoglalására 8, tekintettel A globalizáció és az információs társadalom: a fokozott nemzetközi együttmőködés iránti igény címő, október 14-i állásfoglalására 9, tekintettel a különösen a 2002/21/EK irányelvvel (keretirányelv), a 2002/20/EK irányelvvel (engedélyezési irányelv), a 2002/19/EK irányelvvel (hozzáférési irányelv), a 2002/22/EK irányelvvel (egyetemes szolgáltatási irányelv), a 2002/58/EK irányelvvel (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) és az 1211/2009/EK rendelettel (BEREC-rendelet) módosított, elektronikus hírközlésre vonatkozó uniós jogszabályi keretre, tekintettel az európai gazdasági fellendülés tervére (COM(2008)800 végleges), tekintettel a május 25-i 473/2009/EK módosító tanácsi rendelet III. mellékletére, Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0207. Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0133. HL C 117. E, , 206. o. HL C 8. E, , 60. o. HL C 146. E, , 87. o. HL C 287. E, , 364. o. HL C 291. E, , 133. o. HL C 133. E, , 140. o. HL C 104., , 128. o. 10 /PE

15 tekintettel a Lisszaboni Szerzıdés 189. cikkére, tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére, tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, Regionális Fejlesztési Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A7-0221/2011), A. mivel az Európai Unió nagy teljesítményő, széles sávú hálózatokkal való teljes ellátása az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósítása érdekében létfontosságú ahhoz, hogy lehetıvé váljon az intelligens, fenntartható, inkluzív és területi szempontból kohéziós jellegő gazdasági növekedés elımozdítása, a foglalkoztatás helyzetének javítása, Európa versenyképességének megerısítése, a tudományos kutatás és innováció megkönnyítése és ezáltal az, hogy minden régió, város, önkormányzat és társadalmi réteg hasznosíthassa a digitális környezet nyújtotta elınyöket, és lehetıséget kapjon arra, hogy az új digitális technológiákat a közszolgáltatások céljára kihasználhassa, B. mivel a széles sávú hozzáférést számos (réz, kábel, üvegszálas, fix és mobil vezeték nélküli, mőholdas stb.) technológián keresztül biztosítják, és az változatos felhasználókat (például fogyasztókat, vállalkozásokat, kormányzatokat, állami és közhasznú intézményeket, köztük iskolákat, könyvtárakat, kórházakat és közbiztonsági szerveket) vonz, akik a széles sávot számos szolgáltatásra használják (az elektronikus kereskedelem, egészségügyi ellátás, hang- és videokapcsolat, szórakoztatás, flottairányítás, kormányzati szolgáltatások, oktatás, munkahelyi képzés stb. során), illetve ez lehetıséget teremt a gépek közötti alkalmazásokra (intelligens elektronikus mérımőszerek és intelligens hálózatok, vezeték nélküli szívmegfigyelı készülékek, segélyhívó szolgálatok, riasztórendszerek, jármővek távmérése, készlet nyomon követése stb.), C. mivel a különbözı technológiáknak, felhasználóknak és szolgáltatásoknak a széles sávú ökoszisztéma részeként történı elismerése és alkalmazása hozzá fog járulni a széles sávú hozzáférés 100%-os biztosításához, és meg fogja valósítani az ebbıl származó társadalmi elınyöket, amelyek így 100%-os széles sávú alkalmazást fognak elımozdítani; mivel az EU célkitőzései közé kell sorolni azt, hogy minden térség és társadalmi szegmens részesülhessen a digitális környezet elınyeibıl, D. mivel a reális és megvalósítható célok felülrıl lefelé történı kitőzésével összekapcsolva az infrastruktúrához való fenntartható hozzáférés és a szolgáltatások versenye fogja a következı generációs internetkapcsolatot hatékonyan és a keresletnek megfelelıen biztosítani, E. mivel az uniós széles sávú politikának egy olyan fejlıdés számára kell elıkészítenie a terepet, amelynek keretében az EU átveheti a vezetı szerepet a széles sávhoz való hozzáférés, valamint a széles sávú átviteli sebesség, a mobilitás, a lefedettség és a kapacitás tekintetében; mivel az IKT-ágazatban játszott világszintő vezetı szerep alapvetı fontosságú az Unió jólétéhez és versenyképességéhez; mivel a belsı piac fejlıdésének fı mozgatórugója a nagy sebességő széles sávú hálózathoz hozzáféréssel rendelkezı közel 500 millió fı alkotta európai piac lehet, amely a felhasználók világméretekben is egyedülálló kritikus tömegét alkotja, új lehetıségeket nyit meg valamennyi régió elıtt, többletértéket nyújt mindegyik felhasználónak, és képessé teszi az Uniót arra, hogy a világ vezetı tudásalapú gazdaságává váljon; mivel a széles sávú PE \ 11

16 hozzáférés gyors kiépítése alapvetı fontosságú az innováció és az uniós termelékenység fellendítéséhez, valamint a kkv-k alapításának ösztönzéséhez és az uniós munkahelyteremtés serkentéséhez, F. mivel alapvetıen fontos, hogy az európai hozzáadott érték érdekében áthidaljuk a digitális szakadékot, és EU-szerte mindenki számára biztosítsuk a széles sávú internetkapcsolatot, különösen a távoli és vidéki területeken, a társadalmi és területi kohézió biztosítása érdekében, G. mivel a széles sávú hozzáférés fontos az EU tudományos, technológiai és ipari vezetı szerepéhez szükséges olyan új technológiai infrastruktúrák megvalósításában,mint a számítási felhı, a szuperszámítógépek, a tárgyak internete és az intelligens számítógépes környezet; emlékeztet arra, hogy a megfelelı széles sávú hozzáférés és sebesség alapvetı fontosságú az innovatív IKT-technológiák fejlesztéséhez és hatékony felhasználásához; megállapítja továbbá, hogy e technológiák és az általuk nyújtott szolgáltatások célja, hogy a fogyasztók és vállalkozások köztük a kkv-k javát egyaránt szolgálják, H. mivel az állami szereplık jelentıs mértékben hozzájárulhatnak a széles sáv mindenki számára, valamint az újgenerációs hozzáférésnek a szolgáltatással nem rendelkezı és az alacsony szolgáltatási szintő zónákban történı kiépítéséhez; mivel az állami beruházásoknak a magánberuházásokat kiegészítve kell megvalósulniuk, és támogatniuk kell a versenyt; mivel az újgenerációs hozzáférésbe beruházóknak megfelelı ösztönzıket kell fenntartaniuk a széles sávba történı beruházás folytatása érdekében, I. mivel a magánszektor az elmúlt évtizedben több százmilliárd eurót fektetett be a széles sávú eszközökbe, szolgáltatásokba, alkalmazásokba és tartalomba, anélkül azonban, hogy az összes európai polgár részesülhetne annak elınyeibıl; mivel a széles sávú hozzáférés Unióban történı terjedését továbbra is elsısorban az állami és magánberuházások elımozdításának kell hajtania, J. mivel az Unió a Mediterrán Térségért november 4-i marseille-i miniszteri konferenciája úgy határozott, hogy csökkenti a Földközi-tenger két partja közötti digitális megosztottságot, aminek eredményeként létrejött a BB-Med javaslat (széles sávú hálózat a földközi-tengeri térségnek), Széles sáv mindenkinek 1. megjegyzi, hogy a közlemény mindössze egy tágabb csomag részét képezi, amely magában foglalja még a digitális menetrendet, az innovációs uniót, a rádióspektrumpolitikai programot, valamint az uniós és nemzeti finanszírozási programokat, hogy a földi vezetékes, mobil vagy mőholdas hálózatok hatékony további fejlesztésére, az azokhoz való hozzáférésre és azok alkalmazására szolgáló, kölcsönösen támogató jellegő rendszert hozzon létre; 2. megjegyzi, hogy a széles sáv fogalma folyamatosan változik a technológiák számának növekedésével, illetve azzal, hogy a fogyasztói bázis és a felhasználás módja exponenciálisan megsokszorozódott; a széles sáv mára nem csupán az internetes hozzáférésrıl szól, s nem korlátozódik a közvetlen emberi kapcsolatokra, hiszen a gépek közötti kapcsolatok és alkalmazások gyors ütemben terjednek; 12 /PE

17 3. megállapítja, hogy mind a vezetékes, mind pedig a mobil adatforgalom exponenciálisan növekszik, valamint hogy számos intézkedés úgy mint a vezeték nélküli széles sávú hozzáférés tekintetében a további, harmonizált spektrumkiosztás, a fokozott spektrumhatékonyság, valamint az újgenerációs hozzáférési hálózatok gyors kiépítése alapvetı fontosságú lesz az említett adatforgalom-növekedés kezeléséhez; 4. ezért úgy véli, hogy az EU globális vezetı szerepét kell kitőzni célul információs és kommunikációs technológiák (IKT) infrastruktúrája terén; e célkitőzés elérése érdekében 2013-ra valamennyi európai polgár számára 100%-os széles sávú alapszolgáltatást kel nyújtani, valamennyi vidéken élı felhasználó számára legalább 2 megabit/másodperc, az egyéb területeken élık számára pedig sokkal gyorsabb átviteli sebesség biztosításával; felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy a digitális szakadék elleni intézkedésként a vidéki területeken az alapvetı szolgáltatásnyújtásnak figyelembe kell majd vennie az innovatív internetes szolgáltatások, például az e- kormányzat, az e-egészségügy és e-tanulás növekvı adatátviteli követelményeit; úgy véli, hogy az ilyen célok finanszírozási módjainak átgondolása során rendkívüli figyelmet kell fordítani a versenyre egyrészt a piaci torzulások elkerülése, másrészt annak lehetıvé tétele érdekében, hogy a piac elsı körben szolgáljon megoldásokkal; 5. megjegyzi, hogy a 100 megabit/másodperces célkitőzés érdekében 2015-re az uniós háztartások megközelítıleg 15%-ának kell már legalább ilyen sebességő elıfizetéssel rendelkeznie; 6. emlékeztet arra, milyen fontos a digitális menetrend célkitőzéseinek megvalósítása, vagyis annak biztosítása, hogy 2020-ig minden uniós polgár hozzáféréssel rendelkezzen a legalább 30 megabit/másodperc sebességő széles sávú kapcsolathoz, valamint annak lehetıvé tétele az Unió számára, hogy a lehetı legmagasabb széles sávú átviteli sebességgel és kapacitással rendelkezzen; kiemeli, hogy az Európa 2020 stratégia széles sávra vonatkozó céljainak eléréséhez a digitális menetrendnek mind nemzeti, mind pedig uniós szintő teljesítménymutatókat kell kialakítania a 2013-as, 2015-ös és 2018-as közbeesı évekre; 7. kiemeli, hogy a vidéki területek, hegyvidéki régiók és szigetek széles sávú lefedettségének elérése érdekében a leginkább költséghatékony módon ki kell aknázni minden rendelkezésre álló technológiát, beleértve a mobil és mőholdas technológiákat is, anélkül, hogy azok indokolatlan terheket rónának a fogyasztókra, a tagállamok régióira vagy az ágazatra; 8. megjegyzi, hogy a rádióspektrum jövıbeli elosztásának kell kiköveznie az utat Európa vezeték nélküli alkalmazások és új szolgáltatások terén betöltött vezetı szerepe elıtt; rámutat arra, hogy a terjedési jellemzıi miatt széles területet lefedni képes alacsony rádiófrekvencia-sávokhoz való hozzáférés kulcsfontosságú ahhoz, hogy vidéken, a hegyvidéki régiókban és a szigeteken az összes elképzelhetı internetes szolgáltatáshoz való hozzáférést megvalósító, vezeték nélküli széles sávú lefedettség lehetıvé váljon; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy Európa továbbra is élen járjon a vezeték nélküli szolgáltatások tudományos kutatásának és a technológiai innovációjának területén; megjegyzi, hogy alapvetı fontosságú a széles sávú infrastruktúrákhoz való hozzáférés megkönnyítése, a felhasználók földi berendezéseit is beleértve, hogy a felhasználók segítséget kapjanak ahhoz, hogy a vidéki és hegyvidéki területeken, valamint a szigeteken megfizethetı módon alkalmazzák a mőholdas széles sávú PE \ 13

18 internetet, és az összes elırelátható internetes szolgáltatáshoz hozzáférhessenek; 9. javasolja a digitális frekvenciatöbblet azonnali megvalósításának megkönnyítését az új mobil széles sávú szolgáltatások érdekében egy harmonizált és technológia-semleges páneurópai megközelítésen keresztül, nemzetközi normák alapján, a méretgazdaságosság megvalósításával és a határokon átnyúló káros interferenciaproblémák elkerülésével, és egyben a meglévı digitális televízió/hdtv vétel megzavarása nélkül; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az Európai Unió támogassa a vezeték nélküli városokkal kapcsolatos projekteket és kísérleteket; 10. alapvetınek tartja, hogy az oktatási intézmények és a kutatóintézetek hozzáféréssel rendelkezzenek a széles sávú infrastruktúrákhoz, a fiatalabb generáció felkészítése céljából az ismeretek szabad mozgásának biztosítása, valamint az Unió versenyképesebbé tétele érdekében; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki európai és nemzeti programokat valamennyi oktatási intézmény és kutatóintézet számára a széles sávú infrastruktúrához 2015-ig történı hozzáférésre nyújtott finanszírozás megkönnyítésére és biztosítására; úgy véli, hogy 2015-re valamennyi európai kutatási és felsıoktatási intézménynek alkalmasnak kell lennie az ultramagas Gbit/s sebességtartományú hálózatokhoz való csatlakozásra, ami létrehozná az egységes európai kutatási térség intranetjét; 11. felhívja a tagállamokat, hogy a közszolgáltatások javításának és a nagy sebességő összeköttetés távoli régiókba való eljuttatásának eszközeként ösztönözzék és terjesszék ki a széles sávú, nyílt hozzáféréső összeköttetést a távoli területeken mőködı nyilvános infrastruktúra jelentısebb elemeire (iskolák, kórházak, egyéb közintézmények), ezáltal csökkentve a helyi, magánkézben lévı hálózat kiépítésének befektetési költségeit; 12. javasolja, hogy a tagállamokat szólítsák fel arra, hogy valósítsanak meg az új technológiák bevezetését kísérı állami politikákat, és segítsék elı a digitális oktatási módszerek alkalmazását; felkéri a Bizottságot, hogy ösztönözze a bevált gyakorlatok tagállamok közötti, valamint a tagállamok és az Európai Unión kívüli államok közötti cseréjét; 13. emlékeztet arra, hogy az új technológiák és a nagy sebességő hálózatokhoz való hozzáférés pozitívan járul hozzá a polgárok oktatásához többek között oly módon, hogy jó lehetıségeket nyújt a távoktatáshoz, különösen a legkülsı régiókban, valamint tájékozódásához, kapcsolattartásához és kikapcsolódásához; 14. hangsúlyozza, hogy az Európai Unión belül fenn kell tartani a jövıbeli vezetékes és hordozható kommunikációs technológiák kutatásába történı befektetések szintjét; felhívja a Bizottságot, hogy a továbbiakban is dolgozzon ki közös technológiai kezdeményezéseket ezeken a területeken egyetemek, kutatóintézetek, az eszközök gyártói, szolgáltatók és tartalomszolgáltatók bevonásával; úgy ítéli meg, hogy ezek a platformok az új technológia kifejlesztésének és kihasználásának optimális eszközei, és jelentıs versenyelınyt fognak biztosítani az Unió számára; 15. megjegyzi, hogy a mősorszolgáltatóknak képesnek kellene lenniük sokszínő, minıségi audiovizuális tartalmakat kínálni a meglévı mősorszórási módszerek köztük a földfelszíni technológiák és a széles sávú hálózatok alkalmazásával, különös tekintettel a lekérhetı szolgáltatásokra, feltéve, hogy a széles sávú hálózatok a szolgáltatási minıség tekintetében ugyanazon követelményeknek felelnek meg, 14 /PE

19 valamint a legnagyobb sávszélesség és lefedettség elérésére törekednek; 16. kéri a Bizottságot, hogy az összes forrást megfelelıen rendezı, egységes, következetes és hatékony uniós struktúra létrehozása érdekében sürgısen terjesszen elı egy olyan megfelelı stratégiai tervre irányuló javaslatot, amely a hálózati és kritikus informatikai infrastruktúrák teljes körő védelmének és rugalmasságának biztosítása érdekében az Unió internetes biztonságának valamennyi vonatkozásával kapcsolatosan egységes keretet tartalmaz, beleértve a minimális biztonsági standardokat és tanúsítványokat, a közös terminológiát, az informatikai biztonsági incidensek kezelését és egy internetes biztonsági ütemtervet; úgy véli, hogy egy ilyen tervnek meg kell határoznia az egyes szereplıktıl például a Bizottságtól, a tagállamoktól, az ENISA-tól, az Europoltól, az Eurojusttól, az uniós és nemzeti számítástechnikai katasztrófaelhárító csoportoktól és az egyéb releváns uniós és nemzeti szervektıl és hatóságoktól, valamint a magánszférától elvárt hozzájárulást, továbbá foglalkoznia kell az Unió nemzetközi szerepével és képviseletével; 17. úgy véli, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek végsı fokon további ösztönzıként szolgálhatnak a széles sáv fejlıdéséhez, és szorgalmazza, hogy a Bizottság e tekintetben gyorsan vizsgálja felül az egyetemes szolgáltatások hatályát; 18. felkéri a tagállamokat, hogy valamennyi érdekelt féllel szoros együttmőködésben állapítsanak meg a széles sávra vonatkozó nemzeti terveket, és fogadjanak el konkrét intézkedéseket tartalmazó mőködési terveket a digitális menetrend 2013-ra és 2020-ra vonatkozó céljainak megvalósítása érdekében; felszólítja az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg ezeket a terveket, tegyen javaslatot az optimális megoldásokra, és koordinálja azok végrehajtását a tagállamokkal; Széles sáv a gazdasági növekedés, az innováció és a globális versenyképesség szolgálatában 19. úgy véli, hogy új nagy sebességő hálózatokra és szolgáltatásokra van szükség az EU nemzetközi versenyképességének elımozdításához és jó minıségő munkahelyek megteremtéséhez; 20. úgy véli, hogy az infrastruktúra és a szolgáltatások terén kialakuló verseny és a gondosan kiválasztott célok párosítása teremti a legjobb alapot a fenntartható beruházáshoz, az innovációhoz és az elterjedéshez; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy bizonyos esetekben az érdekeltek közötti fokozott együttmőködés szintén elısegítheti a beruházásokat; 21. úgy véli, hogy tekintettel a széles sávú alkalmazások egyre szélesebb körő használatára, a nagy teljesítményő széles sávú hálózatok és a fényvezetı szálak hozzáférési hálózatokban (FTTH) történı alkalmazása feltétlenül szükséges a végfelhasználók és azok jövıbeli igényei, valamint a gazdasági fejlıdés szempontjából egyaránt; 22. ajánlja a vezetékes és vezeték nélküli széles sávú infrastruktúrába való beruházások és azok alkalmazása versenyképes piacának elımozdítását; megállapítja, hogy a versenyképes piac a hírközlési, alkalmazás- és tartalomszolgáltatók számára a további befektetés és innováció katalizátora, valamint a digitális gazdaság létfontosságú platformja; elismeri, hogy a szilárd széles sávú platform össze fogja kapcsolni az Atlanti-óceán mindkét partjának kormányzati, egyéni és vállalkozói felhasználóit, és PE \ 15

20 így különösen az EU-nak és különösen az USA-nak merész menetrendeket kell követniük a széles sávú hozzáférés elımozdítása céljából; 23. bátorítja a Bizottságot és az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületét (BEREC) és a szolgáltatókat arra, hogy 2013-ig találjanak közös megközelítést az üzlet és a kommunikáció egységes piacának uniós szintő megerısítése érdekében; 24. kiemeli, hogy a versenyképes mobilpiacok megvalósítása szempontjából fontos, hogy a vezeték nélküli széles sávok számára a spektrumsávok rádióspektrum-politikai programon keresztüli kiosztása versenyképes és idıszerő legyen, és felszólítja a tagállamokat, hogy a meglévı szolgáltatások tiszteletben tartása mellett 2013-ig gondoskodjanak a 800 MHz frekvenciasáv elérésérıl; 25. emlékeztet arra, hogy a digitális világ és az IKT-k az innováció motorjai, és hogy ennélfogva a nagy sebességő széles sávú hozzáférés létfontosságú elıfeltétel valamennyi európai innovációs partnerségben, mivel fokozza az együttmőködést és a polgárok részvételét; 26. kiemeli a kutatáson és fejlesztésen alapuló, a kereskedelemben nem forgalmazott megoldások ezen ágazatok számára történı állami beszerzésének fontosságát, hiszen ez a technológiai fejlıdés és a nagy sebességő széles sávú szolgáltatások iránti kereslet hathatós ösztönzésének eszköze lehet; 27. úgy véli, hogy a széles sávú szolgáltatásokra elkülönített állami finanszírozás hatékony húzóerı lehet az európai régiók versenyképességének fokozására, amennyiben azt magas átviteli képességgel rendelkezı, korszerő, új generációs infrastruktúrák fejlesztésére fordítják azon térségekben, amelyek a széles sávú kapcsolatok tekintetében komoly hiányosságokkal rendelkeznek; úgy véli, hogy az ilyen térségek különösen a kiterjedt ipari bázisú és magas népsőrőségő területek igen hamar részesülhetnének az egyének és a vállalkozások rendelkezésére álló új szolgáltatásokban rejlı innovatív és kreatív potenciál kínálta elınyökbıl; 28. úgy véli, hogy a széles sávú hálózatok kiterjesztése mindenekelıtt a vidéki térségekben elısegíti a jobb kommunikációt, különösen a csökkent mozgásképességő vagy elszigetelt körülmények között élı személyek esetében, valamint javítja a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, és ösztönzi a kkv-k fejlesztését a vidéki térségekben, ily módon elısegítve új munkahelyek és új szolgáltatások kialakítását az említett területeken; 29. sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a 2008-ban az európai gazdasági fellendülés tervében bejelentett, a 2010 végéig 100%-os széles sávú lefedettségre utaló 1 milliárd eurós finanszírozást nem osztották szét, és hogy ez a célkitőzés nem valósult meg; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret felülvizsgálata során különítsék el a 2013-ig 100%-os széles sávú lefedettség biztosítására irányuló célkitőzés eléréséhez szükséges összegeket; 30. hangsúlyozza, hogy sürgısen létre kell hozni egy versenyképes egységes digitális piacot, amely a belsı piac valamennyi uniós polgár elıtti megnyitásának mozgatórugójaként funkcionálna; felszólít minden tagállamot, hogy alakítsa ki a héával kapcsolatos egyablakos ügyintézést annak érdekében, hogy a kkv-k és a vállalkozók számára könnyebbé váljon a határokon átnyúló elektronikus 16 /PE

21 kereskedelem; 31. fenntartja, hogy az összeköttetés iránti erıteljes keresletet, amely egyidejőleg fellendíti az uniós online gazdaságot, hozzájárul az EU hálózati felkészültségéhez, és reagál az egységes piacon belüli társadalmi változásokra, megfelelı finanszírozással és az európai széles sávú projekt megvalósításához szükséges szilárd versenyinfrastruktúrával kellene támogatni; 32. hangsúlyozza, hogy a széles sávú szolgáltatások kulcsfontosságúak az EU iparának versenyképességéhez, és nagyban hozzájárulnak az Unió gazdasági növekedéséhez, a társadalmi kohézióhoz és a minıségi foglalkoztatáshoz, valamint ahhoz, hogy az Unióban minden régió és társadalmi csoport részt vegyen a digitális életben; úgy véli, hogy a széles sávú intézkedéscsomag sikeres végrehajtása kulcsfontosságú a különösen a fiatalokat érintı munkanélküliségnek az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés biztosítása révén történı kezeléséhez, az Európa 2020 stratégiában elıirányzottaknak megfelelın; 33. üdvözli a Bizottság azon kezdeményezését, hogy 2011 júniusában összehív egy digitális közgyőlést; A beruházások és a verseny ösztönzése 34. kiemeli, hogy a mindenki számára elérhetı széles sávú hozzáférést célzó tagállami és ágazati intézkedések a keresleti oldalra összpontosítsanak, ne torzítsák el a piacot, vagy ne rójanak szükségtelen terheket az ágazatra; 35. tudomásul veszi, hogy az új generációs széles sávú infrastruktúra költséges kiépítésében rejlı potenciális kockázatok magasak, és a megtérülési idıszakok hosszúak; megállapítja, hogy a szabályozásnak nem lenne szabad eltántorítania az ilyen infrastruktúrába irányuló beruházásokat, és biztosítania kell, hogy az összes piaci szereplı elegendı ösztönzést kapjon a beruházáshoz; 36. hangsúlyozza, hogy az infrastrukturális beruházások költségét a piacnak kell finanszíroznia; megjegyzi ugyanakkor, hogy amennyiben nem valószínő, hogy a nyitott infrastruktúrát ésszerő idın belül a piaci erık révén kiépítik, a széles sávra irányuló állami támogatási keret és a közösségi pénzeszközök többek között az EBBn, a strukturális alapokon, valamint az EMVA-n keresztüli célzott felhasználása lehet a leghaladóbb kiegészítı módja a széles sávú fejlesztések felgyorsításának; felszólítja a Bizottságot, hogy a széles sávra irányuló állami támogatásokkal kapcsolatos iránymutatások felülvizsgálata során biztosítson olyan stabil és következetes keretet, amely támogatja a versenyt és a nyitott hálózatokba történı hatékony beruházásokat, és tegye lehetıvé az adott programozási idıszakokon belül az uniós pénzeszközök rugalmas elosztását; 37. minden olyan intézkedést támogat, amely elısegíti a mélyépítés költségeinek csökkentését, és hangsúlyozza az innovatív szolgáltatások szükségességét a széles sáv alkalmazásának elımozdítása érdekében; hangsúlyozza, hogy elı kell mozdítani az innovatív szolgáltatások nyújtására, valamint a technológiai változáshoz való alkalmazkodásra szolgáló új készségeket és képességeket, és úgy véli, hogy az új, nyílt és versenyképes hálózatokba való beruházást a költségek mérséklése érdekében a helyi, regionális és nemzeti hatóságok által megtett intézkedéseknek kell PE \ 17

22 alátámasztaniuk; felszólít arra, hogy különítsenek el közpénzeket (nemzeti és uniós pénzeszközöket) a széles sávú kommunikációs infrastruktúráknak az elszigetelt, gyéren lakott vagy külsı területeken való kialakítására, amelyek költség-haszon szempontból nem túl kellıen vonzóak a szolgáltatók számára; 38. kiemeli, hogy a helyi és regionális hatóságoknak a széles sávú befektetésre vonatkozóan jobb útmutatásra van szükségük ahhoz, hogy ösztönzést kapjanak az uniós pénzeszközök teljes körő felhasználására, mivel a strukturális alapok kiadásaira vonatkozó számadatok arra engednek következtetni, hogy a régiók számára nehézséget jelent a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználása és azoknak a széles sávú hozzáféréssel kapcsolatos projektekre történı, célzott alkalmazása; úgy véli, hogy a széles sávú hozzáféréssel kapcsolatos beruházásokra irányuló állami támogatást a strukturális alapokkal együttesen kell felhasználni a helyi vállalkozások és a helyi gazdaság ösztönzése, a munkahelyteremtés, valamint a verseny távközlési piacon való elımozdítása érdekében; úgy véli, hogy a korlátozott mértékő, akár közvetlenül a tagállamok által, akár az EU-n keresztül nyújtott állami finanszírozás lehetı legteljesebb kihasználása érdekében az említett finanszírozásnak egyértelmően azokra a projektekre kell összpontosítaniuk, amelyek esetében elvárható, hogy magánberuházások keretében a lehetı legnagyobb hatást váltják ki mind a lefedettség, mind pedig a kapacitás további növelése érdekében; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak az állami támogatásról szóló útmutatójával összhangban állami pénzeszközökre vagy kedvezményes kölcsönökre van szükség, amelyeknek célzottan a jövı próbáit kiálló, tartós és nyitott, a versenyt és a fogyasztói döntéseket támogató infrastruktúrákra kell irányulniuk; 39. hangsúlyozza, hogy a szóban forgó területen végzett tevékenységek elsısorban helyi szintőek, és támogatja a mechanizmusok fejlesztésére és javítására irányuló bizottsági erıfeszítéseket, amelyek lehetıvé teszik a helyi szereplık számára a beruházási költségek csökkentéséhez szükséges információk megszerzését; véleménye szerint ahhoz, hogy a széles sávú tervek teljes mértékben megvalósíthatóvá váljanak, nem elegendı a Bizottság és a tagállamok együttmőködése, hanem a regionális és helyi hatóságokat is be kell vonni a tervek kidolgozásába; 40. elismeri, hogy szabályozási biztonságra van szükség a beruházások elısegítéséhez és az új generációs hálózatok elıtt álló akadályok felszámolásához, és arra ösztönzi a nemzeti szabályozó hatóságokat, hogy folytassanak olyan, a verseny érdekét szolgáló politikákat, amelyek a távközlési nagykereskedelmi piacon biztosítják az átláthatóságot és a megkülönböztetésmentességet, ami lehetıvé tenné valamennyi versenytárs számára az infrastruktúrához való tisztességes hozzáférést; felszólítja a tagállamokat, hogy tartsák be a távközléssel kapcsolatos uniós szabályokat, a nemzeti szabályozó hatóságokat pedig arra, hogy hajtsák végre az új generációs hozzáférésrıl szóló ajánlást; felszólítja a Bizottságot, hogy a szabályozási keretben alkalmazzon több, a beruházásokat ösztönzı tényezıt, és biztosítson ösztönzést az infrastrukturális projektekbıl eredı szinergiák alkalmazása tekintetében; 41. hangsúlyozza a versenyképes piacoknak a megfizethetı széles sávú hozzáférés megvalósítása tekintetében fennálló jelentıségét, és hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak és a nemzeti szabályozó hatóságoknak gyorsan végre kell hajtaniuk a felülvizsgált távközlési uniós keretet és az új generációs hozzáférésrıl szóló ajánlást; 18 /PE

23 42. megállapítja, hogy a tagállamoknak egyértelmő iránymutatásokra van szükségük annak biztosításához, hogy az intézkedések költséghatékonyságának és arányosságának tiszteletben tartása mellett a pénzeszközöket idıben tereljék a széles sávval kapcsolatos kulcsfontosságú célkitőzések irányába; 43. felszólít egy új generációs hozzáférésre és nagy sebességő vezeték nélküli (mobil és mőholdas) hozzáférésre irányuló beruházásbarát keret kialakítására, amely többek között biztosítja a jogbiztonságot és elımozdítja a beruházásokat, a versenyt és a technológiasemlegességet, továbbá a piacra bízza a technológia megválasztását; 44. felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsanak megkülönböztetésmentes hozzáférést a mélyépítési munkálatokhoz, és könnyítsék meg az alépítményekhez való hozzáférést, amely jelentıs mértékben csökkenti a befektetési küszöbértéket; 45. felszólítja a Bizottságot, hogy a tagállamok támogatásával térképezze fel a lefedetlen és a rosszul lefedett területeket; 46. megjegyzi, hogy a széles sávú hozzáférés maximalizálása és alkalmazása érdekében az uniós politikának hatékony és megfizethetı hálózatok, alkalmazások, hozzáférést biztosító berendezések, szolgáltatások és tartalmak létrehozására kell ösztönöznie; bátorítja a tagállamokat, hogy fejlesszék az elektronikus kormányzatot, az elektronikus demokráciát, az elektronikus tanulást és az elektronikus egészségügyi szolgáltatásokat, amelyek fellendítenék a széles sávú hozzáférés iránti keresletet; 47. hangsúlyozza, hogy amennyiben a piaci erık képesek versenyképes széles sávú hozzáférés biztosítására, a kormányzati politikának a kiépítés elıtti akadályok felszámolásával elı kell mozdítania a magánszektor beruházásait és innovációját; 48. támogatja a Bizottság arra irányuló tevékenységét, hogy az Európai Beruházási Bankkal (EBB) együttmőködve javítsa a nagy sebességő és nagyon nagy sebességő hálózatokra szánt finanszírozást, és hangsúlyozza, hogy ezt a finanszírozást a szolgáltatások sokféleségét támogató nyitott infrastruktúra-projektek felé kell irányítani; 49. üdvözli a Bizottság új pénzügyi források és innovatív finanszírozási eszközök feltérképezésére vonatkozó javaslatát; e célból támogatja egy uniós projektkötvényrendszer létrehozását, amely az EBB-vel együtt és tagállami költségvetési garancia mellett kezelni fogja a magánbefektetık vonakodásának és a nemzeti költségvetések súlyos megszorításainak betudható, jelenleg fennálló pénzügyi forráshiányt; ennélfogva arra sürgeti a Bizottságot, hogy a lehetı leghamarabb terjesszen elı konkrét jogalkotási javaslatokat ezen alternatív finanszírozási forrásnak az európai hozzáadott értékkel rendelkezı, nagyobb infrastrukturális projektekre irányuló felhasználását illetıen; 50. a nagy sebességő és nagyon nagy sebességő hálózatok kiépítése érdekében továbbra is ösztönzi a megfelelı állami beruházásokat és szervezeti modelleket különösen a helyi önkormányzatok bevonásával, a köz- és magánszféra közötti partnerségeket és az adókedvezmények alkalmazását; hangsúlyozza annak jelentıségét, hogy a kormányzati politikákat minden szinten össze kell hangolni; 51. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a Bizottság állami támogatásokról PE \ 19

24 szóló iránymutatásaival összhangban a nemzeti és európai finanszírozási programok, valamint a magánberuházások jobb összehangolása érdekében állapodjanak meg egy uniós széles sávú kiépítési egyezményben, amely elsısorban a vidéki területeket célozza, és uniós szintő következetes eredménymutatókkal együtt biztosítja a szükséges összehangolást; 52. felszólít egy magas szintő egységes uniós munkacsoport létrehozására az összes érdekelt fél köztük az elektronikus hálózatok és szolgáltatások felhasználói és szolgáltatói, a nemzeti szabályozási hatóságok és a BEREC képviselıinek részvételével, a jövıbeli IT-infrastruktúrára vonatkozó stratégia és konkrét információs társadalmi szolgáltatások kidolgozásával kapcsolatos segítségnyújtás céljából; 53. felszólítja a Bizottságot, hogy óvja az internet semlegességére és nyitottságára vonatkozó elveket, valamint hogy mozdítsa elı a végfelhasználók azon képességét, hogy információkhoz férjenek hozzá és információt terjesszenek, valamint a saját választásuk szerinti alkalmazásokat futtassanak és szolgáltatásokat vegyenek igénybe; utasítja a Bizottságot, hogy értékelje, hogy a felülvizsgált uniós távközlési keret végrehajtásához szükség van-e különleges útmutató szabályokra; 54. felszólítja a tagállamokat annak megállapítására, hogy milyen intézkedések hozhatók azzal a céllal, hogy elısegítsék az új szolgáltatók piacra jutását, a versenykörnyezet ösztönzése érdekében; 55. hangsúlyozza, hogy a funkcionális szétválasztás elıírására vonatkozóan meghozható tagállami szabályozási intézkedéseket csak kivételes intézkedésként, a szabályozó hatóságra, a vállalkozásra különösen annak munkavállalóira és a hálózati beruházásokra irányuló ösztönzıire gyakorolt várható hatás elemzését követıen szabad meghozni; ezt a hatásvizsgálatot meg kell vitatni minden érdekelttel, ideértve a munkavállalók képviselıit; Fogyasztói elınyök 56. tudomásul veszi a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy iránymutatást készítsen a költségszámításról és a megkülönböztetésmentességrıl, melyek az Unió kereteiben kulcsfontosságú elvek, és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy támogassa a versenyt a nagy sebességő és nagyon nagy sebességő hálózatok terén, valamint hogy biztosítsa minden üzemeltetı számára a hálózathoz történı tisztességes hozzáférést annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztóknak a szolgáltatások tekintetében széles körő választási lehetıségeket, tisztességes hálózati hozzáférési arányokat és megfizethetı árakat lehessen kínálni, valamint hogy ösztönözze a hatékony beruházásokat és a nagy sebességő és nagyon nagy sebességő hálózatokra történı gyors átállást; 57. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy foglalkozzanak a digitális társadalmi kirekesztéssel és azokkal az egyéb akadályokkal, amelyek miatt a lakosság egy része internetes hozzáférés nélkül marad, különösen az alacsony jövedelmő közösségekben és a fogyatékossággal élık körében, valamint hogy írják elı valamennyi érdekelt fél számára, hogy biztosítsanak képzést és nyilvános hozzáférést a széles sávú szolgáltatásokhoz, gazdasági segítséget a széles sávú szolgáltatások és berendezések megszerzéséhez, valamint ösztönzıket az egyedi felhasználói igényekre irányuló technológia és tartalom kifejlesztéséhez; 20 /PE

25 58. felszólítja a Bizottságot, hogy a megvalósítható interaktív szolgáltatások elérése és a széles sávra vonatkozó célok követése érdekében a széles sávú hozzáférés vonatkozásában határozzon meg több minıségi jellemzıt, mint amilyen például a felés letöltési sebesség, a várakozási idı és a felhasználók által tapasztalt sebesség és az ilyen szolgáltatások hatékony teljesítéséhez szükséges jellemzık; üdvözli a Bizottság munkáját a tényleges felhasználói tapasztalat vonatkozó szempontjainak mérését szolgáló módszer kidolgozása terén; 59. hangsúlyozza az elméleti hálózati sebesség és a tényleges felhasználói tapasztalatok közötti különbséget, mivel a felhasználói tapasztalatok a weboldal kapacitásához és a torlódáshoz stb. is kapcsolódnak; felszólítja a Bizottságot, hogy a BEREC-cel együtt finomítsa a nyújtott széles sávú átviteli sebességre vonatkozó méréseket, céljait pedig ennek megfelelıen igazítsa ki, felszólítja továbbá a BEREC-et, hogy dolgozzon ki uniós iránymutatásokat annak biztosítása érdekében, hogy az új technológia nyújtotta elınyökkel kapcsolatos átláthatóság biztosítása, az összehasonlíthatóság elımozdítása, valamint a verseny fokozása érdekében a hirdetett széles sávú átviteli sebességek megfelelıen tükrözzék azokat a fel- és letöltési átlagsebességeket, amelyeket a felhasználók ténylegesen elvárhatnak, valamint biztosítsák a fogyasztóknak a felkínált szolgáltatásokkal kapcsolatos teljes körő tájékoztatását; kéri ezért a BEREC-et annak biztosítására, hogy a széles sávú hozzáférés jellemzı, fogyasztók által tapasztalható sebességét a hirdetésekben tisztességesen mutassák be az új technológia feltöltéshez és letöltéshez nyújtott elınyeinek átláthatósága érdekében; kéri, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok foganatosítsanak intézkedéseket azon szolgáltatókkal szemben, amelyek nem tartják be a BEREC ajánlásait; 60. megismétli a jövıbeli nagy sebességő szolgáltatások jelentıségét, amelyek megvalósítják majd az EU energiahatékonysággal és biztonsággal kapcsolatos célkitőzéseit, és más kommunikációs lehetıségeket (pl. a hatékony és intelligens közlekedési rendszereket, az emberek, az ember és a gépek, valamint a gépek közötti kommunikációs rendszereket); 61. megállapítja, hogy az új optikai hálózatok jó minıségő, egyenletesen nagyobb sebességő hozzáférést kínálnak a fogyasztók számára, mint a létezı technológiák; véleménye szerint az optikai kábeleken alapuló széles sávú hozzáférés kiépítésének ott érdemes elsıbbséget adni, ahol hosszú távon a leggazdaságosabb és legtartósabb megoldást jelenti; 62. kéri a Bizottságot, hogy évente nyújtson be jelentést a Parlament részére az EU-ban ténylegesen elérhetı széles sávú kínálatról és választékról, valamint az elektronikus hírközlés keretének és az új generációs hozzáférésrıl szóló ajánlás megvalósítása felé tett elırelépésrıl; 63. felhívja a Bizottságot, hogy hangolja össze a tagállamok között a bevált gyakorlatokat a tömegközlekedésben nyilvánosan hozzáférhetı, ingyenes, nagy sebességő WiFihálózatok területén; 64. hangsúlyozza, hogy az új információs és kommunikációs technológiák fejlesztése a széles sávú internettel karöltve nagyszerő lehetıséget kínál arra, hogy tovább javítsák a polgárok és az Európai Unió intézményei közötti kommunikációt és párbeszédet; PE \ 21

26 65. felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje részletesebben az egyes széles sávú technológiák különösen az emberek közötti, az ember és a gépek közötti, valamint a gépek közötti kommunikációs rendszerek egészségre esetlegesen gyakorolt hatásait; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az Európai Unió folyamatosan felügyelje és értékelje a vezeték nélküli internet egészségügyi kockázatait, hogy a polgárokat ne tegyék ki egészségkárosító sugárzásnak; E-kezdeményezések: a kereslet elımozdítása 66. külön intézkedések meghozatalát kéri annak biztosítására, hogy a kkv-k teljes mértékben élvezhessék a széles sávú technológiával járó lehetıségeket az elektronikus kereskedelem és az elektronikus közbeszerzés területén; felhívja a Bizottságot a bevált gyakorlatok cseréjére és annak megfontolására, hogy külön programot indítson a kkv-k számára és a széles sávú összeköttetés megvalósítása céljából a digitális menetrenden belül; 67. hangsúlyozza, hogy a hatás és a társadalmi elıny optimalizálása érdekében a széles sávú szolgáltatások beindításának együtt kell járnia a kereslet tudatosítására irányuló tájékoztató és oktatási programokkal; 68. felszólítja a tagállamokat, hogy fokozzák a hiányos e-ismeretek felszámolása terén tett erıfeszítéseiket az oktatás minden szintjén és a valamennyi polgár számára biztosított élethosszig tartó oktatáson keresztül, különös figyelmet fordítva az informatika területén gyér készségekkel rendelkezı polgárokra; rámutat, hogy az Európai Unióban a széles sávú hozzáférésbe történı beruházás csak abban az esetben lehet eredményes, ha a technológiai beruházások és a polgárok informatikai készségeire irányuló beruházások karöltve valósulnak meg; hangsúlyozza az új technológiák szerepét az oktatásban, és megjegyzi, hogy a technikai jártasság a jövıben nem csupán cél, hanem az élethosszig tartó tanulás és a társadalmi kohézió megvalósításának alapvetı eszköze; 69. felszólítja a tagállamokat és az ágazatot, hogy átfogó átképzési és képzési programokon keresztül tegye képessé az embereket új készségek megszerzésére, valamint hogy a technológiai változást kísérjék aktív munkaerı-piaci politikák is; 70. felszólítja a tagállamokat, hogy ügyeljenek a Bizottság által az e-kormányzati cselekvési tervben tett ajánlásokra, és alkalmazzanak e-közbeszerzést, fogadjanak el nyílt adatkezelési stratégiát a közszféra adataihoz való hozzáférést illetıen, támogassák az elektronikus személyi azonosítást, valamint biztosítsák az aláírások páneurópai és világszintő interoperabilitását; emlékeztet arra, hogy minden intézkedésnek a közigazgatás keretében zajló bürokratikus folyamatok egyszerősítésére kell irányulnia; 71. felszólítja a Bizottságot, hogy internetes erıforrások és elektronikus számlázás (az e- számlázásra vonatkozó kezdeményezés) alkalmazásával gyorsítsa fel a közbeszerzési mőveleteket; 72. támogatja az olyan kezdeményezéseket, mint például az e-egészségügy és a páneurópai egészségügyi információs infrastruktúra, amely fokozza a betegek önrendelkezését és életminıségét; megállapítja, hogy az EU idısödı lakosságára figyelemmel az ilyen szolgáltatásoknak mindenütt és mindenkor akár mobilkészülékeken keresztül is elérhetınek, és mindenekelıtt megfizethetınek kell lenniük; úgy véli, hogy a 22 /PE

27 betegközpontú egészségügyi rendszer páneurópai egészségügyi információs infrastruktúrájának végrehajtása érdekében a következı intézkedéseket kell megtenni: a különbözı uniós egészségügyi hatóságok közötti, az olyan normákra vonatkozó uniós szintő megállapodások végrehajtása, amelyek lehetıvé fogják tenni az európai egészségügyi információs infrastruktúra keretében a megfelelı információkhoz való integrált hozzáférést; a hatóságok valamennyi helyi, nemzeti és uniós szinten történı bevonása; az európai egészségügyi információs infrastruktúra végrehajtása; ez hatalmas fejlesztési erıfeszítéssel fog járni annak érdekében, hogy megkönnyítse a különbözı helyeken tárolt információk integrálását, valamint az alapvetı betegközpontú szolgáltatások elvégzését a betegek támogatása céljából, a kezeléshez való hozzájárulást és a kifizetést mindenkor és mindenhol biztosítva; 73. támogatja a tengeri ágazatra irányuló innovatív széles sávú szolgáltatásokat, és üdvözli, hogy a Bizottság és a tagállamok tárgyalásokat folytatnak egy új e-tengeri kezdeményezésrıl a SafeSeaNet projekt alapján, amelynek célja az is, hogy kezelje a logisztikával, vámokkal, határellenırzéssel, környezettel, halászati mőveletekkel, kommunikációval, valamint a biztonsági kérdésekkel kapcsolatos információkat is; 74. felszólítja a Bizottságot, hogy az európai hozzáadott értéket képviselı projektekben a széles sávú kommunikáció innovatív alkalmazásaként mozdítsa elı a legújabb generációs mőholdak alkalmazását, beleértve a globális tengeri vészjelzı és biztonsági rendszer, valamint az új generációs, Broadband Global Area Network és a tengeri FleetBroadband szolgáltatások használatának elımozdítását; 75. emlékeztet arra, hogy a digitális menetrendet össze kell kapcsolni az új, növekedést serkentı szolgáltatások mint például az e-kereskedelem, e-egészségügy, e-tanulás és e-bank nyújtásával; 76. hangsúlyozza a magánélet védelmére vonatkozó szilárd uniós keret fontosságát, és üdvözli az adatvédelmi irányelv jelenleg folyó felülvizsgálatát; o o o 77. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak. PE \ 23

28 P7_TA-PROV(2011)0323 A személyes adatok Európai Unión belüli védelme Az Európai Parlament július 6-i jogalkotási állásfoglalása a személyes adatok Európai Unión belüli védelmének átfogó megközelítésérıl (2011/2025(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdésre, és különösen annak 16. cikkére, tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, különösen annak 7. és 8. cikkére, valamint az emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmérıl szóló európai egyezményre (EJEE), és különösen annak a magán- és családi élet védelmérıl szóló 8. cikkére, valamint a hatékony jogorvoslatról szóló 13. cikkére, tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelmérıl és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre 1, tekintettel a büntetıügyekben folytatott rendırségi és igazságügyi együttmőködés keretében feldolgozott személyes adatok védelmérıl szóló, november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározatra 2, tekintettel a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történı feldolgozása tekintetében az egyének védelmérıl, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre 3, tekintettel az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezelésérıl, feldolgozásáról és a magánélet védelmérıl szóló, július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) 4, tekintettel az Európa Tanács 108. egyezményére az egyéneknek a személyes adatok gépi feldolgozása során való védelmérıl, melyet a 95/46/EK irányelv fejleszt ki, valamint az ahhoz tartozó, a felügyeleti hatóságokra és a határokon átnyúló adatáramlásra vonatkozó november 8-i kiegészítı jegyzıkönyvre, valamint az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a tagállamokhoz intézett ajánlásaira, különösen az R (87) 15. sz. ajánlására a személyes adatok rendıri ágazatban való felhasználásának szabályozásáról, valamint a CM/Rec(2010)13 sz. ajánlására a profilalkotással összefüggésben az egyéneknek a személyes adatok gépi feldolgozása során való védelmérıl, tekintettel az ENSZ Közgyőlése által 1990-ben közzétett, a számítógépre vitt személyes adatállományok szabályozásáról szóló iránymutatásokra, HL L 281., , 31. o. HL L 350., , 60. o. HL L 8., , 1. o. HL L 201., , 37. o. 24 /PE

29 tekintettel a Parlamenthez, a Tanácshoz, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, A személyes adatok Európai Unión belüli védelmének átfogó megközelítése címő bizottsági közleményre (COM(2010)0609), tekintettel A személyes adatok Európai Unión belüli védelmének átfogó megközelítése címő bizottsági közleményrıl szóló tanácsi következtetésekre 1, tekintettel az európai adatvédelmi biztos január 14-i véleményére A személyes adatok Európai Unión belüli védelmének átfogó megközelítése címő bizottsági közleményrıl, tekintettel a 29. cikk alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport és a rendırségi és igazságügyi munkacsoport közös hozzászólására az Európai Bizottság által A magánélet jövıje címmel a személyes adatok védelméhez való alapvetı jogra vonatkozó jogi keretrıl tartott konzultációhoz 2, tekintettel a 29. cikk alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport 8/10. véleményére 3 az alkalmazandó jogról, tekintettel az adatvédelemrıl szóló korábbi állásfoglalásaira és a stockholmi programról szóló állásfoglalására 4, tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére, tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A7-0244/2011), A. mivel az adatvédelemrıl szóló 95/46/EK irányelv és a 2009/140/EK számú uniós telekommunikációs irányelvcsomag lehetıvé teszik a személyes adatok belsı piacon belüli szabad áramlását, B. mivel az EU-ban, a tagállamokban és azon túl is az adatvédelmi jogszabályok olyan jogi hagyományt teremtettek, amelyet fenn kell tartani és el kell mélyíteni, C. mivel az adatvédelemrıl szóló 1995/46/EK irányelv alapelve továbbra is érvényben marad, azonban annak átültetése és végrehajtása tekintetében a tagállamok által alkalmazott megközelítésekben eltérések figyelhetık meg; mivel az adatvédelem területén felmerülı kihívások sokaságának kezeléséhez az EU-nak alapos A Bel- és Igazságügyi Tanács ülése, Brüsszel, február , elérhetı: /09/EN WP /10/EN WP 179. Például: Az Európai Parlament szeptember 23-i jogalkotási állásfoglalása a büntetıügyekben folytatott rendırségi és igazságügyi együttmőködés keretében feldolgozott személyes adatok védelmérıl szóló tanácsi kerethatározat tervezetérıl (HL C 8E, , 138. o.); Az Európai Parlament március 26-i ajánlása a Tanácshoz, a biztonság és az alapvetı szabadságjogok interneten történı megerısítésérıl (HL C 117. E, , 206. o.); Az Európai Parlament november 25-i állásfoglalása A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség a polgárok szolgálatában a stockholmi program címő, Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett bizottsági közleményrıl (HL C 285E, , 12 o.). PE \ 25

30 hatásvizsgálatot követıen szüksége van egy átfogó, következetes és hatékony keretre, amely minden körülmények között képes megvédeni az egyének alapvetı jogait, különösen a magánélethez való jogát a személyes adatok feldolgozása tekintetében az EU-n belül és azon kívül, az adatvédelem területén felmerülı olyan kihívások sokaságának kezelése érdekében, mint amilyen a globalizáció, a technológiai fejlıdés, az online tevékenységek fokozódása, az egyre több tevékenységhez kapcsolódó alkalmazás, és a biztonsági kihívások (pl. a terrorizmus elleni küzdelem), mivel egy ilyen jellegő adatvédelmi keret megerısítheti a jogbiztonságot, minimális szinten tarthatja az adminisztratív terheket, egyenlı feltételeket biztosíthat a gazdasági szereplık számára, elısegítheti az egységes digitális piac létrejöttét, és bizalmat kelthet az egyénekben az adatkezelık és a végrehajtó hatóságok magatartása iránt,. D. mivel az adatvédelmi rendelkezések megsértése komoly kockázatokat jelenthet az egyének alapvetı jogaira és a tagállamok értékeire nézve, mivel az EU és tagállamai kötelesek hatékony intézkedéseket tenni az egyéni jogok bárminemő megsértése ellen, mivel az ilyen jellegő jogsértések a polgárok bizalomvesztéséhez vezetnek, ami gyengíti az új technológiák célravezetı használatát, ezért a személyes adatok helytelen kezelése és az azokkal való visszaélés megfelelı, súlyos és visszatartó erejő szankciókkal büntetendı, beleértve a büntetıjogi szankciókat is; E. mivel teljes mértékben figyelembe kell venni a Chartában rögzített egyéb fontos alapvetı jogokat és a Szerzıdésekben foglalt egyéb célkitőzéseket, így például a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jogot1 és az átláthatóság elvét, miközben biztosítani kell a személyes adatok védelméhez való alapvetı jogot, F. mivel az EUMSZ 16. cikkében meghatározott új jogalap és a személyes adatok védelméhez való jog önálló jogként való elismerése az alapjogi charta 8. cikkében teljes mértékben, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog önálló jogként való elismerése az alapjogi charta 7. cikkében szükségessé teszi és támogatja az adatvédelem átfogó megközelítését minden olyan területen, ahol személyes adatokat dolgoznak fel, a büntetıügyekben folytatott rendırségi és igazságügyi együttmőködést, az EUSZ 39. cikkében meghatározott egyedi szabályok sérelme nélkül a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) területét, valamint az EU intézményei és szervei által végzett adatfeldolgozást is beleértve, G. mivel rendkívül fontos, hogy a jogalkotási megoldások mérlegelésekor számításba vegyenek egy sor kulcsfontosságú tényezıt, konkrétan az adott idıbeli kereten belüli hatékony és tényleges, minden körülmények között biztosított, politikai preferenciától független védelmet; mivel a keretnek hosszú idın át stabilnak kell lennie, és a jog gyakorlására vonatkozó korlátozásoknak ahol és amennyiben ezekre szükség van kivételesnek, jogszerőnek, feltétlenül szükségesnek és arányosnak kell lenniük, és soha nem érinthetik magának a jognak a lényegi elemeit, H. mivel az adatok összegyőjtése, elemzése, cseréje és a velük való visszaélés, valamint a profilalkotás veszélye amelyeket a technikai fejlesztések összetettsége ösztönöz soha nem látott méreteket ölt, és ebbıl következıen erıs adatvédelmi szabályokat tesz szükségessé, például az alkalmazandó jogszabályra vonatkozóan, valamint minden érdekelt fél felelısségének meghatározását az EU adatvédelmi jogszabályainak végrehajtása tekintetében, mivel egyre több vállalkozás és kereskedı alkalmaz törzsvásárlói kártyákat (ilyenek a tagsági kártyák, a kedvezményekre vagy 26 /PE

31 kedvezményes vásárlásra feljogosító kártyák stb.), és ezeket felhasználják vagy felhasználhatják a fogyasztók profilmeghatározására, I. mivel a személyazonossággal való visszaéléstıl való félelem, valamint a személyes adatok feldolgozására és felhasználására vonatkozó átláthatóság hiánya miatt az emberek az on-line vásárláskor nem érzik magukat olyan biztonságban, mint a hagyományos vásárláskor, J. mivel a technológia egyre inkább lehetıvé teszi a személyes adatok létrehozását, elküldését, feldolgozását és tárolását bárhol és bármikor, számos különbözı formában, és mivel ezzel összefüggésben döntı fontosságú, hogy az érintettek továbbra is hatékony ellenırzést gyakorolhassanak saját adataik felett, K. mivel az adatvédelemhez és a magánélethez való alapvetı jog magában foglalja az egyének védelmét azzal szemben, hogy maga az állam vagy magánszervezetek megfigyeljék ıket vagy adataikkal visszaéljenek, L. mivel a magánélet védelme és a biztonság lehetséges egyszerre, és mindkettı kulcsfontosságú a polgárok számára, azaz nincs szükség arra, hogy válasszanak a szabadság és a biztonság között, M. mivel a gyermekek különleges védelmet érdemelnek, mivel kevésbé lehetnek tudatában a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos kockázatoknak, következményeknek, biztosítékoknak és jogoknak, mivel az interneten gyorsan terjednek a közösségi hálózati weboldalak, és fıként a fiatalok teszik közzé személyes adataikat ezeken az oldalakon, N. mivel az érintetteknek a nemzeti adatvédelmi hatóságok általi hatékony ellenırzése átlátható magatartást követel meg az adatkezelık részérıl, O. mivel nem minden adatkezelı online vállalkozás, ezért az új adatvédelmi szabályoknak ki kell terjedniük mind az online, mind pedig az offline környezetre, egyúttal figyelembe véve a közöttük fennálló lehetséges különbségeket, P. mivel a nemzeti adatvédelmi hatóságokra igen eltérı szabályok vonatkoznak a 27 tagállamban, különösen jogállásukat, erıforrásaikat és hatásköreiket illetıen, Q. mivel a személyes adatok határokon átnyúló áramlásához a szükséges alapot egy erıs európai és nemzetközi adatvédelmi rendszer jelenti, és mivel az adatvédelmi jogszabályok és végrehajtásuk jelenlegi különbségei a világgazdaságot, az egységes európai piacot, valamint az alapvetı jogok és az egyéni szabadságok védelmét egyaránt érintik, a jogbiztonság, az egyértelmő szerzıdéses viszonyok, az e- kereskedelem és az e-vállalkozások fejlıdése, a fogyasztók rendszerbe vetett bizalma, a határokon átívelı ügyletek és vállalkozások, a globális gazdaság és az egységes európai piac szempontjából; mivel ebben az összefüggésben fontos az adatcsere, hogy nemzeti és nemzetközi szinten is lehetıvé tegyék és biztosítsák a közbiztonságot; mivel az adatcsere elıfeltétele a szükségesség, az arányosság, a célhoz kötöttség, a felügyelet és a megfelelıség, R. mivel az adatok EU-ból harmadik országokba való továbbítására irányadó jelenlegi szabályok és feltételek eltérı megközelítésekhez és gyakorlatokhoz vezetnek PE \ 27

32 különbözı tagállamokban; mivel ezzel összefüggésben döntı fontosságú, hogy az érintettek jogait teljes mértékben biztosítsák azokban a harmadik országokban, ahová a személyes adatokat továbbítják és ahol azokat feldolgozzák, Teljes körő részvétel egy átfogó megközelítéssel 1. határozottan üdvözli és támogatja A személyes adatok Európai Unión belüli védelmének átfogó megközelítése címő bizottsági közleményt és azt, hogy kiemelten foglalkozik a meglévı rendelkezések megerısítésével, új elvek és mechanizmusok elıterjesztésével, valamint az adatvédelem következetességének és magas szintő normáinak biztosításával a Lisszaboni Szerzıdés (EUMSZ 16. cikke) és a mára már kötelezı érvényő Alapjogi Charta, különösen annak 8. cikke hatálybalépését követıen kialakult helyzetben; 2. hangsúlyozza, hogy a 95/46/EK irányelvben meghatározott normák és elvek ideális kiindulópontot jelentenek, és ezeket a korszerő adatvédelmi jogszabály keretében jobban ki kell dolgozni, ki kell terjeszteni és végre kell hajtani; 3. hangsúlyozza a 95/46/EK irányelv 9. cikkének fontosságát, amely arra kötelezi a tagállamokat, hogy biztosítsanak mentességet az adatvédelmi szabályok alól, ha a személyes adatokat kizárólag újságírás, vagy mővészi, illetve irodalmi kifejezés céljából használják fel; ennek kapcsán felszólítja a Bizottságot ezen kivételek fenntartásának biztosítására, valamint hogy tegyenek meg mindent annak értékelése érdekében, hogy a sajtószabadság védelmét szolgáló bármely esetleges új rendelkezés tükrében szükség van-e e kivételek továbbfejlesztésére; 4. hangsúlyozza, hogy az új keretrendszer elveként fenn kell tartani a 95/46/EK irányelv technológiasemleges megközelítését; 5. elismeri, hogy a technológiai fejlıdés egyrészrıl új veszélyeket teremtett a személyes adatok védelme terén, másrészrıl pedig az információs technológiák mindennapi és rendszerint ártalmatlan célokra történı használatának óriási mértékő növekedéséhez vezetett, és hogy ezek a fejlemények megkövetelik a jelenlegi adatvédelmi szabályok alapos vizsgálatát annak garantálása érdekében, hogy i. a szabályok továbbra is magas szintő védelmet biztosítsanak, ii. a szabályok a továbbiakban is megteremtsék a megfelelı egyensúlyt a személyes adatok védelme, valamint a szólásszabadság és a tájékozódás szabadsága között, és hogy iii. a szabályok szükségtelenül ne akadályozzák a személyes adatok mindennapi, jellemzıen ártalmatlan feldolgozását; 6. úgy véli, hogy az általános adatvédelmi szabályok alkalmazását feltétlenül ki kell terjeszteni a rendırségi és igazságügyi együttmőködés területére, a belföldi szintő adatfeldolgozást is beleértve, különösen figyelembe véve azt a megkérdıjelezhetı tendenciát, hogy bőnüldözési céllal módszeresen újra felhasználják a magánszféra személyes adatait, ugyanakkor kivételes, egy demokratikus társadalomban feltétlenül szükséges esetben és arányos módon szők körő és harmonizált korlátozásokat kell engedélyezni a magánszemélyek egyes adatvédelmi jogosultságai tekintetében; 7. hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az új keret hatálya kiterjedjen a személyes adatoknak az Európai Unió intézményei és szervei által történı feldolgozására, amire a 45/2001/EK rendelet az irányadó; 28 /PE

33 8. elismeri, hogy további, megerısített kiegészítı intézkedésekre lehet szükség annak meghatározása érdekében, hogy az átfogó keret által meghatározott általános elvek vonatkoznak-e az egyes ágazatokban zajló tevékenységekre és adatfeldolgozásra, ahogy ez az e-adatvédelmi irányelv esetében már megtörtént, ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy az ágazatspecifikus szabályok semmilyen körülmények között nem csökkenthetik a keretjogszabály által biztosított védelmi szintet, és szigorúan meghatározzák az általános adatvédelmi elvektıl való kivételes, szükséges, legitim és szőkre szabott eltéréseket; 9. felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy az EU adatvédelmi jogszabályának jelenlegi felülvizsgálata írja elı: a jogbiztonságot garantáló teljes harmonizációt és minden körülmények között biztosítva az egyének egységes és magas szintő védelmét, az alkalmazandó jogra vonatkozó szabályok további tisztázását annak érdekében, hogy az egyének számára azonos szintő védelmet biztosítsanak, az adatkezelı földrajzi helyétıl függetlenül, beleértve azt is, amikor az adatvédelemnek a hatóságok vagy a bíróságok szereznek érvényt; 10. úgy véli, hogy a felülvizsgált adatvédelmi rendszernek a minimális szintre kell korlátoznia a bürokratikus és pénzügyi terheket, egyúttal teljes mértékben érvényre juttatva a magánélethez és adatvédelemhez való jogot, és olyan eszközöket kell kínálnia, amelyek az egy egységnek tekintett vállalatcsoportok számára lehetıvé teszik, hogy ilyen minıségben is lépjenek fel, ne pedig egyéni vállalkozások sokaságaként; arra biztatja a Bizottságot, hogy folytasson hatásvizsgálatot és gondosan értékelje az új intézkedések költségeit; Az egyéni jogosultságok megerısítése 11. felhívja a Bizottságot, hogy erısítse meg a 95/46/EK irányelvben foglalt meglévı elveket és elemeket mint az átláthatóságot, az adatminimalizálást és a célhoz kötöttséget, a tájékozott, elızetes és kifejezett beleegyezést, az adatsértés bejelentését és az érintettek jogait, javítva végrehajtásukat a tagállamokban, különösen a globális online környezet tekintetében; 12. hangsúlyozza, hogy a beleegyezés csak akkor tekintendı érvényesnek, ha az egyértelmő, tájékozott, önkéntes, konkrét és kifejezett, és hogy megfelelı mechanizmusokat kellene kidolgozni a felhasználók hozzájárulásának vagy hozzájárulásuk visszavonásának regisztrálására; 13. rámutat arra, hogy az önkéntes beleegyezés a munkajogi szerzıdések területén nem vélelmezhetı; 14. nyugtalanságának ad hangot a viselkedésalapú online reklámokkal kapcsolatos visszaélések miatt, és emlékeztet arra, hogy az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv elıírja az érintett személy kifejezett és elızetes hozzájárulását a cookie-k küldéséhez, valamint navigációs magatartásának azzal a céllal történı nyomon követéséhez, hogy személyre szabott hirdetéseket küldjenek részére; 15. teljes mértékben támogatja az átláthatóság általános elvének bevezetését, valamint az PE \ 29

34 átláthatóságot javító technológiák alkalmazását és a szabványos adatvédelmi nyilatkozatok kidolgozását, lehetıvé téve, hogy az egyének ellenırizhessék saját adataikat; hangsúlyozza, hogy az adatfelfolgozásról történı tájékoztatást világos és közérthetı nyelven kell megfogalmazni, valamint annak könnyen érthetınek és hozzáférhetınek kell lennie; 16. hangsúlyozza ezenkívül annak fontosságát, hogy javítsák az adatokhoz való hozzáférési, kijavítási, törlési és letiltási jogok gyakorlásának módjait, és az ezzel kapcsolatos tudatosságot, részletesen tisztázzák és kodifikálják a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jogot 1 ( right to be forgotten ), valamint tegyék lehetıvé az adatok hordozhatóságát 2, ezzel egyidejőleg biztosítva, hogy teljes körő mőszaki és szervezeti megvalósíthatóságot alakítanak ki és léptetnek életbe, hogy lehetıvé tegyék e jogok gyakorlását; hangsúlyozza, hogy az internet felelıs használatához az egyéneknek megfelelı ellenırzéssel kell rendelkezniük az online módon tárolt adataik felett; 17. hangsúlyozza, hogy a polgároknak díjmentesen kell tudniuk gyakorolni az adatvédelemhez főzıdı jogaikat; felszólítja a társaságokat, hogy tartózkodjanak minden olyan próbálkozástól, amely szükségtelen akadályt gördít a személyes adatok hozzáféréséhez, módosításához vagy törléséhez való jog elé; hangsúlyozza, hogy az érintett számára biztosítani kell, hogy mindenkor tudja, milyen adatot ki, mikor, milyen célból, milyen idıtartamra tárol róla, és azokat hogyan dolgozzák fel; hangsúlyozza, hogy az érintettnek képesnek kell lennie arra, hogy a bürokráciát mellızve törölhesse, helyesbíthesse és tilthassa le az adatokat; kéri továbbá, hogy az érintett személy számára, amennyiben ezt kéri, kötelezıen nyújtsanak betekintést az adatokba, és azokat erre irányuló kérés esetén haladéktalanul töröljék; hangsúlyozza, hogy a harmadik országok adatvédelmi szintjérıl világosan tájékoztatni kell az érintetteket; hangsúlyozza, hogy a hozzáférési jog nem csupán az adott személyrıl feldolgozott adatokhoz való teljes körő hozzáférést jelenti, ami magában foglalja az adat forrását és címzettjét is, hanem az érthetı tájékoztatást is bárminemő automatikus feldolgozás mőködési elvérıl; hangsúlyozza, hogy ez utóbbi a profilalkotás és az adatbányászat terén egyre fontosabbá válik majd; 18. rámutat, hogy a profilalkotás a digitális világ egyik fı tendenciája, a közösségi hálózatok és az integrált internetes üzleti modellek egyre növekvı jelentısége folytán is; ezért felszólítja a Bizottságot a profilalkotásra vonatkozó rendelkezések bevezetésére és egyúttal a profil és a profilalkotás fogalmainak egyértelmő meghatározására; 19. megismétli, hogy szigorítani kell az adatkezelık kötelezettségeit az érintettek tájékoztatásával kapcsolatban, és üdvözli, hogy a közlemény figyelmet fordít a közvéleménynek és különösen a fiataloknak szóló ismeretterjesztı tevékenységek kérdésére is; hangsúlyozza, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévı személyeket, és különösen a gyermekeket és az idıseket külön kell kezelni; ösztönzi a különbözı szereplıket, hogy folytassanak ilyen ismeretterjesztı tevékenységeket, és támogatja a Bizottság javaslatát az adatvédelmi jogszabállyal kapcsolatos figyelemfelkeltés uniós költségvetésbıl való társfinanszírozásáról; javasolja a természetes és jogi személyek 1 2 Az ezt a jogot megalapozó összes vonatkozó tényezıt egyértelmően és pontosan azonosítani kell. A személyes adatok hordozhatósága megkönnyíti a belsı piac és az internet zökkenımentes mőködését, valamint az internetre jellemzı nyitottságot és összekapcsolhatóságot. 30 /PE

35 személyes adatainak győjtésérıl, feldolgozásáról, tárolásáról és továbbításáról szóló jogaira és kötelezettségeire vonatkozó információk hatékony terjesztését minden egyes tagállamban; 20. emlékeztet arra, hogy megkülönböztetett módon kell védeni az érzékeny személyeket különösen a gyermekeket, többek között alapvetı követelményként a magas szintő adatvédelem, valamint személyes adataik védelmére vonatkozó megfelelı és különös szabályok végrehajtásának elıírásával; 21. hangsúlyozza az uniós adatvédelmi jogszabályok fontosságát, elismerve a gyermekek és a kiskorúak kifejezett védelmének szükségességét figyelembe véve többek között azt is, hogy a gyermekek egyre nagyobb mértékben férnek hozzá az internethez és a digitális tartalmakhoz, és hangsúlyozza, hogy a médiaismeretnek a kötelezı oktatás alapvetı részévé kell válnia, hogy a gyermekek és a kiskorúak megtanulhassák az online környezetben történı felelısségteljes viselkedés módját; e célból különleges figyelmet kell szentelni azoknak a rendelkezéseknek, amelyek foglalkoznak a gyermekek adatainak győjtésével és feldolgozásával, a célhoz kötöttség elvének megerısítésével a gyermekek adataival és azzal kapcsolatosan, hogy miként kérik a gyermekek beleegyezését, valamint a viselkedésalapú reklámtevékenységgel szembeni védelemmel 1 ; 22. támogatja az érzékeny adatok feldolgozásának további tisztázását és az ezzel kapcsolatos garanciák megerısítését, valamint felkér annak megvitatására, hogy kell-e foglalkozni új kategóriákkal, így például a genetikai adatokkal, különösen a technológiai fejleményekkel (pl. a számítási felhı ) és a társadalmi fejlıdéssel összefüggésben; 23. hangsúlyozza, hogy a felhasználó foglalkozási körülményeivel kapcsolatos, a munkáltatója rendelkezésére bocsátott személyes adatokat az érintett személy elızetes engedélye nélkül nem lehet közzétenni vagy harmadik félnek továbbadni; A belsı piaci dimenzió erısítése és az adatvédelmi szabályok jobb végrehajtásának biztosítása 24. megjegyzi, hogy az adatvédelemnek nagyobb szerepet kellene játszania a belsı piacon, és hangsúlyozza, hogy a magánélethez való jog hatékony védelme alapvetı fontosságú az egyének bizalmának megnyerése szempontjából, amely pedig az egységes digitális piac teljes növekedési potenciáljának kihasználásához szükséges; emlékezteti a Bizottságot, hogy a közös elvek és szabályok az egységes digitális piac elıfeltételei mind az áruk, mind a szolgáltatások vonatkozásában, mivel a szolgáltatások a digitális piac fontos részét képezik; 25. ismét kéri a Bizottságot, hogy tisztázza az adatvédelem tekintetében alkalmazandó jogra vonatkozó szabályokat, 26. úgy véli, hogy elengedhetetlen az adatkezelık kötelezettségeinek megerısítése, hogy biztosítsák az adatvédelmi jogszabályok betartását, többek között proaktív mechanizmusok és eljárások életbe léptetésével, és üdvözli a bizottsági közlemény által javasolt egyéb irányokat; 1 Fontolóra kell venni a gyermekek esetében korhatár megállapítását, amely alatt a szülık beleegyezését kell kérni, és az életkor ellenırzésére szolgáló mechanizmusok bevezetését. PE \ 31

36 27. emlékeztet arra, hogy ebben az összefüggésben különleges figyelmet kell fordítani az adatkezelıkre, akikre szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik, és az ı esetükben mérlegelni kell a különleges adatvédelmi felügyeleti struktúrák kiépítését; 28. üdvözli és támogatja, hogy a Bizottság mérlegeli az elszámoltathatóság elvének bevezetését, mivel ez kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy az adatkezelık eleget tegyenek kötelezettségeiknek; ugyanakkor felszólítja a Bizottságot, hogy gondosan vizsgálja meg, miként hajtható végre eredményesen egy ilyen elv, és értékelje annak következményeit; 29. üdvözli annak lehetıségét, hogy az adatvédelmi tisztviselık kinevezését kötelezıvé tehetik, mivel azoknak a tagállamoknak a tapasztalatai, amelyek már rendelkeznek adatvédelmi tisztviselıkkel, azt mutatják, hogy ez a koncepció sikeresnek bizonyult; rámutat azonban, hogy ezt gondosan mérlegelni kell a kis- és mikrovállalkozások esetében, és el kell kerülni a rájuk háruló túlzott költségeket vagy terheket; 30. ugyancsak üdvözli ezzel kapcsolatban a jelenlegi bejelentési rendszer egyszerősítésére és harmonizálására irányuló erıfeszítéseket; 31. alapvetı fontosságúnak tartja, hogy a magánélet védelmére gyakorolt hatások értékelését kötelezıvé tegyék, a magánélet védelmét érintı kockázatok azonosítása, a problémák elırejelzése és a proaktív megoldások elıterjesztése érdekében; 32. kiemelkedıen fontosnak tartja, hogy az érintettek jogai érvényesíthetık legyenek; megállapítja, hogy be lehetne vezetni a csoportos pereket olyan eszközként, amelyek révén a magánszemélyek együttesen védhetnék meg az adatokhoz főzıdı jogaikat, illetve kérhetnének kártérítést az adatokkal való visszaélés miatt elszenvedett káraikért; megállapítja azonban, hogy az ilyen eszköz bevezetését a visszaélések elkerülése érdekében bizonyos korlátok között kellene megvalósítani; felkéri a Bizottságot az adatvédelemrıl szóló említett közlemény és a kollektív jogorvoslatról jelenleg zajló nyilvános konzultáció közötti kapcsolat tisztázására; felszólít ezért egy kollektív jogorvoslati mechanizmus bevezetésére az adatvédelmi szabályok megsértése esetén, hogy lehetıvé tegyék az érintettek számára az elszenvedett károkért járó kártérítést, 33. kiemeli az egész EU-ra kiterjedı megfelelı, összehangolt felügyelet szükségességét; felszólítja a Bizottságot, hogy jogalkotási javaslatában súlyos és visszatartó erejő szankciókat irányozzon elı a személyes adatok helytelen kezelésére vagy az azokkal való visszaélésre vonatkozóan, beleértve a büntetıjogi szankciókat is; 34. ösztönzi a Bizottságot, hogy vezesse be az adatsértések bejelentésének általános és kötelezı rendszerét, kiterjesztve azt a távközlési ágazatokon kívül más szektorokra is, és mindeközben biztosítva, hogy a) az nem válik rutinszerő figyelmeztetı jelzéssé mindenfajta jogsértésre vonatkozóan, hanem azt fıként azoknál alkalmazzák, amelyek kedvezıtlenül érinthetik az egyént, valamint b) kivétel nélkül minden jogsértést naplóznak, és azt ellenırzés és értékelés céljából az adatvédelmi vagy egyéb megfelelı hatóságok rendelkezésére bocsátják, így biztosítva valamennyi egyén számára az egyenlıséget és az azonos védelmi szintet; 35. az adatvédelem megerısítését látja a beépített magánélet-védelem ( privacy by design ) és alapértelmezés szerinti magánélet-védelem ( privacy by default ) koncepcióiban, és támogatja ezek konkrét alkalmazását és továbbfejlesztését, valamint 32 /PE

37 az adatvédelmet erısítı technológiák használatának népszerősítését; kiemeli, hogy e beépített magánélet-védelem mindenfajta végrehajtásának szilárd és konkrét kritériumokon és fogalommeghatározásokon kell alapulnia, a felhasználók magánéleti és adatvédelmi jogainak biztosítása, a jogbiztonság, az egyenlı lehetıségek és a szabad mozgás garantálása érdekében; úgy véli, hogy a beépített magánélet-védelemnek az adatminimalizálás elvén kellene alapulnia, ami azt jelenti, hogy valamennyi terméket, szolgáltatást és rendszert olyan módon kell kialakítani, hogy kizárólag a mőködéséhez elengedhetetlenül szükséges személyes adatokat győjtse össze, használja fel és továbbítsa; 36. megjegyzi, hogy a számítási felhı fejlesztése és szélesebb körő használata új kihívásokat támaszt mind a magánélet, mind a személyes adatok védelme terén; felszólít ezért az adatkezelık, adatfeldolgozók és adatbefogadók készségeinek tisztázására, hogy jobban meg lehessen határozni a jogi felelısségi köröket, továbbá hogy az érintettek tisztában legyenek azzal, hol történik adataik tárolása, ki rendelkezik az adataikhoz hozzáféréssel, ki dönti el, hogy miként használják fel ezeket az adatokat, valamint hogy milyen biztonsági adatmentési és -helyreállítási eljárásokat alkalmaznak; 37. felkéri ezért a Bizottságot, hogy a 95/46/EK irányelv felülvizsgálata folyamán kellıen vegye figyelembe a számítási felhıvel kapcsolatos adatvédelmi kérdéseket, és biztosítsa, hogy az adatvédelmi szabályok valamennyi érintett félre, köztük a telekommunikációs és egyéb szolgáltatókra is vonatkozzanak; 38. kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy valamennyi internetszolgáltató vállaljon felelısséget az adatvédelemmel kapcsolatosan, és sürgeti, hogy a reklámügynökségek és szerkesztık az internethasználókra vonatkozó adatok bármiféle győjtését megelızıen egyértelmően tájékoztassák az internethasználókat, 39. üdvözli az RFID-alkalmazások (rádiófrekvenciás azonosítás) magánélet- és adatvédelmi hatásvizsgálati keretérıl a közelmúltban aláírt megállapodást, amely azt megelızıen igyekszik biztosítani a fogyasztók magánélethez való jogát, hogy az RFID-címkék piaci bevezetése megtörténne; 40. támogatja a többek között a magatartási kódexek révén történı önszabályozási kezdeményezések további ösztönzését és a jogalkotási intézkedéseket kiegészítı lépésként egy önkéntes uniós tanúsítási rendszer létrehozásának mérlegelését, mindenközben fenntartva, hogy az EU adatvédelmi rendszere magas szintő garanciákat rögzítı jogszabályokon alapul; felkéri a Bizottságot, hogy végezze el az adatvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtására szolgáló önszabályozási kezdeményezések hatásvizsgálatát; 41. véleménye szerint bármiféle tanúsítási vagy jelölési rendszernek garantálnia kell az egységességet és a megbízhatóságot, technológiasemlegesnek, globálisan elfogadhatónak és megfizethetınek kell lennie, hogy ne lépjenek fel a részvételt akadályozó tényezık; 42. támogatja a nemzeti adatvédelmi hatóságok jogállásának és hatásköreinek tisztázását, erısítését és harmonizálását, valamint annak megvizsgálását, hogy hogyan lehet biztosítani az uniós adatvédelmi szabályok következetesebb alkalmazását a belsı piacon; hangsúlyozza továbbá az európai adatvédelmi biztos, a nemzeti adatvédelmi PE \ 33

38 hatóságok és a 29. cikk szerinti munkacsoport hatáskörei közötti koherencia biztosításának fontosságát; 43. hangsúlyozza, hogy ebben az összefüggésben erısíteni kell a 29. cikk szerinti munkacsoport szerepét és hatásköreit annak érdekében, hogy javítsák a koordinációt és együttmőködést a tagállamok adatvédelmi hatóságai között, különös tekintettel az adatvédelmi szabályok egységes alkalmazása oltalmazásának szükségességére; 44. kéri a Bizottságot, hogy az új jogi keretrendszerben tisztázza a nemzeti adatvédelmi hatóságok független jogállásának alapvetı fogalmát a külsı befolyásoktól való mentesség vonatkozásában 1 ; hangsúlyozza, hogy a nemzeti adatvédelmi hatóságok számára biztosítani kell a szükséges forrásokat, és ıket összehangolt kivizsgálási és szankcionálási hatáskörökkel kell felruházni; Az adatvédelem globális dimenziójának megerısítése 45. felhívja a Bizottságot a nemzetközi adattovábbítás jelenlegi megoldásainak jogilag kötelezı megállapodásoknak és kötelezı vállalati szabályoknak az egyszerősítésére és megerısítésére, valamint azoknak az alapvetı, nagyra törı uniós adatvédelmi szempontoknak a fent említett, személyes adatok védelmére vonatkozó elvek alapján történı meghatározására, amelyeket a nemzetközi megállapodásokban fel lehetne használni; hangsúlyozza, hogy a személyes adatok védelmérıl szóló, harmadik országokkal kötött megállapodásokban foglalt rendelkezéseknek a személyes adatok Európai Unión belül biztosított védelmével azonos szintő védelmet kell nyújtaniuk az európai polgárok számára; 46. úgy véli, hogy a Bizottság megfelelıségi eljárását tovább lehetne tisztázni, szigorúbban lehetne végrehajtani, érvényesíteni és nyomon követni, és jobban meg kellene határozni az adott harmadik ország vagy nemzetközi szervezet adatvédelmi szintjének értékelésére vonatkozó kritériumokat és követelményeket, figyelembe véve a magánélet védelmét és a személyes adatokat fenyegetı új veszélyeket; 47. felszólítja a Bizottságot, hogy gondosan értékelje a biztonságos kikötı (Safe Harbour) elvek eredményességét és helyes alkalmazását; 48. üdvözli a Bizottság által az olyan érintettek védelmi szintjével kapcsolatos kölcsönösség vonatkozásában tanúsított magatartását, akiknek adatait harmadik országokba exportálják vagy ott tárolják; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen döntı lépéseket a harmadik országokkal folytatott megerısített szabályozási együttmőködés felé annak érdekében, hogy tisztázni lehessen az alkalmazandó szabályok kérdését, illetve közelíteni lehessen az EU és a harmadik országok adatvédelmi szabályozását; felkéri a Bizottságot, hogy kezelje ezt prioritásként az újraindított Transzatlanti Gazdasági Tanács napirendi pontjai között; 49. támogatja a Bizottság törekvéseit, hogy erısítse az együttmőködést a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel, köztük az ENSZ-szel, az Európa Tanáccsal és az OECD-vel, valamint a szabványügyi szervezetekkel, például az Európai Szabványügyi Bizottsággal (CEN), a Nemzetközi Szabványügyi Szervezettel (ISO), a Nemzetközi Web Konzorciummal (W3C) és az internettechnológiai 1 Az EUMSZ 16. cikkével és a Charter 8. cikkével összhangban. 34 /PE

39 munkacsoporttal (IETF); ösztönzi a nemzetközi szabályok kialakítását 1, biztosítva a nemzetközi szabályokra irányuló kezdeményezések és az EU-ban, az OECD-ben és az Európa Tanácsban jelenleg zajló felülvizsgálatok közötti koherenciát; o o o 50. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak. 1 Lásd a a madridi nyilatkozatot: Globális adatvédelmi szabványok egy globális világ számára, október, valamint az adatvédelmi és magánélet védelmével foglalkozó biztosok 32. nemzetközi konferenciáján elfogadott nemzetközi szabványokra vonatkozó állásfoglalás, Jeruzsálem, október PE \ 35

40 P7_TA-PROV(2011)0324 A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatása ***II Az Európai Parlament július 6-i jogalkotási állásfoglalása a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK rendelet módosításáról és a 87/250/EGK, a 90/496/EGK, az 1999/10/EK, a 2000/13/EK, a 2002/67/EK, a 2008/5/EK irányelv és a 608/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából elsı olvasatban kialakított tanácsi álláspontról (17602/1/2010 C7-0060/ /0028(COD)) (Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat) Az Európai Parlament, tekintettel a Tanács elsı olvasatbeli álláspontjára (17602/1/ C7-0060/2011) 1, tekintettel az európai Gazdasági és Szociális Bizottság szeptember 18-i véleményére 2 tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2008)0040) kapcsolatban az elsı olvasat során kialakított álláspontjára 3, tekintettel a Tanács képviselıjének június 22-i-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikke (8) bekezdésének a) pontjával összhangban, tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikkének (7) bekezdésére, tekintettel eljárási szabályzata 66. cikkére, tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A7-0177/2011), 1. elfogadja második olvasatban az alábbi álláspontot; 2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek HL C 102. E, , 1. o. HL C 77., , 81. o. Elfogadott szövegek, , P7_TA(2010) /PE

41 P7_TC2-COD(2008)0028 Az Európai Parlament álláspontja amely második olvasatban július 6-án került elfogadásra a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK rendelet módosításáról és a 87/250/EGK, a 90/496/EGK, az 1999/10/EK, a 2000/13/EK, a 202/67/EK és a 2008/5/EK irányelv és a 608/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl szóló.../2011/eu európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdésre és különösen annak 114. cikkére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 1, a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelıen 2, mivel: (1) Az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés (EUMSZ) 169. cikke elıírja, hogy az Uniónak a Szerzıdés 114. cikke alapján elfogadott intézkedésekkel hozzá kell járulnia a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosításához. (2) A biztonságos és megfelelı minıségő élelmiszerek szabad mozgása lényeges eleme a belsı piacnak és jelentıs mértékben hozzájárul az állampolgárok egészségéhez és jólétéhez, valamint szociális és gazdasági érdekeikhez. (3) A fogyasztók magas szintő egészségvédelmének megvalósítása és a tájékoztatáshoz való jogának biztosítása érdekében biztosítani kell, hogy megfelelı tájékoztatáshoz jussanak az általuk fogyasztott élelmiszerekkel kapcsolatosan. A fogyasztói döntéseket többek között befolyásolhatják az egészséggel és a környezettel kapcsolatos, valamint gazdasági, szociális és etikai megfontolások. (4) Az élelmiszerjog általános elveirıl és követelményeirıl, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 3 megfelelıen az élelmiszerjog egyik általános elve, hogy a HL C 77., , 81. o. Az Európai Parlament június 16-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács február 21-i álláspontja elsı olvasatban (HL C 102. E, , 1. o.). Az Európai Parlament július 6-i álláspontja. HL L 31., , 1. o. PE \ 37

42 fogyasztók számára lehetıvé tegye a fogyasztott élelmiszerek megfelelı tájékoztatás alapján történı kiválasztását, és megelızze a fogyasztókat félrevezetı módszerek alkalmazását. (5) A belsı piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló, május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1 a fogyasztók tájékoztatásának bizonyos szempontjaival foglalkozik, kifejezetten a megtévesztı tevékenységek és tájékoztatási mulasztások megelızése céljából. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok általános elveit a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatására vonatkozó egyedi szabályoknak kell kiegészíteniük. (6) Az élelmiszerek címkézésének valamennyi élelmiszerre alkalmazandó uniós szabályait az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló, március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2 állapítja meg. Az említett irányelvben megállapított rendelkezések többsége 1978-re nyúlik vissza, ezért azokat naprakésszé kell tenni. (7) Az élelmiszerek tápértékjelölésérıl szóló, szeptember 24-i 90/496/EGK tanácsi irányelv 3 megállapítja az elırecsomagolt élelmiszereken megjelenı, tápértékjelölés tartalmáról és megjelenítésérıl szóló szabályokat. E szabályok értelmében a tápértékjelölés feltüntetése önkéntes, kivéve, ha az élelmiszerrel kapcsolatban a tápanyag-összetételre vonatkozó állítást tesznek. Az említett irányelvben megállapított rendelkezések többsége 1990-re nyúlik vissza, ezért azokat naprakésszé kell tenni. (8) Az általános jelölési elıírásokat olyan rendelkezések egészítik ki, amelyeket bizonyos körülmények között minden élelmiszerre vagy az élelmiszerek bizonyos csoportjaira alkalmazni kell. Ezenfelül több egyedi, meghatározott élelmiszerekre alkalmazandó szabály is létezik. (9) Annak ellenére, hogy a jelölésre vonatkozó jelenlegi jogszabályok eredeti célkitőzései és alapelemei még mindig érvényesek, ésszerősítésük szükségessé vált annak biztosítása érdekében, hogy az érdekeltek számára megkönnyítsék az elıírások betartását, azok világosabbak legyenek, továbbá hogy korszerővé tegyék azokat, figyelembe véve az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás területének új fejleményeit. Ez a rendelet mind a belsı piac, mind az állampolgárok érdekeit szolgálja, mivel egyrészt gondoskodik a jog egyszerősítésérıl, a jogbiztonságról és a bürokrácia leépítésérıl, másrészt elıírja az élelmiszerek világos, érthetı és olvasható címkézését. (10) A lakosságot érdekli az étrend és az egészség közötti összefüggés, és szeretné, ha lehetısége nyílna az egyéni igényeinek megfelelı étrend kiválasztására. A Bizottság táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégiáról szóló, május 30-i fehér könyve ( a bizottsági fehér könyv ) megállapította, hogy a tápértékjelölés az egyik fontos módszer arra, hogy a fogyasztókat tájékoztassák az élelmiszerek összetételérıl, és segítsék ıket a tájékozott választásban. A Közösségi fogyasztóügyi politikai stratégia a fogyasztók HL L 149., , 22. o. HL L 109., , 29. o. HL L 276., , 40. o. 38 /PE

43 pozíciójának erısítése, jólétük növelése, és hatékony védelmük címő március 13-i bizottsági közleményhangsúlyozza, hogy mind a hatékony verseny, mind pedig a fogyasztók jóléte szempontjából fontos a fogyasztók tájékozott választásának lehetıvé tétele. A táplálkozás alapelveinek ismerete és a tápértékre vonatkozó, az élelmiszereken szereplı megfelelı tájékoztatás jelentısen hozzájárulnának ahhoz, hogy a fogyasztók tájékozottan választhassanak. Oktatás és tájékoztatási kampányok révén el lehet érni, hogy a fogyasztók jobban megértsék az élelmiszerekre vonatkozó információkat. (11) A jogbiztonság növelése, valamint a végrehajtás ésszerőségének és a következetességének biztosítása érdekében indokolt a 90/496/EGK és 2000/13/EK irányelvet hatályon kívül helyezni, és azokat egyetlen rendelettel felváltani, amely a fogyasztók és más érdekeltek számára jogbiztonságot ad, és csökkenti az adminisztratív terhet. (12) Az egyértelmőség érdekében indokolt más horizontális jogi aktusokat is hatályon kívül helyezni és beépíteni ebbe a rendeletbe, nevezetesen a végsı fogyasztók részére értékesítendı alkoholtartalmú italok címkézésénél az alkoholtartalom térfogatszázalékos jelölésérıl szóló, április 15-i 87/250/EGK bizottsági irányelvet 1, az élelmiszerek címkézésérıl szóló 79/112/EGK irányelv 7. cikkének rendelkezéseitıl való eltérésrıl szóló, március 8-i 1999/10/EK bizottsági irányelvet 2, a kinint és koffeint tartalmazó élelmiszerek címkézésérıl szóló, július 18-i 2002/67/EK bizottsági irányelvet 3, a hozzáadott fitoszterolokat, fitoszterolésztereket, fitosztanolokat és/vagy fitosztanol-észtereket tartalmazó élelmiszerek és élelmiszer-összetevık címkézésérıl szóló, március 31-i 608/2004/EK bizottsági rendeletet 4, valamint a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben elıírtaktól eltérı adatok bizonyos élelmiszerek címkézésén való kötelezı feltüntetésérıl szóló, január 30-i 2008/5/EK bizottsági irányelvet 5. (13) Közös fogalommeghatározásokat, elveket, követelményeket és eljárásokat kell meghatározni, hogy egyértelmő keretet és közös alapot alkossanak az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatást szabályozó uniós és nemzeti intézkedésekhez. (14) Annak érdekében, hogy a fogyasztók számára az általuk elfogyasztott élelmiszerekkel kapcsolatban nyújtott tájékoztatás terén átfogó és fejlıdı megközelítés érvényesüljön, az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó jogszabályokra az általános és egyedi jellegő szabályokat egyaránt lefedı, tág fogalommeghatározást kell alkalmazni, és a címkétıl eltérı eszközökkel nyújtott tájékoztatásra is vonatkozó, tág fogalommeghatározást kell alkalmazni az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra is. (15) Az uniós szabályok csak vállalkozásokra alkalmazandók, amely koncepció a tevékenységek bizonyos folyamatosságát és bizonyos fokú szervezettséget jelent. Az olyan, magánszemély által végzett tevékenységek, mint az élelmiszerek idıszakos kezelése és szállítása, ételek felszolgálása és az élelmiszer-értékesítés például HL L 113., , 57. o. HL L 69., , 22. o. HL L 191., , 20. o. HL L 97., , 44. o. HL L 27., , 12. o. PE \ 39

44 jótékonysági rendezvényeken vagy helyi közösségi vásárokon és találkozókon nem tartoznak a rendelet hatálya alá. (16) Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó jogszabályoknak elegendı rugalmasságot kell biztosítaniuk ahhoz, hogy lépést lehessen tartani a fogyasztók új tájékoztatási igényeivel, és biztosított legyen az egyensúly a belsı piac védelme és a tagállamokban a fogyasztók felfogásában mutatkozó különbségek között. (17) Az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelezı tájékoztatás elıírásának elsıdleges szempontja az kell hogy legyen, hogy lehetıvé váljék a fogyasztók számára az élelmiszerek azonosítása és megfelelı felhasználása, valamint az, hogy egyéni étrendi igényeiknek megfelelıen választhassanak. E célt szem elıtt tartva az élelmiszervállalkozóknak meg kell könnyíteniük e tájékoztatásnak a látássérültek számára való elérhetıségét. (18) Annak érdekében, hogy lehetıvé váljon az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó jogszabályoknak a fogyasztók változó tájékoztatási igényeihez való igazítása, az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelezı tájékoztatás szükségességének mérlegelésekor mindig figyelembe kell venni a fogyasztók többsége részérıl az egyes információk közlésével kapcsolatban széles körben mutatkozó érdeklıdést is. (19) Az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelezı tájékoztatás tekintetében azonban csak akkor állapíthatók meg új, kötelezı elıírások, ha és amennyiben a szubszidiaritás, az arányosság és a fenntarthatóság elvével összhangban azokra szükség van. (20) Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó jogszabályoknak tiltaniuk kell az olyan információk használatát, amelyek elsısorban az élelmiszerek jellemzıit, hatásait vagy olyan tulajdonságait illetıen, amelyek gyógyhatást tulajdonítanak neki félrevezethetik a fogyasztókat, vagy az élelmiszereknek gyógyhatást tulajdonítanának. A hatékonyság érdekében, ezt a tilalmat az élelmiszerek reklámozására és megjelenítésére is alkalmazni kell. (21) Az élelmiszer-vállalkozók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó szabályok felaprózásának elkerülése érdekében indokolt egyértelmővé tenni az élelmiszer-vállalkozók e területen fennálló kötelezettségeit. Ennek a 178/2002/EK rendelet 17. cikkében meghatározott, a fogyasztó felé fennálló kötelezettségekkel összhangban kell történnie. (22) Listát kell készíteni minden olyan kötelezı információról, amelyet a végsı fogyasztóknak és a vendéglátásnak illetve a közétkeztetés részére szánt összes élelmiszerre nézve elvileg meg kell adni. E a listában meg kell hagyni a meglévı jogszabályok által már megkövetelt információkat, tekintve, hogy ezt általában a fogyasztói tájékoztatás értékes vívmányának tartják. (23) Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás terén bekövetkezı változások és fejlemények figyelembevétele érdekében rendelkezni kell a Bizottság arra való felhatalmazásáról, hogy bizonyos adatok rendelkezésre állását alternatív eszközökkel biztosítsa. Az érdekelt felekkel folytatott konzultációnak segítenie kell az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás követelményeinek kellı idıben történı, célirányos megváltoztatását. 40 /PE

45 (24) Élelmiszer elıállításában történı felhasználásuk és abban való további jelenlétük esetén egyes összetevık és egyéb anyagok vagy termékek (például a technológiai segédanyagok) egyeseknél allergiás reakciót vagy intoleranciát válthatnak ki, és az ilyen allergia vagy intolerancia esetenként veszélyt jelenthet az érintettek egészségére. Fontos tehát, hogy az igazoltan allergiát vagy intoleranciát okozó élelmiszeradalékanyagok, technológiai segédanyagok és más anyagok vagy termékek jelenlétérıl tájékoztatást nyújtsanak, hogy különösen az élelmiszer-allergiában vagy - intoleranciában szenvedı fogyasztók számára lehetıvé tegyék a számukra biztonságos élelmiszerek megfelelı információk birtokában történı kiválasztását. (24a) A fogyasztók mesterséges nanoanyagok élelmiszerekben való jelenlétérıl való tájékoztatása céljából meg kell határozni a mesterséges nanoanyagok fogalmát. Tekintettel arra, hogy a mesterséges nanoanyagokat tartalmazó vagy ilyen anyagokból álló élelmiszerek újak is lehetnek, az e fogalommeghatározás számára megfelelı jogszabályi keretet az új élelmiszerekrıl és az új élelmiszer-összetevıkrıl szóló, január 27-i 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 legközelebbi felülvizsgálatakor kellene kijelölni. (25) Az élelmiszerek jelölésének világosnak és érthetınek kell lenniük, hogy segítsék azokat a fogyasztókat, akik az élelmiszereket és étrendjüket tudatosabban kívánják kiválasztani. A felmérések azt mutatják, hogy a jó olvashatóság jelentısen növeli annak lehetıségét, hogy a címkén szereplı információ befolyásolja a célközönséget, és az olvashatatlan termékinformáció az egyik fı oka az élelmiszercímkékkel kapcsolatos fogyasztói elégedetlenségnek. Ezért széleskörő megközelítést kell kialakítani az olvashatóság minden szempontjának egyebek mellett a betőtípus, a szín és a kontraszt figyelembevételéhez. (26) Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás biztosítása érdekében az élelmiszerek fogyasztókhoz való eljuttatásának valamennyi módját figyelembe kell venni, beleértve az élelmiszerek távközlési eszközökkel végzett értékesítését is. Bár nyilvánvaló, hogy a távértékesítés révén szállított élelmiszernek ugyanazokat a tájékoztatási követelményeket kell teljesítenie, mint az üzletekben értékesített élelmiszereknek, egyértelmővé kell tenni, hogy ilyen esetekben a vonatkozó, élelmiszerekkel kapcsolatos kötelezı tájékoztatásnak a vásárlás befejezését megelızıen is rendelkezésre kell állnia. (30a) Az élelmiszer-fagyasztási technológiák az utóbbi évtizedekben számottevı fejlıdésen mentek át és széles körben használatosak mind a termékek uniós belsı piacon történı szállításának megkönnyítése, mind az élelmiszer-biztonsági kockázatok csökkentése érdekében. A fagyasztás és késıbbi kiolvasztás azonban bizonyos élelmiszerek különösen a húsok és halászati termékek esetében korlátozza a további felhasználási lehetıségeket és kihatással lehet az adott élelmiszerek biztonságosságára, ízére és állagára is, miközben más termékek esetében ilyen például a vaj a fagyasztásnak nincsenek ilyen mellékhatásai. A végsı fogyasztót ezért megfelelıképpen tájékoztatni kell arról, ha egy terméket kiolvasztott állapotban árulnak. 1 HL L 43., , 1. o. PE \ 41

46 (31) Az élelmiszer származási országának vagy eredete helyének feltüntetését biztosítani kell minden olyan esetben, ha annak hiánya valószínőleg félrevezetné a fogyasztót az élelmiszer valódi származási országa vagy eredetének helye tekintetében. A származási országnak vagy az eredet helyének jelölését minden esetben az iparág számára egyenlı feltételeket biztosító, egyértelmően meghatározott kritériumok alapján kell biztosítani úgy, hogy az ne vezesse félre a fogyasztókat, annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók jobban értsék az élelmiszer származási országára vagy eredete helyére vonatkozó információkat. E kritériumok nem vonatkoznak az élelmiszer-vállalkozó nevével vagy címével kapcsolatos jelölésekre. (32) Bizonyos esetekben az élelmiszer-vállalkozók annak érdekében, hogy felhívják a fogyasztók figyelmét termékük minıségére jelezni kívánják a termék származási helyét. Az ilyen jelöléseknek szintén harmonizált kritériumoknak kell megfelelniük. (33) A szarvasmarhák szivacsos agyvelıbántalma által okozott válság óta az Unióban a marhahúst és a marhahúsból készült termékeket kötelezı eredetmegjelöléssel ellátni 1, és ennek révén a fogyasztókban kialakultak bizonyos elvárások. A Bizottság által végzett hatásvizsgálat megerısíti, hogy a fogyasztók számára a hús eredete a legfontosabb kérdés. Az Unióban más állatok sertés, juh, kecske és baromfi húsának fogyasztása is rendkívül elterjedt. Indokolt ezért e termékek esetében is kötelezıvé tenni az eredetmegjelölést. Az eredettel kapcsolatos elıírások az egyes húsfajtáknál az állatfaj sajátosságaitól függıen eltérıek lehetnek. Indokolt ezért arról rendelkezni, hogy végrehajtási szabályok révén kötelezı elıírások kerüljenek megállapításra, amelyek hústípusonként eltérıek lehetnek, figyelembe véve az arányosság elvét, valamint az élelmiszer-vállalkozásokra és a végrehajtó hatóságokra nehezedı adminisztratív terheket. (34) A kötelezı eredetmegjelölésre vonatkozóan már kidolgozásra kerültek vertikális megközelítésen alapuló rendelkezések, például a méz 2, a gyümölcs és zöldség 3, a hal 4, a marhahús és a marhahúsból készült termékek 5 és az olívaolaj 6 esetében. Meg kell vizsgálni, hogy a kötelezı eredetmegjelölést ki lehet-e terjeszteni más élelmiszerekre is. Indokolt ezért felkérni a Bizottságot, hogy készítsen jelentéseket az alábbi élelmiszerekrıl: a marhahúson, sertéshúson, juhhúson, kecskehúson és baromfihúson kívüli egyéb húsfajták; tej; a tejtermékek összetevıjeként felhasznált tej; az összetevıként felhasznált hús; feldolgozatlan élelmiszerek; egyetlen összetevıbıl álló termékek; a valamely élelmiszernek több mint 50%-át kitevı összetevık. Tekintve, hogy a tej egyike azon termékeknek, melyek eredetének megjelölését különösen fontosnak tartják, a tejre vonatkozó bizottsági jelentésnek a lehetı leghamarabb Az Európai Parlament és Tanács július 17-i 1760/2000/EK rendelete a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézésérıl (HL L 204., , 1. o.). A Tanács december 20-i 2001/110/EK irányelve a mézrıl (HL L 10., , 47. o.). A Bizottság december 21-i 1580/2007/EK rendelete a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról (HL L 350., , 1. o.) A Tanács december 17-i 104/2000/EK rendelete a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezésérıl (HL L 17., , 22. o.). Az 1760/2000/EK rendelet. A Bizottság június 13-i 1019/2002/EK rendelete az olívaolajra vonatkozó forgalmazási elıírásokról (HL L 155., , 27. o.) 42 /PE

47 rendelkezésre kell állnia. A jelentések megállapításai alapján a Bizottság javaslatokat nyújthat be az érintett uniós rendelkezések módosítására vagy új kezdeményezéseket tehet, adott esetben ágazati alapon. (35) Az Unió nem preferenciális származási szabályait a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet 1 határozza meg, végrehajtási rendelkezéseit pedig a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezéseinek megállapításáról szóló, július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet 2 tartalmazza. Az élelmiszerek származási országának meghatározása ezeken a élelmiszervállalkozások és hatóságok által jól ismert szabályokon fog alapulni, ami megkönnyíti azok végrehajtását. (36) Az élelmiszerek tápértékjelölése az élelmiszerekben lévı energia és bizonyos tápanyagok jelenlétére vonatkozó tájékoztatás. A tápérték-információk csomagoláson való kötelezı feltüntetésének segítenie kell a népegészségügyi politika keretében a táplálkozással összefüggésben végzett tevékenységet, amely kiterjedhet tudományos ajánlások nyújtására a táplálkozással kapcsolatos lakossági tájékoztatáshoz, és támogatnia kell az élelmiszerek megfelelı információk alapján történı kiválasztását. (36a) A különbözı mérető csomagolásban lévı termékek összehasonlításának megkönnyítése érdekében célszerő megtartani azt az elıírást, hogy a kötelezı tápértékjelölésnek 100 g/100 ml mennyiségre kell vonatkoznia, és adott esetben lehetıvé kell tenni a kiegészítı adagalapú megjelöléseket is. Ezért ha az élelmiszer elırecsomagolt, és azon szerepel adagra vagy fogyasztási egységre vonatkozó megjelölés, a 100 g/100 ml mennyiségre vonatkozó tápérték-információn túl lehetıvé kell tenni az adagra vagy fogyasztási egységre vetített tápérték megadását. Az adagokra vagy fogyasztási egységekre vonatkoztatott adatok összevethetı formában történı feltüntetése érdekében bizonyos élelmiszer-kategóriák esetében a Bizottságot fel kell hatalmazni az adagra vagy fogyasztási egységre vetített tápérték közlésére vonatkozó szabályok elfogadására. (37) A bizottsági fehér könyv felhívta a figyelmet bizonyos egészségügyi szempontból fontos tápanyagokra, például a telített zsírokra, a cukrokra és nátriumra. Ezért indokolt, hogy a kötelezı tápértékjelölés biztosítására vonatkozó követelmények figyelembe vegyék ezeket a tényezıket. (38) Mivel e rendelet egyik célja az, hogy a végsı fogyasztó számára alapot nyújtson a tájékozott döntéshez, fontos biztosítani, hogy a végsı fogyasztó könnyen megértse a jelölésen szereplı információkat. Célszerő ezért a jelölésen a nátrium helyett az ennek megfelelı só kifejezést használni. (40) Az uniós jog következetessége és koherenciája érdekében a tápanyag-összetételre vagy az egészségre vonatkozó állítások élelmiszercímkéken való önkéntes feltüntetésének összhangban kell lennie az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és 1 2 HL L 302., , 1. o. HL L 253., , 1. o. PE \ 43

48 egészségre vonatkozó állításokról szóló, december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel 1. (41) Az élelmiszer-piaci szereplık szükségtelen terhelésének elkerülése érdekében indokolt mentesíteni a kötelezı tápértékjelölés alól az élelmiszerek azon csoportjait, amelyek nincsenek feldolgozva, vagy amelyek esetében a tápértékjelölés nem játszik döntı szerepet a fogyasztók vásárlással kapcsolatos döntésében, illetve amelyek csomagolása túlságosan kicsi ahhoz, hogy ráférjenek a címkézési elıírásoknak megfelelı információk, kivéve, ha az ilyen információ feltüntetésére vonatkozó kötelezettséget más uniós jogszabályok írják elı. (41a) Tekintettel az alkoholtartalmú italok sajátos jellegére, a Bizottságot fel kell kérni az e termékeken feltüntetendı információk kérdésének további elemzésére. A Bizottságnak ezért figyelembe véve az egyéb érintett uniós szakpolitikákkal való összhang biztosításának szükségességét az e rendelet hatálybalépésétıl számított három éven belül jelentést kell készítenie az alkoholtartalmú italok összetevıinek és tápértékének feltüntetésére vonatkozó követelmények alkalmazásáról. Továbbá, tekintettel a tagállamokat az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésében támogató uniós stratégiáról szóló, szeptember 5-i európai parlamenti állásfoglalásra 2, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 3, a Bizottság munkájára és a közvéleménynek az alkoholfogyasztás elsısorban a fiatal és sérülékeny fogyasztókra gyakorolt káros hatásai miatti aggodalmaira a Bizottságnak az érdekeltekkel és a tagállamokkal folytatott konzultációt követıen fontolóra kell vennie, hogy szükséges-e új fogalommeghatározást bevezetni a kifejezetten a fiataloknak szánt alkoholtartalmú frissítı italok (pl. 'alcopopok') vonatkozásában. A Bizottságnak e rendelettel összefüggésben adott esetben az alkoholtartalmú italokra vonatkozó különleges elıírásokat is javasolnia kell. (42) A tápértékjelölésnek egyszerőnek és közérthetınek kell lennie, annak érdekében, hogy az átlagos fogyasztóhoz szóljon, és betöltse azt a tájékoztató szerepet, amelynek érdekében bevezették, figyelembe véve a táplálkozásra vonatkozó ismeretek jelenlegi szintjét. A tápértékjelölés részben a fı látómezıben vagy köznyelven a csomagolás elülsı oldalán, részben pedig a csomagolás bármely másik, pl. hátulsó oldalán való feltüntetése összezavarhatja a fogyasztókat. A tápértékjelölést ezért teljes egészében ugyanannak a látómezınek kell tartalmaznia. Ezenfelül a legfontosabb tápértékadatok önkéntes alapon megismételhetık a fı látómezıben, hogy a fogyasztók az élelmiszerek megvásárlásakor azonnal lássák a tápértékre vonatkozó lényeges információkat. Annak szabad megválasztása, hogy mely információk ismételhetık meg, összezavarhatja a fogyasztókat. Ezért egyértelmővé kell tenni, hogy mely információk ismételhetık meg. (43) Az élelmiszer-vállalkozók arra való ösztönzése érdekében, hogy a tápértékjelölésben szereplı információkat önkéntes alapon olyan élelmiszerek például alkoholtartalmú italok és nem elırecsomagolt élelmiszerek esetében is feltüntessék, amelyek mentesülhetnek a kötelezı tápértékjelölés alól, biztosítani kell azt a lehetıséget, hogy a tápértékjelölésben szereplı összetevık közül csak korlátozott számú összetevıt tüntessenek fel. Indokolt azonban egyértelmően meghatározni, hogy mely információk HL L 404., , 9. o. HL C 187. E, , 160. o. HL C 77., , 81. o. 44 /PE

49 tüntethetık fel önkéntes alapon, elkerülendı, hogy a fogyasztót az élelmiszervállalkozó tetszıleges választása félrevezesse. (44) A közelmúltban egyes tagállamokban és élelmiszer-ágazati szervezeteknél a tápértékjelölésnek a 100 g/100 ml/adag-tól eltérı kifejezési, illetve más megjelenítési formái is megjelentek, például grafikus formák vagy szimbólumok használata révén. E további kifejezési és megjelenítési formák segíthetik a fogyasztókat a tápértékjelölés jobb megértésében. Az Unió egészére vonatkozóan azonban nincs elegendı adat arról, hogy az átlagos fogyasztó hogyan értelmezi és használja az információ közlésének és megjelenítésének alternatív formáit. Ezért az e rendeletben megállapított kritériumok alapján indokolt lehetıvé tenni más kifejezési és megjelenítési formák alkalmazását is, továbbá fel kell kérni a Bizottságot, hogy készítsen jelentést a további kifejezési és megjelenítési formák használatáról, a belsı piacra gyakorolt hatásukról, valamint arról, hogy ajánlott-e ezeknek a kifejezési és megjelenítési formáknak a további harmonizációja. (45) A tagállamoknak a célból, hogy segítsék a Bizottságot a jelentés elkészítésében tájékoztatniuk kell a Bizottságot a területükön lévı piacon a tápértékjelölés céljára felhasznált egyéb kifejezési és megjelenítési formákról. Ennek érdekében a tagállamoknak jogukban áll felkérni a területükön lévı piacon egyéb kifejezési és megjelenítési formákkal ellátott élelmiszereket forgalomba hozó élelmiszervállalkozásokat, hogy tájékoztassák a nemzeti hatóságokat az ilyen egyéb kifejezési formák használatáról, valamint igazolják az e rendelet által elıírt követelményeknek való megfelelést. (46) A tápértékjelölés további kifejezési és megjelenítési formáinak kidolgozása során célszerő bizonyos szintő összhangot biztosítani. Indokolt ezért ösztönözni a legjobb gyakorlatoknak és tapasztalatoknak a tagállamok közötti, illetve a Bizottsággal való folyamatos cseréjét és megosztását, valamint elısegíteni az érdekelt felek részvételét e tapasztalatcserében. (47) Az ugyanazon látómezıben elhelyezkedı, a tápanyagok mennyiségét és összehasonlító mutatókat tartalmazó, az élelmiszer tápértékének értékelését lehetıvé tevı, közérthetı formában megjelenı tájékoztatást teljes egészében a tápértékjelölés részének kell tekinteni, és az nem kezelhetı különálló állítások csoportjaként. (48) A tapasztalatok szerint az élelmiszerekkel kapcsolatos önkéntes tájékoztatás sok esetben az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelezı tájékoztatás érthetıségének rovására történik. Ezért kritériumokat kell meghatározni, hogy segítsék az élelmiszervállalkozókat és a végrehajtó hatóságokat az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelezı és nem kötelezı tájékoztatás közötti egyensúly megtalálásában. (49) A tagállamoknak a helyi gyakorlati feltételektıl és körülményektıl függıen fenn kell tartaniuk a jogot, hogy a nem elıre csomagolt élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás tekintetében szabályokat állapítsanak meg. Bár ilyen esetekben a fogyasztók egyéb információkkal kapcsolatos igénye korlátozott, a potenciális allergénekre vonatkozó tájékoztatást igen fontosnak tekintik. Az adatok arra utalnak, hogy az élelmiszer által okozott allergiás esetek nagy része nem elırecsomagolt élelmiszerre vezethetı vissza. Ezért a potenciális allergénekre vonatkozó tájékoztatást mindig a fogyasztók rendelkezésére kell bocsátani. PE \ 45

50 (50) Az e rendelet által konkrétan harmonizált témákban a tagállamoknak nem állhat módjában nemzeti rendelkezéseket elfogadni, kivéve ha arra az uniós jog felhatalmazást ad. Ez a rendelet azonban az olyan témákban, amelyeket konkrétan nem harmonizál, nem tilthatja a tagállamok számára nemzeti rendelkezések elfogadását. Ez a rendelet nem korlátozhatja a tagállamokat abban, hogy az általa kifejezetten nem egységesített kérdésekre vonatkozóan nemzeti intézkedéseket fogadjanak el. E nemzeti intézkedések azonban nem tilthatják, akadályozhatják vagy korlátozhatják az e rendelet elıírásainak megfelelı áruk szabad mozgását. (50a) Az Európai Unió fogyasztói részérıl egyre növekvı érdeklıdés övezi az uniós állatjólléti szabályok vágáskor való alkalmazását, többek között azt, hogy az állatot a vágást megelızıen elkábították-e. E tekintetben a jövıbeli uniós állatvédelmi és állatjóléti stratégia kidolgozásakor fontolóra kell venni egy, az állatok elkábítására vonatkozó megfelelı információk feltüntetésének lehetıségérıl szóló tanulmány készítését. (51) Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás szabályait úgy kell kidolgozni, hogy igazodni tudjanak a gyorsan változó társadalmi, gazdasági és technológiai környezethez. (52) A tagállamoknak a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történı megfelelés ellenırzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenırzésekrıl szóló, április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel 1 összhangban hatósági ellenırzéseket kell végezniük az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében. (53) Az 1924/2006/EK rendeletben és a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történı hozzáadásáról szóló, december 20-i 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben 2 a 90/496/EGK irányelvre vonatkozó hivatkozásokat frissíteni kell, hogy figyelembe vegyék ezt a rendeletet. Az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelıen módosítani kell. (54) Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatási követelmények rendszertelen idıközönként történı, illetve gyakori aktualizálása jelentıs adminisztratív terheket róhat az élelmiszer-vállalkozásokra, és különösen a kis- és középvállalkozásokra. Ezért indokolt biztosítani, hogy a Bizottság által az e rendelet által rá ruházott hatáskörök gyakorlása keretében elfogadható intézkedések minden naptári évben ugyanazon a napon váljanak alkalmazandóvá, egy megfelelı hosszúságú átmeneti idıszakot követıen. Sürgıs esetben, ha az érintett intézkedések célja az emberi egészség védelme, engedélyezni kell az eltérést ettıl az elvtıl. (55) Annak lehetıvé tétele érdekében, hogy az élelmiszer-vállalkozások termékeik jelöléseit az e rendelet által bevezetett új követelményeknek megfelelıen módosítani tudják, megfelelı átmeneti idıszakokat kell megállapítani e rendelet alkalmazására. 1 2 HL L 165., , 1. o. HL L 404., , 26. o. 46 /PE

51 (56) Tekintettel arra, hogy e rendelet jelentıs változtatásokat vezet be a tápértékjelöléshez kapcsolódó követelményekben, különösen a tápértékjelölés tartalmával kapcsolatban, indokolt megengedni az élelmiszer-vállalkozások számára, hogy e rendeletet már annak alkalmazási idıpontját megelızıen elkezdjék alkalmazni. (57) Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítıen megvalósítani, és ezért azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló Szerzıdés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelıen. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelıen ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. (58) A Bizottságot fel kell hatalmazni felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak az EUMSZ 290. cikkével összhangban történı elfogadására többek között bizonyos kötelezı adatoknak a csomagoláson vagy a címkén való feltüntetésén kívüli egyéb módokon való rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban, azokra a termékekre vonatkozóan, amelyeken nem kötelezı feltüntetni az összetevık felsorolását, az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok és termékek újbóli megvizsgálásával kapcsolatban, valamint az önkéntes alapon feltüntethetı tápanyagok listája tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság megfelelı konzultációkat folytasson az elıkészítı munka során, többek között szakértıi szinten is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elıkészítése és kidolgozása során egyidejőleg, idıben és megfelelı módon továbbítania kell a vonatkozó dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz. (59) Annak biztosítása érdekében, hogy e rendelet végrehajtása egységes feltételek alapján történjen, a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni, melynek keretében végrehajtási szabályokat fogadhat el egyebek mellett az egy vagy több adat szavak és számok helyett piktogramok vagy szimbólumok segítségével való megjelenítésének lehetséges módjaira, a minıségmegırzési idı jelzésének módjára, a hús esetében a származási országnak vagy az eredet helyének megjelölésére, a tápértékjelölésben közölt értékek pontosságára vagy a tápanyag-összetétel adagonkénti vagy fogyasztási egységenkénti közlésére vonatkozóan. E hatáskört a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenırzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 1 összhangban kell gyakorolni. ELFOGADTA EZT A RENDELETET: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikk Tárgy és hatály 1. Ez a rendelet alapul szolgál az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó magas szintő fogyasztóvédelem biztosításához, figyelembe véve a fogyasztók 1 HL L 55., , 13. o. PE \ 47

52 felfogásában és tájékoztatási igényeikben kialakult különbségeket, ugyanakkor biztosítva a belsı piac zökkenımentes mőködését. 2. Ez a rendelet megállapítja az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra, különösen az élelmiszerek jelölésére irányadó általános elveket, követelményeket és kötelezettségeket. Megállapítja a fogyasztók tájékoztatáshoz való jogának biztosítására szolgáló eszközöket és az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás eljárásait, figyelembe véve annak szükségességét, hogy elegendı rugalmasságot biztosítson a jövıbeli fejlesztések és új tájékoztatási igények megválaszolásához. 3. Ez a rendelet valamennyi élelmiszer-vállalkozóra vonatkozik, függetlenül attól, hogy azok az élelmiszerlánc mely szakaszában mőködnek, amennyiben azok tevékenységei összefüggenek a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásával. Ezt a rendeletet a végsı fogyasztóknak szánt összes élelmiszerre alkalmazani kell, beleértve a vendéglátás illetve a közétkeztetés által szállított élelmiszereket és a vendéglátás illetve a közétkeztetés részére szánt élelmiszereket is. Ez a rendelet alkalmazandó a szállítmányozási vállalkozások által nyújtott vendéglátói szolgáltatásokra, amennyiben a szállítás kiindulási helye olyan tagállamok területén található, amelyekre a Szerzıdések alkalmazandók. 4. E rendelet a meghatározott élelmiszerekre alkalmazandó külön uniós rendelkezésekben elıírt jelölési követelmények sérelme nélkül alkalmazandó. 2. cikk Fogalommeghatározások 1. E rendelet alkalmazásában a következı fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: a) az élelmiszer, élelmiszerjog, élelmiszer-vállalkozás, élelmiszervállalkozó, kiskereskedelem, forgalomba hozatal és végsı fogyasztó fogalomnak a 178/2002/EK rendelet 2. cikkében, valamint 3. cikkének 1., 2., 3., 7., 8. és 18. pontjában szereplı meghatározása; b) a feldolgozás, feldolgozatlan termék és feldolgozott termék fogalomnak az élelmiszer-higiéniáról szóló, április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 2. cikke (1) bekezdésének m), n) és o) pontjában szereplı meghatározása; c) az élelmiszerenzim fogalomnak az élelmiszerenzimekrıl szóló, december 16-i 1332/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2 3. cikke (2) bekezdésének a) pontjában szereplı meghatározása; d) az élelmiszer-adalékanyag, a technológiai segédanyag és a hordozó fogalomnak az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, december 16-i 1 2 HL L 139., , 1. o. HL L 354., , 7. o. 48 /PE

53 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 3. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában, illetve I. mellékletének 5. pontjában szereplı meghatározása; e) az aroma fogalomnak az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkezı élelmiszerösszetevıkrıl szóló, december 16-i 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2 3. cikke (2) bekezdésének a) pontjában szereplı meghatározása; f) a hús, csontokról mechanikusan lefejtett hús, húskészítmények, halászati termékek és hústermékek fogalmaknak az állati eredető élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3 I. mellékletének 1.1., 1.14., 1.15., 3.1. és 7.1. pontjában foglalt meghatározása; g) a távközlı eszköz fogalmának a távollevık között kötött szerzıdések esetén a fogyasztók védelmérıl szóló, május 20-i 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4 2. cikkének 4. pontjában szereplı meghatározása; h) a reklám fogalmának a megtévesztı és összehasonlító reklámról szóló, december 12-i 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5 2. cikkének a) pontjában szereplı meghatározása; 2. A következı fogalommeghatározásokat szintén alkalmazni kell: a) élelmiszerekre vonatkozó információ : valamely élelmiszerre vonatkozó, és címke vagy kísérı dokumentum, illetve bármilyen egyéb eszköz beleértve a modern technológiai eszközöket vagy a szóbeli közlést segítségével a végsı fogyasztó számára elérhetıvé tett információ; b) élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó jogszabályok : az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatást, különösen a jelölést szabályozó uniós rendelkezések, beleértve az összes élelmiszerre különleges körülmények között vagy élelmiszerek meghatározott csoportjaira vonatkozó általános szabályokat és azokat a szabályokat is, amelyeket kizárólag meghatározott élelmiszerekre kell alkalmazni; c) élelmiszerekre vonatkozó kötelezı információ : azok az adatok, amelyeket az uniós rendelkezések értelmében a végsı fogyasztó számára meg kell adni; d) vendéglátás illetve közétkeztetés : minden olyan létesítmény (beleértve a jármőveket, illetve a helyhez kötött vagy mozgó árusítóhelyeket), mint például éttermek, étkezdék, iskolák, kórházak és vendéglátó-ipari vállalkozások, HL L 354., , 16. o. HL L 354., , 34. o. HL L 139., , 55. o. HL L 144., , 19. o. HL L 376., , 21. o. PE \ 49

54 amelyekben az üzleti tevékenység keretében olyan élelmiszereket készítenek, amelyeket a végsı fogyasztó által történı közvetlen fogyasztásra szánnak; e) elırecsomagolt élelmiszer : a végsı fogyasztónak vagy vendéglátásnak illetve közétkeztetésnek való eljuttatásra szánt egyedi tétel, amely az élelmiszerbıl és az élelmiszer csomagolásából áll, amelybe az élelmiszert értékesítésre való felkínálás elıtt csomagolták be függetlenül attól, hogy a csomagolás teljes egészében vagy csak részben tartalmazza-e az élelmiszert, oly módon, hogy a csomagolás tartalmát ne lehessen megváltoztatni a csomagolás felnyitása vagy megváltoztatása nélkül; az értékesítés helyszínén a fogyasztó kérésére vagy közvetlen értékesítés céljára becsomagolt élelmiszer nem minısül elırecsomagolt élelmiszernek; f) összetevı : minden anyag vagy termék, beleértve az aromákat, az élelmiszeradalékanyagokat és élelmiszer-ipari enzimeket is, vagy komplex összetevı alkotóeleme, amelyet élelmiszer elıállításánál vagy elkészítésénél használnak fel, és a késztermékben még jelen van, akár módosult formában is; a szermaradványok nem minısülnek összetevınek; g) eredet helye : az a hely, amelyet az élelmiszer eredeteként feltüntetnek, és amely nem a 2913/92/EGK rendelet cikkével összhangban meghatározott származási ország; az élelmiszer-ipari vállalkozás nevének és címének a címkén való feltüntetése nem minısül e rendelet alkalmazásában az élelmiszer származási országa vagy eredete megjelölésének; h) összetett összetevı : olyan összetevı, amely már önmagában egynél több összetevıbıl áll; i) címke : valamely élelmiszer csomagolására vagy tárolóedényére írt, nyomtatott, másolt, azon jelölt, dombornyomott vagy bélyegzett, illetve a csomagoláshoz vagy a tárolóedényhez csatolt mindenfajta felirat, jelölés, jel, kép vagy más leíró jellegő anyag; j) címkézés : élelmiszerre vonatkozó bármilyen szöveg, adat, védjegy, márkanév, ábra vagy szimbólum, amelyet az élelmiszert kísérı vagy arra vonatkozó csomagoláson, dokumentumban, megjegyzésben, címkén, győrőn vagy galléron helyeznek el; k) látómezı : a csomagolás összes olyan felülete, amely egy nézıpontból olvasható ; ka) kb) fı látómezı: az a látómezı, amely vásárláskor valószínősíthetıen elıször tőnik a fogyasztó figyelmébe, és amelynek alapján a fogyasztó azonnal azonosítani tudja a terméket jellegébet és mivoltát, illetve adott esetben a márkáját tekintve. Amennyiben egy csomagoláson több azonos látómezı van, az élelmiszer-ipari vállalkozás által e célra kiválasztott felület minısül fı látómezınek; olvashatóság : az információ fizikai megjelenése, amelyek az információt vizuálisan hozzáférhetıvé teszik a lakosság számára, és melyet számos paraméter határoz meg, többek között a betőméret, a betőköz, a sorköz, a 50 /PE

55 betővonal-vastagság, a betőszín, a betőtípus, a betők szélességének és magasságának aránya, az anyag felülete, valamint a betők és a háttér közötti kontraszt, l) jogszerő név : egy élelmiszernek a rá alkalmazandó uniós rendelkezésekben elıírt neve, vagy ilyen uniós rendelkezések hiányában az abban a tagállamban alkalmazandó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekben elıírt név, amelyben az élelmiszert a végsı fogyasztónak vagy a közétkeztetésben mőködı gazdasági szereplıknek értékesítik; m) szokásos név : az élelmiszer értékesítésének helye szerinti tagállamban az élelmiszer neveként a fogyasztók által elfogadott név, amely név nem igényel további magyarázatot; n) leíró név : az élelmiszerrıl és szükség szerint annak felhasználásáról leírást adó név, amely kellıen világos ahhoz, hogy a fogyasztó megismerhesse annak valódi jellegét, és megkülönböztethesse más termékektıl, amelyekkel esetleg össze lehetne téveszteni; o) elsıdleges összetevı : valamely élelmiszer olyan összetevıje vagy összetevıi, amelyek az adott élelmiszer több mint 50 %-át teszik ki, vagy amelyet a fogyasztó rendszerint az adott élelmiszer nevével azonosít, és amely esetében legtöbbször mennyiségi jelölés szükséges; p) az élelmiszer minıségmegırzési ideje : az az idıpont, ameddig az élelmiszer megfelelı tárolás mellett megırzi egyedi tulajdonságait; q) tápanyag : az e rendelet XIII. mellékletében felsorolt fehérje, szénhidrát, zsír, rost, nátrium, vitamin és ásványi anyag, és a valamely ezen kategóriába tartozó vagy azok alkotórészét képezı anyagok; qa) mesterséges nanoanyag : olyan mesterségesen elıállított anyag, amelynek egy vagy több dimenziója 100 nm vagy annál kisebb mérető, vagy amelynek belsı része vagy felülete különálló funkcionális részekbıl áll, amelyek közül soknak egy vagy több dimenziója 100 nm vagy annál kisebb mérető, beleértve a szerkezeteket, agglomerációkat vagy aggregátumokat, amelyek 100 nm vagy annál nagyobb méretőek lehetnek, de amelyeknek a nanoméretre jellemzı tulajdonságaik vannak. A nanoméretre jellemzı tulajdonságok közé tartoznak az alábbiak: i. a szóban forgó anyagok nagy fajlagos felületéhez kapcsolódó tulajdonságok; és/vagy ii. egyedi fizikai kémiai tulajdonságok, amelyek eltérnek a nem nanotechnológiával elıállított ugyanazon anyag tulajdonságaitól. 3. E rendelet alkalmazásában az élelmiszer származási országa az élelmiszernek a 2913/92/EK tanácsi rendelet cikkével összhangban meghatározott származását jelenti. PE \ 51

56 4. Az I. mellékletben szereplı külön fogalommeghatározások szintén alkalmazni kell. II. FEJEZET AZ ÉLELMISZEREKKEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁS ÁLTALÁNOS ELVEI 3. cikk Általános célkitőzések 1. Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás a fogyasztók egészségének és érdekeinek magas szintő védelmére törekszik azáltal, hogy a végsı fogyasztók számára alapot biztosít a megalapozott választáshoz és az élelmiszerek biztonságos felhasználásához, különös tekintettel az egészségügyi, gazdasági, környezetvédelmi, társadalmi és etikai szempontokra. 2. Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó jogszabályok célja, hogy az Unióban megvalósítsák a jogszerően elıállított és forgalomba hozott élelmiszerek szabad mozgását, adott esetben figyelembe véve, hogy szükség van az elıállítók jogszerő érdekeinek védelmére, valamint a jó minıségő termékek elıállításának ösztönzésére. 3. Amikor az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó jogszabályok új követelményeket állapítanak meg, az új követelmények hatálybalépését egyes megfelelıen indokolt esetek kivételével átmeneti idıszak követi. Az átmeneti idıszakban az új követelményeknek meg nem felelı címkét viselı élelmiszereket forgalomba lehet hozni, és az ilyen élelmiszereknek az átmeneti idıszak vége elıtt forgalomba hozott készleteit azok kimerüléséig továbbra is értékesíteni lehet. 3a. Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó jogszabályok elıkészítése, értékelése és felülvizsgálata során közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezeteken keresztül nyitott és átlátható, többek között az érdekeltekkel folytatott nyilvános konzultációra van szükség, kivéve, ha az ügy sürgıssége ezt nem teszi lehetıvé. 4. cikk Az élelmiszerekre vonatkozó kötelezı információkra irányadó elvek 1. Amennyiben az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó jogszabályok élelmiszerekre vonatkozó kötelezı információkat írnak elı, ez elsısorban olyan információkra vonatkozik, amelyek a következı csoportok valamelyikébe tartoznak: a) az élelmiszer azonosítására, összetételére, tulajdonságaira vagy egyéb jellemzıire vonatkozó információk; b) a fogyasztók egészségének védelmére és az élelmiszer biztonságos használatára vonatkozó információk. Ez különösen az alábbiakról szóló információra vonatkozik: i. olyan összetételi jellemzık, amelyek károsak lehetnek a fogyasztók bizonyos csoportjainak egészségére; 52 /PE

57 ii. iii. eltarthatóság, tárolás és biztonságos használat; az egészségre gyakorolt hatás, beleértve a valamely élelmiszer káros és veszélyes fogyasztásához kapcsolódó kockázatokat és következményeket; c) a táplálkozási jellemzıkre vonatkozó információk, hogy a fogyasztók beleértve a különleges étrendi igényő fogyasztókat megalapozott módon választhassanak. 2. Az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelezı tájékoztatás szükségességének mérlegelésekor figyelembe kell venni a fogyasztók többségénél megjelenı, bizonyos, általuk jelentıs értékőnek ítélt információk iránti, széles körő igényeket, vagy a fogyasztók számára jelentett, általánosan elfogadott esetleges elınyöket, hogy megalapozott módon választhassanak. 5. cikk Konzultáció az Európai Élelmiszer-biztonsági hatósággal A közegészségre feltehetıen hatással lévı, az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatos intézkedéseket az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósággal ( a Hatóság ) folytatott konzultációt követıen kell elfogadni. III. FEJEZET AZ ÉLELMISZEREKKEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁS ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI ÉS AZ ÉLELMISZER-VÁLLALKOZÓK KÖTELEZETTSÉGEI 6. cikk Alapkövetelmény A végsı fogyasztóknak vagy vendéglátásnak illetve közétkeztetésnek szánt valamennyi élelmiszert e rendeletnek megfelelı, élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásnak kell kísérnie. 7. cikk Tisztességes tájékoztatási gyakorlatok 1. Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás nem lehet megtévesztı, különösen: a) az élelmiszer jellemzıi, és különösen annak jellege, azonossága, tulajdonságai, összetétele, mennyisége, eltarthatósága, származási országa vagy eredetének helye, elıállításának vagy termelésének módja tekintetében; b) az élelmiszer olyan hatással vagy tulajdonsággal való felruházása révén, amellyel az nem rendelkezik; c) annak sugallása révén, hogy az élelmiszer különleges tulajdonságokkal rendelkezik, ha a szóban forgó tulajdonságokkal minden hasonló élelmiszer rendelkezik, különösen bizonyos alkotórészek és/vagy tápanyagok jelenlétének vagy hiányának kifejezett kiemelésével; PE \ 53

58 d) oly módon, hogy a külalak, a leírás vagy a képi ábrázolások a fogyasztó számára egy bizonyos élelmiszer vagy összetevı jelenlétét sugallják, noha valójában az élelmiszer egyik természetes alkotóelemét vagy szokásosan felhasznált összetevıjét más alkotóelemmel, illetve összetevıvel helyettesítették. 2. Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásnak pontosnak, egyértelmőnek és a fogyasztók számára könnyen érthetınek kell lennie. 3. Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás a természetes ásványvizekre és a különleges táplálkozási célú élelmiszerekre vonatkozó uniós jogi rendelkezésekben foglaltak figyelembevételével nem tulajdoníthat az élelmiszereknek emberi betegségek megelızésére, kezelésére vagy gyógyítására vonatkozó tulajdonságokat, és ilyen tulajdonságokra nem is utalhat. 4. Az (1), (2) és (3) bekezdést az alábbiakra is alkalmazni kell: a) reklámozás; b) az élelmiszerek megjelenítése, különösen formájuk, megjelenésük vagy csomagolásuk, a használt csomagolóanyagok, elrendezésük módja és kiállításuk kellékei. 8. cikk Felelısség 1. Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásért felelıs élelmiszer-vállalkozó az a vállalkozó, akinek neve vagy cégneve alatt az élelmiszert forgalomba hozzák, vagy ha ez a vállalkozó nem letelepedett az Unió területén, akkor az élelmiszert az uniós piacra behozó importır. 2. Az élelmiszerekkel kapcsolatos információkért felelıs élelmiszer-vállalkozónak biztosítania kell, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás feltüntetése és pontossága megfeleljen az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó alkalmazandó jogszabályoknak és a vonatkozó nemzeti elıírásoknak. 3. Azon élelmiszer-vállalkozók, amelyek tevékenysége nem érinti az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatást, nem értékesíthetnek olyan élelmiszert, amelyrıl tudják, vagy amelyrıl a birtokukban lévı szakmai információk alapján feltételezik, hogy az nem felel meg az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó, alkalmazandó jogszabályoknak és a vonatkozó nemzeti elıírásoknak. 4. Az élelmiszer-vállalkozók az ellenırzésük alá tartozó vállalkozásokban nem módosíthatják az élelmiszereket kísérı információkat, amennyiben ez a módosítás megtévesztené a végsı fogyasztót, vagy más módon csökkentené a fogyasztóvédelem szintjét, valamint a végsı fogyasztó lehetıségét arra, hogy megalapozottan választhasson. Az élelmiszer-vállalkozók felelısek az élelmiszereket kísérı információkban általuk tett bármilyen változtatásokért. 5. A (2) (4) bekezdés sérelme nélkül az élelmiszer-vállalkozóknak az ellenırzésük alá tartozó vállalkozásokban biztosítaniuk kell az élelmiszerekkel kapcsolatos 54 /PE

59 tájékoztatásra vonatkozó jogszabályok és a vonatkozó nemzeti elıírások által, az általuk végzett tevékenységekre elıírt követelmények betartását, és ellenırzik e követelmények teljesülését. 6. Az élelmiszer-ipari vállalkozóknak az ellenırzésük alá tartozó vállalkozásokban biztosítaniuk kell, hogy a végsı fogyasztónak vagy vendéglátásnak illetve közétkeztetésnek szánt, nem elırecsomagolt élelmiszerekkel kapcsolatos információkat az élelmiszert átvevı gazdasági szereplınek továbbítsák, hogy amennyiben kötelezı lehetıvé váljon az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelezı információk ismertetése a végsı fogyasztóval. 7. Az alábbi esetekben az élelmiszer-vállalkozóknak az ellenırzésük alá tartozó vállalkozásokban biztosítaniuk kell, hogy a 9. és 10. cikk szerint elıírt kötelezı adatok megjelenjenek az elıre csomagolt élelmiszeren vagy az ahhoz rögzített címkén, vagy az élelmiszerekre vonatkozó kereskedelmi dokumentációban, amennyiben garantálható, hogy az ilyen dokumentációt vagy a tárgyukat képezı élelmiszerekhez csatolják, vagy legkésıbb szállításának idıpontjáig elküldik: a) amennyiben az elırecsomagolt élelmiszert a végsı fogyasztóknak szánják, de azokat a végsı fogyasztóknak való értékesítés elıtti szakaszban forgalomba hozzák, feltéve, hogy ebben a szakaszban a vendéglátás illetve közétkeztetés számára történı értékesítés nem szerepel; b) amennyiben az elırecsomagolt élelmiszert vendéglátásnak illetve közétkeztetésnek szánják, hogy azok azt elkészítsék, feldolgozzák, szétdarabolják vagy felvágják. Az élelmiszer-vállalkozóknak az elsı albekezdés rendelkezéseire tekintet nélkül biztosítani kell, hogy a 9. cikk (1) bekezdésének a), f), g) és h) pontjában megadott adatok a forgalmazásra szánt elırecsomagolt élelmiszerek külsı csomagolásán szintén megjelenjenek. 8. Azon élelmiszer-vállalkozók, amelyek más élelmiszer-vállalkozók részére nem a végsı fogyasztónak vagy vendéglátásban, illetve közétkeztetésben mőködı élelmiszervállalkozónak szánt élelmiszert értékesítenek, biztosítják, hogy ezen más vállalkozók megkapják az ahhoz szükséges információkat, hogy adott esetben a (2) bekezdés szerinti kötelezettségeiknek meg tudjanak felelni. IV. FEJEZET ÉLELMISZEREKKEL KAPCSOLATOS KÖTELEZİ TÁJÉKOZTATÁS 1. SZAKASZ TARTALOM ÉS MEGJELENÉS 9. cikk A kötelezı adatok felsorolása 1. A cikknek megfelelıen, és az e fejezetben foglalt kivételektıl eltekintve a következı adatokat kötelezı feltüntetni: PE \ 55

60 a) az élelmiszer neve; b) az össztevık felsorolása; c) minden olyan, allergiát vagy intoleranciát okozó, a II. mellékletben szereplı, vagy a II. mellékletben szereplı anyagokból vagy termékekbıl származó összetevı vagy technológiai segédanyag, amelyet élelmiszer elıállításánál vagy elkészítésénél használnak fel, és a késztermékben még jelen van, akár megváltozott formában is; d) bizonyos összetevık vagy összetevıcsoportok mennyisége; e) az élelmiszer nettó mennyisége; f) a minıség megırzésének várható idıtartama vagy a fogyaszthatósági idıtartam lejárata; g) a különleges tárolási és/vagy felhasználási feltételek; h) a 8. cikk (1) bekezdésében említett élelmiszer-vállalkozás neve vagy cégneve és címe; i) a származási ország vagy az eredet helye, amennyiben azt a 25. cikk elıírja; j) felhasználási útmutató, amennyiben ilyen útmutató hiányában nehéz megfelelıen felhasználni az élelmiszert; k) az 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú italok esetében a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban; l) tápértékjelölés. 2. Az (1) bekezdésben említett adatokat betővel és számmal kell jelezni. A 34. cikk sérelme nélkül az adatok piktogramok vagy szimbólumok segítségével is feltüntethetık. 3. Azokban az esetekben, amelyekre vonatkozóan a Bizottság az e bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusokat fogadott el, az (1) bekezdésben említett adatok szavak és számok helyett piktogramok vagy szimbólumok segítségével is kifejezhetık. Annak érdekében, hogy a kötelezı adatok szavaktól és számoktól eltérı egyéb kifejezési módjai is a fogyasztók rendelkezésére álljanak, a Bizottság figyelembe véve a fogyasztók általi egységes értelmezést igazoló bizonyítékokat a 49. cikkkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén megállapíthatja azokat a kritériumokat, melyek teljesülése esetén az (1) bekezdésben említett egy vagy több adat szavak és számok helyett piktogramok és szimbólumok segítségével is kifejezhetı, feltéve, hogy a tájékoztatásnak ez a módja a szavakkal és számokkal történı adatközléssel azonos információértékkel bír. 3a. E cikk (3) bekezdésének egységes végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a (3) bekezdés értelmében az egy vagy több 56 /PE

61 adat szavak és számok helyett piktogramok és szimbólumok segítségével történı közlésére megállapított kritériumok alkalmazásának szabályai tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. 10. cikk Egyes élelmiszerfajtákra vagy csoportokra vonatkozó kötelezı kiegészítı adatok 1. A 9. cikk (1) bekezdésében említett adatokon felül a III. melléklet állapítja meg a meghatározott élelmiszerfajtákra vagy -csoportokra vonatkozó kiegészítı kötelezı adatokat. 2. A Bizottság a fogyasztók egyes élelmiszerkategóriákkal kapcsolatos tájékoztatása, valamint a legújabb technológiai ismeretek és tudományos eredmények figyelembevétele, a fogyasztók egészségének védelme vagy az élelmiszer biztonságos felhasználása céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, a 49. cikkel összhangban módosíthatja a III. mellékletet. Ha a fogyasztók egészségét fenyegetı kockázat felmerülése esetén rendkívül sürgıs okokból szükséges, az 52. cikkben elıírt eljárás alkalmazandó az e cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra. 11. cikk Mértékegységek A 9. cikk rendelkezései nem érintik a mértékegységekre vonatkozó külön uniós rendelkezéseket. 12. cikk Az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelezı tájékoztatás elérhetısége és elhelyezése 1. Az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelezı tájékoztatásnak e rendeletnek megfelelıen rendelkezésre kell állnia és könnyen hozzáférhetınek kell lennie valamennyi élelmiszer esetében. 2. Elırecsomagolt élelmiszerek esetében az élelmiszerekre vonatkozó kötelezı információt közvetlenül a csomagoláson vagy az arra rögzített címkén kell feltüntetni. 3. Annak érdekében, hogy a fogyasztók egyes kötelezı adatokról az adat jellegének jobban megfelelı módon értesüljenek, a Bizottság figyelembe véve a fogyasztók általi egységes értelmezést és a szóban forgó tájékoztatási módok fogyasztók általi általános igénybevételét igazoló bizonyítékokat a 49. cikkkel összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján megállapíthat olyan kritériumokat, melyek teljesülése esetén egyes kötelezı adatok a csomagoláson vagy címkén való feltüntetéstıl eltérı módon is közölhetık, feltéve, hogy a tájékoztatásnak ez a módja a csomagoláson vagy címkén elhelyezett adatokkal azonos információértékkel bír. PE \ 57

62 3a. E cikk (3) bekezdésének egységes végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a (3) bekezdésben egyes kötelezı adatok csomagolástól vagy címkétıl eltérı helyen történı közlésére megállapított kritériumok alkalmazásának szabályai tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. 4. Nem elırecsomagolt élelmiszer esetében a 42. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni. 13. cikk A kötelezı adatok feltüntetése 1. A 42. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott nemzeti intézkedések sérelme nélkül, az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelezı tájékoztatást feltőnı helyen kell megjeleníteni úgy, hogy könnyen láthatók, jól olvashatók és adott esetben letörölhetetlenek legyenek. Nem rejthetik el, tehetik kivehetetlenné, vonhatják el róluk a figyelmet vagy szakíthatják meg azokat más írott vagy képi anyaggal vagy bármilyen egyéb közbeiktatott anyaggal. 2. A bizonyos élelmiszerekre alkalmazandó külön uniós rendelkezések sérelme nélkül, ha a 9. cikk (1) bekezdésében felsorolt kötelezı adatokat a csomagoláson vagy az ahhoz rögzített címkén tüntetik fel a jó olvashatóságot biztosító módon, akkor azokat olyan betőméretben kell a csomagolásra vagy a címkére nyomtatni, amelynél a IV. melléklet szerint meghatározott x-magasság legalább 1,2 mm. 3. A (2) bekezdésben említett legkisebb megengedett betőméret x-magassága legalább 0,9 mm abban az esetben, ha a csomagolás vagy tárolóedény legnagyobb felülete kisebb, mint 80 cm Az e rendeletben meghatározott célok elérése érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, a 49. cikkel összhangban szabályokat állapít meg az olvashatóságra vonatkozóan. Az elsı albekezdésben említett okból a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, a 49. cikkel összhangban kiterjesztheti az e cikk (6) bekezdésében említett követelményeket egyes meghatározott élelmiszerfajták- vagy csoportok kiegészítı kötelezı adataira is. 6. A 9. cikk (1) bekezdésének a), e) és k) pontjában felsorolt adatokat ugyanazon látómezıben kell feltüntetni. 7. A 16. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetekben az e cikk (6) bekezdését nem kell alkalmazni. 14. cikk Távértékesítés 58 /PE

63 1. A 9. cikkben megállapított tájékoztatási követelmények sérelme nélkül, a távközlı eszközzel értékesítésre kínált elırecsomagolt élelmiszerek esetében: a) az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelezı tájékoztatást a 9. cikk (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott adatok kivételével a vásárlás befejezését megelızıen kell rendelkezésre bocsátani, és azokat fel kell tüntetni a távértékesítést elısegítı anyagban, vagy más megfelelı, az élelmiszer-vállalkozó által egyértelmően meghatározott eszközökkel kell azokat rendelkezésre bocsátani. Amennyiben más megfelelı eszközök kerülnek alkalmazásra, az élelmiszer-vállalkozónak az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelezı tájékoztatást bárminemő kiegészítı költség felszámítása nélkül kell a fogyasztó rendelkezésre bocsátani; b) az átadás idıpontjában valamennyi kötelezı adatot rendelkezésre kell bocsátani. 2. Távközlı eszközzel értékesítésre kínált nem elırecsomagolt élelmiszerek esetében a 42. cikk értelmében szükséges adatokat kell rendelkezésre bocsátani e cikk (1) bekezdésének megfelelıen. 3. Az (1) bekezdés a) pontja nem vonatkozik az élelmiszer-automatákban és az automatizált értékesítı helyeken értékesítésre kínált élelmiszerekre. 15. cikk Nyelvi követelmények 1. A 9. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelezı tájékoztatást az élelmiszer forgalmazásának helye szerinti tagállam fogyasztói által könnyen érthetı nyelven kell megjeleníteni. 2. Az élelmiszer forgalmazása szerinti tagállam saját területén elıírhatja, hogy az adatokat tüntessék fel az Unió hivatalos nyelvei közül egy vagy több nyelven. 3. Az (1) és (2) bekezdés nem zárja ki az adatok több nyelven történı feltüntetését. 16. cikk Egyes kötelezı adatok elhagyása 1. Újrafelhasználásra szánt, letörölhetetlenül megjelölt és ezért címkét, győrőt vagy gallért nem viselı üvegtartályok esetében kizárólag a 9. cikk (1) bekezdésének a), c), e), f) és l) pontjában felsorolt adatok megadása kötelezı. 2. Olyan csomagolás vagy tárolóedény esetében, amelynek legnagyobb felülete 10 cm2- nél kisebb, kizárólag a 9. cikk (1) bekezdésének a), c), e) és f) pontjában felsorolt adatok megadása kötelezı a csomagoláson vagy a címkén. A 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett adatokat más eszközökkel kell megadni, vagy a fogyasztó kérésére rendelkezésre kell bocsátani. 3. A kötelezı tápértékjelölés elıíró egyéb uniós rendelkezések sérelme nélkül a 9. cikk (1) bekezdésének l) pontjában említett tájékoztatást nem kötelezı feltüntetni a IV. mellékletben felsorolt élelmiszerek esetében. PE \ 59

64 4. Az összetevık feltüntetését vagy a kötelezı tápértékjelölést elıíró egyéb uniós rendelkezések sérelme nélkül, a 9. cikk (1) bekezdésének b) és l) pontjában említett adatok feltüntetése nem kötelezı a több mint 1,2 térfogatszázalék alkoholt tartalmazó italok esetében. A Bizottság * -ig jelentést készít a 18. cikknek és a 29. cikk (1) bekezdésének az e bekezdésben említett termékekre való alkalmazásáról és arról, hogy az alkoholtartalmú italokra a jövıben ki kell-e terjeszteni különösen az energiatartalomra vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget, és az esetleges mentességek indokolását is belefoglalja a jelentésbe, figyelemmel az érintett uniós szakpolitikákkal való összhangra is. Ezzel összefüggésben a Bizottság megvizsgálja, hogy szükséges-e fogalommeghatározásra irányuló javaslatot elıterjesztenie az alkopopok vonatkozásában. A Bizottság e jelentést adott esetben kiegészíti egy olyan jogalkotási javaslattal, amely meghatározza az e termékekre vonatkozó, az összetevık feltüntetésére vagy a kötelezı tápértékjelölésre vonatkozó szabályokat. 2. SZAKASZ A KÖTELEZİ ADATOKRA VONATKOZÓ RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK 17. cikk Az élelmiszer neve 1. Az élelmiszer megnevezése annak jogszerő neve. Ilyen név hiányában az élelmiszer megnevezése a szokásos neve, vagy amennyiben nincs szokásos neve, vagy a szokásos nevét nem használják, az élelmiszer leíró nevét kell feltüntetni. 2. A forgalomba hozatal helye szerinti tagállamban megengedett az élelmiszer azon nevének használata, amely alatt a terméket az elıállítás helye szerinti tagállamban jogszerően gyártják és forgalomba hozzák. Ha azonban e rendelet egyéb rendelkezéseinek, különösen a 9. cikkben szereplı rendelkezéseknek az alkalmazása nem tenné lehetıvé, hogy a forgalomba hozatal helye szerinti tagállam fogyasztói megismerjék az élelmiszer valódi jellegét, és azt megkülönböztessék más élelmiszerektıl, amelyekkel esetleg össze lehetne téveszteni, az élelmiszer nevét más leíró tájékoztatásnak kell kísérnie, amelynek az élelmiszer neve közelében kell megjelennie. 3. Az élelmiszernek az elıállítás helye szerinti tagállamban használt neve kivételes esetekben nem alkalmazható a forgalomba hozatal helye szerinti tagállamban, ha az elıállítás helye szerinti tagállamban az általa megjelölt élelmiszer az összetételét vagy elıállítását tekintve annyira különbözik a forgalomba hozatal helye szerinti tagállamban az ilyen néven ismert élelmiszertıl, hogy a (2) bekezdés nem elegendı annak biztosításához, hogy a fogyasztó a forgalomba hozatal helye szerinti tagállamban megfelelı tájékoztatást kapjon. * HL: kérem illessze be a dátumot: e rendelet hatálybalépésétıl számított három év. 60 /PE

65 4. Az élelmiszer nevét nem helyettesítheti szellemi tulajdonként védett név, márkanév vagy fantázianév. 5. Az élelmiszer nevére vonatkozó külön rendelkezéseket és az azt kísérı adatokat az V. melléklet állapítja meg. 18. cikk Az összetevık felsorolása 1. Az összetevık listájának élén vagy a lista elıtt az összetevık szó vagy azt tartalmazó cím áll. A felsorolásnak tartalmaznia kell az élelmiszer összes összetevıjét, az élelmiszer elıállításakor való felhasználásuk idıpontjában mért tömegük szerinti csökkenı sorrendben. 2. Az összetevıket saját nevük szerint kell feltüntetni, adott esetben a 17. cikkben és a VI. mellékletben megállapított szabályoknak megfelelıen. 3. A mesterséges nanoanyag formájában jelen lévı valamennyi összetevıt egyértelmően fel kell tüntetni az összetevık között. Ezen összetevık nevét a nano szó követi zárójelben. 4. Az e cikk (1) és (2) bekezdésének alkalmazására vonatkozó további szabályokat a VI. melléklet állapítja meg. 4a. Az e rendeletben meghatározott célok elérése érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, a 49. cikkel összhangban módosítja a 2. cikk (2) bekezdésének qa) pontjában említett mesterséges nanoanyagokra vonatkozó fogalommeghatározást, hozzáigazítva azt az új mőszaki és tudományos eredményekhez vagy a nemzetközileg elfogadott fogalommeghatározásokhoz. 19. cikk Az összetevık felsorolásának elhagyása 1. Az alábbi élelmiszereken nem kötelezı feltüntetni az összetevıket: a) friss gyümölcs és zöldség, beleértve a burgonyát, amelyet nem hámoztak meg, vágtak fel vagy kezeltek hasonló módon; b) szénsavas víz, amelynek termékleírásában szerepel, hogy az szénsavval dúsított; c) erjesztett ecetfélék, amelyek kizárólag egyetlen alapanyagból származnak, feltéve, hogy nem adtak hozzá más összetevıt; d) sajt, vaj, savanyú tej és tejszín, feltéve, hogy nem adtak hozzá az elıállításukhoz szükséges tej eredető alapanyagoktól, enzimektıl és mikrobatenyészettıl, illetve a friss vagy ömlesztett sajttól eltérı sajtfélék esetében az azok elıállításához szükséges étkezési sótól eltérı összetevıt; e) egyetlen összetevıbıl álló élelmiszer, amennyiben: PE \ 61

66 i. az élelmiszer neve megegyezik az összetevı nevével; vagy ii. az élelmiszer neve lehetıvé teszi az összetevı jellegének egyértelmő azonosítását. 2. Annak figyelembevétele érdekében, hogy meghatározott élelmiszerfajták vagy - csoportok esetében a fogyasztók számára milyen jelentıséggel bír az összetevık felsorolása, a Bizottság kivételes esetekben, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, a 49. cikkel összhangban kiegészítheti e cikk (1) bekezdését, feltéve hogy az elhagyások nem eredményezik a végsı fogyasztók, illetve a vendéglátás, illetve a közétkeztetés nem megfelelı tájékoztatását. 20. cikk Az élelmiszer összetevıinek elhagyása az összetevık felsorolásából A 21. cikk sérelme nélkül, az élelmiszerek alábbi összetevıit nem kötelezı feltüntetni az összetevık között: a) az összetevı olyan alkotóelemei, amelyeket a gyártási folyamat során átmenetileg kivontak, majd késıbb az eredeti aránynál nem nagyobb mértékben visszajuttattak; b) az olyan élelmiszer-adalékanyagok és élelmiszerenzimek, i. amelyek jelenléte az adott élelmiszerben kizárólag annak a ténynek tulajdonítható, hogy azokat az élelmiszer egy vagy több összetevıje tartalmazta, de az 1333/2008/EK rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett átviteli elvvel összhangban technológiai funkcióval a késztermékben már nem rendelkeznek; vagy ii. amelyeket technológiai segédanyagként használnak; c) azok az anyagok, amelyek nem élelmiszer-adalékanyagok, de amelyeket a szigorúan szükséges mértékben a hordozóanyagokkal megegyezı módon és megegyezı célra használnak; d) azok az anyagok, amelyek nem élelmiszer-adalékanyagok, de amelyeket a technológiai segédanyagokkal megegyezı módon és megegyezı célra használnak, és a késztermékben még jelen vannak, akár megváltozott formában is; e) víz: i. amennyiben a vizet kizárólag koncentrált vagy dehidratált formában lévı összetevı eredeti állapotba való visszaállításához alkalmazzák az elıállítás során; vagy ii. olyan folyadékközeg esetében, amelyet általában nem fogyasztanak el. 21. cikk Egyes allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok vagy termékek jelölése 62 /PE

67 1. A 42. cikk (2) bekezdésében elfogadott szabályok sérelme nélkül, a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: a) az adatokat a 18. cikk (1) bekezdésében megállapított szabályokkal összhangban az összetevık listáján kell feltüntetni, a II. melléklet listáján szereplı anyag vagy termék nevének egyértelmő megjelölésével, és b) a II. melléklet listáján szereplı anyag vagy termék nevét olyan szedéssel például betőtípussal, stílussal vagy háttérszínnel kell kiemelni, amely azt egyértelmően elkülöníti a többi összetevıtıl. Az össztevık felsorolásának hiányában a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett adatok megjelölésének a tartalmaz szóból és a II. melléklet listáján szereplı anyag vagy termék nevébıl kell állnia. Amennyiben egy adott élelmiszernek több összetevıje vagy technológiai segédanyaga is egy bizonyos, a II. melléklet listáján szereplı anyagból vagy termékbıl származik, a jelölésen ezt minden érintett összetevı vagy technológiai segédanyag tekintetében egyértelmően fel kell tüntetni. Nem kell azonban feltüntetni a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett adatokat azokban az esetekben, amikor az élelmiszer neve egyértelmő utalást tartalmaz az érintett anyagra vagy termékre vonatkozóan. 2. A Bizottság a fogyasztók jobb tájékoztatása, valamint a legújabb tudományos eredmények és technológiai ismeretek figyelembevétele céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, a 49. cikkel összhangban szisztematikusan átvizsgálja és szükség esetén naprakésszé teszi a II. mellékletben szereplı listát. Ha a fogyasztók egészségét fenyegetı kockázat felmerülése esetén rendkívül sürgıs okokból szükséges, az 52. cikkben elıírt eljárás alkalmazandó az e cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra. 22. cikk Az összetevık mennyiségi jelölése 1. Az élelmiszer elıállítása vagy elkészítése során felhasznált valamely összetevınek vagy az összetevık ilyen csoportjának mennyiségét kötelezı feltüntetni, amennyiben az érintett összetevı vagy összetevık csoportja: a) megjelenik az élelmiszer nevében, vagy a fogyasztó azt rendszerint társítja az említett megnevezéssel; b) szavakkal, képpel vagy grafikával hangsúlyozva van a jelölésen; or c) alapvetıen jellemez egy élelmiszert, és megkülönbözteti azt olyan termékektıl, amelyekkel összetéveszthetı lenne neve vagy megjelenítése miatt. PE \ 63

68 2. A VIII. melléklet állapítja meg az (1) bekezdés alkalmazására vonatkozó technikai szabályokat, beleértve azokat az egyedi eseteket, amikor a mennyiségi jelölés bizonyos összetevık tekintetében nem kötelezı. 23. cikk Nettó mennyiség 1. Az élelmiszerek nettó mennyiségét literben, centiliterben, milliliterben, kilogrammban vagy grammban kell kifejezni az alábbiak szerint: a) folyékony termékek esetében térfogategységben; b) más termékek esetében tömegegységben. 2. Annak érdekében, hogy a fogyasztók számára érthetıbbé váljanak az élelmiszerekre vonatkozóan a jelölésen feltüntetett információk, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, a 49. cikkel összhangban egyes élelmiszerek vonatkozásában a nettó mennyiségnek az e cikk (1) bekezdésében elıírtaktól eltérı formában való közlését is elıírhatja. 3. Az (1) bekezdés alkalmazására vonatkozó technikai szabályokat a IX. melléklet állapítja meg, beleértve azokat az eseteket, amikor a nettó mennyiség feltüntetése nem kötelezı. 24. cikk Minıségmegırzési idı, fogyaszthatósági idı, valamint a fagyasztás idıpontja 1. Olyan élelmiszerek esetében, amelyek mikrobiológiai szempontból gyorsan romlandók, és ezért rövid idı elteltével valószínőleg közvetlen veszélyt jelentenek az egészségre, a minıségmegırzési idıt a fogyaszthatósági idı helyettesíti. A fogyaszthatósági idı lejártát követıen az élelmiszer a 178/2002/EK rendelet 14. cikkének (2) (5) bekezdésével összhangban nem minısül biztonságosnak. 2. A megfelelı dátumot a X. melléklettel összhangban kell kifejezni. 3. A Bizottság a minıségmegırzési idı X. melléklet 1c. pontja szerinti egységes feltüntetésének biztosítása érdekében részletes szabályokat megállapító végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el erre vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. 24a. cikk Tárolási vagy felhasználási feltételek 1. Amennyiben az élelmiszer különleges tárolási vagy felhasználási feltételeket igényel, ezeket fel kell tüntetni. 2. A tárolási feltételeket és/vagy a fogyasztási határidıt tartalmazó jelölést oly módon kell elhelyezni, hogy a csomagolás felbontása után is lehetséges legyen a megfelelı tárolás vagy használat. 64 /PE

69 25. cikk Származási ország vagy az eredet helye 1. Ezt a cikket a vonatkozó uniós rendelkezésekben különösen a hagyományos különleges terméknek minısülı mezıgazdasági termékekrıl és élelmiszerekrıl szóló, március 20-i 509/2006/EK tanácsi rendeletben 1 és a mezıgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletben 2 megállapított jelölési követelmények sérelme nélkül kell alkalmazni. 2. Kötelezı feltüntetni a származási országot vagy az eredet helyét: a) abban az esetben, ha ezek feltüntetésének elmulasztása félrevezethetné a fogyasztókat az élelmiszer valódi származási országa vagy eredetének helye tekintetében, különösen, ha az élelmiszerrel kapcsolatos tájékoztatás vagy a címke egésze egyébként arra utalna, hogy az élelmiszer származási országa vagy eredetének helye más; b) a XI. mellékletben felsorolt Kombinált Nómenklatúra (KN) kódok alá tartozó hús esetében. Ezt a pontot a (6) bekezdésben említett végrehajtási aktusok elfogadására is figyelemmel kell alkalmazni. 3. Ha az élelmiszer származási országát vagy eredetének helyét feltüntetik, és az nem egyezik meg elsıdleges összetevıje vagy összetevıi származási országával vagy eredetének helyével, a) akkor az érintett elsıdleges összetevı származási országát vagy eredetének helyét szintén meg kell adni; vagy b) akkor az elsıdleges összetevı származási országát vagy eredetének helyét az élelmiszer származási országától vagy eredetének helyétıl eltérıként kell feltüntetni. Ezt a bekezdést a (6) bekezdésben említett végrehajtási aktusok elfogadására is figyelemmel kell alkalmazni. 4. A Bizottság a (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának kezdetét követı öt éven belül jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az abban a pontban említett termékek származási országa vagy eredetének helye kötelezı megjelölésének értékelése céljából. 5. A Bizottság -ig * jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az alábbi élelmiszerek származási országának vagy eredetük helyének kötelezı megjelölésérıl: a) a marhahústól és a (2) bekezdés b) pontjában említettektıl eltérı hústermékek; b) tej; 1 2 * HL L 93., , 1. o. HL L 93., , 12. o. HL: kérem, illessze be az idıpontot, amely az e rendelet hatálybalépését követı három év. PE \ 65

70 c) a tejtermékek összetevıjeként felhasznált tej; e) feldolgozatlan élelmiszerek; f) egyetlen összetevıbıl álló termékek; g) a valamely élelmiszernek több mint 50 %-át kitevı összetevık. 5a. A Bizottság -ig * jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az összetevıként felhasznált hús származási országának vagy eredete helyének kötelezı megjelölésérıl. 5b. Az (5a) és (5b) bekezdésekben említett jelentéseknek figyelembe kell vennie a fogyasztók tájékoztatás iránti igényét, a származási ország vagy az eredet helye kötelezı jelölésének megvalósíthatóságát és az ezen intézkedések bevezetésébıl eredı költségek és elınyök elemzését, ideértve a belsı piacra és a nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatást is. A Bizottság e jelentéseihez a vonatkozó uniós rendelkezések módosítására vonatkozó javaslatokat is csatolhat. 6. A Bizottság, hatástanulmányok elvégzését követıen, -ig* elfogadja az e cikk (2) bekezdése b) pontjának és (3) bekezdésének alkalmazására vonatkozó végrehajtási szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. 6a. A (2) bekezdés b) pontjában, az (5) bekezdés a) pontjában és az (5a) bekezdésben említett élelmiszerek esetén az e cikk szerinti jelentéseknek és hatásvizsgálatoknak ki kell térniük többek között a származási ország vagy az eredet helye feltüntetésének módozataira, különös tekintettel az összes alábbi, az állat élete szempontjából meghatározó elemre: a) születés helye; b) a nevelés helye; c) a levágás helye. 26. cikk Felhasználási útmutató 1. Az élelmiszeren a felhasználási útmutatót úgy kell feltüntetni, hogy az tegye lehetıvé az élelmiszer megfelelı felhasználását. 2. A Bizottság részletes szabályokat megállapító végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el e cikk (1) bekezdésének egyes meghatározott élelmiszerek tekintetében történı ** HL: kérem, illessze be az idıpontot, amely az e rendelet hatálybalépését követı két év. 66 /PE

71 végrehajtására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. 27. cikk Alkoholtartalom 1. A 2204 KN-kód alá tartozó termékek esetében a térfogatszázalékban megadott alkoholtartalom feltüntetésére vonatkozó szabályokat az ilyen termékekre vonatkozó külön uniós rendelkezések állapítják meg. 2. Az 1,2 térfogatszázalékot meghaladó alkoholtartalmú, az (1) bekezdésben említettektıl eltérı italok térfogatszázalékban kifejezett tényleges alkoholtartalmát a XII. melléklettel összhangban kell feltüntetni. 3. SZAKASZ TÁPÉRTÉKJELÖLÉS 28. cikk Kapcsolat más jogszabályokkal 1. E szakaszt nem kell alkalmazni a következı jogszabályok hatálya alá tartozó élelmiszerekre: a) az Európai Parlament és a Tanács június 10-i 2002/46/EK irányelve az étrend-kiegészítıkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl 1 ; b) Az Európai Parlament és a Tanács június 18-i 2009/54/EK irányelve a természetes ásványvizek kinyerésérıl és forgalmazásáról E szakaszt a különleges táplálkozási célú élelmiszerekrıl szóló, május 6-i 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3, valamint az említett irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében említett egyedi irányelvek sérelme nélkül kell alkalmazni. 29. cikk Tartalom 1. A kötelezı tápértékjelölésnek a következıket kell tartalmaznia: a) energiatartalom; és b) a zsír- és telítettzsír-tartalom, a szénhidráttartalom, a cukortartalom, a fehérjetartalom, valamint a sótartalom HL L 183., , 51. o. HL L 164., , 45. o. HL L 124., , 21. o. PE \ 67

72 A tápértékjelölés közvetlen közelében adott esetben fel lehet tüntetni egy arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az élelmiszer kizárólag a nátrium természetes jelenlétébıl adódóan tartalmaz sót. 2. A kötelezı tápértékjelölés (1) bekezdésben említett tartalma kiegészíthetı az alábbiak közül egy vagy több további tápanyag mennyiségének megjelölésével: b) egyszeresen telítetlen zsírok; c) többszörösen telítetlen zsírok; d) poliolok; e) keményítı; f) rost; g) a XIII. melléklet A. részének 1. pontjában felsorolt és a XIII. melléklet A. részének 2. pontjában foglalt meghatározás szerint jelentıs mennyiségben jelen lévı vitaminok, vagy ásványi anyagok. 3. Az (1) bekezdés szerinti kötelezı tápértékjelölésnek az elırecsomagolt élelmiszerek jelölésén való feltüntetésekor a következı információkat meg lehet ismételni a jelölésen: a) az energiatartalom; vagy b) az energiaérték és a zsír- és telítettzsírsav-tartalom, a cukortartalom, valamint a sótartalom. 4. A 35. cikk (1) bekezdésétıl eltérıen abban az esetben, ha a 16. cikk (4) bekezdésében említett termékek jelölése tartalmazza a tápértékjelölést, lehetıség van arra, hogy e tájékoztatás az energiatartalomra korlátozódjon. 5. A 42. cikk sérelme nélkül és a 35. cikk (1) bekezdésétıl eltérıen abban az esetben, ha a 42. cikk (1) bekezdésében említett termékek jelölése tartalmazza a tápértékjelölést, lehetıség van arra, hogy e tájékoztatás az alábbiakra korlátozódjon: a) az energiatartalom; vagy b) az energiatartalom és a zsír- és telítettzsír-tartalom, a cukortartalom, valamint a sótartalom. 6. Annak figyelembevétele érdekében, hogy az e cikk (2) (5) bekezdésében említett információk a fogyasztók tájékoztatása szempontjából mennyire fontosak, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján a 49. cikkel összhangban elemek hozzáadásával vagy törlésével módosíthatja e cikk (2) (5) bekezdését. 68 /PE

73 6a. A Bizottság legkésıbb...-ig * jelentést készít a transzzsírok élelmiszerekben és az európai lakosság általános tápanyagbevitelében való jelenlétérıl, figyelembe véve a tagállamokban szerzett tudományos bizonyítékokat és tapasztalatot. A jelentés értékeli azokat a módszereket, amelyek segítségével a fogyasztók képesek lehetnek egészségesebb döntéseket hozni az élelmiszerekkel és általában a tápanyagbevitellel kapcsolatosan, vagy amelyek elısegíthetik, hogy egészségesebb élelmiszereket termeljenek és kínáljanak a fogyasztóknak, ideértve többek között a fogyasztók számára a transzzsírokról nyújtott tájékoztatást és ezek alkalmazásának korlátozását is. A Bizottság szükség esetén jogalkotási javaslatot csatol a jelentéshez. 30. cikk Számítás 1. Az energiatartalmat a XIV. mellékletben felsorolt átszámítási együtthatók alkalmazásával kell kiszámítani. 2. A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján a 49. cikkel összhangban átszámítási együtthatókat fogadhat el a XIII. melléklet A. részének 1. pontjában említett vitaminok és ásványi anyagok tekintetében, lehetıvé téve e vitaminok és ásványi anyagok élelmiszerekben található mennyiségének pontosabb kiszámítását. Ezeket az átváltási együtthatókat a XIV. mellékletbe kell beilleszteni. 3. A 29. cikk (1) (5) bekezdésében említett energiaérték és tápanyagmennyiség az értékesítésre kerülı élelmiszer energia- és tápanyagmennyisége. Adott esetben ezen információk vonatkozhatnak az elkészített élelmiszerre is, feltéve, hogy kellıen részletes felhasználási utasításokat adnak meg, és az információk a fogyasztásra kész élelmiszerre vonatkoznak. 4. A megadott értékeknek az egyes esetek függvényében olyan átlagértékeknek kell lenniük, amelyek a következıkön alapulnak: a) az élelmiszer elıállítója által végzett vizsgálatok; b) a felhasznált összetevık ismert vagy tényleges átlagértékeibıl végzett számítások; vagy c) általánosan meghatározott és elfogadott adatokból kiinduló számítások. E bekezdés egységes alkalmazása érdekében a Bizottság részletes szabályokat megállapító végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a megadott értékek pontosságára vonatkozóan, például a megadott értékek és a hatósági ellenırzések során meghatározott értékek közötti különbségeket illetıen. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. 31. cikk Mennyiségek kifejezése 100 g-ra vagy 100 ml-re * HL: kérem, illessze be az idıpontot, amely az e rendelet hatálybalépését követı három év. PE \ 69

74 1. Az energiatartalmat és a 29. cikk (1) és (5) bekezdéseiben említett tápanyagok mennyiségét a XV. mellékletben felsorolt mértékegységek használatával kell kifejezni. 2. A energiatartalmat és a 29. cikk (1) (5) bekezdésében említett tápanyagok mennyiségét 100 g-ra vagy 100 ml-re vonatkozóan kell kifejezni. 3. A vitaminok és ásványi anyagok mennyiségét azok megadásakor a (2) bekezdésben említett formán kívül a XIII. melléklet A. részének 1. pontjában említett beviteli referenciaértékek százalékában is fel kell tüntetni, 100 g-ra vagy 100 ml-re kifejezve. 4. Az e cikk (2) bekezdésében említett kifejezési formákon kívül az energiatartalmat és a 29. cikk (1), (3), (4) és (5) bekezdésében említett tápanyagok mennyiségét adott esetben a XIII. melléklet B. részében említett beviteli referenciaértékek százalékában is meg lehet adni, 100 g-ra vagy 100 ml-re kifejezve 4a. Amennyiben az adatokat a (4) bekezdés szerint adják meg, közvetlen közelükben fel kell tüntetni a következı mondatot: A bevitel referenciaértéke átlagos felnıtt esetében (8400 kj/2000 kcal). 32. cikk Adatok megadása adagonként vagy fogyasztási egységként 1. Az alábbi esetekben az energiatartalom és a 29. cikk (1) (5) bekezdésében említett tápanyagok mennyisége a fogyasztók számára könnyen felismerhetı adagonként és/vagy fogyasztási egységenként is megadható, feltéve hogy az adag vagy fogyasztási egység mennyiségét, valamint az egy csomagban található adagok vagy fogyasztási egységek számát a jelölésen feltüntetik: a) a 31. cikk (2) bekezdésében említett 100 g-ra vagy 100 ml-re vetített kifejezési forma kiegészítéseként; b) a 31. cikk (3) bekezdésében a vitaminok és ásványi anyagok tekintetében említett, 100 g-ra vagy 100 ml-re vetített kifejezési forma kiegészítéseként; c) a 31. cikk (4) bekezdésében említett 100 g-ra vagy 100 ml-re vetített kifejezési forma kiegészítéseként vagy ahelyett, 2. A 31. cikk (2) bekezdésétıl eltérıen, a 29. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett esetekben az energiatartalmom és a tápanyagok mennyiségének megadása, és/vagy a XIII. melléklet B. részében felsorolt beviteli referenciaértékek százalékában való kifejezésük csak adagonként vagy fogyasztási egységenként is lehetséges. Amennyiben a tápanyagmennyiséget az elsı albekezdés értelmében csak adagonként vagy fogyasztási egységenként adják meg, az energiatartalmat 100 g-ra vagy 100 mlre vetítve és adagonként vagy fogyasztási egységenként is meg kell adni. 2a. A 31. cikk (2) bekezdésétıl eltérıen, a 29. cikk (5) bekezdésében említett esetekben az energiatartalmom és a tápanyagok mennyiségének megadása, és/vagy a XIII. melléklet B. részében felsorolt beviteli referenciaértékek százalékában való kifejezésük csak adagonként vagy fogyasztási egységenként is lehetséges. 70 /PE

75 3. A jelzett adag mennyiségét vagy a fogyasztási egységet a tápértékjelölés közvetlen közelében kell feltüntetni. 4. A tápértékjelölés adagonkénti vagy fogyasztási egységenkénti adatközlés egységességének, valamint a fogyasztók számára egységes összehasonlítási alapnak a biztosítása érdekében a Bizottság a fogyasztók tényleges fogyasztási magatartásának és az étrendre vonatkozó ajánlásoknak a figyelembevételével végrehajtási rendelkezések révén szabályokat fogad el egyes különös élelmiszer-csoportok tekintetében a tápértékjelölés adagonkénti vagy fogyasztási egységenkénti adatközlésre vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. 33. cikk Megjelenítés 1. A 29. cikk (1) és (2) bekezdésében említett adatokat ugyanazon látómezıben kell feltüntetni. Ezeket az adatokat együtt, érthetı formában, és adott esetben a XV. mellékletben elıírt feltüntetési sorrendben kell megadni. 2. A 29. cikk (1) és (2) bekezdésében említett adatokat amennyiben a rendelkezésre álló hely ezt lehetıvé teszi táblázatos formátumban és sorba igazított számokkal kell megadni. Amennyiben a rendelkezésre álló hely miatt ez nem lehetséges, az információkat folyószövegként egymás után sorba írva kell megadni. 3. Az 29. cikk (3) bekezdésében említett adatokat az alábbiak szerint kell feltüntetni: a) a fı látómezıben; valamint b) a 13. cikk (2) bekezdésében rögzített betőméretet használva. A 29. cikk (3) bekezdésében említett adatokat az e cikk (2) bekezdésében meghatározottól eltérı formátumban is meg lehet jeleníteni. 4. A 29. cikk (4) és (5) bekezdésében említett adatokat az e cikk (2) bekezdésében meghatározottól eltérı formátumban is meg lehet jeleníteni. 5. Amennyiben a termék energiatartalma, vagy a tápanyagok mennyisége elhanyagolható, az említett alkotóelemekre vonatkozó információk helyett az Elhanyagolható mennyiségő..-t tartalmaz szöveg tüntethetı fel. Amennyiben ilyen tájékoztatás van, azt a tápértékjelölés közvetlen közelében kell szerepeltetni. E bekezdés egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el arra vonatkozóan, hogy az energiatartalom és a 29. cikk (1) (5) bekezdésében említett tápanyagok mennyisége mikor minısül elhanyagolhatónak. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. 6. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a tápértékjelölés e cikk (1) (4) bekezdése szerinti formákban történı egységes feltüntetésének biztosítása érdekében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. PE \ 71

76 34. cikk További kifejezési és megjelenítési formák 1. Az energiatartalmat és a 29. cikk (1) (5) bekezdésében említett tápanyagok mennyiségét a 31. cikk (2) és (4) bekezdésében, valamint a 32. cikkben említett kifejezési formákon, továbbá a 33. cikk (2) bekezdésében említett megjelenítési formákon kívül más kifejezési formákkal is meg lehet adni, illetve a szavakon és számokon kívül grafikus formákat és szimbólumokat is fel lehet használni azok megjelenítéséhez, feltéve hogy a következı követelmények teljesülnek: a) megbízható, tudományosan megalapozott fogyasztói kutatáson alapszanak, és nem megtévesztık a fogyasztók számára, ahogyan azt a 7. cikk is elıírja; aa) kifejlesztésük az érintettek valamennyi csoportjával folytatott kiterjedt konzultáció eredménye; b) céljuk az, hogy a fogyasztó számára megkönnyítsék annak megértését, hogyan járul hozzá az élelmiszer az étrend energia- és tápanyagtartalmához, illetve hogy ebbıl a szempontból mi a jelentısége, c) tudományosan megalapozott bizonyítékkal van alátámasztva, hogy az átlagfogyasztó megérti az ilyen kifejezési és megjelenítési formákat; d) egyéb kifejezési formák esetében azok a XIII. mellékletben szereplı harmonizált beviteli referenciaértékeken, vagy ezek hiányában az energia- vagy tápanyagbevitelre vonatkozó, általánosan elfogadott tudományos ajánlásokon alapulnak. da) db) objektívek és megkülönböztetéstıl mentesek; valamint alkalmazásuk nem gátolja az áruk szabad mozgását. 2. A tagállamok a tápértékjelölést illetıen olyan további kifejezési és megjelenítési formákat is ajánlhatnak az élelmiszer-vállalkozásoknak, amelyek szerintük a leginkább teljesítik az (1) bekezdés a) db) pontjában foglalt követelményeket. A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot az ilyen további kifejezési és megjelenítési formák részleteirıl. 3. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a tápértékjelölés azon további kifejezési és megjelenítési formáinak megfelelı ellenırzését, amelyeket a piacukon alkalmaznak. A további kifejezési és megjelenítési formák használata ellenırzésének megkönnyítése érdekében a tagállamok elıírhatják, hogy az általuk a területükön lévı piacon forgalmazott élelmiszereken ilyen formákat alkalmazó élelmiszer-vállalkozások tájékoztassák a hatáskörrel rendelkezı hatóságot az ilyen egyéb kifejezési és megjelenítési formák használatáról, és hogy a hatóság számára igazolják az (1) bekezdés a) d) pontjában foglalt követelményeknek való megfelelést. Ilyen esetekben szintén elıírható, hogy az élelmiszer-vállalkozások tájékoztassák a hatáskörrel rendelkezı hatóságot a további kifejezési és megjelenítési formák használatának megszüntetésérıl. 72 /PE

77 4. A Bizottság elısegíti és megszervezi az információcserét a Bizottság, a tagállamok és az érdekelt felek között a tápértékjelölés egyéb kifejezési és megjelenítési formáinak használatával kapcsolatos kérdéseket illetıen. 5. A megszerzett tapasztalatok fényében a Bizottság legkésıbb -ig * jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a további kifejezési és megjelenítési formák használatáról, a belsı piacra gyakorolt hatásukról, valamint arról, hogy ajánlott-e ezeknek a kifejezési és megjelenítési formáknak a további harmonizációja. Ennek érdekében a tagállamoknak megfelelı tájékoztatást kell nyújtaniuk a Bizottság részére a területükön a piacukon alkalmazott egyéb kifejezési és megjelenítési formákról. A Bizottság e jelentéséhez a vonatkozó uniós rendelkezések módosítására vonatkozó javaslatokat is csatolhat. 6. E cikk egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság részletes szabályokat megállapító végrehajtási jogi aktusokat fogad el e cikk (1), (3) és (4) bekezdésének végrehajtására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. V. FEJEZET ÉLELMISZEREKKEL KAPCSOLATOS ÖNKÉNTES TÁJÉKOZTATÁS 35. cikk Alkalmazandó követelmények 1. Amennyiben az élelmiszerekkel kapcsolatos, 9. és 10. cikkben említett tájékoztatás megadása önkéntes alapon történik, úgy e tájékoztatásnak meg kell felelnie az e rendelet IV. fejezetének 2. és 3. szakaszában megállapított követelményeknek. 2. Az élelmiszerekkel kapcsolatos, önkéntes alapon megadott tájékoztatásnak az alábbi követelményeknek kell megfelelnie: a) nem lehet megtévesztı a fogyasztók számára, ahogyan azt a 7. cikk is elıírja; b) nem lehet bizonytalan értelmő vagy zavart keltı a fogyasztók számára; c) adott esetben vonatkozó tudományos adatokon kell alapulniuk. 3. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk (2) bekezdésében említett követelményeknek az alábbi, élelmiszerekkel kapcsolatos, önkéntesen megadott tájékoztatásokra való alkalmazására vonatkozóan: a) allergiát vagy intoleranciát okozó anyagoknak vagy termékeknek az élelmiszerben való esetleges szándékolatlan jelenléte; b) az élelmiszer alkalmassága vegetáriánus és vegán fogyasztók számára; c) a XIII. mellékletben szereplı beviteli referenciaértékeken kívül a lakosság meghatározott csoportjaira vonatkozó beviteli referenciaértékek feltüntetése. * HL: kérem, illessze be az idıpontot, amely az e rendelet hatálybalépését követı hat év. PE \ 73

78 Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. 4. Amennyiben az élelmiszerekkel kapcsolatban önkéntes alapon megadott információkat az élelmiszer-ipari vállalkozások egymástól jelentısen eltérı módon alkalmazzák, és ez megtévesztheti vagy megzavarhatja a fogyasztókat, a Bizottság a fogyasztók megfelelı tájékoztatásának biztosítása érdekében felhatalmazásokon alapuló jogi aktusok útján, a 49. cikkel összhangban a (3) bekezdésben említett önkéntes információközlésen kívül az élelmiszerekkel kapcsolatos önkéntes információközlés további eseteit is meghatározhatja. 36. cikk Megjelenítés Az élelmiszerekkel kapcsolatos, önkéntesen megadott tájékoztatás feltüntetése nem történhet az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelezı információk szerepeltetéséhez rendelkezésre álló hely rovására. VI. FEJEZET NEMZETI INTÉZKEDÉSEK 37. cikk Nemzeti intézkedések 1. Az e rendelet által egyedileg harmonizált tárgykörökben a tagállamok nem fogadhatnak el és nem tarthatnak fenn nemzeti intézkedéseket, kivéve ha azt uniós jog megengedi. Az ilyen nemzeti intézkedések nem gátolhatják az áruk szabad mozgását, és ezek következtében a más tagállamokból érkezı élelmiszertermékeket hátrányos megkülönböztetés nem érheti. 2. A tagállamok a 38. cikk sérelme nélkül az e rendelet által egyedileg nem harmonizált kérdésekre vonatkozóan elfogadhatnak nemzeti intézkedéseket, feltéve hogy azok nem tiltják, akadályozzák vagy korlátozzák az e rendelet elıírásainak megfelelı áruk szabad mozgását. 38. cikk A további kötelezı adatokra vonatkozó nemzeti intézkedések 1. A 9. cikk (1) bekezdésében és a 10. cikkben említett kötelezı adatok mellett a tagállamok a 43. cikkben meghatározott eljárással összhangban további kötelezı adatokat elıíró intézkedéseket fogadhatnak el egyes meghatározott élelmiszerfajták vagy -csoportok esetében, az alábbi indokok legalább egyike alapján: a) a közegészség védelme; b) a fogyasztók védelme; c) csalás megelızése; 74 /PE

79 d) ipari és kereskedelmi tulajdonjogok, származásmegjelölés, bejegyzett eredetmegjelölés védelme és a tisztességtelen verseny megelızése. 2. Az (1) bekezdés értelmében a tagállamok csak akkor vezethetnek be az élelmiszer származási országával vagy eredete helyével kapcsolatos kötelezı jelölésre vonatkozó intézkedéseket, ha bizonyított kapcsolat van az élelmiszer bizonyos jellemzıi és származása vagy eredete között. A tagállamok a szóban forgó intézkedések Bizottságnak történı bejelentésekor bizonyítékot szolgáltatnak arról, hogy a fogyasztók többsége különösen értékesnek tartja az ilyen információ feltüntetését. 39. cikk Tej és tejtermékek A tagállamok az újrafelhasználásra szánt üvegekben forgalmazott tej és tejtermékek esetében a 9. cikk (1) bekezdésétıl és a 10. cikk (1) bekezdésétıl eltérı intézkedéseket fogadhatnak el. Az ilyen intézkedések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal. 40. cikk Alkoholtartalmú italok A tagállamok a 16. cikk (4) bekezdésében említett uniós rendelkezések elfogadásáig az 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú italok tekintetében fenntarthatják az összetevık felsorolására vonatkozó nemzeti intézkedéseket. 41. cikk A nettó mennyiség kifejezése A 23. cikk (2) bekezdése szerinti uniós rendelkezések hiányában a nettó mennyiségek konkrét élelmiszerek esetében történı, a 23. cikk (1) bekezdésében foglaltaktól eltérı kifejezésére vonatkozóan, a tagállamok hatályban tarthatják az... elıtt * elfogadott vonatkozó nemzeti intézkedéseiket. -ig ** a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot az ilyen nemzeti intézkedésekrıl. A Bizottság felhívja a többi tagállam figyelmét e szabályokra. 41a. cikk A lakosság meghatározott csoportjaira vonatkozó beviteli referenciaértékek önkéntes feltüntetése A 35. cikk (3) bekezdése c) pontjában említett uniós rendelkezések elfogadásáig a tagállamok nemzeti intézkedéseket hozhatnak a lakosság meghatározott csoportjaira vonatkozó beviteli referenciaértékek önkéntes feltüntetésérıl. A tagállamok haladéktalanul közlik a Bizottsággal az ilyen intézkedések szövegét. * ** HL: kérjük, illessze be e rendelet hatálybalépésének dátumát. HL: kérem, illessze be az idıpontot, amely az e rendelet hatálybalépését követı három év. PE \ 75

80 42. cikk A nem elırecsomagolt élelmiszerekre vonatkozó nemzeti intézkedések 1. Amennyiben az élelmiszereket elıcsomagolás nélkül kínálják megvételre a végsı fogyasztóknak vagy vendéglátásnak illetve közétkeztetésnek, vagy ha az élelmiszereket az értékesítés helyén csomagolják a fogyasztó kérésére, vagy elırecsomagolják közvetlen értékesítés céljából, a) a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott adatokat kötelezı megadni; b) a 9. és 10. cikkben említett egyéb adatok megadása nem kötelezı, kivéve ha a tagállamok olyan intézkedéseket fogadnak el, amelyek elıírják ezen adatok egy részének, mindegyikének vagy azok egyes elemeinek a megadását. 2. A tagállamok intézkedéseket fogadhatnak el arról, hogy az (1) bekezdésben meghatározott adatokat vagy azok elemeit milyen eszközök segítségével kell rendelkezésre bocsátani, valamint adott esetben arról, hogy azokat milyen formában kell közölni és megjeleníteni. 3. A tagállamok az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdésben említett intézkedések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal. 43. cikk Értesítési eljárás 1. Amennyiben e cikkre történik hivatkozás, az élelmiszerekre vonatkozó tájékoztatásról szóló új jogszabály elfogadását szükségesnek tartó tagállam elızetesen értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a tervezett intézkedésekrıl, és azokat megindokolja. 2. A Bizottság konzultációt folytat a 178/2002/EK rendelet 58. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottsággal, amennyiben az ilyen konzultációt hasznosnak véli, vagy ha egy tagállam ezt kéri. Ebben az esetben a Bizottság gondoskodik arról, hogy a folyamat valamennyi érintett szereplı számára átlátható legyen. 3. Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló új jogszabály elfogadását szükségesnek tartó tagállam a tervezett intézkedéseket csak három hónappal az (1) bekezdésben említett értesítés után hozhatja meg, amennyiben a Bizottságtól nem érkezett kedvezıtlen vélemény. 4. Ha a Bizottság véleménye kedvezıtlen, az e cikk (3) bekezdésében említett idıszak letelte elıtt a 46. cikk (2) bekezdésében megállapított vizsgálóbizottsági eljárást kezdeményezi annak eldöntése érdekében, hogy a tervezett intézkedések szükség esetén a megfelelı módosításokkal végrehajthatók-e. 5. A mőszaki szabványok és szabályok terén történı információszolgáltatási eljárás megállapításáról és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokról 76 /PE

81 szóló, június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1 nem alkalmazandó azokra az intézkedésekre, amelyek az e cikkben meghatározott értesítési eljárás hatálya alá tartoznak. VII. FEJEZET VÉGREHAJTÁSI, MÓDOSÍTÓ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 44. cikk A mellékletek módosításai A mőszaki és tudományos fejlıdésnek vagy a fogyasztók egészségének és tájékoztatás iránti igényeinek figyelembevétele érdekében, továbbá a 10. cikk (2) bekezdésének és a 21. cikk (2) bekezdésének a II. és III. melléklet módosításával kapcsolatos rendelkezéseire is figyelemmel, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, a 49. cikkel összhangban módosíthatja e rendelet mellékleteit. 45. cikk A végrehajtási intézkedések és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tekintetében biztosított átmeneti idıszak, valamint azok alkalmazási idıpontja 1. E cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, amikor a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálati eljárás keretében az e rendelet által rá ruházott hatáskörök gyakorlásakor végrehajtási rendelkezések révén intézkedéseket, illetve a 49. cikk alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, a Bizottság: a) az új intézkedések alkalmazása tekintetében megfelelı átmeneti idıszakot határoz meg, amelynek során az új intézkedéseknek meg nem felelı jelölést viselı élelmiszereket forgalomba lehet hozni, és az ilyen élelmiszereknek az átmeneti idıszak letelte után forgalomba hozott készleteit azok kimerüléséig továbbra is értékesíteni lehet; és b) biztosítja, hogy az ilyen intézkedések bármely naptári év április 1-jétıl legyenek alkalmazandók. 2. Az (1) bekezdés nem alkalmazandó sürgıs esetben, amennyiben az abban a bekezdésben említett intézkedések célja az emberi egészség védelme. 46. cikk A bizottság 1. A Bizottságot a 178/2002/EK rendelet 58. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Élelmiszerlánc és Állategészségügyi Állandó Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottságnak tekintendı. 2. Az e bekezdésre történı hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. 1 HL L 204., , 37. o. PE \ 77

82 Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó. 47. cikk Az 1924/2006/EK rendelet módosítása Az 1924/2006/EK rendelet 7. cikkének elsı és második bekezdése helyébe a következı szöveg lép: Kötelezı tápértékjelöléssel ellátni azokat a termékeket, amelyekkel kapcsolatban az általános reklám kivételével tápanyag-összetételre és/vagy egészségre vonatkozó állítást tettek. Az ezen feltüntetendı információknak [a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló] /EK európai parlamenti és tanácsi rendelet cikkének (1) bekezdésében felsoroltakból kell állniuk. Amennyiben valamely, a.../ek rendelet cikkének (2) bekezdésében említett tápanyaggal kapcsolatban tápanyag-összetételre és/vagy egészségre vonatkozó állítást tettek, az adott tápanyag mennyiségét a.../ek rendelet 30. és 33. cikkével összhangban közölni kell. A tápanyag-összetételre vagy egészségre vonatkozó állításban szereplı olyan anyag(ok) mennyiségét, amely(ek) a tápértékjelölésben nem jelenik/jelennek meg, a tápértékjelöléssel azonos látómezıben kell feltüntetni, és a /EU rendelet , 31. és 32. cikke szerinti formában kell megadni. Az adott anyag mennyiségének kifejezésére az adott anyagnak megfelelı mértékegységet kell használni. * HL L. 48. cikk Az 1925/2006/EK rendelet módosítása Az 1925/2006/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdése helyébe a következı szöveg lép: 3. Azon termékeket, amelyekhez vitaminokat és ásványi anyagokat adtak hozzá, és e rendelet hatálya alá tartoznak, kötelezı tápértékjelöléssel ellátni. Az ezen feltüntetendı információknak a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló,...-i /EU európai parlamenti és tanácsi rendelet cikkének (1) bekezdésében felsorolt adatokból, valamint a vitaminoknak és az ásványi anyagoknak az élelmiszerhez való hozzáadás utáni összes mennyiségébıl kell állniuk. * HL L. 49. cikk HL: kérem, illessze be e rendelet számát, idıpontját és kihirdetési hivatkozását. HL: kérem, illessze be e rendelet számát. HL: kérem, illessze be e rendelet számát, idıpontját és kihirdetési hivatkozását. 78 /PE

83 A felhatalmazás gyakorlása 1. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg. 1a. A 9. cikk (3) bekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésében, a 12. cikk (3) bekezdésében, a 13. cikk (5) bekezdésében, a 19. cikk (2) bekezdésében, a 21. cikk (2) bekezdésében, a 23. cikk (2) bekezdésében, a 29. cikk (6) bekezdésében, a 30. cikk (2) bekezdésében, a 35. cikk (4) bekezdésében és a 44. cikkben említett felhatalmazás az e rendelet hatálybalépését követı ötéves idıszakra érvényes. A Bizottság legkésıbb kilenc hónappal az ötéves idıszak letelte elıtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésıbb három hónappal az egyes idıtartamok vége elıtt, akkor azok hallgatólagosan meghosszabbodnak a korábbival megegyezı idıtartamra. 1b. Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 9. cikk (3) bekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésében, a 12. cikk (3) bekezdésében, a 13. cikk (5) bekezdésében, a 18. cikk (4a) bekezdésében, a 19. cikk (2) bekezdésében, a 21. cikk (2) bekezdésében, a 23. cikk (2) bekezdésében, a 29. cikk (6) bekezdésében, a 30. cikk (2) bekezdésében, a 35. cikk (4) bekezdésében és a 44. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı napon, vagy a benne megjelölt késıbbi idıpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévı felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. 2. A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása esetén errıl haladéktalanul és egyidejőleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot. 3. A 9. cikk (3), a 10. cikk (2), a 12. cikk (3), a 13. cikk (5), a 18. cikk (4a), a 19. cikk (2), a 21. cikk (2), a 23. cikk (2), a 29. cikk (6), a 30. cikk (2), a 35. cikk (4) bekezdésének és a 44. cikknek megfelelıen elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor léphet hatályba, ha az Európai Parlament vagy a Tanács a nevezett jogi aktusról szóló értesítésüktıl számított két hónapos határidın belül nem emel kifogást, illetve akkor, ha a nevezett határidı lejárta elıtt mind az Európai Parlament, mind a Tanács tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez a határidı két hónappal meghosszabbítható. 52. cikk Sürgısségi eljárás 1. Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók, amennyiben nem emelnek ellenük kifogást a (2a) bekezdésnek megfelelıen. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött, a PE \ 79

84 felhatalmazáson alapuló jogi aktusról szóló értesítés tartalmazza a sürgısségi eljárás alkalmazásának indokait. 2a. Az Európai Parlament vagy a Tanács a 49. cikk (3) bekezdésében említett eljárás szerint kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követıen haladéktalanul hatályon kívül helyezi a felhatalmazáson alapuló jogi aktust. 53. cikk Hatályon kívül helyezés 1. A 87/250/EGK, a 90/496/EK, az 1999/10/EK, a 2000/13/EK,, a 2002/67/EK, a 2008/5/EK irányelv, valamint a 608/2004/EK rendelet -tól/-tıl * hatályát veszti. 2. A hatályon kívül helyezett jogi aktusokra történı hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni. 54. cikk Átmeneti intézkedések 1. Az ** elıtt forgalomba hozott vagy jelöléssel ellátott azon élelmiszerek, amelyek nem felelnek meg a rendelet elıírásainak, mindaddig forgalmazhatók, amíg a készlet tart. Az *** elıtt forgalomba hozott vagy jelöléssel ellátott azon élelmiszerek, amelyek nem felelnek meg a rendelet 9. cikke (1) bekezdésének l) pontjában foglalt elıírásainak, mindaddig forgalmazhatók, amíg a készlet tart. A [2014. január 1.] elıtt forgalomba hozott vagy jelöléssel ellátott azon élelmiszerek, amelyek nem felelnek meg a VI. melléklet B. részében foglalt elıírásnak, mindaddig forgalmazhatók, amíg a készlet tart. 2. Az * és az ** közötti idıszakban, amennyiben a tápértékjelölés önkéntes alapon történik, annak meg kell felelnie a cikknek. 3. A 90/496/EGK irányelvtıl, az 1924/2006/EK rendelet 7. cikkétıl és az 1925/2006/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésétıl eltérve, az e rendelet cikkének megfelelıen jelöléssel ellátott élelmiszerek * elıtt forgalomba hozhatók. A 853/2004/EK, a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó átmeneti intézkedések megállapításáról szóló, november 30-i 1162/2009/EK bizottsági rendelettıl 1 eltérve, a jelen rendelet * ** *** * ** 1 HL: kérem, illessze be az idıpontot, amely az e rendelet hatálybalépését követı három év. HL: kérem, illessze be az idıpontot, amely az e rendelet hatálybalépését követı három év. HL: kérem, illessze be az idıpontot, amely az e rendelet hatálybalépését követı öt év. HL: kérem, illessze be az idıpontot, amely az e rendelet hatálybalépését követı három év. HL: kérem, illessze be az idıpontot, amely az e rendelet hatálybalépését követı öt év. HL L 314., , 10. o. 80 /PE

85 VI. melléklete B. részének megfelelıen címkézett élelmiszerek [2014. január 1-ig] forgalomba hozhatók. 55. cikk Hatálybalépés és az alkalmazás idıpontja Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı huszadik napon lép hatályba. Ezt a rendeletet...*-tól/-tıl kell alkalmazni, kivéve a 9. cikk (1) bekezdésének 1) pontját, amelyet...**-tól/-tıl, valamint a VI. melléklet B. részét, amelyet [2014. január 1-tıl] kell alkalmazni. Ez a rendelet teljes egészében kötelezı és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt.. az Európai Parlament részérıl az elnök a Tanács részérıl az elnök PE \ 81

86 I. MELLÉKLET EGYEDI FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK a 2. cikk (4) bekezdése szerint 1. tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatás vagy tápértékjelölés kifejezés az alábbiakat tartalmazó információ: a) energiatartalom; vagy b) energiatartalom és egy vagy több kizárólag az alábbi tápanyagok közül : zsír (telített zsírsavak, egyszeresen telítetlen zsírsavak, többszörösen telítetlen zsírsavak); szénhidrát (cukrok, poliolok, keményítı); só; rost; fehérje; a XIII. melléklet A. részének 1. pontjában felsorolt és a XIII. melléklet A. része 2. pontjának meghatározása szerint jelentıs mennyiségben jelen lévı bármely vitamin vagy ásványi anyag; 2. a "zsír" az összes lipid, ideértve a foszfolipideket is; 3. telített zsír : a kettıs kötés nélküli zsírsavak; 4. transzzsírok : a legalább egy nem konjugált (vagyis legalább egy metiléncsoporttal megszakított) transz konfigurációjú szén-szén kettıs kötést tartalmazó zsírsavak; 5. egyszeresen telítetlen zsír : az egy cisz kettıs kötést tartalmazó zsírsavak; 6. többszörösen telítetlen zsír : a 2 vagy több cisz, cisz-metilénnel elválasztott kettıs kötést tartalmazó zsírsavak; 7. szénhidrát : az emberi szervezet anyagcseréjében átalakuló összes szénhidrát, ideértve a poliolokat is; 8. cukrok : az élelmiszerekben jelen lévı összes monoszacharid és diszacharid, a poliolok kivételével; 9. poliolok : a kettınél több hidroxilcsoportot tartalmazó alkoholok; 10. "fehérje": a következı képlet szerint kiszámított fehérjetartalom: fehérje = az összes Kjeldahl szerint mért nitrogén 6,25; 11. só : a következı képlet szerint kiszámított sóegyenérték-tartalom: só = nátrium 2,5; 82 /PE

87 12. rost : olyan, legalább három monomer egységgel rendelkezı szénhidrát-polimerek, amelyeket az emberi vékonybél nem emészt meg és nem szív fel, és amelyek az alábbi kategóriákba tartoznak: az élelmiszer fogyasztásra kerülı formájában természetes módon jelen levı, ehetı szénhidrát-polimerek; élelmiszer-nyersanyagból fizikai, enzimes vagy vegyi eljárással kinyert ehetı szénhidrát-polimerek, amelyek általánosan elfogadott tudományos bizonyítékok szerint kedvezı élettani hatással bírnak; ehetı szintetikus szénhidrát-polimerek, amelyek általánosan elfogadott tudományos bizonyítékok szerint kedvezı élettani hatással bírnak; 13. az átlagérték : az az érték, amely a legjobban mutatja az adott élelmiszer által tartalmazott tápanyag mennyiségét, ugyanakkor tükrözi a szezonális eltéréseket, a fogyasztási szokásokat, valamint az egyéb olyan tényezıket, amelyek az aktuális érték változásait okozhatják. PE \ 83

88 II. MELLÉKLET ALLERGIÁT VAGY INTOLERANCIÁT OKOZÓ ANYAGOK ÉS TERMÉKEK 1. Glutént tartalmazó gabonafélék (azaz búza, rozs, árpa, zab, tönkölybúza, kamut, illetve hibridizált fajtái) és a belılük készült termékek, kivéve: a) búzából készült glükózszirup, beleértve a dextrózt is 1 ; b) búzából készült maltodextrin 1 ; c) árpából készült glükózszirup; d) alkoholpárlatok így például mezıgazdasági eredető etilalkohol készítéséhez használt gabonafélék. 2. Rákfélék és a belılük készült termékek. 3. Tojás és a belıle készült termékek. 4. Hal és a belıle készült termékek, kivéve: a) vitaminok vagy karotinoidkészítmények hordozójaként használt halenyv; b) a sör és a bor derítıanyagaként használt halenyv vagy vizahólyag. 5. Földimogyoró és a belıle készült termékek. 6. Szójabab és a belıle készült termékek, kivéve: a) teljes mértékben finomított szójababolaj és zsír 1 ; b) szójababból származó természetes vegyes tokoferolok (E306), természetes D- alfa tokoferol, természetes D-alfa tokoferol-acetát, természetes D-alfa tokoferolszukcinát; c) szójabab olajából nyert fitoszterolok és fitoszterol-észterek; d) szójabab olajából nyert szterolokból elıállított fitosztanol-észter. 7. Tej és az abból készült termékek (beleértve a laktózt), kivéve: a) alkoholpárlatok így például mezıgazdasági eredető etilalkohol készítéséhez használt tejsavó; b) laktit. 8. Diófélk, azaz mandula (Amygdalus communis L.), mogyoró (Corylus avellana), dió (Juglans regia), kesudió (Anacardium occidentale), pekándió (Carya illinoinensis 1 És a belılük készült termékek, amennyiben a rajtuk elvégzett eljárás során nem növekszik az elıállítás alapjául szolgáló termék EFSA által megállapított allergizáló hatás szintje. 84 /PE

89 [Wangenh.] K. Koch), brazil dió (Bertholletia excelsa), pisztácia (Pistacia vera), makadámia vagy queenslandi dió (Macadamia ternifolia) és a belılük készült termékek, kivéve az alkoholpárlatok így például mezıgazdasági eredető etilalkohol készítéséhez használt csonthéjasok. 9. Zeller és a belıle készült termékek. 10. Mustár és a belıle készült termékek. 11. Szezámmag és a belıle készült termékek. 12. Kén-dioxid és a SO 2 -ban kifejezett szulfitok 10 mg/kg, illetve 10 mg/liter összkoncentrációt meghaladó mennyiségben; a számítást a fogyasztásra kész termékekre vagy a gyártó utasítása alapján elkészített termékekre vonatkozóan kell elvégezni. 13. Csillagfürt és a belıle készült termékek. 14. Puhatestőek és a belılük készült termékek. PE \ 85

90 III. MELLÉKLET AZOK AZ ÉLELMISZEREK, AMELYEK JELÖLÉSÉN EGY VAGY TÖBB KIEGÉSZÍTİ ELEMNEK KELL SZEREPELNIE ÉLELMISZER FAJTÁJA VAGY CSOPORTJA ELEMEK 1. BIZONYOS GÁZOKKAL CSOMAGOLT ÉLELMISZEREK 1.1 Élelmiszerek, amelyek eltarthatósága az 1333/2008/EK rendelet alapján engedélyezett csomagológázok révén meghosszabbodott Védıgázas csomagolásban 2. ÉDESÍTİSZEREKET TARTALMAZÓ ÉLELMISZEREK 2.1 Élelmiszerek, amelyek az 1333/2008/EK rendelet alapján engedélyezett édesítıszert vagy édesítıszereket tartalmaznak 2.2 Élelmiszerek, amelyek az 1333/2008/EK rendelet alapján engedélyezett hozzáadott cukrot vagy cukrokat és édesítıszert vagy édesítıszereket egyaránt tartalmaznak 2.3 Élelmiszerek, amelyek az 1333/2008/EK rendelet alapján engedélyezett aszpartámot/aszpartámaceszulfámsót tartalmaznak 2.4 Élelmiszerek, amelyek az 1333/2008/EK rendelet alapján engedélyezett hozzáadott poliolt 10%- nál nagyobb arányban tartalmaznak édesítıszerrel ezt a kifejezést az élelmiszer nevéhez kapcsolódóan kell feltüntetni cukorral és édesítıszerrel ezt a kifejezést az élelmiszer nevéhez kapcsolódóan kell feltüntetni aszpartámot (fenilalanin-forrást) tartalmaz ezt a kifejezést fel kell tüntetni abban az esetben, ha az aszpartám/aszpartámaceszulfámsó csak E-számmal szerepel az összetevık listáján fenilalanin-forrást tartalmaz ezt a kifejezést fel kell tüntetni abban az esetben, ha az aszpartám/aszpartám-aceszulfámsó saját nevével szerepel az összetevık listáján túlzott fogyasztása hashajtó hatású lehet 86 /PE

91 ÉLELMISZER FAJTÁJA VAGY CSOPORTJA ELEMEK 3. GLICIRRIZINSAVAT VAGY ANNAK AMMÓNIUMSÓJÁT TARTALMAZÓ ÉLELMISZEREK 3.1 Glicirrizinsavat vagy annak ammóniumsóját ezen anyag(ok) vagy Glycyrrhiza glabra édesgyökér növény hozzáadása révén, legalább 100 mg/kg vagy 10 mg/l koncentrációban tartalmazó édességek vagy italok. 3.2 Glicirrizinsavat vagy annak ammóniumsóját ezen anyag(ok) vagy Glycyrrhiza glabra édesgyökér növény hozzáadása révén, legalább 4 g/kg koncentrációban tartalmazó édességek. 3.3 Glicirrizinsavat vagy annak ammóniumsóját ezen anyag(ok) vagy Glycyrrhiza glabra édesgyökér növény hozzáadása révén, legalább 50 mg/l, vagy 1,2 térfogatszázalékot meghaladó alkoholtartalmú italok esetén legalább 300 mg/l koncentrációban tartalmazó italok 1. az édesgyökeret tartalmaz kifejezést közvetlenül az összetevık felsorolása után fel kell tüntetni, kivéve ha az édesgyökér kifejezés már szerepel az összetevık felsorolásában vagy az élelmiszer nevében. Ha az összetevık listája nincs feltüntetve, ezt a kifejezést az élelmiszer nevéhez kapcsolódóan kell feltüntetni Az összetevık listáját követıen a következıt kell feltüntetni: édesgyökeret tartalmaz magas vérnyomásban szenvedık kerüljék a túlzott fogyasztást. Ha az összetevık listája nincs feltüntetve, ezt a kifejezést az élelmiszer nevéhez kapcsolódóan kell feltüntetni Az összetevık listáját követıen a következıt kell feltüntetni: édesgyökeret tartalmaz magas vérnyomásban szenvedık kerüljék a túlzott fogyasztást. Ha az összetevık listája nincs feltüntetve, ezt a kifejezést az élelmiszer nevéhez kapcsolódóan kell feltüntetni 1 Az értéket a fogyasztásra kész vagy a gyártó útmutatásai szerint feloldott termékekre kell alkalmazni. PE \ 87

92 ÉLELMISZER FAJTÁJA VAGY CSOPORTJA ELEMEK 4. MAGAS KOFFEINTARTALMÚ ITALOK VAGY HOZZÁADOTT KOFFEINT TARTALMAZÓ ÉLELMISZEREK 4.1 Italok kivéve azokat a kávé-, tea-, illetve kávé- vagy teakivonat-alapú italokat, amelyeknél az élelmiszer nevében szerepel a kávé vagy tea kifejezés: - amelyeket módosítás nélküli fogyasztásra szántak, és 150 milligramm/litert meghaladó arányban tartalmaznak bármilyen forrásból származó koffeint, vagy - amelyek koncentrált vagy szárított formájúak, és az eredeti állapotba való visszaállítás után 150 milligramm/litert meghaladó arányban tartalmaznak bármilyen forrásból származó koffeint 4.2 Az italokon kívül egyéb élelmiszerek, amelyekhez a koffeint pszichológiai célból adják hozzá. Magas koffeintartalmú. Fogyasztása gyermekek és terhes vagy szoptató nık számára nem ajánlott. szövegő tájékoztatás az ital nevével megegyezı látómezıben, amely után zárójelben és e rendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban hivatkozás következik a mg/100 ml formában kifejezett koffeintartalomra. Koffeint tartalmaz. Fogyasztása gyermekek és terhes nık számára nem ajánlott. szövegő tájékoztatás a termék nevével megegyezı látómezıben, amely után zárójelben és e rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban hivatkozás következik a mg/100g/ml formában kifejezett koffeintartalomra. 88 /PE

93 ÉLELMISZER FAJTÁJA VAGY CSOPORTJA ELEMEK 5. HOZZÁADOTT FITOSZTEROLOKAT, FITOSZTEROL-ÉSZTEREKET, FITOSZTANOLOKAT VAGY FITOSZTANOL-ÉSZTEREKET TARTALMAZÓ ÉLELMISZEREK 5.1 Hozzáadott fitoszterolokat, fitoszterolésztereket, fitosztanolokat vagy fitosztanol-észtereket tartalmazó élelmiszerek vagy élelmiszerösszetevık (1) hozzáadott növényi szterolokat tartalmaz vagy hozzáadott növényi sztanolokat tartalmaz, az élelmiszer nevével azonos látómezıben; (2) az összetevık felsorolásában fel kell tüntetni a hozzáadott fitoszterolok, fitoszterol-észterek, fitosztanolok vagy fitosztanol-észterek mennyiségét (az élelmiszer 100 g-jában vagy 100 ml-ének %-ában vagy az ekkora mennyiségben található szabad növényi szterolok/növényi sztanolok grammjában); (3) nyilatkozat, hogy az élelmiszert kizárólag olyan személyeknek szánják, akik csökkenteni kívánják vérük koleszterinszintjét; (4) nyilatkozat, hogy a koleszterinszintcsökkentı gyógykezelés alatt álló betegek a terméket kizárólag orvosi felügyelet mellett fogyaszthatják; (5) jól látható nyilatkozat arról, hogy az élelmiszer várandós és szoptató nık, illetve ötéves kor alatti gyermekek számára táplálkozási szempontból esetleg nem megfelelı; (6) arra vonatkozó tanács, hogy az élelmiszert kiegyensúlyozott és változatos étrend részeként kell felhasználni, beleértve a gyümölcsök és zöldségek rendszeres fogyasztását is, a karotinoidok szintjének fenntartása érdekében; (7) a fenti 3. pontban elıírt nyilatkozattal megegyezı látómezıben nyilatkozat arról, hogy a hozzáadott növényi szterolok/növényi sztanolok napi 3 grammot meghaladó mértékő fogyasztása kerülendı; (8) a szóban forgó élelmiszer vagy élelmiszerösszetevı adagjának meghatározása (lehetıleg grammban vagy milliliterben), a növényi szterol/növényi sztanol egyes PE \ 89

94 ÉLELMISZER FAJTÁJA VAGY CSOPORTJA ELEMEK adagokban található mennyiségével együtt. 5a. FAGYASZTOTT HÚS, HÚSKÉSZÍTMÉNY ÉS FELDOLGOZATLAN HALÁSZATI TERMÉKEK 5a.1 Olyan hús, húskészítmények és feldolgozatlan halászati termékek, amelyeket lefagyasztottak a fagyasztás, vagy amennyiben a terméket egynél több alkalommal fagyasztották le az elsı fagyasztás idıpontja, a X. melléklet 2a) pontjának megfelelıen. 90 /PE

95 IV. MELLÉKLET AZ x-magasság (KÖZÉPMAGASSÁG) MEGHATÁROZÁSA x-magasság Jelmagyarázat 1 Nyitó vonal 2 Betőmagasságot jelzı vonal 3 Középvonal 4 Alapvonal 5 Záró vonal 6 X-magasság (középmagasság) 7 Betőmagasság PE \ 91

A7-0342/ Jelentés Agustín Díaz de Mera García Consuegra A bevándorlási összekötı tisztviselık hálózatának létrehozása

A7-0342/ Jelentés Agustín Díaz de Mera García Consuegra A bevándorlási összekötı tisztviselık hálózatának létrehozása 0.2.200 A7-0342/ 00-00 MÓDOSÍTÁSOK 00-00 elıterjesztette: Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság Jelentés Agustín Díaz de Mera García Consuegra A bevándorlási összekötı tisztviselık hálózatának

Részletesebben

Plenárisülés-dokumentum. a széles sávú hozzáférésrıl Európában: beruházás a digitális technológia által vezérelt növekedésbe (2010/2304(INI))

Plenárisülés-dokumentum. a széles sávú hozzáférésrıl Európában: beruházás a digitális technológia által vezérelt növekedésbe (2010/2304(INI)) EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum A7-0221/2011 6.6.2011 JELENTÉS a széles sávú hozzáférésrıl Európában: beruházás a digitális technológia által vezérelt növekedésbe (2010/2304(INI)) Ipari,

Részletesebben

EURÓPAI UNIÓ. Brüsszel, január 20. (OR. en) 2011/0223 (COD) PE-CONS 75/11 VISA 262 COMIX 828 CODEC 2378 OC 77

EURÓPAI UNIÓ. Brüsszel, január 20. (OR. en) 2011/0223 (COD) PE-CONS 75/11 VISA 262 COMIX 828 CODEC 2378 OC 77 EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT A TANÁCS Brüsszel, 202. január 20. (OR. en) 20/0223 (COD) PE-CONS 75/ VISA 262 COMIX 828 CODEC 2378 OC 77 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: AZ EURÓPAI PARLAMENT

Részletesebben

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 10.2.2010 EP-PE_TC1-COD(2009)0105 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely elsı olvasatban 2010. február 10-én került

Részletesebben

Plenárisülés-dokumentum cor01 HELYESBÍTÉS

Plenárisülés-dokumentum cor01 HELYESBÍTÉS EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 7.4.2014 cor01 HELYESBÍTÉS az Európai Parlament által 2014. február 27-én a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2019.2.25. C(2019) 1280 final A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2019.2.25.) a határregisztrációs rendszerben biometrikus ellenőrzés és azonosítás céljából nyilvántartott

Részletesebben

Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. az online szerencsejátékok belsı piaci helyzetérıl (2012/2322(INI))

Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. az online szerencsejátékok belsı piaci helyzetérıl (2012/2322(INI)) EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 27.2.2013 2012/2322(INI) JELENTÉSTERVEZET az online szerencsejátékok belsı piaci helyzetérıl (2012/2322(INI)) Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi

Részletesebben

MELLÉKLET. A digitális egységes piaci stratégia végrehajtása. a következőhöz:

MELLÉKLET. A digitális egységes piaci stratégia végrehajtása. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.10. COM(2017) 228 final ANNEX 1 MELLÉKLET A digitális egységes piaci stratégia végrehajtása a következőhöz: a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak,

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság JELENTÉSTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Foglalkoztatási és Szociális Bizottság IDEIGLENES 2006/2105(INI) 19.7.2006 JELENTÉSTERVEZET A fogyatékkal élık helyzete a kibıvült Európai Unióban: az Európai Akcióterv 2006-2007

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT MUNKADOKUMENTUM

EURÓPAI PARLAMENT MUNKADOKUMENTUM EURÓPAI PARLAMENT TANÁCS Brüsszel, 2007. május 30. Az Európai Parlament és a Tanács irányelvére irányuló javaslat a közösségi vasutak fejlesztésérıl szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv, valamint a vasúti

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 10. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 10. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 05. július 0. (OR. en) 0506/5 ENFOPOL 9 COMIX 3 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: Tervezet - A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a vízuminformációs rendszerhez

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 8.2.2012 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE (20/2012) Tárgy: a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a közérdeklıdésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatára

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.1.18. COM(2017) 17 final 2017/0011 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Schengeni Információs Rendszer területén elfogadott schengeni vívmányoknak a Horvát Köztársaságban

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében 21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 2015/0009(COD) 6.3.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági

Részletesebben

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 23.10.2018 EP-PE_TC1-COD(2018)0265 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2018. október 23-án került

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.10.15. C(2018) 6665 final A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2018.10.15.) a határregisztrációs rendszerben (EES) túltartózkodóként azonosított személyek listájának

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Plenárisülés-dokumentum

Plenárisülés-dokumentum EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 24.3.2014 A7-0242/2014 JELENTÉS az Európai Unió 2012-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl, III. szakasz

Részletesebben

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 29.5.2012 2011/0299(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.26. COM(2016) 304 final 2016/0157 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és Grúzia közötti, a grúz állampolgárok részére történő vízumkiadás megkönnyítéséről

Részletesebben

Az európai természeti, építészeti és kulturális örökség a vidéki térségeken és szigeteken

Az európai természeti, építészeti és kulturális örökség a vidéki térségeken és szigeteken P6_TA(2006)0355 Az európai természeti, építészeti és kulturális örökség a vidéki térségeken és szigeteken Az Európai Parlament állásfoglalása az európai természeti, építészeti és kulturális örökségnek

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 12. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 12. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 12. (OR. en) 8998/17 ADD 1 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 11. Címzett: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató

Részletesebben

11170/17 ol/eo 1 DGG1B

11170/17 ol/eo 1 DGG1B Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 11. (OR. en) 11170/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EF 162 ECOFIN 638 UEM 230 SURE 29 A Tanács következtetései

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.11.28. COM(2014) 714 final 2014/0338 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén

Részletesebben

A háztartási alkalmazottakról szóló ajánlással kiegészített ILO-egyezmény

A háztartási alkalmazottakról szóló ajánlással kiegészített ILO-egyezmény P7_TA(2011)0237 A háztartási alkalmazottakról szóló ajánlással kiegészített ILO-egyezmény Az Európai Parlament 2011. május 12-i állásfoglalása a háztartási alkalmazottakról szóló, ajánlással kiegészített

Részletesebben

PE-CONS 20/2/17 REV 2 HU

PE-CONS 20/2/17 REV 2 HU EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT A TANÁCS Strasbourg, 2017. július 4. (OR. en) 2015/0134 (COD) LEX 1746 PE-CONS 20/2/17 REV 2 VISA 154 COMIX 316 CODEC 719 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE A

Részletesebben

ELFOGADOTT SZÖVEGEK. Egyesülve a sokféleségben. 2011. május 10. keddi ülés II. rész EURÓPAI PARLAMENT 2011-2012

ELFOGADOTT SZÖVEGEK. Egyesülve a sokféleségben. 2011. május 10. keddi ülés II. rész EURÓPAI PARLAMENT 2011-2012 EURÓPAI PARLAMENT 2011-2012 ELFOGADOTT SZÖVEGEK 2011. május 10. keddi ülés II. rész P7_TA-PROV(2011)05-10 IDEIGLENES VÁLTOZAT PE 464.204 Egyesülve a sokféleségben TARTALOM A PARLAMENT ÁLTAL ELFOGADOTT

Részletesebben

III. (Előkészítő jogi aktusok) EURÓPAI PARLAMENT

III. (Előkészítő jogi aktusok) EURÓPAI PARLAMENT C 271 E/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.10.7. III (Előkészítő jogi aktusok) EURÓPAI PARLAMENT A külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik

Részletesebben

15521/09 ZSFJ/md DG H1A

15521/09 ZSFJ/md DG H1A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. november 24. (OR. en) 552/09 Intézményközi referenciaszám: 2009/004 (CNS) VISA 384 COWEB 252 COMIX 824 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS RENDELETE a

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0139/1. Módosítás

HU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0139/1. Módosítás 5.3.2014 A7-0139/1 1 21 a bekezdés (új) 21a. felszólítja az uniós tagállamokat, hogy ejtsék az Edward Snowden elleni esetleges büntetıjogi vádakat, és nyújtsanak számára védelmet, és következésképpen akadályozzák

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Az uniós repülıtereken a földi kiszolgálás körébe tartozó szolgáltatások és a 96/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezése ***I

Az uniós repülıtereken a földi kiszolgálás körébe tartozó szolgáltatások és a 96/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezése ***I P7_TA-PROV(2013)0116 Az uniós repülıtereken a földi kiszolgálás körébe tartozó szolgáltatások és a 96/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezése ***I Az Európai Parlament 2013. április 16-i jogalkotási

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 15.5.2012 B7-0000/2012 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B7-0000/2012. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez az eljárási szabályzat 115. cikkének

Részletesebben

ELFOGADOTT SZÖVEGEK. A Tunéziára vonatkozó sürgősségi autonóm kereskedelmi intézkedések bevezetése ***I

ELFOGADOTT SZÖVEGEK. A Tunéziára vonatkozó sürgősségi autonóm kereskedelmi intézkedések bevezetése ***I Európai Parlament 2014-2019 ELFOGADOTT SZÖVEGEK P8_TA(2016)0056 A Tunéziára vonatkozó sürgősségi autonóm kereskedelmi intézkedések bevezetése ***I Az Európai Parlament 2016. február 25-én elfogadott módosításai

Részletesebben

UNIÓS JOGI AKTUSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

UNIÓS JOGI AKTUSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 27.2.2015 B8-0210/2015 UNIÓS JOGI AKTUSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT benyújtva az eljárási szabályzat 46. cikkének (2) bekezdése alapján a közös hozzáadottértékadó-rendszerrıl

Részletesebben

A jel melléklet Szolgáltatással kapcsolatos távközlési alapfogalmak Árprés: Egyéni el fizet Elektronikus hírközlési építmény

A jel melléklet Szolgáltatással kapcsolatos távközlési alapfogalmak Árprés: Egyéni el fizet Elektronikus hírközlési építmény 1. Árprés: olyan versenykorlátozó helyzet, amelyben egy hatékonyan mőködı szolgáltató az árrés szőkösségébıl következıen nem képes a hálózati szolgáltatás igénybevételével a hálózati szolgáltatást nyújtó

Részletesebben

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 80 final ANNEX 1 AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) CO EUR-PREP 3 JAI 896 POLGEN 229 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: az Általános Ügyek Tanácsa / az Európai Tanács Elızı dok.

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 19.10.2010 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE (21/2010) Tárgy: A Német Szövetségi Köztársaság parlamentjének indokolt véleménye a betétbiztosítási rendszerekrıl (átdolgozás)

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2014/0047(NLE)

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2014/0047(NLE) EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 18.9.2014 2014/0047(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET a Horvát Köztársaságnak az Európai Gazdasági Térségben való részvételéről szóló megállapodásnak

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 14. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 14. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 14. (OR. en) 13231/16 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Előző dok. sz.: 12390/16 Tárgy: a Tanács Főtitkársága TRANS 387 ENV 659 REGIO 88

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 15. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 15. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. július 15. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2015/0313 (COD) 10813/16 CODEC 999 FRONT 277 MAR 185 COMIX 494 PE 81 TÁJÉKOZTATÓ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács

Részletesebben

Hozott-e reformot a spektrumgazdálkodásban a Kódex?

Hozott-e reformot a spektrumgazdálkodásban a Kódex? Hozott-e reformot a spektrumgazdálkodásban a Kódex? Dr. Ulelay Emília NMHH Frekvencia- és Azonosítógazdálkodási Főosztály 2018. november Spektrumgazdálkodási szempontból kiemelt elemei a 2016-os Bizottsági

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, április 8. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, április 8. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. április 8. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2015/0313 (COD) 7645/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Dátum: 2016. április 6. Tárgy: FRONT 160 MAR 109 CODEC 383

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.14. COM(2015) 430 final 2015/0193 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Palaui Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli

Részletesebben

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt 3. Melléklet: A Svájci-Magyar Együttmőködési Program keretében mőködı Pályázati Alapok, a Projekt Elıkészítési Alap, a Technikai Segítségnyújtás Alap, és az Ösztöndíj Alap Szabályzata és Eljárásrendje

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései Dr. Nemes Andrea fıosztályvezetı Turisztikai Fıosztály Bükfürdı, 2010. december 2-3. Országos TDM Konferencia Vázlat A Turizmusfejlesztés fı irányai Szabályozási

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0238/10. Módosítás

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0238/10. Módosítás 2.9.2015 A8-0238/10 10 Helmut Scholz, Eleonora Forenza, Kateřina Konečná, Curzio Maltese, Martina Michels, Kostadinka Kuneva, Marisa Matias, Barbara Spinelli, Miloslav Ransdorf E preambulumbekezdés E.

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.4.8. COM(2016) 188 final 2016/0103 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Marshall-szigeteki Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok

Részletesebben

ELFOGADOTT SZÖVEGEK Ideiglenes változat

ELFOGADOTT SZÖVEGEK Ideiglenes változat Európai Parlament 2014-2019 ELFOGADOTT SZÖVEGEK Ideiglenes változat P8_TA-PROV(2017)0014 Az EU Kolumbia/Peru kereskedelmi megállapodásban foglalt kétoldalú védzáradék és banánkereskedelmi stabilizációs

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 11.5.2005 EP-PE_TC2-COD(2002)0061 ***II AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

EURÓPAI PARLAMENT. Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 11.5.2005 EP-PE_TC2-COD(2002)0061 ***II AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 11.5.2005 EP-PE_TC2-COD(2002)0061 ***II AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely második olvasatban 2005. május 11-én került

Részletesebben

MÁSODIK JELENTÉS TERVEZETE

MÁSODIK JELENTÉS TERVEZETE EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2013/2241(DEC) 7.7.2014 MÁSODIK JELENTÉS TERVEZETE az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2012-es pénzügyi évre

Részletesebben

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.6.2017 EP-PE_TC1-COD(2016)0186 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2017. június 13-án került elfogadásra

Részletesebben

7232/19 ADD 1 REV 1 lg/eo 1 TREE.2.B LIMITE HU

7232/19 ADD 1 REV 1 lg/eo 1 TREE.2.B LIMITE HU Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. június 7. (OR. en) 7232/19 ADD 1 REV 1 LIMITE PV CONS 9 TRANS 178 TELECOM 112 ENER 153 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (Közlekedés, Távközlés és Energia)

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 20.6.2013 B7-****/2013 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B7-****/2103. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez az eljárási szabályzat 115. cikkének

Részletesebben

29.3.2011 A7-0329/29 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS...

29.3.2011 A7-0329/29 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS... 29.3.2011 A7-0329/29 Módosítás 29 Brian Simpson a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság nevében Jelentés Brian Simpson Az idegenforgalomra vonatkozó európai statisztikák (COM(2010)0117 C7 0085/2010 2010/0063(COD))

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság JELENTÉSTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 30.3.2015 2015/2061(INI) JELENTÉSTERVEZET az EGT Svájc: A belső piac teljes körű megvalósításának akadályairól (2015/2061(INI)) Belső

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 4. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 4. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 4. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0086 (COD) 8838/17 ADD 7 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 2. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 15.10.2010 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE (17/2010) Tárgy: Az Osztrák Köztársaság Szövetségi Tanácsának (Bundesrat) indokolással ellátott véleménye a harmadik

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 30.9.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE (74/2011) Tárgy: Az Olasz Köztársaság Szenátusának indokolással ellátott véleménye a csecsemık és kisgyermekek számára

Részletesebben

PE-CONS 56/1/16 REV 1 HU

PE-CONS 56/1/16 REV 1 HU EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT A TANÁCS Strasbourg, 2017. február 15. (OR. en) 2016/0218 (COD) LEX 1718 PE-CONS 56/1/16 REV 1 COWEB 151 WTO 354 CODEC 1855 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

10/2013. (VII.22.) önkormányzati rendelete. az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról

10/2013. (VII.22.) önkormányzati rendelete. az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 10/2013. (VII.22.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT * JELENTÉSTERVEZET. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2009/0014(CNS)

EURÓPAI PARLAMENT * JELENTÉSTERVEZET. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2009/0014(CNS) EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2009/0014(CNS) 25.3.2009 * JELENTÉSTERVEZET Az Európai Közösség és Barbados közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 20. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 20. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. június 20. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 10329/17 CODEC 1059 CULT 88 AELE 54 EEE 31 PE 46 TÁJÉKOZTATÓ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 12.3.2013 COM(2013) 146 final 2011/0276 (COD) Proposal for a A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai

Részletesebben

***I JELENTÉSTERVEZET

***I JELENTÉSTERVEZET Európai Parlament 2014-2019 Jogi Bizottság 2016/0279(COD) 23.11.2016 ***I JELENTÉSTERVEZET egyes, szerzői jog és szomszédos jogok védelme alá tartozó művek és más tartalmak hozzáférhető formátumú példányainak

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.11.29. COM(2016) 745 final 2016/0368 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1101/89/EGK rendelet, a 2888/2000/EK rendelet és a 685/2001/EK rendelet

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.14. COM(2015) 431 final 2015/0194 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Palaui Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli

Részletesebben

1994. évi I. törvény

1994. évi I. törvény 1994. évi I. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérıl 1

Részletesebben

A8-0252/ Rendeleti javaslat (COM(2014)0715 C8-0280/ /0339(COD)) AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI *

A8-0252/ Rendeleti javaslat (COM(2014)0715 C8-0280/ /0339(COD)) AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * 9..205 A8-0252/ 00-00 MÓDOSÍTÁSOK 00-00 előterjesztette: Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság Jelentés Claude Moraes A8-0252/205 A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.2. COM(2015) 614 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2011. ( ) önkormányzati rendelete a közterületi parkolók üzemeltetésérıl és a parkolási díjakról

Részletesebben

JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/2321(INI) a szövetkezetek válságkezelésre irányuló hozzájárulásáról (2012/2321(INI))

JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/2321(INI) a szövetkezetek válságkezelésre irányuló hozzájárulásáról (2012/2321(INI)) EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 27.2.2013 2012/2321(INI) JELENTÉSTERVEZET a szövetkezetek válságkezelésre irányuló hozzájárulásáról (2012/2321(INI)) Ipari, Kutatási

Részletesebben

Költségvetési Bizottság JELENTÉSTERVEZET

Költségvetési Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Költségvetési Bizottság 10.3.2011 2011/2018(BUD) JELENTÉSTERVEZET az Európai Parlament tervezett bevételeiről és kiadásairól a 2012-es pénzügyi évre I. szakasz Parlament (2011/2018(BUD))

Részletesebben

6693/17 ktr/ia 1 DGE 2A

6693/17 ktr/ia 1 DGE 2A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. február 28. (OR. en) 6693/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2017. február 28. Címzett: a delegációk TRANS 82 MAR 47 FIN 142 REGIO 21 ENV

Részletesebben

A8-0126/ Irányelvi javaslat (COM(2016)0056 C8-0026/ /0033(COD)) AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához

A8-0126/ Irányelvi javaslat (COM(2016)0056 C8-0026/ /0033(COD)) AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához 2.6.2016 A8-0126/ 001-001 MÓDOSÍTÁSOK 001-001 előterjesztette: Gazdasági és Monetáris Bizottság Jelentés Markus Ferber A pénzügyi eszközök piaca A8-0126/2016 Irányelvi javaslat (COM(2016)0056 C8-0026/2016

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU B8-0097/1. Módosítás. Renate Sommer a PPE képviselıcsoport nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU B8-0097/1. Módosítás. Renate Sommer a PPE képviselıcsoport nevében 9.2.2015 B8-0097/1 1 D preambulumbekezdés D. mivel a becslések szerint az adott tagállamtól függıen a levágott állatok húsa teljes mennyiségének 30 50%-át élelmiszer-összetevık elsısorban darált hús, húskészítmények

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.23. COM(2016) 86 final 2016/0052 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014 2021 közötti

Részletesebben

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2011/0276(COD) 2.4.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

Részletesebben

A8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához

A8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához 8.6.2017 A8-0061/19 Módosítás 19 Petra Kammerevert a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében Jelentés Santiago Fisas Ayxelà Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre COM(2016)0400

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2018.11.13. COM(2018) 744 final 2018/0385 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az energiahatékonyságról szóló, [az (EU) 2018/XXX irányelvvel módosított]

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 8.12.2010 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE (30/2010) Tárgy: A Litván Köztársaság Parlamentjének (Seimas) indokolással ellátott véleménye a közös agrárpolitika keretébe

Részletesebben

6834/17 ADD 1 ea/adt/kz 1 GIP 1B

6834/17 ADD 1 ea/adt/kz 1 GIP 1B Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. március 16. (OR. en) 6834/17 ADD 1 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV Tárgy: PV/CONS 9 TRANS 87 TELECOM 51 ENER 95 Az Európai Unió Tanácsának 2017. február 27-én Brüsszelben tartott

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlıdése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlıdése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében 21.3.2019 A8-0156/153 153 5 preambulumbekezdés (5) Az európai kulturális sokféleség előmozdításához elengedhetetlenek a jól fejlődő és stabil kulturális és kreatív ágazatok, amelyek széles és sokrétű közönségeknek

Részletesebben

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet

Részletesebben