BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR HACCP RENDSZER BEVEZETÉSE AZ ALFÖLD PRO-COOP ZRT. FRISSÁRU RAKTÁRÁBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR HACCP RENDSZER BEVEZETÉSE AZ ALFÖLD PRO-COOP ZRT. FRISSÁRU RAKTÁRÁBAN"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK Levelező tagozat Minőségmenedzsment szakirány HACCP RENDSZER BEVEZETÉSE AZ ALFÖLD PRO-COOP ZRT. FRISSÁRU RAKTÁRÁBAN Készítette: Baranyi Szabolcs Budapest, 2010.

2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS AZ ÉLELMISZER BIZTONSÁG JELENTŐSÉGE A MINŐSÉG ÉS BIZTONSÁG KAPCSOLATA AZ ÉLELMISZER BIZTONSÁG TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON UNIÓS HATÁSOK A HACCP TÖRTÉNETE A HACCP RENDSZER CÉLJA A HACCP JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSAI A MAGYAR ÉLELMISZER KERESKEDELEM HELYZETE A COOP ÜZLETHÁLÓZAT MEGALAKULÁSA Nagykereskedelemi tevékenységük A régiós központok létrehozása A Coop Hungary Rt., mint országos központ megalakulása AZ ALFÖLD PRO-COOP ZRT. MEGALAKULÁSA, TEVÉKENYSÉGE A vállalat bemutatása, szerepe a régió kereskedelmében A FRISSÁRU ELLÁTÁS KÖZPONTOSÍTÁSA STRATÉGIA MEGALAPOZÁS SWOT ELEMZÉSSEL ELSŐ LÉPÉS A TAMÁSI TELEPHELY BEINDÍTÁSA A KECSKEMÉTI FRISSÁRU RAKTÁR INDÍTÁSA RAKTÁRAK FORGALMI ELEMZÉSE A FRISSÁRU ELLÁTÁS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A FRISSÁRU FORGALMAZÁSSAL KAPCSOLATOS TAPASZTALATOK A RAKTÁR ÉS MŰKÖDÉSÉNEK BEMUTATÁSA AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG ELŐTÉRBE KERÜLÉSE A HACCP RENDSZER RAKTÁRI BEVEZETÉSE A HACCP ELŐFELTÉTELEI: JÓ KERESKEDELMI ÉS HIGIÉNIAI GYAKORLAT A HACCP GYAKORLATI LÉPÉSEI A BEVEZETÉS LÉPÉSEI A HACCP RENDSZER ELLENŐRZÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA A VESZÉLYELEMZÉS MÓDJA KRITIKUS SZABÁLYOZÁSI PONTOK (CCP) MEGHATÁROZÁSA Áruátvétel CCP Hűtés CCP Kitárolás CCP Takarítás CCP A HACCP SZABÁLYOZÁS A hűtés szabályozása Takarítás, higiénia szabályozás FEJLŐDÉSI LEHETŐSÉG: AZ ISO SZABVÁNY BEVEZETÉSE ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOMJEGYZÉK

3 Bevezetés Az élelmiszerkereskedelem hazai helyzetét jellemzi, hogy nagy élelmiszer kereskedelmi hálózatok alakultak ki, nagykereskedelmi egységek jöttek létre, melyek ellátják a kisebb hálózatokat, üzleteket, tovább felhasználókat. Az élelmiszer már több lépcsőn keresztül jut el a végfelhasználóhoz. A hazai előállítású élelmiszerek mellett az import élelmiszerek is egyre nagyobb mennyiségben és választékban kerülnek a hazai kereskedelembe. Ezeket figyelembe véve és az elmúlt évek élelmiszerrel kapcsolatos botrányok tapasztalatai alapján egyre nagyobb jelentősége van az élelmiszer biztonságnak, annak hogy a fogyasztók asztalára mindig minőségileg és egészségügyileg megfelelő táplálék kerüljön ben a piacgazdaság betörésével hazánkban is egyre inkább a profit maximalizálása vált elsődleges céllá a költségszint növekedésének fedezésére, sajnos mindez a minőség rovására. Az élelmiszeriparban az elhivatottság már csak szép álom, a szakma felhígul, a szakma szeretete ledegradálódik egy viszonylagos megélhetést biztosító munkahellyé. A biztonságos élelmiszer előállításának, forgalmazásának feltételeit nem lehetett illetve nem lehet betartatni a hatósági ellenőrzések akár még a mindennapossá tételével sem. Olyan rendszert kell felállítani, melynek alkalmazásával megtartható az élelmiszerek minősége és kiszűrhetőek a fogyasztásra alkalmatlan áruk május elsejétől, hazánk Európai Uniós csatlakozása óta kötelező a HACCP rendszer élelmiszerkereskedelmi alkalmazása. Az élelmiszerkereskedők jelentős részének nagy kihívást jelentett a HACCP előírásainak való megfelelés kényszere. Az Európai Unió élelmiszer-szabályozási stratégiát dolgozott ki, melynek egyik legfőbb tétele, hogy a Bizottság fokozott figyelmet fordít a fogyasztók védelmére, mindenek előtt egészségük megőrzésére. E kihívásoknak Magyarország is meg kell, feleljen. A HACCP, Hazard Analysis Critical Control Points, a Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontok elnevezés rövidítéséből ered. A HACCP kockázatelemző módszer arra, hogy azonosítsa, értékelje, kezelje az élelmiszerbiztonsági veszélyeket, valamint meghatározza, hogy ki, mikor, hol, és hogyan intézkedjen a megelőzés érdekében. A HACCP a folyamat ellenőrzését hangsúlyozza, a kritikus ellenőrzési pontok folyamatos megfigyelése és ellenőrzése révén. A HACCP rendszer az élelmiszerláncban alkalmazható az elsődleges termelőtől a fogyasztó asztaláig. Ez egy nemzetközileg elfogadott szabályrendszer, amelyet a hazai élelmiszeriparban tevékenykedő vállalkozásoknak alkalmazniuk kell. 3

4 Ilyen élelmiszer kereskedelmi vállalat a Kecskeméten működő Alföld Pro-Coop ZRt., mely a Coop üzlethálózat Dél- alföldi régiójának nagykereskedelmi központja. Az Alföld Pro-Coop Zrt. a régió hálózatában egy központi képviseleti szerepet tölt be mind a beszerzés, mind az értékesítés oldaláról tekintve. Feladata, hogy megfeleljen a Coop csoport által támasztott követelményeknek, és nagykereskedelmi raktárbázisként minél magasabb színvonalon biztosítsa az áruk áramlását a vevőkig közepétől működik kecskeméti friss áru raktára, melyből a tej- és húskészítményeket szállítja a Coop üzletekbe. A nyitáshoz elengedhetetlen volt a HACCP kézikönyv megléte. Miközben dolgozatomhoz az adatokat gyűjtöttem, azt tapasztaltam, hogy e kézikönyv is csak a jogszabályi előírások és a működési engedély feltételeként íródott és nem a megrendelő akaratából, mint ahogyan a tudomásom szerint oly sok más piaci szereplő esetében. Dolgozatomban be kívánom mutatni azt a projektet, melynek célja, hogy egy olyan HACCP rendszer kerüljön kialakításra, melyet könnyen, egyszerűen és átláthatóan lehessen működtetni, az élelmiszer biztonság előtérbe helyezésével. A munkám elején kiemelem az élelmiszer biztonság jelentőségét, majd ezt követően szeretném ismertetni a vállalat létrejöttének és folyamatos fejlődésének hátterét. Az integráció fontos stratégiai lépésnek tekinthető a kereskedelemben, melynek során egyre többen felismerték annak tényét, hogy tartós siker csak összefogással, szövetkezéssel valósítható meg. Ezt követően a HACCP rendszer bevezetésének feltételeiről és helyes működésének kialakításáról írok. Végezetül a minőségbiztosítási rendszer továbbfejlesztésének lehetőségeiről az ISO szabvány irányába, melynek integráns eleme egy jól működő HACCP rendszer. 4

5 1. Az élelmiszer biztonság jelentősége 1 Az elmúlt években sajnos jelentősen csökkent a fogyasztók bizalma, ami részben a gyenge minőségnek, részben a válságnak és az újra és újra kirobbanó élelmiszerbotrányoknak a következménye. A minőségbiztosítási rendszerek pozitív irányban befolyásolhatják a minőséget és az élelmiszerbiztonságot. Jelenthet versenyelőnyt azok számára akik be tudják vezetni, de verseny hátrányt jelenthet azoknak akik nem tudják megfizetni a bevezetését mert például az élelmiszerkereskedők megkövetelik a minőségtanúsítási rendszer alkalmazását és így kiszorulnak a beszállítói körből. A minőség biztosítási rendszereknek marketing értéke nincs viszont egy olyan piacra lépési küszöbnek lehet tekinteni, amelynek hiánya hátrányt jelenthet a beszállítónak. Az Európai Unió és Magyarország élelmiszer-biztonsági politikájának legfontosabb szempontja a fogyasztók egészségének a védelme. A biztonságosan fogyasztható, egészségre nem ártalmas élelmiszerek előállítása egy hosszú és kellő gyakorisággal és gondossággal felügyelt és ellenőrzött folyamat eredménye. Az élelmiszer csak akkor lesz biztonságos, ha a termőföldtől az asztalig szemlélet alapján minden lépcsőfokban betartják a vonatkozó előírásokat. Ez a teljes élelmiszerláncot lefedő, hatékony, szigorú vállalkozói és hatósági ellenőrzési stratégiát feltételez. Ennek megvalósításában fontos szerepe lehet az élelmiszer ipari minőségirányítási rendszerek alkalmazásának és közülük különösen az MSZ EN ISO szabványcsaládnak. Minden minőségügyi rendszernek és intézkedésnek az üzleti tevékenység, a hatásosság és a hatékonyság, a termelékenység és a jövedelmezőség, a megelégedettség és a bizalom, a versenyképesség erősítésére kell irányulnia. A minőség viszont csak úgy érhető el, ha a tevékenység során a minőségirányítási rendszereket a menedzsment infrastruktúrájába valamint az üzleti környezetbe ágyazva alkalmazzák. Ezért a különálló minőségügyi rendszerek helyett a rendszerszerű megközelítést kell alkalmazni, a minőségirányítást a szervezet irányításának szerves részévé kell tenni. A minőség meghatározó eleme, hogy a menedzsment milyen mértékben elkötelezett a minőségügy iránt és megfelelő módon alkalmazza-e azt a szervezet irányításában. 1 Falus Gabriella FVM Élelmiszeripari főosztály,

6 1.1. A minőség és biztonság kapcsolata 2 A mai vevők vásárlásaik során nagy figyelmet szentelnek az árnak, ugyanakkor a pár évvel ezelőtti vásárlókhoz képest mindinkább hangsúlyt helyeznek az élelmiszer biztonságos voltára, minőségére és elvárják, hogy minden árszinten mindkét szempontból elfogadható legyen a termék. A minőség fogyasztói meghatározás. Jelentése a vevőnek azokon a közvetlen tapasztalatain alapul, amelyeket a termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatban a saját igényeihez mér. A minőséget számtalan esetben definiálták már. Az ISO 9000:2000 szerinti szabványos megfogalmazásában a minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket. Egyik klasszikusnak számító meghatározás szerint: Shiba: négy minőségi szintet különböztet meg: megfelelés a szabványnak, megfelelés a használatra, felhasználásra való alakalmaságnak, megfelelés a vevő kinyilvánított igényeinek, megfelelés a vevő látens, ki nem mondott igényeinek. Az MSZ EN ISO 8402 Minőségbiztosítási szakszótár meghatározása szerint: A minőség az egység azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen. Bár e szabvány már nincs érvényben, de mindenképp a TQM alapját képezi. A minőség a kereskedő szempontjából: A minőség az, ami megfelel a fogyasztó igényeinek, előnyt biztosít a kereskedelemnek, a turizmusnak, és az élelmiszeriparnak, támogatja a különböző kereskedelmi vállalkozások egymás mellett élését. Az élelmiszer biztonság és az élelmiszer minőség fogalmát külön kell választanunk csak úgy, mint az élelmiszer fogyaszthatósági idejét és a minőség megőrzési idejét fogalmakat. Az élelmiszer biztonsággal szemben az élelmiszer minőség fogalmán azt értjük, hogy az adott élelmiszer összetétele, bel tartalma, érzékszervi tulajdonságai, csomagolása és jelölése megfelel-e a vonatkozó előírásoknak és a jogos fogyasztói elvárásoknak, alkalmassá téve a terméket az emberek meghatározott igényeinek kielégítésére. Mint ilyen a minőség sokkal inkább piaci kategória, hiszen ellehetetlenül az az élelmiszer előállító, akinek a termékeit a fogyasztó nem hajlandó megvásárolni. 2 Falus Gabriella FVM Élelmiszeripari főosztály,

7 Az élelmiszerbiztonság és minőség összefüggése 1.sz. ábra Az élelmiszerbiztonság és minőség garantálására jó megoldásnak az ISO 22000:2005-ös szabvány kínálkozik, melynek pontos elnevezése: Élelmiszer-biztonsági rendszerek. Az élelmiszerláncban részt vevő szervezetekre vonatkozó követelmények. E szabvány az egész világon az egyetlen, általánosan elismert élelmiszerbiztonsági rendszerszabvány. A szabvány jelentősége az, hogy lehetővé teszi: A fogyasztók biztonságos termékekkel való ellátását A jogszabályokban előírt élelmiszerbiztonsági követelmények biztosítását Az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos vevői igények teljesülését Eredményes kapcsolatokat biztosít az élelmiszerlánc szereplőinek A szabványkövetelményeknek való megfelelés tanúsíttatását Az ISO alkalmazható valamennyi szervezet számára, amely az élelmiszerlánc számára végez tevékenységet, akár az őstermelők (mezőgazdaság, kertészet), alapanyag termelők (takarmány előállító, élelmiszer előállítók), adalék- és segédanyag előállítók, szállítók, kereskedők (kiskereskedelem, közétkeztetés, éttermek), szolgáltatók (pl. takarítók), a termeléshez szükséges eszközök (tisztítószerek, előkészítő berendezések, csomagolóanyagok, szerszámok) előállítói körében. 7

8 1.2. Az élelmiszer biztonság története Magyarországon 3 Az élelmiszerek minőségének védelmére már az emberiség történetének korai írásos emlékei között is találunk szövegeket. Ezek két szabályozási célt különböztettek meg. Az egyik a helytelenül feldolgozott élelmiszerek fogyasztásából származó egészségügyi veszélyek kiküszöbölése, a másik pedig a súlycsonkítások, hamisítások üldözése volt. Ezek egyaránt szolgálták a lakosság és a tisztességes piaci szereplők érdekeit. Már a babiloniak, a föníciaiak és a rómaiak is eljártak a minőségrontók, hamisítók ellen. Hazánkban egy 1431-ből származó jogszabálygyűjtemény tartalmaz először rendelkezéseket a romlott, hamisított élelmiszerekkel és azok előállítóival szemben. Az évi XIV. törvénycikk- a közegészségügyi törvény- tekinthető az első élelmiszereket érintő, átfogó szabályozásnak. A törvénycikk tiltotta az egészségre káros élelmiszerek előállítását és forgalomba hozatalát, azonban nem intézkedett a végrehajtás ellenőrzéséről ben jött létre a Földművelődési Minisztérium, amelynek első minőségszabályozási intézkedése volt a borhamisítás és műbor-készítés visszaszorítása. A következő fontos szabályozás, az évi XLVI. törvény megalkotása és hatályba léptetése. Ennek értelmében tilos volt a mezőgazdasági termények, termékek és cikkek hamisítása. Ez a törvény teremtette meg az élelmiszer-felügyelet és a piac-rendészet alapjait. A végrehajtási rendelet - amely a törvénycikket értelmezi - rögzíti azokat az élelmiszer- előállítási követelményeket, amelyek az egyes termékeknek teljesíteniük kell. Az első minőségi előírás a tejre született. A törvény hatályát a későbbiekben egyre több élelmiszerre terjesztették ki. Megállapítható, hogy első élelmiszertörvényünk rendelkezései csak a hamisítást és a vásárlók megtévesztését célzó megjelöléseket szankcionálták. Az élelmiszerszabályozás területén újabb előrelépésnek tekinthető a 26000/ 1909 F. M. sz. rendelet, amellyel megteremtődött a fogyasztó centrikus hatósági ellenőrzés alapja. E rendelet utasította a vegyi kísérleti állomásokat, hogy ellenőrizzék a termelőüzemeket, árusítóhelyeket. A II. világháborút követő éveket az újjáépítés és a mennyiségi termelés mellett a minőségi termelésre való törekvés is jellemezte. A 30- as évektől a központosított tervgazdálkodás keretei között kezdődött meg a magyar szabványosítás nagymértékű fejlődése ben létrejött a Magyar Szabványügyi Hivatal ban megalkották a következő élelmiszertörvényt, amely kimondta, hogy a lakosság egészségének és munkaképességének 3 Síki J, Tóth- Zsiga A magyar élelmiszeripar története, Mezőgazda kiadó, Budapest

9 fokozott védelme érdekében állandóan gondoskodni kell az élelmiszerellátás minőségének fejlesztéséről, az élelmezés- és táplálkozás egészségügyi színvonalának emeléséről tól a gazdaságirányítás új rendszere érintette a minőségellenőrzést, minőségbiztosítást is. Ennek kiindulópontja az volt, hogy a termékek jó minőségét elsősorban közgazdasági eszközökkel kell biztosítani, azonban össztársadalmi érdekből alkalmazni kell a közvetlen állami beavatkozást is. Új követelményeket állítottak fel, az élelmiszertörvény korszerűsítése mellett szükségessé vált minőségtanúsítás szabályozása, valamint a minőségellenőrzés korszerűsítése és fokozása. Az új követelményeknek megfelelő élelmiszertörvényt 1976-ban adták ki. A törvény módosítását szükségessé tette az élelmiszerek gyártástechnológiájának, összetételének, csomagolásának fejlesztése, új termékek előállítása, valamint a mezőgazdaságban végbement fejlődés. Az 1958-as élelmiszertörvény hatálya nem terjedt ki a vendéglátó ipari tevékenységekre, közétkeztetésre, cukrásziparra, nyers élelmiszerekre. Ez a joghézag sértette a törvényi szabályozás alapvető célját, az emberi táplálkozás céljára megfelelő minőségű, jó tápértékű élelmiszerek biztosítását. Így idővel a törvény hatálya alá vonták a vendéglátás keretében szolgáltatott ételeket és cukrászati készítményeket, valamint a nyers élelmiszereket is. Részletesebb és egységes elveken alapuló élelmiszerjelölési kötelezettséget vezettek be. Megkülönböztették a fogyaszthatósági határidőt és a minőség megőrzési időtartamot. Ezeket folyamatosan, kísérleti úton állapították meg. A tudomány és a technika rohamléptekkel való fejlődésének következtében az új élelmiszertörvény kidolgozására nem sokat kellett várni, 1988-ban került sor az élelmiszertörvény újrafogalmazására. A megújításban a technikai- műszaki tényezőkön kívül az idők folyamán bekövetkezett társadalmi, gazdasági változások által igényelt igazodás is jelentős szerepet kapott. Nagy változásnak tekinthető az élelmiszer-előállítók belső minőségellenőrzésének szabályozása. Míg korábban az állami iparhoz tartozó vállalatok a nyersanyag minősítésétől a késztermék kiszállításáig terjedő, évtizedes hagyományokkal rendelkező minőségellenőrző tevékenységéről külön jogszabályban rendelkeztek, addig az élelmiszertörvény megelégedett a kiszállítás előtti üzemi minőség-ellenőrzés gyakorlatával a szövetkezeti, állami gazdasági stb. előállító esetében június 1. után egységes előírás vonatkozott valamennyi élelmiszer-előállítóra. Kötelezővé vált az élelmiszerek minőségének ellenőrzése az előállítás teljes folyamata alatt. A fogyasztók biztonsága, a minőségi követelmények szigorodása és a szektorsemlegesség jogos igénye messzemenőkig indokolta ezt a lépést. A Magyar Élelmiszerkönyv az új 9

10 szövegezés szerint az élelmiszerek megnevezésének és csoportosításának az összetételétől és jellegétől függő szabályait, valamint az előállítás helyes termelési gyakorlatára vonatkozó ajánlásokat hivatott összegyűjteni. Az 1990-ben bekövetkező gazdasági, társadalmi rendszerváltás következtében az e viszonyokban gyökerező jogszabályok teljes körű megújítása, felülvizsgálata vált szükségessé. A magyar élelmiszerszabályozást sürgette továbbá a Magyar Köztársaságnak az Európai Közösségekkel kötött szerződése, mely szerint az élelmiszerszabályozás kiemelt harmonizációs terület január elsején több évi előkészítő munka eredményeként hatályba lépett az új élelmiszertörvény és együttes végrehajtási rendelete, továbbá a Magyar Élelmiszerkönyv 81 előírása, mely szabályozásokkal jelentős haladást sikerült elérni a jogharmonizáció területén. A törvény célja, hogy meghatározza a közfogyasztásra szánt nyers, félkész vagy feldolgozott élelmiszerek előállításának, forgalomba hozatalának feltételeit oly módon, hogy biztosítsa a fogyasztók egészségének, érdekeinek, valamint a piaci verseny tisztaságának védelmét és segítse e termékek országok közötti szabad áramlását. A törvény - általános és értelmező rendelkezéseket követő - fejezetei: az élelmiszerek előállításának általános feltételei; minőségi feltételek és a Magyar Élelmiszerkönyv; a forgalomba hozatal feltételei; a csomagolás és a fogyasztók tájékoztatása; a hatósági ellenőrzés; hatósági intézkedések és minőségvédelmi bírság; vegyes és záró rendelkezések. Az január elsején életbe lépett szabályozórendszer csak később vált teljessé több rendelet - biotermékek, eredet megjelölés - megalkotásával és a magyar Élelmiszerkönyv teljes körűvé tételével. Így vált képessé az Európai Unió hatályos élelmiszerjog anyagának átvételére Uniós hatások Az Európai Unió a minőség tekintetében előnyös helyzetben van: az uniós jogszabályok az egész élelmiszerláncra kiterjedő, nagyon magas szintű biztonságot garantálnak, a gazdálkodók és általában véve a termelők sokat ruháztak be erre a célra. Hiszen a globalizáció térnyerésének következtében az uniós mezőgazdasági termelőknek egyre nagyobb számú 10

11 feltörekvő konkurenciával kell szembe nézniük. Ezekkel az új kereskedelmi kihívásokkal szemben az uniós mezőgazdasági termelők leghatásosabb fegyvere a minőség. Az élelmiszerlánc szereplőinek, de különösen az agrárgazdasági termékek előállítóinak folyamatosan nő a felelőssége, hiszen a globalizáció eredményeképpen az élelmiszerlánc egyre gyakrabban átível országhatárok, sőt kontinensek fölött is. A WHO jelentése szerint az élelmiszer okozta megbetegedések száma világszerte emelkedik, ami a modern világ közegészségügyének egyik legjelentősebb problémájává vált. Ezért az élelmiszerbiztonság területén kiemelkedően fontos a nemzetközi együttműködés főként abból a célból, hogy a kevésbé fejlett országok is átvegyék és alkalmazzák a korszerű technikákat az élelmiszerbiztonsági rendszerük kiépítésénél és működtetésénél. Ezért is vette át az Európai Unió a HACCP rendszert és fejlesztette tovább. Tapasztalati tény, hogy az élelmiszerbiztonság megvalósításának legjobb garanciája a hatékony élelmiszerbiztonsági- ill. minőségügyi rendszer bevezetése és működtetése. Az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjétől elvárt tehát, hogy az általa termelt, feldolgozott és forgalmazott termékek élelmezés-egészségügyi biztonságát szolgáló minőségügyi rendszert működtessen. Az egységes európai piac, benne az élelmiszerek piaca a világgazdaságban már ma is meghatározó jelentőségű, melynek a minőségre és biztonságra vonatkozó alapnormái közé tartozik többek között a HACCP élelmiszerbiztonsági rendszer. Az Uniós 93/43 sz. direktíva a HACCP rendszer alkalmazását valamennyi élelmiszerrel kapcsolatos tevékenység során kötelezővé teszi A HACCP története 4 A második nagy folyamat magának a veszélyelemzés elképzelésének a megalkotása volt. Az 1960-as években vált úttörővé a HACCP a Pillsbury Company, a United States Army és a United States National Aeronautics and Space Administration (NASA) együttműködési fejlesztése következtében. A fejlesztés a biztonságos élelmiszer előállítását szolgálta az Egyesült Államok űrprogramja számára. A NASA nulla hibás programmal kívánta garantálni azon élelmiszerek biztonságát, amelyet az asztronauták fogyasztanának az űrben. 4 Dr. Biró G., Dr. Biró Gy. Élelmiszer-biztonság Táplálkozás-egészségügy, Agroinform kiadó, Budapest

12 A HACCP a folyamat ellenőrzését hangsúlyozta a kritikus ellenőrzési pontok folyamatos megfigyelése és ellenőrzése révén. A Pillsbury Társaság bemutatta és alkalmazta a HACCP-t, mint olyan rendszert, amely megteremti a legnagyobb biztonságot, miközben csökkenthető a végtermék ellenőrzése és vizsgálata. A Pillsbury Társaság bemutatta a HACCP elképzelését egy élelmiszervédelmi konferencián 1971-ben. A HACCP elveket alkalmazta az US Food and Drug Administration (FDA) az USA Élelmiszer és Gyógyszer Hivatala az alacsony savi PH-jú konzervek gyártásának szabályozásában, 1974-ben. Az 1980-as évek elején a HACCP- t más nagy élelmiszertársaságok is alkalmazták. Az USA Tudományos Nemzeti Akadémiája 1985-ben ajánlotta a HACCP elfogadását és bevezetését az élelmiszergyártó üzemeknek az élelmiszer-biztonság érdekében. A HACCP előnyeinél hangsúlyozzák, hogy az élelmiszer kezelésénél a kritikus pontok ellenőrzésével megelőzhetők az élelmiszer-biztonsági problémák. A HACCP rendszer az élelmiszer-láncban alkalmazható az első termelőtől a fogyasztóig. A HACCP kifejezi, hogy a felelősség és az ellenőrzés az élelmiszeripar szintjén érvényesül. Ez a feladat a gyártóknál egy új szemléletet alakít ki az élelmiszer- biztonság jelentőségéről és meggyőzi őket a HACCP tervek kialakításának szükségességéről. A HACCP rendszer alkalmazása egyben a hivatalos élelmiszer ellenőrzésnek is segítség, biztosítja a nemzetközi kereskedelemben a vásárlók bizalmát A HACCP rendszer célja A HACCP rendszer kiépítésének célja az élelmiszer-forgalmazó tevékenység mindazon lépéseinek meghatározása, amelyek az élelmiszer-biztonság szempontjából kritikusak, azok értékelése és szabályozása. Ennek során: - Az élelmiszer-forgalmazó tevékenység teljes folyamata technológiai lépéseinek vizsgálatán keresztül elemezni kell az élelmiszerekkel kapcsolatos lehetséges veszélyeket, - Meg kell határozni azokat a pontokat, ahol a végfelhasználót fenyegető alábbi veszélyek előfordulhatnak: fizikai, kémiai, biológiai és mikrobiológiai kockázatok, 12

13 - El kell dönteni, hogy az élelmiszer-biztonság szempontjából az azonosított pontok közül mely pontok kritikusak (kritikus szabályozási pont CCP), - Ki kell dolgozni a kritikus szabályozási pontokon a hatékony ellenőrzési, felügyelő eljárások és helyesbítő tevékenységek rendszerét A HACCP jogszabályi előírásai 5 Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról. A tagállamok betartják az élelmiszerjogot, illetve felügyelik és ellenőrzik, hogy az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozók a termelés és forgalmazás minden szakaszában eleget tesznek-e az élelmiszerjog követelményeinek. Ennek érdekében a vállalkozók létrehozzák a hivatalos ellenőrzések rendszerét és más, a körülményeknek megfelelő intézkedéseket hoznak, beleértve az élelmiszerek és takarmányok biztonságára és kockázataira vonatkozó információ nyilvánosságra hozatalát, az élelmiszer- és takarmánybiztonsági felügyelet és más felügyeleti intézkedést a termelés, feldolgozás és forgalmazás minden szakaszában. Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszerhigiéniáról. Az élelmiszerbiztonság több tényező eredménye: a jogszabályoknak meg kell állapítaniuk a minimális higiéniai követelményeket; hatósági ellenőrzéseket kell bevezetni, hogy ellenőrizzék, az élelmiszeripari vállalkozók teljesítik-e a követelményeket, továbbá az élelmiszeripari vállalkozóknak a HACCP elvein alapuló élelmiszerbiztonsági programokat és eljárásokat kell kialakítaniuk és működtetniük. Az Európai Parlament és a Tanács 854/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról. 5 Miskolczi S. Az Európai Unió hírei IV. évf. 4. sz., Az Európai Unió rendeletei a HACCP-ről 13

14 A helyes higiéniai gyakorlatok felülvizsgálata igazolja, hogy az élelmiszeripari vállalkozók folyamatosan és megfelelően alkalmazzák legalább az alábbiakkal kapcsolatos eljárásokat a. Az élelmiszerláncra vonatkozó információk ellenőrzése b. A létesítmények és berendezések tervezése és karbantartása c. Működés előtti, működés alatti és működés utáni higiénia d. Személyi higiénia e. Higiéniai és munkafolyamati képzés f. Kártevők elleni küzdelem g. Vízminőség h. Hőmérsékletszabályozás i. A létesítménybe bekerülő és az azt elhagyó élelmiszer, valamint bármely kísérő dokumentáció ellenőrzése Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról. Különleges higiéniai szabályokat állapít meg az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozóan az élelmiszeripari vállalkozók számára. Ezek a szabályok kiegészítik a 852/2004/EK rendeletben megállapított szabályokat. A szabályok az állati eredetű feldolgozatlan és feldolgozott termékekre vonatkoznak. Az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a takarmány és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről. A hatósági ellenőrzéseket megfelelő időközönként és a kockázattal arányos gyakorisággal kell végezni, figyelembe véve a takarmány és élelmiszeripari vállalkozók által a HACCP alapú ellenőrzési programok, vagy minőségbiztosítási programok szerint végzett belső ellenőrzések eredményét is, amennyiben programokat alakítottak ki. A Bizottság 2073/2005/EK rendelete (2004. november 15.) az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól Biztonságos élelmiszert főleg a megelőzést előtérbe helyező szemlélettel lehet előállítani, mint például helyes higiéniai gyakorlat alkalmazásával és a 14

15 veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok (HACCP) elvein alapuló eljárások alkalmazásával. Mikrobiológiai kritériumok használhatók a HACCP alapú eljárások és más higiéniai intézkedések validálásához és verifikálásához. Ezért olyan mikrobiológiai kritériumokat kell felállítani, amelyek tájékoztatnak a folyamatok megfelelő működéséről, továbbá olyan élelmiszerbiztonsági mikrobiológiai kritériumok szükségesek, amelyek meghatározzák azt az értékeket, amely felett egy adott élelmiszer a kritériumban meghatározott mikroorganizmusokkal elfogadhatatlan mértékben szennyezettnek tekinthető. Nemzeti Útmutatók A HACCP helyes alkalmazására szolgálnak, melyek kategóriákként foglalják össze a helyes gyakorlatokat. Ezek az alapelvek és fő jogszabályok meghatározása mellett lehetőséget adnak az egyes ágazatok sajátos követelményeinek rögzítésére. Az útmutatók célja továbbra is az élelmiszerszennyeződések megelőzése, illetve megfelelő szintre csökkentése a biztonságos élelmiszerek forgalomba hozása érdekében, a megelőzésre és a helyes higiéniai gyakorlatra (GHP) fektetve a hangsúlyt, melyek alkalmazásával ezek a célok általában elérhetők. Fontos az ésszerűség, ne kelljen felesleges műveleteket és eljárásokat alkalmazni egyértelmű esetekben, illetve a papírmunka csökkentése, arányba állítva a vállalkozás nagyságával és típusával, annyi dokumentációt megkövetelni, amely az élelmiszerbiztonság szempontjából elengedhetetlen. Következő fejezetben egy fontos témával kapcsolatban mutatok be egy szabályozást. Nyomon követhetőség A 178/2002/EK rendelet a következőket írja elő: Tapasztalatok igazolják, hogy az élelmiszer és a takarmány belső piacának működését veszélyezteti, ha az élelmiszerek és a takarmányok útja nem követhető nyomon. Ezért az élelmiszer- és takarmányiparban fel kell állítani egy átfogó nyomon követési rendszert, amelynek segítségével el lehet végezni a különböző termékek célzott és pontos kivonását a piacról, illetve tájékoztatni lehet a fogyasztókat vagy az ellenőrzéssel megbízott személyeket. E rendszer segítségével élelmiszerbiztonsági problémák esetén elkerülhető a piac működésének felesleges, nagyobb mértékű megzavarása. 15

16 Gondoskodni kell arról, hogy az élelmiszer vagy takarmányipari vállalkozások, beleértve az importőröket is, azonosítani tudják legalább azt a vállalkozást, ahonnan az adott élelmiszert, takarmányt, élőállatot, vagy az élelmiszerbe vagy a takarmányba kerülő anyagot kapták, annak érdekében, hogy egy esetleges vizsgálat során minden szakaszban biztosítani lehessen a nyomon követhetőséget. A gyakorlatban a szállítólevél, számla tartalmazza az előállító, illetve eladó bélyegzőjében a HU-EGK engedélyezési számát, a kiszállítási, tárolási hőmérsékletet, a minőség megőrzési időt. E rendszer kidolgozása jelenleg is folyamatban van cégünknél. Magyar Élelmiszerkönyv A HACCP rendszer kidolgozásának szabályait a Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) 2-1/1969 számú első kiadása (2005.szeptember 1.) írja le A Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) rendszer és alkalmazásának útmutatója címén. Az Élelmiszerkönyv megállapítja, hogy a HACCP rendszere az élelmiszer biztonságot szolgálja. Az egy olyan szabályozó rendszer, amely inkább a megelőzésre összpontosít elsősorban és nem a végtermék ellenőrzésére épül. A HACCP rendszer eredményes alkalmazásához a vezetés és a dolgozók teljes elkötelezettsége és részvétele szükséges. A HACCP dokumentációjának kidolgozásához és bevezetéséhez szükséges továbbá a több szakterületet felölelő szemlélet és ismeret alkalmazása. A HACCP az élelmiszerlánc valamennyi szakaszában alkalmazható és megvalósítani az emberi egészségre gyakorolt kockázatok tudományos bizonyítékainak figyelembevételével kell. A HACCP rendszer alkalmazása segítheti a hatósági élelmiszer ellenőrzést és az élelmiszer biztonsága iránti bizalmat növeli a kereskedelemben és a fogyasztók élelmiszerek iránti megítélésében. A Magyar Élelmiszerkönyv megfogalmazásában a HACCP olyan rendszer, amely meghatározza, értékeli és szabályozza az élelmiszer-biztonság szempontjából jelentős veszélyeket. Az élelmiszerláncnak az élelmiszer teljes folyamatának hangsúlyozása világosan jelzi, hogy az élelmiszer-biztonság megóvása minden élelmiszerrel foglalkozó kötelessége. Ebben a folyamatban ezért felelősség hárul az élelmiszerek nagykereskedelmi folyamatára is. Ez a tevékenység az utolsó szakasz, ahol az élelmiszer még nagy tételben ellenőrizhető és vizsgálható, mielőtt az a kereskedelembe, majd a fogyasztó asztalára kerül. Ilyen értelemben a 16

17 nagykereskedelmi raktározásnak kiemelt feladat jut az élelmiszer-biztonság megtartásában. A HACCP egy belső az élelmiszer birtokosa, a gyártó, a forgalmazó ellenőrzési rendszere. Ezt a belső ellenőrzési rendszert megszervezni, bevezetni azonban csak úgy lehet, ha az üzem, az objektum egy megfelelő élelmiszerhigiéniai szinten működik. A Magyar Élelmiszerkönyvben megfogalmazott elemzéseket, az alkalmazás logikai sorrendjét a meghatározott objektumra kidolgozott HACCP rendszer leírása előtt célszerű ismertetni. 2. A magyar élelmiszer kereskedelem helyzete Nagy mértékű átalakulás figyelhető meg az elmúlt évtizedekben az élelmiszerkereskedelemben is. A nemzetközi beruházások révén a magyar élelmiszerkereskedelem egy része megkezdte a felzárkózást a nyugat-európai színvonalhoz, a magyar kereskedelmi vállalkozások többsége azonban egyenlőre tőkeszegény kis- és középvállalkozás. A rendszerváltozás során először az élelmiszerüzletek számának növekedése volt megfigyelhető. A privatizáció időszakának második szakaszában, főleg től jelentkeztek a koncentráció jegyei. Az élelmiszer forgalom egyre nagyobb hányada koncentrálódik a nagy üzletláncoknál, hipermarketeknél és bevásárlóközpontoknál. Az elmúlt években egyre több beszerzési társaság alakult az élelmiszerláncok összefogásával, ez a kereskedők alkupozícióját még tovább növeli. Az élelmiszer kereskedelem gyökeresen átalakult tulajdon szempontjából, szervezetileg és mentalitás szempontjából is igen erőteljesen a fogyasztói társadalom irányába. Ehhez sajnos jelenleg is hiányzik a fizetőképes fogyasztó. A gyors átalakulás és változások mellett a az ellátási lánc hatékony működéséhez bőven akadnak tennivalók. Fokozottabban kellene figyelni a fogyasztói igények alakulására, változására, a piacok igényeire és az információs technológiák fejlődésére. A jövőben is ezek a tendenciák illetve ezek fokozódása várható. A piaci koncentráció tovább fokozódik, várható a üzletláncok és beszerzési társaságok további térnyerése, a kereskedelmi márkák arányának további növekedése. Ezen folyamatok velejárói miatt egyre nagyobb a jelentősége a minőségnek, az élelmiszer biztonságnak és a nyomon követhetőségnek. 17

18 2.1. A Coop üzlethálózat megalakulása Az Alföld Pro-Coop ZRt. esetében is az előző fejezetben említett változások mentek végbe, amit a következőkben szeretnék bemutatni. Magyarországon a II. világháború befejezése után a gazdaság szocialista átalakítása kezdődött meg, mely a kereskedelem területén is az államosítás formájában öltött testet. A központi ellenőrzés volt mindennek az alapja, az állami terv állt mindenek felett. A változások a szövetkezeteket, s ezen belül a kiskereskedelem működését sem hagyták érintetlenül. Az 1920-as évek elején megalakult Hangya szövetkezetek megszűntek, s helyüket az Áfész-ek jogelődjének tekinthető Földműves szövetkezetek vették át. Majd 1968-ban létrejöttek az Áfész-ek, valamint a SKÁLA szövetkezeti áruházlánc, melyek megjelenése szélesedő tevékenységi struktúrát és növekvő vállalkozási szabadságot fejezett ki. Az 1980-as évek végéig a szövetkezetek a kisvárosokban, községekben szinte egyedüli piaci résztvevőként voltak jelen, szolgáltatásuk színvonala átlagon aluli volt (sokszínű tevékenységük - felvásárlás, ipar, vendéglátás - miatt), vagyis a verseny nem hatott motiváló tényezőként. Az 80-as évektől a rendszerváltás előszele már érezhető volt, mely a kiskereskedelmi vállalkozások számának növekedését eredményezte után a piacgazdaság magyarországi kialakulása - ami a szövetkezetekre bizonyos politikai hatást gyakorolt, mely nem feltétlenül jár előnyökkel az Áfész-ek számára sokkhatású volt. A szövetkezeti szervezet rugalmatlansága a központi irányítás indokolatlan nagyságából ered, - még 98-ban is fő dolgozott az igazgatásban, ami az összes dolgozói létszám 18,3 %- át jelenti - ami nehezen tudott és tud ma is a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni től 1997-ig a szövetkezeti tagok és a foglalkoztatottak száma a felére csökkent, valamint az üzletek száma ról re mérséklődött. 6 A piac kihívásaira reagálva tették meg a legfontosabb lépést ban, vagyis a szövetkezetek létrehozták a nagykereskedelmi beszerző és elosztó szerveiket, melyek megteremtették a piacon maradás lehetőségét az erősödő versenytársakkal szemben. 6 Alföld Pro-Coop Rt., Cégismertető

19 Azért is volt szükség a beszerzés koncentrálására, mert 1997-ben az ÁFEOSZ a magyar élelmiszerkereskedelemben az első helyet tudhatta magáénak, de 1999-re már a harmadik helyre szorult vissza. 1.sz. táblázat A top 10 élelmiszerkereskedelmi vállalat rangsora 1999-ben Cég neve Forgalom Mrd. Ft Kereskedelmi egység száma 1. Metro Holding Hungary Cora / Delhaize Meinl csoport Áfeosz, Coop CBA egyesülés Tengellmann csoport Honiker beszerzési társulás Rewe csoport Tesco Global Rt Spar Hungary Kft Madof (dohány kis- és nagyker.) Forrás: Coop Hungary Rt., Cégbeszámoló A ma működő fogyasztási szervezetek kizárólag magántulajdonban lévő társas vállalkozások, melyek közül egyre több szövetkezet tér át részvénytársasági formára. Így a tulajdonosok nem csak tagok, hanem részvényesek is lesznek. Az említett Áfész-ek munkaadói érdekképviseletét az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége, az ÁFEOSZ látja el. Az ÁFEOSZ 1994 óta tagja az Európai Gazdasági Közösség keretein belül 1957-ben alapított az EURO Coop-nak, melynek célja, hogy az Európai Unióhoz tartozó, illetve a csatlakozni kívánó országok fogyasztási szövetkezeteinek képviselete biztosított legyen az EU intézményrendszerén belül is. A szövetkezetek fennmaradásának alapvető kulcsa az integráció, mely a központi irányítást és közös fellépést jelent. Az összeolvadás az elosztó központok szintjén már megtörtént. A versenyképesség megőrzése és növelése érdekében tovább kell koncentrálni a beszerzést, 19

20 erősebb pénzügyi és technikai hátteret kell biztosítani, valamint egy hatékony logisztikai rendszert kell kidolgozni. Példaként említeném az elavult eszközök cseréjét, a helyi szintű marketing tevékenységet. A szövetkezeti kereskedelemnek van egy sajátos előnye, ami az eladó és a vevő személyes ismeretségéből fakad, és ez megkönnyíti az igények felmérését. A gondosan ápolt kapcsolat nagy valószínűséggel a vevőt az üzlethez köti Nagykereskedelemi tevékenységük A rendszerváltás előtt és után a magyar kereskedelemben alapvető különbségek lelhetők fel. Ezek a különbségek a kis - és nagy, bel - és külkereskedelemben egyaránt megmutatkoztak. Az 1980-as évek közepéig az élelmiszer -, vegyi áru nagykereskedelemben az első helyet a Füszért-ek töltötték be. Pozíciójukról elmondható, hogy az ország üzleteit kizárólag ők látták el, mégsem tudtak az egyedüli lehetőséggel élni. A rendszerváltás után a megváltozott gazdasági helyzetben az Áfész-ek és a Füszért-ek nem feleltek meg az átalakult igényeknek, nem képviseltek meghatározó egységet. Hiányzott a felső, koordináló központ, mely az érdekeiket képviselte volna. Hiába voltak különálló szervezetek, mégsem tudtak rugalmasan és gyorsan reagálni a piac elvárásaira. Emellett finanszírozási gondjaik is voltak. A 90-es évek elején a több hullámban lezajló privatizáció a Füszért-eket is érintették. Az országba beáramló nyugati tőke felismerte a rendszer felbecsülhetetlen értékét, vagyis hogy a boltok legnagyobb hányadát ezek a nagykereskedelmi egységek látták el áruval. A kiskereskedelmi vállalatok ellenállásának köztük az Áfész-ek köszönhetően nem került az összes Füszért külföldi tulajdonba. A privatizáció után az új tulajdonosok a következő Füszért-ek lettek: Mecsek Hétforrás Tisza Mátra Bakony Kisalföld az addigi menedzsment és dolgozók Alföld külföldi befektetők 20

21 Az Áfész-ek problémáját nem oldotta meg a privatizáció. Velük szemben a külföldi tulajdonba került nagykereskedelmi cégek megfelelő tőkeháttérrel és új szemlélet- móddal jelentek meg a piacon. Az előzőek miatt, a megnövekedett konkurencia miatt, valamint a magasra kvalifikált árak miatt a szövetkezetek súlyos piacveszteséget szenvedtek el. Az egyedüli megoldást egy olcsó beszerzési forrás gyors létrehozása jelentette A régiós központok létrehozása A gazdasági liberalizáció legnagyobb veszteseinek köztük az Áfész-eknek egy új tevékenységi és kereskedelmi struktúrát kellett létrehozniuk a belső irányítási rendszerre és a fokozott együttműködésre koncentrálva. Az Áfész-ek további sikere nemcsak a beszerzés, hanem az értékesítés szervezettségének a függvénye is. Ennek ismeretében a beszerzést országosan, az értékesítést helyi szinten alakították ki. Az Áfész-ek II. kongresszusán született határozat alapján létrehozták a regionálisan alulról építkező, non-profit érdekeltségű nagybani beszerzési rendszert, mely a továbbiakban is biztosítja az Áfész-ek önállóságát. A határozat szerint ban elkezdődött a pro-coop szervezet kialakítása, melyhez a szövetkezetek egészének 70-80%-nak csatlakozásával országosan 17 nagykereskedelmi központ tartozott. A pro-coop-ok forgalma az 1993-as 12 milliárdhoz képest folyamatosan emelkedett jelenleg 160 milliárd forint. 7 Azonban a 17 nagykereskedelmi központ még mindig nem egységesen lépett fel a beszerzéseikkor, egymástól függetlenül tárgyalt a szállító partnerekkel. Erre megoldásként létrehozták az Országos Pro-Coop Igazgatóságot a regionális szervezetek egy-egy képviselőjének részvételével. A testület működése május 2.-tól Pro-Coop Áfész Beszerzési Egyesülés gazdasági társaság formájában folytatódott. 7 Alföld Pro-Coop ZRt., Cégbeszámoló

22 A Füszért-ekre jellemző széttagoltság a pro-coop-oknál is jelentkezett, ezért a rugalmasság és elsősorban a költséghatékonyság miatt a kezdeti 17 szervezetből 1999 januárjától csak 5 maradt fenn: 1) Alföld Pro-Coop Rt.: Bács-Kiskun, Tolna és Csongrád megye (valamint az egyénileg csatlakozott társaságok és boltok). 2) Észak-kelet Pro-Coop Rt.: Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj- Zemplén és Nógrád megye. 3) Tisza Coop Rt.: Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Heves, Pest és Fejér megye. 4) Mecsek Füszért Rt.: Baranya, Somogy és Veszprém megye. 5) Hétforrás Rt.: Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye. Az integráció előnyei: hatékonyabb fellépés a szállítókkal szemben árengedmény (a számla végösszegéből, forgalom utáni /bónusz/) javuló készletgazdálkodás magasabb kiszolgálási színvonal nagykereskedelmi költségek csökkentése egységes kereskedelmi választék kialakítása A fennmaradt beszerző szervezetek alacsony árréssel dolgoznak, melynek célja mindössze a költségek fedezése, nyereséget nem termel. A nagykereskedelmi árrés a kiskereskedelmi értékesítés szintjén jelentkezik az üzletekben A Coop Hungary Rt., mint országos központ megalakulása Mivel a Pro-Coop szervezet megalakulásától kezdve töretlenül fejlődött, célszerű volt egy, a legfelsőbb irányítási feladatokat ellátó szerv létrehozása, melynek célja egy modern logisztikai központon alapuló országos kiskereskedelmi hálózat kiépítése. Így jött létre január 1.-én fél milliárd forint alaptőkével a Coop Hungary Rt., mely az érdekképviseleti és gazdasági szervező tevékenységet vette át az ÁFEOSZ-tól. A 22

23 csúcsszervezet legfőbb feladata az üzletlánc működésének és fejlődésének koordinálása, valamint a beszerzési tevékenység irányítása. A szállítói szerződések megkötése a Coop Hungary Rt.-n belül a Beszerzési Tanács feladata, mely a régiók vezetőinek tagjaiból áll, valamint a beszerzés lebonyolítása az Országos Üzletlánc Igazgatósággal együttműködve. A COOP HUNGARY RT. SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 2.sz. ábra KÖZGYŰLÉS FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ -HELYETTES BESZERZÉSI DIVÍZIÓ ÉRTÉKESÍTÉSI DIVÍZIÓ IPARCIKK-IMPORT DIVÍZIÓ GAZDASÁGI IGAZGATÓSÁG Forrás: Coop Hungary Rt. Cégismertető, 2000 A szerződő felek az együttműködés alapvető célját abban jelölik meg, hogy erősítsék meg a szövetkezeti üzletek, ezen keresztül az Áfész-ek, a régiós Pro-Coop társaságok, és az Áfész többségi tulajdonlású FÜSZÉRT-ek /továbbiakban együtt: ÁFÉSZ-ek/ kereskedelmi tevékenységét, piaci pozícióikat, és versenyképességüket. Ennek érdekében olyan országos irányítási struktúra és szervezet jöjjön létre, amely a rendelkezésre álló eszközökkel önállóan de a rendszerben érdekelt ÁFÉSZ-ek egyetértésével és közreműködésével biztosítja az ÁFÉSZ-ek egységes fellépését 8 8 Coop Hungary Rt., Együttműködési szerződés, október 23

24 A Coop lánc a legnagyobb magyar tőkével működő üzletlánc a hazai élelmiszer kiskereskedelemben, melyhez több mint 3200 egység tartozik, melynek tulajdonosai az Áfész-ek és a belőlük alakult gazdasági társaságok, melynek felépítését a következő ábra is mutatja: 3.sz. ábra AZ ÁFÉSZ GAZDASÁGI CSOPORT FELÉPÍTÉSE COOP HUNGARY RT SZAKMAI BIZOTTSÁGOK ALFÖLD PRO- COOP RT. ÉSZAK-KELET PRO-COOP RT. HÉTFORRÁS FÜSZÉRT RT. MECSEK FÜSZÉRT RT. TISZA-COOP RT. TULAJDONOSI ÁFÉSZ TULAJDONOSI ÁFÉSZ TILAJDONOSI ÁFÉSZ TULAJDONOSI ÁFÉSZ TULAJDONOSI ÁFÉSZ Forrás: Coop Hungary Rt.,Cégismertető, A Coop Hungary ZRt. a versenyképességét leginkább az egységes piaci fellépésnek, a hatékony beszerzésnek és értékesítésnek köszönheti. Valamint a multinacionális vállalatokkal szembeni versenyképesség megőrzése érdekében fogott össze a HONIKER-rel és a CBA-val, és 1999-ben létrehozták a Magyar Nemzeti Beszerzési Szövetséget. Célja a magyar tulajdonú élelmiszer kereskedelem erősítése a multinacionális vállalatokkal szemben ben a CBA kilépett a szövetségből. 2.sz. táblázat A Magyar Nemzeti Beszerzési Szövetség sarok számai Társaság neve Üzletek száma Forgalom mrd Ft (1999) Co-op Hungary Rt CBA Honiker Összesen Forrás: Coop Hungary Rt, Cégbeszámoló

25 2.2. Az Alföld Pro-Coop ZRt. megalakulása, tevékenysége július 16.-án írták alá a vállalat megalakulásáról szóló szándéknyilatkozatot. Tevékenységét ugyanez az év szeptemberében kezdte meg, mint betéti társaság egy 250 m 2 -es raktárral április 29.-én került bejegyzésre, beltagja a Bács-Kiskun megyei Fogyasztási Szövetkezetek Alföld Kereskedelmi Vállalata, míg kültagja a Bács-Kiskun megyei társaságok, a Bács-Zöldért Rt. és a Bács-Kiskun megyei Áfész-ek Megyei Szövetsége. A társaság megalakulásának fő oka az volt, hogy a nehéz helyzetbe került Áfész-ek működését segítse. Az országosan és regionálisan is egy szervezetként fellépő Pro-Coop-ok által sikerült versenyben maradnia az Áfész-eknek a multinacionális vállalatokkal szemben. A közös beszerzéseknek volt köszönhető a gazdaságosabb tevékenység. A növekvő forgalom miatt 1993-ban átköltözött a vállalat az akkor már haldokló Zöldért telephelyére, melyet 1994-ben teljesen felszámoltak és az egész területét birtokba vették, ezzel 1600 m 2 -re nőtt a raktárkapacitás ben a szövetkezetek beszerzéseik csupán 40-50%-át bonyolították a pro-coop-on keresztül, mára ez az arány 60-70% körül mozog. A közös tevékenység hatékonyabbá tétele érdekében 95-ben modemes kapcsolatot építettek ki az Alföld Pro-Coop Bt. és az Áfész központok között. Ezzel megoldották a gyorsabb és pontosabb adatátvitelt, mint napi adatok áramlását, megrendelések leadását. Ehhez nemcsak az elosztó központnak kellett fejlődnie, hanem az Áfész-eknek is, és ez a fejlődés a választék bővülésének, a bolti technológia és az épületek átalakításának köszönhetően meg is valósult. A siker érdekében arra is szükség volt, hogy a peremterületeken eredménytelenül működő egységeket megszüntessék ben és 1996-ban a pro-coop-ok életében bekövetkezett az integráció. Először a 11 Csongrád megyei Áfész csatlakozott, valamint Fejér megyéből a Gorsium Rt., majd pedig a Tolna Pro-Coop. Mindeközben az 1997-es taggyűlés határozata alapján a társaság részvénytársasággá alakult ma már zrt. -, melynek célját az átalakulási terv határozza meg: A társaság dinamikus fejlődése következtében egy korszerűbb, a piaci igényekhez jobban igazodó, fokozottabb tulajdoni részvételt biztosító gazdasági forma vált szükségessé, mely megteremti a társaság további fejlődésének feltételeit. 9 9 Alföld Pro-Coop Bt., Átalakulási terv

26 A társaságba csak azonos érdekeltségű szövetkezetek léphetnek be és a későbbiekben is zárt körben kívánják működtetni a tagok. A társaságok csatlakozása miatt egyre nagyobb árumennyiségre volt szükség, mely a raktárban áttekinthetetlenséghez, valamint helyhiányhoz vezetett. Ennek megoldására ben a kecskeméti telephelyet 2200 m 2 -es raktárterülettel bővítették. A társasághoz csatlakozott még 2002-ben a Budavidék Rt., valamint Szolnok megyéből a törökszentmiklósi Univer tulajdonába került nagyobb üzletek. 4.sz. ábra Az integráció lezárulásának forgalmi viszonyszámai Forgalom , tervezett 2004 (millió Ft) terv Forrás: Alföld Pro-Coop ZRt., Cégbeszámoló Az Alföld Pro-Coop Rt. tulajdonosai részére számos szolgáltatást nyújt, mint a beszerzés, az áruk szakszerű tárolása, értékesítés szervezése, kedvezmények nyújtása, marketing tevékenység, statisztikák készítése. A tevékenység ekkor még élelmiszer, napi cikk, vegyi áru és dohánytermékek forgalmazására vonatkozott, de napjainkban a szolgáltatások köre bővült, mert megkezdődött a friss áruk és fagyasztott áruk forgalmazása ben újabb fejlesztésre került sor. Tamásiban vállalkozó közreműködésével indult a frissáru forgalmazás, mely a dunántúli üzletek áruellátását bonyolítja le. A raktározást, az árurendelést, az üzletek megrendelésének felvételét, a számlázást, valamint a kiszállítást is teljes mértékben Tamásiban végzik. Kecskeméten szintén vállalkozó bevonásával indult a mirelit termékek forgalmazása. A vállalat azonban ban partnert váltott, így ma már a Frigomeat Kft. végzi a tevékenységet. Az árurendelést az Alföld Pro-Coop kezeli, de a raktározást, a számlázást és a kiszállítást a Frigomeat bonyolítja. 26

A HACCP minőségbiztosítási rendszer

A HACCP minőségbiztosítási rendszer A HACCP minőségbiztosítási rendszer A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

A HACCP rendszer fő részei

A HACCP rendszer fő részei A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem kis mértékben az űrutazásokhoz szükséges

Részletesebben

A HACCP rendszer bevezetésének célja

A HACCP rendszer bevezetésének célja HACCP 4.tétel HACCP Lényege: - Nemzetközileg elfogadott módszer arra, hogy lehetséges veszélyeket azonosítsunk, értékeljünk, kezeljük a biztonságos élelmiszerek forgalmazása érdekében, - valamint rendszer

Részletesebben

Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform

Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Laszlovszky Gábor főosztályvezető Előzmények 1990- BSE Reformok az Európai Unió élelmiszer politikájában egyik alappillér a

Részletesebben

ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály

ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály Útmutató A Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) rendszerének kialakításához és alkalmazásához Tájékoztató segédanyag* a takarmányipari vállalkozások

Részletesebben

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőség fogalma (ISO 9000:2000 szabvány szerint): A minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket". 1. Fogalom

Részletesebben

ÉLELMISZERBIZTONSÁG 8.

ÉLELMISZERBIZTONSÁG 8. ÉLELMISZERBIZTONSÁG 8. Élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerek szabványai MSZ EN ISO 22000 szabványcsalád Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Az élelmiszerbiztonsági szabványok jelentősége

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

Termék- és tevékenység ellenőrzés tervezése

Termék- és tevékenység ellenőrzés tervezése Termék- és tevékenység ellenőrzés tervezése Tirián Attila NÉBIH Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság 2016. November 15. Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia Időtáv 2013. október 8-tól hatályos

Részletesebben

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? 1 fólia Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása.

Részletesebben

A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei

A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei SZEMLE 494 Mohácsi Kálmán Közgazdasági Szemle, XLV. évf., 1998. május (494 506. o.) MOHÁCSI KÁLMÁN A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei A magyarországi

Részletesebben

ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások

ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági

Részletesebben

Kovács Vilmos Okleveles Élelmiszermérnök Élelmiszerbiztonsági szakmérnök Haccp, ISO9001,ISO2200 vezető auditor

Kovács Vilmos Okleveles Élelmiszermérnök Élelmiszerbiztonsági szakmérnök Haccp, ISO9001,ISO2200 vezető auditor Az állattenyésztésben alkalmazható minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági rendszerek ismertetése, állathigiéniai előírások, állatjólét Kovács Vilmos Okleveles Élelmiszermérnök Élelmiszerbiztonsági szakmérnök

Részletesebben

Honnan hova jutottunk a minőségügy területén a PICK SZEGED Rt-nél. Minőségirányítási Vezető

Honnan hova jutottunk a minőségügy területén a PICK SZEGED Rt-nél. Minőségirányítási Vezető Honnan hova jutottunk a minőségügy területén a PICK SZEGED Rt-nél Varró Györgyné dr. Minőségirányítási Vezető Törvény 2003.évi LXXXII törvény Az élelmiszerekről Az Európai Közösséggel harmonizált törvény

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

SZMSZ módosítási javaslat

SZMSZ módosítási javaslat Aszód Város Önkormányzata SZMSZ módosítási javaslat Készítette: CONTROLL Holding Tanácsadó Zrt. Közigazgatási Igazgatósága 2014. október 1 Aszód Város Önkormányzat Gyermekétkeztetési Intézménye SZMSZ-

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

Alapfogalmak, a minőségügyi gondolkodás fejlődése

Alapfogalmak, a minőségügyi gondolkodás fejlődése 1. Alapfogalmak, a minőségügyi gondolkodás fejlődése 1.1 A minőség jelentése A minőség azt jelenti, hogy egy termék vagy szolgáltatás megfelel a rá vonatkozó követelményeknek, rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal,

Részletesebben

Mit jelent a megbízható minőség az étrend-kiegészítő gyártás

Mit jelent a megbízható minőség az étrend-kiegészítő gyártás Mit jelent a megbízható minőség az étrend-kiegészítő gyártás során (Nyomonkövethetőség az alapanyagtól a késztermékig) Dr. Sándor Edit orvosigazgató Pharma Nord 1990-től az EU jogszabályozásában, á

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők Az értékesítési rendszer szereplői Készítette: Tóth Éva Tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Tóth É. - Kereskedelmi ismeretek 2 Az értékesítési rendszer

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Biztonság és önellenőrzés. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Biztonság és önellenőrzés. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Biztonság és önellenőrzés Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Alapvető fogyasztói elvárások az élelmiszerekkel szemben Az élelmiszer legyen biztonságos elegendő mennyiségű

Részletesebben

A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig

A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig Feiner Péter, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke, a SPAR Magyarország Ker. Kft. ügyvezető igazgatója

Részletesebben

Étrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja

Étrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja Étrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja Dr Schlégelné dr Békefi Csilla 1 Gyógyhatású készítmények kereskedelmének átalakulása egyenetlen gyógyszerfogyasztás fejlett ipari országokra esik

Részletesebben

Gyógynövények az élelmiszerek között

Gyógynövények az élelmiszerek között Gyógynövények az élelmiszerek között Budapest, 2011. március 25. Sárvár Deák Ferenc főosztályvezető-helyettes Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály 1 Az emberi felhasználásra

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

A vállalatok és a minőségbiztosítás

A vállalatok és a minőségbiztosítás 4. A vállalatok és a minőségbiztosítás 4.1 Minőségbiztosítás piaci ösztönzői A vállalatok piaci helyzete nagyon különböző. A minőségbiztosítás bevezetésére vonatkozó kényszereket és ösztönzőket ez a piaci

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról 1 A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

KMS Védjegy általános szakmai követelményei

KMS Védjegy általános szakmai követelményei KMS Védjegy általános szakmai követelményei A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy céljai: felhívja a hazai és külföldi fogyasztók figyelmét az ellenőrzötten kiváló minőségű sertéshúsból készült termékekre

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők.

1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők. 1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők. b. A döntés fogalma és folyamata, az optimális döntést befolyásoló tényezők A döntések

Részletesebben

Az élelmiszeripar jogi környezete. Deák Ferenc Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály főosztályvezető-helyettes

Az élelmiszeripar jogi környezete. Deák Ferenc Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály főosztályvezető-helyettes Az élelmiszeripar jogi környezete Deák Ferenc Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály főosztályvezető-helyettes Közösségi jogi aktusok Jogforrások hierarchiája rendelet irányelv

Részletesebben

BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS AUDIT TEVÉKENYSÉG 2007. ÉVI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSE

BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS AUDIT TEVÉKENYSÉG 2007. ÉVI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSE BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS AUDIT TEVÉKENYSÉG 007. ÉVI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSE MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL KÖZPONT AUDIT ÖNÁLLÓ OSZTÁLY BUDAPEST, 008. JANUÁR BEVEZETÉS A 006. év folyamán kormányzati kezdeményezésre

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

A logisztika feladata, célja, területei

A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben

Részletesebben

1. ábra Termelő vállalat logisztikai rendszerének kapcsolatai

1. ábra Termelő vállalat logisztikai rendszerének kapcsolatai Elosztó raktár Bank Logisztikai vállalat VÁM Adó, Tbj Felhasználók Vállalat Vállalati m enedzsm ent (Logisztikai menedzsment Tulajdonosok Pénzügyszámvitel Termelési rendszer (Term elés tervezés és irányítás)

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

Fejlődő technológiák alkalmazása a termék-nyomonkövetésre élelmiszerellátási

Fejlődő technológiák alkalmazása a termék-nyomonkövetésre élelmiszerellátási Fejlődő technológiák alkalmazása a termék-nyomonkövetésre élelmiszerellátási láncokban ÖSSZEFOGLALÓ K+F+I terület: nyílt élelmiszer ellátási láncok terméknyomonkövetési problémáinak megoldása. Kihívás:

Részletesebben

jelentése: Hazard Analysis Critical Control Points = Veszélyelemzés Kritikus Ellenőrzési Pontok HACCP lényege: nemzetközileg elfogadott,

jelentése: Hazard Analysis Critical Control Points = Veszélyelemzés Kritikus Ellenőrzési Pontok HACCP lényege: nemzetközileg elfogadott, jelentése: Hazard Analysis Critical Control Points = Veszélyelemzés Kritikus Ellenőrzési Pontok HACCP lényege: nemzetközileg elfogadott, szisztematikus, megelőző jellegű módszer az élelmiszerek biztonságának

Részletesebben

Az élelmiszeripar jelene, jövője

Az élelmiszeripar jelene, jövője Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

Összeállította: Sallai András. Minőség

Összeállította: Sallai András. Minőség Összeállította: Sallai András Minőség MINŐSÉG (QUALITY) Az egység azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen. Célok a vevő elvárásainak

Részletesebben

A KMS Védjegy Tanúsító Rendszer bemutatása,

A KMS Védjegy Tanúsító Rendszer bemutatása, A KMS Védjegy Tanúsító Rendszer bemutatása, Tóth Éva vezető auditor Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) EOQ MNB Konferencia Szeged 2015. november 25. A cél és elérésének biztosítása

Részletesebben

Élelmiszerbiztonsági szabályozás

Élelmiszerbiztonsági szabályozás Zoltai Anna osztályvezető ÉTbI Vendéglátás és Étkeztetés Felügyeleti Osztály Élelmiszerbiztonsági szabályozás Helyi termékek a közétkeztetésben Budapest, 2011.01.18. Élelmiszer-biztonság annak biztosítása

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák Papp Attila fejlesztő mérnök, oktatási felelős 2009.

Részletesebben

HACCP (Hazard Analysis Critical Control Point Kockázat Elemzés, Kritikus Ellenőrzési Pontok)

HACCP (Hazard Analysis Critical Control Point Kockázat Elemzés, Kritikus Ellenőrzési Pontok) HACCP (Hazard Analysis Critical Control Point Kockázat Elemzés, Kritikus Ellenőrzési Pontok) Dr. Fehér Ágnes OÉTI Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar közegészségügyi-járványügyi felügyelők élelmiszerbiztonsági

Részletesebben

Logisztikai. ellátási lánc teljes integrálására. Logisztikai szolgáltatók integrációja. B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben.

Logisztikai. ellátási lánc teljes integrálására. Logisztikai szolgáltatók integrációja. B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben. Logisztikai szolgáltatók integrációja B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben Külső logisztikai szolgáltatók integrációja interdiszciplináris web-alapú platformon The logistic domai under the 6th Fram

Részletesebben

Szerződés hatálya. Szerződéskötés dátuma. Partner / Szerződő fél. Szerződés tárgya Szerződés típusa Szerződés értéke

Szerződés hatálya. Szerződéskötés dátuma. Partner / Szerződő fél. Szerződés tárgya Szerződés típusa Szerződés értéke Szerződés tárgya Szerződés típusa Szerződés értéke Szerződéskötés dátuma Szerződés hatálya Partner / Szerződő fél Állami feladatok átvállalása az agrár- és vidékfejlesztési programok megvalósításában 6

Részletesebben

C é g t ö r t é n e t

C é g t ö r t é n e t C é g t ö r t é n e t t a l a p a s p o r t k f t. z ö l d s é g - g y ü m ö l c s n a g y k e r e s k e d é s A Talapa Sport Kft. 1994. április 11- ével alakult, határozatlan idôre. A cég alapítója és

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás. megelőzése és csökkentése érdekében. NÉB)( Maradék nélkül konferencia

Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás. megelőzése és csökkentése érdekében. NÉB)( Maradék nélkül konferencia Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás megelőzése és csökkentése érdekében NÉB)( Maradék nélkül konferencia 2016. november 18. Szöllősi Réka Élelmiszer-feldolgozók Országos

Részletesebben

TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Gyakorlat áttekintése Tej és tejtermékek előállításának jó higiéniai gyakorlata Vonatkozó jogszabályok

Részletesebben

5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK

5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK 5. Témakör A méretpontosság technológiai biztosítása az építőiparban. Geodéziai terv. Minőségirányítási terv A témakör tanulmányozásához a Paksi Atomerőmű tervezési feladataiból adunk példákat. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

ADATLAP TERMÉKLEÍRÁSHOZ. A válaszadásra kihagyott pontozott rész szabadon bővíthető.

ADATLAP TERMÉKLEÍRÁSHOZ. A válaszadásra kihagyott pontozott rész szabadon bővíthető. A válaszadásra kihagyott pontozott rész szabadon bővíthető. 1. A termék bemutatása 1.1 Kérjük, adja meg azt az elnevezést, amellyel a terméke értékesítésre kerül:. 1.2 Amennyiben ismert más elnevezése

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

I. Lajkó József egyéni vállalkozó (székhely: 8100 Várpalota, Árpád u. 41., adószám: 61006081-2-39) által az

I. Lajkó József egyéni vállalkozó (székhely: 8100 Várpalota, Árpád u. 41., adószám: 61006081-2-39) által az Iktatószám: Tárgy: VEO/001/00397-0005/2014 Határozat H A T Á R O Z A T I. Lajkó József egyéni vállalkozó (székhely: 8100 Várpalota, Árpád u. 41., adószám: 61006081-2-39) által az - ADLER EUROPE márkanevű,

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

Élelmiszerbiztonsági konferencia

Élelmiszerbiztonsági konferencia Élelmiszerbiztonsági konferencia Balázs Ildikó minőségügyi igazgató, Auchan Magyarország Kft. 2013.11.07. 1 12 + 7 áruház az országban Egyetlen lépéssel több új helyszínen megjelentünk (az ország keleti,

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 5. Előadás Elosztási folyamat A klasszikus elosztási logisztikai rendszer Az elosztási logisztikai rendszer:

Részletesebben

forgalomból történő kivonását és visszahívását.

forgalomból történő kivonását és visszahívását. Iktatószám: Tárgy: KE/001/00592-0011/2016 Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat A BARACK-VIRÁG KFT. (székhelye: 2822 Szomor, Kodály u. 10., adószám: 12960578-2-11; továbbiakban: Társaság) által forgalmazott

Részletesebben

Élelmiszerbiztonsági rendszerek

Élelmiszerbiztonsági rendszerek Élelmiszerbiztonsági rendszerek» HACCP jelentése: Hazard Analysis Critical Control Points=Veszélyelemzés Kritikus Ellenőrzési Pontok» HACCP lényege: nemzetközileg elfogadott, szisztematikus, megelőző jellegű

Részletesebben

36/2014. (XII. 17.) FM rendelet. az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról

36/2014. (XII. 17.) FM rendelet. az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2) bekezdés 26. pontjában, a 13. tekintetében

Részletesebben

Termék fogalma. Termék tulajdonságai - Termékkörök. A termék fogalma, a mezőgazdasági termék sajátosságai a forgalmazás szempontjából, csoportosításuk

Termék fogalma. Termék tulajdonságai - Termékkörök. A termék fogalma, a mezőgazdasági termék sajátosságai a forgalmazás szempontjából, csoportosításuk A termék fogalma, a mezőgazdasági termék sajátosságai a forgalmazás szempontjából, csoportosításuk Készítette: Tóth Éva Tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar 2 Termék fogalma Terméknek minősül mindaz,

Részletesebben

CÉGISMERTETŐ AUTÓIPARI BESZÁLLÍTÓK RÉSZÉRE BI-KA LOGISZTIKA KFT. Szállítmányozás, Raktározás Komplex logisztikai szolgáltatások

CÉGISMERTETŐ AUTÓIPARI BESZÁLLÍTÓK RÉSZÉRE BI-KA LOGISZTIKA KFT. Szállítmányozás, Raktározás Komplex logisztikai szolgáltatások CÉGISMERTETŐ AUTÓIPARI BESZÁLLÍTÓK RÉSZÉRE BI-KA LOGISZTIKA KFT. Szállítmányozás, Raktározás Komplex logisztikai szolgáltatások RÖVID CÉGISMERTETŐ SZÁMOKBAN - 20 éve vagyunk jelen szállítmányozás, raktározás,

Részletesebben

Az RFID technológia Alkalmazása a termék nyomonkövetésben

Az RFID technológia Alkalmazása a termék nyomonkövetésben Az RFID technológia Alkalmazása a termék nyomonkövetésben Bencsik Anikó Füzesi István Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar SU 2007 1 Bevezetés Egy termék számtalan

Részletesebben

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2013. augusztus 26.

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2013. augusztus 26. SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2013. augusztus 26. SÓLYOM Befektetési és Vagyonkezelési Holding Korlátolt Felelősségű Társaság A SÓLYOM cégcsoport tagjai 2013 májusától alakultak meg folyamatosan. Először a SÓLYOM Befektetési

Részletesebben

Húsok és húskészítmények iránti kereslet módosulása, avagy mire kell felkészülnie a húsiparnak

Húsok és húskészítmények iránti kereslet módosulása, avagy mire kell felkészülnie a húsiparnak Húsok és húskészítmények iránti kereslet módosulása, avagy mire kell felkészülnie a húsiparnak Éder Tamás Az iparszerűen előállított húsok és húskészítmények PR problémái (I.) A tevékenységi specializáció

Részletesebben

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Varga Imre mk. pv alezredes A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Előzmények A jogi szabályozás helyzete Az Európai Unióval történő jogharmonizáció folyamatában a Magyar Köztársaság.

Részletesebben

1. (1) A törvény hatálya az élelmiszereknek a Magyar Köztársaság területén történő előállítására, illetve forgalomba hozatalára terjed ki.

1. (1) A törvény hatálya az élelmiszereknek a Magyar Köztársaság területén történő előállítására, illetve forgalomba hozatalára terjed ki. 2003. évi LXXXII. törvény az élelmiszerekről Az Országgyűlés annak érdekében, hogy meghatározza az élelmiszer-vállalkozások működésének feltételeit, biztosítva ezzel a fogyasztók egészségének, érdekeinek,

Részletesebben

PÖRGESSÜK FEL A LOGISZTIKAI FOLYAMATOKAT! - Áruátvétel professzionálisan

PÖRGESSÜK FEL A LOGISZTIKAI FOLYAMATOKAT! - Áruátvétel professzionálisan PÖRGESSÜK FEL A LOGISZTIKAI FOLYAMATOKAT! - Áruátvétel professzionálisan Krázli Zoltán - vezető szakértő IBCS Nyílt nap - 2014. szeptember 17. Tartalom I. Miért van szükség szabványokra? II. A GS1 szabványrendszerről

Részletesebben

HATÓSÁGI TAPASZTALATOK A VM MAGYAR TERMÉK RENDELETE KAPCSÁN

HATÓSÁGI TAPASZTALATOK A VM MAGYAR TERMÉK RENDELETE KAPCSÁN HATÓSÁGI TAPASZTALATOK A VM MAGYAR TERMÉK RENDELETE KAPCSÁN DR. ORAVECZ MÁRTON elnök Sárváriné Lakatos Éva 2014. május 20. Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Genealógia (származástan) 74/2012.

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

53/2016. (VII. 21.) FM

53/2016. (VII. 21.) FM Útmutató Termelői szerveződések értéklánc elemzése valamint a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek kiegészítő nemzeti támogatásáról szóló 53/2016. (VII. 21.) FM rendelet 3. (2) bekezdésében meghatározott

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS 1. példány: beküldendő a Biokontrollhoz vagy legkésőbb ellenőrzéskor az ellenőrnek átadandó 2. példány: saját példány ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS A Bejelentkezési lappal, az Éves adatközlő lappal és a gazdálkodó

Részletesebben

ÉLELMISZERBIZTONSÁG 5.

ÉLELMISZERBIZTONSÁG 5. ÉLELMISZERBIZTONSÁG 5. Mikrobiológiai élelmiszerbiztonság a vendéglátásban és otthon Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Mikrobiológiai élelmiszer-biztonság a vendéglátásban A közétkeztetés

Részletesebben

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire Gábor Dénes Főiskola 2010. november 8. Magyar Tudomány Ünnepe 2010 Dr. Gubán Miklós

Részletesebben

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem modul

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem modul Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem modul általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére 2013. OM azonosító: FI47616

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A ÉVI AUDITOKRÓL ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSEKRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A ÉVI AUDITOKRÓL ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSEKRŐL ÖSSZEFOGLALÓ A 2009. ÉVI AUDITOKRÓL ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSEKRŐL 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATI PROGRAM VÉGREHAJTÁSA A 2009. évben módosított eljárási utasítás értelmében, 2009. évben is kéttípusú felülvizsgálat

Részletesebben

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása. Ennek következtében

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata A Pécsi Tudományegyetem minőségbiztosítási szabályzata Pécs 2011. 2011. november 10. 1 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 21. (2)

Részletesebben

Egyetemi oktatás. Minőség. Álatlános áttekintés. egyetemi oktatás - 2006

Egyetemi oktatás. Minőség. Álatlános áttekintés. egyetemi oktatás - 2006 Egyetemi oktatás 2006 Álatlános áttekintés Egyetemi oktatás. 1 Minőség A célnak való megfelelőség (a vevői követelmények, előírások teljes kielégítése, mindig) Hozzáférhetőség A minőség a vevő igényeinek

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

a) Mutassa be az európai integráció kibővülésének folyamatát (fontos dátumok, csatlakozó országok, a csatlakozás okai)!

a) Mutassa be az európai integráció kibővülésének folyamatát (fontos dátumok, csatlakozó országok, a csatlakozás okai)! 1. a) Mutassa be az európai integráció kibővülésének folyamatát (fontos dátumok, csatlakozó országok, a csatlakozás okai)! b) Határozza meg a logisztika fogalmát, és mutassa be a vállalati logisztikai

Részletesebben

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP)

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Simon Attila főosztályvezető KKK Útfenntartási és Üzemeltetési Főosztály Budapest 2008. május 14. A forgalmi teljesítmény változása 1998-2006. között Forgalmi

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE?

HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE? HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO 14001 SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE? Bárczi István a Fenntarthatósági Divízió vezetője 2014. szeptember 23. A KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ÚJABB KAPCSOLÓDÁSI

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS RENDELETE

Javaslat A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.10.3. COM(2012) 578 final 2012/0280 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a tejsavnak a szarvasmarhák hasított testén található felületi mikrobiológiai szennyeződések csökkentésére

Részletesebben