Intenzív rendszerekben leggyakrabban tartott halfajok. Afrikai harcsa (Clarias gariepinus)

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Intenzív rendszerekben leggyakrabban tartott halfajok. Afrikai harcsa (Clarias gariepinus)"

Átírás

1 Intenzív rendszerekben leggyakrabban tartott halfajok Afrikai harcsa (Clarias gariepinus)

2 Rendszertani besorolása Ország: Állatok /Animalia/ Törzs: Gerinchúrosok /Chordata/ Altörzs: Gerincesek /Vertebrata/ Ágazat: Állkapcsosok /Gnathostomata/ Ág: Halak /Pisces/ Osztály: Csontoshalak /Osteichthyes/ Alosztály: Sugaras úszójúak /Actinopterygii/ Csapat: Újúszósok /Neopterygii/ Divízió: Valódi csontoshalak /Teleostei/ Rend: Harcsaalkatúak /Siluriformes/ Család: Clariidae Genus: Clarias Faj: Clarias gariepinus Burchell, 1822

3 Morfológiai leírás I. Teste: hosszú, hengeres Hosszú hát- és farok alatti úszó, lágy úszósugarakkal A mellúszó külső úszósugara tüskévé módosult Fej: lapos, erősen csontosodott Nyálkás, pikkelymentes bőr Szín: egyenletesen márványozott, szürkészöld és feketés árnyalatú (stressz hatására sötét foltok jelennek meg a bőrön)

4 Morfológiai leírás II. Négy pár elágazás nélküli bajuszszál táplálékkeresés járulékos légzőszerv karfiolszerv: légköri oxigén felvétele Hímek: jellegzetes ivari szemölcs/papilla a végbélnyílás mögött

5 Elterjedés Afrika: Nílustól Nyugat-Afrikáig és Algériától Dél-Afrikáig Közel-Kelet: Izrael, Szíria, Törökország Magyarország: 1984-ben kísérleti céllal került be A legnagyobb elállítói: Nigéria, de Hollandia, Magyarország, Kenya, Szíria, Brazília, Kamerun, Mali, Dél-Afrika

6 A világ legfőbb afrikai harcsa tenyésztő országai (FAO Fishery Statistics, 2006)

7 Élőhely Tavak, folyók, folyamok, ingoványok, mocsarak, árterek Az ideális hőmérséklet a növekedéséhez: C 9-10 C alatt elpusztul Felnőtt kort elérve megnő a tűrőképesség Gyorsan növekszik, intenzív tenyészetekben 6-10 hónap alatt eléri az grammos piaci tömeget 8-10 év alatt 1 méter feletti testhosszúság! legnagyobb egyed 1,45 m hosszú volt és 16 kg

8 Táplálkozás Alkonyati és éjszakai ragadozó Halak, iszaplakó élőlények, rovarok, rákok, kagylók, elpusztult növényi maradványok Széles száj: nagyméretű táplálék Bajuszszálak táplálékkeresés garatüregének hirtelen megnövelésével szívóhatást hoz létre és megragadja az áldozatát Növekedése az élőhely és táplálékellátottság függvénye

9 Szaporodás, egyedfejlődés I. Természetes élőhelyén 1-3 éves korban válik ivaréretté Nőstények szezonális peteérés (esős évszak) Peteérés vízhőmérséklet + a fotoperiodus hatás befolyásolja Ívás- víz hirtelen megemelkedése váltja ki Éjszakai órákban megy végbe az ikrát vízinövényekre ill. elárasztott szárazföldi növényekre rakják sárgásszürke, Ikra: kissé elliptikus formájú, jól látható nukleusszal, átmérője 1,2-1,6 mm

10 Szaporodás, egyedfejlődés II. Nem gondozzák az ikrát Az ikra és a kikelő lárva gyorsan fejlődik, a lárvák a termékenyülést követően C -os vízhőmérsékleten óra elteltével önállóan úsznak

11 Mesterséges szaporítás az év minden szakaszában szaporítható mesterségesen a nőstények petefészke egész éven át tartalmaz érett petesejteket (vízhőmérséklet 22 C fölötti) Egy kifejlett nőstény testtömegének %-át teheti ki az ikra mennyisége A hímeknél a here kisebb, mindössze 2-4 %-a a teljes testtömegnek nagy a termékenyülési- és megmaradási arány Nőstényeknél: fejés Hímeknél: leggyakrabban a here eltávolításával nyerik ki a tejet (fejési módszerek is léteznek)

12 Mesterséges szaporítás Leghatékonyabb mód: hormoninjekciós megoldás lefejt és termékenyített ikrát mesterséges körülmények közt, Zuger üvegben érlelik majd később a lárvát előnevelik HCG (Human Chorionic Gonadotropin), 25 I.U./ 100g hal (nőstény). Jó, de drágább. Ponty hipofízis, 3 4 mg/ttmkg vagy 1 2 db/nőstény Afr. harcsa hipofízis Nílusi Tilápia hipofízis (Oreochromis niloticus), 3 4 db ( g)/nőstény

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22 Az ovulációs idő és a vízhőmérséklet összefüggése

23 A kelési idő és a vízhőmérséklet összefüggése

24 Az első táplálkozás és a víz hőmérséklet összefüggései

25 Kettős légzés Miért tenyésztjük? Szezonon kívüli szaporíthatóság Kiváló húsminőség Jó növekedés és takarmány hasznosítás Magas ammónia és alacsony oxigén szint tolerancia

26 Tenyésztés extenzív/intenzív rendszerekben

27 Tenyésztés intenzív rendszerekben Magyarországon monokultúrákban Átfolyóvízes rendszerek Termálkutakra épülő rendszerek jól bírja a sűrű népesítést

28 Takarmányozás viszonylag magas fehérjeigény a legjobb növekedési mutatók % nyersfehérje tartalmú táp etetésével érhet el Az afrikai harcsa tápok általában növényi és állati eredetű takarmányösszetevőket tartalmaznak hozzáadott vitamin kiegészítőkkel és ásványi anyagokkal.

29 Afr. Harcsa termelés hazai példán keresztül

30 A világ afrikai harcsa termelése

31

32

33

34 Növekedő halfajok az édesvízi akvakultúrában

35

36

37

38

39

40

41

42

43 Lárva előnevelése I.

44 Lárva előnevelése II.

45 Lárva előnevelése III.

46

47

48

49

50

51

52

53

54

55

56

57

58

59

60

61

62

63 Tenyésztési technológiák Ketrecekben csak az ázsiai országokban

64 Tenyésztési technológiák Medencékben és átfolyóvizes rendszerekben Nigéria: kerti medence, backyard tanks (4x3x1,5 m), - 400, 5-15 g-os egyed - 6 hónapig kg/cycle - vízcsere 1-2x hetente - csak néhány intenzív rendszer Európa: intenzív recirkulációs rendszerekben - műanyag vagy üvegszálas medencékben kg/m 3 - extrudált takarmány

65 Hollandia Fleuren & Nooijen Ltd. Intenzív recirkulációs rendszerekben

66

67

68

69

70

71

72

73 Köszönöm a figyelmet! Az előadás tartalmát a Szarvas-Fish Kft. Támogatta.

Pettyes csatornaharcsa gazdálkodás és tenyésztés

Pettyes csatornaharcsa gazdálkodás és tenyésztés Szent István University, Agricultural and Environmental Faculty Department of Aquaculture Pettyes csatornaharcsa gazdálkodás és tenyésztés Szent István University-Gödöllő Department of Aquaculture Pettyes

Részletesebben

Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57.

Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57. Az afrikai harcsa (Clarias gariepinus) intenzív termelése a Szarvas-Fish Kft.-nél Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57. A Szarvas-Fish Kft-t 1993-ban

Részletesebben

Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában. Balázs Kucska

Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában. Balázs Kucska Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában Balázs Kucska Az intenzív és s tavi haltermelés s megoszlása sa 25000 intensive systems ponds ponds and intensive systems 20000 15000 mt 10000 5000 0

Részletesebben

Department of Aquaculture Tilápiatenyésztés

Department of Aquaculture Tilápiatenyésztés Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences Tilápiatenyésztés A tilápia általános bemutatása A világ éves tilápiatermelés 2,1 millió tonna, így a ponty után ez a 2. faj

Részletesebben

9/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan I.

9/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan I. 9/b tétel GERINCES RENDSZERTAN I. HALAK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPOCSNÉLKÜLIEK (AGNATHA) OSZTÁLY: KÖRSZÁJÚAK (CYCLOSTOMATA) REND: INGOLAALKÚAK» CSALÁD: INGOLAFÉLÉK TISZAI INGOLA (Eudontomyzon

Részletesebben

INTENZÍV RENDSZEREK ALAPJAI

INTENZÍV RENDSZEREK ALAPJAI INTENZÍV RENDSZEREK ALAPJAI Mitől lesz valami intenzív? Intenzifikáció lehetőségei: Takarmányozás Polikultúra Telepítési sűrűség fokozása Vegyes kihelyezés Levegőztetés Vízcsere Extenzív félintenzív -

Részletesebben

A süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei

A süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei A süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei VI. Gödöllői Halászati, Horgászati Szakember Találkozó 2016. Február 4-5. Gödöllő Horváth Zoltán ifj., Horváth Zoltán H & H Carpio Halászati Kft. Bemutatkozás

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

Echográfiás vizsgálatok alkalmazásának lehetősége a haltenyésztésben

Echográfiás vizsgálatok alkalmazásának lehetősége a haltenyésztésben Echográfiás vizsgálatok alkalmazásának lehetősége a haltenyésztésben Kotrik László, Lefler Kinga Katalin, Hetyey Csaba, Hegyi Árpád, Gál János, Urbányi Béla Probléma Téma indoklása I. a halak nemének pontos

Részletesebben

Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával

Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával Biró Janka 1,2, Csengeri István 1 1 Halászati és Öntözési Kutatóintézet 2 Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar Takarmányozást oktatók és

Részletesebben

Koi és aranyhal szaporítás, tartás. Ittzés István egyéni vállalkozó SZIE Halgazdálkodási Tanszék, tanszéki mérnök

Koi és aranyhal szaporítás, tartás. Ittzés István egyéni vállalkozó SZIE Halgazdálkodási Tanszék, tanszéki mérnök Koi és aranyhal szaporítás, tartás Ittzés István egyéni vállalkozó SZIE Halgazdálkodási Tanszék, tanszéki mérnök Szaporodás,szaporítás Az ívást kiváltó tényezők hőmérséklet 18-22 ºC ideális (14min-26max)

Részletesebben

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Részletesebben

Intenzív rendszerben tartott halfajok: Lazacfélék és tilápia

Intenzív rendszerben tartott halfajok: Lazacfélék és tilápia Intenzív rendszerben tartott halfajok: Lazacfélék és tilápia Dr. Urbányi Béla egyetemi tanár SZIE, MKK-KTI, Halgazdálkodási tanszék Lazacfélék tenyésztése Termelési volumen Tonna (x1000) Évek Norvégia:

Részletesebben

A szántóföldtől az asztalig TÁMOP 4.2.1/B. szló egyetemi docens részprojekt felelős TÁMOP 4.2.1/B Konferencia 2011.november 24.

A szántóföldtől az asztalig TÁMOP 4.2.1/B. szló egyetemi docens részprojekt felelős TÁMOP 4.2.1/B Konferencia 2011.november 24. A szántóföldtől az asztalig TÁMOP 4.2.1/B Minőségi haltermék k előáll llítás Dr. Szathmári LászlL szló egyetemi docens részprojekt felelős TÁMOP 4.2.1/B Konferencia 2011.november 24. Célkitűzések Takarmányreceptúrák

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR DOKTORI ISKOLAVEZETŐ: DR. BENEDEK PÁL

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR DOKTORI ISKOLAVEZETŐ: DR. BENEDEK PÁL NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR UJHELYI IMRE ÁLLATTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AZ ÁLLATI TERMÉK TERMELÉS NEMESÍTÉSI ÉS TARTÁSTECHNOLÓGIAI VONATKOZÁSAI PROGRAM DOKTORI

Részletesebben

Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet Tartalom A fenntarthatóság a haltermelésben Haltermelő rendszerek típusai Jellemző haltermelési gyakorlat

Részletesebben

Intenzív haltenyésztés bemutatása

Intenzív haltenyésztés bemutatása Intenzív haltenyésztés bemutatása Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi tanár Történet (édesvízi halfajok) i.e. 2000: Kína, a haltenyésztés első írott emléke, i.e. 475: Fan Lai (Kína), az első ponty

Részletesebben

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos háttere, gyakorlati tapasztalatai

Részletesebben

XXXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás Szarvas, május

XXXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás Szarvas, május Bokor Zoltán, Mosonyi Gábor, Kotrik László, Ittzés István, Müller Tamás, Urbányi Béla, Horváth Ákos XXXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás Szarvas, 2010. május 12-13. Célkitűzés Rövid távú célok: A harcsasperma

Részletesebben

(ÁT)VÁLTOZÁS. Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia

(ÁT)VÁLTOZÁS. Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia (ÁT)VÁLTOZÁS Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia Feladat kiosztása Lapozd át a Szitakötő tavaszi számát, és keresd ki azokat a cikkeket amelyek változással, illetve átváltozással

Részletesebben

A tokfélék biológiája és tenyésztése. Dr. Horváth Ákos

A tokfélék biológiája és tenyésztése. Dr. Horváth Ákos A tokfélék biológiája és tenyésztése Dr. Horváth Ákos Halak, csak máshogy Testfelépítés Elnyújtott test Szélsőségesen alsó állású száj Heterocerk farokúszó Kültakaró Háti, oldalsó és hasi vértsor Ganoid

Részletesebben

Csapósügér nevelésének tógazdasági technológiába történő beilleszthetősége

Csapósügér nevelésének tógazdasági technológiába történő beilleszthetősége Csapósügér nevelésének tógazdasági technológiába történő beilleszthetősége Bokor Zoltán, Ditrói Balázs, Radóczi János, Lévai Tamás, Szabó Tamás Tógazdasági tenyésztéstechnológia állattenyésztő mérnök kurzus

Részletesebben

Intenzív rendszerekben leggyakrabban tartott halfajok Pisztráng

Intenzív rendszerekben leggyakrabban tartott halfajok Pisztráng Intenzív rendszerekben leggyakrabban tartott halfajok Pisztráng Szivárványos pisztráng - Oncorhynchus mykiss Sebes pisztráng - Salmo trutta m. fario Sebes pisztráng (Salmo trutta m. fario) Elterjedés Őshonos

Részletesebben

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil Kivilágosodó erdők Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil 10-20. szélességi fokok között. Afrika > Ausztrália > India > Dél-Amerika Az esőerdők és a szavanna közötti átmenet:

Részletesebben

NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN

NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN Feledi Tibor, Rónyai András, Gál Dénes, Kosáros Tünde, Pekár Ferenc, Potra Ferenc, Csengeri István Halászati és Öntözési Kutatóintézet,

Részletesebben

Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt.

Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt. A halászati ágazatban végrehajtott fejlesztés bemutatása, különös tekintettel a víztakarékos intenzív tavi haltenyésztés környezeti és gazdasági hatásaira Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián²

Részletesebben

Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben

Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben HAKI Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben Csengeri István és munkatársai Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Csengeri I. 2010. Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben

Részletesebben

Juhász Péter Prokisch József-Csorvási Éva-Petes Kata-Nemes Ildikó- Bársony Péter-Stündl László Debreceni Egyetem AGTC

Juhász Péter Prokisch József-Csorvási Éva-Petes Kata-Nemes Ildikó- Bársony Péter-Stündl László Debreceni Egyetem AGTC Juhász Péter Prokisch József-Csorvási Éva-Petes Kata-Nemes Ildikó- Bársony Péter-Stündl László Debreceni Egyetem AGTC 2013. május 22-23. XXXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás A szelén: Sokáig toxikus

Részletesebben

INTENZÍV RENDSZEREK ALAPJAI

INTENZÍV RENDSZEREK ALAPJAI INTENZÍV RENDSZEREK ALAPJAI Mitől lesz valami intenzív? Intenzifikáció lehetőségei: Takarmányozás Polikultúra Telepítési sűrűség fokozása Vegyes kihelyezés Levegőztetés Vízcsere Extenzív félintenzív -

Részletesebben

Az aranyhal tenyésztése 2.

Az aranyhal tenyésztése 2. Az aranyhal tenyésztése 2. Genetika 1. Az aranyhalban a mutáns gének gyakorisága jóval nagyobb, mint más díszhal fajokban, ez az életképességet csökkenti (pl. matt szín) Az úszók öröklődése Hossza: poligénes,

Részletesebben

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni fejlesztési lehetőségei Gál Dénes NAIK Halászati Kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több mint 100 éves kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több

Részletesebben

Dr. Mucsi Imre Lódi György Sztanó János Magyarországi halfajok

Dr. Mucsi Imre Lódi György Sztanó János Magyarországi halfajok Dr. Mucsi Imre Lódi György Sztanó János Magyarországi halfajok Vizeink legfejlettebb élőlényei a halak. A halak biológiai szabályozó szerepet töltenek be a vízi környezetben, jelzik a víz minőségi állapotát,

Részletesebben

Vizek, vízpartok élővilága, gerinctelen állatok

Vizek, vízpartok élővilága, gerinctelen állatok A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Vizek parányi élőlényeinek megismerése Iszaplakó kagyló megfigyelése Ízeltlábúak a vízben és a vízparton Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: vízminta (patak, tó,

Részletesebben

SZKB_102_03. Tóban és tóparton

SZKB_102_03. Tóban és tóparton SZKB_102_03 Tóban és tóparton DIAK_2evfolyam.indd 23 2007.07.30. 10:37:27 DIAK_2evfolyam.indd 24 2007.07.30. 10:37:28 DIÁKMELLÉKLET TÓBAN ÉS TÓPARTON 2. ÉVFOLYAM 25 D1 Tóban és tóparton élő állatok A A

Részletesebben

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére Fehér Milán 1 Baranyai Edina 2 Bársony Péter 1 Juhász Péter

Részletesebben

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME WORKSHOP BLUE ECONOMY IN FRESHWATER AQUACULTURE 10 APRIL 2013, EUROPEAN PARLIAMENT BRUSSELS ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség A Kék Gazdaság

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS BIRÓ JANKA

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS BIRÓ JANKA DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS BIRÓ JANKA KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR 2013. 1 KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Természetvédelmi Tanszék A doktori iskola vezetője: PROF. DR. KOVÁCS MELINDA egyetemi

Részletesebben

Rendszertan - Összefoglalás -

Rendszertan - Összefoglalás - Rendszertan - Összefoglalás - Az első tudományos rendszertant Carl Linné alkotta meg. Munkásságát hazánkban Kitaibel Pál, a magyar Linné folytatta. A mai tudományos rendszertan testfelépítés és hasonlóság,

Részletesebben

Porcijó KOMPLEX kutyaeledel Teljes értékű állateledel. Porcijó STANDARD kutyaeledel Teljes értékű állateledel. Kiszerelések 3 kg 15 kg 30 kg

Porcijó KOMPLEX kutyaeledel Teljes értékű állateledel. Porcijó STANDARD kutyaeledel Teljes értékű állateledel. Kiszerelések 3 kg 15 kg 30 kg Porcijó KOMPLEX kutyaeledel Az átlagos aktivitású házőrző- és hobbikutyák rendszeres táplálására fejlesztettük ki. Élettanilag optimálisan beállított arányban tartalmazza az összes olyan tápanyagot, ásványi

Részletesebben

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában II. Szarvasi Horgász és Halas Gasztronómiai Napok, Szarvas, 2012. augusztus 3. A magyar halászat helye az európai akvakultúrában Dr. Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség Szarvas Magyarország az Európai

Részletesebben

BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ

BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ A PROBLÉMA KÉRŐDZŐK A tejtermelés az ellést követően komoly energia ellátási, takarmányozási nehézségeket támaszt. Sajnálatos módon az ellést

Részletesebben

SZIE VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET GÖDÖLLŐ 2010. ÁPRILIS 9. AZ ŐZ SZAPORODÁSBIOLÓGIAI JELLEMZŐI

SZIE VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET GÖDÖLLŐ 2010. ÁPRILIS 9. AZ ŐZ SZAPORODÁSBIOLÓGIAI JELLEMZŐI SZIE VADVILÁG MEGŐRZÉSI ITÉZET GÖDÖLLŐ 2010. ÁPRILIS 9. AZ ŐZ SZAPORODÁSBIOLÓGIAI JELLEMZŐI DR. MAJZIGER ISTVÁ SZEGEDI TUDOMÁYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI KAR HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ADRÁSSY U. 15. mi@mgk.u-szegd.hu

Részletesebben

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai Dr. Németh István Elnök-vezérigazgató Tógazda Zrt. Millió tonna Tények a világból Hal Hús A hústermékek és az akvakultúra/tengeri haltermékek

Részletesebben

Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802

Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 Iskola neve:. Csapat neve:.. Csapattagok neve:. Környezetismeret-környezetvédelem országos csapatverseny 3. évfolyam I. forduló 2014. november 19. 1. a) Fejtsétek meg a rejtvényt! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Részletesebben

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben

Részletesebben

GERINCESEK TÖRZSE HALAK, KÉTÉLTŰEK, HÜLLŐK

GERINCESEK TÖRZSE HALAK, KÉTÉLTŰEK, HÜLLŐK GERINCESEK TÖRZSE HALAK, KÉTÉLTŰEK, HÜLLŐK 1. Egészítsd ki az ábrát a megadott feliratokkal! pitvar kamra oxigéndús vér véna kapillárisok artéria szén-dioxidos vér kopoltyú 2. Egészítsd ki a szöveget!

Részletesebben

A magyarországi díszhaltenyésztés jelene és jövőbeni lehetőségei

A magyarországi díszhaltenyésztés jelene és jövőbeni lehetőségei A magyarországi díszhaltenyésztés jelene és jövőbeni lehetőségei Kutsera Balázs 2016.10.24. Gödöllő Működik ma Magyarországon (nyereségesen) díszhaltenyészet? - Sok a hobby tenyészet - Csak kevés nagyobb

Részletesebben

Jakabné Sándor Zsuzsanna, Csengeri István, Gyöngyösiné Papp Zsuzsanna, Biró Janka, Feledi Tibor, Rónyai András, Borbély Gyula

Jakabné Sándor Zsuzsanna, Csengeri István, Gyöngyösiné Papp Zsuzsanna, Biró Janka, Feledi Tibor, Rónyai András, Borbély Gyula ÉLŐTÁPLÁLÉK K SZERVEZETEK DÚSÍTÁSI D SI TECHNOLÓGI GIÁJÁNAK FEJLESZTÉSE SE Jakabné Sándor Zsuzsanna, Csengeri István, Gyöngyösiné Papp Zsuzsanna, Biró Janka, Feledi Tibor, Rónyai András, Borbély Gyula

Részletesebben

A halak váltv állatok.

A halak váltv állatok. Halak más m s váltv ltózó testhőmérs rsékletű állatok A halak váltv ltózó testhőmérs rsékletű állatok. Váltózó testhőmérs rsékletű még: Rákok Békák Kagylók Polipok Tintahal Csigák Halak húsa A halhús kedvező

Részletesebben

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ TÚZOK TUSA II. FORDULÓ 1. Képzeljétek el, hogy a cserebökényi pusztán vagytok. Kora tavasz van, a pusztai vízállásoknál madarak tömegei időznek. Van, aki nemrég érkezett haza a telelőterületről, van, aki

Részletesebben

1 Elnevezésük 2 Elterjedésük 3 Megjelenésük 4 Életmódjuk 5 Szaporodásuk 6 Fajaik 7 A vérszívó szúnyogok elleni védekezési módok 8 Jegyzetek 9 Források

1 Elnevezésük 2 Elterjedésük 3 Megjelenésük 4 Életmódjuk 5 Szaporodásuk 6 Fajaik 7 A vérszívó szúnyogok elleni védekezési módok 8 Jegyzetek 9 Források Szúnyogfélék A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából (Szúnyog szócikkből átirányítva) Ugrás: navigáció, keresés Szúnyogfélék Anopheles cf. gambiae Ország: Törzs: Osztály: Öregrend: Rend: Alrend: Alrendág:

Részletesebben

Az ökológia alapjai. Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források.

Az ökológia alapjai. Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források. Az ökológia alapjai Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források. Környezet A belső határozza meg, hogy a külvilágból mi fontos környék a külvilágnak az élőlény körül elforduló

Részletesebben

Ragadozó halak tógazdasági termelésének gyakorlati szempontjai. Dr. Horváth László Dr. Bokor Zoltán

Ragadozó halak tógazdasági termelésének gyakorlati szempontjai. Dr. Horváth László Dr. Bokor Zoltán Ragadozó halak tógazdasági termelésének gyakorlati szempontjai Dr. Horváth László Dr. Bokor Zoltán Invazív fajok problematikája ezüstkárász (Carassius auratus gibelio Bloch), a kínai razbóra (Pseudorasbora

Részletesebben

Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft

Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Rendszertan Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok

Részletesebben

Összefoglaló a SzIE Halászati és Horgászati Szakkollégium első belföldi tanulmányútjáról

Összefoglaló a SzIE Halászati és Horgászati Szakkollégium első belföldi tanulmányútjáról Összefoglaló a SzIE Halászati és Horgászati Szakkollégium első belföldi tanulmányútjáról A SzIE Halászati és Horgászati Szakkollégium szervezésében a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0011azonosító számú, A tehetséggondozás

Részletesebben

P Európa: ország P Ázsia: 1 ország P Afrika: 2 ország P É-Amerika: < USA (10) < Kanada < Nyugat-Indiák. P D-Amerika < Argentína, Chile, Peru

P Európa: ország P Ázsia: 1 ország P Afrika: 2 ország P É-Amerika: < USA (10) < Kanada < Nyugat-Indiák. P D-Amerika < Argentína, Chile, Peru Dámszarvas Nagyvadállományok hasznosítása A dám jellemzése P Elõ- és Kisázsiából származik < Európai és mezopotámiai v. perzsa dám 100000 éve élt Európában egy hasonló faj K-Macedóniában 4600-1900 évvel

Részletesebben

A SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi mérető alkalmazhatóságának gazdaságossági vizsgálata

A SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi mérető alkalmazhatóságának gazdaságossági vizsgálata Integrált szemlélető program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért A SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi mérető alkalmazhatóságának gazdaságossági

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Természetvédelmi Tanszék A doktori iskola vezetője: PROF. DR. KOVÁCS MELINDA egyetemi tanár Témavezető: DR. HANCZ CSABA a mezőgazdasági

Részletesebben

Hírek a nagyvilágból

Hírek a nagyvilágból 8. szám 2014. augusztus szeptember MÓRAHALMI CSAHOLÓ Hírek a nagyvilágból Párt kapott a vörös panda A Szegedi Vadaspark hím vörös pandája párt kapott maga mellé. Összeszoktatásuk után augusztus 26 tól

Részletesebben

A tokfélék biológiája és tenyésztése! Dr. Horváth Ákos!

A tokfélék biológiája és tenyésztése! Dr. Horváth Ákos! A tokfél biológiája és tenyétése! Dr. orváth Ákos! ak, csak mhogy! lnyújtott test! Testfelépítés! Sélsőségesen só állú áj! eterocerk farokúó! Kültakaró! áti, oldsó és hasi vértsor! Goid pikkelyet a farkon!

Részletesebben

ORSZÁGOS HATÁLYÚ TILALMI IDŐSZAKOK, MÉRET- ÉS MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK, NEM FOGHATÓ HALFAJOK

ORSZÁGOS HATÁLYÚ TILALMI IDŐSZAKOK, MÉRET- ÉS MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK, NEM FOGHATÓ HALFAJOK ORSZÁGOS HATÁLYÚ TILALMI IDŐSZAKOK, MÉRET- ÉS MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK, NEM FOGHATÓ HALFAJOK Állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott hal gazdálko dá si vízterületen

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek emelt szint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

Főbb jellemzőik. Főbb csoportok

Főbb jellemzőik. Főbb csoportok Újszájú állatok Szerk.: Vizkievicz András A földtörténeti óidő kezdetén a kambrium időszakban több mint 500 millió évvel ezelőtt éltek azok az ősi férgek, melyeknél szétvált az ősszájú és az újszájú állatok

Részletesebben

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA) Kutatók és termelők együtt az ágazatfejlesztés lendületvételéért II. MASZ Szakmai Fórum, 2012. március 2. Debrecen Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Részletesebben

Az európai akvakultúra fejlődési irányai, trendjei és ezek várható hatása a magyar haltermelésre

Az európai akvakultúra fejlődési irányai, trendjei és ezek várható hatása a magyar haltermelésre Az európai akvakultúra fejlődési irányai, trendjei és ezek várható hatása a magyar haltermelésre Bardócz Tamás www.aquabt.com Tartalom Téma és nézőpont meghatározása Az európai akvakultúra általános bemutatása

Részletesebben

(MORONE SAXATILIS X M. CHRYSOPS) NEVELÉSE BAN RENDSZERBEN. Szarvas

(MORONE SAXATILIS X M. CHRYSOPS) NEVELÉSE BAN RENDSZERBEN. Szarvas A HIBRID CSÍKOS SÜGÉR S (MORONE SAXATILIS X M. CHRYSOPS) NEVELÉSE TÓ A TÓBANT BAN RENDSZERBEN Kiss Ádám, Borbély Gyula, Stündl LászlL szló,, Bársony B PéterP Szarvas 2009. Május M 27. BEVEZETÉS A víz v

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

A tudomány evolúciója: a valós és a virtuális világok

A tudomány evolúciója: a valós és a virtuális világok A tudomány evolúciója: a valós és a virtuális világok Organikus rizsföldek többfunkciós hasznosítása halivadék neveléssel Jancsó Mihály 1, Izsó Lajos 2, Demény Ferenc 3, Buza Eszter 3, Gyalog Gergő 4,

Részletesebben

A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek

A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek Urbányi Béla, Bercsényi Miklós*, Stündl László**, Kucska Balázs***, Gál Dénes****, Kovács Örs*****, Horváth Ákos, Müller

Részletesebben

VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ

VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ CSAPAT NÉV: CSAPATKAPITÁNY NEVE: CSAPATKAPITÁNY ELÉRHETŐSÉGE: VASKERESZTES, 2013 02 25 FELADATOK I. Feladat: Iskolátok, vagy lakóhelyetek környékén biztosan

Részletesebben

SZERETEK GONDOLKODNI II. forduló

SZERETEK GONDOLKODNI II. forduló HORVÁTH MIHÁLY EMLÉKVERSENY 2014 SZERETEK GONDOLKODNI II. forduló NÉV: VÁROS: ISKOLA: OSZTÁLY: FELKÉSZÍTŐ TANÁR: PONTSZÁM: /100 I. Az alábbi halmazábrába tíz élőlény betűjelét kell majd behelyezned. Először

Részletesebben

2/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan II.

2/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan II. 2/b tétel GERINCES SZERVEZETTAN II. KÉTÉLTŰEK Jellemzők A kétéltűek voltak az első két pár járólábbal rendelkező szárazföldi gerincesek. A vízi és a szárazföldi élettérhez egyaránt kötődnek. Az egyedfejlődés

Részletesebben

Kellemetlen kirándulótársaink, a kullancsok. Az ember külső élősködői I.

Kellemetlen kirándulótársaink, a kullancsok. Az ember külső élősködői I. Kellemetlen kirándulótársaink, a kullancsok Az ember külső élősködői I. A tanösvényhez kapcsolódó bevezető külön letölthető: http://www.nhmus.hu/hu/nateu Készítők: Mike Éva (animátor, Magyar Természettudományi

Részletesebben

A latin Camelus név a görög kamelosz szóból származik, az pedig az arab dzsamal vagy a héber gahmal szavakból, melyek mindegyike tevét jelent.

A latin Camelus név a görög kamelosz szóból származik, az pedig az arab dzsamal vagy a héber gahmal szavakból, melyek mindegyike tevét jelent. 260px-Bactrian_Camel.jpg Dromedary.02.jpg Teve A teve a következő két párosujjú patás fajra utal a Camelus nemen belül: a dromedárra vagy egypúpú tevére (Camelus dromedarius) és a kétpúpú tevére vagy ázsiai

Részletesebben

A vizek élővilága Letölthető segédanyagok

A vizek élővilága Letölthető segédanyagok A vizek élővilága Ez a téma a 6. osztályos természetismeret része. A Magyar Természettudományi Múzeumban a Sokszínű élet című kiállítás egyik fejezete éppen ezzel a témával foglalkozik. Több tankönyvkiadó

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS BIRÓ JANKA

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS BIRÓ JANKA DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS BIRÓ JANKA KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR 2013. 1 KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Természetvédelmi Tanszék A doktori iskola vezetője: PROF. DR. KOVÁCS MELINDA egyetemi

Részletesebben

Lazacfélék tenyésztése

Lazacfélék tenyésztése Lazacfélék tenyésztése Dr. Urbányi Béla egyetemi docens SZIE, MKK-KTI, Halgazdálkodási tanszék Termelési volumen Tonna (x1000) Évek Norvégia: lazac és pisztráng Termelés (tonna) Alkalmazottak száma a termelésben

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA

GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA KOMBINÁLT HALTERMELÉSI TECHNOLÓGI GIÁK K GAZDASÁGOSS GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA Békefi Emese és Gyalog Gergő Halászati és Öntözési Kutatóintézet, HAKI, Szarvas Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona

Részletesebben

Fajfenntartó viselkedés

Fajfenntartó viselkedés Fajfenntartó viselkedés Az állatok viselkedésének egyik alapvető megnyilvánulása a szaporodással kapcsolatos viselkedés. Ez az ivarérettséget elért egyedekre jellemző és a legtöbb fajnál meghatározott

Részletesebben

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk?

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? Turcsányi Béla Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és Specziár András MTA

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi docens SzIE, MKK-KTI Halgazdálkodási tanszék

Részletesebben

Ciánkék sövényleguán (Sceloporus cyanogenys, Cope 1885 )

Ciánkék sövényleguán (Sceloporus cyanogenys, Cope 1885 ) Ciánkék sövényleguán (Sceloporus cyanogenys, Cope 1885 ) Szerző és fotók: Huncutka Farm Szeretnénk bemutatni a Huncutkafarm egyik kis családját: az öt ciánkék sövényleguánt (Sceloporus cyanogenys, Cope,

Részletesebben

Éti csiga. Fekete csupaszcsiga

Éti csiga. Fekete csupaszcsiga Kedves Olvasó! Újságunk segítségével nem csak a Vadak Ura kártyajáték kedvelőinek szeretnénk további segítséget, tanácsokat adni, hanem szeretnénk információkat adni ahhoz a természettudományi versenyhez,

Részletesebben

szló 2, Hancz Csaba 1

szló 2, Hancz Csaba 1 Különböző oljok htás z friki hrcs és nílusi n tilápi növekedn vekedésére és húsminőségére Biró Jnk 1, Molnár r Eszter 2, Szthmári LászlL szló 2, Hncz Csb 1 1) Kposvári Egyetem Állttudományi Kr, Kposvár

Részletesebben

Szakmérnöki jegyzet Dr. Horváth László Dr. Urbányi Béla 2004, Gödöllő

Szakmérnöki jegyzet Dr. Horváth László Dr. Urbányi Béla 2004, Gödöllő TÓGAZDÁLKODÁS Szakmérnöki jegyzet Dr. Horváth László Dr. Urbányi Béla 2004, Gödöllő 1 TARTALOMJEGZYÉK 1. Általános áttekintés. 3 1.1 A halhús jelentősége. A hazai helyzet. 3 1.2. Az étkezési hal eredete

Részletesebben

Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és

Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és TÁRSAS VISELKEDÉS Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és utódaik, kolóniát a nagy telepekben élő családok,

Részletesebben

í ú í í í í í í í í í í í í ű í í ú í í Ö ú ű í ú ú í Ö í í Ö ű í í ú ű í í í Ö í í ú í í í Ö í í ú ű ű ű ú ű ű ű ű ú í í í í Ü í í ű ű í ú ű í í í ű í í ű í Ó í í í ú Ö ű Á í í Ö í ű í ű í í í í ű í í

Részletesebben

ő ő ű í ú ü ő ő ü ü ü ü ü ü í í ü íü ü ő ő ő ő í í Í ő ő Á ő ő ű í ú ű í ő ő ő ő í í í Á Á ü É í í ő í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú í ő ő ő ő ő ű í ú Ó í ű í ő ő ő ő í ő ő ő í ő ő ő ő í É í í í í ü ű ő í ü í

Részletesebben

í ö ö ö ö ö ö í ö ö ö í í ű ö í ö í ö ú Ü í ö ú í í ű ű í ö í ö ű ű í ű í ö ö í Ü ű ú ö í í ö í ö ö ö í í ö ö í ö ú ö ö ú ö ö í ö ö ö í ö ö í ö ö ű í ú íú í í ö Á í í ö ö ö ú í ú í ú í ú í ö ö ö ú Ő ö

Részletesebben

ö Á É Ő É ö ű Í Á ö ö ö ö ö ö ű ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ű ű ö ö Ü É ö Í ö ö ö ö Í ö Á ö ú Í ö ű Í ú ö ú ö ö ú ö Á ö Í ö ö ö ö ö Í ö ö ö ö ö Í ö ö ö ö ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ö ö ö ö ú Í Ü ö ö É É ö ö ö Á ö Í

Részletesebben

á ó á ű ö á á ö á á á ű ö á í ó ó á á á ó á á í á á ó á ö ö ó ű ö ő á ö á ű á ö á ü á á á ű á ó ó á á ö á á á á á á ü ú á á ő í Á á ű á á í ő ő ö á á ő ű á ű ű ő ü á á ő á ü ó á ö á í ő á ó ó á á á ó í

Részletesebben

Í ö Ó Ó Í É Ó É Ó Ó Ó Ö Í Ó Ó Ó ö Ó Á Ö Í Ó Í Á ÍÚ Í É ö Ö Í Á Í ö Ő Ö Ó Í Ó Ö Ö Ó Í Í Ó É Í Ó Ö É Í Ó Ö Ó Í Á Í Ó É Í Ó Í Ó Ó Í Á Ó Í É Ó Ó Í Ö Í Í Í Í É Ó Ö Ó Í Í Ű Ó Í Í É Í Í Ó Ó ÍÍ Í Ö Í Ó Í Ó Ó Ó

Részletesebben

ű É Á Á Á ű ű ű ű ű ű É ű É ű ű ű ű ű ű ű É Ü Ó Ó ű Ó Í É Ó ű ű É ű ű ű ű ű ű ű ű É Ő Ö Á Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú Ö Ő ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű É ű ű Í É ű ű É ű ű É ű É É Á Á ű É É É ű Ü É Á É Ó É É ű ű ű É

Részletesebben

Ö Á Ö Í Í ű Í Í Ú É Ú Í É Í Íű Í Í ű Í Í ű Í ű Ö Á Í ű Í Í ű Í Ú Í Í ű ű Í ű Í Í Í Í Í Í Í Í ű Á Í Í ű Á Í Í Í Í Ú Í Í ű Á Í Í É É É Ó É Ö Á Í Á Í Í Í Í Í Í Í ű ű Í Í Í Í É ű Í ű ű Í ű Í Í ű Ó Ú É Á Í

Részletesebben