A globális felmelegedés megállítása a globális szennyezés megállításával I.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A globális felmelegedés megállítása a globális szennyezés megállításával I."

Átírás

1 A globális felmelegedés megállítása a globális szennyezés megállításával I. A globális felmelegedés megállításának lehetősége bolygónkon Milyen szennyezések érik a Földet a történelme során? a, A Föld keletkezése óta a vulkánikus tűzhányók szennyezése, melyet a XX. századig a bolygónk természete és az élővilága fel tudott dolgozni. A természetes vulkánikus szennyezés mindaddig fennáll, míg a Föld belső és külső magja működik. b, A második szennyező terület az ember által okozott globális szennyezés, melyet az emberi korszak történelme folyamán a XX. századig a nemzetgazdaságok kialakítottak. c, a harmadik szennyező terület, melyet a globális felmelegedés kialakulása folyamán az aszállyal, szárazsággal sújtott erdő és bozóttüzek idéznek elő. Ez a szennyező terület tovább fokozza az üvegházhatását előidéző globális felmelegedést. Hogyan alakult ki bolygónkon az ember által okozott globális szennyeződés és a globális felmelegedés? Az emberi korszak történelmi tényei folyamán különböző korokat, korszakokat, társadalmi rendszereket alkotott, hol minden egyes kor, korszak, társadalmi rendszer a termelőerők fejlődése folyamán túlélte önmagát, de mindegyik lerakta egy fejlettebb korszaknak, társadalomnak az alapját, mely a régit lebontotta és újat alkotott a régi helyébe. A jelen tőkés társadalom alapját a feudalista hűbéri társadalom rakta le a XVI. századtól, a tőkefelhalmozással, a gyapjúfeldolgozással a szövőipar kialakításával, valamint a gőzgép feltalálásával, továbbfejlesztésével. Kialakul a gőz forradalma az ipari forradalom és a tőkés kapitalista rendszer. A feudalista rendszert lebontja és újat alkot az egész világon a helyében. Az 1800-as évek elejétől kezdve a jelen tőkés kapitalista társadalom a technikai tudományokon alapuló termelőerők fejlődésével túlélte önmagát, de új társadalmi rendszer alapját nem tudta lerakni, helyette a globális szennyezéssel a globális felmelegedés korszakát rakta le, amely az emberi korszak és az élővilág befejezését jelenti. A globális szennyezés kialakulása A globális szennyezés a XX. század folyamán az ipari forradalom harmadik korszakával a fogyasztói termeléssel, és a negyedik korszakával a tudományos technikai forradalmak győzelmével jött létre. A harmadik ipari forradalom korszaka a XX. század első felében jött létre, melyet az I. és a II. Világháború váltott ki, mely összességében 10 évig elhúzódott. A II. Világháború az emberi korszak egyik legpusztítóbb háborúja, amely lángba borította egész Európát, Észak Afrikát, Kelet és Dél-Kelet Ázsia területét, a tengereket, az óceánokat egyaránt. A globális szennyezésnek itt jött létre az első szakasza. A negyedik ipari forradalom a tudományos technikai forradalom korszaka a XX. század második felében alakul ki, melyekre ugyancsak a 40 évig elhúzódó hidegháború volt a jellemző. -1-

2 A II. Világháború után, a világháború a két szuperhatalom csatlósaival együtt két táborra szakadt a világ, és megkezdődött egy fegyverkezési verseny a hadseregek és a haderőnemek között. Kb atom és hidrogén bombát robbantanak fel a kísérletek során az atomfegyverekkel rendelkező államok. A hadseregeket, haderőnemeket, atom, biológiai és vegyi tömegpusztító fegyverekkel látják el. A III. Világháború kirobbanása borotva élet táncolt. A két szuperhatalom államfői bármerre utaztak, a fekete táskát a kísérők állandóan vitték magukkal, hogy bármelyik pillanatban meg tudják nyomni a piros gombot. Szerencsére volt két államférfi, két közös egyezés, akik tárgyalások útján meg tudták állítani a III. Világháború kirobbanását. A globális szennyezésnek ez az időszak a második szakasza és a két szakasz együttvéve hozta létre a globális szennyezést, következményeként a globális felmelegedést. A globális szennyezéshez, a globális felmelegedés kialakulásához hozzátartozik, hogy ugyanezen idő alatt alakul ki a pazarló fogyasztói és a jóléti társadalom. A XX. század folyamán a világ népességének a száma négyszeresére növekedik, 1,6 milliárdról 6,5 félmilliárdra. A fosszilis tüzelőanyagok, a szén és a fa kibővül az olajjal és a földgázzal. A 100 év alatt kb kormányzati és politikai hatalom 4-5 évenkénti ciklusváltások során minden egyes kormány a nemzetgazdaságok fejlődésében a legnagyobb gazdasági fejlődést valósította meg a termelőerőkkel. Továbbra is a legnagyobb nyomás van a világ anyagi javainak a megszerzéséért, a világ politikai, hatalmi pozícióinak a megszerzéséért. Következményként alakult ki a globális felmelegedés. A jelen társadalmi rendszer a harmadik és a negyedik ipari forradalom, a termelőerők alakulásával túlélték önmagukat, kialakították az ipari forradalom ötödik korszakát, a globális felmelegedés korszakának a kezdeti szakaszát, az emberi korszak befejező korszakát. Távlatokban mit jelent a globális felmelegedés a Föld élővilága számára? A globális felmelegedés teljes méretű hatását kb. annyi idő alatt fejti ki, mint a globális szennyezés a XX. század folyamán kialakult. Ez pedig a XXI. század időszakába belefér. A globális felmelegedés a természetnek azt a két legnagyobb pusztító erővel rendelkező elemét szabadítja fel, a tüzet és a vizet, és ahol ez a két elem elvonul, ott a nyomában csakis a romok találhatók. Ahol a tűz nem pusztít, a víz fog mindenütt pusztítani. A két elemnek a nyomai ma már minden egyes kontinensen megtalálhatók A tűz az aszályban, szárazságot sújtó területeken az öngyulladásos alapokon terjedve az erdős és huzatos területeken pusztít, amelyek a globális felmelegedést egyre jobban fokozzák. A víz a hegyekben az északi és a déli sarkok örök hó és jégmezőit, a gleccsereket olvasztja, melyek során árvizek, belvizek, földcsuszamlásokat keletkeznek. Száz és száz milliók válnak hajléktalanná és kerülnek kilátástalan helyzetekbe. A tűz és a víz pusztító ereje a XXI. század folyamán globális jelleget fog ölteni, mely több, mint valószínű, hogy az idő vonatkozásában rövid távon be fog következni. Ma és a következő évtizedekben a XXI. század első felében az ipari forradalom 6. korszakának a megvalósításával a globális szennyezés megállításával a globális felmelegedés megállítható. Az ipari forradalom ötödik korszakából, a válság szakaszból, az emberi korszak kivezethető egy új korszak megvalósítása felé, hol az ember a természet és az élővilág részévé válik. Ezt a korszakot a ma emberének, a mai politikai hatalomnak ön-ön magának kell megvalósítani, az emberiséget ebbe az irányba kell kivezetnie a fennmaradás érdekében. Baja, hó.nap Folytatjuk Orbán Mihály 06-79/

3 II. Az ipari forradalom folyamán a XIX. és a XX. század időszaka alatt, a nemzetgazdaságokban, az ember által kialakult szennyező területek 1. Az ipar: a Föld nemzetgazdaságainak a fő fogyasztói termékeket előállító területe. Ágazatai állítják elő mindazokat a fogyasztói termékeket, melyek a lakosság, a társadalom számára szükségek. Így a mezőgazdaság, a közlekedés, a lakosság, a politikai hatalom és a turizmus számára. Nem utolsó sorban a hadiipar számára, amely ma a nagyhatalmi, világuralmi, egyeduralmi és világűr kísérleteket is szolgál. Az ipar minden ágazata fosszilis tüzelő energiákkal működik, milliárd és milliárd tonnányi fűtő, hajtóenergiákkal, nyersanyag felhasználásokkal működnek. Ezzel a tömeges energia és nyersanyag pazarló fogyasztással a globális szennyezés fő területei váltak a termelő ágazatokká. 2. A mezőgazdaság: az ember és az állatvilág tápláléka, előállító, termőterülete. Itt termeli meg az ember a háziállatok számára a kenyérgabonát, a háziállatok számára, takarmányokat, a zöldségféléket, a konyhakerti növényeket, a gyümölcsöket, a szőlőt, gyógynövényeket és egyéb fűszer és ipari növényeket. A mezőgazdasági területek növelésével az alkalmas művelési területeken a fásított erdős területeket letarolták, az állattartáson alapuló tanyás, kis és középparaszti gazdálkodási rendszereket felszámolták és rátértek a természetes növényvédelem helyett a vegyszeres mezőgazdasági termelésre. A tápanyag utánpótlást különböző műtrágyákkal, a termés növelése érdekében pótolják. A talajfertőtlenítést ugyancsak vegyszerek alkalmazásával fertőtlenítik a különböző gomba és vírusbetegségek ellen. A természetes növényvédelem alapját megsemmisítettük és helyette a vegyszeres növényvédelemmel tud csak a mezőgazdaság mindenféle élelmiszert megtermelni. Mivel a talaj élővilágát, működését megsemmisítettük a felszíni rovar és állatvilággal együtt, így a növények ellenálló képessége a minimálisra lecsökkent. A mezőgazdaság is globális szennyező területté vált, mert szennyezi a talajt, a felszíni és a felszín alatti vízrendszereket, a levegőt és magát a fogyasztó és a termelő embert és az állatvilágot. 3. A közlekedés: A XX. század második felében vált olyan szennyező területté, amelyek során felülmúlja az összes szennyező területeket. A működése kiterjed a szárazföldre, a légtérbe, a folyókra, a tavakra, a tengerre és az óceánokra. A katonai és haderőnemek mindhárom területre kiterjedtek Szárazföldi közlekedés: Különösen világviszonylatban nagy számban közlekednek a magántulajdonban lévő különböző személygépkocsik. Számuk kb. az egy milliárd környékén mozog. Ezeket követően több száz millióra mondhatók a tehergépjárművek, a kamionok, a tömegszállító autóbuszok, a munkagépek és egyéb gépezetek, a fogyasztói termelőterületeken. Valamint a kétütemű és négyütemű motorkerékpárok, a segédmotorok száma sem elhanyagolható. Szárazföldi közlekedés a kötöttpályás vasúti közlekedés, melyet a XX. század végére, úgy a személy, mint a teherszállítás terén az autó közlekedés visszaszorított. A vasúti közlekedés a többi közlekedési eszköz figyelembe vételével természetvédő közlekedési ág. A vízi közlekedési eszközök: a tavakon, a folyókon megtalálhatók a motoros halászbárkák, a szórakozást igénylő emberi közlekedő motoros eszközök, jachtok tömegei, személy és teherszállító motoros hajók, versenymotoros csónakok különböző típusai. -1-

4 A tengereken az óceánokon több ezer tonna teherszállító hajó, tankhajó. Az óceánokon a több ezer fős luxus személyhajók, melyek heteken keresztül szórakoztatják a kiváltságos igényeket kielégítő luxushajók utasait. A tenger és az óceán a partok mentén az ember luxusigényeit szolgálja. Kisebb és nagyobb jachtok, halászhajók, motoros eszközök száz és száz milliók szennyezik a vizeket és a légkört. Légi közlekedés: (Tájékoztatásként: A világ helyzete tanulmányból a II. Világháború folyamán az öt hadviselő fél harckocsival és repülőgéppel vett részt a legpusztítóbb háborúban. A világ helyzete 1994 tanulmányban a hidegháború beszűntetése során a SZU. és az USA a közös megegyezések alapján harci repülőt harckocsit, 2000 db hadihajót és tengeralattjárót szereltek le, melyek a túlbiztosított pusztítás részei voltak. Világ helyzete kiadvány szerint csak között a harmadik világban tank, páncélos csapatszállító jármű, 1000 hadihajó és tengeralattjáró, 4200 harci repülőgép, 3000 helikopter és különböző típusú rakéta került a hadrendekbe. Az USA-ban 2001 szeptember 11-én bekövetkezett események során jelentették be, hogy a merénylet időszakában az USA légterében 4000 utasszállító repülőgép tartózkodott, egyenként tonna hajtóanyaggal. Magyarországon a külügyminiszter a parlamentben jelentette be, hogy az ország felett naponta 1000 db utasszállító repülőgép halad át a légifolyosókon, egyenként kb tonna hajtóanyaggal feltöltve. Vajon ma hány százezer utasszállító és katonai repülőgép szeli át a Föld légkörét? Ezeken kívül megtalálhatók a magántulajdonban lévő repülőgépek, helikopterek és anyagszállító gépek. A jelenlegi szárazföldi, a folyami, a tavi, a tengeri, az óceáni és a légi közlekedés a nap bármely szakában, minden egyes évszakban, állandóan, szünet nélkül szennyezés alatt tartja az egész föld-kerekségét, az üvegházhatás magasságáig. Ez ma már nevezhető szuper globális szennyezésnek. Az ember, a politikai hatalom nem tud, vagy nem is akarja tudomásul venni azoknak a tüzeknek, erdő és bozóttüzeknek, árvizeknek, belvizeknek az okozóját, a globális felmelegedést. 4. A lakossági és a munkahelyi szennyezések: amelyek ma a pazarló fogyasztói termelés és a pazarló fogyasztásnak a következményei, melyek ma a fogyasztói termékek csomagolt anyagaiból elhasznált, megunt termékekből és egyéb hulladékokból erednek. Itt megtalálható a papír, a műanyag, a fém, a fa, a bőr, a textil és egyéb összetevő anyagoktól és a konyhai hulladékokból. Ezeknek a hulladékoknak a radikális csökkentése, megszűntetése szükségszerűvé teszi, hogy a fogyasztói termelők mindenütt a fogyasztói termékek mindennemű csomagoló anyagait vissza kell, hogy vásárolják a kereskedelmen keresztül és újból felhasználják. Lehet az papír, műanyag, fém, bőr, textil vagy elhasznált, megunt fogyasztói termékek. A fogyasztói lakosság minden egyes csomagoló anyagot a boltokba visszaszállítva, a boltok vissza kell, hogy vásárolják, melyeket a kereskedelem visszáruként szelektál és a termelőknek visszaszállít. A vissza nem vásárolható hulladékokat a fogyasztó lakosságnak teljes szelektálással kell gyűjteni és elszállítani. A szennyvizek területén a legnagyobb gond a különböző tisztító és karbantartó anyagok, tisztítószerek, mosó és mosogatószerek, festékek, tömítő anyagok, ragasztók és veszélyes hulladékok használata, melyek a szennyvizekkel a felszíni folyóvizekbe kerülnek. A legnagyobb szennyezésre, a pazarló fogyasztásra bíztató terület, az úgy is mondható, hogy ipari ágazat, a REKLÁM HADJÁRAT. Ma már minden egyes hírközlő eszközön a TV, a rádió, napi és hetilapok, folyóiratok, tanulmányok, könyvek, falragaszok, fényárral ellátott reklámtáblák az épületeken, közjárműveken, ingyen újságokban, szórólapokon ingerelnek, hívnak a pazarló anyagfogyasztás, a szennyezés felé. A reklámhadjáratot le kell korlátozni, végül meg kell szűntetni. Az áru reklámozza magát a boltokban és az üzletekben. -2-

5 5. A politikai hatalom: A tőkés kapitalista társadalmak nemzetgazdaságainak a különböző pártok által működtetett politikai hatalmak az adófizetőktől behajtott adókból befolyt adóösszegeket a hatalom a költségvetésekben a nemzetgazdaságok termelőágazataihoz elosztva anyagilag támogatja a fogyasztó termelőágazatokat, szolgáltatásokat, úgyis, mint a globális szennyező ágazatokat. Így vált a politikai hatalom mindenütt ezen a társadalmi rendszerekben közvetve a globális szennyezés fő ágazatával. Ez a jelen társadalmi rendszer, az ipari forradalommal együtt minden egyes nemzetgazdaságban alapja a tőkés, kapitalista rendszernek. A politikai hatalomban a négyévenkénti ciklusváltás hajtómotorja a termelőerők fejlődésének, melyek jelenleg túlélték önmagukat és kialakult a globális felmelegedés korszaka, mely hosszú távon az emberi korszak befejezését jelenti a XXI. század folyamán. Azonban a század első felében egy lehetőség van az átalakulásra, hasonló formában, mint az 1800-as évek elején volt a feudalista társadalom átalakítására, vagy 1990-es évek során a szocialista társadalomi rendszer változtatására, amelyek békességben átalakultak. A jelen társadalmának a politikai hatalomnak, a nemzetgazdaságoknak ön-ön maguknak kell az egész társadalmi rendszert egy új korszak megvalósítása felé vezetni és irányítani, hol az ember a természet és az élővilág részévé válik, mely a TERMÉSZET, AZ ÉLŐVILÁG, AZ EMBER FORRADALMI korszaka. Az új korszak elérése a magántulajdonon alapuló politikai, hatalmi, tudományos, gazdasági, kulturális, társadalmi szerkezetváltással érhető el a globális felmelegedés megállítása, a globális szennyezés megállításával, gyermekeink, unokáink, dédunokáink és a jövő generációk fennmaradásáért, míg a természet ezen a bolygón az élet fennmaradására lehetőséget ad, míg a Nap az éltető sugarait a bolygónkra ontani tudja. 6. A turizmus: a XX. század második felében a közlekedési eszközök fejlődésével és növekedésével globális szennyező iparággá alakult minden egyes nemzetgazdaságban. A közlekedési igények szerint és az emberi igények alapján húzóágazattá fejlődött. Az emberi kíváncsiság, a szórakozási vágy, az ismeretek bővítése vonzóvá teszi mindazokat az üdülő területeket, melyek a bolygónk területén megtalálhatók. A tengerek, az óceánpartok és szigetek, és mindazok a természeti tájak, melyek széppé teszik a természetet és az élővilágot. A hegyek, a völgyek, állat és növényvilágot, folyókat, tavakat, zuhatagokat, barlangokat és mindazokat a természeti, élővilági csodákat, melyek ezen a bolygón megtalálhatók. Sőt, mi több, húsz millió dollárért egy hetes világűr séta is lehetséges. Ma már nincs a földön olyan távolság, melyet nem lehet elérni. Utazhatunk kerékpárral, motorral, autóval, autóbusszal, vízi járművekkel és utasszállító repülőgéppel. Nos, ezeknek az élvezeti, szórakozási igényeket kielégítő szennyező, pazarló szórakozásnak milyen káros hatásai vannak a természetre és az élővilágra, az a ma kérdései között a legutolsó helyen szerepel. A lényeg az, hogy jól érezzük magunkat a szabadságunk ideje alatt. Hiszen ezen a bolygón minden megtalálható, melyek az emberi igényeket messzemenőleg kielégítik. Hogy ezek a dolgok mibe kerülnek, az senkit sem érdekel. Nézzünk meg egy pár érdekes dolgot. Egy személyautó előállítása 1500 liter olaj felhasználása és mire az autó roncstelepre kerül, tíz köbméter hajtóanyagot éget el. = 11,5 köbméter égéstermékkel. Egy utasszállító repülőgép egy útja során tonna hajtóanyagot éget el. = tonna égéstermékkel az üvegházhatás magasságában. Az üdülőhelyeken szennyezik a természetet, az élővilágot, zavarják és károsítják az ökológiát és az ökoszisztémát. A közlekedési utak milliárdokba kerülnek, stb. Számtalan helyet lehetne még felsorolni. A közlekedés és a turizmus a nemzetgazdaságokban első helyen vezet a szennyezés, a globális szennyezés területén. Sőt, mi több, meghaladja a szennyező területek összességét. -3-

6 A XX. század folyamán az ipari forradalom harmadik és a negyedik szakaszával alakul ki a nemzetgazdaságok területén folytatott szennyezéssel a világméreteket öltő globális szennyezés és következményeként a globális felmelegedés, amely az emberi korszak végét is jelenti. Az együtthatás: A nemzetgazdaságok termelőerőinek fejlődésével jelentkezik az együtthatás, melyek fokozzák a fogyasztói termelést, valamint minden területen a szennyezéseket. a, A globális szennyezés alakulását és a végsőkig való kialakulását. Mentől jobban fejlődnek a nemzetgazdaságokban a termelőerők, velük együtt növekszik a fogyasztás és szennyezés is. És ennek végső következménye lett a globális felmelegedés kialakulása b, Az energia és nyersanyagfogyasztás ugyancsak együtt jár a nemzetgazdaságok terén a termelő erők fejlődésével, valamint az ipari forradalom piacgazdaságával, a kereslet és kínálat üzletpolitikával. Következménye, hogy a lelőhelyek látótávolságban, rövidebb vagy hosszabb időn belül kimerülnek. c, Népesség alakulása: a XX. század folyamán a század elejétől 1,6 milliárdról 6,5 milliárdra növekedett a világ népességének a száma, amely a növekedés négyszeresét jelenti a XX. század végére. Népesség növekedés az minden egyes országban jellemző volt és így ez a hatás a fogyasztói termelés és a fogyasztást is alapon négyszeresére növelte, kivéve az I. és II. Világháború és a 40 évig elhúzódó hidegháború folyamán, valamint a fogyasztói és a jóléti társadalmak kialakulásával. A három terület a fogyasztói termelést és fogyasztást is megsokszorozta, melyeknek következménye lett a globális felmelegedés kialakulása. Mindhárom terület döntő mértékben együtthatott mindazokra a globális gondokra, melyek a XX. század folyamán kialakultak. Baja, hó..nap Folytatjuk Orbán Mihály 06/

7 III. Települések visszafásítási, erdőfejlesztési programja Az ipari forradalom folyamán, az egész Kárpát medencében, a medencét körülvevő hegységekben, - a Kárpátok, a Mátra, a Német - középhegység, az Alpok, a Dinári és a Balkán hegység az erdők áldozatul estek az ipari forradalom tevékenységének. A mezőgazdaság területi térhódítása, ahol csak mezőgazdasági termelésre alkalmas terület volt található, ott az erdőket leszűkítette vagy teljesen letarolta. A hegyoldalakon mezőgazdasági vagy szőlő és gyümölcsös területeket alakított ki. Településeket, falvakat, városokat hozott létre, úgy a hegyoldalakon, hegyekben, hegyek hátságain, melyeket itt is pókhálószerű autóutakkal, autópályákkal kötött össze. Ezeken kívül luxus célokra, üdülésre, szórakozásra alkalmas területeket foglaltak el, amelyeknek ugyancsak az erdők estek áldozatul. A Kárpát-medencében lecsapolták a mocsarakat, a folyókat leszabályozták, hogy minél nagyobb területet vehessen birtokba a mezőgazdaság vagy valamely ágazat, vagy az urbanizációs folyamatban újabbnál újabb településeket tudjanak létrehozni. Ez a helyzet nemcsak a Kárpát-medencére és a környék hegyvidékeire vonatkozik, hanem bolygónk összes szárazföldi területeire, valamint a tengerek és az óceánok összes szigetvilágára. Az ipari forradalom folyamán az ember az emberi butaságokra a butaságok halmazatát követte el, nem látott mást, mint csak a forradalom célját, a fogyasztói és a jóléti társadalom elérését, kialakulását. A következményekkel nem számolt, mint ahogy nem számol ma sem. Igen, a bolygó el tud viselni minden megpróbáltatást, de az élővilág rajta él és az már kétséges, hogy ezt a globális felmelegedést az élővilág és maga az ember el fogja -e viselni. A másik érvelés, hogy a gondokat az utódok meg fogják oldani, hiszen mi is megoldottuk. Nos, a kérdés az, hogy lesz-e mit és lesz-e kinek megoldani. Az ember az ipari forradalom folyamán a természetet és az élővilágot saját környezetévé alakította át és a bioszférát technoszférává változtatta meg. Az ember úgy véli, hogy a természetnek és az élővilágnak uralkodója lett, szabályozója és irányítója, céljainak elérése érdekében tudja véglegesen beállítani, sőt más bolygókat is a szolgálatába fog majd állítani. A programnak a fő célkitűzése a visszafásítás, erdőfejlesztés terén, a településeken, a külterületeken, a mezőgazdasági területeken, autóutak, autópályák mentén, nagy lombozattal rendelkező fákkal fasorok, erdősávok, erdőcsoportok, új erdőterületek telepítése, létrehozása. Helyre kell hozni a növényvilág, a folyók, a tavak, a tengerek, az óceánok, a légkör, a bioszféra, természetes egyensúlyát és ezzel biztosítani a bolygón az élet, az élővilág és magának az embernek a fennmaradását a jövőben még évezredekig, évmilliókig. Ennek a feltételei még kb. fél évszázadig megvannak, csak cselekedni kell, a súlyos hiba, melyet az ember az ipari forradalommal elkövetett, helyrehozható. Gyermekeinket, kik ma még az iskolák padsoraiban ülve tanulnak, erre a szülőknek, az iskoláknak, a politikusoknak, a hatalomnak, a tudománynak, a társadalomnak fel kell készíteni, hogy fennmaradásukért ezt a hibát ki tudják védeni. A program végrehajtásával növekednek a fásított és az erdős területek, melyeknek következtében az ökológia, az ökoszisztémák, az állatvilág is felerősödik, lehetőség nyílik a kibővített vegyszermentes mezőgazdasági termelésre, melynek következtében egészségesebb táplálkozásra is lehetőség nyílik az ember számára. -1-

8 De ugyanez vonatkozik megyei és országos szintekre, hogy ott is a több éves költségvetést emésztenék fel a programok és így ez egyáltalán a világon sehol sem járható út. Ezért célszerű a jelen program alapján a telepítéseket megoldani. Az ifjúságot, a tanuló diákokat és a szülőket, a nagyszülőket kell az élvonalba állítani, mert elsősorban gyermekeink, unokáink, dédunokáink életének e bolygón való fennmaradásáról van szó. Van egy régi jelszó, amely már 30 éve a stockholmi konferencián is az egyik környezetvédő tudós szájából elhangzott: A TERMÉSZETET ÉS AZ ÉLŐVILÁGOT MEG KELL TANULNI SZERETNI ÉS VÉDELMEZNI KELL! Magyarország erdői évente kb. 350 milliárd m 3 oxigént gyártanak. Egy 25 méter magas, 15 méteres korona átmérőjű 1600 m 2 levélfelületű, 100 éves fa óránként kb. 2,5 kg szén-dioxidot von el és 1,7 kg oxigént bocsát ki. Megfigyelték, hogy egy 1000 m 2 összlevélfelületű tölgyfa óránként két kg szén-dioxidot alakított át szerves anyaggá. Egyetlen falevél mg/nap szén-dioxidtól tisztítja meg a levegőt. Egy 115 éves bükkfának kb. 200 ezer db levele van. Egy ember évi oxigénszükségletének a fedezésére 150 m 2 levélfelület lenne szükséges, ezzel szemben a nagyvárosokban mindössze m2 zöldfelület jut egy emberre Egy száz éves fa óránként 2,5 kg szén-dioxidot dolgoz fel és 1,7 kg oxigént bocsájt ki. Ha ezeket az adatokat egy harminc éves fa éveivel megharmadoljuk, akkor a szén-dioxid esetében 83 gr. feldolgozást jelent. Az oxigén esetében 56 gr. oxigén kibocsájtást jelent. Egy autópálya mentén mindkét oldal m széles erdősáv egy km-en napi 33 t szén-dioxidot dolgoz fel és 21 tonna oxigént bocsájt ki a légkörbe. A számításokat tovább lehet folytatni nagyobb területekre, melyek alapján következtetni is lehet, hogy az erdők mire képesek az ökológia helyreállításában. Kivonat, a szerzői joggal ellátott Települések Visszafásítási Erdőfejlesztési Programjából : Lényege: A településeken az utak, utcák, mindkét oldalt fasorok, parkokban, tereken, szabad területeken erdőcsoportokat, gazdasági, fogyasztói termelő szabad területein közintézmények szabad területein, közintézmények és magán területeken egyedüli fákat, facsoportokat kell telepíteni. Települések külterületein: mezőgazdasági gabonatermő, zöldség termelő, gyümölcs és szőlőtermelő területeken a dűlőutak mentén mindkét oldalt egy vagy több soros fásított területeket, szélfogó erdősávokat kell kialakítani. Gazdasági intézmények, raktárak, feldolgozó üzemek, állattartó, takarmányokat feldolgozó üzemek szabad területein, facsoportokat, az építmények környékén erdőcsoportokat kell kialakítani. Új erdős területeket kell kialakítani azokon a területeken, melyek mezőgazdasági, gyümölcs és szőlőtermelésre nem alkalmasak vagy a gyengén termő területeken is. Az autóutak mentén mindkét oldalon egy vagy több soros fákat kell telepíteni. Autópályák mentén mindkét oldalt erdősávokat, az elválasztó sávon fasorokat kell telepíteni. A programot az óvodás gyermekektől kezdve az általános és középiskolás diákok, valamint a főiskolás és az egyetemi hallgatók térítés mentesen hajtsák végre, mert az elkövetkező évtizedekben, és azt követően is az ő fennmaradásukat szolgája ezen a bolygón. -2-

9 Az iskolák a településeken, külterületeken, autóutak, autópályák mentén védnökséget vállalnak, hol vállalják telepítések végrehajtására a diákokkal, a tanárokkal, a szülőkkel és a nagyszülőkkel. A diákokat, a szülőket, a nagyszülőket az iskolák szaktanárai, tanárok készítik fel a szaporító anyagok begyűjtésére a magvak ültetésére, facsemeték előnevelésére és a végleges telepítésre. A szaporító anyagokat a diákok önállóan a településeken, valamint kirándulások alkalmával olyan területeken gyűjtik össze, hol megfelelő erdős területeken a különböző fafajok szaporító anyaga, magvak találhatók. Ezekre a kirándulásokon megfelelő szakemberek, szaktanárok irányítása mellett gyűjtik be a szaporító anyagokat. A diákok a magvakat 450 grammos tejfölös műanyag poharakban, az iskolákban, odahaza a lakásokban, a szülőkkel és a nagyszülőkkel együtt vagy külön-külön mindegyike telepít egy vagy több pohárban. Ezen kívül a szülők, nagyszülők a munkahelyeken, irodákban, a képviselők vagy a miniszterek is telepíthetnek fejenként több pohárban is. Ezen kívül az önkormányzatok irodáiban is telepíthetők. Ha kedve van a polgármester úrnak, ő is telepíthet. A csemeték kitelepítése előnevelésre A diákok a lakótelepeken, a parkokban, tereken, alkalmas helyeken előre elkészített területekre telepítik a csemete állományt előnevelés céljából, mint egy 2-3 éves nevelésre. Családi házaknál, kiskertekben. Külterületeken a földtulajdonosok a birtokaik egy védett területére. Minden egyes településnek rendelkeznie kell kb. egy 8-10 hektáron újonnan kialakított faiskola teleppel, amely lehetséges az önkormányzatok tulajdonában lévő földterületen vagy valamely nagyobb mezőgazdasági gazdálkodó területen, amely ugyancsak lehet a gazdaság támogatása mellett kialakított területen. A településeken azokat a csemete állományokat szállítják ide előnevelés céljából, melyeket a településeken nem tudnak előnevelés céljából telepíteni. Ilyenek, pl. az iskolák, munkahelyek, és egyéb területeken telepített facsemeték. A diákok a településeken a pedagógusok felügyelete mellett megállapítják utak és utcák, parkok, terek és üres területekre, hogy milyen fajtából, mennyi előnevelt faállomány szükséges és megfelelő szervezéssel ott is végrehajtják a gazdák, a földtulajdonosokkal együttműködve a telepítéseket. A Föld Kontinenseinek Visszafásítási Erdőfejlesztési Szövetsége F. K. V. EF. SZ. Európa Visszafásítási Ázsia Visszafásítási Erdőfejlesztési Szövetsége Erdőfejlesztési Szövetsége E. V. E. F. Sz. Azs. V. EF. Sz. Afrika Visszafásítási Erdőfejlesztési szövetsége AF. V. EF. Sz. Amerika Visszafásítási Erdőfejlesztési Szövetsége AM. V. EF. Sz. Ausztrália Visszafásítási Erdőfejlesztési szövetsége Au. V. EF. Sz. -3-

10 A Visszafásítási és az Erdőfejlesztési program előnyei: A felkészítések során a ma és a jövő ifjúsága megismerheti a természetnek, az élővilágnak mindazokat a területeit, amelyek az elkövetkező évtizedekben az élet fennmaradását ezen a bolygón szolgálják. Meg kell valósítani azt a jelszót, hogy a "természetet, az élővilágot meg kell tanulni, szeretni és védelmezni" Az újonnan telepített, fásított, erdősített területekkel megvalósulhatnak a világ minden területén, a szárazföldön, a folyók, a tavak, a mocsarak, a tengerek mentén az ökológia és az ökoszisztéma helyreállításának a lehetőségei, és kialakulhat az élelem termelése terén az élővilág természetes védelme. A növény és az állatvilág számára kialakulhat a vegyszermentes termelés minden területén. Helyreállhat, helyre áll a növényvilág, többek között az erdők területén a globális fotoszintézis, mely szabályozza az üvegházhatást, amelyek során feldolgozza mindazokat a szén-dioxidokat, melyek képesek a globális felmelegedést kialakítani. Az erdők szabályozzák a légkör és az időjárás alakulását, a hegyes területeken csökkentik az árvizek és a belvizek kialakulását, menedéket adnak a bolygó számos állatvilágának és elősegítik a növényvilág és az ember által kialakított mezőgazdasági termékek természetes növények védelmét. Az erdők gyökérzete a talajból vizet vesz fel, és a gyökérzetek megkötik a talajt és megakadályozzák, hogy az eső, a szél, a tengerekbe mossák a talajt. Hozzájárul a Nap és bolygónk kapcsolatához. Az erdők a globális éghajlat egyensúlyát biztosítják. A trópusi őserdőknek és esőerdőknek köszönhető a bolygónk biológiai sokszínűsége, az ökológia, az ökoszisztémák fennmaradása, az időjárás alakulása, szabályozása, az esőredők alakítása alapján. A Földön élő fajok fele, egyes szakértők szerint több mint 90 %-a e területeken talál otthon. A fásítási erdőfejlesztési program azt a pusztítást, amelyet az ember ezeken a területeken végez a programmal megállíthatja. Mi a teendő? A ma emberének az iskoláknak, a pedagógus társadalomnak, a szülőknek, a nagyszülőknek fel kell készíteni a gyermekeiket, az unokáikat, a dédunokáikat, az életük fennmaradásának a lehetőségeire, s mindazoknak a globális gondoknak a megoldására, megállítására, amely az ő életük, utódaik, és a jövő generációk fennmaradását még sok milliárd évig a természet biztosítani tudja. GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS MEGÁLLÍTÁSA!!!. Meg kell tanítani az embert egy új korszak kialakítására, hol az ember beleilleszkedik a természet és az élővilág törvényeiben. Megvalósítja mindazokat az előnyöket, amelyeket az erdők fejlesztésének a megvalósítása folyamán ezek a területek megadnak a számára, az ökológia, az ökoszisztéma és a természetes növényvédelem tud biztosítani. Szorosan idetartozik a népesség születés szerinti szabályzása, amelyet az embernek saját magának kell, hogy biztosítson az ön-ön magának a fennmaradásért. A természet több milliárd évvel ezelőtt az élővilág fennmaradását úgy szabályozta, hogy egy faj vagy populáció a másik számára ne tudjon túlszaporodni. Az embernél a természet ezt nem oldotta meg, bízván abban, hogy elég értelmet, gondolkodási lehetőséget, cselekvési szabadságot kapott, oldja meg ha fenn akar maradni ezen a bolygón. Az embernek tudomásul kellene venni, hogy az erdők azok nem ipari nyersanyagok, hanem előtérbe kell helyezni a biológiai, az ökológiai és az ökoszisztémai értékét és aszerint cselekednie. A politikai hatalomnak, a médiáknak és az egész társadalomnak ezt a fásítási, erdőfejlesztési programot segíteni, támogatni kell anyagilag és erkölcsileg egyaránt. Ezt a Települések Visszafásítási Erdőfejlesztési Programot településről településre, városról városra, megyékről megyékre és az egész országra országról az országokra, egész Európára, Európáról a kontinensekre terjeszteni kell, és ezzel lehetőség nyílik a globális felmelegedés megállítására. -4-

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,

Részletesebben

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese?

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese? TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló 1. Hol található a világ legnagyobb trópusi erdőterülete? a. A Kongó-medencében. b. Amazóniában. c. Pápua-Új Guineán. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

AZ ÉLET DIADALA NAPHARCOS MAGAZIN. A Napharcos különlegessége és egyedisége. Napharcos biológiai sejtjavító specialista. Légy erős, élj hosszan!

AZ ÉLET DIADALA NAPHARCOS MAGAZIN. A Napharcos különlegessége és egyedisége. Napharcos biológiai sejtjavító specialista. Légy erős, élj hosszan! Napharcos biológiai sejtjavító specialista NAPHARCOS MAGAZIN 2014 november, 1. évfolyam. III. szám Légy erős, élj hosszan! Legyen több élet a napjaidban és több nap az életedben! AZ ÉLET DIADALA A Napharcos

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG. KEOP-6.1.0/A/11-2011-0024 1. szemléletformáló nap: 2011. november 8.

A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG. KEOP-6.1.0/A/11-2011-0024 1. szemléletformáló nap: 2011. november 8. A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG A fenntartható fejlődés egyrészt olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán

Részletesebben

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Csapat száma: Elért pontszám: KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Megoldási időtartam: 75 perc Összes pontszám: 40 pont FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI INTÉZET 2006 2007 I. Írjátok

Részletesebben

UTAZÁS MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE

UTAZÁS MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE UTAZÁS MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE Cél: A gyerekek ismerjék meg a mai és a korábbi generációk utazási szokásait, megvizsgálva, hogy milyen távolságokra utaztak, milyen közlekedési eszközt használtak és ezeknek

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

Gondolatok az élelmiszerkidobásról. KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11.

Gondolatok az élelmiszerkidobásról. KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11. Gondolatok az élelmiszerkidobásról KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11. 1 Élelmiszer pazarlás Élelmiszer veszteség: a termelés, a feldolgozás, a szállítás, a kereskedelem és a fogyasztás során keletkező

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23.

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. Családi méretű biogáz üzemek létesítése Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. AGORA Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport www.green-agora.ro Egyesületünk 2001 áprilisában alakult Küldetésünknek tekintjük

Részletesebben

A víz, mint környezetpolitikai tényező. Dr. Domokos Endre. Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet ÖkoRET. domokose@uni-pannon.

A víz, mint környezetpolitikai tényező. Dr. Domokos Endre. Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet ÖkoRET. domokose@uni-pannon. A víz, mint környezetpolitikai tényező Dr. Domokos Endre Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet ÖkoRET domokose@uni-pannon.hu 8200 Veszprém, Egyetem út 10. Jelen írás célja, hogy néhány szemléletes

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

az azt módosító 15/2007. (XII. 27.) rendelettel egységes szerkezetben

az azt módosító 15/2007. (XII. 27.) rendelettel egységes szerkezetben Fürged Község Önkormányzati Képviselő-testületének 5/2005./III.8./ sz. rendelte A helyi környezetvédelemről,a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról az azt módosító 15/2007. (XII.

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

A digitalizáció hatása az egyénekre (és a társadalmakra?)

A digitalizáció hatása az egyénekre (és a társadalmakra?) A digitalizáció hatása az egyénekre (és a társadalmakra?) Elektronikus rabszolgaság? HTE 2011. 06. 02. Turányi Gábor Somodi József. (1976) 1941-2011 Dig.hatása. 2011. 06. 02. T.G. 2 Témák Egy kis történelem

Részletesebben

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig Rodics Katalin Globális helyzetkép az ipari mezőgazdaság fenntarthatatlanságáról MEZŐGAZDASÁG, TERMÉSZET KAPCSOLATA A mezőgazdaság erősen

Részletesebben

Európai Bizottság. áltoztass a szokásaidon! Igenek és nemek egy zöldebb világért

Európai Bizottság. áltoztass a szokásaidon! Igenek és nemek egy zöldebb világért Európai Bizottság áltoztass a szokásaidon! Igenek és nemek egy zöldebb világért Változtass a szokásaidon! 1 > Bevezetés 3 > Energia 8 > Levegő 12 > Víz 16 > Föld i történik? A modern világban az emberi

Részletesebben

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara DR. VAHID YOUSEFI, DR. VAHIDNÉ KÓBORI JUDIT A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara Az erdõ szerepe a gazdaságban és a társadalomban Az erdõ és a társadalom kapcsolata a legõsibb. Fennállott már

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

1. Vegyél vissza a flancból!

1. Vegyél vissza a flancból! www.vegyelvissza.hu 1. Vegyél vissza a flancból! Neked a divat mondja meg, ki vagy? Minden második vásárlás impulzusvásárlás. Hirtelen jött vágy és ötlet eredménye. Kétszer ad, aki gyorsan ad kétszer vesz,

Részletesebben

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ Érzékeny földünk Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19 ME MFK Digitális Közösségi Központ Földessy János ...ha egy pillangó szárnya rebbenésével megmozdítja a levegőt, mondjuk Pekingben, akkor

Részletesebben

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Bioélelmiszerek Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Biotermék A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. A tápanyag-utánpótlás

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) 5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

A LEVEGŐ MUNKACSOPORT TANULMÁNYAI, KIAD- VÁNYAI A ZÖLD ÁLLAMHÁZTARTÁSI REFORMRÓL

A LEVEGŐ MUNKACSOPORT TANULMÁNYAI, KIAD- VÁNYAI A ZÖLD ÁLLAMHÁZTARTÁSI REFORMRÓL LEVEGŐ FÜZETEK LEVEGŐ MUNKACSOPORT BUDAPEST, 2008 1 A LEVEGŐ MUNKACSOPORT TANULMÁNYAI, KIAD- VÁNYAI A ZÖLD ÁLLAMHÁZTARTÁSI REFORMRÓL Az államháztartás ökoszociális reformja Adócsalás személygépkocsielszámolással

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK Kump Edina ÖKO-Pack Nonprofit Kft. E-mail: edina@okopack.hu Web: www.okopack.hu Dunaújváros, 2015. február 6. KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A Föld több, mint 7 milliárd lakosának

Részletesebben

T E R M É S Z E T E S A N YA G

T E R M É S Z E T E S A N YA G KÖRNYZETBARÁT T E R M É S Z E T E S A N YA G SZOMORÚ TÉNYEK A MŰANYAG PALACKOKRÓL Az eldobható műanyag palackok jelentős veszélyt jelentenek az állatvilágra. A műanyagok lebomlási ideje több száz év, és

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Bio Energy System Technics Europe Ltd

Bio Energy System Technics Europe Ltd Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap

Részletesebben

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán CO 2 BIO-FER Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán előállítás Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató

Részletesebben

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE FENNTARTHATÓ FEJL DÉS SZINERGIA KLÍMAVÁLTOZÁS KREATÍV VÁROS ÉLHET VÁROS EURÓPAI TUDÁSHÁLÓZAT GLOBALIZÁCIÓ INFORMATIKAI FORRADALOM GLOBÁLIS

Részletesebben

A Zagyvaszántói Önkormányzat 13/2004.(IV.30.)rendelete a környezetvédelemről és a köztisztaságról

A Zagyvaszántói Önkormányzat 13/2004.(IV.30.)rendelete a környezetvédelemről és a köztisztaságról A Zagyvaszántói Önkormányzat 13/2004.(IV.30.)rendelete a környezetvédelemről és a köztisztaságról A Zagyvaszántói Önkormányzat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Tv. (továbbiakban:

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

KÖRNYEZETBARÁT JÁRMŰ ÜZEMELTETÉS 2008

KÖRNYEZETBARÁT JÁRMŰ ÜZEMELTETÉS 2008 Dr Paár István Közlekedéstudományi Intézet kft ZÖLD AUTÓ KÖZPONT KÖRNYEZETBARÁT JÁRMŰ ÜZEMELTETÉS 2008 avagy fenntartható közúti közlekedés Előadás tematikája Fenntartható közúti közlekedés: 1. MÉRGEZŐ

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére

HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére Készült az Európai Unió INTERREG IIIC ALICERA projekt támogatásával Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi

Részletesebben

Globális klímaváltozás

Globális klímaváltozás Három hetet meghaladó iskolai projekt Globális klímaváltozás Okok - következmények - megoldások Készítette: H. Fazekas Erika, Kaszt Erika, Lakatos Ferenc, Zalai Edina A három hetet meghaladó iskolai projekt

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

www.electromega.hu AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁS ELŐNYEI, JÖVŐJE

www.electromega.hu AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁS ELŐNYEI, JÖVŐJE AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁS ELŐNYEI, JÖVŐJE MI AZ AUTÓK LÉNYEGE? Rövid szabályozott robbanások sorozatán eljutni A -ból B -be. MI IS KELL EHHEZ? MOTOR melyben a robbanások erejéből adódó alternáló mozgást először

Részletesebben

Környezetvédelem. 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. Széchenyi István Egyetem

Környezetvédelem. 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. Széchenyi István Egyetem Környezetvédelem 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. 2015/2016. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE AHJK

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló 1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Smaragdfa, a zöld jövő. Négyéves Smaragdfa erdő

Smaragdfa, a zöld jövő. Négyéves Smaragdfa erdő Smaragdfa, a zöld jövő Négyéves Smaragdfa erdő Smaragdfa fejlődése A kiültetéskor 3 év múlva Az előző évben ültetett, a fagyok után tarra vágott Smaragdfa növekedése A 30, a 80 és a 100 napos facsemete

Részletesebben

ÓRAVÁZLAT Készítette: Tantárgy: Évfolyam: Tematikai egység: Témakör: Az óra célja és feladata: Módszerek: Munkaformák: Szemléltetés: Eszközök:

ÓRAVÁZLAT Készítette: Tantárgy: Évfolyam: Tematikai egység: Témakör: Az óra célja és feladata: Módszerek: Munkaformák: Szemléltetés: Eszközök: ÓRAVÁZLAT Készítette: Antalffy Zsuzsanna (kiegészítette Bubernik Eszter) Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 6. Tematikai egység: A technikai fejlődés hatásai Témakör: Ökológia Az óra célja és feladata: Megismerni

Részletesebben

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2015/2016. 3. forduló Fenntartható fejlődés és adóztatás

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2015/2016. 3. forduló Fenntartható fejlődés és adóztatás FELADATLAP Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2015/2016 3. forduló Fenntartható fejlődés és adóztatás 1. Várhatóan hol épül meg 2018-ra a világ legnagyobb kerékpártárolója? a, Prága b, Koppenhága c, Utrecht

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA Dr. CSOM GYULA egyetemi tanár 1 Tartalom 1. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FOGALMA 2. AZ ENERGETIKA KIEMELT JELENTŐSÉGE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN 3. ENERGETIKA ELLÁTÁSBIZTONSÁG

Részletesebben

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10.

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért Biogáz hasznosítás Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Alaphelyzet A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie

Részletesebben

Borászati technológia I.

Borászati technológia I. Borászati technológia I. A borszőlő minőségét befolyásoló tényezők Az alapanyag minősége alapvetően meghatározza a termék minőségét! A szőlész és a borász együttműködése nélkülözhetetlen. A minőségi alapanyag

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember

Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember Mikor az ember valóban felnőtté válik Gazdaság és fenntarthatóság a XXIszázadban Dr. Borbély Csaba borbely.csaba@ke.hu 30-5647533 Fogalmi

Részletesebben

Harmadik generációs infra fűtőfilm. forradalmian új fűtési rendszer

Harmadik generációs infra fűtőfilm. forradalmian új fűtési rendszer Harmadik generációs infra fűtőfilm forradalmian új fűtési rendszer Figyelmébe ajánljuk a Toma Family Mobil kft. által a magyar piacra bevezetett, forradalmian új technológiájú, kiváló minőségű elektromos

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA Miért kell a címben szereplő témáról beszélni? Ezen érdekek összehangolásával kell megfelelő állami szabályokat hozni. Most úgy tűnik, hogy ezen

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Faipari vállalatok üzleti és foglalkoztatási kilátásai. Vállalat jelen és jövőképe

Faipari vállalatok üzleti és foglalkoztatási kilátásai. Vállalat jelen és jövőképe Faipari vállalatok üzleti és foglalkoztatási kilátásai Vállalat jelen és jövőképe A kérdőív 3 oldalt tartalmaz, összesen 25 kérdésből áll és az alábbi témakörökben keresi a válaszokat: - Vállalata jelen

Részletesebben

A Képes Géza Általános Iskola 7. és 8. osztályos tanulói rendhagyó fizika órán meglátogatták a Paksi Atomerőmű interaktív kamionját

A Képes Géza Általános Iskola 7. és 8. osztályos tanulói rendhagyó fizika órán meglátogatták a Paksi Atomerőmű interaktív kamionját A Képes Géza Általános Iskola 7. és 8. osztályos tanulói rendhagyó fizika órán meglátogatták a Paksi Atomerőmű interaktív kamionját Dr. Kemenes László az atomerőmű szakemberének tájékoztatója alapján választ

Részletesebben

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

KOMPOSZTÁLJ UNK EGYÜT T! leírás

KOMPOSZTÁLJ UNK EGYÜT T! leírás KOMPOSZTÁLJ UNK EGYÜT T! leírás Komposztálás Otthoni komposztálással a természetes lebomlási folyamatoknak köszönhetően jó minőségű humusz nyerhető a konyhai és a kerti zöldhulladékokból, amelyek ideális

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Környezettudatossági felmérés A Magyar Természetvédők Szövetsége részére 2 Éghajlatváltozás következményeinek spontán ismerete 2010 2009 N=291 N=270 *TERMÉSZETI

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012

Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012 Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012 Dr. Rodics Katalin A helyi-és tájfajták jelentõsége, elterjedésük elõsegítése 2012.augusztus 11 EGYEZMÉNY A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGRŐL, a földi élet védelméről A Biológiai

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési

Részletesebben

I. rész Mi az energia?

I. rész Mi az energia? I. rész Mi az energia? Környezetünkben mindig történik valami. Gondoljátok végig, mi minden zajlik körülöttetek! Reggel felébredsz, kimész a fürdőszobába, felkapcsolod a villanyt, megnyitod a csapot és

Részletesebben

Dr. Hetesi Zsolt óraadó tanár/vezető kutató ELTE/Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport

Dr. Hetesi Zsolt óraadó tanár/vezető kutató ELTE/Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport A növekedés határai Veszprém, MTA ülés 2009. november 6. Dr. Hetesi Zsolt óraadó tanár/vezető kutató ELTE/Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport Miről lesz szó? 1 2 3 4 Hol tartunk most (környezet)?

Részletesebben