EPROCOM PÁLYÁZAT SZAKMAI MEGVALÓSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ NEVELÉSSZOCIOLÓGIAI TANULMÁNY
|
|
- Vince Veres
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 EPROCOM PÁLYÁZAT SZAKMAI MEGVALÓSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ NEVELÉSSZOCIOLÓGIAI TANULMÁNY Jelen tananyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.
2 SZERZŐ: DR. HADHÁZY JENŐ PSZICHOLÓGUS ÉLMÉNY 94 BT.
3 A pályázat célja a két ország határos megyéiben dolgozó pedagógusoknál a tanári kompetenciák fejlesztése. Ehhez olyan képzéseket fogunk szervezni, amelyek hozzásegítik a résztvevőket módszertani kultúrájuk megújításához, a jelenlegi oktatási kínálatban nem szereplő területeken szerezzenek ismereteket. Feladatunknak tekintjük azt, hogy a magyarországi pedagógusok megismerkedjenek a romániai magyar pedagógiai kultúrával, a romániai pedagógusok pedig a magyarországi pedagógiai kultúrába kapjanak betekintést. Ennek megfelelően először a két megyében végeztünk egy helyzetfelmérést a pedagógusok módszertani kultúrájáról. A vizsgálat módszere interjú volt. Az adatok feldolgozása után fogalmaztuk meg azokat a területeket és ezen belül a tartalmakat, melyekre a képzések alapozódnak. A tanulmány záró részében a képzések tapasztalatait összegeztük. Helyzetfelmérés Az interjú témái Háttérváltozók: iskolatípus, szak, vérzettség, életkor, pályán eltöltött idő, diploma megszerzésének éve és beosztása. Milyen mértékben változtatná meg a kerettantervet, a helyi tantervet illetve tárgyának témáit? Tantárgyának melyek a legfontosabb nevelési célkitűzései? Tantárgyának tanítása során mi okozza a legnagyobb nehézséget? Milyen területeken van szüksége továbbképzésre? Milyen továbbképzési forma lenne a legelőnyösebb számára?
4 A mintavétel A rétegzett mintavételi technikát alkalmaztuk. Mindkét megyében úgy választottuk ki az iskolákat, hogy minden iskolatípus szerepeljen közöttük. Szempontunk a település nagysága (falu, kisváros, megyeszékhely) és a fenntartók vonatkozásában a reprezentativitás legyen biztosított. Így Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből 21, Szatmár megyéből pedig 20 iskolát választottunk ki. Minden iskolából 2-2 pedagógussal készítettünk interjút. Megkérdezett pedagógusok száma Count Ország Magyarorszá g Románia Összesen Iskola típusa általános gimnázium gimnázium szakközépiskola és szakközépiskola líceum szakmunkásképző szakkollégium Összesen
5 Háttérváltozók A 82 pedagógus 42 különböző szakkal, szakpárosítással rendelkezik. Ez biztosíthatja számunkra azt, hogy az információk nem szaktárgy-specifikusak lesznek. 60%-uk egyetemi, 40%-uk pedig főiskolai végzettséggel rendelkezik. Az első diploma megszerzési éve 1938 és 2009 közé esik. A pályán eltöltött idő vonatkozásában a többség (68%) tíz évnél hosszabb ideje tanít. A megkérdezettek 18%-a férfi és 82%-uk nő. 21%-uk vezető beosztásban van (igazgató, igazgató-helyettes, munkaközösség-vezető stb.) Ezek az adatok jelzik számunkra, hogy milyen közeg számára kell a továbbképzéseket kidolgoznunk.
6 Innováció A változtatásra irányuló motiváció feltárását célozta a következő két kérdés. Ezt azért tartjuk lényegesnek, mert erre építhetünk a továbbképzések szervezésében. Crosstab Ország Total Szabolcs- Szatmár- Bereg megye Szatmár megye Mennyire változtatná meg a kerettantervet, helyi tantervet? Total egyáltalán nem változtatná meg néhány változás kb. a felét felétől nagyobb arányban teljesen megváltoztatná ,8% 0,0% 12,2% ,1% 30,0% 43,9% ,3% 50,0% 31,7% ,8% 12,5% 8,5% ,0% 7,5% 3,7% ,0% 100,0% 100,0%
7 Crosstab Ország Total Szabolcs- Szatmár- Bereg megye Szatmár megye egyáltalán változtatná meg nem ,2% 12,5% 19,5% néhány változás Tantárgyának témaköreit mennyire kb. a felét változtatná meg? felétől nagyobb arányban teljesen megváltoztatná Total ,1% 35,0% 46,3% ,9% 45,0% 28,0% ,4% 5,0% 3,7% ,4% 2,5% 2,4% ,0% 100,0% 100,0% A két megye pedagógusainak véleménye között szignifikáns különbség van (p<0,014). A helyi tanterv megváltoztatásánál a romániai kollégák sokkal merészebbek: 50%-ik a felét, 7,5%uk pedig teljesen megváltoztatná. magyarországiaknál a néhány változás dominál (57,1%) és a nem változtatás is magas (23,8%). Egy korábbi ( as) magyarországi vizsgálatnál arra a kérdésre, hogy milyen mértékben kellene átalakítani a kerettantervhez igazítás során a helyi tantervet egy ötfokozatú skálán a neutrális középérték jött ki. Ez arra utal, hogy a pedagógusok a kerettantervek alapos
8 megismerése helyett mindössze arra figyeltek, hogy csupán annyira alakítsák át a működő tanterveiket, amennyire azt a törvényi előírások feltétlenül szükségessé tették. 1 Adataink azt mutatják, hogy az innovációs képesség Magyarországon is megnövekedett. A hasonló tendenciát tükröző tantárgyi témakör változtatásról szóló második táblázat adatai alapján mindkét országban nyitottak lesznek a kollégák olyan képzésekre, melyeket a helyi tanterve, tantárgyi témáik közé be tudnak építeni. Nevelés Ebben kérdésben arra voltunk kíváncsiak, hogy az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzésekhez hogyan járulnak hozzá tantárgyuk tanítása során. Nyilván a válaszok szakma specifikusak, viszont a sokféle szak előfordulása az általános vélemények megfogalmazást teszi lehetővé. A tanított tantárgy nevelési célja Súlyozott rangszám Sz-Sz-B megye Szatmár megye 11 Kerber Zoltán (szerk.) (2004): Tartalmak és módszerek az ezredforduló iskolájában. Tanulmányok a tantárgyi helyzetfelmérésről Budapest: Országos Közoktatási Intézet.
9 A saját tantárgynál megvalósítani kívánt nevelési céloknál a kompetenciák szerepelnek az első helyen. Második helyre a mindennapi életben való hasznosítás kerül, megelőzve az erkölcsi normák teljesülését, mint célt. Kiemelendő az is, hogy a kollégák saját tárgyukra úgy tekintenek, mint a személyiségfejlesztést komplexitásában szolgáló tantárgyra. Ezt követik a társadalmi életre történő felkészítést, illetve a munkaerő-piaci szempontot megnevező tantárgyi célok. A két megye pedagógusi véleményeinél szignifikáns (p<0,05) különbség a következő területeken tapasztalható: az erkölcsi normák közvetítését a magyarországi pedagógusok tartják fontosabbnak; a társadalmi életre történő felkészítést és a személyiség érzelmi fejlesztését a romániaiak tartják fontosabbnak. Ezek az információk a továbbképzési tematikák elkészítésénél figyelembe veendők. Továbbképzési területek A leggyakrabban előforduló válaszok százalékos megoszlását mutatja a következő táblázat: TERÜLET SZATMÁR MEGYE SZ-SZ-B MEGYE % Tervezett képzések % Tervezett képzések Tehetséges és 24 Iskolai konfliktushelyzetek 15 problémás gyerekek nevelése Mentálhigiéné a gyakorlatban Tehetséggondozás Hátrányos helyzetűek integrálása Módszertani 28 Az osztálytermi módszertani 24 Drámapedagógia iskolai kultúra kultúra megújítása, alternatív alkalmazása fejlesztése oktatási módszerek
10 Korszerű 22 Környezeti nevelés 32 Kétnyelvűség technikák alkalmazása Szakma új 26 Zenei nevelés 27 Erdélyi magyar irodalom ismeretei Cigány/roma kultúra ismerete Multikulturalitás Továbbképzési formák A leggyakrabban megjelölt továbbképzési formák a következők voltak: Súlyozott rangszám A legelőnyösebb továbbképzési forma A bemutató óra szerepel az első helyen. Ehhez hét óráról és egy óvodai foglalkozásról készítettünk felvételeket. Ezek a következők voltak: Integrált óvodai tevékenység. (A foglalkozást tartja Barta Éva óvónő.) CRWT módszer bemutatása általános iskola első osztályában Nyíregyházán. (Az órát tartja Dr. Pethőné Zatureczki Tünde vezető tanár.)
11 Kooperatív technikák alkalmazása magyar nyelv és irodalom órán az általános iskola harmadik osztályában Nyíregyházán. (Az órát tartja Dr. Pethőné Zatureczki Tünde vezetőtanár.) Polgári nevelés az általános iskola harmadik osztályában. (Az órát tartja Blantniczky Cecília tanítónő.) Differenciálás anyanyelvi órán az általános iskola negyedik osztályában. (Az órát tartja Kallós Enikő tanítónő.) Kooperatív technikák alkalmazása történelem órán az általános iskola ötödik osztályában Nyíregyházán. (Az órát tartja Schubert Ildikó vezetőtanár.) Kooperatív tanulás matematika órán az általános iskola hetedik osztályában. (Az órát tartja Tempfli Gabriella tanárnő.) A Waldorf pedagógiai módszereinek bemutatása a nyíregyházi Waldorf iskola tizenkettedik osztályában a magyar epocha egyik óráján. (Az órát tartja Illés Zoltán középiskolai tanár.) Ezeket a felvételeket használtuk fel részben vagy teljes egészében a továbbképzések során. A tanfolyam, előadássorozat és posztgraduális képzés tartalmi elemeit mind a 12 képzés tartalmazta. Akkreditációra nem volt szükség Magyarországon, mivel a kiadott igazolások alapján a az óraszámok elszámolhatók pedagógus továbbképzés keretében. A romániai akkreditációt a hosszadalmas folyamat miatt a pályázat nem tette lehetővé. A tanácsadást az Iskolai konfliktushelyzetek és a Hátrányos helyzetűek integrálása kurzusok keretében valósítottuk meg. Az utolsó helyen szereplő átképzésre a pályázat nem adott lehetőséget. A továbbképzés területei és tartalmi elemei A 12 továbbképzési terület és annak legfontosabb tatalmi elemei a következők. 1. ISKOLAI KONFLIKTUSHELYZETEK A pedagógusok, a tanárjelöltek munkájuk során gyakran találkoznak konfliktushelyzetekkel, agresszív megnyilvánulásokkal, melyek számtalan stresszhelyzetet okoznak számukra.
12 A munkájuk hatékonyságának szempontjából nagyon fontos a képességüket fejleszteni az iskolai konfliktushelyzetek fejlesztésében, elemzésében, kezelésében. Fontos, hogy konstruktív konfliktus-megoldási módokat sajátítsanak el. Ahhoz, hogy hatékonyak legyenek az oktató, nevelés területén a lelki egészségük biztosítása érdekében stresszkezelő technikákat szükséges megismerniük. Program tartalma: Az iskolai konfliktusok gyökerei, szereplői, csoportosításuk, a konfliktusforrások tudatosítás; Konfliktusok értelmezése, elemzése, megoldási lehetőségek kidolgozása; Az erőszak, az iskolai agresszió jelenségvilágának megismerése, a bántalmazás típusai, okai, pszichés következményei; A bántalmazó és a bántalmazott gyerek viselkedésének felismerése, kezelése; Az agresszív és a bántalmazott gyerekek közötti kommunikáció kialakítása, konfliktusoldási technikák megismerése és gyakorlása; Együttműködés, közös érdek érvényesítési technikák megismerése; Önérvényesítés, asszertivitás konfliktushelyzetben A kiégés tünetei, prevenciója, stresszkezelési technikák megismerése és elsajátítása. 2. MENTÁLHIGIÉNÉ A GYAKORLATBAN A mentálhigiéné fogalma, tárgya. A mentálhigiéné fő paradigmái. A lelki egészségvédelem lépcsői. A prevenció szintjei. Az elsődleges megelőzés szintjei, lehetőségei és módszerei. Az elsődleges megelőzés szintjei, lehetőségei és módszerei. A közösség pszichológiai jelentősége. A közösség gyógyító ereje. Mentálhigiéné prevenció ellátás. Az emberi kapcsolatok jelentősége a lelkiegészség-védelemben. Iskolai mentálhigiéné. Nevelési alapkérdések. Iskola és szocializáció. Az iskolai korosztály mentálhigiénés problémái. Az iskolai korosztály mentálhigiénés problémái. Csoportjelenségek gyermek- és
13 ifjúkorban, nevelési felhasználásuk. Kommunikáció az osztályban a tanári munka kommunikációs eszközei. Az empátia jelentősége a pedagógiai munkában. A pedagógus mint személyiségfejlesztő. A pedagógus és a tanuló kapcsolata (nevelési és terápiás lehetőségek). Ifjúsági szubkultúrákkal kapcsolatos mentálhigiénés intervenciók. Ifjúsági szubkultúrákkal kapcsolatos mentálhigiénés intervenciók. A spontán kirekesztődés, mint iskolai ártalom. Kiégési tünetek (Burnout szindróma) keletkezése és megoldási lehetőségei. Konfliktusok és kezelésük. Konfliktustérkép készítése. Kooperáció és rivalizáció. 3. TEHETSÉGGONDOZÁS A pedagógiai gyakorlat igazolja a tehetség időben történő felismerésének fontosságát. Vizsgálatok bizonyítják, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknek tehetségét a pedagógusok időben felismerik, a személyiségfejlődés a tanári követelmények függvényében alakul, iskolai teljesítményük eredményessége nő, azokhoz képest, akiket átlagosnak minősítenek. A program tartalma: A tehetség pedagógiai-pszichológiai értelmezése. Áttekintve a pedagógiai-pszichológiai szakirodalmat a tehetség fogalmának vonásorientált, kognitív, teljesítményorientált és pszichoszociális meghatározásaival találkozhatunk a leggyakrabban. A széles választékból hármat emelünk ki: Ranscburg Jenő, Révész Géza és Joseph Renzulli tehetségmodelljeit. Tehetségfejlesztés az iskolában A tehetségdiagnosztika: tehetség felismerése beiskolázási kor előtt, a középső gyermekkorban és a serdülőkorban. Az intelligencia fejlesztése: műveltség, hajlékony és szociális intelligencia. A konvergens és divergens gondolkodási stílus jellemzői és alakításuk. a kreativitás kibontakoztatása a divergens gondolkodási képességek (fluencia, flexibilitás, originalitás) segítségével. A motiváció, a feladat iránti elkötelezettség fokozása a tanítási órán. Az alulteljesítő tehetségesekkel való bánásmód. A pedagógus szerepe a tehetséggondozásban Az iskola formális lehetőségei a tehetséggondozásban. a pedagógus szubjektív jellemzői: a kreatív attitűd jellemzői és fejlesztésük. a tehetségfejlesztés szervezeti lehetőségei az EU-ban.
14 A nyelvi kreativitás fejlesztése kreatív-produktív szövegmegközelítési gyakorlatokkal A szöveg-megközelítés formáinak (analitikus-kreatív, kreatív-produktív) sajátosságai. A kreatív-produktív szöveg-megközelítés elméleti kerete, koncepciója: a szemiotikai textológia. A szöveg, mint jelkomplexum (vehikulum, formáció, sensus, relátum). A szöveg főbb szövegalkotó tényezőinek vizsgálata különböző művekben. A versek és rövid (prózai) szövegek kreatív-produktív megközelítési lehetőségei: a vehikulummal, a szöveg vehikulumához rendelhető formai felépítéssel (formációval), a szemantikai felépítéssel (sensussal) és a relátummal kapcsolatos gyakorlatok változatai és azok végeztetésének sajátosságai. Összetett gyakorlatok a nyelvi kreativitás fejlesztésére. A kreatív szövegtranszformáció variációi. Szövegjátékok tervezése. 4. HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK INTEGRÁLÁSA A többségi általános és középiskolák befogadó készségének erősítése új lehetőséget nyújt a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, fogyatékos gyermekek és nem sérült többségi iskolába járó gyerekek szociális tanulási folyamatai számára. A nyilvántartott integrációba résztvevők száma évről évre emelkedik. Az integráltan oktatott tanulók arányát az is növeli, hogy a magatartási problémás és a részképesség-problás tanulók 90%-nál nagyobb arányban vesznek részt a többségi intézmények képzéseiben. Az integráció legnagyobb akadálya, hogy a többségi iskolák pedagógusai nincsenek felkészítve a feladatra. Hiányoznak a kompetenciák, a megfelelő érzékenyítés az attitűdváltozáshoz, ahhoz hogy a pedagógusok megfelelően sztereotípiáktól és előítéletektől mentesen tudjanak viszonyulni az integrált gyerekekhez, s ezt a szemléletet tudják közvetíteni az integrált gyerek osztálytársai felé az inklúzió, a sikeres együttnevelés érdekében. Az attitűdformáló, érzékenyítő tréning célja, hogy a pedagógusokban tudatosodjon a mássághoz kapcsolódó attitűdjeik, sztereotípiáik és előítéleteik, s megtanulják ezeknek a kezelését.
15 A program tartalma: Attitűd, sztereotípia, előítélet megnyilvánulási formáinak tudatosítása, fejlesztése; Attitűd és viselkedés kapcsolatának feltárása; A másság jegyeinek, a különleges gondoskodást igénylők, fogyatékossággal élők helyzetének, körülményeinek, képességének és fejleszthetőségének megismerése, átélése szituatív helyzeteken keresztül; A fogyatékkal élők (mentális, érzékszervi fogyatékos), a sajátos nevelési igényű és ép diákok együttnevelése során fellépő pedagógiai szituációk bemutatása, elemzése és megoldása; Pozitív érzelmek kiváltása, előidézése a különleges gondoskodást igénylőkkel kapcsolatban (sajátos élethelyzetek, jó befogadó intézményi példák megismerése); Az együttnevelés során a tanulók érzékenyítésének, pozitív attitűdjének kialakítására irányuló technikák megismerése, elsajátítása, kipróbálása, gyakorlása. 5. AZ OSZTÁLYTERMI MÓDSZERTANI KULTÚRA MEGÚJÍTÁSA, ALTERNATÍV OKTATÁSI MÓDSZEREK A pedagógusok módszertani kultúrájának megújítását néhány, általunk fontosnak vélt tanári kompetencia köré szerveztük egyrészt, másrészt azokra a feladatokra (elsősorban szolgáltatás jellegűekre) fókuszáltuk, melyek sajátos specializációt igényelnek a pedagógusoktól. A fent említett, a képzési program tartalmát meghatározó tanári kompetenciák közül kulcs szerepűek az alábbi: A tanárnak képesnek kell lenni arra, hogy a nagyon különböző tanulók tanulási képességét fejlessze, kezelje a társadalmi különbségekből adódó problémákat (egyenlő bánásmód, méltányosság elve, esélynyújtás), módszertani kultúráját folyamatosan fejlessze, nyitott legyen új pedagógiai megoldásokra,
16 képes legyen a tanulók munkájának folyamatos ellenőrzésére, domináns alkalmazza a fejlesztő értékelést, mind az egyes tanuló, mind a csoport adottságait figyelembe vevő tanulásszervezés változatos technikáit ismerje, alkalmazza képes legyen csapatmunkára, együttműködésre a legkülönbözőbb partnerekkel, tanulóközpontú szemlélet jellemezze. A program tartalma: Kooperatív tanulás; Konstruktív tanulás, önszabályozás (önszabályozó tanulási stratégia, fejlesztő értékelés technikája); Alternatív pedagógiák reformpedagógiák módszertani reneszánsza; Differenciált tanulásszervezés, integrált oktatás, tehetséggondozás; Tanulási képességek fejlesztése, tanulás-módszertan.
17 6. KÖRNYEZETI NEVELÉS A továbbképzés célja, hogy a résztvevők megszerezzék a fontosabb környezeti alapismereteket, megismerjék a környezeti problémákat, valamint a környezeti nevelés szerepét a közoktatás folyamatában. Képesek legyenek a környezettudatos gondolkodás és a környezet érzékeny magatartás kialakítására mind ismereti, mind pedagógiai oldalról egyaránt. A program tartalma: A környezeti nevelés szükségessége. A környezeti nevelés a közoktatásban. A környezeti alapprobléma történeti megközelítésben. A globális környezeti problémák: a környezetszennyezés, az erdőirtás, a globális klímaváltozás, a túlnépesedés, az éhínség, a túlfogyasztás. Az analitikus környezetpedagógia szerepe: a környezeti problémák feltárása és a környezettudatos gondolkodás kifejlesztése. A holisztikus környezetpedagógia alkalmazása: a környezetkultúra megalapozása, a környezetérzékenység és a felelős környezeti magatartás kialakítása. Az antropogén beavatkozások (bányászat, közlekedés stb.) földtani-felszínalaktani hatásai. A litoszférát ért hatások bemutatásának eszközrendszere a tanórán. A pedoszférát érintő környezeti problémák: az erózió, a defláció, a szikesedés, a talajsavanyodás és az elsivatagosodás okai és következményei. A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás kapcsolata a talajok környezeti problémáival. A talajokat érő környezeti hatások modellezése a tanórán. A gazdasági tevékenységek és a fogyasztás hidroszférára gyakorolt hatásai: vízhasználat, szennyezés, energiatermelés, túlhalászat következményei. Vízhasználat a mindennapokban és a tudatos vízfogyasztás alapjai a tanórán. A társadalom szerepe az atmoszférát érő hatások kialakulásában: a globális klímaváltozás, a savas ülepedés, a szmog, az ózonréteg elvékonyodásának okai és következményei. A szennyezőanyagok terjedési folyamata a légkörben. A légköri szennyezés következményeinek bemutatása a tanórán. Az élővilág és az ember kapcsolata, a társadalom szerepe az élővilág megváltozásában. A természetvédelem szerepe az oktatásban. A környezetvédelem részei, feladatai. Hulladékok a környezetünkben, hulladékgyűjtés.
18 A formális és non-formális környezeti nevelés lehetőségei. Módszerek és eszközök, erdei iskolák, szakkörök, terepi kirándulások és vizsgálatok, vetélkedők, táborok. Természetvédelmi területek, tanösvények, oktató és látogatóközpontok szerepe a környezeti nevelésben. Jeles napok, rendezvények, akciók (hulladékgyűjtés, faültetés, madárvédelem stb.) szervezése. Európai Uniós pályázati lehetőségek a környezeti nevelésben. Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan: a környezettudatos életvitel a mindennapokban. 7. ZENEI NEVELÉS A program tartalma: Kóruséneklés, karvezetés. A résztvevők műhelymunka keretein belül ismerkednek jól énekelhető művekkel és azok irányítási feladataival. Feldolgozandó anyag: A parlando vezénylése, hangszerkíséretes darabok és ciklikus művek irányításának problémái. A népdalcsokor összeállítási és előadási problémái. Éneklési készség fejlesztése, a tiszta intonációra nevelés módszertana. A résztvevők a kurzusvezetővel áttekintik a Magyarországon használatos tankönyvcsaládokat, az énekes anyagot megvizsgálják az éneklési készség és a tiszta intonációra nevelés szemszögéből. A leggyakoribb problémákhoz megoldási javaslatokat adnak, beéneklési gyakorlatok, többszólamú éneklési feladatok és speciális tananyag feldolgozások révén. A résztvevők kottaolvasási készségének fejlesztése a zenetörténeti korszakok vokális művek szemelvényeinek segítségével. Különleges hangsorú népdalok Bartók és Kodály népdalfeldolgozásainak tükrében. Romantikus dalok és kórusművek. Negyed és nyolcad egységű ütemek váltakozása. Nehezebb alterált dallamok éneklése dó-váltással. Az akusztikus skála. Színezett hétfokú hangsorok, új hangnemi kapcsolatok. A romantikus dal és dalciklusok. Népi gyermekjátékok és játékos módszerek az ének-zene órákon, a Kodály-módszer 3 pillérének adaptálása és aktualizálása. Az ének-zene tantárgy-pedagógia legfrissebb eredményeinek és módszereinek megismerése a témában.
19 8. CIGÁNY ROMA KULTÚRA ISMERETE A program tartalma: Kik is valójában a cigányok? A cigányság eredete, vázlatos története. Cigány nyelvek és közösségek a Kárpát-medencében. Cigány folklór (népköltészet, zene- és tánchagyomány). Hagyományosnak vélt cigány mesterségek. Cigány irodalom, cigány képzőművészet. A cigányság az európai és magyar kulturális antropológiai kutatások tükrében. Cigányok reprezentációja és önreprezentációja az irodalomban és filmeken. Multikulturális társadalom interkulturális nevelés. Együtt vagy külön? Érvek az integráció mellett, dezintegrációs programok Magyarországon. Cigány gyerekek családi és iskolai szocializációja. Az inkluzív nevelés pedagógiája. Modell értékű cigány/roma oktatási programok Magyarországon. 9. DRÁMAPEDAGÓGIA ISKOLAI ALKALMAZÁSA A drámapedagógia módszerei a tapasztalati tanulásra, az élményeken alapuló ismeretszerzésre összpontosítanak. Alkalmazásuk során a gyerekek lehetőséget kapnak arra, hogy a tanult ismereteket mélyebben rögzítsék, hogy átérezzenek bizonyos nevelési helyzeteket, melyek segítségével a tanított tartalom élőbbé, életközelibbé válik. A drámapedagógia módszereinek alkalmazása ugyanakkor a személyiség fejlesztésében is központi szerepet játszik, felkészíti a résztvevőket a társadalomban való szereplésre. A fentiekből kiindulva a továbbképzés során a drámapedagógia módszereivel ismertetjük meg a résztvevőket, különös tekintettel arra, hogyan tudják hasznosítani a továbbképzésen tapasztaltakat a tanítás során, különböző tantárgyak esetében. A résztvevők játékos foglalkozásokon fognak részt venni, melynek során megtapasztalják a különböző drámajátékok, illetve konvenciók alkalmazásának módját és ezen keresztül előnyeit és hátrányait a tanítás során. A program tartalma:
20 A drámapedagógia fogalma; Dramatikus tevékenységformák; A drámajátékok jellegzetességei és csoportosításuk; Konvenciók fogalma, csoportosításuk; A drámapedagógiai módszerek alkalmazásának személyi és környezeti feltételei; A drámapedagógiai módszerek alkalmazása különböző tantárgyak esetében. 10. KÉTNYELVŰSÉG A kétnyelvűség fogalmának és tartalmi vonásainak ismerete és tudatosítása révén rávezetni a közösséget, hogy a kétnyelvűség segíti a közösség tagjait, hogy a vele együtt élő / vagy a mellette élő más nyelvű közösségek nyelvét és kultúráját megismerje, felismerje a másság értékeit, tisztelje ezek hordozóit. Olyan európai magatartás kialakítására kell törekednünk (a Kárpát-medence mindegyik országában és társadalmaiban), amely megvalósítja a valódi kétnyelvűséget, vagyis az együttélő közösségek mindenike nyelvének jelenlétét, elfogadását a hivatalosságban, az iskolákban és az utcai nyilvánosságban. A program tartalma: Fogalmak tisztázása: egynyelvűség kétnyelvűség; A kétnyelvűség kialakulása és definíciói: a gyermeki kétnyelvűség leggyakoribb típusai: gyermekkori vagy szimultán kétnyelvűség ( öröklött ) kései vagy szekvenciális ( szerzett ) kétnyelvűség, elsődleges, másodlagos, összetett, koordinált és alárendelt,szunnyadó és produktív / receptív kétnyelvűség; A társadalmi kétnyelvűség: őshonos és emingráns közösségek, a kisebbség és többség nyelvtudása, a kódváltás, a nyelvcsere, nyelvvesztés, nyelvhalál, az anyanyelv megőrzése, a nyelvválasztás problémája (tannyelv, kommunikációs helyzetek, a többségi nyelv tanulása és használata); A kétnyelvűség mint eszköz (esély az alkalmazkodásra, kifejezésre, önérvényesítésre);
21 A Kárpát-medencei magyarpárú kétnyelvűség (román - magyar nyelvi érintkezése; német (sváb) - magyar egymásra hatás; cigány - magyar nyelvi érintkezése) attitűdjei. 11. ERDÉLYI MAGYAR IRODALOM Az erdélyi (magyar) irodalom fogalmának, irányzatainak, az összmagyar irodalomban elfoglalt helyének, magyarországi recepciójának számbavétele, értékelése. Fontosnak tartjuk, hogy ráirányítsuk a figyelmet a szomszédos keleti régiók irodalmi kapcsolataira, kölcsönhatására, különösen az országhatárok légiesítésének 21. századi körülményei között. A program tartama: Az Alföld északkeleti része a Szinérváralja - Nagyvárad közötti térség szerepe az irodalmi nyelv kialakulásában, a nyelvújításban. Irodalmi központ provincializmus. A magyar nyelvterület országhatárok általi szétdarabolódásának hatása az irodalmi életre. Új központok formálódása (Erdélyben); az egykori királyság határmenti térségei a régi új központok és irányzatok vonzatában. Szatmár és a Partium sajátos irodalmi - művelődési élete a két világháború közötti időszakban, illetőleg a második világháború után. Az írói - költői sorsok alakulása; az irodalmi központ(ok) elszívó hatása. A transzilvanizmus és dokumentumai (kollektív esztétika az irodalomban). Keresztény - polgári irányzat a két világháború között (szabadságesztétika az irodalomban). Az erdélyi irodalmi avantgárd és dokumentumai. Az erdélyi magyar irodalom recepciója Magyarországon a két világháború között. A 20. század második felében felnőtt erdélyi íróink- költőink útja a 21. századi (egyetemes) magyar irodalomban.
22 12. MULTIKULTURALITÁS A multikulturalitás meghatározása; megnyilvánulási formáinak bemutatása; a multikulturalitás interkulturalitás viszony tisztázása; a multikulturalitás kulturális, filozófiai és elvi-politikai aspektusainak megismertetése a képzés résztvevőivel. A hazai és a nemzetközi szakirodalom hasznosítása a téma felvezetésében; a kulcsfogalmak és tézisek gyakorlása a multikulturalitásról folytatott diskurzusban; az elsajátított ismeretek alkalmazása a gyakorlatban. A program tartalma: Kultúra, civilizáció, nevelés; Interkulturalitás multikulturalitás; A nevelés mint kulturális személyiségformálás; Multikulturális interkulturális nevelés; Az etnikumok közötti kapcsolat természete és formái; Etnokulturális sokféleség, nemzeti és etnikai kisebbség; A multikulturalitás vallási dimenziói; Új globális etika.
23 A képzések tapasztalatai Képzések Magyarországon Az első lépésben a magyarországi szakértők részére szerveztünk képzéseket. Az Erdélyi irodalom és a Kétnyelvűség 8-8 órás volt, míg a Drámapedagógia és a Multikulturalitás 15-15órás volt. Ezeken 32 fő vett részt. A második lépést a továbbadó képzések jelentették. Itt 50 darab 4 órás képzést tartottunk összesen 320 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei pedagógusnak. Köztük többen voltak, akik több képzésen is részt vettek. A képzésen részt vett pedagógusokkal készített interjúk egyértelműen pozitív képet mutatnak. Idézünk néhány véleményt, amelyek tipikusnak mondhatók A képzés tömör és intenzív volt, egyszerre sok információ zúdult ránk, ennek ellenére érdekes és tanulságos volt. A tanár személyisége, szakértelme lenyűgöző. Remélem, lesznek még hasonló továbbképzések. (34 éves, matematika szakos általános iskolai tanárnő) Számomra ez volt a leghasznosabb továbbképzés, amelyen az utóbbi években részt vettem (39 éves tanítónő) Ez egy olyan képzés volt, amit mentorként szeretnék továbbadni. Minden információt, amit kaptam nagyra értékelek. Három képzésen vettem részt, érdekes volt látni a kulturális megközelítést. ((29 éves magyar szakos középiskolai tanár) Romániai képzések A nyolc témában megtartott képezésen összesen 52 fő vett részt. Életkorukat, nemüket és munkahelyük típusát tekintve változatos képet mutatnak:
24 A képzésen résztvevők 10%-a volt férfi, 90%-uk nő. Átlagos életkoruk 36 év (szórás 5,8 év). Az kértük a kollégáktól, hogy egy 10 fokozatú attitűdskálán mondjanak véleményt a képzésekről. (1: legrosszabb, 10: legjobb)
25 Kérdések Középérték Szórás Módusz Az elsajátított ismeretek hasznosíthatósága 9,04 1, A foglalkozás légköre 9,56 0, Az anyag feldolgozási módja, a foglalkozás 9,36 1, strukturálása Milyen mértékben sikerül Önt aktivizálni a 9,18 1, foglalkozásokon? A foglalkozások eredményessége 9,44 0, A foglalkozás milyen mértékben fejlesztette az Ön 8,84 1, személyiségét? A foglalkozások milyen mértékben járultak hozzá 8,98 1, didaktikai kultúrájának fejlesztéséhez? A foglalkozások milyen mértékben járultak hozzá 9,10 1, erkölcsi fejlődéséhez? A tanultakat a mindennapi életben (nemcsak az 8,84 1, iskolában!) tudja-e alkalmazni? A foglalkozások milyen mértékben járultak hozzá 8,35 1, ahhoz, hogy Ön a munkaerőpiacon értékesebb legyen? Milyennek ítéli az oktatók felkészültségét? 9,86 0, A szakma új eredményeivel milyen mértékben tudott itt megismerkedni? 9,28 1, Valamennyi kérdésnél a leggyakoribb értékelés a 10-es volt. A válaszadók véleménye az oktatói felkészülés megítélésénél volt a leginkább egybehangzó (szórás 0,405), 9,86-os átlagos értékkel. A megítélések szerint a képzések ahhoz járultak hozzá legkevésbé, hogy a résztvevők a munkaerőpiacon értékesebbek legyenek (8,35 a középérték).
A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1
A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1 Továbbképzés címe Középiskolai IPR A kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére OM 173/78/2005. A
RészletesebbenA tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése
Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből
RészletesebbenCogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány
Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés
RészletesebbenSzabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea
tanácsadás intézményi folyamat szaktanácsadó IKT fejlesztési folyamat szaktanácsadó Kompetenciaterületi mentorszaktanácsadó Szent László Általános Iskola Óraszám Pedagógusok 90 60 98 szövegértés-szövegalkotás
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenAZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Ferenczné Teleky Éva Igazgató, vezető szaktanácsadó Szolnok Városi Óvodák Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001
RészletesebbenAKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév
A NymE Szakmai Szolgáltató Intézményegysége a következő akkreditált pedagógus továbbképzéseket kínálja az óvodák és iskolák pedagógusai számára a 2013/2014. tanév 1. félévére. Az itt feltüntetett képzéseken
RészletesebbenGYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak
GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR szakirányú továbbképzési szak Képzés célja: A megújuló tanárképzésben a mentortanár képzés célja a pedagógiai kultúra megerősítése, amelynek segítségével a tanárjelöltek nyitottak
RészletesebbenAKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK
AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási
RészletesebbenA pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései
A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol
RészletesebbenA pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztését elősegítő tanártovábbképzés megvalósítása
A pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztését elősegítő tanártovábbképzés megvalósítása 08.26-28. Képzési terület: természetismeret tárgyú továbbképzés Téma: Környezettudatos életmódra nevelés Képzési terület:
RészletesebbenIPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA
IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi
Részletesebben2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
RészletesebbenKözbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás
Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben
RészletesebbenPortfólióvédés március 2. Bajnokné Vincze Orsolya. Pedagógiai előadó Református Pedagógiai Intézet
Portfólióvédés 2018. március 2. Bajnokné Vincze Orsolya Pedagógiai előadó Református Pedagógiai Intézet Hitvallásom Nem változtathatunk azon, ami már megtörtént, de hatást gyakorolhatunk arra, ami most
RészletesebbenTÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA
TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA 30 órás közösségi mezőgazdasági pedagógus-továbbképzéshez zöldségtermesztés,
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenKépzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra
Képzés hatékonyságának növelése felnőttképzést kiegészítő tevékenység Tematikai vázlat - 16 óra A felnőttképzést kiegészítő tevékenység célja:a közfoglalkoztatásból való kivezetés támogatása, a képzés
RészletesebbenHelyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.
2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.
RészletesebbenAkkreditált pedagógus továbbképzések
Akkreditált pedagógus továbbképzések Megnevezés Alapítási engedély száma Óraszám A csapatépítés gyakorlati módszerei a pedagógus munka során 82/105/2012 30 A differenciált tanulásszervezés lehetőségei
RészletesebbenTanári mesterszak Inkluzív nevelés szakképzettség mintatanterve ( 5 féléves, 150 kredit) tanévtől
Tanári mesterszak Inkluzív nevelés szakképzettség mintatanterve ( 5 s, 150 kredit) 2009-2010. tanévtől Inkluzív nevelés diszciplináris mintatanterve (40 kredit) Alapozó törzstárgyak (8 kredit) felelős
RészletesebbenEGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió
EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják
RészletesebbenINNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /
BESZÁMOLÓ A PÁLYÁZAT CÉLJA A gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel, képességekkel rendelkező munkavállalók neveléséhez való hozzájárulás. A társadalmi, gazdasági és technológiai változásokra való
RészletesebbenKompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei
Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható
RészletesebbenKompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/
Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában
RészletesebbenAZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG
Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete
RészletesebbenMiben fejlődne szívesen?
Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
RészletesebbenTanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő
Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,
RészletesebbenSZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3.
SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. félév tanegység: Pedagógiai megfigyelés 1. - Fókuszban a tanuló (kiscsoportos
RészletesebbenA vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban
A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban Közoktatásvezetők V. Országos Konferenciája Pécs, 2010. szeptember 23. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke l_balogh@tigris.unideb.hu
RészletesebbenÉletPÁLYAutak Innovátor mesterpedagógusok fejlesztő tevékenységei. Van helyem melletted? Egy mesterprogram indítékai, céljai és tervei
ÉletPÁLYAutak Innovátor mesterpedagógusok fejlesztő tevékenységei Van helyem melletted? Egy mesterprogram indítékai, céljai és tervei Pethőné Nagy Csilla, 2015. AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE 1. A PROBLÉMA 2. ELŐZMÉNYEK
RészletesebbenKétegyháza KOMP-ra száll
Kétegyháza KOMP-ra száll Fekete Gabriella projektmenedzser Kétegyháza nagyközség Tartalmi-módszertani változás szükségessége Nemzeti alaptanterv Alapdokumentumok OKM Közoktatás-fejlesztési Stratégiája
RészletesebbenAZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Nagy Tamásné óvodavezető Nagykállói Brunszvik Teréz Óvoda Nagykálló Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001
RészletesebbenAKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK
AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási intézmények
RészletesebbenA KÉPZÉS TARTALMA. Gyakorlatvezető mentortanár pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú. továbbképzési szak
A KÉPZÉS TARTALMA Gyakorlatvezető mentortanár pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú Ismeretkörök, tantárgyak továbbképzési szak kötelező ismeretkörének hálóterve (65 kredit) félévek 1. 2. 3. 4.
RészletesebbenMEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!
MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény komplex szolgáltatásainak
RészletesebbenGyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY
Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám
RészletesebbenMilyen modulokat tanítsunk? Dr. Jakab-Szászi Andrea Nagy Márta Milyen modulokat tanítsunk? Márkus Gábor 45 perc
Módszertan Téma Előadó Időtartam Képzés díja, melyhez útiköltség számítandó Kompetenciafejlesztés a hittanoktatásban Dr. Jakab-Szászi Andrea Moduláris tervezés a középiskolai hittanoktatásban avagy: Dr.
RészletesebbenTovábbképzések elégedettségi összesítői
Továbbképzések elégedettségi összesítői A továbbképzés címe Salgótarján - Salgó Hotel 2009. október 9-10-11. 4,85 4,85 4,85 4,69 4,77 4,85 4,85 4,85 4,83 matematika programcsomag az 1_4 évfolyam számára
RészletesebbenArany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője
Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési
RészletesebbenPROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben
PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben Projekt címe: A körmendi Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda
RészletesebbenTovábbképzési tájékoztató 2018.
Együttnevelés: integráció, inklúzió 30 óra Akkreditált pedagógus-továbbképzés Alapítási engedély nyilvántartási száma: 23/145/2015. (e-learning képzés) Továbbképzési tájékoztató 2018. 1 KÉPZÉSI ALAPINFORMÁCIÓK
RészletesebbenA tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33
A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján
RészletesebbenTartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja
Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola
RészletesebbenA HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap
A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon
RészletesebbenTehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /
Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése
RészletesebbenJegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?
Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés
RészletesebbenMosolyt az arcokra! Tanoda
Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek
RészletesebbenSNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.
SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve
Részletesebben8/2013 (I.30.) EMMI rendelet 2. melléklete alapján. Kaposi József 2014
8/2013 (I.30.) EMMI rendelet 2. melléklete alapján Kaposi József 2014 8/2013 (I.30.) EMMI rendelet 2. melléklete alapján A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés
RészletesebbenBihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó
Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és
RészletesebbenINGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN
INGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN RÉSZTVEVŐK SZÁMÁRA Napjainkban egyre nagyobb társadalmi értéket képvisel az önkéntes munka. A mai fiatalok már középiskolai tanulmányaik során a tanterv részeként
RészletesebbenDr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai docens Tantárgyfelelős tanszék kódja
Mentálhigiéné INM 1011L Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 3 Konzultációs óraszám 9 Kollokvium Dr. Pauwlik Zsuzsa főiskolai docens AK Zárthelyi dolgozat írása az előadás és a kötelező irodalom alapján a
RészletesebbenSZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban
SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény
RészletesebbenA tanári mesterképzés portfóliója
A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár
RészletesebbenAZ ISKOLAI TEHETSÉGGONDOZÁS KRITIKUS ELEMEI
AZ ISKOLAI TEHETSÉGGONDOZÁS KRITIKUS ELEMEI HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, 2014. október 1. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke laszlo.balogh@arts.unideb.hu További információk: - www.mateh.hu
RészletesebbenA tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás
A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi
RészletesebbenAZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi
RészletesebbenDolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés
Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN
RészletesebbenPolgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT
Pedagógiai program módosítása Helyi tanterv 63. oldal 1. 2. 64.oldal 3. Az alábbiakkal egészül ki ( kiegészítés aláhúzással különül el ) 1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által
RészletesebbenKULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani
RészletesebbenA projekt rövid áttekintése. 1. Előzmények
A projekt rövid áttekintése 1. Előzmények Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008-ban elkészítette a közoktatási intézményeire vonatkozó esélyegyenlőségi helyzetelemzésen alapuló Esélyegyenlőségi Tervét.
RészletesebbenEGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA
Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 EGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA SÁRI ÉVA Bemutatásra kerülő két képzés címe I. Szakmai megújító képzés középiskolában
RészletesebbenTEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA
TEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA KIEMELKEDŐ KÉPESSÉGŰ PEDAGÓGUSOK, PEDAGÓGIAI TEHETSÉGEK Kovács Edina & Orgoványi- Gajdos Judit A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE Tehetséges pedagógus: Tehetség Akadémiai Pedagógiai
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK I.félév. Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Vassné Dr Figula Erika főiskolai tanár
2016-2017. 1I.félév Az erőszak pszichológiai kérdései CGB 1309 Meghirdetés féléve 6. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 Tantárgyfelelős neve és beosztása A gyakorlati jegy teljesítésének feltétele a
RészletesebbenELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS
ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS Az együttnevelés eredményei a többségi intézmények szemszögébıl, avagy miért van szükségünk az Egységes Módszertani Intézményekre? Készítette: Lırincsikné Kovács Olga
RészletesebbenÖNKONET Kft. Kecskeméti Regionális. Közoktatási, Továbbképzési és Szakértői Iroda. 6000 Kecskemét, Szövetség tér 5. E-mail cím: info@onkonet.
ÖNKONET Kft. Kecskeméti Regionális Közoktatási, Továbbképzési és Szakértői Iroda 6000 Kecskemét, Szövetség tér 5. E-mail cím: info@onkonet.hu Irodavezető: Dr. Szécsi Gábor Telefon: 30/915-9915 1 / 12 Az
Részletesebben1. Helyzetelemzés: INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSI TERV Budenz József Általános Iskola és Gimnázium 1021 Budapest, Budenz u
Budenz József Általános Iskola és Gimnázium 1021 Budapest, Budenz u. 20-22. 1. Helyzetelemzés: Iskolánk jogutódja az 1897-ben alapított Labanc utcai iskolának, 1984 óta működik az új épületben is. 1996
RészletesebbenPedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei
Pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzés megnevezése: Pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési szak 2. A szakképzettség oklevélben
RészletesebbenSajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért!
Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/1. 2010. október 28. Pályázó: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Projekt menedzser: Bukovszki Andrásné
RészletesebbenÉvfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat
RészletesebbenPANGEA ERASMUS+ KA2 PROJEKT ANDRÁSSY GYÖRGY KATOLIKUS KÖZGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLA EGER
PANGEA ERASMUS+ KA2 PROJEKT ANDRÁSSY GYÖRGY KATOLIKUS KÖZGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLA EGER AZ ANDRÁSSY KATOLIKUS KÖZGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLA NEMZETKÖZIESÍTÉSI TÖREKVÉSEI - Miért volt indokolt iskolánkban a nemzetközi
RészletesebbenÖnálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/
Kiskırös 2010 Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/ óvoda, általános iskola, fejlesztı iskola speciális és készségfejlesztı
RészletesebbenÁltalános rehabilitációs ismeretek
Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje
RészletesebbenFOGADUNK? VAGY BEFOGADUNK? Inkluzív nevelés a Pöttyös oviban
FOGADUNK? VAGY BEFOGADUNK? Inkluzív nevelés a Pöttyös oviban SZVÓ Szakmai Nap 2017.03.28. Készítette: Bencsik Mária tagintézmény vezető Az integráció integrálás, fogadás : a Magyar értelmező kéziszótár
RészletesebbenSzent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...
RészletesebbenTájékoztató a Motiváció Oktatási Egyesület képzéseiről
Tájékoztató a Motiváció Oktatási Egyesület képzéseiről Képzés címe Olvasáskultúra- és szövegértés-fejlesztés Társadalmi integráció és méltányos oktatás az együttnevelés támogatásának lehetőségei Olvasáskultúra-
RészletesebbenVarga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu
Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi
RészletesebbenA nevelés-oktatás tervezése I.
A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai
RészletesebbenAz egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények
HELYI TANTERV Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények A különböző tantervek bevezetési ütemezése Az osítása
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMALAP. 1. A meghirdető oktató neve, beosztása: Dr. Wirth Lajos, főiskolai docens
1. A meghirdető oktató neve, beosztása: Dr. Wirth Lajos, főiskolai docens 2. A téma kidolgozására javasolt szak(ok), szakirány(ok): tanító 3. A téma címe: A savas csapadék és ülepedés vizsgálata környezetismeret
RészletesebbenTANÁRI KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK (NA) A TANÁRI KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK kredit alapú mintatanterve a 2002/2003-as tanévtől
A TANÁRI KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK kredit alapú mintatanterve a 2002/2003-as tanévtől Kötelező (A típusú) tantárgyak: pszichológia, pedagógia. Teljesítendő 16 kredit. Tantárgy Kód Órasz. ea. Gyak. szk.
Részletesebben2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 3. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
RészletesebbenUjjé! Hallok, látok, beszélek Az élménnyel szerzett tudás a motiváció növelésében
Ujjé! Hallok, látok, beszélek Az élménnyel szerzett tudás a motiváció növelésében előadó: Kulcsár Marianna Hírös Agóra Ifjúsági Otthon 2017. november 11. Kecskemét Mottó: indulj el, ahogy vagy. Használd,
RészletesebbenAZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN
A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna
RészletesebbenFejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált
RészletesebbenTÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat
TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen
RészletesebbenBESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL
BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0
RészletesebbenMultikulturális nevelés Inkluzív nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Az iskolával szembeni társadalmi igények A tudásközvetítő funkció A szocializációs funkció A társadalmi integrációs (ezen belül a mobilitási)
RészletesebbenTanfelügyeleti ellenőrzés eredménye
Tanfelügyeleti ellenőrzés eredménye 1. Pedagógiai folyamatok Az intézmény stratégiai dokumentumai összhangban vannak az oktatáspolitikai célokkal, aktualizálásuk azonban szükséges a jogszabályoknak való
RészletesebbenHEVES MEGYEI TIOK MUNKÁJA, ELÉRT EREDMÉNYEI
HEVES MEGYEI TIOK MUNKÁJA, ELÉRT EREDMÉNYEI Célkitűzés A tanulók képességeit olyan szintre fejleszteni, amelyek eredményesen szolgálják az élethosszig tartó tanulás folyamatát, valamint növelik a munkaerő-piaci
RészletesebbenINNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS
INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK LÉTESÍTÉSÉNEK ÉS INDÍTÁSÁNAK CÉLJA: Olyan szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott
RészletesebbenA gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE Készítette: Kozmer Imre Gyula
A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE 2017-2019 Készítette: Kozmer Imre Gyula intézményvezető mesterpedagógus-aspiráns 2016 Befogadó
RészletesebbenNEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA VARGA ATTILA Nevelési-oktatási programok fejlesztése
Részletesebben1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz
1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás
RészletesebbenTámogatás mértéke: ,- Ft, Önrész: szervezés, helyszín biztosítása, ,- Ft
Eredmények Pályázattal megvalósított programjaink 1999. Szülőcsoport Célja a sérült gyermekek szüleinek előadássorozat tartása a gyermekük fejlesztéséhez. Időtartam: 1999.10.01.-2000.05.31. Eredmény: 9
Részletesebben