KORÁNYI. A mellkassebészet évi eredményei Vadász Pál. A képalkotás szerepe a COPD kórisméjében Monostori Zsuzsanna.

Átírás

1 KORÁNYI B U L L E T I N szám A pulmonológiai hálózat évi statisztikai eredményei Strausz János, Csoma Zsuzsa, Kovács Gábor, Nyári László, Ostoros Gyula, Zsarnóczay István A mellkassebészet évi eredményei Vadász Pál A képalkotás szerepe a COPD kórisméjében Monostori Zsuzsanna A légzésfunkciós laboratórium rövid története, aktuális működése Csoma Zsuzsa Alvásdiagnosztika az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben Böszörményi Nagy György Noninvazív lélegeztetés Vizi Éva, Kormos Tamás OKTPI Intenzív Osztály Elek Jenô

2

3 Korányi Bulletin szám 1 Bevezetés A Korányi Bulletin évi elsô számában a hagyományoknak megfelelôen a pulmonológiai fekvô- és járóbeteg-forgalmi és epidemiológiai adatokat ismertetjük. A statisztikai adatok után pedig intézetünk COPD-vel kapcsolatos tevékenységét mutatjuk be. Magyarországon jelentôs változásoknak lehetünk tanúi. Kormányváltás, egészségpolitikai vezetô- és struktúraváltás, intézetvezetôk, kórházigazgatók pályáztatása (ez bizonyos helyeken az osztályvezetô fôorvosi állásokat is érintette), újjáalakuló, megváltozott szerkezetû szakmai kollégiumok, az ismét kötelezô kamarai tagság bevezetése stb. Az új Alkotmány is érinti az egészségügyet. Az Országgyûlés (végre) megszavazta a nemdohányzók védelmérôl szóló törvény szigorítását. Az új egészségügyi koncepciót a Semmelweis Terv tartalmazza, mely jelenleg vitairat. A Széll Kálmán Terv és a Széchenyi Terv is alapvetôen kihat az egészségügyre. Döntésre vár többek között a kórházak tulajdonviszonyainak és a gyógyszerkassza kereteinek kialakítása is. Nagyon fontos az orvosi életpályamodell kialakítása, a rezidensek itthon tartása és az egészségügyi dolgozók társadalmi és anyagi megbecsülésének elérése. Bizonyos területeken már a megszokott nôvérhiányon túl betöltetlen szakorvosi helyekkel, és így a minimumkövetelmények betarthatatlanságával kell szembenéznünk. A járóbeteg-hálózatunkban a bázisfinanszírozás megszûnése jelenti a legjelentôsebb változást. Modell kísérlet fejezôdik be, mely a kiesô finanszírozás pótlásának lehetôségeit vizsgálta. Lépések és eredmények születtek a nem együttmûködô tbc-s betegek személyes adatainak hatóságok közötti kiadhatóságáról, de nem sikerült elérni a kényszergyógykezelések bevezetését. Hatékony kemoterápiás készítmények központi finanszírozása a nem kissejtes tüdôrákos betegeink legmodernebb kezelését tette lehetôvé ben többek között két sikeres nemzetközi konferenciát tartottunk Magyarországon, melyek a hazai tüdôgyógyászat szakmai-tudományos tevékenységét ismételten bizonyították. A COPD több mint egy évtizede a nemzetközi és a hazai szakmai érdeklôdés középpontjába került. Történt ez többek között azért is, mert a kórkép epidemiológiai adatai ezt messzemenôen alátámasztják (a felnôtt lakosság 6 10%-a érintett), és elôrejelzések szerint egy évtizeden belül a mortalitási statisztikák dobogós he lyezettje lesz. Kihívást jelent az is, hogy számos új és hatékony gyógyszer bevezetése mellett (mely gyógyszerek többségét az asthma bronchialéban szenvedô betegeknél sikeresen alkalmazzuk) sem sikerült a légzésfunkció progresszív romlását megakadályozni. A COPD diagnosztikus és terápiás nemzetközi és nemzeti ajánlásai az egyes országok anyagi tehervállalását is figyelembe véve javasolják a különbözô súlyossági fokoknak megfelelô kezelési kombinációkat (GOLD, NICE, kanadai ajánlás stb.). Meg kell újítani a hazai COPD-ajánlást, de vártuk a GOLD aktuális kiadványát (2010-ben csak egy rövidített verzió került publikálásra), és a szakmai kollégium ideiglenes mûködése sem segítette az átdolgozás megvalósulását. Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet valamennyi munkatársa nevében ezúton is szeretném megköszönni a pulmonológiai hálózat dolgozóinak áldozatos munkáját, mely lehetôvé tette e rendszer mûködését, betegeink magas színvonalú ellátását és néhány, a szakmánk hagyományaitól idegen jelenségtôl eltekintve az összetartozás nagyszerû érzését. Strausz János

4 2 Korányi Bulletin szám A pulmonológiai hálózat évi statisztikai eredményei Strausz János, Csoma Zsuzsa, Kovács Gábor, Nyári László, Ostoros Gyula, Zsarnóczay István Tuberkulózis A tuberkulózis ellátását illetôen szervezési szempontból a 2010-es év legfontosabb eseménye a megújított tbc surveillance rendszer bevezetése volt. Korábban a tüdôgondozók hagyományosan jelentették a tbc epidemiológiai adatait adó morbiditási és mortalitási információkat az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet Módszertani Osztálya keretében mûködô Tbc Surveillance Központ (TSK) felé elôtt a tbc surveillance kizárólag a tüdôgondozók papíralapú, illetve elektronikus adathordozón, postai úton a TSKba juttatott idôszakos jelentésein alapult. A 98/1998. NM rendelet elrendelte ugyan azt, hogy a tüdôgyógyászati fekvôbetegosztályok a felfedezést követôen 48 órán belül, a területi munka mielôbbi megkezdése érdekében jelezzék a tüdôgondozók felé az újonnan diagnosztizált tbc-s beteget, erre az esetek jelentôs részében nem került sor. Sôt az is elôfordulhatott, hogy a gondozók zárójelentést sem kaptak a tbc-s beteg elbocsátását követôen. Így, ha a távozást követôen a beteg nem jelentkezett a területi gondozóban, elveszhetett a kezelés és a gondozás szempontjából, és a surveillance sem tudott róla. A tüdôgondozók maguk is több hónapos késésekkel jelentették az eseteket, sokszor éppen az információ hiánya, a bakteriológiai leletek késôi észlelése, illetve adminisztrációs okok miatt. Mindezek miatt a tbc surveillance rendszer csak az éves statisztika elkészítéséhez szolgáltathatott adatokat. A rendszer több hónapos tehetetlensége már veszélyeztette a statisztikai adatok megbízhatóságát. A megújított tbc surveillance rendszer Élve a korszerû informatikai hálózat adta lehetôségekkel, online adatszolgáltatáson alapuló, három lábon álló rendszert alakítottunk ki január 1-tôl a tüdôgondozók és a tüdôgyógyászati fekvôbetegosztályok, 2011 januárjától pedig ehhez csatlakozva a mikobakteriológiai laboratóriumok egyaránt szolgáltatnak adatokat a TSK felé. Ezek a jelentések egy adott betegre rendezve egymásra épülô interaktív elektronikus kórlapot képeznek, hozzáférést biztosítva a beteget ellátó szolgáltatók (tüdôgondozók és fekvôbetegosztályok) számára. Tekintettel arra, hogy a bejelentéstôl a kijelentésig 30 naponként kell újabb online követési lapokkal tájékoztatni a TSK-t, az adatszolgáltatás pontosabb adatokkal rendelkezhet a beteg aktuális állapotáról, mint korábban. A megújított rendszer egyik legfontosabb eleme az, hogy a tüdôgyógyászati fekvôbetegosztályoknak is jelenteniük kell az általuk észlelt betegeket, akiknek az elektronikus kórlapjához az irányítószám alapján a tüdôgondozó akkor is hozzáfér, tud róla, ha a beteg nem keresi fel, vagy az osztály nem küld zárójelentést. Természetesen az új surveillance, az elektronikus kórlap sem helyettesítheti a korrekt módon vezetett tüdôgondozói vagy osztályos dokumentációt. A jövôben semmilyen, az online történô bejelentésen és követésen túli adatszolgáltatás, nyomtatványok kitöltése a surveillance felé nem szükséges. 1. ábra. Az új tbc-s megbetegedések száma Magyarországon 2. ábra. A tbc-incidencia 30 éves trendje Esetszám Esetszám

5 Korányi Bulletin szám 3 1. táblázat. Tbc-incidencia és -prevalencia idôsora Magyarországon Év Incidencia Prevalencia Év Incidencia Prevalencia szám oo szám oo szám oo szám oo , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,5 Epidemiológiai adatok Új jelenség, amit évekkel ezelôtt már prognosztizálni lehetett, hogy a tbc-incidencia 1996 óta tartó egyenletes csökkenése országosan is megállt. Köszönhetôen elsôsorban a fôvárosban és az északkeleti megyékben észlelt nagyobb arányú emelkedésnek, az országos incidenciaérték is romlott (18,0/ ) (1. ábra, 1. táblázat). A 2. ábrán láthatjuk az elmúlt három évtized trendvonalát. A görbe emelkedése még a trendvonal alatt van, de sürgôs szervezési és fôképpen igazgatásrendészeti intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy ismét csökkenhessen az újonnan észlelt betegek száma. Az észlelt incidenciaemelkedés hátterében több ok húzódik. Az egyik ok a leszakadt, elszegényedett, egészségtelen életmódot folytató társadalmi réteg szélesedése. A tbc régen és ma is elsôsorban a rossz szociális körülmények között élô emberek körében terjed. A másik ok a rosszul kooperáló, betegségtudattal nem rendelkezô betegek eltûnése ben mintegy 150 ilyen fertôzô beteg volt ismeretlen tartózkodási hellyel az országban. A tüdôgyógyászati szakma évek óta szorgalmazta mindazokat az igazgatásrendészeti, jogszabály-alkotási intézkedéseket, a kényszerfelkutatás és a kényszergyógykezelés jogi intézményének a bevezetését, amelyek gátat szabhatnak annak, hogy ezek a betegek megfertôzhessék a környezetüket. Sajnálatos módon az elmúlt években a személyes szabadság joga magasabb rendû lehetett a társadalom fertôzô betegségtôl való védelménél.

6 4 Korányi Bulletin szám 2. táblázat. Tbc-incidencia (BNO A15-A19) Ebbôl Év Új betegek bakteriológiailag igazolt száma oo száma % oo , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,5 3. táblázat. Tbc-incidencia korcsoportok és nemek szerint Korcsoport Férfiak Nôk Együtt száma oo száma oo száma oo 0 14 éves 5 0,6 7 0,9 12 0, éves 23 7,2 15 4,9 38 6, éves 55 7,4 61 8, , éves , , , éves , , , éves , , , éves , , , éves , , ,9 80 és felett 47 43, , ,4 Összesen , , ,0 4. táblázat. Új tbc-s megbetegedések területi eloszlása Megye/régió Index szám oo oo szám % Budapest , ,1 154 Pest , ,1 87 Közép-Magyarország , ,6 130 Fejér 33 7, ,0 130 Komárom-Esztergom 17 5,4 26 8,3 153 Veszprém 30 8,2 25 6,9 83 Közép-Dunántúl 80 7,2 94 8,5 118 Gyôr-Moson-Sopron 33 7, ,2 136 Vas 35 13,3 24 9,1 69 Zala 39 13,3 22 7,5 56 Nyugat-Dunántúl ,7 91 9,1 85 Baranya 31 7,8 37 9,3 119 Somogy 33 10, ,9 118 Tolna 33 13, ,4 164 Dél-Dunántúl 97 10, ,4 134 Borsod-Abaúj-Zemplén , ,3 122 Heves 29 9, ,2 134 Nógrád 19 8,9 21 9,9 111 Észak-Magyarország , ,7 121 Hajdú-Bihar 90 16, ,9 181 Jász-Nagykun-Szolnok 63 15, ,9 89 Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,0 99 Észak-Alföld , ,8 123 Bács-Kiskun 47 8, ,7 145 Békés 29 7,6 25 6,5 86 Csongrád 29 6, ,8 245 Dél-Alföld 105 7, ,2 156 Összesen , , ábra. Tbc-incidencia Magyarországon Örvendetes, hogy 2011-ben az adatvédelmi jogszabály módosításával végre megteremtôdött a kényszerfelkutatás, vagyis a fertôzô tbc-s eltûntek országos körözése, de még mindig hiányzik a rendszerbôl a külföldön széleskörûen alkalmazott kényszergyógykezelés intézménye. Az emelkedô incidencia harmadik oka adminisztratív lehet, az a korábbi surveillance rendszer pontatlanságaiból is adódhat. Az online rendszer, a korábbi év végi késedelem miatti alulreprezentáció nélküli valamennyi esetet tartalmazza. Ugyanakkor komoly figyelmeztetés az, hogy 21-rôl 38-ra emelkedett a éves korcsoportban is a friss megbetegedések száma (3. táblázat).

7 Korányi Bulletin szám 5 5. táblázat. Bakteriológiailag és/vagy szövettanilag igazolt tbc-incidencia megyénként Megye/régió Férfiak Nôk Együtt Index 100 új betegbôl lakosból Budapest , ,0 16,4 Pest ,0 41 5,9 5,4 Közép-Magyarország ,4 53 8,9 11,9 Fejér ,7 51 5,4 5,1 Komárom-Esztergom ,7 54 3,5 4,4 Veszprém ,0 44 5,8 3,0 Közép-Dunántúl ,8 50 5,0 4,2 Gyôr-Moson-Sopron ,5 47 3,6 4,7 Vas ,7 54 6,1 4,9 Zala ,8 55 7,2 4,1 Nyugat-Dunántúl ,5 51 5,3 4,6 Baranya ,8 65 4,3 6,0 Somogy ,7 54 6,7 6,4 Tolna ,6 46 8,7 10,4 Dél-Dunántúl ,9 54 6,2 7,2 Borsod-Abaúj-Zemplén , ,6 20,9 Heves ,7 49 4,7 5,9 Nógrád ,9 52 5,2 5,2 Észak-Magyarország , ,8 14,4 Hajdú-Bihar ,6 41 9,2 12,3 Jász-Nagykun-Szolnok ,5 25 5,7 3,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,6 46 9,0 11,5 Észak-Alföld ,2 40 8,2 9,6 Bács-Kiskun ,4 44 3,5 5,6 Békés ,1 44 4,7 2,9 Csongrád ,6 68 4,0 11,3 Dél-Alföld ,4 54 4,0 6,6 Összesen ,7 51 7,6 9,1 4. ábra. Bakteriológiailag és/vagy szövettanilag igazolt tbc-incidencia aránya a teljes incidenciához viszonyítva 5. ábra. Bakteriológiailag és/vagy szövettanilag igazolt tbc-incidencia a la kos ság számhoz viszonyítva A 2. táblázat az incidencia mellett a bakteriológiailag igazolt esetek arányát mutatja. Magyar sajátosság a bakteriológiailag igazolt esetek alacsony rátája (51%). A WHO elvárása ezen a téren minimálisan 65% lenne. Ma már nem fogadhatjuk el azt az érvelést, hogy a szûréssel felfedezett aktívnak tartott, de minimális radiológiai elváltozások miatt ilyen alacsony ez az arány.

8 6 Korányi Bulletin szám 6. táblázat. Extrapulmonális tbc incidencia nemek, korcsoportok és lokalizáció szerint Összesen Ebbôl 2010-ben Kórformák Életkor szám oo szám oo Férfiak Csont-ízületi 3 0,06 0 0, Nyirokcsomó 3 0,06 5 0, Meningitis 0 0, , Húgy-ivarszervi 6 0,13 0 0, Pleuritis 29 0,61 4 0, Összesen 41 0, , Nôk Csont-ízületi 5 0,09 2 0, Nyirokcsomó 8 0, , Meningitis 3 0, , Húgy-ivarszervi 6 0,11 1 0, Pleuritis 10 0,19 6 0, Összesen 32 0, , Együtt Csont-ízületi 8 0, , Nyirokcsomó 11 0,11 6 0, Meningitis 3 0,03 1 0, Húgy-ivarszervi 12 0,12 5 0, Pleuritis 39 0, , Mindösszesen 73 0, , táblázat. Ismételten nyilvántartásba vett betegek Év Szám 100 új betegbôl Pulmonális Extrapulm. Együtt Pulmonális Extrapulm. Együtt ,1 10,9 11, ,8 12,2 14, ,6 13,1 14, ,5 10,1 12, ,6 7,6 11, ,5 5,1 13, ,5 5,8 14, ,1 8,1 15, ,2 11,4 17, ,5 9,6 16, ,6 13,1 18, ,6 8,6 17, ,5 17, ,1 16, ,8 9,4 18, ,2 11,3 17, ,6 12,4 19, ,8 9,2 18, ,8 8,2 15, ,2 2,7 8,9 Egyrészt évek alatt bôvültek és finomodtak a mikobakteriológiai technikák, másrészt a szûrési aktivitás alacsony volta miatt csökkent a szûréssel kiemelt tbc-s betegek aránya is (26,1%). Az 5. táblázatban megyei bontásban is látható mindez. Nehezen magyarázható a Szolnok megyei 25%-os, a Pest megyei és Hajdú- Bihar megyei 41%-os bakteriológiailag igazolt arány. Különösen, ha összevetjük a Baranya megyei 65%-os és Csongrád megyei 68%-os arányokkal. Jól demonstrálják mindezt a 4. és 5. ábrákon látható térképek is. Az új tbc-s betegek területi megoszlását mutatja a 3. ábra. Még markánsabban szakadt szét az ország alacsony (Dunántúl, Dél-Alföld), illetve magas incidenciájú megyékre (Budapest, Észak- 6. ábra. Extrapulmonális tbc lokalizáció szerint

9 Korányi Bulletin szám 7 8. táblázat. Korai (ál?) recidívák aránya Megye/régió Összesen II.a. gond.csop.-ból szám % Budapest ,9 Pest ,0 Közép-Magyarország ,5 Fejér ,0 Komárom-Esztergom ,3 Veszprém 0 0 * Közép-Dunántúl ,4 Gyôr-Moson-Sopron ,0 Vas 1 0 0,0 Zala 1 0 0,0 Nyugat-Dunántúl ,0 Baranya 4 0 0,0 Somogy 1 0 0,0 Tolna ,0 Dél-Dunántúl ,7 Borsod-Abaúj-Zemplén ,9 Heves 2 0 0,0 Nógrád ,0 Észak-Magyarország ,8 Hajdú-Bihar ,3 Jász-Nagykun-Szolnok 4 0 0,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,0 Észak-Alföld ,3 Bács-Kiskun ,0 Békés ,7 Csongrád ,7 Dél-Alföld ,8 Összesen ,0 7. ábra. Tbc-prevalencia területi eloszlása Baranya Bács-kiskun Békés Borsod-Abaúj-Z Csongrád Fejér Gyôr-M-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-N-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád pest Somogy Szabolcs-Szatmár-B Tolna Vas Veszprém Zala Budapest 9. táblázat. Tbc-s betegeinknél talált rizikótényezôk Rizikótényezô Betegek száma Betegek %-a Alkoholfüggô ,2 Hajléktalan ,0 Kontakt 61 3,4 Immigráns 22 1,2 Eü. dolgozó 26 1,4 Diabéteszes 73 4,0 Szociális otthon 46 2,5 Immunszuppresszió 87 4,8 Börtön 18 1,0 Drogfüggô 6 0,3 HIV-fertôzött 1 0,1 Rizikócsoportba tartozik összesen ,2 Nincs rizikó ,8 Incidencia táblázat. Felfedezés módja Felfedezés módja Eset % Lakossági szûrés ,1 Környezet (kontakt) szûrés 63 3,5 Munkaalkalmassági szûrés 36 2,0 Egyéb, kórházi észlelés ,3 Orvos küldte panasszal ,5 Önként jelentkezett, panasszal 148 8,2 Post mortem diagnózis 44 2,4 Összesen ,0 kelet-magyarország). Külön, megyénként mutatja az incidenciát a változással együtt a 4. táblázat. Kiemelendô Budapest ( ; 29,1/ ), Borsod- Aba új-zemplén ( ; 36,3/ ), Hajdú-Bihar (90 163; 29,9/ ) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ( ; 25,0/ ). Más megyékben is jelentkezik az incidencia emelkedése, de ott az alacsony esetszámok miatt kevéssé értékelhetôk ezek a változások. Mindenesetre néhány ilyen megyében is oda kell figyelni a változásra (Csongrád, Tolna, Komárom-Esztergom). Az extrapulmonális tbc vonatkozásában sok újdonság nem mondható. Összesen 75 esetet jelentettek, ez megegyezik az egy évvel ezelôttivel (73). Az esetek szervek szerinti megoszlását tekintve továbbra is a pleuritis tuberculosa vezet (48). Jelentôsen csökkent az ismételten bejelentett betegek, ezen belül is a két éven belül ismételten bejelentett (korai, vagy álrecidívák) száma (7. és 8. táblázat). A 9. táblázat részletezi a tbc-s betegeinknél észlelt rizikótényezôket. Bár szám szerint az alkoholfüggôség bír

10 8 Korányi Bulletin szám 11. táblázat. Kezdeti gyógyszer-rezisztencia. A évben bejelentett betegekbôl a kezelés megkezdése elôtt izolált M. tuberculosis törzsek gyógyszer-érzékenységi vizsgálatának eredménye Korábban nem kezelték Korábban kezelték Együtt szám % szám % szám % Tenyésztéssel pozitív tüdô-tbc incidencia Kezdeti rezisztenciavizsgálat történt , , ,1 Rezisztens valamelyik vizsgált szerrel szemben* 76 13,3 2 8, ,1 Rezisztens a következô szerrel szemben* INH 56 9,8 2 8,3 58 9,8 RMP 25 4,4 0 0,0 25 4,2 EMB 18 3,2 0 0,0 18 3,0 SM 41 7,2 0 0,0 41 6,9 MDR (rezisztens INH+RMP-re)* 20 3,5 0 0,0 20 3,4 *A százalékszámítás az elvégzett rezisztenciavizsgálatok számához viszonyítva 12/a táblázat. Kohorszelemzés 12 hónap. A január 1. és december 31. között nyilvántartásba vett betegek helyzete a kezelés megkezdésétôl számított 12 hónap elteltével Korábban nem kezelték Korábban kezelték Összesen szám % szám % szám % Nyilvántartásba vettek száma Gyógyult , , ,3 Kezelés befejezve , , ,8 Meghalt 126 9, , ,9 Eltûnt 103 7,7 14 6, ,6 A kezelést önkényesen félbeszakította 13 1,0 1 0,5 14 0,9 A kezelés mellékhatás miatt félbeszakadt 6 0,4 1 0,5 7 0,5 Folyamatos kezelés 12 hónapon túl , , ,0 Téves diagnózis 124 9,3 17 8, ,1 12/b táblázat. Kohorszelemzés 12 hónap. A január 1. és december 31. között ténylegesen tbc miatt nyilvántartásba vett betegek helyzete a kezelés megkezdésétôl számított 12 hónap elteltével Korábban nem kezelték Korábban kezelték Összesen szám % szám % szám % Nyilvántartásba vettek száma Klinikailag gyógyult , , ,7 Meghalt 126 9, , ,9 Eltûnt 103 7,7 14 6, ,3 A kezelést önkényesen félbeszakította 13 1,0 1 0,5 14 1,0 A kezelés mellékhatás miatt félbeszakadt 6 0,4 1 0,5 7 0,5 Folyamatos kezelés 12 hónapon túl , , ,6 Gyógyult = a gyógyulást legalább két negatív tenyésztés igazolta Kezelést befejezte = a gyógyulás fenti kritériuma hiányzik, de a kezelôorvos úgy ítélte meg, hogy a beteg gyógyult és ezért nem szorul további kezelésre Klinikailag gyógyult = a gyógyult és a kezelés befejezve sorok együttesen A kezelés folytatása 12 hónapon túl = a beteg utolsó bakteriológiai vizsgálati eredménye pozitív volt vagy ennek hiányában a kezelôorvos úgy ítélte meg, hogy a beteg még nem gyógyult meg, ezért további kezelése szükséges

11 Korányi Bulletin szám táblázat. Nyilvántartott tbc-s betegek december 31-én 14. táblázat. Tbc-mortalitás a gondozók adatai alapján Év Összesen oo Ebbôl bakt. igazolt szám oo Év Meghaltak száma tbc miatt nem tbc-ben együtt , , , , ,6 21, , ,2 20, , ,4 18, ,1 14, , ,9 12, , , , ,69 12, , , , ,7 8, , ,7 8, , ,7 7, , ,0 7, , ,2 6, , ,4 6,4 a legmagasabb esetszámmal, a legnagyobb epidemiológiai gondot a hajléktalan tbc-s betegek növekvô száma jelenti. Amíg 2009-ben 137 új hajléktalan tbc-s beteget jelentettek, 2010-ben ez 200-ra növekedett. Sajnálatos módon körükbôl kerülnek ki nagy számban az eltûnt, nem kezelt esetek is. A jelenség további szakmai és szervezési, rendészeti intézkedéseket kíván. A többi kockázati tényezô között továbbra is elenyészô a tudomásunkra jutott HIV-pozitív tbc-s betegek száma, és továbbra is alacsony a drogfüggôk aránya. Nem növekedett jelentôsen az immigráns tbc (11 22). Az egészségügyi dolgozók száma nem változott (29 26), s nem jelentôs a börtönökbôl jelentett esetszám sem (18). Növekedett ugyanakkor a diabéteszes (43 73) és az immunszupprimált betegek száma (87). Itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy korábban ebben a rovatban csak a szteroidkezelést jegyeztük, idén azonban már ide soroljuk a különbözô biológiai terápiában részesülô betegeket is. A felfedezés módját illetôen (10. táblázat) tovább nôtt azoknak a száma, akiket más szakorvos, illetve a háziorvos küldött el valamilyen panasszal a pulmonológushoz (36,7 39,5%). Csökkent a szûrést követôen kiemeltek aránya (27,1 26,1%). Emelkedett valamennyire a kontakt szûréssel, illetve munkaalkalmassági szûréssel felfedezett betegek száma. A jogszabályi intézkedések hatása, hogy egyre kevesebb az önként jelentkezettek aránya (13,1 8,2%) A 11. táblázaton látjuk a gyógyszer-rezisztencia viszonyainkat. Tovább nôtt a kezdeti rezisztenciavizsgálati arány (80,7 84,1%). Az új online laboratóriumi adatszolgáltatás alapján vélhetôen ez az arány 90% fölé emelkedik majd. 13,1%-ban észleltek rezisztenciát valamelyik szerrel szemben, ez megegyezik a korábbi adattal (2009: 13,6%). Az MDR esetszám: 20, ami 3,4%-nak felel meg ben ez az arány 3,9% volt. A kezelések kimenetére, a gyógyeredményekre a 12/a és 12/b táblázatok adatai világítanak rá. A 12/a táblázatban még benne vannak a téves diagnózissal kijelentett betegek is, a 12/b táblázat már e nélkül, tehát tisztán a tbc-s esetekre vonatkozó adatokat tükrözi. A január 1-tôl december 31-ig terjedô idôszakban nyilvántartott betegek 61,7%- át jelentették ki a tüdôgondozók egy éven belül gyógyultan, vagy megoldódott jelzéssel. Ez valamivel kevesebb, mint az azt megelôzô évben klinikailag gyógyultként kijelentett betegek száma (66,9), s mindenképpen kevesebb, mint a WHO-ajánlás (minimálisan 75%). Elgondolkoztató és elemzést igénylô kérdés, hogy miért történik 12 hónapon túl is kezelés 17,6%-ban. A rezisztencialeletek ismeretében ez a magas arány semmiképpen nem magyarázható. Az eltûnt esetek száma folyamatosan növekszik (2008:69; 2009:117 és a évi jelzések már 150 betegrôl tesznek említést). Várható, hogy a kényszerintézkedések nyomán csökkenni fog ezeknek a betegeknek a száma. Összesen 1256 beteget tartottak nyilván a gondozók december 31-én (13. táblázat), ami az incidencianövekedésnek megfelelôen magasabb az egy évvel korábbinál (2009. december 31-én: 1120). A tbc mortalitása is emelkedett csekély mértékben, ahogy ez a 14. táblázaton látható.

12 10 Korányi Bulletin szám Asthma bronchiale Az asztma epidemiológiai meghatározását terminológiai pontatlanságok, az asztma diagnózisának értelmezése körüli bizonytalanságok nehezítik. A legutóbbi, általánosan elfogadott asztmadefiníció (NIH/WHO, GINA) összetettsége révén alkalmatlan epidemiológiai felmérésekhez. Az USA-ban teljes populációra vonatkozóan, az asztma diagnózist orvosi vizsgálattal felállítva 7%-os asztmapontprevalenciát találtak ( A hazai asztmaepidemiológiai adatok valójában nyilvántartási adatok, a tüdôgondozói hálózatban asztma diagnózissal regisztrált felnôtt betegeket fedik. Ezekbôl az adatokból a valós epidemiológiai helyzetre csak következtetni lehet. Hiányoznak a nyilvántartásból a gyermekkori asztmások, azok a felnôttek, akiket kórházi szakambulanciák javaslatai alapján a háziorvosok gondoznak, mivel ezeknek az ambulanciáknak nincs jelentési kötelezettségük. 15. táblázat. Az asthma bronchiale morbiditási adatainak alakulása Év Nyilvántartásba vétel Nyilvántartott betegek Férfi Nô Együtt Férfi Nô Együtt táblázat. A regisztrált asztmások etiológiai és területi megoszlása Megye/régió Nyilvántartásba vétel Nyilvántartott állomány Allergiás Nem allergiás Allergiás Nem allergiás szám oo szám oo szám oo Szám oo Budapest , Pest , Közép-Magyarország , Fejér , Komárom-Esztergom , Veszprém , Közép-Dunántúl , Gyôr-Moson-Sopron , Vas , Zala , Nyugat-Dunántúl , Baranya , Somogy , Tolna , Dél-Dunántúl , Borsod-Abaúj-Zemplén , Heves , Nógrád , Észak-Magyarország , Hajdú-Bihar , , Jász-Nagykun-Szolnok , , Szabolcs-Szatmár-Bereg , Észak-Alföld , Bács-Kiskun , , Békés , , Csongrád , , Összesen ,

13 Korányi Bulletin szám ábra. Az asthma bronchiale morbiditása Az asztmás betegek legkisebb hányadát jelentô, ugyanakkor a társadalmi összköltségek vonatkozásában legjelentôsebb súlyos asztma elôfordulási gyakoriságát nemzetközi szinten 5 10%-ra becsülik. o Ezen túl hiányoznak a nyilvántartásból azok a döntôen rinitiszes betegek, akiknek az enyhe asztmáját nem ismerik fel. Az irodalom az allergiás rinitisz elôfordulási gyakoriságát 10% körül adja meg, a betegek kb. 1/3-ának asztmája is van ben a tüdôgondozókban regisztrált asztmások száma , ami 2,49%-os prevalenciának felel meg, és elmarad az európai átlagtól (5 7%) (15. táblázat, 8. ábra). Ha a regisztrált betegek száma mellett figyelembe vesszük azokat a csoportokat, amelyek a fentiek értelmében nem kerültek rögzítésre, az európaihoz hasonló adatokat kapunk. Az asztma incidenciájában 1999 után érdemi növekedés nem volt, az évi új betegek száma között mozgott, ban , 2009-ben , míg 2010-ben a korábbiaknál valamivel alacsonyabb, volt (15. táblázat, 8. ábra). Mindebbôl egyelôre korai lenne általános következtetéseket levonni. A legfôbb feladat továbbra is azoknak a kockázati tényezôknek a feltárása, amelyek a múlt század utolsó negyedében az asztma epidémiát okozták. A hazai nyilvántartási adatok szerint az allergiás és nem allergiás asztma aránya kb. 2/3-1/3, ami megfelel az irodalomban közölt eloszlásnak (16. táblázat). 9. ábra. A rhinitis allergica morbiditási adatainak alakulása Betegszám Rhinitis allergica A tüdôgondozókban az asztma mellett a legnagyobb nyilvántartott betegcsoportot az allergiás rinitiszes betegek adják, 2010-ben a nyilvántartott betegszám A rinitisz valós hazai morbiditására ebbôl az adatból nem következtethetünk, tekintve, hogy a betegség diagnosztizálásában és ellátásában több szakterület (fül-orr-gégészet, allergológia) is érintett, továbbá ismert, hogy a rinitiszes betegek egy része nem fordul orvoshoz. Az allergiás rinitisz valódi hazai prevalenciája átlagosan 10% körüli. A tüdôgondozókban regisztrált betegcsoport évente átlagosan beteggel gyarapodott, amit számottevôen befolyásolt a rinitisz elleni gyógyszerek felírhatóságának többszöri változása januárjától az antihisztaminok és nazális szteroidok szakorvosi kompetenciához kötött kiemelt támogatása megszûnt, így a korábban szakorvosok által gondozott betegek egy része a családorvosi hálózat ellátásába került. Valószínûleg elsôsorban ennek köszönhetô, hogy a 2009-ben a tüdôgondozói hálózatban regisztrált új esetek száma a korábbiaknál lényegesen alacsonyabb, volt, ami 2010-ben re csökkent (17. táblázat, 9. ábra). 17. táblázat. A rhinitis allergica morbiditási adatainak alakulása Év Nyilvántartásba vétel Nyilvántartott betegek Férfi Nô Együtt Férfi Nô Együtt

14 12 Korányi Bulletin szám COPD A COPD eredeti definíciója szerint sem egységes kórkép (krónikus bronchitis, emfizéma). Az összetevôk patomorfológiailag és funkcionálisan is eltérô betegségek, melyek az esetek többségében keverednek egymással. A kórkép nem korlátozódik csak a légzôszervekre, hanem számos szervet-szervrendszert érinthet. Kutatások tárgyát képezi, hogy az asthma bronchialétól eltérô gyulladásos folyamatok közvetlenül károsítják-e a szervezet extrapulmonális területeit is, vagy azok másodlagos folyamatok eredményei. A COPD-s betegek vezetô tünetei különbözô fenotípusok (gyakran exacerbálódó, asztmaszerû megjelenési formák, fokozott légúti váladékképzôdéssel járó esetek stb.) elkülönítésére adnak lehetôséget, melyeknek terápiás következményei is lehetnek. A Tüdôgyógyászati Szakmai Kollégium 2008-ban jelentette meg a COPD diagnosztikája és kezelése címû szakmai ajánlását, mely ez évben megújításra vár. Ez a megújult szakmai kollégium feladata. A nemzetközi ajánlások közül a GOLD-nak tavaly csak egy rövidített változatát közölték. Az egyes országok egészségpolitikai stratégiája és gazdasági helyzete együttesen befolyásolja a rendelkezésre álló terápiás lehetôségeket és azok alkalmazásának feltételeit. Korábban közölt epidemiológiai adatokkal (a felnôtt lakosság 6%-a) szemben az újabb felmérések (PLATINO, BOLD) a megbetegedés gyakoriságát a 40 évnél idôsebb lakosság körében 10%-ra becsülik. A halálozási statisztikákban a COPD 1990-ben a 6. helyet, 2020-ban pedig várhatóan a 3. helyet foglalja el akkor, amikor más, gyakori krónikus kórképek (kardiovaszkuláris, daganatos, degeneratív stb.) elôfordulása stagnál, vagy csökken. A COPD-t kiváltó tényezôk közül az elsô helyen a dohányzás szerepel. A bevezetôben is említett, a közelmúltban elfogadott dohányzást korlátozó jogszabály-módosítás lényeges elôrelépést jelent, az elmúlt évtizedek egyik legjelentôsebb egészségpolitikai 18. táblázat. A COPD morbiditási adatainak alakulása Év Nyilvántartásba vétel Nyilvántartott betegek Férfi Nô Együtt Férfi Nô Együtt döntése, mely nemcsak a leggyakoribb tüdôbetegségek (COPD, tüdôrák), hanem más szervek/szervrendszerek kórképeinek epidemiológiai adatait is kedvezôen befolyásolhatja. A pulmonológia nem kis szerepet vállalt a dohányzás elleni küzdelemben és élen járt (és jár) a leszokási programok elterjesztésében. A munkahelyi expozíció, vagy az ipari katasztrófák szerepe sem elhanyagolható. Hazánkban a vörös iszap légutakat károsító szerepe vizsgálatok/ kutatások tárgyát képezi. A tüdôgyógyász-hálózatban 2010-ben felfedezett új betegek száma csökkent, a nyilvántartott betegek száma emelkedett (18. táblázat, 10. ábra). A nemzetközi statisztikai adatok szerint hazánkban az elvárható becsült betegszám Az új esetek számának csökkenése nehezen magyarázható, hiszen a dohányzási szokások (még) nemigen változtak és a hatékony gyógyszerek felírása is szakorvosi javaslathoz kötött. A COPD diagnózisának megerôsítése tüdôgyógyászati tevékenységhez kötött. 19. táblázat. A COPD morbiditása megyei bontásban Megye/ Nyilvántartásba Nyilvántartott régió vétel állomány szám oo szám oo Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Gyôr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

15 Korányi Bulletin szám ábra. COPD morbiditási idôsora 20. táblázat. A COPD mortalitása (KSH) Összes krónikus obstruktív tüdôbetegség (J41, J42, J43, J44, J45, J46) a lakosra Összes halálozás Év száma jutó aránya százaléka ,1 2,75% ,0 2,39% ,8 2,43% ,8 2,89% ,9 2,74% ,8 3,47% ,9 3,51% a A BNO 10. revízió szerint 11. ábra. COPD miatt regisztráltak 12. ábra. COPD miatt nyilvántartásba vett új betegek besorolásuknak megfelelô korszerû hörgtágító kezeléshez. Ôk nem szerepelnek a nyilvántartásunkban. A pulmonológiai hálózatban regisztrált betegek jelentôs része súlyos, gyakran exacerbálódó, gyakran kórházi kezelésre szoruló esetek. Nehezen értelmezhetô a COPD-s betegek területi megoszlásának egyenetlensége. Természetesen lehetnek helyi expozíciós tényezôk, eltérô dohányzási, életviteli szokások, de valószínûbb magyarázat az orvosok eltérô szakmai, érdeklôdési és motivációs tényezôi. A 2010-ben publikált rövidített GOLD változatban két új gyógyszer: egy elhúzódó (24 órán át ható) béta-2-izgató, és egy foszfodiészteráz-4-gátló, elsôsorban gyulladásgátló készítmény indikációs területeit jelölték ki. Hazánkban a jelenleg érvényben levô (és megújításra váró) szakmai ajánlásban valamennyi korszerû készítmény (a fentieket kivéve) szerepel, és ezekhez a betegek hozzá is jutnak. Napjainkban a szakmai és a finanszírozási protokoll közötti harmonizálás a gyógyszeripari cégek és az OEP között zajlik. A COPD komplex kezelésének eredményességét befolyásolja a dohányzás elhagyása, a súlyossági fokozatnak megfelelô terápia egyénre szabott meghatározása, annak betanítása és a betegek kezeléshez való adherenciája. A gyógyszertámogatások eldöntésénél a fenti szempontok figyelembevétele a költséghatékonysági mutatókat is kedvezôen befolyásolná. Tüdôrák A COPD-esetek többsége a kevésbé súlyos fokozatokba sorolható, ahol a betegek tüneteikkel, panaszaikkal (köhögés, fokozott légúti váladékképzôdés, nehézlégzés) együtt élnek, azokat megszokják, természetesnek veszik, ezekkel orvoshoz nem fordulnak. A háziorvoshoz forduló betegek, akiknek az aktuális pulmonológiai állapotuk még nem tisztázott, és ezért nem is juthatnak a súlyossági A kissejtes tüdôrák tekintetében semmi újdonság nem tapasztalható az elmúlt két évtizedben. Hiába a számtalan klinikai vizsgálat, sem a diagnosztikában, sem a terápia tekintetében nincs jelentôsebb fejlôdés. Biztos, hogy a kissejtes tüdôrák is heterogén betegség, de ezt a heterogenitást detektálni kevéssé tudjuk, a célzott kezelésekkel kapcsolatos vizsgálatok is sorra csôdöt mondanak. Ugyanakkor a nem kissejtes tüdôrák esetében a helyzet szinte hónapról hónapra változik. Paradigmaváltás korát éljük mind a diagnosztika, mind pedig a terápia tekintetében. Ennek egyik

16 14 Korányi Bulletin szám 21. táblázat. Hörgôrákos megbetegedések morbiditási és mortalitási adatai 13. ábra. Hörgôrákos megbetegedések morbiditási és mortalitási adatai Nemzeti Összes rákregiszter Halálozás Új betegek regisztrált incidencia (KSH) Év szám oo szám oo szám , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , alapvetô jele, hogy a nem kissejtes tüdôrák mint önálló entitás megszûnt létezni. A patológiai altípusok, illetôleg a molekuláris biomarkerek egyre nagyobb teret nyernek mind a betegség prognózisa, mind pedig a predikciója vonatkozásában. Az incidencia tekintetében a tavalyi adatokhoz képest lényegi változás nem észlelhetô. A tüdôrák-mortalitás, a pulmonológiai intézetek incidenciaadatai és a Nemzeti Rákregiszter tüdôrákra vonatkozó incidenciaadatai közötti különbség továbbra is megfigyelhetô. Ennek megfelelôen a késôbbiekben tárgyalásra kerülô számsorok arányaikban értelmezhetôk. 22. táblázat. Hörgôrákos megbetegedések alakulása nemek szerint Év Szám szerint 100 esetbôl 100 ezer lakosból Férfi Nô Együtt Férfi Nô Férfi Nô Együtt ,1% 17,9% 41,5 8,5 24, ,2% 15,8% 64,2 11,4 37, ,7% 17,3% 73,2 14,3 42, ,3% 18,7% 83,9 17,9 49, ,1% 20,9% 93,0 22,6 56, ,9% 23,1% 91,1 25,1 56, ,0% 24,0% 95,4 27,6 60, ,5% 24,5% 99,3 29,5 62, ,3% 24,7% 98,9 29,6 62, ,4% 26,6% 95,1 31,5 61, ,8% 27,2% 95,0 32,4 62, ,3% 27,7% 94,3 33,0 62, ,7% 28,3% 94,0 33,7 62, ,7% 29,2% 96,6 36,1 64, ,9% 30,1% 94,8 37,0 64, ,2% 30,8% 94,6 38,1 64, ,4% 31,6% 93,0 38,9 64, ,1% 32,9% 85,1 41,7 60, ,5% 33,5% 80,9 40,7 57, ,5% 34,5% 85,3 45,0 61, ,4% 34,6% 78,0 41,2 56,6

17 Korányi Bulletin szám táblázat. Hörgôrákos betegek korcsoportos megoszlása nemenként Nyilvántartásba vétel Nyilvántartott állomány Korcsoport Férfi Nô Együtt Férfi Nô Együtt szám oo szám oo szám oo szám oo szám oo szám oo 0 14 éves 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0, éves 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0, éves 3 0,4 3 0,4 6 0,4 14 1,9 10 1,4 24 1, éves 15 1,9 13 1,7 28 1,8 61 7,8 45 5, , éves , , , , , , éves éves éves fölött Összesen , , , ábra. A hörgôrák morbiditási adatai 24. táblázat. Hörgôrák-incidencia megyénként 15. ábra. Hörgôrákos betegek korcsoportos megoszlása A prevalencia emelkedése adataink szerint 2008-ban megállt, 2009-ben és 2010-ben stagnál. Ez arra is utalhat, hogy a kezelési lehetôségeinkben elért eredmények nem a hosszú távú túlélést, hanem fôként a rövidebb távú túlélési mutatókat javítják, melyek hatása a prevalenciaadatokra kevéssé mutatkozik meg. Szûréssel Megye/ Összesen kiemelt régió szám oo szám % Budapest , Pest , Közép-Magyarország , Fejér , Komárom-Esztergom , Veszprém , Közép-Dunántúl , Gyôr-Moson-Sopron , Vas , Zala , Nyugat-Dunántúl , Baranya , Somogy , Tolna , Dél-Dunántúl , Borsod-Abaúj-Zemplén , Heves , Nógrád , Észak-Magyarország , Hajdú-Bihar , Jász-Nagykun-Szolnok , Szabolcs-Szatmár-Bereg , Észak-Alföld , Bács-Kiskun , Békés , Csongrád , Dél-Alföld , Összesen ,

18 16 Korányi Bulletin szám 25. táblázat. Onkológiai stádiumok a felfedezés módja szerint Csoport I.A I.B II.A II. B III.A. III.B IV. Post mortem Együtt Panaszos szám % 5,1% 6,6% 3,3% 7,3% 11,7% 10,8% 51,3% 3,9% 100% Szûrés szám % 15,0% 15,0% 6,0% 10,9% 15,9% 8,6% 28,7% 100% Összesen szám % 7,6% 8,7% 3,9% 8,2% 12,7% 10,3% 45,7% 2,9% 100% Nemek szerinti bontásban a tüdôrák-incidencia arányában változás nincs a két nem között a tavalyi évhez képest. Az elmúlt évek tendenciája azonban továbbra is prognosztizálja a nôk incidenciájának emelkedését. A tüdôrák az idôsek megbetegedése. Negyvenéves életkor alatt alig fordul elô. Ötven év felett gyakori. A 70 év feletti tüdôrákos betegek relatíve nagy száma mind a diagnosztika, mind pedig a kezelés tekintetében újabb és újabb kihívást 26. táblázat. Primer hörgôrák incidencia megyénként a terápia szerint Terápia (esetszám) Reszekció Csak Neoadjuváns t. Reszekció Csak Kemoterápia Csak Megye/régió Összesen összesen reszekció + reszekció + adjuváns t. kemoterápia + sugárkezelés sugárkezelés Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Gyôr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

19 Korányi Bulletin szám 17 jelent. E tekintetben alapvetô, hogy nem a naptári, hanem a biológiai életkor számít. A tüdôrák miatt nyilvántartott nôk aránya a nyilvántartott férfiakhoz képest 60%. Ez alátámasztja azt a nemzetközi megfigyelést, miszerint a tüdôrákos nôk átlagos túlélése magasabb, mint a férfiaké. A régiók közötti incidenciakülönbség csaknem 25 százezrelék. A jelentôs különbségek továbbra is nehezen értelmezhetôk, különösen pedig az egy régión belüli több mint 50 százezrelékes különbség (Hajdú-Bihar megye 24,4 versus Jász-Nagykun-Szolnok megye 75,1 százezrelék). A szûréssel kiemelt tüdôrákos betegek aránya stagnál, 2010-ben 25% volt. A régiókra lebontott kiszûrtek arányának különbsége továbbra is jelentôs (Észak-Alföld 39%, Dél-Dunántúl 15%). A tüdôrák patológiai típusainak megoszlása alapvetô a terápiás döntéshozatal szempontjából. A nem kissejtes tüdôrák kategória mára már elavult. A kissejtes tüdôrák 14%-os elôfordulása megegyezik a fejlett országok adataival. Az adenokarcinóma térnyerése tovább folytatódik, eddig soha nem tapasztalt magas aránnyal. A laphámsejtes karcinóma arányaiban fokozatosan esik vissza. A nincs eredmény, a klinikai gyanú patológiai szempontból nem értelmezhetô. A nem tipizált malignus daganat a terápiás stratégia felállítása szempontjából az esetek többségében nem elég. A nem tipizált, nem kissejtes karcinóma (non otherwise specified NOS) nemzetközileg elfogadott kategória aránya elfogadható, azonban az esetek egy részében a terápiás döntéshozatalhoz kevés, rebiopszia szükséges. A szûréssel kiemelt betegek aránya jelentôsen magasabb a korai stádiumokban a panaszosokéhoz viszonyítva, egészen a III/A stádiumig. A III/B stádiumban fordul meg az arány, IV-es stádiumban már döntôen panasszal fedezik fel a betegséget. Ezek az adatok a tavalyihoz képest nem változtak. Terápia (%) Csak Reszekció + sugár Reszekció Csak Neoadjuváns t. Reszekció + Csak Kemoterápia + Csak Csak Reszekció + sugár tüneti + kemoterápia összesen reszekció + reszekció adjuváns t. kemoterápia sugárkezelés sugárkezelés tüneti + kemoterápia ,7 17,3 0,5 6,2 29,9 15,0 5,7 22,7 2, ,3 13,3 1,4 7,2 29,6 8,6 3,0 35,4 1, ,5 15,8 0,8 6,5 29,8 12,7 4,7 27,4 2, ,5 7,2 0,4 5,9 36,9 13,6 0,8 32,2 3, ,3 12,7 0,0 9,0 37,3 7,2 1,8 31,3 0, ,3 11,9 0,4 5,1 44,7 8,5 3,4 25,1 0, ,7 10,4 0,3 6,4 39,9 10,0 2,0 29,4 1, ,9 13,6 0,7 11,2 33,0 7,1 4,8 28,2 1, ,1 13,8 3,1 6,2 16,9 1,5 13,8 44,6 0, ,2 10,2 1,5 8,0 34,3 3,6 8,8 32,1 1, ,8 12,7 1,2 9,7 31,3 5,4 7,1 31,5 1, ,2 6,9 0,0 8,2 46,4 9,4 3,4 23,6 2, ,1 7,2 0,6 2,8 30,0 18,3 11,1 29,4 0, ,5 10,8 0,0 1,7 29,2 10,8 4,2 43,3 0, ,1 7,9 0,2 4,9 37,0 12,8 6,2 30,0 1, ,4 5,5 1,7 10,8 31,0 9,4 5,8 31,5 4, ,1 13,4 2,2 5,6 32,8 5,2 5,6 35,3 0, ,0 17,0 1,0 13,0 30,0 14,0 2,0 23,0 0, ,1 9,5 1,7 9,5 31,4 8,7 5,2 31,6 2, ,5 5,5 0,9 2,3 16,5 17,0 11,0 45,4 1, ,1 8,0 1,2 12,8 26,1 4,7 3,3 42,7 1, ,9 4,3 0,0 6,2 43,8 7,6 3,8 32,9 1, ,3 6,3 0,8 8,0 28,2 9,0 5,6 40,8 1, ,8 14,0 3,1 3,1 26,6 8,3 2,6 40,6 1, ,4 5,6 1,9 8,2 31,3 11,6 5,6 35,1 0, ,0 10,5 0,0 10,2 37,3 5,1 8,8 26,8 1, ,1 9,8 1,5 7,4 32,2 8,2 5,9 33,6 1, ,2 11,1 1,0 7,4 32,1 10,1 5,1 31,5 1,7

20 18 Korányi Bulletin szám 16. ábra. A hörgôrák-incidencia területi eloszlása 17. ábra. Az új megbetegedések sejttípus szerinti megoszlása Adeno 38% Laphám 24% Kissejtes 24% Makro 2% Nem tipizált, Nincs Csak klinikai nem kissejtes eredmény gyanú 7% Karcinoid 6% 2% 2% Nem tipizált malignus daganat 6% 27. táblázat. Igazolt primer hörgôrák miatt nyilvántartottak 18. ábra. Szûréssel kiemeltek aránya stádiumonként Év Reszekált Nem reszekált Együtt szám oo szám oo szám oo , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ábra. Az új esetek megoszlása terápia szerint Citosztatikus kezelés összesen: 52% Csak citosztatikus 32% Reszekció összesen: 21% Citosztatikus + sugár 10% Csak sugár 5% Neoadjuváns + reszekció 1% Csak reszekció 11% Sugárkezelés összesen: 17% Csak tüneti 32% Reszekció + sugár + citosztatikus 2% Az összes beteg 52%-a részesül kemoterápiában, ez az adat elfogadható. A sugárkezelésben részesülôk 17%-os aránya kevés, valószínûleg több betegnek kellene sugárkezelésben részesülnie a komplex daganatellátás keretein belül. A budapesti 23,5%-hoz képest van olyan régió, ahol a betegek csupán 13,6%-a részesül sugárkezelésben. Az adjuváns kemoterápiában részesülôk aránya sem változott az utóbbi évben, feltehetôleg többre lenne szükség (jelenlegi arány: 7,4%). Tekintve a lokálisan kiterjedt stádiumú nem kissejtes tüdôrákos betegek relatíve magas arányát, az országosan 10,1%-os radiokemoterápiás arány kevés. Továbbra is igen magas a szórás a csak tüneti terápiában részesülô betegek aránya tekintetében a régiók között (22% versus 40%).