A SEMMELWEIS EGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KARA HUMÁNMORFOLÓGIAI ÉS FEJLŐDÉSBIOLÓGIAI INTÉZETE

Átírás

1 A SEMMELWEIS EGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KARA HUMÁNMORFOLÓGIAI ÉS FEJLŐDÉSBIOLÓGIAI INTÉZETE OKTATÁSI TÁJÉKOZTATÓJA 2009/2010 és 2010/2011 TANÉV Budapest, 2009.

2 Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet Igazgató: Dr. Szél Ágoston egyetemi tanár Budapest, IX. Tűzoltó u. 58. tel: , fax: Postacím: Budapest, IX. Tűzoltó u. 58. Pf.: 95,

3 HUMÁNMORFOLÓGIAI ÉS FEJLŐDÉSBIOLÓGIAI INTÉZET (Bp. IX. Tűzoltó u. 58.) Telefon: Igazgató: Dr. Szél Ágoston egyetemi tanár (Telefon: ) Egyetemi tanár: Dr. Gerendai Ida Dr. Köves Katalin Dr. Nagy M. György Egyetemi docens: Dr. L. Kiss Anna - tanulmányi felelős (magyar és angol) Dr. Nemeskéri Ágnes Egyetemi adjunktus: Dr. Csáki Ágnes Dr. Kocsis Katalin Dr. Fejér Zsolt Dr. Magyar Attila Dr. Lukáts Ákos Dr. Nagy Nándor Dr. Molnár Judith Egyetemi tanársegéd: Dr. Dávid Csaba Dr. Heinzlmann Andrea Dr. Szabó Arnold Orvosgyakornok: Dr. Oláh Márk Dr. Szuák András Tudományos főmunkatárs: Szerződéses orvos: Dr. Németh Anna - tanulmányi felelős (német) Dr. Szeiffert Gábor Doktorandusz, doktor- Dr. Berta Ágnes Ida Dr. Bíró Éva jelölt: Dr. Hajdú Zoltán Dr. Halász Gergely Székács Dániel Professor Emeritus: Szaktanácsadó: Dr. Oláh Imre ny. egyetemi tanár Dr. Röhlich Pál ny. egyetemi tanár Dr. Vígh Béla ny. egyetemi tanár Dr. Wenger Tibor ny. egyetemi tanár Dr. Kausz Mária ny. egyetemi docens Dr. Kittner Zsuzsa ny. egyetemi adjunktus MTA Neuroendokrin Kutató Csoport Professor Emeritus: Tudományos tanácsadó: Tudományos munkatárs: Dr. Halász Béla kutatóprofesszor Dr. Kiss József Dr. Bodnár Ibolya Az Intézetben hét demonstrátori helyre lehet pályázni. 1

4 A Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet múltja és jelene Az intézet elődje az os tanévben kezdett működni, mint Fejlődéstani Intézet. Az orvoskar a Strassburgban fejlődéstanból habilitált magántanárt, Dr. Mihálkovics Gézát kérte fel, hogy az orvosi kurrikulumban bevezesse a fejlődéstant. Az akkori kar nagyvonalú előrelátására jellemző, hogy érdemesnek tartotta a fejlődéstan bevezetésére önálló oktatási egységet létrehozni. Így a esztendő az intézet létrejöttének 125. évfordulója volt. Mihálkovics 1875-ben még, mint rendkívüli tanár hirdette meg Az ember és a gerinces állatok fejlődéstana című kurzusát heti 3 óra előadás és 2 óra "Fejlődéstani dolgozatok" formájában. Emellett Az érzékszervek bonc- és szövettana címmel is tartott. kurzust ban Mihálkovics nyilvános rendes tanár lett, amikor jogot kapott a teljes tájbonctan oktatására is ban a kar a Fejlődéstani Intézetet a Lenhossék József által vezetett Bonctani Intézettel azonos rangra emelte, és ekkor a neve II. sz. Leíró és Tájbonctani Intézet lett. Ez volt az egyetem első párhuzamos intézete, amely még a múlt században jött létre és azóta a változó oktatási igényeknek, hangsúlyeltolódásoknak megfelelően rugalmasan alkalmazkodott az oktatás és kutatás kihívásainak ban a két párhuzamos intézet kialakulásával az anatómia és egyik "kiegészítő" tárgya, az embriológia már a bonctani tanszékek oktatási profiljába került. A szövettan pedig, mint "felsőbb bonctan" az élettani intézet kurrikulumába tartozott ban az I. sz. Leíró és Tájbonctani Intézet tanára, Lenhossék József meghalt, és a kar 1889-ben Mihálkovicsot bízta meg az I. sz. Leíró és Tájbonctani Intézet vezetésével is. A II. sz. Intézet vezetésére 1890-ben Thanhoffer Lajos kapott megbízást, aki korábban az Állatorvosi Tanodában az élettan és "felsőbb bonctan", azaz szövettan tanára volt. Ő rendezte be az ország első szövettani laboratóriumát és közben megírta az első magyar nyelvű hisztotechnikai könyvet is ben az Élettani Intézet igazgatójának, Jendrassik Jenőnek a halála alkalmat teremtett arra, hogy Mihálkovics és Thanhoffer együttesen kérjék a szövettan átkerülését az élettanról az anatómiai intézetek kurrikulumába követve ezzel a más európai egyetemeken már korábban folytatott gyakorlatot. Az Élettani Intézet élére újonnan kinevezett igazgató, Klug Nándor is támogatta a javaslatot, és a kar állásfoglalása után a Vallás és Közoktatásügyi Miniszter hozzájárulásával a szövettan oktatása az 1891/92-es tanévtől hivatalosan is átkerült az anatómiai intézetek tantervébe. A kar 1875-ben az Intézet jogelődjét, a Fejlődéstani Intézetet a tudomány előrehaladásának igényéhez alkalmazkodva hozta létre. Alig 15 év multával Thanhoffer, mint az első szövettanból habilitált tanár vette át az intézet vezetését. Ez a két epizód (a fejlődéstan bevezetése az orvosi kurrikulumba és Thanhoffernek, az első igazi magyar hisztológusnak az intézet élére kerülése) máig meghatározó volt az Intézet oktatási és tudományos profiljának kialakításában. Thanhoffer 1909-ben bekövetkező halálát követően Tellyesniczky Kálmán került az intézet élére, aki korábban a Művészeti Akadémián tanított művészeti és felületi anatómiát. Ő adta ki az első magyar nyelvű Művészeti Anatómia könyvet. Tudományos érdeklődése a kor 2

5 gyarapodó biológiai ismereteinek megfelelően az anatómia és szövettan mellett a "sejtes" szintre irányult. Forrón szeretett fiatal felesége 1929-ben váratlanul elhunyt, és ezt képtelen volt magában földolgozni. Az Intézettől visszavonult és 1932-ben tragikusan, önkezével vetett véget életének. Igazi érdeme, hogy mint az intézet harmadik tanára, a fejlődéstan és szövettan mellett a citológiai kutatások csíráját is megteremtette az intézetben. Bimbózó citológiai munkájának szinte folytatása és/vagy kapcsolódási pontja volt az a nagyszabású elmélet, amelyet a Szövetek intercelluláris anyagának összetétele, szerkezete és jelentősége a sejtek életében címen foglalhatunk össze, és amely Huzella Tivadar nevéhez fűződik ban Tellyesniczky visszavonulása után a dékán bizottságot hozott létre a tanszék betöltését illetően. A bizottság előadója az I. sz. Leíró és Tájbonctani Intézet igazgatója Lenhossék Mihály volt. A bizottság javasolta, hogy a szövettan és fejlődéstan tanítása hangsúlyozottan jelenjék meg a pályázatban, olyannyira, hogy ez még az intézet nevében is jusson kifejezésre. Ezért az I. sz. Intézet neve Bonctani-Tájbonctani Intézet legyen, a II. sz. Intézet neve pedig Bonctani-Szövettani Intézetre változtassák meg. Végül a kar Huzella Tivadart, a Debreceni Tisza István Tudományegyetem Orvosi Fakultásának anatómia professzorát hívta meg a tanszék élére. Huzella Tivadar 1932-ben kezdte meg működését az intézetben, amely 1933-tól 1971-ig Szövet- és Fejlődéstani Intézet néven működött. Ekkor a hallgatók a volt I. sz. Leíró és Tájbonctani Intézetben tanulták az anatómiát és tájanatómiát, míg a volt II. sz. Leíró és Tájbonctani Intézetben a szövettant és fejlődéstant. A normál morfológiai tárgyaknak anatómiára és szövet-fejlődéstanra való szétválasztása megszüntetett egyfajta, az oktatók által már kiérlelt tantárgyi integrációt, viszont a szövet- és fejlődéstan jelentősége szükségképpen megnőtt, amelyet már Lenhossék Mihály is szorgalmazott. A tárgyak szétválasztása anatómiára és szövetfejlődéstanra annál is inkább előnyösnek látszott, mert a 20-as évek végére és a 30-as évek elejére a biológia, mint élő természettudomány gyorsan fejlődött és már az orvosi gondolkodást is átitatta a legtöbb nyugat-európai országban. A szövet- és fejlődéstan és a biológia szoros kapcsolata Huzella számára természetes volt. Az orvostudományt alkalmazott biológiának tekintette, ezért oktatta a szövet- és fejlődéstan keretében. Megírta az első magyar nyelvű biológia könyvet. Jelentős biológiai kutató központot hozott létre Gödön, saját birtokán, amelyet a második világháború vihara elsodort. Megroppant egészségét tovább rontotta a háború után a politikának az élet minden területére való benyomulása. Politikai "megbízhatatlanságára" hivatkozva nyugdíjazták ben, egyik korábbi debreceni tanítványa, Törő Imre vette át az intézetet. Törő Imre folytatta Huzellának a biológia bevezetéséért elkezdett harcát, amelyet sikerre vitt. Sorra alakultak az orvosegyetemeken a biológiai intézetek, amelyek ma is működnek, alkalmazkodva a tudomány fejlődéséhez, specializálódásához ban az akkori Szövet- és Fejlődéstani Intézet keretében jött létre egy önálló biológiai oktató és kutató csoport, amely 1972-ben nyert intézeti rangot, leválva a Humánmorfológiai Intézet elődjéről. Törő Imre szövettan- és fejlődéstan könyvein több orvosgeneráció nevelkedett. A thymolymphaticus rendszer immunmorfológiai vizsgálata ma is élő témája az Intézetnek, amely az utóbbi években 3

6 a fejlődésbiológia irányába mozdult el tól az Intézet szövettan és fejlődéstan mellett makroszkópos anatómiát is tanít. Törő 1971-es nyugdíjazását követően Halász Béla vette át az Intézetet és közel negyedszázados vezetése alatt virágzó, nemzetközi tekintélyű neuroendokrin munkacsoportot teremtett, amely ma is az intézet legnépesebb kutató-oktató gárdáját képezi. Idegtudományok néven a 90-es évek elején doktori programot is alapított, amely folyamatosan nagyszámú PhD fokozattal rendelkező kutatót nevel. A programban részt vevő hallgatók bekapcsolódnak az Intézet graduális oktatómunkájába is, az Intézet oktatói közül pedig szép számmal kerülnek ki a program akkreditált témavezetői. Halász Béla 1995-ben vonult nyugállományba továbbra is megtartva kutatócsoportját. Ekkor Oláh Imrét nevezték ki az Intézet élére. Ő az oktatás és a kutatás szinte minden területén átfogó módon terjesztette ki a fejlődésbiológiai szemléletet. Az Intézet Oláh Imre vezetése alatt kapta jelenlegi nevét (Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet). A tantárgyi tematikában a klasszikus embriológia mellett megjelentek a legalapvetőbb fejlődésbiológiai, differenciálódási és fejlődés-szabályozási ismeretek. Ugyanakkor létrejött, illetve tovább gyarapodott az önálló fejlődésbiológiai kutatócsoport, amely ma az Intézet talán legdinamikusabban fejlődő laboratóriumában tevékenykedik, és a modern molekuláris biológiai technikákat és embrió-manipulációs megközelítéseket klasszikus morfológiai eszközökkel kombinálva alkalmazza. Oláh Imre is önálló doktori programot alapított, amely Embryológia, elméleti, kísérletes és klinikai fejlődésbiológia néven működik. E periódus fontos eredménye az oktatás terén, hogy az Intézet gondozásában két új tankönyv is megjelent. Az intézeti kollektíva által írt és illusztrált Szövettan tankönyv, amelyet Röhlich Pál szerkesztett, hamar igen népszerű lett mind a hallgatók, mind az oktatók körében, ezért két éven belül már a második, átdolgozott kiadása is megjelent. Szél Ágoston Klinikai anatómia című könyve az anatómiai ismeretek orvosi jelentőségét mutatja be gyakorlati példákon keresztül júliusától az Intézet vezetését Szél Ágoston vette át. Az igazgató nagy súlyt helyez a morfológiának a klinikai munkát megalapozó jelentőségére. Az Intézet jelenlegi kutatómunkájában az idegtudományok művelői és a fejlődésbiológiai, embriológiai kutatócsoport mellett, némileg a fenti két meghatározó irányzatot ötvözi és egyéb technikákat is felvonultat az elektronmikroszkópos laboratórium retina-kutatással foglalkozó munkacsoportja. A fotorecepció kutatásához csatlakozik a szervezet szezonális és diurnális ritmusát vezénylő corpus pineale morfológiáját és működését vizsgáló, ugyancsak komoly nemzetközi elismertséget élvező fotoneuroendokrin munkacsoport. Az Intézet élő, aktív és sokirányú tudományos munkáját sejtbiológiai (pl. endocitózis, exocitózis), az utóbbi évtized óta pedig farmakológiai témákat (pl. kábítószerek és a központi idegrendszer kapcsolata) vizsgáló kutatók teszik teljessé. Budapest, augusztus 28. 4

7 Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet tanulmányi és vizsga-követelményei Tematika: I. félév: A mozgásrendszer felépítése és klinikai anatómiája, a sejtbiológia alapjai, alapszövetek, a bőr az orvosi embriológia alapvonalai. II. félév: Zsigertan, a szervrendszerek felépítése, klinikai anatómiája, szövettana és fejlődéstana (emésztőrendszer, légzőrendszer, húgy- ivarrendszer, szív és keringési rendszer. A magzati vérkeringés). III. félév: Neuroanatómia, érzékszervek, endokrin mirigyek. Felépítés és klinikai anatómia. IV. félév: A szervrendszerek tájanatómiája, klinikai anatómiája, szeletanatómiája (idegrendszer, érzékszervek, emésztőrendszer, légzőrendszer, húgy- ivarrendszer, szív és keringési rendszer). Törzs és a végtagok tájanatómiája. A hallgatók az első gyakorlaton megkapják az első és második féléves tematikát, amely a félév előadási anyagát órákra, a gyakorlatok anyagát, témáját pedig hetekre lebontva tartalmazza. Az évközi kötelező beszámolók (demonstrációk) időpontját is megjelöli. A vizsgán a tankönyv, az előadások és a gyakorlatok együttes anyagát kérjük számon. A Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet az ÁOK I. és II. évfolyam hallgatói számára az alábbi tankönyveket, illetve jegyzeteket tartja szükségesnek: Szentágothai J, Réthelyi M: Funkcionális Anatómia I-III. (Medicina Könyvkiadó Rt, 2002) Röhlich P: Szövettan I-II. (Semmelweis Egyetem Képzéskutató Intézet, 2002) Tömböl T, Csillik B, Kubik I: Tájanatómia (Semmelweis Kiadó, 1991) Komáromi L: Az agyvelő boncolása (Medicina Könyvkiadó, 1995) Sobotta J: Az ember anatómiájának atlasza (Alliter Kiadó, 2004) A fentieken kívül a következő tankönyveket, jegyzeteket, illetve atlaszokat ajánlja: Szél Á: Klinikai anatómia (Semmelweis Egyetem Képzéskutató Intézet, 1999) Vígh B: Humán anatómia: Rendszeres bonctan 1-4. (Csont-, ízület-, izomtan, értan) Vígh B: Humán embryológia: Az ember méhen belüli fejlődése Nemeskéri Á: Szeletanatómia I. (Apáthy István Alapítvány, 1999) Nemeskéri Á, Kocsis K, Németh A: Szövettani útmutató I-III. (Apáthy István Alapítvány, 2001) Langman J: Orvosi embryológia (Medicina Kiadó, 1999) Dontáth T: Anatómiai nevek (Medicina Könyvkiadó Rt, 2005) Vajda J: Atlas anatomiae I-II. (Akadémiai Kiadó, 1989) Hajdú F: Vezérfonal a neuroanatómiához (Semmelweis Egyetem Képzéskutató Intézet, 1999) Kahle W: SH-atlasz: Anatómia I-III. (Springer Hungarica, 1996) Kühnel W: SH orvosi atlasz: Szövettan (Springer Hungarica, 1997) Csillag A: Anatomy of the Living Human (Könemann, 1999) Abrahams PH, Thatcher MJ, Spratt JD: Anatómiai kérdezz-felelek (Semmelweis Kiadó, 1996) Kierszenbaum, A.L.: Histology and Cell Biology (Elsevier Second Edition, 2007) Gosling, J.A., Harris, P.F., Humpherson, J.R., Whitmore, I., Willan, P.L.T.: Human Anatomy, Color Atlas and Textbook (Elsevier 2008) Morton, D.,A, Peterson, K.D., Albertine, K.H.: Gray's Dissection Guide for Human Anatomy, (Elsevier Second Edition, 2007) Drake, R.L., Vogl, A.W., Mitchell, A.W.M.: Gray's Anatomy for Students, (Elsevier Second Edition, 2010) Nolte, J.: The Human Brain (Elsevier 6th Edition 2008) Demonstráció: Az I-III. félévekben félévenként két alkalommal kerül megrendezésre, amikor a hallgató elméleti és gyakorlati tudásáról ad számot. A demonstráció szóban történik. Anatómia demonstráció során a preparátumokon kell tájékozódni, és az anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdéseket megválaszolni. 5

8 Szövettani demonstráció során meghatározott idő alatt meghatározott számú metszetet kell felismerni és a metszethez kapcsolódó elméleti kérdéseket megválaszolni. Félévvégi értékelés: a félév érvényességét igazoló professzori aláíráshoz a gyakorlatok legalább 75%-án való aktív részvétel szükséges. A demonstrációk eredménye és a boncolásokban való részvétel minősítéseként a hallgatók az I-III. félév végén osztályzatot (1-5) kapnak, amely nem buktató hatályú, de a félévi jegy megállapításakor a vizsga részjegyeként veszünk figyelembe. Az a hallgató, akinek mindkét demonstrációja elégtelen, nem kaphat közepesnél (3) jobb, félévet értékelő minősítést. Tanulmányi verseny: két év alatt két alkalommal kerül megrendezésre. Az első év végén a második félév, második év végén a két év anyagából írásban. Az eredményes szereplést az első év végén a kollokviumi érdemjegybe, a második év végén pedig a gyakorlati szigorlat érdemjegyébe számítjuk be. Vizsgaidőszak: minimum 30 munkanap (a dékán által megjelölt időpontban). Az Intézet a vizsgaidőszakban heti egy vagy két vizsganapot biztosít. A vizsganapokat a vizsgaidőszak előtt négy héttel ismertetjük. Vizsgáztatás rendje: a hallgató a kitűzött időpontban köteles a vizsgán megjelenni. A vizsgáról való távolmaradást három munkanapon belül igazolni kell a tanulmányi felelősnél, illetve a titkárságon. Az igazolás elmulasztása, vagy az igazolás el nem fogadása esetén a vizsgalapra "nem jelent meg" bejegyzés kerül, amely az adott tárgyból a vizsgalehetőségek számát csökkenti. A sikertelen vizsga után három nappal lehet a vizsgát megismételni. A kollokvium: A vizsga mindenki számára a gyakorlati résszel kezdődik, a vizsgázók egyik fele a boncteremben, a makroszkópos anatómia, másik fele a tanteremben, a szövettan-sejttani vizsgával kezd. A bonctermi gyakorlati vizsgán a kérdezés módja: a vizsgáztató által megjelölt preparátumok demonstrációja, és az azokkal kapcsolatos kérdések megválaszolása. A szövettan-sejttani részvizsga során a hallgatóknak 2 metszetet kell felismerniük, és a metszettel kapcsolatos, a vizsgáztató által feltett elméleti kérdéseket kell megválaszolniuk. A sejttani részvizsga során, egy elektronmikroszkópos képen kell a hallgatóknak a sejtalkotókat felismerni, és a vizsgáztató által feltett kérdéseket megválaszolni. Ha a gyakorlati vizsgát a hallgató eredményesen teljesítette, a tanteremben az elméleti résszel folytathatja. Az elméleti vizsga tesztkérdések megoldásából áll. A sikeres elméleti vizsgához külön a fejlődéstani részből 51%-ot kell a hallgatóknak elérniük. A hallgató végső érdemjegye elégtelen (1) akkor, ha a gyakorlati vagy az elméleti részen elégtelen részjegyet kapott. Az a hallgató, akinek a félévvégi minősítése elégtelen vagy 1/2, jó (4) vizsgajegynél jobb érdemjegyet, még kiemelkedő elméleti tudás esetén sem kaphat. A IV. félévi záróvizsga (szigorlat): Ezen a vizsgán a hallgató a négy félévben szerzett ismereteiről szintetizált formában ad számot. A gyakorlati ismeretek hangsúlyozása és az évközi boncolási aktivitás motiválása érdekében, a szigorlatozó hallgatóknak a IV. félévben boncolási (gyakorlati) vizsgát kell tenniük. A vizsgán a részvétel kötelező, de nem buktató hatályú. Az érdemjegy beszámít a szigorlati jegybe. A boncolási vizsgát a szemeszter során végig, de legkésőbb a 14. héten kell letenni. A kiboncolt vagy azonosított képletekről elméletet kérdezünk, a vizsgáztató a manuális, felismerési és demonstrációs készséget is értékeli. Amennyiben egy hallgató boncolási vizsgát nem tesz, félévét aláírással nem ismerjük el. A boncolási vizsga pótlására vagy a megszerzett érdemjegy javítására nincs lehetőség! A boncolási vizsgára a megelőző három félévben elsajátított ismeretek birtokában a IV. félév szorgalmi időszakában a gyakorlatokon kell felkészülni. Az utolsó félévben félévközi vizsga (demonstráció) nincs. A szigorlat menete: a IV. félévet záró szigorlat gyakorlati és elméleti részből áll. A szigorlat alkalmával további boncolási feladatot nem kell megoldani. A gyakorlati vizsga makroszkópos anatómiai része a boncteremben zajlik, ahol a hallgatók három témakörből ([a] csont-, izület- és izomtan, törzs és végtagok erei, idegei; [b] központi idegrendszer; [c] zsigertan) kapnak átfogó, demonstrációs és elméleti ismeretekre alapozó kérdést. A szövettani gyakorlati vizsga során a hallgatóknak három szövettani metszetet kell felismerni, és a metszetekkel kapcsolatos elméleti kérdéseket megválaszolni. Ezekre a kérdésekre részjegyeket adunk. Eredményes gyakorlati vizsga után kerülhet sor a szigorlat elméleti részére, amely írásban zajlik, és a hallgatóknak teszt-kérdések megválaszolásával kell elméleti tudásukról beszámolni. A boncolási vizsgajegyen kívül bármelyik részjegy elégtelensége az egész szigorlat eredménytelenségét vonja maga után. Ha a boncolási jegy elégtelen, a szigorlati jegy jeles (5) nem lehet, legfeljebb jó (4). Sikertelen vizsgák ismétlése: a Dékáni Hivatalban kiváltott utóvizsga-jeggyel lehetséges. Az adott vizsgaidőszakban a hallgató kétszer kísérelheti meg a sikertelen vizsga kijavítását. Sikeres vizsga javítása: szintén vizsgajeggyel történik. Ha a hallgató a kitűzött vizsganapon nem jelenik meg, korábbi érdemjegyét tekintjük véglegesnek. 6

9 Semmelweis Egyetem ÁOK Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet oktatási tematikája 2009/2010. tanév I. évfolyam I. félév Anyag: Általános és részletes csont- és ízülettan. Alsó és felső végtag izmai, erei, idegei. (Az előadásokon csak az általános csont-, izület- és izomtan, illetve az orvosi szempontból különösen fontos fejezetek kerülnek sorra - pl. gerincoszlop, medenceöv, lábboltozatok.) A mozgásszervek anatómiáját részletesen a gyakorlatok során kell elsajátítani. Az általános sejtbiológia alapjai. A sejtalkotók morfológiája. Az alapvető membránfolyamatok (exocitózis, endocitózis) sejtbiológiája. Alapszövetek. Az erek szöveti szerkezete. A vér és a csontvelő. A bőr és az emlő szövettana. A szövetek felépítésének sejtbiológiai alapjai. Az ember fejlődésének alapvonalai. Bevezetés az orvosi embriológiába. Spermio- és oogenezis, megtermékenyítés, morula, blastula, csíralemezek kialakulása, tengelyek, jobb és bal aszimmetria molekuláris alapjai, Homeobox gének, placentáció, placenta. Fejlődési rendellenességek okai. Végtag, törzs és koponya fejlődése. A fejlődéstani folyamatok sejtbiológiai alapjai. Kreditek: 9 Előadások: 3 óra/hét Gyakorlat: 6 óra/hét (4 óra boncterem, 2 óra szövettan) Előadás Gyakorlat (boncterem) Gyakorlat (sejt- és szövettan) 1. hét: óra. Bevezetés. A sejtek, szövetek és szervek morfológiai bemutatásának alapjai. 2. óra. A sejt általában. A sejtkutatás strukturális vizsgálómódszerei. 3. óra. A sejtmembrán. Nevezéktan (terminológia), helyzet-, viszony- és irányjelölő fogalmak. Felső végtag csontjai. A fénymikroszkóp és elektronmikroszkópos technika. Sejtalkotók. 2. hét: óra. A sejtmag. 5. óra. Sejtorganellumok az exocitotikus útvonalon (riboszóma, ER, Golgi készülék.), szekréció. 6. óra. Mikrotubulusok és azokra épülő sejtorganellumok, sejtbiológiai jelentőségük. 3. hét: óra. Aktin mikrofilamentumok, intermedier filamentumok. 8. óra. A sejtek társulása (sejtadhézió), sejtkapcsoló struktúrák, a hámsejt felépítése. 9. óra. A sejtosztódás és sejtciklus sejtbiológiája, metafáziskromoszómák. Felső végtag csontjai. Felső végtag ízületeinek bemutatása és kidolgozása. Felső végtag ízületeinek kidolgozása (folytatás). Felső végtag hajlító oldalán izmok, erek és idegek boncolása. Plexus brachialis vállövi és felső végtagot ellátó ágai. Egyrétegű hámok. Többrétegű hámok Mirigyhám I. 7

10 4. hét: óra. Fedőhám, mirigyhám. 11. óra. Kötőszöveti sejtek. Az extracelluláris mátrix sejtbiológiája. A kötőszöveti alapállomány szerkezete. 12. óra. Kötőszöveti rostok és képződésük. 5. hét: óra. Sejtorganellumok az endocitotikus útvonalon (endocytosis, phagosoma, endoszóma, lysosoma), intracelluláris emésztés. 14. óra. Sejt-homeostasis, apoptosis, meiosis, differenciálódás, őssejtek. 15. óra. Petesejt, hímivarsejt, gametogenezis. 6. hét: óra. Mitokondrium, peroxiszóma. 17. óra. Porcszövet, csontszövet 18. óra. Csontosodás, csontnövekedés, csontosodási magvak. Felső végtag hajlító és feszítő oldalán izmok, erek és idegek boncolása. A felső végtag ízületeinek boncolása (folytatás). Felső végtag feszítő oldalán izmok, erek és idegek boncolása. Ízületek kidolgozásának befejezése. Felső végtag feszítő oldalán izmok, erek és idegek boncolásának befejezése. ANATÓMIAI DEMONSTRÁCIÓ. Mirigyhám II. Kötőszövet I. Kötőszövet II. 7. hét: óra. Felső végtag fontosabb izületeinek és izmainak klinikai anatómiája. 20. óra. Fertilizáció, morula, blasztula. 21. óra. Gasztruláció molekuláris alapjai Csíralemezek kialakulása. A neuruláció. A törzs és az alsó végtag csontjai. Az alsó végtag ízületeinek bemutatása, boncolása. Articulatio atlantooccipitalis és atlantoaxialis. Porc- és csontszövet 8. hét: óra. Izomszövet. 23. óra. Gerincoszlop és a mellkas klinikai anatómiája. 24. óra. Testtengelyek, jobb-bal aszimmetria. 9. hét: óra. Idegsejt felépítése. Az idegsejtek típusai. A glia. 26. óra. Idegrostok felépítése, idegrost. Degeneratio-regeneratio. 27. óra. Beágyazódás, placentáció, placenta. Magzatburkok. 10. hét: óra. Vér, vérsejtek. Őssejt-biológia. 29. óra. Csontvelő és vörösvérsejtképzés. 30. óra. A primer szövetek kialakulása. Homeobox gének. Az alsó végtag dorsalis oldalának izmai, erei, idegei (bemutatás, preparálás elkezdése). Plexus sacralis gluteális tájéki és alsó végtagot ellátó ágai. Az alsó végtag dorsalis oldalának izmai, erei, idegei (preparálás befejezése). Az alsó végtag ventralis oldalán izmok, erek és idegek bemutatása, preparálása. Plexus lumbalis ágai. Csontfejlődés. Izomszövet. Idegszövet. Idegsejt. Idegrost. 8

11 11. hét: óra. Fehérvérsejtképzés és -extravasatio. Gyulladásban részt vevő sejtek. 32. óra. A csontos és szalagos medence. A medence szülészeti szempontból fontos átmérői. A medence statikája. 33. óra. Végtagok fejlődése. 12. hét: óra. Alsó végtag izületeinek és izmainak klinikai anatómiája I. (csípő és térd). 35. óra. A bőr és származékai. Az emlő. Szöveti szerkezet és fejlődés. 36. óra. Gerincoszlop és a törzs fejlődése. 13. hét: óra. Hiatus subinguinalis. Canalis femoralis, canalis adductorius. 38. óra. Alsó végtag izületeinek és izmainak klinikai anatómiája II. (boka, lábizületek, lábboltozatok). 39. óra. Fejlődési rendellenességek és okai. Az alsó végtag preparálásának befejezése. A csontos koponya bemutatása. Basis cranii interna és externa. Az arckoponya csontjai, mandibula. Orbita, orrüreg, fossa pterygopalatina. Vér, csontvelő. SEJT - ÉS SZÖVETTANI DEMONSTRÁCIÓ Erek. Bőr és emlő. 14. hét: óra. A mozgásszervek klinikai anatómiája 41. óra. A mozgásszervek klinikai anatómiája 42. óra. Koponya fejlődése. Articulatio temporomandibularis. Ismétlés. A sejtbiológia és a szövettan ismétlése. Vizsgaidőszak: december 14-től január 22-ig 9

12 I. félév súlyponti kérdései Anatómia 1. Csontok felépítése, alakja, periosteum. Csontátépítés és csontregeneráció. 2. Ízületek felépítése, fajtái, járulékos elemek. Ízületműködés mechanikája. Edzés, nyugalmi helyzet, regeneráció, idős kori elváltozások. 3. A vázizom anatómiai felépítése. Izomformák. Általános izommechanika, edzés, inaktivitási atrophia. Az izom járulékos elemei: endo-peri-epimysium, fasciák, aponeurosisok. Ínhüvely szerkezete. 4. Humerus, vállízület és mozgásai. Az izületi tok gyenge pontjai, luxatio. 5. Vállizmok, tartó- és rögzítőfunkció. Hónaljrések. 6. Clavicula, scapula, sternoclavicularis és acromioclavicularis ízület és mozgásaik. 7. Felkar izmai és fascia viszonyai. 8. Könyökízület és mozgásai. Izület stabilitása, radioulnáris luxatio. 9. Alkarcsontok és összeköttetéseik. Pronatio-supinatio. 10. Alkar hajlító izmai és ínhüvelyeik. V-Phlegmone. 11. Alkar feszítő izmai. Kézháti ínhüvelyek. Retinaculum extensorum. 12. Radiocarpalis és radioulnaris distalis ízület és mozgásai. 13. Kéztőcsontok, kéztőízületek, canalis carpi. Canalis carpi-szindroma. 14. Metacarpophalangealis és interphalangealis ízületek. Mesothenar és hypothenar izmai. Aponeurosis palmaris. 15. Hüvelykujj ízületei és izmai. Oppositio-repositio. 16. Bordák, sternum, costovertebralis és sternocostalis ízületek. Csontos mellkas. Idős kori elváltozások. 17. Arteria axillaris és ágrendszere. 18. A felső végtag vénás elvezetése. 19. Plexus brachialis ágai (fasciculusoktól). 20. Nyaki-, háti- és ágyéki csigolyák, variációk. 21. Csigolyák összeköttetései: izületek és szalagok, discus intervertebralis. Discus hernia. 22. Gerincoszlop felépítése, görbületei és mozgásai. Elmozdulási szelvény. 23. A vállöv felfüggesztése, a fejízületek finombeállítása. 24. Sacrum, a medenceöv szalagjai és ízületei. 25. Csípőcsont, symphysis, a medence statikája és átmérői. 26. Csípőízület és működése: neutrális (0-)helyzet, nyugalmi helyzet, luxatiok. 27. Csípőizmok, Trendelenburg-tünet, intramuszkuláris injekció. 28. Femur. Vérellátás combnyaktörésnél. Comb hajlító és feszítő izmai, fascia lata. 29. Combközelítő izmok, canalis adductorius. Pes anserinus. 30. Térdízület. Stabilitás, helyzetanomáliák, sérülések. 31. Tibia, fibula. Lábszár feszítő és peroneus izmai, peroneus-bénulás. Ínhüvelyek, fascia cruris. 32. Lábszár hajlító izmai és ínhüvelyei. 33. Lábtőcsontok és összeköttetéseik. Alsó ugróízület és működése. Amputációs-vonalak. 34. Bokaízület és mozgásai. 35. Lábboltozatok, aktív és passzív fenntartói. Az alsó végtag álló helyzetben és járáskor. Hallux valgus 36. Talpizmok és lábhátizmok. 37. Koponyatető szerkezete, varratok, kutacsok. Trepanatio (koponyalékelés). 38. Fossa cranii anterior és fossa cranii media és összeköttetéseik. 39. Fossa cranii posterior és összeköttetései. 40. Csontos orrüreg és melléküregei. 41. Orbita falai és összeköttetései. 10

13 42. Külső koponyaalap és összeköttetései. Koponyaalapi törésvonalak. 43. Canalis facialis. 44. Fossa pterygopalatina és összeköttetései. 45. Mandibula, temporomandibularis ízület. Luxatio. 46. Articulatio atlantooccipitalis és atlantoaxialis. Cisternapunctio Szövettan 1. Hámszövet jellemző tulajdonságai, fedőhámok típusai. 2. Egyrétegű hámok. Hámszövet regenerációja. 3. Hámsejtek felszíni struktúrái, lateralis és basalis felszíne. 4. Fedőhámok típusai, többrétegű hámok. 5. Adhéziós molekulák. 6. Mirigyhám és osztályozása. 7. Kötőszöveti fix és mobilis sejtek. 8. Mononukleáris phagocyta rendszer 9. Kötőszöveti rostok: kollagén-, elasztikus-, rácsrostok, fibrillin. 10. Kötőszöveti rostképződés intracelluláris és extracelluláris fázisai. 11. Kötőszöveti alapállomány szerkezete és az adhéziós glykoproteinek. 12. Kötőszövet fajtái. 13. Zsírszövet. 14. Porcszövet és fajtái. 15. Csontszövet szerkezete. 16. Enchondralis csontosodás. 17. Csontnövekedés csöves csontoknál (epiphysis porckorongok) 18. Csontregeneráció, -átépülés). 19. Desmalis csontosodás. 20. Simaizomszövet és beidegzése. 21. Szívizom és az ingervezető rendszer szövettana. 22. Harántcsíkolt izom szövettana. 23. Idegsejtek felépítése és finom szerkezete. 24. Neuroglia, ependyma. Mikroglia, a központi idegrendszer immunsejtjei. 25. Idegrostok felépítése, hüvelyei, myelinizáció. 26. Perifériás idegek és ganglionok szöveti szerkezete. 27. Vörösvérsejtek, erythropoiesis. 28. Fehérvérsejtek. 29. Csontvelő szerkezete és fehérvérsejt-képzés. 30. Hemopoietikus őssejt eredete, megakaryocyta és thrombocyta. 31. Kapillárisok és sinusok szerkezete, fehérvérsejtek extravasatiója. 32. Vénák és nyirokerek szöveti szerkezete, billentyűk. 33. Artériák szöveti szerkezete. 34. Bőr és emlő szöveti szerkezete és klinikai jelentősége. Fejlődéstan 1. Spermium szerkezete, spermiogenesis, spermiohistogenesis. 2. Oocyta, oogenesis (folliculusok kialakulása, ovuláció, follikulus-atresio). 3. Fertilizáció. 4. Morula, blastula. Trophoblast kialakulása. 5. Beágyazódás, placentáció, placenta. 11

14 6. Csíralemezek kialakulása (gastrulatio), embriópajzs. 7. Ektoderma származékai. Neurulatio. 8. Intraembrionális mesoderma tagozódása, somiták. 9. Embrió lefűződése, külső alakjának kialakulása. 10. Magzatburkok, magzatvíz, köldökzsinór, magzati vizsgáló módszerek. Ikerképződés. 11. Testtengelyek, jobb-bal aszimmetria. 12. Homeotikus gének. 13. Fejlődési rendellenességek okai. 14. Végtagok fejlődése és fejlődési rendellenességei. 15. Törzs fejlődése és fejlődési rendellenességei. 16. Koponya fejlődése és fejlődési rendellenességei. 12

15 Semmelweis Egyetem ÁOK Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet oktatási tematikája 2009/2010. tanév I. évfolyam II. félév Anyag: Fej-, nyak-, mell- és hasizmok, rekeszizom, medencefenék. Zsigeri rendszerek (emésztőrendszer, légzőrendszer, húgy- és ivarrendszer, szív és keringési rendszer, magzati vérkeringés, nyirokszervek) makroszkópos és mikroszkópos szerkezete, fejlődése, klinikai anatómiája, fontosabb fejlődési rendellenességek. Az intraembrionális testüreg kialakulása, tagozódása. Előadáson csak a szervszövettan válogatott fejezetei (pl. nyirokszervek, máj, nemi szervek, stb.) kerülnek tárgyalásra. A zsigerek részletes szövettana és sejtbiológiája a gyakorlatok anyagát képezi. Kreditek: 9 Előadás: 3 óra/hét Gyakorlat: 6 óra/hét (4 óra/hét boncterem, 2 óra/hét szövettan) Előadás Gyakorlat (boncterem) Gyakorlat (sejt- és szövettan) 1. hét: óra. Nyirokszövet és sejtjei. Thymus, mucosalis nyirokszövet, tonsillák. 2. óra. Lép, nyirokcsomó szövettana és keringése. 3. óra. Arc fejlődése. Mimikai izmok, rágóizmok, nyakizmok, nyaki fasciák bemutatása. Arc és nyak erei (bemutatás). Nyirokszövet I. Tonsillák, thymus. 2. hét: óra. A mellkasfal felépítése és a légzőmozgások klinikai anatómiája. 5. óra. Nyelv és a fogak felépítése. Fogfejlődés, fejlődési rendellenességek. 6. óra. Szájüreg, garat és a nyelőcső felépítése, topográfiája. Az előbél felső szakaszának fejlődése és fejlődési rendellenességei. 3. hét: óra. Gége. Conicotomia és laryngoscopia anatómiai alapjai. 8. óra. Légcső, tüdő, tüdőszegmentumok, pleura, tracheotomia. 9. óra. Kopoltyúbél és kopoltyútasakok kialakulása. A kopoltyúívek fejlődési rendellenességei. 4. hét: óra. Légutak és a tüdő szövettana. A tüdő fejlődése. Respirációs distress szindróma. 11. óra. Szív anatómiája és falszerkezete. Anulus fibrosus, billentyűk. Billentyűhibák anatómiai vonatkozásai. Szájüreg, fogak, nyelv, torokszoros, lágyszájpad. Nyálmirigyek topográfiája. Nyelvcsont feletti és alatti nyakizmok boncolása. Tetemen: mellizmok, hasizmok preparálása. Orrüreg bemutatása. Szervkomplexumon: garat, gége bemutatása és boncolása. Tetemen: mellizmok, hasizmok preparálása (folytatás). Tetemen: mellüregi szervek vetülete, mellkas megnyitása, mediastinum. Pleura. Szervkomplexumon: mediastinum boncolása. Trachea, tüdő makroszkópiája és boncolása (bronchusok, szegmentumok). 13 Nyirokszövet II. Nyirokcsomó, lép. Ajak, nyálmirigyek. Fogak szöveti szerkezete és fejlődése. Nyelv.

16 12. óra. Pericardium. Szív topográfiája. Hallgatózási pontok. Abszolút és relatív szívtompulat, a szív vetülete. 5. hét: óra. Szív ingervezető rendszere és beidegzése. A koszorúserek, a szívinfarktus anatómiai alapjai. 14. óra. Rekeszizom. A rekeszen áthaladó képletek. A rekeszsérv. 15. óra. Szív fejlődése, szív fejlődési rendellenességei. Tetemen: szív in situ bemutatása. Szervkomplexumon: pericardium megnyitása. Szív saját ereinek boncolása, a szív üregeinek bemutatása és boncolása. Bevezetés az üreges szervek szövettanába. Légutak szöveti szerkezete I. 6. hét: óra. Hasfal. A sérvcsatornák sebészi jelentősége. Canalis inguinalis. 17. óra. Gyomor makroszkópiája, topográfiája, vérellátása, hashártyaviszonyai. 18. óra. Artériák, vénák fejlődése és fejlődési rendellenességei. 7. hét: óra. Vékonybelek anatómiája, hashártyaviszonyai, vérellátása. 20. óra. Vastagbelek és a végbél anatómiája, hashártyaviszonyai, vérellátása. Belső sérvek topográfiai alapja. 21. óra. A magzati vérkeringés és a szülés idején bekövetkező átalakulása. 8. hét: óra. Máj makroszkópiája, hashártyaviszonyai, topográfiája. A portális keringés. Portocavalis anasztomózisok és klinikai jelentőségük. 23. óra. A máj és az epehólyag szöveti szerkezete. 24. óra. Testüregek elkülönülése, septum transversum. Mediastinum, szív boncolása (folytatás). Rekeszizom bemutatása. Nyaki és mellüregi szervek preparálásának befejezése. Hasizmok boncolásának befejezése, canalis inguinalis. Ismétlés. DEMONSTRÁCIÓ. Hasűri szervek vetületi topográfiája. Hasüreg megnyitása, hashártyaviszonyok megbeszélése in situ és a szervkomplexumon. Légutak II. A szív és az ingerületvezető rendszer. Nyelőcső. Gyomor. Vékonybél, vastagbél, appendix. Rectum (bemutatás). Tavaszi szünet: március 29 - április 2-ig 9. hét: óra. Vese makroszkópos anatómiája, topográfiája, burkai, vérellátása, vesekapu és ureter. Vesesüllyedés anatómiai alapja. 26. óra. Vese mikroszkópos anatómiája. Lig. hepatoduodenale képleteinek, a truncus celiacus ágrendszerének kidolgozása (tetemen és szervkomplexumon). A máj makroszkópiája. Máj, epehólyag, pancreas. 14

17 27. óra. Az előbél alsó része, a közép- és utóbél, a hepatopancreaticus telep fejlődése. 10. hét: óra. A férfi nemi szervek. A here anatómiája és burkai. Heresérvek fejlődéstani alapja. 29. óra. Here, mellékhere szöveti szerkezete. 30. óra. Hashártya fejlődése. A bursa omentalis sebészetének anatómiai alapjai. A. mesenterica sup. és inf. ágrendszere, ellátási területe. Portocavalis anasztomózisok. Szervkomplexumon: gyomor, duodenum felvágása, ductus choledochus boncolása. Vese, ureter, húgyhólyag. 11. hét: óra. Férfi húgycső. A húgycső endoszkópos vizsgálatának anatómiai alapjai. Penis, az erekció mechanizmusa. 32. óra. Női nemi szervek. A petefészek és a méh szöveti szerkezete. Az uterinalis ciklus. 33. óra. A vese fejlődése (pro-, meso- és metanephros). 12. hét: óra. Uterus anatómiája, topográfiája, hashártyaviszonyai, rögzítése. 35. óra. Medencefenék. Szülőcsatorna. 36. óra. Húgyhólyag, ureter, urethra fejlődése. Vese és húgyhólyag fejlődési rendellenességei. Szervkomplexumon: retroperitoneum, hasi aorta fali és zsigeri ágainak boncolása. Vese, mellékvese ureter kidolgozása. Vese felmetszése, húgyhólyag preparálása. Tetemen: a hátsó hasfal peritonealis viszonyainak bemutatása (belek eltávolítása nélkül). Szervkomplexumon: retroperitoneum boncolásának befejezése. Here, mellékhere, funiculus spermaticus. Vesicula seminalis, prostata, penis. Ismétlés. 13. hét: óra. DEMONSTRÁCIÓ. 38. óra. DEMONSTRÁCIÓ. 39. óra. Fej, nyak, mellüreg, hasüreg és kismedence nyirokelvezetése. 14. hét: óra. Klinikai anatómia. Belső szervek képalkotó diagnosztikája I. 41. óra. Klinikai anatómia. Belső szervek képalkotó diagnosztikája II. 42. óra. Csírasejtek vándorlása, nemek kialakulása, gonádok fejlődése. A nemi szervek fejlődési rendellenességei. Női nemi szervek bemutatása és preparálása. Szervkomplexumon: kismedencei szervek preparálása. Kismedence erei, idegei. Medencefenék bemutatása. Férfi nemi szervek bemutatása, preparálása. Szervkomplexumon: kismedencei szervek preparálása. Tetemen: medencefenék, külső női és férfi nemi szervek bemutatása. Ovarium, tuba uterina, uterus. Köldökzsinór, placenta. Vagina, labium minus pudendi. Vizsgaidőszak: május 17-től június 30-ig és augusztus 30-tól szeptember 03-ig. 15

18 II. félév súlyponti kérdései Anatómia 1. Szájüreg (kivéve nyelv) és fogak anatómiai viszonyai, vérellátása és nyirokelvezetése. 2. Nagy nyálmirigyek anatómiai viszonyai, vérellátása és nyirokelvezetése. 3. Lágyszájpad és torokszoros anatómiája és vérellátása. A lymphatikus garatgyűrű. 4. Nyelv felépítése, izmai, vérellátása és nyirokelvezetése. 5. Orrüreg felépítése, vérellátása és nyirokelvezetése. 6. Garat felépítése, topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése. Tuba auditiva. 7. Oesophagus, topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése. 8. Gége makroszkópiája, helyzete (gégeporcok, szalagok, membránok). Coniotomia. 9. Gégeizmok. Hangrés és hangképzés. A gége idegei, vérellátása, nyirokelvezetése. Laryngoscopia. 10. Trachea és a főhörgők topográfiája. Bronchusfa, tüdőszegmentum. Tracheotomia 11. Tüdő, a tüdőhatárok mellkasi vetülete, tüdőkapu. Kopogtatás (percussio) anatómiai alapja. 12. Pleura, pleura vetülete a mellkasfalra. Thoracocentesis anatómiai alapjai. 13. Mellizmok. Bordaközti izmok, légzőmozgások. 14. Egyenes hasizom és rectus-hüvely. Rectusdiastasis. A laparotomia típusai. 15. Széles hasizmok, mély hasizmok, trigonum lumbale, hasprés. 16. Ligamentum inguinale. Sérvcsatornák, Canalis inguinalis, Canalis femoralis. 17. Rekeszizom, hasi légzés. 18. Bursa omentalis, a peritoneum hátsó hasfali tapadása. Klinikai jelentősége. 19. Gyomor alakja, részei, helyzete, peritoneális viszonyai, vérellátása és nyirokelvezetése. Endoszkópia anatómiai vonatkozásai. 20. Vékonybelek, helyzete, peritoneális viszonyai, vérellátása, és nyirokelvezetése. 21. Vastagbelek, helyzete, peritoneális viszonyai, vérellátása és nyirokelvezetése. 22. Rectum, helyzete, topográfiája, peritoneális viszonyai, vérellátása és nyirokelvezetése. A vénás elvezetés farmakológiai jelentősége. 23. Máj alakja, helyzete, peritoneális viszonyai. Tapintási lelet. Májlebenyek, májszegmentumok. 24. Máj vérellátása, nyirokelvezetése. A máj finomszerkezete, funkciója. Intrahepatikus epeutak. 25. Máj portális keringése, vena portae rendszere, porto-cavalis anasztomózisok klinikai jelentősége. 26. Epehólyag anatómiája, peritoneális viszonyai, vérellátása és nyirokelvezetése. Extrahepatikus epeutak. Radiológiai vizsgálat. 27. Pancreas részei, topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése. Pankreas sebészi feltárásának lehetőségei. 28. Lép, elhelyezkedése, hashártyához való viszonya, topográfiája, vérellátása. Tapintási lelet. 29. Vese makroszkópiája (alak, tok, kéreg, velő, sinus) és helyzete. Vesesebészet anatómiai alapjai. 30. Vese metszlapja, vérellátása. Intrarenális keringés. 31. Vesekelyhek, vesemedence. Az ureter részei, lefutása, vérellátása. Vesekőképződés, vesekőeltávolítás topográfiai alapja. 32. Medencefenék, izmok és fasciák, nyílások és záróizmaik. 33. Húgyhólyag alakja, helyzete, peritoneális viszonyai, vérellátása és nyirokelvezetése. Hólyag megnyitása peritoneum-mentes területen. 34. Ductus deferens, prostata, vesicula seminalis anatómiai viszonyai, vérellátása, nyirokelvezetése. A prostata sebészi megközelítésének lehetőségei. 35. Penis és az urethra masculina anatómiai viszonyai. Urethra endoszkópos vizsgálata. 36. A here, mellékhere és funiculus spermaticus anatómiai viszonyai, burkai, vérellátása és nyirokelvezetése. A baloldali herevéna-tágulatok anatómiai oka. 16

19 37. Uterus részei, felépítése és helyzete, vérellátása és nyirokelvezetése. 38. Uterus rögzítése, szalagjai, hashártya viszonyai. A vagina makroszkópiája. Douglas-punkció 39. Petefészek és tuba uterina, helyzete, hashártya viszonyai, vérellátása és nyirokelvezetése. 40. Női gát és a külső női nemi szervek felépítése. 41. Szív makroszkópiája, helyzete, vetülete, antero-posterior irányú röntgenképe. Hallgatózási pontok. Abszolút és relatív szívtompulat. 42. Szív falszerkezete, kötőszöveti váza és ingervezető rendszere. 43. Pitvarok és pitvar-kamrai szájadékok. Valvula bicuspidalis és tricuspidalis. Billentyűhibák. 44. Szívkamrák és az artériás szájadékok. Valvulae semilunares. 45. Szív saját vérellátása, (artériák és vénák), jobb és bal coronaria dominancia. A szív beidegzése. Szívinfarktus anatómiai alapjai. 46. Pericardium felépítése, áthajlásai. A szívtamponád anatómiai oka. Pericardiocentesis. 47. Aortaív topográfiája és ágai. Arteria subclavia és ágai. Aortographia. 48. Aorta descendens topográfiája és ágai. Aortographia. 49. Az arteria illiaca interna és ágrendszere. 50. A fej és a nyak gyűjtőerei. Vagina carotica és m. omohyoideus. 51. A fej és a nyak nyirokelvezetése. 52. A nagy nyirokértörzsek (truncusok). 53. Vena cava inferior ágrendszere (kivéve v. iliaca externa). 54. A melllüreg falának, zsigereinek és az emlőnek a nyirokelvezetése. 55. A hasüregi és medencei zsigerek nyirokelvezetése. 56. Mimikai izmok. Facialis-bénulás. 57. Rágóizmok. Trismus (szájzár). 58. M. sternocleidomastoideus. Os hyoideum, nyelvcsont feletti izmok. 59. Nyelvcsont alatti izmok, mély nyakizmok, nyaki fasciák. Coniotomia topográfiája. 60. Arteria carotis externa és ágai. Szövettan 1. Az immunrendszer specifikus és járulékos sejtjei. 2. Lymphocyta recirkuláció. 3. Thymus szöveti szerkezete. 4. Nyirokcsomó szöveti szerkezete. 5. Tonsillák és mucosalis nyirokszövet. 6. Lép keringése. 7. Lép szöveti szerkezete. 8. Fogak szöveti szerkezete, tej- és maradandó fogak, fogzás. 9. Fogfejlődés, fogcsíra. A fogváltás fogorvosi jelentősége. 10. Szájüreg: ajak, bucca, gingiva, szájpad, nyelv szöveti szerkezete. 11. A nyálmirigyek szöveti szerkezete. 12. Orrüreg, gége és trachea szöveti szerkezete. 13. A tüdő szöveti szerkezete. Respirációs distress szindróma (RDS) 14. Garat, nyelőcső szöveti szerkezete. 15. Gyomor szöveti szerkezete. Gyomorfekély kialakulásának szövettani alapja. 16. A vékonybél szöveti szerkezete és az emésztő traktus endokrin rendszere. 17. A duodenum szöveti szerkezete, a bél motilitása és beidegzése. 18. Vastagbél és rectum (pars intestinalis és pars analis) szöveti szerkezete. 19. A máj keringése, a májsinus májsejtekhez való viszonya. A máj stromája. 20. Májsejt és májlebenyke felépítése, intra- és extrahepatikus epeutak szöveti szerkezete. Májszegmentum. 21. Endokrin és exokrin pancreas szöveti szerkezete. 17

20 22. A vese szöveti szerkezete. (kivéve: vérkeringés és juxtaglomerularis apparatus). 23. A vese keringése és a juxtaglomeruláris apparatus. 24. A húgyutak szöveti szerkezete (calyx, vesemedence, ureter, húgyhólyag). 25. Penis szöveti szerkezete, erekció és idegi mechanizmusa. 26. Here szöveti szerkezete. 27. Mellékhere, ductus deferens, vesicula seminalis szöveti szerkezete. 28. Prostata szöveti szerkezete. A mucosus és submucosus mirigyek hyperplasiája. 29. Ovarium szöveti szerkezete, ovuláció. 30. Uterus szöveti szerkezete. Endometrium ciklikus változásai Tuba uterina, portio vaginalis uteri, hüvely, kis- és nagyajkak szöveti szerkezete. 32. Placenta és köldökzsinór szöveti szerkezete. Fejlődéstan 1. Az arc fejlődése. Fejlődési rendellenességek. 2. Kopoltyúbél felépítése. Kopoltyúívek származékai. 3. Külső, belső kopoltyútasakok fejlődése és származékai. Fejlődési rendellenességek. 4. Nyelv és a pajzsmirigy fejlődése, szájpad kialakulása. Fejlődési rendellenességek. 5. Légzőrendszer fejlődése. 6. A testüregek kialakulása és elkülönülése. 7. Előbél és származékai (nyelőcső, gyomor) és a bursa omentalis fejlődése. 8. Máj és pancreas fejlődése. A lép kialakulása. 9. Középbél, utóbél és származékaik fejlődése. A hashártya fejlődése (bursa omentalis kivételével). 10. Pro-, meso- és metanephros fejlődése és fejlődési rendellenességei. 11. Cloaca differenciálódása, rectum, húgyhólyag fejlődése és fejlődési rendellenességei. 12. A férfi genitális csatorna és járulékos mirigyeinek kialakulása. 13. A női genitális csatorna, a hüvely fejlődése és fejlődési rendellenességei. 14. A külső nemi szervek fejlődése, hermaphroditismus és formái. 15. Gonádok fejlődése, testis kialakulása és vándorlása, fejlődési rendellenességei. 16. Gonádok fejlődése, ovárium kialakulása, vándorlása. 17. A szívcső kialakulása és tagozódása. 18. Pitvarok elkülönülése és fejlődési anomáliái. 19. Kamrák elkülönülése és fejlődési anomáliái. 20. Bulbus és truncus arteriosus fejlődése, kopoltyúartériák és származékaik. Fejlődési anomáliák. 21. Sinus venosus és a primitív vénás rendszer kialakulása, a fő vénák fejlődése. 22. Magzati vérkeringés és perinatalis változásai. 18