Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar. A Balaton Régió felkészülése és csatlakozása az Európai Unióhoz

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar. A Balaton Régió felkészülése és csatlakozása az Európai Unióhoz"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar A Balaton Régió felkészülése és csatlakozása az Európai Unióhoz Kolip Eliz Budapest

2 Tartalomjegyzék Bevezetés...5 I. Európai regionális politika Az Európai Unió regionális politikájának hatása Kelet Európára és Magyarországra A régiók szerepének felértékelődése Az európai folyamatok hatása a magyar regionális politikára A Magyar területfejlesztésről általában Az EU- csatlakozásig elvégzendő feladatok...14 II. A Balaton Régió SWOT analízise...18 III. Az Európai Unió és a Balaton térség regionális politika A Balaton területi szerveződése A Balaton Régió gazdasági, társadalmi helyzete A Balaton Régió előtt álló kihívások Infrastrukturális elképzelések, fejlesztések Intézményfejlesztés...32 IV. A balatoni turizmus fejlesztése A turizmus helye és szerepe az Európai Unióban A minőségi turizmus megjelenése A minőségi turizmus kialakítása A minőségi turizmust megvalósító eszközök Minőségi szolgáltatást nyújtó, magas színvonalú, téliesített szálláshelyek kialakítása Vitorlásturizmus a Balatonon

3 4.7. A balatoni golfturizmus fejlesztése A lovas turizmus fejlesztése a Balaton Régió háttértelepülésein Egyéb turisztikai fejlesztések...65 Összegzés...68 Ábrák jegyzéke:...70 Táblázatok jegyzéke...74 Irodalomjegyzék

4 Bevezetés Dolgozatom témája a Balaton Régió felkészülése az Európai Uniós csatlakozásra. Témaválasztásom azért esett erre a területre, mert a térségben végbemenő változások közvetett módon érintenek. E térségben a turizmus húzóágazat az ehhez tartozó szolgáltatásokkal együtt, ezért ezt a témakört kiemelten kezeltem. Ahhoz hogy ez az ágazat fejlődésképes maradjon és aktív részese legyen, a regionális politikának nagyarányú fejlesztések végrehajtása szükségesek. Dolgozatom fő volumene a fejlesztések illetve a szezon minőségének illetve a szezon időbeli mennyiségének növelése áll. Ennek értelmében négy nagyobb egységre bontom a dolgozatom. Az alapvető felosztás a nagyobb egységből a kisebb egység felé való haladás. Ennek alapján: Az első fejezet az Európai Unióban végbement elképzeléseket folyamatokat tartalmazza. Az Európai Unió regionális politikáját illetve a régiók szerepét és szükségességességének általános bemutatását. A fejezetben ezen túlmenően a folyamatot is leírom, miként alakult ki és megy végbe Magyarországon illetve a Közép- Kelet- Európai térségekben. A fejezet további célja a régiók és az önkormányzati feladatkörök átalakulásának megváltozása, idomulása az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően. A következő fejezet célja a Balaton Régió SWOT analízise, négy szempont alapján: A térség társadalmi-, gazdasági helyzete, infrastruktúrája, környezeti állapota. Ezt az elemzést fontosnak tartom, mert a térségben végbemenő és tervezett fejlesztések kiindulópontját képezi. A harmadik fejezet célja a Balaton Régió jellemzése a Régió és az Európai Uniós elképzelések egybevetése, valamint a térség infrastrukturális, gazdasági felkészültsége az Európai Uniós csatlakozás előtt. A térség feladatait a megkezdett fejlesztéseket és a jövőben még szükséges fejlesztéseket mutatom be. A negyedik fejezet célja a jelenlegi turizmus mint húzóágazat helye és fejlődése valamint az ezzel kapcsolatos elképzelések bemutatása. A fejezet középpontjában a szálloda- és gyógyturisztikai fejlesztések, a minőségi turizmus kialakítására való törekvések, a szezon elnyújtására- és a magasabb fizetőképességű kereslet megszerzésére való elképzelések, 5

5 fejlesztések állnak. A fejezetben helyet kap egyéb turisztikai ágazatok, mint a vitorlásgolf, falusi és borturizmus bemutatása. Dolgozatomban választ keresek arra, hogy milyen lehetőségek rejlenek a Balaton Régió turisztikai ágazatának fejlesztésében valamint mire számíthat a Régió az Európai Uniós csatlakozás után. Kutatásom középpontjában a minőségi turizmusra irányuló projektek, fejlesztések állnak. Ezért a szekunder kutatási eszközök, szakmai folyóiratok, helyi sajtó felhasználásán kívül az Internet által biztosított naprakész információkat használtam fel. Dolgozatom alapjául a Gazdasági Minisztérium által közzétett Széchenyi terv keretén belül előirányzott tízéves gazdaságfejlesztési programja, a Balaton Régió os stratégiai fejlesztési koncepciója. A beruházásokat tartalmazó részek információit a Balaton Projekt Iroda szolgáltatta. Segítségemre volt a Balatoni Hajózási Rt. marketingcsoportja, ahol személyes interjún is részt vettem. Konzultációkon rendszeresen részt vettem, munkámban segítségemre volt Káldyné Dr. Esze Magdolna belső konzulens, továbbá megköszönöm külső konzulensem Dr. Gruber Attila és felesége Gruberné Dr. Kis Pál Andrea közreműködését. 6

6 I. Európai regionális politika 1.1. Az Európai Unió regionális politikájának hatása Kelet Európára és Magyarországra Kelet Európában a 80- as évtized végén már a tervgazdaság összeomlásának kezdeti jelei voltak megfigyelhetők, ennek ellenére egyetlen országban sem jelent meg a regionális politika kialakításának igénye. Ennek oka átmenet időszakában három tényezőben keresendő: a területi intézményrendszer gyengesége a területi közigazgatás megoldatlansága az önálló regionális politika megjelenésének korlátozott támogatása Magyarország volt a kelet európai országok között az egyetlen, amely a központi kormányzati struktúrában megjelenítette a területfejlesztést. Érvényesülni nem tudott, részben azért mert a területfejlesztési alap nem volt elegendő részben a szétaprózott finanszírozás miatt. 1 A kelet- európai társult tagállamokról készült jelentésekben megállapították, hogy a regionális és kohéziós politika kialakulatlan, a közösségi támogatásokhoz való hozzáférést több tényező akadályozza: Egyáltalán nincsenek vagy nagyon gyengék a regionális politikai eszközök. Fejletlen az intézményrendszer, erőtlen az ágazatközi koordináció a regionális társprogramok finanszírozásában, a területi önkormányzatoknak nincsenek eszközeik, hiányos a szakértelmük. A költségvetési szféra is jelentős változtatásra szorul: nehezen mobilizálhatók az állami pénzalapok a strukturális támogatások kiegészítésére, tisztázatlan a társfinanszírozáshoz szükséges források mennyisége, minőségi szempontból megoldatlan a felhasználás hatékonyságának garantálása. 1 Horváth Gyula: Európai regionális politika. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs, old. 7

7 A Bizottság a csatlakozásig elvégezendő feladatokat e hiányosságok felszámolásában határozta meg. Magyarország helyzetét a Bizottság megfelelőnek találta A régiók szerepének felértékelődése A rendszerváltozást követően a kelet- közép európai államokban az állami közigazgatási rendszerekben a hiearchikus tanácsrendszer helyébe az önkormányzati struktúra lépett. Az önkormányzati törvények megteremtették az alkotmányos alapokat a hatalom decentralizált gyakorlásához. Az önkormányzatok ma már rendelkeznek szervezeti és döntési joggal. Az Európai Unió tagországaiban az Egységes Európai Okmány életbelépésével a szubnacionális szintek szerepe felértékelődtek. Ennek oka, hogy az új generális elv a közigazgatási egységeknek tágabb teret biztosított jogai gyakorlásában, másrészt a közös európai regionális politika színterén is kulcsszerephez jutott. Az új strukturális és támogatási politika a gazdaságilag gyenge régiók önkormányzataival való együttműködést fontos alapelvként kezelte. A politikai rendszer átalakulása Kelet Európában az önkormányzati alapszintek és gazdasági, politikai és funkcionális átalakítása került központi kérdéssé. A politikai változások ellenére fontos kérdést jelent a középszintű közigazgatási rendszerek átszervezése is. Ezek a szintek csekély mértékű önkormányzati jogokkal rendelkező a központi állam és a települések között elhelyezkedő közigazgatási egységek. A középszintű közigazgatási rendszerek az elmúlt rendszerben rendkívül erős politikai és újraelosztó szereppel bírtak. A középszintű közigazgatási rendszerek funkcióikat tekintve a volt szocialista országokban felülvizsgálatra kerültek, így részben átalakultak (Lengyelország), vagy megszűntek (Csehszlovákia utódállamaiban), vagy szerepük mérséklődött (Magyarország). 2 Horváth Gyula: Európai regionális politika. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs, old. 8

8 A középszintű közigazgatás továbbfejlesztésének szükségessége Kelet- Közép Európában: Az önkormányzati rendszerek jogi kapcsolódó pontjai hiányoznak. Az egyszintű önkormányzati rendszer miatt a regionális fejlesztési feladatok gazdátlanul maradtak. Ezt igyekeztek a középszintű rendszerre hárítani, azonban ez a szint a feladatot a hiányos struktúra miatt nem tudta ellátni. Az önkormányzati rendszer dezintegráltsága felerősítették a kormányzat centralizált törekvéseit ezzel egymással rivalizáló közigazgatási egységeket állított egymással szembe. Az Európai Unió regionális politikájának általános célkitűzése az Unión belüli területi egyenlőtlenségek csökkentése, a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése. Ennek biztosítása érdekében az Európai Unió a Strukturális és Kohéziós Alapok keretében támogatást nyújt a tagállamoknak. A támogatások igénybevételének feltétele az EU által meghatározott tervezési időszakra vonatkozó stratégiai tervezési dokumentum, az ún. Közösségi Támogatási Keret összeállítása, melynek alapjául minden országban a Nemzeti Fejlesztési Terv szolgál. Az Unió működését és elveit meghatározó Maastricht- i Szerződés a területfejlesztés általános céljait a kiegyenlített és hosszú távú gazdasági szociális biztosításában, a belső határok nélküli gazdasági tér megteremtésében és a gazdasági, valamint a szociális összetartozás erősítésében határozta meg. Ezeket a célokat a következőkben konkretizálta: - a különféle régiók fejlettségi szintjei közötti különbségek csökkentése, különösen a kedvezményezett és vidéki térségek hátrányainak mérséklésére.(130a. cikkely), - kiépítése és fejlesztése a transz-európai hálózatoknak (közlekedés, energia, és telekommunikáció) 129. Cikkely, 1. Bekezdés), - a környezet minőségét megőrizni és javítani (130 r. cikkely, 1. Bekezdés), - a természeti erőforrások racionális és körültekintő felhasználása (130 r. cikkely, 1. Bekezdés), - megóvni a nemzeti és regionális sokszínűséget (128. Cikkely, 1. Bekezdés) - a minőségi oktatás és képzés fejlesztése (126. Cikkely, 1. Bekezdés) Az Európai Unió alapelveiben szereplő regionális politikai célok hosszú távon érvényesülnek, s azok nemcsak az Unió országainak területfejlesztési célkitűzéseit 9

9 határozták meg, hanem az oda igyekvőkét is, illetve mindegyik Európai ország fejlesztési politikájára hatnak, formálják annak módszereit is. 3 Az Európai Unió politikájában hangsúlyos szerepet kaptak a régiók, mert a globalizáció a kiélezett piaci versenyben új versenyeszközök bevetését teszi szükségessé és ezek az új gazdasági eszközök zöme a gazdaságot körülvevő térségi keretek közé szorítja. Ilyen új eszközök lehetnek a gazdaságban a korlátozásmentes tőkeáramlás, technológiai színvonal emelése, standardizálás, szabványosítás. Ezek mind szűk keretek közé szorítják az adott terméket egy adott piacon. A térség fejlődése is egyre inkább a belső erőforrásaira támaszkodik, versenyhelyzetbe kerül más térségekkel. Így a területi gazdasági érdek miatt tartós partnerségre van szükségük. A térségek, és településrendszerek adottságai sajátságosak, a területi érdek autonóm érdek. A területi érdek lényege, hogy az adott területen a gazdaságban a folyamatos alkalmazkodás és fejlődés alakuljon ki, valamint a helyi erőforrásokat számára a leghatékonyabb módon hasznosítsa. A régió alapvető területi funkciója az általános regionális érdekek feltárása, képviselete, és érvényesítése. Ma Magyarországon jelentős fejlesztésekre, beruházásokra van szükség, a területek gazdasági hatékonyságának növelésére. Ezek területei a gazdasági és gazdasági intézményi hálózatok kiépítése, K+F szervezetek fejlesztése, innováció fejlesztés, a gazdasági üzleti szolgáltatások fejlesztése, gazdasági ágazatok, tevékenységek elterjesztése, fejlesztése, a tőkevonzás és a területi infrastruktúra-fejlesztése, a regionális gazdaságtervezés, és környezetvédelem. 3 Rechnitzer János: Területi stratégiák. Dialóg - Campus Kiadó. Budapest Pécs, old. 10

10 1.3. Az európai folyamatok hatása a magyar regionális politikára Magyarországon a területfejlesztési politika, mint kormányzati funkció 1990 előtt a sokadrangú, kevéssé preferált állami feladatok közé tartozott. A gazdaság tervezése irányítása ágazati elvekre épült. Ágazatokra osztották fel el az erőforrásokat, alakították ki a pénzügyi szabályozás rendszerét, a lényeges döntések ágazati szempontok alapján születtek, azok területi következményei ágazaton, majd vállalaton belüli üggyé váltak. A területfejlesztést gazdasági kérdésnek tekintették, ezért döntően infrastrukturális, szolgáltató jellegű feladatokat ellátó, megyei és helyi tanácsok nem voltak a területfejlesztés lényeges szereplői. Az ellentmondást a gazdasági rendszer struktúrája magyarázza előtt a gazdasági rendszer a piac, a verseny hiánya miatt alapvetően az erős térségektől vonta el és a gyengébbeket preferálta. A vállalatok a termelési tényezőket (a munkaerőt is beleértve) lényegesen a valós társadalmi költségek alatt hasznosították, ezért a foglalkoztatás széleskörű kiterjesztése alapvető érdekük volt után a differenciáló, gazdasági erők és az ezeket támogató szabályozás került előtérbe. A modern gazdasági struktúrák szervezeti és tulajdonformák egyenlőtlenül terjedtek. A gazdasági válság és következményei: a gyenge területi struktúrák, és a válságágazatok uralta térségek lettek az átalakulás vesztesei, a diverzifikált szerkezetű térségek pedig a nyertesei. A munkaerő felhasználása adó- és járulékterheinek megnövekedése gazdaságtalanná tette a munkaigényes vidéki ipartelepek többségének tevékenységét. Az új vállalkozások térbeli terjeszkedése, elsősorban a kereskedelem és szolgáltatás terén mutatkozik meg a 90- es évek elején. Az ipari tevékenységet folytató új gazdasági vállalkozások megjelenése azonban jóval mérsékeltebb. A külföldi működő tőke jelenléte a gazdasági centrumokba koncentrálódott. A telephelyválasztás elsődlegesen Budapest és környéke. Az ország keleti részén a befektetések mértéke csekély. A privatizáció során a főváros dominál, illetve nő a vidéki nagyvárosok súlya. Budapest vidék viszonya Magyarországon a mai napig a fővárosé a szerep. Budapest és a vidéki gazdaság potenciálja közötti különbség jóval meghaladja a lakosságszám arányait. Gyakorlatilag a 11

11 beruházások és fejlesztések zöme a főváros területére koncentrálódik. Európában ez nem egyedi jelenség, már hosszú idők óta a regionális politika középpontjában a centrumok túlsúlyának mérséklése áll. Európa fejlett országaival egybevetve Magyarország túlzottan egypólusú ország. Az új magyar területfejlesztési politikát a nyugat Európai nemzeti és az EU közös regionális politikáját összevetve még mindig jelentős különbségeket lehet találni. A regionális fejlesztés támogatására Nyugat Európában a regionális különbségek mértékének függvényében- sokkal jelentősebb összegeket fordítanak, mint Magyarországon. Jelentős része az EU- támogatás formájában létezik. Azokban az országokban, ahol az innováció egyetlen központban összpontosul, a regionális politikát az egyes tevékenységek decentralizálását szolgáló törvények is segítik. Magyarországon az északkeleti megyék népességi súlyuknál fogva magas támogatásokban részesültek. Nyugat Európában a támogatások ágazati irányultsága a feldolgozóipar és az exportképes szolgáltatások, ellenben Magyarországon volt túlsúlyban az infrastruktúra. A regionális politika az általános gazdaság-és társadalompolitika integráns része. A stratégiai célkitűzések hosszú távú prioritásgócok közé csoportosíthatók: ilyenek az ipari versenyképesség javítása, a humán erőforrások, az idegenforgalom fejlesztése stb. A regionális politikának az egész ország területére kell kiterjednie. Magyarországon a regionális politikán gazdasági beavatkozást értenek, ezért a regionális politikát az általános gazdaságpolitika integráns részeként kell kidolgozni. Tervezési és fejlesztési szempontból az egész országot le kell fedni. Az átfogó tervezés sokszoros haszonnal jár, növeli az ágazati és a regionális programok hatékonyságát. Az ország lefedése nem járna együtt az erőforrások homogén elosztásával. Az ágazati és a regionális célok között folyamatos tervezési és végrehajtási kölcsönkapcsolatot kell biztosítani. Nemzetközi tapasztalatok alapján a térség keleti medencéje és a part közeli települések hosszú távon ( körül) részévé válhatnak Budapest tágabb agglomerációjának, azaz egyre több lakófunkció fejlődhet át e térségben, éppen a jobb megközelíthetőség 12

12 (autópálya, intercity, gyorsvasút, elővárosi jellegű közlekedési rendszer) bővülésével. Ezek a funkciók együtt járhatnak a zöld technológiáknak a tó közelébe történő telepítésével, a kutatás-fejlesztés kitelepülésével és az otthoni munka ( és Internet kapcsolatok) növekedésével A Magyar területfejlesztésről általában A területfejlesztés átfogó céljai a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény alapján: 4 A magyar területi politika szorgalmazza: Az egységes Európa megteremtésének feltételeként az Európai Unió társadalmi és gazdasági kohézióit központba állító területi politikájának kiterjesztését egész Európára, Európa világgazdasági szerepének erősítése az európai stabilitás érdekében. Határmenti térségek összehangolt fejlesztését, támogatja az Európai Unió kiterjesztése mellett az egész Európát magába foglaló területfejlesztési stratégia kidolgozását Közép- és Kelet Európára Az egyes térségek, különösen az elmaradott területek erőteljesebb bekapcsolódását az európai tér- és gazdaságszervezetébe. Szorgalmazni kell a közép-európai együttműködést: Kormányzati szinten a Közép- Európai Kezdeményezés keretében a területfejlesztés terén a fejlesztési politikák összehangolása érdekében. A szomszédos országokkal kialakított, illetve létrehozandó kétoldalú együttműködés keretében, különösen a gazdaságfejlesztés, a természeti értékek és az erőforrások közös védelme terén. Az egyes térségek és települések szintjén, különösen a határmenti térségekben, különböző területfejlesztési koncepciók kidolgozása és megvalósítása vonatkozásában évi XXI. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény alapján 13

13 Ki kell használni Magyarország kedvező földrajzi fekvését Nyugat és Kelet Európa között: A főváros szubregionális központi fejlesztésével. A Duna menti kooperációk erősítésével. A tudás- és technológiaátadásban rejlő lehetőségek felhasználásával. A személy- és áruforgalomból adódó fejlesztési és kooperációs lehetőségek felhasználásával. A versenyképes, sajátos kínálatot nyújtó idegenforgalmi, természeti adottságora építve Az EU- csatlakozásig elvégzendő feladatok Az ország területi szerkezetének állapota, a területi fejlődést és az Európai Unióhoz való felzárkózást befolyásoló regionális különbségek, a belső erőforrások felhasználása, a területfejlesztés decentralizált irányítása és finanszírozásási feltételeinek kialakítása még megoldásra várnak. Az országban illetve a régiókon belül ezek a feledatok megoldása még nem vagy csak részben tisztázott. A nemzeti gazdasági tér erős differenciáltságának valamint a centrumtérség kapcsolati hálójának dominanciájának csökkentése illetve kiegyenlítése, gyenge a régión belüli kohézió. A térszervezés eszköz- és intézményrendszerének decentralizálása, új kohéziós és strukturális politika kidolgozása szükséges. A régiók megközelíthetőségi viszonyainak javítása: Komplex közlekedésfejlesztés, a régióközpontok bekapcsolása az autópálya-hálózatba, regionális repülőterek, új közlekedési tengelyek megteremtése. Jellemző a fővárosból kiinduló, lassan terjedő, egyetlen innovatív régió. Az innováció orientált területfejlesztés alapjainak megteremtése, regionális innovációs stratégia, sokfunkciójú regionális innovációs központok fejlesztése Preferált területek a főváros és a megyeszékhelyek vonzáskörzetében alakultak ki. A falusi települések az állami újraelosztás révén ezen területek vonzáskörzetén kívül 14

14 helyezkednek el. A regionális központok (Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc), mint innovációs pólusok, és az ezen területek vonzáskörzetébe eső kis- és középvárosokat az újraiparosítás színtereiként-, a kistérségi település együtteseket ellátási-szolgáltatási egységekké kell átszervezni. Bürokratikus újraelosztás, gyenge az ágazatközi koordináció. Az állam operatív irányítási szerepkörének szűkítése, a stratégiai funkciók fejlesztése, erőteljes decentralizáció kialakítása fontos feladat. Magyarország tipikus unitárius állam: centralizált újraelosztás, gyenge középszint, szétaprózott önkormányzati struktúra jellemző. Teendők az EU csatlakozásig: a központi irányítás reformja, jogkörök és eszközök decentralizálása a régiókhoz, a területi közigazgatás átszervezése, a régiók alkotmányos szabályozása. A területfejlesztési kiadások a GDP 0,3%-ával részesednek, a fejlett régiók (Közép- Magyarország és Észak-Dunántúl) az állami beruházásokból népességarányuknál 25%- kal nagyobb mértékben részesülnek. Az EU-csatlakozás után a finanszírozási források jelentősen bővülnek, az elosztási arányokban jelentős módosulás várható. A nagyságrendekkel bővülő fejlesztési lehetőségek kihasználására versenyképes regionális programokkal kell felkészülni. 5 A hátrányos helyzetű térségek preferálása, az elmaradottság infrastrukturális komponenseinek fejlesztése, a versenyképesség javításának figyelmen kívül hagyása, a térség erős elemeire építő gazdaságfejlesztés hiánya tapasztalható. A regionális politika gazdaságfejlesztő, munkahelyteremtő orientációjának erősítése, a tudásigényes fejlesztések regionális központjainak és a hozzájuk kapcsolódó termelési hálózat kiépítése. A régiók gazdasági versenyfeltételeit javító tevékenységek, iparfejlesztési pólusok, K+F szervezetek, technológiai központok fejlesztése, az üzleti szolgáltatások bővítése, a belső kohézió erősítése szükséges. Az alacsony gazdasági színvonalú agrárterületeken alternatív foglalkoztatási lehetőségek megteremtése, környezetvédelmi szociális fejlesztési programok kidolgozása. 5 www. euroinfo.hu 15

15 Az új EU - konform regionális politika gazdasági hatása az, hogy az EU támogatási alapjaiból a mainál nagyságrendileg nagyobb fejlesztési források állnak majd a területfejlesztés rendelkezésére. Ennek egy része a munkahelyteremtésen keresztül közvetlenül a gazdálkodókhoz áramlik. Az EU- támogatásokhoz való hozzájutás a központi és az önkormányzati költségvetés szerkezetében változtatást igényel. Az állami alapok és célelőirányzatok átrendezése. A közfeladatok finanszírozásának és a fejlesztés támogatások szétválásának lehetőségét kell elérni. A fejlesztési források elsődleges célok szerint differenciálódva jelenjenek meg. Elegendő forrás biztosítása az önkormányzatok feladatainak ellátására. Lehetőség megteremtése a forrásképzés, a pótlások és fejlesztések megvalósítására. Az önfinanszírozás javítása. A régiók feladatainak pontos meghatározása összehangolása. A regionális fejlesztési tanácsok illetékességi területeit a NUTSII. egységekhez kell igazítani. A regionális fejlesztési tanácsnak törvényben szabályozott saját forrással kell rendelkeznie. A regionális tanácsok és kistérségi ágazati igazgatási szervek közötti kapcsolatrendszer kialakítása. A regionális fejlesztési tanácsoknak nincs törvényben rögzített feladatuk. Fontos a szervezet feladatainak törvényben való rögzítése, a feladatok között fontos az általános gazdaságfejlesztési szerepkör, a nemzetközi regionális együttműködésben való részvétel, a nagy infrastrukturális hálózatok fejlesztésében való szerepvállalás, környezetvédelmi szempontból a fejlesztések saját forrásokból való megoldása. A területfejlesztési tanácsok működésének jogi alapokra való helyezése, pontos tevékenységének meghatározása, gazdálkodása törvényes felügyelete, működésének felügyelete, rendezendő feladat a területfejlesztési munkaszervezetek felállítása. A szervezet létrehozása fontos szerepet játszik az EU alapokhoz való hozzájutásban. Szükségszerű a professzionális programok és az ehhez tartozó menedzsment megléte regionális szinten. Megyei szinten a megyei jogú városi önkormányzatok, a kistérségi társulások esetén a városoknak kell megszervezni ezeket a munkaszervezeteket. 16

16 Az osztrák és a szlovén határ kivételével a települési és a gazdasági kapcsolatok intenzitása gyenge. Az euro régiók működése formális. A közigazgatás kapcsolatszervező kompetenciája igen korlátozott. Az EU - csatlakozást követően a déli, a keleti és az északi határok felértékelődnek, az interregionális - támogatások növelik a határon túli régiók érdekeltségét, a Kárpát-medencei interregionális együttműködés piacbővítő tényezővé válhat. 17

17 II. A Balaton Régió SWOT analízise Mielőtt rátérnék a térség területi-, gazdasági-, társadalmi-, jellemzésére illetve a térségben zajló fejlesztési programokra, fontosnak tartom a térség SWOT analízisének felvázolását. Társadalmi helyzet Erősségek magas képzettségi, iskolázottsági szint, felhalmozott szakismeret megerősödött piaci igényekhez igazodó középfokú szakképzés az állami munkaerő-piaci intézményrendszer jó területi lefedettséget eredményez civil szféra aktivizálódása jól kiépült szervezeti háttér Gyengeségek a népesség öregedési folyamata szezonon kívüli magas munkanélküliség az átlagosnál magasabb fekete és szürke foglakoztatás a szezonban erősen leterhelt egészségügyi apparátus jelentős gazdasági, társadalmi eltérések a partközeli és a háttértelepülések, valamint a városok és kistelepülések között a régió határa nem egyezik meg a régióhoz tartozó kistérségek határaival a szervezetek között nincs meg az együttműködési nyitottság a területi, ágazati fejlesztési elképzelések nincsenek egyeztetve, nincsenek összhangban. Lehetőségek országos döntéshozók számára kiemelten fontos fejlesztési terület a Balaton Régió a szervezeteket hatékonyan egybefogó adottság a tó jelenléte a tervezési-statisztikai régiókon keresztül a források növekedése a civil-szféra aktivizálódása 18

18 Veszélyek kérdéses EU - konformitás a koordinálatlan interregionális együttműködés következtében, gyenge hatékonyságú forrás felhasználás a fekete és szürke gazdaság erősödése Gazdasági helyzet Erősségek: A térség erős kapcsolódása a turizmushoz A régió gazdaság szerkezete nem akadályozza a turisztikai adottságok kiaknázását. Gazdag építészeti és kultúrtörténeti emlékek Nemzetközileg elismert borvidékek, történelmi hagyományokkal rendelkező szőlészet és borászat, gasztronómia A Balaton üdülésre kiválóan alkalmas édes, sekély vize Vízi sport adottságok, a még telítetlen vitorlás hajó és szörfforgalom A háttérterületek változatos vonzerői. Nemzeti Park, lovas-, kerékpáros-, gyalogtúra útvonalak, vadászterületek Jelentős gyógy- és termálvíz-források Gyengeségek: Jelentősek a régió belső különbségei Tőkeszegény vállalkozások Fejletlen szakmai információs rendszerek Gyenge európai piaci pozíció a turizmusban A minőségi turizmus fejlesztési forrásalapjai hiányosak Az idegenforgalmi kínálat egyoldalú, erősen szezonális jellegű, területileg túlzottan koncentrált A komplex turisztikai szolgáltatás hiánya szűkíti az idegenforgalmi szezont Az idegenforgalmi infrastruktúra jelentős részben korszerűtlen, minőségi kínálata kifogásolható Kedvezőtlen vendégösszetétel, egyre alacsonyabb fizetőképességű turisták Gyenge szolgáltatások, ehhez képest magas árak (ár-értékarányok megbomlása), feketepiaci árverseny negatív hatásai 19

19 Elégtelen marketing tevékenység, Balaton turisztikai arculatának hiánya Korszerűtlen mezőgazdasági infrastruktúra Termelői együttműködések hiánya Tájjellegű mezőgazdasági termékek termelési lehetőségeinek kihasználatlansága Lehetőségek: Az európai térszerkezetbe történő szerves betagozódás Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz, és ennek során a vidék- és térségfejlesztési támogatások növekedése Budapest fejlődésének erőteljes kisugárzása Innováció vezérelt és tudás alapú gazdaság felértékelődése A Balaton vonzerejét felértékelő turizmusformák, termékek terjedése a világban A turizmus bővülő piacának kihasználása kiegészítő turisztikai termékek bekapcsolásával mint konferencia-, borturizmus, aktív turizmus A turizmus elismertsége és támogatottsága növekszik A lakossági jövedelmek növekedésével erősödik a belföldi turizmus Veszélyek: Tőkehozamok csökkenése Feketegazdaság erősödése Gyorsan fejlődő belföldi és külföldi versenytársakkal szemben a régió elveszíti versenyelőnyét Az idegenforgalmi érdeklődés csökkenése a régió iránt Vízminőség romlása A feszültségek folytatódása a Kelet-Közép-Európai térségben, s ennek vendégvisszatartó hatása Tartós recesszió a világgazdaságban, amelynek hatására a kereslet mérséklődhet Tovább romló közbiztonság 20

20 Infrastruktúra Erősségek: Jelentős gyógy-és termálvízforrások A közlekedési lehetőségek jobbak az országosnál A vízi- és légi közlekedés alapinfrastruktúrája jelentős Balaton körüli kerékpárút dinamikusan épül Hétvégi házak, valamint üdülők nagy száma Az ivóvíz és energia ellátás megoldott az északi és a déli térségben is Jelentős a villamos távvezetékek, a gáz, úthálózat, vasút, telefon sűrűsége és hosszúsága Gyengeségek: A vízellátáshoz képest elmaradt szennyvízelvezetés, - tisztítás, hulladékgazdálkodás problémái Csapadékvíz elvezetés megoldatlansága Hiányzik a régió komplex információs rendszere Nagymértékű közúti átmenő forgalom jelentős zaj és légszennyezést okoz 71-es számú, 7-es számú főút a kapcsolódó csomópontokkal elviselhetelenül zsúfolt a nyári szezonban Belterületi utak számos településen rossz állapotúak Északi parti vasútvonal villamosításának hiánya Lehetőségek: A vidéki térségek és a kisváros hálózat fejlesztése EU források felhasználásával M7-es autópálya a főváros felől gyors megközelítést tesz lehetővé 71-es számú főút tehermentesítését is szolgálja az M8 I. szakaszának megépítése Balatonfűzfő és Balatonvilágos között A 8-as számú főút gyorsforgalmi úttá fejlesztése Megújuló alternatív energiák hasznosításának támogatási lehetőségei 21

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

MANNINGER JENŐ Zala megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos

MANNINGER JENŐ Zala megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos MANNINGER JENŐ Zala megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos Stratégiai fejlesztési irányok Stratégiai fejlesztési irányok húzó projektjei Támogatási keret (Mrd Ft) Forrás Finanszírozás

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Airport Debrecen Üzleti Park, Regionális Kiállítás és Vásárközpont

Airport Debrecen Üzleti Park, Regionális Kiállítás és Vásárközpont Debrecen Fejlesztési Pólus Airport Debrecen Üzleti Park, Regionális Kiállítás és Vásárközpont Dr. Skultéti Éva főtitkár Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara Debrecen Fejlesztési Pólus Airport

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A területfejlesztés intézményrendszere

A területfejlesztés intézményrendszere A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Közlekedésfejlesztés Magyarországon 10 év az Európai Unióban Konferencia Balatonföldvár, 2014. május 13-15. TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia

Részletesebben

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Projektalapozás Pályázatkészítés Üzleti tervezés II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató 1 Mi a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

A Balaton Fejlesztési Tanács évi munkaterve

A Balaton Fejlesztési Tanács évi munkaterve A Balaton Fejlesztési Tanács 2016. évi munkaterve A Balaton Fejlesztési Tanács célja, hogy a Balaton gazdájaként egy közösen elfogadott fejlesztési program mentén ösztönözze; és külső források, szaktudás

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Rodekné Hederics Erika pályázati csoportvezető Nagykanizsa, 2015. 07. 07. Önkormányzati reform Magyarország helyi

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18.

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18. PIACKUTATÁS A MAGYAR TELEPÜLÉSEKRŐL, A TELEPÜLÉSEK VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL KICSIT MÁSKÉNT KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia 2014. március 18. KUTATANDÓ PROBLÉMA (2004/05

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI 3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10. A közlekedésfejlesztés országos céljai Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, 2015. szeptember 10. A hazai közlekedésfejlesztés három pillére Nemzeti Közlekedési

Részletesebben

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Innovációs mutatók az új tag- és a tagjelölt országokban, 2003 1 Magyarország innovációs mutatói az új tag, illetve jelölt országok (NAS-13) átlagához képest,

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

SZÉCHENYI PROGRAMIRODA ZALA MEGYE TOP FEJLESZTÉSEK

SZÉCHENYI PROGRAMIRODA ZALA MEGYE TOP FEJLESZTÉSEK SZÉCHENYI PROGRAMIRODA ZALA MEGYE TOP FEJLESZTÉSEK AZ ITP ELFOGADÁSA A Zala Megyei Önkormányzat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) végrehajtásának zalai keretrendszerét Integrált

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

közötti időszak EU-s finanszírozása. Közúti közlekedési és híd projektjei

közötti időszak EU-s finanszírozása. Közúti közlekedési és híd projektjei 2014-2020 közötti időszak EU-s finanszírozása. Közúti közlekedési és híd projektjei BODÓ IMRE Útfejlesztési igazgató-helyettes Alaptevékenységünk Céljaink Arra törekszünk, hogy beruházóként hatékonyan

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna Stratégia közlekedési Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában

Részletesebben

A MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt.

A MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt. A MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt. Előadó: KTE Határok Kozák nélküli Tamás partnerség konferencia, 2016. október 6-7. A MÁV-START stratégiája

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE 2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.

Részletesebben