JELENTÉS. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származó régészeti kőanyag kőzettani vizsgálatáról. Készítette: Dr. Rózsa Péter

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "JELENTÉS. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származó régészeti kőanyag kőzettani vizsgálatáról. Készítette: Dr. Rózsa Péter"

Átírás

1 JELENTÉS Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származó régészeti kőanyag kőzettani vizsgálatáról Készítette: Dr. Rózsa Péter Debrecen, 2010

2 Jelentés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származó régészeti kőanyag kőzettani vizsgálatáról Készítette: Dr. Rózsa Péter Előzmények Folyó év folyamán szerződés köttetett Kancz István vállalkozó, mint megbízó, és Dr. Rózsa Péter, mint megbízott között Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származó régészeti kőanyag kőzettani meghatározására. Eszerint megbízott feladata a kőanyag rövid petrográfiai leírása, kőzettani meghatározása, valamint, lehetőség szerint, az egykori forrásterület behatárolása, illetve valószínűsítése. A minták kiválogatását, valamint azok Megbízotthoz történő eljuttatását a nyíregyházi Jósa András Múzeum munkatársai végezték el; a mintákat Jakab Attila muzeológustól vettem át. Az átadott/átvett minták jegyzékét a 1. melléklet tartalmazza. Vizsgálati módszerek Mindösszesen mintegy 150 darab minta vizsgálatára került sor. Minden egyes mintáról készült rövid makroszkópos leírás, valamint fényképfelvétel. A pontos kőzethatározáshoz, valamint a eredet valószínűsítéséhez szükséges ásványos összetételi és szöveti tulajdonságok meghatározásához az esetek döntő többségében polarizációs mikroszkópi vizsgálatra is szükség van. Ehhez a mintából úgynevezett vékonycsiszolatot kell készíteni, ami azonban a minta roncsolásával jár. Az igen kisméretű minták esetében mivel az a minta megsemmisülésével járt volna ettől el kellett tekintenem, a kőzethatározás csupán makroszkópos szemrevételezés alapján történt. Nem került sor vékonycsiszolat készítésére 1

3 akkor sem, ha a minta meghatározása e nélkül is egyértelműen elvégezhető volt. Mindösszesen közel 90 darab vékonycsiszolat készült, az esetek döntő többségében mintánként egy, de néhány esetben kettő. A vékonycsiszolatok rövid leírását, valamint a minták jellemző mikroszkópi szöveti fényképét szintén tartalmazza a jelentés. A mikroszkópi felvételek túlnyomó részt úgynevezett keresztezett nikol állásnál (+N) készültek. Ahol a normál biológiai mikroszkóphoz hasonló képet adó, úgynevezett egy nikol állásnál (1N) történt a felvétel, azt a minden esetben külön jelzem. A fényképek mindegyike ugyanazon nagyítás használatával történt; a közölt mikroszkópi felvételek hosszabbik oldala nagyjából 9 mm-es valós méretnek felel meg. Néhány minta esetében a származási hely pontosabb meghatározása, esetleg a kőzettani besorolás egyértelműsítése miatt célszerűnek látszott termoanalítikai vizsgálatok elvégzése is. A mérések a magyar gyártmányú MOM Derivatograph-C készülékkel történtek. Természetesen további műszeres vizsgálatok kivitelezése (például egyes kőzetalkotó ásványok pontos összetételének elektron mikroszondás meghatározása, a kőzet főelemösszetételének, esetleg nyomelem-spektrumának meghatározása, stb.) is hasznos lehetett volna, ám ezek végrehajtására (részben a határidő, részben a forráshiány miatt) nem nyílott lehetőség. Mindenesetre egy-egy lelőhely anyagának részletes feldolgozásakor az ilyen jellegű elemzések további információval szolgálhatnak. A jelentés fölépítése A jelentésben a vizsgálatra kapott minták a régészeti területek szerinti bontásban, abcsorrendben követik egymás. Az egyes régészeti területek belül lelőhelyek növekvő számsorrendben vannak rendezve, az egy lelőhelyhez tartozó több minta esetén a minták nyilvántartási száma a sorrend az alapja (utóbbitól csupán néhány esetben, tördelési okokból tértem el). Minden minta makroszkópos, illetve (ha van) mikroszkópos leírását kőzettani megnevezés, valamint megjegyzésként a lehetséges származási terület (vagy területek) megadása követi. 2

4 A származási hely kérdése A nemérces bányászati nyersanyagok, ezen belül különösen a kőbányászati nyersanyagok történeti bányahelyeinek kutatása Magyarországon csupán néhány évtizede meg igazán. A hazai tapasztalatok első sorban építési kőanyagokra vonatkozó tapasztalatait Kertész Pál (Műemléki kőanyagok bányahelyeinek kutatása. Építés- Építészettudomány, 1982/ ) foglalta össze. Hangsúlyozta, hogy nem rendelkezünk a régi bányahelyek kataszter-rendszerű földolgozásával. Az azóta eltelt közel három évtized során jelentős előrelépés történt (lásd a teljesség igénye nélkül többek között Szakmány György őrlőkövekre és kerámia-nyersanyagokra, Török Ákos építőkövekre és T. Bíró Katalin kőeszközökre vonatkozó publikációit), sőt adatbázisok összeállítása is megkezdődött. Mindazonáltal legalábbis ami a kőbányászati nyersanyaglelőhelyeket illeti a Kárpát-medence, azaz a történelmi Magyarország területének vonatkozásában még mindig nélkülözhetetlen Schafarzik Ferenc klasszikus összefoglalása (A magyar szent korona országainak területén létező kőbányák részletes ismertetése. MAFI, Budapest, 1904). Sajnos, az lényegében csak a XIX-XX. század fordulójának állapotát tükrözi, leírása jobbára makroszkóposak, igen tömörek, történeti adatokat, utalásokat csupán szórványosan közöl. Mindenesetre hasonló igényű összefoglaló művel még a jelenlegi országterületre vonatkozóan sem rendelkezünk. A kőanyag (akár építési anyag, akár kőeszköz) származási helyét a legtöbb esetben csak valószínűsíteni lehet. Számos esetben okozhat problémát a bányahely megszűnése, majd eltűnése, egy adott változat teljes lebányászása, vagy egyszerűen az, hogy a kőzet lényegében nem különbözik más lelőhelyek azonos kőzettípusaitól. Ahogy Kertész Pál említett művében fogalmaz: jelenleg nincs olyan természettudományos módszerünk, amellyel a kőanyag egy bányahellyel teljes biztonsággal azonosítható volna, ha a vizsgált kőzet nem egyedülálló valamilyen szempontból. Emlékeztetni kell arra is, hogy vitatható az a korábban általánosan alkalmazott elv, miszerint a nyersanyag származási helyét fönntartások nélkül azonosíthatjuk a petrográfiailag azonos vagy nagyon hasonló kőzetnek a régészeti lelőhelyhez legközelebb eső előfordulásával. Ebben az esetben is csupán valószínűsíteni lehet az egykori forrásterületet, mivel a puszta távolságon kívül más tényezők (így a szállítási útvonalak, szokások, kereskedelmi kapcsolatok, birtokviszonyok vagy akár a legszélesebb értelemben vett divat, stb.) is közrejátszhatnak a nyersanyag kiválasztásában, beszerzésében. 3

5 A modern anyagvizsgálati módszerek természetesen új távlatokat nyithatnak, s meggyőződésem szerint fognak nyitni a származási hely azonosításában. Jelenlegi nehézségeink nemcsak abból adódnak, hogy e vizsgálatok meglehetősen drágák, elvégzésükre hazánkban csak néhány (bár folyamatosan növekvő számú) kutatóhelyen van lehetőség, hanem főképp abból, hogy az így nyert eredmények archeológiai szempontú értékeléséhez a lelőhelyek és előfordulások hasonló vizsgálatán alapuló olyan adatbázisra lenne szükség, melynek kialakítása éppen csak elkezdődött. Ráadásul a kőanyag-lelőhelyek tekintélyes része határainkon kívül esik, s ezeknek az adatbázisba bevonása még további problémákat vethet, illetve vet föl. A lelőhelyek nagy száma, illetve az onnan származó minták eltérő jellege (eszköz, nyersanyag, falazóanyag, díszítőkő) és tág határok között változó számuk (1-től 50-ig) a származási hellyel kapcsolatban igen nehéz általános értékelés adni. Az mindenesetre megállapítható, hogy a minták egy része (pl. meszes-vasas konkréciók, gyepvasérc) a közvetlen környékről származott; tekintélyes részüket a tágabb térség (főképp a Tokajihegység és/vagy Kárpátalja) vulkáni területein bányászták (pl. riolittufa, andezit), de ezek közül csak néhány esetben valószínűsíthető konkrét bányahely (tokaji Nagy-hegy, Beregszászi-hegy, Kaszonyi-hegy); egy részük viszont biztosan nagy távolságról került a lelőhelyre (pl. bazalt, gneisz, csillámpala). Debrecen, október 5. Dr. Rózsa Péter 4

6 1. melléklet: A vizsgált minták jegyzéke 5

7 6

8 Döge záportározó (11 darab minta) 18. objektum (8 db minta) A lelőhelyről 8 db, leltári szám nélküli mintát kaptam. A mintákat A-H jelzéssel láttam el. A minta Lapos, egyik oldalán sima felületű, lilásszürke színű, 1 mm-nél kisebb pórusokat tartalmazó, de amúgy tömött és kemény kőzet, folyásosságra utaló vénássággal. Szabad szemmel, ill. binokuláris mikroszkóp alatt megállapítható, hogy a kőzet viszonylag magas kristályosságú. A kristályok közül fölismerhetők a fél cm-t is elérő földpát kristályok, valamint a szintén gyakori, maximum 1-2 mm-es színes ásványok. A kőzet mikroszkóposan porfíros szövetű, melyben a szinte mikroholokristályos alapanyag túlnyomó részét az apró földpátlécek alkotják, a kőzetüveg mennyisége igen alárendelt. Fenokristályai között uralkodó a zömmel ikerlemezes plagioklász földpát, de jelentős a piroxének (főképp hipersztén, kevesebb augit) mennyisége is. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a lelőhely tágabb térségében több helyen is gyakori, így a Tokajihegységben és a Kárpátalján. Szöveti bélyegek alapján az utóbbi származási hely tűnik valószínűnek, mivel ilyen kristályos szövetű piroxénandezit a Tokaji-hegységben csak kisebb területeken (pl. Tállya környéke) fordul elő. Kárpátalja területén elsősorban a szolyvai (Szoljava) járásban található előfordulások jöhetnek szóba. 7

9 B minta méretű színes ásványokat különböztethetjük meg. Polarizációs mikroszkóppal vizsgálva megállapítható, hogy a kőzet fenokristályos porfíros szövetű. A z alapanyag pilotaxitos, a földpátlécek és apró opak szemcsék mellett jelentősebb kőzetüveg is található. Uralkodó fenokristályos elegyrésze a többnyire ikres, alárendeltebben zónás plagioklász földpát, de jelentős a piroxének (inkább hipersztén, alárendeltebben augit) aránya is. Szürke színű, igen sok finom (1 mmnél kisebb) pórust tartalmazó, de egyébiránt tömött és kemény kőzet. A kicsit sötétebb, ill. világosabb sávok váltakozása folyásosságra utal. Kristályossági foka viszonylag magas. Szabad szemmel, illetve binokuláris mikroszkóppal a maximum néhány mm-es nagyságú földpát kristályokat, valamint szintén gyakori, de kisebb Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: a kőzet a szomszédos vulkáni hegységes egyik leggyakoribb kőzete, ezért a lelőhelyeként a Tokaji-hegység és Kárpátalja vulkáni hegységei is szóba jöhetnek. 8

10 C minta alapanyagát az apró fölpátlécek mellett elsősorban opak szemcsék alkotják. Az erős oxidáció miatt csak vélhető, hogy a kőzetüveg mennyisége is számottevő. Fenokristályai között uralkodó a többnyire ikres plagioklász földpát, de gyakoriak a piroxének (elsősorban az általában opacitos szegéllyel övezett hipersztén, ritkábban az augit) is. Lilásszürke színű, egyik oldalán simára dolgozott, finom pórusokkal, likacsokkal átjárt, kissé oxidált, de tömött, kemény kőzet. Makroszkóposan a maximum fél centiméteres földpát, valamint a valamivel kisebb színes alkotók kristályai ismerhetők föl benne. Az ásványos alkotók mennyisége alapján viszonylag magas kristályossági fokra utal. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet fenokristályos-porfíros szövetű; Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: a kőzet a szomszédos vulkáni hegységes egyik leggyakoribb kőzete, ezért a lelőhelyeként a Tokaji-hegység és Kárpátalja vulkáni hegységei is szóba jöhetnek. 9

11 D minta Lilás-vöröses színű, felületén kifakult, finom pórusokkal-likacsokkal átjárt, bontott-oxidált kőzet, enyhe vénássággal. Makroszkóposan a maximum fél cm-es nagyságú földpátkristályok, valamint az ugyancsak gyakori színes ásványok kristályai ismerhetők föl benne. Viszonylag magas kristályossági fokkal rendelkezik. Mikroszkópi jellemzői a C mintáéval egyezők. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: a kőzet a szomszédos vulkáni hegységes egyik leggyakoribb kőzete, ezért a lelőhelyeként a Tokaji-hegység és Kárpátalja vulkáni hegységei is szóba jöhetnek. E minta A minta vöröses, finom pórusokat is tartalmazó, de kemény tömött, gömbölyű alakúra munkált kőzet. Makroszkóposan a maximum 3-4 mm-es földpátszemcsék, valamint a valamivel kisebb színes ásványok kristályai ismerhetők föl. A mintából mivel jelentős károsodást okozott volna csiszolat nem készült, de binokuláris mikroszkópos megfigyelés alapján valószínűsíthető, hogy anyaga lényegében azonos a C jelű mintáéval. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: a kőzet a szomszédos vulkáni hegységes egyik leggyakoribb kőzete, ezért a lelőhelyeként a Tokaji-hegység és Kárpátalja vulkáni hegységei is szóba jöhetnek. 10

12 F minta Gömbölyűre munkált, szürkés színű, finom pórusokkal-likacsokkal borított, de kemény, tömör kőzet. Szabad szemmel, illetve binokuláris mikroszkóppal a maximum fél cm-es fehér földpát, valamint a valamivel kisebb színes ásványok ismerhetők föl. Az kristályos alkotók mennyisége viszonylag magas kristályossági fokra utal. A mintából mivel jelentős károsodást okozott volna csiszolat nem készült, de binokuláris mikroszkópos megfigyelés alapján valószínűsíthető, hogy anyaga lényegében azonos az A vagy a B jelű mintáéval. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: a kőzet a szomszédos vulkáni hegységes egyik leggyakoribb kőzete, ezért a lelőhelyeként a Tokaji-hegység és Kárpátalja vulkáni hegységei is szóba jöhetnek. szóba. G minta Gömbölyűre munkált kőzetdarab, melyre az F mintánál leírtak érvényesek. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: a kőzet a szomszédos vulkáni hegységes egyik leggyakoribb kőzete, ezért a lelőhelyeként a Tokajihegység és Kárpátalja vulkáni hegységei is szóba jöhetnek. 11

13 H minta Külső felületén zöldesszürke színű, kemény, tömött, megmunkált darab; jól láthatóan két kőzettípusból áll. Az egyik döntően apró (maximum 1 mm körüli) nagyságú kvarcszemcsékből áll, az éles határral elválasztott másikat rendkívül finom, szabad szemmel egyneműnek látszó kőzet alkotja. A vágott felületen látszik, hogy a zöldesszürke szín utólagos patina, eredeti színe sötétszürke. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a szemcsés rész döntően kissé gömbölyített vagy szögletes kvarc-, alárendelten plagioklász földpátszemcsékből, illetve csillámlemezekből (muszkovit, biotit) épül föl. A finomszemcsés rész igen apró (legfeljebb μm-es) szemcsékből, illetve uralkodóan a mikroszkópi mérettartománynál (~5 μm) kisebb szemcsékből áll. Megnevezés: kovás kötőanyagű homokkő és kovás aleurit (iszapkő) Megjegyzés: a kőzet mindenképp a mai ország területén kívüli lelőhelyről származik, esetleges származási helye az ÉK-i Kárpátok homokkő (flis) övezetében lehet. 12

14 190. objektum (3 db minta) A lelőhelyről 3 darab, leltári szám nélküli mintát kaptam. A mintákat I-III jelzéssel láttam el. I. minta A minta igen nagyméretű, tálszerű, lapos kődarab. Külső felülete világosbarnás-szürkés színű, de a csiszolathoz készített vágási felületen jól látszik, hogy a kőzet eredeti színe vöröses szürke. A kőzet tömör, kompakt, bár felületét apró (általában 1 mm-nél kisebb) likacsok borítják. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal vizsgálva jól látszik, hogy kristályossági foka viszonylag magas. E kristályok többségét a néhány mm-es nagyságot elérő földpátok adják, de a színes ásványok is viszonylag nagy mennyiségben vannak jelen. A léces földpátok elrendeződése enyhe irányítottságot mutat. Polarizációs mikroszkópban jól látszik a kőzet fenokristályos-porfíros szövete. A kőzet mintegy felét a földpátlécekből, kőzetüvegből, alárendeltebben finom opakhintésből és piroxénszemcsékből álló alapanyag alkotja. A legfontosabb fenokristály a többnyire ikres plagioklász földpát. Valamivel kisebb méretűek és mennyiségűek a piroxének, melyek többsége hipersztén; az augit alárendeltebb. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: származási helye a Tokaji-hegység vagy Kárpátalja vulkáni területei lehetnek. 13

15 II. minta Nagyméretű, fehér színű, gömbölyded, nagyon kemény és tömör kőzetdarab, mely alakját (legalább részben) megmunkálásnak köszönheti. A kőzet lényegében tömeges kifejlődésű kvarcból áll, de vékony (egy-két mm-es) erekben makroszkóposan meg nem határozható színes ásványokat és kevés muszkovit csillámot is megfigyelhetünk. E minta jelentős károsodás nélkül csiszolat készítésére nem alkalmas. Megnevezés: kvarcit Megjegyzés: kifejlődése, megjelenése, valamint muszkovit-tartalma arra utal, hogy pegmatitos környezetből származhatott. Ilyen jellegű kőzetek a keleti országrészben a jelenlegi határokon belül nem találhatók. Feltételezhető származási helyként az ÉK-i, esetleg a D-i Kárpátok, valamint Közép-Szlovákia (Vepor-hegység) kristályos kőzetekből álló területei jöhetnek szóba. III. minta Fehér, természetes úton legömbölyített, kemény kőzet. A mintából vékonycsiszolat nem készült, meghatározása e nélkül is egyértelmű. Megnevezés: kvarckavics Megjegyzés: alakja egyértelműen jelzi, hogy folyóvízi hordalékból származik. 14

16 Kállósemjén (1 darab minta) minta A minta sötétszürke-fekete színű, tömött, viszonylag magas kristályossági fokú kőzet. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal a kőzet domináns alkotójának tűnő, akár 2-3 mm-es nagyságot is elérő földpátkristályok ismerhetők föl benne. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet szövete fenokristályos porfíros szövetű. Alapanyaga mikroholokristályospilotaxitos, amit a az apró plagioklász mikrolitok, piroxénszemcsék és finoman hintett opak ásványok alkotnak; a kőzetüveg mennyisége igen alárendelt. Fenokristályai között uralkodóak a nagyméretű ikres plagioklász földpát kristályai, a piroxén (döntően hipersztén, ritkán augit) mind méretét, mind gyakoriságát tekintve jóval alárendeltebb. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: ilyen típusú piroxénandezit a szóba jöhető hazai (Tokaji-hegység) és a szóba jöhető határon túli vulkáni hegységekben (Kárpátalja, É-Erdély) egyaránt előfordul; a kőzet nem rendelkezik olyan megkülönböztető petrográfiai bélyeggel, ami a származási hely pontosabb körvonalazását lehetővé tenné. 15

17 Kisvárda, Aldi (37 darab minta) 2/01 objektum (6 db minta) A minta barna színű, itt-ott szürke foltokkal tarkítva. Földes megjelenésű, porózus-likacsos, de viszonylag kemény. Savval megcseppentve hirtelen fölpezseg. Döntő részét vasas (limonitos) anyag adja. Binokuláris mikroszkóppal látható, hogy a likacsok részben elhalt növényi részek helyét jelölik. A mintából vékonycsiszolat nem készült. Megnevezés: mocsárérc (gyepvasérc) Megjegyzés: klasszikus előfordulása az Érmellék területe, de a Nyírség laposaiban is megtalálható. Valószínűleg a környékről származik A minta okkere színű, helyenként sötétebb, barna foltokkal tarkított. Földes megjelenésű, porózus. Kézzel törhető, morzsolható. Vízben szétesik, sósavval megcseppentve hirtelen fölpezseg. A mintából, rossz megtartása miatt, vékonycsiszolat nem készült. A termoanalítikai elemzés szerint közel 20% karbonátot, s kevés szerves anyagot is tartalmaz (ld. a termogörbét). Megnevezés: vasas-meszes konkréció Megjegyzés: mocsaras vagy egyéb pangó vizes területeken alakul ki, így a Nyírség laposaiban is. Valószínűleg a környékről származik. 16

18 E nyilvántartási számmal 4 db minta rendelkezett, ezeket A, B, C és D jellel láttam el /A A minta felületén szürkés-, vágott felszínén fakó lila színű, kissé töredezett, de kemény kőzet, jól látható, folyásosságra utaló sávozottsággal. Az egyes sávok vastagsága nem haladja meg 1-2 mm-t. Binokuláris mikroszkóppal fölismerhetők a maximálisan 1 mm körüli méretű földpátkristályok, valamint az egykori színes ásványok helyét jelző, hasonló méretű limonitos csomók. Polarizációs mikroszkóppal látható, hogy a kőzet döntően (90%) üveges alapanyagból épül föl, melyben az üvegesebb és devitrifikáltabb sávok ritmikusan váltakoznak. Fenokristályai között a plagioklász földpát és a szanidin egyaránt megtalálható. Az apró színes ásványok szinte teljesen opacitosodtak, egy részük alakjuk alapján amfiból lehetett. Megnevezés: fluidális riolit Megjegyzés: e kőzet gyakori a környező vulkáni hegységekben (Tokaji-hegység, Kárpátalja), de szöveti képe és ásványos összetétele alapján föltételezhető, hogy származási helye a Barabás melletti Kaszonyi-hegy (hazánk területére eső déli csúcsa a Tipet-hegy). 17

19 /B Polarizációs mikroszkóppal látható, hogy a kőzet fenokristályos-porfíros szövetű, a főképp mikrolitokból és hintett opak szemcsékből, alárendeltebben kőzetüvegből álló alapanyag aránya mintegy 50%. Uralkodó ásványos elegyrésze a plagioklász földpát, kristályai többnyire ikerlemezesek. Színes ásványként a piroxének jelentkeznek, többségük hipersztén, de augit is előfordul. A minta felületén piszkosszürke, vágott felszínén sötétszürke színű, pórusos, de kemény kőzet. A pórusok mérete nem haladja meg az 1 mm-es nagyságot. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal fölismerhetők benne a maximum 1 mm-es nagyságú földpátkristályok, valamint a hasonló méretű színes ásványok egyedei. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet. 18

20 A minta barnáslila színű, tömör, kemény kőzet. Vágott felületén jól látható folyásossága. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal a maximum 1 mm-es nagyságú földpátkristályokat figyelhetjük meg. Makroszkópos és vékonycsiszolati képe is arra utal, hogy lényegében a /A mintával azonos kőzet /C Megnevezés: fluidális riolit Megjegyzés: e kőzet gyakori a környező vulkáni hegységekben (Tokaji-hegység, Kárpátalja), de szöveti képe és ásványos összetétele alapján föltételezhető, hogy származási helye a Barabás melletti Kaszonyi-hegy (hazánk területére eső déli csúcsa a Tipet-hegy) /D A minta sötétszürke színű, tömör, kemény kőzet. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal fölismerhetők benne a 1-2 mm-es maximális nagyságot elérő földpátkristályok, valamint vágott felszínén a valamivel kisebb és ritkábban jelentkező színes ásványok példányai. Polarizácioós mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet szöveti, alapanyagának jellegét, valamint fenokristályainak mennyiségét és milyenségét tekintve lényegében a megegyezik a /B minta kőzetével. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet. 19

21 3/02. objektum (6 db minta) A minta világosbarna-drapp színű, tömör, kemény, láthatóan megmunkált kőzet. Szabad szemmel homogénnek tűnik, de binokuláris mikroszkóppal jól látható igen finom, 1 mm-nél jóval kisebb méretű szemcsékből áll, melyek közül a muszkovit csillám lemezkéi ismerhetők föl. Sósavval megcseppentve mérsékelt pezsgést mutat. A mintából vékonycsiszolat nem készült. Megnevezés: karbonátos kötőanyagú homokkó Megjegyzés: feltehetően a Kárpátaljáról, az ÉK-i Kárpátok flis övéből származik A minta szürkészöld színű, igen tömött, kemény kőzet. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal látható, hogy alkotói igen kisméretűek, nem érik el az 1 mm-es nagyságot. Ásványos alkotói közül a muszkovit és kvarc ismerhető föl. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet lényegében szögletes, vagy kissé lekerekített, zömmel hullámos kioltású, maximálisan 1 mm körüli, de uralkodóan 0,1-0,2 mm közötti nagyságú kvarcszemcsékből áll, amiket kovás anyag cementál. Elszórtan apró muszkovit- és opacitosodott biotitlemezkék, ritkábban opacitos amfiból és glaukonitszemcsék is előfordulnak. Megnevezés: kovás kötőanyagú homokkő Megjegyzés: a kőzet a Kárpátok homokkő (flis) övéből származhat, a lelőhelyhez legközelebbi ilyen terület a lényegében Kárpátalja területére eső ÉK-i Kárpátokban van. A minta alakja alapján nem lehet kizárni, hogy hordalékből származik. 20

22 Ezzel a nyilvántartási számmal két minta rendelkezik, de szabad szemmel is megállapítható, hogy mindkettő azonos kőzettípust képvisel. A minták szürkéslila színűek, egyikük belsejében kissé vöröses; változó mértékben bontottak, oxidáltak, pórusosságuk ennek megfelelően változik. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal látható, hogy fő ásványos alkotórészük az 1-2 mm-es maximális méretű földpát, de viszonylag gyakoriak a hasonló méretű színes ásványok is. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet fenokristályos-porfíros szövetű, a dominánsan kőzetüveget, alárendeltebben mikrolitokat tartalmazó, helyenként erősen limonitosodott alapanyag mintegy 50%-ot képvisel. Leggyakoribb ásványos elegyrésze a zónás kioltással és ikerkristályok formájában egyaránt jelentkező plagioklász földpát. Színes alkotói a piroxének, közöttük hipersztén és augit egyaránt megtalálható. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet. 21

23 A mintát alkotó kőzet makroszkópos megjelenése lényegében a mintákéval azonos. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy szövetét, az alapanyag jellegét, valamint fenokristályainak minőségi és mennyiségi jellemzőit tekintve is lényegében a mintákéval azonos kőzetről van szó. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet A minta téglavörös pettyekkel sűrűn tarkított zöldessárgás színű, földes megjelenésű, erősen porózus, likacsos, de viszonylag kemény kőzet. Sósavval megcseppentve hirtelen fölpezseg. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal látható törmelékes szerkezete: kissé szögletes vagy lekerekített darabok cementálódnak. Barnás-vöröses színét jelentős a vastartalma adja. Pórusainak, likacsainak egy része elhalt növényi maradványok helyét jelzi. Elvétve csigahéj maradványt is tartalmaz. A kőzetből vékonycsiszolat nem készült. Megnevezés: mocsárérc (gyepvasérc) Megjegyzés: klasszikus előfordulása az Érmellék területe, de a Nyírség laposaiban is megtalálható. Valószínűleg a környékről származik. 22

24 29. objektum (4 db minta) E számmal két darab minta rendelkezik, de nyilvánvalóan ugyanabból az anyagból állnak;. A minták piszkosszürke színűek, itt-ott halvány okkerszínű vasas pettyekkel. Földes megjelenésűek, porózusak, likacsosak, kézzel könnyen törhetők, vízben szétesnek. Sósavval megcseppentve hirtelen fölpezsegnek. Megtartásuk miatt vékonycsiszolat nem készült. Megnevezés: meszes konkréció Megjegyzés: mocsaras vagy egyéb pangó vizes területeken alakul ki, így a Nyírség laposaiban is; valószínűleg a környékről származik A minta piszkosfehér színű, barnás pettyekkel tarkított, likacsos, porózus, de ennek ellenére viszonylag kemény. Friss törési felületén látható, hogy a barnás, limonitos rész adja az anyag több mint felét. Sósavval megcseppentve hirtelen fölpezseg. Binokuláris mikroszkópban látszik, hogy a vasas anyag egy része gömbös-vesés szerkezetű, más része laza, porózus. A mintából vékonycsiszolat nem készült. Megnevezés: mocsárérc (gyepvasérc) Megjegyzés: klasszikus előfordulása az Érmellék területe, de a Nyírség laposaiban is megtalálható. Valószínűleg a környékről származik. 23

25 A minta külső felületén fakó lilásszürke, vágott felszínén sötét lilásszürke színű, tömör, kemény kőzet. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal megállapítható, hogy leggyakoribb ásványos alkotója a maximálisan 1 mm körüli nagyságú földpát, de gyakoriak a hasonló méretű színes ásványok is. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a fenokristályos-porfíros szövetű, a közetüvegből és mikrolitokból álló alapanyag mintegy 50%-ot képvisel. Leggyakoribb ásványos elegyrésze a plagioklász földpát, köztük zónás kiltású és ikres egyedek egyaránt találhatók. Színes ásványként a szintén gyakori piroxének jelentkeznek, többségük hipersztén, de nem ritka az augit sem. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet. 24

26 29/1 objektum (7 db minta) A minta sötétszürke-fekete színű, tömör, kemény kőzet. Vágott felületén az 1 mm-t sem elérő földpát, valamint a hasonló nagyságú, de valamivel ritkább, binokuláris mikroszkóppal közelebbről meg nem határozható színes ásványok kristályai ismerhetők föl. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a fenokristályos-porfíros szövetű, a mikrolitokból és kevesebb kőzetüvegből álló alapanyag mintegy 50-60%-ot képvisel. Leggyakoribb fenokristályos ásványos elegyrésze a plagioklász földpát, többnyire ikres, alárendeltebben zónás kioltású. Ugyancsak gyakoriak a piroxének, közöttük hipersztén és augit egyaránt előfordul. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet. 25

27 hogy a kőzet fenokristályos-porfíros szövetű, a mintegy 50%-ot kitevő alapanyának fölépítésében a kőzetüveghez képest a mikrolitok valamivel alárendeltebb szerepet játszanak; az alapanyag egy része erős limonitos elszíneződést mutat. Fenokristályai között leggyakoribb a többnyire ikres, alárendeltebben zónás kioltású plagioklász földpát, de gyakoriak a piroxének is, melyek között hipersztén és augit egyaránt megtalálható. A minta felületén sötétszürke-fekete, vágott felszínén enyhén vöröses árnyalatú kőzet. Tömör, kemény, szabad szemmel is jól láthatóan viszonylag kristályos. Binokuláris mikroszkóppal megállapítható, hogy legfontosabb elegyrésze a maximálisan 1-2 mm-es földpát; a színes ásványok valamivel kisebbek, s részben bontottnak tűnnek. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet. 26

28 a mintegy 50%-ot kitevő alapanyagot mikrolitok és kőzetüveg alkotja. Fenokristályos ásványos elegyrészei között leggyakoribb a plagioklász földpát, egyedei közt zónás kioltású és ikres egyedek egyaránt vannak. Színes ásványként a piroxének jelentkeznek, köztük a hipersztén és az augit is megtalálható. A minta felülete kifakult piszkosszürke színű, törési felülete azonban sötétszürkefekete. Viszonylag porózus-likacsos, de ennek ellenére kemény. Binokuláris mikroszkóppal az 1 mm-es nagyságot ritkán maghaladó földpát, és a közelebbről meg nem határozható színes ásványok ismerhetők föl benne. Polarizációs mikroszkóppal megfigyelhető, hogy a kőzet fenokristályos-porfíros szövetű, Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet. 27

11. előadás MAGMÁS KŐZETEK

11. előadás MAGMÁS KŐZETEK 11. előadás MAGMÁS KŐZETEK MAGMÁS KŐZETEK A FÖLDKÉREGBEN A magmából képződnek az elő- és főkristályosodás során. A megszilárdulás helye szerint: Intruzív (mélységi) kőzetek (5-20 km mélységben) Szubvulkáni

Részletesebben

a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok a.) tektoszilikátok b.) filloszilikátok c.) inoszilikátok

a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok a.) tektoszilikátok b.) filloszilikátok c.) inoszilikátok 1. Melyik összetett anion a szilikátok jellemzője? a.) SO 4 b.) SiO 4 c.) PO 4 2. Milyen ásványok a csillámok? a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok 3. Milyen ásványok az amfibolok?

Részletesebben

A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek

A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből

Részletesebben

1 N fekete + N fekete erős hiátuszos. alapanyag színe alapanyag izotropitása szövet

1 N fekete + N fekete erős hiátuszos. alapanyag színe alapanyag izotropitása szövet minta alapanyag színe alapanyag izotropitása szövet nem plasztikus elegyrészek mennyisége osztályozottság szemcseméret-eloszlás b1933 1 N fekete + N fekete erős hiátuszos 30 % (ásvány- és kőzettöredékek)

Részletesebben

Törmelékkızetek. Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix

Törmelékkızetek. Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Törmelékkızetek Törmelékes kızet Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Szemcseméret alapján agyag kızetliszt homok durvatörmelék 1 Szemcseméreti skála

Részletesebben

Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix

Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Törmelékkızetek Törmelékes kızet Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Szemcseméret alapján agyag kızetliszt homok durvatörmelék Szemcseméreti skála

Részletesebben

Mélységi magmás kızetek

Mélységi magmás kızetek Mélységi magmás kızetek Magma (gör.): tészta Hımérséklete: 700-1 200 (1 400) C Nagy szilikáttartalmú (SiO 2 ): 37 75 % Lassú lehőlés: kristályos szövet! Kel\SiO 2 Savanyú Semleges Bázikus Ultrabáz. Tufa

Részletesebben

helyenként gyengén, hossztengellyel párhuzamosan elhelyezkedő pórusok külső réteg szín 1 N vörösesbarna + N vöröses sárgásbarna izotropitás

helyenként gyengén, hossztengellyel párhuzamosan elhelyezkedő pórusok külső réteg szín 1 N vörösesbarna + N vöröses sárgásbarna izotropitás minta CS45/32B alapaag 1 N világos sárgásbarna színe + N sárgásbarna alapaag izotropitása szövet szeriális nem plasztikus elegyrészek menisége 2,3% osztályozottság jó szemcseméret-eloszlás uralkodó szemcseméret:

Részletesebben

10. előadás Kőzettani bevezetés

10. előadás Kőzettani bevezetés 10. előadás Kőzettani bevezetés Mi a kőzet? Döntően nagy földtani folyamatok során képződik. Elsősorban ásványok keveréke. Kőzetalkotó ásványok építik fel. A kőzetalkotó komponensek azonban nemcsak ásványok,

Részletesebben

uralkodó szemcseméret: µm (monokristályos kvarc) maximális szemcseméret: 1750 µm (karbonátos héjtöredék)

uralkodó szemcseméret: µm (monokristályos kvarc) maximális szemcseméret: 1750 µm (karbonátos héjtöredék) mintaszám xx/1/3/a alapanyag 1 N sárgásbarna színe + N sárgásbarna alapanyag izotropitása gyenge szövet hiátuszos nem plasztikus elegyrészek mennyisége (%) 8% (ásvány- és kőzettörmelék) + 3% (grog) osztályozottság

Részletesebben

1. Magmás. 2. Üledékes. 3. Metamorft. A kőzet egy vagy több ásvány természetes keletkezésű, tömeges megjelenésű társulása.

1. Magmás. 2. Üledékes. 3. Metamorft. A kőzet egy vagy több ásvány természetes keletkezésű, tömeges megjelenésű társulása. A kőzet egy vagy több ásvány természetes keletkezésű, tömeges megjelenésű társulása. 1. Magmás 2. Üledékes 3. Metamorft (átalakult) A kőzetképződés körfolyamata (Juhász Á. nyomán) KELETKEZÉS Forró kőzetolvadék

Részletesebben

uralkodó szemcseméret: µm (grog); µm (ásványtöredékek); maximális szemcseméret: 2500 µm (grog)

uralkodó szemcseméret: µm (grog); µm (ásványtöredékek); maximális szemcseméret: 2500 µm (grog) minta 62/01 1 N barna színe + N sötét sárgásbarna izotropitása közepes szövet hiátuszos nem plasztikus elegyrészek mennyisége 10% (ásványtöredékek) + 10% (grog) osztályozottság rossz (grog nélkül: jó)

Részletesebben

Mikroszkópos vizsgálatok

Mikroszkópos vizsgálatok Imrik Zsófia Mikroszkópos vizsgálatok Holland festő, a XVII. századi Aelbert Cuyp modorában: Lovasok kocsma előtt, XVII. sz. (?) Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszék 20122013as tanév Mikroszkópos

Részletesebben

MAGMÁS KŐZETTAN. Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu

MAGMÁS KŐZETTAN. Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu MAGMÁS KŐZETTAN Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu IUGS osztályozás (Streckeisen, 1976, 1978; Le Maitre, 1989) Modális ásványos összetétel Normatív ásványos összetétel Szöveti jellegek Szín index

Részletesebben

MAGMÁS KŐZETTAN. Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu

MAGMÁS KŐZETTAN. Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu MAGMÁS KŐZETTAN Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu 1. Terepi- és s kézipk zipéldány-kőzettan A legprimitívebb osztályoz lyozás: mélysm lységi (abissziks( abissziks, intruzív) magmás s kőzetek k

Részletesebben

Földrajz- és Földtudományi Intézet. Kőzettan-Geokémiai Tanszék. Szakmai beszámoló

Földrajz- és Földtudományi Intézet. Kőzettan-Geokémiai Tanszék. Szakmai beszámoló EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Földrajz- és Földtudományi Intézet Kőzettan-Geokémiai Tanszék 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C; Telefon: 381-2107 Fax: 381-2108 Szakmai beszámoló

Részletesebben

A FŐVÁROSI HULLADÉKHASZNOSÍTÓ MŰ KAZÁNJÁBAN KELETKEZETT SZILÁRD ANYAGOK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA

A FŐVÁROSI HULLADÉKHASZNOSÍTÓ MŰ KAZÁNJÁBAN KELETKEZETT SZILÁRD ANYAGOK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA A FŐVÁROSI HULLADÉKHASZNOSÍTÓ MŰ KAZÁNJÁBAN KELETKEZETT SZILÁRD ANYAGOK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA Müller Melinda és Berta Márton Környezettan BSc és Környezettudomány MSc hallgatók Témavezető: Szabó

Részletesebben

uralkodó szemcseméret: μm (ásványtöredékek); μm (grog); maximális szemcseméret: 8000 μm (grog)

uralkodó szemcseméret: μm (ásványtöredékek); μm (grog); maximális szemcseméret: 8000 μm (grog) mintaszám 94.16.42 alapanyag 1 N barnássárga színe + N sárgásszürke alapanyag izotropitása szövet hiátuszos nem plasztikus elegyrészek mennyisége (%) 5% (ásványtöredék) + 15% (grog) osztályozottság rossz

Részletesebben

Csódi-hegy, szombati terepgyakorlat, 2012 ősze

Csódi-hegy, szombati terepgyakorlat, 2012 ősze Csódi-hegy, szombati terepgyakorlat, 2012 ősze Környezettan alapszak: 09.22., szombat Földrajz alapszak: 09.29., szombat Földtudomány alapszak: 10.06. szombat Aki nem a saját idejében megy, és még nem

Részletesebben

Táblázatmagyarázó 1. táblázat

Táblázatmagyarázó 1. táblázat Táblázatmagyarázó Az 1. táblázat a vizsgált kerámiák részletes petrográfiai leírása során meghatározott adatokat tartalmazza, azaz az egyes minták mikroszkópikus i tulajdonságait, valamint a nem plasztikus

Részletesebben

minta 14 alapanyag 1 N barna színe + N sárgásbarna alapanyag izotropitása gyenge szövet hiátuszos nem plasztikus elegyrészek mennyisége

minta 14 alapanyag 1 N barna színe + N sárgásbarna alapanyag izotropitása gyenge szövet hiátuszos nem plasztikus elegyrészek mennyisége minta 14 1 N barna + N sárgásbarna a 15% (ásvány- és kőzettöredék) + 5% (grog) rossz szemcseméret-eloszlás uralkodó szemcseméret: 50 250 µm (ásványtöredékek); 500 2000 µm (vulkáni kőzettöredékek, grog)

Részletesebben

Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetés során (Esettanulmány Cultrone et al alapján)

Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetés során (Esettanulmány Cultrone et al alapján) Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetés során (Esettanulmány Cultrone et al. 2001 alapján) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra 2014. 12. 12. 1 Miért fontos? ősi kerámiák

Részletesebben

Metamorf kızetek osztályozása

Metamorf kızetek osztályozása Metamorf kızetek osztályozása Modális összetétel alapján X > 75% :: X-it pl. szerpentinit, kvarcit, glauokfanit, de amfibolit nem X > 5% :: fıelegyrész :: elıtagként pl. muszkovit gneisz X < 5% :: járulékos

Részletesebben

Budapesti Vígszínház elő lépcső, lábazat. geológiai szakvélemény. Gelencsér Gergő (NWJJ20) 12. tankör

Budapesti Vígszínház elő lépcső, lábazat. geológiai szakvélemény. Gelencsér Gergő (NWJJ20) 12. tankör Budapesti Vígszínház elő lépcső, lábazat geológiai szakvélemény Gelencsér Gergő (NWJJ20) 12. tankör Általános jellemzés, rövid történeti áttekintés: Két zseniális építész, az osztrák származású Fellner

Részletesebben

A recski kőzetváltozatok értékelése

A recski kőzetváltozatok értékelése A recski kőzetváltozatok értékelése Gálos Miklós BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék, mgalos@freemail.hu Kárpáti László BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék, karpati.laci@gmail.com ÖSSZEFOGLALÁS:

Részletesebben

A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok

A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok Jankovics M. Éva MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport SZTE ÁGK Vulcano Kutatócsoport Szeged, 2014.10.09. ábrák, adatok forrása: tudományos publikációk

Részletesebben

Tanítási tervezet Fehér András Tamás Vulkáni kőzetek Tantervi követelmények A tanítási óra oktatási célja: A tanítási óra nevelési célja:

Tanítási tervezet Fehér András Tamás Vulkáni kőzetek Tantervi követelmények A tanítási óra oktatási célja: A tanítási óra nevelési célja: Tanítási tervezet Óra időpontja: 2017.10.17. - 9:00 Évfolyam/osztály: 9/A Tanít: Fehér András Tamás Témakör: A Föld, mint kőzetbolygó Tanítási egység címe: Vulkáni kőzetek Óra típusa: Új ismereteket szerző

Részletesebben

ÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé!

ÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé! ÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé! 2. Magmás kőzetek a hevesek A legjobb építőtársak a vulkáni kiömlési kőzetek. Hogy hívják ezt a térkövet?.. A Föld kincseskamrája

Részletesebben

Magmás kőzetek szerkezete és szövete

Magmás kőzetek szerkezete és szövete Magmás kőzetek szerkezete és szövete Szövet: A kőzetet alkotó ásványok alaki sajátságai, az ásványok egymáshoz való viszonya, kapcsolata, elhelyezkedési módja és mérete. A kőzeteket felépítő ásványokat

Részletesebben

ÉPÍTÉSI KŐANYAGOK KŐZETTANI MEGNEVEZÉSE ÉS OSZTÁLYAI

ÉPÍTÉSI KŐANYAGOK KŐZETTANI MEGNEVEZÉSE ÉS OSZTÁLYAI 2. kiadás 1982. 04. Magyar Népköztársasági Országos Szabvány ÉPÍTÉSI KŐANYAGOK KŐZETTANI MEGNEVEZÉSE ÉS OSZTÁLYAI 691.21:552.21 MSZ 18281 79 Az MSZ 14602 58 helyett A 43 Building rock materials Terminology

Részletesebben

NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK

NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti

Részletesebben

Segédanyag Az I. éves geográfusok és földrajz tanárszakosok magmás kőzettan gyakorlat anyagához ALAPFOGALMAK

Segédanyag Az I. éves geográfusok és földrajz tanárszakosok magmás kőzettan gyakorlat anyagához ALAPFOGALMAK Segédanyag Az I. éves geográfusok és földrajz tanárszakosok magmás kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György - Józsa Sándor 1997-2003. ALAPFOGALMAK Kőzet: A bolygók szilárd anyagát alkotó, kémiailag

Részletesebben

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg

Részletesebben

ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA

ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA Összeállította: Dr. Fűköh Levente Egykorú rajz Buckland Vilmos őséletbúvárról, aki gyűjtőútra indul. (XIX. század eleje.) Tasnádi-Kubacska A. 1942. http://mek.oszk.hu

Részletesebben

Firenzei mester: Szent Sebestyén és Szent Domonkos

Firenzei mester: Szent Sebestyén és Szent Domonkos Firenzei mester: Szent Sebestyén és Szent Domonkos A mintavételi helyek Giovanni del Biondo (?), 1360-80 Tulajdonos: Kunhegyes, Római Katolikus Egyházközség Őrzési helye: Eger, Érseki Vagyonkezelő Központ

Részletesebben

12. elıadás MAGMÁS KİZETEK

12. elıadás MAGMÁS KİZETEK 12. elıadás MAGMÁS KİZETEK MAGMÁS KİZETEK A FÖLDKÉREGBEN A magmából képzıdnek a fıkristályosodás során. A megszilárdulás helye szerinti csoportosításuk: Intruzív (mélységi) kızetek (5-20 km mélységben)

Részletesebben

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte.

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte. Bevezetés ezetés a kőzettanba 6. Üledékes kőzetek Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu

Részletesebben

Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján

Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján Készítette : Gregor Rita Környezettan BSc. Témavezető: Dr. Molnár Ferenc egyetemi docens Tartalomjegyzék o A Sudbury szerkezet elhelyezkedése

Részletesebben

Falra rakható terméskövek

Falra rakható terméskövek Falra rakható terméskövek homlokzatburkolat.hu Az árlistában szereplő árak a raklapon 1 sort tartalmaznak ahol "/sor" a mértékegység, mely kb. 0.9-1 nm2-t fed le a burkolandó felületen, függően a fuga

Részletesebben

BAZALTOS LAPILLITUFA ANYAGÚ ŐRLŐKÖVEK KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA (BALATONŐSZÖD - TEMETŐI DŰLŐ LELŐHELY)

BAZALTOS LAPILLITUFA ANYAGÚ ŐRLŐKÖVEK KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA (BALATONŐSZÖD - TEMETŐI DŰLŐ LELŐHELY) 115 BAZALTOS LAPILLITUFA ANYAGÚ ŐRLŐKÖVEK KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA (BALATONŐSZÖD - TEMETŐI DŰLŐ LELŐHELY) PETROGRAPHICAL AND GEOCHEMICAL INVESTIGATION OF GRINDING STONES MADE OF BASALTIC LAPILLI

Részletesebben

Segédanyag Az I. éves Földrajz BSc és Környezettan BSc szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok

Segédanyag Az I. éves Földrajz BSc és Környezettan BSc szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok Segédanyag Az I. éves Földrajz BSc és Környezettan BSc szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György Józsa Sándor, 2010. Kőzetalkotó ásványok A kőzetalkotó ásványok megjelenése a kőzetekben

Részletesebben

Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban

Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban K ö z l e m é n y e k Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban DR. VITÁLIS GYÖRGY A miocén-kori vulkánosság utóhatásait követően, de főleg a negyedidőszakban a Kápát-medence

Részletesebben

KERÁMIA NYERSANYAGOK, KERÁMIÁK

KERÁMIA NYERSANYAGOK, KERÁMIÁK KERÁMIA NYERSANYAGOK, KERÁMIÁK Kerámiák nyersanyagai agyag agyagfejtő Keramosz (görög): agyag - agyagból készített tárgy Mázatlan (terrakotta) - mázas Csoportosítás a szemcseméret alapján finomkerámia

Részletesebben

CURCUMAE XANTHORRIZAE RHIZOMA. Jávai kurkuma gyökértörzs

CURCUMAE XANTHORRIZAE RHIZOMA. Jávai kurkuma gyökértörzs Curcumae xanthorrhizae rhizoma Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.8.3-1 01/2015:1441 CURCUMAE XANTHORRIZAE RHIZOMA Jávai kurkuma gyökértörzs DEFINÍCIÓ A jávai kurkuma Curcuma xantorrhiza Roxb. (C. xantorrhiza D. Dietrich)

Részletesebben

Előszó az építőkövek és építőkő-bányák tárgyában írt dolgozathoz, az abban használt megnevezésekről

Előszó az építőkövek és építőkő-bányák tárgyában írt dolgozathoz, az abban használt megnevezésekről Előszó az építőkövek és építőkő-bányák tárgyában írt dolgozathoz, az abban használt megnevezésekről Az építőkő és a díszítőkő fogalma és megnevezése Az építőkövek és építőkő-bányák tárgyában írt dolgozathoz

Részletesebben

Ringwooditok EBSD vizsgálata az NWA 5011 számú L6-os kondritos meteoritban

Ringwooditok EBSD vizsgálata az NWA 5011 számú L6-os kondritos meteoritban Ringwooditok EBSD vizsgálata az NWA 5011 számú L6-os kondritos meteoritban Bérczi Sz.*, Nagy Sz.*, Gyollai I.*, Józsa S.**, Havancsák K.*, Varga G.*, Dankházi Z.*, Ratter K.* *ELTE TTK Fizika Intézet,

Részletesebben

A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján

A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján Simon István 2015. ELTE TTK Kőzettani és geokémiai tanszék Témavezetők: Dr. Józsa Sándor, ELTE TTK Dr. Szeberényi

Részletesebben

Falra rakható terméskövek

Falra rakható terméskövek Falra rakható terméskövek Az árlistában szereplő árak a raklapon 1 sort tartalmaznak ahol "/sor" a mértékegység, mely kb. 0.9-1 m-t fed le a burkolandó felületen, függően a fuga szélességétől. "Malaga"

Részletesebben

Vizsgálólaboratórium: 2536 Nyergesújfalu, Babits M. u. 6. A NAH által NAH /2016 számon akkreditált vizsgálólaboratórium.

Vizsgálólaboratórium: 2536 Nyergesújfalu, Babits M. u. 6. A NAH által NAH /2016 számon akkreditált vizsgálólaboratórium. KÖR-KER 2536 Nyergesújfalu Babits M. u. 2. 06-33-504-080 Környezetvédelmi Szolgáltató és 06-33-504-081 Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság E-mail:kor-ker@kor-ker.hu http://www.kor-ker.hu Vizsgálólaboratórium:

Részletesebben

Cirkon (ZrSiO4) Kis Annamária Ásvány- és Kőzettár

Cirkon (ZrSiO4) Kis Annamária Ásvány- és Kőzettár Cirkon (ZrSiO4) Kis Annamária Ásvány- és Kőzettár Tudományos és múzeumi Állandó kiállításunkon megtekinthetők az egyik legidősebb földi ásvány, egy cirkonkristály Nyugat- Ausztráliából származó kortársai.

Részletesebben

Falra rakható terméskövek

Falra rakható terméskövek Falra rakható terméskövek 3-4cm magas vágott kövek A telephelyen kapható bármely kőből vágott 3-4cm magas változó hosszúságú felburkolásra alkalmas kövek: 10000 Ft/m 2 Bakonyi homokkő Bakonyi homokkő 1-3

Részletesebben

ÁSVÁNYOK, KŐZETEK KELETKEZÉSE, OSZTÁLYOZÁSA

ÁSVÁNYOK, KŐZETEK KELETKEZÉSE, OSZTÁLYOZÁSA ÁSVÁNYOK, KŐZETEK KELETKEZÉSE, OSZTÁLYOZÁSA Ásvány: Természetes úton keletkezett kristályos vegyület, vagy elem. Jellemző rá vegyi összetétele és kristályszerkezete. Pl. grafit, vegyjele C, kristályrács:

Részletesebben

FELÜLETI VIZSGÁLATOK ÉRZÉKENYSÉGI SZINTJEI. Szűcs Pál, okl. fizikus R.U.M. TESTING Kft.*

FELÜLETI VIZSGÁLATOK ÉRZÉKENYSÉGI SZINTJEI. Szűcs Pál, okl. fizikus R.U.M. TESTING Kft.* FELÜLETI VIZSGÁLATOK ÉRZÉKENYSÉGI SZINTJEI Szűcs Pál, okl. fizikus R.U.M. TESTING Kft.* Az EN sorozatú szabványok megjelenésével megváltozott a szemrevételezéses vizsgálat (VT) feladata. Amíg korábban

Részletesebben

Segédanyag Földrajz és környezettan BSc szakosok üledékes kőzettan gyakorlati anyagához. Az üledékes kőzetek képződése

Segédanyag Földrajz és környezettan BSc szakosok üledékes kőzettan gyakorlati anyagához. Az üledékes kőzetek képződése Segédanyag Földrajz és környezettan BSc szakosok üledékes kőzettan gyakorlati anyagához Szakmány György, 1997-2008. Az üledékes kőzetek képződése Az üledékes kőzetek képződése az alábbi négy egymást követő,

Részletesebben

GRDSZGY 2 durvakerámia kívül-belül szürke, sok grafitot tartalmazó, duzzadt peremű fazék

GRDSZGY 2 durvakerámia kívül-belül szürke, sok grafitot tartalmazó, duzzadt peremű fazék Appendix Havancsák Izabella, Bajnóczi Bernadett, Tóth Mária, Kreiter Attila, Szöllősi Szilvia "Kelta grafitos kerámia: elmélet és gyakorlat dunaszentgyörgyi kerámiák ásványtani, petrográfiai és geokémiai

Részletesebben

Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk

Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk Ásványtani alapismeretek 4. előadás Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk az ásványokat,

Részletesebben

Törökbálinti Homokkő: 25 29 millió év közt, Tengerparton / sekélyvízben rakódott le

Törökbálinti Homokkő: 25 29 millió év közt, Tengerparton / sekélyvízben rakódott le Dunabogdány Alapok Kőzet: Földi léptékben nagy kiterjedésű ásványkeverék. Dácit: Vulkáni kiömlési kőzet, amelynek uralkodó elegyrészei a fehér színű földpát, a fekete, többnyire lemezes biotit, a fekete,

Részletesebben

Anyagok és nyersanyagok az őskorban és a történeti korokban - bevezető

Anyagok és nyersanyagok az őskorban és a történeti korokban - bevezető Anyagok és nyersanyagok az őskorban és a történeti korokban - bevezető Szakmány György Archeometria, 2012. március 7. Nyersanyagok és felhasználásuk Szervetlen eredetű anyagok Természetes eredetű (ásványok

Részletesebben

Segédanyag Az I. éves geográfus és földrajz szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok makroszkópos felismerése, elkülönítése

Segédanyag Az I. éves geográfus és földrajz szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok makroszkópos felismerése, elkülönítése Segédanyag Az I. éves geográfus és földrajz szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György Józsa Sándor, 2002. Kőzetalkotó ásványok makroszkópos felismerése, elkülönítése A kőzetalkotó ásványok

Részletesebben

Földtani alapismeretek I.

Földtani alapismeretek I. Földtani alapismeretek I. A Föld felépítése és anyagai A Föld felépítése A Föld folyamatai Atmoszféra KÜLSŐ GEOSZFÉRÁK ATMOSZFÉRA (LÉGKÖR) TROPOSZFÉRA SZTRATOSZFÉRA IONOSZFÉRA TERMOSZFÉRA EXOSZFÉRA HIDROSZFÉRA

Részletesebben

130 - ADATOK AZ ERDÉLYI ÉRCZHEGYSÉG S A BIHARHECTYSÉG TÖMEGES KŐZETEINEK ISMERETÉHEZ. Dr. Primics György egyet, tanársegédtől.

130 - ADATOK AZ ERDÉLYI ÉRCZHEGYSÉG S A BIHARHECTYSÉG TÖMEGES KŐZETEINEK ISMERETÉHEZ. Dr. Primics György egyet, tanársegédtől. 130 - ADATOK AZ ERDÉLYI ÉRCZHEGYSÉG S A BIHARHECTYSÉG TÖMEGES KŐZETEINEK ISMERETÉHEZ. Dr. Primics György egyet, tanársegédtől. A múlt év folytán dr. Herbich Perenez az erdélyi Múzeum- Egylet megbízása

Részletesebben

A JÁSZSÁGI MEDENCE TANULMÁNYOZÁSA SZÉN-DIOXID FELSZÍN ALATTI ELHELYEZÉSÉNEK CÉLJÁRA Berta Márton

A JÁSZSÁGI MEDENCE TANULMÁNYOZÁSA SZÉN-DIOXID FELSZÍN ALATTI ELHELYEZÉSÉNEK CÉLJÁRA Berta Márton A JÁSZSÁGI MEDENCE TANULMÁNYOZÁSA SZÉN-DIOXID FELSZÍN ALATTI ELHELYEZÉSÉNEK CÉLJÁRA Berta Márton Litoszféra Fluidum Kutató Labor, Kőzettani és Geokémiai Tanszék, Eötvös Loránd Tudományegyetem Témavezetők:

Részletesebben

Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetése során (Esettanulmány Cultrone et al alapján)

Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetése során (Esettanulmány Cultrone et al alapján) Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetése során (Esettanulmány Cultrone et al. 2001 alapján) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra 2015. 12. 11. 1 Kerámia geológus szemmel

Részletesebben

SOFIA BLAST KFT WWW.HOMOKFUVO.HU Tel.:06 20 540 4040

SOFIA BLAST KFT WWW.HOMOKFUVO.HU Tel.:06 20 540 4040 SOFIA BLAST KFT WWW.HOMOKFUVO.HU Tel.:06 20 540 4040 A technológia alapja, hogy magasnyomású levegővel különböző koptatóanyagot repítünk ki. A nagy sebességgel kilépő anyag útjába állított tárgy kopást

Részletesebben

Ásványtani alapismeretek 6. előadás Kőzetalkotó ásványok Az ásványok olvadékból történő kristályosodásának sorrendje Bowen szerint Kőzetalkotó ásványok: SiO 2 ásványok Kvarc: hexagonális és trigonális

Részletesebben

TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE

TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE ALAPJÁN Dr. Móczár Balázs BME Geotechnikai Tanszék Szabványok MSz 14043/2-79 MSZ EN ISO 14688 MSZ 14043-2:2006 ISO 14689 szilárd kőzetek ISO 11259 talajtani

Részletesebben

EOLIKUS HATÁSOK VIZSGÁLATA KŐZETEK FELSZÍNÉN A DÉL-PESTI SÍKSÁG PLEISZTOCÉNJÉBEN

EOLIKUS HATÁSOK VIZSGÁLATA KŐZETEK FELSZÍNÉN A DÉL-PESTI SÍKSÁG PLEISZTOCÉNJÉBEN EOLIKUS HATÁSOK VIZSGÁLATA KŐZETEK FELSZÍNÉN A DÉL-PESTI SÍKSÁG PLEISZTOCÉNJÉBEN SZABÓ DÓRA SZILVIA Alcím mintájának szerkesztése KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezető: Dr. Józsa Sándor Adjunktus

Részletesebben

Vizsgálólaboratórium: 2536 Nyergesújfalu, Babits M. u. 6. A NAH által NAH /2016 számon akkreditált vizsgálólaboratórium.

Vizsgálólaboratórium: 2536 Nyergesújfalu, Babits M. u. 6. A NAH által NAH /2016 számon akkreditált vizsgálólaboratórium. KÖR-KER 2536 Nyergesújfalu Babits M. u. 2. 06-33-504-080 Környezetvédelmi Szolgáltató és 06-33-504-081 Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság E-mail:kor-ker@kor-ker.hu http://www.kor-ker.hu Vizsgálólaboratórium:

Részletesebben

Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz

Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz 1. Mi a drágakı? a. ásványváltozat b. biogén eredető anyag lehet 2. Mit nevezünk ércnek? a. ásvány, amibıl fémet nyerhetünk ki b. kızet,

Részletesebben

KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA. Aprózódás-mállás

KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA. Aprózódás-mállás KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA Aprózódás-mállás Az ásványok és kőzet jelentős része olyan környezetben képződött, ahol a hőmérsékleti, nedvességei, nyomási és biológiai viszonyok jelentősen különböznek

Részletesebben

Vulkáni-törmelékes kızetek vizsgálata a Visegrádi-hegységben

Vulkáni-törmelékes kızetek vizsgálata a Visegrádi-hegységben EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Földrajz- és Földtudományi Intézet Természetföldrajzi Tanszék Vulkáni-törmelékes kızetek vizsgálata a Visegrádi-hegységben DIPLOMAMUNKA Készítette:

Részletesebben

A MARSI ÉS HOLDI METEORITOK ÖSSZEHASONLÍTÓ KŐZETTANI FELDOLGOZÁSA

A MARSI ÉS HOLDI METEORITOK ÖSSZEHASONLÍTÓ KŐZETTANI FELDOLGOZÁSA A MARSI ÉS HOLDI METEORITOK ÖSSZEHASONLÍTÓ KŐZETTANI FELDOLGOZÁSA Készítette: Mészáros Marianna Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Ditrói-Puskás Zuárd Egyetemi docens Mik a meteoritok, és

Részletesebben

Kutatási jelentés. Vid Gábor. 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl. 2012. február 13.

Kutatási jelentés. Vid Gábor. 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl. 2012. február 13. Kutatási jelentés Vid Gábor 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl 2012. február 13. 1. Bevezetés 2009. január 5-én kértem, és 2009. február 27-én 55-6/2009

Részletesebben

Vizsgálólaboratórium: 2536 Nyergesújfalu, Babits M. u. 6. A NAH által NAH /2016 számon akkreditált vizsgálólaboratórium.

Vizsgálólaboratórium: 2536 Nyergesújfalu, Babits M. u. 6. A NAH által NAH /2016 számon akkreditált vizsgálólaboratórium. KÖR-KER 2536 Nyergesújfalu Babits M. u. 2. 06-33-504-080 Környezetvédelmi Szolgáltató és 06-33-504-081 Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság E-mail:kor-ker@kor-ker.hu http://www.kor-ker.hu Vizsgálólaboratórium:

Részletesebben

Röntgen-pordiffrakció (XRD) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra

Röntgen-pordiffrakció (XRD) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra Röntgen-pordiffrakció (XRD) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra 2016. 11. 21. 1 Kerámia geológus szemmel T nő egyensúlyi rendszer felborul ásványos összetétel és szövet változik Kis léptékű,

Részletesebben

Kerámiák archeometriai vizsgálata

Kerámiák archeometriai vizsgálata Bevezetés Kerámiák archeometriai vizsgálata Szakmány György Keramos (görög) agyag agyagból készített tárgy Mázatlan (terrakotta) mázas Szemcseméret alapján finomkerámia max. 0,1-0,2 mm szemcsék, pórusok

Részletesebben

Magnitudó (átlag) <=2.0;?

Magnitudó (átlag) <=2.0;? 2. Epicentrum Egy földrengés keletkezési helyének földfelszíni vetületét nevezzük a rengés epicentrumának, melynek meghatározása történhet műszeres észlelés ill. makroszeizmikus adatok alapján. Utóbbi

Részletesebben

Mért mágnesezhetőseg (MS, *10-3 SI)

Mért mágnesezhetőseg (MS, *10-3 SI) Bradák et al. melléklet, p.1 Miháldy-gyűjtemény mért MS értékei Melléklet Bradák et al. AM 2005-1., Mágneses szuszceptibilitás mérések - új módszer alkalmazása csiszolt kőeszközök vizsgálatában c. cikkéhez

Részletesebben

Infrakamerás mérések alkalmazásának alapjai

Infrakamerás mérések alkalmazásának alapjai Dr. Kováts László Dezső Infrakamerás mérések alkalmazásának alapjai BME 2008. Írta: Dr. Kováts László Dezső Műszaki szerkesztő: Fritzné Tószeczki Mária A kiadvány teljes terjedelmében megtalálható a www.gmf.bme.hu

Részletesebben

Polimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kri

Polimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kri Ásványtani alapismeretek 3. előadás Polimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kristályrácsa Polimorf

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

Vizsgálólaboratórium: 2536 Nyergesújfalu, Babits M. u. 6. A NAH által NAH /2016 számon akkreditált vizsgálólaboratórium.

Vizsgálólaboratórium: 2536 Nyergesújfalu, Babits M. u. 6. A NAH által NAH /2016 számon akkreditált vizsgálólaboratórium. KÖR-KER 2536 Nyergesújfalu Babits M. u. 2. 06-33-504-080 Környezetvédelmi Szolgáltató és 06-33-504-081 Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság E-mail:kor-ker@kor-ker.hu http://www.kor-ker.hu Vizsgálólaboratórium:

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Vékony és vastag csiszolatok készítése a megbízó által átadott mintákból, valamint ezek és további, kiegészítő csiszolatok petrográfiai leírása

Vékony és vastag csiszolatok készítése a megbízó által átadott mintákból, valamint ezek és további, kiegészítő csiszolatok petrográfiai leírása Vékony és vastag csiszolatok készítése a megbízó által átadott mintákból, valamint ezek és további, kiegészítő csiszolatok petrográfiai leírása Készítette: Dr. Schubert Félix Tethys Delta Bt. 2009 2 MINTAELŐKÉSZÍTÉS

Részletesebben

Szerszámkövek archeometriája

Szerszámkövek archeometriája Szerszámkövek archeometriája Szakmány György 2017. március 31. Szerszámkövek Viszonylag kevés kőzettani-geokémiai adat vizsgálatok az utóbbi időben kezdtek elterjedni. Származás: általában a legközelebbi,

Részletesebben

Geokémia

Geokémia Geokémia 2016.12.05. A Föld szerkezete, a földkéreg felépítése földkéreg: a Föld legkülső, szilárd halmazállapotú rétege, amely kőzetekből áll. A földkéreg bolygónk sugarával összehasonlítva nagyon vékony,

Részletesebben

Varga A. 2011. A dél-dunántúli permokarbon képződmények: Hagyományos felfogás és rétegtani problémák. Mecsek Földtani Terepgyakorlat, Magyarhoni

Varga A. 2011. A dél-dunántúli permokarbon képződmények: Hagyományos felfogás és rétegtani problémák. Mecsek Földtani Terepgyakorlat, Magyarhoni Varga A. 2011. A dél-dunántúli permokarbon képződmények: Hagyományos felfogás és rétegtani problémák. Mecsek Földtani Terepgyakorlat, Magyarhoni Földtani Társulat Ifjúsági Bizottsága, Orfű, 2011. augusztus

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 36. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. március 4., hétfõ. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 36. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. március 4., hétfõ. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY 36. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. március 4., hétfõ Tartalomjegyzék 62/2013. (III. 4.) Korm. rendelet A vasúti és autóbuszos személyszállítást igénybe vevõ utasok jogainak védelmérõl

Részletesebben

SZABÓ DÓRA SZILVIA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ. Témavezető: Dr. Józsa Sándor Adjunktus

SZABÓ DÓRA SZILVIA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ. Témavezető: Dr. Józsa Sándor Adjunktus SZABÓ DÓRA SZILVIA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezető: Dr. Józsa Sándor Adjunktus 1. Bevezetés 2. A szél munkavégzése és hordalékszállítása 3. A szélfújta kőzetek jellemzése és területi elhelyezkedése

Részletesebben

SAVARIAI ISEUM TERÜLETÉN ELŐKERÜLT EGYIPTOMI KÉK PIGMENT LABDACSOK ÉS FESTÉKMARADVÁNYOK OPTIKAI MIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATA HARSÁNYI ESZTER

SAVARIAI ISEUM TERÜLETÉN ELŐKERÜLT EGYIPTOMI KÉK PIGMENT LABDACSOK ÉS FESTÉKMARADVÁNYOK OPTIKAI MIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATA HARSÁNYI ESZTER FÜGGELÉK I. 291 292 SAVARIAI ISEUM TERÜLETÉN ELŐKERÜLT EGYIPTOMI KÉK PIGMENT LABDACSOK ÉS FESTÉKMARADVÁNYOK OPTIKAI MIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATA HARSÁNYI ESZTER 2016 293 Pigment labdacsok és festékmaradványok

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

Petrotektonika bazaltok petrogenezise a forrástól a felszínig

Petrotektonika bazaltok petrogenezise a forrástól a felszínig Petrotektonika bazaltok petrogenezise a forrástól a felszínig Kiss Balázs Ábrák: Robin Gill Igneous rocks and processes Harangi Szabolcs oktatási segédanyagok, magmás kőzettan, geokémia, magmás petrogenezis

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI CSISZOLT KŐESZKÖZÖK NYERSANYAGTÍPUSAI AZ EDDIGI ARCHEOMETRIAI KUTATÁSOK EREDMÉNYEI ALAPJÁN

MAGYARORSZÁGI CSISZOLT KŐESZKÖZÖK NYERSANYAGTÍPUSAI AZ EDDIGI ARCHEOMETRIAI KUTATÁSOK EREDMÉNYEI ALAPJÁN 11 MAGYARORSZÁGI CSISZOLT KŐESZKÖZÖK NYERSANYAGTÍPUSAI AZ EDDIGI ARCHEOMETRIAI KUTATÁSOK EREDMÉNYEI ALAPJÁN SZAKMÁNY GYÖRGY ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/c E-mail:

Részletesebben

KÉSŐ AVAR ÜVEGGYÖNGYÖK ÖSSZETÉTEL- VIZSGÁLATA

KÉSŐ AVAR ÜVEGGYÖNGYÖK ÖSSZETÉTEL- VIZSGÁLATA . BUDAPESTINENSIS DE EÖTVÖS NOM. * KÉSŐ AVAR ÜVEGGYÖNGYÖK ÖSSZETÉTEL- VIZSGÁLATA különös tekintettel a mállási jelenségek kimutatására Készítette: Király Csilla: Környezettudomány MSc. I. évf. Mácsai Cecília:

Részletesebben

A megismerés módszerei

A megismerés módszerei A megismerés módszerei Terepi Vékonycsiszolat Kézipéldány Teljes szilikát elemzés A megismerés módszerei Terep: tájékozódó besorolás, stuktúra, homogenitás Kézipéldány: közelítı ásványos összetétel, típus

Részletesebben

KOVÁCS TÍMEA ELTE TTK Kőzettani és Geokémiai Tanszék E-mail: kovacstim@freemail.hu

KOVÁCS TÍMEA ELTE TTK Kőzettani és Geokémiai Tanszék E-mail: kovacstim@freemail.hu 24 PATICSOK: A KERÁMIA ÉS AZ ÜLEDÉK KÖZÖTT KOVÁCS TÍMEA ELTE TTK Kőzettani és Geokémiai Tanszék E-mail: kovacstim@freemail.hu Abstract This study deals with the archaeometrical investigation of Neolithic

Részletesebben

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 30 Műszeres ÁSVÁNYHATÁROZÁS XXX. Műszeres ÁsVÁNYHATÁROZÁs 1. BEVEZETÉs Az ásványok természetes úton, a kémiai elemek kombinálódásával keletkezett (és ma is keletkező),

Részletesebben

Csiszolt kőeszközök I

Csiszolt kőeszközök I Csiszolt kőeszközök I Szakmány György Archeometria - 2009. április 7. Kőeszközök, idő, funkció Kőeszközök Pattintott kovás vagy üveges Csiszolt változatos kőzettípusok Szerszámkövek (őrlő-csiszoló stb.)

Részletesebben

Kőeszközök, kerámiák és fémek archeometriája Kőeszközök

Kőeszközök, kerámiák és fémek archeometriája Kőeszközök archeometriája Kőeszközök T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Bevezetés: Kőzetek felhasználása a régészeti korokban kőeszközök, szerszámkövek, öntőformák,

Részletesebben

KERÁMIA NYERSANYAGOK, KERÁMIÁK

KERÁMIA NYERSANYAGOK, KERÁMIÁK KERÁMIA NYERSANYAGOK, KERÁMIÁK Kerámiák nyersanyagai agyag agyagfejtı 1 Keramosz (görög): agyag - agyagból készített tárgy Mázatlan (terrakotta) - mázas Csoportosítás a szemcseméret alapján finomkerámia

Részletesebben