Konzervációbiológia 6. előadás. Élőhelyminősítés és monitoring

Átírás

1 Konzervációbiológia 6. előadás Élőhelyminősítés és monitoring

2 Élőhelyek minősítése Kiemelt fajcsoportok vizsgálata Élőhelyminősítés Élőhelytipológia Védendő élőhelyek, Natura 2000 Hatásbecslés, monitoring

3 Indikátor fajok Egyes fajok kémiai méreganyagokra különösen érzékenyek -> eltűnésükkel vagy csökkent életműködésükkel jó jelzői a környezetszennyezésnek

4 Indikátor fajok Egyes fajok jól elviselik, szervezetükben felhalmozzák a káros anyagokat Részecskefaló fajok, vízi puhatestűek Mytilus edulis Corbicula fluminea

5 Kulcsfajok Az ökológiai rendszerek működésében különösen fontos szerepet játszó fajokat. Olyan fajok, amelyek a biomasszájukhoz képest meglepően nagy hatással vannak a velük együtt élő fajokra, a közösség többi tagjára. Biomonitorozásra legalkalmasabb fajok

6 Kulcsfajok Kulcsfajok Az eltűnés hatása csúcsragadozók préda-abundancia, kisragadozó-abudancia, túllegelés nagytestű növényevők, termeszek szukcesszió, élőhelyek változatossága élőhely-megváltoztatók beporzók magterjesztők stressz esetén hasznosított növények paraziták táplálkozási és védekezési szolgálatokat tevő mutualisták élőhely eredeti tulajdonságai növények szaporodása növények szaporodása helyi kihalás gazdafajok predáció, betegségek Deléciós kisérletek: modellezik, hogy az adott faj eltávolítása a közösségből milyen hatással van a közösség-szerkezetre

7 Zászlóshajó fajok Veszélyeztetett, az emberek számára figyelemreméltó fajok Természetvédelmet népszerűsítő propagandára kiválóak Védelmi programjaikhoz sok más élőlénycsoport védelme kapcsolható

8 Esernyőfajok Speciális és összetett élőhelyigényű fajok Nagy territórium amerikai bagolyfaj -> Ha az esernyőfajok megélnek egy területen, akkor sok más faj is megtalálja a lehetőséget az élőhelyen.

9 NÉR (Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer) Természetvédelmi szempontból azonos típusú területeket tekinti élőhelyeknek Országos szinten egységesen próbálja az élőhelyeket definiálni 5 altípus: Á-NÉR: általános élőhelyosztályozás; természetes és degradált élőhelyek (126 kategória) V-NÉR: vízi és vizes élőhelyek (kb. 120 kategória) C-NÉR: cönológiai osztályozás (kb. 300 kategória) T-NÉR: TIR élőhelyosztályozása (kb. 650 kategória) M-NÉR: mikroélőhelyek osztályozása

10 Általános élőhely-osztályozás Á-NÉR Viszonylag kevés, tág kategória (126) Cönológiai ismeretek nélkül végezhető Nem hierarchikus rendszer több kulcsos megközelítés Többféle szempont Lépték: 1: : Európai szintű CORINE élőhelyosztályozással kompatibilis

11 A. Hínarasok B. Mocsarak C. Forráslápok Fő Á-NÉR kategóriák D. Üde sík- és dombvidéki rétek és rétlápok E. Domb- és hegyvidéki gyepek F. Szikesek G. Nyílt szárazgyepek H. Zárt száraz és félszáraz gyepek I. Nem rudeális pionír növényzet J. Liget- és láperdők K. Üde lomboserdők L. Zárt száraz lomboserdők M. Fellazuló száraz lomboserdők és cserjések N. Fenyőerdők O. Másodlagos illetve jellegtelen származékmocsarak, rétek és gyepek P. Természetközeli, részben másodlagos gyep-erdő mozaikok R. Másodlagos, illetve jellegtelen származékerdők és ligetek S. Telepített erdészeti faültetvények és származékaik T. Agrár élőhelyek U. Egyéb élőhelyek. NEM KELL MEGTANULNI

12 Á-NÉR alkategóriák Betű-(szám) kombináció Példa hínárnövényzet Aa Források, gyors folyású patakok hínárnövényzete Ab Folyók, áramló vizű csatornák hínárnövényzete Ac Álló- és lassan áramló vizek hínárnövényzete A24 Lápi hínár A5 Szikes tavak hínárnövényzete Bölöni J., Molnár Zs., Kun A.(2011): Magyarország élőhelyei Vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉR MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót.

13 Élőhelyek országos elterjedési térképe

14 Natura 2000 hálózat Európai Uniós jelentőségű természetvédelmi területek rendszere km² (az EU teljes területének 13.4%- a) Európai jelentőségű fajok és élőhelyek Habitats Directive 1992 Élőhelyvédelmi Irányelv -> Special Areas of Conservation (SAC) Birds Directive Madárvédelmi Irányelv -> Special Protection Areas (SPA) Egységes szabályozás Az országos védett területektől eltérő korlátozások, használat és támogatási rendszer

15 Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok Annex I.: közösségi jelentőségű és kiemelt közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok amelyeket az eltűnés veszélye fenyeget, vagy kicsi a természetes elterjedésük, vagy egy adott biogeográfiai régión belül jellemző sajátosságokkal bírnak Annex II: közösségi jelentőségű és kiemelt közösségi jelentőségű állat- és növényfajok veszélyeztetett, sérülékeny, ritka vagy endemikus /db_gis/index_en.htm#sites

16 Tájékozódás Natura 2000 területekről

17 Natura 2000 hatásbecslés Megfelelő vizsgálatot kell folytatni minden olyan terv vagy projekt hatásait illetően, amely nem kapcsolódik közvetlenül a természeti terület kezeléséhez, de valószínűleg jelentős hatással lesz arra Az illetékes hatóságok csak azután hagyják jóvá az érintett tervet vagy programot, ha megbizonyosodtak arról, hogy az nem fogja hátrányosan befolyásolni az érintett természeti terület épségét Ha társadalmi vagy gazdasági érdekek miatt a területet kedvezőtlenül érintő tervet meg kell valósítani, a tagállamnak kötelező kiegyenlítő intézkedéseket végrehajtani

18 Natura 2000 hatásbecslés Tevékenység, projekt, amely várhatóan jelentős hatással lesz a NATURA 2000 területekre Hatásbecslés Nincs hatás Pozitív hatás Negatív hatás Nincs alternatív megoldás Van alternatív megoldás Egyéni érdekek Társadalmi vagy gazdasági közérdek + kiegyenlítő intézkedések Stop Zöld út Stop

19 Natura 2000 hatásbecslés Teljes vegetációs periódus, jelölő élőhelyekre fajokra vonatkozóan Az érintettség, hatások bemutatása viszonyítva a site-on, régión, Magyarországon belüli előforduláshoz viszonyítva Alternatívák bemutatása Kiemelt közérdek Hatáscsökkentő intézkedések Kiegyenlítő intézkedések a területvédelmi céljaival összhangban Tájékoztatás, véleménykérés

20

21

22 Élőhelyek minősítése A B C

23 Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer (NBmR) Monitorozás = rendszeres időközönként ismételt szabványos módszerekkel történő megfigyelés Biodiverzitás-monitorozás = kiválasztott élőlények, életközösségek bizonyos sajátosságainak hosszú időn keresztül való nyomon követése NBmR: védett, veszélyeztetett természeti értékek állapotának nyomon követése Magyarország élővilágának, életközösségeinek általános állapotát jelző elemek megfigyelése valamilyen emberi tevékenység vagy környezeti tényező hatásainak vizsgálata

24 A diszturbáció Olyan romboló vagy zavaró hatású folyamat, amely tüneti változókkal detektálható, eredménye a diszturbáltság. Általában biomassza csökkenéssel jár. Tünetei: a fajszámban és fajösszetételben bekövetkező változások, a populációk dominanciaviszonyainak, térbeli és időbeli mintázatának megváltozása.

25 A diszturbáció A diszturbáció mintázata: időbeli mintázat (egyszeri hatás, folyamatosan tartó, vagy periodikusan (szabályosan vagy szabálytalanul) jelentkező. térbeli mintázat: pontszerű, foltos nagy vagy kicsi kiterjedésű. Intenzitás (mindent elpusztító vagy enyhe zavaró hatású)

26 Fenntartó és romboló zavarások Természetes Közösségtípus Fenntartó diszturbancia Romboló diszturbancia Ártér Periodikus elárasztás Állandó vízborítás, az áradás teljes elmaradása Természetes erdő Fakidőlés, hernyórágás, avartűz Tarvágás, cserjeszint eltávolítás, vegyszerezés Löszpusztagyep Enyhe legelés, kisebb aszály Intenzív legelés, felülvetés, műtrágyázás Természetközeli Korallzátony Ciklon, árapály Vízszennyezés, kotrás, horgonyzás, kagyló gyűjtés Hegyvidéki kaszáló Kaszálás, enyhe legelés Kaszálás felhagyása, beerdősítés Hazai fafajok alkotta kezelt erdő Szálaló vágás, kis területű tarvágás, spontán felújítás Kiterjedt tarvágás, felújítás tájidegen fajjal, vegyszerezés

27 A közösségek stabilitása Perzisztencia: az az idő, amíg az objektum a diszturbációnak képes ellenállni, anélkül, hogy bármilyen változást elszenvedne (maximális a rezisztenciája). Reziliencia: azzal az idővel mérhető, amely a diszturbancia megszűnése után az eredeti állapot visszanyeréséig eltelik ->annál nagyobb, minél rövidebb ez az idő Rezisztencia a kiváltott, mennyiségileg mérhető eltérés mértékével mérhető -> annál kisebb, minél nagyobb az eltérés

28 Ajánlott irodalom Standovár T., Primack R.B. 1998: A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp Margóczi K. 1998: Természetvédelmi biológia. JATE Press. Bölöni J., Molnár Zs., Kun A.(2011): Magyarország élőhelyei Vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉR MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót.