DÉL-ALFÖLDI SZIKES JELLEGGEL ÖSSZEFÜGGÉSBE HOZHATÓ ÁLLÓVIZEK MAKROSZKOPIKUS VÍZI GERINCTELEN FAUNÁJÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DÉL-ALFÖLDI SZIKES JELLEGGEL ÖSSZEFÜGGÉSBE HOZHATÓ ÁLLÓVIZEK MAKROSZKOPIKUS VÍZI GERINCTELEN FAUNÁJÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA"

Átírás

1 141 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 28: , 2012 DÉL-ALFÖLDI SZIKES JELLEGGEL ÖSSZEFÜGGÉSBE HOZHATÓ ÁLLÓVIZEK MAKROSZKOPIKUS VÍZI GERINCTELEN FAUNÁJÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA PETRI ATTILA 1 P. HOLLÓ ILDIKÓ 1 NAGY-LÁSZLÓ ZSOLT 1 DEÁK CSABA 2 1 Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Mérőközpont, Szeged, 6727, Irinyi u Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Mérőállomás, 4025 Debrecen, Hatvan u. 16. COMPARATIVE ANALYSIS OF THE MACROINVERTEBRATE FAUNA OF PONDS RELATED TO SALINISATION IN THE SOUTH PART OF GREAT HUNGARIAN PLAIN A. PETRI 1, * I.P. HOLLÓ 1 ZS. NAGY-LÁSZLÓ 1 CS. DEÁK 2 1 Lower-Tisza Regional Environment, Nature Conservation and Water Management Inspectorate, Laboratory, Szeged, H-6727, Irinyi u. 1. Hungary 2 Trans-Tiszanian Environmental Protection, Nature Conservation and Water Management Inspectorate, Laboratory, Hatvan u. 16., H-4025 Debrecen, Hungary *Corresponding author, KIVONAT: Munkánkban között vizsgált 18 szikes, illetve eredetileg szikes jellegű állóvíz makroszkopikus gerinctelen együttesének felmérési eredményeit mutatjuk be. Összehasonlítottuk a tavak makroszkopikus gerinctelen faunáját és releváns vízkémiai változóit. Összesen 183 taxont azonosítottunk a lehető legalacsonyabb taxonómiai (legtöbbször faji) szinten. Fajokban leggazdagabbnak a Coleoptera, az Odonata, a Heteroptera, a Gastropoda és a Diptera (csak család szinten tudtuk azonosítani: nagy családszám) csoport bizonyult. Több éves vizsgálat sorozatunk egyértelműen alátámasztja, hogy a tipikus szikesek vízjárása és ez által kémiai összetétele tág határok között változik, ami magyarázza, hogy esetenként a sós-tipikusan szikes vizeket kedvelő fajoktól a tágtűrésű, vagy kisebb sótartalmat kedvelő makroszkopikus gerinctelen fajokkal is jellemezhetők. Az állóvizek makrogerinctelen együtteseit és alapkémiai paramétereit kanonikus korreszpondencia analízissel (CCoA) elemeztük, amely szerint a tipikus fehér szikesek és a kiédesedő állóvizek bentosz együttese között lényeges eltérések tapasztalhatók elsősorban azokban az években, amikor a szikesek vízkémiája a típusra jellemző értékeket mutatja. Ezzel szemben a fekete szikesek nem különülnek el egyértelműen a fentebb említett csoportoktól. Az előzetes leválogatásba bevont 11 alapkémiai paraméter közül szignifikánsan az összes foszfor, a kálium- és a nátriumion koncentráció, illetve a sótartalmat jellemző fajlagos vezetőképesség felelős az egyes állóvizek makrogerinctelen közösségének alakulásáért.

2 142 Kulcsszavak: makroszkopikus vízi gerinctelen fauna, szikesek, kiédesedő egykori szikes tavak, szélsőséges vízjárás, CCoA, szignifikáns hatású vízkémiai paraméterek ABSTRACT: In the present study during we made the evaluation of the macroinvertebrate fauna of 18 sodic and former sodic lakes. Taxonomic compositions and the characteristic chemical variables of lakes were compared. A total number of 183 taxa were identified generally to the species level. Coleoptera, Odonata, Heteroptera, Gastropoda and Diptera (only to family level) were found as richest in species. Long term comparative analysis demonstrates, that those,so called typical sodic lakes can be characterised with extreme water level fluctuation with the results of high variability in the concentration of their characteristic chemical parameters. The consequence is the macroinvertebrate fauna can be characterised with halophilic common generalists, respectively halophobic species depending on the the actual chemistry of sodic pounds. The composition of macroinvertebrate fauna and the major chemichal parameters of lakes were compared by canonical correspondence analysis (CCoA). This multivariate analysis result a strong differentiation of fauna and chemistry of typical sodic lakes (stages with extreme high concentration of soluble materials) and former sodic ponds, (those with different stage of sweeten) and no unambiguous differentiation of black sodic lakes. The forward selection of 11 basic chemical parameters demonstrates that total-p, K +, Na + ions and total salt concentration (conductivity) have significant effects on composition of the macroinvertebrate fauna. Key words: aquatic macroinvertebrate fauna, sodic ponds, sweetened former sodic ponds, extreme water level fluctuation, CCoA, chemical parameters with significant effect Bevezetés A világ számos pontján, elsősorban Eurázsiában, Ausztráliában, Afrikában és Észak-Amerikában találhatók változatos méretű és mélységű, nagy sótartalmú kontinentális állóvizek. Az európai szikes tavak jelentős része a Kárpát-medencében Magyarországon (főként az Alföldön), kisebb részben Ausztria (Fertőzug) és Szerbia (Vajdaság) területén helyezkedik el. Ezen kívül a romániai Havasalföldön, illetve Nyugat-Európában az Ibériai-félszigeten bukkanhatunk rá néhány kisebb szikes vízre (BOROS 2009). Szikeseink hidrológiai szempontból a kistavak kategóriájába tartoznak: kis vagy legfeljebb néhány km 2 kiterjedésű, sekély állóvizek, amelyek legalább harmadát nyílt vízfelület alkotja. Vízforgalmuk labilis, akár ki is száradhatnak. A kontinentális sós vizekhez képest alacsonyabb sótartalom, de magasabb lúgosság jellemzi hazai szikeseinket. Az összes oldott sótartalom szerint a fehér szikesek a mezo-polihalobikus (oldott sótartalom mg/l) kategóriába esnek. A fehér szikesek szukcessziós folyamata során feltöltődő, kevésbé szikes jellegű fekete tavak az oligo-β-mezohalobikus (oldott sótartalom mg/l) kategóriába tartoznak (BOROS 1999). A jellemző ionok aránya mind tavanként, mind időszakonként viszonylag állandó, általában az uralkodó ionok a Na +, CO 2-3 és a HCO - 3. A többi ion (Ca 2+, Mg 2+, Cl -, SO 2-4 ) mennyiségének alakulása tavanként

3 143 egyedi, amely az élővilágukban is megnyilvánul, ami főleg a fito - és zooplankton összetételében jelent markáns különbséget (MEGYERI 1999). A szikes állóvizekhez hasonló nagy sótartalmú tavak kémiai összetételéről, makroszkopikus gerinctelen faunájáról, a bentikus életközösség környezeti tényezőkkel való kölcsönhatásáról viszonylag kevés külföldi szakirodalom áll rendelkezésre. Elsősorban Ausztráliában (Viktória állam) (WILLIAMS 1981, TIMMS 1983), Kínában és Mongóliában (WILLIAMS 1991), valamint Kelet-Afrikában (Tanzánia) (KILHAM és CLOCE 1990) található sós tavak limnológiai felmérése történt meg. Ezen tavak keletkezésük, méretük, vízjárásuk, hidrológiai, fizikai-kémiai paramétereik, stb. tekintetében csak részben hasonlítanak a nálunk megtalálható szikes tavakhoz. Kémiai összetételüket tekintve például az esetek nagy részében Na + és Cl - ion dominancia tapasztalható, míg uralkodó ionként a szikesekre jellemző Na + és CO 3 2-, illetve HCO 3 - csak ritkán jellemzi őket. Közülük néhány, akárcsak a nálunk megtalálható szikes vizek többsége, igen sekély (átlag mélység kisebb, mint 1 m), de zömében sekélyek (1 5 m), vagy mélyebb (5 50 m) kategóriába tartoznak (TIMMS 1983; DE DECKER és WILLIAMS 1988). A szikes tavak, mint nyílt vizes élőhelyek anyagforgalma jelentősen eltér az igazi tavakétól. Mivel a sótartalom és a vízszintingadozás erős szelekciós tényezőként hat, a szikesek unikális élővilágát elsősorban tág tűrésű, sótűrő és sókedvelő élőlények alkotják. A szikesekre általában jellemző, hogy fajokban viszonylag szegények, de az egyedszámok igen magasak lehetnek. Ezek bentoszfaunáját elsősorban Oligochaeta, Nematoda, Diptera lárvák, kisebb mértékben Mollusca és Trichoptera fajok alkotják. A nagy sótartalmú szikes vizekre az Ephemeroptera és Odonata fajok nem jellemzőek. A nyílt aljzaton kicsi az egyedszám, míg a növényzet közt jóval magasabb, ahol a vízipoloskák és a vízibogarak lehetnek jelen nagyobb egyedszámban (BOROS 1999). Hazai szikeseinkkel ellentétben Ausztrália bizonyos sós tavai esetében az Oligochaeta, Chironomidae és Crustacea csoport képviselői, míg egyes északamerikai sós állóvizekben a Coleoptera és a Diptera (rendszertani szempontból nem részletezett) taxonok dominánsak, a sótartalom növekedése azonban ezeken a területeken is diverzitás csökkenést eredményez (TIMMS 1983). Dél-alföldi szikeseink kémiai állapotával több munka is foglalkozik. BOROS és VÖRÖS (2010), valamint VÁRADI és FEHÉR (2010) kiemelik, hogy ezen állóvizek különleges és egyedi élőhelyek. Szikes tavaink fito- és zooplanktonjának (Copepoda, Cladocera) felméréséről, vizsgálatáról számos publikáció jelent meg (pl. FEHÉR 2010; HORVÁTH és BOROS 2010), ezzel szemben a makroszkopikus gerinctelen fauna kevéssé kutatott. Megyeri átfogó tanulmányából megjelent összefoglaló többek között a terület szikeseinek bentikus élővilágát mutatja be (MEGYERI 1999), míg MÓRA és munkatársai (2002) szórványos adatokat közölnek egyes vízterekből. A jelen dolgozatban szereplő állóvizek egy részére vonatkozóan számos élőlénycsoportra az Ecosurv országos program keretében 2005-ben végzett faunisztikai felmérés eredményeit említhetjük meg (JUHÁSZ et al. 2006a, 2006b, 2006c; KISS et al. 2006a, 2006b; KOVÁCS 2006; KÖDÖBÖCZ et al. 2006; MÓRA et al. 2006; MÜLLER et al. 2006). Munkánkban az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség területén között, a VKI (2000) szerinti felszíni víz monitorozás során vizsgált szikes, illetve eredetileg szikes jellegű állóvizek makroszkopikus gerinctelen együttesének felmérési eredményeit mutatjuk be. Választ keresünk arra, hogy a fehér és a fekete szikesek, illetve a kiédesedő szikes vizek makrogerinctelen élővilága milyen különbségeket mutat, továbbá elemezzük, hogy az eltérések milyen alapkémiai jellemzőkkel függenek össze.

4 144 Anyag és módszer A közötti időszakban a Dél-Alföld 18 szikes, illetve eredetileg szikes jellegű állóvizének (1. táblázat) makroszkopikus gerinctelen faunáját és kémiai összetételét vizsgáltuk. A vizsgált állóvizek jellemzése Fehér szikesek Magas sótartalmú, lúgos vizű tavak, melyekben az uralkodó ionok a Na +, 2- - CO 3 és a HCO 3 (2. táblázat). Vizük fenékig felkeveredő, a kolloid mészsóktól zavaros, szürkésfehér színű. E típusba tartozik: Bába-szék, Böddi-szék, Csikóspusztai-tó, Kardoskúti Fehér-tó, Kelemen-szék, Kisteleki Müller-szék, Pusztaszeri Büdösszék, Szabadszállási Büdös-szék és Zab-szék. Fekete szikesek A fehér tavaknál alacsonyabb sótartalmúak (2. táblázat), kevésbé felkeveredőek, vizük fenékig átlátszó, melynek barna színét a kolloid humuszanyagok okozzák. Ebbe a csoportba sorolható az Észak-Böddi és a Nádastó. Utóbbi az aktuális tipológia (a természetes állóvizekre vonatkozó VKI tótér tipológia) szerint az állóvíz meszes, kis területű, sekély, nyílt vízfelületű, időszakos tó (11. típus), mely besorolással szemben az állóvíz fekete szikes jellegű (vö. KÖRMÖCZI et al. 2010). Alacsonyabb sótartalmú, kiédesedő, eredetileg szikes tavak Ebbe a csoportba két VKI típusba tartozó tavakat sorolhatunk: 1) A jelenlegi tipológia szerint meszes, kis területű, sekély, nyílt vízfelületű, állandó tavak (13. típus): Kakasszéki-tó, Kiskunhalasi Sós-tó, Vadkerti-tó. 2) Szikes, kis területű, sekély, nyílt vízfelületű, állandó tavak (7. típus): Madarász-tó, Nagy Széksós-tó, Ősze-szék, Szelidi-tó. Kakasszéki-tó: Az állóvíz hajdani szikes jellegét Kiss István és Fülöp Béla írják le munkáikban (KISS 1976; FÜLÖP 2005), sótartalma azonban lényegesen alacsonyabb a tipikus szikeseknél. Információnk szerint a kiédesedésért részben a tó vízutánpótlását biztosító csatorna által szállított víz a felelős. Kiskunhalasi Sós-tó: Már 1941-ből találhatóak kémiai adatok a tóra vonatkozóan, mely szerint szikes jellegű a víz között édes-sós átmenet jellemzi, még szikes jelleggel, majd között még alacsonyabbá vált a sótartalom, és a szikes jelleg megszűnt. Ezek az adatok a kiédesedést, illetve a szikes jelleg elvesztését bizonyítják. A folyamathoz a tó vízutánpótlását jelentő fúrt kút vize járult hozzá, mivel a kútvíz nem szikes, és sótartalma jóval alacsonyabb a tóénál (SCHMIDT és DOBLER 1999). Vadkerti-tó: A tó vizének sótartalmáról már az 1940-es évektől kezdve vannak adatok, melyek szerint egyértelműen szikes a víz. Az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mérőközpontja által 1966-tól mért eredmények már nem támasztják alá a szikes jelleget, mivel a Mg 2+ vált uralkodóvá, és ez azóta sem változott. A sótartalom csökkenése a kútvizes vízpótlás megkezdésétől kezdve folyamatos, a tó vize jelenleg közepes édesvíznek minősül (SCHMIDT és SIMOR 1999b).

5 táblázat. A dél-alföldi szikes és szikes jellegű állóvizeken végzett vizsgálatok mintavételi helyei és időpontjai (tip: VKI tipológia szerinti besorolás, kisz.: kiszáradt). hely neve EOV X EOV Y tip Bába-szék, Dunatetétlen Böddi-szék, Dunatetétlen Csikóspusztai-tó, Királyhegyes Észak-Böddi, Fülöpszállás (Járáspuszta) Kakasszéki-tó, Székkutas Kardoskúti Fehér-tó, Kardoskút Kelemenszék, Fülöpszállás Kiskunhalasi Sós-tó, Kiskunhalas Kisteleki Müllerszék, Kistelek Madarász-tó, Mórahalom Nádas-tó, Sándorfalva Nagy-Széksóstó, Mórahalom Ősze-szék, Balástya Pusztaszeri Büdösszék, Pusztaszer Szabadszállási Büdös-szék, Szabadszállás Szelidi-tó, Dunapataj Vadkerti-tó, Soltvadkert Zabszék, Szabadszállás mintavételi időpontok kisz. kisz kisz kisz kisz kisz kisz. kisz kisz. kisz kisz. kisz. kisz kisz. kisz kisz méret (km 2 ) 0, , ,398 1, , ,891 1, , , , , , ,5812 0, , , , ,2242 Madarász-tó: Már Okruczky Aurél, Szeged egykori közjegyzőjének tájleírása (GASKÓ 2006) is szikes tóként említi, mára azonban a tavon a kiédesedés jeleit tapasztalhatjuk. E folyamat hátterében édesvízzel történő vízutánpótlás áll, mely értesüléseink szerint horgászati tevékenység biztosítása érdekében történik. Nagy Széksós-tó: Okruczky Aurél tájleírása (GASKÓ 2006), valamint KISS (1976) is alátámasztja a tó szikes jellegét. Napjainkig azonban a sótartalom

6 146 folyamatos csökkenését figyelhetjük meg. A kiédesedés hátterében a tó vízutánpótlását jelentő Széksóstói-főcsatorna által szállított víz áll. Csapadékszegény időszakban vízutánpótlás történhet tisztított szennyvízzel is, amely gyökérzónás szennyvíztisztítást követően kerül a tóba (Kiskunsági Nemzeti Park közlése). Ősze-szék: Az állóvíz a helyi horgászegyesület kezelésében áll, ahol a horgászati célok megvalósítása érdekében a vízszinttől függően vízpótlás történik nem szikes jellegű csatornából, így a tó vize időszakosan kiédesül. Az állóvíz élővilágát a horgászati tevékenységgel bekerülő szerves anyag is befolyásolja (Kiskunsági Nemzeti Park közlése). Szelidi-tó: Már 1937-től hozzáférhetőek publikált adatok a tó vízminőségére vonatkozóan, mely szerint a tó vizének összes oldott anyag tartalma folyamatosan csökkent a Duna vizét bevezető csatorna kiépülése után (SCHMIDT és SIMOR 1999a). A mintavételek és az értékelés módszerei A makrogerinctelen vizsgálatok során a taxonok fenológiai sajátosságait (a fauna szezonális változékonyságát) figyelembe véve általában évente két alkalommal végeztünk felmérést a tavaszi-nyár eleji és a nyári-kora őszi időszakban között és 2011-ben a csapadékszegény időjárás miatt több szikes kiszáradt a nyári hónapokra, ezért ezekben az esetekben évi egy alkalommal gyűjtöttünk mintákat. A Pusztaszeri Büdösszék 2008-ban és 2009-ben már a tavaszi időszakra teljesen kiszáradt, így ebben a két évben ezen a szikesen nem történt mintavétel. A mintavételeket 1 mm-es lyukbőségű, 25 cm-es élhosszúságú nyeles kézihálóval végeztük, melyet kézi egyeléssel egészítettük ki. A kick & sweep technikán alapuló multihabitat típusú mintavétel során a megtalálható élőhely típusokból azok előfordulási arányában gyűjtöttünk az AQEM protokoll szerint (AQEM CONSORTIUM 2002). A mintákat többnyire a helyszínen válogattuk, időhiány esetében a laborban, majd 70 %-os etanolban tartósítottuk. A vizsgálatok során a következő rendszertani csoportok képviselőinek faji szintű határozására törekedtünk: Hirudinea, Mollusca, Crustacea, Odonata, Heteroptera, Ephemeroptera, Trichoptera, Coleoptera. A Platyhelminthes: csak genusz, a Hydracarina: alrend, a Neuroptera, Megaloptera és Diptera csoportok esetében család szintig volt lehetőségünk a határozásra. Az állatok határozásához az alábbi munkákat használtuk: ASKEW (1988), BIRÓ (1981), CSABAI (2000), CSABAI et al. (2002), CSABAI (2003), GERKEN és STERNBERG (1999), GLEDHILL et al. (1993), HARKER (1988), MACAN (1960), NESEMANN (1997), RICHNOWSZKI és PINTÉR (1979), SAVAGE (1989, 1999), WARINGER és GRAF (1997). A kapott egyedszám adatokat mintánként 1 m 2 alapterületre standardizáltuk. A makroszkopikus vízi gerinctelen fauna felmérésével egy időpontban részletes vízkémiai elemzés is történt. A vizsgált paraméterek közül a dolgozat célja szempontjából releváns jellemzők (ph, fajlagos vezetőképesség, összes foszfor, nátrium %, kálium %, uralkodó kation-anion) éves átlageredményeit a 2. táblázatban mutatjuk be.

7 táblázat. Az összehasonlítás szempontjából releváns vízkémiai paraméterek éves átlagos értékei. Mintavételi hely neve Mintavétel éve ph Vezetőképesség [µs/cm] Összes foszfor [µg/l] Na [%] K [%] Víztípus besorolás az uralkodó kationanion összetétel szerint , ,48 0,57 Na, HCO 3 Bába-szék , ,03 0,42 Na, HCO , ,40 0,25 Na, Cl, HCO , ,42 0,24 Na, HCO 3, Cl Böddi-szék , ,70 0,28 Na, Cl, HCO , ,75 0,23 Na, Cl Csikóspusztai-tó , ,06 0,67 Na, HCO 3 Észak-Böddi , ,35 0,77 Na, HCO 3 Kakasszéki-tó , ,33 1,22 Na, HCO 3 Kardoskúti Fehér-tó , ,90 0,33 Na, HCO 3, CO , ,84 1,55 Na, HCO 3, Cl Kelemenszék , ,92 0,50 Na, HCO 3, Cl , ,55 0,57 Na, HCO , ,08 0,50 Na, HCO 3 Kiskunhalasi Sós-tó , ,76 3,79 Mg, HCO 3 Kisteleki Müllerszék , ,39 3,01 Na, HCO 3 Madarász-tó , ,73 2,07 Na, HCO 3, CO , ,90 1,94 Na, HCO 3 Nádas-tó , ,25 1,72 Na, HCO , ,98 3,79 Mg, HCO 3 Nagy-Széksóstó , ,61 2,37 Na, HCO , ,37 2,64 Mg, Na, HCO 3 Ősze-szék , ,36 3,41 Na, HCO 3, CO , ,12 0,34 Na, HCO 3, CO 3 Pusztaszeri , ,48 1,49 Na, HCO Büdösszék 3 Szabadszállási Büdös-szék Szelidi-tó Vadkerti-tó Zabszék , ,31 2,77 Na, HCO , ,84 2,05 Na, HCO , ,34 2,15 Na, HCO , ,50 0,47 Na, HCO , ,87 0,37 Na, HCO 3, CO , ,40 0,76 Na, HCO 3, Cl , ,41 0,82 Na, HCO , ,65 2,39 Mg, HCO , ,43 1,92 Mg, HCO , ,90 1,76 Na, HCO , ,60 0,33 Na, HCO 3, CO , ,95 0,33 Na, HCO , ,16 0,40 Na, HCO 3

8 148 A statisztikai elemzés során az eltérő nagyságrendű abundancia értékek miatt további adat transzformációt (log(x+1)) hajtottunk végre. Az adatok elemzésekor vitatott kérdés, hogy a ritka és kis egyedszámban előforduló taxonokat figyelembe kell-e venni, vagy sem (CAO et al. 1998, 1999; MARCHANT 1999). Munkánk során a 0,5%-nál kisebb relatív gyakoriságú taxonokat kihagytuk az elemzésből az eredmények könnyebb értelmezhetősége érdekében. A mintavételi helyek vízi makrogerinctelen felmérésének eredményeit és vízkémiai jellemzőit többváltozós elemzésnek vetettük alá. Elsőként detrendált korreszpondencia analízist (DCA) végeztünk el, mellyel bizonyítottuk, hogy esetünkben az unimodális modellen alapuló kanonikus korreszpondencia analízis (CCoA) használata a megfelelő a grádiensek mérete (3,709 SD az első tengelyen) miatt (TER BRAAK és VERDONSCHOT 1995). Az elemzés előtt az alapkémiai változókra előzetes leválogatást ( forward selection ) végeztünk, hogy megállapítsuk, mely tényezők felelősek szignifikánsan a makrogerinctelen együttesek mintázatáért. Ezt Monte Carlo permutációs teszttel állapítottuk meg. Az értékelést a CANOCO for Windows Ver programcsomaggal és a CanoDraw 4.14 verziójú programmal készítettük (TER BRAAK és SMILAUER 2002). Eredmények és értékelésük Munkánk során összesen 183 makroszkopikus vízi gerinctelen taxont azonosítottunk az alábbi összetételben: Platyhelminthes: 1, Hirudinea: 5, Gastropoda: 17, Bivalvia: 1, Crustacea: 5, Odonata: 31, Heteroptera: 30, Ephemeroptera: 3, Trichoptera: 3, Neuroptera: 1, Megaloptera: 1, Arachnida: 1, Coleoptera: 73, Diptera: 11 taxon. (3. táblázat). Szakirodalmi adatokkal összhangban, a fajokban leggazdagabbnak a Coleoptera, az Odonata, a Heteroptera, a Gastropoda és a Diptera (csak család szinten tudtuk azonosítani, a jelentős családszám nagy fajgazdagságra utal) csoport bizonyult (1. ábra). Többnyire a kiédesedett szikesekben voltak jelen az Ephemeroptera csoport képviselői, de csak kis taxonszámban, és ezzel ellentétben Oligochaeta és Nematoda taxont nem találtunk (ennek oka lehet az alkalmazott mintavételi módszer pl.: háló lyukbősége). Az Odonata csoport viszonylagos fajgazdagságát a kisebb sótartalmú állóvizekben tapasztaltuk (BOROS 1999). Fontos faunisztikai eredmény, hogy az Anisops sardeus sótűrő vízipoloska faj első ízben került elő Magyarországon, többek között a munkánkban szereplő állóvizekből, melyről SOÓS és munkatársai (2010) számolnak be. Néhány a fentebb említett cikkben nem szereplő kiédesedő állóvízben (Kakasszéki-tó: , Madarász-tó: , Nagy Széksós-tó: ), továbbá 2011-ben a Csikóspusztai-tóban ( ) voltak megtalálhatóak a faj hím és nőstény kifejlett példányai és különböző fejlődési stádiumú lárvái, változó egyedszámban.

9 ábra. A vizsgálatok során kimutatott fajok rendszertani csoportok közötti megoszlása mintavételi helyenként és évenként

10 150 A CCoA előtt elvégzett előzetes leválogatás (forward selection) szerint a fizikai-kémiai paraméterek közül szignifikánsan az összes foszfor (F=4,24, p=0,002), a káliumion (F=2,91, p=0,002) és a nátriumion koncentráció (F=2,39, p=0,006), illetve a sótartalmat jellemző fajlagos vezetőképesség (F=1,83, p=0,042) befolyásolja az egyes állóvizek makrogerinctelen közösségét (2A. ábra). A fenti jellemzők közül a legerősebb szignifikanciát az összes foszfor koncentráció mutatja. A tipikus szikesek esetén e paraméter koncentrációja akár a μg/l-es értéket is túllépheti az itt megtalálható gazdag madárvilág miatt, ugyanakkor a jelen munkában szereplő kiédesedett vizekben sok esetben alig haladja meg a 100 μg/l-t. A kálium- és a nátriumion koncentrációja, illetve a vezetőképesség szintén tág határok között mozog, ezen jellemzők alapján jól nyomon követhetőek a szikes jelleg mértékében bekövetkező változások. A CCoA alapján (2A. ábra) a vizsgált állóvizek két nagy halmaza különül el (I., II.), ezen kívül kiemeltünk öt pontot (lásd nyilak). Az I. halmazba a tipikus szikesek kerültek, amelyen belül a vízhiányosabb évek pontjai az ordináció 1. síknegyedének (ahol az 1. és a 2. tengely pozitív) origótól távol eső területén helyezkednek el. Ezen pontokra a jelentős sótartalmon kívül extrém magas foszfor koncentráció is jellemző a nagyfokú betöményedés miatt. A halmazban szétszórtabban és egymástól távolabb helyezkednek el azok a pontok, amelyek összes foszfor koncentrációja és/ vagy az összes sótartalomra utaló vezetőképessége kisebb. 2. ábra. A kémiai változók és a mintavételi helyek (A) valamint a taxonok (B) ordinációja a CCoA alapján (taxon-környezet korreláció 1. tengely: 0,901; 2. tengely: 0,742; az első két tengely által magyarázott varianciahányad a taxonok esetében: 21,6%; a taxonok-környezeti változók kapcsolatában: 62,5%). (A taxonok rövidítései: anissard: Anisops sardeus, anisspir: Anisus spirorbis, aselaqua: Asellus aquaticus, berospi: Berosus spinosus, chironom: Chironomidae sp., cloedipt: Cloeon dipterum, coenpuel: Coenagrion puella, coripunc: Corixa punctata, culicidae: Culicidae sp., dytigenlv: Dytiscidae Gen. sp. Lv., gyracris: Gyraulus crista, gyralaev: Gyraulus laevis, gyraparv: Gyraulus parvus, hydracsp: Hydracarina sp., ilyocimi: Ilyocoris cimicoides, ischeleg: Ischnura elegans, micrscho: Micronecta scholtzi, notonesp: Notonecta sp. Lv., paraconc: Paracorixa concinna concinna, planplan: Planorbis planorbis, pleaminu: Plea minutissima minutissima, sigafall: Sigara falleni, sigalate: Sigara lateralis. A mintavételi helyek kódjai: 1: Bába-szék 2008, 2: Bába-szék 2009, 3: Bábaszék 2010, 4: Bába-szék 2011, 5: Böddi-szék 2007, 6: Böddi-szék 2008, 7: Csikóspusztai 2011, 8: Észak-Böddi 2008, 9: Kakasszéki 2010, 10: Kardoskúti 2011, 11: Kelemenszék 2008, 12: Kelemenszék 2009, 13: Kelemenszék 2010, 14: Kelemenszék 2011, 15: Kiskunhalasi 2010, 16: Kisteleki Müller 2009, 17: Madarász 2007, 18: Madarász 2010, 19: Nádas 2009, 20: Nagyszéksós 2009, 21: Nagyszéksós 2010, 22: Nagyszéksós 2011, 23: Ősze-szék 2009, 24: Pusztaszer 2007, 25: Pusztaszer 2010, 26: Pusztaszer 2011, 27: Szabadszállás 2008, 28: Szabadszállás 2009, 29: Szabadszállás 2010, 30: Szabadszállás 2011, 31: Szelidi 2008, 32: Szelidi 2009, 33: Vadkerti 2008, 34: Vadkerti 2009, 35: Zabszék 2008, 36: Zabszék 2009, 37: Zabszék 2010, 38: Zabszék 2011).

11 151 A B

12 152 Makrogerinctelen együtteseik jellegzetes képviselőiről a 2B. ábra nyújt információt. Ilyenek például a szikesekben esetenként nagy egyedszámban megjelenő, tágtűrésű Anisus spirorbis (BOROS 1999) és a magas sókoncentrációval jellemezhető években is megtalálható generalista Gyraulus parvus (SHARPE 2002). Ebben a víztércsoportban a legnagyobb egyedszámban előforduló rovarok a vízipoloskák közül, ezen belül is a Sigara, Paracorixa és Corixa genuszokból kerültek ki. Mellettük a közönséges, más kémiai összetételű vizekre is jellemző poloskafajok (pl. Plea minutissima minutissima) szintén megtalálhatóak. Viszonylag nagyobb taxonszám és kisebb egyedszám volt tapasztalható a vízibogarak tekintetében. Mintáinkból előkerültek többek között a szikes vizekre jellemző Berosus spinosus és Enochrus bicolor (CSABAI et al. 2002) példányai, illetve a széleskörűen elterjedt Hygrotus parallelogrammus, illetve a Noterus fajok egyedei is. A kétszárnyúak közül dominánsak voltak a Chironomidae fajok lárvái, de több esetben is megtalálhatóak a Ceratopogonidae és Culicidae lárvák is. E tipikus szikes állapotra (nagy sótartalom) jellemző módon kevés szitakötő taxont találtunk, viszont néhány mintavételi helyen előkerült a jellegzetesen sziki faj, a Lestes barbarus (BOROS 1999). Ezzel szemben a csapadékos, belvizes időjárással jellemezhető évben amikor szikeseink sótartalma jelentős mértékben lecsökkent, és a lebegő hínár növények mennyisége megnőtt több szitakötőfaj jelenlétét, elsősorban tágtűrésű, egyéb vizekben is gyakori fajok (Ischnura elegans, Ischnura pumilio, Coenagrion puella) széleskörű előfordulását regisztráltuk. Ebben az időszakban a szikesekre más években nem jellemző puhatestű faj, a generalista, szubsztrát preferenciával nem rendelkező Gyraulus crista (SHARPE 2002) viszonylag nagy egyedszámú állományait is megtaláltuk. Többek között ezek a vízkémiai és faj-összetételbeli különbségek eredményezték az I. halmazon belül a évi pontok 1. tengelyhez, illetve egymáshoz viszonyított közelségét (lásd 4. síknegyed ahol az 1. tengely negatív, a 2. tengely pozitív 1. tengelyhez közel eső területe). Ezekhez a pontokhoz kis távolságra helyezkednek el a diagramon a fehér szikes tavak azon évei, amikor a sótartalom valamelyest ugyan magasabb a évinél, de a vizek nem érték el a kis vízjárású időszakokra jellemző extrém betöményedést (tipikus szikes állapot). A fekete szikesek közé tartozó Észak-Böddi és a Nádas-tó (lásd fekete nyilak) bentoszközössége és a mért kémiai paraméterek alapján a diagramon nagy távolságra került egymástól. Az Észak-Böddi a fehér szikesekkel, míg a Nádas-tó az alacsony sótartalmú, kiédesedett tavakkal alkot egy csoportot. Ez a két állóvíz szukcessziójának eltérő fokával, és ebből adódóan a makrogerinctelen együtteseik különbségével magyarázható. Általában a szikes tavakban, így a fekete szikesekben is a sótartalom csökkenésével (a szukcesszió előrehaladtával) növekszik a faj- és egyedszám, így viszonylag gazdag makrogerinctelen közösség alakulhat ki (BOROS 1999). A Nádas-tóban ennek megfelelően nagy faj- és egyedszámot tapasztaltunk több rendszertani csoport esetében is, előkerültek többek között a fekete vizekben is megjelenő Hirudo medicinalis piócafaj és a csigák közül a Planorbis planorbis egyedei. Ezzel szemben az Észak-Böddi esetében nem találtunk gazdag bentosz közösséget, ami a tó vizsgált időszakban mért nagy sótartalmával magyarázható. A kiédesedő, hajdani szikesek bentikus közössége és vízkémiája jelentősen különbözik a tipikus szikesekétől. Ennek megfelelően ezen állóvizek a CCoA alapján elkülönülő halmazt alkotnak (II.), amelyen belül a legkevésbé szikes jellegű és így legjobban kiédesedő tavak (pl. Vadkerti-tó, Kiskunhalasi Sós-tó) pontjai a 2.

13 153 síknegyed ahol az 1. tengely pozitív, a 2. tengely negatív origótól távol eső területén találhatóak. Puhatestű állományukat általában kis faj- és egyedszám jellemzi, amely alól kivétel a kiédesedő Nagy Széksós-tó. Itt a legnagyobb sótartalmú tavakban is megtalálható Anisus spirorbis egyedei mellett többek között a sótartalommal szemben szintén tágtűrésű Planorbarius corneus, Segmentina nitida egyedeit és a sótartalom csökkenésével megjelenő Planorbis planorbis nagy egyedszámú állományát találtuk meg. A Kakasszéki-tó kivételével minden kiédesedő állóvízben esetenként tömegesen fordult elő a detrituszevő Asellus aquaticus, amelynek széleskörű megjelenése a tavak szerves anyagban és durva szerves törmelékben való gazdagságát tükrözi. Gazdag ezen állóvizek szitakötő állománya, nagy egyedszámban elsősorban a tágtűrésű Coenagrion puella jelent meg. A tipikus szikesekkel ellentétben nagy egyedszámban fordult elő a kérészek egy gyakori, tág tűrésű faja, a Cloeon dipterum. A tipikus szikesek és az alacsonyabb sótartalmú állóvizek csoportja határán található a Kisteleki Müller-szék (lásd fehér nyíl). A tó vízkémiai eredményei (jellegzetes szikes tulajdonságokat mutat) alapján meglepő elhelyezkedés oka lehet az, hogy a vizsgált évben különböző időpontokban és részeken történtek a mintavételek (az idő előrehaladtával egyes területek kiszáradtak), mely részek a szikesedés mértékében eltértek egymástól. Így a tó makrogerinctelen közössége a tipikus (pl.: az Anisus spirorbis sótűrő csigafaj jelenléte nagy egyedszámban, szegényes szitakötő, illetve gazdag kétszárnyú állomány) és a kiédesedő szikesek (pl.: az Asellus aquaticus megjelenése) bentosz együttesének tulajdonságait is mutatja. A Szelidi-tó vizsgált éveit jelző pontok (lásd szürke nyilak) az origóhoz viszonylag közel, az I. és a II. halmazban is megfigyelhetők. A tó vize ugyan szikes jellegű, a kiédesedés jelei azonban megfigyelhetőek (csökkenő sókoncentráció) a szakirodalmi adatoknak megfelelően (SCHMIDT és SIMOR 1999a). Ezt támasztja alá sajátos makrogerinctelen élővilága is, hiszen a fehér vizű tavakkal ellentétben megtalálhatók pl.: a közönséges Asellus aquaticus mellett a valószínűleg Dunából bekerült Limnomysis benedeni példányai. Tehát a diagramon való elhelyezkedést a vízkémiai jellemzők és a bentikus élővilág együttesen magyarázza. Összefoglalás Szikes tavaink makrogerinctelen közösségéről kevés adat áll rendelkezésre, a szikesek és a korábban szikes jellegű, mára azonban kiédesedő állóvizek makroszkopikus gerinctelen faunájának összehasonlításáról pedig még nem jelent meg tanulmány. Ezért különösen fontos ezeknek az élőhelyeknek a részletes vizsgálata, ökológiai viszonyaik elemzése. Munkánkkal megkíséreltük ezt a hiányt pótolni, amely során 18 szikes, illetve eredetileg szikes jellegű állóvízből összesen 183 taxont azonosítottunk a lehető legalacsonyabb taxonómiai (legtöbbször faji) szinten. Fajokban leggazdagabbnak a Coleoptera, az Odonata, a Heteroptera, a Gastropoda és a Diptera (csak család szinten tudtuk azonosítani: nagy családszám) csoport bizonyult. Fontos faunisztikai eredmény, hogy az Anisops sardeus sótűrő vízipoloska faj első ízben került elő Magyarországról (Pusztaszeri Büdösszék, Csikóspusztai-tó, Kakasszéki-tó, Madarász-tó, Nagy Széksós-tó). Az állóvizek bentosz együttesének különbségeit, illetve a makrogerinctelen közösség és az alapkémiai jellemzők közötti kapcsolatot kanonikus korreszpondencia analízissel (CCoA) elemeztük. Az elvégzett előzetes leválogatás (forward selection) szerint a vizsgált fizikai-kémiai paraméterek közül az összes

14 154 foszfor, a kálium- és a nátriumion koncentrációja, illetve a fajlagos vezetőképesség határozza meg szignifikánsan a bentikus együttesek összetételét. Több éves vizsgálat sorozatunk egyértelműen alátámasztja, hogy a szikesek vízjárása és ezáltal kémiai összetétele tág határok között változik, így a teljes betöményedéstől a nagymértékű kiédesedésig számos állapotukkal találkozhatunk. Ez magyarázhatja, hogy esetenként a sós-tipikusan szikes vizeket kedvelő fajoktól a tágtűrésű, vagy kisebb sótartalmat kedvelő makroszkopikus gerinctelen fajokkal is jellemezhetők. A fehér szikesek és a kiédesedő állóvizek bentosz együttese között lényeges eltérések tapasztalhatók elsősorban azokban az években, amikor a szikesek vízkémiája a típusra jellemző értékeket mutatja (nagy sótartalom). Ezt a CCoA eredménye is tükrözi, amely azt is igazolja, hogy az állóvizek azon mintázott évei kevésbé különülnek el, amelyek vízjárása és ezáltal kémiai összetétele kevésbé volt szélsőséges. Vizsgálataink során a fehér tavakban esetenként tömeges puhatestű állomány mellett legnagyobb egyedszámban előforduló rovarok a vízipoloskák, mellettük viszonylag nagyobb taxonszám és kisebb egyedszám jellemzi a vízibogarak csoportját. Ezen kívül jellemzőek a kétszárnyúak, közülük dominánsak a Chironomidae fajok lárvái. A szakirodalmi adatoktól eltérően a vizsgált tipikus szikesekben nem találtuk meg az Oligochaeta és Nematoda csoport képviselőit. A szikesekkel ellentétben a kiédesedett állóvizekre jellemző az Asellus aquaticus esetenként tömeges előfordulása, és a gazdag szitakötő, illetve kérész (többnyire egy faj nagy egyedszámban) állomány jelenléte. Eredményeink szerint a fekete szikesek bentosz közössége nem különül el egyértelműen a fehér szikesek és kiédesedő tavak együttesétől. A kérdés tisztázásához a fekete vizek további, szélesebb körű elemzésére van szükség. Vizsgálataink alátámasztják, hogy jellegzetes és kivételes ökológiai viszonyaik (szélsőséges vízjárás) miatt a szikes vizek életközösségei unikálisak, eredeti állapotuk megőrzése és tanulmányozásuk fontos feladat. Köszönetnyilvánítás: Köszönjük a vízibogarak határozásában és értékes tanácsai miatt Csabai Zoltán, a poloskák és az új vízipoloska faj azonosításában Soós Nándor segítségét. Köszönetünket fejezzük ki Sipos Ferencnek, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szakértőjének a dolgozat elkészítésében nyújtott segítségéért. Felhasznált irodalom ASKEW, R. R. (1988): The dragonflies of Europe. Harley Books, Colchester, 291 pp. AQEM CONSORTIUM (2002): Manual for the application of AQEM system: A comprehensive method to asses European streams using benthic macroinvertebrates developed for the purpose of the Water Framework Directive. version 1.0. BIRÓ, K. (1981): Az árvaszúnyoglárvák (Chironomidae) kishatározója. In: Vízügyi Hidrobiológia 11. VÍZDOK, Budapest, pp BOROS, E. (1999): A magyarországi szikes tavak és vizek ökológiai értékelése. Acta Biologica Debrecina Supplementum Oecologica Hungarica 9: BOROS, E. (2009): Szikes vizeink jelentősége, kutatása és védelme: az MHT szikes vízi munkacsoportjának bemutatása. Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. országos vándorgyűlése, Baja, július 1 3. BOROS, E. VÖRÖS, L. (2010): A magyarországi szikes tavak sótartalma és ionösszetétele. Acta Biologica Debrecina Supplementum Oecologica Hungarica 21:

15 155 CAO, Y. WILLIAMS, D. WILLIAMS, N. E. (1998): How important are rare species in aquatic community ecology and bioassessment? Limnology and Oceanography 43(7): CAO, Y. WILLIAMS, D. WILLIAMS, N. E. (1999): Rare species are important in bioassessment (Reply to the comments of Marchant). Limnology and Oceanography 44(7): CSABAI, Z. (2000): Vízibogarak kishatározója I. (Coleoptera: Haliplidae, Hygrobiidae, Dytiscidae, Noteridae, Gyrinidae). In: Vízi Természet- és Környezetvédelmi sorozat 15. Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 277 pp. CSABAI, Z. GIDÓ, ZS. SZÉL, GY. (2002): Vízibogarak kishatározója II. (Coleoptera: Georissidae, Spercheidae, Hydrochidae, Helophoridae, Hydrophilidae). In: Vízi Természet- és Környezetvédelmi sorozat 16. Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 205 pp. CSABAI, Z. (2003): Vízibogarak kishatározója III. In: Vízi Természet- és Környezetvédelmi sorozat 17. Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 279 pp. DE DECKER, P. WILLIAMS, W.D. (1988): Physico-chemical limnology of eleven, mostly saline permanent lakes in western Victoria, Australia. Hydrobiologia 162: FÜLÖP, B. (2005): Kakasszék fürdő. A kakasszéki gyógyintézet Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, Hódmezővásárhely, 110 pp. FEHÉR, G. (2010): Kiskunsági fehér és barna vizű szikesek algaflórája. Acta Biologica Debrecina Supplementum Oecologica Hungarica 22: GASKÓ, B. (2006): A tervezett Körös-éri TK térségére vonatkozó biológiai kutatások, adatgyűjtések szakirodalmi áttekintése, bibliográfia készítés, a biotikai adatok összegyűjtése. Pályázati jelentés, Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület, Szeged, 194 pp. GERKEN, B. STERNBERG, K. (1999): The exuviae of European dragonflies. Huxaria Druckerei GmbH, Verlag und Werbeagentur, Höxter, 354 pp. GLEDHILL, T. SUTCLIFFE, D.W. WILLIAMS, W.D. (1993): British freshwater Crustacea, Malacostraca: A key with ecological notes. In: Freshwater Biological Association Scientific Publications 52. FBA, Ambleside UK, 175 pp. HARKER, J. (1988): Mayflies. Naturalist s handbooks 13. Richmond Publishing Co. Ltd., Slough, 56 pp. HORVÁTH, ZS. BOROS, E. (2010): A magyar asztatikus szikes nyár eleji kisrákegyütteseinek (Copepoda, Cladocera) faunisztikai felmérése és mennyiségi vizsgálata. Acta Biologica Debrecina Supplementum Oecologica Hungarica 22: JUHÁSZ P. KISS, B. MÜLLER, Z. (2006a): Faunistical results of the Hirudinea investigations carried out in the frames of the ecological survey of the surface waters of Hungary (ECOSURV) in Folia historico-naturalia Musei Matraensis 30: JUHÁSZ, P. KOVÁCS, K. SZABÓ, T. CSIPKÉS, R. KISS, B. MÜLLER, Z. (2006b): Faunistical results of the Malacostraca investigations carried out in the frames of the ecological survey of the surface waters of Hungary (ECOSURV) in Folia historico-naturalia Musei Matraensis 30: JUHÁSZ, P. VARGA, A. KISS, B MÜLLER, Z. (2006c): Faunistical results of the Mollusca investigations carried out in the frames of the ecological survey of

16 156 the surfase waters of Hungary (ECOSURV) in Folia historico-naturalia Musei Matraensis 30: KILHAM, P. CLOCE, P. L. (1990): The evolution of saline lake waters: gradual and biochemical pathways in the Basotu Lake District, Tansania. Hydrobiologia 197: KISS, I. (1976): Magyarország szikes tavaiban végzett hidrológiai és algológiai vizsgálataim áttekintése. Különlenyomat a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményeiből, Szeged, 69 pp. KISS, B. JUHÁSZ, P. MÜLLER, Z. (2006a): Faunistical results of the Heteroptera (Gerromorpha et Nepomorpha) investigation carried out in the frames of the ecological survey of the surfase waters of Hungary (ECOSURV) in Folia historico-naturalia Musei Matraensis 30: KISS, B. JUHÁSZ, P. MÜLLER, Z. NAGY, L. GÁSPÁR, Á. (2006b): Summary of the ecological survey of surface waters of Hungary (ECOSURV) (sampling locations, methods and investigators). Folia historico-naturalia Musei Matraensis 30: KOVÁCS, T. (2006): Faunistical results of the Ephemeroptera investigations carried out in the frames of the ecological survey of the surfase waters of Hungary (ECOSURV) in Folia historico-naturalia Musei Matraensis 30: KÖDÖBÖCZ, V. JUHÁSZ, P. KISS, B. (2006): Faunistical results of the Coleoptera investigation carried out in the frames of the ecological survey of the surface water of Hungary (Ecosurv) in Folia historico-naturalia Musei Matraensis 30: KÖRMÖCZI, L. BÁTORI, Z. BOZSÓ, M. ERDŐS, L. GALLÉ, R. KISS, O. LÉGRÁDI, M. MARGÓCZI, K. TORMA, A. ZALATNAI, M. (2010): A Közép-Csongrádi Szikesek Natura 2000 terület részletes természeti értékleltára. Kutatási jelentés, SZTE Ökológiai Tanszék, Szeged, 315 pp. MACAN, T.T. (1960): A key to the British Fresh - and brackish-water Gastropods. In: In: Freshwater Biological Association Scientific Publication 13. FBA, Ambleside UK, 45 pp. MARCHANT, R. (1999): How important are rare species in aquatic community ecology and bioassessment? A comment on the conclusions of Cao et al. Limnology and Oceanography 44(7): MEGYERI, J. (1999): Szikes tavak és élőviláguk: vizsgálatok a Kiskunsági Nemzeti Park szikes tavain. Acta Biologica Debrecina Supplementum Oecologica Hungarica 9: MÓRA, A CSABAI, Z. MÜLLER, Z. (2002): Makroszkópikus [sic!] vízi gerinctelenek faunisztikai vizsgálata a Körös-Maros Nemzeti Park területén (Odonata; Coleoptera: Hydradephaga, Palpicornia; Trichoptera). A Puszta 2000, 1/17: MÓRA, A. MÜLLER, Z. JUHÁSZ, P. KISS, B. (2006): Faunistical results of the Trichoptera investigation carried out in the frames of the ecological survey of the surface water of Hungary (Ecosurv) in Folia historico-naturalia Musei Matraensis 30: MÜLLER, Z. JUHÁSZ, P. KISS, B. (2006): Faunistical results of the Odonata investigation carried out in the frames of the ecological survey of the surface water of Hungary (Ecosurv) in Folia historico-naturalia Musei Matraensis 30:

17 157 NESEMANN, H. (1997): Egel und Krebsegel (Clitellata: Hirudinea, Branchiobdellida) Östereichs. Ersten Vorarlberger Malakologischen Gesellschaft, Rankweil, 104 pp. RICHNOWSZKI, A. PINTÉR, L. (1979): A vízicsigák és kagylók (Mollusca) kishatározója. In: Vízügyi Hidrobiológia 6. VÍZDOK, Budapest, 206 pp. SAVAGE, A.A. (1989): Adults of the British aquatic Hemiptera, Heteroptera. In: Freshwater Biological Association Scientific Publications 50. FBA, Ambleside UK, 173 pp. SAVAGE, A.A. (1999): Key to the larvae of British Corixidae. In: Freshwater Biological Association Scientific Publications 57. FBA, Ambleside UK, 55 pp. SCHMIDT, A. DOBLER, L.NÉ (1999): Adatok a kiskunhalasi Sós-tó vízminőségének ismeretéhez. Acta Biologica Debrecina Supplementum Oecologica Hungarica 9: SCHMIDT, A. SIMOR, J. (1999a): A Szelidi-tó vízminőségének alakulása az 1970-es évektől kezdődően. Acta Biologica Debrecina Supplementum Oecologica Hungarica 9: SCHMIDT, A. SIMOR, J. (1999b): Újabb adatok a Vadkerti-tó vízminőségének ismeretéhez. Acta Biologica Debrecina Supplementum Oecologica Hungarica 9: SHARPE, S. E. (2002): Solute composition: A parameter affecting the distribution of freshwater Gastropods. Oecologia 115: SOÓS, N. PETRI, A. NAGY-LÁSZLÓ, ZS. CSABAI, Z. (2010): Anisops sardeus Herrich-Schaeffer, 1849: first records from Hungary (Heteroptera: Notonectidae). Folia Entomologica Hungarica 71: TER BRAAK, C.J.F. SMILAUER, P. (2002): CANOCO Reference manual and CanoDraw for Windows User s guide: Software for Canonical Ordination (ver. 4.5). Biometrics, Wageningen és Ceské Budejovice, 500 pp. TER BRAAK, C.J.F. VERDONSCHOT, P.F.M. (1995): Canonical correspondence analysis and related multivariate methods in aquatic ecology. Aquatic Sciences 57: TIMMS, B.V. (1983): A study of benthic communities in some shallow saline lakes of western Victoria, Australia. Hydrobiologia 105: VÁRADI, ZS. FEHÉR, G. (2010): Kiskunsági szikes tavak kémiai vizsgálata. Acta Biologica Debrecina Supplementum Oecologica Hungarica 21: VÍZ KERETIRÁNYELV (2000): Az Európai Parlament és a Tanács október 23-i 2000/60/EK Irányelve az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén. Európai Unió, Luxemburg PE- CONS 3639/1/00 REV 1. WARINGER, J. GRAF, W. (1997): Atlas der östereichischen Köcherfliegenlarven. Facultas-Universitätsverlag, Wien, 286 pp. WILLIAMS, W. D. (1981): The limnology of saline lakes in Western Victoria (A review of some recent studies). Hydrobiologia 82: WILLIAMS, W. D. (1991): Chinese and Mongolian saline lakes: a limnological overview. Hydrobiologia 197:

18 táblázat. A vizsgált vízterekben gyűjtött taxonok listája az abundancia-adatokkal (egyedszám/m 2 ) Lv. = lárva. Platyhelminthes 1. Bába-szék 2. Böddi-szék 3. Csikóspusztai-tó 4. Észak-Böddi 5. Kakasszéki-tó Planaria sp Hirudinea Erpobdellidae Glossiphonia concolor (Apáthy, 1883) Haemopis sanguisuga (Linnaeus 1758) Helobdella stagnalis (Linnaeus, 1758) Hirudo medicinalis Linnaeus, Gastropoda Acroloxus lacustris (Linnaeus, 1758) Ancylus fluviatilis O.F. Müller, Anisus spirorbis (Linnaeus, 1758) Anisus vortex (Linnaeus, 1758 ) Gyraulus crista (Linnaeus 1758) Gyraulus laevis (Alder, 1838) Gyraulus parvus (Say, 1817) Hippeutis complanatus (Linnaeus 1758) Kardoskúti Fehér-tó 7. Kelemenszék 8. Kiskunhalasi Sós-tó 9. Kisteleki Müllerszék 10. Madarász-tó 11. Nádas-tó 12. Nagy-Széksóstó 13. Ősze-szék 14. Pusztaszeri Büdösszék 15. Szabadszállási Büdös-szék 16. Szelidi-tó 17. Vadkerti-tó 18. Zabszék

19 159 (3. táblázat. Folytatás) Physa fontinalis (Linnaeus, 1758) Physella acuta Draparnaud, Planorbarius corneus (Linnaeus, 1758) Planorbis planorbis (Linnaeus, 1758) Radix auricularia auricularia (Linnaeus, 1758) Radix labiata (O.F. Müller, 1774) Segmentina nitida (O.F. Müller 1774) Stagnicola palustris (O.F. Müller, 1774) Valvata cristata O.F. Müller Bivalvia Dreissena polymorpha (Pallas, 1771) Crustacea Asellus aquaticus (Linnaeus, 1758) Gammaridae Limnomysis benedeni Czerniavsky, Niphargus valachicus (Dobreanu & Manolache, 1933) Synurella ambulans (O.F. Müller 1846) Odonata Aeshna affinis Van den Linden, Aeshna mixta Latreille, Anax imperator Leach, Anax parthenope (Sélys-Longchamps, 1839) Anax sp Coenagrion puella (Linnaeus,1758) Coenagrion pulchellum (Charpentier, 1825)

20 160 (3. táblázat. Folytatás) Coenagrion sp Cordulia aenea (Linnaeus, 1758) Crocothemis erythraea (Brullé, 1832) Enallagma cyathigerum (Charpentier, 1840) Erythromma najas (Hansemann, 1823) Erythromma viridulum (Charpentier, 1840) Gomphus flavipes (Linnaeus, 1758) Ischnura elegans Schmidt, Ischnura pumilio (Charpentier, 1825) Lestes barbarus (Fabricius, 1798) Lestes dryas Kirby, Lestes macrostigma (Eversmann, 1836) Lestes sponsa (Hansemann, 1823) Lestes viridis (Vander Linden, 1825) Libellulidae Orthetrum albistylum (Sélys-Longchamps, 1848) Orthetrum brunneum (Fonscolombe, 1837) Orthetrum cancellatum (Linnaeus, 1758) Platycnemis pennipes (Pallas, 1771) Sympetrum flaveolum (Linnaeus, 1758) Sympetrum meridionale (Sélys, 1841) Sympetrum pedemontanum (Allioni, 1766) Sympetrum sanguineum (O.F. Müller, 1764) Sympetrum sp Heteroptera Anisops sardeus sardeus Herrich-Schaeffer,

A szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön

A szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön A szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön Petri Attila P. Holló Ildikó Nagy-László Zsolt Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi,

Részletesebben

ADATOK A DÉL-ALFÖLD KIS ÉS KÖZEPES MÉRETŰ VÍZFOLYÁSAINAK MAKROSZKOPIKUS VÍZI GERINCTELEN FAUNÁJÁHOZ, 2. RÉSZ

ADATOK A DÉL-ALFÖLD KIS ÉS KÖZEPES MÉRETŰ VÍZFOLYÁSAINAK MAKROSZKOPIKUS VÍZI GERINCTELEN FAUNÁJÁHOZ, 2. RÉSZ 181 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 20: 181 191, 2009 ADATOK A DÉL-ALFÖLD KIS ÉS KÖZEPES MÉRETŰ VÍZFOLYÁSAINAK MAKROSZKOPIKUS VÍZI GERINCTELEN FAUNÁJÁHOZ, 2. RÉSZ PETRI ATTILA P. HOLLÓ ILDIKÓ NAGY-LÁSZLÓ

Részletesebben

Adatok a Dunántúl Odonata faunájához

Adatok a Dunántúl Odonata faunájához FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2000 24: 139 144 Adatok a Dunántúl Odonata faunájához VIZSLÁN TIBOR ABSTRACT: (Data to the dragonfly fauna of Transdanubia) - Data on 2486 specimen belonging

Részletesebben

Adatok Magyarország szitakötô-faunájához (Odonata) II.

Adatok Magyarország szitakötô-faunájához (Odonata) II. FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 1997 22: 99 108 Adatok Magyarország szitakötô-faunájához (Odonata) II. VIZSLÁN TIBOR PINGITZER BEÁTA ABSTRACT: (Contribution to the knowledge of the dragonfly

Részletesebben

Vízi makroszkópikus gerinctelenek faunisztikai vizsgálata a Körös Maros Nemzeti Park működési területén

Vízi makroszkópikus gerinctelenek faunisztikai vizsgálata a Körös Maros Nemzeti Park működési területén Crisicum 3. pp.141-156. Vízi makroszkópikus gerinctelenek faunisztikai vizsgálata a Körös Maros Nemzeti Park működési területén Juhász Péter Kiss Béla Olajos Péter Grigorszky István Bevezetés Munkánk a

Részletesebben

Adatok a Dunántúl Odonata faunájához II.

Adatok a Dunántúl Odonata faunájához II. FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2001 25: 127-134 Adatok a Dunántúl Odonata faunájához II. VIZSLÁN TIBOR PINGITZER BEÁTA ABSTRACT: (Data to the dragonfly fauna of Transdanubia II.) Data on 3052

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

Adatok a Cserehát Odonata faunájához

Adatok a Cserehát Odonata faunájához FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2000 24: 133 137 Adatok a Cserehát Odonata faunájához VIZSLÁN TIBOR ABSTRACT: (Data to the dragonfly fauna of Cserehát) Data on 1977 specimen belonging to 37

Részletesebben

A MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA EFFECT OF SAMPLING EFFORT ON THE SAMPLE REPRESENTATIVENESS

A MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA EFFECT OF SAMPLING EFFORT ON THE SAMPLE REPRESENTATIVENESS 209 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 18: 209 213, 2008 A MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA SCHMERA DÉNES 1 ERŐS TIBOR 2 1 Nyíregyházi Főiskola, Biológia Intézet, 4400 Nyíregyháza, Sóstói

Részletesebben

Adatok egy kavicsbányató makrogerinctelen faunájához

Adatok egy kavicsbányató makrogerinctelen faunájához Kóbor Péter* Adatok egy kavicsbányató makrogerinctelen faunájához XXI. Ifjúsági Tudományos Fórum Keszthely, 2015. május 21. * PE GK Állattani és Akvakultúra Csoport, p.kobor@gmail.com Bevezetés Kavicsbányatavak

Részletesebben

Lárva és exuvium adatok Magyarország Odonata faunájához III.

Lárva és exuvium adatok Magyarország Odonata faunájához III. FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2010 34: 29 35 Lárva és exuvium adatok Magyarország Odonata faunájához III. KOVÁCS TIBOR & AMBRUS ANDRÁS ABSTRACT: (Larval and exuvial data to the Odonata fauna

Részletesebben

ADATOK A VELENCEI-TÓ SZITAKÖTŐ-FAUNÁJÁHOZ (ODONATA)

ADATOK A VELENCEI-TÓ SZITAKÖTŐ-FAUNÁJÁHOZ (ODONATA) 111 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 33: 111 123, 2015 ADATOK A VELENCEI-TÓ SZITAKÖTŐ-FAUNÁJÁHOZ (ODONATA) FARKAS ANNA 1 * MÉRŐ THOM AS OLIVER 2 MÓRA ARNOLD 3 1 1141 Budapest, Tornóc u. 27. 2 Debreceni Egyetem,

Részletesebben

A BALATON BEFOLYÓI MAKROBENTOSZÁNAK FELMÉRÉSE AZ EU VKI AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN

A BALATON BEFOLYÓI MAKROBENTOSZÁNAK FELMÉRÉSE AZ EU VKI AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN A BALATON BEFOLYÓI MAKROBENTOSZÁNAK FELMÉRÉSE AZ EU VKI AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN Móra Arnold MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Összefoglalás. 2006-ban a Balaton környéki befolyók makroszkópikus

Részletesebben

The true bug (Heteroptera: Nepomorpha, Gerromorpha) fauna of some soda pans and sodic water bodies of Great Hungarian Plain

The true bug (Heteroptera: Nepomorpha, Gerromorpha) fauna of some soda pans and sodic water bodies of Great Hungarian Plain Natura Somogyiensis 25 41-50 Ka pos vár, 2014 The true bug (Heteroptera: Nepomorpha, Gerromorpha) fauna of some soda pans and sodic water bodies of Great Hungarian Plain 1 Nastasia J. Co z m a, 2 Péter

Részletesebben

ÚJABB ADATOK A MAGYAR-HORVÁT DRÁVA SZAKASZ RIPÁLIS RÉGIÓJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJÁRÓL

ÚJABB ADATOK A MAGYAR-HORVÁT DRÁVA SZAKASZ RIPÁLIS RÉGIÓJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJÁRÓL 109 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 28: 109 120, 2012 ÚJABB ADATOK A MAGYAR-HORVÁT DRÁVA SZAKASZ RIPÁLIS RÉGIÓJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJÁRÓL HORVAI VALÉR 1 CZIROK ATTILA 2 LŐKKÖS ANDOR 3 BORZA

Részletesebben

Adatok a Kiskunsági Nemzeti Park Mollusca Faunájához I.

Adatok a Kiskunsági Nemzeti Park Mollusca Faunájához I. FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2007 31: 43 76 Adatok a Kiskunsági Nemzeti Park Mollusca Faunájához I. VARGA ANDRÁS & KOVÁCS ÉVA ABSTRACT: (Data to the Mollusc fauna of the Kiskunság National

Részletesebben

Adatok a Bükk-vidék és Miskolc környékének Odonata faunájához.

Adatok a Bükk-vidék és Miskolc környékének Odonata faunájához. FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2001 25: 121-126 Adatok a Bükk-vidék és Miskolc környékének Odonata faunájához. VIZSLÁN TIBOR PINGITZER BEÁTA ABSTARCT: (Data to the dragonfly fauna of Bükk-Mountains

Részletesebben

Szitakötők faunisztikai vizsgálata a Szigetközben

Szitakötők faunisztikai vizsgálata a Szigetközben Szitakötők faunisztikai vizsgálata a Szigetközben KOVácS TIBOr és AMBruS AnDráS Összefoglalás Kulcsszavak Odonata, lárva, exuvium, faunisztika, természetvédelem, Szigetköz Faunistical Studies on the Odonata

Részletesebben

"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében"

Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében "Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében" Dr. Boros Emil vizes élőhelyeinken 2016. május 20. 1 A vizes élőhelyek kritériumai (Dévai, 2000) középvízállás

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Tanulmányok: - 1996-2000: TÁSI-AKG, Pécs - 2002-2009: A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán Biológushallgató

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Tanulmányok: - 1996-2000: TÁSI-AKG, Pécs - 2002-2009: A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán Biológushallgató Személyes adatok: Név: Soós Nándor Születési hely, idő: Marcali, 1976. 11. 11. Cím: 7763 Áta Kossuth L. u. 59 Tel.: +36/30/364 56 20 e-mail: nandorsoos@gmail.com SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Tanulmányok: - 1996-2000:

Részletesebben

CONTRIBUTION TO THE AQUATIC MACROINVERTEBRATE FAUNA OF SOME HUNGARIAN WATER BODIES

CONTRIBUTION TO THE AQUATIC MACROINVERTEBRATE FAUNA OF SOME HUNGARIAN WATER BODIES 17 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 28: 17 32, 2012 CONTRIBUTION TO THE AQUATIC MACROINVERTEBRATE FAUNA OF SOME HUNGARIAN WATER BODIES P. BODA 1, * G. VÁRBÍRÓ 1 CS. DEÁK 2 1 Department of Tisza River Research,

Részletesebben

Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében

Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében LIFE + Action D5. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében (előzetes eredmények) [LIFE07NAT/H/000324)] 2009-2013 Boros Emil

Részletesebben

A HAJTA MENTE SZITAKÖTŐ (ODONATA) FAUNÁJA

A HAJTA MENTE SZITAKÖTŐ (ODONATA) FAUNÁJA Természetvédelem és kutatás a Tápió-vidéken, pp.. A HAJTA MENTE SZITAKÖTŐ (ODONATA) FAUNÁJA KOVÁCS TIBOR 1 és AMBRUS ANDRÁS 2 1 Mátra Múzeum 3200 Gyöngyös, Kossuth Lajos út 40. E-mail: koati@t-online.hu

Részletesebben

Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola

Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Anda Angéla, DSc egyetemi tanár Témavezető: Dr. Kondorosy Előd, CSc egyetemi docens Az édesvízi planáriák (Platyhelminthes: Tricladida)

Részletesebben

Adatok Északkelet-Magyarország Odonata faunájához

Adatok Északkelet-Magyarország Odonata faunájához FOLIA HISTORICO-NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2002 26: 179 188 Adatok Északkelet-Magyarország Odonata faunájához HUBER ATTILA KOVÁCS TIBOR AMBRUS ANDRÁS ABSTRACT: (Data to the Odonata fauna of North-East

Részletesebben

Faunisztikai kutatások a Körös-Maros Nemzeti Park területén

Faunisztikai kutatások a Körös-Maros Nemzeti Park területén Crisicum I. pp. 105-125. Faunisztikai kutatások a Körös-Maros Nemzeti Park területén Juhász Péter - Kiss Béla - Olajos Péter Abstract Faunistical investigations in the operational area of the Körös-Maros

Részletesebben

ÚJABB ADATOK AZ ANISOPS SARDEUS SARDEUS HERRICH-SCHAEFFER, 1849 (HETEROPTERA: NOTONECTIDAE) MAGYARORSZÁGI ELŐFORDULÁSÁRÓL

ÚJABB ADATOK AZ ANISOPS SARDEUS SARDEUS HERRICH-SCHAEFFER, 1849 (HETEROPTERA: NOTONECTIDAE) MAGYARORSZÁGI ELŐFORDULÁSÁRÓL 167 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 28: 167 171, 2012 ÚJABB ADATOK AZ ANISOPS SARDEUS SARDEUS HERRICH-SCHAEFFER, 1849 (HETEROPTERA: NOTONECTIDAE) MAGYARORSZÁGI ELŐFORDULÁSÁRÓL PETRI ATTILA NAGY-LÁSZLÓ ZSOLT

Részletesebben

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ADIUVANTIBUS Z. BARTA, L. KARAFFA, I. MÉSZÁROS, S.A. NAGY, I. PÓCSI, M. SIPICZKI ET B. TÓTHMÉRÉSZ REDIGIT B. TÓTHMÉRÉSZ SUPPLEMENTUM OECOLOGICA HUNGARICA FASC. 28, 2012 ADIUVANTIBUS

Részletesebben

ADATOK AZ ÖRVÉNYFÉRGEK (PLATYHELMINTHES: TURBELLARIA) ÉSZAK- DUNÁNTÚLI ELŐFORDULÁSÁHOZ

ADATOK AZ ÖRVÉNYFÉRGEK (PLATYHELMINTHES: TURBELLARIA) ÉSZAK- DUNÁNTÚLI ELŐFORDULÁSÁHOZ 157 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 20: 157 164, 2009 ADATOK AZ ÖRVÉNYFÉRGEK (PLATYHELMINTHES: TURBELLARIA) ÉSZAK- DUNÁNTÚLI ELŐFORDULÁSÁHOZ KOVÁCS KRISZTIÁN 1 FÜLEP TEOFIL 2 1 Észak-dunántúli Környezetvédelmi,

Részletesebben

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ADIUVANTIBUS Z. BARTA, L. KARAFFA, I. MÉSZÁROS, I. MIKLÓS S.A. NAGY, I. PÓCSI, ET B. TÓTHMÉRÉSZ REDIGIT B. TÓTHMÉRÉSZ SUPPLEMENTUM OECOLOGICA HUNGARICA FASC. 32, 2014 ADIUVANTIBUS

Részletesebben

Szakmai Önéletrajz. Kutatási pályázatok, ösztöndíjak:

Szakmai Önéletrajz. Kutatási pályázatok, ösztöndíjak: Személyes adatok: Név: Kálmán Zoltán Születési hely, idő: Siófok, 1976.05.08. Cím: 8651 Balatonszabadi Vak Bottyán u. 118/a Tel.: +36/20/259-92-47 e-mail: kalmanz@gamma.ttk.pte.hu Szakmai Önéletrajz Tanulmányok:

Részletesebben

ADATOK A DÉL-DUNÁNTÚL PÚPOSSZÚNYOG-FAUNÁJÁHOZ (DIPTERA: SIMULIIDAE)

ADATOK A DÉL-DUNÁNTÚL PÚPOSSZÚNYOG-FAUNÁJÁHOZ (DIPTERA: SIMULIIDAE) 45 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 26: 45 51, 2011 ADATOK A DÉL-DUNÁNTÚL PÚPOSSZÚNYOG-FAUNÁJÁHOZ (DIPTERA: SIMULIIDAE) DEÁK CSABA 1 CZIROK ATTILA 2 GYULAVÁRI HAJNALKA ANNA 3 MAUCHART PÉTER 4 HORVAI VALÉR

Részletesebben

VÍZI MAKROGERINCTELEN REFERENCIA HELYEK VIZSGÁLATA. DÖMÖSI- MALOM-PATAK ÉS RÁK-PATAK

VÍZI MAKROGERINCTELEN REFERENCIA HELYEK VIZSGÁLATA. DÖMÖSI- MALOM-PATAK ÉS RÁK-PATAK 91 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 18: 91 99, 2008 VÍZI MAKROGERINCTELEN REFERENCIA HELYEK VIZSGÁLATA. DÖMÖSI- MALOM-PATAK ÉS RÁK-PATAK KOVÁCS KRISZTIÁN Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi

Részletesebben

Makroszkópikus vízi gerinctelenekkel foglalkozó kutatók címjegyzéke

Makroszkópikus vízi gerinctelenekkel foglalkozó kutatók címjegyzéke Makroszkópikus vízi gerinctelenekkel foglalkozó kutatók címjegyzéke Ábrahám Levente, Ph.D Osztályvezetı, múzeológus Levelezési cím: Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága Kaposvár Fı u 10. e-mail: levi@smmi.hu

Részletesebben

A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén

A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén Felsőtárkány, 2011.02.10. A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén Juhász Péter, Kiss Béla, Müller Zoltán,

Részletesebben

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ADIUVANTIBUS GY. BORBÉLY, L. KISS, GY. LAKATOS, A.S. NAGY, I. NYILAS K. PECSENYE, I. PÓCSI, M. SIPICZKI ET B. TÓTHMÉRÉSZ REDIGIT B. TÓTHMÉRÉSZ SUPPLEMENTUM OECOLOGICA HUNGARICA

Részletesebben

Zoltán CSABAI - Publications 17/11/2015. Környezetvédelem sor. 16. köt., Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 206 pp.

Zoltán CSABAI - Publications 17/11/2015. Környezetvédelem sor. 16. köt., Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 206 pp. Zoltán CSABAI - Publications 17/11/2015 Books 1. CSABAI, Z. 2003: Vízibogarak kishatározója III. (Kiegészítő kötet) Vízi Természet és Környezetvédelem sor. 17. köt., Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest,

Részletesebben

PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.

PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. 49 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 49 53, 2005 A BÖRZSÖNYI-PATAK KÉRÉSZFAUNÁJÁNAK VIZSGÁLATA CSER BALÁZS PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. INVESTIGATION ON

Részletesebben

FOLIA HISTORICO-NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2002 26: 225 230 CSABAI ZOLTÁN, MÓRA ARNOLD & HUBER ATTILA. Bevezetés

FOLIA HISTORICO-NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2002 26: 225 230 CSABAI ZOLTÁN, MÓRA ARNOLD & HUBER ATTILA. Bevezetés FOLIA HISTORICO-NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2002 26: 225 230 Adatok az Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék és a Putnoki-dombság vízibogár-faunájához II. (Coleoptera: Haliplidae, Dytiscidae, Noteridae, Gyrinidae,

Részletesebben

Ritka és elfelejtett vízibogarak Magyarországon II. A Berosus génusz Enoplurus alnemének fajai (Coleoptera: Hydrophilidae)

Ritka és elfelejtett vízibogarak Magyarországon II. A Berosus génusz Enoplurus alnemének fajai (Coleoptera: Hydrophilidae) FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2003 27: 211 216 Ritka és elfelejtett vízibogarak Magyarországon II. A Berosus génusz Enoplurus alnemének fajai (Coleoptera: Hydrophilidae) CSABAI ZOLTÁN ABSTRACT:

Részletesebben

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ADIUVANTIBUS GY. LAKATOS, I. MÉSZÁROS, A.S. NAGY, K. PECSENYE, I. PÓCSI, M. SIPICZKI ET B. TÓTHMÉRÉSZ REDIGIT B. TÓTHMÉRÉSZ SUPPLEMENTUM OECOLOGICA HUNGARICA FASC. 20, 2009 ADIUVANTIBUS

Részletesebben

ADATOK MAGYARORSZÁG SZITAKÖT -FAUNÁJÁHOZ (ODONATA) AZ DECEMBER 31-IG VÉGZETT SZÓRVÁNYGY JTÉSEIM ALAPJÁN

ADATOK MAGYARORSZÁG SZITAKÖT -FAUNÁJÁHOZ (ODONATA) AZ DECEMBER 31-IG VÉGZETT SZÓRVÁNYGY JTÉSEIM ALAPJÁN 49 Studia odonatol. hung. 13: 49 54, 2011 ADATOK MAGYARORSZÁG SZITAKÖT -FAUNÁJÁHOZ (ODONATA) AZ 1987. DECEMBER 31-IG VÉGZETT SZÓRVÁNYGY JTÉSEIM ALAPJÁN R O Z N E R G Y Ö R G Y 8648 Balatonkeresztúr, Vasút

Részletesebben

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ADIUVANTIBUS Z. BARTA, L. KARAFFA, G. VASAS, I. MIKLÓS S.A. NAGY, I. PÓCSI, ET B. TÓTHMÉRÉSZ REDIGIT B. TÓTHMÉRÉSZ SUPPLEMENTUM OECOLOGICA HUNGARICA FASC. 33, 2015 ADIUVANTIBUS

Részletesebben

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ADIUVANTIBUS GY. LAKATOS, I. MÉSZÁROS, A.S. NAGY, K. PECSENYE, I. PÓCSI, M. SIPICZKI ET B. TÓTHMÉRÉSZ REDIGIT B. TÓTHMÉRÉSZ SUPPLEMENTUM OECOLOGICA HUNGARICA FASC. 26, 2011 ADIUVANTIBUS

Részletesebben

A Lajta makrogerinctelen faunája Mosonmagyaróvár térségében ÖSSZEFOGLALÁS

A Lajta makrogerinctelen faunája Mosonmagyaróvár térségében ÖSSZEFOGLALÁS A Lajta makrogerinctelen faunája Mosonmagyaróvár térségében BAKCSA FLÓRIÁN 1 FAZEKAS CSABA 1 NÉMETH ÁRPÁD 1 1 Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

MAKROGERINCTELEN-EGYÜTTESEK TÉR- ÉS IDŐBELI VÁLTOZÁSAI A HANSÁGI NYIRKAI-HANY ÉLŐHELY-REKONSTRUKCIÓS TERÜLETEN

MAKROGERINCTELEN-EGYÜTTESEK TÉR- ÉS IDŐBELI VÁLTOZÁSAI A HANSÁGI NYIRKAI-HANY ÉLŐHELY-REKONSTRUKCIÓS TERÜLETEN 115 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 20: 115 126, 2009 MAKROGERINCTELEN-EGYÜTTESEK TÉR- ÉS IDŐBELI VÁLTOZÁSAI A HANSÁGI NYIRKAI-HANY ÉLŐHELY-REKONSTRUKCIÓS TERÜLETEN HORVÁTH ZSÓFIA 1 MÓRA ARNOLD 2 AMBRUS ANDRÁS

Részletesebben

Az áramló vizek biológiai vízminısítése

Az áramló vizek biológiai vízminısítése Az áramló vizek biológiai vízminısítése vízminısítés a vízi makroszkopikus gerinctelen élılényegyüttessel (makrozoobenton) Az erdei iskolák és a biológia tanárok által szervezett tanulmányi kirándulások

Részletesebben

CONTRIBUTION TO THE AQUATIC MACROINVERTEBRATE FAUNA OF THE ZSELIC HILLY REGION, SW HUNGARY

CONTRIBUTION TO THE AQUATIC MACROINVERTEBRATE FAUNA OF THE ZSELIC HILLY REGION, SW HUNGARY 99 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 26: 99 115, 2011 CONTRIBUTION TO THE AQUATIC MACROINVERTEBRATE FAUNA OF THE ZSELIC HILLY REGION, SW HUNGARY A. KÁLMÁN 1 * R. BODA 2 Z. KÁLMÁN 1 P. MAUCHART 2 GY. ROZNER

Részletesebben

Stenger-Kovács Csilla és Lengyel Edina. A Magyar Hidrológiai Társaság Szikes Vízi Munkacsoportjának éves találkozója 2011. június 17-18.

Stenger-Kovács Csilla és Lengyel Edina. A Magyar Hidrológiai Társaság Szikes Vízi Munkacsoportjának éves találkozója 2011. június 17-18. Hazai és s osztrák k kis szikes vízterek v kovaalga összetételetele Stenger-Kovács Csilla és Lengyel Edina A Magyar Hidrológiai Társaság Szikes Vízi Munkacsoportjának éves találkozója 2011. június 17-18.

Részletesebben

URBAN DRAGONFLIES: DATA ON THE ODONATA FAUNA OF THE DANUBE AT BUDAPEST

URBAN DRAGONFLIES: DATA ON THE ODONATA FAUNA OF THE DANUBE AT BUDAPEST 23 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 32: 23 29, 2014 URBAN DRAGONFLIES: DATA ON THE ODONATA FAUNA OF THE DANUBE AT BUDAPEST A. FARKAS 1 * T.O. MÉRŐ 2 A. MÓRA 3 GY. DÉVAI 1 1 University of Debrecen, Centre

Részletesebben

TEGZESEGYÜTTESEK (TRICHOPTERA) DIVERZITÁSA A KEMENCE-PATAK VÍZGYŰJTŐJÉNEK (BÖRZSÖNY) GÁZLÓ ÉS MEDENCE ÉLŐHELYTÍPUSAIBAN

TEGZESEGYÜTTESEK (TRICHOPTERA) DIVERZITÁSA A KEMENCE-PATAK VÍZGYŰJTŐJÉNEK (BÖRZSÖNY) GÁZLÓ ÉS MEDENCE ÉLŐHELYTÍPUSAIBAN 207 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 207 211, 2005 TEGZESEGYÜTTESEK (TRICHOPTERA) DIVERZITÁSA A KEMENCE-PATAK VÍZGYŰJTŐJÉNEK (BÖRZSÖNY) GÁZLÓ ÉS MEDENCE ÉLŐHELYTÍPUSAIBAN SCHMERA DÉNES 1 ERŐS TIBOR 2 1

Részletesebben

Az Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae)

Az Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae) FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2004 28: 273 278 Az Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae) TÓTH SÁNDOR ABSTRACT: (Thick-headed fly fauna

Részletesebben

A Körösök és a Berettyó puhatestűi (1902 1998)

A Körösök és a Berettyó puhatestűi (1902 1998) Crisicum 3. pp.79-109. A Körösök és a Berettyó puhatestűi (1902 1998) Domokos Tamás - Lennert József Abstract Molluscs of the Körös and Berettyó Rivers (1902-1998): The authors presents the mollusc fauna

Részletesebben

THE ODONATA FAUNA OF THE SAJÓ RIVER. of Science and Technology, University of Debrecen, Egyetem tér 1, H-4032 Debrecen, Hungary

THE ODONATA FAUNA OF THE SAJÓ RIVER. of Science and Technology, University of Debrecen, Egyetem tér 1, H-4032 Debrecen, Hungary 27 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 31: 27 39, 2013 A SAJÓ SZITAKÖTŐ-FAUNÁJA (ODONATA) FARKAS ANNA 1 POLYÁK LÁSZLÓ 2 MÓRA ARNOLD 3 LENGYEL SZABOLCS 2 1 Debreceni Egyetem, TEK, TTK, Hidrobiológiai Tanszék,

Részletesebben

Inspectorate, Measurement Center, Szeged, H-6727, Irinyi u. 1. *Corresponding author,

Inspectorate, Measurement Center, Szeged, H-6727, Irinyi u. 1. *Corresponding author, 53 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 21: 53 66, 2010 CONTRIBUTION TO THE AQUATIC COLEOPTERA AND HETEROPTERA FAUNA OF THE SOUTHERN PART OF THE GREAT HUNGARIAN PLAIN WITH FIRST RECORD OF HYDROPORUS OBSCURUS

Részletesebben

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés

Részletesebben

VÍZIBOGARAK FAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA ÉSZAKNYUGAT-MAGYAROR- SZÁGON (COLEOPTERA: HYDRADEPHAGA, HYDROPHILOIDEA, ELMIDAE)

VÍZIBOGARAK FAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA ÉSZAKNYUGAT-MAGYAROR- SZÁGON (COLEOPTERA: HYDRADEPHAGA, HYDROPHILOIDEA, ELMIDAE) 47 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 16: 47 54, 2007 VÍZIBOGARAK FAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA ÉSZAKNYUGAT-MAGYAROR- SZÁGON (COLEOPTERA: HYDRADEPHAGA, HYDROPHILOIDEA, ELMIDAE) CSABAI ZOLTÁN 1 KOVÁCS KRISZTIÁN 2 1

Részletesebben

University of Pécs, Department of General and Applied Ecology, Pécs H-7624, Ifjúság útja 6., Hungary, * kalmanz@gamma.ttk.pte.hu

University of Pécs, Department of General and Applied Ecology, Pécs H-7624, Ifjúság útja 6., Hungary, * kalmanz@gamma.ttk.pte.hu 73 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 18: 73 82, 2008 CONTRIBUTION TO THE AQUATIC COLEOPTERA AND HETEROPTERA FAUNA OF THE UPPER-TISZA-REGION (COLEOPTERA: HYDRADEPHAGA, HYDROPHILOIDEA; HETEROPTERA: GERROMORPHA,

Részletesebben

ADATOK A PILIS ÉS A VISEGRÁDI-HEGYSÉG KÉRÉSZFAUNÁJÁNAK (INSECTA: EPHEMEROPTERA) ISMERETÉHEZ

ADATOK A PILIS ÉS A VISEGRÁDI-HEGYSÉG KÉRÉSZFAUNÁJÁNAK (INSECTA: EPHEMEROPTERA) ISMERETÉHEZ 89 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 33: 89 94, 2015 ADATOK A PILIS ÉS A VISEGRÁDI-HEGYSÉG KÉRÉSZFAUNÁJÁNAK (INSECTA: EPHEMEROPTERA) ISMERETÉHEZ CSER BALÁZS Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

NEW DATA ON THE DISTRIBUTION OF CORDULEGASTER HEROS THEISCHINGER, 1979 IN MECSEK MOUNTAINS AND ITS SURROUNDINGS

NEW DATA ON THE DISTRIBUTION OF CORDULEGASTER HEROS THEISCHINGER, 1979 IN MECSEK MOUNTAINS AND ITS SURROUNDINGS 21 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 26: 21 28, 2011 NEW DATA ON THE DISTRIBUTION OF CORDULEGASTER HEROS THEISCHINGER, 1979 IN MECSEK MOUNTAINS AND ITS SURROUNDINGS R. BODA 1 * GY. ROZNER 2 A. CZIROK 3 I.

Részletesebben

ADATOK A MAGYAR DRÁVA SZAKASZ LITORÁLIS ZÓNÁJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJÁRÓL

ADATOK A MAGYAR DRÁVA SZAKASZ LITORÁLIS ZÓNÁJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJÁRÓL 27 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 18: 27 36, 2008 ADATOK A MAGYAR DRÁVA SZAKASZ LITORÁLIS ZÓNÁJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJÁRÓL CZIROK ATTILA HORVAI VALÉR SÁRFI NIKOLETTA Dél-dunántúli Környezetvédelmi,

Részletesebben

KÉTSZÁRNYÚAK (DIPTERA) TÉR- ÉS IDŐBELI ELŐFORDULÁSI SAJÁTOSSÁGAI MECSEKI KISVÍZFOLYÁSOKBAN LÁRVAADATOK ALAPJÁN

KÉTSZÁRNYÚAK (DIPTERA) TÉR- ÉS IDŐBELI ELŐFORDULÁSI SAJÁTOSSÁGAI MECSEKI KISVÍZFOLYÁSOKBAN LÁRVAADATOK ALAPJÁN 115 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 21: 115 125, 2010 KÉTSZÁRNYÚAK (DIPTERA) TÉR- ÉS IDŐBELI ELŐFORDULÁSI SAJÁTOSSÁGAI MECSEKI KISVÍZFOLYÁSOKBAN LÁRVAADATOK ALAPJÁN MÉHES NIKOLETTA KOVÁCS TAMÁS ZOLTÁN SZIVÁK

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

A VÍZIPOLOSKA FAUNA ÉVTIZEDES LÉPTÉKŰ VÁLTOZÁSA A SZIGETKÖZBEN LONG-TERM CHANGES IN THE AQUATIC HETEROPTERA FAUNA OF THE SZIGETKÖZ, NORTH HUNGARY

A VÍZIPOLOSKA FAUNA ÉVTIZEDES LÉPTÉKŰ VÁLTOZÁSA A SZIGETKÖZBEN LONG-TERM CHANGES IN THE AQUATIC HETEROPTERA FAUNA OF THE SZIGETKÖZ, NORTH HUNGARY 249 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 249 258, 2005 A VÍZIPOLOSKA FAUNA ÉVTIZEDES LÉPTÉKŰ VÁLTOZÁSA A SZIGETKÖZBEN VÁSÁRHELYI TAMÁS 1 BAKONYI GÁBOR 2 NOSEK JÁNOS 3 1 Magyar Természettudományi Múzeum, 1088

Részletesebben

UJABB ADATOK A BARCSI BORÓKÁS SZITAKÖTŐ (ODONATA) FAUNÁJÁHOZ

UJABB ADATOK A BARCSI BORÓKÁS SZITAKÖTŐ (ODONATA) FAUNÁJÁHOZ DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK TERM. TUD. SOR. 2: 53-58. PÉCS, HUNGÁRIA 1981. UJABB ADATOK A BARCSI BORÓKÁS SZITAKÖTŐ (ODONATA) FAUNÁJÁHOZ DÉVAI GYÖRGY DÉVAI, GY.: New data on the dragonfly fauna (Odonata) of the

Részletesebben

Makroszkopikus vízi gerinctelen közösségek monitorozása

Makroszkopikus vízi gerinctelen közösségek monitorozása Természetvédelmi Információs Rendszer Központi protokoll Verzió: 2009. július 23. Makroszkopikus vízi gerinctelen közösségek monitorozása Készítette: dr. Juhász Péter, dr. Kiss Béla, dr. Müller Zoltán

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel

Részletesebben

A BALATON KÖRNYÉKI KISVÍZFOLYÁSOK MAKROSZKÓPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJA

A BALATON KÖRNYÉKI KISVÍZFOLYÁSOK MAKROSZKÓPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJA 105 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 16: 105 167, 2007 A BALATON KÖRNYÉKI KISVÍZFOLYÁSOK MAKROSZKÓPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJA MÓRA ARNOLD 1 BARNUCZ ERIKA 2 BODA PÁL 2 CSABAI ZOLTÁN 3 CSER BALÁZS 3 DEÁK CSABA

Részletesebben

A Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel

A Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel A Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel Magyar Norbert Környezettudomány M. Sc. Témavezető: Kovács József Általános és Alkalmazott

Részletesebben

A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE

A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet (2009) A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE Kiss Klaudia 1, Fehér Katalin 2 'geográfus hidrológus, doktorandusz

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 1-2. háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 1-2. háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része 1-2. háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia Vízfolyások típusba sorolása A tipológiáról, referencia-feltételekről és minősítési

Részletesebben

Személyi adatok. Szakmai önéletrajz

Személyi adatok. Szakmai önéletrajz Személyi adatok Név: dr. Móra Arnold Anyja neve: Kiss Ilona Születési idı: 1978. február 06. Születési hely: Szolnok Állandó lakcím: 5052 Újszász, Kossuth Lajos út 6. Telefon: 20-910-9290 e-mail: marnold@tres.blki.hu,

Részletesebben

Paks, hőszennyezés, dunai tapasztalatok

Paks, hőszennyezés, dunai tapasztalatok Paks, hőszennyezés, dunai tapasztalatok Csányi Béla MTA ÖK Duna-kutató Intézet Energia Klub, Budapest, 2014. október 8. Hőszennyezésselkapcsolatos alapfogalmak Energiatermelés hűtés hűtővíz Egyszeri átfolyásos

Részletesebben

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges

Részletesebben

ÁRVASZÚNYOGOK (DIPTERA: CHIRONOMIDAE) MAGYARORSZÁGRÓL 4. LÁRVÁK A BALATONBA ÖMLŐ PATAKOKBÓL

ÁRVASZÚNYOGOK (DIPTERA: CHIRONOMIDAE) MAGYARORSZÁGRÓL 4. LÁRVÁK A BALATONBA ÖMLŐ PATAKOKBÓL 169 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 16: 169 174, 2007 ÁRVASZÚNYOGOK (DIPTERA: CHIRONOMIDAE) MAGYARORSZÁGRÓL 4. LÁRVÁK A BALATONBA ÖMLŐ PATAKOKBÓL MÓRA ARNOLD BÍRÓ KÁLMÁN MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete,

Részletesebben

Mit jelentenek számunkra, miért vizsgáljuk őket? Vizsgálatok különböző térbeli skálán Vízgyűjtőterület jelentősége Veszélyeztető tényezők Bioinváziók

Mit jelentenek számunkra, miért vizsgáljuk őket? Vizsgálatok különböző térbeli skálán Vízgyűjtőterület jelentősége Veszélyeztető tényezők Bioinváziók Mit jelentenek számunkra, miért vizsgáljuk őket? Vizsgálatok különböző térbeli skálán Vízgyűjtőterület jelentősége Veszélyeztető tényezők Bioinváziók Tápanyagterhelés, ipari szennyezés Védelem: Ramsari

Részletesebben

Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar, Hidrobiológiai Tanszék, Debrecen, Egyetem tér 1., 4032

Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar, Hidrobiológiai Tanszék, Debrecen, Egyetem tér 1., 4032 81 Studia odonatol. hung. 13: 81 88, 2011 ADATOK BÁTORLIGET SZITAKÖT -FAUNÁJÁHOZ (ODONATA) D É V A I G Y Ö R G Y M I S K O L C Z I M A R G I T Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar,

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

A PLANÁRIÁK (PLATYHELMINTHES: TRICLADIDA) ELŐFORDULÁSA A KESZTHELYI-HEGYSÉG ÉS A BALATON-FELVIDÉK NÉHÁNY VIZÉBEN

A PLANÁRIÁK (PLATYHELMINTHES: TRICLADIDA) ELŐFORDULÁSA A KESZTHELYI-HEGYSÉG ÉS A BALATON-FELVIDÉK NÉHÁNY VIZÉBEN 169 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 33: 169 176, 2015 A PLANÁRIÁK (PLATYHELMINTHES: TRICLADIDA) ELŐFORDULÁSA A KESZTHELYI-HEGYSÉG ÉS A BALATON-FELVIDÉK NÉHÁNY VIZÉBEN FÜLEP TEOFIL Holocén Természetvédelmi

Részletesebben

Készítette: Kurcz Regina

Készítette: Kurcz Regina Készítette: Kurcz Regina ELTE TTK, Környezettudomány MSc Témavezetők: Dr. Horváth Ákos, ELTE TTK Atomfizikai Tanszék Dr. Erőss Anita, ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék 2014, Budapest Magyarország

Részletesebben

ADATOK A MECSEK-VIDÉK ÉS A VILLÁNYI-HEGYVIDÉK SZITAKÖT -FAUNÁJÁHOZ (ODONATA)

ADATOK A MECSEK-VIDÉK ÉS A VILLÁNYI-HEGYVIDÉK SZITAKÖT -FAUNÁJÁHOZ (ODONATA) 77 Studia odonatol. hung. 11: 77 83, 2010 ADATOK A MECSEK-VIDÉK ÉS A VILLÁNYI-HEGYVIDÉK SZITAKÖT -FAUNÁJÁHOZ (ODONATA) D É V A I G Y Ö R G Y M I S K O L C Z I M A R G I T Debreceni Egyetem, Természettudományi

Részletesebben

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ADIUVANTIBUS GY. BORBÉLY, J. HARANGI, GY. LAKATOS, A.S. NAGY, K. PECSENYE, I. PÓCSI, M. SIPICZKI ET B. TÓTHMÉRÉSZ REDIGIT B. TÓTHMÉRÉSZ SUPPLEMENTUM OECOLOGICA HUNGARICA FASC.

Részletesebben

II. PROJEKT: Vizes élőhelyek és közösségeik monitorozása (ÁNÉR besorolás U8, U9) Vízi makroszkopikus gerinctelenek mintavételi protokollja

II. PROJEKT: Vizes élőhelyek és közösségeik monitorozása (ÁNÉR besorolás U8, U9) Vízi makroszkopikus gerinctelenek mintavételi protokollja 2008. 02. 18. II. PROJEKT: Vizes élőhelyek és közösségeik monitorozása (ÁNÉR besorolás U8, U9) Vízi makroszkopikus gerinctelenek mintavételi protokollja Cél: vizes élőhelyek biológiai sokféleségének trend

Részletesebben

Hidrobiológiai vizsgálatok a Kis-Duna (Kismaros) területén vízi gerinctelen szervezetek

Hidrobiológiai vizsgálatok a Kis-Duna (Kismaros) területén vízi gerinctelen szervezetek A kismarosi Duna-part és holtág (Kis-Duna) természeti értékeinek megőrzése Hidrobiológiai vizsgálatok a Kis-Duna (Kismaros) területén vízi gerinctelen szervezetek Csabai Zoltán 1 Móra Arnold 2 Kálmán Zoltán

Részletesebben

SZAKMAI PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ ADATLAP

SZAKMAI PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ ADATLAP SZAKMAI PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ ADATLAP Veresegyház Város Környezetvédelmi Alapja 2008. évi támogatásának felhasználásáról 1. Támogatott program címe: Szıdrákosi Program, IV. ütem (2008-2009); Környezeti Nevelési

Részletesebben

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési

Részletesebben

A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése

A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A víz körforgása a Földön ezer km3 % újratermelődési idő óceánok és tengerek 1 380

Részletesebben

1-2 háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia

1-2 háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia 1-2 háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia Vízfolyások típusba sorolása A tipológiáról, referencia-feltételekről és minősítési rendszer kidolgozásáról szóló útmutató 1 szerint a tipológia fő célja

Részletesebben

VÍZI- ÉS VÍZFELSZÍNI-POLOSKA FAUNISZTIKAI ADATOK A BÜKK DÉLI ELİTERÉBEN LÉVİ KISVÍZFOLYÁSOKBÓL

VÍZI- ÉS VÍZFELSZÍNI-POLOSKA FAUNISZTIKAI ADATOK A BÜKK DÉLI ELİTERÉBEN LÉVİ KISVÍZFOLYÁSOKBÓL 31 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 14: 31 37, 2006 VÍZI- ÉS VÍZFELSZÍNI-POLOSKA FAUNISZTIKAI ADATOK A BÜKK DÉLI ELİTERÉBEN LÉVİ KISVÍZFOLYÁSOKBÓL BODA PÁL Debreceni Egyetem, Hidrobiológia Tanszék, 4032, Debrecen,

Részletesebben

ADATOK A FOLYAMI SZITAKÖTŐK (ODONATA: GOMPHIDAE) ÉSZAKKELET- MAGYARORSZÁGI ELŐFORDULÁSÁHOZ LÁRVAVIZSGÁLATOK ALAPJÁN

ADATOK A FOLYAMI SZITAKÖTŐK (ODONATA: GOMPHIDAE) ÉSZAKKELET- MAGYARORSZÁGI ELŐFORDULÁSÁHOZ LÁRVAVIZSGÁLATOK ALAPJÁN 67 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 26: 67 74, 2011 ADATOK A FOLYAMI SZITAKÖTŐK (ODONATA: GOMPHIDAE) ÉSZAKKELET- MAGYARORSZÁGI ELŐFORDULÁSÁHOZ LÁRVAVIZSGÁLATOK ALAPJÁN FICSÓR MÁRK Észak-magyarországi Környezetvédelmi,

Részletesebben

Adatok Magyarország szitakötô-faunájához (Odonata) III.

Adatok Magyarország szitakötô-faunájához (Odonata) III. FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 1998 99 23: 179 190 Adatok Magyarország szitakötô-faunájához (Odonata) III. VIZSLÁN TIBOR PINGITZER BEÁTA ABSTRACT: (Data to the Odonata fauna of Hungary III)

Részletesebben

HATÁROZÁSI SEGÉDLET A DYTISCINAE ALCSALÁD LÁRVÁINAK AZONOSÍTÁSÁHOZ I. (COLEOPTERA: DYTISCIDAE)

HATÁROZÁSI SEGÉDLET A DYTISCINAE ALCSALÁD LÁRVÁINAK AZONOSÍTÁSÁHOZ I. (COLEOPTERA: DYTISCIDAE) 43 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 43 48, 2005 HATÁROZÁSI SEGÉDLET A DYTISCINAE ALCSALÁD LÁRVÁINAK AZONOSÍTÁSÁHOZ I. (COLEOPTERA: DYTISCIDAE) CSABAI ZOLTÁN Pécsi Tudományegyetem, Általános és Alkalmazott

Részletesebben

A PLANÁRIÁK (PLATYHELMINTHES: TRICLADIDA) ELŐFORDULÁSA A BÜKK HEGYSÉGI FORRÁS-VÖLGY VÍZRENDSZERÉBEN

A PLANÁRIÁK (PLATYHELMINTHES: TRICLADIDA) ELŐFORDULÁSA A BÜKK HEGYSÉGI FORRÁS-VÖLGY VÍZRENDSZERÉBEN 83 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 21: 83 90, 2010 A PLANÁRIÁK (PLATYHELMINTHES: TRICLADIDA) ELŐFORDULÁSA A BÜKK HEGYSÉGI FORRÁS-VÖLGY VÍZRENDSZERÉBEN FÜLEP TEOFIL Pannon Egyetem Georgikon Kar, Állat- és

Részletesebben

SZIGETKÖZI VÍZTEREK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-VÁLTOZÁSA A DUNA ELTERELÉSE ELİTTI ÉS A MAI MAKROGERINCTELEN ADATOK ALAPJÁN

SZIGETKÖZI VÍZTEREK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-VÁLTOZÁSA A DUNA ELTERELÉSE ELİTTI ÉS A MAI MAKROGERINCTELEN ADATOK ALAPJÁN 223 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 14: 223 230, 2006 SZIGETKÖZI VÍZTEREK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-VÁLTOZÁSA A DUNA ELTERELÉSE ELİTTI ÉS A MAI MAKROGERINCTELEN ADATOK ALAPJÁN SZEKERES JÓZSEF 2 CSÁNYI BÉLA 2 1 Eötvös

Részletesebben

ADATOK A KONYÁRI-KÁLLÓ SZITAKÖT -FAUNÁJÁHOZ (ODONATA)

ADATOK A KONYÁRI-KÁLLÓ SZITAKÖT -FAUNÁJÁHOZ (ODONATA) 121 Studia odonatol. hung. 15: 121 135, 2013 ADATOK A KONYÁRI-KÁLLÓ SZITAKÖT -FAUNÁJÁHOZ (ODONATA) V I S K I V I V I E N B L A N K A x J A K A B T I B O R o M I S K O L C Z I M A R G I T V I N C Z E A

Részletesebben

CONTRIBUTION TO THE ODONATA FAUNA OF THE RIVERS IN THE KÖRÖS MAROS NATIONAL PARK, HUNGARY, WITH SPECIAL EMPHASIS ON GOMPHIDAE. PART II.

CONTRIBUTION TO THE ODONATA FAUNA OF THE RIVERS IN THE KÖRÖS MAROS NATIONAL PARK, HUNGARY, WITH SPECIAL EMPHASIS ON GOMPHIDAE. PART II. 135 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 33: 135 151, 2015 CONTRIBUTION TO THE ODONATA FAUNA OF THE RIVERS IN THE KÖRÖS MAROS NATIONAL PARK, HUNGARY, WITH SPECIAL EMPHASIS ON GOMPHIDAE. PART II. A. FARKAS 1 *

Részletesebben

SZITAKÖTŐ- ÉS VÍZIBOGÁR-FAUNISZTIKAI ADATOK A HANSÁGI ÉLŐHELY- REKONSTRUKCIÓ TERÜLETÉRŐL

SZITAKÖTŐ- ÉS VÍZIBOGÁR-FAUNISZTIKAI ADATOK A HANSÁGI ÉLŐHELY- REKONSTRUKCIÓ TERÜLETÉRŐL 115 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 115 120, 2005 SZITAKÖTŐ- ÉS VÍZIBOGÁR-FAUNISZTIKAI ADATOK A HANSÁGI ÉLŐHELY- REKONSTRUKCIÓ TERÜLETÉRŐL MOLNÁR ÁKOS 1 AMBRUS ANDRÁS 2 1 ELTE TTK Állatrendszertani és

Részletesebben

A KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES HATÁSAINAK MODELLEZÉSE DUNAI FITOPLANKTON ADATSOR ALAPJÁN

A KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES HATÁSAINAK MODELLEZÉSE DUNAI FITOPLANKTON ADATSOR ALAPJÁN A KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES HATÁSAINAK MODELLEZÉSE DUNAI FITOPLANKTON ADATSOR ALAPJÁN Doktori (PhD) értekezés tézisei Sipkay Csaba Budapest 2010 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus

Részletesebben

EGY KEVÉSSÉ ISMERT MIKROSZKOPIKUS KÖZÖSSÉG A DUNÁBAN: BEVONATLAKÓ KEREKESFÉREG ÉS KISRÁK EGYÜTTESEK

EGY KEVÉSSÉ ISMERT MIKROSZKOPIKUS KÖZÖSSÉG A DUNÁBAN: BEVONATLAKÓ KEREKESFÉREG ÉS KISRÁK EGYÜTTESEK EGY KEVÉSSÉ ISMERT MIKROSZKOPIKUS KÖZÖSSÉG A DUNÁBAN: BEVONATLAKÓ KEREKESFÉREG ÉS KISRÁK EGYÜTTESEK Tóth Adrienn 1 Kivonat A múlt században indultak meg a folyóvízi bentikus (a folyófenék üledékében, homok-,

Részletesebben