Fenolszennyezés és az azt követő kármentesítés vizsgálata analitikai és környezetvédelmi szempontból

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fenolszennyezés és az azt követő kármentesítés vizsgálata analitikai és környezetvédelmi szempontból"

Átírás

1 Fenolszennyezés és az azt követő kármentesítés vizsgálata analitikai és környezetvédelmi szempontból DIPLOMAMUNKA Hovánszki György Debrecen, 2003

2 A dolgozat a Debreceni Egyetem Természettudományi Karának Szervetlen és Analitikai Tanszékén Dr. Braun Mihály egyetemi adjunktus irányításával készült. 2

3 Köszönetnyilvánítás Köszönetet mondok Dr. Papp Lajos proff. Emeritus egyetemi tanárnak, hogy támogatta a diplomamunkámat. Köszönöm Dr. Braun Mihály egyetemi adjunktusnak a munkámhoz nyújtott szakmai segítséget. Köszönöm Nagy Péter Tamás egyetemi tudományos segédmunkatársnak a mintavételezések megtervezésében nyújtott segítséget. Köszönöm Dominyák Csabának a mintavételezéseknél nyújtott segítséget. 3

4 TARTALOMJEGYZÉK TÁBLÁZATOK... 5 ÁBRÁK... 5 BEVEZETÉS... 6 CÉLKITŰZÉS IRODALMI ÁTTEKINTÉS Határértékekre vonatkozó magyar szabályozás: A felszín alatti vizek áramlása és megjelenési formái A talaj szerepe a felszín alatti vizek minőségének védelmében A szennyezett ivóvíz élettani hatásai A fenol biodegradációja ANYAG ÉS MÓDSZER A fenolindex meghatározása MSZ :1992 alapján: A fenol és származékainak meghatározása az EPA alapján: A trícium koncentráció meghatározása T- 3 He módszerrel Mintavételi pontok tervezése: A mintavétel kivitelezése: MÉRÉSI EREDMÉNYEK Ivóvíz eredmények: Szennyvíz eredmények: Szennyvíziszap eredmények: ÖSSZEFOGLALÁS: IRODALOMJEGYZÉK: FÜGGELÉK A fenol biztonságtechnikai adatai (MSDS) A fenol metabolizmusa a szervezetben: Országos kibocsátási határértékek

5 TÁBLÁZATOK 1. táblázat: Néhány szerves vegyület ízrontó káros hatását jellemző koncentrációérték táblázat: Néhány vegyület szaghatást okozó koncentrációértéke táblázat: Elsődleges szerves anyagok biodegradációja táblázat: EPA-604 metódus elemei táblázat: Vizsgált komponensek és szabványok táblázat: A szennyvízminták mérési eredményei táblázat: A szennyvíz eredmények összehasonlítása a korábbi mérésekkel és a határértékkel táblázat: Az ivóvízminták mérési eredményei táblázat: A szennyvíziszapminták mérési eredményei táblázat: A fenol fizikai adatai táblázat: A fenol toxikológiai adatai táblázat: A felszíni vízi környezetbe közvetlenül bevezetett szennyvizek országos területi kibocsátási határértékei és a vízminőségvédelmi területi kategóriák táblázat: Az ivóvízkivételre szánt felszíni víz minőségi követelményei (vízminőségi határértékek) táblázat: A közcsatornába kiengedett káros anyagok küszöbértékei táblázat: A közcsatornába kiengedett veszélyes anyagok küszöbértékei táblázat: Szennyvizek és szennyvíziszapok vizsgálati módszerei. 47 ÁBRÁK 1. ábra: Határértékre vonatkozó magyar szabályozás ábra: A különböző szintű felszín alatti vízáramlási rendszerek elvi vázlata (forrás: Tóth J. 1963) ábra: Hidrogeológiai metszet (Nyíregyháza, Vízügy) Ábra: A telítetlen és a telített zóna nyílt tükrű talajvíz esetén (forrás: Juhász J. 1976) ábra: EPA-604 FIDGC kromatogram ábra: Nyírlugosi szennyvíz tisztító telep ábra: Szikkasztó nyárfás (Nyírlugos, szennyvíztelep) ábra: A szennyvízhálózat és a mintavételi pontok elhelyezkedése ábra: Az ivóvíz kutak Fe és Mn tartalma (szűrés előtt és után) ábra : A nitrogén formák alakulása oxidáció hatására ábra: A szennyvíz oxidációs állapotának változása ábra: Fe és Mn, valamint KOI változása a szennyvízben ábra: A szennyvízminták fenolindex eredménye Ábra: A szennyvíziszap fenol és kadmiumtartalma Ábra: A szennyvíziszap Mn, Cu, Pb, Ni tartalma ábra: A fenolszennyezés kármentesítésének helyszínrajra ábra: A fenol metabolizmusa a szervezetben 43 5

6 BEVEZETÉS A környezeti károkat több szempont szerint csoportosíthatjuk. Az egyik legfontosabb a rehabilitáció, mely során egy korábban bekövetkezett szennyezés előtti állapotot kívánunk visszaállítani. A környezetkárosító hatás vizsgálata, tényfeltárása valamit a kármentesítés elsődleges fontosságú a környezetvédelem szempontjából, ezt támasztja alá az is, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium erre a célra kiemelt prioritású pályázatokat hirdet meg. A jelen diplomamunka egy ilyen kármentesítést vizsgálna meg különböző szempontok szerint, érintve a helyreállított környezet felülvizsgálatát. Nyírlugoson az 1900-as években épült egy fűrészmalom, amely mintegy 50 éven keresztül működött gőzmeghajtású gépekkel. A gőzgépeket fával fűtöttek, az égés során visszamaradó kátrányt pedig egy ásott kútba temették. A malom a II. világháború idején leégett és feledésbe merült ben egy lakossági bejelentés során figyeltek fel arra, hogy az ásott kutak vize rossz szagú és állatelhullás is történt. Megállapították, hogy a víz fenollal szennyezet ami a betemetett kátrányból származik. Nyírlugos nagyközség belterületén Országos Környezeti Kármentesítési Program folyik, amely a volt nyírlugosi fűrészmalom által a talajba juttatott fenolszennyezés előtti állapotot szeretné visszaállítani. A kármentesítési programban kikötött szerződés értelmében a Magyarországon engedélyezet határértékig (0,1 mg/l fenolindex) tisztított talajvizet a kármentesítő cég a kommunális szennyvízcsatorna hálózatába juttatja, amely a település kommunális szennyvízének mintegy 25-30%-át jelenti. A kármentesítés tehát további határértéken tartott kibocsátást és terhelést jelent a kommunális szennyvízrendszerre, ami indokolttá teszi a szennyvízcsatorna hálózat teljes hosszában a szennyezési szint folyamatos mérését. 6

7 A fentebb említett probléma alapos tényfeltárását az teszi környezetvédelmi szempontból különösen fontossá és elkerülhetetlenné, hogy a megjelölt vizsgálatok elvégzése és a kapott eredmények értékelése után válik csak lehetővé a megfelelő előtisztítási technológia kiválasztása, ami biztosítja a szikkasztó nyárfás biológiai szennyvíztisztító telep minél kisebb környezeti terhelését. A terhelés csökkentése azért is indokolt, mert Nyírlugos település vízbázisáról kiderült, hogy sérülékeny földtani környezetű ivóvízbázisnak minősül (a terület 1999-ben felkerült a sérülékeny vízbázisok listájára), sok helyen hiányzik a vízzáró réteg, ami a korábbi geológiai és hidrológiai vizsgálatok adataival összhangban azt mutatja, hogy Nyírlugos környéke erős beszivárgási terület. Így fennáll annak a veszélye, hogy az összegyűjtött szennyvizet megfelelő előtisztítás nélkül juttatva a szikkasztó nyárfásra, potenciálisan veszélyeztetheti a környék felszín alatti vízkészletét és így a közeljövőben ivóvíz készletét is. 7

8 CÉLKITŰZÉS A fenolszennyezés vizsgálatára megnyertünk egy KAC pályázatot, így a méréseket a hatályban lévő MSZ szabvány szerint akkreditált szaklaboratóriumok által kívánom elvégeztetni. A mintavétel megtervezését és kivitelezését én magam kívánom elvégezni. Az előre megtervezett mérések, melyek a szennyvíznek legalább 20 paraméterét tartalmazzák, átfogó képet nyújtanak a szennyezzők eloszlásáról, hígulásáról és degradációjáról. Feladatomnak azt a célt tűztem ki, hogy megvizsgálom a szennyezés rehabilitációból eredő további környezetszennyezést és megpróbálok megoldást találni ezek kiküszöbölésére. 8

9 1. IRODALMI ÁTTEKINTÉS A fenol származékainak kimutatása szennyvízből nagy irodalmi háttérrel rendelkezik. Ennek legfőbb oka az, hogy az ipar (olajipar, pertokémia ipar) hulladékként nagy mennyiségben termel fenolt, aminek a tisztítása nem könnyű feladat. Az alkalmazott tisztítási módszerek (extrakció, fizikai-kémiai módszer, biológiai eljárás, ozonizálás, szén-adszorpció, koaguláció[1]) nem minden esetben használhatók; határt szab a fenol mennyisége, koncentrációja valamint az eljárás költsége. Kísérletek folytak fenolos szennyvizek bentonit és tőzeg adszorpciós tulajdonságait kihasználó eljárásra is[2]. A fenol az élő szervezetekre toxikus. Egy felszíni vízszennyezés során vizsgálták a hal populáció pusztulását. Extrakció után HPLC-vel mérték a fenolt, ami a halak bőréből is kimutatható volt.[3] Számos cikk foglalkozik olyan módszer kidolgozásával, mely során ipari és kommunális szennyvízből mérnek fenolt és annak származékait. [6][7]A legtöbb esetben LC-t használnak, bár a GC-vel jobb kimutatási határt lehet elérni. [4] Próbálkoztak szilárd fázisú extrakció majd CE használatával, melynek előnye az extraktum közvetlen injektálhatósága.[5] A fenol biogedradációjának vizsgálata során kiderült, hogy 30 nap alatt mintegy 40%-a bomlik le. [8] Magyarországon az elfogadott fenolindex szabvány szerint mérik a fenoltartalmat, amely ivóvízre és szennyvízre is egyaránt használható. Nyírlugoson a fenolmentesítést megelőző vizsgálatokat is ezen szabvány szerint mérték. Az összehasonlíthatóság miatt mi is ezt a szabványt használtuk a méréseinkhez. A nemzetközileg elfogadott fenol szabványt az EPA dolgozta ki az USA-ban. Sajnos az eltérő módszer miatt, az általuk mért fenoltartalom nem vethető össze a magyar szabvánnyal. A fenolszennyezés tényfeltárása során Nyírlugos vízzáró talajrétegeinek áteresztőképességét is megvizsgálták, mivel meg akarták tudni, hogy a fenol a felszíni vízrétegekből átkerülhet-e a rétegvizekbe, veszélyeztetve ezzel az ivóvíz ellátást. A mélyebb rétegvizekből mintát vettek, amit trícium vizsgálatnak vetettek alá. Az eredmény 5 TU; e vízbázis tehát különösen veszélyeztetettnek nyilvánították. 9

10 1.1. Határértékekre vonatkozó magyar szabályozás: Az Európa Tanács szakbizottságának ajánlása a holland lista adaptálására kellő iránymutatást ad, de a hazai adottságok - beleértve a változatos természeti adottságok mellett a környezeti kultúra színvonalát és az ezzel foglalkozó szakemberek társadalmi elismertségét is - kissé bonyolultabb és az értékeket kevésbé rugalmasan kezelő szabályozást kívánnak meg. 1. ábra: Határértékre vonatkozó magyar szabályozás A: háttér koncentráció B: szennyezettségi határérték C i : intézkedési érték D: kármentesítési határérték Az egyes jelölések értelmezése magyarázatot kíván. Látható, hogy a megnevezések eltérőek, nem mindenütt a "határérték" kifejezés szerepel. Ez is utal arra, hogy az egyes értékek szerepe és túllépésük következménye egymástól eltérő. Az A érték a tiszta környezeti elem (talaj vagy felszín alatti víz) anyagtartalma átlagos a magyarországi viszonyok között. A rövid definícióban igen lényeges az "átlagos magyarországi viszonyok" kifejezés. Az érték tehát nem tartalmazza sem a természetes, sem a mesterséges anyagdúsulásokat, szennyeződéseket. Szerepe a tájékoztatás annak érdekében, hogy a mért koncentrációt legalább egy szempontból azonnal minősíteni lehessen. A B érték valódi határérték, amely koncentrációig a környezeti elem terhelése nem jár nagy kockázattal. Meghatározásában a célállapotoknál tárgyalt szempontok voltak irányadók: a talaj esetében a multifunkcionalitás, a felszín alatti víz esetében az ivóvíz előállítására való alkalmasság fenntartása. A C i intézkedési érték, amelynél nagyobb koncentráció esetén a kockázat elviselhetetlenül nagy, alapos gyanú van arra, hogy a környezeti elem károsodottnak, azaz beavatkozás nélkül 10

11 helyreállíthatatlannak tekinthető. Lényeges szempont, hogy ez az állapot már egy bekövetkezett, nemkívánatos tevékenység vagy esemény eredménye. A C i értékek értelmezése és főleg alkalmazása nem mosható össze a B értékkel. Ha a körülmények indokolják, az intézkedéseket ettől kisebb koncentráció esetében is lehet kezdeményezni. A javaslat tehát itt megtartotta a holland rendszer rugalmasságát, azaz az érték meghaladása nem feltétlenül a műszaki kármentesítés szükségességére utal, hanem a kivizsgálási kötelezettségre, amit a határérték megnevezése is kifejez. Az "i" index azt jelöli, hogy a terület érzékenységétől függően a határérték változhat. Itt jelennek meg a berlini lista sajátosságát adó területi adottságok mint prioritások, de attól kissé eltérő, a magyar viszonyokat és a jogszabályi környezetet figyelembe vevő értelmezésben. Fokozottan érzékeny terület, az intézkedési érték C 1 : ökológiai zöldfolyosó területe, a nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékébe felvett, jogszabályban kihirdetett terület, az évi LVII. tv. szerint állami tulajdonban lévő felszíni állóvíz középvízi mederélétől számított 0,25 km széles sáv, azok a karsztos területek, ahol a felszínen vagy a felszín alatt 10 m-en belül mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók, üzemelő és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek - külön jogszabály szerint - kijelölt vagy kijelölés alatt álló belső, külső és "A" hidrogeológiai védőövezete, továbbá a karszt-, talaj- és partiszűrésű ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek esetén a "B" hidrogeológiai védőövezet is, jogszabályban kihirdetett, valamint tervezett nemzeti parkok, bioszféra rezervátumok, erdőrezervátumok területei, továbbá az előbbieken kívül eső, fokozottan védett vagy fokozott védelemre történő átminősítésre előkészített területek. Érzékeny terület, az intézkedési érték C 2 : az évi LVII. tv. szerint állami tulajdonban lévő felszíni állóvíz középvízi mederélétől számított 0,25-1 km széles sáv, minden olyan, a fokozottan érzékeny kategóriába nem tartozó karsztos terület, ahol a felszín alatt 100 m-en belül mészkő, dolomit mész- és dolomitmárga képződmények 11

12 találhatók, kivéve, ha lokális vizsgálat bizonyítja, hogy 100 év alatt a felszínről nem érhet el szennyezőanyag a képződménybe, üzemelő és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek - külön jogszabály szerint - kijelölt vagy kijelölés alatt álló hidrogeológiai védőövezete, ha nem tartoznak a fokozottan érzékeny kategóriába, minden olyan terület, ahol a fő rétegvízadó összlet teteje a felszíntől számítva 50 m- nél kisebb mélységben, vagy ha m között van, de a fedőképződmény kavics vagy homok és a terület nem tartozik az előbbi kategóriába, kivéve, ha lokális vizsgálat bizonyítja, hogy 100 év alatt a felszínről nem érhet el szennyezőanyag a fő ivóvízadó képződménybe, minden olyan terület, ahol nincs fő ivóvízadó képződmény, de a felszín közelében jó (legalább homoknak megfelelő) vízadó réteg található, országos tájvédelmi körzetek és az önkormányzatok által védetté nyilvánított természetvédelmi területek, továbbá az előbbi kategóriában említett védett területek - külön jogszabály által megállapított - védőzónái (pufferzónái), valamint minden országos jelentőségű - a fokozottan érzékeny kategóriában nem említett - védett és védelemre tervezett természeti vagy természetvédelmi szempontból érzékeny terület. Kevésbé érzékeny területek, az intézkedési érték C 3 : egyéb, a fokozottan érzékeny vagy érzékeny kategóriák egyikébe sem tartózó területek. Látható, hogy bizonyos területhasználatokat, amelyek a természeti adottságokkal szorosan összefüggenek, a szabályozás már figyelembe vett. Ez - éppen az összefüggések miatt - nincs ellentétben az adottságokon alapuló elvekkel, inkább azok gyakorlati megfogalmazása. Mielőtt a D kármentesítési határérték értelmezésére rátérnénk, szólni kell még egy információról, amelyet a rendszer nyújt, de nem számszerű értékként jelenik meg, tulajdonképpen nem is alkotó eleme a határérték rendszernek, a célállapot elérése, a szennyezőanyag veszélyességének megítélése szempontjából azonban nagyon fontos. Ez a "K" minősítés, amely az ún. kockázatos anyagokat (szennyezőanyagokat) két csoportba osztja. A K1 a fokozottan kockázatos anyagokat, a K2 a kockázatos anyagokat jelöli. A csoportosítás a talajvíz védelméről szóló 80/68 (EGK) számmal megjelent irányelven, illetve az abban megjelent jegyzékeken alapul. 12

13 A D kármentesítési határérték, amely már valóban merev, hatóságilag is rögzített, konkrét értéke a terület érzékenységét, a területhasználatokat stb. figyelembe vevő helyspecifikus kockázatfelméréssel határozható meg. Ebből következően egy D érték csak egy konkrét esetre értelmezhető. A megállapításához szükséges feltárási követelményeket és kockázatelemzési módszereket további kiadványok ismertetik. A határérték rendszer alkalmazásához a mért értékek értelmezése is szükséges. Vannak rendszerek, amelyek mintavételi mélységet vagy valamilyen átlagértéket adnak meg és az így kapott koncentrációt kell a határértékhez viszonyítani. A tervezett magyar szabályozásban a mért maximális értéket kell figyelembe venni. Egyes anyagoknál és különösen a talaj esetében a mintavétel, az előkészítés és maga a vizsgálati módszer lényegesen befolyásolja a kapott eredményt. A javasolt vizsgálati módszereket a mellékletek tartalmazzák. Ezek megegyeznek a magyar szabványokban rögzítettekkel, ha vannak ilyenek. A határérték rendszer a lehetséges anyagok vonatkozásában természetesen nem teljes. A listában nem szereplő szennyezőanyag határértékeinek megállapítását egy erre a célra a minisztérium irányításával létrehozott bizottságnál lehet kezdeményezni. A határértékek nem tekinthetők véglegesnek. A szennyezőanyagok viselkedésével foglalkozó kutatások folyamatosan új eredményeket hoznak, amelyek alapján az anyagok veszélyességének megítélése változik. Általános szabály, hogy minden ilyen jellegű adatgyűjteményt legalább ötévente átfogóan és részleteiben felül kell vizsgálni, ami egy ilyen "fiatal" rendszerre fokozottan érvényes. A felülvizsgálatot el kell végezni annak ellenére is, hogy a konkrét értékek meghatározása a szakterülettel foglalkozó intézmények adataira támaszkodva, vezető szakemberek bevonásával történt. 13

14 1.2. A felszín alatti vizek áramlása és megjelenési formái A felszín alatti vízáramlás legfőbb hajtóereje a gravitáció. A felszínről beszivárgó, majd felszíni vizekben, forrásokban, illetve párolgás révén ismét a felszínre jutó (megcsapolódó) víz felszín alatti útját a 3. ábrán látható ún. kis vízgyűjtő medencére felállított modell alapján követhetjük (Az ábrázolásnál csak a fél medencét rajzoltuk meg, mely a folyóvölgyre szimmetrikus.). 2. ábra: A különböző szintű felszín alatti vízáramlási rendszerek elvi vázlata (forrás: Tóth J. 1963) Ezen szimmetrikusnak tekintett vízgyűjtő medence alsó (horizontális) határa egy vízrekesztő (ipermeabilis) réteg, oldalsó (vertikális) határai vízválasztó hegységek, középső része egy medence területen fekvő folyóvölgy. Az áramlás irányát és intenzitását a medencén belül a víz mechanikai energiájának nagysága szabja meg. Ez az energia a felszín alatti vízszintekben mérhető. A víz a nagyobb energiájú helyről a kisebb energiájú hely felé áramlik. A vízválasztó területen a mélység növekedésével csökken a víz mechanikai energiájának nagysága, azaz minél mélyebben helyezkedik el egy víztartó réteg, a benne elhelyezkedő víz nyugalmi szintje annál alacsonyabban van. Ez az ún. utánpótlódási terület, ahol a beszivárgó víz egyre nagyobb mélységbe szivárog. Ezzel szemben a folyóvölgyben a mélység növekedésével nő a víz 14

15 mechanikai energiájának nagysága, azaz a mélyebben fekvő rétegek vizének nyugalmi szintje magasabban van. Itt a víz a felszín felé áramlik, ez az ún. megcsapolódási terület. A 3. ábra jól mutatja, hogy a felszín alatti vízáramlási irányok jól követik a felszín morfológiáját. Az áramlási irányokat a felszín morfológiája mellett további tényezők, így például a kőzet rétegzettsége, a szerkezeti törések módosítják. A felszín alatti víz útja során különböző jellegű, tulajdonságú geológiai képződményekkel kerül kapcsolatba. A felszín alatti víz mozgása szempontjából fontos tényező a kőzetek áteresztőképessége. A kőzetek ezen tulajdonsága határozza meg, hogy az adott képződményben a víz áramlása milyen intenzitású lehet. A kőzetek áteresztőképessége szerint megkülönböztetünk víztartó, félig áteresztő és vízrekesztő rétegeket. A kőzetek ezen sajátossága jellemezhető azzal is, hogy adott képződményből kitermelhető-e gazdaságosan hasznosítható mennyiségű víz, vagy nem. Az előbbi esetben víztartó (pl. durva homokkő), a második esetben vízrekesztő (pl. agyag) a réteg. Nyírlugos talajvíz áramlása DK-i, 2 ezrelék eséssel. Ezt a kármentesítéskor figyelembe kellett venni, mivel az eltelt évek során a fenolszennyezés a talajvízzel együtt mozgott. Az alábbi ábrán a hidrogeológiai metszet látható. 3. ábra: Hidrogeológiai metszet (Nyíregyháza, Vízügy) 15

16 1.3. A talaj szerepe a felszín alatti vizek minőségének védelmében A talaj szerepe A talaj a földi anyag- és energiaátalakulásnak egyik fontos közege. Itt kapcsolódnak össze a biológiai, a geológiai és a hidrológiai körfolyamatok (biogeokémiai és hidrogeológiai ciklusok). A talaj legfőbb funkciói: 1. Az elemek körforgásában játszott szerep a talajt alkotó szervetlen összetevő, a mállott kőzet mint elemforrás, a talajba került holt szerves anyagok ásványosítása (mineralizáció), vagyis a biológiailag kötött elemek elemi formában, vagy egyszerű szervetlen vegyületek formájában történő felszabadítása, átmeneti tárolása, valamint visszajuttatása a körfolyamatokba. 2. Tápanyagforrás a növények számára A növények elsőrendű termelők, a napenergia közvetlen hasznosítói, a földi élet alapját képezik. A talaj a szárazföldi növények termőhelye. A talaj termékenysége azt jelenti, hogy mennyire felel meg ennek a funkciójának, vagyis annak, hogy a növényeket megfelelő időben szükséges mennyiségű és összetételű tápanyaggal és vízzel képes ellátni. 3. Szűrő funkció Az elemek körforgásában és az élőhelyként játszott szerep mellett jelentős a felszínről beszivárgó és a mélyebb rétegekbe továbbjutó folyadékok összetételének meghatározásában, a felszíni szennyeződések - elsősorban a víz közvetítésével - mélyebb rétegekbe kerülésének megakadályozásában betöltött szerepe. A talaj szűrő funkciója a szennyezőanyagok fizikai, kémiai és biológiai úton történő megkötését, bontását, valamint visszatartását egyaránt jelenti. 16

17 A talaj felépítése A talajt élő szervezetek (biotikus) és élettelen anyagok (abiotikus) alkotják. Utóbbiak lehetnek holt szerves, vagy szervetlen vegyületek. Az abiotikus talajkomponensek a talajszelvény felső részén háromfázisú rendszert (szilárd, folyékony, gáz) alkotnak. Ez a telítetlen (aerációs) zóna, mely a felszíntől az ún. kapilláris vízig tart (a kapilláris víz a felületi felszültség következtében alakul ki, felemelve a talajvíz szintjét). A kapilláris víz alsó szintjétől az első vízrekesztő feküig tartó rész a kétfázisú zóna (folyékony és szilárd), azaz a telített zóna (4. ábra). 4. Ábra: A telítetlen és a telített zóna nyílt tükrű talajvíz esetén (forrás: Juhász J. 1976) 17

18 1.4. A szennyezett ivóvíz élettani hatásai Magyarországon a közműves ivóvízellátásban részesülő lakosság aránya közel 100%. Az ivóvízellátással kapcsolatban régebben a víz útján terjedő fertőzések (vérhas, hastífusz, kolera, bélhurutok, fertőző májgyulladás, gyermekbénulás) okoztak problémát. A korábbi baktérium okozta járványokat újabban a vírusok okozta fertőzések váltják fel. A természetes vizek ivóvíz céljára történő felhasználása a használat előtti fertőtlenítéssel tehető baktérium és vírusmentessé. Magyarországon a legtöbb vízi eredetű járványt az egyedi vízellátási rendszerek fertőződése okozza, de a legtöbb megbetegedés a közüzemi vízellátásból származik. Az ivóvíz ellátásban a felszíni illetve a felszín alatti vizekben oldott kémiai anyagok okozzák a legnagyobb gondot. Ezek közül elsősorban a nitrát-tartalom okoz problémát, mivel ez az emésztőrendszerben nitritté redukálódik és methaemoglobinémiát okoz, ami különösen csecsemők esetében végzetes kimenetelű lehet. Ezért ha a nitrát koncentráció meghaladja a 40 mg/l értéket, akkor a vizet csecsemők ételének vagy italának készítéséhez tilos felhasználni. A nitrát a felnőttekre is veszélyes: emésztőrendszeri rákos megbetegedést okozhat. Említésre méltó, hogy a közvetlen hatásokon kívül hosszabb behatásra a nitrát és a nitrit a szervezetben a szekunder aminokkal karcinogén hatású nitrózaminok képződnek. A mikroszennyezők körébe azok a szennyező anyagok tartoznak, amelyek közegészségügyi szempontból igen kis mennyiségben is károsak, és amelyek az alkalmazott tisztítás-technológiákkal nehezen vagy csak kis részben távolíthatók el. Ezek azon túl, hogy a víz orgonoleptikus (íz és szag) tulajdonságait rontják, általában toxikus és karcinogén hatásúak. Ezek közül a vas, mangán és a cink elsősorban ízrontó, a higany, az ólom és a kadmium toxikus hatású. A toxikus hatás érvényesülését a szinergizmus is befolyásolja. A higanyszennyezés irreverzibilis elváltozást okoz a szervezetben (pl. az agyban), de károsan hat a hallásra, látásra és a mozgásra is. A toxikus nehézfémek idegrendszeri károsodást, keringési és emésztőszeri megbetegedéseket, bőrelváltozásokat, csontrendszeri károsodást okoznak, de előfordulnak mutagén és karcinogén hatások is. A különböző kőolajszármazékok már kisebb koncentrációban mérgező és ízrontó hatásúak lehetnek, az aromás szénhidrogének karcinogén hatásuk miatt méltók említésre. A detergensek emulgeáló hatásuk miatt akadályozzák a tisztítási technológia keretében az egyéb anyagok kicsapódását. A peszticidek közül a klórozott szénhidrogének igen lassan bomlanak, és ugyanakkor folyamatos akkumulálódásuk miatt jelentenek veszélyt. 18

19 A következő táblázatok néhány vegyület íz illetve szagrontó hatásának küszöbértékét mutatják be. 1 A számunkra érdekes fenol íz és szagrontó hatása már 0,002 mg/l-nél jelentkezik. Igaz klórozás esetén, de ma a legtöbb ivóvízhálózat utóklórozva van. A szabvány 0,1 mg/l fenolt enged meg az ivóvízben, ami 2 nagyságrenddel nagyobb az elfogadhatónál. 1. táblázat: Néhány szerves vegyület ízrontó káros hatását jellemző koncentrációérték Vegyület Fenol Krezolok Xilenolok α-naftol β-naftol * Csak klórozás esetén Ivóvízben okozott ízhatás (mg/l) 0,002* 0,0001 0,002* 0,001 0,002* 0, táblázat: Néhány vegyület szaghatást okozó koncentrációértéke Vegyület Ammónia Azoamil-acetát Benzaldehid Hidrogén-cianid Szén-szulfid Kén-dioxid Hidrogén-szulfid Klór (szabad) Klór-fenol Metil-merkaptán Etil-merkaptán Nitro-benzol Szkatol Szagküszöbkoncentráció (mg/l) 0,04 0,0006 0,003 0,001 0,003 0,009 0,001 0,01 0,0002 0,001 0,0002 0,03 0,001 1 Benedek, Literáthy, (1979) 19

20 1.5. A fenol biodegradációja Az EPA a toxikussági prioritási listájáról 96 anyagnak vizsgálta a mikrobiológiai degradációját. 2 Az eredmények azt mutatták, hogy vannak olyan toxikus vegyületek, melyek igen jó hatásfokkal bomlanak le természetes közegben. A vizsgálatok során nem lehetett eltekinteni bizonyos körülményektől. Ide tartozik a hőmérséklet, a páratartalom, az ökológiai környezet, a lokális geológiai adottságok. A lebontási idő is ide sorolható, és nagyon fontos. Ha egy toxikus vegyület biodegradációja nagyon hatékony, de években mérhető, akkor felmerülhet az a probléma, hogy még mielőtt elbomolhatna, újabb szennyezés éri a területet; így a felhalmozódás elkerülhetetlen. Fontos paraméter még a koncentráció. Adott bioszervezetetek csak akkor képesek megfelelően működni, ha a toxikus anyag még nem károsítja őket. A vizsgálatokat különböző fenolszármazékokra is elvégezték, melyet a következő táblázat tartalmaz. A degradációt 82%-nak találták, szignifikáns degradáció gyors adaptációval. Ez igéretesnek mondható a toxikus anyagok között. 3. táblázat: Elsődleges szerves anyagok biodegradációja A tesztelt szerves anyag osztály A tesztelt szerves anyagok A degradáció száma százalékban Fenolok D Ftalát észterek 6 67 D Naftalinok D Monociklikus aromás vegyületek D, 50 T Policiklikus aromás vegyületek 7 50 A, 50 N Poliklórozott bifenilek (PCB) 7 71 N Halogénezett észterek 6 50 N, 50 D Nitrogéntartalmú szervesanyagok 6 67 D, 33 N Halogénezett alifásvegyületek D, 57 A vagy B, 17 C vagy N Szerves klórtartalmú peszticidek N Jelmagyarázat: D= szignifikáns degradáció gyors adaptációval A= szignifikáns degradáció fokozatos adaptációval T= szignifikáns degradáció és egy toxikussági folyamatot követő folyamatos adaptáció B= lassú biodegradációs aktivitás, amely függ a párolgási értékektől C= nagyon lassú biodegradációs aktivitás, nagyon hosszú adaptációs periódussal N= nincs szignifikáns degradáció a tesztelt módszer körülményei között 2 Tabak et al.,

21 2. ANYAG ÉS MÓDSZER 2.1. A fenolindex meghatározása MSZ :1992 alapján: A szabvány tárgya a fenolindex meghatározása ivóvízben, felszíni vízben és szennyvízben, 4-amino-antipirines módszerrel, desztillálás után. Fogalommeghatározások: Fenolvegyületek: a benzolnak és homológjainak oxiszármazékai. Fenolindex: az a szám, amely mg/l fenolban kifejezve megadja a különböző fenolvegyületeknek az adott módszerrel (4-amino-antipirines színreakcióval) mért együttes koncentrációját. Alkalmazási terület: A fenolindex kifejezés, ahogy a szabvány használja, azokra a fenolokra vonatkozik, amelyek 4-amino-antipirinnel, meghatározott körülmények között színes vegyületeket képeznek. Fenolt tartalmazó vízben általában más fenolvegyületek is találhatók. A különböző fenolvegyületekből az adott módszerrel keletkező színes vegyületek színerőssége eltérő. Egy adott mintában lévő különböző fenolvegyületek százalékos aránya nem határozható meg. Ebből következik, hogy egy standard, amely különböző fenolvegyületek adott keverékeit tartalmazza, nem használható minden minta esetében. Éppen ezért a fenolt (C 6 H 5 OH) választották standardként, így az a szín, amely a reakció során keletkezik a többi fenolvegyületből, fenolként kerül mérésre, és az eredményt fenolindex néven adja meg. E módszer szerint nem lehetséges különbséget tennünk különböző fenolok között. Azok a fenolvegyületek, amelyekben alkil-, aril- és nitrogyök szubsztituens van para-helyzetben, nem adnak színt a 4-amino-antipirinnel. A para-helyzetben karboxil-, halogén-, hidroxil-, metoxivagy szulfonsavcsoportot tartalmazó fenolvegyületek adnak színreakciót. Előzetes desztilláció után a mintát a következő módszerrel dolgozzuk fel: Kloroformos extrakciós módsze elve ( A módszer): A fenolvegyületeket a szennyező anyagoktól és a zavaró hatásoktól desztillációval választjuk el. A fenolvegyületek eltérő illékonysága miatt a desztillátumok térfogatának azonosaknak kell lenniük a desztillálandó minta térfogatával. A vízgőzzel desztillált fenolvegyületek 4-amino-antipirinnel 10,0 ± 0,2 ph mellett kálium-[hexaciano-ferrát(iii)] jelenlétében színes antipirinszármazékot képeznek. Ezt a színes vegyületet a vizes oldatból kloroformmal extrahálhatjuk, és 460 nm hullámhosszon mérjük az abszorbanciaértéket. A fenolindex értékét mg/l-ben, fenolban kifejezve adjuk meg. 21

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0991/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

a NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1111/2006 számú akkreditálási ügyirathoz A MIVÍZ Miskolci Vízmû Kft. Környezet- és vízminõségvédelmi osztály Laboratórium (3527 Miskolc, József Attila u.

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Környezet- és Vízminőségvédelmi Osztály

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1375/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Somogy megyei Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1050/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az IVÓVÍZ-6 Üzemeltető és Szolgáltató Kft. Laboratóriuma (4405 Nyíregyháza, Tünde u. 18.) akkreditált

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1333/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Környezetvédelmi Osztály Laboratóriumi Csoport Központi Laboratórium

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1051/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Szegedi Vízmű Zrt. Környezetvédelmi osztály (6724 Szeged, Kátay u. 21. és Szeged

Részletesebben

ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE VÍZGAZDÁLKODÁS. A szennyezett ivóvíz élettani hatásai

ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE VÍZGAZDÁLKODÁS. A szennyezett ivóvíz élettani hatásai VÍZGAZDÁLKODÁS ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE A szennyezett ivóvíz élettani hatásai Nitrát-tartalom Mikroszennyezõk Fertõzések 21/2 (X. 25.) Korm. rendelet A szennyezett ivóvíz élettani hatásai Hazánkban a közmûves

Részletesebben

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26. A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása talajvédelmi hatósági engedély alapján és a szennyvíziszap felhasználásával készült termékek piacfelügyelete Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1289/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Heves Megyei Vízmű Zrt. 1 Gyöngyös Város tisztító Telepének Laboratóriuma (3200

Részletesebben

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2008 számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2008 számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1001/2008 számú akkreditált státuszhoz A KOMLÓ-VÍZ Víziközmű Üzemeltető és Szolgáltató Kft. Laboratóriuma (7300 Komló, Kossuth Lajos u.

Részletesebben

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1586/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Halászati és Öntözési Kutatóintézet Környezetanalitikai Központ Vizsgáló Laboratórium (5540

Részletesebben

Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek

Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek Az akkreditálás műszaki területéhez tartozó vizsgálati módszerek A vizsgált termék/anyag Szennyvíz (csatorna, előtisztító, szabadkiömlő, szippantó

Részletesebben

2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)

2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Szín (látszólagos) MSZ EN ISO 7887:2012 4. Szag Íz MSZ EN 1622:2007 M:C MSZ EN 1622:2007 M:C Ammónium MSZ

Részletesebben

2017. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)

2017. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Vízszintmérés # Hőmérséklet (helyszíni) MSZ 448-2:1967 1. Fajl. el. Vezetőképesség (helyszíni) MSZ EN 27888:1998

Részletesebben

VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK

VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK A HIDROFILT Analitikai Laboratórium a mintavételt, helyszíni- és laboratórium vizsgálatokat szabványok és validált egyedi módszer szerint végzi. mintavétele laboratóriumi

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1157/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt. Laboratórium (8900 Zalaegerszeg, Külterület 0940/7 hrsz.)

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1217/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Vízkutató VÍZKÉMIA KFT. Vizsgálólaboratóriuma (1026 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 43/b.)

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

a NAT-1-1020/2010 számú akkreditált státuszhoz

a NAT-1-1020/2010 számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1020/2010 számú akkreditált státuszhoz Az ÉRV. Északmagyarországi Regionális Vízmûvek Zrt. Központi Laboratórium (3700 Kazincbarcika, Tardonai út

Részletesebben

0,25 NTU Szín MSZ EN ISO 7887:1998; MSZ 448-2:1967 -

0,25 NTU Szín MSZ EN ISO 7887:1998; MSZ 448-2:1967 - Leírás Fizikaikémiai alapparaméterek Módszer, szabvány (* Nem akkreditált) QL ph (potenciometria) MSZ EN ISO 3696:2000; MSZ ISO 10523:2003; MSZ 148422:2009; EPA Method 150.1 Fajlagos elektromos vezetőképesség

Részletesebben

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1183/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A GW-Borsodvíz Közüzemi Szolgáltató Kft. Központi Laboratórium (3527 Miskolc, Tömösi u. 2.) akkreditált mûszaki területe

Részletesebben

Adszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése során

Adszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése során Eötvös Loránd Tudományegyetem Analitikai Kémiai Tanszék Adszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

a NAT /2009 számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2009 számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1612/2009 számú akkreditált státuszhoz A KAVÍZ Kaposvári Víz- és Csatornamû Kft. Minõségvizsgáló Laboratórium (7400 Kaposvár, Dombóvári út 0325 hrsz.)

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1364/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MOL Petrolkémia Zrt. Tiszaújváros Termelés Igazgatóság Minőségellenőrzés Környezetanalitikai

Részletesebben

Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás

Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Szennyvíz keletkezése, fajtái és összetétele Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010. SZENNYVÍZ Az emberi tevékenység hatására kémiailag,

Részletesebben

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL Kander Dávid Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Barkács Katalin Konzulens: Gombos Erzsébet Tartalom Ferrát tulajdonságainak bemutatása Ferrát optimális

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1312/2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Észak-balatoni

Részletesebben

Felszín alatti közegek kármentesítése

Felszín alatti közegek kármentesítése Felszín alatti közegek kármentesítése Dr. Szabó István egyetemi adjunktus Környezetbiztonsági és Környezettoxikológiai Tanszék szabo.istvan@mkk.szie.hu Bevezetés Környezetvédelem Az emberi faj védelme

Részletesebben

- Fajlagos elektromos vezetőképesség (konduktometria, eluálással) MSZ EN 13370:2003; MSZE : µs/cm

- Fajlagos elektromos vezetőképesség (konduktometria, eluálással) MSZ EN 13370:2003; MSZE : µs/cm Leírás Fizikaikémiai alapparaméterek Módszer, szabvány (* Nem akkreditált) QL ph (potenciometria, eluálással) MSZ EN 12506:2003; MSZ 219785:1984; MSZE 2142021:2005; EPA Method 9040B Fajlagos elektromos

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

1. Ismertesse a vízminőség vizsgáló munkakör személyi feltételeit, a vízminőségi kárelhárítási tevékenység vonatkozó jogszabályait!

1. Ismertesse a vízminőség vizsgáló munkakör személyi feltételeit, a vízminőségi kárelhárítási tevékenység vonatkozó jogszabályait! 1. Ismertesse a vízminőség vizsgáló munkakör személyi feltételeit, a vízminőségi kárelhárítási tevékenység vonatkozó jogszabályait! 2. Ismertesse a baleset, és a munkabaleset fogalmát! Milyen teendői vannak

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1157/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt. Laboratórium (8900 Zalaegerszeg, Külterület

Részletesebben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

Adszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból

Adszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Adszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból Turcsán Edit környezettudományi szak Témavezető: Dr. Barkács Katalin adjunktus

Részletesebben

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1226/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A PANNON-VÍZ Zrt. Minőségvizsgáló Laboratórium (9025 Győr, Bercsényi liget 83.) akkreditált területe: I. Az akkreditált területhez

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-0790/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Dél-balatoni Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

- A környezetvédelem alapjai -

- A környezetvédelem alapjai - Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1608/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1608/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1608/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Synlab Hungary Kft. Synlab Kecskeméti Környezetanalitikai Laboratórium (6000

Részletesebben

A Gyulai Közüzemi Kft. által szolgáltatott ivíóvíz minőségi adatai (24/2013. (V.29.) NFM rendelet, 4.sz. melléklet, 6. pont)

A Gyulai Közüzemi Kft. által szolgáltatott ivíóvíz minőségi adatai (24/2013. (V.29.) NFM rendelet, 4.sz. melléklet, 6. pont) Fajlagos Szín Szag Íz ph elektromos Klorid KOI (ps) Ammónium Nitrit Nitrát Szulfát vezetőképesség - - - - µs/cm mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l 2015.10.14 2015.10.14 2015.10.14 2015.10.14 2015.10.14 2015.10.14

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1626/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. Környezet- és Munkavédelmi Vizsgálólaboratórium (1033 Budapest,

Részletesebben

3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA

3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA 3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA Területi környezet-érzékenységi információk: a) A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek b) Befogadó érzékenysége

Részletesebben

Laboratóriumi vizsgálati díjak vizsgálattípusonként. Vizsgálat típus. membránszűréses módszer. membránszűréses módszer. membránszűréses módszer

Laboratóriumi vizsgálati díjak vizsgálattípusonként. Vizsgálat típus. membránszűréses módszer. membránszűréses módszer. membránszűréses módszer I-4 2-02 F07 v4 Laboratóriumi vizsgálati díjak vizsgálattípusonként MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK Coccus szám coliformszám coliformszám szennyvíz többcsöves 2 700 3 429 Endo szám Escherichia coli szám Escherichia

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1031/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. Minőségellenőrző és minőségbiztosítási osztály

Részletesebben

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1409/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A SPECTRUM Laboratórium Mérnöki Kft. (9028 Győr, Fehérvári út 75.) akkreditált

Részletesebben

Biztonsági Adatlap. Pallos Permetezőszer adalékanyag

Biztonsági Adatlap. Pallos Permetezőszer adalékanyag Biztonsági Adatlap. 1. A készítmény neve: Pallos Permetezőszer adalékanyag Gyártó cég neve: Forgalmazó (exportáló) cég neve: 2. Összetétel a) Nitrosol 40 % Ammónium nitrát 30 % Karbamid vizes oldata b)

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1002/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1002/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1002/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A KÖR-KER Környezetvédelmi, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

A NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz

A NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT A NAT-1-1217/2006 számú akkreditálási ügyirathoz Vízkutató Vízkémia Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (1026 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 43/b.)

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv Vízvédelem KM011_1 2015/2016-os tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék in Fehér, 2009 1 Víz Keretirányelv

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1323/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A Dunántúli Regionális Vízmû Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Fejér megyei Vizsgálólaboratórium (8044 Kincsesbánya

Részletesebben

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) A VÍZ km3 5000 1000 1950 ma 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 1 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 2 Évenként és fejenként elfogyasztott víz (köbméter)

Részletesebben

A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA. Dr. Szabó Zoltán

A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA. Dr. Szabó Zoltán A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA Dr. Szabó Zoltán Országos Környezetegészségügyi Intézet TOXIKUS ANYAGOK A TALAJBAN 1965-1972 Módszerek kidolgozása Hg, As, Cd, Cr, Ni, Cu,

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1246/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Vértesi Erőmű Zrt. Környezetügyi és központi laboratórium Osztály Központi Laboratórium 1 (2840 Oroszlány,

Részletesebben

TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel

TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel Tervezési feladat Készítette: Csizmár Panni 2015.05.06 Szennyezet terület bemutatása Fiktív terület TEVA Gyógyszergyár

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1312/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Észak-balatoni Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

Minta száma. Szín, szag, íz. Mintavétel ideje. oxigénigény vezetőképesség ph. zavarosság* ammónium nitrit. mangán. kémiai. arzén

Minta száma. Szín, szag, íz. Mintavétel ideje. oxigénigény vezetőképesség ph. zavarosság* ammónium nitrit. mangán. kémiai. arzén Mintavétel ideje Minta száma Szín, szag, íz zavarosság* ammónium nitrit vas mangán kémiai oxigénigény vezetőképesség ph arzén A szolgáltatott ivóvíz aktuális minősége Szeged és Algyő területén. A kijelölt

Részletesebben

SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)

SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) Nemzeti Akkreditáló Testület SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) a NAT-1-1323/2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Dunántúli Regionális Vízmû Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Fejér megyei Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

Közüzemi szerződés minták

Közüzemi szerződés minták 2. számú melléklet Közüzemi szerződés minták Egyedi lakossági szerződés Szerződés száma: Fogyasztóhely kódja: Partnerkód: KÖZÜZEMI SZERZŐDÉS LAKOSSÁGI FELHASZNÁLÓK SZÁMÁRA NYÚJTOTT VÍZIKÖZMŰ SZOLGÁLTATÁSRA

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése

Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése Krisztán Csaba Témavezető: Csorba Ottó 2012 Vázlat A terület bemutatása Célkitűzés A szennyeződés jellemzése Mintavételezés Módszerek

Részletesebben

COOPEX-B TETŰIRTÓ POROZÓSZER

COOPEX-B TETŰIRTÓ POROZÓSZER BÁBOLNA KÖRNYEZETBIOLÓGIAI KÖZPONT KFT. BUDAPEST 1/6 BIZTONSÁGI ADATLAP COOPEX-B TETŰIRTÓ POROZÓSZER 1. A KÉSZÍTMÉNY NEVE Az anyag vagy készítmény azonosítása: A készítmény típusa: használatra kész, ember

Részletesebben

a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. (telephely: 1037 Budapest, Zay u.1-3.) akkreditált mûszaki területe

Részletesebben

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1428/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A ÁNTSZ Laboratórium Kft. Komárom-Esztergom Megyei Kémiai Laboratóriuma (2800 Tatabánya, Erdész u. 5-)akkreditált

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU 9911-01. canor. 10. Melléklet

Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU 9911-01. canor. 10. Melléklet 10. Melléklet 3. számú melléklet a 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelethez Anyagcsoportonként (A) háttér koncentráció és határértékek felszín alatti vizekre CAS szám = Chemical Abstract

Részletesebben

rendszeresen vizsgált vízkémiai jellemzők

rendszeresen vizsgált vízkémiai jellemzők 7. számú melléklet Érd és Térsége Víziközmű Kft. Környezetvédelmi Laboratóriuma 2049 Diósd, Rákóczi Ferenc u. 19 A NAH 1-1318/2016 számon akkreditált vizsgálólaboratórium. Jellemző Vízkémiai adatok a szolgáltatott

Részletesebben

0,1 mmol/l Savasság EPA Method ,3 mmol/l Összes lebegőanyag-tartalom (>0,45 µm)

0,1 mmol/l Savasság EPA Method ,3 mmol/l Összes lebegőanyag-tartalom (>0,45 µm) Leírás Fizikaikémiai alapparaméterek Módszer, szabvány (* Nem akkreditált) ph (potenciometria) MSZ EN ISO 3696:2000; MSZ ISO 10523:2003; MSZ 148422:2009; MSZ 2604:1971; EPA Method 150.1 Fajlagos elektromos

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Hatóság SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1593/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MEDIO TECH Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. (9700 Szombathely, Körmendi út

Részletesebben

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája Tartalom 1. Talajvizsgálatok... 2 2. Felszíni, felszín alatti és öntözővizek vizsgálata...

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv in Fehér, 2009 Vízvédelem KM011_1 2014/2015-es tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Víz Keretirányelv 2000/60/EK

Részletesebben

Membrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató

Membrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató Membrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató 3700 Kazincbarcika, Tardonai u. 1. Levélcím: 3701 Kazincbarcika, Pf. 117. Tel.: (48) 500-000 Telefax:

Részletesebben

COOPEX B TETŰIRTÓ POROZÓSZER

COOPEX B TETŰIRTÓ POROZÓSZER BÁBOLNA KÖRNYEZETBIOLÓGIAI KÖZPONT KFT. BUDAPEST 1/6 BIZTONSÁGI ADATLAP COOPEX B TETŰIRTÓ POROZÓSZER 1. A KÉSZÍTMÉNY NEVE Az anyag vagy készítmény azonosítása: A készítmény típusa: használatra kész, ember

Részletesebben

Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium

Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei Lajosmizse 2016. május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK

Részletesebben

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1699/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A synlab Umweltinstitut Ungarn Kft. Labor (9200 Mosonmagyaróvár, Terv utca 92.)

Részletesebben

DIÓSD. 7. számú melléklet

DIÓSD. 7. számú melléklet 7. számú melléklet Érd és Térsége Víziközmű Kft. Környezetvédelmi Laboratóriuma 2049 Diósd, Rákóczi Ferenc u. 19 A NAT 1-1318/2012 számon akkreditált vizsgálólaboratórium. Jellemző Vízkémiai adatok a szolgáltatott

Részletesebben

4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége

4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége 4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége Az emberiség a fejlődése során a természeti környezetbe, a benne lejátszódó folyamatokba egyre nagyobb mértékben avatkozott be. Az emberi tevékenység következtében

Részletesebben

Humán használatú vizek egészségkockázatának előrejelzése

Humán használatú vizek egészségkockázatának előrejelzése Humán használatú vizek egészségkockázatának előrejelzése Vargha Márta Országos Könyezetegészségügyi Intézet Vízhigiénés és Vízbiztonsági főosztály Vízzel kapcsolatos betegségek Vízben lévő mikroorganizmusok

Részletesebben

a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1379/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A REG-INFO Kft. (1221 Budapest, Ady Endre u. 113/b.) akkreditált területe I. Az akkreditált

Részletesebben

A Homokháti tanyai gazdaságok vízminősége vizsgálatának eredményei

A Homokháti tanyai gazdaságok vízminősége vizsgálatának eredményei A Homokháti tanyai gazdaságok vízminősége vizsgálatának eredményei Bugac, 2016. április 27. Batiz Károly Kamra-túra Homokháti Gazdák Egyesülete NAK Nonprofit Kft. A 2015. évi Tanyafejlesztési Program Tanyákon

Részletesebben

A Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben

A Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben A Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben Lapis Barbara Tisztább Termelés Magyarország Központja Budapest Corvinus Egyetem

Részletesebben

Vízminőségi adatok értékelési módszerei. Bagyinszki György

Vízminőségi adatok értékelési módszerei. Bagyinszki György Vízminőségi adatok értékelési módszerei Bagyinszki György Mikor van rá szükség? Felszín alatti vizek jellemzése, állapotleírása Vízbázis állapotértékelés Tényfeltáró dokumentáció Monitoring jelentés Vízbázisok

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1716/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A B&B Analitika Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Vizsgálólaboratóriuma (6783 Ásotthalom,

Részletesebben

XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL. Zöldi Irma OVF

XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL. Zöldi Irma OVF XXXIII. Szombathely 2015. július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL Zöldi Irma OVF JOGSZABÁLYI HÁTTÉR a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a földtani

Részletesebben

Minta száma. Szín, szag, íz. Mintavétel ideje. oxigénigény arzén. zavarosság* ammónium nitrit ph. mangán. kémiai. vezetőképesség

Minta száma. Szín, szag, íz. Mintavétel ideje. oxigénigény arzén. zavarosság* ammónium nitrit ph. mangán. kémiai. vezetőképesség Mintavétel ideje Minta száma vas mangán ammónium nitrit ph kémiai oxigénigény arzén zavarosság* Szín, szag, íz A szolgáltatott ivóvíz aktuális minősége Szeged és Algyő területén. A kijelölt fogyasztói

Részletesebben

A VÍZ- ÉS CSATORNAMŰVEK KONCESSZIÓS ZRT. SZOLNOK SZENNYVÍZ MINTAVÉTELI ÉS VIZSGÁLATI ÜTEMTERVEI Érvényes: évre

A VÍZ- ÉS CSATORNAMŰVEK KONCESSZIÓS ZRT. SZOLNOK SZENNYVÍZ MINTAVÉTELI ÉS VIZSGÁLATI ÜTEMTERVEI Érvényes: évre A VÍZ- ÉS CSATORNAMŰVEK KONCESSZIÓS ZRT. SZOLNOK SZENNYVÍZ MINTAVÉTELI ÉS VIZSGÁLATI ÜTEMTERVEI Érvényes: 2016. évre Üzemeltető: Víz- és Csatornaművek Koncessziós ZRt. Szolnok 5000 Szolnok, Vízmű u. 1.,

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1391/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1391/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1391/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az Országos Környezetegészségügyi Intézet Környezetegészségügyi főosztály 2 (1097

Részletesebben

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2 Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 1. A keverék és a társaság azonosítása 1.1. A keverék azonosítása: égetett alumíniumoxid kerámiák 1.2. A keverék felhasználása: szigetelőcső, gyújtógyertya szigetelő,

Részletesebben