BOTOS LÁSZLÓ. i07 Pasadena Ave. Groton, NY USA. Kedves László!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BOTOS LÁSZLÓ. i07 Pasadena Ave. Groton, NY 13073 USA. Kedves László!"

Átírás

1 BOTOS LÁSZLÓ MVSZ USA O T EUSÖKE RÉSZÉRE i07 Pasadena Ave. Groton, NY USA Kedves László! M ellék elten küldöm az ig é r t 2012 októberi előadásom írásos anyagát a Magyarságtudoirsnyi Lntézet honlapján k özlésre fe la já n lv a. Ahl^oz terjedelm i okokból csak előadásom o tt bemutat o t t egyes fontosabb posztexek kép eit kapcsoltam hozzá, de közülük még betettem néhány to v á b b it. Gondolatébresztőként szánt írásom további r é s z le t e i irá n t érdeklődoloiek "h á tté r in fo r mációként" m ellékeltem még néhány cíkkeniet, az állam i ille té k e s e k k e l fo ly t a t o t t egyes le v e lezéseim et. Valamennyit közüg>tiek tekincetrem tehát azok publil-ál'halók. Eád x l l. segítct.ar- saidra bízom hogy közülük írásomhoz szorosan kapcsolódóan - a terjed elm et is figyelembe\'évíí: m elyiket közöltök, vagy e s e tle g e z t m e llő zite k. Azokból talán indokolt leh et c s a to lt koimientemiriel eg>^tt az Orbán VikCoírnak í r t összefogla ló je lle g ű 2011 é v i két levelem., Továbbá az I l l é s Zoltán környezetügyi állam titkái-;ak í r t S l. keltű környezetvédelmi vonatkozású levelem a cérnához kapcsolódóan, amelyb E kitértem a k o lo n tá ri isza p k a ta sztrófa egyik szerintem lényeges okára, a recsk i priv.iizf.;,:.: esetle g e s m egvalósulásával összefüggő k örn yezeti (különösen meddőiszap) kockázatokra és i jo g sza b á ly i "kiskapu kta"- Az egykori munkahelyem, az Országos É rc-es Ásványbányák - Tii.n7 r.r ágazat zászlóshajójának - 30 éves tö rté n e té t le ír ó cikkemből kitű n ik, hogyan jutta-iits:: azt csődbe az akkori \.fesetok. Majd annak hatalmas vagyonát hogyan ju tta ttá k á t k ü lföld i-.l kezére, miközben.a z a d ó fize tő magyar állam polgáct a mai napig nem tájékozcatták a rró l. "hová tűnt ej" e v á lla la t mintegy k ét m illiá r d ft-os állam i term ékszerkezetváltásra szánt támogatása. Megjegyzem, hogy a recsk i p riv a tizá c ió s ügyről korábban a recsk i polgárm estert is t á jé koztattam, aki ennek nagyon ö rü lt, ily e n e k rő l tulajdonv;épen semmit nem tudott, annál többer a beleegyező propagandát s zo lgá ló "m unkalehetőségekről" Az i t t megküldött anyagok átlapozása részemre ism étlo leg nagyon hasznos v o lt azérc i5. mert k id e rü lt, hogy annak témakörével intenzívebben 30 éve kezdtem fo gla lk o zn ] más immár f é l évszázados szal'onai, tudományos munlíáim m e lle tt. A növekvő ip a r i szennyezettség THLatt ennek e ls ő szakaszát je le n t e t t e a bányászati-kohászati környezetvédelem. Kezdődött ex a z z s l hogy az Ásványbányánál t e r ü le t i főmérnökként még "a k t ív korom.ban 1980 körül s ik e rü lt kidolgoznom a gyóngyosoroszi savas bányavíz sem legesítésére Európa egyik legnagyobb ( je le n le g is működő) b á n y a v íztis ztító já n a k a la p tech n o ló g iá já t, amely m en tesítette a r é g ió t a szennyezőktől. Ezt követően már magánszemélyként c i v i l környezetvédők közreműködésével sik e rü lt megakadályoznom a je le n tő s környezetszennyezéssel járó hulladék ólomakkumulátor fe ld o l gozó üzem (HAF) m egvalósítási próbálkozásait a m átrai, később a to k a ji és mecseki hegyvidékeken. Hosszan sorolhatnám az egyéb esetek et. A múlt évben végeztem a romániai fe ls ő cser c é s i és verespataki "c ia n id o s " aranybányászati p rojektek tech n ológia i véleményezését, annak számos kockázatait m egállapítva a Maros magyar szakaszára nézve. Az ú.n. rendszerváltás után fe n tie k m e lle tt ujabb problémaként je le n tk e z e tt magánszemélyként v é g z e tt munkáimban ásványkincseink előadásoriiban ö s s z e fo g la lt p riva tizá cicga amelybe mintegy 20 éve kapcsolódtam be k r it ik a i észrevételeim m el.

2 Gyakran hallom szakemberektől i s, hogy bármit teszünk úgyis az le s z amit "fe n L " akarnak. Saját példáimmal Ludorn b izo n y íta n i (n yilván valóan mások, i s ) hogy ez csak akkor leh e t íg y lega lá b b is te lje s e n, ha semmit nem. teszünk. I t t csupán a recsk i ásványvagyonunk te r v e z e tt p r iv a t iz á c ió já t említem, amel^mek k ilá tá s a i a szakirodalom s z e r in t már kedvezőclennek te k in t hetők, az egész ügyről pedig az á llam i ille té k e s e k h allgatása is hasonlót je le n th e t.(a m i nem je le n t i a z t, hogy e. tekintetben semnii tennivalónk n in cs). U,gyanakkor egyes mini,??,tériumi döntései oké.; 7.3 tok m.ár egyre inkább f ig ve lembe ve s zik az e lle n é rv e k e t köztük az enyémel. is, Korábban bennem is Felvetodöt, hogy Lalán jobb lenne h a llg a tn i ásványvagyonunkról, TTierL ellen k ező esetben a IjerekLetok gyorsabban és olcsóbban m egszerezhetik a z t. Ez nem íg y van, mert a tőkések könnyen hozzájuthatnak ily e n adatokinoz a Magyar Bányászati és F öld tan i H ivaral n yilván Lartásaib ól (mint a term őföldnél a F ö ld h iv a ta ltó l). K7.en túlmenően az ed d igi p riv a tiz á c ió s gyakorlatuk az v n lt, hogy az egykori v á lla la t vagy üzem v e z e tő jé t neveztek k i a p riv a tizá ll a n lé tre h o z o tt KLt. v e z e tő jé v é. E zzel r a jt a k eresztü l a vevő ingyen hozzáju th a to tt minden további adaihoz, köztük a technológiáhoíí, know- hou-hoz, meglevő fö ld ta n i Látási adatoklncz stb. P l. íg y l e t t az ásványbányák v o lt v e zé rig a zg a tó ja a k ü lfö ld i tu la ]d o - n.: T rra n o va K ft. ieazg:?16ja tfibbszoros fiz e t é s s e l, nemesak a h ozzátartozó p i 11 svörösvári 'jinyákkal, hanem az ÁsvinvhHnyáknál állainí pénzekkel irregépített üzemmel srb, egyivitt. Persze ;.zt már "c.?endben" az 19S0-s~ évek v é g e fe lé e lő k é s z íte tté k. A v á lla la t későbbi csődbejula v a l a " v é t e l" már könnyen és viszon yla g olcsón ment, a csőd ért nyilvánvalóan fe le lő s v o lt vezérigazaacó ez^ el nem b ü n tetést, hanem bőséges jutalmal kcipott..jó tudni, hogy kevés k iv é t e lle l ha.sonlóképen ment végbe (ta lá n je le n le g i s ) a privai:i.2áció, legalább is a bányászatban cs kohászatban, r-íár írtam a r r ó l, hogyan ak a t. köztük engem is. "h a tá s ta la n íto ttá k " e módszer e lle n ző műszaki* Í z t még megemlítendő hogy ásván>"\i"ag3' onunk pj.'ivatizációs lo b b ija igen erős.törekv'ésc; i k nyomonköv^ethetók abból is, hogy megszűnt a környezetvédelm i m inisztérium, amely csupán állam titk árságra "s z ű lá jlt". A h ozzátartozó VTTUKI-t (Vízügyi. Kutató-Tervező In té z e t) eladták, ezzel a. k ü lfö ld i vevő "te g ó é r t" h ozzáju th atott az Összes hazai v íz le lő h e ly adathoz, annak m ielőbbi megszerzése c é ljá b ó l. A hírek s z e rin t I l l é s Zoltán állam titlcár próbálkozik annak v is s z a s z e rz é s é v e l, mert az nagyon hián yzik munkájiilíhoz. K orlátozták a zöld ombudsz'ir-.n hatáskörét, megszüntették a K u ltu rá lis Örökségvédelmi H ivatalt.c sökken tették a c i v i l kcr- nyezetvédelm i tár.saságok á llam i támogatását. A szakirodalomban, annak programjaiban csak e lv é tv e olvasom a "környezetvédelem " szó t, e z t is inkább rosszalóan, amely akadályozza az. ip a r fe jle s z t é s t Rájöhetünk hogy íg y sokkal könnyebben hozzájuthatnak a tőkések á llam i ingatlanokhoz, bányatelkekhez, stb. sol Lermöföldeldiez a sokszor környezetszennyező beruházásh Végül megköszönöm hasznos in tern et inform ációidat, amelyet szokásosan továbbítok érdeklődő ismerőseimnek.most i'rok egy tijabb cik k e t, amely a végleges -köztük atomabszorpciós- v izsgála to k lezá rá sá va l a nálatok k ö zö lt aszódi s í r l e l e t t e lje s eredm ényeiről s z ó l. Mostmár n yilvánvaló hogy az a vaskohászalh'ó'l szániiazik a kőkorszaki ősember tevékenységéből. Hazánk javára v é g z e tt to\?ábbi eredményes munkádhoz jó egészséget kívánva üdv<:71 olte 1: Dezső. " V-i- ^ < - tíud?pes L. 2013, BUDAPElf ILDIKÓü 13 H-in5 HUNGARY TEl

3 MAGYARORSZÁG ÁSVÁNYKINCS VAGYONA ÉS ANNAK PRIVATIZÁCIÓS ÁLLAPCfTA. ÁSVÁNYKINCSEINK FELHASZNÁLÁSA A GAZDASÁGBAN ÉS TÖRTÉNELMI MÚLTJA. Dr, Bódi Dezső okleveles vas-és féníkohómémök, ipari szakértő A i előadásának anyaga. Megtartva a Magyarok Hazában, Budapest, a Hermán Ottó Társaság programja szerint. Napjainkban a l i g hallunk, olvasunk ásványkincseinkről, viszo n t soklíal többet a f ö ld es vízvagyonról ami részemre sokak m e llett é rth etetlen. Gondoljunk csupán arra, hogy épületeink o-a magyar é p ítő ip a r i ásványokból származik mint p l. ko, kavics, homok, agyag, k a olin, g ip sz stb. Továbbá hogy az ENSZ FAO adatai s zerin t a v ilá g legjob b 4-5!f.-nyi term őtalajának mintegy f e le a mai trian on i MagyíJcorszagon van. Ehhez pedig nagyban h o zzá já ru lt, hogy annak hasznos milsro-és makro nyomelemeinek nagy része a környező vulkanikus hegyek ásványaiból, k őzeteib ől származnak p l. tol<aji borolanál. De ha már mikroelemről szóltam meg k e ll említenem a vasat, ami n élláil nem lenne az oxigén t ''S z á llít ó " vér-hem oglobin, e nélkül pedig az emberi és á l l a t i é le t a Földön. A makroelemek közül pedig már tudjuk, hogy a kalcium és fo s z fo r hiánya a cson tritk u lás m iatt milyen súlyos problémákl<al já r. Bizonyára többen h a llo tta k már a a z e o lit, egyes tőzegfa jtá k kedvező egészségügyi h a tása iró l. Még folytathatnám az ip a r i fémekkel, mint a vasr r é z - a nemesfémel<kel stb. amelyelmek ásványai már kezdetben jó alapul szolgálta k a Kárpát- medencei emberi kultúrák fejlőd éséh ez. Előadásomban a címnek m egfelelően csupán "gon dolatébresztőkén t" igyekeztem á ttek in td st adni ásványkincseinkről, annak felh a szn á lá sá ró l, kapcsolódóan emberi " s z e r e p lő ir ő l", egy k is "időu tazással" a tortcnelm i múltba is vissza tek in tve. Az ásványvagyon p r iv a tiz á ciók vonatkozásában k ité re k az á llam i ille té k e s e k k e l utóbbi 3 évi le vélvá ltá sa im s z e r in ti történésekre is. - A Kárpát medence európai jelentőségű ásvány előfordulásainak és felhasználásuknak múltja a kőkorszalcokon át (Kr.e. kb. 2 millió évtől 3500 évig) és a réz- bronz- vaskor (ennek kezdete Kr.e. 800 év) után a magyar honfoglalásig. Az á sván ylelőh elyek döntő része a Kb, 4,6 m illiá r d éves Földiánk tö r té n e ti újkorában (a "k r é ta " kor után mintegy 65 m illió é v t ő l) k e le tk e z e tt a Kárpátok vulkanikus h egyeinek k ő z e te ib ő l (p l. kvarc, ob szid iá n, re c s k i aran y,és rézércek, "fia ta la b b a k " a m átrai ólom- és cin kércek, p e r l i t, z e o l i t ) k e le tk e zte k. Továbbá a mintegy 10 m illió éve megszűnt Pannon tenger (Pannon tó ) növényi és gazdag á l l a t i maradványaiból (p l. l i g n i t, tő zeg, k ő o la j, fö ld g á z, szén d ioxid, d ia tó m a fö ld,term á lvizek ) és v iz é b ő l a kősó, ü led ék eib ő l az agyag, k a o lin, homok). A fö ld t ö r t é n e t i középkor (kb. 240 m.illió é v t ő l) ''term éke" a mészkő, dolom it, ruda- banyai vasérc és g ip s z, a dunántúli bauxitok, kőszén, -.möngánérc stb. A mecseki uránérc még régeb b i, a fö ld t ö r t é n e t i ókor (k ezd ete 580 m illió é v e ) végén k e le tk e z e tt. Ily e n gazdag term észeti adottságok után é rth ető, hogy a Kárpát-medencében v ilá g v i szonylatban az elsők k özött m egtalálták az emberi é le t nyomait, majd az egyre gazdagodó és sokasodó emberi kultúrálhat. Az egykori Pannon tenger k ő z e te ib ő l k erü ltek e lő a szenzációs h írű rudabányai "rudapitecus hungaricus" csontmaradványai ( e m e lle tt már többnek), amely mintegy 10 m illió é v v e l e z e lő t t é l t e vidéken, amikor talán még egyes m átrai vagy Zemplén-

4 hegy.ségi vulkánok még "p ö fé k e lte k ". E le le t e t vitatv/a egyesek "ősmajomnak", máfsok vala m iféle előembernek ta rtjá k. Később csupán a trian on i Magyarországon kb, 110 kőkorszakbeli ősember te le p h e ly e t, b a rla n g ja it, köszerszímiijait, gsontmaradványait ta lá ltá k meg, fő le g a Bükk hegységben, és a P i l i s -, Dudái hegyek vidékén. Ezek legősib b bizon yítéka v o lt lábnyomával is, a v ilá g h írű mintep;y 350 e zer évvel e z e lő t t é l t v é r te s s z ő lö s i "ősember", a "p a leo- hungaricus", a k it "homo erectusnak'' (fe le g y e n e s e d e tt embernek), mások "homo erectus seu sapiensnek" (felegy en ese d ett vagy értelm es embernek) neveztek. Ő és társai kőszerszámait nagyrészt a k ö z e li Á l tá l- é r k'varc k a vicsa ib ó l "p a ttin to tta " - és birtok.ában v o lt a tűz használatának - a későbbi ősemberek e zen fe lü l ob szid iá n b ól, opálb ól, já s p is - b ó l, kovakőből stb. A kőkorszak v é g e fe lé az ú.n. neolitikum i^n a földm űvelés, á l la t - tenyésztés k ife jlő d é s é v e l a köeszközigény már annyira megnőtt, hogy megindult a fe ls z ín i kőbányászkodás, továbbá a kokereskedelein, pl,, a Zemplén hegységből az obszidián.jó tudnunk, hogy az obszidián t napjainkban alkalmazzák a sebészetben. A ré z k o rtó l a vaskor v é g é ig mindkét fém et, de az aranyat, ezü stöt is,e g y r e inkább a Kárpát- medence e r d é ly i és fe lv id é k i bányáinak écceibő], nyerték k i i l l e t v e kohósí- tottá k. Az ókori rónia.l.ak d á cia i (e r d é ly i) uralma a la t t (K r.u ig ) az o tta n i ú.n. arany-négyszög bányáiból száztonna számra bányászták k i az aranyat és töm bösít- ve v it t é k fe ld o lg o zá s ra birodalmukba a hódítók. Ugyaninnen te rv e zik a napjainkban a Riaradék arany kiterm elését - mondhatjuk "ö sszesep rését"- Ronániában a k ü lfö ld i m illiá r dosok "ciá n o s" technológiával Verespatakon és F elsőcscrtésen, amelyek meddoiszap hányói majd a Maros magyarországi szakaszát veszély eztetiik..becsléseim Verespatakon s ze rin t p l. egy karikagyürűnyi arany kinyeréséhez kb, 30 mázsa é rc e t k e ll a hegyből "k id ó zero zn i" és 3 kg nátrium -cianiddal fe ld o lg o z n i. Ugyanott a te rv e z e tt 300 tonnányi arany (és v e le kb tonna ezü st) e lő á lítá s á b o z pedig mintegy 200 ezer tonna nátrium -cianidot és 200 m illió tonna ércet irányoztak e lő. A rómaiak pannóniai (du nántú li) uralma a la t t központjaik épü lete általában kőből épültek, ami jelen tősen megnövelte a h e ly i kőbányászatot. Annak Kr.u. 5. századi megszűnését követő népvándorlás zűrzavaros évszázadait végü lis az avarok 250 éves uralma zá rta le a Kárpát- medence döntő i*észén. Hazai le le t e k b izo n y ítjá k nemcsak e nép hanem fő le g a korábbi hunok, gepidák s z in te iparm űvészeti szin tű, a magyarokéhoz hasonló fémművességét (nagyszentm iklosi aranykincs, tí.n. A t t i l a kard, hun bronzüse, fib u lá k, ezüstcsatok s t b.j. Még tisztázan dó de va ló szín ű síth ető, hogy azok frém alapanyagait nagyrészt a Kárpátok éfc eib ő ] o lva szto ttá k. Az avarok Kárpiát- medencei örökösei ezután a h on foglaló magyarok voltak, - Az ásványkincsek helyzete és fontos magyar történeinii szerepe a honfoglalástól Trianonig. A h o r^ o gla lá su tá n az ércbányák, a ra n y-, ^ezüst és sóbányák fejed elm i tulajdonba majd az Árpád-házi királyain k kezébe kerültek. Ők szervezték meg a bányászati központokat.

5 bányal<amarákat, pénzverdéket p l. Buda, Esztergom, Körmöcbánya, Nagybánya, Kolozsvár központokkal. Később az Ajou és Mátyás k irá lyain k uralkodása id ején nemcsak az arany-, ezü st-, hanem egyre inkább a szinesfém bányászatban,kohászatban is élen já ró v o lt Magyarország Európában. Mindez már olyan ujabb fontos fémek e lő á llít á s á t eredményezte a korábbi ré z, őn, ólom, antimon, vas m e llett, mint a higany és kén. Szent István korában je le n t meg az ezüstdénár, e m e lle tt anyai ágon Át*pád-házi Károly Róbert királyunk ( ) v e z e tte be az a ra n yfo rin to t. Nemcsak az arany és ezüst, hanem a réz term elése is már a 13. században nemzetközi jelentőségű l e t t. Az akkori m.élybányászat legnagyobb p)roblémáját, a v íz b e tö ré s t már Mátyás k ir á ly korában sikeresen megoldotta a magyar Thurzó János s a já t tervezésű vízem elő g é p e iv e l", úgyszintén a kohórézbol az ezüst k in yerését is. Lényegében ezek p r o fitjá b ó l hozta lé t r e a Fugger bankházzal cégbirodalm át, amely akkoriban f é l évszázadon á t a magyar bányászat és kohászat fénykorát je le n t e t t e. Tliurzó cége s z á llít o t t a a fe lv id é k i bányavizek b ől a réz k in yerését, "kicsapását" s zo lg á ló vasmennyiségeket, amely egyben a biokohaszat m egvalósítását je le n t e t t e, mennyiségi termelésben az akkori Spanyolországot m egelőzve. Bár az ércbő] a "r é z k io ld ó " baktériumolíal csak az 1950-es években iz o lá ltá k (/Fniobacillus Ferrooxidans s t b,), a ma is a legkorszerűbbek közé s o ro lt ily e n e ljá rá s optimumait lényegében már akkor k id e ríte tté k ta p a s zta la ti úton. A középkori magyarországi bányászat nemzetközi h írn evét j e l z i p l. hogy 1432-ben V I. Henrik angol k ir á ly magyarországi bányászol<at t e le p ít t e t e t t be, ugyanezt t e tte 1488-ban I I I. V a s z ilje v ic s Iván moszkvai nagyfejedelem is. Továbbá X I. Lajos fran cia k ir á ly 1471-ben rendeletben u ta s íto tt, hogy a fran cia bányászatot ü kir.r'lyi Ma^-iyÍrország példá-]án k e ll ú jjá szervezn i. Sajnos később a T liu rzó-féle és más fe lv id é k i bányák, kohók és egyéb vagyonok döntő része a Habsburg uralkodóink k in c s tá ra it ga zd a gította. A további fejlő d ésh ez nagyban h ozzá já ru lt a Selmecbányán 1763-tól Mária T erézia á l t a l a la p ít o t t, majd Akadémia rangra emelt bányászati, kohászati és e rd é s ze ti mérnök képzés. Az Akadémiáinak végü lis a világháborúból v is s z a té r t magyar h a llg a tó iv a l (mert o tt nem tették le a szlovák hűségesküt) 1919-ben Sopron adott otthont. E többszáz egyetem ista nem fe le j t e t t e e l e nemes gesztu st. Mert nagy szerepük v o lt abban - emberáldozataikkal is - hogy másokkal eg>óitt fegyveres harcokban kiűzzék a te rü le t fo g la ló osztrák csendőröket. Úgyszintén abban is, hogy közreműködve az 1921-es népszavazáson, Magyarországhoz k erü lt az íg y "hűség városává" l e t t Sopron számos környékbeli k özséggel. Később az erdészméjrnök képzés egyetemi rangra emelve o t t maradt, a bánya és kohómérnök képzés 1949-től Miskolcon az Egyetemvárosban fo ly ik, je le n le g már több fa k u l tással bővülve. Jómagam is i t t végeztem kohóinémökkénc és doktoráltain nagyrészt a "selm eci' gasdág ismeretanyagot és egymást s e g ítő hagyoiriinyokai; á tö rö k ítő professzoraim ta n ítá sa iva l.

6 Előbbiekre a z é rt k e lle t t kitérnem, mert a soproni majd a m iskolci egyetemen olyan mérnök generációkat í'neveltfek k i, amelyek nélkül a k özö lt Trianon utáni ip a r i fellen d ü lé s a lig h a k övetkezett volna be. Ezért is mindkét egyetemet a oelmecbányai Al<adémia "egyene.3ági leszán rözoltjain ak" te k in tik hazánkban. Megjegyzem, hogy Sopron és Selmecbánya k ö zö tt te s tv é rv á ro s i szerződés van, a társadalm i szervezetek bevonásával együ tt ünneplik a r é g i Akadémia hagyományait, azok professzorainak s í r j a i t egyíitt koszorúzzák stb. Mindezek j e l z i k, hogy a je le n le g i magyar-szlovák e lle n t é t e t valahonnan f e lü lr ő l s z ítjá k p o litilc a i érdekekből. - A trianoni súlyos ásványvagyon veszteségeink után új lelőhelyek felfedezésével és hasznosításával a fellendülés hosszú évtizedei, majd a bányászat problémáinak megjelenése. Ismert magyarországi ásványvagyon ismeretlen privatizációs leltárral, haszonélvezőkkel. Közism ert, hogy a trianoni békédiktátummal Magyarország e lv e s z te tte terü letének i l l. lakosságának mintegy 2/3-át. Ércbányászatunk vesztesége ennél jó v a l nagyobb v o lt, 98 %, maradt tehát 2 % Szólnom k e ll a le g fá jő b b ró l az I.világh áb orú s em beráldozatokról, amely a bánya és kohóiparban is nagyon sok j ó l k ép zett munkás és mérnök e lv e s z té s é v e l j á r t. Ujabb becslések s ze rin t előbbima történelm i Magyarországon mintegy 600 ezer h a lo tti 800 ezer h adifogoly és m illió n y i sebesü lt v o lt. Döntő részük magyar, mert a monarchia hadvezetése őket ta rto tta a legmegbízhatónak. Közöttük v o lt édesapám is, aki sorkatonaként az Isonzó fo ly ó menti (d oberd ói) csatákban h a rc o lt, sebesülése után o t t e s e tt o lasz fogságba. Bár az l. világháborút Í918-ban e lv e s zte ttü k, a történészek s z e rin t a magyar csapatok az 1914-es történelm i Magyarország határain k ív ü l á llta k. Közülük nagyon sol^n hajlandók le tte k volna h arcoln i Inazájuk védelmében. E fe la já n lá s t éiz utódállam K á r o ly i- fé le kormányának hadügyminisztere lin d e r Béla v is s z a u ta s íto tta "nem akarok katonát lá t n i" je ls z ó v a l. Trianon után az egyesek á l t a l le n é z e tt, le fa s is z t á z o t t Horthy Miklós kormányzósága a la t t, de a I I. világliáború után is, csonka országunk nemcsak talp ra tudott á lln i, hanem tovább tudott fe jlő d n i. I t t tudnunk k e ll, hogy e zt a fe jlő d é s t a z iparban olyan műszakiaknak, mérnököknek, geológusoknak k e lle t t b iz to s íta n i, ak ik esetenként a fro n to k ró l, fogolytáborokból,gu lagokr ó l tértek haza, a Rákosi- korszakban pedig p o lit ik a i okokból ip a r i szabotázsra, kémkedésre 3Lb. hivatkozva b árk it in tern álh attak. Sőt v o lt a k it h a lá lra, hosszú időre börtönre Ít é lt e k. Ily e n példaként megemlítendő Papp Simon geológus, egyetemi tanár esete az ú.n. MAORT koncepciós perben, ak i életén ek je le n tő s ré s zét a v ilá g majd benne 1933-tól h a lá lá ig (1970) Magyarország szénhidrogénkincse eredményes felku tatásável fo g la lk o z o tt (ré s z le te s e n Papp Simon: Életem című könyvkötetben). Őt 1948-ban szabotázs és a népi demokrácia megdöntésére irányuló tevékenység m iatt h a lá lra, majd másodfokon é le t - fo g y tig la n ra Í t é lt é k ben kegyelemből szabadult, A per e lő k é s z íté s é rő l e z t ír t a : 'A fő tá rg y a lá s e l ő t t i napon... fe lk e re s te k az ávós t is z t e k... és örökösen a rra figyelm eztettek, hogy meg ne lvj.séreljem az ávó á l t a l í r t jegyzőkönyvben fo g la lt a ié t megtagadni., mert annak nagyon szd.^qrú vége lenne".

7 Már el h íresü lt nevek: 194S-ban a tatárgyaláson O ld Vilmos e ln ö k ö lt m elyet a rádió is k ö z v e títe tt. Mint Papp Simon ír t a a decemberi h alálos Í t é le t e m iatt k o llé g á ja Dr. A jto n yi Károly a helyszínen hangosan elszörn yijlk öd ött, e z é rt az AvÓ rögtön e lfo g ta, és 5 é v ig Recsken fogva ta r to tta. Társát Ábel Bódogot é le tfo g y ti. börtönre, Binder B élát 4 é v i fogházbüntetésre Ít é lt é k. Egy 1949 januári (bizonyára f e l l e b v i t e l i ; népbírősági tárgyalás elnöke Jankó P éter minden tárgyaláson részegen v e tt r é s z t. Másokkal láncra fűzve m egb ilin cselve ta lá lk o z o tt Papp Simon Prin cz Gyula ávós őrnaggyal, más alkalommal Péter Gábor tábornokkal (c iv ilk é n t á llít ó la g egykori nadrágszabóval,). A MAORT gazdasági koncepciós per fő c é lja az v o lt, hogy ürügyet teremtsen az ameriltai tulajdonban le v ő (Magyar Amerikai O la jip a ri Részvénytársaság; MAORT) cég államosításához., amely 1949 decemberében m egtörtént. V égü lis az é v i XXV. tv. az 1945 utáni p o litil< a i perekben h ozott ít é le t e k e t, közöttük Papp Simonét is, semmisnek n y ilv á n íto tta ben a temetésén elhangzott gyászbeszéd u tolsó mondata íg y s z ó lt :..."m íg k ő o la jró l beszélnek, Papp Simon p rofesszor nevét nem le h e t k itö r ö ln i az em lékezetből. Sajnos e névvel még szalonai körökben is a lig találkozunk, a mindennapi életben pedig g y a k o rla tilag nem. A továbbiak, je l z ik kiemelkedő szerepét az olajiparban. A Trianon utáni "ásványos*' ku tatási és alkalm azási eredményekből i t t csupán néhányat emelek k i. A szénhidrogén bányászat. Bár a monarchiabeli tö rté n e ti Magyarország terü letén a szénhidrogénkutacá,sok m.3r a 19. század közepén megkezdődtek, azok nem já rta k jelen tőseb b ipvari eredménnyel. Trianon után sú ly o sb íto tta a h e ly z e te t, hogy a harmadára s z ű k íte tt határokon beuu egyetlen reménybeli le lő h e ly sem alcadt. Viszont később je le n tő s előreh alad ást jelen tel L jo g ila g, hogy az 191). é v i V7.. törvénycikk alapján leh etővé v á lt a kutatás és bányászat ]ogának átruház Í3ía hazai é.s k ilííild i vá llelk ozók ra. Tőke- SS ^itcrszerű ifúrásos technikák hiányában k in c s tá ri (lállanii) kutatásokkal - Lóczy Lajos ki;zremuködéséve''. - csak Bükkszéken s ik e rü lt o la jt e m e lé s t e lé r n i, 1938-ban é v i maximum 5500 tonnkc, amely fokozatosan megszűnt.^ Több kvilf j l d i cég ijóbbé-kevésbé sikeres próbálkozásai után végü lis a MAORT l e t t a "befu tó'", amelynek s,zt.<jőben hatalmas 14 m illió pengős részvénytőkéjének 90%-a a Standard O il Co. üf Nsww Jersey k»5zében v o lt. z a Társaság 1940-ben már az ország kőolaj szükségletén ek 100%-át tudta b iz to s íta n i a Papp Simon á lt a l k i j e l ö l t és m egtalált Zala megyei budafaplisztai olajm azőből. Ezt k övette ben a lo v á s zi és lend\raujfalui mezők termelésbe á llít á s a. A többi o la j (é s gáz') le lő h e ly termelésbe á llít á s a (p l. N agylengyel) már az állam osítás ideijére esik. Az ezekre t e le p ít e t t v á lla la to k b ó l j ö t t lé t r e 1960-ban az Országo.s K őolaj- é;5 G ázipari Trö.szt (OKGT), ezt b ővítve pedig a MÓL Rt. Magyarország ism ert kiterm elhető vagyona , á lla p o t (Magyar Bányászati és Földtani H iva ta l: MBFH s z e rin t k őolaj 19,2 m illió t, fö ld gá z 3355,3 m illió t üiióbbinál 1 t = 1000 köbméter gáz.

8 Bauxitbányászat és alumíniumipar. A baijxit mint alumíniumérc fe lfe d e z é s e majd le lő h e ly e in e k további kutatásai a történelm i Magyarország terü letén magyac geológusok, szakemberek nevéhez iű ződik. Ezek között megemlítendő Fabinyi Rudolf k o lo zs v á ri egyetemi tanár neve, ak i 1903-ban elsőként m in ősítette v iz s g á la ta iv a l az e r d é ly i Bihar hegységben vasércként term e]t anyagot bauxitnak. Ott 1915-ben in d u lt meg a termelés néniéi: exportra. Az e r d é ly i le lő h e ly e k azonban Trianon után már Romániához kerü ltek. Szerencsére a dunántúli kutatásolc olyan kimagasló eredményeket hoztak, amelyek (h ib á iv a l együtc) tulajdonképen a mai napig b iz t o s ít o t t a a fe ilo d é s t ban fed ezték f e l a halim bai később a sző c i és gá n ti b a u x itle lö h e ly e k e t. Gánton 1927-ben Id ilszín i fe jt é s s e l már mintegy 300 ezer t bauxitot term eltek exportra, Trianon után a Horthy- kormányzat ipariigyi szakemberei j ó l felism erték az ily e n rab lógazdái kodás szerű bauxitexport h átrán yait. Ezért felzárkózva az európai színvonalhoz, je le n tő s fe jle s z té s e k e t h a jto tta k végre. Ezek fontosabb k ezd eti állom ásai: - Magyaróváron 1934-ben megindult bauxitból a tim föld ( M 2 O2 ) gyártása. - Csepelen a Weiss Manfréd (WM) Rt. gyárban 1936-ban megkezdődött tim földből elektn :-11 - z is s e l az aluinínium kinyerése (k o h ó s ítá s a ). - Ajkán a tim földgyártás és b e lő le az alumíniumkinyerés, utóbbi pedig Tatabányán 1943-ban kezdődc 11, - Cscpt len a Rt -nél 1942-ben üzembehelyezték a lemezhengerművet a hazai jrepülögcpg> ártás bizlc'sítására, tovébhá Í930- bán a fó lia g y á r tó t. - Alm ásfüzitőn megkezdték egy nagykapacitású tim földgyár é p íté s é t l941-ben, amely a háború m iatt csak 1950-ben indult a term eléssel. - Székesfehérvárott részlegesen beindult 1943-ban a félgyártm ánykészítő üzem. A háború a la t t minden budapesti gyár bom batalálatot kapott részben a vid ék iek is, melyeket ú jjá é p íte tte k. Sok berendezést a németek le s z e r e lte k, e z t megal-cadályozandó a dolgozók azokból számosat megmentettek. Elm.ondása s z e rin t e z t te tte egy székesfeh érvári üzemvezető kohómérnök kollegáin is, am iért a GESTAPO d ep o rtá ln i akarta. Hogy e z t e lk e r ü lje, önként je le n tk e z e tt az orosz fro n tra, hosszú fogsága után kerijlt haza. A világháború utáni tö re tle n je le n tő s fe jlő d é s r e terjed elm i okokból nem tudok k ité r n i, a zt posztereken igyekeztem bemutatni az 1980 k ö rü li állapotnak m egfelelően. Azokon l á t ható a gallium és vanádium-pentoxid termelés számadatai is, amelyek a tim földgyártáshoz kapcsolódóan nyerhetőlc k i. Azidőben a bauxitbányászat és az alumíniumipar országos irá n y ító központja Budapesten a Magyar j4luinínj.umipari Tröszt i(mat) v o lt. Megemlítendő, hogy a ' magyír ezü st" vagyis az alumínium fénykorának az k ö z ö tti éveket ta rtjá k. Ebben döntő s^grepe v o lt az 1962-ben megkötött m agyar-szovjet tim fö ld - aiumtníum egyezménynek. Ennek értelmében 330 ezer t k i s z á l l í t o t t tim fö ld ért 165 ezer t alumíniumot s z á l l í t o t t v issza a s z o v je t f é l. Ez k étségtelen ü l előnyös v o lt ÍTazánknak, mert nem rendelkeztünk az alumíniumkoliászathoz elegendő villam os en ergiával.

9 Napjainkban az alumíniumipar aranykorából az a lábbi legjelen tő seb b p r iv a t iz á lt cégek működnek, e m e lle tt számos űj cég k e le tk e z e tt. - A székesfeh érvári Alcoa-Köfém K ft. amely a fémterrnékgyártásban a legtöbb munkást fo g la lk o z ta tja hazánkban. - A (k o lo n tá ri iszapkatasztrófa m iatt " e lh ír e s ü lt " ) MAL R t. amely a k ü lfö ld i m e lle tt a magyar bauxit egyetlen fe ld o lg o z ó ja különböző tim föld és egyéb nem kohászati célú ' termékekre. - A Magyaróvári MOTTM K ft. amely nagyrészt h ő á lló kádköveket gyárt a MAL R t.- t ő i származó tim földből. Ez a Gyurcsány- cégbirodalon'hoz ta rto zik. Az alumíniumkohászat tim földből már megszűnt, ön tészete p l. hulladékból számos válla lk ozá sn á l lé te z ik. Magyarország ism ert kiterm elhető bauxitvagyona a i n y ilvá n ta rtá si adatok szerin t (MBFH) 82 m illió t. I t t szólnom k e ll Tímár Vilmos már elhunyt kohómérnokről, aki 1974-ig m éltatlan le v á l tá sá ig a Magyar Alumíniumipari T röszt műszaki vezérigazgató h e ly e tte s e v o lt. Olvasva a szakirodalm at, nevét még az iparág tö rtén etét le ír ó cikkekben sem em lítik a szerzők. A Mi Múzeumunk c. lapban m egjelent cikkében olvashattam sorsá ról (39.iszám, 2008.ja n u á r). Problémái döntően abból adódtak, hogy több szempontból nem é r t e t t egyet h iv a ta li főnökei szakmailag átgondolatlan p o lit ik a i d ö n téseivel. Ez már nagyrészt akkor megkezdődött amikor az alumíniumipar fe jle s z t é s é r e norvég együttműködést ja v a s o lt, de al<kor i ^ fo ly ta tó d o tt, amelynek során sikeresen létre h o zta a s z o v je t- magyari alumíniumipari egyezményt. Először főnöke Kocsis J ózsef m in iszter á lla m tito k sértés m iatt szorgalm azott e lle n e vádemelést, de nem s ik e rü lt. S ik erü lt viszo n t levá ltá sa fogalmazása s ze rin t "a hatalom űj k é p v is e lő i nek" d ö n téseivel, ak ik et " a v ö lt s zo v je t ösztöndíjasok egyik érdekcsoportja"-kén t nevez. L evá ltá sá ró l e z t í r j a : "Egyéni sorsomat tek in tve szomorú, m éltatlan és p á rjá t r i t k í t ó a b e fe je z é s... a zza l az indoklással, hogy vezetésre alkalmatlan vagyok,felm entettek beosztásomból, és három évvel a nyugdíjkorhatár e lé ré s e e lő t t nyugdíjba k ü ld te k...ügyet sem v e te tte k muntóm érték ére és eredményeire, az alumíniumipar felvirá gozta tá sá b a n s z e rz e tt érdmeimre". Az alumíniumipar p r iv a tiz á c ió já r a vonatkozó konkrét publikus számadatok nem ismeretesek (bányakoncessziós és egyéb árb evételek s t b.). E rről p l. a s za k terü letet alaposan ismerő geológus akadémikus íg y vélek ed ett a napokban a rádióban: az alumíniumipart "b a góért" adták e l. Érc- és ásványbányászat. E korszak érc és ásványbányászati fejlesztéseiből, amelyekben mérnökként jómagam is résztvettera, csupán a következőket emelem k i: - A Bakonyban Úrkút község térségében megtalálták Európa 3. legnagyobb mangánércbányáját. Innen eddig - je le n le g is - mintegy 2 m illió tonna é rc e t term eltek k i a kohászat részére mangánötvözőként. A csehszlovákiai Besztercebányai kísérleti üzemben 1966-ban sikerült kutatótársamnál bizonyítanom, hogy ebből az ércből üzem ileg amerikai minőségű, t is z t a ú.n. e l e k t r o lit - mangán á llít h a t ó e lő.

10 Megemlítendő, hogy a II. világháború idején a központi hatalmak nemrendelkeztek a fegyvergyártáshoz nélkülözhetetlen elegendő mangánérccel. Ezért Hermann Göring, a hitleri Németország ismert politikusa, azidőben légügyi miniszter és birodalmi marsai a német hadiiparnak szükséges mangánforrások biztosítására a Deutsche Bank révén megszerezte az úrkúti bánya többségi részvényeit. így az érc legnagyobb részét Németországba szállították. Viszont 194G-ban a bánya a Szovjetunió birtokába ment át, és csak 1952-ben adták-át a magyar államnak. - Recsken felfedezték a világ egyik legnagyobb ú.n. mélyszinti réz- és szinesfémérc bányáját. * Gyóngyosoroszi térségében jelentős új ólom-cinbérc lelőhelyet tártak fel, ahol uj dúsítóművet is létesítettek. - A régi recski ú.n. Lahóca-hegyi rézérc bányát és ércdúsítóját jelentősen bővítették. Itt a bányában visszam^adt ércből a réz kioldására ben - Európában az elsők^között- eredményes biokohászati kísérleteket végeztek, amelyek koordinációját jómagam végeztem. - Számos nem érces (nem fémes elemtartalmú) ásványlelőhelyeket tártak fel és állítottak termelésbe, pl. mészkő, dolomit,kaolin, gipsz, üveghomok, perlitr Perlit bányászatunk a világon 4-5. helyen áll, belőle készítik a hőszigetelő vakolatokat. Dolomitból vezetésemnel hazánkban üzemi lég elsőként ban valósították meg az alumíniumnál is könyébb fém magnéziumgyártást, bebizonyítva ezáltal, hogy a dolomit nem csupán útépítési célokra alkalmas. A fenti kiemelkedő bányászati fejlesztések - a bauxiton kívül között megszűnéséig az Országos Érc- és Ásványbányákhoz (OÉÁ) tartozó üzemekben folytak, amelynek országos irányító központja és igazgatósága a budapesti székházban volt (akkor Népköztársaság u., később Andrássy u.!l26.). E vállalat 30 éves fennállása alatt jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy hazánk bányászata a trianoni és II. világháborús veszteségek után jelentősen fellendüljön. Külső közreműködőiddel e vállalat szakemberei találták meg a hatalmas recski ú.n. mélyszinti rézbányát. (Üzemei az 1980-cs években a bemutatott ábrán.) Csupán néhány jellemző e vállalatról: Pl ban (amikor ott K+F munkákat végző területi főmérnökként dolgoztam) 6000 dolgozót foglalkoztatott,8 földalatti bányaüzemmel, 21 külfejtéssel, 28 ércelőkészíto üzemmel, 33 telephellyel rendelkezett szerte az ország északi hegyvidékein,tol<aj - Hegyaljától a Kőszegi hegységig-eyi 4 millió t, kibányászott ásványból kb. 2 milliárd^ Tt árbevétellel 200 féle terméket állítottak elő. E vállalat 1994-ben csődhelyzetbe került ezért azt jogutód nélkül megszüntették. A vállalat 30 éves történetéről szakmai lapban közölt egyik cikkemben e csőd lehetséges okaira is kitértem, amely vélhetően nem "külső elháríthatatlan okok miatt" következett be. Érdekes módon a később privatizálva kivált utódüzemek nagy része jelenleg is eredményesen működik mint Kft., az egyik vezetője az lett, aki a csődközeli időszakban a vállalat vezérigazgatója volt.

11 H ivatkozott cikkemben többek k özött számos p riv a tiz á c ió s aggályaimat leírtam, amelyekre eddig még a szakma ré s zérő l sem reagáltak (a cikk m egjelent; BKL, Kohászat, ). Abból csupán néhány id éze t: inan ismeretes, hogy az egykori Országos Érc- és Ásványbányák lelőhelyei milyen arányban kerültek magánkézbe. A régeb b i adatok s z e rin t csupán a mészkő-, dolom it és g ip s z k é s z le t több s z á z m illió ton n a... Ezek már önmagukban is kimagasló é rté k e t képviselnek,ha ism erjük a következőket: A Magyar G e o ló g ia i S z o lg á la t á l t a l ö s s z e á llít o t t kiadvány s z e rin t 2005-ben az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás több mint 3200 ism ert le lő h e ly 30,6 Mrd tonna fö ld ta n i és 12,9 Mrd tonna ip a r i vagyonát f o g la l ja magában, amely több mint 7300 Mrd Ft nominális gazdasági eredményt (n,g.e.-t) jelent (n i.g.e.; az ip a r i ásványvagyon mennyiségének a fa jla g o s á rb e v é te l és a fajlagos r á fo r d ítá s különbségével való szo rza ta, amely nincs d iszk o n tá lva ).Felt^ető, hogy az új külföldi tulajdonosok a lelőhelyek megvásárlása nélkül is jelentős tötiblet profithoz juthattak a hazai szokásos alacsony lenyajáradék fizetés mellett. Hazánk nemcsak a környező, hanem az EU-s országokhoz képest is jelentős mennyiségű, jó minőségű,.,, gazdaságosabb külszíni termelésbe vonható (ásvány) készlettel rendelkezik. Sokan kérdezhetnék ezekután, hogy az ilyen bizonyára "felülről" politikailag vezérelt eladásoknak, adott esetben megalapozatlan szakmai intézkedéseknek nem voltak bírálói legalábbis a műszaki szakemberek közül? Bizony voltak, közöttük jómagam is. Ezeket az említett Országos Érc- és Ásványbányák munkahelyemen - bizony eredményesena következő módszerekkel igyekeztek "hatástalanítani*': 1. Szakmai bomogenizálás, vagyis a felsőbb (egyben tervu ta sítá s je lle g ű ) iránymutatások elfogadása. 2. Puhítás, pl. az ily e n "különcöknek" csak kisebb fiz e té s e m e lé s t adtak, megvonták a nyelvpótlékukat stb. 3. Távozásra kényszerítés p l. n yu gd íja ztatással. Esetemben mindhármat "sikeresen" alkalmazták, mivel munkahelyem vezetősége munkámban semmi kifogást nem tudott találni, "átszervezés" címén 4 évvel korábban njoigjdíjaztattak területi főmémö'ki beosztásomból, mellesleg e vállalatnál kiváló dolgozó, újító és feltaláló is voltam. Teriedelm i okokból még csupán a következő ásványvagyon té te le k re tudok k ité rn i az MBFH á lla p o t n yilván tartása szerin l mint kiterm elhető vagyon; uránérc 26.8 m illió C-, fek ete koszén 1986 m illió t, lig n i t 4376, m illió t, é p ítő és d ís zk o ip a ri nyersanyagok 2362 m illió c. Ismert Összes ásványi nyersanyagvagyonunk 23 m illiá rd t. Uránérc termelés a Mecsek hegységi te rü le trő l je le n le g nincs, viszo n t te rv e z ik annak p r iv a tiz á c ió já t. Amit még a privatizációról tudunk. A p r iv a tiz á c ió la tin eredetű szó, alap^elencése; raegfoszl, megratú]., mondhatjuk meglop. Iám mennyire szaianképessé v á lt "á tértő]m ezve"" ez az an tik sz(> modern világunkban (; p rivaré i.

12 Miként az ország, mi műszakiak is nagy reményekkel vártuk az ú.n. rendszerváltás utáni időszakot. Sajnos szerintem a többségnek, közöttük nekem is csalódnunk kellett. Hogy így történi:, abtan az átgondolatlan privatizációlcnak döntő szerepük lehetett közöttük ásványkincseink területén is. Utóbbiakból példaként csupán a következőket emelem ki: Az 1980-as évek középé körül az akkor ismert magyar állami ásványvagyon nemzeti vagyonunk értékének mintegy 20%-át tette ki. Ezek között Ft értékben a következők szerepeltek (dr. Bolm Péter geológus cikkéből, Természet Világa, 1987,1. szám, 1987.); (Úgynevezett "in situ" - lelőhelyen számított - értékekről van szó.) szénhidrogének 648 milliárd Ft kőszén, lignit 678 milliárd Ft szines és fekete (Fe,Mn) fémére 79 milliárd Ft bauxit 36 milliárd Ft ásványbányászati nyersanyagok 21 milliárd Ft Összesen 1462 milliárd Ft (ezen felül évi 50 millió m' építőipari nyersanyag kitermelés) Szorozzuk be a fenti számol<at csupán tel, azok bizony összesen jelenlegi értékben becsülhetően tízezer milliárd Ft nagyságrendű összeget jelenthetnek. Hogy mi lett e jelentős magyar ásványvagyon sorsa a "rendszerváltás" utáni privatizációk során (milyen tulajdonokba,koncessziókba kerültek, mennyi bányajáradékkal stb.) arra vonatkozó publikus átfogó kimutatást, adatokat nem sikerült találnom. (Remélem valamelyik állami irattárban megtalálhatók ezek az adatok, hacsak "elévülés ' miatt meg nem semmisítették.) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) szerint a magyar 3500 ^zdaságosan kitermelhető ásványlelőhely teljes kiaknázása után keletkező összes nyereség (ásványvagyon érték, amit nominális gazdasági eredménynek is neveznek) 2006.január l--én 9031 milliárd Ft volt. Ennek döntő része azonban a hírek szerint már a külföldi vállalkozók profitját növeli. Van azonban még jelentős "eladatlan" ásványvagyonunk. Már említettem a hatalmas recski mélyszinti szinesfémérc előfordulást,ahol a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint összesen 724 millió tonna kitermelhető rézércvagyon van. Elméleti számításaim szerint annak kevesebb mint 1/4-e kitermelése, feldolgozása esetén nagyságrendileg többszáz milliárd Ft értétó réz (vagyis 1 millió tonna réz amely 732 milliárd Ft) nyerhető ki, az összesből csupán 10 tonna arany (71 milliárd Ft) és 10 tonna ezüst (1 milliárd Ft) mellett. Bár az előbbi értékeket feldolgozási és egyéb költségek fogják terhelni, a lelőhely (vagy egy részének) mindössze 4,6 milliárd (plusz valamennyi járadékú) Ft- ért tervezett "eladása" részemre érthetetlen. Figyelembevéve a rézárak várható rendszeres emelkedését, inkább őrizzük meg a bányát nemzeti "aranytartalékként", mert az idő nelcünk "dolgozik". Az ércek közül még "eladatlan" a Mecsek- hegység vidékén a korábbi bányászkodásból maradt uránérckészletünk.

13 Ujabb sza k értői becslések szerín c uránérc készletünk mintegy 40 é v ig tudna e llá t n i dúsítniány alapanyaggal egy paksi celjesítm ényű atomerőművet. A L-ecski összes szinesférn- érc vagyont pedig 13 ezer m illiá r d Ft értékűnek ta rto ttá k, amely mintegy f e l e hazánk é v i GDP összegének. Recsk és ásványvagyonunk p r iv a tiz á c ió ja vonatkozásában az á llam i ille té k e s e k k e l magánszemélyként csaknem 3 éves levélvá ltá sa im a t ezév e le jé n szüntettem meg, m ivel a zok tól tulajdonképen semmi érdemleges - a " c iv ile k " részére elvárh ató - inform ációt nem tud* tam meg. Több le v e le t küldtem Orbán V iktor m iniszterelnök úrnak is, de az "menetközben" (p l. a le v e le z é s i osztályon ) "vakvágányra" k erü lt a zza l a v á la s s za l, hogy fogadjam e l az ille t é k e s á lla m titk á r h e ly e tte s le v é lb e n i vélem ényét. Persze visszaírtam hogy a zt nem fogadom e l. I t t megemlítendő, hogy az egyik le g ille té k e s e b b szakmai lap szerkesztősége nem já r u lt hozzá a fe n ti témabeli cikkem közléséhez, kifogásuk az v o lt, hogy folyamatban levő ü gyről s z ó l. Viszont m egjelent e cikkem a Mi Múzeumunk című lapkiadványban. A zt meg- lóildve a c ik k rő l és tevékenységemről elism erően n y ila tk o zo tt válaszleveléb en Schmitc Pál korábbi államelnöls úr. Fent h iva tk o zo tt leveleim ben többek k özött mindvégig kifogásoltam, hogy a recsk i hataliníi szinesfém érc le lő h e ly te rv e z e tt p r iv a tiz á c ió ja nemcsak le a lá zó a 4,6 m illiá r d Ft-os meghird e te tt á r m iatt, hanem gyarmati je lle g ű is. Ugyanis k iv is z ik az értékes ércdúsítmanyt., éí marad a sok m illió tonna nehézfémtarcalmú veszélyeshulladék meddő. Jeleztem hogy m egfigyelések s ze rin t a szükséges bányavizeméiés m iatt várhatóan két mátrai h íre s gyógy- ille t / e term álvízforrásunk vízszintcsökkenése i s bekövetkezhet (Bükkszék, M átraderecske). K czilc^ - leveleim ben a z t is, hogy ha ily e n kockázatok m e lle tt mégis p rivatizáln án ak nagyon alapos elő v izsgála to k után, a zt a t e lje s kohászatig te rje d ő é rc fe ld o lg o zá s ra célszerű m egválóiíc.ar: Ennek számos gazdasági előnye lenne, ebből csupán a zt kiem elve, hogy íg y becsléseim s e e ri-* a je le n le g i d ió s g y ő ri "rozsdaövezetben a kohászat megteremtésével mintegy ezer emb'fl: juthatna munkához, a recsk i bányamunkással szemben. Csupán néhány mondat Dr. Székács P éter vagyongazdálkodásért fe le lő s h ely e tte s á lla iiiti úrnak í r t utolsó i keltű levelem ből: "Levelezéseim ből h e ly e tte s á lla m titk á r úr részletesebben megismerhette álláspontom at, aggályaimat a recsk i é r c le lő h e ly te r v e z e tt p r iv a tiz á c ió já r a vonatkozólag} amelyeket továbbr- is fen n tartok.",.."m ás ismert ásványi nyersanyagvagyonunk p riv a tizá c ió s problémáira vonatkozó kérdéseim -..süket fü lek re t a lá lta k ". Ez a zt j e le n t i, hogy az á llam i ille té k e s e k - p l. egy kimutatás formájában - mindvégig nem k özölték a p r iv a tiz á c ió s, bányakoncessziós tulajdonosokat, haszonélvezőket nemcsak részemre hanem elvárhatóan az összes magyar állampolgárok részére sem. (Talán az is hiányos ismer,pségű mint a földvagyon '? )... "az e lő z ményeket is figyelem bevéve t e lje s ít h e t e t le n részemről h e ly e tte s á lla m titk á r Úr le v e lé t elfogadó kérése". Recskre vonatkozó leveleim re - bár kértem - eddig sem a Magyar Mérnöki Kamara budapesti elnöke, sem a Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület ügyvezető igazgató ja még válaszra sem m élta to tt, pedig azolaiak sok évtized es ta gja vagyok. Ezekután - kerülendő az összeesküvés elm életeket - Önökre bízom, hogy a fe n tie k ol^a a "p riv a tiz á to ro k " lobby érdeke le h e te tt-e vagy egyszerű v é le tle n.

14 Viszont: dicsérendőén megeinlítendo, hogy a V id é k fe jle s z té s i Miniszcérium Köm yezetügyi Állam titkársága figyelemmel k is é rte megküldött leveleim et és cikkeim et. Végülis személyesen m eghallgattak az ügyben, m érlegelték aggályainiat k ilátásb a h elyezve javaslataim figyelem - b e v é te lé t környezetvédelm i döntéseikben. Sót felism erve szakmai tapasztalataim at bevontak a romániai 'ciántechnológiás verespataki és fe ls ő c s e r té s i aranybányászati projektek technoló g ia i véleményezésébe és a temesvári kétoldalú konzultációs tárgyalásokba a múlt évben. Még nem reménytelen az eddig megkötött koncessziós szerződések, a (sokszor viszonyla,g alacsony 12% k ö rü li) bányajáradékok fe lü lv iz s g á la ta, úgyszintén a jövőre vonatkozóan is, Ez azonban kormányzati fe la d a t, ami késik. Közben nekünk "c iv ile k n e k " is aktívan tevékenykednünk k e ll az ügyben, hiszen ásványvagyonunk, v íz - és földvagyonunk a magyarországi p o l gárság "o s zta tla n közös tu lajd on a". Jelen tős szabadidő fe lá ld o zá s á v a l "magányos farkasként" tö rtén t 3 éves levelezéseim során szomorúan k e lle t t tapasztalnom nem csak a szakemberek, hanem a szakmai társadalmi szervezetek p a s s ziv itá s á t i s. Ha íg y fo ly ta tó d ik könnyen e lő fo r dulhat hogy p l. az építőanyagokat, g á zt, villam os e n erg iá t, iv ó v iz e t többszörös áron k e ll majd megvásárolnunk. Azt pedig hogy mint je le n le g gyógyvizeinkben "lu b ick olju n k " talán már e l k e ll felejten ü n k, mert az egy "á tla g p o lg á r" ré szére m egfizeth etetlen le s z. Ha az ú.n. ren dszerváltás utáni á llam i vezetőin k, p o litik u sa in k egy k ic s it elgondolkoztak volna azon (ha egyáltalán tudtak ily e n r ő l) hogy mit í r történ elm i alkotmanyunkj az é v i Aranybulla 26. cik k elye a k ü lfö ld ie k tu la jd o n szerzésérő l, akkor bizony gazdagabbak lennénk Ez íg y s z ó l; "B irtokokat nem szabad az országon k ív ü li szem élyesek adományozni. Ha ilyerieket adományoztak vagy eladtak, meg k e ll engedni az ország lakóinak, hogy azokat v is s za v á lts á k ". Ennek szellemében bizony még sokat lehetne tenni nemzeti vagyonunk megtartásában i l l e t v e visszaszerzésében októberében e sorok ír ó ja -i Dr. Bódi Dezső Aranyokleveles vas-és fémkohómérnok Ip a ri szakértő ( d.bődiufreem ail.hu ) képen : A p ir it tdilönlegea kristíilyconiájisnalt ra jía, aiiely hocua alakú egyinason áonötc lo;iscáiyokból keleckezetc ú, n. ScszögcizenUetLős alakban. Ilyen e lő fo r dulás aa egykori fe ls ő - magysrországi Béla- banyai táróból Került k i az 1900-as évek körüli flhol FrEinaen-jii Ágoston neves mneyar mineralógua 33 fé le pipj.t kriatálytlpusl fecleíect fe l aaideaien.

15 I. t á b lá z a t M agyarország ismert ásványi nyersanyagvagyonának összefoglaló adatai Nyersanyag Földtant vagyon 2007; 1.1. Kitermelhető vagyon Földtani vagyon Kitermelhető vagyon Termelés Termelés Mit Mit Mit Mit Mit Mit Kőolaj 207,9. 19,8 207,0 19,2 0,9 0,84 Földgáz* 5308,7 3356,9 5307,0 3355,3 3,2 2,65 Szén-dioxid gáz* 46,2 32,4 46,14 32,4 0,1 0,11 Feketekőszén 1596,7 1986, ,2-1 Barnakőszén 3200,8 2244,0 3199, ,45 Lignit (kiilfejtéses) "5786,6 4381,1 5782,2 4376,8 8,5 8,35 Uránérc 26,8 26,8 26,8 26,8 - - Vasérc ,6 43,1 43,6 - - Bauxit 127,6 82,5 127,0 82,0 0,5 0,5 Ólom-cinkérc 90,8 100,2 90,8 100,2. - * Rézérc ,5 781,2 726,5 - - Nemesfémércek 36,6 36,5 36,6 36,5 - - Mangánérc 78,7 52, ,6 0,05 0,05 Ásványbányászati nyersanyagok Cement- és mészipaí nyersanyagok Építő- és díszítőkóiparí nyersanyagok 3205,0 1005,1 3200,0 1002,4 3, ,9 1306,2 2872,3 1301, ,0 2368,4 4220,1 2362,7 17,95 13,0 Homok és kavics 7808,7 4680,9 8035,8 4855,0 46,5 34,8 Kerámiaipari nyersanyagok Tőzeg, lápföld, lápimész Magyarország összesen 1862,4 1053,3 1889,8 1074,5 5,2 4,9 182,1 110, ,4 0,1 0, , , ,3 j *1000 m gáz = 1 tonna

16 O Bánva- es la XIV. (I) pén2'<flrökam3r3j században I 100 hm -ST M agyarország n e m e sfé m -, s z ín e s fé m - " és k ö só b á n y á i a X I-X V. század ban Aranvosiiánva Radna V eríspalak fi jd flb jo y a Kapnikbánya B e s ite rc e b a n y j Libelhány,! Telklliánya Só vá r Bflszfercebánya Rézbánya o Selm ecbánya Feisóc Brf.znóljánya IVIeiienrsf S latir.a Belényes Rim sbánya Afanyosbánya SzápUánva Radna Baizsöny IVIosiEnii: Alsösaiu Sugalag Gergalyisiva Rozsnyó Sesztercebápva ' fílktbánya Rézbánya CsBtní-k Óhegy Dobsina Torűa Gölnicbanya F jd a b á n y a B<jlabánya -1- Rudabánya obsina Pelr.óc Ortut Vi20k«ij Kapnikbányíj fliida Breznúbánya A lsósaj'j * Gólnicbánya Redova Zniatna n Kónnöchánya Selm arb ánya Börzsoiiy. ö e lé n v e i Besztsrceb ánya Htlyó Rézbánya a Feketfliíhota KőrösbBnys Szomolnok Dobsins Bórj5Öiiy M agiirka -hg Ida Rozsnyó Dés Gölnicbány= M onostorszeg Telkibányo P e tő i Felsőbánya N ém ehipcsa lyló Piidab ánya Désakna Szinóöánva Nagybánya Zdlatna Radna Gölnícbánya Kapnikbáiiya Szoinulnok Kolűzsakna Nagyalm ás Vajdahuriyad Rózsahagy Já s z ó Alsósajó Lassupatak U iv ó lyv Rónaszél' (Forrás Füiöp József: Az ásványi nyersanyagok története Magyarországon) Az Országos Érc- és Ásványbányák bányái és előkészítő üzemei 1960-ban. WAIsólBleH6s / ^^álháza SO km N..Ov, y«l5dcsatár/ J / Mindszenlkálli GjíLlakEííi v < ( 7 ) Tűzálló aevag Üveghomok ( J ) Dolomit Saválló Öntödei homok 0 Zeolit t^erlit # SziUkoi Anhidril űlom -cinkérc ^ K varéit 0 Talkum ^ Bentonit O Kovaföld

17 Fontosabb építőipari kőbányák ( ) O É V M (és O V H í kóbánvák A ÉVM dlszitáko-bénvák ' Q M G T S Z kőfejtők. O A kt/év U AD 100-5QÜ kvév OAD 500 kyév lerrrtelés Homokkő: Balatonrendes O Mészkő; aókkösd. Oudar, Felsötárkánv, Hegyead, Keszeg, Luánvvár, Máriagyúd. Meszes. Nagyharsány, Nagyvisnyó. Perkupa, Pécs, Piliscsaba, Pilisszántó. Polgárdi, Sóskút, Sürneg, Süttó. Tardosbánya 0 Dolomit: Cserszeg lom aj, falsőtérkány, Gént. Gyenesdiás. Hidvégardó, Vonyardvashegy Zsárribék O Dolomilmurva. ^ y Balatongyörö k. C yen esd iá s r ' K a d a rta. M arko, Ö rvenyes. Ö skii. So ly, So lym ár. Tótvazsony. VBSz p rsrn. Varp a lo la. V a rv ó ig y Bazalt; Bazsi, Díszei, f Leseiiceislvánd, Sümeg, Vindoinvaszóllös, Zalahaláp Riolit-riolittufa; Bodrog- Keresztúr.Gyöngyössolymtis. Eger Andezit; A b asá r, Barcel, D unabo gdány. Erdó bénye. GyöngyössolyrT>as, Hollókő. Karancsbárér>y. Kisnána. Kom ló, Recsk. Sárosp atak. So m oskőújfalu. Szanda. Szob, Tarcal. Tarpa, Tállya Tokaj O á c il: G önc. Sz ob D ia b á ; ; Egerb am a G r á n il- g r a n o d io r it Erdösrnecske, M órggy. Sukoro. Ml (Forrás Fülóp József: Az ásványi nyersanyagok története Magyarországon) Az EVM kőbánya vállalatok term elésének termekcsoportok szerinti megosztása Díszítőkő Zuzortko Epitokr) Efüli nnnit p :; I9É0

18 Bauxitbányák, lim föld gyáráig, aluminiumkohók, félkészé rú gyárak Magyarországon 1980-ban 1D65 197CÍ 1975 lae o A bauxitbányák vizemelése (Forrás Fülöp József: Az ásványi nyersanyagok története Magyarországon) Bauxittermeiésünk 1926 és T981 között Modulus

19 Ú jabb bíra HAF-rólr a kormány július S-i ülésén úgy döntött, hogy sokmilliós járadékfizctési kötelezctlségének átütemezésével segíti a beruházó Országos Érc- és Ásványbányák <OÉÁj gyöng>'ősoroszi H A P üzemének befejezését- Á tömör indoklásokban nemcsak szakmai, hanem deniokralikus érvek is STierepeltek. miszerint a kömyck lakosságánál: mintegy 70 %-a. ma már egyetért az üzem létnihozásaval, mert... a szakemberek a könayezetkái osodás miatti aggodalmukat eloszlatták (ÜJ Magvaror^zág jijj old.) Mint ismeretes gyöngyösoroszi polgármestere, Tóth Tibom é, az önkormányra t nevében napokon teliij lil lakozott a kormánydöntés ellen, töbtiek között közölve azt is. nem igaz, hogy a lakosság 70 %-a egyetért az üzemépítés befejezésével (pl. Kurír jiű. II. 5.old.). Hogy kik voltak a lakosság aggodalmát eloszlató szakemberek, álról semmi hir. A külföldi szakértők csapatái nyugodtan kiliagyhaljuk, mert nekik eddig sem sikerült eléggé az aggodalmak elcszlatása, az újabbakról pedig nem hallottunk. Vagy talán azokról az O É Á szakemberekről lehet szó, akik a múlt évben a gyöngyiisorosziak egy csoportjának 'm eggyőzei" anioldstciní tanulmányútja után bizonygatták a majdani H AF ib,em veszélytelenségéi? A z amoldsteini köm^'zetszeruiyezcsi botrány után már t^idjuk, hogy jjont az. ellenkezője igaz, meglévesztctték ók a jc'hiszemíi lakosságot (Prés 199Z máj., ji'm.). Hazai független kohász és más.szaktaiberek semmiképpen nem lehettek az aggodalmak eloszjalói. mert őket a szakmai nyilvánosság kizárásával, tilkosítisokkal kezdettől ^og^'á szilenciimird, hallgatásra kényszerí lették. A z cló'lc-rjesztök kélséglülcnül sikerként könyvelhetik el. liogy meggyőzték a konnányt A lakosságot viszont nem. sőt uövelltk cllenállásukal Ilyen slraiegiá\'al azonban jelenleg csupán csatái lehet nyerni, nem háb<írál Vagyis így nem lehet eljutni a H A F problémák lakos.ságot is megnyugtató megölilásáíg, tiiljutni a jcleníegi állóhábon'm, a gyöngyösorosziak ütbamkádükra kcnyszeritesén, Tetót végre már meg kellene változiatnia a bonjiázó OÉA-nak. természetesen az iliclékes. érdekelteknek ls - akiket mo.st már H A F lobbynak is nevezhetünk - stratégiájilkal Nézziik csupán a lég fontosabbal, a Icníliázíls irdításál E lőzelesen meg scro kérdezték n gy6ngy(<sorosziakai, hogy kell-e nekik a H A F - D O S S Z I É HAF. A z OÉÁ kezdeményezésére a fő jóváliagyó (egyben közismert hatalmasság) Marjai József miniszterelnök-heíyettes egyetértő aláírása után - aki később közvetlen utasilasokkal Is beavatkozott - 4í/86-ban az-engedélyezési folyamat lánciíakcíóként beindult Egyes miniszténiuiioknak, l'őhaióságoknak akkor is voliak megalapozott, főleg környezetvédelmi és gazda.'ágqwági ellenérveik. de azt lesöpörték az asztajról (a mostani kormánydönlésnél is lehetett így. de arról semmi hír). A független, ob- H A F stratégia időzített bom bákkal? jekuv gondolkoíjású szakemberek olyan aggályai, hogy pl. szabad-e ilyen üzemet a korábbi bányászkodás kövelkeztében már telített alapszcnnyezetlscgű területen, sőt egyesek szerint ipari szemétdombon építeni, méghozzá a Mátrában, az nenj érdekelhette a fö jóváhagyókat és tjcnüiázást indítókat (ók azóta nagynszt - mint pl. M ező Barna akkori vezérigazgalü - j(')l fizetcti K ft igazgatókként átmentették magukat.) A z VLszünt érjekeltc őkel húgy így a sok.sz.iz millió Ft állami alapjuttaiásbó! kedvezményes kölcsönből jolenlt'is pnémii.iinokhoz jussanak. A z ertdinényt sajnos már tudjuk: a vállalát az általuk beígért szép jövő helyett tömeges c)l3ocsátásokkttl kisen asödbe jutóit. 'Ügyesen" megoldották a vállalat akkori vezetői a közponü irányelveknek megfelelő szakmai "homogenizálásr, a műszaki ellenzék, bírálók elhajigatlatását, "haiástiklutását" is (i'j. iávoz.isra kényszcntés. nyugdíja/ia tás, knnízerűsiiő javaslatok elfekletése, 'puhítá.s' nyelvpótlék megvonással; utóbbi hánirabol jómagani is 'részesülhettem "). íg y aztán "sinia^n " ment minden, a kohászati bcnihizást tónyaméniők irányította, aki közben az "os?trákokra'. "ném etekre" (Voest, KHD cégek) külföldi szakértótae hivatkozva n>tigtatla meg a kéttlkedőkel M i tc'iriént a renclszervállás utín? A/ OÉÁ új vezetői, a lakossági tillakozások miatt elhúzódó bemliáziwak már mintegy 700 m illió Ft-os terhét örökölték, akik a hitelezőktől hajtva, ti^vább foiytatiiik az épiíkczésl Üjabb hírek szerint az OÉÁ megnyerte azt a bírósági pert, amelyet a gyöngyösoroszi önkormányzal indított vitatva az építési engedély érvényes-ségél A vállalat ezt a kormánydöntés mellett újabb győzelem kén t könyvelheti el. azonban tudniuk kell, hogy a megoldás kulcsa már régóta a gyöngyösoroszi és a környékbeli önkormányzatok, a lakosság kezéten van; a független szakmai nyilvánosságot is biztosítva, meg kell nyerni őket, ha egyáltalán lehetecges, Elüiez azonban az O É Á eddigi infonnációm anipulációs (pl. csak a kedvező véggázös.szetételi adatokat közlő) tikijkázó módszerei nem folytalhiitók. Ha azonban a H A F építkezés ItcfejozéFéi cíí az üzemindílást mégis kierös/akolr>ak és az időzi te ti bombaként a lak^iío^jíoi fen yegető, toxikus, rákkello. oliiio-. kadmiumos szennyezögócok (Túka patak. a baktériumok hatására is mar :íí.', sodó meddőhányó stb.) mt^kezdil>: pu57- tjtó hatásukat, akkor bizony.innnk. súlyos jogi következdm cnyeit íuc-iekesek nem kerülhetik el. De micri kelleje ezt meg^'imi" Ha Nagy Siindor O ÉA vezérígazgaló annyira biztos a megépítendő gyöngyö.soroszi H A F üzem veszélytelen mílkódéscbcn, mint nyilaücozataib,ín nem egy.szer kijelentette, ezúton i.s felhívom, hogy bizonyítsa is ezt l>e az eddig hallgatá-sra kényszeritett fiiggelleii magyar koliosz és más szakembereknek. Mégpedig úgy, hogy biztosítsa a H A F lechnológia hazai független szakbizottsági szinti'j komplex átvilágítását annak köm yezctvéilelm i. műszaki-gazdaságossági sziüvon.jánnk megállapítása ccljáliól. Erre legalk:jmasabb lenne az O M B K E Fímkohászaü Szakosztálya által összeállítandó sz^ikblzotlság, bizonyára elvállalnák Ha vi- szonte javaslatomat, melyet s Préíben is már leírtam, xr. O É Á ismét agyorjiallgatja, nekcin is azl kell majd mondanom. amit már többször hallottam; a H AF technológia már elavult lehel, üzemi tevezelése a nagy könivezeti alapszeiinyezcttséggel együtt.súlyosan v«- szélyeztelheti a lakost.ágot, anielynek elkerülésére mielőbb m egfelelő viz^sgálatot kell indítani Várom az OÉÁ vezér* igaz.gató javaslatom szerinti H AF átvilágításra vonatkozó intézkedését. Tlyen "megmérctlciés' nélkíil a H A F üzemről a tóváblíi lako.ssági tájékozlalást a független szakem.berek nem fogadhatják el meggyőző értékijnek. Dr. Bódi Dezső cki.vas- í's/émkühómémök

20 Az [pari és Kereskedclrni Minisztérium és 3 Környezcivétlelmi és Terülctrejlejztési M i- lusztérium Kormány részére késíitctl elilerjcsziésével - a hulladék akkunmiálor liiiszi>ci- Síl s Magyarorsíágon -nem érteti egyet 3 in- 'fizinény. Ezek észrcv6 eleílx5) közjürik részleteket. Részlet a Pénzügyminisaérium helyettes állammkára Thttma József észrevételeiből -Nem-tailanám cciszerunck, ha a Kormány olyan vállalati beniházás táidogatására vállalkozna, amelyet a beruházó nem tud a szűk (ársadalmi kömyezettej eirogadlatoi. Nem értek egyel azzal. hogy k o im á a y^ á dt'ktcs alapján az Országos Érc- és Ásványbányák VáUalal bármítéle - a beniházás folytalásátioz szükscgcs - támogatási kap.jon és a jelenlegi előírások alapján erre Ichelőséget sem látok. A beniházáslioz nyújtod állami alap- Juitaús utáni járadékfizetési kütclezettség további meghatározatlan idejű felfüggcsztésélcz. illetve annak elengedést-he/, a költségvetés nem jániiiiat hozzá. Részlet az Állami Fejlesztési Intézet vezéngazguíójdnok dr Szőke Miklós észre\ étcleib<)l: A z elöierjesztó; tervezet átickintésc alapján sajtiálatuü állapítom meg, hogy az alapvető kéitlcsekben (vagyis hogy mit és hol építünk meg. továbbá miből) az elmúlt évekhez képest érdemi elöreh';pes nem történt Nem látom megfelelően bizonyilotlnak, hogy *a H A F üzem létesítése minden lekinietben (gazdaságosság - gazdasági függetlenség - munkahel^'teremtcs) az ideális megoldás". A vállalat december 31-ig összesen 542.3S9 eft állanu alapjuttaiást használt fel. A Ixíruházáshoz további alapjuttaiást folyósítani,... nem áll módunkbaa A tervezetben több helyen utalruüí arra, hogy ha a H A F tieruliázás folyta tliató. akkor a Vállalat a tefe^zésl külföldi vállalkozó panner bevonásával tervezi, aki majd biztosítja a hiányzó 7^-900 mft-ol Ezzel kapcsolatban felluvom szíves figyelmüket arra., hogy külföldi részvétellel létrejíivö társaság rcszérc a/ alapjutlalás utáni járadékfizetést - annak 3 költségvetést érintő jelentős terhei mí- <iu - az Intézet változatlan fellélelckkel - Komiánydűntés és/vagy parlamenti feihatalmazás nélkül - nem ruházhalja áu Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma Helyettes úllanankára dr Németh Gyulcné i>éleménye: Hossztj évek. óla vilalott, hogy a hulladékot hazánkban kell-e feldolgozni, vagy a hulladékot cciszenibb értékesíteni, A njtjgat-curópai gazdasági gyakorlat mulatja, hogy gaziliságos. állatni támogatás acikiu működő (jloinhulladek feldolgozó kaj:<acitások 50 ezer tonnától kezdődnek. A Magyarországon képzőtlö Á llásfoglalás Nem értek egyet vele és nem fogadom el a Kömyczelvédelnii és Területre jlesitési Minisztérium és Ipari és Kereskedelmi Minisztérium H AF ügyben készített előterjesztéséi és a kormány azt megerősílö 1992 július 9-én hozott határozatát A határozat első pontja a süigelöen szükséges térségi rehabilitáció ügyét - m elyet a helyi lakosok számára a H A F elfogadásáért cserébe ajánlottak fel - teljesen tisztázatlanul tiagyja. Elfogaijhalatlan számomra, hogy az: okozott korábbi környezetpusztítás fc- Iclősségclol a csődbement nagyvállalat liclyi üzeme átalakiilásával megszabaduljon, és a táj és a környezeti rehabilitáció teljes terhét a költségvetés viselje. Nem érteui, hogy az előterjesztés készítői miért nem vették figyelembe a Pénzügyimüúsztériiim, az Állami Fejleszlési Intézet ijlelve a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának elutasító véleményét Elfogadhatatlan számomra, hogy a költségvetés jeleiüegi helyzetében az O É Á V járadékfizetési köeclezetlségét a Parlament megkerülésével felfüggesszék - így támogatva a vitatott bcruliázás inegvalősílásáü A H A F tizem ensdmcnyszámítása - m elyet az. elő terjesztők döniő érvként kezelnek - hamis ill. manipulált adatokat tartalmaz; - a hulladék ártalmatlanítás költsége ezer ionná ólomsály tartalmú hulladék mennyiség mellett gazdaságosan működő kapacitás létrehozása nem biztosítható....nem értünk egyel a hazai ólom kohó építésével. (M egjegyzem, hogy a gyöngyösoroszi h A f üzem megvalósításálioz szükséges importberendezések kapcsolódó engedélyeit annak idején csali: Marjai József miniszterelnök-helyettes úr közvetlen uta.síuisára adtuk ki.) A kapacitás megvalósítása esetén a következő három eset valamelyike val<> sulhat meg:- a nemzetközileg verseuyképtelen, gazd;iság(alan kapacitási míí- ködtelő vállalatot környezetvédelm i mtgfontolásokra hivalk.02\'3 állami támogatásban részesíti a Korm ány;- a nemzeiközilcg versenykcptejen kapacitás védelme érdekeljen protekciónál ista kercskeddini é.s árszabályozást kell alkalmazni a gyárlűii Icmiékck könétfcn;- amennyiben u fenti megoldások nem kerülnek alkaima-íásra. a k'xineléíi veszteséget eredményei., és az üzem gaídaságüiig ellefietctleniil. nem 3S hanem minimum 250 M F T - az árbevételei 1992 évi átlagárak alapján nem S 15 hanem kb. 600 M F T - az évi 40 M FT törlesztést kifelejtették a kalkulációból A környezetvédelmi illetve texiiletfejleszlcsi szempontok nem szerepelnek súlyuknak meg felelően az ejőierjesztésbcn - az idén niájusban kírot^i-.bant ^ o ld s te ln i környezeti b<!ti;^y tanulságai szóba se jönnek. A z dőterjesztés erősen manipulált - benne a két előterjesztő minisztériumban m eglévő régi L O B B Y érdeke jelenik meg. Álláspontom - m elyei a Tóth Sándor és Kelemen József kcpviscló'táisaimmal az előterjesztés tájgyalását megelőzően a kormány tagjainak közösen írt le v é l fe je z ki - a korm ányállásfoglalás után is változaüan_ Jogosnak, megalap<5zottnak tartom a belyí lakosok tiltakozását és támij?- atom. M egfelelő formában fel f.jgom hívni a Fariamént figyelmét a kél minisztérium előterjesztésében rejlő tnanipttlációkra és az állásfoglalás ellenimondásaira. Fel fogom hívni a lehetséges kűirüldi partnerek figyelmét az epíiés erőltetésével járó kockázatokiu. Figyelemmel logom ktscnii a táj é? környezeti rehabilitáció előkéj>zíuisél szorgalmazom mielőbbi megkezdcs-it - beleértve a Toka patak mellékét is - íi HAF-iól teljesen fi^gellenül! Komenczi Bcrtalofi Gyöniofös város és környéke országgyűlési képviselője A hulladék hasznosílásáiii vonatkozó, előterjcsztéslien ismeneteit alternatívák közül - átmeneti megoldáskéni a megfelelő feltételek mclletl bonyolított "sava.s e.xportot" tartjuk elfogadhatónak - hosszúlávú megoldásként kínálkozik a vállalkozói lökéből megvalósítandó, korszerű lörő-savtalad Ító-szelektálö ÜTiem léiesilése. (A felvázolt vál tozat a szeleklálás fáziséi nem említi.) - Nem értek egye! azzal, hogy a beniházás dleti a demolíratikus fordulat kapcsán iépttk fel ennek már a beruiiázás gondolatának rncgszülclésekor is szakmai szemponlból komoly ellenzői vol-!:ik. A kohászati íázisiből keletkező salai; elhelyezése nem oldliató m<^ a környezel károsítása nélkül, és a lér^ég tájjeuc.- ge nem engedi meg a salakhány ók létrehozását A gvöngyösoroszi bányalcímg rehabilitációja nem kapcsolódik n ItuUadck albumul tárok hüsrnosrtá*ráho/,. ezt a kénl(!st külön kell kezelui...

KÖZÖS UTASÍTÁSA. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú. Budapest, 1965. évi március hó 1-én BELÜGYMINISZTÉRIUM

KÖZÖS UTASÍTÁSA. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú. Budapest, 1965. évi március hó 1-én BELÜGYMINISZTÉRIUM BELÜGYMINISZTÉRIUM SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! 10-26/4/1965. Hatályon kívül helyezve: 17/73. min. par. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú KÖZÖS UTASÍTÁSA Budapest, 1965. évi március

Részletesebben

A berendezkedés programja

A berendezkedés programja DÉLVIDÉK VISSZATÉRT A berendezkedés programja 1 9 4 1 k o r a t a v a s z á n H it le r t e r v e a S z o v j e t u n ió le r o h a - n á s á r a, a z is m e r t F a li B a r b a r o s s a e lő k é s z

Részletesebben

atályonkívülhelyezve:14/1970.m

atályonkívülhelyezve:14/1970.m SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! B E L Ü G Y M IN ISZ T É R IU M 10-24/8/ 1965. H atályonkívülhelyezve:14/1970.m in.ut. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK 008. számú UTASÍTÁSA Budapest, 1965.

Részletesebben

В А Л Е Н Т Е Й, Д. И. : П р обл ет ы н а р одон а сел ен и я. (A n ép esed és k érd ései) В ы сш а я Ш кола. М о с к в а, 1961. 159 р.

В А Л Е Н Т Е Й, Д. И. : П р обл ет ы н а р одон а сел ен и я. (A n ép esed és k érd ései) В ы сш а я Ш кола. М о с к в а, 1961. 159 р. IR O D A LO M В А Л Е Н Т Е Й, Д. И. : П р обл ет ы н а р одон а сел ен и я. (A n ép esed és k érd ései) В ы сш а я Ш кола. М о с к в а, 1961. 159 р. A k ö n y v n ép szerű fo rm á b a n á tfo g ó a n

Részletesebben

PARANCSA. Budapest, 1 9 6 2. évi novem ber hó 29-én

PARANCSA. Budapest, 1 9 6 2. évi novem ber hó 29-én BELÜGYMIN IS ZT É R IU M SZIGORÚAN T I T K O S! 10 2 3 /2 2 /1 9 6 2. Sorszám : 10 A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁ G B E L Ü G Y M I N I S Z T E R H E L Y E T T E S É N E K ltin e ü g k rb y s -m é zh 0022. számú

Részletesebben

Didíer«E s' v a s ú t i k o c s i k t ó l. A k ö v e tk e z ő f e l t é t e l e k n e k k e l l u i. m e g fe l e l n i e s

Didíer«E s' v a s ú t i k o c s i k t ó l. A k ö v e tk e z ő f e l t é t e l e k n e k k e l l u i. m e g fe l e l n i e s -.59 - Didíer«E s' K Ö N Y V - V O N A T Annak é rd e k é b e n, h ogy az o l v a s á s á ld á s a ib a n azo k n ak a k ö z é p n a g y sá g ú á llo m á s h e ly e k n e k v a s u t a s a i i s r é s

Részletesebben

A DUNAKANYAR TÁJÉKOZTATÓBAN MEGJELENT ERDÉSZETTÖRTÉNETI VONATKOZÁSÚ ÍRÁSOK. Nagy Domokos Imre

A DUNAKANYAR TÁJÉKOZTATÓBAN MEGJELENT ERDÉSZETTÖRTÉNETI VONATKOZÁSÚ ÍRÁSOK. Nagy Domokos Imre 335 A DUNAKANYAR TÁJÉKOZTATÓBAN MEGJELENT ERDÉSZETTÖRTÉNETI VONATKOZÁSÚ ÍRÁSOK Nagy Domokos Imre A Dunakanyar Tájékoztató (r ö v id itv e : DkT) a Dunakanyar Intéző B iz o ttsá g évente két-három alkalommal

Részletesebben

VARÁZSLÓ TULAJ- DONSÁG- ÉRTÉK ERŐ ÜGY ÜGYESSÉG ÁLL INT INTELLIGENCIA BÖL KAR KARIZMA. Egyéb módosító ALAPTÁMADÁS

VARÁZSLÓ TULAJ- DONSÁG- ÉRTÉK ERŐ ÜGY ÜGYESSÉG ÁLL INT INTELLIGENCIA BÖL KAR KARIZMA. Egyéb módosító ALAPTÁMADÁS KASZTFÜGGÉS VARÁZSLÓ A KARAKTER NEVE: FAJ: _ SZINT: NEM: _ JELLEM: TULAJ- DONSÁG- TULAJ- DONSÁG- IDŐLEGES IDŐLEGES TERMET: KOR: _ SÚLY: MAGASSÁG: HAJ: _ SZEM: VALLÁS: SZAKÉRTELMEK MAX. SZINT / ERŐ ERŐ

Részletesebben

Aggregátum bányászat Magyarországon

Aggregátum bányászat Magyarországon Nemzetközi Konferencia Cím: Az európai kitermelésben az ásványi források technikai, környezetvédelmi és biztonsági kiválóságának bemutatásai Helyszín: Radisson Blu Béke Hotel, H-1067 Budapest, Teréz Körút

Részletesebben

Hatályonkívülhelyezve:08/1970

Hatályonkívülhelyezve:08/1970 M ó d o s í t v a BELÜGYMINISZTÉRIUM 10- : 0 1 6 / 6 6. m i n h. u t. SZ IG O R Ú A N TITKOS! 2 4 /2 3 /1 9 6 5. Hatályonkívülhelyezve:08/1970 A M A G Y A R N ÉP K Ö Z T Á R S A S Á G BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK

Részletesebben

Varga Bal a mk. század os A TV2-117A TÍPUSÚ HELIKOPTERHAJTÖNO KOMPRESSZORÁNAK VIZSGÁLATA

Varga Bal a mk. század os A TV2-117A TÍPUSÚ HELIKOPTERHAJTÖNO KOMPRESSZORÁNAK VIZSGÁLATA Varga Bal a mk. zázad o TV2-117 TÍPUSÚ HELIKOPTERHJTÖNO KOMPRESSZORÁNK VIZSGÁLT Eb bon a cikkben zeretném f o l y t a t n i az 1001/1. zámban m e g je le n t, a h a jtó m ű -v iz g á la tr ó l z ó ld tanulmányom,

Részletesebben

D r.u J J A n d r i s ő r n a g y, f ő i s k o l a i a d ju n k t u s A G O N D O L A T T O L A M E G V A L Ó S U L A S IG, A V A G Y. I I I.

D r.u J J A n d r i s ő r n a g y, f ő i s k o l a i a d ju n k t u s A G O N D O L A T T O L A M E G V A L Ó S U L A S IG, A V A G Y. I I I. D r.u J J A n d r i s ő r n a g y, f ő i s k o l a i a d ju n k u s A G O N D O L A T T O L A M E G V A L Ó S U L A S IG, A V A G Y A S E M L E G E S S É G > d A L A K U L Á S Á N A K F O L Y A M A T A

Részletesebben

KÖZHASZNÚ ÉS MULATTATÓ TARTALMÚ HETILAP.

KÖZHASZNÚ ÉS MULATTATÓ TARTALMÚ HETILAP. Debreczen 865 Febr 2 7 szám Negyedik évfolya Mt'üjtflt'ii K g y e s «zíán í é i i i i i i l e u vn*í»rn«n»«kljifíxptt'üi ávit»*!í j évre í r i iv'l ém* J ' LaiiuntiK'áMliiSw külföldi hirdétniéntéket elfogad:

Részletesebben

SZIGORÚAN TITKOS! Hatályon kívül helyezve: 001/65 min. 0017. számú. B u d a p e s t, 1964. j ún i u s 1 - é n.

SZIGORÚAN TITKOS! Hatályon kívül helyezve: 001/65 min. 0017. számú. B u d a p e s t, 1964. j ún i u s 1 - é n. BELÜGYMINISZTÉRI UM 1024/17/1964 A SZIGORÚAN TITKOS! Hatályon kívül helyezve: 001/65 min. u t. MAGYAR N É P K Ö Z T Á R S A S Á G b e l ü g y m i n i s z t e r h e l y e t t e s é n e k 0017. számú U T

Részletesebben

NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN. Az egyes növények termesztésének a részleteivel foglalkozik

NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN. Az egyes növények termesztésének a részleteivel foglalkozik NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN Az egyes növények termesztésének a részleteivel foglalkozik Növénytermesztés irányzatai: Hagyományos vagy konvencionális Integrált (fenntartható, környezetbarát) Ökológiai, biotermesztés

Részletesebben

ú ľ ľę ľ ú Ż Ż ü ľ ľ ľ ü ú Ö ľ ü ú ľ ö ľ í ű ľ ľ ľ ľ ľ ő ľ ľ ľ ľ í ő ő ľ öľ ö ľ ő ľ ő ľ ö ö ĺ ö ľ ľ ľ ľ ö ľő ő ľ ő ľ ľ Í ő Ź ö ľ ö ľ Í Í í ľ ü ö ľ Í ľ őł ü ľ ü ö ľ ö ľ ľ ę ő ę ĺľ ľü ü ľ ľ ľ ő ľ ő ľ ľ í

Részletesebben

Új utak a földtudományban

Új utak a földtudományban Új utak a földtudományban AZ ÉRC- és ÁSVÁNYBÁNYÁSZAT MULTJA, JELENE és JÖVŐJE Zelenka Tibor Már ANONYMUS azt írta, hogy a honfoglalás egyik fontos szempontja az volt, hogy folyóiban sok az arany. Magyarországon

Részletesebben

VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁSA. Tárgy: Üzemanyag ellátás és gazdálkodás rendszerének

VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁSA. Tárgy: Üzemanyag ellátás és gazdálkodás rendszerének BELÜGYMINISZTÉRIUM I/II. CSOPORTFŐNÖKSÉG SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! 10-26/5/A/1969. Az 5/1969. számúfőcsoportfőnöki UTASÍTÁS VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁSA Budapest, 1969. évi június hó 16-án. Tárgy: Üzemanyag ellátás

Részletesebben

Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás

Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Valaska József a Magyar

Részletesebben

Befogadás és munkába állítás Pálhalmán

Befogadás és munkába állítás Pálhalmán Befogadás és munkába állítás Pálhalmán 1985 ja n u árjáb an befogad ó cso p o rto t létesítettünk a Pálhalm ai B örtön és F ogházban. A zóta m ódunk nyílott tapasztalatain k at összegezni, bizonyos következtetéseket

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

FÓKUSZBAN A TERÍTÉK SZÓKIMONDÓ. 12. oldal. 10. oldal... - i i

FÓKUSZBAN A TERÍTÉK SZÓKIMONDÓ. 12. oldal. 10. oldal... - i i FÓKUSZBAN A TERÍTÉK 10. oldal.... - i i SZÓKIMONDÓ 12. oldal V á rju k lá to g a tó in k a t 2001. március 22-25. a B u da pe sti V á s á rk ö z p o n t F, F2 p a v ilo n já b a n. Jk Nyitva tartás: 10.00-18.00

Részletesebben

A M agyar Népköztársaság Belügym iniszterének

A M agyar Népköztársaság Belügym iniszterének BELÜGYMINISZTÉRIUM Szigorúan titkos! K ülönösen fon tos! Szám: 10-21/32/1965. Hatályon kívül helyezve: 011/1973. min. ut. A M agyar Népköztársaság Belügym iniszterének 32 0032. számú _ PARANCSA Budapest,

Részletesebben

ő ľ ľü ľ ľ ü Ü Ü ľ ő ľ Ő ń ľü ľ íľ ő ő źů ő í í ü ö ü ľ ź ő ö ü ő ľő ő ö ü źů ź ź í ö ľ ź ő ľ ü ö ö ź ő đí ź ľ ő ö ű í í ö ü ö í í ú ü í ź ő ő í ú í ő Ó ő ü ú í í ú í ú ő ú ľ ő ü ő ü ű ő ő í ü ö ő í ą

Részletesebben

Ú ľ ö ľ ř ľ ľ ú ľ Ö ő ü í ö ő ö ö ö ö í íľ í í ö Ś Ś ö ő í í í ú í ú ź ű ľ ő í ű ú ľ ö í Ö ú í ö ö í ú ű ö ú ö ľ í ľ ú í ö ö őí í ú ö í ú í ő ú ú í í ú ú í Ú ú í őí í ľ ú ú í í ő ľ í ú ú ľ ú í ű ö ö ö

Részletesebben

NYELVOKTATÁSA. A SIK ETNÉM Á K TÁRGYI ÉS ALAKJ 7 GYÜ JTŐ NYEL VO KT AT ÁS. évf~ug.-szept. szám ához.kjihgfedcb. Kézh-atnak tekintendő. II. FO K.

NYELVOKTATÁSA. A SIK ETNÉM Á K TÁRGYI ÉS ALAKJ 7 GYÜ JTŐ NYEL VO KT AT ÁS. évf~ug.-szept. szám ához.kjihgfedcb. Kézh-atnak tekintendő. II. FO K. l\'ieliéklet a "K A LAUZ" V IlI.vutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPO évf~ug.-szept. szám ához.kjihgfedcb A SIK ETNÉM Á K TÁRGYI ÉS ALAKJ 7 NYELVOKTATÁSA. ~ '" II. FO K. GYÜ JTŐ NYEL VO KT AT ÁS. HARMADIK

Részletesebben

Magyar Labdarúgó Szövetség

Magyar Labdarúgó Szövetség Magyar Labdarúgó Szövetség LevélCÍ lei.- + 36 1 51 A DOKUMENTUM ELEKTRONIKUSAN H ITELESÍTETT * HTTELESSéG EUENfieZtStM EZ KAlTlNTSÜSí IC iktatószám: ki/jh01-08342/2015/mlsz Ügyiratszám: be/sfp-08342/2015/mlsz

Részletesebben

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

ú ú Í Ó ú ĺ ő ĺ ő ĺ ö ó ĺĺ ů ú í í ü ó Í ń ó ő ő ĺ ó ő ő ó ĺĺ ő ő ĺő ö ő ó í ł ő ő ö ö ő ő ő ő ů ő ó ů ĺ ő ů ő ö ź í ő Ę ő ő ĺĺ ö ő ó ő ő ó ź ĺ ő ö ź ó í ł ő ő ó í ő ő í ú íĺ ő ö ö ĺ ö ó ó ů ő ö ö í ł

Részletesebben

ú ľ ú ľ Ż ł ľ ľ ő ľ ľ ő ü ü í ü ö ľ í ő Á ľ Íö ő ü ő ö ľ ő í ö ľ őí ľ ę Í öí Í ő í ő ľ ö ú ű ő ö ľ ę í ľ ľ ő ő Í í ľ ö ľ í őö ő ľ ľ í ľ ő ő ü ľ ľ ö ú ő ť ł ľ ű Í ő ö ö ő Í ć ö ő ř Í ę Ż ä ł ö ł đ ął É

Részletesebben

ő ĽĽľľ ä ú ľ ľ ő ú Ż Ą Ż ł ľ ľ ľ ő ľ ú Ö ľ ő ó ü ľ ö ľ ł í ó Ü łľ ý ő í ú ľ Ö ľ őł ü ö ö ľó ö Ĺ ľó ó ľ ü ľ ö í ő ö í ő ľ ö ö ľ ľó ó ó Ż Ż ö ľ öľ í ú ő őł ü í Í ö ó ó ő ő Ż ö ú ľ ö ľ ö Ĺ ő ľ í ó ö ľ ľ ő

Részletesebben

ÁBTL- 4.2. -50-100/3/1966 /1

ÁBTL- 4.2. -50-100/3/1966 /1 ÁBTL- 4.2. -50-100/3/1966 /1 BM. O R S Z Á G O S R E N D Ő R F Ő K A P IT Á N Y S Á G. Szám : 50-100/ 3-1966. P M. V Á M - É S P É N Z Ü G Y Ő R S É G O R S Z Á G O S P A R A N C S N O K S Á G. S o rszá

Részletesebben

ą ľ ó ľ ő ü ĺ ü ą Ő É ľ ĺ ĺ ü ľ ľ ó ó ĺ ĺ ő É ľ ó ö ő ź ő ľ ĺ ľ ő ő ő ü ĺ ö ö ó ő ö Í ó ź ó ü ő ő ü ź ű ź ú ö ö ú ó ú ó ú ź ő ü ź ű Íź ú ĺ ź ő ľ ĺ ő ó ĺĺ ú ľ ó ö ĺ ź ĺ ő ľ ź ó ü ź ź ľ ő ń ö ö ó ü ź ű ö

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint

Részletesebben

ú ú ę ű ő ĺ ő ĺ ü ö ö ó Ł ĺí ĺ ú ĺ Í ö í ĺ í ĺ ů ó ű ĺď ő ő ĺ ő ő ő Ż ó ĺí ĺ ö ő ó ő ő ö ő ó ě ů ő ń ő ő ő ó í ő í ő ź ő ó í ń ő ĺ ő ń ő ő ń ĺĺ ö ő ő ő ő í ő đ ó í í ő ö ź ó ő ő ő ü ĺĺ í ő ő ł ő ő ő ĺ

Részletesebben

śň ř Ł ú ľ ú ü ő í Ö ő ľ ü ö í ő ü í Ĺő í ľ ľ í ő ľ ľ ő ú ő ö ú Ú ő í Í ő ö öľ ű Ö ö ü í ť ü ö ő í ľĺ í ő ö ő ľ ő ľ ü źł đ ú ú ú ü í Í í ü ľ ľ ľ ü öľ ú í ő ľ ő ö ľ ő ľ ľ í Ł Ą í ö ő ľ Ą ľ ľ ľ Í ú ö ľ ľő

Részletesebben

ú ľ Ę ú Ü ó Ą Í ő ź ť ö ľ í í ľ ú ý í ő ú ľ í ź ę í ľ ö ó Š źľ ĹÍ ö í ö ő ó ó ö í ú ł Á Á ľ Ü Ü ő í ő ú í ő ő Ó í Ü Ó Ü ú Ü Ö Ó Ö Ö Ö Ó í Ö í Ó Ö í Ü Ö Ó ó Ó ä Ö í Ö í Ü Ó í Ö Ü ö í ő Ö Ó Ü ó Ö Ó í Ó ó

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:

Részletesebben

É ú ő ú Ö ő ü ü ú í í ö ő ő ő ü ć í Í ú í ű ü ő ő í ő ő ő ö ő í í ú í ű Ĺ ő í ő ő ú ő Ĺ ő Í í ő Ĺ ú ú í ű Í ü ő ő ę ü í í í í í ö Ĺ ő ö ő í ö ű Í ö ú í ű ő ö ú ú Ö ü ö í ö ű Ü ű ö ú Ö ü ę ę ő ú ü ę ő ö

Részletesebben

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete 2009/96. sz m M A G Y A R K Z L N Y 24407 A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete a k lcs n s megfeleltet s k r be tartoz ellenдrz sek lefolytat s val, valamint

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. má jus 21., hétfõ 63. szám I. kö tet Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: XXXIX. tv. Egyes adótör vények mó do sí tá sá ról... 4132 18/2007. (V. 21.)

Részletesebben

A FŐÉPÍTÉSZI VIZSGA ELJÁRÁSRENDJE

A FŐÉPÍTÉSZI VIZSGA ELJÁRÁSRENDJE A MINISZTERELNÖKSÉGET VEZETŐ MINISZTER ÉPÍTÉSZETÉRT és ÉPÍTÉSÜGYÉRT való feladatkörében a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazásával A FŐÉPÍTÉSZI VIZSGA

Részletesebben

ú ú ľ Ż Ż ľ ľ Ú ő ľ ú ľ ő ü ľ ü ľ ö ľ ű ö ú ĺ ć őą ł Ö ö ö ö ö ö ű ö ü ö ľ öľ ĺíł ü ü ű ö ľ ł ľ ĺ Ä ľ ĺ ľ ü ö ő ő ľ É ö í ĺ í ľ ľ ö ú ľ Ż ú ľ ú ő ű ľ ľ ő ľ Ö í ü ü ú ľ ľ ľ ĺ ĺ ľ ľ ľ ú ű ő úľ Íř Í öľö ń

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 3657-3768. OLDAL 2008. július 7. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, köztársasági

Részletesebben

ú í ő ú ő ü ü ö ĺ í ő ö í ő ĺ ćął ĺĺ ö ĺ Í ő ú ö ö í ő ĺ ö ő ö í í í Í ő ŕ ö í Á ő í ö ú ő ö ł ú ő ö ő ö ł ĺ ö í ö í ő í í ö ö í É í í ö ń ő ő ő ö í ĺĺ Í ĺ Ô í í Á í ő Í ę ę ĺ Ą ś Á Í í í í ő ń ę ę í í

Részletesebben

ú ľ ľ ä ú ľł Łř äľľ ź ź ó ľ ú Ö ö ó ó ó ź ę ő ö ő ö ó ö ę ó ó óö ö óö ö ő ő ő ő ć ö ó ő ő ó ö Á ľ ö ó ő ő ü ö ű ö ő ö ó ľ ú Ö ü ű ö ö ö ń ź ü ľ ö ľő ő ü ę ö ő ó ö ö ö ę ľü ľ ö ü ö ö ó ü ľ ö ö ú ö ő ő ź

Részletesebben

ő Öľ ü ú Ö ľ ő ü ó óľ ő ő ü ľ Á ę ö ő ó ę ő ľ ó ĺ ü í ę ę ő ő ó ő ö ö ő ö ó ő ó ü ő ü ő ü ő ę ľ ę í ľ ü ő É ó ó ľ ö ő ó ó Ó ő ó ę ő ö ó ü ő ú í ö ę ú ő ő ü ő ĺ ü ü ĺ í ü ü ö ę ó ľ ü ő ő ę í ő ę ę ő Á ü

Részletesebben

ú ľ ľ ú ľ Ńř ó ľ ą öľ ő ń ö ú ľ Í ü ö ľ ó ľ ľ ř Ę Ę š ő ü ű ö ľ ő ő ő ľ ľ ö ľ ö ö ü ö ő ö ő ő ó ó ö ľ ľ ľ ó ő ó ľę ű ö ö ö ö ó ö ő ó ö ö ő ó Í ö ü ő ź ü ů ő ö ü ő ę ő ó ľ ľ ö ü ľ ó ľ Á ó ő ö ó ö ő ö ó

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes

Részletesebben

ü ü đ ľ ó ľ ö ó ó ó í đ í ü ľ źú í ą Ę ę ü É Íľ ľ É É Ü Ü ľá É Íľ ľ Ü ĺ É ó ľ ľ Á ľĺ É ó ó łé É ĺ É Ü É ĺ É Ä ą ĺ Ąĺ ĺ ľ É ľ Á ü í í ľ ď źů ó ę źú ü ö ę ó ó ó í ü ö ĺ ó í ĺ ĺ ű ĺ ź ľ ĺ ó í ö Ĺ ň ťě ł ą

Részletesebben

ľ ľ ő ü ő ő ő ü ü ő ľ ń ő ő ü ľ ö ü É Íľ ľ É É ą Á É Ü É Ü ą Á É Í Ü É ľ É Ü É É ľ ľé ľ ü ź ź Í ő ő ľ ő ő ů ľ Ü ö ľ ö ź ö ö ő ľ ź ű ľ ö ö ö ő ő ľ ź ľ ő ť ľ ü ę ü ľ ľ ľ ľ ú ő ź ő ć úő ő ú ľ ú ť Ł Ż Á ľ

Részletesebben

B E L Ü G Y M IN IS Z T É R IU M. 14. szá m ú UTASÍTÁSA. Budapest, 1969. évi december hó 17-én.

B E L Ü G Y M IN IS Z T É R IU M. 14. szá m ú UTASÍTÁSA. Budapest, 1969. évi december hó 17-én. B E L ÜGY M INISZ T É R IU M SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! 1 0 2 6 /1 4 /1 9 6 9. 3 4 B E L Ü G Y M IN IS Z T É R IU M 1. F Ő C S O P O R T F Ő N Ö K É N E K 14. szá m ú UTASÍTÁSA Budapest, 1969. évi december

Részletesebben

ő ő ź ź ő Ĺ ź ő ő ĺ ü ĺ ľ ĺ ľ ú í ú í ľ í í ĺ ľ í üľ ú ő ľ ő ó í í ľ í ü ö ź đź ü ł ľ ľ ü ź ő ö ő ü ĺí ź ő ľ ĺ ĺí ó ő ź ĺ ź ő ľ ő ĺ í ó ó ő í ń ó ľ ź ĺ ĺ í ľľ ĺ ľĺ Ĺ ű ú í ľ ĺľ ľ ú ľ ľ ĺ ú í ó ľ ľ ó ľ

Részletesebben

ú ú ą ę ę ą ů ő ú Ö ő ü ü ö í Á ł Í ń ö őł ü ő ö í ö őí ö í ö öń ő í ö í ö ü ö í ő ü ő ö ú ő Éś í ő ő ý ő źí ö ö ł ć ć ř ł ő ÍÍ ź ő É ćí ńę Ęł žź í ř í ć đ žš žě ł đć ű ť ť ť ť ť ť ť ů Ł ę ł ć ö ć ł Í

Részletesebben

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá

Részletesebben

- 51 - TÁJKÉPEK ÉS TÉRKÉPEK AZ ERDŐTÖRTÉNETI KUTATÁS SZOLGÁLATÁBAN. Dr. Márkus László

- 51 - TÁJKÉPEK ÉS TÉRKÉPEK AZ ERDŐTÖRTÉNETI KUTATÁS SZOLGÁLATÁBAN. Dr. Márkus László - 51 - TÁJKÉPEK ÉS TÉRKÉPEK AZ ERDŐTÖRTÉNETI KUTATÁS SZOLGÁLATÁBAN Dr. Márkus László Az erdőtörténeti kutatás sokat m eríthet a régi ábrázolásokról. Az egykorú látképek, vázrajzok, kéziratos térképek elsőrendű

Részletesebben

đ ő ľ ü ó ľ ľ ź ő Í ő ő ľ ő Ő É ú ü ó ľ ő ő ő í ó ü ľ ö ú í ü ő ó ľ ę ó ń ź ę ľ ő ü ľ ü ó ő ó ő ü ľ ó ő ü ó ľ ó ľ ü ú ö í ľ ő ö í ź ľ ľ ő ő ź ľ í ľ ľ ľ ľ ó ľ ü ó ľ ü í ó í ő ó ľ ü í ó ó ő ö őď ę ü Ą í

Részletesebben

ő ľ ü ő ü ő ľ ő Ü Ü ľ ü ľ ľ ú ü ľ ľ ő ő ű í ő í ü íľ Í ü Ś Ę ľ ü ľ í í ö ő ľ í ü ő ő ő ľ ő ű ź í ű ü ű í ý ü ő í ő ľ ő í ľ ő í ľ ü ő ú ľ ü ő ü ę í ľ ľ ő ľ ú öľ ő ľ ő ő ö í í ö ú ź ö ö ú ű ő ö ö ő ľ ľ ö

Részletesebben

HÜBNER Tervező KFT Munkaszám:/00. * Pécs, Mogyorós köz. ( /- HÜBNER Tervező KFT Munkaszám: /00. * Pécs, Mogyorós köz. ( /- S Z É K E S F E H É R V Á R R Á C H E G Y HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI

Részletesebben

ő ę ó ő íĺ ľ ĺ ó ö ö ć ľ í ľ É ľ ó ľ ľ ó ő ő ľ ő ő í ő ő ü ľ ö ľ ü ő ó ľ ő ü ź ú ö ö ż ö ú ó ö ö ź Ĺ ę í ó í ó ĺ í ó ő ľ ü ľ ú ö ó í ő ľ ź í ó ü ľ ő ű ö ó ü ó ĺ í ó ę ő őö ő ź ö ú ľ ő ő ź ö Ę í í ó í ő

Részletesebben

ő Ĺ ó ľ ĺĺ ü ő ő ľ ĺő ľ ó ö ö ľ ĺ ľť É ĺ ĺ ľ ü ľ ü ľ ľ ĺ ó ĺ ű ö ľ ő ľ ľ í ľ ő ő ü ő í í ü ľ ĺ ó ö ü ĺí í ő ĺĺ í őđ ľ ů ő ü ź ľ ó í ő ü ĺ ö ó ő ź ĺ ö ó í ő ľ ü ó ó ó ó ó í ü ő ó öľ ę ü ľ ó Á ó ö ö ľ ő

Részletesebben

ő ü ó ľ ő ľ Ü Ő ľ ü ü ľ ľ ľ ő ź ő Ĺ ę ö ö ľ ľ ő ó ľ ľ ö Ĺ źýź ü ź ő ö ö ü ő ő ó ö ü źů ü ő ö ö ö ü ů ö ö ö Ĺ ő ü ö ö ü ů ź ó ý ű ö ę ő Ö ź ű ü ü ő ý ę ő ü ó ę ó ó ö ü ö ó ę ę Ü ö ü ź ü ń ľ ö ő ű ö ü ó

Részletesebben

A M agyar N ép k ö ztá rsa sá g. 010. szám ú PARANCSA

A M agyar N ép k ö ztá rsa sá g. 010. szám ú PARANCSA BELÜGYMINISZTÉRIUM Szám: 0-/0/968. Szigorúan titkos! 3 A M agyar N ép k ö ztá rsa sá g b e lü g y m in is z te r é n e k 00. szám ú PARANCSA Budapest, 968. május 0-én Tárgy: A BM. tartalékos állom ány

Részletesebben

ᔗ勗 tér ᔗ厗k n ü 2011. c u 04- n k h ó ᔗ厗k n ü Község 2011. c u 04- n megt rtott közmegh llg tásáról Ü h : Község Műᔗ勗elᔗ勗ᔗ勗ésᔗ勗 házáᔗ勗 ᔗ勗 ᔗ勗 tér n nn k: ᔗ勗oᔗ勗ák ᔗ勗ál olgármester eᔗ勗th ᔗ勗stᔗ勗áᔗ勗 l olgármester

Részletesebben

ľ ľ ü ľ ľ ľ Ę í ü ź ľú í ü É Íľ É Á É Ü ľé Ü Á ľ É Íľ Á É Á Éľ Ü É ĄĹ Á ą Ą É Á ľ ü ľ ü Ĺ Ú ú ź ú źęź Í ľ ü ý ę íí ľ ę ľ ź ľ É í ľ ł í í ľ ź í Í Í ę ľ ý ü ü ü ź ü ľ ú íá ú ä đ źń ľ í Í ú í í ź í ľ ť í

Részletesebben

Ú Ö ö ľ ľ ć ľ ľ ú ľ Ö ľ Ĺ ľ ö ľ ľ ö ľ ę ľ ö ľ Í ö ľ ć ľ ú ľ ä Ź Ú Í ć Ö ľ ľ ľ ú Ď ľ ľ ö ć ö ľ ú Ĺ ö Ú ö ź ľ ú Í öľ ú Ú ő ľ ť ľ ť ť ě ú ť ľ ő ľ ŕ ľ ľ Ĺ Ú ö ö ö ö ő ľ ľ ö ľ ű ö ö ľ ő ľ Ö ľ Ĺ Í ľ Í ö ľ ľ

Részletesebben

ú ľ ú ź Ż ľ ľ ľ Í Ó ú ľ Ö ő óľ ľ ő ľ í ó ű ő ĺő ľ í ő ó ä ő ó ő ó ĺ ó ľ ź ľ ő ő ľ ő ő ő ó ő ľ ő ľ í í ő ľ Źő í ó ł Í ő ú Í ĺ ĺ ó ź ó ó ó ľ ó í ľ ľ ĺ ł Đ ő ľ ĺ ľ ő ő í Ö í ő ĺź Ü Ü ó ń ý ĺ ľ í ľ ó ő ĺí

Részletesebben

ľ ú ľ ĺ ľ í ú ľ ľ ü ľ ĺ ľ ľ ľ ö ľ ö Íí ü ű ľ í ö ĺ ű ö ö í í ü ŕ ĺ í ü ű ö ę ö ľ ü ö ň źů í ĺ í ú ę ľ í ĺ ű ľ ö ź ö ú ö ý í ö ö ö ö ö ľ í ú í í ö ö ľ ö ö ľ ö ü ę öľ ź ö ĺ í ľ í ö ú ű ö ö ö ĺ ľ ĺ ę ľ ę

Részletesebben

ó ľ ő ü ő ľ ő ľ ľ ĺ ő ü ü ĺ ő ľ ľ ő ĺ ľ íĺ ö ľő ó ĺíľ ľ ĺ ľ ľ ľ ű ľ ĺ í ó ĺľ ó í ľ ľ í ü í ő í ĺ ü É É É Íľ ľľ ĺ ĺ ľ ľ É ľ Íľ ĺ É Ü É ĺ Éľ ł Á ł ĺ ľé ľ ľ ĺ í ĺ ź ĺ ź ü ő ő ź ú ő ĺ ě í ő í íí ö ú ľ ĺ ö

Részletesebben

29. szám. I. rész HATÁROZATOK. A Kormány határozatai. A Kormány

29. szám. I. rész HATÁROZATOK. A Kormány határozatai. A Kormány 006/9. HATÁROZATOK TÁRA 59 Budapest, 006. június 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK /006. (VI. 8.) Korm. h. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 006. évi LV. tör vény. -ából ere dõ egyes

Részletesebben

ő ü ľ ő ü ü Ę ľ ü Ĺ ľę ľ ő ő í ő í í ő ő ŕ ź ę ľ ö ő í ę đ ľő ő ü öľ ľ ő ľ ľ í ź ý ö í ő ő í ő ö ľ ö ő í í Ś í ő ő ü ő ö ő í í í ľ ü ű í ő ľ í ö ő í ü ö í ľ ő ö í ő í ü ö ö í ő ö ľ ľ ľ í ö ú ü ü ü ő ú

Részletesebben

ĺ ú ő ů ő ő ú ü Í Í Ó ú ö ő ü ő őł ő ó ĺĺ ń ú ĺ í ĺ í ő ő ő ö ő ó ő ő ĺ ő ő ö í ő ó ĺ ő ő ĺĺ ĺ ĺ ĺ ó ĺĺ ő ő ĺ ő ĺ ő ő ú ĺĺ ĺ ĺí ĺ ő ĺí í ó ó ó ü ĺĺ ő ő ł í ő ő ĺ ő ő ő ő í ĺ ó ő ő í ő ő ł í ő ő í ú ź ĺ

Részletesebben

REPÜLÉSTUDOMÁNYI ÉS KIKÉPZÉSI KÖZLEMÉNYEK

REPÜLÉSTUDOMÁNYI ÉS KIKÉPZÉSI KÖZLEMÉNYEK MAGYAR HONVÉDSÉG SZOLNOKI RCfÜlÖTlSZTI FŐISKOLA REPÜLÉSTUDOMÁNYI ÉS KIKÉPZÉSI KÖZLEMÉNYEK (TUDOMÁNYOS KIKÉPZÉSI KÖZLEMÉNYEK) VI. évfolyam 16. szám 1994/1 RCPÜLÉSTUDOMÁNYI ÉS KIKÉPZÉSI KÖZLEGÉNYEK A Magyar

Részletesebben

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.

Részletesebben

Nyíracsádi. csak a II. félében tud te ljesíteni. Ennek jóváhagyása után kerül sor a te lep ülé s környezetvédelm i feladatokhoz

Nyíracsádi. csak a II. félében tud te ljesíteni. Ennek jóváhagyása után kerül sor a te lep ülé s környezetvédelm i feladatokhoz Nyíracsádi XIII. évfolyam 10-11. szám Nyíracsád havonta megjelenő lapja 2004. október - november Ö N K O R M Á N Y Z A T I HÍREK Az önkormányzat képviselő-testülete szeptember hónapban egy rendes és egy

Részletesebben

ő ő ř íź í łä ä ľť í ü ő ü ő ó ö ó ü ú í ó ó ó ĺ ő ő ő ĺ ó ő ő ő ö ö Í ő ö ő ő ó ő ü ĺ ő ő ó ĺ ö Ĺ ö ö ű ĺ í ö í ő ő ő ó ĺ í í Ę ĺ ó ö ű ĺ í ĺ ő ú ö ű ó í Ęö ő ű ÍÍ í ű ő ó ő ó í ő ő ő ĺ ő í ő ó ü ö ö

Részletesebben

ó í ő ú ó ó ď ó ź ĺ ĺ ü ő ź ď đ ą ą ő ą ó ö ź ĺ ĺ ź ö ő ď í đ ĺ ĺ ő đ ĺ ő ĺ ń í ő ő ő ő ő ö ó ĺ ő ő ő ő ő ő ő ĺ źä ő ĺí ď Ĺí ő ĺ ő ĺ ó Ü ő Ü ő ĺ Ü ź ď ĺó í ő ő í ő ő í ő ő ő ó ď í ő ó ő ő ü ó ó ő ü ő ó

Részletesebben

ć Ľ ö ú ľ ľ ľ ú ľ Ö ő Đ í ú ľ ł Ęą ę ą ů Ü ú ľ ľ ő ü ĺ ü ľ ľ íĺ ľ ľ ľ ĺź úö í íľ ĺ ö ĺ ĺ ź ĺ í ĺ ú Í ĺ ĺ ĺ Íľ ő Á ő ľ ĺ ľ ő ĺ ĺĺ ő ě ĺ ú ľ ő ü ő ń ú ö ľ ő í ľ ú ľü ľö ń ú ö ĺ Ź ľ í ĺ ćí Á Á Ú Á Á Á ő ź

Részletesebben

ć ö ö ö đ ę ť ö ü Í ö ęü ö śđ Ą ö ę ö ď ö ś Ű ö đ ö ü ť Ś Ę ü ä ä ě Ŕ ż ę äí Í Ą ö Ę ń Í ű ö Ĺ ű ń Í ę ű ź ä ű Đ ń ö Ę đ ź Í Í ű ö ę ö Í ú ú ě ú ě Í Í ť Ű ę ŕ Ľ Ą Ż ü ź ě ű Đ Ö Í Í ś Í Á ö Ł ą Í Ł Í Í

Részletesebben

ő ęľĺ ő Ö ľ ő ü ő ő ü ę ó ú ü ľ É ó ö ľ ő ő ő ź ó ľ ő ľ ő ź óľ ő ľ Í ü ő ź ő ź ź É ó ö ú ó ü ö ö ü ö ű ź őľ ľ ő ű đ ö ö đ ő ú ľ Ĺ ř đ ľ ő ő ę ľ Ĺ ó źú ľő ź ó ő Í ő ő ń ő ľ ľ ľ ľ ő đ ö ö ź ü ľü ę ű ę ú

Részletesebben

a z 1995. év i L X V. 2 8. -á ra fig y e le m m e l A BELÜGYMINISZTÉRIUM 2. s z á m ú UTASÍTÁSA Budapest, 1967. évi február hó 6-án.

a z 1995. év i L X V. 2 8. -á ra fig y e le m m e l A BELÜGYMINISZTÉRIUM 2. s z á m ú UTASÍTÁSA Budapest, 1967. évi február hó 6-án. BELÜG Y M IN ISZ TÉ R IU M SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! 1 0-2 6 / 2 / 1967. a z 1995. év i L X V. 2 8. -á ra fig y e le m m e l A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. F Ő C S O P O R T F Ő N Ö K É N E K 2. s z á m ú UTASÍTÁSA

Részletesebben

ł Á ľ ľ É ľ ĺ Á ľĺ ł ľ Ó ľ ó Á Á É ľ ő ľ ö ľ ľ ĺ ł Á É ł ł Á ľ Ö ľ É Ĺ ő ő ľ öľ ó ľ ę ő ľ ő ľő ľ ľő ůó ű ĺ źĺ ó Ą ć ó ó ľ ő ó ö ö ü í ź ę ľ ýĺ ö í í ó Ú ľ í ľ ľ Ą ľ ę ź ĺ ĺ í ú ľ ú Í íó ľ ź í ú í í ł ľ

Részletesebben

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del

Részletesebben

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 29., csütörtök 172. szám II. kö tet TARTALOMJEGYZÉK 125/2005. (XII. 29.) GKM r. A köz úti jár mû vek mû sza ki meg vizs gá lá sá ról szóló

Részletesebben

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv.

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2005. évi CLXIII. tv. 2005. évi CLXXIV. tv. Az adózás rendjérõl szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról

Részletesebben

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se 711/I/2003. AB eln ki v gz s 1779 711/I/2003. AB eln ki v gz s Az Al kot m ny b r s g el n ke jog sza b ly alkot m ny elle ness g nek ut la gos vizs g la

Részletesebben

ő ú Ö ő ü ę ő Í í ü ú ü ő ü Á ő ő Ĺ í í ő ő ő Ĺ ü ő ö ő ö ö Ę ő ü ö ő ü ő í ü í ü ü í ő ö ü ő ö í ő Á ő ö í őĺ ú ő ú ő ö ĺ ő í ő ę í đ í í í ę ę ő í í ü ő í ú ő ü ú ő í í ĺ ő ö ő í ő í í ű ő ő ę í ę ü

Részletesebben

ę ź ü ľ ľ ľ ü ü ľ ö ź ź ź É Íľ É É Ü Ü Á É Í Á Á É É É Á ą Ĺ É Ü É ł Ł ľé Á ľ ü ľ ü ü ľ ľ ź Á ľ ľ ö ö ö ľ ö đ ľ ź Ĺ ú ü ü ö ź ź Ĺ ü Ü Á ś ö ö ľ ü ľ ö ü ö ö ö đ ö ź ö ö ö ö ö ľ ľ ö ü ü ź ý ö ľ Đ ź ź ľ ű

Részletesebben

ą Ą ó ľ ő ü ő ő ő ü ő ú ü ľ ľ ü ĺ í ł ü É Í É ľ ľ É Á ľ ľ É ł É Íľ Á É Íľ Á ł É Ü ľľ ľ É ľ ľ É ĺ ľ ĺ ľé ľ ĺ ľ ł ĺ ĺ ł ľ ľő ľ ý ő ő ĺ ő ő ĺ ó ľ ľ ĺ đ ĺ ü ű ľ ó Ĺ ü ő ľ ľ ö ű ü ő í ő ü ü ü í Ĺ ő ý ľ ź ľ

Részletesebben

ľ ľ ľ ú ľ ľ ľ Í Ó ú ő ó ľ ö ü ľ ó ö ó ő ó ö ó ö ö ő ő ő ő ó ľ ö ő ó ü ľ ó ö ó ľ ö ő ö ľó ó ő ő ö ó ő ő ľ ü ü ó ó ő ľ ő ő ő ö ó ľ ľ ü ő ő ő ľ ľ ü ó ľ ó ó ő ó Í ť ő ľ ü ł ő ó ó ő ü ü ő ü ű ö ő ó ó ö ő ľ

Részletesebben

ó ę ö ú ľ ľ ú ľ ő ő ú ó ú ľ Ö ľ ő ľ ű ľ ľ ó ö Í ľ ó ő ő ő ź ő ő Ĺ ú ó ü ü ľ ü ú ö ü ú ö ź ú ő ü ö ú ö ó ľ ľ ő ő ŕ ő ź ő ľ ő ü ó ú Ĺ ľ ö ö ł Í ľ đ ö ľ ü ľ ö ő ľ ú ö ó ű ó ľ Í Í ľ ő ő ő ŕ ő ő ó ó ő ó ó ő

Részletesebben

Egészséges környezetben tudatos gazdálkodás

Egészséges környezetben tudatos gazdálkodás Egészséges környezetben tudatos gazdálkodás Egészséges környezet alatt azt az élõ és élettelen természeti környezetet összhangban a tevékenységi kör - kell érte nünk, amely ben a mikro és makro világ össz

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET. Témazáró feladatlapok 6. osztályos tanulók részére

TERMÉSZETISMERET. Témazáró feladatlapok 6. osztályos tanulók részére termeszetismeret 6:Layout 1 4/15/11 2:51 PM Page 1 Lakotár Katalin TERMÉSZETISMERET Hazánk nagy tájai Témazáró feladatlapok 6. osztályos tanulók részére Évfolyam 5 6 7 8 9 10 a ta nu ló ne ve 1 termeszetismeret

Részletesebben

ő ü ó ő ő ő ľ Ő É ú ü ľ ű ľ ľ ľ ü ľ ĺő ő í ó í ü ö ö ü ő ź ö ö ź ó ú ö ú ú ő ú ö ő ö ó ó ő ľü íľ ó Á í ú ó ĺ ú ő ű ľ ľ ó ź ü ź ó ő ó í ó í ő ü ľ ü ő ű ü Ĺ ú ľ ú í ő ö ő ö ú ő ö ö ľ ú ť ő ľ ĺ ő ó ó ú í

Részletesebben

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök 166. szám Ára: 2921, Ft TARTALOMJEGYZÉK 289/2005. (XII. 22.) Korm. r. A felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a

Részletesebben

šď Ř ľ ľ źł ő ü ź ľ ő ő ĺ Í ľ Á ĺé Éľ É É ł ĺľ ő ü ľ í ľ ľ ü í ő í ü É Í ľ É Í ľ É ł É É ą É Ú Ą ć É Í ľ Ü Ő Éľ Ü É ą Ł ą ą ĺ ĺ É Ą Ą ľ ĺ źí ź ľ ü ő ü ő ń ĺ Ó ő ő ü ü í ú ö ö ľ í ö ú í í ő ö ú ő ö ö ő

Részletesebben

ő ó ĺ ő ü ü í Ý š ü ö ó ő ő ó ü ő ő í ĺ ü í í ő í ü ľ ö ĺ ő Í ő ü ö ö ő ę ő ő Í ľ ó ľ ĺ ó ź łó ó ĺ ó í ő í ő ü ľ ĺł ĺ ö ó ü ő ó ú Ą ř ö ľ ł ľ ľ É Éľ ó É É ú ü ü ő ü ó ń ő ü ő ő ź ö ő ü ő ľ í ĺ ó ü ú í

Részletesebben