A BAKONYI ÉS GERECSEI KARNI (KÉSİ-TRIÁSZ) MEDENCE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BAKONYI ÉS GERECSEI KARNI (KÉSİ-TRIÁSZ) MEDENCE"

Átírás

1 DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS A BAKONYI ÉS GERECSEI KARNI (KÉSİ-TRIÁSZ) MEDENCE İSKÖRNYEZETI REKONSTRUKCIÓJA ÁSVÁNYTANI ÉS GEOKÉMIAI VIZSGÁLATOK ALAPJÁN Készítette: Rostási Ágnes Kémiai és Környezettudományok Doktori Iskola Témavezetı: Dr. Raucsik Béla PhD egyetemi docens Pannon Egyetem Föld- és Környezettudományi Tanszék Veszprém 2011

2 A BAKONYI ÉS GERECSEI KARNI (KÉSİ-TRIÁSZ) MEDENCE İSKÖRNYEZETI REKONSTRUKCIÓJA ÁSVÁNYTANI ÉS GEOKÉMIAI VIZSGÁLATOK ALAPJÁN Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: Rostási Ágnes Készült a Pannon Egyetem Kémiai és Környezettudományok iskolája keretében. Témavezetı: Dr. Raucsik Béla Elfogadásra javaslom (igen / nem) (aláírás) A jelölt a doktori szigorlaton 100 %-ot ért el. Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: Dr. Budai Tamás igen /nem. (aláírás) Bíráló neve: Dr. Németh Tibor igen /nem. (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján...%-ot ért el. Veszprém,. a Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minısítése... az EDHT elnöke 2

3 Tartalomjegyzék Összefoglalás 5 Summary 6 Zusammenfassung 7 1. Bevezetés A kutatás elızményei, problémafelvetés A Veszprémi Márga Formáció vizsgálatának célkitőzései 9 2. A földtani megismerés története Földtani háttér A vizsgált terület földtani keretbe illesztése A Veszprémi Márga Formáció fácies értelmezése, biosztratigráfiája és korrelációja Mintagyőjtés, a vizsgált szelvények leírása Mintagyőjtés A vizsgálatra kiválasztott fúrások litológiai és biosztratigráfiai jellemzése Balatonfüred Bfü 1 fúrás, Balaton-felvidék Mencshely Met 1 fúrás, Balaton-felvidék Veszprém V 1 fúrás, K-Bakony Bakonyszőcs Bszü 1 fúrás, É-Bakony Zsámbék Zs 14 fúrás, Zsámbéki-medence (Gerecse D-i elıtere) Vizsgálati módszerek Karbonátos és kevert típusú (karbonátos sziliciklasztos) kızetek geokémiai vizsgálatának módszertani alapjai Mőszeres vizsgálatok Röntgen-pordiffrakció (XRD) Röntgenfluoreszcens spektrometria (XRF) Induktív csatolású plazma tömegspektrometria (ICP MS) Környezeti elektronmikroszkóp (ESEM) Karni agyagásványtani eredmények elızmények A Balatonfüred Bfü 1 fúrás vizsgálatának eredményei A röntgen-pordiffrakciós vizsgálat eredménye A teljes kızetminták félmennyiségi összetétele A minták agyagásványos összetétele (<2 µm frakció) A geokémiai vizsgálat eredménye A Mencshelyi Márga Tagozat és a Füredi Mészkı Formáció fıelemösszetétele A Mencshelyi Márga Tagozat és a Füredi Mészkı Formáció nyomelemösszetétele A Balatonfüred Bfü 1 fúrás egyéb geokémai jellegzetességei A Mencshely Met 1 fúrás vizsgálatának eredményei A röntgen-pordiffrakciós vizsgálat eredménye A teljes kızetminták félmennyiségi összetétele A minták agyagásványos összetétele (<2 µm frakció) A Mencshelyi Márga Tagozat Na 2 O-ban gazdag mintáinak ESEM felvétele A geokémiai vizsgálat eredménye A Nosztori Mészkı Tagozat, Buhimvölgyi Breccsa Tagozat és Mencshelyi Márga Tagozat fıelemösszetétele A Nosztori Mészkı Tagozat, Buhimvölgyi Breccsa Tagozat és Mencshelyi Márga Tagozat nyomelemöszetétele A Mencshely Met 1 fúrás egyéb geokémai jellegzetességei A Veszprém V 1 fúrás vizsgálatának eredményei A röntgen-pordiffrakciós vizsgálat eredménye A teljes kızetminták félmennyiségi összetétele A minták agyagásványos összetétele (<2 µm frakció) A geokémiai vizsgálat eredménye 82 3

4 A Csicsói Márga Tagozat és Mencshelyi Márga Tagozat fıelemösszetétele A Csicsói Márga Tagozat és Mencshelyi Márga Tagozat nyomelemöszetétele A Veszprém V 1 fúrás egyéb geokémai jellegzetességei A Bakonyszőcs Bszü 1 fúrás röntgen-pordiffrakciós vizsgálatának eredményei A teljes kızet vizsgálat eredménye A minták agyagásványos összetétele (<2 µm frakció) A Zsámbék Zs 14 fúrás vizsgálatának eredményei A röntgen-pordiffrakciós vizsgálat eredménye A teljes kızetminták félmennyiségi összetétele A minták agyagásványos összetétele (<2 µm frakció) A geokémiai vizsgálat eredménye A Sándorhegyi Formáció, Mátyáshegyi Formáció és Mencshelyi Márga Tagozat fıelemösszetétele A Sándorhegyi Formáció, Mátyáshegyi Formáció és Mencshelyi Márga Tagozat nyomelemöszetétele A Zsámbék Zs 14 fúrás egyéb geokémai jellegzetességei Balaton-felvidéki feltárások röntgen-pordiffrakciós vizsgálatának eredményei A Füredi Mészkı Formáció agyagásványos összetétele (<2 µm frakció) Meggy-hegyi kıfejtı, Pécsely Öreg-hegyi kıfejtı, Csopak Hosszú-hegyi útbevágás, Pécsely Nosztori-völgyi kıfejtı, Csopak A Sándorhegyi Formáció agyagásványos összetétele (<2 µm frakció) Nosztori-völgyi útbevágás, Csopak A karni medenceüledékek ıskörnyezeti rekonstrukciója és lehordási terület analízise Az üledékképzıdési környezet ásványtani és geokémiai jellemzıi A diagenezis hatása a vizsgált rétegsorokban Az ıskörnyezeti viszonyok változásai a vizsgált szelvényekben az ásványtani összetétel és a fıelemeloszlás tükrében K-metaszomatózis hatása a vizsgált karni szelvényekben Az aljzatvíz oxigén-ellátottságai viszonyai, paleoproduktivitás Vulkáni esemény nyomai a Met 1 fúrásban A Carnian Pluvial Event hatása a hazai karni képzıdményekre a vizsgált szelvények alapján A Dunántúli-középhegységi egység karni üledékképzıdési modellje További vizsgálatok, kutatási irányvonalak Összefoglaló következtetések Major results 157 Köszönetnyilvánítás 158 Irodalomjegyzék 160 Mellékletek 175 4

5 A BAKONYI ÉS GERECSEI KARNI (KÉSİ-TRIÁSZ) MEDENCE İSKÖRNYEZETI REKONSTRUKCIÓJA ÁSVÁNYTANI ÉS GEOKÉMIAI VIZSGÁLATOK ALAPJÁN Munkám során a Dunántúli-középhegységi egység felsı-triász kevert, karbonátossziliciklasztos rétegsorainak részletes ásványtani és geokémiai vizsgálatát végeztem el. Az agyagásványtani eredmények alapján megállapítottam, hogy a vizsgált szelvények kismértékő diagenetikus felfőtést szenvedtek el. A kızettípusok és az agyagásvány tartalom között összefüggést valószínősítettem; a karbonátos kifejlıdéső szakaszokon gyakori a feltehetıen szmektitként lerakódott, majd átalakult IS kevert szerkezető ásvány dúsulása, amely részben a különbözı forrásterületekrıl beszállított, szezonális éghajlat mellett kialakult mállási termékekbıl, részben távoli vulkáni területek intermedier-bázikus vulkáni kızeteinek mállott és áthalmozott anyagából képzıdhettek a betemetıdéses illitesedés során. A dominánsan márgát tartalmazó rétegekben megnövekedett illit és klorit tartalom a felsı kontinentális kéreg mérsékelten mállott kızeteinek nagy eróziós rátáját valószínősíti. A Mencshely Met 1 fúrásban a ΣRFF-tartalom növekedése, a szignifikáns nyomelem dúsulás (Zr, Hf, Y, U, Ta, Nd), és az ásványos összetételben azonosított albit alapján vulkáni anyag hozzájárulás nyomai feltételezhetıek. A Füredi Mészkı Formáció felsı részét alkotó mészkı-márga rétegzıdés kialakulása az eusztatikus tengerszint csökkenésével és a magasabbrendő tengerszintváltozási ciklusokkal hozható összefüggésbe, melynek eredményeként platformról származó mésziszap halmozódott át az üledékgyőjtı medencébe. A Veszprémi Márga Formáció balaton-felvidéki medencerészében a Mencshelyi Márga képzıdésekor epizodikusan megnövekedett humiditás sőrőségi vízrétegzést okozhatott, amely feláramlási zóna kialakulásával kombinálva emelkedett bioproduktivitást és csökkent oxigénellátottságú környezetet hozott létre. Ugyanakkor a zsámbéki medencerészben a csökkent oxigénellátottságú aljzat kialakításában emelkedett bioproduktivitás nem bizonyítható; feltehetıleg egy természetes barrier hatására korlátozott vertikális vízcirkuláció alakulhatott ki. A Sándorhegyi Formáció képzıdési körülményei eltérnek a két medencerészben: a lecsökkent humiditás és vízmélység miatt a barrierrel elválasztott, csökkent vízcirkulációjú medence áramlási rendszere és ezért oxigénellátottsága valamelyest javulhatott a zsámbéki területen. A márgás dominanciájú tagozatok (Mencshelyi Márga, Csicsói Márga) törmelékes anyagtartalma alapján a viszonylag nagy relief-energiájú lehordási területen humid éghajlati viszonyok és a megnövekedett csapadék mennyiség hatására kialakuló intenzív fizikai erózió valószínősíthetı, amely a karni törmelékes esemény ( Carnian Pluvial Event ) helyi megnyilvánulásaként értelmezhetı. Az eredmények alapján vélelmezhetı, hogy az egykori üledékképzıdési környezet változásait a fentieken túl az eusztatikus tengerszintváltozás és a tektonikus hatások is befolyásolhatták. 5

6 Summary PALAEOENVIRONMENTAL RECONSTRUCTION OF THE CARNIAN (LATE TRIASSIC) OF THE GERECSE AND BAKONY BASINS, BASED ON MINERALOGY AND GEOCHEMISTRY In this thesis, mineralogical and geochemical characteristics of Carnian (Late Triassic) units of the Gerecse and Bakony (Transdanubian Range [TR], NW Hungary) are discussed and the results interpreted in a palaeoenvironmental framework. The deposited mixed siliciclasticcarbonate sediments show a significant change in the character of sedimentation within the studied interval. 297 samples from five boreholes were analysed by X-ray powder diffraction, X- ray fluorescence spectrometry and inductively coupled plasma-mass spectrometry to determine the mineralogical and chemical composition. A relationship can be identified between lithology and clay mineral content; carbonaterich intervals are enriched in illite/smectite mixed-layer phase (IS), while marl-dominated intervals are more illite-rich. This difference can be interpreted as a result of fluctuations of terrigenous input and/or sea-level changes. Kaolinite enrichments (~10 20%) in the clay fraction of the lower part of Mencshely Marl Member can be regarded as a manifestation of the climate shift from the prevailing aridity to the more seasonal climate with enhanced humid season. This feature can be interpreted as a local manifestation of the Carnian Pluvial Event. Chlorite was determined in Balatonfüred Bfü 1, Veszprém V 1 and Bakonyszőcs Bszü 1 cores, indicating a high rate of erosion of moderately weathered rocks. The large amount of smectitic clay (transformed to IS) could be partly derived from transport of weathering products from a distant source area and, subordinately, from diagenetic alteration of intermediate to basic volcanic rocks. Based on different palaeoredox and palaeoproductivity proxies, periods of elevated degree of productivity and related poor oxygenated bottom water conditions can be proven in the studied successions located in the Balaton Highland. Contrarily, enhanced productivity is not evidenced in the Zsámbék Basin where the bottom water anoxia could be caused by a barrier related sluggish circulation. These features seem to be controlled by enhanced freshwater runoff, probably triggered by the CPE. Traces of transport of volcanic matter are apparent in the Mencshely Met 1 core as suggested by the presence of albite, enhanced rare earth elements content and enrichment in Zr, Hf, Y, U, Ta and Nd. On the basis of mineralogical and geochemical results of the Veszprém Marl Formation, a drastic change in the sedimentation is represented by these marl-dominated basinal sediments, which could have resulted from a composite effect of climatic change, sea-level variation and tectonism. 6

7 Zusammenfassung KARNISCHE (OBERE TRIAS) PALÄOUMWELTREKONSTRUKTION DES BAKONY UND GERECSE AUFGRUND MINERALOGISCHE UND GEOCHEMISCHE UNTERSUCHUNGEN In diesen Thesen, mineralogische und geochemische Charaktere der einige karnische (Obere Trias) Formationen des Bakony und Gerecse (NW Ungarn) in einen paläoumweltliche Rahmen werden diskutiert. Die abgelagerte siliziklastische/karbonatische Sedimente zeigen eine signifikante Veränderung der Sedimentation, die könnte in Zusammenhang mit Carnian Pluvial Event kommen vor. 297 repräsentative Gesteinproben werden analisiert durch XRD, XRF und ICP-MS. Ergebnisse der Wertung der Daten folgenweise zusammengefassen werden können: - Chlorite wird determiniert in Balatonfüre Bfü-1, VeszprémV-1 und Bakonyszőcs Bszü-1 Tiefbohrungen; - die karnische Schichtfolgen zeigen eine ermäßigte diagenetische Umbildung aufgrund die Verteilung der Expandierungsfähigkeit der Illite/Smektite gemischtschichtstrukturelle Phase (IS); - ein Zusammenhang zwischen Lithologie und tonmineralogische Komposition kann beweisen werden: karbonatreiche Teile der Schichtfolge reich an IS im Vergleich zu relative karbonatarme Teile, die reich an Illite. Diese Zusammenhang hat durch entweder Fluktuationen des terrigenischen Einfluß oder Meeresspiegelschwankungen hervorgerufen werden können; - eine zunähmende Intensität der Verwitterung kann identifiziert werden in dem tiefen Teil des Mencshely Stufe; - eine zunähmende Intensität der Paläoproduktivität kann beweisen werden in den Schichtfolgen der Veszprém Mergel Formation des Balaton Hochlands; - als different paläoredox Proxies nachweisen, die studierte Sedimente in einem Milieu mit reduzierter Sauerstoffbetreuung können abgelagert werden; - in dem Zsámbék Becken, eine erhöhte Paläoproduktivität kann nicht nachweisen werden; - in der Tiefbohrung Met-1, Spuren einer beinahe gleichzeitigen vulkanische Aktivität kann angenommen werden durch Anreichern in Zr, Hf, Y, U, Ta, Nd und total REE. 7

8 1. Bevezetés 1.1. A kutatás elızményei, problémafelvetés A tudomány izgalmas kaland. Ajtókat nyitogatunk, keressük az igazságot, s egyszerre ott van elıttünk, mint mesebeli kincs, a maga kézzelfogható valóságában. Kosztolányi A késı-triász éghajlatát a trópusi övben uralkodóan száraz viszonyok jellemezték és ún. megamonszun helyzet alakult ki, erıteljes szezonális hatásokkal (GERRY et al. 1990; DUBIEL et al. 1991; KUTZBACH & GALLIMORE 1994; MUTTI & WEISSERT 1995, PRETO et al. 2010). A kiterjedt száraz és forró éghajlat bizonyítékai az evaporitok (Argo Salt, Gipskeuper, Dudgeon Halite) és a nagy vastagságú dolomitosodott platformkarbonátok (Cassiani Dolomit, Schlern Dolomit). A kora-karni végén a Ny-Tethys sekélytengeri környezetében a karbonátplatformok növekedését jelentıs mennyiségő durva sziliciklasztos törmelék beáramlása szakította meg, míg a kontinentális Germán-medencében fluviális üledékek (Schilfsandstein, Ardeni Homokkı; SCHROEDER 1977; SIMMS et al. 1994; KOZUR & BACHMANN 2010) települtek a Keuper agyagkövekbıl és evaporitokból álló rétegsorába. Az eseményt elsıként az Északi- Mészkıalpokban Reingrabener Wende, ill. a szakirodalomban elterjedt Reingraben Turnover elnevezéssel írták le (SCHLAGER & SCHÖLLNBERGER 1974). A Déli-Alpok és a Germán-medence rétegsoraiban a megnövekedett csapadékmennyiséget jelzı rétegek kapcsán bevezették a Carnian Pluvial Event (CPE) fogalmát (SIMMS & RUFFELL 1989). Emellett CPE néven dokumentálták a platformpusztulást követı kihalási eseményt, melynek elsı csúcsa a juliban a tengeri élıvilágot, második hulláma a karni nori határon a szárazföldi gerinceseket érintette (BENTON 1986; SIMMS & RUFFELL 1989, 1990; SIMMS et al. 1994, STANLEY 2003). Az események hatására más élılények csoportjai (dinoszauruszok, BENTON 2004; szkleraktiniás zátonyalkotók, STANLEY 2003; mészvázú nannoplankton, ERBA 2006) nyertek teret, melyek jelentısen átalakították a biotópok arculatát. A jelenleg elfogadott nézet szerint az események hátterében a kora-karni végén bekövetkezett drasztikus éghajlatváltozás állhatott, bár a kiváltó okokról nem született egyetértés a kutatók között (GIANOLLA et al. 1998; HORNUNG & BRANDNER 2005; KEIM et al. 2006; PRETO et al. 2006; HORNUNG et al a,b,c; RIGO et al. 2007). Az egyik elsı értelmezés szerint nem beszélhetünk regionális vagy globális CPE-rıl; a csapadékosabb klímára utaló pollenek a mai Nílushoz hasonló fluviális rendszerhez társuló lokális humid ökoszisztéma foltokból származhattak (VISSCHER et al. 1994). Az utóbbi években megjelent tanulmányok a Tethys különbözı régióiból származó rétegsorok mindegyikében kimutatták a törmelékes anyag megjelenését, ami valószínőtlenné teszi a lokális forrás lehetıségét. A szupraregionális kiterjedés további bizonyí- 8

9 tékának tekinthetı a különbözı helyekrıl ismertetett késı-triász karbonátplatformok és a hozzájuk tartozó zátonyövek megfulladása (Északi-Mészkıalpok: MANDL 2000; HORNUNG & BRANDNER 2005; Déli-Alpok: KEIM & BRANDNER 2001; KEIM et al. 2001; STEFANI et al. 2004; KEIM et al. 2006; STEFANI et al. 2010; Irán: SEYED-EMAMI 2003; Himalája, D-Tethys: HORNUNG et al. 2007a; Indonézia, DK-Tethys: MARTINI et al. 2000). Az elıbbiekben ismertetett tények arra engednek következtetni, hogy a CPE során nagy területre ható éghajlatváltozás okozta a rétegsorokban megfigyelhetı szedimentológiai és biosztratigráfiai változásokat (HOCHULI & FRANK 2000; ROGHI 2004; COLOMBI & PARRISH 2008; BREDA et al. 2009). A humiditás növekedésével nagy mennyiségő terrigén anyag áramolhatott az üledékgyőjtı medencékbe, ami a sekélytengeri életterekben összeroppantotta az érzékeny ökológiai egyensúlyt. A CPE kezdetét a kora-karni végén a karbonátplatformok pusztulása és a durva sziliciklasztos üledékek megjelenése jelzi. Az esemény leghamarabb ~231 millió éve következhetett be, melyre a Lagonegro-medence tufarétegeibıl származó cirkonásványok U Pb kormeghatározása alapján következtethetünk (FURIN et al. 2006). A lerakódási környezet változását a rétegsorban megjelenı agyag- és homokkövek, konglomerátumok bizonyítják, melyek a disztális, barrierekkel elzárt üledékgyőjtıkben és kiemelt platformokon hiányozhatnak (pl.: Auronzo: PRETO & HINNOV 2003; Rappoltstein: HORNUNG et al b,c). Néhány jól dokumentált szelvény vizsgálata alapján (Északi-Mészkıalpokban, Dolomitokban) feltételezhetı, hogy a CPE többfázisú esemény volt (BECHSTÄDT & SCHWEIZER 1991; BREDA et al. 2009; ROGHI et al. 2010). BECHSTÄDT & SCHWEIZER (1991) értelmezése szerint a karbonátos és törmelékes szakaszok váltakozása az eusztatikus tengerszint-változással hozható összefüggésbe. Amennyiben a terrigén anyagbeszállítás megjelenése és helyenként uralkodóvá válása a megnövekedett csapadékmennyiség bizonyítékának tekinthetı, a sziliciklasztban gazdag rétegek ismétlıdése alapján feltételezhetjük, hogy a CPE során viszonylag rövid csapadékos és száraz periódusok váltakoztak a Tethys Ny-i területein. A Dunántúli-középhegységi egység ısföldrajzilag a CPE ismételt terrigén anyagbeszállítást jelzı területeinek szomszédságában helyezkedhetett el (BUDAI et al. 1999a; valamint az általuk hivatkozott irodalmak), rétegei az elıbbiekben említett területekhez hasonlóan megırizhették a CPE nyomait A Veszprémi Márga Formáció vizsgálatának célkitőzései A Balaton-felvidék késı-triász szelvényeit behatóan vizsgálták a több évtizedig tartó térképezési munka során (BUDAI et al. 1999a; valamint az általuk hivatkozott irodalmak), azonban az eredményekbıl született tanulmányok nem terjedtek ki részletes ásványtani és geokémiai 9

10 vizsgálatokra. A Gerecse déli elıterében található Zsámbéki-medencében a szénhidrogén-kutatás kapcsán végeztek fıként szervesanyagra vonatkozó elemzéseket (BRUKNER & VETİ 1983; VETİ 1998, 1999). Az Országos Alapszelvény Program keretében mélyített kutatófúrások kızetanyagának vizsgálata sok esetben csak a kızettani leírásra szorítkozott és a maganyagot késıbbi elemzésre raktározták el. A Dunántúli-középhegységi egység karni ısföldrajzi modelljének pontosításához a Dolomitok és az Északi-Mészkıalpok korábban említett rokon szelvényeinek vizsgálati eredményei alapján elengedhetetlen a kulcsfontosságú szelvények újbóli vizsgálata, agyagásvány-együttesének részletes elemzése, valamint geokémiai jellemzése. Kutatómunkám célja ezért a CPE dokumentumaként vélelmezhetı medencefácieső Veszprémi Márga Formáció részletes ásványtani- és geokémiai vizsgálata volt. A korábban mélyített, reprezentatív kutatófúrások kızetanyagának ásványtani összetételét röntgen-pordiffrakciós (XRD) vizsgálatokkal, fı- és nyomelem tartalmát XRF és ICP MS módszerek segítségével határoztam meg. A képzıdmény földtani keretbe illesztése végett kiegészítı XRD felvéteket készítettem a Balaton-felvidék néhány felszíni feltárásából győjtött kızetanyagból (Füredi Mészkı Formáció, Sándorhegyi Formáció). A vizsgálati eredmények értelmezésével képet kaphatunk a kevert sziliciklasztos-karbonátos kızetek törmelékanyagának lehordási területérıl. A geokémiai jellemzık megismerése lehetıséget adhat a meglévı fáciesmodell pontosítására, nyomon követhetıvé válhat a lehordási terület (terrigén frakció) minıségi és/vagy mennyiségi változásának érzékelése, a kızettéválás folyamatainak (pl. autigén ásványképzıdés) feltárása és közvetve a kémiai mállás intenzitását befolyásoló éghajlati folyamatok jellemzése. A redoxérzékeny, változó vegyértékő elemek eloszlásának vizsgálata értékes információt szolgáltathat az egykori medence aljzatának oxigénellátottsági viszonyairól. A szakirodalomban általánosan használt elemarányok kiszámításával meghatározhatóvá válnak a terület produktivitási viszonyai, valamint a lehordási terület nagytektonikai karaktere. Az értekezés melléklete (III. melléklet) a Veszprémi Márga Formáció eddigi biosztratigráfiai eredményeit foglalja össze, amely kiegészítheti egy késıbbi kutatás keretén belül a biosztratigráfiai korrelációt. A képzıdmény vizsgálatával lehetıvé válhat a hasonló korú és kifejlıdéső rétegsorok részletes összehasonlító elemzése, amely hozzájárulhat a pontosabb késı-triász ısföldrajzi kép megrajzolásához és a CPE-vel kapcsolatos vitás kérdések tisztázásához. Az elemzés nagy mintaszáma és a viszonylag jelentıs területre kiterjedı volta lehetıséget adhat egy geokémiai adatbázis létrehozására (fı- és nyomelemek, ritkaföldfémek koncentrációi), amely környezetvédelmi szempontokat is tekintetbe véve hiánypótló munka lenne. A kutatásom során kapott eredmények kiegészíthetik hazánk földtani képzıdményeinek jellemzését, melynek segítségével meghatározhatóvá válhat a bizonyítottan természetes eredető elemeloszlás háttérkoncentrációja. 10

11 2. A földtani megismerés története A Dunántúli-középhegység a földtani kutatás klasszikus hazai területének tekinthetı, ismeretanyaga több száz évre nyúlik vissza. Az értekezés terjedelmi korlátai miatt a témával foglalkozó irodalom hiánytalan bemutatása és hivatkozása nem áll módomban. Összefoglalómban a jelentıs történeti események mellett a Veszprémi Márga Formációra vonatkozó fontos megállapításokra igyekeztem kitérni. Tudománytörténeti érdekességképpen megemlíthetı, hogy már a XIX. század utazó természetbúvárainak feljegyzéseiben találtak tudományos igényő, de viszonylag kis kiterjedéső területekre vonatkozó megfigyeléseket (BEUDANT 1822; ZEPHAROVICH 1856; RÓMER 1860). A szervezett földtani munkák az 1860-as években kezdıdtek meg, az osztrák földtani intézet geológusai ben térképezték fel a Bakonyt. Kutatómunkájukkal megalapozták a Dunántúli-középhegység rétegtani tagolását, elkülönítették a nagyobb kızetrétegtani egységeket (HAUER ; PAUL ; STACHE ; MOJSISOVICS 1869; HAUER 1870), felismerték azok alpi rokonságát, melyre a már klasszikusnak számító megállapítás is utal: a Bakony az Alpok kicsiny mérető kópiája. A hazai geológiai kutatások a Magyar Királyi Földtani Intézet 1869-es megalapításával vettek új lendületet, elsıként a Dunántúlon kezdıdtek térképezési munkálatok (HANTKEN 1870, , 1887; KOCH 1870, 1875; ROTH 1871; HOFMANN ). BÖCKH (1871, 1872, 1881) ismertette a Balaton-felvidék triász összletének máig helytálló rétegtani tagolását. Munkáiban a Veszprémi Márga képzıdményeit összefoglalóan felsı márgacsoport -ként említette (1. ábra), ismertette a márgás összlet litológiai leírását, elterjedését és vastagságát, a paleontológiai kutatások eredményeit és felismerte a rétegsor felsı-triász korát. A terület dél-alpi rétegtani korrelációját MOJSISOVICS (1870, 1874, 1882) ammonitesz, BITTNER (1890) brachiopoda és RÜST (1892) radiolaria vizsgálatai támasztották alá. A Magyar Földrajzi Társaság kezdeményezésére 1891-ben sokrétő kutatómunka kezdıdött (MOHÁCSI 1895; LACZKÓ 1898). LÓCZY (1898) paleontológiai vizsgálatai során megállapította, hogy a Veszprémi Márga rétegeiben legnagyobb mennyiségben st. cassiani alakok fordulnak elı. LACZKÓ (1909) meghatározta a karni képzıdmények rétegsorrendjét és tektonikáját, felismerte a Veszprémi Márga és a Sédvölgyi Dolomit heteropikus kapcsolatát, valamint megszerkesztette Veszprém és környékének részletes geológiai térképét (I. melléklet). Megjelentek a Bakony triász korú képzıdményeit a Gerecsével (STAFF ) és a Vértessel (TAEGER 1909, 1913) összehasonlító tanulmányok. A több évtizedes kutatómunka monumentális összefoglalásaként született meg a Balaton-monográfia, melynek földtani (1911), ıslénytani 11

12 ( ) és geológiai (1913) köteteit máig a Balaton-felvidék kutatásának legjelentısebb mőveiként tartjuk számon. A földtani eredményeket összegzı értekezések közül ki kell emelni LACZKÓ (1911) munkáját és LÓCZY (1913) korszakalkotó geológiai tanulmányát, melynek rétegtani tagolása és korbesorolása ma is nélkülözhetetlen forrásmő. LÓCZY hat rétegtani egységet különített el a felsı márga csoport -on belül (1. ábra), meghatározott három biosztratigráfiai horizontot (Protrachyceras aon, Trachyceras austriacum és Cornucardia hornigi) és a BÖCKH által még tori rétegekként ismertetett összletet Sándorhegyi mészkı -nek nevezte el. A tanulmány kiegészítéseként kiadták a Balaton-felvidék 1: es méretarányú geológiai térképét (LÓCZY 1920). 1. ábra A Balaton-felvidék felsı-triász képzıdményeinek litosztratigráfiai felosztása (BALOGH 1981; BUDAI et al. 1999a; CSILLAG & FÖLDVÁRI 2005 alapján módosítva). Rövidítés: F.: formáció A két világháború között a rendszeres földtani munkák háttérbe szorultak, kisebb területeken készültek mezozóos képzıdményekkel foglalkozó elemzések (ifj. LÓCZY 1917, 1937; KUTASSY 1930, 1940; VADÁSZ 1933; TELEKI 1939, 1941; ERDÉLYI FAZEKAS 1943). Az 1950-es években csupán néhány tanulmány foglalkozott felsı-triász rétegsorokkal. SZENTES (1951) a veszprémi mőút új feltárásairól közölt részletes szelvényrajzokat, melyekben ismertette az újonnan felszínre bukkanó felsıraibli rétegeket is. BERTALAN (1952) leírta a raibli márga felszíni kibukkanásait a Bakonykoppánytól ÉNy-ra és az ugodi szılıktıl Ny-ra 12

13 fekvı területekrıl. VÉGHNÉ (1957, 1960) elkészítette a Bakony és Gerecse üledékföldtani kutatása kapcsán a felsı-triász kızettípusok részletes petrográfiai jellemzését. A Pécsi Uránérc Vállalat között indított földtani térképezést a Balatonfelvidéken. A vállalkozás eredményeként újraértelmezték a felsı-triász képzıdmények rétegtani viszonyait (ORAVECZ 1963; VÉGH 1964) és új ıslénytani adatokat közöltek (SZELES 1965; ORAVECZNÉ ). A Magyar Állami Földtani Intézet 1969-ben kiadta a Veszprém jelő 1: es méretarányú földtani térképet (SZENTES szerk. 1967), valamint a hozzá tartozó térképmagyarázót (SZABÓ in DEÁK szerk. 1972). A Magyar Rétegtani Bizottság Triász Albizottsága az 1970-es évek elején kezdte meg mőködését, melynek célja a rétegtani egységek tér-és idıbeli kapcsolatainak pontosítása és az elnevezések egységesítése volt. Az évtizedes munka eredményeit CSÁSZÁR & HAAS (szerk. 1983) ismertette. Az Országos Alapszelvény Program elindításával a karni összleteket is harántoló kulcsfontosságú alapfúrások mélyültek a Bakonyban, a Balaton-felvidéken és a Zsámbéki-medencében. Számos tanulmány foglalkozott a Keszthelyi-hegység (BOHN 1979; GÓCZÁN et al. 1983) és Veszprém környékének (BADINSZKY 1973 a és b, 1978; DETRE et al. 1979; PEREGI 1979; PEREGI & RAINCSÁK 1983) felsı-triász rétegsoraival ben megkezdıdtek a Balaton-felvidék térképezési munkálatai, melynek során publikálták a terület földtani képzıdményeinek új rétegtani eredményeit (GYALOG et al. 1986; CSÁSZÁR et al. 1989). Ezen idıszak alatt a mezozóos paleontológiai kutatások is új lendületet vettek a Megalodonták (VÉGH-NEUBRANDT 1982); Foraminiferák (ORAVECZ-SCHEFFER 1983, 1987); Brachiopodák (PÁLFY 1986); Radioláriák (DOSZTÁLY 1991); Conodonták (KRISTAN- TOLLMANN et al. 1991) és Ostracodák (MONOSTORI 1989, 1990, 1994) aprólékos vizsgálatával. A Veszprémi Márga Formációra vonatkozó ismeretanyagot a gondos terepbejárás és győjtımunka tovább bıvítette (GÓCZÁN et al. 1991), az egyes tagozatok részletes jellemzését CSILLAG (1991) doktori értekezése tartalmazza. Az új eredmények felhasználásával számos fejlıdéstörténeti és ısföldrajzi értelmezés (BUDAI & VÖRÖS 1992; HAAS 1994; CSILLAG et al. 1995; HAAS & BUDAI 1995; GÓCZÁN & ORAVECZ SCHEFFER 1996 a,b), valamint rétegtani korrelációval foglalkozó tanulmány látott napvilágot (HAAS 1987; BROGLIO LORIGA et al. 1990; BUDAI 1992; BUDAI & HAAS 1997; VÖRÖS 1998). A több szálon futó kutatómunka eredményeként született meg a terület 1: es léptékő tájegységi földtani térképe a hozzá tartozó térképmagyarázóval (BUDAI et al a,b). 13

14 3. Földtani háttér 3.1. A vizsgált terület földtani keretbe illesztése Az Alp-Kárpáti régió változatos tektonikai felépítése hosszú ideig tartó, összetett szerkezetfejlıdési folyamat eredményeképpen jött létre. Négy nagyszerkezeti egység fejlıdött ki: a Kárpát-medence aljzatát alkotó eltérı genetikájú és fejlıdéstörténető Alcapa ( Alpine, Carpathians, Pannonian ) és Tiszai-egység (Tisia-terrénum), valamint az Adria- és Dáciablokkok (2. ábra). 2. ábra Az Alcapa-terrénum mezozóos tektonikai egységei és helyzete a Kárpát-medencében (CSONTOS & NAGYMAROSY 1998; CSONTOS & VÖRÖS 2004 alapján). Rövidítés: Alcapa: Alcapa-egység ( Alpine, Carpathians, Pannonian ) Az Alcapa-terrénum kivételesen sokszínő geológiája bonyolult neogén tektonikai folyamatok során jött létre (BALLA 1987, 1988; CSONTOS et al. 1992; CSONTOS 1995; FODOR et al. 14

15 1999). Területét északról a Gresten St. Veit pikkelyzóna, a Piennini takarórendszer és a Külsı- Kárpátok flistakarói, délrıl a Közép-magyarországi vonal határolja (HAAS & HÁMOR 1998; CSONTOS & VÖRÖS 2004). A blokk jelentıs belsı oldalelmozdulásos zónáját a Balaton-Periadriai lineamens képviseli. Az elnyúlt kiterjedéső, összetett felépítéső terrénum a Meliata óceáni eredető területeit foglalja magába, fı részei a Belsı Nyugati-Kárpátok (Gömörikum), a Keleti- Alpok vonulata és a Pelsoi-egység, melyet Dunántúli-középhegységi, Szávai/Középdunántúli, Aggteleki-Rudabányai, Bükki, valamint Észak-magyarországi szigethegységekre oszthatunk tovább (CSÁSZÁR 2005). A nagyszerkezeti egység a dinári Vardar-ofiolitok hasonló kifejlıdéseivel korrelálható, folytatása a Dinaridák Magas-Karsztjának határán nyomozható (CSONTOS & VÖRÖS 2004). A Dunántúli-középhegységi egységet É-on az Ógyalla Diósjenıi vonal, ÉNy-on a Rábavonal, D-en a Balaton vonal határolja (3. ábra). A Velencei-hegységtıl ÉK-re esı területeken folytatása bizonytalan. Jelen ismereteink szerint az átmeneti jellegeket mutató Duna-balpartirögöket még a Dunántúli-középhegységi egységhez tartozónak tekintjük, az egység ÉK-i elvégzıdését ettıl K-re feltételezzük (CSÁSZÁR 2005). 3. ábra A Dunántúli-középhegységi egység egyszerősített földtani térképe a kainozóos képzıdmények elhagyásával (HAAS & BUDAI 1995 nyomán). Az alegység jellegzetes szinklinális szerkezete a Neotethys óceánágak több szakaszban történı felnyílása után a középsı-kréta tektogenezis során fejlıdött ki. Jelenlegi szerkezeti képét a 15

16 miocénben és pliocénben zajló tektonikai mozgások alakították ki (MÁRTON & FODOR 2003). A vonulatot a szinklinális tengelyével párhuzamos, hosszanti, valamint ezt haránt irányban metszı kisebb vetık és másodlagos törések harántolják. A hosszanti szerkezeti elemek közül ki kell emelnünk a Litéri-vonalat, amely mentén a középsı- és felsı-triász összletekre idısebb triász, perm és ópaleozóos képzıdmények tolódtak fel (4. ábra). Az alegység aljzatát kristályos variszkuszi anchimetamorf képzıdmények alkotják, melyekre perm törmelékes kızetek és az alpi földtani ciklusból származó, zömmel mezozóos karbonátokból felépülı rétegsorok települnek (CSÁSZÁR 2005). A mezozóos összleteket fıként triász platformkarbonátok, alárendelten jura és alsó-kréta korú pelágikus mészkövek, valamint felsı-kréta márgák és mészkövek építik fel. 4. ábra A Dunántúli-középhegységi egység egyszerősített földtani szelvénye a Kisalföld és a Balaton között (BUDAI et al. 2002, 2007 alapján módosítva). A nagy vastagságú triász rétegsorok az alpi fejlıdéstörténeti ciklus korai szakaszában képzıdtek, geodinamikai képüket alapvetıen a riftesedı Neotethys-óceánág peremének termális süllyedése határozta meg (HAAS & BUDAI 2004). Az egység triász rétegsorai az Északi-Mészkıalpok és a Déli-Alpok hasonló kifejlıdéseivel rokoníthatóak, ezért egykori képzıdési helyük a Neotethys óceánág Ny-i elvégzıdésénél valószínősíthetı (5. ábra). A terület fejlıdéstörténetét a tektonikai folyamatokon kívül az éghajlat, a tengerszintváltozás, valamint a beszállítódó terrigén anyag mennyisége és minısége határozta meg. A permi kontinentális rétegsorra eróziós diszkordanciával települtek a változatos összetételő alsó-triász képzıdmények (6. ábra). A kora-triászban bekövetkezett éghajlatváltozás és eusztatikus tengerszint-emelkedés hatására (BROGLIO LORIGA et al. 1990; BUDAI & HAAS 1997) a Dunántúliközéphegységi egység üledékképzıdési környezetében igen enyhe lejtéső rámpa alakulhatott ki, melyet sekélytengeri karbonátos és kevert sziliciklasztos karbonátos rétegsorok lerakódása jelez 16

17 (Köveskáli Dolomit, Arácsi Márga, Alcsútdobozi Mészkı) (6. ábra). Ezt követıen a terrigén beszállítás felerısödött (Hidegkúti Formáció), majd a fokozatos tengerszint-emelkedés eredményeképpen nyílt self medence alakult ki (Csopaki Márga). 5. ábra A: Kontinensek és óceánok helyzete a késı-triász folyamán (GOLONKA 2007 alapján); B: İsföldrajzi vázlat a Kárpát-medence aljzatát alkotó és a szomszédos nagyszerkezeti egységek késıtriász helyzetérıl (HAAS & BUDAI 2004 alapján módosítva). A kora-anizuszitól kezdve a karbonátos üledékképzıdés vált meghatározóvá a mérsékelten süllyedı, változó mértékben elzárt rámpán (BUDAI et al. 1993), ami árapályövi síkság és sekélytengeri lagúna fácieső üledékek lerakódásához vezetett (Aszófıi Dolomit, Iszkahegyi Mészkı). Ezután az óceán felnyílásához köthetı felboltozódás és blokktektonikai mozgások széttagolták a korábban egységes üledékgyőjtıt, egymással részben heteropikus sekélytengeri (Megyehegyi Dolomit, Tagyoni Mészkı) és medence fácieső karbonátok (Felsıörsi Mészkı) képzıdtek. Az extenziós medencék képzıdésének megélénkülését és a tengeralatti vulkanizmus tufaszórásának nyomait vulkanitokkal tagolt pelágikus gumós mészkövek és radiolaritok (Vászolyi Formáció, Buchensteini Formáció) ırzik. A felsı-triász kezdetére a középhegység ÉKi részén nagy kiterjedéső karbonátplatform fejlıdött ki (Budaörsi Dolomit), a medencében a platformokról átülepített finom mésziszap lerakódása zajlott (Füredi Mészkı). A kora-karniban a Dunántúli-középhegységi egység területén sekély hátakkal, szigetplatformokkal tagolt pelágikus medence jött létre. A karbonátos üledékképzıdés a tektonikusan kiemelt blokkokon folytatódott, az egykori platformok feltehetıen a mai Keszthelyi-hegység (Edericsi Mészkı) és a Veszprémifennsík (Sédvölgyi Dolomit) területén helyezkedhettek el. A vegyes, karbonátos sziliciklasztos üledékek (Veszprémi Márga) a platformokról átülepített anyag és a szárazföldrıl beszállítódó 17

18 feltehetıen az éghajlat változása miatt megnövekedett mennyiségő terrigén anyag keveredésével alakultak ki. 6. ábra A Dunántúli-középhegységi egység triász korú képzıdményeinek rétegtani helyzete (HAAS & BUDAI 2004 alapján módosítva). Rövidítés: I.H.F.: Inotai Homokkı Formáció 18

19 A késı-karni (tuvali alemelet) folyamán a törmelékes anyagbeszállítás gyakorlatilag megszőnt, így a sekélyedı medencék fokozatosan feltöltıdtek, melynek bizonyítékait a márgakomplexum fedıjeként ismert Sándorhegyi Formáció és Fıdolomit Formáció változatos, olykor ciklikus üledékei ırzik. Kutatásomban a Veszprémi Márga Formáció részletes vizsgálatát céloztam meg, a továbbiakban ezen képzıdményt és heteropikus fácieseinek földtani jellemzıit kívánom ismertetni a legfrissebb szakirodalmakra (BUDAI & CSILLAG 1998; BUDAI et al. 1999a; HAAS & BUDAI 2004) támaszkodva (7. ábra). 7. ábra A Déli-Bakony platform- és medencefácieseinek szekvenciasztratigráfiai értelmezése a középsı- és felsı-triász során (HAAS & BUDAI 1999 alapján). Rövidítés: A3 C4: szekvenciák 19

20 A mélyfúrásokból és felszíni feltárásokból ismert medence fácieső Veszprémi Márga Formáció a Dunántúli-középhegységi egység egészén nyomon követhetı, az egykori karni medencék területén. A képzıdmény a mély pelágikus medencékben (Balatonfüred, Veszprém) jelentıs vastagságot érhet el (~800 m), a platformokhoz közeledve kivékonyodik (~40 m) és meszesebb összetételővé válik (HAAS 1994). Feküjét a Bakonyban és a Balaton-felvidéken valamint feltehetıen az ettıl DNy-ra levı Keszthelyi-hegység aljzatában is a Füredi Mészkı medence fácieső rétegei alkotják, a Dunántúli-középhegység egyéb területein a Budaörsi Dolomit platform fáciesére települ. A formáció meghatározó kızettípusai a szürke agyagmárga, márga és kızetlisztes márga, de gyakoriak a karbonátosabb (agyagos mészkı, mészkı, dolomitos mészkı, dolomit) közbetelepülések is, melyek bio- vagy litoklasztokat tartalmaznak (CSÁSZÁR szerk. 1997). A rétegsor alsó szakaszát a m vastag Mencshelyi Márga Tagozat alkotja, melyet a levéllábú rákok tömeges megjelenése alapján a korábbi nevezéktan estheriás márga néven ismertetett. Uralkodóan sötétszürke, szürke, lemezes vagy levelesen szétváló agyagmárga és kissé keményebb márga építi fel, rétegei az elterjedési terület egészén meglehetısen egyveretőek. A Balaton-felvidéki rétegsorok (Mencshely Met 1 fúrás) alsó szakaszán elıfordulnak vékony, zöldesszürke, gradált homokkı betelepülések, helyenként klorit- vagy biotitlemezkékkel, melyek valószínőleg átülepített vulkanoklaszt eredetőek (BUDAI & CSILLAG 1998). Ugyancsak finomhomokos, kızetlisztes vékony márga közberétegzéseket tartalmaz a tagozat alsó szakasza a Balatonfüred Bfü 1 fúrásban. A márgás összlet bázisán települt gradált bioklasztos kalkarenit rétegekben a bioklasztok mérete felfelé haladva csökkenı tendenciát mutat (CSILLAG 1991). Hasonló homokkı lencséket írt le HAAS (1994) a tagozat legalsó részébıl az Északi-Bakonyban mélyített fúrások esetében is (Bakonyszőcs Bszü 1 és Bakonyszőcs Bszü 3 fúrások). A gradált mészkırétegek alatt több szintben lekerekített, apró mészkı intraklasztok találhatóak. A rétegsor középsı részét gradált rétegek és iszaprogyásos szerkezetek jellemzik, melyek közé néhány milliméter vastag sziliciklasztos finomhomokos lencsék települnek. Felsı szakasza homogén márga, mészmárga vékony aleurolit közbetelepülésekkel, végig hintetten pirites. Legfelsı néhány méterén agyagos és ooidos, onkoidos mészkılencsék találhatóak. Gyakoriak a bioturbáció nyomok, az iszaprogyások és a rétegterheléses szerkezetek. A platformokhoz közeli területeken (Mencshely Met 1 fúrás) jelentıs mennyiségő allodapikus karbonátot tartalmaznak, míg a Csukréti-árok (Szentantalfa) szelvényében feltárt egykori medence belsejében a platformokról átülepített anyag mennyisége alárendelt. Mikrofáciese a Csukréti-árok felszíni szelvényében pirites mikrit, filamentumos wackestone, foraminiferás biomikropátit és grainstone (GÓCZÁN et al. 1991). 20

Rostási Ágnes. Dr. Raucsik Béla PhD

Rostási Ágnes. Dr. Raucsik Béla PhD DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BAKONYI ÉS GERECSEI KARNI (KÉSİ-TRIÁSZ) MEDENCE İSKÖRNYEZETI REKONSTRUKCIÓJA ÁSVÁNYTANI ÉS GEOKÉMIAI VIZSGÁLATOK ALAPJÁN Készítette: Rostási Ágnes okleveles környezetkutató

Részletesebben

Dunántúli-középhegység

Dunántúli-középhegység Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei

Részletesebben

Medencék és platformok kialakulása és fejlődése a Bakony középső-triász története során

Medencék és platformok kialakulása és fejlődése a Bakony középső-triász története során BUDAI TAMÁS Medencék és platformok kialakulása és fejlődése a Bakony középső-triász története során Akadémiai doktori értekezés Budapest, 2006. TARTALOM Bevezetés...3 A fejlődéstörténeti elemzés módszertani

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Üledékes kızetek stabilizotóp-geokémiája. Demény Attila MTA FKK Geokémiai Kutatóintézet demeny@geochem.hu

Üledékes kızetek stabilizotóp-geokémiája. Demény Attila MTA FKK Geokémiai Kutatóintézet demeny@geochem.hu Üledékes kızetek stabilizotóp-geokémiája Demény Attila MTA FKK Geokémiai Kutatóintézet demeny@geochem.hu Kaolinit vonal Tengeri üledékek Üledékes szulfidok: biogén szulfátredukció 32 S dúsulása a biogén

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen

Részletesebben

Bevezetés a földtörténetbe

Bevezetés a földtörténetbe Bevezetés a földtörténetbe 5. hét (hosszabbítás: még egy kicsit a lemeztektonikáról) İskörnyezet és ısföldrajz Japán, 2011. 03. 11.: Honshu keleti partjainál 8,9-es erısségő földrengés és cunami Japán,

Részletesebben

AZ ALSÓ-TRIÁSZ SZILICIKLASZTOS KÉPZİDMÉNYEK SZEREPE A RUDABÁNYAI VAS- ÉS SZÍNESFÉM-ÉRCESEDÉSEK LÉTREJÖTTÉBEN

AZ ALSÓ-TRIÁSZ SZILICIKLASZTOS KÉPZİDMÉNYEK SZEREPE A RUDABÁNYAI VAS- ÉS SZÍNESFÉM-ÉRCESEDÉSEK LÉTREJÖTTÉBEN MISKOLCI EGYETEM MŐSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR MIKOVINY SÁMUEL FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA A Doktori Iskola vezetıje: Prof. Dr. Dobróka Mihály, egyetemi tanár AZ ALSÓ-TRIÁSZ SZILICIKLASZTOS KÉPZİDMÉNYEK SZEREPE

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 2 . AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, MAgYARORSZÁgRA ÁTÚZÓDÓ RÉSZEiNEK FÖlDTANi FElÉPÍTÉSE 1. AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, AZ EgYES ElEmEK magyarországi FOlYTATÁSA Az Alpok (2.1.

Részletesebben

Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 10. 2007. Prekambrium. Oktatási segédanyag

Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 10. 2007. Prekambrium. Oktatási segédanyag Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 10. 2007 Prekambrium Oktatási segédanyag A prekambrium felosztása Proterozoikum 2500 millió év 542 millió év Archaikum 4000 2500 millió év Hadeikum >4000 millió

Részletesebben

Fejlõdéstörténet I. Szerkezetfejlõdés

Fejlõdéstörténet I. Szerkezetfejlõdés PELIKÁN PÁL: FEJLÕDÉSTÖRTÉNET I. SZERKEZETFEJLÕDÉS Fejlõdéstörténet I. Szerkezetfejlõdés Pelikán Pál A szerkezeti elemzésekből megállapítható a Bükköt felépítő földtani képződmények relatív rétegsorrendje,

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 4 V. A PElSO BlOKK geológiája 1. A PElSO BlOKK Nagyszerkezeti helyzet: A Pelso blokk a Rába-, Diósjenő- és Balaton-vonalak által határolt terület (4.1. ábra), mely a

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Magyarország földana és természeti földrajza

Magyarország földana és természeti földrajza Magyarország földana és természeti földrajza Dávid János főiskolai docens Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Szakmódszertani Tanszék Új tanulmányi épület 126-os szoba, 82/505-844 titkárság: 127-es szoba,

Részletesebben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04

Részletesebben

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL A légnyomás A földfelszín eltérı mértékő felmelegedése a felszín feletti légkörben légnyomás-különbségeket hoz létre.

Részletesebben

Varga A. 2011. A dél-dunántúli permokarbon képződmények: Hagyományos felfogás és rétegtani problémák. Mecsek Földtani Terepgyakorlat, Magyarhoni

Varga A. 2011. A dél-dunántúli permokarbon képződmények: Hagyományos felfogás és rétegtani problémák. Mecsek Földtani Terepgyakorlat, Magyarhoni Varga A. 2011. A dél-dunántúli permokarbon képződmények: Hagyományos felfogás és rétegtani problémák. Mecsek Földtani Terepgyakorlat, Magyarhoni Földtani Társulat Ifjúsági Bizottsága, Orfű, 2011. augusztus

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI PALEOZOOS ALSÓ-TRIÁSZ

A DÉL-DUNÁNTÚLI PALEOZOOS ALSÓ-TRIÁSZ Doktori (PhD) értekezés tézisei A DÉL-DUNÁNTÚLI PALEOZOOS ALSÓ-TRIÁSZ SZILICIKLASZTOS KŐZETEK KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI Varga Andrea Földtudományi Doktori Iskola, Földtan/Geofizika

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Magyarország földtana Budaii Tamás Konrrád Gyulla Egyetemi jegyzet földtudományi, geográfus és környezettudományi szakos hallgatók számára Dr. Budai Tamás egyetemi tanár Dr. Konrád Gyula egyetemi docens

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Kızettan Geokémiai Tanszék VARGA ANDREA. Készítette: Raucsikné Varga Andrea Beáta

Eötvös Loránd Tudományegyetem Kızettan Geokémiai Tanszék VARGA ANDREA. Készítette: Raucsikné Varga Andrea Beáta Eötvös Loránd Tudományegyetem Kızettan Geokémiai Tanszék DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS VARGA ANDREA A DÉL-DUNÁNTÚLI PALEOZOOS ALSÓ-TRIÁSZ SZILICIKLASZTOS KİZETEK KİZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI

Részletesebben

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess

Részletesebben

Rövid közlemények. A Balaton-felvidék földtani térképezése (1982-1999), avagy: kalapáccsal Lóczy Lajos nyomában

Rövid közlemények. A Balaton-felvidék földtani térképezése (1982-1999), avagy: kalapáccsal Lóczy Lajos nyomában 1 Földtani Közlöny 131/1-2, 285-289 (2001) Budapest Rövid közlemények A Balaton-felvidék földtani térképezése (1982-1999), avagy: kalapáccsal Lóczy Lajos nyomában BUDAI Tamás 1 - CSILLAG Gábor 1 1999 nevezetes

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Balatonfüredi Városi Értéktár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név:

Részletesebben

geofizikai vizsgálata

geofizikai vizsgálata Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési

Részletesebben

Javaslatok Magyarország földtani képzõdményeinek litosztratigráfiai tagolására

Javaslatok Magyarország földtani képzõdményeinek litosztratigráfiai tagolására A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, 2002 (2004), pp. 195 232. Javaslatok Magyarország földtani képzõdményeinek litosztratigráfiai tagolására Proposal for new lithosratigraphic units of Hungary

Részletesebben

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

Raucsik B., Varga A. A Szegedi Dolomit Formáció kőzettípusainak összehasonlítása a Papukhegységi kőzépső-triász dolomittal

Raucsik B., Varga A. A Szegedi Dolomit Formáció kőzettípusainak összehasonlítása a Papukhegységi kőzépső-triász dolomittal Raucsik B., Varga A. A Szegedi Dolomit Formáció kőzettípusainak összehasonlítása a Papukhegységi kőzépső-triász dolomittal In: Dályay Virág, Sámson Margit (szerk.) Tisia Konferencia. Konferencia helye,

Részletesebben

A budaörsi platform" (felső-ladin-alsó-karni) előtéri lejtőfáciese Veszprém környékén. A Berekhegyi Mészkő hajmáskéri alapszelvényének vizsgálata

A budaörsi platform (felső-ladin-alsó-karni) előtéri lejtőfáciese Veszprém környékén. A Berekhegyi Mészkő hajmáskéri alapszelvényének vizsgálata Földtani Közlöny 130/4, 725-758 (2000) Budapest A budaörsi platform" (felső-ladin-alsó-karni) előtéri lejtőfáciese Veszprém környékén. A Berekhegyi Mészkő hajmáskéri alapszelvényének vizsgálata Upper Ladinian-Lower

Részletesebben

Opponensi vélemény. Pécskay Zoltán: a K-Ar kormeghatározási módszer alkalmazása harmadidıszaki vulkáni területek geokronológiai kutatásában

Opponensi vélemény. Pécskay Zoltán: a K-Ar kormeghatározási módszer alkalmazása harmadidıszaki vulkáni területek geokronológiai kutatásában Opponensi vélemény Pécskay Zoltán: a K-Ar kormeghatározási módszer alkalmazása harmadidıszaki vulkáni területek geokronológiai kutatásában címő MTA doktori értekezésérıl Pécskay Zoltán a K/Ar geokronológia

Részletesebben

A Vértes délkeleti triász vonulatának rétegtani és szerkezeti felépítése

A Vértes délkeleti triász vonulatának rétegtani és szerkezeti felépítése A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, 2004 189 A Vértes délkeleti triász vonulatának rétegtani és szerkezeti felépítése Stratigraphy and structure of the southeastern Triassic range of the Vértes

Részletesebben

Az Óbányai Aleurolit Formáció k zettani és geokémiai vizsgálata a T047195 sz. OTKA kutatás zárójelentésének szakmai beszámolója

Az Óbányai Aleurolit Formáció k zettani és geokémiai vizsgálata a T047195 sz. OTKA kutatás zárójelentésének szakmai beszámolója Az Óbányai Aleurolit Formáció k zettani és geokémiai vizsgálata a T047195 sz. OTKA kutatás zárójelentésének szakmai beszámolója A kutatás el zményei, célja, elvi alapjai Hazánkban a Keleti-Mecsek jellegzetes,

Részletesebben

Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében

Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében Visnovitz Ferenc ELTE, Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető:

Részletesebben

A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján

A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján Simon István 2015. ELTE TTK Kőzettani és geokémiai tanszék Témavezetők: Dr. Józsa Sándor, ELTE TTK Dr. Szeberényi

Részletesebben

Láptalajok. telkesített láptalajok

Láptalajok. telkesített láptalajok Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Láptalajok felláp síkláp telkesített láptalajok Láptalajokról általában Az ország legkisebb elterjedéső

Részletesebben

EGY VÉDELEMRE ÉRDEMES MÉSZKŐ ELŐFORDULÁS A DUNA MENTÉN, BÁTA KÖZSÉGBEN

EGY VÉDELEMRE ÉRDEMES MÉSZKŐ ELŐFORDULÁS A DUNA MENTÉN, BÁTA KÖZSÉGBEN EGY VÉDELEMRE ÉRDEMES MÉSZKŐ ELŐFORDULÁS A DUNA MENTÉN, BÁTA KÖZSÉGBEN HÁGEN ANDRÁS 1 A b s z t r a k t Ezen tanulmány a földtudományi természetvédelem egy lehetséges célpontjáról íródott és alapvetően

Részletesebben

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) 10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

A Badacsonyi Borvidék földtani felépítése, szerkezete, talajai és ezek hatása a szőlőés bortermelésre

A Badacsonyi Borvidék földtani felépítése, szerkezete, talajai és ezek hatása a szőlőés bortermelésre A Badacsonyi Borvidék földtani felépítése, szerkezete, talajai és ezek hatása a szőlőés bortermelésre Készítette: Molnár Richárd Környezettan BSc szakos hallgató Témavezető: dr. Nagymarosy András Általános

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET A TALAJ HİMÉRSÉKLETE A talaj jelentısége a hımérséklet alakításában kiemelkedı: a sugárzást elnyelı és felmelegedı talaj hosszúhullámú

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302 Andrei Indrieş 1 AZ ERDÉLYI-SZIGETHEGYSÉG TERMÉSZETI PARK BEVEZETÉS A 75 000 hektáron elterülı Erdélyi Szigethegység Természeti Parkot 2003-ban nyilvánították védett területté. A Természeti Park három

Részletesebben

A Vértes délkeleti triász vonulatának rétegtani és szerkezeti felépítése

A Vértes délkeleti triász vonulatának rétegtani és szerkezeti felépítése A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, 2004 189 A Vértes délkeleti triász vonulatának rétegtani és szerkezeti felépítése Stratigraphy and structure of the southeastern Triassic range of the Vértes

Részletesebben

1. A dolgozat tárgya és célkitőzései

1. A dolgozat tárgya és célkitőzései Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola Germanisztikai Nyelvtudományi Doktori Program Juhász Márta A csolnoki nyelvjárás. Egy magyarországi német dialektus nyelvi

Részletesebben

Üledékképződés az óceánokban

Üledékképződés az óceánokban Üledékképződés az óceánokban ma és a földtörténeti múltban 180 Mév Haas János Eötvös Loránd Tudományegyetem Az óceáni üledékek kutatásának története Glomar Challenger kutatóhajó 170 ezer m fúrás 97 ezer

Részletesebben

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai

Részletesebben

AZ ALSÓ-TRIÁSZ SZILICIKLASZTOS KÉPZİDMÉNYEK SZEREPE A RUDABÁNYAI VAS- ÉS SZÍNESFÉM-ÉRCESEDÉSEK LÉTREJÖTTÉBEN

AZ ALSÓ-TRIÁSZ SZILICIKLASZTOS KÉPZİDMÉNYEK SZEREPE A RUDABÁNYAI VAS- ÉS SZÍNESFÉM-ÉRCESEDÉSEK LÉTREJÖTTÉBEN MISKOLCI EGYETEM MŐSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR MIKOVINY SÁMUEL FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA A Doktori Iskola vezetıje: Dr. Dobróka Mihály, egyetemi tanár AZ ALSÓ-TRIÁSZ SZILICIKLASZTOS KÉPZİDMÉNYEK SZEREPE

Részletesebben

Budai-hegys. hegység

Budai-hegys. hegység Budai-hegys hegység Budai hegység a Dunánt ntúli középhegysk phegység g legösszet sszetöredezettebb hegysége ge a Benta, az Aranyhegyi patak és s a Duna között k terül l el. Felépítése változatos: v mészkm

Részletesebben

Karbonátkızetek. Definíció

Karbonátkızetek. Definíció Karbonátkızetek Definíció Az üledékes kızetek 10-15%-a Karbonáttartalom > 50% nem kizáró ok a törmelékes kızetekkel szemben (eltérı lehatárolás) kevés kivétellel üledékgyőjtın belül képzıdik az eredeti

Részletesebben

A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC

A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis Akadémiai doktori értekezés tézisei HORVÁTH FERENC Budapest 2007 I. A kutatás célja és tematikája A kutatásokat összefoglaló

Részletesebben

Találkozz a Tudóssal! A geológus egy napja. A hard rock-tól a környezetgeokémiáig

Találkozz a Tudóssal! A geológus egy napja. A hard rock-tól a környezetgeokémiáig Találkozz a Tudóssal! A geológus egy napja. A hard rock-tól a környezetgeokémiáig www.meetthescientist.hu 1 26 ? ÚTKERESÉS?? Merre menjek? bankár fröccsöntő?? politikus? bogarász?? jogász? tudományos kutató

Részletesebben

Kutatási jelentés. Vid Gábor. 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl. 2012. február 13.

Kutatási jelentés. Vid Gábor. 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl. 2012. február 13. Kutatási jelentés Vid Gábor 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl 2012. február 13. 1. Bevezetés 2009. január 5-én kértem, és 2009. február 27-én 55-6/2009

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 9 X. A magyarországi PAlEOgÉN ÉS legalsó-miocén 1. BEVEZETÉS Magyarországon paleogén és legalsó-miocén képződmények két egymástól elkülönülő területen, és két különböző

Részletesebben

mikroflóra makrofauna elemek palinomorfa vizsgálatokra termikus érettsége rönt- gendiffrakciós, termikus és geokémiai nehézásvány vizsgálatok

mikroflóra makrofauna elemek palinomorfa vizsgálatokra termikus érettsége rönt- gendiffrakciós, termikus és geokémiai nehézásvány vizsgálatok Zárójelentés OTKA azonosító: 62468 Típusa: K A pályázat címe: A Mecseki-és a Villány Bihari-zóna ősföldrajzi viszonyainak feltárása a felső-triász középső-kréta képződmények sokoldalú elemzése alapján

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 7 V. A TiSiA 1. A TiSiA-ElmÉlET EREDETi ÉS mai FORmÁJÁBAN Az eredeti Tisia-elmélet A XX. sz. 20-as éveinek végén Prinz Gyula kolozsvári földtan-professzor alkotta meg:

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 5 V. A DÉl-AlPOK ÉS A DNARDÁK ÉSZAK-mAgYARORSZÁg FOlYTATÁSA (BÜKK, UPPONY- ÉS Szendrői-EgYSÉg) 1. AZ ÉSZAK-mAgYARORSZÁg PAlEOZOOS RÖgÖK (UPPONY- ÉS Szendrői-g.) Nagyszerkezeti

Részletesebben

2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL

2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

MEDERFELMÉRÉS GEOFIZIKAI MÓDSZEREKKELM

MEDERFELMÉRÉS GEOFIZIKAI MÓDSZEREKKELM MEDERFELMÉRÉS GEOFIZIKAI MÓDSZEREKKELM ELTE Geofizikai Tanszék Geomega Kft. Budapest Dr. Tóth T Tamás ELİAD ADÁSVÁZLAT Egyenáram ramú elektromos mérésekm Szeizmikus (akusztikus) mérések Radar (elektromágneses)

Részletesebben

Rövid közlemény. Ízesítő a permi Bodai Agyagkő Formáció őskörnyezeti rekonstrukciójához: kősó utáni pszeudomorfózák a BAT 4 fúrás agyagkőmintáiban

Rövid közlemény. Ízesítő a permi Bodai Agyagkő Formáció őskörnyezeti rekonstrukciójához: kősó utáni pszeudomorfózák a BAT 4 fúrás agyagkőmintáiban Rövid közlemény Ízesítő a permi Bodai Agyagkő Formáció őskörnyezeti rekonstrukciójához: kősó utáni pszeudomorfózák a BAT 4 fúrás agyagkőmintáiban MÁTHÉ Zoltán 1 VARGA Andrea 2 1 Mecsekérc Környezetvédelmi

Részletesebben

SMARAGD-GSH Kft. 1114 Budapest Villányi út 9.

SMARAGD-GSH Kft. 1114 Budapest Villányi út 9. Székvölgyi Katalin Gondár Károly- Gondárné Sıregi Katalin- Weiser László 1114 Budapest Villányi út 9. KARSZTOS VÍZBÁZIS SÉRÜLÉKENYSÉGI VIZSGÁLATA 1. Bevezetés A Víz Keretirányelv célja, hogy vízgyőjtıszinten

Részletesebben

A KEHIDA-ZALAUDVARNOKI TERÜLET MÉLYFÖLDTANI VISZONYAI

A KEHIDA-ZALAUDVARNOKI TERÜLET MÉLYFÖLDTANI VISZONYAI A KEHIDA-ZALAUDVARNOKI TERÜLET MÉLYFÖLDTANI VISZONYAI KŐHÁTI ATTILA* (z ábrával) Összefoglalás : A DNy-Dunántúlon, a nagylengyeli területtől ÉK-re levő kehida zalaudvarnoki terület földtani felépítése

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az

Részletesebben

Horváth Mária: Földtörténet gyakorlat IV. 2007

Horváth Mária: Földtörténet gyakorlat IV. 2007 Horváth Mária: Földtörténet gyakorlat IV. 2007 Kainozoikum Környezettan és környezettudomány szakos hallgatók részére Oktatási segédanyag İsföldrajz (www.humboldt.edu) Paleogén Határai: 65.5-23.0 m év

Részletesebben

A Föld folyamatai. Atmoszféra

A Föld folyamatai. Atmoszféra Földtan A Föld folyamatai Atmoszféra A karbon-kőzet ciklus E_ki E_be E_föld_ki Exogén energiaforrás - fúziós energia Endogén energiaforrás - maghasadás, tárolt energia ÁSVÁNYOK Az ásványok olyan, a

Részletesebben

14. elıadás ÜLEDÉKES KİZETEK

14. elıadás ÜLEDÉKES KİZETEK 14. elıadás ÜLEDÉKES KİZETEK AZ ÜLEDÉKES KİZETEK A Föld felszínén, vagy a felszín közelében képzıdnek laza üledékek konszolidációja során. Az üledékes kızetek képzıdési folyamata a mállás, szállítás, üledékképzıdés

Részletesebben

Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében

Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében Juhász Ágoston tudományos

Részletesebben

A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN

A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN Készítette: Freiler Ágnes II. Környezettudomány MSc. szak Témavezetők: Horváth Ákos Atomfizikai Tanszék Erőss Anita Általános és

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

Kardosréti Mészkő (Bakonybél, Kőris-hegy): Nagy méretű onkoid, kagylóhéjjal a magjában, körülötte mikrites mátrixban kisebb onkoidok. (20.

Kardosréti Mészkő (Bakonybél, Kőris-hegy): Nagy méretű onkoid, kagylóhéjjal a magjában, körülötte mikrites mátrixban kisebb onkoidok. (20. Kardosréti Mészkő (Bakonybél, Kőris-hegy): Csiga- és kagylómetszetek, kis méretű onkoidok mikrites mátrixban. (20X) Kardosréti Mészkő (Bakonybél, Kőris-hegy): Nagy méretű onkoid, kagylóhéjjal a magjában,

Részletesebben

1. Termelı, felelıs, győjtı adatai 1. Név Mecseki Szénbányák Vállalat 2. Kapcsolattartó neve. Hulladék / melléktermék felmérés

1. Termelı, felelıs, győjtı adatai 1. Név Mecseki Szénbányák Vállalat 2. Kapcsolattartó neve. Hulladék / melléktermék felmérés Hulladék / melléktermék felmérés Adatszolgáltató 1. Adatszolgáltató neve Weprot Kft. 2. Kapcsolattartó neve Elérhetıség 3. Település Dabas 4. Utca, házszám Kör utca 6/A 5. Irányítószám 2372 6. Telefon/fax

Részletesebben

A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA

A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA SZÉNKŐZET JUHÁSZ ANDRÁS* (3 ábrával) Összefoglalás: A szénkőzettani vizsgálatok céljául elsősorban a barnakőszéntelepek várható kiterjedésének

Részletesebben

A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók

A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók Az éghajlati modellek értékelése és A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu) Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Az éghajlatváltozás tudományos alapjai az IPCC

Részletesebben

Zárójelentés a. Szárazulati és tengeralatti üledékhézagok elkülönítése a Dunántúliközéphegység alsó- és középső-kréta rétegsoraiban c.

Zárójelentés a. Szárazulati és tengeralatti üledékhézagok elkülönítése a Dunántúliközéphegység alsó- és középső-kréta rétegsoraiban c. Zárójelentés a Szárazulati és tengeralatti üledékhézagok elkülönítése a Dunántúliközéphegység alsó- és középső-kréta rétegsoraiban c. OTKA projektről Bevezetés Az üledéksorok hézagosságának két fontosabb

Részletesebben

TISIA. Konferencia. A rendezvény támogatói: Szervezők: Pécs, 2015. február 27-28.

TISIA. Konferencia. A rendezvény támogatói: Szervezők: Pécs, 2015. február 27-28. A rendezvény támogatói: TISIA Konferencia Szervezők: Pécs, 2015. február 27-28. TISIA KONFERENCIA kiadványa 2015. február 27-28. Szervezők: Magyarhoni Földtani Társulat Dél-Dunántúli Területi Szervezete

Részletesebben

A Neotethys-óceán akkréciós komplexumának maradványai Észak-Magyarországon

A Neotethys-óceán akkréciós komplexumának maradványai Észak-Magyarországon 141/2, 167 196., Budapest, 2011 A Neotethys-óceán akkréciós komplexumának maradványai Észak-Magyarországon HAAS János 1, KOVÁCS Sándor 1, PELIKÁN Pál 2, KÖVÉR Szilvia 1, GÖRÖG Ágnes 3, OZSVÁRT Péter 4,

Részletesebben

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Völgyesi Péter 1 *, Jordán Győző 2 & Szabó Csaba 1 *petervolgyesi11@gmail.com, http://lrg.elte.hu 1 Litoszféra Fluidum Kutató

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

Magyarország felszíni képzõdményeinek földtana

Magyarország felszíni képzõdményeinek földtana Magyarország felszíni képzõdményeinek földtana Magyarázó Magyarország földtani térképéhez (1:500 000) Szerkesztette: KERCSMÁR Zsolt Írta: BUDAI Tamás, CSILLAG Gábor, KERCSMÁR Zsolt, SELMECZI Ildikó, SZTANÓ

Részletesebben

ÉS ÁGAZATI EREDMÉNY DIFFERENCIÁLTSÁGA UDOVECZ GÁBOR dr. KERTÉSZ RÓBERT BÉLÁDI KATALIN dr.

ÉS ÁGAZATI EREDMÉNY DIFFERENCIÁLTSÁGA UDOVECZ GÁBOR dr. KERTÉSZ RÓBERT BÉLÁDI KATALIN dr. DIFFERENTIATION OF COSTS AND RETURNS IN AGRICULTURAL BRANCHES UDOVECZ, GÁBOR KERTÉSZ, RÓBERT BÉLÁDI, KATALIN Keywords: median costs and scatter, market dominating farms, investment return ratio, differentiation

Részletesebben

CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS

CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS A CIB Elemzés összes publikus anyaga a következı internetes címen is elérhetı: http://www.cib.hu/maganszemelyek/aktualis/elemzesek/index Továbbra is lehetséges a magyar

Részletesebben

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé

Részletesebben

Alkalmazott talajtan IV. Histosols Anthrosols Technosols Leptosols Vertisols Fluvisols

Alkalmazott talajtan IV. Histosols Anthrosols Technosols Leptosols Vertisols Fluvisols Alkalmazott talajtan IV. Histosols Anthrosols Technosols Leptosols Vertisols Fluvisols Histosol (Szerves talajok) Szerves talaj anyag (organic material) Az alábbi két követelménybıl legalább egyet kielégít

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

AMMONITESZ Tanösvény. Villányi Templom-hegy

AMMONITESZ Tanösvény. Villányi Templom-hegy AMMONITESZ Tanösvény Villányi Templom-hegy 1 Tanuljunk a természetben! Kirándulásra hívjuk meg az iskolásokat, turistákat, családokat, természetbarátokat tanösvényünkre, amelyet Dél-Baranyában, a Villányi

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

század 70-es éveiben, tehát nem is olyan régen, több mint 300 fúrással kutatták meg a Csordakút nagyegyházai paleogén medence kőszéntelepeit, de a

század 70-es éveiben, tehát nem is olyan régen, több mint 300 fúrással kutatták meg a Csordakút nagyegyházai paleogén medence kőszéntelepeit, de a Opponensi vélemény Fodor László Imre: Mezozoos-kaniozoos feszültségmezők és törésrendszerek a Pannon medence ÉNy-i részén módszertani és szerkezeti elemzés című akadémiai doktori értekezéséről Magyarország

Részletesebben

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. április 8-9. A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata Bodor Petra 1, Erőss Anita 1, Mádlné Szőnyi Judit 1, Kovács

Részletesebben

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának

Részletesebben

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte.

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte. Bevezetés ezetés a kőzettanba 6. Üledékes kőzetek Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu

Részletesebben

SZÉLERÓZIÓS VIZSGÁLATOK NYÍREGYHÁZA KÖRNYÉKÉN

SZÉLERÓZIÓS VIZSGÁLATOK NYÍREGYHÁZA KÖRNYÉKÉN Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék SZÉLERÓZIÓS VIZSGÁLATOK NYÍREGYHÁZA KÖRNYÉKÉN Készítette: Orosz István Dávid III. évfolyam Földtudományi

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI

A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI 1 Virág Margit, 2 Dr. Szűcs Péter, 1 Lakatos Attila, Mikó Lajos 1 VIZITERV Environ

Részletesebben

A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése

A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése 1. A kutatás körülményei, személyi kérdései, előrehaladása A négyéves OTKA-kutatás 2003 elején kezdődött. 2003-ban a projekt alapvető részét

Részletesebben

A Bodai Aleurolit Formáció törmelékes kõzettípusainak ásványtani, kõzettani és geokémiai jellemzõi

A Bodai Aleurolit Formáció törmelékes kõzettípusainak ásványtani, kõzettani és geokémiai jellemzõi Földtani Közlöny 136/2 (2006) Budapest A Bodai Aleurolit Formáció törmelékes kõzettípusainak ásványtani, kõzettani és geokémiai jellemzõi Mineralogical, petrological and geochemical characteristics of

Részletesebben

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ 17. évfolyam 1. szám 2010.augusztus VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa A Vííz Kerrettiirrányellv 2009..

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben