A szilvanit, az ardealit es tarsaik

Átírás

1 A szilvanit, az ardealit es tarsaik (A tortenelmi Erdelv teruleten felfedezett asvanvfajokrol) Sylvanite, ardealite and their companions Papp Gabor Magyar Termeszetrudomanyi Muzeum, Asvany- es Kozettar 1431 Budapest, Pf Abstract: A brief review of the discovery and early history of the 16 valid mineral species of Transylvanian type locality (alabandite, ardealite, fluoro-magnesiohastingsite, krautite, krennerite, merrihueite, museumite, muthmannite, nagyagite, native tellurium, petzite, pseudobrookite, rhodochrosite, stutzite, sylvanite, tellurite) is given. For details in English see the book of Papp (2004). A torteneti Erdely teruleterfil Io rna is ervenyesnek tekintett asvanyfajt irtak le. A cikkben ezek torteneterol nyujtunk rovid osszefoglalast. (Az asvanyok sorabol azert hianyzik nehany, a kozrudatban "erdelyi illetosegfikent" szamon tartott faj, mert ezek a tortenelmi Erdelyen kivuli, az egykori Magyar Kiralysag teriiletere es6 lel6helyekr61 - Nagybanya kornyekerol, a bihari Rezbanya- 1'61vagy a Bansagb61 - szarrnaznak.) Tudornanytorteneti ertekelesre e cikk keretei kozort nem vallalkozharunk, bar Erdelybol az els6, rna is elfogadott asvanyfajt meg az 1760-as evekben irtak le. A hosszu tudomanyos rnultat jelzi az is, bogy a tizenhatbol nyolc faj ma mar nem "szuletesi never" viseli. A legut6bbi or evben ket uj fajt is leirtak Erdelybol, ami azzal biztat, hogy az illusztris nevsor meg korantsern lezart. A rendszertani megoszlast tekintve a nemesfem-telluridok, a lel6helyek kozott pedig - ertheto m6don - az Arany-negyszog banyahelyei dominalnak, kozottuk is Nagyag. A fajokat abecerendben vessziik sorra, a cimsorban az idealizalt kepletet, a szimmetriarendszert, a mai nev szerz6jet es kozlesi evet adjuk meg (valamint nevvaltoztatas eseten a legkorabbi azonosithat6 ernlites ever is). Alabandin, MnS, szabalyos (1784; a mal nev: Beudant, 1832) A nagyagi banyaban Sclnuarze Blende (fekete szfalerit) illetve SChWa17,eTZ (feketeerc) neven ismertek egy tornott, leveles, friss feluleten femfenyfi asvanyt, EIs6 leirasat a tellur felfedez6je, Muller kozolte 1784-ben. 6 mai kemiai kifejezesekkel elve - f6kent vas-szulfiddal szennyezett - mangan-oxidnak tartot- 1. abra: Alabandin, Nagytig. LegijmboJyijdijtt, bexaederes kristdlyok, uaskos alabandinos ere iil'eginek foltin, rodokrozit- is kuarckristdlyok uirsasdgabm1. Kipszilesseg: 65 tnm. NJ.agyor Tenneszettudomtinyi Mllzemn (NJTM) Asvtiny- is K6zettlZ1'tinak gylijte7llinye (Budapest). Foto: Szakdll Sandor. Geoda, XVIII. evf, 2. szam,

2 tao A kulonos ercet neves kiilfoldi vegyeszek egesz sora vizsgalta, vegiil a Francia Joseph Proust allapirotra meg, hogy az asvany mangan-szulfid. Mai never is Francia tud6s - az I818-ban Magyarorszagot foldtanilag bejiro - Francois-Sulpice Beudant adta a mexik6i Andres Manuel del Rio korabbi (1804) alabandina sli/fi17'en (kenes mangan) kifejezese nyoman. Az alabandin es az almandin asvanynevek vegsd so ron egyarant az 6kori kis-azsiai Alabanda varos nevebol szarrnaznak (1. abra). Ardealit, Ca2HPO~SO~ 4H 2 0, monoklin (Schadler, 1931) Az ardealitnak mar a neve is jelzi, hogy ez volt az els6 asvany, melyet mar a roman ura- 10m ala kerult Erdelybol irtak le. A Szaszvarosi- (Kudzsiri-) havasoknak a jura/kreta hataran lerak6dott rneszkoveben kepzodott Szaraz-Csoklovinai-barlang aljzatat deneverguanobol keletkezett negyedid6szaki kitoltes boritja, ebb kozott vagy ml-c rmirragya-nyersanyagkent kitermeltek. A foszfattelepet kutat6 Josef Schadler osztrak geol6gus a barlangban vilagossarga, finom porszerfi kivalasokat talalt, A vegyelernzesi adatokat ugyan gipsz es brushit egyen15 aranyu keverekekent is lehetett ertelmezni, de a rontgendiffrakcios vizsgalat igazolta, hogy a mikrokristalyos anyag egy ismeretlen asvany. Az ardealit a foszfatos uledekekbol leszivargo savas oldatok es a fekii kalcitjanak reakcioterrneke (2. abra). Fluoromagneziohastingsit, NaCa2Mg4Fe3+[AlzSi60nl F 2 ], monoklin (Bojar & Walter, 2006) Az utobbi evtizedekben SZalTIOS olyan amfibolfajt irtak Ie, amelyben a "szokasos" OI-I helyen fluoridion talalhato. Kozejiik rartozik a "legfiatalabb" erdelyi asvanyfaj, a 2006-ban 3. abra: Fllloro1Jlngneziobnsti11gsit, Am11)'. Leces k1'istdlyok ziildes nllgitbnlllluzoko71. Kepszelesseg: 5 unn. Hans-Peter Bojar szivessegebol. 2. abra: Ardealit, Csoklouina. Feher porszeril balmaz brusbittal es nhni utonetittel keuerue. A kijzepttijt Mthata gu111a10 em szeles. Bogdan Ouac szfvessegebol. 4. abra: Fluoromagneziobastingsit, ATOlI),. Pdszttizo elektronntikroszkopos kip. Hans-Peter Bejar szivessigebol. 12 Geoda, XVIII. evf, 2. szam, 2008

3 Hans-Peter Bejar es Franz Walter gnici mineralogusok altal leirt fluoromagneziohastingsit, a magneziohasringsit fluoridos megfeleloje. Az asvany az Aranyi-hegy (lasd pszeudobrookit) porozus, hernatitdus kczetzarvanyaiban (xenolitjaiban) alkot tobbnyire zold augiton fenn-ncrt, gyakran flogopittal tarsulo, nehany rnrn-es, nyult oszlopokat (3. es 4. abra). Krautit, MnHAs04 H20, monoklin (F ontan, Orliac & Permingeat, 1975) Az asvany tortenete voltakeppen 1882-ben kezdodort, amikor Emile Bertrand francia mineralogus egy nagyagitos peldanyon apro, halvany rozsaszin, igen lagy, egy iranyban jol hasado kristalyokat figyelt meg, amelyeket Mn-tartalmu hornesimek hatarozott meg. Majd' szaz ev mulva, 1975-ben, Francois Fontan es munkatarsai ugyanezen minta es tovabbi (tobbek kozt kapnikbanyai lelohelyfi), hasonlo muzealis peldanyok vizsgalataval kimutattak, hogy nem hornesitvaltozatrol, hanem egy iij asvanyfajrol van szo. (Egyebkent annak idejen a hornesitet is egy csillarnnak hitt rmizeumi darab alapjin irtak Ie.) Never Francois Kraut ( ) rnagyarorszagi szuletesfi Francia mineralogus tiszteletere kapta (5. abra). Krennerit, (Au, Ag)Tel, rombos (mullerin 1832, Weisserz l835; a mai nev: vorn Rath, 1877) Krenner a nagyagi telhirercekben egy korabban isrneretlen, vilagos acelsziirke, rostozott oszlopokat alkoto arany-tellurid asvanyt talalt, es 1877-ben, Robert Bunsen nemet vegyesz tiszteletere bunsenin neven irta Ie. Az asvany szerinte a korabban Weisserz (feherjtelhirjerc) gylijtonevvel illetett Au-Agtelluridokkal egyezik meg. Gerhard Yom Rath bonni rnineralogus Krenner utan neharry honappal kozolte - Krennereivel lenyegeben egyezo - vizsgalati eredrnenyeit, es tekintettel a mar letezc bunsenitre (NiO) a bunsenint krenneritre keresztelte at. Kren- 5. abra: Krautit, Nagytig. Rozsaszin kristdlyos kereg Sti1-gtiSuillyaellenit ttirsastigtiban. Kipszelesseg: 14 em. Babes-Bolyai Tudomdnyegyetem (BBTE) gyzijte71lel1ye (Kolozsudr), Forray Ferenc felvetele, Dana Pop szivessegebol. Geoda, XVIII. evf, 2. szam,

4 6. abra: Krenuerit, Nagydg. Hosszant etiisen rostozott, zij11lok oszlopos kristtilyok kuarccal belelt kozetih eg [akin. Kepszelesseg: 7 1JJ1Jl. NITM gyfijte71lenye. Poto: Papp Gabor. ner J6zsef ( ) ekkoriban a Mfiegyetem Asvany- es Foldtani Tanszekenek, valamint a Nemzeti Muzeum Asvany- es Oslenytaranak vezet5je volt. Vom Rathnak eppen Bunsen elemezte az asvanyt, es vegyileg a calaverithez hasonl6nak talalta. A krennerit kemiai keplere a XIXIXX. szazad fordulojsra tisztazodort, de az, hogy a calaverit a krennerit (monokjin szirnmetriaju) dimorf parja, csak az 1960-as evekre (6. abra). Merrihueit, (K, Na)iFe, Mg)sSi 1z 0 30, hexagonalis (Dodd, Van Schmus & Marvin, 1965) Az egyeclen olyan asvany, mel yet Erdelyben hullott meteoritbol irtak le. A Mezomadaras mellett 1852-ben leesett meteorit kondrit, tehat tized mm-es kondrumokat, reszben vagy egeszben olvadt anyagbol keletkezett gombolyii cseppeket tartalmaz. Robert T. Dodd amerikai meteoritkutato es munkatarsai e meteoritban nehany szokaclan osszetetelfi kondrumot talaltak, Ezekben klinoensztatit, fayalit es nikkelvas rnellett egy uj, a rontgendiffrakcios vizsgala tok es a vegyelemzesek alapjan az osumilithoz es a milarithoz hasonl6 asvanyt mutattak ki 1965-ben. 7. abra: Muthumnnit, Nagytig. Ttibltis kl'isttilyok kuorcon. Kepszelesseg: 13 1mJ/. Centro Musei delle Scienze Naturnli dell'uniuersita degli Studi Federico n g),lijtelllenye (Ntipo6~, Carmela Petti szivessegebol. Never Craig M. Merrihue ( ), a Smithsonian Intezet (USA) Asztrofizikai Obszervatoriumanak az evben, hegymaszobalesetben elhunyt rneteoritkutatoja tiszteletere kapta. Ujabban egyes vulkani kozerekben is megtalalrak, pl. a burgenlandi Kabold melletti Pal-hegy es az ettringeni (NSZK) Bellerberg kofejtojeben. Muthmannit, AuAgTez, monoklin (Zarnbonini, 1911) Ferruccio Zarnbonini olasz mineral6gus egy krenneritkent vasarolt, de a vegyelernzes alapjan (Ag, Au)Te osszetetehinek bizonyult nagyagi peldanyt vizsgalt, 1911-ben egy-ket korabbi, hasonl6an ertelrnezheto elemzesi adatra is hivatkozva muthmannit neven uj asvanyfajkent irta le. A nevet Wilhelm Muthmann ( ) miincheni krisztallografus es vegyesz tiszteletere adta. A sokaig kerdeses faj masodik elofordulasara ben szovjet kutat6k Aranyosbanyan bukkantak, megallapitottak az AuAgTe2 kepletet ben olasz kutat6k a becsi Termeszetrajzi Muzeum egy nagyagi szilvanitos peldanyat vizsgalva az asvany kristalyszerkezetet is meghatarozrak (7. abra). 14 Geoda, XVIII. evf, 2. szam, 2008

5 8. abra: Mllzelt1J1it, 1 agyog. agytigitbfl1l (nag) levq nttizettmitos (mils) ih-egkitij'ites uissznszortelektron-kepen. Luca Bindi szivessegeboi. Muzeumit, PbsAuSbTe2S)2> monoklin (Bindi & Cipriani, 2004) A muthmannitkerdest lezaro olasz kutat6k, Luea Bindi es Curzio Cipriani, a Firenzei Egyetern Terrueszetrajzi Muzeurnanak egy regi (IS90-bol szarmazo) nagyagitpeldanyanak vizsgalata soran nagyagit es egyeb nemesfem-telluridok tarsasagaban egy, alakilag es minosegi kerniai osszeteteleben a nagyagithoz hasonl6, de magasabb kentartalma miatt att61 elterc asvanyra bukkantak. A 2004-ben publikalt uj asvanyfaj neve a rmizeumoknak a regi asvanypeldanyok megorzeseben betoltott szerepere ural (S. abra). Nagyagit, [pb(pb, Sb)S2][(Au, Te»), monokjin (1767; mai nev: Haidinger, 1845) Az Erdelyi-erchegysegben Devatol eszakkel~tre fekvo agyag (kesobb Nozsag) falutol EK-re levo szekerembi erdoben, ben, egy serteseit makkoltat6 roman pasztor egy regi tarora bukkant. A benne talalt, eloszor vascsillamnak hitt ere dus aranytartalma nyornan azonnal banyaszat kezdodott. A letrejott uj telepules anyakozsegenek magyar never orokolte. A kozepso miocen koni kvarcandezitben alig 1 km'<nyi teruleten huz6d6 tobb mint 230 ercteler mintegy 250 ev alatt a becslesek szerint 85 torula aranyat szolgaltatott. A lelohely rejtelyes "szurke- 9. abra: Petzit kuarcou, Nagyog. Kipszilessig: 15 mm. BBTE g)'lijte1l/el1ye, F01'1'flY Ferenc feiuetele, Dana Pop szivessegeboi. aranyercet" eloszor Fridvaldszky janos jezsuita termeszetbuvar emlitette 1767-es erdelyi asvanytanaban, majd 1769-ben a selmeei banyaszati akademiara frissen kinevezett olasz rudos, Giovanni Antonio Seopoli ina le reszletesebben, Szamos eredmenytelen probalkozas utan az asvany vegyi osszetetelet esak 30 ev mulva allapitorta meg Klaproth az erdelyi telhirasvanyokrol sz616 kozlernenyeiben. Az eleinte leginkabb levelere iblattererz) vagy nagyagi ere (Nogyagel"- el'z) neven emlegetett asvanyt Wilhelm Haidinger becsi mineralogus keresztelte el nagyagitnak. Az ujabb es ujabb vizsgalatok dacara 1999-ig (l) kellett varni a nagyagit - osztrak kutat6k - altai rneghatarozott, megfelelo minosegf szerkezeti modelljere es ezzel osszhangban leva kepletere. Petzit, Ag3AuTe2, szabalyos (Petz, 1842; mai nev: Haidinger, 1845) Petz Vilmos ( ) pesti gyogyszeresz es asvanygyfijtd 1842-ben kulonbozo nagyagi ercrnintak elemzese soran egy, a hessithez nernileg hasonl6, de annal jelentosebb aranytartalmu asvanyt talalt, A Petz altal a hessittel egyiitt Tellursilber (telhireziist) neyen isrnertetett asvanynak Haidinger adta 1845-ben a petzit never. A petzitnek a hessittol kulonallo starusa a XIX. szazad vegere Geoda, XVIII. evf, 2. szam,

6 valt teljesen elfogadotta, pontos kerniai kepletet az 1940-es evekben, mig szerkezetet 1959-ben hataroztak meg (9. abra). Pszeudobrookit, Fe2Ti0 5, rombos (Koch, 1878) Az Erdelyi-erchegyseg deli perernen, a Maros jobb partjan felev6 Arany melletti Aranyihegy pleisztocen koru, helyenkent er6sen oxidalt trachiandezitjet feltaro, ma felhagyott k6fejt6k meg java ban rnfikodtek, amikor Koch Antal 1877-ben felkereste 6ket. A kolozsvari egyetem ekkor 34 eves professzora a k6zet iiregeiben apr6, alakjukban es kiillemiikben a brookitra emlekezteto (innen a nev), nehany mm hosszu, igen vekony tablas, femes gyemantfenyti, sotetbarna-vasfekete kristalyokra figyelt fel. Koch kristalytanilag a brookitt61 elteronek, vegyileg az ilmenittel azonosnak talalta az uj asvanyt, A pszeudobrookit pontos kepletet es kristalytani 10. abra: Pszeudobrookit, Am71Y. A nagyobbik k1'istti/y szelessege: 1,3 nmt, Koch Antal dlta] adonuinyozott peidol1)', NfI'1W gyzijte1l1ellye. Fot»: Papp Gdbor. adatait - reszben Schmidt Sandor es Krenner J6zsef altal vegzert - tovabbi kutatasok tisztaztak az es evekben (10. abra). 11. iibra: Rodokrozit, Nagyiig. Rmnboederes k1'isttilyok esoportja alabaudinos e-reib egeben. Kepszelesseg: 9 em. MT1Vl gyfijtemblye. Fot»: Szakdl! Sandor. 16 Geoda, XVIII. evf, 2. szam, 2008

7 Rodokrozit,.LVlnC0 3, trigonalis (1772; mai nev: Hausmann, 1813) A rodokrozit els6 azonosithat6 emlitese valoszinfileg Scopoli nevehez ruz6dik, ben azt irta, hogy agyagon egy voroses pat talalhato. A nagyagi asvanyt az erdelyi szuletesfi foldrudomanyi szakernber, Ignaz von Born 1772-ben es 1774-ben voros foldpatkent emlitette. EIs6 vizsgaloja, Torbern Bergman, a hires sved vegyesz, 1780-ban magnesium aeratum neven irta le. De nerncsak a magneziurnot es mangant, hanem a mai rodokrozitot es a rodonitot is sokaig nem tudtak elkulonireni egymastol. Vegre a freibergi banyaszati akadernia professzora, Wilhelm August Lampadius, 1800-ban kirnutatta, hogy az egyik "vorosmanganerc" a rnangan karbonatja, a masik a szilikatja. Az alrala elemzett mangan-karbonat egy kapnikbanyai peldany volt, es ezt keresztelte el 1813-ban - a "r6zsaszinii" jelentesfi gorog szobol alkotott nevvel - rodokrozitnak Johann Friedrich Ludwig Hausmann, nernet mineral6gus (11. abra). banyavaros mellett ben nyitott Francisci- (Ferenc-) taroban bukkantak. (Nagyagon kesobb kerult el6 a banyamezo E-i reszen.) A kornyekbeli banyakban akkoriban a miocen kvarcandezitben kifejlodott aranyeziist telluridos erctelepet fejtettek. Az asvanyrol eloszor Carl Abraham Gerhard, a berlini banyaszati akadernia tanara irt ban. Az arany es eziist bizmut-, illerve antimonvegyuletenek velt ere vegyi osszetetelet Klaproth deritette ki 1798-ban, az erdelyi tellurasvanyok vizsgalata kapcsan. A jellegzetes dendrites megjelenese folytan iraserckent is emlegetett asvany mai never Louis Albert Necker svajci tud6s alkotta meg 1835-ben Beudant syluane terminusabol, mely vegso soron a telhir korabbi szilvanit nevere vezethet6 vissza. Az asvany szerkezete es pontos keplete 1941-ben tisztazodott, arnerikai kutat6k vizsgalatai reven. Stiitzit, Ags_xTe3' hexagonalis (Schrauf, 1878) Albrecht Schrauf, a becsi egyetem asvanytanprofesszora, a tanszeki gyfijterneny egyik regi erdelyi aranypeldanyan talalt apr6, gornbszerfi, lapdus, hexagonalis kristalyokat 1878-ban stiitzit neven uj asvanykent irta le. A nev ihlet6je, Andreas Stutz ( ) becsi minera16gus, egy hasonl6 ezust-telluridot ernlitert Tagyag kornyekerdl. A stiitzit pontos osszetetele es a vele sokaig azonosnak tartott empressitrol (AgTe) val6 kulonallasa csak az as evekben, amerikai es kanadai szerz6k ismetelt vizsgalatai nyornan tisztazodott.. Szilvanit, AgAuTe{, monoklin (1786; mal nev: Necker, 1835) Az asvanyra eloszor Offenbanya (kesobb Aranyosbanya), az Erdelyi-erchegyseg EK-i reszen, az Aranyos foly6 men ten fekv6 regi 12. abra: Tellurit, Facebinya. A kristdlyuutgassiga: 1, BBTE gyzijte11linye. Fot»: Szakdll Sandor, Dana Pop szivessigibo/. Geoda, XVIII. evf, 2. szam,

8 Tellurit, TeOz, rombos (1798; mal nev: Haidinger, 1845) A finoman rostos gomboker, illetve hosszukas, gyernantfenyfi, hatoldalu tablacskakat alkoto asvanyt a Magyarorszagot es Erdelyt 1797-ben beutaz6 Jens Esmark dan foldtud6s vette eszre eloszor a facebanyai (lasd terrnestellur) Sigismundi- (Zsigmond-) banyabol szarrnazo tellurerces darabokon. Mivel 0 a telhirt antimonnak, illetve antimonicnak velte, nem rneglepo, hogy a telluritot antirnonokkernek tartotta. Stutz (lasd snitzit) 1803-ban a neki Franz Josef Estner becsi mineral6gus altal megmutatott asvanyban mar a tellur "patos formajat" gyanitotta ben Petz (lasd petzit) igazolta, hogy az asvany vegyileg telhir-oxid, ennek nyoman 1845-ben Haidinger nevezte el telluritnak. Kristalytani adatait 1886-ban, csaknem egyidejiileg, Aristides Brezina becsi es Krenner J ozsef budapesti mineralogus hatarozta meg (12. abra). Termestellur, Te, trigonitis (I727?, 1767; mai nev: Klaproth, 1798) A magyarositort neven Facebanyakent ismen, az Erdelyi-erchegyseg sziveben fekvo Zalatnahoz tartozo teriileten a XVI. szazad ora mfikodtek kisebb aranybanyak. Ezekben a kozepsf rniocen torrnelekes uledekes kozetek repedeskitolteseiben talalhato, de az andezites magmatizmus harasara keletkezett hidroterrnas erceket fejtettek. Az 1770-es evektol szaporodtak meg a hirek egy, az aranyercet kisero, tobbnyire antimon(it)nak, esetleg bizmutnak tartott, felfernes asvanyrol. Ennek mibenleterol soran Anton Ruprecht, a selmecbanyai Banyaszati Akademia tanara es Franz.joseph Muller, ekkoriban Nagyszebenben dolgoz6, egykor Selmecen tanult osztrak banyaszati szakember, Born becsi szabadkomtives paholyanak termeszetrudomanyi folyoirataban folytarott vitat. A vizsgalatok vegere Muller meggyozodott r6la, hogy a kerdeses anyag egy termesallaponi uj felfern. A,,11letnllu7J1 problematicum" igazolasat Torbern Bergman sved vegyesztol varta, 0 azonban 1784-ben, a kezdeti kiserletek elvegzese utan meghalt. A nevtelen elemet 1796-ban Richard Kirwan ir vegyesz es mineralogus - erdelyi Ielohelye miatt - szilvanitnak keresztelte el korul Kitaibel Pal is vizsgalra az asvanyt, es megtalalta benne az altala korabban Nagyborzsonyben felfedezett fernet, de sem ezt az eredrnenyt nem publikalra, sem a fern altala adott never (pilsum). Vegiil1798-ban Martin Heinrich Klaproth berlini kemikus igazolta Miiller felfedezeset, es a r6mai Foldistennorol (Tellus) tellurnak nevezte el az uj femet, Irodalom BOlAR, H.-P. & WALTER, F. (2006): Fluoromagnesiohastingsite from Dealul Uroi (Hunedoara county, Romania): Mineral data and crystal structure of a new amphibole end-member. European Joun1al of Mineralogy, 18, PAPPG. (2002): A Kdrpdt-iiuezetben felfedezett dsvrinyok, kozetek es fosszilis gymwik tortenete. Magyar Termeszerrudornanyi Muzeurn, Budapest. PAPP, G. (2004): History of minerals, rocks and fossil resins discovered ill tbe Carpathian 'region. Magyar Terrneszettudornanyi Muzeurn, Budapest. A szovegben ernlitett magyar foldrajzi nevek allamnyelvi megfelelci: Aranyos: Aries, Arany: Uroi, Aranyi-hegy: Dealul Uroi, Aranyosbanya (Offenbanya): Baia de Aries, Deva: Deva, Erdelyi-erchegyseg: Muntii Metaliferi, Facebanya (Facebaj): Fata Baii, Kabold: Kobersdorf, Kapnikbanya: Cavnic, Maros: Mures, Mezomadaras: Madaras, Nagyag: Sacaralnb, Nozsag: Nojag, Palhegy: Pauli berg, Selmecbanya: Banska Stiavnica, Szaraz-Csoklovinai-barlang: pestera Cioclovina Uscata, Szaszvarosi-havasok: Muntii Sureanu, Zalatna: Zlatna 18 Geoda, XVIII. evf. 2. szam, 2008