ÁSVÁNYOK VILÁGA TÁJUNK MADARAI

Átírás

1 A DEBRECENI DÉRI MÚZEUM ÁLLANDÓ TERMÉSZETTUDOMÁNYI KIÁLLÍTÁSAI ÁSVÁNYOK VILÁGA TÁJUNK MADARAI 1999

2

3 A debreceni Déri Múzeumi állandó természettudományi kiállításai Ásványok világa -Tájunk madarai Déri Múzeum Debrecen, 1999 A kiadvány a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült

4 A vezetőt írták: dr. Lovas Márton T. Horváth Ildikó Szerkesztette: T. Horváth Ildikó Lektorálta: dr. Juhász Lajos Illusztráció^ Francz Vilmos Ákos Címfotó: dr. Juhász Lajos Hátsó borító: Lukács Tihamér Felelős kiadó: dr. Selmeczi László megyei múzeumigazgató ISBN Nyomda: Priiit-Plusz nyomdaipari Bt. Debrecen

5 Tartalom A Déri Múzeum természettudományi gyűjteményének története Ásványok világa World of the Minerals Mineralienwelt В тире тинералов Tájunk madarai Birds of our region Vögel unserer Region ПТИЦЫ нашего края

6

7 A Déri Múzeum természettudományi gyűjteményének története A Déri Múzeumba az első jelentősebb természettudományi gyűjtemény Déri Frigyes jóvoltából került, aki október 18-án járt először Debrecenben, s ekkor ajándékozta gyűjteményeit a városnak, igy az ásványtani-, és őslénytani anyagot is, melyek ausztriai, németországi, csehországi lelőhelyekről származnak. Szakember hiányában ezek a gyűjtemények sokáig raktárban voltak, az anyag nem gyarapodott. Sőregi János múzeumőr, később a múzeum igazgatója kezdett régészeti munkája mellett természettudományi gyűjteményt összeállítani. Ez az anyaga Hortobágy madárvilágát reprezentáló kiállításként a hortobágyi csárda három szobájában a II. világháborúig 750 darabra nőve fogadta az érdeklődőket. A növénytani gyűjtemény kialakítását Ötvös János 1954-ben kezdte el. Elsősorban Hajdú-Bihar megye lágyszárú növényeit tartalmazza, melyek közül azóta többet védetté nyilvánítottak (pl. tátogó kökörcsin, tavaszi hérics, stb.) A zoológiai gyűjteményben a darabszámot tekintve legnagyobb a rovargyűjtemény, amely a Hortobágy, a bihari szikesek, a debreceni Erdőspuszták rovarvilágát reprezentálja. Gyűjtését ugyancsak Ötvös János kezdte. Ebben a gyűjteményben számos olyan faj található, amelyeknek az egyedszáma a gyűjtés időszaka óta rendkívül megcsappant, illetve azóta védetté nyilvánították. Ez a gyűjtemény az egykori és mai élőhelyek faunájának összehasonlítását teszi lehetővé. Az entomológiai gyűjteménynek leginkább látványos része a Debrecen, és környéke lepkefaunáját bemutató anyag. A zoológiai gyűjtemény része a madártojás-gyűjtemény is melyben a hazai fajok szerényebb részt képviselnek, nagyobb részét a Siroki Zoltán gyűjteményéből hozzánk került exotikus madártojások adják. A madárgyűjtemény 5

8 250 darabot számlál. Legrégebbi része az egykori hortobágyi kiállításból származik. Dia-tár egészíti ki gyűjteményünket, melyben a megye élővilágát bemutató képek vannak, valamint itt található a Soó Rezső akadémikus által ajándékozott anyag is. Ez a gazdag anyag igen jól használható az oktatásban is. 6

9 Ásványok világa í\z ásványvilág megismerésének vágya a XIX. század eleje óta dokumentálliató Debrecenben ban tér haza Kerekes Ferenc, a Kollégium tanára külföldi útjairól és ajándékozza madár-, rovar-, és ásvány- gyűjteményeit az Alma Maternak. Ekkor diákoskodik itt Szőnyi Pál, aki később egész élete munkájával összegyűjtött ásványgyűjteményét hagyatékozza iskolájára. Ez a rendkívül gazdag gyűjtemény 1878-ban kerül Debrecenbe, 6336 válogatottan szép ásványt és duplumot tartalmazott, ez utóbbit a liagyatékozó a Kollégium vidéki elemi iskoláinak szánta. A gyűjteményeket nemcsak a diákság, hanem 1880-tól vasárnaponként a lakosság is megtekinthette, hogy a tanulást ne zavarják a látogatók. A Debreceni Városi Múzeum megalakulásakor, 1902-ben az alapító Löflcovics Arthur ásványokat is adományozott október 18-án Déri Frigyes először látogatott Debrecenbe, hogy gyűjteményeit a később róla ehievezett múzeum számára átadja. Ebben a hatalmas értékű műtárgy-gyűjteményben ásvány-, és őslénytani ritkaságok is voltak. Sajnos az ásványtani anyag a történelem viharaiban jórészt megsemmisült. Miket nevezünk ásványoknak, hogyan határozhatjuk meg őket? Az ásványok a földkéreg szilárd, egynemű (homogén), kristályos állapotú, természetes eredetű építőkövei, melyek olvadékokból, vagy vizes oldatokból keletkeztek. Állandó kiállításunk 1984-ben a "Szőnyi Pál Asványgyűjtő Kör" akkori teljes tagsága ajándékaiból nyílt meg. Azóta gyűjteményünk további ajándékokkal, gyűjtéssel gyarapodott, igy Magyarország, és a Kárpát-medence legszebb ásványait tudjuk bemutatni. A kiállítást 6 vitrinben helveztük el. 7

10 Az I. sz. vitrinben a dombor-térkép a hazai lelőhelyeket mutatja. A térkép alatt egy rendkívül szép tüsaragonit látható Dorogról. Az esztergomi barnakőszén-medencében a dorogi bányászat felső-triász korú mészkőben kisebb-nagyobb haí adékokat, üregeket tárt fel. Az itt feltörő forró vizes oldatokból egyes helyeken 20 cm vastag durvakristályos kalcitréteg, ezen 2-4 cm vastag borsárga kalcitréteg, majd szalagos-rostos kalcit, végül tüsaragonit halmazok nőttek. Az aragonit, kalciumkarbonát, álhatszöges kristályokat képez, cseppkő-szerű megjelenésű. A kiállított példány rendkívül finom tűs képződésű, ritka megjelenésű. Törékenysége miatt épségére nagyon kell vigyázni. Aragonit gyakran képződik barlangokban, ásványos erekben, és hévizekből. A II. sz. vitrinben számos érdekesség, és ritkaság látható: Debrecen környékén az Erdőspuszták nyírvizek járta mocsaras részein baktériumos működés hozza létre a gyepvasércet. Nyírábrány, Bagamér, Álmosd, Kókad, Nagyléta községek határán átfolyó Daru-ér és a beléje torkolló, valamint a vele párhuzamos völgyek holocén (Jelen-kori) üledékkel kitöltött mocsaras lapályain is felfedezhetjük. Előfordulása minden szabályszerűséget nélkülöz, de leginkább régi patakmederhez kötött. Ezeken a helyeken a baktériumok élettevékenysége következtében mint vashumátkarbonát válik ki. Színe rozsdavörös. A kis vasborsók gömbhéjas szerkezetűek és időnként nagyobb tömbökbe cementálódnak össze. Itt állítottuk ki a Zempléni hegység lelőhelyeiről származó ásványokat. A Tokajtól -Eperjesig nagyjából Dél-Észak irányba húzódó összefüggő vonulatnak a Magyarországra eső részét nevezzük Zempléni hegységnek. Keleten a Bodrog, nyugaton a Hernád-Szerencs völgye határolja. A Debrecenhez mintegy 100 kilométernyire fekvő hegység az ásványgyűjtők egyik kedvelt területe. Vulkáni hegyei a paleo-mezozoós alaphegységre települtek az új harmadidőszakban, így hazánk legfiatalabb vulkáni képződményei. Riolittufa rétegei több száz méter vastagságúak, melyekre kovás üledékek települtek, amit az újból meginduló 8

11 vulkáni tevékenység andezit-tufa szórással terített be. Erre rakódott le a hatalmas vastagságú egyenletes alkotású piroxénandezit, ami az egész hegységet alkotja. A szarmatakor végén (14 millió éve) riolit kitörések voltak, melyek Erdőbénye, Erdőhorváti, Telkibánya, Pálháza környékén figyelhetők meg. Ugyancsak ennek a kornak az utóvulkáni működése az un. hidrotermális tevékenység, ami létrehozta a telkibányai arany-ércesedést és a kaolfnosodást, pl. Hollóházán, Fűzérradványban, Végardón, Szegilongon, Mádon, Sárospatakon, stb. Gyűjteményünk értékes része az andezitüregekben képződött fekete bársony-szerű mauritzit, melyet Mauritz Béláról, a nagy magyar geológusról neveztek el. Erdőbényén a Mulató-hegy piroxénandezit kőfejtőjében került elő ez az üregek belsejében keletkező kékesfekete, fénytelen, tompán bársonyos ásvány. Megkarcolva karca sárgásbarna, enyhe zöld árnyalattal. Felülete a beszáradó gél sajátosságait mutatja, (parkettázott). Mikroszkóp alatt szalmasárga lemezei áttetszőek. Vegyi elemzése azt mutatja, hogy az alumínium, vas, mangán, magnézium és a kalcium oxidjainak a keveréke. Megyaszó és Telkibánya lelőhelyeiről származnak a faopálok és az opál változatok. Az opálosodás folyamata során a szliciumoxid tartalmú oldatok átitatják a beléjük kerülő faágakat, vagy akár egész fatörzseket, melyek így opálosodott fává, majd faopállá alakulnak. A megyaszói Nagyrépás-hegyen felsőpannon rétegből ( 2,5 millió éve) nyírfa, tölgyfa faopálok kerültek elő. Erdőbénye, Erdőhorváti, Árka, Boldogkőváralja, Bodrogkeresztúr, Abaújszántó környékén mindenütt találunk opál és kvarc változatokat. Ezek közül bemutatunk kalcedon, mohaachát és jáspis-kalcedon változatokat. Ezek mind a kvarc mikrokristályos változatai, melyeket erős nagyításban vizsgálva szemcsés, rostos szerkezeteket figyelhetünk meg. A kalcedon látszólag a leginkább homogén, adszorbeált vizet is tartalmaz. Az achát szalagosán színeződött kalcedonfajta. Főként vasoxidos festékanyagok ritmikus kicsapódása okozza a vörös, barna szűieződésű sávokat. A jáspis kevésbé szálas finoman szemcsézett kvarcváltozat, 9

12 színe túlnyomóan vörös, de van szürke, sárga, kék is. A mochaacliát mohaszerű zárványokat tartalmazó kalcedon. Megcsiszolva ezeket az un. kriptokristályos (rejtettkristályos) kvarcváltozatokat, rendkívüli, szmte absztrakt színek tűnnek elő. Fontos ásvány volt a kőkorszaki emberek (i.e tói) életében az obszidián, melyből nyühegyeket, lándzsahegyeket, késeket készítettek. A vulkáni üveg igencsak alkalmas volt ezeknek az eszközöknek az elkészítéséhez, mivel "kagylósán", azaz élesen törik. Apró-szemcsés változata a marekanit, anüt a Tokaji hegy északi oldalán perlitból lehet gyűjteni. A középkori Magyarország fontos aranybányája volt Telkibánya. Első írásos adatunk 1341-ből említi az itteni aranybányászatot ben Nagy I<ajos király a bányavárosok sorába emeli ben az ötödik a felsőmagyarországi bányavárosok sorában között szünetel a bányák működése. Ekkor Mária Terézia elrendeli a bányák újra megnyitását, de kevés és zavaros adat áll rendelkezésünkre azok további működéséről. A terület a kárpáti fiatal arany-ezüst ércesedést képviseli. Legértékesebb kőzete a kálitrachit, amelyhez az ércesedési folyamat is kapcsolódik. Itt teléres kifejlődésű, azonban nem egy szélesebb telérben, hanem 14 vékony, párhuzamos hasadékot tölt ki. Sokszor csupán zsinór vastagságú. Mmdegyik telér vastagsága az 1 méter alatt marad arany tartalmú kvarc kitöltéssel. Ma máiké vesét tudunk a leművelt telérek ásványairól. A termésarany mellett antimonit, sziderit, cervantit, alunit, valamint kvarc és opál változatok fordulhattak elő. Megállapítható az is, hogy az arany elsődlegesen vasszultidokban fordult elő, ezt bizonyítja, hogy csupán limonitosodott telér anyagokat találunk. Az itteni kvarc változatok közül a felszmen még gyakran, főként nagyobb zivatarok után találhatunk teljesen víztiszta hegyi kristályokat, ez a kvarc legszebb változata. Az a hiedelem kapcsolódik hozzá, hogy viselőjét megó\ ja a betegségektől. AIII.sz. vitrinben Makiári Tibor ( ) rendkívül szép, látványos ásványokból álló hagyatékát helyeztük el. A Pro Museo Déri (A Déri Múzeumért.) kitüntetettje legszívesebben romániai, 10

13 erdélyi lelőhelyekről származó ásványokat gyűjtött, de szlovák, bolgár, lengyel, madagaszkári ásványok is vannak gyűjteményében. Az erdélyi ásványok az ólom, ezüst, arany bányák un. kisérő ásványai, melyek sokszorosan látványosabbak, mint a bányászott fémek. Igen szép kristály-csoportjait láthatjuk a puha, szürke fénuiek, az antimoiiiüiak. Kettős lánc-alakú kristályrácsok építik fel. Ezért kristályai könnyen görbülnek. Színe ólomszürke, fémfényű, levegőn hamar fénytelenné válik. Az erdélyi Gutinhegység arany, és ezüst bányáiban különösen szép kifejlődésű kristályai gyakoriak. Az ókorban a római nők ezt használták szemöldök-ceruzának. Halványrózsaszín szülével nagyon feltűnő a rózsakvarc, de még inkább a maiiganokalcit, vagy rodokrozit. Málnaszúiű kristályai romboéderesek, aprószemcsésen bekérgeződést is alkot. Az utó\aúkáni hidrotermás (forró vizes) keletkezésű érctelérek ásványa. Erdélyben Kapnikbáiiya, Nagybánya környéke legfőbb keletkezési helye. A bankjegyvizsgáló lámpa ultraibolya fényében kékes színben vüágít (fluoreszkál) a fluorit, vagy folypát. Ezt a jelenséget róla nevezték el. Nevét a benne lévő nagyon agresszív halogén (sóképző) elemről a fluorról kapta. A kohászatban az olvadáspont csökkentésére adagolják a kohókba, üinen kapta a folypát nevet. A vegyiparban fluorsav, zománc- opálüveggyártásra, az optikai iparban víztiszta fluoritból különleges lencséket készítenek. Gyönyörűek a barit különböző színű változatai.ez is jellegzetesen hidrotermás érctelepeken képződött ásvány. Kristályamak alakja jellegzetesen utal a szakemberek számára a keletkezés körülményekre. Üvegfényű, gyakran szüitelen, de sárgás, barna, kékes, vagy vöröses színű is lehet. Talán egyik legszebb kristályos kifejlődését az erdélyi Gutin-hegység Felsőbányán művelt ércteléreiben találjuk. Hazánkban a Velencei-hegységben Sukoró mellett fordul elő kisebb mennyiségben, de Gyöngyösorosziban és a Börzsönyben is megtalálható. "Súlypát" neve arra utal, hogy a mélyfúrások öblitőiszapjának nehezítésére használják, de készül belőle barit-fehér festék is. Rendkívüli a galeniten (ólomérc) nőtt kalcit kristálycsoport is ebben a gyűjteményben.. 11

14 A IY számú vitrinben Recsk, Mátraszentimre, Gyöngyösoroszi bányáiból származó ásványok vannak. Ezek a bányák mára kimerültek, vagy gazdaságtalanná vált a bányászat, így az innen begyűjtött ásványok muzeális, tudományos értéke megnőtt. A Mátra-hegység fő tömegében a középső-miocénban, mintegy 18 millió éve kezdődött és 4-5 millió évig tartó andezites vulkáni kitörések eredményeként jött létre. A hegység peremén azonban idősebb eocén kori 50 millió éves andeziteket is találhatunk. Különös sárgás színével feltűnő a pirit és a kalkopirit. A hozzánemértők időnként aranynak vélik, pedig csupán vasszulfid kristályok csillognak kezükben. A pirit kristályok között leggyakoribb a kocka alakú, a krisztallográfusok által piritoédemek nevezett forma. Lapfelületei nagyító alatt sávozottak, rostozottak. Gyakori az iker-kristályok képződése. A legszebb az un. vaskeresztiker. Acéllal megütve szikrázik, tehát kemény, levegőn könnyen oxidálódik. A leggyakoribb ércásvány, majdnem minden magmás eredetű ércesedésben megtalálható, igazi elterjedése azonban a hidrotermális ércesedés. Európában Spanyolországban vannak a legnagyobb lelőhelyei. 53,4 %-os kéntartalma miatt ként állítanak elő belőle. A hevítés után visszamaradó piritpörk polirozóanyagként és festékgyártásra alkalmas. A kalkopirit vagy rczkovand kémiailag réz-vasszulfit. Széles hőmérsékleti tartományokban keletkezik. Színe világossárga, mely aranysárgára változik. Karca zöldesfekete. Magas (34,5 %) réztartalma niiatt a legfontosabb ércásványok egyike. Vörös színükkel a jáspopálok a másili feltűnő csoport. A kalcitok számos változata, pl. ágyupát láthatók itt. A kalcit, vagy mészpát kémiailag kalciumkarbonát, sok száz kristályformáját ismerjük. Nincs is más hozzáfoghatóan változatos megjelenésű ásvány. Kristályainak termete a kristályosodás hőmérsékletétől és a társoldatoktól függ. Lemezes, romboéderes, hegyes romboéderes, ágyupát, szkalenoéder formák lehetnek. Gyakoriak az ikerkristályok. A víztiszta kalcitot izlandi pátnak nevezzük. Színtelen és enyhén színezett változatokat is találhatunk. Forrásvizekből válik ki a borsókő. Sekélyteiigeri hullámveréses partokon képződik az aprógömbös oolit v. tojáskő. A mészkő-hegységek barlangjaiban 12

15 pedig a cseppkő. Gazdasági jelentősége nagy a tömör kristályos mészkőnek és a belőle kialakult márványnak. Látványosak a vegyes ásványcsoportok, mint a kalcit-galenitkalkopirit, vagy a pirit-ametiszt-kalcit csoportok. Szedjek a Ristszínű és lila árnyalatú ametisztek, melyek a sziliciumdioxid, azaz a kvarc jól kristályosodott változatainak egyike. Színét hevítésre megváltoztatja, esetleg színtelenné válik. Gyöngyösoroszi mellett ismert lelőhelyei: Selmecbánya, Körmöcbánya, I^pnikbánya és az Erdélyi Érchegység számos bányahelye. Legnagyobb kristályai Braziliából és Umguay-ból kerültek elő. Érdekessége, hogy a rómaiak azt tartották róla, hogy viselőjét megóvja a részegségtől, lakomáikon ezért a boros kehelybe ejtették. Neve a görög "amethyen" szóból származik, ami azt jelenti, hogy "nem részegnek lenni". A korai kereszténység idején a tisztaság és a tiszta élet szimbóluma, ezért a püspöki ékszerek díszítője. Az V sz. vitrinben a Dunántúl fontos ásványai láthatóak. Dorog, Tatabánya, Úrkút, Dunabogdány, Pécs, tehát a Dunántúli középhegység és a Mecsek hegység ásványainak legszebb képviselői. A Dunántúli középhegység Keszthelytől a Dunakanyarig többnyire a földtörténeti középkor üledékeiből épült fel, a millió évvel ezelőtti időszakban. Kivétel a Visegrádi hegység, amely vulkáni anyagú és a Velencei hegység, ami ókori gránitfelnyomulás, illetve eocén kori (65 m. éve) andezitvulkánosság eredménye. Régebben a Dunántúli középhegységet röghegységnek tekintették, manapság egyre több kutató úgy gondolja, hogy töréses szerkezete torlódásos úton alakult ki. Világritkaság a Tatabányától keletre nyitott csordakúti szénbányából előkerült mézkő vagy inellit, mely a szervetlen és szerves ásványok közötti átmenetnek tekinthető. Magyar nevét mézszműen áttetsző dipúamis alakú kristályairól kapta. Világhírét ritkasága mellett itteni nagyméretű kristályainak is köszönheti. Kísérő ásványa a gipsz és az alumiiiit, melynek fehér színe szinte világít. Ipari jelentőségű az úrkuti mangán vagy pszilomelán. Gömbös-öves, vagy sugaras gélszerkezet jellemzi, melyben erős nagyítással finom szemcsékből álló kristályos szövedék ismerhető fel. Színe feketés barna, enyhén fémfényű. Karca barnásfekete. 13

16 Keletkezése sekélytengeri oolitos (gömbhéjas) felhalmozódásában, fontos szerepük van a mikroorganizmusoknak. Különlegesen fejlett dolomit-kristálycsoport került elő Zsámbékról. Kristályai egyszerűbbek mint a kalcitéi, általában szürke, barna színűek, de vannak áttetsző üvegféiiyűek is. A dolomit a Bakonyban, Vértesben, Budai hegységben és a Bükkben hegységet alkot. Kémiailag kalcium-magnéziumkarbonát. Ásványtani érdekesség a Dunabogdányból származó chabazit, ez a zeolitásvány. Különleges kristályszerkezete molekulaszűrőként működik, mert csak az egyenes láncú paraffinokat engedi át. Színe jellegzetesen sárga, sárgásvörös, üvegfényű. Kiállításunkban a Mecsek hegységből, amely a legváltozatosabb geológiai felépítésű hegységünk, ahol a földtörténeti ókortól a jelen korig szinte minden időszak képződményei megtalálhatók, csupán a komlói antracit szerepel. A legnagyobb fűtőértékű szén kokszolható, tehát a kohók fűtésére így felhasználható. Lengyelországban, ahol jóval nagyobb antracit- bányák vannak, nemcsak fűtésre, hanem a szobrászatban is felhasználják, apró szobrocskákat faragnak belőle. A VI. sz. vitrin. Ebben a vitrinben részben azokat az ásványokat állítottuk ki, amelyek Déri Frigyes és LöfJcovics Arthur adományaiból fellelhetőek voltak, másrészt Ausztria, Németország, Csehország, Szlovákia, Románia lelőhelyeiről származó reprezentatív ásványok. Bemutatjuk a gipsz lemezes változatát, amit Mária-üvegként az ablakok, nyílások befedésére használtak a középkorban. Látható itt a muszkovit, vagy csillám, amit az iparban elektromos- és hőszigetelőként alkalmaznak. Egyébként az egyik leggyakoribb ásvány, kőzetalkotó, gránitban, csillámpalában lényeges elegyrész. Egyes helyeken néha asztal nagyságú táblákban is megtalálható. Pl. a Lot ru-hegységben Romániában, vagy Macskamezőii a Preluka-hegységben. A folyami homokban csillogó részecskék is piciny csillámlemezek. Egyik legszebb kristály együttesünk az a rodokrozil-kvarc-kapiiicrl ásványcsoport, amelyen a fehér színű ásvány a Kapuik-bányáról elnevezett kapuiéit. Rendkívül szép az ametisztcsedeít kvarc-csoport, ami Selmecbányáról, az egykori híres bányaváros környékéről származik. 14

17 A XX.század elejének különösen kedvelt ékköve volt a gránát. Mélyvörös kristályaiból láncokat, és más ékszereket készítettek. Kristályrácsát sziliciumdioxid tetraéderek kombinációi alkotják, így alakul ki az un. granatoéder. Ez a majdnem gömbforma teszi lehetővé ékkőként! alkalmazását. Mélyvörös színe az életerő jelképe volt már a rómaiaknál is, a keresztes lovagok pedig sebesülés elleni talizmánként viselték. Déri Frigyes gyűjteményéből származik az a nagyméretű faopál, amiben a fa erezetét is felfedezhetjük. Kapnikbányáról származik az a nagyméretű, pirit-kalkopirit-kvarc kristálycsoport, vagy "bányavirág" - így nevezik az erdélyi bányászok a szép ásványokat, ami ennek a vitrinnek az egyik dísze. Vannak itt még olyan ritkaságok mint a szerpentin, diallág, turmalin, natrolit. Bemutatásukkal és az egész kiállítással célunk a természet e többnyire rejtett szépségeinek megszerettetése, a Debrecenben régóta meglévő érdeklődés erősítése a téma iránt. 15

18 Felhasznált irodalom ARANYI LÁSZLÓNÉ Gyógyító nemeskövek. Budapest, pp. 161 BOGNÁRLÁSZLÓ Ásványhatározó. Budapest, pp. 477 DUDICHNÉ VENDL MÁRIA - KOCH SÁNDOR 1935 A drágakövek Budapest, pp. 468 FILEP MIKLÓS A természet harmadik országa. Geológia. Tankönyv az általános iskolák hatodik osztálya számára. Debrecen, pp. 179 JUHÁSZ ÁRPÁD Évmilliók emlékei. Magyarország földtörténete és ásványi kincsei. Budapest, pp. 511 KOCH SÁNDOR Magyarország ásványai. Budapest, pp. 419 KOCH SÁNDOR - SZTÓKAY KÁLMÁN IMRE Ásványtan Budapest, pp. 936 VADÁSZ ELEMÉR Magyarország Budapest, pp. 646 földtana. 16

19 Tűs aragonit (Dorog) Gyepvasérc (Debrecen-Bánk) Faopál (Meggyaszó) Antiinonit (Kapuik bánya / Románia) 17

20

21 Sejtes kvarc pirittel (Herzsa bánya / Románia) Agyúpát-kalcit (Gyöugyösoroszi) 19

22

23 Mellit (Csordakút) Pszilomelán (Úrkót) Gipsz (Kapnik bánya / Románia) Ametiszt (Selmec bánya / D.F.gy. Szlovákia) 2\

24

25 World of the Minerals the people of Debrecen always showed great interest in minerals' world. We can prove this interest with documents since the beginning of the 19,h century. In 1902 at the foundation of the Town Museum of Debrecen, the founder - Arthur Löfkovics - donated minerals too. In th October, the day when Frigyes Déri came the first time to Debrecen to donate his very valuable collection to the museum, which was named after him later. This marvellous collection con-tained mineralogical and paleontological materials, too. Unfortunately the mineral collection was destroyed during the vicissitudes of the history. Our permanent exhibition of The Mineral Kingdom was opened in 1984 based on the donations of the members of the Mineral Collectors Club Pál Szőnyi. Since then our collection grew by mineral collecting in the field, by purchase and with further donations. Our exhibition can show the most beautiful minerals of Hungary and of the Carpathian basin in the six show-case available. Under the relief map showing the places of occurrence there is an exceptionally beautiful acicular aragonite as the beginning of the exhibition. It continues with the minerals of the Zemplén mountains: chalcedonies, quartz crystals and mauritzite named after Béla Mauritz, formed in andesite alveoles. There are rockcrystals, opals, wood-agate from the region of Megyaszó and Telkibánya, jaspers, chalcedonies, agates from Erdöbénye and Erdő-horváti and obsidians and its tiny granulous variety, the marecanite. In the next show-case we placed the inheritance of Tibor Maklári ( ) containing exceptionally beautiful minerals. The Pro Museo Déri decorated Mr. Maklári collected minerals from Romanian, Transylvanian quarries but there are minerals from 28

26 Slovakia, Bulgaria, Poland and Madagascar in his collection. You can admire exceptionally beautiful minerals and mineral-groups of antimonite, galenite, quartz, calcite, barite, manganocalcite, opal. In the Show-case No. 4. there are minerals coming from mines of Recsk, Mátraszentimre and Gyöngyösoroszi. These mines are worked out or the mining became uneconomic thus these minerals are museum pieces. There are lots of calcites, spars, calcite-piritecalcopirites, jasper-opals here. In the Show-case No. 5 are the minerals of the Trans- Danubia form the quarries of Dorog, Tatabánya, Úrkút, Dunabogdány and Pécs. The mellit is an international curiosity which is an intermediate between inorganic and organic minerals. Its crystals are exceptionally big here. Its accompanying mine-rals are the gyps and the aluminite. The manganese of Úrkút or psilomelane has industrial importance. Mineralogical curiosity is the chabazite of Dunabogdány. The antracité has ebony glimmers. In the Show-case No. 6 we placed minerals, which were rediscovered as remaining parts of the founder's collections (Arthur Löfkovics, Frigyes Déri), such as the serpentine, the diallague, natrolite, a big piece of silicified trunk and a wonderful ametistified quartz cristalgroup from Selmecbánya. One of our most beautiful cristal-group is the rose-spar-quartz-kapnicite group, in which the white mineral is the kapnicite named after the town Kapnikbánya in Transylvania. From the same place we have a spectacular piritecalcopirite-quartz-doloimte cristalgroup. You can see here granet, a gem which was popular at the beginning of the century, but there are brimstones and halite too. Our exhibition wants to show hidden beauties of nature, which are difficult to get to know not only in Debrecen, but in the mountains too.

27 Mineralienwelt ie Debrecener Leute interessierten sich inuner für die Welt der Mineralien. Seit dem Anfang des XIX. Jahrhundertes können wir dieses Interesse mit Dokumenten bestätigen. Zur Zeit der Begründung des Debrecener städtischen Museums, im Jahr 1902 spendete der Gründer Arthur Löfkovics auch Mineralien. Am 18. Oktober 1920 kam Frigyes Déri zum ersten Mal nach Debrecen, um seme ausserordentlich wertvollen Sammlungen dem Museum, das später nach ihm benannt wurde, zu übergeben. In dieser wunderschönen Sammlung gab es auch ein mineralogisches und ein paläontologisches Material. Die mineralogische Sammlung wurde leider in den Stürmen der Geschichte vernichtet. Unsere ständige Ausstellung mit dem Titel "Mineralienweit" wurde im Jahr 1984 aus den Geschenken der damaligen vollen Mitgliedschaft des "Mmeraliensammlerkreis Pál Szőnyi" eröfíhet. Seitdem vermehrte sich unsere Sammlung mit Minaralien vom Sammeln am Ort, vom Ankauf und mit weiteren Geschenken. In unserer Ausstellung können die schönsten Mineralien Ungarns und des Kárpát-Beckens in den zur Verfügung stehenden sechs Vitrinen dargestellt werden. Die Ausstellung beginnt mit einem ausserordentlich schönen Nadelaragonit von Dorog, der unter der Lagerstätte zeigenden Reliefkarte steht. Sie wird mit den Mineralien des Zemplin-Gebirges fortgesetzt: mit m Andesitbalmen sich bildenden Chalcedonen, Quarzkristallen, und mit Maurizit, der nach Béla Mauritz benannt wurde. Hier sind aus der Umgebung von Megyaszó und Telkibánya Bergkristalle, Opale, Holzopale, von den Legarstätten von Erdőhorváti und Erdobénye Jaspis, Chalcedone, Achate, aus der Umgebung des Tokajer Berges Obsidiane, und deren feinkörnige Variante, Marekanit zusehen. In der nächsten Vitrine wurde der aus ausserordentlich schönen Mineralien bestehende Erbe von Tibor Makiári / / angeordnet. Der mit dem Preis "Pro Museo Déri" Ausgezeichiite sammelte Mineralien von rumänischen, 25

28 siebeiibürgischen Lagerstätten am liebsten, aber auch slowakische, bulgarische, polnische, madagassische Mineralien gibt es in seiner Sammlung. Hier wird man durch beachtlich schöne Antimonit-, Galenit-, Quarz-, Kalzit-, Baryt-, Mangonokalzit-, Opahnineralien und Mineraliengruppen verzauberi. In der Vitrine Nr. IV liegen Mineralien aus den Bergwerken von Recsk, Mátraszentimre, Gyöngyösoroszi. Diese Bergwerke sind ausgeschnupft oder der Bergbau wurde unökonomisch, so die Mineralien, die hier zu sehen sind, haben einen musealen Wert. Hier kann man viele Kalzite, Kanonenspate, Kalzit-Pirit-Kalkopirite, Jaspopale sehen. In der Vitrine Nr. V sind die wichtigen Mineralien des Transdanubiens aus den ILagerstätten von Dorog, Tatabánya, Úrkút, Dunabogdány, Pécs zu sehen. Eine Welt Seltenheit ist der Honigstein (Mellit), der als Übergang zwischen den anorganischen und organischen Mineralien zu betrachten ist. Seine Kristallen wuchsen hier ausserordentlich gross. Seine begleitenden Mineralien sind der Gips und der Aluminit. Das Mangan oder Psylomelan von Úrkút ist von industrieller Bedeutung. Der Chabasit von Dunabogdány ist eine mineralogische Seltenheit. Der Antrazit glänzt schwarz. In der Vitrine Nr. VI. sind teilweise die Mineralien ausgestellt, die aus der Sanunlung der Museunigründer /Arthur Löfkovics, Frigyes Déri/ stammen. Solche Mineralien sind der Serpentin, der Diallag, der Turmalin, der Natrolit, Weiterhin ein riesiger opalisierter Baumstamm, und eine wunderschöne amethystisierte Quarz-Mineraliengruppe. Eme von unseren schönsten Kristallgruppen ist die Rodokrosit-Quarz-Kapzinit-Mineralgruppe, in der das Mineral mit weisser Farbe sein Name von Kapnikbánya in Siebenbürgen bekam. Ebenso von hier gelang die sehenswerte Pyrit-Kupferkies-Quarz- Dolomitspat-Mineralgruppe in die Sammlung. Man kann hier Granat sehen, der am Anfang des XX. Jahrhundertes ein beliebter Edelstem war, aber hier werden auch Jungfernschwefel und Steinsalz vorgestellt. Mit unserer Sammlung möchten wir unseren Besuchern die verborgenen Schönheiten der Natur, die weder in Debrecen und heute noch in den Bergen leicht zu erkemien sind, unseren Besuchern zur Schau stellen. 2(]

29 В мире минералов ир минералов всегда привлекал жителей Дебресена. Документально мы можем подтвердить это с началаxix века. При создании Дебреценского Городского Музея, в 1902 году,его основатель Артур Лефкович подарил музею также и минералы. 18 октября 1920 года Фридеш Дери впервые посетил Дебрецен, чтобы передать свои чрезвычайно ценные коллекции музею, который впоследствии был назван его именем. В этой прекрасной коллекции был также материал по минералогии и палеонтологии. К сожалению, коллекция по минералогии пропала в период исторических потрясений. Наша постоянная экспозиция Мир минералов открылась в 1984 году на основе подарков членов "Кружка Коллекционеров Минералов Сени Пала". С тех пор наша коллекция умножалась за счет сбора на местности, закупок и подарков. Наша состоящая из шести витрин выставка, представляет самые красивые минералы Карпатского бассейна. Экспозиция начинается с чрезвычайно красивого игольчатого арагонита, происходящего из Дорога, который можно видеть под рельефнойкартой, показыва.щей месторождение. Продолжается экспозиция минералами Земпленского горного массива,образовавшимися в андезитных пустотах хальцедонами, кварцевыми кристаллами, и названным в честь Белы Маурица маурицитом. Из окрестности Медьасо здесь представлены горный хрусталь, опалы, деревоопалы, из месторождений Ердехорвати и Ердебенье-яшл/я, хальцедоны, агаты, из окрестностей Токайской горы обсидианы и их мелкозернистая разновидностьмареканит. В следующей витрине мы разместили чрезвычайно красивое наследие минералов Тибора Маклари ( ). Лауреат премии Pro Muzeo Deri, он наиболее охотно собирал минералы из Румынии, Трансильвании, но в его коллекции есть также минералы из Словакии, Болгарии, Польши, Мадагаскара. Здесь нас радуют особенно красивые минералы и группы минералов антимонита, галенита, кварца, кальцита, барита, манганокальцита, опала. В витрине под номером IV выставлены минералы, происходящие из шахт Рэчка, Матросентимре, Дьендешороси. Эти шахты уже исчерпаны, или добыча стала неэкономичной, поэтому представленные 27