A hipermarketek gazdasági, társadalmi és környezeti hatásai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A hipermarketek gazdasági, társadalmi és környezeti hatásai"

Átírás

1 Kopasz Marianna - Gulyás Emese: A hipermarketek gazdasági, társadalmi és környezeti hatásai Kutatási jelentés 2011

2 A kutatást az EEA and Norway Grants támogatásával, a HU0056 kódszámú, Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció kutatási projekt keretében valósította meg a Tudatos Vásárlók Egyesülete. Tudatos Vásárlók Egyesülete,

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés A kutatás módszerei A hipermarketek hatása a helyi gazdaságra A kiskereskedelmi üzletek számának és a lakosság boltellátottságának alakulása A hipermarket betelepülésének hatása az önkormányzati költségvetésre A hipermarketek társadalmi hatásai Munkaerő-piaci hatások A lakosság vásárlási szokásai, különös tekintettel az időfelhasználásra és pénzköltési szokásokra Az egyes kiskereskedelmi csatornák látogatottsága A vásárlási célú utazásra és a vásárlásra fordított idő az egyes kiskereskedelmi csatornák esetében A lakosság pénzköltési szokásai A hipermarketek környezeti hatásai Következtetések...42 Melléklet: a hipermarketes vásárlást befolyásoló szocio-demográfiai jellemzők

4 1. Bevezetés A hipermarketek terjedését eltérő vélekedések kísérik. A létesülésüket támogatók többnyire a vásárlás kényelmét hangsúlyozzák, azt, hogy sok mindent lehet egy helyen kapni, hogy kedvezőek a parkolási feltételek. Ezzel szemben az ellenzők arra hivatkoznak, hogy a hipermarketek kivonják a vásárlóerő egy részét a belvárosból, ellehetetlenítve ezzel a kiskereskedelmet, többlet közúti forgalmat generálnak, s ezzel növelik a levegő- és zajszennyezést, stb. (lásd például Beliczay 1997). Kevés azonban az olyan tudományos igényű munka, amely empirikus ellenőrzés alá vonná ezeket a feltételezéseket, különösképpen hazai vonatkozásban. Kutatásunk célja a hipermarketek létesítésének gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak települési szintű vizsgálata, különös tekintettel az alábbi szempontokra: - a foglalkoztatás alakulása a kiskereskedelemben - a vásárlással (és vásárlási célú utazással) eltöltött idő alakulása - a kiskereskedelmi egységek számának alakulása - a kereskedelmi célú beépített terület alakulása - a kiskereskedelem által fizetett helyi adók összegének alakulása - a helyi kiskereskedelmi üzlethálózat egyes típusaiban elköltött összeg - a kiskereskedelmi célú infrastruktúra kialakítása és fenntartása miatt keletkező közkiadások alakulása. Kutatási kérdéseink kiválasztásában két szempont játszott szerepet: egyrészt azokra a kérdésekre koncentráltunk, amelyek tetten érhetők a hipermarketek betelepülését és működését kritizáló civilszervezeti vagy kormányzati diskurzusban, illetve amelyek tudományos eszközökkel való mérésének voltak előzményei legalább a nemzetközi szakirodalomban (ezek összefoglalását lásd Gulyás 2009). Hipermarket alatt a tanulmányban a KSH definíciójának megfelelően az olyan önkiszolgáló kiskereskedelmi létesítményeket értjük, amelyek az élelmiszerek és iparcikkek széles választékát kínálják, alapterületük legalább 3 ezer négyzetméter, és parkolóhellyel rendelkeznek. 1 Magyarországon négy hipermarketlánc képviselteti magát: az Auchan a Cora, az Interspar és a Tesco. Tanulmányunk három nagyobb szerkezeti egységre tagolódik. Az első a hipermarket betelepülésének gazdasági hatásait vizsgálja, míg a második a társadalmi, a harmadik szerkezeti egység pedig a környezeti hatásokkal foglalkozik. A gazdasági hatások közül kiemelt figyelmet szentelünk annak, hogyan alakult a kiskereskedelmi üzletek száma és a lakosság boltellátottsága a hipermarket piacra lépése óta. Emellett azt is megnézzük, hogyan befolyásolta a hipermarket betelepülése valamint a bolthálózat ennek következtében zajló átrendeződése a helyi költségvetés alakulását. A második szerkezeti egységben a társadalmi aspektusokat vesszük sorra. Közülük is egyfelől a kiskereskedelemben foglalkoztatottak számának alakulását. Másfelől pedig a lakossági felmérésből származó adataink alapján azt elemezzük, miként hat a hipermarket megjelenése a lakosság időfelhasználására és pénzköltési szokásaira. A harmadik részben a hipermarket környezeti fenntarthatóságát vizsgáljuk, különös tekintettel a beépített terület alakulására és a hipermarket keltette többletforgalom környezeti hatásaira. A tanulmány utolsó fejezetében összegezzük megállapításainkat. 1 Ettől némileg eltér a GfK Hungária Piackutató Intézet által használt definíció (GfK ConsumerScan Kereskedelmi Analízisek, január-június). Ez hipermarketnek a nm-nél nagyobb alapterületű üzleteket nevezi, amelyek több tízezer SKU (termékkód) választékkal (ebből legalább 30%-ban non-food választékkal) és legalább tíz pénztárgéppel rendelkeznek. 4

5 2. A kutatás módszerei Kiinduló kutatási koncepciónk az volt, hogy a hipermarketek betelepülésének a hatásait a választott települések mellett egy vagy több olyan kontrolltelepülés bevonásával vizsgáljuk, ahol ez idáig (vagy legalábbis hosszabb ideig) nem létesült hipermarket. Így, ha a vizsgálat alá vont településeken kimutatott tendencia a kontrolltelepüléseken nincs jelen, akkor valószínűsíthetjük, hogy annak hátterében a hipermarket betelepülésének hatása áll. A vizsgálathoz olyan településeket kerestünk, amelyekhez megfelelő lehetőség szerint minél több társadalmi-gazdasági szempont szerint hasonló kontrolltelepülések rendelhetők. Ezért a magyarországi településhálózat sajátosságaiból adódóan eleve csak a középvárosok jöhettek szóba, és a hipermarketek számának utóbbi időszakban tapasztalt gyors növekedése is jelentősen szűkítette a lehetséges települések körét 2. Terveink szerint a kutatás több településre terjedt volna ki, és másodlagos adatelemzésre épült volna, ám a szükséges települési szintű adatokhoz olyannyira nem tudtunk hozzáférni 3, hogy a kutatási koncepciót jelentősen módosítva főként elsődleges forrásokra kellett támaszkodnunk. Felvetődött a lakossági megkérdezés és a kiskereskedelmi egységek telefonos vagy személyes felkeresésének lehetősége is. Mivel a lakossági felmérés kecsegtetett nagyobb hozadékkal, ezért emellett döntöttünk (a kérdőíves adatfelvétel részletes ismertetését lásd a 4.2. fejezetben). A kérdőíves megkérdezést a helyi önkormányzatnál és egy civil szervezetnél történő interjúzással egészítettük ki 4. A kutatási koncepció ilyen módosulásával és a pénzügyi korlátok következtében a hipermarketek létesítésének hatásait egyetlen településen volt lehetőségünk vizsgálni. Választásunk a Bács-Kiskun megyében fekvő, 2010-ben közel 29 ezres lélekszámú Kiskunhalas városára esett. Az alábbi érvek szóltak a település mellett: - ehhez a városhoz két olyan másik települést is találtunk, amely kontrolltelepülésként szolgálhat, vagyis amely hasonló lélekszámú, gazdasági fejlettségű, és ahol nincs, vagy legalábbis csak az utóbbi 1-2 év óta van hipermarket; - nem üdülő település; - a város közvetlen (30 km-es közelében) nincs egyetlen nagyobb település sem (vagyis így feltételezhetjük, hogy akik bevásárlásaikat hipermarketben bonyolítják, azok helyben teszik ezt, nem pedig a közeli nagyobb településen); - a városban ez idáig egyetlen hipermarket létesült (és így lehetségessé vált a lakóhely hipermarkettől való távolságának a vásárlási szokásokra gyakorolt hatását mérni); - a hipermarket a város peremén, zöldmezős beruházással jött létre; 2 A hipermarketláncok telephely választási szempontjai között kiemelten fontos a települések népességszáma, vonzáskörzetük és a lakosság jövedelme (vásárlóereje). Ezek mellett olyan további szempontok is szerepet játszanak, mint amilyen például a határ menti fekvés vagy az idegenforgalomból adódó többletfogyasztás. Ezeknek a szempontoknak az érvényesítése jól tetten érhető a gyakorlatban: a hasonló népességszámú és hasonló vásárlóerővel rendelkező településeken közel egy időben nyíltak és nyílnak ilyen kereskedelmi egységek. Ebből fakadóan jelentősen beszűkül a kontrolltelepülésként szóba jöhető városok köre. 3 A települési szinten hozzáférhető adatok a gyakorlatban a kiskereskedelmi egységek települési számára, valamint népességre vetített számára korlátozódnak. Nem állt rendelkezésünkre a kutatáshoz a kiskereskedelemben foglalkoztatottak települési száma, mivel a munkaügyi kirendeltségeknek nincsenek szektorális foglalkoztatási adataik. A kiskereskedelem által befizetett helyi adók összegének alakulására vonatkozóan sincsenek adatok a települési önkormányzatnál, mivel az általuk használt szoftver nem teszi lehetővé a szektoronkénti szűrést. 4 Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani Ádámné Nagy Ritának és Fehér Péternek, akik részint adatok és információk rendelkezésünkre bocsátásával, részint pedig a velük készült interjúknak köszönhetően nagyban hozzájárultak a kutatás eredményességéhez. 5

6 - a hipermarket különálló, azaz nem bevásárlóközponton belül helyezkedik el 5 (ez utóbbi azért fontos, mivel ellenkező esetben a hipermarket és a bevásárlóközpont hatásai aligha különíthetők el egymástól); - a hipermarket 2004 júliusában nyitott, így feltételezhetjük, hogy a vizsgálat idejéig ( ) elég idő eltelt a hatások jelentkezéséhez. A hipermarketek betelepülésének gazdasági-társadalmi-környezeti hatásait vizsgálva a városkörzet (város+vonzáskörzete) tűnik a megfelelő elemzési egységnek, hiszen a hipermarketek vonzáskörzete nyilvánvalóan túllépi az érintett település határait, így betelepülésének hatásai sem korlátozódnak az érintett településre. Így például a kisebb kiskereskedelmi egységek forgalma nem csak abban a városban csappanhat meg, ahol a hipermarket létesült, hanem a vonzáskörzetébe tartozó településeken is. Mivel a hipermarket teljes vonzáskörzetének feltérképezésére a kutatás kereti között nem nyílt lehetőség 6, arra kellett szorítkoznunk, hogy a lakossági felmérést egy további településre is kiterjesszük. A mintájába így egy olyan település, nevezetesen Jánoshalma is bekerült, amelyről a hipermarket könnyen megközelíthető, és amely esetében feltételezhetjük, hogy lakóinak egy jelentős része hipermarketes vásárlásait Kiskunhalason bonyolítja. A várostól (pontosabban a városszéli hipermarkettől) 21 km-re délnyugatra a Kiskunhalasi kistérségen kívül fekvő, 9 ezres népességű Jánoshalma választását ahogyan azt később látni fogjuk, a felmérés eredményei utólagosan alátámasztják, hiszen az ottani lakosság egy véletlen 139 fős mintájából a hipermarketbe járók aránya közel kétharmad. Jánoshalmáról a halasi hipermarket az útvonaltervező szerint 22 perc alatt érhető el közúton. Kontrolltelepülésként egy alföldi és egy észak-magyarországi várost választottunk: Hajdúszoboszlót és Hatvant. Mellettük szólt, hogy e települések mind méretüket, mind gazdasági fejlettségüket tekintve összevethetők Kiskunhalassal (lásd 1. sz. táblázat), és szemben azzal, 2008-ig egyik településen sem létesült hipermarket. Hatvanban 2008 végén, Hajdúszoboszlón pedig 2009-ben nyitott meg az első hipermarket. Mindkét településsel kapcsolatosan problémát jelent ugyanakkor, hogy más, nagyobb város hipermarketjének (nevezetesen Gyöngyös és Debrecen) vonzáskörzetébe esnek. Ebből a szempontból azonban aligha lehetséges megfelelő kontrolltelepülést találni, mivel a hasonló lélekszámú és hasonló vásárlóerővel rendelkező településeken nagyjából egy időben létesült hipermarket, vagy ha netán mégsem, akkor nagy eséllyel éppen azért nem, mert valamely közeli településen működő hipermarket jól megközelíthető onnan. 1. táblázat. A vizsgált és a kontrolltelepülések néhány demográfiai és gazdasági-társadalmi jelzőszáma (2008) Kiskunhalas Hatvan Hajdúszoboszló Népesség Népsűrűség 1,3 3 1 Felsőfokú végzettségűek aránya (%) 17,1 11,8 10,6 Szolgáltatásban fogl.-ak aránya (%) 64,7 62,7 64,6 Egy lakosra jutó szja 78361, , , lakosra jutó szgk.-k száma lakosra jutó kisker. üzletek száma 20,6 18,2 18,4 Forrás: T-Star 5 Megjegyzendő, hogy a Tesco 2004-es nyitását követően, 2008-ban megnyílt a Park Center a hipermarket szomszédságában, és odatelepült egy Aldi áruház is. 6 A vonzáskörzet feltérképezéséhez az lett volna célravezetőbb, ha a felmérést a hipermarket vásárlói körében végezzük, ez azonban nem adott volna lehetőséget a hipermarket-vásárlók és a nem-hipermarketvásárlók összehasonlítására, ami fontos kutatási szempont volt. 6

7 3. A hipermarketek hatása a helyi gazdaságra A hipermarket helyi gazdaságra gyakorolt hatásainak elemzése önálló tanulmány tárgya lehetne. Ehelyütt nem vállalkozhatunk a hatások teljes feltérképezésére. Szem előtt tartva a korábban vázolt kutatási szempontokat, mindössze két hatással foglalkozunk: a kiskereskedelmi boltállományra és a város költségvetésére gyakorolt hatásokkal. Nyilvánvaló azonban, hogy a nagyméretű kereskedelmi egység megjelenése a helyi gazdaság más szereplőit is érintheti (pl. a helyi beszállítókat), ennek vizsgálatára azonban a jelen kutatás keretei között nem nyílt mód A kiskereskedelmi üzletek számának és a lakosság boltellátottságának alakulása Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk, miként változott a hipermarket piacra lépését követően a kiskereskedelmi egységek száma a vizsgált településen és annak környékén. A hipermarketek betelepülésének hatásai között gyakran emlegetik a független kisboltok számának csökkenését és ezáltal a bolthálózat zsugorodását, illetve a kiskereskedelemben foglalkoztatottak teljes számának csökkenését és fizetési kondícióik romlását (lásd pl. Dube és Werheim 2005). Felvetődik ugyanakkor a kérdés, hogy valóban hátrányos-e a kisboltok megszűnése, s ha igen, miért. A lakóhely közeli kisboltok nagyarányú eltűnésével bizonyos társadalmi csoportok számára meghosszabbodik a bevásárlási út, nehezedik a bevásárlás, növekednek annak költségei. Ide tartoznak az alacsonyabb jövedelmű, autóval nem rendelkező, kis tételben vásárló fogyasztók, a nyugdíjasok egy jelentős része, illetve a mozgásukban korlátozottak (Juhász et al. 2005). A kisebb településen a kisboltok megszűnése ellátatlan területeket hozhat létre, ahol a fenti hatások még erőteljesebben jelentkeznek. A kisboltok nagymértékű megszűnése emellett a kínálat uniformizálódását hozná magával, és a nagy kereskedelmi láncok egyhangú kínálata nem lenne képes kielégíteni a vásárlók differenciált igényeit (Juhász et al. 2005). A kisboltok funkciója tehát eltér a településméret függvényében. Míg a kistelepüléseken a helyi ellátás egyetlen lehetséges megoldását jelenthetik, addig a nagyobb településeken szerteágazóbb funkciót tölthetnek be, beleértve a választék bővítését, a kényelmi és gyors vásárlás lehetőségét, stb. (u.o.). Emellett városképi és idegenforgalmi szempontból is pótolhatatlanok a kisboltok (feltéve, hogy ezek nem garázsboltok) (u.o.). A kisboltokkal szembeni szokásos érv, hogy tudniillik magasabb árszínvonal jellemzi őket, valójában csak akkor állja meg a helyét, ha helytelen módon eltekintünk a nagy alapterületű létesítményekben való vásárlás többlet költségeitől (gépkocsi és üzemanyagköltség, hosszabb utazási idő és hosszabb bevásárlási idő, az impulzusvásárlás miatti többletkiadás (u.o.). Ezekkel a tényezőkkel a későbbiekben még részletesen foglalkozunk. A nagy alapterületű kereskedelmi létesítmények elterjedésének a kisboltok hálózatára gyakorolt hatását egyelőre nagyon kevés hazai empirikus tanulmány elemzi. Szeged vonatkozásában Boros és társai (2007) vizsgálták a Tesco 1998-as betelepülésének hatásait a környező a hipermarkettől számított 1 km-es sugarú körön belül elhelyezkedő, illetve egy kicsit távolabbi, de könnyen megközelíthető terület kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari egységeire. A kutatás során terepbejárást és kérdőíves felmérést alkalmaztak a kereskedelmi és szolgáltató egységek körében. A szerzők megállapítják, hogy a Tesco nyitását megelőzően is működő összesen 136 egységből 54-nek csökkent a forgalma, 82-nek pedig nem változott a hipermarket nyitása óta. További 82 üzlet a 2006-os teljes üzletállomány több mint 30%-a jelenlegi formájában nem létezett a Tesco megjelenésének idején. Részint átalakult, részint 7

8 újonnan megjelent üzletekről van szó. A szerzők terepbejárási tapasztalatai azt mutatják, hogy inkább az előbbiről lehet szó, mert a bezárt boltok helyén többnyire nem elhagyott üzlethelyiséget találni. A legnagyobb hatás a hipermarket közvetlen környezetében tapasztalható, vagyis a hipermarkettől mért távolság növekedésével csökken a hipermarket hatása. A forgalomelszívó hatás főleg az élelmiszerboltoknál, valamint a vegyes iparcikkeket értékesítő egységeknél jelentkezik, azaz azokban a kategóriákban, amelyekben a hipermarket konkurenciát jelent a kisebb üzleteknek. Ezzel szemben a vendéglátóhelyeket és a szolgáltató egységeket érintette a hipermarket betelepülése a legkevésbé. Érdekes, hogy a megkérdezett üzlettulajdonosok nagyjából azonos arányban látnak veszélyt a hipermarket által támasztott árversenyben és a vásárlók bevásárlással kapcsolatos attitűdjeinek a hipermarketeknek kedvező átalakulásában. A következőkben arra a kérdésre keresünk választ, hogy a hipermarket piacra lépését követően valóban csökkent-e a kiskereskedelmi egységek száma a településen és annak környékén, és ha igen, ez valóban a hipermarket betelepülésének köszönhető-e. Azaz kizárhatjuk-e más magyarázó változók és a véletlen hatását. Ehhez először a kiskereskedelmi forgalom és az üzletek számának országos alakulását tekintjük át. Magyarországon a kiskereskedelmi forgalom 2002 és 2006 között folyamatosan nőtt, majd 2007-től csökkenésbe kezdett. A forgalom mérséklődésében jelentős volt a keresetek reálértékének 2007-es, közel 5%-os csökkenése, ami 2008-ban is éreztette a hatását. A kereskedelmi forgalom visszaesésében emellett lényeges szerepe volt a 2008 utolsó hónapjait már jelentősen érintő válságnak is (KSH 2009). Ezzel összhangban, a kiskereskedelmi üzletek (járműüzletek és üzemanyagtöltő állomások nélküli) országos számát a 2000-es évek elején még enyhe növekedés, majd a 2006 utáni években már hanyatlás jellemzi. (2000 és 2008 között így lényegében nem változott az üzlethálózat nagysága.) A teljes üzletszámon belül az élelmiszerüzletek és áruházak száma az időszak elejétől fogy, méghozzá egyre nagyobb mértékben; 2008-ban 16%-kal volt kisebb az üzletszám, mint az évezred elején. Kiskunhalason 2008-ban 626 kiskereskedelmi üzlet (humán gyógyszertárak nélküli szám) működött, 2%-kal több mint 2000-ben. Az üzlethálózat bővülése az időszak elején ment végbe, 2004-től stagnálás volt jellemző, 2007-től pedig hanyatlás kezdődött (lásd 1. ábra) és 2008 folyamán 36-tal lett kevesebb a kiskereskedelmi üzletek száma. A településen az élelmiszerüzletek és áruházak száma 2000 és 2008 között drasztikus a teljes kiskereskedelmi üzletszám alakulásánál erősebb mértékű visszaesést mutat. Az időszak elején még 137 ilyen típusú üzlet működött, míg 2008-ban már csak mindössze 87, ami 36-7%-os csökkenést jelent. A bolthálózat zsugorodása már a hipermarket nyitása előtt 2002-ben megkezdődött, de 2007-ben és 2008-ban vált igazán látványos mértékűvé. Az adatokból az is látszik, hogy zömében élelmiszerüzletek zártak be a városban (két év alatt összesen 35-tel lett kisebb a számuk). 8

9 1. ábra. A kiskereskedelmi üzletek számának változása Kiskunhalason (%, előző év=100%) Ha a 2008-as év adatait a hipermarket átadását megelőző év (2003) adataihoz viszonyítjuk, a következő megállapításokat tehetjük a kiskereskedelmi egységek és azon belül az élelmiszerüzletek vonatkozásában ben ugrásszerűen nőtt a kiskereskedelmi egységek száma a hipermarketen belül nyíló üzleteknek köszönhetően, ám az élelmiszerboltoké már ekkor is csökkenést mutatott ben és 2006-ban minimális mértékben emelkedett az üzletszám, de az élelmiszerüzletek számának hanyatlása tovább folytatódott ben már a teljes bolthálózat szűkülést mutatott az előző évhez képest, és ennél is nagyobb mértékű volt az élelmiszerüzletek számának esése ban még jelentősebb volt a boltállomány hanyatlása: összesen 28 bolttal lett kevesebb az előző évhez viszonyítva, az élelmiszerboltok száma pedig tizeneggyel csökkent. Vagyis 2008-ban hárommal kevesebb kiskereskedelmi üzlet és negyvennel kevesebb élelmiszerüzlet működött, mint 2003-ban ami a teljes üzletállomány 0,5%-os, az élelmiszerüzletek számának pedig 31%-os csökkenését jelenti. Megállapíthatjuk tehát, hogy a teljes üzletszám hanyatlása kisebb mértékű volt, mint az országosan megfigyelhető (4,3%-os) hanyatlás (lásd 2. sz. ábra). Árnyalja azonban a képet a a fővároson és a megyei jogú városokon kívüli városokkal való összehasonlítás, amely azt mutatja, hogy a halasi stagnáló-csökkenő üzletállománnyal szemben a városokban gyarapodott az üzletek száma (lásd 3. sz. ábra). A halasi élelmiszerüzletek számának alakulását megfelelő adatok hiányában csak az országosan megfigyelt adattal tudjuk összevetni. Ebből az látszik, hogy Kiskunhalason jócskán az országost meghaladó mértékben esett az élelmiszert árusító üzletek száma (31%-kal szemben az országosan jellemző 15%-kal). 9

10 2. ábra. Kiskereskedelmi üzletek számának alakulása Magyarországon településtípus és méret szerint (%, előző év=100%) Megjegyzés: az ábrán a városok kategória nem tartalmazza sem Budapestet, sem pedig a megyei jogú városokat. 3. ábra. A kiskereskedelmi üzletek számának alakulása 2003 és 2008 között (%, 2003=100%) Megjegyzés: az ábrán a városok kategória nem tartalmazza sem Budapestet, sem pedig a megyei jogú városokat. Azt feltételeztük, hogy a hipermarket vonzáskörzete túllépi a város határait, ezért az elemzést kiterjesztjük a kiskunhalasi kistérségre (lásd 1. sz. térkép) és emellett a kistérségbe nem tartozó Jánoshalmára is. Ezt indokolja az is, hogy a térség települései Kelebia és Tompa kivételével 1947 és 1952 között Kiskunhalas tanyavilágából váltak ki, és szerves kapcsolatukat azóta is megőrizték a központtal 7. A kiskunhalasi kistérségben 2002 óta tart a kiskereskedelmi bolthálózat szűkülése (lásd 4. ábra). Ez alól a tendencia alól a 2004-es és a 2005-ös év jelent kivételt, amikor enyhe bővülés volt tapasztalható. Az üzletek száma a halasi hipermarket nyitásától 2008-ig tartó időszakban 3%-kal, Kiskunhalas Integrált Városfejlesztési Stratégia

11 ről 826-ra esett vissza. A hanyatlás a kistérség egészében is 2007-ben és 2008-ban volt a leglátványosabb. 1. sz. térkép. A kiskunhalasi kistérség települései és Jánoshalma Forrás: TEIR Kedvezőtlen tendenciát mutat a kiskereskedelmi egységek száma a hipermarket vonzáskörzetébe tartozó de a halasi kistérségen kívül eső Jánoshalmán is: mintegy 6%-kal csökkent 2003 és 2008 között. Az élelmiszerboltok számában itt is lényegesen nagyobb mértékű (35%-os) volt a visszaesés, mint a teljes kiskereskedelmi üzletállományban. Ennek folytán a 2000-ben működő 34 élelmiszerboltból az időszak végére mindössze 22 maradt talpon. 11

12 4. ábra. A kiskereskedelmi üzletállomány alakulása (%, előző év=100%) Láttuk tehát, hogy egyrészt miközben országosan hanyatlott, a városokban viszont nőtt a kiskereskedelmi egységek száma, addig a vizsgált Kiskunhalason stagnálás-csökkenés volt jellemző. Másrészt pedig azt tapasztaltuk, hogy a település élelmiszerüzlet-hálózata az országost meghaladó mértékben zsugorodott. Kérdéses azonban, hogy a halasi kiskereskedelmi üzlethálózat szűkülése, különös tekintettel az élelmiszerboltok számának erőteljes csökkenésére, okozati összefüggésben áll-e a hipermarket versenytársként való megjelenésével. A továbbiakban ezért a halasi üzletállomány alakulását a kontrolltelepülések üzletszámainak alakulásával is összevetjük, a 2003-as évet véve viszonyítási alapnak. A halasi kiskereskedelmi egységek számának 2003 és 2008 közötti változását a hatvani és a hajdúszoboszlói üzletszámok alakulásával összehasonlítva (lásd 5. ábra), a következőket szűrhetjük le ben, a hipermarket létesülésének évében Kiskunhalason volt a legnagyobb a kiskereskedelmi boltok számának növekedése nyílván a hipermarket megjelenésének és az azon belül megnyílt üzleteknek köszönhetően. A os stagnálást követően azonban 2007-ben és 2008-ban ugyanitt volt a legjelentősebb mértékű az üzletszám fogyása is. Hatvanban 2005-ban és kisebb mértékben 2006-ban csökkent a kiskereskedelmi egységek száma feltehetőleg a közeli Gyöngyösön épült hipermarket 2004-es átadásával összefüggésben. Hajdúszoboszlón pedig a évi számottevő hanyatlás tűnik szembe. (Ez utóbbi nem világos, milyen okból következett be. Nem zárható ki azonban, hogy a közeli Debrecenben 1998 és 2002 között létesült három hipermarket szívta el a helyi vásárlóerőt.) Így a 2003 és 2008 közti időszakot tekintve, a halasi stagnáló-csökkenő üzletállománnyal szemben Hatvan a évi visszaesés ellenére is bővülő üzletállománya és Hajdúszoboszló enyhén csökkenő üzletállománya áll (amely mint láttuk, a évi számottevő hanyatlásra vezethető vissza). 12

13 5. ábra. A kiskereskedelmi üzletállomány alakulása (%, előző év=100%) Megjegyzés: az ábrán a városok kategória nem tartalmazza sem Budapestet, sem pedig a megyei jogú városokat. Az élelmiszerüzletek számában mind a vizsgált városban, mind pedig a kontrollvárosokban zuhanás következett be (lásd 6. sz. ábra). A negatív tendencia Hajdúszoboszlón a halasinál is határozottabb, míg Hatvanban annál enyhébb volt. Halason azonban úgy tűnik, hogy 2008-ban sem ért véget az élelmiszerüzletek megszűnésének folyamata. 6. ábra. Az élelmiszerüzletek számának alakulása (%, előző év=100%) Mindent egybevetve azt állapíthatjuk meg, hogy a hipermarket 2004-es halasi betelepülése óta a kiskereskedelmi üzletek száma enyhén csökkenő-stagnáló tendenciát mutat, szemben a magyarországi (nem megyei jogú) városokra ugyanebben az időszakban jellemző üzletszám-növekedéssel. A kontrolltelepülések közül Hatvanban ahol csak a vizsgált időszak legvégén nyitott hipermarket szaporodtak a kiskereskedelmi üzletek, Hajdúszoboszlón viszont a halasinál jelentősebb üzletszám- 13

14 csökkenést figyelhetünk meg, így a kontrolltelepülésekkel való összehasonlítás a teljes időszakot tekintve inkonkluzív. A halasi élelmiszerüzletek száma az országosnál lényegesen kedvezőtlenebbül alakult. Ugyan a magyarországi városokra vonatkozóan nem áll rendelkezésre aggregált adat, az viszont jól látszik, hogy az akkor még hipermarket nélküli Hatvanban ennél kisebb mértékű volt az élelmiszerüzletek számának zsugorodása. Mivel azonban Hajdúszoboszlón a halasinál is nagyobb mértékű volt a csökkenés, mindössze annyit állíthatunk, hogy az élelmiszerüzletek száma a vizsgált Kiskunhalason az országosan jellemző szinthez képest drasztikusabb visszaesést mutat. A kiskereskedelmi egységek számának alakulása mellett végül érdemes röviden szemügyre venni a boltellátottság alakulását is. A bolthálózat koncentrációja azzal a következménnyel jár, hogy a lakosságnak egyre hosszabb utat kell megtennie a bevásárlás érdekében, aminek nagyobb lehet az időigénye és költsége. A boltok bezárásának és így a boltsűrűség csökkenésének a kistelepülések esetében még erőteljesebb lehet a lakossági hatása, ellátatlan területek jöhetnek létre. Országosan az ezer lakosra jutó üzletek száma nem mutat érdemi változást 2003 és 2008 között. Az időszak elején és 2008-ban is 16 körül alakult a népességre vetített üzletszám. 8 A vizsgált perióduson belül az üzletek sűrűsége 2006-ig enyhén növekvő, majd azt követően csökkenő tendenciát mutat (lásd 7. sz. ábra). Az élelmiszerboltokkal való ellátottságot tekintve kevésbé pozitív tendencia rajzolódik ki: míg 2001-ben 5 élelmiszerbolt jutott minden ezer lakosra, addig 2008-ban már csak 4,3, ami mintegy 14%-os romlásnak felel meg. 7. ábra. A kiskereskedelmi üzletekkel való ellátottság alakulása (ezer főre vetített üzletszám) A kiskunhalasi lakosság kiskereskedelmi egységekkel való ellátottsága 4%-os javulást mutat 2003 és 2008 között. Az ezer főre jutó élelmiszerboltok száma viszont jelentős mértékben, több mint 31%-kal esett vissza az időszak elejéhez képest. A kistérség egészét tekintve a halasinál kedvezőtlenebb a boltellátottság alakulása, ami nem meglepő, figyelembe véve a településszerkezet jellemzőit (lásd 2. sz. tábla): Kiskunhalason és Tompán kívül nincs több város a kistérségben; az összes többi település 3000 főnél kisebb község. A vizsgált 2003 és 2008 közötti időszak vonatkozásában a boltellátottság stagnáló 8 Ez egyébként az Európai Unióra jellemző átlagnál (11) kedvezőbb szám (A kereskedelmi törvény gyakorlati tapasztalatai az ágazati párbeszédet érintő kérdésekben, 2008). 14

15 tendenciájáról beszélhetünk. Azt is meg kell említeni ugyanakkor, hogy a kistérségben nincs olyan település, amelyet az ellátatlanság veszélye fenyegetne. (Az élelmiszerüzletekkel való ellátottság alakulására vonatkozóan nem állnak rendelkezésünkre adatok.) A kistérségen kívüli Jánoshalma lakosainak kiskereskedelmi boltellátottsága azonban még a Kiskunhalasi kistréségre jellemzőnél is kedvezőtlenebb tendenciát ír le. Az ezer lakosra jutó üzletszám a vizsgált időszakban közel 4%-ot esett. Eredményeinket az alábbiakban összegezhetjük. Láttuk, hogy a halasi kiskereskedelmi bolthálózat szűkülése nagyobb mértékű, mint ami a városokat jellemzi, és az élelmiszerüzletek számának csökkenése is jócskán meghaladja az országosan jellemző szinte. A kontrolltelepülésekkel való összevetés eredményeit is figyelembe véve azonban alátámasztani nem tudtuk, így csak valószínűsíthetjük, hogy ebben a hipermarket piacra lépésének van okozati szerepe. Ennek megerősítéséhez további vizsgálatokra lenne szükség A hipermarket betelepülésének hatása az önkormányzati költségvetésre A hipermarket létesülése egyfelől többlet iparűzési adóbevételt jelent a város számára, abban az esetben legalábbis, ha a hipermarket által befizetett adó nagyobb, mint az az elmaradt adó, amit a többi kiskereskedelmi egység fizetett volna be akkor, ha a hipermarket által támasztott növekvő verseny következtében nem csökken a forgalma. Boarnet és Crane (1999) azt a hipotézist állította fel, hogy a hipermarket piacra lépése összességében a helyi adóbevétel csökkenéséhez vezethet, köszönhetően ennek az erős ellentétes irányú hatásnak. A helyi adóbevételek alakulásának vizsgálatához Kiskunhalas iparűzési adó bevételének teljes évenkénti összege állt rendelkezésünkre, a kiskereskedelmi egységek által befizetett iparűzési adó összege azonban sajnos nem 9. Ahogyan az a 8. számú ábrán is nyomon követhető, a helyi adó bevételek 2001 és 2007 között folyamatosan növekedtek. Az adóbevétel bővülésének üteme az időszakon belül 2002-ben és 2003-ban (vagyis értelemszerűen a 2001-es és 2002-es adóévben) volt a legnagyobb: 17, illetve 19%-os ben 4%-ra esett vissza a növekedés mértéke, és egyszámjegyű is maradt 2007-ig. Ezt követően növekedés és stagnálás váltotta egymást, mígnem 2010-ben a válság hatására 31%-os zuhanás következett be az iparűzési adó volumenében. Így 2004-ről (a hipermarket nyitását megelőző év a 2003-as év, amelyre vonatkozóan a befizetett iparűzési adó a 2004-es évben jelenik meg, ezért tekintjük ezt az évet viszonyítási alapnak) 2010-re összességében 5%-kal emelkedett a város éves iparűzési adó bevétele. Az iparűzési adót fizetők (ideiglenes iparűzési adót fizetők nélküli) száma 2000-től 2004-ig évről évre bővült, onnantól azonban esni kezdett. A csökkenő-stagnáló időszak 2009-ig tartott, ami jól érzékelteti a végbemenő koncentrációs folyamatot, mígnem 2010-re az adófizetők száma erőteljesen, 10%-kal megfogyatkozott. A 2004 és 2010 közötti időszakot tekintve így az iparűzési adót fizető vállalkozások száma 9%-kal lett kisebb. Vizsgálatunk szempontjából a kiskereskedelmi egységek által befizetett iparűzési adó éves összege lett volna a leginkább sokatmondó, de helyette csak ezen egységek egy szűk köre, nevezetesen az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok beleértve ebbe a körbe a hipermarketet is által fizetett helyi adó nagyságát ismerjük, ám ezt is csak egy viszonylag rövid időszakra, a 2006 és 2010 közötti periódusra. (Vagyis sajnálatos módon technikai okokból kifolyólag a hipermarket működésének első évére 9 A helyi önkormányzat által használt szoftver sajnálatos módon nem teszi lehetővé az adófizetők szektoronkénti leválogatását. 15

16 vonatkozóan nem rendelkezünk adattal.) Ebből az adatsorból az látszik, hogy az élelmiszerkiskereskedelmi láncok által befizetett adó 2006-ról 2007-re ugrásszerűen mintegy 80%-kal nőtt, majd jelentősen visszaesett, s csak 2010-ben mutatott újra emelkedést, miközben ugyanebben az évben drasztikusan csökkent a város teljes iparűzési adóbevétele. A fenti adatsorokat összevetve tehát az látszik, hogy 2007-ben (vagyis a 2006-os adóévre vonatkozóan), a hipermarket nyitása után rövid idővel az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok által összesen fizetett helyi adó összege jelentősen megugrik az előző évhez képest, és eközben ha nem is erőteljesen, de nő a város teljes iparűzési adó bevétele is. Mindez annak ellenére megy végbe, hogy némileg visszaesik (2005-ben és 2006-ban legalábbis) az iparűzési adót fizetők száma, és ennél valamivel nagyobb mértékben csökken az iparűzési adóbevallást benyújtóké 10. Ezek alapján nem erősíthetjük meg a hipotézist, hogy a hipermarket piacra lépése a megszűnő kiskereskedelmi egységek elmaradt adóbefizetései következtében csökkentőleg hat a helyi adó volumenére. Noha ennek az ellenkezője sem támaszható alá minden kétséget kizáróan, mégis inkább az látszik inkább valószínűnek, hogy a hipermarket a város egyik nagy adófizetője, és betelepülésével rövidebb időtávon legalábbis a város többlet iparűzési adó bevételhez jut. 8. ábra. Az iparűzési adóbevétel és az adózók számának alakulása Kiskunhalason (%, előző év=100%) Forrás: saját szerkesztés a Kiskunhalasi Polgármesteri Hivatal által rendelkezésre bocsátott adatok alapján 10 A fenti adatok értelmezéséhez megjegyezzük, hogy a hatályos adótörvény helyi iparűzési adókról szóló paragrafusa szerint mentesülnek az adó megfizetése alól azok a vállalkozások, amelyeknek adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió illetve Kiskunhalason a törvény adta eltérési lehetőségnek megfelelően a 2 millió forintot. Ennek következtében feltételezhetjük, hogy a független kisboltok egy része nem is jelenik meg adózóként a nyilvántartásokban. 16

17 4. A hipermarketek társadalmi hatásai A hipermarketek társadalmi hatásai közül ebben a fejezetben két hatással foglalkozunk: elsőként a helyi munkaerő-piacra kifejtett hatásokat vizsgáljuk, majd ezt követően a kutatás keretei között végzett lakossági felmérés adataira támaszkodva azt a kérdést vesszük nagyító alá, hogy a hipermarket megjelenése hogyan érinti a helyiek időfelhasználását és pénzköltési szokásait Munkaerő-piaci hatások A nemzetközi szakirodalomban többen rámutattak arra, hogy a hipermarketek befolyásolják a helyi foglalkoztatást. Egyrészt új munkahelyeket teremtenek, másrészt viszont, amennyiben hatással vannak a kisléptékű kereskedelmi egységek számának változására, egy másodlagos munkaerő-piaci hatással is számolhatunk. A hipermarketek terjedésének munkaerő-piaci hatásaira vonatkozóan Basker (2004) a következő hipotézist fogalmazta meg. A hipermarketek belépésének egyik lehetséges hatása, hogy nő a kiskereskedelmi szektor hatékonysága, aminek következtében egységnyi értékesítéshez kevesebb alkalmazottra van szükség. A hipermarketek által alkalmazott hatékony megoldások a versenytársak részéről megjelenő tanulás és imitálás révén aztán más kereskedelmi egységekben is a foglalkoztatás csökkenéséhez vezethetnek túl azon, amit a piaci részesedésük csökkenése tesz szükségessé. Egy másik lehetséges hatás, hogy a hipermarket növeli a vásárlói forgalmat a környezetében, aminek következtében nőhet a kiskereskedelmi egységek száma és mérete, és ezzel együtt a kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma is. A hipermarketek összfoglalkoztatási hatására vonatkozóan eltérő adatokat találunk, Basker (2004) például enyhe növekedést, Neumark és szerzőtársai (2006) viszont a foglalkoztatás csökkenését figyelték meg a hipermarket betelepülését követően. Ebben a fejezetben arra keresünk választ, hogy hogyan befolyásolta a kiskereskedelemben foglalkoztatottak létszámát a hipermarket piacra lépése. Az elemzéshez csak igen korlátozottan álltak rendelkezésünkre inputadatok. Nem hozzáférhető a kiskereskedelemben foglalkoztatottak települési számának adatsora, így becslésünket részint az országos foglalkoztatási adatok alakulására, részint pedig a kiskereskedelmi egységek számának alakulására alapozhattunk. Ennek megfelelően csak meglehetősen durva becslést tehettünk a hipermarket betelepülésének foglalkoztatási hatásait illetően. Miközben a kiskereskedelmi egységek száma 2006 óta országosan évről évre csökken, az egyre nagyobb számban jelenlévő bevásárlóközpontokban és a hipermarketekben folyamatosan gyarapszik az üzletállomány (lásd 9. ábra) ban a bevásárlóközpontok üzleteinek száma közel 4, a hipermarketekben működőké 10%-kal lett nagyobb. Így 2008 végén 71%-kal több üzlet működött bevásárlóközponton és 77%-kal több hipermarketen belül, mint 2002 végén. A kiskereskedelmi egységek évek óta tartó csökkenő számának és a hipermarketek és bevásárlóközpontok szaporodásának következményeként 2002 és 2008 között csaknem megduplázódott az e létesítményeken belül működő kiskereskedelmi egységeknek az országos üzletállományon belüli részaránya 11. Kérdés, hogy ez a folyamat hogyan hat a kiskereskedelemben foglalkoztatottak számára. 11 Bevásárlóközpontok és hipermarketek, szeptember

18 9. ábra. Az egyes kiskereskedelmi üzlettípusok és az összes kiskereskedelmi üzlet számának változása Magyarországon (%, előző év=100%) A kisboltok mellett szóló szokásos érv, hogy hanyatló piaci részesedésük ellenére is őrzik a foglalkoztatásban játszott fontos szerepüket. Noha tapasztalható némi csökkenés 2000 óta a mikrovállalkozások által foglalkoztatott létszámban, 2004-ben országosan a kevesebb, mint 9 főt foglalkoztató vállalkozások alkalmazták a létszám 51%-át. (Ezen belül a 0-4 fős üzletek alkalmazták a létszám 38, az 5-9 fős kategóriába tartozó üzletek pedig a fennmaradó 13%-át.) Így ezeknek a kisboltoknak a nagyobb arányú ellehetetlenülése a munkanélküliség növekedését valószínűsítené (Seres 2006). Másfelől a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a kisboltok sokszor a család egyedüli megélhetési forrását jelentik, és ezért sok közülük még az alacsony és csökkenő jövedelem mellett sem zár be (uo.). Az országos adatok azt mutatják, hogy a kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma évről évre nő ugyan, de egyre csökkenő ütemben. Ám nehéz ezt az adatsort egy tényellentétes hipermarketek megjelenése és szaporodása nélküli forgatókönyv esetén megvalósuló adatsorral összevetni. Ahogyan azt már említettük, Kiskunhalas vonatkozásában nem ismerjük a kiskereskedelemben foglalkoztatottak számát. Mindössze arra vonatkozóan rendelkezünk információval, hogy hipermarket a nyitáskor körülbelül 260 főt foglalkoztatott, (a létszám későbbi alakulásáról nincsenek adataink). A meglévő információk alapján nehéz megbecsülni, hogy mekkora lehetett a 2004 óta bezárt kisboltok száma, illetve hány főt érinthettek az ennek következtében megszűnt álláshelyek. Annyit mindazonáltal valószínűsíthetünk, hogy az ellehetetlenülő boltok között fölülreprezentáltak voltak az egyéni vállalkozók által működtetett élelmiszerüzletek (lásd 10. sz. ábra). Ezek feltehetőleg inkább a 0-4 főig terjedő létszámkategóriába tartozhattak (egyébként is ez jellemző a kereskedelmi vállalkozások döntő többségére, lásd erről Juhász et al., 2005). Így azt feltételezve, hogy egy kisüzlet átlagosan két főt foglalkoztat, igen nagyszámú egységnek kellett volna ahhoz bezárnia, hogy a hipermarket által teremtett új munkahelyeknél nagyobb legyen az állásukat vesztők száma. Mivel ez nem tűnik valószínűnek, a hipermarket nettó foglalkoztatási hatása a vizsgált időtávon becslésünk szerint inkább pozitív lehet. Kérdés azonban, hogy ha a bolthálózat zsugorodása nem áll meg, akkor hosszabb távon is pozitív foglalkoztatási egyenleggel számolhatunk-e. 18

19 10. ábra. A kiskereskedelmi üzletek számának alakulása Kiskunhalason (%, előző év=100%) 4.2. A lakosság vásárlási szokásai, különös tekintettel az időfelhasználásra és pénzköltési szokásokra Ebben a fejezetben a lakosság vásárlási szokásait vesszük nagyító alá. Ehhez a kutatás keretei között végzett felmérés szolgáltat adatokat. A továbbiakban először a lakossági felmérés módszerét és a minta jellemzőit mutatjuk be. Ezt követően térünk rá a különböző kereskedelmi csatornák látogatottságának vizsgálatára. Külön alfejezetben foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogy a hipermarket megjelenése miként érinti az időfelhasználás mintáit. Végül, a pénzköltési szokásokat elemezzük, beleértve az impulzusvásárlás előfordulását is. A lakossági felmérést Kiskunhalason és a hipermarket vonzáskörzetébe tartozó szomszédos Jánoshalmán végeztük. A kutatás során kvótás mintavételt alkalmaztunk. Kiskunhalast három körzetre osztottuk fel a hipermarkettől mért távolsága alapján (első körzetnek a legközelebb eső részt, harmadiknak pedig a legtávolabbit tekintve (lásd 2. sz. térkép). A szomszédos jánoshalmi körzettel együtt így négy körzetből származnak az adataink, nagyjából azonos arányban. A felmérés során 2010 októberében két hullámban, véletlen sétás módszerrel összesen 553 háztartást kerestek fel a Magyar Gallup Intézet kérdezőbiztosai. Kérdéseinkre azok a személyek válaszoltak, akik a háztartásban a bevásárlást intézik (főbevásárlók). Ennek megfelelően a minta fontosabb ismérvek szerinti összetétele a főbevásárlók összetételét tükrözi. A mintában ezzel összefüggésben magas az idősebb korosztály aránya, ami annak köszönhető, hogy az idősek közül többen élnek egy- vagy kétfős háztartásban (ahol a főbevásárló is idősebb korú), így véletlen minta esetén nagyobb a mintába kerülési esélyük, mint a fiatalabb korosztályoknak. A minta fontosabb ismérvek szerinti megoszlását a 2. táblázatban mutatjuk be. 19

20 2. sz. térkép. A felméréshez kijelölt körzetek Kiskunhalason I. körzet: a legdélebbi, a hipermarkethez legközelebb eső körzet II. körzet: a középső körzet III. körzet: a legészakabbi, a hipermarkettől legtávolabbi kiskunhalasi körzet IV. körzet: Jánoshalma, az I. körzettől D-Ny-ra fekvő, a térképen nem látható település A kiskunhalasi és a jánoshalmi alminták között nincs szignifikáns különbség a kérdezettek életkor, iskolázottság, gazdasági aktivitás és háztartáslétszám tekintetében. Mindössze jövedelmi szempontból mutattunk ki szignifikáns eltérést: a halasi háztartások átlagos egy főre vetített jövedelme magasabb, mint a jánoshalmi háztartásoké, és részint ezzel összefüggésben a halasi háztartások nagyobb hányada használ személyautót, mint a jánoshalmiaké. A négy körzet szocio-demográfiai profilja ugyanakkor mutat bizonyos eltéréseket. Adataink szerint a hipermarkethez legközelebb eső körzet és Jánoshalma lakói a legkevésbé iskolázottak. A háztartások egy főre vetített jövedelme is Jánoshalmán, majd ezt követően a hipermarket környéki külső városrészben a legalacsonyabb. Ebben a két körzetben a legkisebb az autót használó háztartások aránya is. A másik végletet a hipermarkettől számított második körzet jelenti a legmagasabb háztartási jövedelemmel és a személygépkocsit használók legnagyobb arányával. A háztartások létszám szerinti megoszlását tekintve, az egyszemélyes háztartások aránya Jánoshalmán a legmagasabb és a második körzetben a legalacsonyabb. 20

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig

A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig Feiner Péter, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke, a SPAR Magyarország Ker. Kft. ügyvezető igazgatója

Részletesebben

HÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A FOGYASZTÓK KOSARÁBAN

HÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A FOGYASZTÓK KOSARÁBAN HÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A FOGYASZTÓK KOSARÁBAN Magyar Húsiparosok Szövetsége Sajtótájékoztató Vella Rita, GfK Hungária Kft. 2013. Március 13. GfK 2012 Húskészítmények, tőkehúsok a fogyasztók kosarában

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés GfK Custom Research A friss zöldség, gyümölcs vásárlások GfK Hungária / Sánta Zoltán OMÉK 2011 A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés kedvező adottságok, de csökkenő termelés 2 kemény korlátok között:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Húsok, húskészítmények a fogyasztó szemszögéből Húsvéti sajtótájékoztató - Magyar Húsiparosok Szövetsége Kozák Ákos - 2010. március 16.

Húsok, húskészítmények a fogyasztó szemszögéből Húsvéti sajtótájékoztató - Magyar Húsiparosok Szövetsége Kozák Ákos - 2010. március 16. 1 Húsok, húskészítmények a fogyasztó szemszögéből Húsvéti sajtótájékoztató - Magyar Húsiparosok Szövetsége Kozák Ákos - 2010. március 16. 2009-ben az infláció az egyes kategóriák esetében eltérően alakult

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Fizetésképtelenség 2014

Fizetésképtelenség 2014 Fizetésképtelenség 2014 Kutatás háttere I. Az adatok az Intrum Justitia saját adatbázisán alapulnak Források: Vásárolt lakossági követelések adatbázisa Kezelt lakossági követelések adatbázisa Általános

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata különös tekintettel a szomszédos Magyarországgal fennálló összefonódásokra Részeredmények Ing. Mag. Georg Gumpinger, 2009.

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

Fókuszban a tejtermékek!

Fókuszban a tejtermékek! Fókuszban a tejtermékek! Fogyasztói igények és szokások változása napjainkban V. Tejágazati Konferencia 2015. november 26 Csillag-Vella Rita GfK 1 Magyarország vásárlóerejének Európa átlagához viszonyított,

Részletesebben

A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1

A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1 2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 3. SZÁM 51 SKULTÉTY LÁSZLÓ A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1 Az utóbbi idõben erõsödött a háztartások lakásépítési, -vásárlási, valamint -felújítási hajlandósága. Azok a háztartások,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor

2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor 2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor A kutatás célja A felmérés kérdéskörei: Kik vettek részt a rendezvényeken? Hogyan alakulnak borfogyasztási szokásaik? Milyen gyakran fogyasztanak bort? Hol fogyasztanak

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

Nagy Webáruház Felmérés 2015

Nagy Webáruház Felmérés 2015 EREDMÉNYEK Nagy Webáruház Felmérés 2015 Folytatva a már 2008 óta meglévő hagyományunkat, idén is megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést. Ennek keretében 790 hazai webáruház tulajdonosa válaszolt, többek

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Tendenciák a 2012 2013. időszakban A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram az Európai Unió fő kutatásfinanszírozási eszköze.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

PREMISSZÁK BUDAPEST KERESKEDELEMFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

PREMISSZÁK BUDAPEST KERESKEDELEMFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ PREMISSZÁK BUDAPEST KERESKEDELEMFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ GfK Budapest, 2014. szeptember GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 1 Bevezető

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben