KOB I. -12/2006. SZAKDOLGOZAT. Bérdi Katalin Tímea. Pécs

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KOB I. -12/2006. SZAKDOLGOZAT. Bérdi Katalin Tímea. Pécs"

Átírás

1 KOB I. -12/2006. SZAKDOLGOZAT Bérdi Katalin Tímea Pécs

2 Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Környezetmérnöki Tanszék A Paksi Atomerőmű Zrt. hűtővizének hatása a Duna élővilágára és vízminőségére

3 Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT. BEMUTATÁSA Felépítése Az atomerőmű létesítményei A villamos energiatermelő folyamatot segítő tevékenységek Az erőmű hűtővízrendszere és a hűtővízellátás létesítményei A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETI HATÁSAI Radioaktivitás Országhatáron átnyúló hatások kérdése Vízminőség A Paksi Atomerőmű környezetének élővilága Levegőminőség HŐTERHELÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ DUNAI SZAKASZÁN A hőszennyezésről általában Káros hatások Előnyös hatások A paksi atomerőmű hőterhelése A hőterhelés szabályozása Kapcsolódó jogszabályok összefoglalása A felszíni vizek védelmének szabályozása Felszín alatti vizek védelmének szabályozása A Víz Keretirányelv főbb rendelkezései A vízi élővilág megengedhető hőtűrése A bakterioplankton hőtűrőképessége A hőmérséklet hatása a fitoplankton oxigéntermelésére és faji összetételére A zooplankton hőtűrőképességének vizsgálata

4 4.5.4 A makrozoobenton hőtűrőképessége A gyakoribb dunai halfajok hőtűrőképessége A halfauna faji összetételének vizsgálata a paksi Duna-szakaszon A hőterhelés hatása A hőterhelés hatásterülete MEDERSZONDÁK, MONITORING Vízvizsgálatok, helyszíni mérések Vízminőségi vizsgálatok leírása, minősítési elvek Vízkémia Melegvíz-csatorna, kémiai vizsgálatok Fizikai-kémiai jellemzők, vizsgálatok eredményei (felszíni víz) MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁS FELHASZNÁLT IRODALOM MELLÉKLETEK

5 ELŐSZÓ Ezúton szeretnék köszönetet nyilvánítani tanáromnak, dr. Fekete Jenő Györgynek és külső konzulensemnek, Fink Gábornak, akik szakmai tudásukkal és hozzáértésükkel segítették a munkámat, hogy a szakdolgozatom megfelelő színvonalú lehessen. Külön köszönet illeti a Paksi Atomerőmű Zrt. Környezetvédelmi Osztályán dolgozó környezetvédelmi csoport tagjait, akik szintén hozzájárultak a dolgozatom kiteljesedéséhez. 5

6 1 BEVEZETÉS A Paksi Atomerőmű Zrt. már középiskolás korom óta felkeltette az érdeklődésemet, hiszen ez a létesítmény hazánk egyetlen atomerőműve, melytől lakhelyem csupán 5 km-re található. Már abban az időben is gyakran látogattam, mivel a szakmai gyakorlataimat ott teljesítettem minden évben, majd főiskolai éveim során is az erőművet választottam eme feladat véghezviteléhez. Így egyértelművé vált az is, hogy a szakdolgozatomat egy ottani egyedi témából választom ki. Nyári szakmai gyakorlataimat a Környezetvédelmi Csoportnál (ma már Környezetvédelmi Osztály) töltöttem, ahol sokrétű és érdekes témákat fedeztem fel, rengeteg új információval lettem gazdagabb, míg eldöntöttem, hogy a szakdolgozatomban a Paksi Atomerőműnek a Dunára kifejtett hőterhelésével foglalkozom részletesen. Dolgozatom kiterjed az élő és az élettelen környezeti elemekre, a vízminőségi változásokra, valamint ezek meghatározását leíró mérésekre. Volt lehetőségem és alkalmam arra, hogy méréseket végezzek terepen és laborban egyaránt, ami nagy segítséget nyújtott ahhoz, hogy a választott témát a gyakorlati oldaláról is megismerhessem. Számomra a Duna gyermekkorom óta fontos szerepet tölt be, mind kirándulás, horgászat vagy séta szempontjából, ezért is tartom fontosnak részletesen feltérképezni a paksi szakaszt érő hatásokat, ami az erőmű hűtővizének Dunába való visszabocsátásából adódik. Mindezek előtt az első fejezetben bemutatom az erőmű technológiai folyamatait, soron követve egyes lépéseket, amelyek a témához kapcsolódnak és tájékoztatást nyújtanak, az atomerőmű felépítését, működését és hatásait röviden. Céljaim között szerepel többek között a Duna paksi szakaszán a vízi élővilág hőtűrésének bemutatása különösképp a halfaunára, kagylókra, csigákra és algákra vonatkozóan, és a vízminőségi paraméterek mérése, leírása. 6

7 Az ipar által használt víz legnagyobb része hűtési célt szolgál. Sokáig a kiengedett melegvizet nem tekintették minőségrontásnak, mert a bekövetkezett változás fizikai és nem kémiai természetű. A vízvisszaforgatás egyre növekvő szükségessége, valamint a tározás hatására megváltozott hőmérsékleti tartomány a felszíni vizek hőszennyezését akut problémává tette és a jelenleg működő és tervezett atomerőművek nagy hűtővíz igénye miatt a hőszennyezés világszerte növekvő tendenciát mutat. A hőszennyezés potenciálisan a legkritikusabb vízszennyező hatások közé tartozik. A népesség növekedésével, az ipari termelés volumenével egyre növekszik a szennyvízkibocsátás mértéke, de amíg a szennyvizeket kellő mértékben tisztítva a BOI, a toxikus komponensek mennyisége csökkenthető, a hőszennyezés monoton növekedést mutat. Az erőművek, különösen a nukleáris fűtőanyaggal működők egyre nagyobbak lesznek és a nagy hőtartalmú használt vizek hűtése a szükséges és előírt szennyvíztisztítási módszerekhez fog tartozni. [1] 7

8 2 A PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT. BEMUTATÁSA Az atomerőmű négy VVER-440 típusú blokkja 1983 és 1987 között kezdte meg az energiatermelést, és azóta az erőmű tervszerűen, folyamatosan üzemel. A telephely kiválasztásához számos (köztük környezetvédelmi) szempontot is vizsgáltak, többek között az országon belüli elhelyezkedést, a népsűrűséget, a földtani viszonyokat, a közlekedési és hűtővíz-ellátási lehetőségeket. A négy számításba vett helyszín (Bogyiszló, Dusnok, Paks és Solt) közül az atomerőmű végül Paks közigazgatási területén, a településtől dél-délkeletre, a Duna partján létesült. Az atomerőmű a hazai villamosenergia-termelés közel 40%-át adja, így hazánk energiagazdálkodásának meghatározó szereplője. Az atomerőmű 4 db nyomottvizes, vízhűtésű reaktorral került megvalósításra. A reaktorblokkok páronként ikerépítésű épületben találhatók. Jelenleg minden blokk üzemel. Az atomenergia felhasználása a hagyományos fosszilis (szén, olaj földgáz) tüzelőanyagokra épülő energiatermelési módokhoz képest jelentősen környezetkímélő. Ennek oka, hogy az atomerőmű nem bocsát ki sem üvegházhatást erősítő gázokat, sem más hagyományos környezetkárosító anyagot. Amennyiben a paksi energiatermelést például korszerű széntüzelésű erőművel helyettesítenék, akkor egy év alatt csak széndioxid gázból 10 millió tonna kerülne a légkörbe, ugyanakkor elfogyna közel annyi oxigénmennyiség, amennyit a magyar erdők ugyanennyi idő alatt előállítanak. A paksi blokkok működése így lehetővé teszi a nemzetközi egyezményekben vállalt magyar környezetvédelmi kötelezettségek teljesítését is. Jelentősen felértékeli a paksi erőmű súlyát és szerepét a környezetszennyező magyar erőművek kötelező leállítása, valamint az árambehozatalt korlátozó kismértékű szabad távvezeték-kapacitás és a hagyományos energiahordozók beszerzésének problémái. Az között végrehajtott biztonságnövelő intézkedések (BNI) program eredményeként a paksi blokkok biztonsági színvonala megegyezik a hasonló korú nyugati atomerőművek biztonsági színvonalával. Az eredeti 440 MW villamos teljesítmény a turbina átalakítás, a szekunder köri rekonstrukció révén, a hatásfoknövelésnek köszönhetően fokozatosan 470 MW lett. A további hatékonyságnövelés a reaktor hőteljesítményének emelésével lehetséges, amit a nemzetközi tapasztalatok is megvalósíthatónak mutattak. A körültekintő megalapozó munka és a sokrétű átalakítások révén az atomerőmű négy blokkjának névleges teljesítménye 2009-től 500 MW. 8

9 A 8% reaktor hőteljesítmény-növelés a primerköri hőhordozó kb. 5 C-os felmelegedését jelenti, ami alapvetően az alábbi forrásokból érhető el: primerköri nyomásszabályozás javítása; zónaellenőrző rendszer rekonstrukciója; módosított, új típusú üzemanyag bevezetése. Az atomerőmű biztonságos üzemeltetése érdekében a műszaki paraméterek folyamatos ellenőrzése, mérése folyik. A mérési pontosság növelése felhasználható a teljesítménynöveléshez.[6] 2.1 Felépítése Az erőmű felépítését a 2.1. ábra szemlélteti. A nyomottvizes atomreaktor a könnyűvizes típushoz tartozik: moderátora és hűtőközege egyaránt könnyűvíz (H 2 O). Az ábrán látható, hogy a víz két zárt, egymástól teljesen elválasztott körben kering. A primer körben a vizet nagyon nagy nyomáson tartják ( bar), emiatt az még a magas üzemi hőmérsékleten ( ºC) sem forr fel. (A magas primerköri nyomásról kapta a típus a nevét.) Az állandó nyomást a nyomástartó edény (térfogatkompenzátor) biztosítja. (Ha a primer körben a nyomás lecsökken, a térfogatkompenzátorban levő villamos fűtőtestekkel melegítik a vizet, ezáltal növelve a nyomást. Nyomásnövekedés esetén pedig a már lehűlt hűtővízből fecskendeznek be a térfogatkompenzátorba, aminek a felső részében gőz van, melynek nyomása így lecsökken.) A primerköri víz az ún. gőzfejlesztő kis átmérőjű csöveiben átadja hőjét a szekunderkör vizének, azaz lehűl, majd alacsonyabb hőmérsékleten jut vissza a reaktorba.[2] A szekunderkörben levő víz nyomása sokkal alacsonyabb (40-60 bar), mint a primerkörben lévőé, emiatt a gőzfejlesztőben a felmelegedett víz felforr. Innen kerül (cseppleválasztás után) a gőz a nagynyomású, majd a kisnyomású turbinára. A turbinából kilépő gőz a kondenzátorban cseppfolyósodik, ahonnan előmelegítés után újra a gőzfejlesztőbe kerül. 9

10 A primer és a szekunder kör vize nem keveredik egymással! A gőzfejlesztőben is csöveken keresztül adódik át a primer oldal hője. Így elérhető, hogy a hűtőközegbe került radioaktív anyagok a primer körben maradjanak, és ne kerülhessenek a turbinába és a kondenzátorba. Ez egy újabb védőgát a radioaktív szennyeződések kijutása ellen. A nyomottvizes reaktorokban az üzemanyag általában alacsonyan (3-4%) dúsított urán-dioxid, néha urán-plutónium-oxid keverék (ún. MOX). A nyomottvizes a legelterjedtebb reaktortípus: a világon jelenleg üzemelő atomreaktorok összteljesítményének mintegy 60%-át adják. A paksi atomerőműben alkalmazott reaktorok is ehhez a típushoz tartoznak. [8] 2.1. ábra A paksi atomerőmű technológiai sémája [8] 1 Reaktortartály 2 Gőzfejlesztő 3 Átrakógép 4 Pihentető medence 5 Biológiai védelem 6 Kiegészítő tápvízrendszer 7 Reaktor 8 Lokalizációs torony 9 Buborékoltató tálcák 10 Légcsapda 11 Szellőző 12 Turbina 13 Kondenzátor 14 Turbinaház 15 Gáztalanítós tápvíztartály 16 Előmelegítő 17 Turbinacsarnok daruja 18 Szabályzó és műszer helyiségek 10

11 2.2 Az atomerőmű létesítményei A technológiai folyamat legfontosabb üzemi létesítményei (ld fotó): Üzemi főépületek (A két főépület az energiatermelés technológia központja. Páronként foglalják magukba a reaktorokat, a primerkört és szekunderkört, és az ezekhez tartozó létesítményeket, berendezéseket. A speciálisan kialakított épületeknek teherviselő, biológiai védelmi és határoló funkciói egyaránt vannak.) Segédépületek (A víztisztító berendezésekben és az ellenőrzött zóna területén keletkező radioaktív szennyezett hulladékok tárolóinak, valamint a hulladékok kezelésével kapcsolatos technológiai rendszerek befogadására szolgálnak.) Dízelgenerátor épület (Az erőmű biztonsági villamos betáplálásának biztosítására szolgáló dízel-generátorokat fogadja be.) Egészségügyi-laboratóriumi épület (A két üzemi főépület között az öltözők és a munka-helyek közötti személyforgalom, valamint a mosodák, a laboratóriumok könnyű teherforgalma bonyolódik itt. Az összetett rendeltetésű létesítmény zsilip szerepét tölti be az ellenőrzött zóna és az üzemi terület között.) 2.1. fotó A technológiai létesítmények [7] Vegyi- és pótvízelőkészítő (Az erőmű üzemeltetéséhez szükséges sótalan víz, valamint a primer és szekunderköri vegyszerszükségletét biztosító technológiai- és kiszolgáló rendszerek elhelyezésére szolgál.) Szellőzőkémények (Feladatuk az erőmű primerköri helyiségeiből a szellőző rendszerek által továbbított szűrt levegő kibocsátása.) Vízkivétel és használtvíz visszavezetés létesítményei (Az erőmű hűtővizének kiemelését, majd a felmelegedett technológiai vizek befogadóba engedését szolgálják.)[7] 11

12 2.3 A villamos energiatermelő folyamatot segítő tevékenységek Az előzőekben ismertettem az atomerőmű működési elvét, főbb építményeit. Jelen pontban a villamosenergia-termelésben elengedhetetlen kapcsolódó tevékenységeket mutatom be, melyek a következők: Radioaktív hulladékok kezelése és tárolása Az atomerőműből - tervezett és ellenőrzött módon az előírt korlátokat betartva - radioaktív izotópok kerülnek ki a környezetbe a melegvíz-csatornán és a szellőzőkéményen keresztül, valamint a normál üzemeltetés, karbantartás során radioaktív hulladékok keletkeznek. Az atomerőmű ellenőrzött zónáján belül minden hulladékot radioaktívnak tekintenek, amíg méréssel meg nem győződnek az ellenkezőjéről. A keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív szilárd hulladékokat feldolgozzák (válogatják, tömörítik, az iszapokat szilárdítják). Ezek után - a végleges tároló megépítéséig - átmeneti tárolásuk az erőmű fő- és segédépületeiben történik. A keletkező hulladékvizeket ellenőrzőtartályokban gyűjtik, és kibocsátásukat minden esetben szigorú kémiai és radiológiai minősítés előzi meg. A kibocsáthatónak minősített vizek az ellenőrző tartályokból, a kibocsátási határértékek betartásával a melegvíz csatornán keresztül a Dunába, mint befogadóba kerülnek. A folyékony hulladéktároló tartálypark bővítését a Paksi Atomerőmű Zrt. már megindította. Ez a bővítés a térfogatcsökkentő technológiák üzembevételével valószínűleg elegendő a meghosszabbított üzemidőre is. A légnemű kibocsátásokat kezelő rendszerek feladata a szellőztető rendszerek által elszívott, illetve a technológiai lefúvatásokból származó levegő megtisztítása. A tisztítás aeroszol és jód szűrőkkel történik, majd a blokkokból 100 m, az egészségügyi-laboratóriumi épületből 30 m magas kéményen keresztül kerülnek a levegőkörnyezetbe. A légnemű kibocsátás a mérések szerint, a korlátozás alá eső komponensek tekintetében, az éves kibocsátási korlát %-ában kifejezve nem érte el a 0,1-0,7%-ot. 12

13 Veszélyes anyagok tárolása és kezelése Az atomerőműben folyó munkákhoz jelentős mennyiségben használnak különböző vegyi anyagokat. E tevékenységek a dízel gépházban, nitrogén- és hidrogénüzemben, a gázpalacktárolóban, a vegyszerlefejtő üzemben és a vízelőkészítő üzemben történnek. Az itt használt anyagok tárolása, felhasználása és keletkezett hulladékok ártalmatlanítása előírásszerűen, ellenőrzötten történik az atomerőműben. A szükséges mennyiségben tárolt anyagok, a tároló és a reaktorépületek távolságára való tekintettel az erőműre potenciálisan nem veszélyesek. Vízellátás Az erőmű vízellátása alapvetően a Dunából, kisebb részben mélyfúrású kutakból (ivóvízellátás) és partiszűrésű kutakból (tűzi víz) történik. A m 3 /s hűtő és technológiai vizet a Dunából veszik ki. Ez a mennyiség a Duna legkisebb vízhozamának kb. 12,5 %-a, átlagos vízhozamának nem egészen 5 %-a. A kivett víz mennyisége tartósan alatta maradt az engedélyezettnek. A szociális vízfogyasztás éves mennyisége kb m 3, az ivóvízellátást a Csámpai Vízmű biztosítja. Vízelvezetés Az atomerőmű elválasztó rendszerű csatornahálózata külön kommunális, és külön ipari szennyvíz hálózattal rendelkezik. A kommunális szennyvízrendszer a szociális létesítmények szennyvizeit és az egészségügyi-laboratóriumi épület használatából keletkező szennyvizeket gyűjti. A szennyvíztelep az erőművi blokkoktól keletre épült meg, 2 db műtárgysorból áll. Kapacitása m 3 /nap. Technológia a totáloxidációs, eleveniszapos teljes biológiai tisztítás. A kikerülő fölös iszap - sűrítés után - iszapszikkasztó ágyra kerül, víztelenítés céljából. Az ipari szennyvízrendszer gyűjti a nem kommunális eredetű, a technológiából keletkező hulladék- és olajos-vizeket. Ezek a hulladékvizek az ipari zagytérre kerülnek. Itt található 4 db m 3 -es meszes hulladékvíz medence, 1 db vegyszeres hulladékvíz medence és 1 db m 3 -es olajos hulladékvíz medence. A tisztított víz túlfolyón keresztül gravitációs úton távozik a melegvíz-csatornába. [7] 13

14 2.4 Az erőmű hűtővízrendszere és a hűtővízellátás létesítményei Az atomerőműben három fontos hűtővízrendszer található: kondenzátor hűtővízrendszer biztonsági hűtővízrendszer technológiai hűtővízrendszer A továbbiakban a hűtővízellátás létesítményeit ismertetem: Uszadékfogó műtárgy: az uszadékfogó a hidegvíz-csatorna torkolatában 14 db úszótagra erősített nyitható gereb szakasz, ami a felszíni uszadékot fogja meg. Hajózás esetén az úszótagok nyitását, ill. eltávolítását kishajóval végzik. Hidegvíz-csatorna: a Dunából a víz nyíltfelszínű, burkolt oldalú, földmedrű csatornán jut a vízkivételi műhöz. A hidegvíz-csatorna maximális kapacitása 220 m 3 /s; a Duna vízhozama 900 és m 3 /s között változik. A csatorna hossza kb m. A csatorna eljegesedésének elkerülése érdekében a melegvíz-csatornából két helyen lehetséges melegvíz visszakeverés, s a hidegvíz-csatorna vizének 0 ºC felett történő tartása. A hidegvíz-csatorna mind a négy blokkra közös. Vízkivételi mű: feladata az erőművi technológiákhoz szükséges vízmennyiség kiemelése a Dunából, tárolása és a fogyasztókhoz való eljuttatása. Zárt szelvényű vasbeton melegvíz-csatorna: a főépülettől a szinttartó bukóig terjed a PA Zrt. által a felhasznált hűtővíz visszavezetését biztosítja a nyíltszelvényű melegvízcsatornába Melegvíz-csatorna és torkolati energiatörő műtárgy: a melegvíz-csatornába kerülnek bevezetésre a kondenzátorok használt hűtővize, a biztonsági és technológiai hűtővízrendszer használt hűtővizei, a Duna-víz sótalanítása, illetve előlágyítása során keletkező hulladékvizek, valamint az egyéb technológiai hulladékvizek. A melegvíz Dunába történő bevezetésénél energiatörő műtárgy létesült. Az energiatörő műtárgy szűkítőszelvényből, surrantóból és az energianyelő vízládákból áll (ld fotó). 14

15 Néhány adat az erőmű ví zforgalmáról (2009. évi adatok): Dunából kiemelt víz mennyisége: m 3 Keletkezett kommunális szennyvíz mennyisége: m 3 Meszes hulladékvíz mennyiség: m 3 Vegyszeres hulladékvíz mennyiség: m 3 Felhasznált nyersvíz: m 3 Domboriba átadott víz mennyisége: m 3 Talajvízszint észlelő kutak száma: 112 db Talajvíz megfigyelő kutak száma: 52 db Ivóvíz kitermelés: m 3 Partiszűrésű vízkitermelés: m évi vízforgalmi adatok: Dunából kiemelt víz mennyisége: 2, milliárd m 3 Keletkezett kommunális szennyvíz mennyisége: m 3 Meszes hulladékvíz mennyiség: m 3 Vegyszeres hulladékvíz mennyiség: m 3 Felhasznált nyersvíz: m 3 Domboriba átadott víz mennyisége: m 3 Talajvízszint észlelő kutak száma: 112 db Talajvíz megfigyelő kutak száma: 52 db Ivóvíz kitermelés: m 3 Partiszűrésű vízkitermelés: m 3 15

16 3 A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETI HATÁSAI Ebben a fejezetben említést teszek a környezetet érő hatásokról dióhéjban, és külön részben elemzem a dolgozatom fő témáját, a hőterhelést a Duna paksi szakaszán. 3.1 Radioaktivitás Az atomerőmű környezetében ben alapszint felmérést végeztek, mely kiterjedt a levegőre, a kihullásra, a talajra, a talajvízre, a Duna vízre és üledékre, a növényzetre, halra és tej mintára, valamint a dózisteljesítmény mérésére. A vizsgálatok módszere közel azonos volt a jelenleg működő környezet-ellenőrzési rendszerrel, így az erőmű létesítése előtti és a jelenlegi adatok összehasonlíthatók. Az alapszint felmérés eredménye megegyezett a várttal, azaz kiemelkedő koncentrációk nem voltak tapasztalhatók. Az atomerőmű működése közben a légtérbe és a Dunába bocsát ki radioaktívan szennyezett anyagokat, melynek mennyiségét igen szigorú hatósági korlátok szabályozzák. A mérések alapján tehető legfontosabb megállapítás az, hogy az atomerőmű minden vonatkozásban betartotta a hatósági korlátokat, a folyékony kibocsátással távozó trícium (H 3 ) mennyiségén kívül igen nagy tartalékkal. [7] 3.2 Országhatáron átnyúló hatások kérdése Hőkibocsátás a Dunába A korábbi hőterheléssel kapcsolatos becslések azt feltételezték, hogy a hőcsóva a beömléstől számítva akár km-re is értékelhetően befolyásolja a vízhőmérsékletet. Ez feltételezte volna a 94 km-re található országhatáron a kimutathatóságot. Az elmúlt években végzett termovíziós légifelvételek és helyszíni hőmérséklet mérések alapján megállapították, hogy a melegvíz-csóva hatása a beömlés alatt kb. 30 km-rel még mérhető, de már csak minimális mértékben. A Sió betorkolása alatt az áramlási viszonyok megváltozása, a keveredés, stb. miatt a már amúgy is kimutathatósági szint határán lévő hőmérséklet-többlet a vizsgálataink szerint már belesimul a természetes háttérbe. A hatásviselőket (lásd pl. vízi élővilág) is érő hatások azonban e területen jóval belül maradnak, méréseink szerint csak a melegvíz-csatorna alatti néhány km-es folyószakaszon ismerhetők fel. Így a hőterhelés miatt országhatáron átterjedő jelentős hatással nem kell számolnunk.[2] 16

17 3.3 Vízminőség Az erőmű környezeti hatásai a Dunában a vízkivételből, és a használt vizek (hagyományos és radioaktív szennyezőanyagokkal terhelt ipari víz, tisztított kommunális szennyvíz, hőterhelés) kibocsátásából adódhat. Ez mederváltozással, vízminőségi változással és az ökológiai állapot módosulásával jár. A Duna vízminősége jelenleg Paks térségében az oxigénforgalom mutatói és a szerves anyag tartalom alapján az I-II., a növényitápanyag-tartalma alapján pedig II-III. vízminőségi osztályba tartozik. Az erőmű alatti mintavételi helyeken (Fajsz, Baja, Mohács, Hercegszántó) általában nem rosszabb a víz minősége, mint a felette lévőnél (Dunaföldvár). Az atomerőmű használtvíz kibocsátása tehát nem változtatja meg a Duna vízminőségének osztályba sorolását. Az erőmű hatására a vízminőség tehát számottevően nem változik. Az ún. rutin vízkémiai vizsgálatok mellett olyan mutatók vizsgálatát is elvégeznek, amelyekkel az atomerőmű felmelegedett hűtővizének egyéb esetleges hatásai is kimutathatók. A szerves mikroszennyezők vizsgálati eredményei szerint a vízminták összes ásványolaj eredetű aromás szénhidrogén analízise a Duna vizének megfelelő tisztaságát mutatta. Az üledékminták szennyeződése szintén elfogadható határon belül volt, egy minta kivételével, melynél a mért érték egyszeri szennyeződésre utalt. A Duna vizében a poliaromás szénhidrogének (PAH) és a poliklórozott bifenilek (PCB) mennyisége az átlagos Duna-szennyeződésnek megfelelő szintet mutatta. Gázolaj szennyeződés maradványok, valamint égéstermékek nyomai kimutathatók, bár ezek kis koncentrációban vannak jelen. Ezek közül a legnagyobb koncentrációban jelen lévő szennyezőanyagok jellemzően fűtésből és a közlekedésből, tehát nem az erőmű tevékenységéből származnak. Az üledékben a szennyezés mértéke szintén az átlagos Duna-szennyezés szintjének felel meg, bár valamivel nagyobbak az értékek az átlagnál. A melegvíz-csatorna torkolati energiatörő műtárgyában kialakított V4 mintavételi hely szolgál mind a hatósági, mind az önkontroll mintázás biztosítására. A V4 mintavételi hely a Dunába vezetett összes használt víz és a tisztított szennyvíz együttesének (eredőjének) minőségét reprezentálja. 17

18 Ezen a mintavételi helyen a használt víz és a szennyvíz minőségét jellemző komponensek koncentrációja nem lépheti túl a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 2. sz. mellékletének általános védettségi kategória befogadóira előírt határértékeket. Erre a pontra vonatkozó határértékeket a következő táblázat ismerteti: Szennyezőanyag Mértékegység Határérték Határérték jellege ph 6-9,5 területi Dikromáros oxigénfogyasztás KOI K Biokémiai oxigénigény BOI 5 mg/l 150 területi mg/l 50 területi Szerves oldószer extrakt mg/l 10 területi Összes lebegőanyag mg/l 200 területi Összes nitrogén N összes Összes foszfor P összes Ammónia-ammóniumnitrogén mg/l 55 területi mg/l 10 területi mg/l 20 területi Összes vas mg/l 20 területi Összes réz mg/l 2 területi Összes mangán mg/l 5 területi Összes ezüst mg/l 0,1 területi Összes higany mg/l 0,01 területi Összes cink mg/l 5 területi Összes kadmium mg/l 0,05 területi 3.1. táblázat [9] A célzott vizsgálatok tehát azt mutatják, hogy az atomerőmű használt vizeinek hatása a hossz-szelvény mentén a vízhőmérséklet, az oxigénmutatók, valamint egyes mikroszennyezők, olaj és háztartási szennyvízre jellemző komponensek tekintetében volt kimutatható. 18

19 3.3.1 A Paksi Atomerőmű környezetének élővilága A Paksi Atomerőmű, mint kiterjedt telephellyel rendelkező ipari létesítmény viszonylag nagy teret kíván. Létrejötte jelentősen átalakította a szűkebb környéket, így befolyással volt/van annak élővilágára is. Az építkezés megkezdése előtt mind a telephelyen, mind a lakótelep helyén nem természetes vegetáció, hanem nagyrészt szántó és szőlőültetvény volt. Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel, bokorfüzesekkel és iszap-növényzettel mozaikos, tájképileg is hangulatos részei azonban még ma is felidézik a régmúlt vegetációjának képét. [7] 3.1. fotó Duna ártér az erőmű mellett 3.2. fotó Erőmű halastavak 19

20 3.3. fotó Kagylók, mint indikátorfajok 3.4 Levegőminőség Paks térsége már az atomerőmű létesítése előtti időszakban is az ország tiszta levegőjű területei közé tartozott. A vizsgált hagyományos szennyezőanyagok (kéndioxid és nitrogén-dioxid) koncentrációi a város területén mindössze a háttérszennyezettség 2,5-4 szeresét érték el. Ennek oka, hogy a környéken sem jelentős térségi, sem jelentős helyi hatású szennyezőforrás nem található. A településen a közlekedés és az ipar légszennyező hatása is csekély volt, így a fő szennyezőforrás a település fűtése. Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései szerint a Paks környéki háttérszennyezettség az atomerőmű működése alatti időszakban is csak mérsékelt, a jogszabályban meghatározott zónabeosztás szerint a legkevésbé terhelt területek közé tartozott. A szennyezettség növekedése csak nitrogén-dioxid tekintetében jelentős az erőmű létesítése előtti állapothoz képest, mely a fő szennyezővé váló közlekedésre utal. A térség levegőjének mérsékelt terhelését a helyszínen, az atomerőmű közvetlen környezetében végzett vizsgálataink is megerősítették. Az erőmű saját, hagyományos légszennyezőanyag kibocsátásait (biztonsági dízelgépek, festőműhely) vizsgálva a jelenlegi állapotnál megállapíthattuk, hogy ezen szennyezőanyag kibocsátás még a közvetlen környezetben sem jelentős. Hagyományos légszennyező anyagok tekintetében még üzemzavar esetén sem kell határon átterjedő jelentős hatással számolni.[2] [7] 20

21 4 HŐTERHELÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ DUNAI SZAKASZÁN 4.1 A hőszennyezésről általában A hőszennyezés a vízszennyezés egyik formája, amely a víz hőmérsékletének mesterséges megváltoztatásával, általában növelésével káros következményeket okoz; korlátozza a vízhasználatot és megzavarja a vízben végbemenő életfolyamatokat. A természetes felszíni vizeket érő hőhatás, a hőmérséklet-emelkedés önmagában nem szennyeződés, csupán hatásaiban válik azzá.[1] Káros hatások A hőszennyezés legfontosabb fizikai következménye a hőmérséklet-emelkedés. A hatására bekövetkező jelentős fajsúlykülönbség hőcsóva kialakulását idézi elő, hőmérsékleti rétegződés jöhet létre és stabilizálódhat, így a hidegebb befogadó vizében a meleg szennyvíz hosszú időn át a felszínen elkülönülve áramlik és az elkeveredés csak hosszabb út megtétele után megy végbe. A felmelegedett vízrétegben, különösen ha az a felületen szétterül, gyakran következik be oxigéntúltelítettség és ennek következtében az oldott oxigén egy része a légtérbe távozik. A veszteség mértéke elérheti a 4-5 mg/l értéket is. A vizek felmelegedés okozta oxigénveszteségét súlyos szennyvízterheléssel lehet egyenértékűnek tekinteni és ez jogosít fel bennünket, hogy hőterhelésről beszéljünk.(klein) Ha a felmelegedett hűtővíz bebocsátása tavakba vagy tározókba történik, a vízi élővilág aktivitása nő és ez fokozza az oxigénelvonást, a felszínen elterülő melegvíz viszont az oxigénfelvételt akadályozza. A fokozott párolgás és az oldhatóság növekedése miatt a hőszennyezés állóvizekben az összes sótartalom növekedését okozza. Legszemléltetőbb módon jelentkezik a hőmérséklet-emelkedés káros hatása a vízben lévő mérgező vagy szennyező anyag jelenlétében, mert az emelkedés egyrészt közvetlenül befolyásolja a vízi élőlények anyagcseréjét, pl. az oxigénfelvétel sebességét; közvetett módon pedig a szennyező vagy toxikus anyag oldhatóságát növeli, és a disszociációs egyensúlyt kedvezőtlen irányba tolja el. 21

22 Az irodalmi adatok szerint a vízi szervezetek magasabb hőmérsékleten sokkal érzékenyebbek a mérgező anyagokra és ilyen esetekben sokkal kisebb koncentráció számukra letális érték. Minden 10 ºC-os hőmérséklet-emelkedés közelítőleg megkétszerezi a biokémiai reakció sebességét (van t Hoff-féle szabály). Mélyrehatóbbak azok a hatások, amelyek a hőszennyezés révén az élővilágot érik. A hőmérséklet-változás abszolútértékétől függően a hatás három fokozatra terjed ki: alacsonyabb fokon nincs károsodás közepes mértékű változás hatására egyes fajok száma csökken adott küszöbérték felett az élőlények pusztulása nagymértékű vagy teljes. A hőszennyezés kedvezőtlen hatását a vízi élővilágban a következőkben összesíthetjük: közvetlen hőhalál zavarok az életjelenségekben (légzésszám emelkedése, fotoszintézis növekedése, egyedfejlődési rendellenességek, stb.) nagymértékű oxigénhiány miatt egyes táplálékszervezetek eltűnnek a mérgezéssel szemben csökkent ellenállást tanúsítanak a szaporodásban és más kritikus fejlődési szakaszokban zavarok állnak be az eredeti populáció összetétele megváltozik. A mikroszervezetekre gyakorolt hőhatást jól mutatja az a körülmény, hogy a vízben élő 3 nagy algacsoport közül a zöldalgák és kovamoszatok hőtűrése messze elmarad a kék algáké mellett. A hőhatás tehát a kékalgák elszaporodását segíti elő, amelyek közül néhány faj egészségre ártalmas, valamint íz- és szagromlást is idéznek elő.[1] Előnyös hatások A hőszennyezés hatásának vizsgálata során nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény, hogy korlátozott mértékű hőmérséklet-növekedés a befogadóban előnyös hatást gyakorol a vízi szervezetekre. Erőművek alatt megfigyelték, hogy bizonyos halfajták igen kedvező növekedést és szaporodást mutattak a melegvíz-bebocsátás hatására. Kifejezetten tenyésztési célokat szolgáló hűtőtó rendszerek kedvezően hasznosíthatják a hulladékhőt. A folyók természetes öntisztulásának sebessége növekszik a hőmérséklet-emelkedés hatására. 22

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Paksi Atomerőmű 1-4. blokk. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása ELŐZETES KÖRNYEZETI TANULMÁNY

Paksi Atomerőmű 1-4. blokk. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása ELŐZETES KÖRNYEZETI TANULMÁNY ETV-ERŐTERV Rt. ENERGETIKAI TERVEZÕ ÉS VÁLLALKOZÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1450 Budapest, Pf. 111. 1094 Budapest, Angyal u. 1-3. Tel.: (361) 218-5555 Fax.: 218-5585, 216-6815 Paksi Atomerőmű 1-4. blokk A Paksi

Részletesebben

Radioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben

Radioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben Radioaktív kezelése az atomerőműben 1 Elter Enikő, Feil Ferenc MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Tartalom Célok, feladatmegosztás Hulladékkezelési koncepciók Koncepció megvalósítás folyamata A kis és közepes aktivitású

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

A Kárpát Energo Kft. Kombinált Ciklusú Gázturbinás Erőmű Monitoring terve a kibocsátott ipari vízre

A Kárpát Energo Kft. Kombinált Ciklusú Gázturbinás Erőmű Monitoring terve a kibocsátott ipari vízre A Kárpát Energo Kft. Kombinált Ciklusú Gázturbinás Erőmű Monitoring terve a kibocsátott ipari vízre A kibocsátott szennyvíz mennyiségi-minőségi paramétereinek vizsgálatára vonatkozó önellenőrzési terv

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt.

Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt. Az atomenergia jövője Magyarországon Új blokkok a paksi telephelyen Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt. 2015. Szeptember 24. Háttér: A hazai villamosenergia-fogyasztás 2014: Teljes villamosenergia-felhasználás:

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

MVM PAKS II. ZRT. A PAKSI TELEPHELYEN TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁS. 35700/4299-6/2015.ált. iktatószámú végzés alapján

MVM PAKS II. ZRT. A PAKSI TELEPHELYEN TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁS. 35700/4299-6/2015.ált. iktatószámú végzés alapján MVM PAKS II. ZRT. ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁS 35700/4299-6/2015.ált. iktatószámú végzés alapján File név: PAKSII_KHT_Tenyall_tiszt_35700_4299-6_2015_alt_2015_0610_vegleges

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kwth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

12. Javaslatok az atomerőmű meghosszabbított üzemideje alatti környezeti hatásainak vizsgálatára

12. Javaslatok az atomerőmű meghosszabbított üzemideje alatti környezeti hatásainak vizsgálatára 12. Javaslatok az atomerőmű meghosszabbított üzemideje alatti környezeti hatásainak vizsgálatára 12. fejezet 2006.02.20. TARTALOMJEGYZÉK 12. JAVASLATOK AZ ATOMERŐMŰ MEGHOSSZABBÍTOTT ÜZEMIDEJE ALATTI KÖRNYEZETI

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kw th és az ennél nagyobb, de 50 MW th -nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. (telephely: 1037 Budapest, Zay u.1-3.) akkreditált mûszaki területe

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2012. január 30. Baji Csaba a PA Zrt. Igazgatóságának elnöke az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója Hamvas István a PA Zrt. vezérigazgatója 1 2011. évi eredmények Eredményeink: - Terven felüli,

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Környezethasználat engedélyezés kérdései, státusz, eredmények, közmeghallgatások

Környezethasználat engedélyezés kérdései, státusz, eredmények, közmeghallgatások Környezethasználat engedélyezés kérdései, státusz, eredmények, közmeghallgatások Előzmények Az atomerőművi blokkok üzemidő hosszabbításának jogszabályokban meghatározott feltétele a környezetvédelmi engedély

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

Klíma-komfort elmélet

Klíma-komfort elmélet Klíma-komfort elmélet Mit jelent a klíma-komfort? Klíma: éghajlat, légkör Komfort: kényelem Klíma-komfort: az a belső légállapot, amely az alapvető emberi kényelemérzethez szükséges Mitől komfortos a belső

Részletesebben

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet 4. melléklet A Paksi Atomerőmű Rt. területén található dízel-generátorok levegőtisztaság-védelmi hatásterületének meghatározása, a terjedés számítógépes modellezésével 4. melléklet 2004.11.15. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

PALKONYA IVÓVÍZMINŐSÉG- LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ

PALKONYA IVÓVÍZMINŐSÉG- LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ PALKONYA IVÓVÍZMINŐSÉG- JAVÍTÓ PROJEKT LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ A KIINDULÓ MŰSZAKI ÁLLAPOT A KIINDULÓ MŰSZAKI ÁLLAPOT Hálózat Palkonya jelenleg önálló vízellátó rendszerrel rendelkezik, mely 1983-ben valósult

Részletesebben

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése Janovics R. 1, Bihari Á. 1, Major Z. 1, Molnár M. 1, Mogyorósi M. 1, Palcsu L. 1, Papp L. 1, Veres

Részletesebben

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) A VÍZ km3 5000 1000 1950 ma 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 1 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 2 Évenként és fejenként elfogyasztott víz (köbméter)

Részletesebben

Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein

Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein Előadó: Varvasovszki Zalán technológus FEJÉRVÍZ ZRt. Bevezetés FEJÉRVÍZ Fejér Megyei Önkormányzatok Általánosságban elmondható,

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA

3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA 3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA Területi környezet-érzékenységi információk: a) A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek b) Befogadó érzékenysége

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2012-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

Instacioner kazán füstgázemisszió mérése

Instacioner kazán füstgázemisszió mérése Instacioner kazán füstgáz mérése A légszennyezés jelentős részét teszik ki a háztartási tüzelőberendezések. A gázüzemű kombi kazán elsősorban CO, CO 2, NO x és C x H y szennyezőanyagokat bocsát ki a légtérbe.

Részletesebben

Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak

Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak CSONGRÁD VÁROS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA A TÚLTERHELTSÉG HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A CSONGRÁDI SZENNYVÍZTELEPEN Témavezető: Balogh Pál, ügyvezető igazgató (Csongrádi Közmű

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

6. Az üzemidő hosszabbítás előkészítéséhez köthető környezeti hatások

6. Az üzemidő hosszabbítás előkészítéséhez köthető környezeti hatások 6. Az üzemidő hosszabbítás előkészítéséhez köthető környezeti hatások 6. fejezet 2006.02.20. TARTALOMJEGYZÉK 6. AZ ÜZEMIDŐ HOSSZABBÍTÁS ELŐKÉSZÍTÉSÉHEZ KÖTHETŐ KÖRNYEZETI HATÁSOK... 1 6.1. Radiológiai

Részletesebben

10. Az országhatáron átnyúló hatások bemutatása

10. Az országhatáron átnyúló hatások bemutatása 10. Az országhatáron átnyúló hatások bemutatása 10. fejezet 2004.11.15. 10. AZ ORSZÁGHATÁRON ÁTNYÚLÓ HATÁSOK BEMUTATÁSA A környezeti hatásvizsgálatokról szóló 20/2001 (II.14.) Kormányrendelet 6. -ának

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája

Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája Dr. Pekár Ferenc ny. főigazgató-helyettes vízökológus Halászati és Öntözési

Részletesebben

Magyarországi nukleáris reaktorok

Magyarországi nukleáris reaktorok Tematika 1. Az atommagfizika elemei 2. Magsugárzások detektálása és detektorai 3. A nukleáris fizika története, a nukleáris energetika születése 4. Az atomreaktor 5. Reaktortípusok a felhasználás módja

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ Nagy Gábor 1, Zsille Ottó 1, Csurgai József 1, Pintér István 1, Bujtás Tibor 2, Bacskó Gábor 3, Nős Bálint 3, Kerekes Andor 4, Solymosi József 1 1 SOMOS Kft., Budapest 2 Sugár- és Környezetvédelmi Főosztály,

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

Bio Energy System Technics Europe Ltd

Bio Energy System Technics Europe Ltd Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap

Részletesebben

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Belső konzulens: Dr. Bodnár Ildikó Külső konzulens: Dr. Molnár Mihály Társkonzulens: Janovics Róbert Tanszékvezető: Dr. Bodnár Ildikó

Részletesebben

Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség

Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség mint I. fokú hatóság KÖZLEMÉNY környezetvédelmi hatósági eljárás megindulásáról Az ügy tárgya: A MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. által

Részletesebben

A paksi atomerőmű üzemidő hosszabbítása 2. blokk

A paksi atomerőmű üzemidő hosszabbítása 2. blokk 2. melléklet Az OAH-2013-01505-0012/2014 számú jegyzőkönyvhöz OAH Közmeghallgatás A paksi atomerőmű üzemidő hosszabbítása 2. blokk Paks, 2014. május 6. Miért fontos az atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása?

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv Vízvédelem KM011_1 2015/2016-os tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék in Fehér, 2009 1 Víz Keretirányelv

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

Paksi Atomerőmű Zrt. termelői működési engedélyének 7. sz. módosítása

Paksi Atomerőmű Zrt. termelői működési engedélyének 7. sz. módosítása 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: VEFO-414/ /2009 ÜGYINTÉZŐ: HORVÁTH KÁROLY TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7774 TELEFAX: 06-1-459-7764; 06-1-459-7770 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; horvathk@eh.gov.hu

Részletesebben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

MVM PAKS II. ZRT. A PAKSI TELEPHELYEN. P2D/601/2014. ügyiratszámú végzés alapján

MVM PAKS II. ZRT. A PAKSI TELEPHELYEN. P2D/601/2014. ügyiratszámú végzés alapján MVM PAKS II. ZRT. ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY HIÁNYPÓTLÁS P2D/601/2014. ügyiratszámú végzés alapján File név: PAKSII_KHT_Hianypotlas_P2D_601_2014_2015_0610_vegleges

Részletesebben

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek

Részletesebben

III. Vízbázisvédelem fázisai

III. Vízbázisvédelem fázisai III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba

Részletesebben

Mi történt a Fukushimában? A baleset lefolyása

Mi történt a Fukushimában? A baleset lefolyása Mi történt a Fukushimában? A baleset lefolyása Dr. Petőfi Gábor főosztályvezető-helyettes Országos Atomenergia Hivatal XXXVI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam 2011. május 3-5., Hajdúszoboszló www.oah.hu

Részletesebben

A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE

A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE Sugárvédelmi Nívódíj pályázat A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE Manga László 1, Nagy Gábor 2 1 MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Paks 2 SOMOS Környezetvédelmi

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv in Fehér, 2009 Vízvédelem KM011_1 2014/2015-es tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Víz Keretirányelv 2000/60/EK

Részletesebben

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer A felszíni vizek rendszeres vízminőség ellenőrzése 1968-ban kezdődött Az MSZ 12749:1993 számú nemzeti szabvány definiálta a felszíni vizek

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag kibocsátásának vizsgálata

TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag kibocsátásának vizsgálata Veszprém, Gátfő u. 19. Tel./fax: 88/408-920 Rádiótel.: 20/9-885-904 Email: gyulaigy1@chello.hu TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag

Részletesebben

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről Liebe Pál 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 3. E rendelet alkalmazásában: 6. (Mi) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhető

Részletesebben

Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról. A rendelet hatálya

Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról. A rendelet hatálya Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési

Részletesebben

Sugárvédelmi szervezet változása a Paksi Atomerőműben

Sugárvédelmi szervezet változása a Paksi Atomerőműben Sugárvédelmi szervezet változása a Paksi Atomerőműben Bujtás Tibor Paksi Atomerőmű Zrt. Sugár- és Környezetvédelmi Hajdúszoboszló, 2010. április 27. Történeti áttekintés A Sugárvédelmi (SVO) vezetői: -

Részletesebben

VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért

VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért A környezetvédelem minden területén

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Prágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20.

Prágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20. Prágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20. Május 18. Szakmai kirándulásunkat a modřice-i szennyvíztisztító telepen (Chrlická 552, 664 42 Modřice) kezdtük el. A szennyvíztisztító telep Brno és környékének

Részletesebben

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos

Részletesebben

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft Felszín n alatti vizeink minősége Deák k JózsefJ GWIS Kft Vízminőség g alatt a vízv kémiai fizikai biológiai tulajdonságait értjük Egyszerűbb értelmezés: Jó a v a vízminőség, ha valamennyi (mért) komponens

Részletesebben

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS Kérdőív Kelt: Kitöltötte: Beosztás, telefon, telefax: 1. Biztosított neve címe: 2. Tevékenység ismertetése: Mutassa be a telephelyen végzett tevékenységet Kérjük,

Részletesebben

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 12 /2004.(VIII.26.) rendelete

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 12 /2004.(VIII.26.) rendelete Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének 12 /2004.(VIII.26.) rendelete a talajterhelési díjról Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi

Részletesebben

Nagy aktivitású kutatás

Nagy aktivitású kutatás B AF Nagy aktivitású kutatás Milyen hulladék elhelyezését kell megoldani? Az atomenergia alkalmazásának legismertebb és legjelentősebb területe a villamosenergia-termelés. A négy, egyenként 500 MW névleges

Részletesebben

Duna és egyéb folyók szabályozásáról

Duna és egyéb folyók szabályozásáról 8. évfolyam 5. szám 2001.október VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa AZ ALCSI HOLT-TISZA Az Alcsi Holt-Tisza mint tartalék ivóvízbázis

Részletesebben

Szabályozás. Alapkezelő: Országos Atomenergia Hivatal Befizetők: a hulladék termelők Felügyelet: Nemzeti Fejlesztési Miniszter

Szabályozás. Alapkezelő: Országos Atomenergia Hivatal Befizetők: a hulladék termelők Felügyelet: Nemzeti Fejlesztési Miniszter PURAM Dr. Kereki Ferenc Ügyvezető igazgató RHK Kft. Szabályozás Az Atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. Tv. határozza meg a feladatokat: 1. Radioaktív hulladékok elhelyezése 2. Kiégett fűtőelemek tárolása

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján 1/a. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai Név: Székhely: KSH-szám:

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

Napenergia kontra atomenergia

Napenergia kontra atomenergia VI. Napenergia-hasznosítás az épületgépészetben és kiállítás Napenergia kontra atomenergia Egy erőműves szakember gondolatai Varga Attila Budapest 2015 Május 12 Tartalomjegyzék 1. Napelemmel termelhető

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1 Életünk és a víz Kiss Miklós www.vizinform.hu Kiss Miklós 1 Víz,ha csak életünkhöz lenne szükséges rádde magad vagy az élet! Nincs arra szó, mily fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk,

Részletesebben

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó

Részletesebben

TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT.

TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT. TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT. Előterjesztette: Jóváhagyta: Doma Géza koordinációs főmérnök Posztós Endre

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén KEOP-7.1.3.0/09-2010-0010 Koppány Völgye konzorcium Andocs, Zics, Nágocs, Kára, Miklósi, Szorosad, Törökkoppány, Somogyacsa településeken 201/2001.

Részletesebben

Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestületének 9/2004.(VI.29.) Önkormányzati Rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL. A rendelet hatálya 2.

Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestületének 9/2004.(VI.29.) Önkormányzati Rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL. A rendelet hatálya 2. Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestületének 9/2004.(VI.29.) Önkormányzati Rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestülete (továbbiakban: képviselőtestület)

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ HATÁSMÁTRIXOK ÉS ÖSSZESÍTETT HATÁSTERÜLETEK

ÖSSZEFOGLALÓ HATÁSMÁTRIXOK ÉS ÖSSZESÍTETT HATÁSTERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓ HATÁSMÁTRIXOK ÉS ÖSSZESÍTETT HATÁSTERÜLETEK File név_verzió szám: PaksII_KHT_22_OsszHatasmatrix 1/31 File név_verzió szám: PaksII_KHT_22_OsszHatasmatrix 2/31 TARTALOMJEGYZÉK 22 PAKS II ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

Tárgy: A keszthelyi szennyvíztisztító telep iszapkezelő H A T Á R O Z A T

Tárgy: A keszthelyi szennyvíztisztító telep iszapkezelő H A T Á R O Z A T NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. 9701 Pf.: 183 Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Ikt. sz.: 18-1/17/2010/II. Műszaki

Részletesebben

Vállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő

Vállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő Vállalati szintű energia audit dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő Audit=összehasonlítás, értékelés (kategóriába sorolás) Vállalatok közötti (fajlagosok alapján) Technológiai paraméterek (pl.

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek

Hőszivattyús rendszerek Hőszivattyús rendszerek A hőszivattyúk Hőforrások lehetőségei Alapvetően háromféle környezeti közeg: Levegő Talaj (talajkollektor, talajszonda) Talajvíz (fúrt kút) Egyéb lehetőségek, speciális adottságok

Részletesebben