Pénz-és tőkepiaci eszközök a klímaváltozás mérséklésére

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pénz-és tőkepiaci eszközök a klímaváltozás mérséklésére"

Átírás

1 Pénz-és tőkepiaci eszközök a klímaváltozás mérséklésére Készítette: Pánczél Csilla BGF-KKFK, Külgazdasági szak, Tőzsde-pénzintézetek szakirány Belső konzulens: Sajósiné dr. Kováts Magdolna Külső konzulens: Kozmer Adrienn

2 Tartalomjegyzék Ábrajegyzék...4 Bevezetés...5 I. Éghajlatváltozás...6 I.1. Miért fontos róla beszélni?...6 I.2. Az éghajlatváltozás okai...8 I.3. Végkövetkeztetések...11 II. A fenntartható fejlődés...12 II.1.A fenntartható fejlődés fogalma...12 II.2. Miért fontos róla beszélni?...13 II.3. Az eddig elért eredmények, célkitűzések...15 II.3.1. A Stockholmi Konferencia...15 II.3.2. A Riói Konferencia...15 III. A megújuló energiaforrások...18 III.1. A biomassza és a biogáz...18 III.2. A geotermikus energia...20 III.3. A napenergia...20 III.4. A szélenergia...22 III.5. A vízenergia...22 IV. A klímaváltozás mérséklése pénz-és tőkepiaci eszközökkel...23 IV.1. A klímaváltozás közgazdasági hatásai a Stern-jelentés alapján...23 IV.1.1. Az éghajlatváltozás következményei a Jelentés alapján...24 IV.1.2. A gazdasági növekedés és a CO2-kibocsátás alapvető feszültsége...27 IV.1.3. A Jelentésben felvázolt lehetséges megoldások...28 IV.2. A társadalmilag felelős befektetések...30 IV.2.1. A befektetői szempontok...30 IV.2.2. A negyedik szempont alkalmazása a gyakorlatban...31 IV.2.3. A felelős befektetések szűrése...33 IV.2.4. A hazai SRC-vállalatok...34 IV.2.5. A felelős befektetésekről összefoglalóan...35 IV.3. A klímaváltozási alapok mint felelős befektetések

3 IV.3.1. Mik azok a klímaváltozási alapok?...37 IV.3.2. A klímaváltozási alapok pénzügyi szereplése...38 IV.3.3. A cégek, amelyeket ezek az alapok magukban foglalnak...39 IV.3.4. Kockázatok és azok kivédése...39 IV.3.5. A magyarországi zöldalapok...40 IV.3.6. Klímaváltozási alapok a likviditási válságban...42 IV.3.7 Konklúziók...43 IV.4. További pénz-és tőkepiaci eszközök...43 IV.4.1. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és a Kiotói Jegyzőkönyv...43 IV.4.2. A magyar jogszabályi háttér és a kiotói mechanizmusok megvalósítási gyakorlata...45 IV.4.3. A Zöld Beruházási Alapok rendszere...47 IV.4.4. A nemzetközi és a magyar kvótakereskedelem; az árképzési tényezők...49 IV.4.5. A Zöld Beruházási Rendszer és a Panel Program...53 IV.4.6. A Koppenhágai Klímaváltozási Konferencia feladatai és kihívásai...55 Befejezés...61 Irodalomjegyzék

4 Ábrajegyzék 1. ábra Globális átlaghőmérséklet-emelkedés között 2. ábra Az ÜHG gázok hozzájárulása a felmelegedéshez 3. ábra ACO2 antropogén forrásai 4. ábra A metán antropogén forrásai 5. ábra Az ÜHG-gázok éves kibocsátása országonkénti lebontásban 6. ábra A hazai SRC-vállalatok motivációi 7. ábra HSBC vs. MSCI index 4

5 Bevezetés A fejlődő világ egyik legnagyobb kihívásának egyértelműen a klímaváltozás egyre súlyosbodó problémáját tekinthetjük. Ennek leküzdése határozott és jól strukturált nemzetközi összefogással valósítható meg, amihez szükségszerű minden érintett szint megfelelő mértékű bevonása és jól összehangolt cselekvése. A dolgozat első részében ennek megfelelően azt taglalom, hogy miért jelent a klímaváltozás kézzelfoghatóan valóságos globális problémát, ami ellen mindenképpen lépéseket kell tenni. Ez pedig jogos elvárást támaszt a társadalom részéről a vállalatok felé, hogy minél inkább jövőbe tekintő perspektívát alkalmazva térjenek át vállalati politikájukban a fenntartható fejlődés elveire. Ezt követően ennek megfelelően ismertetem azokat a metódusokat, melyekkel a vállalatok megvalósíthatják mindezt: az egyes megújuló energiaforrásokról írok és azok alkalmazási lehetőségeiről. A dolgozat második részében pedig először felvázolom az éghajlatváltozás okozta negatív közgazdasági hatásokat, majd sorra veszem mindazon pénz- és tőkepiaci eszközöket, melyek a jelen gazdasági helyzetben a legmegvalósíthatóbb és leginkább hathatós eszközök lehetnek a klímaváltozás mérséklésére. Bemutatom a nemzetközi kvótakereskedelmi rendszer működését, az egyes nemzetközi beruházási projektek keretrendszerét és a mindezt lehetővé tevő nemzetközi és hazai jogszabályi hátteret. A dolgozat végén pedig a még megoldásra váró feladatokat veszem számba, bemutatva a decemberben esedékes Koppenhágai Klímaváltozási Konferencia legnagyobb kihívásait és az azokra adható lehetséges válaszokat. A dolgozat fő célkitűzése kettős: egyfelől pénzügyi oldalról közelítve annak kiderítése, hogy vajon a jelen likviditási válság közepette érdemes-e egy ilyen kockázatos üzletágba fektetni, másrészt pedig környezeti szempontból annak megvilágítása, hogy a klímaváltozás valóságos és súlyos probléma, ami ellen az emberiségnek és leginkább a politikai döntéshozóknak sürgősen tenniük kell. 5

6 I. Éghajlatváltozás I.1. Miért fontos róla beszélni? Az üvegházhatású gázok növekvő koncentrációjának következményeként előrejelzett éghajlatváltozás egyike azon négy globális vonatkozású, fontos problémának (éghajlatváltozás, az ózonréteg vékonyodása, a biodiverzitás csökkenése, az erdők pusztulása), melyek egyre inkább világméretű aggodalmakat váltanak ki és sürgősen következetes, hatékony választ igényelnek. Világszerte hosszú évek teltek el annak fényében, hogy az egyes szaktekintélyek egymást túllicitálva próbálták az éghajlatváltozást illetően a maguk álláspontjáról meggyőzni a szakmát. Voltak, akik szerint maga az emberiség a fokozott iparosodási tevékenységével felelős a javarészt a légszennyező anyagoktól felgyorsuló hőmérsékletnövekedésért amit ráadásul napjaink demográfiai robbanása is jelentős mértékben tetéz. Mások úgy vélekedtek, hogy ugyan az ember kétségtelenül visszaélt a természettel, ám bizonyos mértékű átlaghőmérséklet-emelkedés az évszázadok folyamán elkerülhetetlen volt. Megint mások pedig nem látták drasztikus problémának a hőmérsékletemelkedést, szerintük ez az ökoszisztéma természetes változásával jár együtt. Mindent egybevetve ma már vitathatatlan tény, hogy egy igen negatív hőmérsékleti trend van kialakulóban a Földön, mely visszafordíthatatlan ugyan, de mérsékelhető. Ezt a tendenciát szemlélteti az alábbi ábra, mely az közötti harmincéves időszak átlagától vett eltéréseket ábrázolja. 6

7 1. ábra Globális átlaghőmérséklet-emelkedés között Forrás: Environment Canada, 2001 A grafikonról egyértelműen leolvasható, hogy a hőmérsékleti görbe csak a 80-as évektől kezdett az átlaghőmérséklet fölé emelkedni, ennek alapján pedig elvethetjük azt a teóriát, amely szerint a jelenleg tapasztalható átlagos emelkedés csupán egyszerű klímaingadozás vagy természetes változékonyság lenne. Az elmúlt másfél évszázadban összesen mintegy 0,6-0,8 C-kal emelkedett a globális átlaghőmérséklet az 1860-as bázisadathoz képest. Elmondható tehát összességében, hogy az ÜHG-gázok kibocsátása ugrásszerűen növekedésnek indult az ipari forradalom kibontakozása után, s a jelenlegi gazdasági törekvéseknek megfelelően ebben a növekvő trendben egyelőre nem is várható gyökeres változás. A globális felmelegedés hatásai és mértéke nem egyértelmű, de tény, hogy a múltban több éghajlatváltozáson is keresztülment a bolygó, elég csak a jégkorszakokra és az azokat követő hirtelen felmelegedésekre gondolni. Nehéz lenne továbbá azt is megmondani, hogy egészen pontosan milyen természetbeni jelenségek idézték elő ezeket az anomáliákat, mindenesetre a tudós szakemberek számos extrém megnyilvánulást sorakoztatnak fel ezt alátámasztandó. A legnyilvánvalóbb jel talán az egyre gyakoribbá váló hőingadozások jelensége. Tény továbbá az is, hogy a magashegyi gleccserek fokozatosan visszahúzódnak, aminek következtében számos kisebb folyó és tó jegének megolvadása világszerte folyamatosan néhány nappal korábbra tevődik, fokozva ezzel az áradások valószínűségét 7

8 elsősorban Közép-Kelet-Európában. További megfigyelés, hogy a globális kontinentális jégtakaró mind kiterjedésében, mind vastagságában egyre fogyatkozik, emelve ezzel az óceánok és tengerek vízszintnövekedésének esélyét. Azon kívül az állat-és növényvilágban is meglehetős extrém jelenségeknek lehetünk tanúi Ezek a tények meggyőzőek tehát - úgy tűnik, megindult valamilyen változás, amely cseppet sem bizonyul ígéretesnek a jövő szempontjából. I.2. Az éghajlatváltozás okai Az éghajlat változásának kétféle eredőjéről beszélhetünk: természetes és az emberi tevékenységből adódó okokról az utóbbit nevezzük antropogénnek. Az antropogén eredetű változások száma nagymértékben növekedett az elmúlt évtizedekben, ami a már említett egyre fokozottabb ipari tevékenységekből adódik. Vegyük tehát sorra az éghajlat megváltozásának irányába ható tényezőket. Az üvegházhatás fő okozói a szén-dioxidok, a klorofluorkarbonátok, a dinitrogén-oxid és a metán. A szén-dioxid szintje főként a szilárd tüzelőanyagok elégetése (ami elsősorban az energiaszektorra, az iparra és a közlekedésre jellemző) és az erdők pusztulása miatt emelkedik. A CFC-k (klorofluorkarbonátok) növekedése kizárólag az ipari termelésnek köszönhető, mivel természetes forrásai nincsenek. Ezeket a gázokat jellemzően a különböző ipari létesítmények, valamint klímaberendezések, fagyasztórendszerek bocsátják ki, illetve hajtógázként használatosak aeroszolok gyártásánál. A dinitrogén-oxid alapvetően a műtrágyagyártás-és használat során jut a légkörbe, a metángázok pedig elsősorban a mezőgazdaságból (szarvasmarha-tartás és bizonyos gabonafélék), az energiaágazatból (földgázszivárgás) és a hulladék-lerakóhelyekről származnak. Az alábbi ábra azt szemlélteti, hogy ezek a gázok milyen mértékben járulnak hozzá a felszín közeli hőmérséklet megemelkedéséhez. Nem meglepő, hogy a legnagyobb arányban a CO2 tehető felelőssé ezért, jelentős hányadot képvisel azonban a tisztán emberi tevékenységből származó freongázok által okozott melegedés is. 2. ábra Az ÜHG gázok hozzájárulása a felmelegedéshez 8

9 Az üvegházhatású gázok hozzájárulása a globális felmelegedéshez metán, 15% dinitrogén-oxid, 6% freonok, 24% CO2, 55% Forrás: IPCC, 2007 Az egyes üvegházgázok kibocsátása természetes és ipari eredetű forrásokból ered. A széndioxid antropogén hányada főként a növények fotoszintetikus működéséből, valamint a vulkanikus működésből adódik. Ezek mellett pedig az emberi tevékenység növeli a kibocsátás mértékét, javarészt erőművek, finomítók általi munka során, ahol jellemzően a fosszilis tüzelőanyagok (szén, kőolaj, földgáz) égetése közben szabadul fel nagy mennyiségű CO2. Jelentős arányt képvisel még az erdőirtások következtében keletkező szén-dioxid mennyiség is, melynek során a fákban lévő szén-dioxid szabadul fel és jut a légkörbe. A következő ábra szemlélteti annak a megoszlását, hogy a szén-dioxid milyen módokon kerül a légkörbe: közel fele az erőművek és finomítók révén, valamint a már említett erdőirtás, cement- és gázgyártás is mind jelentős mértékben hozzájárul a légköri szén-dioxid megnövekedett mennyiségéhez. 3. ábra ACO2 antropogén forrásai A CO2 antropogén forrásai acélgyárak, 5% egyéb, 5% gázgyárak, 9% erőművek, finomítók, 46% cementgyárak, 12% erdőirtás, 23% Forrás: IPCC,

10 A metán 21-szer ártalmasabb gáz, mint a szén-dioxid és szintén egyre nagyobb mennyiségben jut a légkörbe. A legfrissebb kutatások szerint a sarkvidéki területek melegedésének és az ottani jégtakarók olvadásának köszönhetően a Jeges-tenger aljáról igen jelentős mennyiségű metán szivárog folyamatosan a felszínre, ezzel is emelve a felszín közeli átlaghőmérsékletet. A légkörbe kerülő metán egyharmada antropogén eredetű: a földgáz egyik fő alkotóeleme, illetve a kőolaj összetevői között is megtalálható. Kétharmad része pedig az emberi tevékenység során terheli a környezetet; legnagyobb hányada ugyanúgy, mint a CO2 esetében a fosszilis energiahordozók égetése illetve a földgázkitermelés során (jellemzően a bányászati munkák alkalmával) keletkezik. Ezen túl az állattenyésztés is jelentős hányaddal hozzájárul a károsanyag-kibocsátáshoz, hiszen a műtrágyákban lévő és a kérődző állatok tartása során is keletkezik metán. Nem elhanyagolható továbbá a rizstermesztés és biomasszaégetés miatt felszabaduló metánemisszió sem. Ezeket a forrásokat szemlélteti az alábbi ábra. 4. ábra A metán antropogén forrásai A metán antropogén forrásai szántóföldfeltörés, 5% szerves hulladék, műtrágya, 15% biomasszaégetés, 10% állattartás, 28% rizstermesztés, 15% bányászat, 25% Forrás: IPCC, 2007 Az üvegházhatásnak köszönhető globális hőmérséklet-növekedés elsősorban a légköri szén-dioxid koncentráció fokozatos emelkedésének köszönhető. A légkör szén-dioxidkoncentrációja a mérések szerint a múlt század végén lassú növekedésnek indult, és ez napjainkban is tart. A növekedés üteme összevethető az ember által felhasznált tüzelőanyagok mennyiségével. Valószínű, hogy a CO2-szint emelkedését az emberi tevékenység okozza. Mivel a CO2 a Napból származó rövidhullámú sugárzást átengedi, a földfelszíni hosszúhullámú sugárzást viszont elnyeli, koncentrációjának növekedése a 10

11 légkör felmelegedéséhez vezet. A felmelegedés hatására tovább olvad a sarkok jégtakarója, megemelkedik a tengerek vízszintje, s víz alá kerülnek az alacsonyabb tengerparti területek. Nagymértékben megváltozik a Föld éghajlata és a mezőgazdasága. Azt azonban fontos látni, hogy az üvegházhatás önmagában több milliárd éve létező, természetes és számunkra kedvező folyamat, hiszen ha a földi légkörnek nem lenne természetes üvegházhatása, akkor a felszín közeli léghőmérséklet 33 C-kal lenne alacsonyabb. A probléma tehát nem önmagával az üvegházhatással van, hanem azzal, hogy a különféle emberi tevékenységek során az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának abnormális mértékű emelésével az üvegházhatás rendellenes erősödéséhez vezet, így válik a természetes folyamat globális problémává. I.3. Végkövetkeztetések Az eddigiek során láttuk tehát, hogy az elmúlt két évszázadban az üvegházgázok légköri koncentrációja jelentős mértékben növekedett. Ez értelemszerűen együtt jár a légköri sugárzási viszonyok megváltozásával és az üvegházhatás fokozódásával. E folyamatok sokrétű visszacsatolási mechanizmusokat indítanak el, melyek nehezen modellezhető, nehezen prognosztizálható folyamatláncolatokat vonnak maguk után. Ezek szerint a szakértői modellek szerint a földi átlaghőmérséklet 2050-re biztosan plusz 2 C-kal fog emelkedni, ha az üvegházgázok kibocsátása nem változik a jövőben, 2100-ra pedig előreláthatóan 1,4-5,8 C-kal növekedne, ami annyi, mint amennyit a jégkorszak óta mostanáig emelkedett a hőmérséklet. Az éghajlati rendszer bonyolultsága miatt ugyanakkor a bizonytalanság elég nagy. Az is igaz viszont, hogy a melegedés mértéke a Föld felszínén nem egyenletes, különösen nagy a magas földrajzi szélességeken, s szinte nincs változás az Észak-Atlantikum térségében, s a legveszélyeztetettebb térségek a sarkköri vidékek, illetve óceánparti helyek, kisebb szigetek. A sarkok olvadása 6 cm-es tengerszint-emelkedést eredményezne a közeljövőben, ami azért kritikus, mert a Föld népességének háromnegyed része tengerpartokon él. A legfrisebb IPCC-jelentés szerint pedig 2080-ig akár 40 cm-es növekedés is elképzelhető, ami a jelenlegi 13 millió helyett 94 millió ember életét veszélyeztetné. Mindezek fényében megállapíthatjuk tehát, hogy a kibocsátást erősen korlátozó nemzetközi egyezményekre és ezek betartására van szükség. Ezzel együtt alkalmazkodnunk kell a változásokhoz, melyekre mindenképp fel kell készülnünk, hiszen 11

12 az üvegházgázok légköri tartózkodási ideje meglehetősen nagy, s ezért a kisebb koncentrációértékekre való visszatérés időben nagyon elhúzódik. Ezen túlmenően tekintetbe kell venni a különféle fosszilis energiahordozókból rendelkezésre álló globális tartalékainkat is, melyek a kőolaj esetében 40, a földgáznál 60, míg a szén esetén 200 évet jelentenek. 1 Tekintve, hogy a legszennyezőbb anyagból áll a legnagyobb mértékben rendelkezésre, semmiképp sem megoldás, ha az erőfeszítések arra irányulnak, hogy ezeket a tartalékokat feléljük. Mindenképpen szükséges tehát az egyes megújuló energiahordozók fokozatos beépítése az iparba és energiaellátásba, valamint a fosszilis anyagok végleges kiváltása ezekkel. II. A fenntartható fejlődés II.1. A fenntartható fejlődés fogalma Magát a kifejezést először Lester R. Brown Building a Sustainable Society (A fenntartható társadalom építése) c. művében fogalmazta meg 1981-ben. A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől 2 Vagy Herman Daly definíciója alapján, a fenntartható fejlődés olyasfajta törekvés a folyamatos szociális jobblét elérésére, melynek során a gazdasági növekedést úgy érik el, hogy közben azzal nem haladják meg az ökológiai eltartóképességet. Jóllehet elsőre a mai gazdasági növekedés tendenciáit figyelve paradoxnak tűnhet, hogy ez a két dolog valóban megvalósulhat párhuzamosan, mégis szükség van egy globális szemléletváltásra a gazdasági vezetők részéről. Annál is inkább, hiszen ha a fejlődés fogalmát nem szűkítjük le csupán a gazdasági szférára, hanem egységes egészként kezeljük a gazdaság, a társadalom és a környezet állapotát befolyásoló tényezőket, akkor a fogalom máris új értelmet nyer. Ez alapján a növekedés az anyagi gyarapodás következtében előálló méretbeli változást, míg a fejlődés a nagyobb teljesítőképesség elérését jelenti. II.2. Miért fontos róla beszélni? 1 Az Európai Unió Hivatalos Lapja, ENSZ Közös jövőnk jelentés,

13 Nemcsak a Föld lakóinak száma nő robbanásszerűen, hanem az egy főre jutó felhasznált energia s a légkörbe juttatott szennyező anyagok mennyisége is. A legutóbbi 2008-as felmérések szerint a Föld lakosságának számát 6,725 Mrd főre becsülik és amennyiben a jelenlegi növekedési tendencia tartósnak bizonyul, 2025-ig ez a szám elérheti a 8,5 Mrd-ot is, illetve szakértői előrejelzések szerint a lakosságszám várhatóan 10,5 és 11 Mrd között fog telítődni. Mindezekkel együtt az azért bíztató, hogy a lakosságszám növekedési üteme jelenleg mérséklődő tendenciát mutat. Némi aggodalomra ad azonban okot, hogy a Föld lakosságának csupán 15%-a részesedik a fogyasztás 56%-ából, ezen belül is az összesen mintegy 40%-ot kitevő fejlődő országok az összes fogyasztásnak mindössze a 11%-ából részesülnek. Amíg a fejlett országok esetében a fogyasztás folyamatos növekedése tapasztalható, addig egy átlag afrikai háztartás fogyasztása a 25 évvel ezelőttinek csupán 80%-a. Mindezekből fakadóan súlyos problémát jelent, hogy az egyre változatosabb élelmezési igényeket kielégítő növekvő mezőgazdasági tevékenység jelentős mértékben károsítja az erdőállományt, a mezőket és a vizes élőhelyeket; világszerte mintegy 2 Mrd hektárnyi földterületen tapasztalható a termőtalaj pusztulása, pedig a termőtalaj nem állandó adottság, hanem a Föld ökoszisztémájának többi eleméhez hasonlóan folytonosan keletkezik és pusztul. Mindemellett a mezőgazdasági tevékenység fokozódása következtében sok országban kifogyóban vannak az ivóvízkészletek. 3 Tovább ront a helyzeten, hogy a mezőgazdaságban felhasznált jelentős mennyiségű vízkészletnek csupán 30%-át használják fel érdemben, a fennmaradó részből hulladék keletkezik. Az ivóvízkészletek kifogyása már napjainkban is akut probléma Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában, s ha minden marad a régiben, akkor 2025-ben már a Föld lakosságának kétharmada fog olyan országban élni, ahol a vízhiány gondot jelenthet. Az elkövetkező húsz év folyamán a fejlődő országok növekvő élelmezési szükségleteinek kielégítéséhez mintegy 17%-kal több ivóvízre lesz igény, míg a világ összes ivóvíz felhasználása várhatóan 40%-kal fog nőni. Az ember környezetkárosító tevékenysége az élővilágban is mutatja romboló hatásait: körülbelül 800 faj pusztult ki az élettér beszűkölése következtében a Földön, s további azon fajok száma, amelyek a kihalás szélén állnak. További mintegy a potenciálisan veszélyeztetett fajok száma, amelyek kihalásának megakadályozása intézkedések megtételét igényli. Az élővilág pusztítása a halászati helyek amortizációjában 3 A mezőgazdaság használja fel az ivóvízkészletek 70%-át világszerte. 13

14 is megmutatkozik: ezek 25%-a már lehalászottnak tekinthető, míg 50%-uk esetében a halászati tevékenység elérte a kritikus szintet. Az őserdei területek mezőgazdasági, illetve egyéb más célú hasznosítása nem új keletű probléma, s ez az elmúlt évek folyamán mind nagyobb méreteket öltött. Az erdőirtás mértéke ebben az időszakban éves átlagban elérte a 14,6 millió hektárt, ami elsősorban a fejlődő országokat érintette. A fenti nemkívánatos beavatkozások következtében az őserdők állománya kb. 4%-kal csökkent az eltelt évtizedek folyamán. Az egyik legsúlyosabb problémát egyértelműen a fosszilis üzem- és fűtőanyagok egyre fokozottabb mértékű felhasználása jelenti: ez az arány 1992 és 1999 között 10%-kal növekedett. Az egy főre eső felhasználás a fejlett országokban magasabb, ezért mindenképpen ezen országok vezetőinek van a legnagyobb felelőssége a fenntartható fejlődést elősegítő intézkedések tekintetében. További szót kell ejteni az energiafelhasználás növekedésének drasztikus üteméről. Ez legintenzívebben a közlekedési szektorban tapasztalható, ahol a felhasznált energiahordozók 90%-a petróleumszármazék. E szektor jövőbeli energiafelhasználásának becsült növekedési üteme a fejlett országokban évi 1,5%, míg a fejlődő országokban évi 3,6%. Változatlan gyakorlat esetén e szektorban a szén-dioxid kibocsátás növekedési aránya 2020-ig elérheti akár a 75%-ot is. A Föld mintegy 2 Mrd lakosa számára még ma is a hagyományos biomassza (tűzifa, trágya és mezőgazdasági eredetű hulladék) az elérhető egyetlen energiaforrás. A tények tehát önmagukért beszélnek, a cselekvés időszerű és nagyon szükséges. A továbbiakban arról lesz szó, hogy milyen politikai lépések születtek a fenntartható fejlődés elősegítése értelmében, valamint hogy melyek azok az eszközök, amikkel ez elérhető. II.3. Az eddig elért eredmények, célkitűzések II.3.1. A Stockholmi Konferencia 1972-ben Stockholmban, az ENSZ első környezetvédelmi világkonferenciáján a világ nemzeteinek képviselői a környezet elszennyeződéséről még mint elszigetelt problémáról tárgyaltak. Ekkor még mindenki azt hitte, hogy a környezeti válság megoldása csupán tudományos-technikai kérdés. Pontosan 20 évvel később jutott el a világ odáig, hogy az ENSZ tagállamok Rio de Janeiróban a világ első olyan konferenciáját rendezték meg, amely már a környezet és fejlődés kapcsolatát vitatta meg. Ekkor a kormányok végre elkezdték felismerni, hogy a példátlan ütemű és mértékű környezetrombolás aláássa a 14

15 gazdasági fejlődés további lehetőségeit, és veszélyezteti a Föld lakóinak puszta életben maradását is. Noha igazi áttörést valóban csak a riói konferencia hozott, mégsem hanyagolható el a stockholmi jelentősége sem, hiszen ez volt az első komolyabb mérföldkő a globális felmelegedéssel és környezetvédelemmel kapcsolatos nemzetközi jogi-gazdasági együttműködés terén, hiszen ekkor fektették le alapelvként, hogy az állami kötelezettségek részét képezik a környezet állapotának figyelemmel kísérésére, a várható környezeti hatások felbecsülésére és a környezet megóvására tett lépések is. II.3.2. A Riói Konferencia Az ENSZ tehát 1992-ben nagyszabású konferenciát rendezett Rio de Janeiróban a környezet állapotáról, a fenntartható fejlődésről. Itt alapozta meg környezetvédelmi programját az ún. Éghajlatváltozási Keretegyezménnyel. Erre azért volt szükség, mert a kormányok vezetői felismerték, hogy az elmúlt évben mindenekelőtt a fosszilis energiahordozók alkalmazása következtében mintegy 25%-kal megnőtt a légköri széndioxid mennyisége, és a fokozódó üvegházhatás miatt megnőtt az éghajlatváltozás kockázata. Az alábbi ábra szemlélteti a CO2-kibocsátások mértékének növekedését országok szerinti lebontásban. Szembetűnő, hogy éppen az az ország (ti. az USA), amelyik a legnagyobb arányban járul hozzá az emisszióhoz, az egyetlen olyan fejlett ipari állam, amelyik eddig nem írta alá az egyezményt. 5. ábra Az ÜHG-gázok éves kibocsátása országonkénti lebontásban 15

16 Forrás: Goldman Sachs, 2008 Tekintve, hogy az iparosodás következményeként az elmúlt évtizedek során ugrásszerűen megnőtt a kibocsátások mértéke, a riói folyamat során az egyes országok vezetői lefektették, hogy minél hatékonyabb és gyorsabb beavatkozás szükséges mind egyéni, mind közösségi szinten. Ennek a fajta sürgős beavatkozásnak az egyik lehetséges eszközeként született meg a keretegyezményhez csatolt Kiotói Jegyzőkönyv, amelyet 1997-ben 141 ország írt alá. Ebben 38 fejlett ipari ország átlagosan a kibocsátás 5,2%-os csökkentését vállalta a 2008 és 2012 közötti időszakra az 1990-es bázisévhez képest. A jegyzőkönyv különbséget tesz a fejlett és fejlődő országok között. A fejlett országok számára egyéni kibocsátás-csökkentési célokat határoz meg, mivel elsősorban ezek felelősek az emberi hatású üvegházhatású gázok megemelkedett koncentrációjáért. Így az Európai Unió eredeti tizenöt tagállama 8%-os csökkentést vállalt, a volt szocialista 16

17 országok pedig 1990 helyett másik bázisévet is választhattak, figyelembe véve az 1989 utáni gazdasági összeomlás következtében végbemenő drámai mértékű üvegházhatású gázok kibocsátás-növekedését. Magyarország így 6%-os csökkentést vállalt az es időszak átlagos kibocsátásához képest. A jegyzőkönyvet Magyarországon a évi IV. törvény hirdette ki. Az egyezmény a következő hat üvegházhatású gázzal kapcsolatban fogalmaz meg célkitűzéseket: CO2, CH2, N2O, SF6, HFC és PFC. Magába foglalja az összes nagy kibocsátó szektort a légi- és a tengeri közlekedés kivételével. A cél közel egy milliárd tonna CO2 egyenértékkel való csökkentéssel kapcsolatos kihívást jelent. Ennek a célnak a megvalósításához energiatakarékossági, energiahatékonysági intézkedésekre van szükség, valamint fokozni kell az alternatív energiaforrások hasznosítását. A Kiotói Jegyzőkönyv ratifikálásának folyamatát a politikai és gazdasági ellenérdekek erősen lelassították, így hivatalosan csak Oroszország ratifikálása után, február 16-án lépett érvénybe. Eddig 174 ország ratifikálta a jegyzőkönyvet, Ausztráliát is beleértve, mely ország az USA-val együtt sokáig nem volt hajlandó tárgyalni róla, ám így 2007 óta USA az egyedüli fejlett nagyhatalom, aki még nem írta alá. Nem kíván különösebb magyarázatot, hogy az USA szerepvállalása ebben a törekvésben nélkülözhetetlen lenne, hiszen ma is ez az egyik legnagyobb gazdasági hatalom, melynek politikai-gazdasági lépéseinek precedensértékűeknek kellene lenniük, s nem visszafogónak. Így tehát ez továbbra is a jövő kihívása marad, hogy az USA mielőbb aláírja, s ratifikálja az egyezményt. 17

18 III. A megújuló energiaforrások A következők során vegyük tehát sorra mindazokat a megújuló energiaforrásokat, melyek a fentiekben taglalt fenntartható fejlődés alapköveit képezik, fontos eszközként lévén ezáltal a globális felmelegedés elleni harcban. III.1. A biomassza és a biogáz Biomasszának nevezzük azt a biológiai eredetű szervesanyagtömeget, ami magában foglalja az összes szárazföldön és a vizekben fellelhető élő és nemrég elhalt szervezetet, a mikrobiológiai iparok termékeit, valamint mindenfajta emberi, állati és feldolgozóipari transzformáció során létrejött biológiai eredetű terméket, hulladékot, mellékterméket. A biomassza elsődleges forrása a növények asszimilációs tevékenysége. A biomassza hasznosításának fő iránya az élelmiszertermelés, a takarmányozás, az energetikai hasznosítás (főként eltüzelés, gázosítás, és biogáz-előállítás formájában) és az agráripari termékek alapanyaggyártása. Energetikai célokra csak akkora mennyiséget szabad felhasználni, hogy a maradékból biztosítható legyen a lakosság számára szükséges táplálék mennyisége és a talaj tápanyag-utánpótlása. Halmazállapotának megfelelően a biomasszát különböző célokra lehet felhasználni: a szilárd biomasszát tüzelőanyagként, a folyékony halmazállapotút tüzelő- és üzemanyagként, a biogázt pedig leginkább tüzelőanyagként alkalmazzák. A mező- és erdőgazdaság évente igen nagy mennyiségű mellékterméket produkál, amit számos célra fel lehetne használni, mint például talajerő visszapótlásra a növénytermesztésben, az állattartásban, ipari felhasználásban, illetve energiatermelésre. Ma sajnos azonban a keletkező mennyiség 10%-át sem használják fel tüzelési vagy energiatermelési célra. Van azonban a hasznosításnak negatív környezeti hatása is. A biomassza eltüzelése során nagy mennyiségű kéjgáz keletkezik, ami fokozza az ózonréteg elvékonyodását, hozzájárulva ezzel a korábbiakban már elemzett metán-kibocsátáshoz 4, valamint növekszik a talaj és az élővizek elsavanyodásának mértéke, ha a fűtőerőművekben biomasszával helyettesítik a fűtőolajat vagy a földgázt. 4 A biomasszaégetés adja az összes metánkibocsátás 10%-át. 18

19 A folyékony bio-energiahordozók legnagyobb előnye, hogy lényegesen nagyobb az energiasűrűségük, mint a többi bio-energiahordozónak. Nem csak tüzelőanyagként, hanem hajtóanyagként is felhasználhatók a hagyományos energiahordozók helyett, illetve azokkal keverve. A bioüzemanyagok nagy része két csoportba sorolható be: a biodízel és az alkoholok csoportjába. A biodízelt 70-80%-ban napraforgóból, repcéből, szójából és különböző pálmafajtákból állítják elő A biodízel és a bioetanol használata során éppen annyi szén-dioxid szabadul fel, mint amennyit az alapanyagként szolgáló növény azt megelőzőleg megkötött, így egyik sem járul hozzá az üvegházhatás erősödéséhez. A kibocsátott szénmonoxid és a szénhidrogének mennyisége haszongépjárművek esetében jóval alacsonyabb, mint a hagyományos dízel használatakor. A biogáz előállítására szinte minden szerves anyag alkalmas, így például a trágya, a zöld növények és az élelmiszeripari hulladékok. A szerves anyagok lebomlása biogáz reaktorban 2 óra alatt végbemegy, miközben ez a folyamat a szeméttelepeken akár évig is eltarthat. Felhasználható többek között hőtermelésre, villamos energia előállítására és motorok hajtóanyagaként is. Használata során a járművek sokkal kevesebb szennyező anyagot bocsátanak ki, mint amikor hagyományos üzemanyaggal működnek, és széndioxiddal egyáltalán nem terhelik a légkört. Magyarország az összes megújuló energiaforrás közül a biomassza hasznosítás terén rendelkezik a legjelentősebb erőforrásokkal, lévén, hogy hazánk elsősorban agrárországnak számít, ahol a mezőgazdasági termelés során keletkező hulladékokat ilyen módon tudják hasznosítani. Az MTA Megújuló Energia Albizottságának 2006-os tanulmánya 5 szerint hazánk összes biomassza állománya millió tonna, míg ebből az akkori adatok értelmében csupán mintegy 1,8 millió tonnányit hasznosítunk, ami a teljes potenciál 0,3%- a. Ezeknek a számoknak a tükrében világosan látszik, hogy ez a terület a legalkalmasabb a hazai megújulókba történő beruházásokra. III.2. A geotermikus energia A geotermikus energiatermelés a Föld mélyén rejlő hő hasznosítását jelenti. A Föld középpontjának hőmérséklete kb C, ami a magmából és az elnyelt napsugárzásból származik. Bizonyos esetekben az ún. pozitív kutaknál a hőt hordozó folyadék beavatkozás nélkül jut fel a nagy gáztartalomnak és a nagy rétegnyomásnak köszönhetően. 5 Magyarország megújuló energetikai potenciálja, MTA,

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Környezettudatossági felmérés A Magyar Természetvédők Szövetsége részére 2 Éghajlatváltozás következményeinek spontán ismerete 2010 2009 N=291 N=270 *TERMÉSZETI

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010 Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 1 Energiatakarékossági lehetőségeink a háztartási mérések tükrében Kecskeméti Református Gimnázium Szerző: Fejszés Andrea tanuló Vezető: Sikó Dezső tanár ~

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

Megújuló energiaforrások

Megújuló energiaforrások Megújuló energiaforrások Mika János Bevezető előadás, 2012. szeptember 10. Miről lesz szó Megújuló energiaforrások és fenntarthatóság Megújuló energiaforrások országban, világban Klímaváltozás, hatások

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05.

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Megújulóenergia Megújulóenergiaforrás: olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Nap- és szélenergia kutatás és oktatás OMSZ 2014. május 29. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Ütőné dr. Visi Judit Kaknics-Kiss Barbara Kovács Enikő Miről lesz

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában

Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában Bevezetés A mind gyorsabb ütemben zajló, ma már a nemzetközi tudomány által is elismert éghajlatváltozás kezelése egyre sürgetőbb probléma, hiszen

Részletesebben

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek 1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek Előzőleg a következőkkel foglalkozunk: Fizikai paraméterek o a bemutatott rendszer és modell alapján számítást készítünk az éves energiatermelésre

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Globális klímaváltozás

Globális klímaváltozás Három hetet meghaladó iskolai projekt Globális klímaváltozás Okok - következmények - megoldások Készítette: H. Fazekas Erika, Kaszt Erika, Lakatos Ferenc, Zalai Edina A három hetet meghaladó iskolai projekt

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens Fenntartható fejlődés 1987-ben adja ki az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága a

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Bicskei Oroszlán Patika Bt 22076423-2-07

Bicskei Oroszlán Patika Bt 22076423-2-07 MVM Partner - a vállalkozások energiatudatosságáért pályázat 2. rész A pályázó által megvalósított, energiahatékonyságot növelő beruházás és/vagy fejlesztés bemutatása A napelem a Napból érkező sugarak

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

«A» Energetikai gazdaságtan 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás:

«A» Energetikai gazdaságtan 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás: «A» Energetikai gazdaságtan Név: 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás: Munkaidő: 90 perc Azonosító: Gyakorlatvezető: Vass Bálint Lipcsei Gábor Buzea Klaudia Zárthelyi hallgatói értékelése Mennyiség 1:kevés

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Meleg víz a Nap energiájával Az Apricus elhozza Önnek. www.apricus-hungary.hu

Meleg víz a Nap energiájával Az Apricus elhozza Önnek. www.apricus-hungary.hu Meleg víz a Nap energiájával Az Apricus elhozza Önnek www.apricus-hungary.hu A szolár meleg víz alapjai A napsugarak befogása A napenergia mértéke a Föld felszínén egy derűs nyári napon elérheti az 1000W/m2-t.

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

A kérdőív statisztikai értékelése

A kérdőív statisztikai értékelése A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2.

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2. BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS-ELEMZÉSSEL Bodnár István III. éves PhD hallgató Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai. Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám

A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai. Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám Tematika Dolgozat célja Szélenergia negatív hatásai Zajmérés Szélenergia pozitív hatásai Összefoglalás

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft.

Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. XXI. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2011 Tartalom 1. 2. 3.

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése légszennyezés

A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése légszennyezés 21/12 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 12. szám 21. október 6. A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése légszennyezés A tartalomból 1 Bevezetés 1 Üvegházhatású gázok

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Dr. Ladányi Richard - Chrabák Péter - Kiss Levente Bay Zoltán Alkalmazott

Részletesebben

Globális felmelegedés. Levegőtisztaság-védelem. Pozitív és negatív visszacsatolás. Természeti okok: pozitív visszacsatolású folyamatok.

Globális felmelegedés. Levegőtisztaság-védelem. Pozitív és negatív visszacsatolás. Természeti okok: pozitív visszacsatolású folyamatok. Globális felmelegedés Levegőtisztaság-védelem Évtizedek éghajlati változásai, emelkedik az óceánok és a felszín közeli levegő hőmérséklete. Globális klímaváltozás Globális felmelegedés okai Természeti

Részletesebben

NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Katalin

NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Katalin NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL Darvas Katalin AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS Egy termék, folyamat vagy szolgáltatás környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatára használt

Részletesebben

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innovációs leírás Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor 0 Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innováció kategóriája Az innováció rövid leírása Elérhető megtakarítás %-ban Technológia költsége

Részletesebben

A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG. KEOP-6.1.0/A/11-2011-0024 1. szemléletformáló nap: 2011. november 8.

A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG. KEOP-6.1.0/A/11-2011-0024 1. szemléletformáló nap: 2011. november 8. A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG A fenntartható fejlődés egyrészt olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Nemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó

Nemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó Riótól l Rióig ig - felkész szülés s a Rio+20 konferenciára ra - Mi valósult meg az első riói i konferencia óta? Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó 1 Stockholm Rió Johannesburg

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

ALTERNATÍV V ENERGIÁK

ALTERNATÍV V ENERGIÁK ALTERNATÍV V ENERGIÁK HASZNOSÍTÁSÁNAK NAK LEHETŐSÉGEI AZ ÖNKORMÁNYZATI NYZATI SZFÉRÁBAN ZÖLD ENERGIA KONFERENCIA 2011-10 10-26. Juhász János J villamosmérn rnök CÉGÜNK TEVÉKENYS KENYSÉGI KÖREK Alternatív

Részletesebben

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat)

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat) Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről (javaslat) Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a) az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházhatású

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben