Munkavédelemby Mónika
|
|
- Brigitta Kerekes
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Munkavédelemby Mónika
2 1. Bevezetés Védelmi rendszerek Minden társadalomban, különösen a modern ipari társadalmakban különleges fontossággal bír a rendelkezésre álló javak, termelési tényezők védelme. A földért és a természeti erőforrásokért (ásványkincs, energiaforrások, termőföld, élővilág stb.) a környezetvédelem felel, míg a dolgozó emberről, egészségéről, munkaképességének megőrzéséről a munkavédelem gondoskodik. A tőke védelmét a vagyonvédelem hivatott biztosítani azzal, hogy igyekszik a tulajdont megóvni a káros hatásoktól, az értékvesztéstől, illetve a tönkremeneteltől. (Tulajdonképpen a munkavédelem és a vagyonvédelem találkozásánál beszélünk személyvédelemről.) Vészhelyzetek elhárítása érdekében létezik még a tűzvédelem és a polgári védelem: előbbi a tüzek eloltását, keletkezésük körülményeinek vizsgálatát, utóbbi pedig az elemi csapás vagy ipari és egyéb szerencsétlenség (együtt: katasztrófa) következményeinek elhárítását végzi, illetve hadiállapot esetén különféle honvédelmi intézkedéseket foganatosít. Munkavédelem fogalma A munkavédelem a szervezett munkavégzésére vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények, továbbá a törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A munkavédelem a következő területeket öleli fel: egészséges munkahelyek kialakítása, a megfelelő műszaki és higiéniai követelmények biztosítása, munkaeszközök, veszélyes anyagok, munkaszervezés és munkaidő, kiemelt csoportok védelme, munkavédelmi szervezet. Az ezeken a területeken végrehajtott intézkedések jelentős mértékben hozzájárulhatnak a munkahelyi egészség és biztonság kialakításához, illetve fenntartásához. A gyakorlatban a munkabiztonság alatt főként az olyan műszaki fejlesztéseket értjük, amelyek előremutató módon képesek megelőzni a munkabaleseteket, míg a munkaegészségügy az alkalmazottakat fenyegető ártalmak ismertetését jelenti, a foglalkozásból adódó, illetve azzal összefüggő betegségek megelőzése érdekében. Természetesen az állam, illetve a törvényi szabályozás mellett a munkáltatónak is mindig gondoskodnia kell a munkavédelemről egy belső szabályzat megalkotásával, valamint annak betartatásával. A legfontosabb szervezeti szabályok: munkavédelmi szabályzat, védőeszköz-szabályzat, munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatok rendje, kockázatértékelés, munkabalesetek nyilvántartása. A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy az irányítása alá tartozó valamennyi területen a munkahelyek kialakítása és üzemeltetése feleljen meg a rendeletben meghatározottaknak, továbbá a munkavédelemre vonatkozó egyéb szabályoknak, a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelményeknek. Összegezve tehát, a munkahelyi egészségért és biztonságért a munkáltató felel, akár a munkahelyen felmerülő kockázatokról, akár a munkavállalók képzéséről vagy az ahhoz kapcsolódó szervezési feladatokról is legyen szó. Ebből eredően a munkáltató kötelezettsége a kockázatbecslés, a munkahelyi kockázatok elkerülése, illetve azok legyőzése, valamint a védőintézkedések (korlát, elsősegély nyújtása) meghozatala. A munkavállaló felelőssége viszont az eszközök megfelelő módon történő használatára, az előírások betartására, valamint a munkáltatót érintő veszélyek kiértesítésére terjed ki. MUNKAVÉDELEM 2
3 2. A munkavédelem alapja: a veszélyek megelőzése A munkavédelem olyan tevékenységek eredménye, amely kiegyensúlyozott kapcsolatot teremt az ember (tehetség, képzettség, szükséglet, motivációk), a környezet (élvezhető munkakörnyezet) és a munkaszervezet (ember-gép kapcsolata, személyes kapcsolatok, munkával való elégedettség) között. Munkavédelemről akkor van értelme beszélni, ha a munkavédelem szereplői (munkavállaló, munkáltató, állam) felismerik a veszélyes helyzeteket és igyekeznek azt hatékonyan kezelni. A veszélyes helyzetek leginkább a veszélyes anyagok és eszközök óvatlan felhasználásából, a gépek figyelmetlen alkalmazásából, és az egyéb felszerelések, berendezések és anyagok nem megfelelő használatából adódnak. Ahhoz, hogy ezeket elkerüljük, egy ellenőrző és értékelő mechanizmust kell bevezetnünk, amely külön hangsúlyt fektet azon alkalmazottakra, akiknek a potenciális veszélyforrást jelentő eszközökkel, illetve környezetben kell dolgozniuk. Megelőzés A veszély megelőzése érdekében elengedhetetlen, hogy kiszámítsuk a veszélyes helyzetek jövőbeli valószínűségét (előrelátás), valamint kialakítsuk a balesetek elkerüléséhez szükséges magatartást, hozzáállást (megelőzés). A megelőzés indokai: morális aspektusok: a megelőzést már pusztán morális indokok alapján el kell végeznünk, hiszen erkölcsi kötelességünk a munkát végzőt és környezetét óvni, jogi kötelezettség: a fenti megerősítése érdekében az állam az Alkotmányban és a Polgári Törvénykönyvben is lefektette a megelőzés alapjait, hogy súlyos büntetőjogi és polgárjogi felelősséggel riassza el a munkavédelmi elvek megszegésétől a szabálytalankodókat. A büntetőjogi felelősségről akkor beszélünk, ha a munkavédelmi szabályszegés során egyben bűncselekményt is elkövet az illető. A Btk. szerint bűncselekménynek minősül az a szándékosan vagy gondatlanságból eredő cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőjogi felelősség a szándék megléte vagy nem léte alapján kétféleképpen állapítható meg: szándékosság: amikor az elkövetőnek szándékában állt kárt okozni, vagy egyes értelmezések szerint, ha valaki tudatában van a veszélyhelyzetnek, mégsem tesz ellene semmit. (A szándékosan elkövetett bűncselekményért minimum 2 év szabadságvesztést róhatnak ki.) gondatlanság: amikor az elkövető előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában (tudatos gondatlanság); vagy azért nem látja előre a következményeket, mert a tőle elvárható körültekintést, figyelmet elmulasztja (hanyagság). (Ezekért enyhébb büntetést szabnak ki.) A munkavédelmi szabályszegések miatti bűncselekmények többsége hanyag magatartás miatt következik be, és általában az előírások, szabályok elmulasztásával, megszegésével valósul meg. Veszélyeztetés A fentiek mellett létezik még egy munkahellyel kapcsolatos bűncselekmény is, a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, amelynek elkövetése akár szabadságvesztést vonhat maga után. Aki a foglalkozás szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanul közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el, és, közérdekű munkával pénzbüntetéssel vagy szabadságvesztéssel büntethető. 3. A munkavédelem eszközrendszere A munkavédelem eszközeit három fő csoportba sorolhatjuk: 1. műszaki és higiénés eszközök 2. jogi és igazgatási eszközök 3. oktató, nevelő és felvilágosító eszközök. MUNKAVÉDELEM 3
4 1. Műszaki és higiéniás eszközök Ebbe a csoportba azok a technikai és foglalkozás-egészségügyi eszközök, eljárások, intézkedések tartoznak, amelyek közvetlenül vagy közvetve szolgálják a munkabalesetek, megbetegedések megelőzését. Csoportosítása: a termelési eljárás, a technológia, illetve a munkaeszközök munkavédelmi szempontból is teljes értékű kialakítása védőintézkedések alkalmazása (pl. komplett védőberendezések, egyéni védőeszközök) műszaki egészségvédelmi eszközök (szellőző berendezések, zajcsillapítás, pollenszűrő stb.) egészségügyi megelőző eszközök és eljárások alkalmazása (egészségügyi alkalmassági vizsgálatok, ártalomszint megállapítása) a munka megkönnyítését szolgáló eszközök és eljárások alkalmazása. 2. Jogi és igazgatási eszközök A műszaki és higiénés eszközök csak megfelelő szabályozási rendszerben nyerhetnek értelmet, ennek biztosítanak keretet a munkavédelem jogi és igazgatási eszközei: meghatározzák a feltételeket, a végrehajtás módjait, az ellenőrzést és a szankcionálást. Itt kapnak helyet a munkavédelemmel kapcsolatos rendeletek, utasítások, szabályzatok, szabványok, és itt születnek meg a műszaki és magatartási kötelezettségek is, a különböző eljárások rendjéről, szervezeti normákról, mulasztások esetén felelősségre vonásról és a jogorvoslat módjairól nem is beszélve. 3. Oktató, nevelő és felvilágosító eszközök A munkavédelmi oktató, nevelő és felvilágosító munka két egymással szorosan összefüggő feladatot lát el: egyrészt gondoskodni kell arról, hogy a szervezetten munkát végzők beosztásuknak és munkakörüknek megfelelő munkavédelmi oktatásban részesüljenek; másrészt tudatosítani kell a munkavállalókkal (vezetőkkel, beosztottakkal) ezek célját, életvédelmi jelentőségét. Meg kell bizonyosodni róla, hogy mindenki megértette a munkavédelmi előírásokat, s hogy azokat aktívan követni fogja. Akkor sikeres a munkavédelmi oktató, nevelő és felvilágosító munka, ha a műszaki-technikai baleset megelőzési tevékenység mellett a jogi-igazgatási szabályozás, illetve annak gyakorlata is eredményes. A feltételeknek egyszerre kell teljesülniük, hiszen képtelenség olyan helyen komoly munkát végezni, ahol nem megfelelőek a munkaköri követelmények, illetve a szervezetlenség miatt teljes a káosz. Elengedhetetlen fontosságú továbbá, hogy a munkavédelmi nevelő munka középpontjába a termelés az emberért elvet állítsuk az ember a termelésért kizsákmányoló elv helyett. A munkavédelmi oktatás a munkáltató feladata, ennek megfelelően gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló az oktatás következtében részesüljön az egészséges és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteiből, hogy megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat: a munkába álláskor munkahely vagy munkakör megváltoztatásakor, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeinek változásakor, munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, új technológia bevezetésekor. A munkavállaló nem bújhat ki a munkavédelmi oktatás alól, köteles részt venni az órákon, a szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni. Nem véletlen ez a szigor, a munkavédelmi ismeretek megszerzéséig ugyanis önállóan nem foglalkoztatható a munkavállaló. A munkavédelmi oktatás formái A munkavédelmi törvény a munkavédelmi oktatást és azok ellenőrzési rendjének kialakítását a munkáltatóra bízza, ezért annak alapjait egy saját, belső munkavédelmi szabályzatban érdemes lefektetni. A munkavédelmi oktatás alapvetően három formában történhet: az előzetes, az ismétlődő, és a rendkívüli munkavédelmi oktatás. A cégek tevékenységeinek különbözőségeiből adódóan nincs formakényszer, a munkáltató olyan oktatást rendelhet el, amilyet a legmegfelelőbbnek tart. Az előzetes munkavédelmi oktatás során a munkavállaló magáévá teheti (illetve bővítheti, korszerűsítheti) a munkaköréhez szükséges munkavédelmi ismereteket. Ugyanúgy vonatkozik ez az új belépőkre, mint a munkaköri, munkahelyi, és technológiai változások következtében újra kezdőnek számító munkavállalókra. A hatékonyság érdekében az elméleti fejtágításon túl gyakorlati órákkal is tanácsos megtámogatni az oktatást, így a dolgozók a gyakorlatban is megszerezhetik a biztonságos munkavégzéshez szükséges rutint. MUNKAVÉDELEM 4
5 Az ismétlődő munkavédelmi oktatás célja a már megszerzett elméleti, és esetlegesen a gyakorlati ismeretek, felelevenítése, valamint az eltelt időszak értékelése, fejlesztenivaló képességek feltárása. A munka jellegétől függően a szervezet valamennyi dolgozóját részesíteni kell ismétlődő munkavédelmi oktatásban, ennek gyakoriságát a munkáltató szabja meg. A rendkívüli munkavédelmi oktatást ezzel szemben kizárólag egyedi alkalmakkor (például a jogszabályok jelentős változásakor vagy súlyos munkabaleset, foglalkozási megbetegedés, illetőleg a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztető, de sérüléssel nem járó esemény megtörténtekor) célszerű alkalmazni, hogy az alkalmazottak okulhassanak a rossz példából. Az oktatás megtartását általában a munkáltató vezetője rendelheti el. A munkavédelmi oktatásnak léteznek még nem szervezett formái is, ilyen a tájékoztatás és a felvilágosítás, amiket a törvény az állam irányítási feladatai közé sorol. 4. A munkavédelem szereplői Az állam feladata A munkavédelem egy háromszereplős történet, ahol a munkáltatóknak, a munkavállalóknak és az államnak meghatározott feladatok ellátásával kell biztosítaniuk a biztonságos munkavégzés feltételeit, hogy sem erkölcsileg, sem egészségügyileg ne hátráltathassa semmi az eredményes és tisztességes munkát. Az állam feladata Az állam feladata lényegében a munkavédelem megszervezése a munkavédelem irányításával, illetve az ágazati és hatósági tevékenység ellátásával. A munkavédelem irányításának keretében állami feladat: a munkavédelem országos programjának kialakítása; az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeinek, továbbá az ehhez kapcsolódó jogoknak és kötelezettségeknek a meghatározása, a munkavédelmi előírások végrehajtásának elősegítése, különösen az e törvény céljait is szolgáló gazdasági szabályozással, az érdekeltség megteremtésével, a nemzetgazdasági jelentőségű munkavédelmi kutatások anyagi feltételeinek megteremtésével, tájékoztatással és felvilágosítással, a nevelés és az oktatás területén a biztonságos életvitelre, a szakmai oktatás területén az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés szabályaira vonatkozó ismeretanyag meghatározása; a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének évenkénti áttekintése, a megállapítások nyilvánosságra hozatala, a munkavédelmi információs rendszer kialakítása és működtetése. a más tagállamokkal, nemzetközi szervezetekkel való kooperáció, valamint a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szerveivel való együttműködés. A munkavédelem ágazati tevékenységének keretében állami feladat még: a szabályzat kiadása, az ágazati jellegű munkavédelmi kutatás, fejlesztés, továbbá a tájékoztatás, közreműködés a továbbképzés szervezésében, illetőleg hatósági tevékenység keretében a szabályok végrehajtásának elősegítése, ellenőrzése, valamint az engedélyezés és a nyilvántartás. Az állami feladatok végrehajtásáért felelős szervek: Országgyűlés, Kormány, Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal. 5. A munkavédelem szereplői A munkavállalók kötelezettsége A munkavédelem egy háromszereplős történet, ahol a munkáltatóknak, a munkavállalóknak és az államnak meghatározott feladatok ellátásával kell biztosítaniuk a biztonságos munkavégzés feltételeit, hogy sem erkölcsileg, sem egészségügyileg ne hátráltathassa semmi az eredményes és tisztességes munkát. MUNKAVÉDELEM 5
6 A munkavállalók kötelezettsége A munkavállaló kizárólag a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséges és biztonságos munka végzésre vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát. Így különösen köteles: a rendelkezésre bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon, meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, illetőleg a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni, az egyéni védőeszközöket a rendeltetésüknek megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni, a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni, a munkaterületén a fegyelmet betartani, a rendről és a tisztaságról gondoskodni, a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani (az előírt oktatáson részt venni és azokat a munkavégzés során alkalmazni, az előírt orvosi (esetleg pályaalkalmassági) vizsgálaton részt venni, veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart a tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől, a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni. A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától: az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítását, a veszélyes tevékenységekhez az előírt védőintézkedések megvalósítását, a szükséges ismeretek megadását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását, a munkavégzéshez szükséges munkavédelmi felszerelések, munka és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodó szerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását. A munkavállaló köteles a munkát a munkáltató utasítása szerint végezni. Nem köteles azonban teljesíteni az utasítást, ha az jogszabályba vagy a munkaviszonnyal kapcsolatos szabállyal ütközik. Jogosult továbbá megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Amennyiben az utasítás végrehajtása másokat közvetlenül és súlyosan veszélyeztetne, köteles a munkát megtagadni. Veszélyeztetésnek minősül kiváltképp a szükséges védőberendezések, egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya, a probléma megszüntetését célzó fellépések miatt semmilyen hátrányt nem szenvedhet a munkavállaló. A munkavállalók munkavédelmi érdekeik képviselete céljából jogosultak maguk közül munkavédelmi képviselőt választani, ha a foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 10 főt (döntően nem fizikai munkakörök esetén a 20 főt). A munkavédelmi képviselők megválasztása és visszahívása a Munka Törvénykönyvének üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezései alapján történik: az üzemi tanács előírt létszáma száz munkavállalóig 3 fő, kettőszázig 7 fő, ötszázig 9 fő, ezerig 11 fő, ezer felett 13 fő). Ha a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, munkahelyi munkavédelmi biztosságot hozhatnak létre, amely természetesen birtokolja a munkavédelmi képviselőket megillető jogokat (már ha azok a munkavállalók összességét érintik). A bizottság tárgyalásán, annak meghívására a munkáltató vagy hatáskörrel rendelkező képviselője köteles részt venni. 6. A munkavédelem szereplői A munkáltató kötelessége A munkavédelem egy háromszereplős történet, ahol a munkáltatóknak, a munkavállalóknak és az államnak meghatározott feladatok ellátásával kell biztosítaniuk a biztonságos munkavégzés feltételeit, hogy sem erkölcsileg, sem egészségügyileg ne hátráltathassa semmi az eredményes és tisztességes munkát. A munkáltató kötelessége A munkáltató feladatai közé tartozik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek a megvalósítása (nem elfelejtve a munkavállalók felelősségét sem), valamint a megvalósítás módjának a meghatározása (természetesen még a jogszabályok és a szabványok keretein belül). A munkáltató felelőssége tehát abban rejlik, hogy megteremtse azokat a személyi és tárgyi feltételeket, amelyekkel az alkalmazott képes ellátni feladatait. A munkavégzésre vonatkozó szabályok meghatározásakor figyelembe kell vennie, hogy végrehajtásuk megfelelő védelemben részesítse úgy a munkaterületen tartózkodókat (vevők, partnerek), mint az alkalmazottakat. A munkaeszközök kialakítását úgy kell megtervezni, hogy lehetőség szerint ne adjon esélyt a nem szervezett munkavégzés keretében történő használat során a balesetre, egészségkárosodásra. MUNKAVÉDELEM 6
7 A munkáltató köteles az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása céljából: a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló munkaviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja, a szükséges utasításokat a kellő időben a munkavállalónak megadni (felkészülhessen rá, illetőleg értelmezni tudja), rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakövetelményeknek megfelelő munkakörülmények állnak-e rendelkezésre, az alkalmazottak ismerik a rájuk vonatkozó szabályokat és betartják-e azokat, megfelelő munkaeszközöket rendelkezésre bocsátani, új technológiák bevezetése előtt időben informálni a munkavállalókat (illetve munkavédelmi képviselőiket), a tudomására jutó rendellenességeket, bejelentéseket azonnal kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érdekelteket értesíteni és közvetlen veszély esetén a munkavégzést beszüntetni, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén a rendelkezések alapján eljárni, a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiéniás állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását megoldani, írásban lefektetni az egyéni védőeszközök juttatásának belső rendjét (ez a feladat munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül), a munkavégzéshez szükséges munkavédelmi oktatást megtartani. Munkavédelmi személyzet, egészségügyi szolgálat A munkáltató köteles a veszélyességi osztályhoz és a munkavállalók létszámához igazodóan a rendeletben megjelölt időtartamra munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt foglalkoztatni; továbbá foglalkozás-egészségügyi szolgálatot működtetni, vagy annak szolgáltatásait igénybe venni. Ilyen például a munkaköri alkalmassági vizsgálat, az egészségügyi veszélyeztető kockázatok feltárása, a védekezés módjának meghatározásában való közreműködés, az ártalmak megelőzésére vonatkozó intézkedések, valamint az elsősegélynyújtás. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatokat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) illetékes szervei szakmai szempontok alapján irányítják. Végezetül a munkáltató nem feledkezhet el arról, hogy tájékoztassa a munkavállalókat és a munkavédelmi képviselőt (bizottságot) a cég munkavédelmi feladatait irányító személyről. 7. Nemzetközi munkavédelem Munkavédelem az Európai Unióban Az Európai Bizottság 2001-ben emelte fel először szavát a munkavédelem érdekében, modern ipari gazdasági szövetség lévén ugyanis egyre sürgetőbbnek érezte a biztonságos és egészséges munkakörülmények biztosítását. Az európai uniós szabályozás alapvetően két fő irányból próbálja egységessé tenni a tagállamok munkavédelmi rendelkezéseit: 1. egyrészt előírta, hogy kizárólag azok a termékek forgalmazhatók szabadon a tagállamokban, amelyeket a vonatkozó irányelvek követelményeinek megfelelően gyártottak le, ezzel biztosítva a szabadon mozgó ipari termékek biztonságát, 2. másrészt az egyes szektorokra vonatkozóan minimumokat határoz meg, amelyeken a tagállamok csak szigoríthatnak, de nem enyhíthetnek. Az Európai Unió munkavédelmi törvényének a 89/391/EGK számú keretirányelv tekinthető, amelynek hatálya az EU minden munkavállalójára kiterjed. Legfontosabb rendelkezése: A munkáltató felelős teljes mértékben a munkavállalók egészségéért és biztonságáért. Az irányelv fő szabályai a munkáltató részére: fel kell mérnie a biztonságot és az egészséget érintő kockázatokat, köteles tájékoztatni az alkalmazottakat a biztonsággal és egészséggel összefüggő kockázatokról, a megelőző intézkedésekről, az elsősegélyről, a tűzvédelemről és a kockázatfelmérésről, konzultálni kell a munkavállalókkal és/vagy azok képviselőivel a biztonságot és az egészséget érintő kérdésekben, valamennyi dolgozót megfelelő és munkaspecifikus biztonsági és egészségügyi oktatásban kell részesíteni. Az irányelv fő szabályai a munkavállaló részére: köteles törődni saját egészségével és biztonságával, és az előírt módon használni a gépeket, berendezéseket, veszélyes anyagokat, illetve egyéni védőeszközöket. MUNKAVÉDELEM 7
8 Munkavédelem a világban Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ENSZ szakosodott szervezete, amely küzd a társadalmi igazságosságért és az általánosan elismert emberi és munkaügyi jogokért ben jött létre, az egyetlen jelentősebb szervezet, amely túlélte a Versailles-i békeszerződést követően létrejött Népszövetséget, és amely 1946-ban az ENSZ első szakosodott szervezete lett. Magyarország 1922-ben lépett be a szövetségbe, melynek eredménye a dolgozók biztonságáról, egészségéről, munkakörnyezetéről szóló 48/1993 országgyűlési határozat is. Az ILO több más célkitűzése mellett (kiegyensúlyozott foglalkoztatáspolitika, minőségi szakképzés, esélyegyenlőség biztosítása) a munkavédelem területén is igyekszik ajánlásokat megfogalmazni. Ilyen például: a dinamikus munkaerő-politika, a munkahelyi biztonság, a munkaidő csökkentése, a munkakörnyezet fejlesztése, dolgozók jogainak érvényesítése és a munka humánusabbá tétele. MUNKAVÉDELEM 8
MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről. MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra
MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Minden társadalomban különleges
RészletesebbenA munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok
A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok Nesztinger Péter munkavédelmi főreferens Munkavédelmi
RészletesebbenA MUNKAVÉDELEM SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE. 1949. XX.tv. 66.. (3), 70/D.. 1993. XCIII. tv. a munkavédelemről (Mvt.) Kötelező alkalmazású nemzeti szabványok
A MUNKAVÉDELEM SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE TÖRVÉNYI SZINT ALKOTMÁNY 1949. XX.tv. 66.. (3), 70/D.. 1993. XCIII. tv. a munkavédelemről (Mvt.) KORMÁNYRENDELETI SZINT MINISZTERI RENDELETI Munkaügyi Népjóléti (eü.-i)
RészletesebbenMunkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde
Munkavédelmi előírások a kereskedelemben Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Tv. Szabályozza az egészséget nem veszélyeztető
RészletesebbenA munkavédelem szabályozási rendszere Terjék László MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 1949: XX.Tv.70/D. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLİKNEK JOGUK VAN A LEHETİ LEGMAGASABB SZINTŐ TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGHEZ.
RészletesebbenÚtmutató az előzetes munkavédelmi oktatás megtartásához
Útmutató az előzetes munkavédelmi oktatás megtartásához Előzetes oktatást kell tartani a munkakörben történő foglalkoztatás előtt. Ennek célja, hogy valamennyi munkaviszonyba lépő új vagy teljesen új munkakörbe
Részletesebben3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása
Munkavédelem jogi és eljárási ismeretei II. Ellenőrző kérdések 2012 1., A munkavédelem általános követelményei. - a munkavédelmi szabályok betarthatósága - a követelmények megválthatóságának elve - a megfelelőség
RészletesebbenMUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN
MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN Készítette: Szabó László Global Safety Kft. A MUNKAVÉDELEM ALAPJAI A MUNKAVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet
RészletesebbenOsztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból
Osztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból A vizsga formája: Írásbeli vizsga. A vizsga időtartama: 60 perc A vizsga leírása: A vizsgázó feladatlapot
RészletesebbenMunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI. Információs brossúra
MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Magyarországon a versenyszféra
RészletesebbenMunkahelyi egészség és biztonság. helyi programja
Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető
RészletesebbenMunkavédelmi Szabályzat
... (társaság neve)... (adószám) Munkavédelmi Szabályzat Érvényes:... -tól Érvénybe helyezte:... Tartalomjegyzék 1. Munkavédelmi szabályzat célja...3 2. Társaság bemutatása...4 3. Munkavédelmi szabályzat
RészletesebbenJOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A munkavédelemről
JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A munkavédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt
RészletesebbenA HALLGATÓI BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÉS A BEKÖVETKEZETT BALESETEK ESETÉN KÖVETENDŐ ELŐÍRÁSOK A KODOLÁNYI JÁNOS EGYETEMEN*
A HALLGATÓI BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÉS A BEKÖVETKEZETT BALESETEK ESETÉN KÖVETENDŐ ELŐÍRÁSOK A KODOLÁNYI JÁNOS EGYETEMEN* Elfogadva a 2018. július 4-i szenátusi ülésen Határozat száma: SZE 1700/3.8/2018.(VII.4.)
RészletesebbenMunkavégzés személyes feltételei
Munkavégzés személyes feltételei z A munkavégzéshez előírt szakmai végzettség, szakmai jártasság, munkaköri orvosi alkalmasság, munkaképes állapot, a munkavédelmi oktatáson való részvétel és a biztonsági
RészletesebbenBalog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes
A közfoglalkoztatottak körében előforduló balesetek, foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és minősítése" ORFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi Szakirányító és Hatósági Főosztály
RészletesebbenVI. Fejezet A MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET, ÉRDEKEGYEZTETÉS. A munkavállalókkal folytatott tanácskozás 1
VI. Fejezet A MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET, ÉRDEKEGYEZTETÉS A munkavállalókkal folytatott tanácskozás 1 70. 2 (1) A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében köteles a munkavállalókkal,
RészletesebbenA Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának tájékoztatása. a nyári diákmunka munkavédelmi kérdéseiről
A Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának tájékoztatása a nyári diákmunka munkavédelmi kérdéseiről Minden évben középiskolás, főiskolás és egyetemista diákok ezrei vesznek részt a nyári munkákban,
Részletesebben14. Alkalmazotti Munkavédelmi Szabályzat [2017]
[6. számú melléklet A Tan Kapuja Buddhista Főiskola IV. kötet: Egyéb Szabályzatok Követelményrendszeréhez (EKR)] 14. Alkalmazotti Munkavédelmi Szabályzat [2017] A Tan Kapuja Buddhista Főiskola MUNKAVÉDELMI
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI III.
AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI III. követelmények I. A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók,
Részletesebben5. sz. HÍRLEVÉL. Érdekvédelem, érdekképviselet a munkavédelmi területen (Mvt )
5. sz. HÍRLEVÉL A Nemzetgazdasági Minisztérium a Széchényi 2020 program keretében a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon belül közétette A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése tárgyú
RészletesebbenKockázatértékelés az egészségügyben. Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai
Kockázatértékelés az egészségügyben Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai Jogszabályi háttér Munkavédelmi jellegű szabályozások Foglakozás-egészségügyi és munka-higiénés szabályozások Veszélyes
Részletesebben1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről
1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének
RészletesebbenA munkavédelmi képviselő jogai, feladatai, kötelezettségei
A munkavédelmi képviselő jogai, feladatai, kötelezettségei I. A munkavédelmi képviselők jogait, kötelezettségeit, feladatait a munkavédelmi törvény (1993.évi XCIII. törvény a munkavédelemről) VI. fejezete
RészletesebbenPázmány Péter Katolikus Egyetem
Munkavédelmi oktatási tematika Összeállította: Lantos 72 Kft. Lantos György 2145 Szilasliget, Lázár Vilmos u. 27. Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkavállalói részére A munkavédelem A munkavédelem a szervezett
RészletesebbenOktatási segédanyag 2. A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló:
Oktatási segédanyag 2. Munkavédelmi oktatás megtervezése, tematika összeállítása, oktatások megszervezése A Munkavédelmi Törvény 55. alapján minden munkáltató köteles munkavállalói számára munkába álláskor,
RészletesebbenHírlevél 3. Munkahelyi kockázatok és azok megelőzése, a Munkavédelmi Érdekképviselet feladata
Hírlevél 3. Munkahelyi kockázatok és azok megelőzése, a Munkavédelmi Érdekképviselet feladata GINOP-5.3.4-16-2016-00031 Legfőbb érték az ember- munkavédelem a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése,
RészletesebbenBESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről
BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről A munkavédelmi tevékenységet és munkavédelmi szaktevékenységet átalány díjas szerződés alapján - PAD-KÁR Kft. részéről
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 52 862 01 Munkavédelmi technikus
RészletesebbenA KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI
A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI Dr. Koch Mária az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottsága munkaadói oldalának tagja, a MUFOSZ Munkabiztonsági és Foglalkozásegészségügyi Szövetség elnöke,
Részletesebben1949. évi XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 70/D.
1949. évi XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 70/D. (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság
RészletesebbenEmléknap a munkabalesetben elhunyt, illetve megrokkant munkavállalók tiszteletére április 28. Törökbálint, április 27.
Emléknap a munkabalesetben elhunyt, illetve megrokkant munkavállalók tiszteletére április 28. Törökbálint, 2017. április 27. Emlékezz a halottakra, harcolj az élőkért! 1984. április 28-án a Kanadai Közalkalmazottak
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI IV.
AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI IV. munkavégzés személyi feltételei I. A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani
RészletesebbenKöztisztasági munkagép- és járműkezelő Köztisztasági munkagép- és. Köztisztasági munkagép- és.
A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenNemzeti Munkaügyi Hivatal
Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelem helyzete hazánkban. Az NMH MMI tevékenysége a szabályozásban és a célellenőrzések megszervezésében, figyelembe véve az e területen bekövetkezendő változásokra. MUNKAVÉDELMI
RészletesebbenMunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről
MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi KI ALKALMAS A MUNKAVÉGZÉSRE? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A munkavégzésre
RészletesebbenA azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy
A 11500-12 azonosító számú megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgy 1. A 11500-12 azonosító számú megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során
RészletesebbenAZ ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERÉNEK 9. számú melléklete
AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA III. KÖTET AZ ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERÉNEK 9. számú melléklete A HALLGATÓI BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÉS A BEKÖVETKEZETT
RészletesebbenA MUNKA- ÉS FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY FOGALMA, FELADATAI
20. Egy szabadban megtartott, főzőversennyel egybekötött rendezvényükön az egyik csapat ásványvizes műanyagpalackban tárolta a folyékony mosogatószert, amiből az egyik csapattag véletlenül ivott. A hirtelen
RészletesebbenA 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenA munkavédelmi hatóság ellenőrzési tevékenysége
A munkavédelmi hatóság ellenőrzési tevékenysége Jogszabályok betartásának ellenőrzése Szervezett munkavégzés Helyszíni ellenőrzés Előzetes értesítést nem alkalmazunk A közigazgatási hatósági eljárás és
RészletesebbenMódosult a Munkavédelmi törvény
Módosult a Munkavédelmi törvény Az Országgyűlés a 2018. november 27-i ülésnapján, az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCIV. törvény elfogadásával módosította az 1993.évi
RészletesebbenJogszabályok alkalmazása. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde
Jogszabályok alkalmazása Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés a kereskedelmi egységekben Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény: a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség
RészletesebbenÉpítőipari Fórum
Építőipar; Feldolgozóipar (leginkább fa- és fémfeldolgozás); Mezőgazdaság (benne fakitermelés is); Egészségügyi, szociális ellátás; Bányászat (csak munkaegészségügy); 2 Munkavédelmi oktatások; Porképződéssel
RészletesebbenA munkavédelem fogalma, célja
1. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, célját, alapkérdéseit! A munkavédelem célja, feladatai és területei A munkavédelem szabályozási rendszere A munkavédelmi hatósági felügyeleti szervek (felsorolás)
RészletesebbenBEMUTATKOZÁS. Céljaink a következők:
BEMUTATKOZÁS Az ENVIRIDIS KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS KERESKEDELMI BT. segítséget nyújt a munka- és tűzvédelemről, a kémiai biztonságról, környezetvédelemről és a telepengedélyeztetés rendjéről szóló törvényekben
RészletesebbenMunkavédelmi oktatás
Munkavédelmi oktatás Dunaújvárosi Egyetem hallgatóinak oktatása 1 Munkavédelem szabályozása Munkavédelmi Törvény Végrehajtó rendeletek Munkabiztonsági Munkaegészségügyi Biztonsági Szabályzatok Munkáltató
RészletesebbenKÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY
KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY MUNKA-, TŰZ- ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPISMERETEK 2015 TÁMOP-2.2.7-B-2-13/1-2014 0004 Békés Megyei Képzési Klaszter, avagy gyakorlatorientált ágazati szak- és felnőttképzési együttműködések
RészletesebbenA szabályozási dokumentum célja: a rendszerszemléletű munkavédelmi hatósági ellenőrzés lefolytatásának normatív utasításban történő szabályozása.
Jelen utasítás elkészítéséért és aktualizálásáért a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság vezetője, a szabályozási dokumentumban foglaltak működtetéséért a főigazgató a felelős. A szabályozási dokumentum
RészletesebbenMUNKAVÉDELM. a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar hallgatói részére
MUNKAVÉDELM a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar hallgatói részére Elérhetőség Elérhetőségünk: 4032 Debrecen, Móricz Zs. krt. 22. III. sz. apartman ház bal oldal alagsor Tel.: +36-52/255-880
RészletesebbenTeendők munkabaleset esetén
Teendők munkabaleset esetén a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely
RészletesebbenJavaslat A Debreceni Egyetem Hallgatóinak Baleset-megelőzési és Munkavédelmi Szabályzatának június 26-i elfogadására PREAMBULUM
Javaslat A Debreceni Egyetem Hallgatóinak Baleset-megelőzési és Munkavédelmi Szabályzatának 2014. június 26-i elfogadására PREAMBULUM A Debreceni Egyetem a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. év CCIV.
RészletesebbenKockázatértékelés. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde
Kockázatértékelés Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés a kereskedelmi egységekben Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény: a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség
RészletesebbenDél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ SZMSZ 5. sz. melléklet 4/2010. számú Főigazgatói utasítás a Szabálytalanságok kezelésének eljárásáról Hatályos: 2010. január 1. Dr. Brebán Valéria főigazgató
RészletesebbenMunkavédelem minden vállalkozás törvényi kötelessége
Munkavédelem minden vállalkozás törvényi kötelessége Tartalom: Alapvető munkavédelmi jogszabályok...3 Munkáltató kötelességei...5 Munkavállaló kötelességei...6 Munkavédelmi szakember feladatai...7 Árajánlat
RészletesebbenÁllásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről
Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Sok esetben nem csak jogos gazdasági érdeke diktálja a munkáltatónak, hogy munkavállalói tiszta fejjel, alkoholos befolyásoltságtól
RészletesebbenMunkavédelem - kockázatértékelés
Munkavédelem - kockázatértékelés Simon Gábor államtitkár A munkavédelem mint érték és jövőkép A munkavállaló számára biztonságos és egészséges munkavégzés, hosszú távú munkavégző képesség mentális egészség,
RészletesebbenFoglalkozás-egészségügyi Alapellátás
Foglalkozás-egészségügyi Alapellátás Foglalkozás-egészségügyi alapellátás Szakmakód: 2501 Tevékenységek progresszivitási szint szerinti besorolása Foglalkozás-egészségügy Progresszivitási szint I. alapellátás
RészletesebbenMIR. Egészség, munkabiztonság, stressz. Dr. Finna Henrietta
MIR Egészség, munkabiztonság, stressz Dr. Finna Henrietta http://www.yout ube.com/watch?v=iaeoamv8zve Munkahelyi stresszlevezetés A munkahelyi stressz faktorai Dimenziók Munkahelyi követelmények Szervezet
RészletesebbenA kockázatértékelés során gyakran elkövetett hibák. Európai kampány a kockázatértékelésről
A kockázatértékelés során gyakran elkövetett hibák Európai kampány a kockázatértékelésről Megelőzés jogi háttér A jogszabály szerint az EU-ban a munkáltatók kötelesek megakadályozni, hogy a munkavállalókat
RészletesebbenSzervezeti és Működési Szabályzat I MUNKAVÉDELMI ÜGYREND
Az iskola biztonságos munkakörülményei és az alkalmazottak egészsége érdekében az alábbi igazgatói utasítást adom ki a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként. I MUNKAVÉDELMI ÜGYREND 1. A munkavédelmi
RészletesebbenKozmetikus mester Szépségszalon működtetése (Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése)
Kozmetikus mester (Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése) 015-09/1 Munka- és környezetvédelem, közegészségügyi szabályok (Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat száma és megnevezése)
RészletesebbenGINOP A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE AZ ÉPÍTŐIPARBAN
GINOP- 5.3.4. - 16-00006 A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE AZ ÉPÍTŐIPARBAN Perlaki Géza Egyéni védőeszközök biztosításának és használatának belső szabályozása EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK (EVE) Alkalmazása,
RészletesebbenMUNKAVÉDELEM A MINDENNAPOKBAN
MUNKAVÉDELEM A MINDENNAPOKBAN A MUNKAVÉDELEM SZEREPLŐI Állam Munkáltató Szerződés, Munkautasítás Munkavállaló MUNKAVÉDELMI HATÓSÁG Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága 2012.
RészletesebbenHírlevél 2. A munkahelyi biztonság kialakítása, a Munkavédelem Országos Programjának alapelvei
Hírlevél 2. A munkahelyi biztonság kialakítása, a Munkavédelem Országos Programjának alapelvei GINOP-5.3.4-16-2016-00031 Legbb érték az ember- munkavédelem a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás,
RészletesebbenÉlelmiszeripari mikrobiológiai laboráns. Laboratóriumi technikus
A /07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenA bíróság jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi.
Közigazgatási határozatok felülvizsgálata A munkaügyi jogvitákon kívül a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik a munkaügyi ellenőrzés, a munkavédelem keretében hozott közigazgatási határozat, a munkaügyi
RészletesebbenAz OMMF munkavédelmi ellenőrzéseinek tapasztalatai
MUNKAVÉDELEM 1.2 Az OMMF munkavédelmi ellenőrzéseinek tapasztalatai Tárgyszavak: munkavédelem; ellenőrzés; információ; érdekvédelem; tájékoztatás; statisztika; munkabiztonság. Általános megállapítások
RészletesebbenAz emelőgépes szakemberek növekvő szerepe a munkavédelemi oktatások során
Az emelőgépes szakemberek növekvő szerepe a munkavédelemi oktatások során Készítette: Jánvári Tibor Munkavédelmi Szakmérnök Mérnöktanár közlekedésmérnök Budapest, 2018 Kutatásom témaköre: A munkavédelmi
RészletesebbenDarukötöző Építményszerkezet-szerelő Targoncavezető Építő- és anyagmozgató gép kezelője 2/42
A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenMunkavédelem az Egészségügyben I. DE OEC Rehab. MSC
Munkavédelem az Egészségügyben I. DE OEC Rehab. MSC Dr. med. Habil. Szilasi Mária PhD., Dr. med. habil. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna PhD., Dr. Terjék László PhD A munkavédelem fogalma A munkavédelem fogalmát
RészletesebbenMunkahelyi stressz a munkavállalók szemszögéből
Munkahelyi stressz a munkavállalók szemszögéből ÉRDEKEGYEZTETÉS ÉRDEKKÉPVISELET Munkahelyi stressz a munkavállalók szemszögéből BUDAPEST 2010. MÁRCIUS 23. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ OÉT MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Ápolási asszisztens, Fogtechnikus, Mentőápoló, Betegkísérő szakképesítés Higiéné, munkavédelem modul
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes
RészletesebbenA biológiai tényezők expozíciójával járótevékenységek munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi feltételei a munkavédelmi célvizsgálatok alapján
A biológiai tényezők expozíciójával járótevékenységek munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi feltételei a munkavédelmi célvizsgálatok alapján Nédó Ferenc munkafelügyeleti referens NGM Munkavédelmi Főosztály
RészletesebbenAbroncsgyártó Gumiipari technológus
A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenMUNKAVÉDELMI OKTATÁSI JEGYZŐKÖNYV. Készült:... év... hó... napján, a...szám alatti hivatalos helyiségében.
MUNKAVÉDELMI OKTATÁSI JEGYZŐKÖNYV Készült:... év... hó... napján, a.....szám alatti hivatalos helyiségében. Tárgy: munkavédelmi oktatás *(előzetes, ismétlődő, rendkívüli) Beszámoltatás formája: * (szóbeli
RészletesebbenFémnyomó Fémipari megmunkálógépsor és berendezés-üzemeltető
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenElőterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. május 27-i ülésére
Tárgy: Tájékoztató Békés Város Önkormányzata Intézményeinek munkavédelmi helyzetéről Előkészítette: Gál András osztályvezető Ilyés Péter környezetvédelmi referens Véleményező bizottság: Műszaki Osztály
RészletesebbenTűzjelzés, Tűzriadó Terv, Biztonsági felülvizsgálatok
Tűzjelzés, Tűzriadó Terv, Biztonsági felülvizsgálatok TŰZVÉDELEM 2 Tűzjelzés Az a személy, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha
RészletesebbenGINOP
GINOP-5.3.4. - 16-00006 SOMOGYI GYULA A MUNKAVÉDELMI OKTATÁSSAL SZEMBENI ELVÁRÁSOK, AZ OKTATÁSOK MEGSZERVEZÉSE, KOMMUNIKÁLÁSA 2 1993, ÉVI TÖRVÉNY A MUNKAVÉDELEMRŐL ELŐÍRÁSAI A MUNKAVÉDELMI OKTATÁSRÓL Mvt.55.
Részletesebbenkorreferátum prof. Dr. Veress Gábor előadásához
Munkavédelemkockázat értékelés korreferátum prof. Dr. Veress Gábor előadásához Készítette: Almássy Erika minőségügyi szakmérnök, felsőfokú munkavédelmi szakember +36-20-9606845 erikaalmassy@gmail.com 2016.10.19.
RészletesebbenA munkavédelemről szóló törvény változásai
A munkavédelemről szóló törvény változásai Munkavédelmi képviselő választása A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 2016. július 8. napjával hatályba lépett módosítása értelmében
RészletesebbenPALLASZ ATHÉNÉ EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
PALLASZ ATHÉNÉ EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER VI. FEJEZET A hallgatói balesetek megelőzésével kapcsolatos és a bekövetkezett balesetek esetén követendő
RészletesebbenKészítette: Galla Gyula
I. A munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása. II. A munkáltatók kötelezettségei és feladatai az új munkabaleseti jegyzőkönyv. III. A munkavédelmi képviselők jogai és kötelezettségei a munkabalesetek kivizsgálásának
Részletesebben4. sz. melléklet. 2011. december 10.-i módosításokkal egységes szerkezetben
Szervezeti és Működési Szabályzat 4. sz. melléklet Munkavédelmi szabályzat 2011. december 10.-i módosításokkal egységes szerkezetben 1 1.1. Területi hatálya 1.1.1. Jelen Munkavédelmi Szabályzat (továbbiakban:
RészletesebbenVáltozások a honvédelmi ágazatot érintő munkavédelmi szabályok területén. Budapest, 2012. május 8.
Változások a honvédelmi ágazatot érintő munkavédelmi szabályok területén Budapest, 2012. május 8. Törvényi szint: Alaptörvény, biztonsággal kapcsolatos egyéb törvények Korm. r. szint: Miniszteri r. szint:
RészletesebbenMUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT
FM KASZK BERCSÉNYI MIKLÓS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 1106 BUDAPEST, MAGLÓDI ÚT 4/B. Ikt. sz.:.. MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT A dokumentumot készítette: KARABINER.HU KFT TÛZ- ÉS MUNKAVÉDELMI
RészletesebbenAz összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során
Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Főosztály E-mail cím:
RészletesebbenA munkavédelmi szabályok megsértése, és azok jogkövetkezményei
A munkavédelmi szabályok megsértése, és azok jogkövetkezményei A munkavédelem időszerű kérdései a bányászatban és a gáziparban Visegrád 2014. november 6-7. Dr. Káldi Zoltán bányakapitány Az előadással
RészletesebbenA munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes
RészletesebbenTOMORI PÁL FŐISKOLA SZABÁLYZAT A HALLGATÓI BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAP- CSOLATOS ÉS A BEKÖVETKEZETT BALESETEK ESE- TÉN KÖVETENDŐ ELŐÍRÁSOKRÓL
TOMORI PÁL FŐISKOLA SZABÁLYZAT A HALLGATÓI BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAP- CSOLATOS ÉS A BEKÖVETKEZETT BALESETEK ESE- TÉN KÖVETENDŐ ELŐÍRÁSOKRÓL Változat száma: 3. Elfogadás dátuma: 2018. 05.29. Határozat
RészletesebbenMunkavédelmi felügyelői útmutató
Psychosocial Risk Assessments Munkavédelmi felügyelői útmutató The Committee of Senior Labour Inspectors (SLIC) www.av.se/slic2012 With support from the European Union Az ellenőrzés előtt A következő szektorokban
RészletesebbenAz építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások
Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások Az építőipari tevékenységekre vonatkozó követelményeket, szervezett munkavégzés esetén alapvetően a 4/2002.
RészletesebbenA munkavédelmi képviselők feladata, jelenlegi szerepe
ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKKÉPVISELET A munkavédelmi képviselők feladata, jelenlegi szerepe BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL Kivonat az OMMF 2004 I. negyedévi munkabaleseti
Részletesebben1428-06 BIZTONSÁGVÉDELMI ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FELADATOK VÉGZÉSE
1428-06 BIZTONSÁGVÉDELMI ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FELADATOK VÉGZÉSE 1428-06/1 AZ ÉLELMEZÉSI ÜZEMRE VONATKOZÓ MUNKAVÉDELMI, ÉRINTÉSVÉDELMI, BALESET- ÉS TŰZVÉDELMI, VALAMINT A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓ
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Egészségügyi kártevőirtó szakmunkás, Mentőápoló szakképesítés Higiéné, munkavédelem modul. 1.
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes
RészletesebbenVIZSGÁLATI SZEMPONTOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS KERETÉBEN HASZNÁLT ÉLES VAGY HEGYES MUNKAESZKÖZÖK ÁLTAL OKOZOTT
VIZSGÁLATI SZEMPONTOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS KERETÉBEN HASZNÁLT ÉLES VAGY HEGYES MUNKAESZKÖZÖK ÁLTAL OKOZOTT SÉRÜLÉSEK ÉS FERTŐZÉSEK KOCKÁZATÁVAL JÁRÓ TEVÉKENYSÉGEK CÉLVIZSGÁLATÁHOZ I. Kockázatértékelés:
RészletesebbenEllensége - e a munkáltatónak a munkavédelmi képviselő? Gyakorlati tudnivalók a munkavédelmi érdekképviselet működésével kapcsolatosan.
ÉRDEKEGYEZTETÉS ÉRDEKKÉPVISELET Ellensége - e a munkáltatónak a munkavédelmi képviselő? Gyakorlati tudnivalók a munkavédelmi érdekképviselet működésével kapcsolatosan. BUDAPEST 2015. március 4. BORHIDI
Részletesebben1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti
RészletesebbenBEMUTATKOZÁS CÉGISMERTETŐ
BEMUTATKOZÁS CÉGISMERTETŐ CÉGISMERTETŐ Fő célul tűztük ki, hogy segítsünk a cégeknek, vállalkozásoknak eligazodni a környezetvédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi, ADR és energetikai szabályozás bonyolult
Részletesebben