G03 eladás* A napenergia-hasznosítás alapjai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "G03 eladás* A napenergia-hasznosítás alapjai"

Átírás

1 G03 eladás* Werner Roth, Robert Kaiser* Fraunhofer Institute for Solar energia Systems ISE, Heidenhofstr. 2, D Freiburg Tel: +49-(0) , Fax: +49-(0) , Internet: *Free-lance scientist 1 Bevezetés Az energiaellátás jövre való hatása mindinkább vitatéma a fenyeget globális klímaváltozás hatása ellen, amelyet nagyrészt a fosszilis tüzelanyagok felhasználása okoz (olaj, szén, gáz). Az egyik legfontosabb feladat napjainkban ily módon a stratégiák és rendszerek fejlesztése az ökológiai szemléletek figyelembevételével történ energiaszolgáltatás megteremtéséhez. Napjaink perspektívája, hogy a megújuló energiaforrások, mint a nap és a szél minden feltételt kielégít alkalmazása szükséges a jöv energiaellátásába behelyezve. Továbbá ezen energiaforrások kimerítetlenek, nem úgy, mint a fosszilis tüzelanyagok tartalékkészleteinek kiaknázása, amelyek végesek. A napsugárzás alapveten különbözik a fosszilis tüzelanyagoktól formájában és jellemziben is. A napsugárzás természetét meg kell ismerni, ha a napenergiafelhasználás lehetségeit és határait meg akarjuk érteni. A következ fejezetek a sugárzás fizikájának lényegét vázolják fel a napenergia gyakorlati felhasználásának elméleti és szükséges összefüggéseinek tisztázásával. 2 Fizika és a mindennapi világ A napsugárzás környezetünk integrált része. Tapasztaljuk, mint fény és h az érzékszerveinken, szemünkön és brünkön keresztül. Ezen érzékelhet tulajdonságai közötti összefüggés gyakran megfigyelhet a mindennapi életben: amikor sötét dolgot kiteszünk a napra, az jobban felmelegszik, mint a világos szín. A befeketített fém hmérséklete felmehet C-ra is, amikor kitesszük a napra. A napsugárzás hatásai az anyagok felületén az anyagtulajdonságok függvénye. Ha a napenergiát használjuk fel pl. vízmelegítésre akkor megfigyeléseken alapuló javaslat, hogy olyan technikai rendszerre van szükség, amelynek felülete olyan sötét amennyire csak lehetséges. Lencsével olyan magas hmérséklet is elérhet, amely meggyújtja a papírt. Akárhogy is, az egyszer rendszerek tapasztalatai és alkalmazásuk nem vonzza maga után automatikusan, hogy miért a sötét dolog melegszik fel jobban a világosnál, nem szolgáltat alapot az alkalmazások megtalálására, melyik nem megfelel a közvetlen tapasztalat szerzéshez. * A fordítás a Soltrain projekt (4.1030/Z/02-067/2002 sz. EU Altener program) keretében, a SzIE Fizika és Folyamatirányítási Tanszék gondozásában készült.

2 A napenergia napelemekkel, szolár cellákkal történ átalakítását fotovillamos energiaátalakításnak nevezik, amelyrl eddig nem volt lehetséges sugárzásfizikai tapasztalatra szert tenni és következtetést levonni a sugárzás és az anyag között. A tudás kapcsolata az ok és következmény között természetes folyamat, ami fizikai elméletek segítségével írható le, amely egyszer elvekkel megmagyaráz megfigyelhet hatásokat, olyanokat, mint a test hmérsékletének növekedése a napon. A fizikai alapok, amelyek nagyon fontosak a napenergia felhasználásához a következkben kerülnek bemutatásra egyszeren megérthet formában. 3 Energia és felhasználása Az energiaátalakításra vonatkozó fizikai alaptörvények érvényesek a napenergia alkalmazása esetében is. Ezek az alaptörvények a következk: Az energia nem keletkezik és nem tnik el. Az energia csak átalakul egy másikká. Ez azt jelenti, hogy az energia nem önmagától jelentkezik mint olyan, hanem különböz formákban jelen van. A h, amely felmelegíti a napra kitett fémlemezt, olyan energiaforma, amelyet termikus energiának hívnak. Ezt az energiaátalakítási törvénnyel összevetve eredményül az energiaátalakítási folyamatot kapjuk, amely azt jelenti, hogy a napsugárzás önmagában is egy energiaforma. Az átalakulás jelensége a napsugárzás és az anyag között megy végbe. Ily módon a napsugárzási energia felhasználását a következ egyszer ábrával lehet szemléltetni (1.ábra). Energiaelnyel (kollektor) napsugárzás átalakítás h 1.ábra: A napenergia termikus hasznosítása (Kép: Fraunhofer ISE, Freiburg, Germany; Solarpraxis AG, Berlin, Germany). Más átalakítási folyamatokat is ismerünk a termikus átalakításon kívül és ily módon ajánlhatók további lehetségek a napenergia hasznosítására. Az energiaelnyel tulajdonságai határozzák meg a folyamatot és ezzel a kölcsönhatás eredményét a sugárzás és az anyag között. Erre néhány példa látható az 1.táblázatban. 2

3 Napsugárzást elnyel Átalakítja Energia fajta fekete fém h henergia növény biomassza kémiai energia fotovillamos cella elektromosság elektromos energia napkollektor h Henergia 1.táblázat: A napenergia hasznosítás lehetségei Mint tudjuk napjainkban minden természetes folyamat az energiaátalakítás törvényének 1 engedelmeskedik, amelyet szintén az energia technológiai rendszerrel történ átalakítása határol be (pl. ftés). A hasznosítható (h) energia összege nem haladhatja meg a beérkez energia összegét (amely tartalmazhat gáz és kémiai energiát is). Az úgynevezett perpetum mobile, amely több energiát szolgáltat, mint amennyit fogad, ily módon nem lehetséges. 4 A sugárzás és az anyag modellje A napenergia más energiává történ átalakításának magyarázatához az els modell felvázolja, melyik modern fizikai törvény használható a struktúra leírásához, illetve a test és a sugárzás tulajdonságaihoz. A következ lépésben egy egyszer teóriát alkalmazunk a kölcsönhatás tisztázásához, amely alátámasztja a sugárzás más energiává történ átalakítását. 4.1 Anyag Az anyag nagyon kicsi részekbl épül fel, ezek az atomok, amelyeket az atommag ás a körülötte bolygó pályán kering elektronok alkotnak (2.ábra ) 2. Az elektronok negatív töltések, az atommag pedig pozitív. Az anyag küls megjelenése és tulajdonságai, hogy szilárd, folyadék vagy gázhalmazállapotú, határozzák meg az atommag típusát és az egyedi atomok között fellép erket. A szilárd testben az atomok szorosan egymáshoz kapcsolódnak, ahol relatíve el tudnak mozdulni egymástól, az a folyadék állapot. A gázban az atomok egymástól függetlenül képesek mozogni (3.ábra). 1 Az energia koncepció természet szemszögébl történ koncepcióját nem ismerték el, míg a 19. század közepén fel nem fedezték az energiamegmaradás törvényét. 2 Azt az elgondolást, hogy minden anyagot parányi részek alkotnak, elször egy görög bölcs, Democrites tételezte fel (ie. 400): Csak a létez dolgok vannak atomokból és üres helyekbl. A modern fogalma az atomi struktúrának egy Új Zélandi fizikus, E. Rutherford által lett megfogalmazva e század elején (1911). Az atomok oszthatatlanságát a radioaktivitás felfedezésével el kellett vetni. 3

4 atommag elektronok 2.ábra: Atomi modell (Kép: Fraunhofer ISE, Freiburg, Germany; Solarpraxis AG, Berlin, Germany). szilárd folyadék gáz 3.ábra: Halmazállapotok (Kép: Fraunhofer ISE, Freiburg, Germany; Solarpraxis AG, Berlin, Germany). 4.2 Sugárzás Az anyagok és a sugárzás közötti kölcsönhatás megértéséhez a legmegfelelbb modell, amely a sugárzást részecske áramlásnak tekinti. 3. Ezekeket a fény részecskéket amelyeket fotonoknak hívnak (a görög phos szóból, amely fényt jelent) a következ tulajdonságok jellemzik A foton oszthatatlan, csak keletkezni tud vagy teljesen elnyeldni. Minden foton hordoz magában egy mennyiséget az energia mennyiséget. Ezt fénykvantumnak hívják (lat. quantum - teljes). 3 A fény, mint részecske áramlás értelmezése eredetileg Max Plancktól (1900) és Albert Einsteintl (1905) származik, akik fizikai Nóbel díjat kaptak a teóriájukért. Ez egy új fogalma a fény jelenségének, a fény hullámelméletének komoly kihívást jelentett, amely addig nagyon sikeres volt. A dán fizikus, Niels Bohr, jelentsen hozzájárult az ellentmondás eredményeihez a teória formalizált kiegészítésével. A kiegészít elv alapja, hogy mikroszkopikus fizikai rendszereket csak kölcsönösen egymást kizáró modellekkel tudja leírni (amely a klasszikus fizikából és a makroszkopikus világból származik). Ily módon a makroszkopikus szint a szerkezetek alapjaiul szolgál, amiket megismertünk a makroszkopikus világból és nem pedig miniatürizáltak. 4

5 Amikor az összes fotonnak ugyanaz a energiája, akkor a sugárzás intenzitását a fotonok száma határozza meg (4.ábra). alacsony intenzitás magas 4.ábra: A sugárzás intenzitása (Kép: Fraunhofer ISE, Freiburg, Germany; Solarpraxis AG, Berlin, Germany). A fotonokat az elemi részecskéktl az különbözteti meg, hogy nem alkotnak anyagot. Mindazonáltal "elemi részecskének" hívják, mert a fotonok számos esetben úgy viselkednek, mint az elemi részecskék. A fotonok legjobb meghatározása a hullámcsomag. Ettl függ a fotonok frekvenciája ν az energia mennyisége E = hν. (h Plank állandó). Amikor ezek nekiütköznek az anyagnak, akkor impulzusátadás megy végbe, amely szintén energia (mint ahogy egy biliárdgolyó nekimegy a másiknak). A fotonok egyedi energiája közvetlen tükrözi a jellemzit, nevezetesen a foton hullámhosszát. Amennyiben rövidebb a foton hullámhossza nagyobb az energia 4. A napsugárzás különböz foton energiákból áll. A fotonok hullámhossz vagy energiájuk szerinti eloszlását spektrumnak nevezzük. A görbe egy adott pontban lév értéke a fotonok által a foton keverékhez adott energia hányada. Az emberi szem csak a látható fény tartományát észleli (5.ábra). A fotonok által adott hullámhossz vagy energia határozza meg a színt amikor a fotonok kölcsönhatásba kerülnek a fogadó cellákkal a szemben, minden hullámhossz vagy energiaértékhez tartozik egy bizonyos szín 5 (6.ábra). 4 A hullámhossz a nanométerek egységébl adódik [nm]; 1 nm egy milliomod milliméter. Alapjaiban a hullámhossz sugárzásra használatos jellemz. Mivel csak egy részét vizsgáltuk a sugárzási modellnek, a fotonok csak az energiájuk által vannak meghatározva a következ részben. 5 A világosság szubjektív hatása nem a sugárzás intenzitásának precíziós mérése, mint ahogy a szem érzékel cellái megkülönböztetik a különböz színeket 5

6 Besugárzás intenzitás [Wm -2 ] ultraibolya látható infravörös Spektrum AM 0 Spektrum AM 1,5 nagy energiájú fotonok kis energiájú fotonok Hullámhossz [µm] 5.ábra: Napsugárzás spektruma (Kép: Fraunhofer ISE, Freiburg, Germany; Solarpraxis AG, Berlin, Germany). ibolya kék zöld sárga vörös hullámhossz [nm] 6.ábra: A szolár spektrum látható tartományának színei (Kép: Fraunhofer ISE, Freiburg, Germany; Solarpraxis AG, Berlin, Germany). Amikor a napfény keresztülmegy a prizmán, az szétbomlik különböz színkomponensekre. A szivárvány színei is ugyanazok; ebben az esetben az escseppek képezik a prizmát. A rövid hullámhosszú vagy magas energiájú fotonok az ibolyától a kék tartományba tartoznak, a hosszú hullámhossz pedig a vörös tartományban van. A tiszta színek behatárolt energiatartományú fotonokból állnak, így a spektrum egy a színhez tartozó vonalat tartalmaz (7.ábra). 6

7 intenzitás sárga ábra: Egy színes fény spektruma (Kép: Fraunhofer ISE, Freiburg, Germany; Solarpraxis AG, Berlin, Germany). A szolár spektrum láthatóenergia tartománya feletti része az ultraviola tartomány (UV). Az emberi szem nem képes az UV sugárzást érzékelni. (A méhek szeme elég érzékeny az UV spektrum érzékeléséhez.) Az alacsonyabb energiájú fotonok sugárzását infravörösnek nevezik (IR), amelyet mint h tapasztalhatunk a brünkkel. 4.3 H Az energia eredeti termikus formáját másképpen egyszeren hnek nevezik, amely az atomok mikroszkopikus mozgásából adódik. A szilárd anyagban az atomok nem teljesen, de folyamatosan kis oszcillációs mozgást folytatnak átlagos helyük körül. Az atomok kinetikai energiájának mérése a hmérsékletmérés. Az anyag magasabb hmérséklete jelentsen növeli az atomok mozgását 6. Amikor az anyag felmelegszik, a bejöv energia által az atomi mozgás megn (8.ábra). 6 A h mikroszkopikus fizikájának teóriája L. Boltzmann és J.C. Maxwell által lett kifejlesztve a tizenkilencedik század második felében. 7

8 Lassú mozgás: hideg szilárd test Intenzív mozgás: forró szilárd test 8.ábra: A termikus energia hatása az atomok mozgására az anyagban (Kép: Fraunhofer ISE, Freiburg, Germany; Solarpraxis AG, Berlin, Germany). Ha még nagyobb energiát közlünk az anyaggal az megolvad, az egyes atomok mozgása megn ezzel kiszakadva a rácsszerkezetbl, az atomok szétesnek. A gáznem állapotban az atomok mozgása független egymástól. 5 Az anyag és a sugárzás kölcsönhatása A kölcsönhatás folyamatát a sugárzás és az anyag között a bemutatott modell segítségével lehet megérteni. A fotonok és az atomok közötti kölcsönhatásnak egyetlen útja lehetséges a 4.2. fejezetben megismert foton jellemzk ismeretében. Vagy a foton átadja energiáját az atomoknak teljes mértékben, avagy egyáltalán nem ad át energiát. Ha a foton energia átadás megtörtént, a foton nem létezik többé. Minden megfigyelés ezzel az egyszer folyamattal magyarázható. Ez alapul szolgál a megfigyelt jelenség csoportosítására (9.ábra), tekintet nélkül a foton és az anyag egyéb tulajdonságaira. A teljes energia átadást a fotontól az anyagig abszorpciónak nevezik. Amikor a foton nem semmisül meg, akkor a kölcsönhatás 3 típusát különböztethetjük meg: A foton keresztülmegy az anyagon (transzmisszió) A foton visszaverdik az anyag felületérl (reflekszió) Bizonyos frekvenciájú foton abszorbeálódik, más kisebb frekvenciájú, pedig kibocsátásra kerül (diffúz reflekszió / szóródás). Ha a foton tetszleges irányban halad át vagy reflektálódik, amely nem feltétlenül egyezik a beérkezési iránnyal, akkor szóródásról beszélhetünk.(pl. a fény nyaláb szóródik a durva felületen, amíg egy tükrön egy irányba vererdik vissza). 8

9 foton kölcsönhatás eltnik Elnyelés (abszorpció) áthaladás megmarad visszaverdés szóródás 9.ábra: Az anyag és a foton kölcsönhatásainak típusai (Kép: Fraunhofer ISE, Freiburg, Germany; Solarpraxis AG, Berlin, Germany). Ezzel az osztályozással lehetséges a fény hasznosíthatóságának közelítése, de ez még nem teljes, ismerni kell a tárgyak fényessége és felmelegedése közötti összefüggést (2.táblázat). szín kölcsönhatás energia átadás fehér Visszaverdés a domináns csekély szürke Visszaverdés és elnyelés közepes fekete Elnyelés a domináns nagymérv 2.táblázat: Összefüggés a tárgyak fényessége és felmelegedése között Mindazonáltal választ kapni arra a kérdésre, hogy adott szín anyag mennyire fog felmelegedni a napon, még mindig nem lehetséges. Azért, hogy ennek a jelenségnek meg tudjuk határozni az ok és okozati hatását, ehhez ismét vissza kell térni az anyag atomi szerkezetéhez és a foton energiájához. Elször meg kell vizsgálni, hogyan keletkezik a testnek színhatása. Majd tisztázni kell az összefüggést az érzékelhet megfigyelés és az ezt alátámasztó fizikai folyamatok között. Meg kell vizsgálni a sugárzás különböz színeinek hatását, a spektrális tartományban a retinára, amelynek érzékel cellái vesznek részt a folyamatban, amikor a fény szemünkbe jut. Bármennyire is az eredményekbl kijelenthet, hogy a A gyertya lángja sárga és A gyertya sárga megállapíthatás két teljesen különböz jelenség. Az els megállapításban a gyertya lángjában a foton forrás az energiatartomány, amely a sárga jelenséget idézi el amikor a fotonok találkoznak a retinán. Ezzel szemben a gyertya sárga színjelensége abból a ténybl következik, hogy a meghatározott energiájú fotonok verdnek vissza (vagy szóródnak) a gyertyáról, amig mások nem. 9

10 Egy test olyan szín, amilyen spektrális tartományú fény verdik vissza, amikor ráesik. A sárga gyertya fekete lehetne, ha kéken világítana. A test színhatása ily módon az atomi összetétel jellemzésével és a fényforrás spektrumával is meghatározható 7. A lehetség a fotonok kölcsönhatására csak azokra áll fenn, amelyek nem verdnek vissza a testrl. Azok megfelelnek az energiaspektrum azon részének, amelyek automatikusan abszorbeálódnak (mint ahogy a gyertya a példában nem átlátszó), azaz energiájuk átadódik az anyagnak. A szolár spektrumnak ez csak egy része, amely érzékelhet a szem által, a színek hatása nem ad megfelel alapot a spektrum látható tartománya sugárzási hatásának meghatározásához. Egy test, amelyik feketének látszik az a teljes látható fény tartományából kell, hogy elnyelje a fotonokat, de ez nem szükségszeren igaz más tartományra is. Ellenben a fehér test feketének is tnhet a nem látható sugárzás és elnyelés következtében (pl. a fehér festék visszaveri a fényt, de elnyeli az infra sugárzást). Az elzeket figyelembe véve a napenergia gyakorlati alkalmazásai elnyeinek meghatározásához szükséges fogalmak, amelyek pontosan jellemzik az elnyelés anyagi tulajdonságait és alkalmazásukat a teljes szolár spektrumon 8 (3.táblázat). elnevezés fekete fehér szürke meghatározás A teljes spektrum fotonjainak elnyelése Teljes visszatükrözés Egységes, de nem teljes elnyelése a fotonoknak 3.táblázat: Különböz anyagok abszorpciós tulajdonságai. szelektív Bizonyos spektrumtartományok fotonjainak elnyelése, a spektrum más tartományába es fotonok visszatükrözése vagy átengedése. Az összes színes test szelektív elnyel. Az elnyelés vagy visszaverdés fogalma meghatározza a kölcsönhatás folyamatát a sugárzás tekintetében, de nem nyújt semmilyen információt az okokról, sem ezek változásait nem jelzik, amely az elnyeldés alatt jelentkeznek. A kölcsönhatások egyes részei, amelyek az anyagátmenetek meghatározásából adódnak az atomi struktúra által; akárhogy is ezek az összefüggések nem magyarázzák meg kell mértékben a modell által bemutatottakat. Az energiatranszfer hatásainak összefüggéseihez a következ eseteket tudjuk megkülönböztetni a vizsgálat keretein belül: (I) Az energia átadás az anyagokban növeli az atomok kinetikus energiáját. Ez a növekedés a bels energianövekedést jelent, ami a szilárd test hmérsékletemelkedését váltja ki (lásd a 4.3.-as részt). 7 A következ elgondolásban a a sugárzási forrásnak mindig a napot feltételezzük 8 Ki kell hangsúlyozni, hogy ezen kritériumok megértéséhez az anyagok csak egzakt mérések alapján vannak osztályozva és nem pedig felépítésük szerint. 10

11 Az abszorpciós folyamat alatt a sugárzó energia hvé alakul. Az egyes fotonok energiája az ultraibolya és a látható spektrum tartományából magasabb, mint az infravörös tartomány fotonjaié, az infravörös tartomány szintén fontos a termikus alkalmazásokban, mint jelents hányada (kb %) a teljes szoláris energia tartománynak. (II) Az energia átadás változást okoz az atom bels állapotában. Ideális esetben a küls állapot, azaz az atom kinetikai energiája változatlan marad. Ez a folyamat szolgál alapul a napsugárzás szolár cellákkal történ átalakításához. Ekkor a foton energiája kiüt egy elektront az atomból, ami ezáltal szabaddá válik, ez az úgynevezett szabad töltéshordozó, amely létrehozza az villamos áramot. Választ tudunk adni a testek felmelegedésének különböz kezdeti magatartásbeli kérdésére: A test hmérséklete az elnyelés és a sávszélesség értékének arányában növekszik, attól függen, hogy a test mekkora sávszélességet képes elnyelni nap spektrumából. A napenergia hvé alakításe egy jelenség, mely megfigyelhet a gyakorlatban minden anyagi test esetében, és amelyet relatíve egyszer technikailag használni. Ezzel szemben a (II) folyamat speciális anyagszerkezetet igényel. Ilyen követelményeket kell teljesíteni az érzékel cellák szerkezetének a retinában; a növény növekedésének napfény hasznosítása szintén az abszorció ezen típusa 9. 6 Napsugárzás a Föld felszínén Azonkívül, hogy megértsük a sugárzás fizikai tulajdonságait, fontos ismerni a mennyiségét és a Föld felszínére való beesését a napenergia gyakorlati alkalmazásához. A sugárzás intenzitását meghatározza a napszak, az évszak és az idjárási feltételek. Ez a sugárzásintenzitás watt vagy kilowatt per négyzetméterben mérhet [Wm -2, kwm -2 ]. A sugárzási energia azaz az idegység alatti teljesítmény wattóra (kilowattóra, joul) per négyzetméterben van megadva (4.táblázat). Ez nevezetesen egységesen kezelend, a h sugárzás alkalmazható sugárzásintenzitás és az energia esetében is. Fizikai mennyiség név egység Teljesítménysrség Sugárzási intenzitás Wm -2, kwm -2 (besugárzás) Energiasrség Sugárzási energia (irradiáció) Whm -2, kwhm -2 4.táblázat: A sugárzás mérésének egységei A sugárzás intenzitása a a Föld atmoszféráján kívül 1325 és 1420 Wm -2 között van. Ezt az extraterritoriális sugárzást nevezik napállandónak. 9 Az abszorpció megfordítása az anyag sugárzása, ami itt nem került bemutatásra, mint csekély fontosságú folyamat a szolár energia felhasználásában. Az emisszió a termális alkalmazásokban játszik jelentsebb szerepet. 11

12 napállandó: E 0 = 1367 kwm - ² A visszaverdés, szóródás és az elnyeldés körülbelül 30%-kal redukálja ezt az értéket, így ebbl 1000 Wm -2 jut a földfelszínre nappal, tiszta égbolt esetén. A globális sugárzást két komponens alkotja, nevezetesen a direkt és a diffúz sugárzás. A direkt (vagy napfény) sugárzás közvetlen a napból származik, ellenben a diffúz sugárzással, amely az égbolt minden irányából jön; az égbolt ily módon látszik minden irányból egységesen világosnak. A diffúz komponenstl látjuk az égboltot kéknek napos idben. Amikor az égbolt teljesen borult akkor csak a diffúz sugárzás jut a földfelszínre 10 (5.táblázat). Még akkor is ha az égbolt tiszta, a maximális hasznosítható sugárzási intenzitás változik a nap folyamán. Kevesebb a hasznosítható sugárzás kora reggel, illetve kés délután, miután a sugárzás hosszabb utat tesz meg az atmoszférán keresztül. Délben a legersebb a sugárzás. égbolt idjárás Tiszta kék ég Párás/felhs, a Nap sárgás korong Teljes besugárzás Diffúz sugárzás aránya Borult ég, Wm Wm Wm % % % 5.táblázat: A sugárzás intenzitás különböz idjárási viszonyok között (Kép: Fraunhofer ISE, Freiburg, Germany; Solarpraxis AG, Berlin, Germany). A diffúz sugárzás játszik a legfontosabb szerepet Közép-Európában a napenergia hasznosításában, 40% (májusban) és 80% (decemberben) között van a diffúz sugárzás mértéke (10.ábra). Az éves eloszlását és a teljes napenergia összegét a klíma és meteorológiai viszonyok határozzák meg, amely a helytl és évszaktól is függ. A föld forgási tengelyének a pályasíkhoz való dlése okozza a napkörüli pályán haladás során a Földön kialakuló különböz idjárást, a nap helyzetének és a nappalok hosszának változását az év folyamán. 10 A direkt és diffúz sugárzás nem egyenérték feltétlenül fizikailag. Ezt egyszeren az a tény illusztrálja, hogy csak a direkt sugárzás összpontosítható egy lencsével, amit lehetetlen megvalósítani borús idben. A dönt különbség nem a nagyobb sugárzási intenzitás, hanem az a feltétel, hogy a direkt komponensek egy irányba mennek. Alátámasztva a fizikai magyarázatot a diffúz sugárzásnak magasabb az entrópiája. 12

13 Freiburg, Németország 7 6 Átlagos napi globál sugárzás [kwhm -2 ] hónap 10.ábra: A globálsugárzás éves eloszlása Freiburgban, Németország (Kép: Fraunhofer ISE, Freiburg, Germany; Solarpraxis AG, Berlin, Germany). A napos területeken, mint például az afrikai sivatagokban vagy Dél-Amerikában, kétszer annyi a hasznosítható sugárzás átlaga, mint Közép-Európában (6.táblázat). helyszín Éves energiabesugárzás [kwhm -2 ] Szahara 2200 Izrael 2000 Freiburg, Dél-Németország 1200 Hamburg, Észak-Németország táblázat: A napsugárzás különböz helyeken. Hasonlóképpen, megkülönbözethet az energia eloszlása az év folyamán (11.ábra). Közép-Európában, a bees napenergia összege november és január között körülbelül ötször kevesebb, mint a nyári hónapokban, míg a sugárzás kis földrajzi szélességeknél egyforma /1/. A napsugárzás energiasrsége alacsonyabb a fosszilis tüzelanyagokéval összevetve. Az az energia, mely 1 m 2 es felületre Közép-Európában, tiszta, nyári napon optimális beesési szög mellett beérkezik, megfelel körülbelül 1 liter ftolajnak. Ennek ellenére a napsugárzás összege egy évben Németországban körülbelül 90 szer több, mint a németek éves primér energiafogyasztása. 13

14 Átlagos napi globál sugárzás [Wh/m 2 d] Freiburg, Németzország Khartoum/Szudán ábra: Különböz helyeken a globál sugárzás éves eloszlása (Kép: Fraunhofer ISE, Freiburg, Germany; Solarpraxis AG, Berlin, Germany). 7 A szoláris energia effektív felhasználásának alapjai A szoláris energia átalakító rendszerekkel kapcsolatban az a követelmény, hogy a legtökéletesebben átalakítsák a napenergiát más energiaformává és ezáltal ezt a fogyasztók számára minimális veszteséggel tegyék elérhetvé. A sugárzás fogadó (ahol az átalakítás végbemegy), azt jelenti, hogy: a teljes szolár spektrumot tökéletesen elnyelje, a fotonok teljes energiáját abszorpcióval a fogyasztók számára használható energiaformává konvertálja. Ezen követelmények kielégítésének lehetsége nem csak a technikai rendszerek minségétl függnek. A legtöbb esetben már a veszteségek alapvet fizikai folyamatok miatt lépnek fel, amelyek behatárolják az energiaátalakítás hatékonyságát. A sugárzás villamos árammá való átalakítás példáját vizsgáljuk meg. A napelemek anyagi tulajdonságainak megfelelen csak a szolárspektrum egy részét nyelik el (ez az oka a napelemek meghatározott színének, típustól függen) Csak egy bizonyos energia alakul át az abszorpció alatt villamos energiává; tekintélyes része, mint henergia jelenik meg, amely az átalakítás teljesítmény nélküli mellékhatása (a napelemek melegednek üzem közben). Az átalakítás minségét a sugárzásból hasznosítható energia átalakítási folyamat hatásfokának értéke η határozza meg: Hasznos energia η = sugárzás az elnyel felületen 14

15 E a mennyiség a rendszerben bekövetkez összes veszteséget számításba veszi. Ezt gyakran az energiafolyamat rendszerének alkalmatlansága vagy a teljes rendszer teljesítménye befolyásolja dönten (pl. a tárolótartály és a kollektor rendszer csöveinek gyenge hszigetelése, az elektronikai komponensek alacsony hatásfoka a töltési tartomány bizonyos részében a fotovillamos rendszerek esetében). Az energia befogadó feltételei szintén fontos szerepet játszanak az energiahozamban. Miután a nap helyzete változik évszakonként és napszakonként, az átalakítási folyamat számára hasznosítható összsugárzás függvénye a fogadó felület tájolásának. Általában a déli irányú tájolás a szerencsés (az északi féltekén), mivel ekkor a sugárzás egyenletesen fogadható déleltt és délután is. A fogadófelület dlés szögének is megkülönböztetett hatása van az összegyjthet direkt és diffúz sugárzásra. A hasznosítható diffúz sugárzási hányada vízszinteshez képest kisebb dlt felületek esetén, mert csak az égbolt egy részét látja ; Mennél nagyobb a dlésszög annál kevesebb diffúz sugárzás hasznosítható(12.ábra). Az égbolt azon tartománya, amelyrl a sugárzás eljuthat az elnyel felületre 12.ábra: Diffúz sugárzás a döntött fogadófelületen (Kép: Fraunhofer ISE, Freiburg, Germany; Solarpraxis AG, Berlin, Germany). A direkt sugárzás optimális kihasználásához a legmegfelelbb, ha a felület mindig merleges a bees sugárzásra. A többi beesési szög kisebb összenergia-hasznosítást tesz lehetvé. Közép-Európában minthogy a nap alacsonyan van az égbolton, téli idszakban még délben is, a nagyobb dlésszög elnyösebb, nyáron pedig a kisebb dlésszög a jobb (13.ábra). 15

16 nyár tél 13.ábra: A direkt sugárzás a döntött elnyel felületen (Kép: Fraunhofer ISE, Freiburg, Germany; Solarpraxis AG, Berlin, Germany). Az úgynevezett napkövet a tájolás és dlésszögét folyamatosan állítja, úgy, hogy mindig a nap irányába álljon, ez általában csak olyan klímájú térségekben ajánlott, ahol a direkt sugárzás mértéke nagyon nagy, pl. a sivatagban. Jóllehet a követ rendszer növeli az összenergia-fogadást Közép-Európában is (kb. 30%-kal) /2, 3, 4/, amely érték vitatható, ez a követrendszer nagyfokú technikai komplexitást igényel. A fogadófelület állandósult felszerelését, az optimális dlésszöget a rendszer üzemeltetési feltételei határozzák meg (7.táblázat) /3, 5/: Rendszerjellemz szög Maximális évi teljes energianyereség kb. 30 Téli hónapokra optimalizált kb. 60 Tavasszal és sszel jó energiahozam kb táblázat: A fogadófelület dlésszögének különböz feltételei (Közép-Európában). Ezek az értékek függnek a helytl; közelebb az egyenlíthöz kisebb az optimális dlésszög. Eddig csak a sugárzásnak az elnyelésével foglakoztunk. A legtöbb esetben tárolóegység is szükséges a fogyasztók fotovillamos vagy termál energiával történ ellátásához az éjszaka és átmeneti idszakok alatt. A sugárzás idbeni eloszlása fontos szerepet játszik a rendszertároló számára. A következ lépés a tároló egység alkalmazásnak (adott felület napelemnek vagy kollektornak) megfelel méretezése. A nagyobb ingadozások a napi sugárzásban, teljes és hosszabb alacsony sugárzású idszakok esetén nagyobb tárolóegységet tesznek szükségessé. 16

17 Ily módon az egyenlít közelében több szempontból is elnyösebb (nem csak a hasznosítható nagyobb energiamennyiség miatt) A nap hossza nem változik nagyon egy egész év alatt. Ezzel szemben, ha hosszabb ideig felhsebb az id a vártnál (mint télen Közép-Európában), nagyobb méret tárolóegység szükséges. A napenergia megbízhatóságát nemcsak a sugárzás és a technikai rendszerek határozzák meg. A rendszer felépítése eltt az igényelt energiamennyiséget elvigyázatosan kell felmérni. Nem szabad elkezdeni a rendszertervezést ezen eredmények ismerete nélkül. Számos esetben szükséges megvizsgálni a fogyasztók energiaigényének csökkenthetségét a megfelel mérések által. A napenergia alapú energiaellátás nem jelenti a komfort csökkentését vagy önmegtartóztatást a megszokott energiaszolgáltatástól 11 ; akárhogy is a felhasználók magatartása meghatározza, mennyi átalakított napenergia szükséges az aktuális felhasználáshoz. 8 Irodalomjegyzék /1/ W. Palz (Ed.) European Radiation Atlas, /2/ A. Goetzberger, W. Stahl, Comparison of yearly efficiency and cost of energy for stationary, tracking and concentrating PV systems, Proc. of the 7th Photovoltaic Solar energia Conference, Seville, 1986 /3/ L. Rouvel, Simulation photovoltaischer Anlagen - Randbedingungen, Systemeinflüsse und Ergebnisse, (Simulation of photovoltaic systems - boundary conditions, system effects and results), Schriftenreihe der Forschungsstelle für Energiewirtschaft, Band 18, Springer Verlag, Berlin/Heidelberg, 1987 /4/ P. Baltas, M. Tortoreli, P.E. Russell, Evaluation of power output for fixed and step tracking photovoltaic arrays, Solar energia 37, 147, 1986 /5/ R. Kaiser, W. Roth, Auslegung photovoltaischer Energieversorgungen, (Dimensioning photovoltaic power supplies), Proc. 4. Nat. Symp. Photovoltaische Solarenergie, Staffelstein, 1989 /6/ D. Seifried, Gute Argumente Energie (Good arguments - energy), Verlag C. H. Beck, Munich, "Energiaszolgáltatás" azt a hasznot jelenti amelyet a fogyasztók felhasználnak, pl. világításra, szobák ftésére. Mennyi energiát szükséges elállítani a szolgáltatás függvényében az alkalmazott technológia hatásfokán. 17

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt

Részletesebben

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie.

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie. SZENT ISTVÁN EGYETEM A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI MTA Budapest, 2011. november 9. GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KÖRNYEZETIPARI RENDSZEREK INTÉZET Fizika és Folyamatirányítási Tanszék 2103 Gödöllő

Részletesebben

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás

Részletesebben

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Ritvayné Szomolányi Mária Frombach Gabriella VITUKI CONSULT Zrt. A távérzékelés segítségével: különböz6 magasságból, tetsz6leges id6ben és a kívánt hullámhossz tartományokban

Részletesebben

SOLART-SYSTEM KFT. Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése. 1112 Budapest XI. Gulyás u. 20 Telefon: 2461783 Telefax: 2461783

SOLART-SYSTEM KFT. Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése. 1112 Budapest XI. Gulyás u. 20 Telefon: 2461783 Telefax: 2461783 30 ÉV Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése Több napelem, több energia Csak egyszer kell megvenni, utána a villany ingyen van! 1m 2 jóminőségű napelem egy évben akár 150 kwh villamos energiát

Részletesebben

Napenergia hasznosítás

Napenergia hasznosítás Fókusztéma - üzemeltetőknek Napenergia hasznosítás Szoláris potenciál (éves szoláris hozam) Fa Lignit Földgáz Tüzelőolaj A tájolás és a meredekség hatása az energiahozamra Tájolás (fok) Nyugat Kelet Délnyugat

Részletesebben

Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése

Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K.II.31. Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése

Részletesebben

KOGENERÁCIÓS NAPENERGIA HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS KIFEJLESZTÉSE VILLAMOS- ÉS HŐENERGIA ELŐÁLLÍTÁSÁRA ÉMOP-1.3.1-12-2012-0051

KOGENERÁCIÓS NAPENERGIA HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS KIFEJLESZTÉSE VILLAMOS- ÉS HŐENERGIA ELŐÁLLÍTÁSÁRA ÉMOP-1.3.1-12-2012-0051 KOGENERÁCIÓS NAPENERGIA HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS KIFEJLESZTÉSE VILLAMOS- ÉS HŐENERGIA ELŐÁLLÍTÁSÁRA ÉMOP-1.3.1-12-2012-0051 A Mályiban székhellyel rendelkező, 2012-ben alakult Roligenergo Kft. műszaki kutatással,

Részletesebben

Műszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása

Műszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása Abrankó László Műszeres analitika Molekulaspektroszkópia Minőségi elemzés Kvalitatív Cél: Meghatározni, hogy egy adott mintában jelen vannak-e bizonyos ismert komponensek. Vagy ismeretlen komponensek azonosítása

Részletesebben

Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon

Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Dr Fodor Dezső PhD főiskolai docens Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar- Mérnöki Kar 2010 szept. 23-24 A napenergia

Részletesebben

A napenergia alapjai

A napenergia alapjai A napenergia alapjai Magyarország energia mérlege sötét Ahonnan származik Forrás: Kardos labor 3 A légkör felső határára és a Föld felszínére érkező sugárzás spektruma Nem csak az a spektrum tud energiát

Részletesebben

Színképelemzés. Romsics Imre 2014. április 11.

Színképelemzés. Romsics Imre 2014. április 11. Színképelemzés Romsics Imre 2014. április 11. 1 Más néven: Spektrofotometria A színképből kinyert információkból megállapítható: az atomok elektronszerkezete az elektronállapotokat jellemző kvantumszámok

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak

Részletesebben

A fotovillamos napenergia-hasznosítás alapjai. Szent István Egyetem Gödöllő

A fotovillamos napenergia-hasznosítás alapjai. Szent István Egyetem Gödöllő A fotovillamos napenergia-hasznosítás alapjai A napenergiában rejlő potenciál A Napból a Föld felszínére sugárzott energia: 8 10 8 TWh/év Az elsődleges energiafelhasználás a világon: 1 10 5 TWh/év Vagyis

Részletesebben

FOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS GLOBÁLSUGÁRZÁS

FOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS GLOBÁLSUGÁRZÁS FOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS ÉS GLOBÁLSUGÁRZÁS Major György Horváth László, Pintér Krisztina, Nagy Zoltán (Gödöllı) Haszpra László, Barcza Zoltán, Gelybó Györgyi Globálsugárzás: a 0,29 4 mikrométer

Részletesebben

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű

Részletesebben

INTÉZMÉNYI NAPENERGIA HASZNOSÍTÁS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON. Kopasz Gábor Soltec Kft. Key Account Manager

INTÉZMÉNYI NAPENERGIA HASZNOSÍTÁS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON. Kopasz Gábor Soltec Kft. Key Account Manager INTÉZMÉNYI NAPENERGIA HASZNOSÍTÁS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON Kopasz Gábor Soltec Kft. Key Account Manager Az igazi probléma Igény: 2,9 Trillió m³/év Tartalékok: 177,4 Trillió m³/év 60 évre elegendő földgáz

Részletesebben

ÜZEMBEHELYEZÉSI ÚTMUTATÓ CPC U-Pipe vákuumcsöves kollektorhoz

ÜZEMBEHELYEZÉSI ÚTMUTATÓ CPC U-Pipe vákuumcsöves kollektorhoz ÜZEMBEHELYEZÉSI ÚTMUTATÓ CPC U-Pipe vákuumcsöves kollektorhoz Készült: 2009.03.02. "U-Pipe" vákuumcsöves napkollektor CPC tükörrel Az "U-Pipe" vákuumcsöves napkollektor jelenti a kollektorok fejlődésének

Részletesebben

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,

Részletesebben

A lézer alapjairól (az iskolában)

A lézer alapjairól (az iskolában) A lézer alapjairól (az iskolában) Dr. Sükösd Csaba c. egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tartalom Elektromágneses hullám (fény) kibocsátása Hogyan bocsát ki fényt egy atom? o

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIÁK INTEGRÁLÁSA A HAZAI ENERGIARENDSZERBE, KÜLÖNLEGES TEKINTETTEL A NAPENERGIA TERMIKUS HASZNOSÍTÁSÁRA. Prof. Dr.

MEGÚJULÓ ENERGIÁK INTEGRÁLÁSA A HAZAI ENERGIARENDSZERBE, KÜLÖNLEGES TEKINTETTEL A NAPENERGIA TERMIKUS HASZNOSÍTÁSÁRA. Prof. Dr. MEGÚJULÓ ENERGIÁK INTEGRÁLÁSA A HAZAI ENERGIARENDSZERBE, KÜLÖNLEGES TEKINTETTEL A NAPENERGIA TERMIKUS HASZNOSÍTÁSÁRA. Napsugárzás Mérlege Összesen: =100% napsugárzás =30% reflexió a világűrbe =2% ózon

Részletesebben

Modern fizika vegyes tesztek

Modern fizika vegyes tesztek Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

A fotovillamos (és napenergia ) rendszerek egyensúlyának (és potenciálbecslésének) kialakításakor figyelembe veendő klimatikus sajátosságok

A fotovillamos (és napenergia ) rendszerek egyensúlyának (és potenciálbecslésének) kialakításakor figyelembe veendő klimatikus sajátosságok A fotovillamos (és napenergia ) rendszerek egyensúlyának (és potenciálbecslésének) kialakításakor figyelembe veendő klimatikus sajátosságok Varjú Viktor (PhD) Tudományos munkatárs (MTA KRTK Regionális

Részletesebben

300 Liter/Nap 50 C. Vitocell 100-U (300 l)

300 Liter/Nap 50 C. Vitocell 100-U (300 l) 2 x Vitosol 200-F Össz. bruttó felület: 5,02 m2 Tájolás: 300 Liter/Nap 50 C Vitodens 100-W 9-26 kw 26 kw Vitocell 100-U (300 l) Az éves szimulációs számítás végeredménye Beépített kollektorteljesítmény:

Részletesebben

A napenergia hasznosítási lehetőségei a Váli völgy térségében. Simó Ágnes Biológia környezettan 2008

A napenergia hasznosítási lehetőségei a Váli völgy térségében. Simó Ágnes Biológia környezettan 2008 A napenergia hasznosítási lehetőségei a Váli völgy térségében Simó Ágnes Biológia környezettan 2008 A dolgozat szerkezete A megújuló energiák áttekintése A napenergia hasznosításának lehetőségei A Váli

Részletesebben

INTEGRÁLT SZOLÁRIS ENERGETIKAI/TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK. Dr. Farkas István

INTEGRÁLT SZOLÁRIS ENERGETIKAI/TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK. Dr. Farkas István INTEGRÁLT SZOLÁRIS ENERGETIKAI/TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK Dr. Farkas István Szent István Egyetem Gödöll, Fizika és Folyamatirányítási Tanszék E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie.hu 1. BEVEZETÉS Szerte a világban

Részletesebben

JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek

JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek A megújuló energiák között a napenergia hasznosítása a legdinamikusabban fejlődő üzletág manapság. A napenergia hasznosításon belül

Részletesebben

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A Napból érkező elektromágneses sugárzás Ø Terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre. ØHőenergiává anyagi részecskék jelenlétében alakul pl. a légkörön keresztül haladva. Ø Időben

Részletesebben

A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek

A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek A fény elektromágneses sugárzás, amely hullámjelleggel és korpuszkuláris sajátosságokkal is rendelkezik. A fény hullámjellege elsősorban az olyan

Részletesebben

1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió

1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió 1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió A hőkamera által észlelt hosszú hullámú sugárzás - amit a hőkamera a látómezejében érzékel - a felület emissziójának, reflexiójának és transzmissziójának függvénye.

Részletesebben

Giga Selective síkkollektor TERVEZÉSI SEGÉDLET

Giga Selective síkkollektor TERVEZÉSI SEGÉDLET Giga Selective síkkollektor ERVEZÉSI SEGÉDLE ervezési segédlet síkkollektor felépítése Giga Selective síkkollektor felépítése: A Giga Selective síkkollektor abszorbere (a napkollektor sík hőelnyelő felülete),

Részletesebben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Intézet Korcsmáros Attila

Magyar Fejlesztési Intézet Korcsmáros Attila Magyar Fejlesztési Intézet Korcsmáros Attila Hogyan működik? A falazat anyaga perforált síklemez, felületén elnyeli a napsugárzást. A lemezeken lévő perforációkon keresztül a beáramló levegő felmelegszik.

Részletesebben

Betekintés a napelemek világába

Betekintés a napelemek világába Betekintés a napelemek világába (mőködés, fajták, alkalmazások) Nemcsics Ákos Óbudai Egyetem Tartalom Bevezetés energetikai problémák napenergia hasznosítás módjai Napelemrıl nem középiskolás fokon napelem

Részletesebben

A regionális gazdasági fejlődés műszaki - innovációs hátterének fejlesztése

A regionális gazdasági fejlődés műszaki - innovációs hátterének fejlesztése A regionális gazdasági fejlődés műszaki - innovációs hátterének fejlesztése TÁMOP- 4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0006 Energetika, környezetvédelem alprojekt Fókuszáló napkollektor fejlesztése Divós Ferenc, Németh

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Thomson-modell (puding-modell)

Thomson-modell (puding-modell) Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja

Részletesebben

Színek 2013.10.20. 1

Színek 2013.10.20. 1 Színek 2013.10.20. 1 Képek osztályozása Álló vagy mozgó (animált) kép Fekete-fehér vagy színes kép 2013.10.20. 2 A színes kép Az emberi szem kb. 380-760 nm hullámhosszúságú fénytartományra érzékeny. (Ez

Részletesebben

NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Katalin

NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Katalin NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL Darvas Katalin AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS Egy termék, folyamat vagy szolgáltatás környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatára használt

Részletesebben

11. Előadás: A napsugárzás és a földhő energetikai hasznosítása, hulladékgazdálkodása. (kimeríthetetlen energiaforrások)

11. Előadás: A napsugárzás és a földhő energetikai hasznosítása, hulladékgazdálkodása. (kimeríthetetlen energiaforrások) 11. Előadás: A napsugárzás és a földhő energetikai hasznosítása, hulladékgazdálkodása. (kimeríthetetlen energiaforrások) 11.1. A Nap sugárzásának és a Föld közethőjének fizikája, technikai alapok. 11.2.

Részletesebben

Írta: Kovács Csaba 2008. december 11. csütörtök, 20:51 - Módosítás: 2010. február 14. vasárnap, 15:44

Írta: Kovács Csaba 2008. december 11. csütörtök, 20:51 - Módosítás: 2010. február 14. vasárnap, 15:44 A 21. század legfontosabb kulcskérdése az energiaellátás. A legfontosabb környezeti probléma a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó széndioxid csak növekszik, aminek következmény a Föld éghajlatának

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

A NAPSUGÁRZÁS. Dr. Lakotár Katalin

A NAPSUGÁRZÁS. Dr. Lakotár Katalin A NAPSUGÁRZÁS Dr. Lakotár Katalin Sugárzás: energiaátadás NAP elektromágneses hullámok FÖLD elektromágneses sugárzás = fotonok árama -minden irányba terjed -terjedéshez közvetítő közeg nem kell -hőenergiává

Részletesebben

LÉGKÖR A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁS METEOROLÓGIAI ADOTTSÁGAI DEBRECEN TÉRSÉGÉBEN. Országos Meteorológiai Társaság. 51. évfolyam 2006. 3.

LÉGKÖR A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁS METEOROLÓGIAI ADOTTSÁGAI DEBRECEN TÉRSÉGÉBEN. Országos Meteorológiai Társaság. 51. évfolyam 2006. 3. LÉGKÖR 51. évfolyam 2006. 3. szám A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁS METEOROLÓGIAI ADOTTSÁGAI DEBRECEN TÉRSÉGÉBEN Országos Meteorológiai Társaság Budapest, 2006 Bartók Blanka Csákberényi-Nagy Gergely A napenergia-hasznosítás

Részletesebben

Napkollektorok telepítése. Előadó: Kardos Ferenc

Napkollektorok telepítése. Előadó: Kardos Ferenc Napkollektorok telepítése Előadó: Kardos Ferenc Napkollektor felhasználási területek Használati melegvíz-előállítás Fűtés-kiegészítés Medence fűtés Technológiai melegvíz-előállítása Napenergiahozam éves

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

Mézerek és lézerek. Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19.

Mézerek és lézerek. Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19. és lézerek Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19. Fény és anyag kölcsönhatása 2 / 19 Fény és anyag kölcsönhatása Fény és anyag kölcsönhatása E 2 (1) (2) (3) E 1 (1) gerjesztés (2) spontán

Részletesebben

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.

Részletesebben

A színérzetünk három összetevőre bontható:

A színérzetünk három összetevőre bontható: Színelméleti alapok Fény A fény nem más, mint egy elektromágneses sugárzás. Ennek a sugárzásnak egy meghatározott spektrumát képes a szemünk érzékelni, ezt nevezzük látható fénynek. Ez az intervallum személyenként

Részletesebben

NAPENERGIA TERMIKUS ÉS FOTOVILLAMOS HASZNOSÍTÁSA INNOVÁCIÓK AZ EU-BAN

NAPENERGIA TERMIKUS ÉS FOTOVILLAMOS HASZNOSÍTÁSA INNOVÁCIÓK AZ EU-BAN NAPENERGIA TERMIKUS ÉS FOTOVILLAMOS HASZNOSÍTÁSA INNOVÁCIÓK AZ EU-BAN SZENT ISTVÁN EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KÖRNYEZETIPARI RENDSZEREK INTÉZET Fizika és Folyamatirányítási Tanszék 2103 Gödöllő Páter K.

Részletesebben

Fénytechnika. A szem, a látás és a színes látás. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Fénytechnika. A szem, a látás és a színes látás. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fénytechnika A szem, a látás és a színes látás Dr. Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013 Mi a szín? (MSz 9620) Fizika: a szín meghatározott hullámhosszúságú

Részletesebben

Bevezetés a színek elméletébe és a fényképezéssel kapcsolatos fogalmak

Bevezetés a színek elméletébe és a fényképezéssel kapcsolatos fogalmak Bevezetés a színek elméletébe és a fényképezéssel kapcsolatos fogalmak Az emberi színlátás Forrás: http://www.normankoren.com/color_management.html Részletes irodalom: Dr. Horváth András: A vizuális észlelés

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

Tipikus megvilágítás szintek a szabadban (délben egy napfényes napon) FISHER LED

Tipikus megvilágítás szintek a szabadban (délben egy napfényes napon) FISHER LED Egy fényforrás által minden inrányba kisugárzott fény mennyisége Jele: Ф Egysége: lm A Φ sugárzott teljesítményből, a sugárzásnak a CIE szabványos fénymérő észlelőre gyakorolt hatása alapján származtatott

Részletesebben

Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés.

Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. A sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés (termográfia),azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (273,16

Részletesebben

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010 Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 1 Energiatakarékossági lehetőségeink a háztartási mérések tükrében Kecskeméti Református Gimnázium Szerző: Fejszés Andrea tanuló Vezető: Sikó Dezső tanár ~

Részletesebben

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat

Részletesebben

Félvezetk vizsgálata

Félvezetk vizsgálata Félvezetk vizsgálata jegyzkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetje: Böhönyei András Mérés dátuma: 010. március 4. Leadás dátuma: 010. március 17. Mérés célja A mérés célja a szilícium tulajdonságainak

Részletesebben

Áttekintés. Optikai veszélyek. UV veszélyek. LED fotobiológia. Az UV sugárz szembe. Bevezetés Optikai sugárz. Összefoglalás.

Áttekintés. Optikai veszélyek. UV veszélyek. LED fotobiológia. Az UV sugárz szembe. Bevezetés Optikai sugárz. Összefoglalás. LED fotobiológia Schanda János és Csuti Péter Pannon Egyetem Némethné Vidovszky Ágnes Nemzeti KözlekedK zlekedési Hatóság részben W. Halbritter,, W Horak and J Horak: Áttekintés Bevezetés Optikai sugárz

Részletesebben

Megújuló energia bázisú, kis léptékű energiarendszer

Megújuló energia bázisú, kis léptékű energiarendszer Megújuló energia bázisú, kis léptékű energiarendszer Molnárné Dőry Zsófia 2. éves doktorandusz hallgató, energetikai mérnök (MSc), BME, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék, Magyar Energetikai Társaság

Részletesebben

Alternatív ENERGIAFORRÁSOK Új Termék +10% hatásfok -25% ár NAPKOLLEKTOR

Alternatív ENERGIAFORRÁSOK Új Termék +10% hatásfok -25% ár NAPKOLLEKTOR Alternatív ENERGIAFORRÁSOK Új Termék +10% hatásfok -25% ár NAPKOLLEKTOR Környezetbarát energia, tiszta és fenntartható minőségű élet Az új jövő víziója? Igen! Az életet adó napsugárral - napkollektoraink

Részletesebben

Olvassa tovább, milyen megoldást nyújt Önnek a Viktória Solar:

Olvassa tovább, milyen megoldást nyújt Önnek a Viktória Solar: Miért éri meg a megújuló energiával foglalkozni? 1. Pénztárcabarát energia Minden családnak, vállalkozásnak jól jönne egy kis plusz bevétel. A megújuló energiaforrásokkal jókora összeget lehet megspórolni

Részletesebben

Művelettan 3 fejezete

Művelettan 3 fejezete Művelettan 3 fejezete Impulzusátadás Hőátszármaztatás mechanikai műveletek áramlástani műveletek termikus műveletek aprítás, osztályozás ülepítés, szűrés hűtés, sterilizálás, hőcsere Komponensátadás anyagátadási

Részletesebben

Hőtan I. főtétele tesztek

Hőtan I. főtétele tesztek Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele

Részletesebben

Premium VTN vákuumcsöves kollektor TERVEZÉSI SEGÉDLET

Premium VTN vákuumcsöves kollektor TERVEZÉSI SEGÉDLET Premium VTN vákuumcsöves kollektor TERVEZÉSI SEGÉDLET napkollektor felépítése Premium VTN napkollektor felépítése: A Premium VTN vákuumcsöves napkollektor felépítését tekintve a legmodernebb kategóriát

Részletesebben

2.3 Mérési hibaforrások

2.3 Mérési hibaforrások A fólia reflexiós tényezője magas és az összegyűrt struktúrája miatt a sugárzás majdnem ideálisan diffúz módon verődik vissza (ld. 2.3. ábra, az alumínium fólia jobb oldala, 32. oldal). A reflektált hőmérséklet

Részletesebben

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18.

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18. Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 28. március 18. A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia Értékelés: A beadás dátuma: 28. március 26. A mérést végezte: 1/7 A mérés leírása:

Részletesebben

Napkollektoros rendszerek méretezése. Miért kell méretezni? Célunk: Megtalálni a hőtechnikai, valamint pénzügyigazdasági

Napkollektoros rendszerek méretezése. Miért kell méretezni? Célunk: Megtalálni a hőtechnikai, valamint pénzügyigazdasági . Számítógépes programok alkalmazása Orosz Imre ügyvezető Digisolar Kft. Fülöp István tervező Naplopó Kft. Miért kell méretezni? Célunk: Megtalálni a hőtechnikai, valamint pénzügyigazdasági jellemzők optimumát.

Részletesebben

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Termikus napenergia hasznosítás napkollektoros rendszerekkel Általában kiegészítő

Részletesebben

Atomfizika I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag?

Atomfizika I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag? Atomfizika I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag? Platón (i.e. 427-347), Arisztotelész (=i.e. 387-322): Végtelenségig

Részletesebben

Passzív házak. Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.

Passzív házak. Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum. Passzív házak Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.com 2014.08.12. 1 Passzív ház Olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet

Részletesebben

A SZÍNEKRŐL III. RÉSZ A CIE színrendszer

A SZÍNEKRŐL III. RÉSZ A CIE színrendszer A SZÍNEKRŐL III. RÉSZ A CIE színrendszer Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2011 A CIE színinger mérő rendszer (1931) Commission Internationale

Részletesebben

KVANTUMMECHANIKA. a11.b-nek

KVANTUMMECHANIKA. a11.b-nek KVANTUMMECHANIKA a11.b-nek HŐMÉRSÉKLETI SUGÁRZÁS 1 Hősugárzás: elektromágneses hullám A sugárzás által szállított energia: intenzitás I, T és λkapcsolata? Példa: Nap (6000 K): sárga (látható) Föld (300

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

1. Hideg vagy meleg fehér LED izzó?

1. Hideg vagy meleg fehér LED izzó? 1. Hideg vagy meleg fehér LED izzó? Elıször is mi a különbség a meleg és a hideg fehér izzó között? A meleg fehér szín egy sárgás fehér szín, hasonlít a már megszokott halogén fényéhez (megjegyzés: a halogén

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Mé diakommunika cio MintaZh 2011

Mé diakommunika cio MintaZh 2011 Mé diakommunika cio MintaZh 2011 Mekkorára kell választani R és B értékét, ha G=0,2 és azt akarjuk, hogy a szín telítettségtv=50% és színezettv=45 fok legyen! (gammával ne számoljon) 1. Mi a különbség

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

Energia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök

Energia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök Energia Műhely 3. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője Magyar Épületgépészek Napenergia Szövetsége Varga Pál elnök Az Európai napkollektoros piac benne

Részletesebben

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 12. mérés: Infravörös spektroszkópia. 2008. május 6.

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 12. mérés: Infravörös spektroszkópia. 2008. május 6. Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 12. mérés: Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 28. május 13. A mérést végezte: 1/5 A mérés célja A mérés célja az

Részletesebben

Összeadó színkeverés

Összeadó színkeverés Többféle fényforrás Beépített meghajtás mindegyik fényforrásban Néhány fényforrásban beépített színvezérlő és dimmer Működtetés egyszerűen 12V-ról Színkeverés kézi vezérlővel Komplex vezérlés a DkLightBus

Részletesebben

INFRA HŐMÉRŐ (PIROMÉTER) AX-6520. Használati útmutató

INFRA HŐMÉRŐ (PIROMÉTER) AX-6520. Használati útmutató INFRA HŐMÉRŐ (PIROMÉTER) AX-6520 Használati útmutató TARTALOMJEGYZÉK 1. Biztonsági szabályok... 3 2. Megjegyzések... 3 3. A mérőműszer leírása... 3 4. LCD kijelző leírása... 4 5. Mérési mód...4 6. A pirométer

Részletesebben

1. A Nap, mint energiaforrás:

1. A Nap, mint energiaforrás: A napelem egy olyan eszköz, amely a nap sugárzását elektromos árammá alakítja át a fényelektromos jelenség segítségével. A napelem teljesítménye függ annak típusától, méretétől, a sugárzás intenzitásától

Részletesebben

A fény. Abszorpciós fotometria Fluoreszcencia spektroszkópia. A fény. A spektrumok megjelenési formái. A fény kettıs természete: Huber Tamás

A fény. Abszorpciós fotometria Fluoreszcencia spektroszkópia. A fény. A spektrumok megjelenési formái. A fény kettıs természete: Huber Tamás A fény Abszorpciós fotometria Fluoreszcencia spektroszkópia. 2010. október 19. Huber Tamás PTE ÁOK Biofizikai Intézet E A fény elektromos térerısségvektor hullámhossz A fény kettıs természete: Hullám (terjedéskor)

Részletesebben

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Fürjes Andor Tamás BME Híradástechnikai Tanszék Kép- és Hangtechnikai Laborcsoport, Rezgésakusztika Laboratórium 1 Tartalom A geometriai akusztika

Részletesebben

Az úszás biomechanikája

Az úszás biomechanikája Az úszás biomechanikája Alapvető összetevők Izomerő Kondíció állóképesség Mozgáskoordináció kivitelezés + Nem levegő, mint közeg + Izmok nem gravitációval szembeni mozgása + Levegővétel Az úszóra ható

Részletesebben

Fotó elmélet 2015. szeptember 28. 15:03 Fény tulajdonságai a látható fény. 3 fő tulajdonsága 3 fizikai mennyiség Intenzitás Frekvencia polarizáció A látható fények amiket mi is látunk Ibolya 380-425 Kék

Részletesebben

ASTER motorok. Felszerelési és használati utasítás

ASTER motorok. Felszerelési és használati utasítás 1. oldal ASTER motorok Felszerelési és használati utasítás A leírás fontossági és bonyolultsági sorrendben tartalmazza a készülékre vonatkozó elméleti és gyakorlati ismereteket. A gyakorlati lépések képpel

Részletesebben

Infravörös melegítők. Az infravörös sugárzás jótékony hatása az egészségre

Infravörös melegítők. Az infravörös sugárzás jótékony hatása az egészségre Infravörös melegítők Infravörös melegítőink ökológiai alternatívát jelentenek a hagyományos fűtőanyag alapú készülékekkel szemben. Készülékeink nagytömegű meleget állítanak elő, anélkül, hogy szennyeznék

Részletesebben

Dr. Munkácsy Béla. adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkacsy@elte.hu. elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület

Dr. Munkácsy Béla. adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkacsy@elte.hu. elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület Dr. Munkácsy Béla adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkacsy@elte.hu elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület nincsen összefüggés az emberi boldogság mértéke és az elfogyasztott

Részletesebben

Új technológiák, magyar fejlesztések a megújuló energia területén Gróf Gyula BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

Új technológiák, magyar fejlesztések a megújuló energia területén Gróf Gyula BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék 2011. 09. 22 Új technológiák, magyar fejlesztések a megújuló energia területén Gróf Gyula BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Műegyetem Kutatóegyetemi program Napi Gazdaság Konferencia 1 Előadás

Részletesebben

Kváziautonóm napelemes demonstrációs áramforrás SOLART-SYSTEM KFT. Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése

Kváziautonóm napelemes demonstrációs áramforrás SOLART-SYSTEM KFT. Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése SOLART-SYSTEM KFT. Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése 1112 Budapest XI. Gulyás u 20. Telefon : 246-1783 Telefax : 246-1783 e-mail: mail@solart-system.hu web: www.solart-system.hu KVÁZIAUTONÓM

Részletesebben

MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje

MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje A magyarországi napkollektoros piac jelene és lehetséges jövője 2020-ig, az európai tendenciák és a hazai támogatáspolitika tükrében Varga Pál elnök

Részletesebben

Farkas István és Seres István HÁLÓZATRA KAPCSOLT FOTOVILLAMOS RENDSZER MŐKÖDTETÉSI TAPASZTALATAI FIZIKA ÉS FOLYAMAT- IRÁNYÍTÁSI TANSZÉK

Farkas István és Seres István HÁLÓZATRA KAPCSOLT FOTOVILLAMOS RENDSZER MŐKÖDTETÉSI TAPASZTALATAI FIZIKA ÉS FOLYAMAT- IRÁNYÍTÁSI TANSZÉK Farkas István és Seres István FIZIKA ÉS FOLYAMAT- IRÁNYÍTÁSI TANSZÉK HÁLÓZATRA KAPCSOLT FOTOVILLAMOS RENDSZER MŐKÖDTETÉSI TAPASZTALATAI KÖRNYEZETMÉRNÖKI INTÉZET GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR SZENT ISTVÁN EGYETEM 2103,

Részletesebben

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás Az anyag részecskéi akadályozzák a töltések mozgását. Ezt a tulajdonságot nevezzük elektromos ellenállásnak. Annak a fogyasztónak

Részletesebben

ENERGIAFORRÁSOK, ENERGIATERMELÉS, ÉS KLÍMAVÁLTOZÁS TANÍTÁSA A NEMZETKÖZI ÉRETTSÉGIN ENERGY, POWER AND CLIMATE CHANGE; IB DIPLOMA PROGRAMME

ENERGIAFORRÁSOK, ENERGIATERMELÉS, ÉS KLÍMAVÁLTOZÁS TANÍTÁSA A NEMZETKÖZI ÉRETTSÉGIN ENERGY, POWER AND CLIMATE CHANGE; IB DIPLOMA PROGRAMME ENERGIAFORRÁSOK, ENERGIATERMELÉS, ÉS KLÍMAVÁLTOZÁS TANÍTÁSA A NEMZETKÖZI ÉRETTSÉGIN ENERGY, POWER AND CLIMATE CHANGE; IB DIPLOMA PROGRAMME Tasnádi Anikó Karinthy Frigyes Gimnázium, Budapest az ELTE Fizika

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A NAPENERGIA PIACA Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék 2005. 07.07. Készült az OTKA T-046224 kutatási projekt keretében TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Részletesebben