Kenneth E. Boulding A JÖVŐBELI ŰRHAJÓS TÁRSADALOM KÖZGAZDASÁGTANA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kenneth E. Boulding A JÖVŐBELI ŰRHAJÓS TÁRSADALOM KÖZGAZDASÁGTANA"

Átírás

1 Kenneth E. Boulding A JÖVŐBELI ŰRHAJÓS TÁRSADALOM KÖZGAZDASÁGTANA A közepén járunk annak a hosszú folyamatnak, amelynek folyamán megváltozik az ember önmagáról és környezetéről alkotott elképzelése. Az ősember, és jelentős mértékben a korai civilizációk embere is úgy képzelte, hogy jóformán végtelen síkon él. Annak az időnek a nagy részében, amikor ember élt a Földön, majdnem mindig valahol vége volt az ismert területnek, azaz létezett egy határféle. Vagyis mindig rendelkezésre álltak más vidékek, ahová el lehetett vándorolni, ha a dolgok rosszra fordultak, akár az emberi szállás természeti környezetének pusztulása, akár a közösség struktúrájának bomlása miatt. A határ valószínűleg az emberiség egyik legősibb képzete, nem meglepő hát, hogy nehéznek érezzük leszámolni vele. Az ember fokozatosan hozzászokott azonban a gömbölyű Föld gondolatához és saját életvitele terének végességéhez. Az ókori görögök között néhány kivételes gondolkodó vette először észre, hogy a Föld gömbölyű. De csak a XV-XVI. században a Földgolyó körülhajózásával és a földrajzi felfedezésekkel vált ez a tény széles körben ismertté és elfogadottá. Még a XIX. században is a köznapi térképek Merkátor féle??? vetületek voltak, melyek a Glóbuszt hengerként, azaz egy síkfelülettel fedve ábrázolták. Csak a második világháborúval és a légi közlekedés fejlődésével vonult be ténylegesen a köztudatba bolygónk valós természete. Sőt még napjainkban is nagyon távol vagyunk a végtelen síkról a zárt gömbre történő átállás morális, politikai és pszichológiai következményeinek tisztázásától. A közgazdászok azok, akik a leginkább elmulasztják a nyíltról a zárt világra átállás alapvető következményeivel való megbirkózást. Vonakodnak a nyílt és zárt fogalmának e vonatkozásban történő használatától, miközben oly sokféle jelentésbeli árnyalata él ezeknek a kifejezéseknek. Mindemellett a megfelelőket megtalálni nehéz. Ez a nyílt rendszer igaziból hasonlít von Bertalanffy nyílt rendszeréhez, 1 amelyben az inputok és outputok struktúrája az átalakulási folyamat alatt is megmarad???. Zárt rendszerben a rendszer valamennyi outputja kapcsolatban áll valamelyik inputtal. Nincsenek inputok a rendszeren kívülről, s nem mennek outputok sem kifelé; sőt kívül nem is létezik. Valójában a zárt rendszerek az emberi világban nagyon ritkák, szinte definíció szerint ismeretlenek. Ha vannak is teljesen zárt rendszerek körülöttünk, sincs módunk arra, hogy információt juttassunk hozzájuk vagy szerezzünk róluk. Ezért ha tényleg zártak, akkor mi semmit sem tudunk létezésükről. Csak akkor lehet tudomásunk egy zárt rendszerről, ha mi magunk benne vagyunk. Néhány izolált ősközösség lehet megközelítőleg ilyen, de még ezeknek is kell inputokat fölvenniük és outputokat leadniuk környezetükből, illetve környezetükbe. Minden élő szervezet, beleértve az embert magát is, nyílt rendszer. Inputokat kell fogadnia levegő, táplálék, és víz, valamint outputokat kell leadnia vizelet és széklet formájában. Levegővétel nélkül néhány perc után az élőlény elpusztul. Ha a szervezet nem képes arra, hogy bármelyik inputhoz hozzájusson, vagy bármelyik outputtól megszabaduljon, az rövid időn belül halálhoz vezet. Minden emberi társadalom ugyanígy nyílt rendszer. Inputokat szerez a földből, a levegőből és a vizekből, és outputokat juttat ezekbe a gyűjtőbázisokba ; de termel belső inputot is csecsemők, outputot holttestek formájában. Az inputok igénybevételének és az outputoktól való megszabadulásnak a kapacitása adott, egy ennek megfelelően működő nyílt rendszer korlátlan ideig fennmaradhat. Vannak rendszerek, mint a biológiai egyed például az emberi test, amelyek nem képesek inputokkal és outputokkal korlátlan ideig fenntartani magukat, mégpedig az öregedés jelensége miatt. E folyamatról alig tudunk valamit. Nyilván azért következik be, mert vannak olyan outputok, amelyek semmilyen ismert inputtal nem helyettesíthetők. Az öregedés nem ugyanúgy szükségszerű a közösségi szervezetek és társadalmak esetében, noha hasonló tünetek néha megfigyelhetők. Egy társadalom vagy szervezet struktúrája és rendje új tagok születésével és nevelésével fenntartható, miközben az akkor élő tagok öregszenek, végül meghalnak. Itt egy olyan érdekes rendszer példájával állunk szemben, amely saját inputjainak reprodukciója útján képes fenntartani magát, ám ebben az értelemben a megsemmisülés felé halad. Az emberi input (a csecsemők) egyúttal emberi output is (a szülők). Az egyes rendszerek az inputok és outputok fajtái szerint lehetnek nyíltak vagy zártak. Három fontos csoport létezik: az anyag, az energia és az információ. A mai világgazdaság mindhárom szerint nyílt rendszer. A világgazdaságra egyébként úgy kell tekintenünk, mint a világ összkészletének arra a részkészletére, amely a Föld összes lehetséges tranzakciójának tárgya. Ekkor tetszőleges időpillanatban a gazdasági szféra állapotára mint a teljes tőkeállományra gondolhatunk. Ez az anyagi javak, emberek, szervezetek stb. teljes állománya, és a csererendszer szempontjából döntő jelentőséggel bír. A teljes tőkeállomány kétségtelenül nyílt rendszer abban az értelemben, hogy vannak inputjai és outputjai: Inputok alatt a tőkeállományt növelő termelést, outputok alatt pedig a tőkeállományt csökkentő fogyasztást értjük. Materiális szemléletben az anyagi javak a termelés folyamatában nem-gazdaságiból gazdasági készletté válnak, majd kikerülnek onnan, amikor értékük nulla lesz. Anyagi folyamatként így látjuk a gazdasági szférát, beleértve a fosszilis tüzelőanyagok, ércek kutatását, bányászatát; illetve a folyamat másik végét is, ahol a rendszerből a hulladékok a nem-gazdasági szférába pl. a légkörbe és az óceánokba lépnek ki, amely nincs kisajátítva és nem része a csererendszernek. Az energiarendszer szempontjából a gazdasági szféra a rendelkezésére álló energiát tartalmazza: többek között a vízi energiát, a fosszilis tüzelőanyagokat és a napfényt. Ezek azért fontosak, mert lehetővé teszik az 1

2 anyagi termelést, illetve mert hajtják az anyagokat a nem-gazdasági rendszerből a gazdasági felé és viszont. A rendszer bocsát ki energiát is: kevéssé felhasználható alakban, leginkább hő formájában. A közvetlenül rendelkezésre álló energiainput érkezhet a Napból (a más csillagok által szolgáltatott energiát elhanyagolhatónak feltételezve), vagy adhatja a Föld maga: egyrészt belső energiája, másrészt forgása és más mozgásai módján, utóbbi hozza létre többek között az árapály jelenséget is. E közvetlenül rendelkezésre álló energiafajtát a mezőgazdaság, a néhány napenergiával működő berendezés és a vízierőművek használják. Fejlett társadalmakban ezt igen jelentős mértékben kibővítik a fosszilis tüzelőanyagok, melyeket régvolt napsugárzás felhalmozott tőkéjeként kell felfognunk. Emiatt az energiatőke-készlet miatt a rendszerben zömmel az elmúlt két évszázadban jóval több energiainputot tarthattunk fenn annál, mintha csak olyan technológiával rendelkeznénk, amely kizárólag a Napból és a Földből származó, közvetlenül rendelkezésre álló energiafajtára támaszkodik. A pótlólagos forrás azonban nagyon hamar kimeríthető. Az információs inputok és outputok már bonyolultabban és nehezebben írhatók le, de ettől még nyílt rendszert képeznek; és bár összefüggésben vannak az anyag és az energia átalakulásaival, mégsem függnek ezektől teljes mértékben. Az információ és a tudás túlnyomó részét az emberi társadalmak maguk hozták létre, noha az információ egy bizonyos része kívülről, az univerzumból fény formájában érkezik a társadalom életszférájába. Az univerzumból érkező információnak nyilvánvalóan hatnia kellett az ember önmagáról és környezetéről alkotott elképzelésére. Ezt könnyen el is fogadhatjuk, ha magunk elé képzeljük, milyen lenne olyan bolygón élnünk, amelyet teljes homály borít, kizárva minden világegyetemből érkező információt. Természetesen csak a legutóbbi időben vált lehetségessé, hogy a kívülről jövő információt fogni, és az univerzum komplexitásának megfelelő formában kódolni tudjuk, azonban az égitestek látványa már az ősi korokban is mély hatást gyakorolt az ember Földről és önmagáról alkotott elképzelésére. Mégis a földi és ezen belül főleg az ember alkotta információk azok, amelyek az információrendszert túlnyomó részben alakítják. Az emberiség össztudására, vagy ahogyan Teilhard de Chardin nevezte, a koponyaszférára (noosphere)???, és nyílt rendszerként gondoljunk, amelyben a tudás az öregedés és a halál miatt elvész; a születés, a tanulás és a hétköznapi élettapasztalat révén pedig keletkezik. Az ember szempontjából a három rendszer közül a tudás, azaz az információ messze az első. Az anyag csak akkor tesz szert jelentőségre, és lép be a társadalmi vagy gazdasági szférába, ha emberi tudás tárgyává válik. Igenis úgy kell elképzelnünk a tőkét, mint megfagyott tudást vagy olyan tudományt, amely valószínűtlen elrendezések, struktúrák kialakításával erőszakot tett az anyagi világon. Egy emberi elme által létrehozott gép, ideértve megalkotását és használatát egyaránt, olyan információs folyamatokat hordoz magában, melyekkel maga az ember gyakorolt kényszert az anyagokon. A tudás halmozódása ami előállításának fogyasztásához viszonyított többletét jelzi a kulcsa az emberi fejlődés bármely fajtájának, különösképpen a gazdasági fejlődésnek. A tudásnak ezt a csodálatosságát igen jól láthatjuk olyan országok, mint Japán és Németország példáján, ahol az anyagi tőkét a háború elpusztította. Az emberek tudása viszont nem pusztult el, így nem tartott soká, tíz évnél biztos nem tovább, míg anyagi tőkéjük nagy részét újra felépítették. Olyan országban viszont, mint Indonézia, ahol ez a tudás nem létezett, az anyagi tőke sem jöhetett létre. Ismeret alatt természetesen itt a teljes kognitív struktúrát értem, amelyben mint a tényleges világról alkotott elképzelések, éppúgy benne foglaltatnak az értékelések és a mozgatórugók, motivációk is. Az entrópia fogalmát tág értelemben mindhárom nyílt rendszerre vonatkoztathatjuk. Anyagi rendszerekben megkülönböztetünk entrópiás folyamatokat, amelyek eredményeképp koncentrált anyagok oszlanak szét az óceánokban, a földfelszínben vagy a légkörben; valamint antientrópiás folyamatokat, amelyek közben diffúz anyagok koncentrálódnak. Az anyag-entrópia a részecskeeloszlás egyenletességének mértékeként interpretálható. A fogalom kevésbé magától értetődően bár, de elegyekre és a földfelszín más anyagi struktúráira is értelmezhető. Szerencsére az anyag-entrópia növekedése nem törvényszerű, mint az energiánál, mivel a diffúz anyagok koncentrálódásának nagy a valószínűsége, ha energiainputok lehetségesek. Így a nitrogén levegőből történő megkötése, a magnézium és más elemek tengervízből való kinyerése, és a tengervíz desztillációja anyagi szempontból antientrópiás, jóllehet az anyag-entrópia csökkenéséért energia- és információinputokkal, vagy legalábbis a rendszerben lévő információ egy részével kell fizetni. Emiatt zárt rendszer anyagi értelemben véve elképzelhető, ha egy rendszerben az anyag-entrópia sem nem növekszik, sem nem csökken. Ilyen rendszerben például a természetes ökoszisztéma nitrogén körforgásában a fogyasztás összes outputja visszaforgatódik, a termelés inputjává válik. Sajnos az energiarendszer esetében nincs menekvés a termodinamika kőkemény második törvénye elől. Ha a Földre nem érkezne energiainput, semmilyen evolúciós vagy fejlődési folyamat nem volna lehetséges. A hatalmas energiainput, amelyhez a fosszilis tüzelőanyagokból jutunk, szigorúan ideiglenes. Még a legoptimistább előrejelzések is arra számítanak, hogy a könnyen hozzáférhető fosszilis tüzelőanyagok, használatuk jelenlegi arányai mellett, már pár évszázadon belül kimerülnek. Amennyiben a világ többi részének fogyasztási potenciálja az amerikai szintre emelkedik, vagy ha a Föld népessége tovább növekszik, a fosszilis tüzelőanyagok kiaknázása még gyorsabbá válik. Az atomenergetika fejlődése árnyalt ezen a képen, alapvetően meg is változtatta azt, bár a jelenlegi technológiák között a hasadó anyagok jelenléte még relatíve ritka. Ha képesek lennénk a fúziós energia gazdaságos használatát elérni, nyilván az energiahordozók jóval bővebb köre 2

3 válna hozzáférhetővé, s így akár évtízezrekkel vagy évszázezrekkel is kitágítulhatna a nyílt társadalmi rendszer számára rendelkezésre álló pótlólagos energiainputok időhorizontja. Ha azonban ez elmarad, történelmi léptékkel mérve nem lehet nagyon távoli az idő, amikor persze több tudás birtokában a Napot is sokkal hatékonyabban kell majd tudnunk kihasználni.??? Egyelőre nem jutottunk nagyon messzire a sugárzó napfényenergia használatának technológiájában, de a jövőbeni nagyléptékű fejlesztések kilátásai igen jók. Könnyen lehetséges az is, hogy az éppen csak kezdődő biológiai forradalom fogja magával hozni a probléma megoldását. Olyan mesterséges organizmusokat fejlesztünk, amelyek egyszer majd sokkal hatékonyabban fogják tudni a napenergiát egyszerűen felhasználhatóvá alakítani. Richard Meier szerint elképzelhető, hogy gépeinket a jövőben metán-termelő moszatok fogják működtetni. 2 Hogy az információrendszerben van-e az entrópiának megfelelője, rejtélyes és nagyon izgalmas kérdés. Természetesen gyakorta előfordult, hogy társadalmi rendszerek és kultúrák leginkább generációváltáskor tudást vesztettek el, aminek folytán a kultúra degradálódott. Elég az Appalache-hegységből amerikai városokba betelepedők Erzsébet-kori népi kultúráját megfigyelni, hogy lássuk, miként veszítheti el egy kultúra tartalmát, alkalmazkodóképességét, népmeséit, dalait, és mindent, ami ahhoz kell, hogy több mint tíz generáción át gazdag és komplex maradhasson. Az amerikai indián rezervátumok a tudásbeli és információs degradáció másik példájaként szolgálhatnak. Másrészt viszont a tudás növekedése az emberiség történelmének nagy részében folyamatos volt, noha voltak relatíve lassú és gyors növekedési periódusok. Jóllehet a tudás bizonyos általános önserkentő jelleggel rendelkezik (???), nagyon összetett és komplikált rendszerrel állunk szemben, és nehéz felismerni a kultúrának azokat a központi elemeit, amelyek miatt a tudás gyorsabban vagy lassabban bővül, vagy éppenséggel csökken. E kérdéskör egyik legnagyobb rejtélye, hogy a tudománynak az az előreugrása, amely a XVI. századi Európában az ismeretanyag akcelerációját, gyarapodási ütemének növekedését jelzi, miért nem ment végbe abban a Kínában, amely ezidőtájt (1600 körül) kétségtelenül Európa előtt járt, és felkészültebbnek is látszott az áttöréshez. Talán pont ez a társadalmi fejlődés kritikus kérdése, amely be kell valljuk egyelőre tisztázatlan. Lehetséges, hogy ennek az összefüggésnek a lényege a slack jelenléte a kultúrában. A slack hozzájárul az intézményesült sémáktól és tevékenységektől való eltéréshez, nem követeli a fennálló társadalom egy az egybeni reprodukálását, hanem inkább megváltoztatásához járul hozzá. Kína talán túl jól szervezett volt, és túl kevés slack volt a társadalmában ahhoz, hogy megindulhasson az akceleráció, amely a kicsit szegényebb és kevésbé jól szervezett, de változatosabb társadalmú Európában végbement. A jövőben a zárt Földön új közgazdasági elvek válnak szükségessé, melyeknek különbözniük kell a múltbeli zárt Földön érvényesektől. A szemléletesség kedvéért, a nyílt gazdaságot cowboy gazdaságnak neveztem el. A cowboy a határtalan sík jelképe, társul hozzá az a vakmerő, kizsákmányoló, romantikus, heves magatartás, amely a nyílt társadalmak sajátja. A jövőbeli zárt gazdaságot ennek megfelelően űrhajós gazdaságnak hívhatjuk. A Föld egyedül haladó űrhajóvá válik: sem alapanyagokból, sem szennyezés számára nem rendelkezik korlátlan méretű gyűjtőbázisokkal. Itt kell az embernek a helyét ama ciklikus ökorendszerben megtalálnia, amely képes az anyagok folyamatos reprodukálására, de nem tudja elkerülni az energiainputot. A két gazdasági típus közötti különbség a fogyasztási attitűdnél válik látványossá. Cowboy gazdaságban a fogyasztás, hasonlóan a termeléshez, örvendetes dolognak minősül. A gazdaság sikerességét a termelési tényezők teljesítményével mérik. Ennek valamekkora részét alapanyagok és nem-gazdasági komponensek gyűjtőbázisából nyerik, míg outputjának egy része a szennyeződések gyűjtőbázisaiba kerül. Ha léteznének olyan végtelen kapacitású gyűjtőbázisok, amelyekből anyagokhoz lehetne hozzájutni, és amelybe hulladékokat lehetne elhelyezni, akkor a teljesítmény még elfogadható is volna a gazdaság sikerességének léptékeként. A bruttó nemzeti termék (GNP) ennek az összgazdasági produktumnak a durva mértékegysége. Lehetséges lenne azonban, hogy különválasszuk a GNP azon részét, amely kimerülő, és amely megújuló erőforrásokból ered; ugyanúgy a fogyasztásnál azt a részt, amelyből hulladék, és amelyből újra termelési input lesz. Tudomásom szerint senki sem tett eddig kísérletet a GNP ilyen felbontására, noha ez érdekfeszítő, és különösen fontos feladat lenne. De a téma sajnos már túlmutat e cikk határain. Ellentétben ezzel, az űrhajós gazdaságban a teljesítmény semmiféleképpen nem elvárás: inkább minimalizálandó, mint maximalizálandó dolog. A gazdaság sikerességének alapvető mértéke nem a termelés és a fogyasztás, hanem az össztőkeállománynak a természete: nagysága, minősége és komplexitása, beleértve ebbe az emberi testet és szellemet egyaránt. Az űrhajós gazdaságban melyről jelenleg beszélünk a készletek megőrzése és olyan technológiai változtatások véghezvitele a cél, amely az adott összkészlet fenntartását kisebb teljesítménnyel vagyis kevesebb termeléssel és fogyasztással éri el. Az a gondolat, hogy mind a termelés, mind a fogyasztás inkább rossz, mint jó dolog, a közgazdászok számára furcsa; ők a jövedelemáramlási elmélet megszállottjai, és rendszerint elutasítják a tőkeállomány koncepcióját. Jelenleg több igen bonyolult megoldatlan probléma is részét képezi annak a kérdésnek, hogy vajon az emberi jólétet és jóllétet állománynak (stock) vagy áramlásnak (flow) kell-e tekintenünk. Valamiképpen mindkét fogalomhoz kötődik az emberi megelégedettség e két dimenziója, de tudomásom szerint tisztázásukra eddig lényegében egyetlen tanulmány sem vállalkozott. Például az evés vagy a jóltápláltság a jó dolog? Hozzátartoznak-e a gazdasági jóléthez a divatos ruhák, szép házak, korszerű felszerelések, és így tovább, vagy a jólétet az előbbiek értékvesztésével és elhasználódásával kell-e mérni? Hajlok afelé, hogy az állományi 3

4 szemléletet fogadjam el elsőrendűnek. Úgy érzem, a jóltápláltság fontosabb, mint az evés, és hogy a nevezzük így karbantartások az elsődlegesek, amibe beletartozik a kimerített szellemi tőke helyreállítása is. Szerintem azért megyünk el egy koncertre, hogy helyreállítsuk szellemi kondíciónkat. Ilyenkor azt mondjuk: jól esne elmenni egy koncertre, és miután ez bekövetkezett, elkezdődik az értékvesztés.??? Ha az értékvesztés túlhalad egy bizonyos ponton, akkor elmegyünk egy másik koncertre, és megint rekreálódunk. Ha a devalváció gyors, sok koncertre megyünk el, ha lassú, kevésre. Hasonlóan: Elsősorban azért eszünk, hogy megóvjuk testünk homeosztázisát (önfenntartó képességét), tehát hogy megtartsuk jóllakottságunkat. Eszerint a fogyasztás egyáltalán nem kívánatos. Ha kevesebb fogyasztással fenntarthatnánk a meglévő állapotokat, ezek szerint jobban járnánk. Ha volna ruhánk, amit nem lehet elhordani, házunk, amit nem lehet lelakni, ha meg tudnánk őrizni kondíciónkat evés nélkül, még sokkal jobb helyzetben lennénk. Talán ez az utolsó pont meghökkentő. Valóban beleegyeznénk egy olyan műtétbe, amely képessé tesz bennünket arra, hogy alvás közben intravénás táplálással tartsuk karban testünk szöveteit? Ha nem, akkor mondhatjuk-e, hogy a teljesítmény, a cselekvés, a termelés és a fogyasztás, az élelemszerzés és az evés önmagában érték? Nyilván elhamarkodott lenne ezt a lehetőséget elvetni. További érdekes problémát vet föl a változatosság iránti igény. Bizonyára nem akarunk egy állandó, mozdulatlan állapotot fenntartani, hanem mozgásra, változásra vágyunk. Másképpen nem lenne igény változatos étkezésre, utazáskor sokszínű tájakra, többféle társas kapcsolatra stb. A változatosság iránti igény mindenesetre költséges, néha túlságosan költséges is ahhoz, hogy eltűrhető és elfogadható legyen. Akárcsak a házastársak esetében, akik a család egységét általában sokkal jobban megbecsülik, mint a kicsapongó életmód túlzásba vitt változatosságát. Vannak tehát itt olyan problémák, melyeket a közgazdász szakma elképesztő szűklátókörűséggel elhanyagol. Annak a próbálkozásomnak, hogy cikkeimben figyelmet követeljek ezeknek, úgy látom, nem volt visszhangja. A közgazdászok továbbra is azt hiszik, és úgy is tesznek, mintha a termelés, a fogyasztás, a teljesítmény és a GNP a gazdaság sikerességének elegendő és megfelelő mutatója volna. Persze azt is lehet mondani, hogy fölösleges emiatt aggódunk, hiszen az űrhajós gazdaság még soká jön el (legalábbis mindenkinek közülünk a halála után). Nosza együnk, igyunk, pazaroljunk, szennyezzünk, mulassunk, ahogy csak tudunk, hadd fájjon a feje az utókornak az Űrhajó-Föld miatt. Elég nehéz meggyőző választ adni annak, aki azt kérdi: Ugyan mit tett az utókor énértem?. A természetvédő mindig kénytelen némiképp kialakulatlan etikai elvekre támaszkodni, hogy saját azonosulását ne csak visszafelé a múltbeli, hanem előre, a jövőbeli közösségekkel és társadalmakkal is igazolja. A jövő közösségeivel vállalt szolidaritás nélkül a környezetvédelem eleve irracionális. Miért ne maximalizáljuk ennek a generációnak a jólétét az utókor költségére? Après nous, le déluge (Utánunk az özönvíz): ez volt a jelmondata az emberi társadalmak egy nem elhanyagolható részének. Ahogy én látom, erre csak az lehet válasz, ha rámutatunk, hogy az egyén jóléte azon múlik, mennyire tud másokkal azonosulni. Az a leghelyesebb identitás, amikor nemcsak a jelen, hanem a múlt- és a jövőbeli közösségekkel is azonosságot vállalunk. Ha az ilyen identitást rokonszenvesnek tartjuk, akkor az utókor szót kap, még ha szavazata nincs is. De ha szava befolyásolja a szavazatokat, akkor van szavazata is. Ez az egész probléma összefügg egy másik, még komolyabbal: az erkölcs meghatározó tényezőivel, a legitimitással, a társadalom erejével. A történelem nagy feladata ez. Megértetni, hogy az a társadalom, mely elveszíti azonosulását az utókorral, amely elveszíti pozitív jövőképét, elveszti az aktuális problémák kezelésének képességét, és rövidesen szét is morzsolódik. 4 Mihelyst elfogadjuk, hogy az utókor fontos a jelenlegi problémák szempontjából, rögtön megfogalmazódik az időbeli diszkontálás és az ezzel szorosan összefüggő bizonytalanság-diszkont kérdése. Jól ismert jelenség, hogy az emberek, legalábbis saját életük viszonylatában, diszkontálják a jövőt. A pozitív kamatláb létezése igen erős bizonyítéka ennek a hipotézisnek. Ha saját magunk jövőjét diszkontáljuk, nem ésszerűtlen a következő generációk jövőjével még erősebben ugyanezt tenni, még ha meg is adjuk a szót az utókornak. Ha évi 5%-kal diszkontálunk, akkor az utókor szavazata vagy pénze 14 évet előreugorva mindig megfeleződik, a száz év múlva jelentkező 1 dollár ma alig ér másfél centet. Ha a bizonytalanságnak adunk további 5%-ot, akkor az unokáink szavazata szinte teljesen jelentéktelenné válik. Persze érvelhetünk úgy is, hogy a jövő diszkontálása semmilyen formában nem etikus, nem más, mint a rövidlátás és a rossz perspektíva eredménye: egy illúzió, melyet erkölcsös embernek nem szabad jóváhagynia. Ugyanakkor ez az illúzió roppant népszerű, a közpolitikák megalkotásánál tehát figyelembe kell venni. Talán így megmagyarázható, hogy a konzervatív közpolitikákat miért kell szinte mindig valamilyen sürgetőnek tetsző ügy segítségével eladni, és hogy a sürgősnek feltűntetett tennivalók mint például a honvédelem miért látszanak mindig megelőzni azokat, amelyek a jövőt is érintik. Az összes efféle megfontolás azokat az álláspontokat hitelesíti, amelyek szerint egyáltalán nem kell aggódnunk az űrhajós gazdaság miatt, hanem folytatnunk kell a GNP vagy inkább a GWP (Gross World Product bruttó világtermék) növelését. A várhatóan felmerülő jövőbeli problémákat hagyjuk a jövőre, majd ha a hiány fellép; mindegy hogy nyersanyagról vagy még szennyezhető gyűjtőbázisról van-e szó. Az akkori jelen szűkösségei meg fogják szabni az akkori jelen megoldásait. Semmi értelme, hogy nekünk fájjon a fejünk olyan problémák miatt, amiket nem nekünk kell megoldanunk. Elég magas erkölcsi tekintély áll emellett a nézőpont mellett: az Újszövetség, amely azt hangoztatja, hogy ne gondoljunk a holnapra; és hogy hagyjuk, a holtak temessék el saját halálukat???. Mindig újjáéled a nézet, miszerint éljünk, mint a madarak; talán az utókor is 4

5 inkább madárpárti lesz: Hagyjuk az egészet a fenébe, és szennyezzünk gondtalanul. Én mint a holnappal való törődés régi harcosa, nem nagyon tudom elfogadni ezt a megoldást. Inkább azt mondom, hogy a holnap nemcsak közel van, hanem számos tekintetben már el is érkezett. A jövő űrhajónak árnyéka máris ráesik dorbézolásunkra, pazarló jókedvünkre. Különös módon úgy néz ki, hogy a probléma elsőként inkább a szennyezésnél, mint az erőforrások elhasználásánál válik majd szembeötlővé. Los Angelesben elfogyott a levegő, az Erie-tó emésztőgödörré vált, az óceánok megtelnek ólommal és DDT-vel. Valószínűleg a légkör lesz a következő generációk emberének legnagyobb gondja, ha a szennyezés aktuális mértékét vesszük alapul. Mindenesetre tény, hogy a dolgok mikroszinten máris rosszabbak, mint régen voltak. A mai városok összekoszolt levegőjükkel, megfertőzött vízfolyásaikkal talán nem olyan rosszak, mint a szennyes középkoriak. A lakóhely beszennyezése azonban ami a múltban csak lokális szinten volt jellemző ma egyre inkább az egész világtársadalmat érinti. Nem lehet semelyik természetes gyűjtőbázis szennyezésének jelenlegi arányait közömbösen szemlélni: sem a légkörét, sem a tavakét, sem pedig az óceánokét. Erősen amellett érvelnék tehát, hogy termelési és fogyasztási mániánk, az általános jóléti helyzet szempontjának figyelmen kívül hagyása közben, a technológiai változások folyamatát nemkívánatos módon eltorzítja.??? Mindannyian tisztában vagyunk a pazarlással, melyben benne van a dolgok előre tervezett elavulása, a versengő reklámok, és a fogyasztási javak gyenge minősége is. Ezek a problémák nem lehetnek annyira fontosak, ahogyan a riadófújás iskola feltünteti, hiszen a bizonyítékok számos esetben ellentmondásosak. Az új anyagok egyre tartósabbnak tűnnek, lásd például az újfajta (?) cipőtalpakat, nejlonzoknikat, a vasalás nélkül otthon mosható ingeket stb. A háztartási gépek és a személygépkocsik esete már nem ennyire egyértelmű. A házak és egyéb épületek tartóssága a Középkorhoz képest csökkent, bár ez a csökkenés a rugalmasság, a divat és az újdonság iránti vágy hatásait is visszatükrözi, úgyhogy a megítélés nem könnyű. Nyilvánvaló viszont, hogy nem próbálkoznak komolyan azzal, hogy a tartósság változásának a gazdasági élet egészére gyakorolt hatását, vagyis a tőkének a tágan értelmezett jövedelemhez viszonyított arányát megbecsüljék. Gyanítom, hogy pazarló társadalmunkban a nagyobb tartósság hasznát alábecsüljük. Eszerint ez olyan terület, ahol az ármechanizmust államilag támogatott K+F tevékenység segítségével korrigálni kellene. Azok a problémák tehát, amelyek az Űrhajó-Földön fognak megjelenni, nem mind feltétlenül csak a jövőt érintik. Egy súlyos ügy arra kényszeríthet bennünket, hogy már ma nagyobb figyelmet szenteljünk ezeknek a dolgoknak. Ellen lehet vetni, hogy azok a szempontok, melyeket kifejtettem, csak a nagyon távoli jövőben érdekesek, és nemigen hatnak ki a sürgős problémákra. Lehet valami igazság az ilyen kritikában. Mentségemül szolgáljon, hogy más szerzők már eleget foglalkoztak a környezeti minőségromlás sürgetőbb feladataival. Igaz például, hogy a lég-, és a vízszennyezés azonnali problémái a hibás ármechanizmus miatt lépnek fel, és adózási korrekcióval sokat meg lehetne oldani közülük. Ha az embereknek fizetniük kellene az általuk okozott környezetterhelés miatt, ügyes szervezés esetén több erőforrás juthatna a szennyezés megelőzésére. Ezek az externális és nem-gazdasági hatásokra hivatkozó érvek közel állnak a közgazdászokhoz, és így nincs szükség ismételgetésükre. A kárjog ugyanakkor alkalmatlan arra, hogy gondoskodjon az ármechanizmus szükséges korrekciójáról; egyszerűen azért, mert a károk kiterjedtek, a miattuk elszenvedett kellemetlenség egy főre vetítve kicsi: a rendes polgári jogorvoslat elégtelen, nem megfelelő. Az ilyen helyzetek rendezése érdekében speciális jogalkotásra van tehát szükség. Noha a törvények tényleges gyakorlati alkalmazása a károk kiterjedtsége és az alacsony egyéni érintettség miatt nehéz, ettől még a technikai problémák nem legyőzhetetlenek. Ha elfogadnánk egy törvényt, amely a társadalmi károkozásra bírságot vetne ki, és ehhez kárbecslő és bírságoló apparátust is létrehoznánk, a jelenlegi környezetpusztítás és szennyezés egy jó részét megakadályozhatnánk. Bonyolult problémát von maga után az igazságosság kérdése, különösen ott, ahol egy fajta vásárlási jog alapján régi szennyezők állandósítják saját szennyezésüket. Ezek azonban megint olyan problémák, melyek tetszőleges döntéssel valahogyan rendezhetők. Azok a kérdések, melyeket ebben a cikkben felvetettem, átfogóbbak, és meglehet, sokkal nehezebben megoldhatók, mint a gyakorlatibb jellegű sürgető problémák az előző bekezdésben. Az átfogóbb kérdések kezelésének sikeressége azonban nem független attól, miként leszünk képesek megoldani a sürgető, de talán kevésbé összetett problémákat. Ezért remélni lehet, hogy a kicsúcsosodó válságok sora főleg a környezetszennyezés megmozdítja a közvéleményt, és támogatást szerez a sürgető problémák megoldásához. Így egy tanulási folyamat indul meg, amely végül az átfogóbb problémák megértéséhez és esetleg megoldásához is elvezethet. Azzal, hogy a sürgető problémákkal nem foglalkoztam, nem akartam jelentőségüket tagadni. Ha nem teszünk lépéseket ezek rendezése felé, akkor semmi esélyünk sem lesz az átfogóbbak megoldására. Másrészt igaz az is, hogy az emberiségnek szembe kell néznie a hosszú távú súlyos válság víziójával. Ez hajlamossá tehet bennünket arra, hogy több figyelmet szenteljünk a sürgető problémáknak, s több erőfeszítést fejtsünk ki megoldásuk érdekében. Mindez inkább csak mérsékelt optimizmusként hangozhat, de talán a mérsékelt optimizmus is többet ér a semminél. /fordította: Horn Gergely/ 5

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek

Részletesebben

A víz, mint környezetpolitikai tényező. Dr. Domokos Endre. Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet ÖkoRET. domokose@uni-pannon.

A víz, mint környezetpolitikai tényező. Dr. Domokos Endre. Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet ÖkoRET. domokose@uni-pannon. A víz, mint környezetpolitikai tényező Dr. Domokos Endre Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet ÖkoRET domokose@uni-pannon.hu 8200 Veszprém, Egyetem út 10. Jelen írás célja, hogy néhány szemléletes

Részletesebben

Hogyan navigáljuk. századot?

Hogyan navigáljuk. századot? fejezet BEVEZETÉS Hogyan navigáljuk a 21. századot? Hogyan adhatunk ÉRTELMET az ÉLETÜNKNEK és a TUDATOSSÁGUNKNAK? Mi lenne, ha lenne egy átfogó térképünk önmagunkról és erről a szép új világról, amelyben

Részletesebben

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak ALAPKÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA I. A gazdasági törvények lényege:

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket, beadványozókat,

Részletesebben

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Globális problémák Fenntartható-e e ez a világ ökológiailag? (Képes-e eltartani a bioszféra 6 md embert és a világgazdaságot?) Nem szenved-e e visszafordíthatatlan károsodásokat k a bioszféra? Képes-e

Részletesebben

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL 7 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL Anélkül, hogy valaki különösebben foglalkozna nemzetközi

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

Dessewffy Tibor Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

Dessewffy Tibor Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia 1 Dessewffy Tibor Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Ebben a dolgozatban elsősorban a DEMOS Magyarország keretein belül véghezvitt két vállalkozás eredményeiről, az azoknak a magyar társadalomra

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2.

Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Induktív érvek Az induktív érvnél a premisszákból sosem következik szükségszerűen a konklúzió.

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA.

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. MAGYAR TALÁLMÁNYOK NAPJA - Dunaharaszti - 2011.09.29. HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. 1 BEMUTATKOZÁS Vegyipari töltő- és lefejtő

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

1. Értelmezze, és csoportosítsa a globális problémákat. Olyan társadalmi, gazdasági és környezeti (ökológiai) jelenségek és folyamatok, amelyek

1. Értelmezze, és csoportosítsa a globális problémákat. Olyan társadalmi, gazdasági és környezeti (ökológiai) jelenségek és folyamatok, amelyek 1. Értelmezze, és csoportosítsa a globális problémákat. Olyan társadalmi, gazdasági és környezeti (ökológiai) jelenségek és folyamatok, amelyek hatása nem szűkíthető le országos, regionális, vagy térségi

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Miért van szükség közigazgatási minimumra?

Miért van szükség közigazgatási minimumra? Dr. Dudás Ferenc közigazgatási elemzõ, az MKKSZ szakmapolitikai vezetõje, a KözigPress fõszerkesztõje Miért van szükség közigazgatási minimumra? Iránymutató és példaadó Mesterek után mindig nehéz szólni.

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

2015. december: A meddőség kezelése a szociológus szemével - Vicsek Lilla

2015. december: A meddőség kezelése a szociológus szemével - Vicsek Lilla 2015. december: A meddőség kezelése a szociológus szemével - Vicsek Lilla Vicsek Lilla a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének docense. Az utóbbi években elsősorban a

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

Suri Éva Kézikönyv www.5het.hu. Kézikönyv. egy ütős értékesítési csapat mindennapjaihoz. Minden jog fenntartva 2012.

Suri Éva Kézikönyv www.5het.hu. Kézikönyv. egy ütős értékesítési csapat mindennapjaihoz. Minden jog fenntartva 2012. Kézikönyv egy ütős értékesítési csapat mindennapjaihoz 1 Mi az, amin a legtöbbet bosszankodunk? Az értékesítőink teljesítményének hektikusságán és az állandóan jelenlévő fluktuáción. Nincs elég létszámunk

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február 2., Vasárnap. Összefoglaló

3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február 2., Vasárnap. Összefoglaló Zöldforrás Vidékfejlesztés Kft 8000 Székesfehérvár, Károly János Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t-online.hu 3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek SZÓKINCSEM füzetek A SZÓKINCSEM füzetek szókincs fejlesztő füzetek A szókincs azt jelenti, hogy hány szót ismerünk és tudunk jól használni Minél több szót ismersz és tudod a jelentésüket, annál nagyobb

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

Szeretné megmenteni a tartozással terhelt cégét? (3. rész) Válság van!

Szeretné megmenteni a tartozással terhelt cégét? (3. rész) Válság van! Szeretné megmenteni a tartozással terhelt cégét? (3. rész) Válság van! Tisztelt Cégtulajdonos! Bizonyára Ön is tudja, legalábbis érzékelte, hogy a piac lelassult, nehezebbé vált a tőkebevonás és az adózás

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens Fenntartható fejlődés 1987-ben adja ki az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága a

Részletesebben

Jegyzőkönyv készült a Gazdasági Bizottság 2016. április 27-én 15.00 órakor tartott rendes üléséről

Jegyzőkönyv készült a Gazdasági Bizottság 2016. április 27-én 15.00 órakor tartott rendes üléséről Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Gazdasági Bizottság Jegyzőkönyv készült a Gazdasági Bizottság 2016. április 27-én 15.00 órakor tartott rendes üléséről Ülés helye: Jelen vannak: Polgármesteri

Részletesebben

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ Érzékeny földünk Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19 ME MFK Digitális Közösségi Központ Földessy János ...ha egy pillangó szárnya rebbenésével megmozdítja a levegőt, mondjuk Pekingben, akkor

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)

Részletesebben

Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata

Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata mari szerzői kiadása - Budapest 2012 ISBN 978-963-08-4652-3 Semmilyen jog nincs fönntartva!

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében. Kaleta Jánosné

A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében. Kaleta Jánosné A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében Kaleta Jánosné Címválasztás oka Aktualitása Internet A területfejlesztés nélkül elképzelhetetlen a jövő fejlesztés, eddigi gyakorlat

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

Elegem van a munkahelyi változásokból! Mit tegyek? I.

Elegem van a munkahelyi változásokból! Mit tegyek? I. Elegem van a munkahelyi változásokból! Mit tegyek? I. I. Hogyan tekintsek a változásokra? Alkalmazkodás a változásokhoz Internetes tanfolyam Készítette: Szűcs Tamás manager coach, üzleti vezetők trénere

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet. A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe

Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet. A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe A.) Vezetői összefoglaló Tájékoztatónk a holland kormányzat koalíciós egyezménye alapján összeállított angol nyelvű,

Részletesebben

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Magyar Mérnök Akadémia MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Dr. EMHŐ LÁSZLÓ Magyar Mérnök Akadémia BME Mérnöktovábbképző Intézet emho@mti.bme.hu ATOMENERGETIKAI KÖRKÉP MET ENERGIA MŰHELY M 7. RENDEZVÉNY NY 2012. december

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

AZ ÉLET DIADALA NAPHARCOS MAGAZIN. A Napharcos különlegessége és egyedisége. Napharcos biológiai sejtjavító specialista. Légy erős, élj hosszan!

AZ ÉLET DIADALA NAPHARCOS MAGAZIN. A Napharcos különlegessége és egyedisége. Napharcos biológiai sejtjavító specialista. Légy erős, élj hosszan! Napharcos biológiai sejtjavító specialista NAPHARCOS MAGAZIN 2014 november, 1. évfolyam. III. szám Légy erős, élj hosszan! Legyen több élet a napjaidban és több nap az életedben! AZ ÉLET DIADALA A Napharcos

Részletesebben

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ CSÁKÓ MIHÁLY Az ezredforduló munkaerõpiaci kihívásai a Kárpát-medencében 1 Bevezetés: a kérdés, jelentõsége, megközelítése AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ kihívások két szempontból

Részletesebben

Egy építőipari vállalkozás harca a fenntartható épületekért. VELUX Magyarország Kft./2010.11.03.

Egy építőipari vállalkozás harca a fenntartható épületekért. VELUX Magyarország Kft./2010.11.03. Egy építőipari vállalkozás harca a fenntartható épületekért 1 VELUX Magyarország Kft./2010.11.03. 1 Fenntarthatóság építés építészet fejlődés közösség épület termékek fogyasztás FENNTARTHATÓ életmód VELUX

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Útmutató kezdők részére az energia és a teljesítmény megértéséhez

Útmutató kezdők részére az energia és a teljesítmény megértéséhez Útmutató kezdők részére az energia és a teljesítmény megértéséhez Neil Packer cikke, Staffordshire Egyetem, Egyesült Királyság - 2011. február Az energia Az energia a munkához való képesség. A történelemben

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

Céltudatos, gazdaságos és felelősségteljes nyelvtanulás, és nyelvhasználat egy közgazdász nyelvtanár szemével

Céltudatos, gazdaságos és felelősségteljes nyelvtanulás, és nyelvhasználat egy közgazdász nyelvtanár szemével XVI. ATIF konferencia NYELVEK, KULTÚRÁK ÉS NEMZEDÉKEK PÁRBESZÉDE- EGÉSZ ÉLETEN ÁTszekció Céltudatos, gazdaságos és felelősségteljes nyelvtanulás, és nyelvhasználat egy közgazdász nyelvtanár szemével Charomar

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

+ 2000 MW Út egy új energiarendszer felé

+ 2000 MW Út egy új energiarendszer felé + 2000 MW Út egy új energiarendszer felé egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Stratégiai Tanulmányok Tanszéke Interregionális Megújuló Energiaklaszter Egyesület somogyv@videant.hu

Részletesebben

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Mi az elme, hogyan épül fel, és mi adja a jelentőségét a világ és az élet számára, illetve a saját szempontunkból? Az elme univerzalitása és konkrét megjelenései. Megjegyzés Alapjában nem tudom

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási

Részletesebben

A NEMI ERKÖLCS ELLENI ERÕSZAKOS BÛNCSELEKMÉNYEK HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS NÉHÁNY PROBLÉMÁRÓL. TÓTH ÁRON LÁSZLÓ doktorandusz (PPKE JÁK)

A NEMI ERKÖLCS ELLENI ERÕSZAKOS BÛNCSELEKMÉNYEK HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS NÉHÁNY PROBLÉMÁRÓL. TÓTH ÁRON LÁSZLÓ doktorandusz (PPKE JÁK) Iustum Aequum Salutare III. 2007/4. 235 250. A NEMI ERKÖLCS ELLENI ERÕSZAKOS BÛNCSELEKMÉNYEK HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS NÉHÁNY PROBLÉMÁRÓL doktorandusz (PPKE JÁK) A nemi erkölcs elleni erõszakos

Részletesebben

JÓLÉTI ÉS SZOCIÁLIS PROGRAMOK

JÓLÉTI ÉS SZOCIÁLIS PROGRAMOK JÓLÉTI ÉS SZOCIÁLIS PROGRAMOK HATÁSELEMZÉSE Hajnal György, Kádár Krisztián, Pásztor Miklós BCE Közszolgálati Tanszék A tananyag a TÁMOP-4.1.2/A/2-10/1-2010-0003 "Képzés- és tartalomfejlesztés a Budapesti

Részletesebben

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi docens SzIE, MKK-KTI Halgazdálkodási tanszék

Részletesebben

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

PÉCHY MIHÁLY ÉPÍTŐIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA Egészségfejlesztési program 2013.

PÉCHY MIHÁLY ÉPÍTŐIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA Egészségfejlesztési program 2013. PÉCHY MIHÁLY ÉPÍTŐIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA Egészségfejlesztési program 2013. 1 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés... 4 1.1 Helyzetkép... 4 1.1.1 A magyar lakosság életkilátásai... 4 1.1.2 Ami a számok mögött van...

Részletesebben

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ. Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben