Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar. A Balaton Régió felkészülése és csatlakozása az Európai Unióhoz
|
|
- Csilla Pásztor
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar A Balaton Régió felkészülése és csatlakozása az Európai Unióhoz Kolip Eliz Budapest
2 Tartalomjegyzék Bevezetés...5 I. Európai regionális politika Az Európai Unió regionális politikájának hatása Kelet Európára és Magyarországra A régiók szerepének felértékelődése Az európai folyamatok hatása a magyar regionális politikára A Magyar területfejlesztésről általában Az EU- csatlakozásig elvégzendő feladatok...14 II. A Balaton Régió SWOT analízise...18 III. Az Európai Unió és a Balaton térség regionális politika A Balaton területi szerveződése A Balaton Régió gazdasági, társadalmi helyzete A Balaton Régió előtt álló kihívások Infrastrukturális elképzelések, fejlesztések Intézményfejlesztés...32 IV. A balatoni turizmus fejlesztése A turizmus helye és szerepe az Európai Unióban A minőségi turizmus megjelenése A minőségi turizmus kialakítása A minőségi turizmust megvalósító eszközök Minőségi szolgáltatást nyújtó, magas színvonalú, téliesített szálláshelyek kialakítása Vitorlásturizmus a Balatonon
3 4.7. A balatoni golfturizmus fejlesztése A lovas turizmus fejlesztése a Balaton Régió háttértelepülésein Egyéb turisztikai fejlesztések...65 Összegzés...68 Ábrák jegyzéke:...70 Táblázatok jegyzéke...74 Irodalomjegyzék
4 Bevezetés Dolgozatom témája a Balaton Régió felkészülése az Európai Uniós csatlakozásra. Témaválasztásom azért esett erre a területre, mert a térségben végbemenő változások közvetett módon érintenek. E térségben a turizmus húzóágazat az ehhez tartozó szolgáltatásokkal együtt, ezért ezt a témakört kiemelten kezeltem. Ahhoz hogy ez az ágazat fejlődésképes maradjon és aktív részese legyen, a regionális politikának nagyarányú fejlesztések végrehajtása szükségesek. Dolgozatom fő volumene a fejlesztések illetve a szezon minőségének illetve a szezon időbeli mennyiségének növelése áll. Ennek értelmében négy nagyobb egységre bontom a dolgozatom. Az alapvető felosztás a nagyobb egységből a kisebb egység felé való haladás. Ennek alapján: Az első fejezet az Európai Unióban végbement elképzeléseket folyamatokat tartalmazza. Az Európai Unió regionális politikáját illetve a régiók szerepét és szükségességességének általános bemutatását. A fejezetben ezen túlmenően a folyamatot is leírom, miként alakult ki és megy végbe Magyarországon illetve a Közép- Kelet- Európai térségekben. A fejezet további célja a régiók és az önkormányzati feladatkörök átalakulásának megváltozása, idomulása az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően. A következő fejezet célja a Balaton Régió SWOT analízise, négy szempont alapján: A térség társadalmi-, gazdasági helyzete, infrastruktúrája, környezeti állapota. Ezt az elemzést fontosnak tartom, mert a térségben végbemenő és tervezett fejlesztések kiindulópontját képezi. A harmadik fejezet célja a Balaton Régió jellemzése a Régió és az Európai Uniós elképzelések egybevetése, valamint a térség infrastrukturális, gazdasági felkészültsége az Európai Uniós csatlakozás előtt. A térség feladatait a megkezdett fejlesztéseket és a jövőben még szükséges fejlesztéseket mutatom be. A negyedik fejezet célja a jelenlegi turizmus mint húzóágazat helye és fejlődése valamint az ezzel kapcsolatos elképzelések bemutatása. A fejezet középpontjában a szálloda- és gyógyturisztikai fejlesztések, a minőségi turizmus kialakítására való törekvések, a szezon elnyújtására- és a magasabb fizetőképességű kereslet megszerzésére való elképzelések, 5
5 fejlesztések állnak. A fejezetben helyet kap egyéb turisztikai ágazatok, mint a vitorlásgolf, falusi és borturizmus bemutatása. Dolgozatomban választ keresek arra, hogy milyen lehetőségek rejlenek a Balaton Régió turisztikai ágazatának fejlesztésében valamint mire számíthat a Régió az Európai Uniós csatlakozás után. Kutatásom középpontjában a minőségi turizmusra irányuló projektek, fejlesztések állnak. Ezért a szekunder kutatási eszközök, szakmai folyóiratok, helyi sajtó felhasználásán kívül az Internet által biztosított naprakész információkat használtam fel. Dolgozatom alapjául a Gazdasági Minisztérium által közzétett Széchenyi terv keretén belül előirányzott tízéves gazdaságfejlesztési programja, a Balaton Régió os stratégiai fejlesztési koncepciója. A beruházásokat tartalmazó részek információit a Balaton Projekt Iroda szolgáltatta. Segítségemre volt a Balatoni Hajózási Rt. marketingcsoportja, ahol személyes interjún is részt vettem. Konzultációkon rendszeresen részt vettem, munkámban segítségemre volt Káldyné Dr. Esze Magdolna belső konzulens, továbbá megköszönöm külső konzulensem Dr. Gruber Attila és felesége Gruberné Dr. Kis Pál Andrea közreműködését. 6
6 I. Európai regionális politika 1.1. Az Európai Unió regionális politikájának hatása Kelet Európára és Magyarországra Kelet Európában a 80- as évtized végén már a tervgazdaság összeomlásának kezdeti jelei voltak megfigyelhetők, ennek ellenére egyetlen országban sem jelent meg a regionális politika kialakításának igénye. Ennek oka átmenet időszakában három tényezőben keresendő: a területi intézményrendszer gyengesége a területi közigazgatás megoldatlansága az önálló regionális politika megjelenésének korlátozott támogatása Magyarország volt a kelet európai országok között az egyetlen, amely a központi kormányzati struktúrában megjelenítette a területfejlesztést. Érvényesülni nem tudott, részben azért mert a területfejlesztési alap nem volt elegendő részben a szétaprózott finanszírozás miatt. 1 A kelet- európai társult tagállamokról készült jelentésekben megállapították, hogy a regionális és kohéziós politika kialakulatlan, a közösségi támogatásokhoz való hozzáférést több tényező akadályozza: Egyáltalán nincsenek vagy nagyon gyengék a regionális politikai eszközök. Fejletlen az intézményrendszer, erőtlen az ágazatközi koordináció a regionális társprogramok finanszírozásában, a területi önkormányzatoknak nincsenek eszközeik, hiányos a szakértelmük. A költségvetési szféra is jelentős változtatásra szorul: nehezen mobilizálhatók az állami pénzalapok a strukturális támogatások kiegészítésére, tisztázatlan a társfinanszírozáshoz szükséges források mennyisége, minőségi szempontból megoldatlan a felhasználás hatékonyságának garantálása. 1 Horváth Gyula: Európai regionális politika. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs, old. 7
7 A Bizottság a csatlakozásig elvégezendő feladatokat e hiányosságok felszámolásában határozta meg. Magyarország helyzetét a Bizottság megfelelőnek találta A régiók szerepének felértékelődése A rendszerváltozást követően a kelet- közép európai államokban az állami közigazgatási rendszerekben a hiearchikus tanácsrendszer helyébe az önkormányzati struktúra lépett. Az önkormányzati törvények megteremtették az alkotmányos alapokat a hatalom decentralizált gyakorlásához. Az önkormányzatok ma már rendelkeznek szervezeti és döntési joggal. Az Európai Unió tagországaiban az Egységes Európai Okmány életbelépésével a szubnacionális szintek szerepe felértékelődtek. Ennek oka, hogy az új generális elv a közigazgatási egységeknek tágabb teret biztosított jogai gyakorlásában, másrészt a közös európai regionális politika színterén is kulcsszerephez jutott. Az új strukturális és támogatási politika a gazdaságilag gyenge régiók önkormányzataival való együttműködést fontos alapelvként kezelte. A politikai rendszer átalakulása Kelet Európában az önkormányzati alapszintek és gazdasági, politikai és funkcionális átalakítása került központi kérdéssé. A politikai változások ellenére fontos kérdést jelent a középszintű közigazgatási rendszerek átszervezése is. Ezek a szintek csekély mértékű önkormányzati jogokkal rendelkező a központi állam és a települések között elhelyezkedő közigazgatási egységek. A középszintű közigazgatási rendszerek az elmúlt rendszerben rendkívül erős politikai és újraelosztó szereppel bírtak. A középszintű közigazgatási rendszerek funkcióikat tekintve a volt szocialista országokban felülvizsgálatra kerültek, így részben átalakultak (Lengyelország), vagy megszűntek (Csehszlovákia utódállamaiban), vagy szerepük mérséklődött (Magyarország). 2 Horváth Gyula: Európai regionális politika. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs, old. 8
8 A középszintű közigazgatás továbbfejlesztésének szükségessége Kelet- Közép Európában: Az önkormányzati rendszerek jogi kapcsolódó pontjai hiányoznak. Az egyszintű önkormányzati rendszer miatt a regionális fejlesztési feladatok gazdátlanul maradtak. Ezt igyekeztek a középszintű rendszerre hárítani, azonban ez a szint a feladatot a hiányos struktúra miatt nem tudta ellátni. Az önkormányzati rendszer dezintegráltsága felerősítették a kormányzat centralizált törekvéseit ezzel egymással rivalizáló közigazgatási egységeket állított egymással szembe. Az Európai Unió regionális politikájának általános célkitűzése az Unión belüli területi egyenlőtlenségek csökkentése, a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése. Ennek biztosítása érdekében az Európai Unió a Strukturális és Kohéziós Alapok keretében támogatást nyújt a tagállamoknak. A támogatások igénybevételének feltétele az EU által meghatározott tervezési időszakra vonatkozó stratégiai tervezési dokumentum, az ún. Közösségi Támogatási Keret összeállítása, melynek alapjául minden országban a Nemzeti Fejlesztési Terv szolgál. Az Unió működését és elveit meghatározó Maastricht- i Szerződés a területfejlesztés általános céljait a kiegyenlített és hosszú távú gazdasági szociális biztosításában, a belső határok nélküli gazdasági tér megteremtésében és a gazdasági, valamint a szociális összetartozás erősítésében határozta meg. Ezeket a célokat a következőkben konkretizálta: - a különféle régiók fejlettségi szintjei közötti különbségek csökkentése, különösen a kedvezményezett és vidéki térségek hátrányainak mérséklésére.(130a. cikkely), - kiépítése és fejlesztése a transz-európai hálózatoknak (közlekedés, energia, és telekommunikáció) 129. Cikkely, 1. Bekezdés), - a környezet minőségét megőrizni és javítani (130 r. cikkely, 1. Bekezdés), - a természeti erőforrások racionális és körültekintő felhasználása (130 r. cikkely, 1. Bekezdés), - megóvni a nemzeti és regionális sokszínűséget (128. Cikkely, 1. Bekezdés) - a minőségi oktatás és képzés fejlesztése (126. Cikkely, 1. Bekezdés) Az Európai Unió alapelveiben szereplő regionális politikai célok hosszú távon érvényesülnek, s azok nemcsak az Unió országainak területfejlesztési célkitűzéseit 9
9 határozták meg, hanem az oda igyekvőkét is, illetve mindegyik Európai ország fejlesztési politikájára hatnak, formálják annak módszereit is. 3 Az Európai Unió politikájában hangsúlyos szerepet kaptak a régiók, mert a globalizáció a kiélezett piaci versenyben új versenyeszközök bevetését teszi szükségessé és ezek az új gazdasági eszközök zöme a gazdaságot körülvevő térségi keretek közé szorítja. Ilyen új eszközök lehetnek a gazdaságban a korlátozásmentes tőkeáramlás, technológiai színvonal emelése, standardizálás, szabványosítás. Ezek mind szűk keretek közé szorítják az adott terméket egy adott piacon. A térség fejlődése is egyre inkább a belső erőforrásaira támaszkodik, versenyhelyzetbe kerül más térségekkel. Így a területi gazdasági érdek miatt tartós partnerségre van szükségük. A térségek, és településrendszerek adottságai sajátságosak, a területi érdek autonóm érdek. A területi érdek lényege, hogy az adott területen a gazdaságban a folyamatos alkalmazkodás és fejlődés alakuljon ki, valamint a helyi erőforrásokat számára a leghatékonyabb módon hasznosítsa. A régió alapvető területi funkciója az általános regionális érdekek feltárása, képviselete, és érvényesítése. Ma Magyarországon jelentős fejlesztésekre, beruházásokra van szükség, a területek gazdasági hatékonyságának növelésére. Ezek területei a gazdasági és gazdasági intézményi hálózatok kiépítése, K+F szervezetek fejlesztése, innováció fejlesztés, a gazdasági üzleti szolgáltatások fejlesztése, gazdasági ágazatok, tevékenységek elterjesztése, fejlesztése, a tőkevonzás és a területi infrastruktúra-fejlesztése, a regionális gazdaságtervezés, és környezetvédelem. 3 Rechnitzer János: Területi stratégiák. Dialóg - Campus Kiadó. Budapest Pécs, old. 10
10 1.3. Az európai folyamatok hatása a magyar regionális politikára Magyarországon a területfejlesztési politika, mint kormányzati funkció 1990 előtt a sokadrangú, kevéssé preferált állami feladatok közé tartozott. A gazdaság tervezése irányítása ágazati elvekre épült. Ágazatokra osztották fel el az erőforrásokat, alakították ki a pénzügyi szabályozás rendszerét, a lényeges döntések ágazati szempontok alapján születtek, azok területi következményei ágazaton, majd vállalaton belüli üggyé váltak. A területfejlesztést gazdasági kérdésnek tekintették, ezért döntően infrastrukturális, szolgáltató jellegű feladatokat ellátó, megyei és helyi tanácsok nem voltak a területfejlesztés lényeges szereplői. Az ellentmondást a gazdasági rendszer struktúrája magyarázza előtt a gazdasági rendszer a piac, a verseny hiánya miatt alapvetően az erős térségektől vonta el és a gyengébbeket preferálta. A vállalatok a termelési tényezőket (a munkaerőt is beleértve) lényegesen a valós társadalmi költségek alatt hasznosították, ezért a foglalkoztatás széleskörű kiterjesztése alapvető érdekük volt után a differenciáló, gazdasági erők és az ezeket támogató szabályozás került előtérbe. A modern gazdasági struktúrák szervezeti és tulajdonformák egyenlőtlenül terjedtek. A gazdasági válság és következményei: a gyenge területi struktúrák, és a válságágazatok uralta térségek lettek az átalakulás vesztesei, a diverzifikált szerkezetű térségek pedig a nyertesei. A munkaerő felhasználása adó- és járulékterheinek megnövekedése gazdaságtalanná tette a munkaigényes vidéki ipartelepek többségének tevékenységét. Az új vállalkozások térbeli terjeszkedése, elsősorban a kereskedelem és szolgáltatás terén mutatkozik meg a 90- es évek elején. Az ipari tevékenységet folytató új gazdasági vállalkozások megjelenése azonban jóval mérsékeltebb. A külföldi működő tőke jelenléte a gazdasági centrumokba koncentrálódott. A telephelyválasztás elsődlegesen Budapest és környéke. Az ország keleti részén a befektetések mértéke csekély. A privatizáció során a főváros dominál, illetve nő a vidéki nagyvárosok súlya. Budapest vidék viszonya Magyarországon a mai napig a fővárosé a szerep. Budapest és a vidéki gazdaság potenciálja közötti különbség jóval meghaladja a lakosságszám arányait. Gyakorlatilag a 11
11 beruházások és fejlesztések zöme a főváros területére koncentrálódik. Európában ez nem egyedi jelenség, már hosszú idők óta a regionális politika középpontjában a centrumok túlsúlyának mérséklése áll. Európa fejlett országaival egybevetve Magyarország túlzottan egypólusú ország. Az új magyar területfejlesztési politikát a nyugat Európai nemzeti és az EU közös regionális politikáját összevetve még mindig jelentős különbségeket lehet találni. A regionális fejlesztés támogatására Nyugat Európában a regionális különbségek mértékének függvényében- sokkal jelentősebb összegeket fordítanak, mint Magyarországon. Jelentős része az EU- támogatás formájában létezik. Azokban az országokban, ahol az innováció egyetlen központban összpontosul, a regionális politikát az egyes tevékenységek decentralizálását szolgáló törvények is segítik. Magyarországon az északkeleti megyék népességi súlyuknál fogva magas támogatásokban részesültek. Nyugat Európában a támogatások ágazati irányultsága a feldolgozóipar és az exportképes szolgáltatások, ellenben Magyarországon volt túlsúlyban az infrastruktúra. A regionális politika az általános gazdaság-és társadalompolitika integráns része. A stratégiai célkitűzések hosszú távú prioritásgócok közé csoportosíthatók: ilyenek az ipari versenyképesség javítása, a humán erőforrások, az idegenforgalom fejlesztése stb. A regionális politikának az egész ország területére kell kiterjednie. Magyarországon a regionális politikán gazdasági beavatkozást értenek, ezért a regionális politikát az általános gazdaságpolitika integráns részeként kell kidolgozni. Tervezési és fejlesztési szempontból az egész országot le kell fedni. Az átfogó tervezés sokszoros haszonnal jár, növeli az ágazati és a regionális programok hatékonyságát. Az ország lefedése nem járna együtt az erőforrások homogén elosztásával. Az ágazati és a regionális célok között folyamatos tervezési és végrehajtási kölcsönkapcsolatot kell biztosítani. Nemzetközi tapasztalatok alapján a térség keleti medencéje és a part közeli települések hosszú távon ( körül) részévé válhatnak Budapest tágabb agglomerációjának, azaz egyre több lakófunkció fejlődhet át e térségben, éppen a jobb megközelíthetőség 12
12 (autópálya, intercity, gyorsvasút, elővárosi jellegű közlekedési rendszer) bővülésével. Ezek a funkciók együtt járhatnak a zöld technológiáknak a tó közelébe történő telepítésével, a kutatás-fejlesztés kitelepülésével és az otthoni munka ( és Internet kapcsolatok) növekedésével A Magyar területfejlesztésről általában A területfejlesztés átfogó céljai a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény alapján: 4 A magyar területi politika szorgalmazza: Az egységes Európa megteremtésének feltételeként az Európai Unió társadalmi és gazdasági kohézióit központba állító területi politikájának kiterjesztését egész Európára, Európa világgazdasági szerepének erősítése az európai stabilitás érdekében. Határmenti térségek összehangolt fejlesztését, támogatja az Európai Unió kiterjesztése mellett az egész Európát magába foglaló területfejlesztési stratégia kidolgozását Közép- és Kelet Európára Az egyes térségek, különösen az elmaradott területek erőteljesebb bekapcsolódását az európai tér- és gazdaságszervezetébe. Szorgalmazni kell a közép-európai együttműködést: Kormányzati szinten a Közép- Európai Kezdeményezés keretében a területfejlesztés terén a fejlesztési politikák összehangolása érdekében. A szomszédos országokkal kialakított, illetve létrehozandó kétoldalú együttműködés keretében, különösen a gazdaságfejlesztés, a természeti értékek és az erőforrások közös védelme terén. Az egyes térségek és települések szintjén, különösen a határmenti térségekben, különböző területfejlesztési koncepciók kidolgozása és megvalósítása vonatkozásában évi XXI. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény alapján 13
13 Ki kell használni Magyarország kedvező földrajzi fekvését Nyugat és Kelet Európa között: A főváros szubregionális központi fejlesztésével. A Duna menti kooperációk erősítésével. A tudás- és technológiaátadásban rejlő lehetőségek felhasználásával. A személy- és áruforgalomból adódó fejlesztési és kooperációs lehetőségek felhasználásával. A versenyképes, sajátos kínálatot nyújtó idegenforgalmi, természeti adottságora építve Az EU- csatlakozásig elvégzendő feladatok Az ország területi szerkezetének állapota, a területi fejlődést és az Európai Unióhoz való felzárkózást befolyásoló regionális különbségek, a belső erőforrások felhasználása, a területfejlesztés decentralizált irányítása és finanszírozásási feltételeinek kialakítása még megoldásra várnak. Az országban illetve a régiókon belül ezek a feledatok megoldása még nem vagy csak részben tisztázott. A nemzeti gazdasági tér erős differenciáltságának valamint a centrumtérség kapcsolati hálójának dominanciájának csökkentése illetve kiegyenlítése, gyenge a régión belüli kohézió. A térszervezés eszköz- és intézményrendszerének decentralizálása, új kohéziós és strukturális politika kidolgozása szükséges. A régiók megközelíthetőségi viszonyainak javítása: Komplex közlekedésfejlesztés, a régióközpontok bekapcsolása az autópálya-hálózatba, regionális repülőterek, új közlekedési tengelyek megteremtése. Jellemző a fővárosból kiinduló, lassan terjedő, egyetlen innovatív régió. Az innováció orientált területfejlesztés alapjainak megteremtése, regionális innovációs stratégia, sokfunkciójú regionális innovációs központok fejlesztése Preferált területek a főváros és a megyeszékhelyek vonzáskörzetében alakultak ki. A falusi települések az állami újraelosztás révén ezen területek vonzáskörzetén kívül 14
14 helyezkednek el. A regionális központok (Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc), mint innovációs pólusok, és az ezen területek vonzáskörzetébe eső kis- és középvárosokat az újraiparosítás színtereiként-, a kistérségi település együtteseket ellátási-szolgáltatási egységekké kell átszervezni. Bürokratikus újraelosztás, gyenge az ágazatközi koordináció. Az állam operatív irányítási szerepkörének szűkítése, a stratégiai funkciók fejlesztése, erőteljes decentralizáció kialakítása fontos feladat. Magyarország tipikus unitárius állam: centralizált újraelosztás, gyenge középszint, szétaprózott önkormányzati struktúra jellemző. Teendők az EU csatlakozásig: a központi irányítás reformja, jogkörök és eszközök decentralizálása a régiókhoz, a területi közigazgatás átszervezése, a régiók alkotmányos szabályozása. A területfejlesztési kiadások a GDP 0,3%-ával részesednek, a fejlett régiók (Közép- Magyarország és Észak-Dunántúl) az állami beruházásokból népességarányuknál 25%- kal nagyobb mértékben részesülnek. Az EU-csatlakozás után a finanszírozási források jelentősen bővülnek, az elosztási arányokban jelentős módosulás várható. A nagyságrendekkel bővülő fejlesztési lehetőségek kihasználására versenyképes regionális programokkal kell felkészülni. 5 A hátrányos helyzetű térségek preferálása, az elmaradottság infrastrukturális komponenseinek fejlesztése, a versenyképesség javításának figyelmen kívül hagyása, a térség erős elemeire építő gazdaságfejlesztés hiánya tapasztalható. A regionális politika gazdaságfejlesztő, munkahelyteremtő orientációjának erősítése, a tudásigényes fejlesztések regionális központjainak és a hozzájuk kapcsolódó termelési hálózat kiépítése. A régiók gazdasági versenyfeltételeit javító tevékenységek, iparfejlesztési pólusok, K+F szervezetek, technológiai központok fejlesztése, az üzleti szolgáltatások bővítése, a belső kohézió erősítése szükséges. Az alacsony gazdasági színvonalú agrárterületeken alternatív foglalkoztatási lehetőségek megteremtése, környezetvédelmi szociális fejlesztési programok kidolgozása. 5 www. euroinfo.hu 15
15 Az új EU - konform regionális politika gazdasági hatása az, hogy az EU támogatási alapjaiból a mainál nagyságrendileg nagyobb fejlesztési források állnak majd a területfejlesztés rendelkezésére. Ennek egy része a munkahelyteremtésen keresztül közvetlenül a gazdálkodókhoz áramlik. Az EU- támogatásokhoz való hozzájutás a központi és az önkormányzati költségvetés szerkezetében változtatást igényel. Az állami alapok és célelőirányzatok átrendezése. A közfeladatok finanszírozásának és a fejlesztés támogatások szétválásának lehetőségét kell elérni. A fejlesztési források elsődleges célok szerint differenciálódva jelenjenek meg. Elegendő forrás biztosítása az önkormányzatok feladatainak ellátására. Lehetőség megteremtése a forrásképzés, a pótlások és fejlesztések megvalósítására. Az önfinanszírozás javítása. A régiók feladatainak pontos meghatározása összehangolása. A regionális fejlesztési tanácsok illetékességi területeit a NUTSII. egységekhez kell igazítani. A regionális fejlesztési tanácsnak törvényben szabályozott saját forrással kell rendelkeznie. A regionális tanácsok és kistérségi ágazati igazgatási szervek közötti kapcsolatrendszer kialakítása. A regionális fejlesztési tanácsoknak nincs törvényben rögzített feladatuk. Fontos a szervezet feladatainak törvényben való rögzítése, a feladatok között fontos az általános gazdaságfejlesztési szerepkör, a nemzetközi regionális együttműködésben való részvétel, a nagy infrastrukturális hálózatok fejlesztésében való szerepvállalás, környezetvédelmi szempontból a fejlesztések saját forrásokból való megoldása. A területfejlesztési tanácsok működésének jogi alapokra való helyezése, pontos tevékenységének meghatározása, gazdálkodása törvényes felügyelete, működésének felügyelete, rendezendő feladat a területfejlesztési munkaszervezetek felállítása. A szervezet létrehozása fontos szerepet játszik az EU alapokhoz való hozzájutásban. Szükségszerű a professzionális programok és az ehhez tartozó menedzsment megléte regionális szinten. Megyei szinten a megyei jogú városi önkormányzatok, a kistérségi társulások esetén a városoknak kell megszervezni ezeket a munkaszervezeteket. 16
16 Az osztrák és a szlovén határ kivételével a települési és a gazdasági kapcsolatok intenzitása gyenge. Az euro régiók működése formális. A közigazgatás kapcsolatszervező kompetenciája igen korlátozott. Az EU - csatlakozást követően a déli, a keleti és az északi határok felértékelődnek, az interregionális - támogatások növelik a határon túli régiók érdekeltségét, a Kárpát-medencei interregionális együttműködés piacbővítő tényezővé válhat. 17
17 II. A Balaton Régió SWOT analízise Mielőtt rátérnék a térség területi-, gazdasági-, társadalmi-, jellemzésére illetve a térségben zajló fejlesztési programokra, fontosnak tartom a térség SWOT analízisének felvázolását. Társadalmi helyzet Erősségek magas képzettségi, iskolázottsági szint, felhalmozott szakismeret megerősödött piaci igényekhez igazodó középfokú szakképzés az állami munkaerő-piaci intézményrendszer jó területi lefedettséget eredményez civil szféra aktivizálódása jól kiépült szervezeti háttér Gyengeségek a népesség öregedési folyamata szezonon kívüli magas munkanélküliség az átlagosnál magasabb fekete és szürke foglakoztatás a szezonban erősen leterhelt egészségügyi apparátus jelentős gazdasági, társadalmi eltérések a partközeli és a háttértelepülések, valamint a városok és kistelepülések között a régió határa nem egyezik meg a régióhoz tartozó kistérségek határaival a szervezetek között nincs meg az együttműködési nyitottság a területi, ágazati fejlesztési elképzelések nincsenek egyeztetve, nincsenek összhangban. Lehetőségek országos döntéshozók számára kiemelten fontos fejlesztési terület a Balaton Régió a szervezeteket hatékonyan egybefogó adottság a tó jelenléte a tervezési-statisztikai régiókon keresztül a források növekedése a civil-szféra aktivizálódása 18
18 Veszélyek kérdéses EU - konformitás a koordinálatlan interregionális együttműködés következtében, gyenge hatékonyságú forrás felhasználás a fekete és szürke gazdaság erősödése Gazdasági helyzet Erősségek: A térség erős kapcsolódása a turizmushoz A régió gazdaság szerkezete nem akadályozza a turisztikai adottságok kiaknázását. Gazdag építészeti és kultúrtörténeti emlékek Nemzetközileg elismert borvidékek, történelmi hagyományokkal rendelkező szőlészet és borászat, gasztronómia A Balaton üdülésre kiválóan alkalmas édes, sekély vize Vízi sport adottságok, a még telítetlen vitorlás hajó és szörfforgalom A háttérterületek változatos vonzerői. Nemzeti Park, lovas-, kerékpáros-, gyalogtúra útvonalak, vadászterületek Jelentős gyógy- és termálvíz-források Gyengeségek: Jelentősek a régió belső különbségei Tőkeszegény vállalkozások Fejletlen szakmai információs rendszerek Gyenge európai piaci pozíció a turizmusban A minőségi turizmus fejlesztési forrásalapjai hiányosak Az idegenforgalmi kínálat egyoldalú, erősen szezonális jellegű, területileg túlzottan koncentrált A komplex turisztikai szolgáltatás hiánya szűkíti az idegenforgalmi szezont Az idegenforgalmi infrastruktúra jelentős részben korszerűtlen, minőségi kínálata kifogásolható Kedvezőtlen vendégösszetétel, egyre alacsonyabb fizetőképességű turisták Gyenge szolgáltatások, ehhez képest magas árak (ár-értékarányok megbomlása), feketepiaci árverseny negatív hatásai 19
19 Elégtelen marketing tevékenység, Balaton turisztikai arculatának hiánya Korszerűtlen mezőgazdasági infrastruktúra Termelői együttműködések hiánya Tájjellegű mezőgazdasági termékek termelési lehetőségeinek kihasználatlansága Lehetőségek: Az európai térszerkezetbe történő szerves betagozódás Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz, és ennek során a vidék- és térségfejlesztési támogatások növekedése Budapest fejlődésének erőteljes kisugárzása Innováció vezérelt és tudás alapú gazdaság felértékelődése A Balaton vonzerejét felértékelő turizmusformák, termékek terjedése a világban A turizmus bővülő piacának kihasználása kiegészítő turisztikai termékek bekapcsolásával mint konferencia-, borturizmus, aktív turizmus A turizmus elismertsége és támogatottsága növekszik A lakossági jövedelmek növekedésével erősödik a belföldi turizmus Veszélyek: Tőkehozamok csökkenése Feketegazdaság erősödése Gyorsan fejlődő belföldi és külföldi versenytársakkal szemben a régió elveszíti versenyelőnyét Az idegenforgalmi érdeklődés csökkenése a régió iránt Vízminőség romlása A feszültségek folytatódása a Kelet-Közép-Európai térségben, s ennek vendégvisszatartó hatása Tartós recesszió a világgazdaságban, amelynek hatására a kereslet mérséklődhet Tovább romló közbiztonság 20
20 Infrastruktúra Erősségek: Jelentős gyógy-és termálvízforrások A közlekedési lehetőségek jobbak az országosnál A vízi- és légi közlekedés alapinfrastruktúrája jelentős Balaton körüli kerékpárút dinamikusan épül Hétvégi házak, valamint üdülők nagy száma Az ivóvíz és energia ellátás megoldott az északi és a déli térségben is Jelentős a villamos távvezetékek, a gáz, úthálózat, vasút, telefon sűrűsége és hosszúsága Gyengeségek: A vízellátáshoz képest elmaradt szennyvízelvezetés, - tisztítás, hulladékgazdálkodás problémái Csapadékvíz elvezetés megoldatlansága Hiányzik a régió komplex információs rendszere Nagymértékű közúti átmenő forgalom jelentős zaj és légszennyezést okoz 71-es számú, 7-es számú főút a kapcsolódó csomópontokkal elviselhetelenül zsúfolt a nyári szezonban Belterületi utak számos településen rossz állapotúak Északi parti vasútvonal villamosításának hiánya Lehetőségek: A vidéki térségek és a kisváros hálózat fejlesztése EU források felhasználásával M7-es autópálya a főváros felől gyors megközelítést tesz lehetővé 71-es számú főút tehermentesítését is szolgálja az M8 I. szakaszának megépítése Balatonfűzfő és Balatonvilágos között A 8-as számú főút gyorsforgalmi úttá fejlesztése Megújuló alternatív energiák hasznosításának támogatási lehetőségei 21
TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ
RészletesebbenA Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása
A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenÉszak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember
Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari
RészletesebbenA BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI
A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenKözlekedés és térségfejlesztés kapcsolata
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenMANNINGER JENŐ Zala megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos
MANNINGER JENŐ Zala megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos Stratégiai fejlesztési irányok Stratégiai fejlesztési irányok húzó projektjei Támogatási keret (Mrd Ft) Forrás Finanszírozás
RészletesebbenA Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája
A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)
RészletesebbenA tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban
MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli
RészletesebbenAz Új Magyarország Fejlesztési Terv
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 9 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztés Operatív Program 0 90,0 0 938,7 0 938,7 Működési költségvetés
RészletesebbenAirport Debrecen Üzleti Park, Regionális Kiállítás és Vásárközpont
Debrecen Fejlesztési Pólus Airport Debrecen Üzleti Park, Regionális Kiállítás és Vásárközpont Dr. Skultéti Éva főtitkár Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara Debrecen Fejlesztési Pólus Airport
RészletesebbenKözép-Dunántúli Régió
Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenMTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása
MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenTerületi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.
Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenPÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon
RészletesebbenA strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon
A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség
RészletesebbenÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.
RészletesebbenRegionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika
Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Település A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb
RészletesebbenA város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re
Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint
RészletesebbenA térségfejlesztés modellje
Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje
RészletesebbenA TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK KIALAKULÁSA Áldorfainé Czabadai Lilla tanársegéd SZIE-GTK RGVI aldorfaine.czabadai.lilla@gtk.szie.hu FOGALMI HÁTTÉR Területi egyenlőtlenség = regionális egyenlőtlenség? A tér
RészletesebbenA területfejlesztés intézményrendszere
A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni
RészletesebbenGazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai
Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei
RészletesebbenRegionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során
Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia
RészletesebbenA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
RészletesebbenKÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok
KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás
RészletesebbenNyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató
Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési
RészletesebbenIPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON
IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai
RészletesebbenKörnyezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében
Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység
RészletesebbenA foglalkoztatás funkciója
A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FELADATA ÉS MODELLJEI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatás funkciója Összetett gazdasági és társadalmi funkció Gazdasági
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása
Részletesebben2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK
2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenKIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN
KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai
RészletesebbenA Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában
A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi
RészletesebbenTelepülés Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés
Település Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb
RészletesebbenVeszprém Megyei TOP. 2015. április 24.
Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott
RészletesebbenBudapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata
Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002
RészletesebbenA magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője
A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője Együttműködési lehetőségek a magyar-horvát területfejlesztésben konferencia Eszék, 2018. február 5. A magyar regionális fejlesztés politika
RészletesebbenA régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és
A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik
RészletesebbenA Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER kritériumok kiindulási pontjaként tekintett LEADER alapelvek: 1. Területalapú megközelítés
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban
dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenTELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK
Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Közlekedésfejlesztés Magyarországon 10 év az Európai Unióban Konferencia Balatonföldvár, 2014. május 13-15. TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK
RészletesebbenAZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK
AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia
RészletesebbenRegionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika
Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Település A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb
RészletesebbenA Balaton Fejlesztési Tanács évi munkaterve
A Balaton Fejlesztési Tanács 2016. évi munkaterve A Balaton Fejlesztési Tanács célja, hogy a Balaton gazdájaként egy közösen elfogadott fejlesztési program mentén ösztönözze; és külső források, szaktudás
RészletesebbenOPERATÍV PROGRAMOK
OPERATÍV PROGRAMOK 2014-2020 Magyarország 2020-ig 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával. A Kormány által benyújtott és az Európai
RészletesebbenPénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban
Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok
RészletesebbenAZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA
RészletesebbenNagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei
Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Rodekné Hederics Erika pályázati csoportvezető Nagykanizsa, 2015. 07. 07. Önkormányzati reform Magyarország helyi
RészletesebbenGÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :
GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)
Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési
RészletesebbenGazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai
Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések
RészletesebbenII. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)
Projektalapozás Pályázatkészítés Üzleti tervezés II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató 1 Mi a Nemzeti Fejlesztési
RészletesebbenTerületi különbségek kialakulásának főbb összefüggései
Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI
RészletesebbenHelyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban
Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi
RészletesebbenA terület- és településmarketing (place marketing)
A terület- és településmarketing (place marketing) A., Bevezető gondolatok I. A fogalom jelentkezése II. A tudományos élet érdeklődése 1990 1993 1998 2007 III. A place marketing jelentése 1. területi egység
Részletesebbendr. Szaló Péter 2014.11.28.
Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenTARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE
TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság
RészletesebbenBaranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz
Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia
RészletesebbenA Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt
RészletesebbenKik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.
Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti
RészletesebbenA Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra
A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai
RészletesebbenKOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18.
PIACKUTATÁS A MAGYAR TELEPÜLÉSEKRŐL, A TELEPÜLÉSEK VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL KICSIT MÁSKÉNT KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia 2014. március 18. KUTATANDÓ PROBLÉMA (2004/05
RészletesebbenA terület- és településmarketing (place marketing)
A terület- és településmarketing (place marketing) A., Bevezető gondolatok I. A fogalom jelentkezése II. A tudományos élet érdeklődése 1990 1993 1998 2007 III. A place marketing jelentése 1. területi egység
RészletesebbenBékés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa
Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye
RészletesebbenGazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
(2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy
RészletesebbenA 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz
ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó
RészletesebbenA turizmuspolitika aktuális kérdései
A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom
RészletesebbenDr. Lányi Péter. Jövőbeni fejlesztési trendek a közúti kapcsolatrendszerben. III. Hídműhely szimpózium március 12. Előadó:
Jövőbeni fejlesztési trendek a közúti kapcsolatrendszerben III. Hídműhely szimpózium 2007. március 12. Előadó: Dr. Lányi Péter Hálózati Infrastruktúra Főosztály főosztályvezető-helyettes 1 Elkövetkező
RészletesebbenBUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST
RészletesebbenKÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS
KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS HORVÁTH CSILLA OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG STRATÉGIAI TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenTársadalmi folyamatok Újpesten
2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól
RészletesebbenLENTI ITS WORKSHOP TOP FORRÁSALLOKÁCIÓ TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtart ó településfejleszté s 3. Alacsony
RészletesebbenA közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései
A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenA KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN
MRTT XIV. Vándorgyűlés szept.15-16. A KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN Kovács Csaba József doktorandusz e-mail: b.kovacs.csaba@gmail.com
RészletesebbenBábolna, 2013.December 10.
Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,
RészletesebbenA CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)
A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító
RészletesebbenTerületi kohézió a fejlesztéspolitikában
Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai
RészletesebbenKomplex mátrix üzleti képzések
1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény
RészletesebbenA településhálózat-fejlesztési politika funkciói
A településhálózat-fejlesztési politika funkciói A településhálózat-fejlesztési politika fő funkciója a különböző típusú és funkciójú települések hatékony, méltányos és fenntartható hálózatként (rendszerként)
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020
ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes
RészletesebbenFEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE LAKÓNÉPESSÉG (EZER FŐ) TERMÉSZETES SZAPORODÁS, FOGYÁS (EZRELÉK) VÁNDORLÁSI EGYENLEG (EZRELÉK) A FEJÉR MEGYEI REGISZTRÁLT ÁLLÁSKERESŐK JÁRÁSONKÉNTI ELOSZLÁSA (FŐ) 487
RészletesebbenAz integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
RészletesebbenTudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során
Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I
RészletesebbenSZÉCHENYI PROGRAMIRODA ZALA MEGYE TOP FEJLESZTÉSEK
SZÉCHENYI PROGRAMIRODA ZALA MEGYE TOP FEJLESZTÉSEK AZ ITP ELFOGADÁSA A Zala Megyei Önkormányzat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) végrehajtásának zalai keretrendszerét Integrált
Részletesebben