Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 I. Helyzetértékelés Éghajlat A környezeti elemek állapota... 10

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 I. Helyzetértékelés... 6 1. Éghajlat... 7 2. A környezeti elemek állapota... 10"

Átírás

1 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 I. Helyzetértékelés Éghajlat... 7 Általános klimatológiai viszonyok A környezeti elemek állapota Levegő Légszennyező ok kibocsátása Vizek Felszíni vizek Felszín alatti vizek A föld Geográfiai, geológiai jellemzés A talajviszonyok leírása Területhasználat Szennyezett területek, kármentesítés Ásványvagyon A környezeti és ökológiai állapot A táj élővilágának ismertetése A települési környezet állapota Kommunális infrastruktúra Ivóvízellátás Szennyvízelvezetés- és tisztítás Csapadékvíz-elvezetés Hulladékgazdálkodás Közlekedési infrastruktúra Utak állapota, útminőség Zajterhelés Épített környezet állapota Településszerkezet Közigazgatási rendszer Demográfiai helyzet és folyamatok Foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyok Intézményi rendszer, szolgáltatás A lakosság egészségi állapota, környezet-egészségügyi összefüggések Természetvédelem Önállóan ható tényezők Radiológia Környezetbiztonság A kistérség SWOT analízise II. Észak-Balatoni kistérség környezetvédelmi stratégiája Stratégiai összefüggések Stratégiai alapelvek Környezeti jövőkép Általános célok A stratégiai program és a Balaton törvény összefüggései A környezeti elemek védelme Levegőtisztaság-védelem

2 2.2 Felszíni és felszín alatti vizek védelme Talajvédelem Települési és épített környezet védelme A települési környezet védelme Kommunális infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos feladatok Az emberi egészség védelme A természet és táj védelme A zaj és rezgés elleni védelem Radioaktív sugárzás elleni védelem Környezetbiztonság III. Észak-Balatoni Kistérség környezetvédelmi operatív ei Gazdálkodó szervezetek hatáskörébe tartozó ek, feladatok Önkormányzati hatáskörbe tartozó ek, feladatok Aszófő Község Önkormányzatának feladatai Balatonakali Község Önkormányzatának feladatai Balatoncsicsó Község Önkormányzatának feladatai Balatonfüred Város Önkormányzatának feladatai Balatonszepezd Község Önkormányzatának feladatai Balatonszőlős Község Önkormányzatának feladatai Balatonudvari Község Önkormányzatának feladatai Csopak Község Önkormányzatának feladatai Dörgicse Község Önkormányzatának feladatai Monoszló Község Önkormányzatának feladatai Óbudavár Község Önkormányzatának feladatai Örvényes Község Önkormányzatának feladatai Paloznak Község Önkormányzatának feladatai Pécsely Község Önkormányzatának feladatai Révfülöp Község Önkormányzatának feladatai Szentantalfa Község Önkormányzatának feladatai Szentjakabfa Község Önkormányzatának feladatai Tagyon Község Önkormányzatának feladatai Tihany Község Önkormányzatának feladatai Vászoly Község Önkormányzatának feladatai Zánka Község Önkormányzatának feladatai A megvalósítás szereplői Ellenőrzés, monitoring Melléklet

3 Bevezetés Jogszabályi háttér A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény IV. fejezetének 46. (1) b) pontja szerint az oknak illetékességi területükre önálló települési környezetvédelmi programot kell kidolgozniuk, illetve települési ok közös települési környezetvédelmi programot is készíthetnek, amelyet az egyes képviselő-testületeknek/közgyűléseknek jóvá kell hagyniuk. További feltételként határozza meg a törvény azt, hogy a települési környezetvédelmi programnak a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal, valamint a település rendezési-fejlesztési terveivel összhangban kell készülnie. Ezenkívül, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. számú törvény 59. (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a települések érvényes településrendezési terveit és helyi építési szabályzatait - e törvény hatálybalépését követő 3 éven belül felül kell vizsgálni és módosítani kell, amely tervnek szerves része a települési környezetvédelmi program. A feladat indoklása és célja A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése napjainkra a társadalmi-gazdasági élet meghatározó részévé vált. Ennek alapvető oka egyrészt a hosszú távon nem fenntartható gazdálkodás következtében a természeti erőok egyre gyorsabb ütemű felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok növekvő mennyisége. Mindezek eredményeképpen - a gazdasági növekedés kétségtelen előnyös vonatkozásaival párhuzamosan - szinte minden környezeti elem állapota romlott. Ugyanakkor, a megfelelő környezeti feltételek nélkülözhetetlenek a jelen és a jövő nemzedékek jólétének, egészséges életének biztosításához. A társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan, azokkal együtt kell a környezetvédelem problémáit megoldani. Mindezeket felismerve kezdődött meg a kistérségben az a környezetvédelmi tevékenység, amelynek keretében került sor a kistérség környezetvédelmi programjának elkészítésére. Az Észak-Balatoni Kistérség komplex környezetvédelmi programjának kidolgozása során figyelembe vett, korábban készült dokumentumok: Az Észak-Balatoni Kistérség közép távú programja, 1998 Észak-Balatoni Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési programja (helyzetfeltárás, stratégiai-, operatív program), Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja, 2000 A Balaton Vízgazdálkodási Fejlesztési Programja (BVFP), 2001 A Balaton ökológiai állapotának védelmére és vízminőség javítására vonatkozó i terv (BIT) A Balaton Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség területére eső vízgyűjtőjének környezetállapot felmérése, feladatterv összeállítása, IV., V., VI. részvízgyűjtő, 2001 Balaton Régió Előzetes Regionális Fejlesztési Terve, 2000 Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve és Területrendezési Szabályzata (2000. évi CXII. számú törvény) és az érvényesítésére vonatkozó Intézkedési Terv (1097/2001. (VIII. 17.) Korm. Határozat) 3

4 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciójáról szóló 2153/2002. (V.15.) Korm. határozat A Balaton Fejlesztési Tanács Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciója, 2000 A Balaton Régió Stratégiai Fejlesztési Programja, 2001 Az M8 autópálya terület- és gazdaságfejlesztő hatásai, 2000 Országos Területfejlesztési Koncepció Előzetes Nemzeti Fejlesztési Terv, Nemzeti Fejlesztési Terv 2003 Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) és a végrehajtására vonatkozó Intézkedési Terv A környezetvédelmi program az egészséges környezet feltételeinek biztosítását, a veszélyeztetések kezelését, a természeti értékek megóvását, a fenntartható fejlődés feltételeinek kialakítását, a különböző - területi szinten jelentkező - környezeti problémák megoldását segíti elő. Emellett, a települési környezetvédelmi program olyan feladatokat is előirányoz, amelyek megvalósítása hozzájárul az országos, és megyei szinten jelentkező problémák megoldásához. A programkészítés módja A program kiindulási alapja a megoldandó környezeti problémák azonosítása. A program nem egy-egy állapotot tekint problémának, hanem azt a kérdést teszi fel, hogy miért is jelent problémát az adott környezeti állapotjellemző tényleges vagy alakulása. A problémák feltárásával párhuzamosan meghatározásra kerülnek azok okai is abból a célból, hogy meg tudjuk keresni a leghatékonyabb megoldásokat, és hogy a megelőzés elve érvényesíthető legyen. Egy-egy szakterületre együtt kell látni az okok, hatótényezők a környezet állapota probléma cél megoldások feladat folyamatot. Ez lényegét tekintve megfelel az OECD-ben általánosan használt terhelés ==> állapot ==> válasz modellnek. A környezet védelmén belül kiemelt figyelmet kell fordítani a településeken található természeti értékek védelmére is. A program a meglévő értékekkel kapcsolatos felelősség teljes tudatában, azok megőrzésének igényével készült. Ennek megfelelően a megvalósítása a kistérség teljes lakosságának érdeke és ügye kell, hogy legyen. Programkészítés, egyeztetési folyamat A környezetvédelmi program készítésének legelső lépcsője a program elkészítésének kezdeményezése. A kezdeményezés szempontjából a fő mozgatóerő az volt, hogy a kistérség 2002-ben hozott egy rendeletet, amelyben megfogalmazta az igényt a kistérség környezete átgondolt és tervszerű védelmére, harmonikus fejlesztésére vonatkozóan. A következő lépés a kistérség környezet- és természetvédelmi tevékenységét tekintve a környezetvédelmi program elkészítésére vonatkozó döntés meghozatala volt. Ezt követően került sor a program kidolgozására. A szakértői munka során, a tervezés minden fázisában nagy hangsúly lett fektetve a partnerség elvének érvényesítésére a következő tevékenységek értelmében. 1. A korábban készült dokumentumokat, környezetvédelmi vonatkozású terveket, észrevételeket a szakértők megismerték és a munka során figyelembe vették. 2. A szakértői munka során folyamatos konzultációk történtek. Ebben közreműködtek egyrészt az egyes i hivatalok szakértői, másrészt a területen illetékes szakhatóságok 1, konzulensként a területfejlesztési és gazdasági élet szereplőinek széles köre 2. 4

5 3. A programkidolgozás I. fázisában elkészült a kistérség környezeti állapotának felmérése, értékelése, valamint a környezetvédelem szempontjából elérni kívánt ok megfogalmazása a kistérség adottságaival összehangoltan. 4. A kistérség környezeti állapota értékelésének hiteles és korrekt kidolgozása érdekében helyszíni bejárás történt március 28-án, április 2, 4 10, 11, 15, 23, 28-án április 28-án a Helyzetértékelési fejezet kistérség közgyűlése által történt egyeztetésére került sor a tervezési folyamat következő szakaszában. Az itt elhangzott észrevételek, további információk visszacsatolásra kerültek a programba. Az így elfogadott helyzetértékelést követte a rá épülő stratégia és operatív ek körének meghatározása. 6. A programkidolgozás II. fázisában elkészült a környezetvédelmi program stratégiai és operatív fejezete június 23, 24-én került sor a stratégiai és operatív program kistérségi egyeztetésre. Az elhangzott vélemények beépítésre kerültek a dokumentációba. Ezt követően a jelenlévők a kistérség komplex környezetvédelmi programjának egyeztetési változatát jóváhagyták. 8. Az elfogadott egyeztetési anyagot ezek után további javaslatok és észrevételek céljából megkapták a területen illetékes szakhatóságok 1 Veszprém Megyei Önkormányzat, a területen illetékes területfejlesztési, gazdasági társaságok 2, A környezetvédelmi program egyeztetési változatával kapcsolatban beérkezett észrevételeket és a kapcsolódó megjegyzéseket a külön kötetet képező Függelék tartalmazza. 1 Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Bányakapitányság, Magyar Geológiai Szolgálat Közép-dunántúli Területi Hivatala, Magyar Állami Földtani Intézet, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Veszprém Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Szolgálat, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, Veszprém Megyei Állami Közútkezelő Kht., Állami Erdészeti Szolgálat Veszprémi Igazgatósága, Veszprém Megyei Földművelésügyi Hivatal, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Veszprém Megyei Múzeumigazgatóság, Veszprém Megyei Földhivatal, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2 Veszprém Megyei Agrárkamara, Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács, Dunántúli Regionális Vízmű Rt., Bakonykarszt Víz és Csatornamű Rt., PROBIO Rt., Pápakörnyéki Vizitársulat, Balaton-felvidéki Vizitársulat, Balaton VOLÁN Rt., Magyar Államvasutak, Balatoni Hajózási Rt., Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Kht., Somló VOLÁN RT. Tapolcai Területi Igazgatóság, Balatoni Hajózási Rt., Veszprémi Egyetem Radiokémia Tanszék, Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Jakabfa Kft. 5

6 I. Helyzetértékelés Általános jellemzés Az Észak-Balatoni Kistérség Veszprém megye déli - dél-keleti részén terül el, a Balaton parton a 71-es út mentén Paloznaktól Révfülöpig, a part felett húzódó felvidéki területen pedig Balatonszőlőstől Monoszlóig, két gyöngyfüzérként sorakozó 21 település tartozik hozzá, név szerint: Aszófő Balatonakali Balatoncsicsó Balatonfüred Balatonszepezd Balatonszőlős Balatonudvari Csopak Dörgicse Monoszló Óbudavár Örvényes Paloznak Pécsely Révfülöp Szentantalfa Szentjakabfa Tagyon Tihany Vászoly Zánka A kistérség területe: 328,85 km 2 ( BKÜ 10,32 %-a), állandó lakossága fő ( BKÜ 9,0 %-a). A kistérség területe földrajzi szempontból változatos képet mutat, a parthoz közel található sík területek is, de Tihany félszigete magasan kiemelkedik a tó síkjából. A parttól távolodva szelidebb és meredekebb dombok és völgyek tarkítják a tájat. A terület része a Nivegy völgye, amely nyitott a Balaton felé és a Pécselyi medence, melyet viszont a tó felől lezárnak a dombok. A Koloska patak völgye, amely szorosként kapcsolja össze a Balaton-felvidéket a tóparttal, Csopak határában helyezkedik el. A kistérség kiterjedt erdőket és réteket nevel, és növekvő jelentőségű szőlőket, amelyek a helyi lakosok számára az élet szerves részét képezik, fogalomként vannak jelen, mint táji elem, megélhetés és turisztikai vonzerő egyaránt. A természeti táj nagyon változatos ezen a vidéken, a kiránduló turista sok rejtőző értéket fedezhet fel, mint például a nagyszámú és patak (pl. óbudavári Mosó- a szentjakabfai Árva-kút, a pécselyi Zádor-kút, a vászolyi Nagy- Csopaki-Séd, az Arácsi-patak, a Tavi-Séd és az Örvényesi-Séd, a Kéki patak, külön említve a Tihanyi Félsziget Belső és Külső tavát.). A Balaton közelségéből adódóan a víznek a térségben nagy jelentősége és ebből adódóan hagyománya is van. Minden település magáénak mondhat valamilyen történelmi vagy népi emléket: egy várromot, templomot vagy templomromot, kúriát, barokk stílusú és korú parasztházat, keresztet, malmot. Balatonfüred külön kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen a környék szellemi, kulturális és turisztikai központja volt, és ma is az. Erre a szellemiségre utalnak épületei, történelmi hagyományai is. A térség gazdaságilag meghatározó eleme a turizmus. A lakosság nagyobb része valamilyen módon kapcsolódik a vendégfogadáshoz, és hasonlóan a bortermeléshez, akár közvetlenül - szolgáltatóként-, akár közvetve-, kapcsolódva a turizmust kiszolgáló intézményekhez. A munkaerő képzésében is tapasztalható a két meghatározó gazdasági ág jelenléte, hiszen Balatonfüreden a mezőgazdaság/szőlészet-borászat a vezető oktatási téma (Széchényi Szakképző Iskola), Zánkán a Gyermek- és Ifjúsági Centrumban pedig az idegenforgalom. 6

7 A térséget, Balatonfüred várostól eltekintve, Csopak és Tihany kivételével kisebb települések alkotják, 14 község kevesebb, mint 500 lakost számlál. Az itt lakók körében nehézséget jelent az idős populáció növekedése, a kevés születendő gyermek, és az elvándorló fiatalság. A helyben született lakosok mellett sok az üdülő tulajdonos, vagy a betelepülő. A többségük jól szituált, középkorú, aki szívesen tesz valamit a választott falujáért. Nem egy esetben szervezőként vagy egy-egy esemény lebonyolításához szükséges pénz megszerzőjeként lép fel. A térség már elindult egy fejlődési úton, melynek célja az eddig elfogadott és alkalmazott passzív vendégvárás formájának felszámolása. A turizmusból élő lakosság felismerte, hogy a minőségi szolgáltatás mellett ma már attraktív programokat kell kínálni a vendégek megtartása és a szezon meghosszabbítása érdekében. Ezért indultak és ma is folytatódnak a fejlesztések az egész térségben. 1. Éghajlat Általános klimatológiai viszonyok A kistérség területe földrajzi szempontból változatos képet mutat. A parthoz közel sík területeket is találhatók, a tó síkjából kiemelkedő Tihany félsziget mellett. A parttól távolodva enyhe és meredekebb dombok, völgyek tarkítják a tájat. A terület része a Nivegy völgye, amely nyitott a Balaton felé és a Pécselyi medence, melyet viszont a tó elől lezárnak a dombok. A Koloska patak völgye szorosként kapcsolja össze a Balaton-felvidéket a tóparttal. Kiterjedt erdők, rétek és növekvő jelentőségű szőlőültetvényei teszik jellegzetessé a Balaton-felvidéket. A déli lejtők kedvező besugárzása, a bakonyi szelek elleni védőhatása miatt meleg- és napfénykedvelő növények élnek itt. A vidék éghajlata a kontinentális és az óceáni közötti átmeneti vonásokat mutatja: kiegyensúlyozott, kellemes. E jellegnek nem mondanak ellent, a főleg nyáron időről időre váratlanul kitörő viharok sem. Az Észak-Balatoni Kistérség éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz, a tóhoz közelebb eső részeken mérsékelten meleg. A vízfelszín feletti levegő hőmérséklete nyáron alacsonyabb, télen amíg a vízfelszín be nem fagy általában magasabb, mint a környező tájakon. A jég beállása után, különösen, ha hó is fedi a jégtakarót, ugyanolyan hőmérsékleti viszonyok uralkodnak, mint a part közeli területeken. Az évi hőmérsékleti maximumok átlaga valamivel alacsonyabb, a minimumoké kevéssel magasabb, mint a környező szárazföldi területeké. A tó vizének átlagos havi hőmérséklete a fő üdülési időszakban: máj. 17,2 C, jún. 21,4 C, júl 22,9 C, aug. 22,5 C, szept. 18,9 C. Hőmérséklet Az évi középhőmérséklet 10 C körül alakul ( év átlaga: 10,0 C). 1. táblázat: A léghőmérséklet havi átlagainak es alakulása ( Veszprém illetve Szentkirályszabadja) Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Évi átlag ( ) Léghőmérséklet [ C] -0,5 1,7 4,7 10,3 15,4 18,6 20,3 21,0 14,9 9,8 4,3-0,2 10,0 7

8 1. diagram: A léghőmérséklet havi átlag, maximum és minimumértékeinek alakulása adatai alapján ( Veszprém illetve Szentkirályszabadja) 30,0 25,0 20,0 チtlag, ーC Maximum ーC Minimum ーC H 駻 s 駝 let, oc 15,0 10,0 5,0 0,0-5,0 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. -10,0 H ap A térség tele viszonylag enyhe az átlaghőmérséklet 1 C feletti (-0,2; -0,5 C). A térség további jellemzői: Hőségnapok száma: 13 Nyári napok száma: 60 Fagyos napok száma: 102 Téli napok száma: 34 Zord napok száma: átlagosan adatai alapján. Harmat 122 napon fordult elő. Csapadék A levegő relatív páratartalma (74%) kedvező sok év átlagában, de igen szélsőséges 24%-os relatív nedvességérték - légköri aszály - is előfordult az elmúlt 10 év során. Az évi átlagos csapadék 586 mm volt, ezen átlag szélsőértékei: a legcsapadékosabb 1996, amikor 798 mm, míg a legszárazabb 2000, amikor mindössze 376 mm csapadékbevétel volt. A legcsapadékosabb hónap az október, de a január-március kivételével az év során igen kiegyenlített csapadékra lehet számítani. 2. diagram: A csapadék havi alakulása átlagában ( Veszprém, Szentkirályszabadja) Csapadék havi eloszlás Csapadék [mm] I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Hónap 8

9 2. táblázat: A csapadék havi alakulása számadatokkal ( Veszprém, , Szentkirályszabadja) Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Összesen Csapadék [mm] táblázat: A csapadék éven belüli téli-nyári megoszlása számadatokkal ( Veszprém, , Szentkirályszabadja) Nyári csapadék (IV-IX.) Téli csapadék (X-III) [mm] % [mm] % , ,3 Csapadékmennyiségek: Átlagosan 124 napon a Csapadék mennyiség >0,1 mm 83 >1 mm 37 >5 mm 20 >10 mm. Zivatar 35-ször, Havazás 29-szer, Köd átlagosan 29-szer fordul elő évente. Hótakaró 31 napig jellemző. A napsütéses órák száma bár a Balaton partján meghaladja a 2000 órát, a Szentkirályszabadjai mérőállomás adatai alapján 1783 óra volt átlagosan az utolsó tíz évben, mely a mindenkori felhőborítottság függvénye. Szél A térség uralkodó széliránya az észak, északnyugati. Mérsékelten szeles a vidék, az átlagos szélsebessége 3,6 m/s, szélcsend mindössze 5,6 %-os gyakorisággal fordult elő elsősorban a téli hónapokban (január, december). 3. diagram: A szélirány gyakorisága a szentkirályszabadjai meteorológiai állomás észlelései alapján átlagos relatív gyakoriság %-ban ( ) Szélirány gyakoriság É 15 ÉNy 10 5 ÉK Ny 0 K DNy DK Forrás: OMSZ D 9

10 2 m/s alatti (v min <2 m/s) szélsebesség évente átlagosan 2 10 m/s feletti (v max >10 m/s) m/s feletti (v max >15 m/s) m/s feletti (v max >20 m/s) 18 napon fordul elő. 2. A környezeti elemek állapota 2.1 Levegő Az Észak-Balatoni Kistérség településein imisszió mérő pont nem található, így nem állnak rendelkezésre közvetlen mérési adatok a települések környezeti levegőjének általános minőségéről. A kistérségben jelentős pontszerű szennyező nincs, a levegő minősége kedvezőnek mondható Légszennyező ok kibocsátása A légszennyezőanyag-kibocsátás a közlekedésből, a lakossági fűtésből, valamint az ipari termelésből adódik. A forgalomból származó légszennyező anyagok a forgalommal arányosan képződnek, ezért a maximális terhelés a nyári idegenforgalmi időszakban (július-augusztus) jelentkezik. A gázfűtésre való átállást követően a lakossági fűtésből származó légszennyezés mértéke is erősen lecsökkent és töredéke a közlekedési emissziónak. Helyhez kötött légszennyező ok A kistérség közigazgatási területén található ipari jellegű létesítmények üzemeltetéséből származó levegőszennyezés csökkent, jelentéktelen a közlekedésből és a lakossági fűtésből származó terheléshez viszonyítva. 4. táblázat: Észak-Balatoni Kistérség ipari jellegű létesítményeinek évben kibocsátott levegőszennyező anyagainak mennyisége (kg) Légszennyező anyag neve Éves Település Üzemeltető Utca, házszám kibocsá-t ás (kg) Balatonfüred Balaton Volán* Bajcsy Zs. u. 53. Kén-dioxid 41,000 Személyszállítási Rt. Szén-monoxid 19,008 Nitrogén-oxidok 21,992 Balatonfüred Balatonfüred Pannon-Sütő Ipari és Kereskedelmi Kft. Termelés-Logistic-Centru m Kft. Szilárd (nem toxikus) por 3,352 Zrinyi u. 7. Szén-monoxid 139,790 Nitrogén-oxidok 177,600 Tihanyi u. 1. Szilárd (nem toxikus) por 46,620 Összesen: Kén-dioxid 41,000 Szén-monoxid 158,798 Nitrogén-oxidok 199,592 Szilárd (nem toxikus) por 49,972 Forrás: Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, *A VOLÁN Rt. tájékoztatása alapján már megszűnt a levegőszennyezés 10

11 5. táblázat: A fűtésből származó levegőszennyező anyagok (t/év) Település Légszennyező anyagok t/év Kén-dioxid Szén-monoxi Nitrogén-oxi Szilárd Korom* d dok Aszófő 10,32 4,27 3,50 12,90 0,0019 Balatonfüred 267,02 108,81 74,74 33,77 0,0747 Csopak 22,88 9,68 9,39 28,60 0,0092 Paloznak 6,42 3,02 1,62 7,20 0,0019 Tihany 34,80 14,40 11,80 43,50 0,0083 Balatonszőlős 9,20 3,82 3,12 11,50 0,0027 Balatonakali 6,361 2,897 1,521 7,320 0,0038 Balatonudvari 4,484 2,042 1,072 5,160 0,0027 Örvényes 3,046 1,331 0,687 3,600 0,0012 Balatonszepezd 7,725 3,524 1,852 8,880 0,0047 Révfülöp 15,765 7,162 3,766 18,000 0,0096 Zánka 10,428 4,75 2,494 1,200 0,0062 Összesen: 398, , , ,63 0,1269 Forrás: A Balaton KDT-KÖFE területére eső vízgyűjtőjének környezetállapot felmérése 2001 *részben becsült adatok A fűtésből származó emissziós adatokat összehasonlítva a 6. táblázat közlekedésből származó emissziós adataival megállapítható, hogy a kén-dioxid kibocsátás jelentős részéért a fűtés a felelős. Bűzproblémák Az Észak-Balatoni Kistérség közigazgatási területén nincsen jelentős ipari tevékenység, így abból adódó bűzprobléma sem jelentkezik. Bűzproblémát jelentenek a szennyvízelvezető-rendszer átemelői a közvetlen környezetükben, ugyanis nyáron a magasabb hőmérséklettel járó nagyobb mikrobiális aktivitás következtében már rövid idő alatt anaerobbá válik a szennyvíz, ami szulfid tartalmú és más redukált gázok keletkezéséhez és bűzhatás megjelenéséhez vezet. A permetezésből eredően is jelentkeznek bűzproblémák. Közlekedési emissziók Az elmúlt években a gépjárművek légszennyezőanyag kibocsátása a közlekedéssel összefüggő műszaki, környezetvédelmi szabályozás következtében a térségben jelentős mértékben csökkent. A közlekedés levegőszennyezése szempontjából fontos üzemanyagok minősége látványosan javult, megszűnt az ólom tartalmú adalékanyagok használata, valamint bevezették a nehéz tehergépkocsik hétvégi forgalomkorlátozását. A gáznemű komponensek mellett nem lehet elhanyagolni az úttesten lerakódott por hatását. Az elsősorban dízel üzemű gépjárművekből származó szilárd szennyezőanyagok és a hozzájuk kötődő policiklikus aromás szénhidrogének az úttest szélétől számított kb. 10 méter széles sávban kiülepednek a talajra, a növényzetre és a tereptárgyakra. Ezek jellemző szemcseátmérője 60 µm-nél kisebb. Jelentős az 1 µm-nél kisebb frakció is, amely az utaktól jóval távolabbra is eljuthat. A gázhalmazállapotú légszennyező anyagok az úttengelytől számított méterre is mérhetők, a meteorológiai és domborzati viszonyoktól függően változó koncentrációban. 11

12 6/a. táblázat: 71. számú főközlekedési út emissziós adatai az Észak-Balatoni Kistérségben Jármű Időszak Légszennyezőanyagok (t) Útszelvény típus Szén-mo Nitrogén Ólom Kén-diox Korom (km) noxid -oxidok id Személy-gép szezonban 495,20 25, kocsi szez.kívül 512,30 26, teljes év 1007,50 51, szezonban 26,76 16,58-0,96 5,76 Busz szez.kívül 33,91 21,01-1,22 7,30 teljes év 60,68 37,59-2,18 13, Összesen Teher-gépkoc si Személy-gép kocsi Busz Teher-gépkoc si Személy-gép kocsi Busz Teher-gépkoc si szezonban 100,31 21,49-1,82 12,13 szez.kívül 127,11 27,24-2,31 15,37 teljes év 227,41 48,76-4,13 27,5 szezonban 236,46 12, szez.kívül 244,62 12, teljes év 481,07 24, szezonban 13,84 8,57-0,50 2,98 szez.kívül 17,53 10,87-0,63 3,77 teljes év 31,37 19,44-1,12 6,75 szezonban 55,45 11,88-1,02 6,71 szez.kívül 70,26 15,05-1,28 8,49 teljes év 125,71 26,93-2,29 15,20 szezonban 269,90 13, szez.kívül 279,21 14, teljes év 549,11 28, szezonban 16,34 10,12-0,58 3,52 szez.kívül 20,70 12,83-0,75 4,47 teljes év 37,04 22,95-1,33 7,99 szezonban 75,70 16,23-1,38 9,15 szez.kívül 95,93 20,55-1,75 11,61 teljes év 171,63 36,77-3,12 20,76 szezonban 1289,95 136,46-6,24 40,26 szez.kívül 1401,58 160,90-7,93 51,02 teljes év 2691,52 297,36-14,17 91,27 Forrás: A Balaton KDT-KÖFE területére eső vízgyűjtőjének környezetállapot felmérése 2001 Szezon: június 1-szeptember 30. Szezonon kívül: október 1-május 31. 6/b. táblázat: Közlekedési eredetű légszennyező-anyagok kibocsátásának összehasonlító táblázata (t/év) Megnevezés Észak-Balatoni Veszprém Megye* Ország** kistérség Kén-dioxid 14, Nitrogén-oxidok 297, Szilárd anyag (korom) 91, Szén-monoxid 2691, Szén-dioxid *Forrás: Veszprém Megye Környezetvédelmi Programja, 2000 **Forrás: Somogy Megye Környezetvédelmi Programja, 2001 A 6/b. táblázat adatai vonatkozásában feltűnő, hogy míg a kistérség területe (328,85 km 2 ) a megye területéhez (4639,42 km 2 ) viszonyítva közel 7 %-nak felel meg, addig a kistérség közlekedési eredetű levegőszennyezőanyag kibocsátása a megyei értéknek kén-dioxidnál 7 %-a, nitrogén-oxid esetében 8 %-a, a szén-monoxid tekintetében 15 %-a. Megállapítható, 12

13 hogy a közlekedési kibocsátások vonatkozásában a kistérség levegője terheltebb a megyére jellemző állapothoz képest. A szén-monoxid koncentrációt elsődlegesen a közlekedés határozza meg: éves átlagban a közlekedés okozta fajlagos, 1 hónapra vonatkoztatott kibocsátás sokszorosa a fűtési emissziónak. Ez az arány a nyári szezonban még nagyobb. A földgáz tüzelés további elterjedése és a szilárd tüzelőanyagok döntő többségét kitevő fa és széntüzelés csökkenése a szén-monoxid kibocsátás további csökkenését eredményezi. A nitrogén-oxidok kibocsátásának döntő többségét a közlekedés okozza, ugyanakkor a földgáz tüzelés részarányának növekedésével a NO x emisszió nő. Elkerülő és tehermentesítő utak építésével a Balaton-felvidéken a kibocsátások nőnek, mert nagyobb lesz a forgalmi teljesítmény, de a települések központjaiban, ahol a lakosság él, a szennyezettség csökken. Környezeti konfliktusok, problémák megállapítása A gépjárművekből származó kibocsátások jelentős szerepet játszanak a 71. számú főút közvetlen környezetében levő települések levegőjének szennyezettségében. A települések levegőminőségére jellemző, hogy a terhelést a közlekedés határozza meg. A szennyvízelvezető-rendszer átemelőiből származó és a permetezésből eredő bűzproblémák. 2.2 Vizek Az Észak-Balatoni Kistérségben a Balaton vízfelülete mellett több kisebb vízfolyás található, amelyek a Balaton Siófoki és Szemesi medencéit táplálják. A vízfolyások ún. Séd típusú vízfolyások, amelyekre jellemző a kis vízgyűjtő terület és a viszonylag nagy esés. A vízfolyások a Balaton ezen szakaszán szűk völgyekben futnak le a befogadóba és szélsőséges vízjárásúak. A vízgyűjtő területe: 160,1 km 2. Jellemző kisvízfolyásai: Lovasi Séd (Paloznak kelti oldalán), Paloznaki Séd, Csopaki Séd, Arácsi Séd (Koloska patak), Baricskadülői árok, Kéki Séd, Füredi (Szőlősi) Séd, Tavi (Aszófői) Séd, Udvari,- és Örvényesi Séd, a Horogi-Séd és a Csorsza patak. A terület jelentős része karbonátos alapkőzetű középhegység, amelynek vonulatait közepesen tagolt eróziós medencedombság választja el egymástól Felszíni vizek Felszíni vizek mennyiségi, minőségi viszonyai A Balatont és vízgyűjtőjét már harmadik éve szokatlanul száraz időjárás jellemzi. A Balaton vízminősége - az utóbbi években tapasztalt, példa nélkül álló csapadékhiány ellenére évtől jellemzően jónak vagy megfelelőnek mutatkozik. A vízhiány ellenére a kistérséghez tartozó Siófoki és Szemesi (Akali) medencében az elmúlt 2 évben gyakorlatilag mindig kiváló, illetve jó volt a Balaton vízminősége. Vízminőség-védelem A Balaton vize jellemzően (Ca,Mg)HCO 3 -os kemény víz, ph-ja enyhén lúgos. Kalcium-magnézium hidrogénkarbonátos jellege miatt, az alga növekedésével járó széndioxid 13

14 elvonás következtében a biogén mészkiválás folyamatos, miáltal a víz állandóan zavarosnak tűnik, átlátszósága ritkán haladja meg az 1 métert. A Balaton vízminőségét befolyásoló tényezők közül különösen fontos szerepet játszanak a mikrobiológiai jellemzők, az algásodás mértékét jellemző klorofill-a tartalom alakulása és az azt befolyásoló nitrogén és foszforháztartás jellemzői. A klorofill-a tartalom jelentősen függ az időjárástól és az annak hatására bekövetkező biológiai, kémiai és fizikai folyamatok változásaitól. Ezek határozzák meg lényegében a víz minőségét, ez az alapja az MSZ 12749:1993 szabvány szerinti minősítésnek. A Balaton vízminősége Balatonfüred és a többi vízparti település térségében üdülésre és ivóvízellátásra megfelel. Azonban az elmaradt, illetve kevésbé hatékony mederkotrás következtében esztétikai szempontból a víz minősége kifogásolható. 7. táblázat: Tájékoztató a Balaton és vízgyűjtője vízminőségi helyzetéről az Észak-Balatoni kistérségben Törzs-sz ám A mintavétel helye Összehasonlító értékelés az MSZ 12749:93 szerinti vízminőségi osztálybasorolás alapján Oxigén-háztar tás N és P háztartás Mikrobiol. Mikroszeny-n yezők Egyéb jellemzők 2001 nyár 2002 nyár 2001 nyár 2002 nyár 2001 nyár 2002 nyár 2001 nyár 2002 nyár 2001 nyár 2002 nyár Balatoni strandok 04FB74 Balatonfüred IV. IV. IV. IV. III. III. III. II. III. III. 04FB78 Balatonakali IV. V. II. V. II. III. III. IV. III. III. 04FB81 Révfülöp IV. V. II. IV. II. II. III. III. III. III. Balaton nyíltvíz 04FB04 Balatonfüred öböl III. III. II. III. I. I. II. II. III. III. 04FB08 Balatonakali tóközép IV. IV. III. III. I. I. II. II. III. III. 04FB09 Révfülöp-Bboglár között IV. IV. III. III. I. II. II. III. III. III. Balatonba torkolló vízfolyások 04FB32 Csopaki Séd III. II. III. III. IV. IV. III. III. III. III. 04FB94 Csorsza patak III. - IV. - III. - III. - III. - 04FB91 Horogi Séd III. II. IV. IV. III. III. III. III. III. III. 04FB36 Örvényesi Séd III. II. III. III. II. III. II. III. III. III. 04FB93 Tavi (Aszófői) Séd III. - II. - IV. - III. - III. - Forrás: KDTKÖFE Tájékoztató a Balaton és vízgyűjtője vízminőségi helyzetéről június-augusztus Jelmagyarázat: I., II., III., IV., V. vízminőségi osztályok leírását az 1. sz. melléklet tartalmazza Lovasi Séd Állandó jellegű vízfolyás, amely keresztülhalad Lovas község belterületén, majd egy hosszabb külterületi szakasz után érkezik a Paloznaki öböl parti nádasába. A nádas és a vízminőség védelmére, a vasút feletti szakaszon, Paloznak község K-i oldalán létesült a Lovasi-tározó. A vízfolyás kezelője a Balaton-felvidéki Vizitársulat. A vízminőségvédelmi tározó kezelője a KDT VIZIG Balatoni Vízügyi Kirendeltsége. Állapota: Lovas község térségében a vízfolyás mentén nagy mennyiségű szemét és építési törmelék található. A külterületi szakasz rendezetlen földmeder, melynek fenntartási munkáira 3-6 évenként kerül sor. A torkolatnál található parti nádas kb. 300 m széles. Paloznaki Séd Időszakos jellegű vízfolyás, amely a Paloznak község feletti domboldal csapadékvizeit gyűjti össze, és a 71. sz út alatti nádasban ömlik a Paloznaki öböl K-i részébe. Kezelője a Paloznaki Önkormányzat. 14

15 Állapota: A vasút feletti szakaszon a földmeder közepesen fenntartott, a torkolati szakasz elhanyagolt, ősállapotú; a part menti nádas kb. 400 m széles. Csopaki Séd Állandó jellegű, karsztokból táplált vízfolyás. Vízgyűjtője hosszan elnyúló, felső szakaszán erdővel borított. Csopak belterületén burkolt mederben halad, majd egy hordalékfogó műtárgyon át érkezik a Kerekedi öböl parti nádasába. A vízfolyás kezelője a Csopaki Önkormányzat. Állapota: A felső szakasz földmedre természetes állapotú; a belterületi rész burkolt, megfelelően fenntartott; alsó szakasza azonban elhanyagolt, feliszapolódott. Arácsi Séd (Koloska patak) Állandó jellegű vízfolyás, amely Balatonfüred Arácsi városrészén folyik át, majd a vasutat és az országutat keresztezve az üdülőtelep házai között éri el a Balatont. Kezelője a Balatonfüredi Önkormányzat. Állapota: Az 1995-ben rendezett arácsi szakasz állapota kielégítő, fenntartása azonban hiányos (2002 évben csak a mederélen kívüli területre korlátozódott). Az üdülőtelepen kiépült meder teljes szelvénye betonlapokkal burkolt, jól karbantartott, az alsó m-es szakaszán rendszeres tisztítást. Baricskadűlői árok Időszakos jellegű kisvízfolyás, amely Balatonfüred beépített területén zárt csatornaként üzemel. Nyílt-árkos, burkolt szakasza összegyűjti a Baricska-dűlő réteg és vizeit is. Lapos torkolati szakasza a benzinkút K-i oldala mellett vezet a Balatonba. Kezelője a Balatonfüredi Önkormányzat. Állapota: A belterületi, zárt szakasz állapota megfelelő. A külterületeken a meder többnyire burkolt, de csak a 71. sz. út melletti területeket tartják karban. A torkolati szakasz a burkolat ellenére erősen elgyomosodott. Kéki Séd Állandó jellegű vízfolyás, amely Balatonfüred csapadékvizeinek nagy részét gyűjti össze és vezeti le. Alsó 2,5 km-es burkolt szakasza a vasutat és az országutat keresztezve a kemping és a Marina szálló között halad, majd egy magánterületen belül éri el a Balatont. Kezelője a Balatonfüredi Önkormányzat, illetve a torkolat előtti kb. 100 m-en az említett magánterület tulajdonosa. Állapota: A meder műszaki állapota általában kielégítő, néhol javításra szorul. A 71 sz. út feletti szakasz fenntartása hiányos, iszapolása csak rendkívüli esőzések után történik. Az út alatt a karbantartás rendszeres, a torkolat előtt elkerített kb. 100 m-en ezt a telek tulajdonosa végzi. Füredi (Szőlősi) Séd Állandó jellegű vízfolyás, amely Balatonszőlős község térségéből vizeket és csapadékvizet vezet a tóba. Belterületi szakasza rendezett, részben burkolt, részben földmedrű. Alsó szakasza egy vizes-nádas területen halad keresztül, és Balatonfüred külterületén egy torkolati hordalékfogón át érkezik a hajógyár melletti nádasba. A vízfolyás kezelője az alsó 5,4 km-en Balatonfüred Önkormányzata, feljebb a Balaton-felvidéki Vizitársulat és Balatonszőlőn belterületén az. Állapota: A felső szakasz burkolt szelvénye és földmedre is rendezett (évente kaszált, 5-10 évenként iszapolt). Az alsó szakasz az évi rendezés óta elhanyagolt. 15

16 Tavi (Aszófői) Séd Állandó jellegű vízfolyás, mely Aszófő község K-i részén halad át, majd egy ősállapotú szakasz után a 71. sz. főközlekedési út feletti nádas-vizenyős réten terül szét, és közvetlenül az út alatt torkollik a Balaton Aszófői-saroknak nevezett öblébe. A vízfolyás kezelője a Balaton-felvidéki Vizitársulat. Állapota: A vízfolyás belterületi része rendezett. Ez alatt csak a vízhozammérő műtárgy környezetét tartják karban. A vasút és az országút közötti szakasz ősállapotú, ezt a területet legelőként használják. Örvényesi Séd Állandó jellegű vízfolyás, amely Örvényes község belterületén burkolt mederben folyik keresztül, majd egy uszadékfogón és egy torkolati hordalékfogón át érkezik a parti nádasba. A vízfolyás kezelője az alsó 0,8 km-en a Balaton jogi határán belüli mederszakaszt a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, e fölött 3,5 km-en Örvényes Önkormányzata, feljebb pedig a Balaton-felvidéki Vizitársulat. Állapota: A belterületi burkolt szakasz jól karbantartott (évente kaszált, 2-3 évenként iszapolt). A hordalékfogó műtárgy környéke és az alatta levő torkolati szakasz erősen benőtt. Udvari Séd Állandó jellegű kisvízfolyás, amely Örvényes NY-i szélétől indulva érkezik Balatonudvari K-i határába, ahol egy nagy kiterjedésű bokros, nádas területen keresztülhaladva éri el a Balaton parti nádasát. Kezelője a Balatonudvari Önkormányzat. Állapota: A meder elhanyagolt, feliszapolódott; fenntartási munka csak a belterületi részeken folyik. Csorsza patak Időszakos vízfolyás, amely keresztülhalad Szentantalfa, Tagyon és a Zánkai Ifjúsági Centrum belterületén, majd az utóbbihoz tartozó földnyelv K-i szélén érkezik a Balaton parti nádasába. A tó védelmét szolgálja Tagyon térségében, a nagyüzemi szőlőművelés során keletkező hordalék visszatartására létesült vízelvezető rendszer és záportározó. A vízfolyás kezelője a Balaton-felvidéki Vizitársulat. Állapota: A vízfolyás belterületi szakaszai részben burkoltak (Tagyon, Ifjúsági Centrum), részben földmedrek (Szentantalfa), többnyire rendezettek. A külterületi szakaszok rendezetlenek, sok helyen ősállapot jellegűek. A torkolatnál található parti nádas m széles. Horogi Séd Állandó jellegű vízfolyás, amely Monoszló NY-i szélétől indul, Zánka község belterületén halad keresztül, majd a parti üdülőtelep házai között, a strandon kiépített zárt szelvényben érkezik egy kis parti nádasba. A Balaton vízminőség védelmére a vízfolyás alsó szakaszán két hordalékfogó műtárgy épült, az egyik uszadékfogóval is felszerelve. A vízfolyás kezelője a Balaton-felvidéki Vizitársulat. Állapota: Zánka község belterületén a meder burkolt, iszapolására ritkán kerül sor. A 71. sz. út fölötti szakasz erősen szennyezett, alatta pedig néhol rendezett, másutt elhanyagolt állapotú. A torkolatnál található parti nádas területe alig 0,1 ha, minősége II. osztályú. 16

17 8. táblázat: A kistérség felszíni vízfolyásainak jellemzői Vízfolyás Vízgyűjtő terület km 2 Teljes hossz km Átl. lefolyás m 3 /év Vízhozam m 3 /s Tápanyag hozam kg/év Foszfor Nitrogén Lovasi Séd 20,6 12, , Paloznaki Séd 1,4 2, nem jelentős nem jelentős Csopaki Séd 19 4, , Arácsi Séd 13,5 5, , Baricskadülői á. 1,5 1, nem jelentős nem jelentős Kéki Séd 16,7 9, , Füredi Séd 17,6 9, , Tavi Séd 16,9 8, , Örvényesi Séd 19,9 8, , Udvari Séd 3,9 1, ,01 nem jelentős nem jelentős Csorsza patak 21,2 8, Horogi Séd 7,9 7, , Összesen 160,1 79, Forrás: Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, 2003 Felszíni vizek jellemzőit befolyásoló tényezők Vízhasználat A Balaton térséget ellátó állami tulajdonban lévő víziközmű rendszereket a Dunántúli Regionális Vízmű Rt. üzemelteti. A Balaton üdülőkörzetének vízellátását három vízműrendszer biztosítja, a keletkező szennyvizeket hét szennyvízelvezető és tisztító rendszer gyűjti össze és tisztítja meg. Paloznak, Csopak, Balatonfüred, Tihany, Aszófő, Örvényes, Balatonudvari és Balatonakali vízellátásukat tekintve az Észak-kelet Balatoni Regionális Vízmű rendszerhez tartoznak és a keletkező szennyvizet a Balatonfűzfői és a Balatonfüredi szennyvíztisztító telep tisztítja meg. Zánka, Balatonszepezd és Révfülöp települések vízellátását tekintve az Nyugat-balatoni Regionális Vízmű rendszerhez tartoznak és a keletkező szennyvizet a Révfülöpi szennyvíztisztító telep tisztítja meg. Az Észak-kelet Balatoni Regionális Vízmű ezen területének fő vízbázisai a Balaton vízre települő balatonfüredi felszíni vízmű, valamint ivóvíztermelő kutak, és ok. A Nyugat-balatoni Regionális Vizműrendszer ezen területének fő vízbázisai víztermelő kutak, és a nyirádi karsztvíz. A Balaton térségében az ivóvíz termelés mennyiségét nagymértékben meghatározza az üdülési célú vízhasználat, mely csak az év néhány (szezon) hónapjára jellemző. A szezonális hónapokban (jún., júl., aug.) a vízigény a térségben kb. kétszerese a szezonon kívüli időszakhoz viszonyítva. Természetesen ezen rövid időszakra korlátozódó üdülő forgalomból adódó vízigények kielégítésére a víztermelő művek kapacitásának meg kell felelni. A Balaton vízhasználatait a 9. táblázat tartalmazza (összes engedélyezett vízkivétel a Balatonból az érintett kistérségben). Továbbá ebben a táblázatban került feltüntetésre a Balatont az adott kistérségben terhelő összes engedélyezett szennyvízbevezetés nagysága is. 17

18 9. táblázat: Az Észak-Balatoni kistérségben engedélyezett vízhasználatok Vízhasználat megnevezése Engedélyes Település Eng. vízmenny. em 3 /év Kommunális vízhasználat ÉK Balatoni RV Almádi, Füred felszíni DRV Rt., Siófok Balatonfüred 2800 Alsóörsi strand locsolóvíz kivétel Polgármesteri Hivatal, Alsóörs Alsóörs 3 Vitorláskikötő locsolóvíz kivétel Paksi Atomerőmű Rt., Paks Balatonfüred 2 MARINA Szálló locsolóvize HUNGARHOTELS, Balatonfüred Balatonfüred 1 Összesen 2806 Ipari vízkivételek TLC ip. vízk. TLC Kft., Balatonfüred Balatonfüred 44 Összesen 44 Összes engedélyezett vízkivétel a Balatonból az érintett kistérségben 2850 Tisztított szennyvíz bevezetések Uttörőváros szoc. szennyvíz bevezetés Zánkai Gyermek és Ifjusági Centrum Zánka 438 Holiday Camping Balatonturist Rt., Veszprém Balatonakali 60 Révfülöp, Zánka, Balatonszepezd szv. Bevezetés DRV RT. Siófok Révfülöp 667 TLC ip szennyvíz bevezetés TLC Kft., Balatonfüred Balatonfüred 44 Összesen 1209 Összes engedélyezett vízbevezetés a Balatonba az érintett kistérségben 1209 Forrás: Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, táblázat: A Balatont tápláló vízfolyásokból engedélyezett vízhasználatok Vízhasználat megnevezése Engedélyes Település Vízfolyás Szelvény- szám Eng. vízmenny. em3/év Mezőgazdasági vízkivételek B.füred Sport Club, Labdarúgó pálya locsolóvíz Balatonfüred Balatonfüred Kéki-p Hordalékfogó előtározó KDT VIZIG, Székesfehérvár Paloznak Lovasi Séd Közterületek locsolóvize Városgazd. Váll., Balatonfüred Aszófő Tavi Séd Összesen 27 Ipari vízkivételek Konténermosó ip. vízell. PROBIO Rt., Balatonfüred Balatonfüred Füredi Séd Szeszfőzde ip. vízell. Spiritusz Bt., Pécsely Pécsely Örvényesi Séd Betontelep ip. vízell. Farkas Mátyásné, Balatonfüred Aszófő Tavi Séd Összesen 10 Összes engedélyezett vízkivétel a Balaton 37 Tisztított szennyvíz bevezetések MÁV állomás szoc. szennyvíz bevezetése MÁV RT. Aszófő Tavi Séd MÁV állomás szoc. szennyvíz Örvényesi MÁV RT. Balatonudvari bevezetése Séd Diana-Camping szoc. szennyvíz bevezetés Tóthné Keller Csilla Aszófő Tavi Séd Összesen 17 Összes engedélyezett tisztított szennyvízbevezetés 17 Forrás: Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság,

19 A két táblázat értékei alapján a kistérségben a Balaton és vízgyűjtőjén az engedélyezett vízkivétel nagysága: em 3 /év, és az engedélyezett tisztított szennyvíz bevezetés: em 3 /év. Tápanyagterhelés Az eutrofizálódási folyamat egyik következménye lehet a mocsaras, oxigénhiányos állapot kialakulása. Az eutrofizálódás megakadályozásához elegendő egyetlen (az algák, ill. növények számára) létfontosságú növényi tápanyag hiánya. A Balaton - mint általában a mérsékelt övi tavak - esetében a foszfor az a komponens, amely jelenleg is limitáló faktor és koncentrációjának megfelelő csökkentésével az eutrofizálódás megállítható. A tó tápanyagterhelése a befolyó vizekből, a külterületi közvetlen vízgyűjtőről, a városias területről, a bevezetett szennyvizekből és a levegőből bejutó P (foszfor) és N (nitrogén) terhelésből származik. Ezen negatív hatásokat csökkenti a mikrotározás, a parti gyepes zöldsáv létrehozása, ill. meghagyása, a belterületi mederszakaszok szoros beépítésének megszűntetése, illetve a további beépítések megakadályozása. 11. táblázat: Az Észak-Balatoni kistérség területéről a Balatont érő összes foszfor terhelés Környezethasználat jellege Balatont közvetlenül terhelő (kg/év) Vízfolyást terhelő (kg/év) Vízgyűjtőt terhelő (Vízgyűjtőn maradó) kg/év Településgazdálkodási összes: 5862, ,2 Szennyvízkezelés 170,4 0 0 Szikkasztásból és illegális elhelyezésből 111, ,2 Csapadékvíz elvezetés települési szilárd hulladékgazdálkodás ,01 Termelési és szolgáltatási összes: ,5 Mezőgazdasági ,5 Földhasználat Halastavak egyéb mezőgazdasági ,52 Ipari Szolgáltatási Mindösszesen: 6550, ,7 Forrás: A Balaton KDT-KÖFE területére eső vízgyűjtőjének környezetállapot felmérése 2001 Mivel a települések jelentős része a Balaton felé néző meredek hegyoldalakon találhatók, különösen nagy a talajerózió, és a burkolt területekről származó káros anyagok (szerves anyagok, patogének, stb.) bemosódásának veszélye Felszín alatti vizek A terület vízföldtani jellemzése A Balaton-felvidéket - részben az üledékképződési folyamatok következtében, részben a pásztás elrendeződés eredményeként - mind horizontálisan, mind vertikálisan változatos rétegsor jellemzi, amelyben a karbonáttartalomtól és a terrigén (talajképző) anyag mennyiségétől ill. minőségétől függően változik az egyes képződmények vízvezető, víztározó képessége. 19

20 Ebből kifolyólag egységes karsztvízrendszerről itt nem beszélhetünk, csak részben, vagy teljesen elszigetelt kartszvíz-emeletekről, amelyeket a különböző hidraulikai viszonyok miatt markánsan eltérő nyugalmi vízszintek jellemeznek A kistérség fő vízbázisát az alsó- és középső-triász mészkő és dolomit rétegeiben (Aszófői Dolomit Formáció, Iszkahegyi Mészkő Formáció, Megyehegyi Dolomit Formáció) tárolt karsztvíz képezi. Az alsó- és felső-triász márgák (Arácsi, Csopaki Márga Formációk), sőt a buchensteini rétegek (tűzköves mészkő) az előbb említett meszes-dolomitos képződményekhez képest közepesen-gyengén vízvezető, vízzáró tulajdonságúak, így torlasztó hatásukkal számos felfakadást eredményeznek, amelyek között gyógyító hatású szénsavas ok is találhatók. Összefüggő talajvízszint csak a völgytalpakon és a tó peremén alakult ki, mélysége itt 2-4 m között változik. Kémiai jellege kalcium-magnézium-hidrokarbonátos, de a bazaltkúpok környékén a nátrium is megjelenik benne. Tihanytól nyugatra a talajvíz keménysége 25 nk alatti. A parti sávban a szulfáttartalom eléri a 300 mg/l-t. A rétegvíz a terület karsztos jellegéből adódóan nem összefüggő. A rétegvizek mélysége 1,5 l/s*km 2 körüli. A kutak mélysége általában nem haladja meg a 100 m-t. Vízhozamuk néhány száz l/min. Jelentősek Balatonfüred gyógyhatású szénsavas ai, amelyeket a gyógyfürdő is hasznosít. Felszín alatti vizek mennyiségi, minőségi viszonyai A felszín alatti vizek mennyiségi jellemzéseként a kistérséget alkotó települések területén lévő mélyfúrású kutak adatai a 2. sz. mellékletben kerültek feltüntetésre. Az engedélyezett, jelentősebb felszín alatti vízhasználatokat víztípusonként és a vízhasználat jellegeként a 3. sz. melléklet tartalmazza. Vízbázisvédelem Az üzemelő sérülékeny vízbázisok védelmével kapcsolatos főbb jellemzők a 4. sz. mellékletben láthatók. A kutak belső lekerített védterületén belül csak a kezelőszemélyzet tartózkodhat és végezhet kizárólag víztermeléssel kapcsolatos munkálatokat (védterület karbantartása, kutak üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységek). A felsorolt kutakra és okra, mint a karsztvizekre és rétegvizekre mindenhol, az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a lakóterületek, veszélyt jelentenek. Ezen környezet használatok szennyező anyagokat juttathatnak a talajba, ezáltal veszélyeztetik a felszín alatti vízkészleteket. Mindezek felmérésére és a veszélyok megszüntetésére irányulnak a vízbázisvédelemmel kapcsolatban meghozott rendeletek, kormányhatározatok, melyeknek végrehajtását a vízügyi hatóságok koordinálják. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a területen jelenleg üzemelő kutakat a sérülékeny vízbázisok között tartja számon. A sérülékenység azt jelenti, hogy a felszín alatti víztartó képződményt, amelyből a fogyasztóhoz eljuttatott vizet kitermelik, nem fedi olyan kőzet, illetve a szennyező anyagot át nem eresztő földtani képződmény, amely visszatartaná a terepfelszínről beszivárgó szennyező anyagokat. A sérülékeny vízbázisok biztonságba helyezése komplex feladat, amely megoszlik a hatóság, a tulajdonos ( állam) és az üzemeltető között. 20

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről

31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről 31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. -a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint 85. -ának b) pontjában

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

ÓNOD KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

ÓNOD KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA ÓNOD KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2007 ÓNOD KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Ónod Község Önkormányzata KÉSZÍTETTE: JÓVÁHAGYTA: TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 A települési környezetvédelmi

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV Újhartyán Község Önkormányzata 2367 Újhartyán, Fő utca 21.sz. Telefon:29/372-133.Fax:372-025 E-mail cím: Nyilvántartási szám: Jóváhagyom Újhartyán, 2008.szeptember 20. Egyetértek: Budapest, 2008 Schulcz

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Részletesebben

A BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA FELSZÍNI VIZEK MINŐSÉGE ÉS TERHELÉS CSÖKKENTÉSI INTÉZKEDÉSEK A BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐN

A BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA FELSZÍNI VIZEK MINŐSÉGE ÉS TERHELÉS CSÖKKENTÉSI INTÉZKEDÉSEK A BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐN A BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS A KÖZÉP DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG SZAKMAI FÓRUMA FELSZÍNI VIZEK MINŐSÉGE ÉS TERHELÉS CSÖKKENTÉSI INTÉZKEDÉSEK

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. IVÓVÍZELLÁTÁS... 3 2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS... 4 2.1. Kommunális szennyvízkezelés,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról és a megyei képviseletről

TÁJÉKOZTATÓ a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról és a megyei képviseletről SOMOGY MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE 7400 KAPOSVÁR, Vármegyeháza, Fő utca 10. tel.: 82/898-246 e-mail: gelencser.attila@som-onkorm.hu Ügyiratszám: SMÖ/626/2014. TÁJÉKOZTATÓ a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó

Részletesebben

KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása

KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN Nagy Ildikó Réka 1 Vízrendezési célok és módszerek megváltozása Az elmúlt évtizedekben az anyagi lehetőségek és az egyre

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA V Á R O S I FŐÉPÍTÉSZ

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA V Á R O S I FŐÉPÍTÉSZ Ügyiratszám: 1623-2 / 2009.. Ügyintéző: Mándi-Hajnal Brigitta / Jné NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA V Á R O S I FŐÉPÍTÉSZ 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-550

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Iktsz.: I. 2-371/2005. Üi.: Huszárik H. TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉSI KONCEPCIÓJA MEGBÍZÓ: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata KÉSZÍTETTE: ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. TP-TERV MÉRNÖKI IRODA Kft. KULTÚR-CAD Kft. 2014. szeptember

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010. Alsómocsolád Község Önkormányzata 7345 Alsómocsolád, Rákóczi utca 21. Telefon: 72/560-026, Telefax: 72/451-748 E-mail: mocsolad@t-online.hu TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat T Á J T E R V M Ű H E L Y SZOLGÁLTATÓ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 8261 Badacsony, Római u. 197. e-mail: laposaj@bazaltbor.hu Megalapozó vizsgálat Óbudavár településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1855/2015

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

Várpalota Város Települési Környezetvédelmi Program 2015-2020

Várpalota Város Települési Környezetvédelmi Program 2015-2020 Várpalota Város Települési Környezetvédelmi Program 2015-2020 Program kötet Készítette: Kóti István okl. építőmérnök, vízépítő Mátyás László okl. gépészmérnök (MMK-1161/2013) környezetvédelmi szakértő

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció

Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció Polgár Károly osztályvezető DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Pécs, 2015. július 02. Programterület - Magyarország délnyugati részén - Dráva folyó

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Az indikátorok. 1. A terület általános jellemzése

Az indikátorok. 1. A terület általános jellemzése 1 Bevezetés A projekt célja egy olyan környezeti állapotértékelési módszer kidolgozásának elősegítése, amellyel a szélesebb nyilvánosság információt kap a térség komplex környezeti állapotáról és annak

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

SOLTVADKERT S z a b á l y o z á s i t e r v é n e k m ó d o s í t á s a (Elírás javítása)

SOLTVADKERT S z a b á l y o z á s i t e r v é n e k m ó d o s í t á s a (Elírás javítása) ÉPÍTÉSZMŰHELY Kft. Kecskemét, 6000 Wesselényi utca 1. Tervező: Szilberhorn Erzsébet TT1/É 03 0105 Tel.,fax.:76/482-916 06/30-349-68-74 SOLTVADKERT S z a b á l y o z á s i t e r v é n e k m ó d o s í t

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Országos területi helyzetkép

Országos területi helyzetkép Fenntartható térségfejlődés A fenntartható térségfejlődés célja, hogy a fejlődés a természeti és épített környezet értékeinek védelme mellett a lakosság életminőségének javulását és a mindezeket megalapozó

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések A település az Aszódi Járáshoz tartozik. A település Aszód és Gödöllő vonzáskörzetébe tartozik. 1.2 A területfejlesztési

Részletesebben

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben