ELÔSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ

Átírás

1 IMAHÉT AA Krisztus-hívõk vık egységéért egysøgøørt januær január a süketeket is hallóvá teszi, a némákat is beszélõvé. Mert ahol (Mk ketten 7.37) vagy hærman sszegyßlnek az Øn nevemben: ott vagyok k z tt k. (Mt 18,20)

2 TARTALOM 13 Elõszó a magyar kiadáshoz 15 Útmutató az Imahét szervezõi számára 17 Bevezetés az Imahét témájába 9 Az idei Imahét eredete 15 Bevezetés az istentisztelethez 16 Az istentisztelet ajánlott rendje 24 Bibliai idézetek, magyarázatok és imádságok a nyolc napra 37 A keresztény egységtörekvés Dél-Afrikában 43 A Krisztus-hivõk egységéért megtartott imahetek témái 45 Néhány jelentõs adat az imahetek történetébõl 47 Charta Oecumenica Ökumenikus Charta Irányelvek az európai egyházak bõvülõ együttmûködéséhez FELHÍVÁS Amint arról az egyházi médiában már olvashattunk és hallhattunk, a két nagy európai egyházi szervezet, a Püspöki Konferenciák Európai Tanácsa és az Európai Egyházak Konferenciája szeptemberében Nagyszebenben rendezi meg a 3. Európai Ökumenikus Nagygyûlést. E jelentôs európai egyházi eseményt számos rendezvény elôzte/elôzi meg, például Rómában, Wittenbergben. Egyházaink e folyamathoz csatlakozva Gyulán és Budapesten szerveznek ökumenikus programot januárjában és áprilisában. A 3. Európai Ökumenikus Nagygyûlés költségeihez a nemzetközi szervezôk az Ökumenikus Imahét istentiszteleteinek egy perselyadományával való hozzájárulást kérik és remélik. Bizalommal kérjük tehát az Imahét istentiszteleteit szervezô gyülekezeteket és egyházközségeket, hogy e megkeresést jó szívvel fogadva egy istentiszteleti perselyadományt a fenti célra felajánlani, a következô bankszámlára átutalni szíveskedjenek: Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa: OTP

3 ELÔSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ KEDVES TESTVÉREK! A hívô ember bizonyságot kíván tenni a hitérôl, s ez a hívek közösségének, az Egyháznak a küldetése is. Hallatni kell a hit szavát, amelyben hitünk szerint a Szentlélek jelenlétében megszólal az Isten igéje: az Isten szava, az Isten léte és az Isten tette. Hirdetjük az igét alkalmas és alkalmatlan körülmények között követve az apostoli tanítást. S tesszük ezt azzal a bátor hittel is, hogy egyszer azok is meghallják az igét, akik eddig nem hallották, vagy nem vették a szívükre. Nem a mi dolgunk megítélni, hogy a Jézus Krisztusban megjelent isteni kegyelemrôl szóló üzenet mikor jut célba. Olykor a halálos csend teszi érzéketlenné a füleket és szíveket az élet reményteljes üzenetének befogadására, olykor pedig a világ hívságos hangzavara nyeli el a krisztusi bizonyságtételt. De hisszük, hogy van olyan magvetés, amely jó földbe talál. Sôt azt is hisszük, hogy minden magvetésnek vannak olyan magvai, amelyek gyökeret vernek, fává nônek és éltetô termést hoznak. Hisszük ezt akkor is, ha tapasztalataink másról gyôznek meg bennünket. Hisszük ezt olyan körülmények között is, amelyben a hazug szavak versenyében aligha várhat figyelmet bármilyen igaz szó. És az is hisszük, hogy az emberi szó elértéktelenedésének korában még inkább szükségünk van az isteni szóra, az igehirdetésre. Hisszük továbbá, hogy a hazugságok által létrejött általános bizalmatlanság közepette szükség van Krisztus népének bizalomteljes, imádságos közösségére. Az Egyetemes Imahét rendelt alkalma az igehirdetésnek, igehallásnak és a közösség gyakorlásának.. A bizonyos szempontból különbözôek lényegi összetartozásnak szép példáját adjuk, amikor az imahét istentiszteletein együtt hirdetjük és hallgatjuk Isten szavát és hozzá imádságos bizalommal szólunk. Ezekben a napokban Krisztus népe világszerte ugyanannak az igei vezérfonalnak 3

4 a vezetése mellett teszi meg a maga egyszerû lépéseit az egység útján. Ehhez csatlakozzunk mi is, hogy a megtépázott családok, barátságok, szétzilálódott munkahelyek és oldott kéveként széthulló nemzetünk gyógyulást nyerjen. A közéletet áthatja Európa egyesítésének folyamata. Miközben a gazdasági, jogi és politikai egyeztetések sok-sok kudarccal és kiábrándulással járnak, nem mondhatunk le arról, hogy Európa egyesítô lelkének megelevenedéséért imádkozzunk és fáradozzunk. Ehhez kínál vezérfonalat az Ökumenikus Charta, amelyet éppen öt esztendôvel ezelôtt írtak alá egyházaink európai képviselôi, s amelyhez az elsôk egyikeként csatlakoztak a Magyar Katolikus Egyház és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsában együttmûködô protestáns és ortodox egyházak. E vezérfonalnak öt év után is megszívlelendô gondolatai vannak a Krisztus családjába tartozó hívek és közösségek együttélésére, az elesettekkel való szolidaritásra, az európai népek megbékélésére, a világvallásokkal való párbeszédre nézve egyaránt. Ezért függelékként csatoljuk a Charta Oecumenica magyar szövegét, és szeretettel buzdítjuk lelkipásztorainkat és híveinket, hogy az Isten Igéjének és az embertárs szükségének hallhatóvá tételével együtt tanulmányozzák azt a vezérfonalat, amely a hiteles krisztusi bizonyságtétel hatékonyságát hivatott elômozdítani. Dr. Erdô Péter bíboros, prímás A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke D. Szebik Imre ny. püspök A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke 4

5 ÚTMUTATÓ AZ IMAHÉT SZERVEZÕI SZÁMÁRA Az egységre törekvés egész esztendõre szóló feladat Az Imahét hagyományos ideje a január e közötti napok. Ezt a dátumot még 1908-ban Paul Wattson javasolta. Ezek a napok fogják össze a Szent Péter és Szent Pál ünnepei közötti idõszakot. Ezért szimbolikus jelentõségû is ez az idõpont. Tudjuk azonban, hogy a déli féltekén, ahol január a vakáció megszokott ideje, hiszen akkor van a nyár, az egyházak alkalmasabbnak találták az Imahét megtartására a pünkösd közelében lévõ idõt. (A Hit és Egyházszervezet mozgalma már 1926-ban is ugyanezt javasolta.) Szép jelképe ez az idõszak is a keresztény egységért hangzó imádságnak. Ez a rugalmasság a dátummal kapcsolatban azt jelenti, hogy szeretnénk megértetni a közölt imaheti anyag felhasználásának lehetõségét. Tekintsék meghívásnak és egyben bátorításnak sorainkat, és keressenek megfelelõ alkalmakat a közös imádságra az egész esztendõ folyamán. Ezzel is kifejezésre juttathatjuk, hogy közösségünk egy bizonyos fokát máris elértük, de tovább imádkozhatunk Krisztus akarata szerinti teljes egységért. Az imahét anyagának felhasználása A felajánlott elõkészítõ anyagot a helyi igények és lehetõségek szerint kell alkalmazni. Ezért figyelembe kell venni a helyi liturgiai, istentiszteleti gyakorlatot, valamint a társadalmi és kulturális összefüggéseket. Fontosnak tartjuk ennek érdekében, hogy a helyi elõkészítés lehetõleg ökumenikus módon történjék. Néhány helyen már kialakultak az ökumenikus struktúrák, és ezek szerint használják fel a küldött anyagot. Reméljük, hogy füzetünk más helyen is ösztönzést jelenthet az ökumenikus rend kialakításához. 5

6 Az imahét elõkészítõ anyagának alkalmazása 1. Az egyházak és a Krisztus-hívõk közösségei, amelyek az Imahétnek ezt a formáját használják, akár egyetlen alkalomra is igénybe vehetik a javasolt ökumenikus istentiszteleti rendet. 2. Az egyházak és a Krisztus-hívõk közössége imaheti anyagunkból akár részleteket is beemelhetnek megszokott saját rendjükbe. Az ökumenikus istentiszteleti rend imádságai például használhatók saját rendjükben is, ha kiemelik az anyagot a nyolc nap rendjébõl. 3. Azok a közösségek, amelyek a napi imádságok rendjét használják, a nyolc napra kijelölt anyagból meríthetik istentiszteletük tartalmát. 4. Akik az Imahét során bibliatanulmányozást is akarnak folytatni, alapul vehetik azokat a bibliai textusokat és megfelelõ magyarázatokat, amelyek szerepelnek a nyolc nap rendjében. Minden nap beszélgetések is folytathatók, és ezeket közös közbenjáró imádsággal lehet befejezni. 5. Akik egyedül használják az Imahét anyagát, közösségbe kerülnek mindazokkal, akik szerte e világon ezen a héten Krisztus egyházának a jobb, látható egységéért imádkoznak. 6

7 BEVEZETÉS AZ IMAHÉT TÉMÁJÁBA...a süketeket is hallóvá teszi, a némákat is beszélõvé. (Mk 7.37) Az idei Imahét a Krisztus-hívôk Egységéért két témát állít egymás mellé, ez két meghívás mind az egyházaknak, mind az egyes embereknek: törekedjenek a keresztény egységre és imádkozzanak érte, valamint fogjanak össze az emberi szenvedésre adandó válaszokban. Ez a két terület szervesen összetartozik. Mindkettô Krisztus testének gyógyítására vonatkozik, ezért választottak egy gyógyítási történetet az idei imahétre. Márk 7,31-37 arról szól, hogy Jézus hogyan gyógyított meg egy embert, aki süket volt és nem tudott rendesen beszélni sem. Jézus kivezette a férfit a tömegbôl, hogy egyedül rá tudjon figyelni. Ujjait az ember fülébe tette, majd ujjára köpve megérintette a nyelvét, és így szólt: "Effata" azaz nyílj meg!- ez az az ige, amit gyakran kereszteléskor használtak. Az itt elhangzó evangélium az élet sokféle területére érvényes. Mint más evangéliumi tudósításokban, úgy ebben a gyógyítási történetben is Jézusnak a szenvedésre és a szükségre válaszoló, együttérzô szeretetérôl hallunk. Isten irgalmának jó bizonyítéka ez. Az ember hallásának és a beszédkészségének helyreállításával Jézus megmutatja Isten hatalmát és azt a vágyát, hogy az embert teljességre vezesse, betöltvén Ézsaiás jövendölését: "Akkor kinyílnak a vakok szemei, és megnyílnak a süketek fülei. Szökellni fog a sánta, mint a szarvas, és ujjong a néma nyelve" (Ézs 35,5-6). Hallásának helyreállítása képessé teszi az embert arra, hogy meghallja a jézusi evangéliumot. Beszédkészségének helyreállítása pedig lehetôvé teszi, hogy elmondja másoknak is mindazt, amit látott és hallott. Mindezek a szempontok megjelennek a szemtanúk reagálásában, akiket rendkívüli ámulatba ejtett, amit tapasztaltak: "még a süketeket is hallókká teszi, a némákat beszélôkké"(37) Mint ennek a Jézus által meggyógyított embernek, úgy minden Krisztus nevére megkereszteltnek megnyílhat a füle az evangélium hallására. János elsô levelében arról a közösségrôl 7

8 beszél, amely hallotta a jó hírt: "Ami kezdettôl fogva volt, amit hallottunk, amit láttunk szemünkkel, amit megfigyeltünk, amit kezünkkel megtapintottunk, azt hirdetjük az élet igéjérôl"(i.jn 1). Az Úr kívánsága volt (Jn 17), hogy tanítványai, akik hallották üzenetét, azok "egy legyenek", egy közösséggé váljanak, mint ahogy Jézus is egy az Atyával és a Szentlélekkel. Krisztus testeként az egyház is egységre hívatott. E közösség hallotta és látta Isten csodáit. Az a küldetése, hogy hirdesse azokat a föld végsô határáig. Krisztus egyházaként arra hívattunk, hogy teljesítsük a ránk bízott missziót, amelynek része a szenvedôkre és a szükségben lévôkre való odafigyelés. Amint Isten hallotta népének kiáltását, és ismerte szenvedésüket Egyiptomban (2 Móz/Kiv 3,7-9) és ahogy Jézus együttérzéssel válaszolt a Hozzá kiáltottaknak, úgy az egyháznak is meg kell hallania a szenvedôk hangját. Továbbá együttérzéssel kell rájuk tekinteni, és hangot kell adni a hangtalanoknak. Az egyház életének és missziójának két irányvonalát összekapcsolva az idei imahét hangsúlyozza, hogy lényeges kapcsolat van az egységért való imádkozás, az érte való cselekedet, és azon kezdeményezések között, amelyek az emberi szenvedés enyhítésére, a szükségek felszámolására törekednek. A Szentlélek, aki minket Krisztusban egymás testvéreivé tesz, arra is felhatalmaz, hogy minden szükséget szenvedôhöz odaforduljunk. Ugyanaz a Lélek, aki a keresztény egység láthatóvá tételén munkálkodik erôt is ad minden kezdeményezéshez, ami a föld megújítását szolgálja. Az emberi szenvedés enyhítésének minden egyes mozzanata egységünket teszi egyre láthatóbbá, az egység felé tett minden egyes lépés Krisztus testét erôsíti. 8

9 AZ IDEI IMAHÉT EREDETE Umlazi Az idei Imahét Krisztushívôk Egységéért témája a dél-afrikai Umlazi régióban élô keresztény közösségek tapasztalataiban gyökerezik. Az imahét témájának elôkészítése minden évben egy konkrét helyi közösségben történik, amelyet nemzetközi szinten elfogadnak, hogy aztán világszerte szétosszák, és újra eljusson helyi szintre. Az ez évi anyag olyan emberek gondjait és tapasztalatait öleli fel, akik különösen nagy szenvedéseken mentek keresztül. Umlazit az apartheid kormány ideje alatt hozták létre a többségében fekete népesség lakóhelyéül szolgáló gettóként. A rasszizmus, a munkanélküliség és a szegénység öröksége folyamatosan félelmetes kihívásokat támaszt a nép számára, akik még mindig iskolák, egészségügyi intézmények és megfelelô lakások hiányával küszködnek. A szegénység és munkanélküliség jó táptalaja a bûnözés növekedésének, és a családokon illetve a közösségeken belüli erôszaknak. De a jelenlegi legnagyobb kihívás, amivel az embereknek szembe kell nézniük ezeken a területeken, az a HIV/AIDS. Becslések szerint a lakosság 50 %-a fertôzött Umlaziban! Amikor a különbözô keresztény felekezetek vezetôi nemrégiben találkoztak annak megvitatására, hogy mivel tudnának közösen segíteni népüknek a rájuk nehezedô kihívásokban, akkor rájöttek, hogy az egyik tényezô, ami súlyosbítja a helyzetet, az a megbélyegzés. Ez tartja vissza a szenvedô embereket-akár fizikailag bántalmazott, akár megerôszakolt áldozatokról, akár HIV/AIDS fertôzöttekrôl van szó - attól, hogy problémájukról nyíltan beszéljenek. Van egy kulturális norma, miszerint a szexualitással kapcsolatos dolgokról nem illik beszélni. Zulu nyelven az"ubunqunu" kifejezés szó szerint meztelenséget jelent, s azt sugallja, hogy ezek a témák tabuk. Ennek eredményeként sokan tétováznak, hogy kérjenek-e segítséget. Pedig az sokféle for- 9

10 mában elérhetô lenne, akár tanácsadásra, lelki-gondozásra,akár otthoni ápolásra vagy egészségügyi szolgáltatásokra gondolunk. Ezeket a lehetôségeket sokszor a helyi egyházak teremtik meg ökumenikus szervezésben. Annak fényében, hogy az embereket Umlaziban - fôleg a fiatalokat - kimondva, vagy kimondatlanul némaságra ösztönzik problémáikat illetôen, a helyi egyházi vezetôk ökumenikus istentiszteletet terveztek meg, aminek a " csend megtörése" volt a központi témája. Az istentiszteletre meghívták Umlazi fiataljait, hogy bátorítsák ôket mindannak kimondásában, ami kimondhatatlan (ti. amirôl nem szabad beszélni), és kérjenek segítséget annak tudatában, hogy a némaságba burkolózás akár egyet jelenthet a halállal. A csend megtörésére való felhívás kiterjed a Dél-Afrikán kívüli egyházakra is, és sok más HIV/AIDS sújtotta területre. Nincs olyan háború a világtörténelem folyamán, amely több életet követelt volna, mint az AIDS. Bár sok szervezet és egyház keresi a megoldás lehetôségeit a HIV/AIDS járvány sújtotta területeken, az eredmény nem volt arányban a tapasztalható katasztrófával ban Desmond Tutu figyelmeztette a Hit és Egyházszervezet 5. Nagygyûlését, hogy az egyházi vezetôk az apartheid korszak alatt megtanulták:" az apartheid túlságosan erôs egy megosztott egyház számára". Manapság, amikor a HIV/AIDS járvánnyal és más elembertelenítô erôkkel kell szembenéznünk, el kell ismernünk- ezek is túl nagyok, erôsek egy megosztott egyház számára. Umlaziban egy bíróság van, egy kórház, egy postahivatal, egy klinika, egy bolthálózat-és egy temetô. Ugyanakkor egy mindent elsöprô kihívással kell a népnek szembenéznie. Ugyanebben a kerületben az emberek, akik szinte mindannyian keresztények, ragaszkodnak a Szentíráshoz, amely megvallja, hogy egy test van, egy Lélek, egy reménység, egy Úr, egy hit, egy keresztség, és egy Isten, aki mindnyájunknak Atyja (Ef 4:4-6). Mégis sok egyház van, amelyek nem tudnak egymással teljes közösségre lépni, és így továbbra is a megosztott kereszténység jelei maradnak. Umlaziban bizonyos fokú türelmetlenség és frusztráció tapasztalható az örökölt megosztottság- 10

11 gal kapcsolatban, amely más országokból gerjesztettek sok évszázaddal ezelôtt. (Lásd a dél-afrikai helyzet leírását, amit a helyi elôkészítô csoport tárt elénk.) Amikor a helyi elôkészítô csoport egy tagja találkozott az imahét anyagának elôkészítéséért felelôs nemzetközi bizottsággal, akkor megállapodtak abban, hogy Umlazi keresztények tapasztalatainak tükrében a keresztény egyházak teljes, látható egységének keresésére helyezik a hangsúlyt, és arra, hogy fel kell szólalni a szenvedôket elnémító és elszigetelô csend megtöréséért. Márk 7: t együtt választották ki az imahét központi témájául és elhatározták, hogy olyan teológiai/bibliai keretben szólnak a hallásról, a beszédrôl és a csendrôl, amelyen belül helye van mind az egységtörekvésre, mind pedig az emberi szenvedésre adott keresztény válasznak. Úgy döntöttek, hogy az istentiszteletnek és mind a nyolc nap meditációjának is legyen kettôs fókusza: az emberi szenvedés realitására, és a látható keresztény egységtörekvésre szándékosan utalnak minden egyes szövegben. A nyolc nap Mózes elsô könyve/teremtés könyve Isten teremtô szavával kezdôdik. Megtörve a csendet, a káoszból elôtör Isten szava. Ez cselekvô szó, amely elôidézi azt, amirôl beszél az életet. Isten szól és létrejön a teremtés. Isten szól és megformálódik az ember Isten képére és hasonlatosságára. Isten szól a történelemben és ezzel szövetségre hívja az embert. János evangéliuma is Isten idôben kimondott szavával kezdôdik. Az Új Testamentum szíve közepét jelenti ki, amikor azt mondja"az Ige testté lett és itt élt közöttünk( Jn 1:14). Jézus Krisztus, a megtestesült Ige Isten lényegét fejezi ki. Szolgálata során Jézus sokféleképp szól. Van úgy, hogy éppen a csenden keresztül. Például Poncius Pilátus elôtt. Jézus szava mindig a könyörület szava, olyan szó, mely hallgatóit teljesebb életre hívja. Istennel és a másik emberrel közös életre. Ezt a jó hírt kell szavakon és cselekedeteken keresztül közvetítenie mindazoknak, akik a Szentháromság Isten 11

12 nevében keresztelkedtek meg. Azonban egyedül a Szentlélek hatalmában van az, hogy a keresztények képesek-e meghallani Isten hívását és válaszolni arra. Az elsô három nap elénk tárja ezt a Szentháromság szerinti felosztást. Az elsô nap arra hív, hogy válaszoljunk Isten kezdetben és azóta is folyamatosan mondott teremtô szavára. Ez az az aktív és teremtô szó, amelyet az Isten képmására alkotott embernek visszhangoznia kell szavaiban és tetteiben a mai világ káosza közepette. A második nap meditációja azzal foglalkozik, hogy mit jelent Jézus Krisztus, a megtestesült Ige követôjének lenni, aki még a süketeket is hallókká teszi, a némákat is beszélôkké. A harmadik nap a Szentlélek munkáját mutatja meg a keresztények életében. A Lélek felhatalmaz minket egyrészt az evangélium hirdetésére, másrészt arra, hogy Jézus gyógyító jelenlétének eszközei legyünk, meghallgassuk és képviseljük azokat, akiket elhallgattattak, vagy nem tudják elbeszélni mindazt, amit átéltek. Világosan látszik a belsô kapcsolat az egység és a szenvedésre adott válasz között, amikor Pál apostol az egyházat Krisztus testének nevezi. "Hiszen egy Lélek által mi is mindnyájan egy testté kereszteltettünk meg" 1Kor 12, 13. Krisztus tett eggyé minket! Megosztottságunk pedig akadályozza és gyengíti ezt az egységet, de nem rombolja le. Mivel mindannyian Krisztushoz tartozunk, a test minden részének szüksége van a másik tagra, és tekintettel kell lennünk a másikra." Ha szenved az egyik tag, vele együtt szenved valamennyi " (26). A negyedik nap témája megkérdezi mit jelent Krisztusban egységes közösségnek lenni? Olyan közösségnek, amelyben a szenvedôkkel is teljes szolidaritást vállalunk. Az ötödik és hatodik nap még kifejezôbben bontja ki a témát, amelyet az Umlazi egyházak terjesztettek elô, vagyis az elnyomó csend megtörését. A szenvedôket gyakran hagyják csendben szenvedni, és ügyet sem vetnek az együttérzés és igazság iránti vágyukra. Vannak olyan idôk, amikor a keresztények és az egyházak csendben maradnak, pedig meg kellene szólalniuk. Olyan alkalmak, amikor nem bátorították szólásra a hangtalanokat. 12

13 Vannak olyan idôk, amikor az egyház megosztottsága akadályoz minket abban, hogy mások fájdalmát meghalljuk. Ugyancsak a megosztottság miatt a problémákra adott válaszunk rejtve marad, nem hatékony, nem tud vigasztalni (5.nap). Ez bûn, már csak azért is, mert az egyháznak van hangja, kapott üzenetet, amit közvetítenie kell. Van küldetése, amit véghez kell vinnie. Üzenete nem megosztó, nem konfliktust gerjesztô küldetés. A Szentlélek megelevenítô erejével ennek egyetlen összefüggô megnyilatkozásnak kell lennie. Ez az evangélium, ami Krisztus által és Ôbenne lett a mienk. Krisztuson keresztül nekünk megadatatott a kegyelem, hogy megtörjük a csendet. Krisztusban mi arra hívattunk, hogy a süketeknek és némáknak ezt mondjuk: " nyílj meg". A hûség és tisztesség azt kívánja, hogy a keresztények törekedjenek arra az egységre, és imádkozzanak azért az egységért, amiért Jézus imádkozott. Még a megosztottság közepette is próbáljunk közösen megszólalni, részvéttel, egy testként odafordulni a körülöttünk levôkhöz, hogy éljük a hirdetett evangéliumot (6. nap). Jézus Krisztus megváltó halála és feltámadása áll annak az üzenetnek a középpontjában, amellyel Isten az emberiséghez fordul. A hetedik nap Krisztus keresztjét tanulmányozza az Umlazi testvérek és más területeken élôk által megtapasztalt tengernyi szenvedés és halál közepette. A halál völgyében élve, ahol a szenvedés minden mértéket felülmúl, temetôk között, ahol a halottakat sokszor egymás tetejére temetik, Umlazi népe tudja és érti Krisztus keresztjének nyomorúságát. Hittel vallják azt is, hogy Krisztus nem távolodott el az emberi szenvedéstôl, és azt, hogy minél közelebb megyünk Jézus keresztjéhez, annál közelebb kerülünk egymáshoz is. Különösen megindító, amikor ugyanezekben a temetôkben Húsvét hajnalán hangzik a feltámadásról szóló örömhír. A keresztények gyertyákkal a kezükben összegyülekeznek szeretteik sírjai közt, és hirdetik, hogy Krisztus feltámadt a halálból, és Ôbenne a halál elvesztette hatalmát (8. nap). Szenvedés és halál közt, megosztottság és viszontagságok közt a húsvéti misztérium elülteti a reménység magvait arról, hogy biztosan eltûnik minden elnyomó némaság, hogy egy nap 13

14 minden nyelv együtt vallja majd, hogy Jézus Krisztus Úr, az Atya dicsôségére (Fil 2,11). Befejezés Az idei imahét központi bibliai témája, Mk 7,31-37 megjegyzi, hogy Jézus feltekintett az égre, és fohászkodott, mielôtt meggyógyította a süket férfit. Pál apostol Rómaiakhoz írt levelében azt írja, hogy a Szentlélek "esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal". Pál kifejezése arra a vágyódásra emlékeztet, amit a Lélek teremt szívünkben és gondolatainkban. Ez vágyakozás a keresztény egyházak közötti teljes egységre. Vágyakozás arra, hogy az emberi szenvedésnek vége legyen. Az istentiszteleten és a nyolc nap mindegyikén is fontosnak tartottuk, hogy világosan utaljunk az egységért való folyamatos munka és imádság szükségességére, valamint Umlazi népének és más népeknek hangjára, kiáltásaira, amelyek az égig érnek. Reméljük, hogy az idei Imahét a Krisztus-hívôk egységéért segít megtörni az elnyomó csendet, és felhívja a figyelmet arra a belsô kapcsolatra, ami a keresztény egységtörekvés, az érte való imádság és a keresztény népek és egyházak együttmunkálkodása között van. Közös elhívatásunk, hogy Isten irgalmának és igazságának eszközei legyünk a világban. 14

15 BEVEZETÉS AZ ISTENTISZTELETHEZ A javasolt istentiszteletet a helyi egyházak (Umlazi) állították össze a fiataloknak készült istentisztelet alapján. Csendre való hívogatással kezdôdik. Nem arra a csendre, amely elfojt valamit, hanem amely felszabadít arra, hogy meghalljuk Isten hangját, és meghalljuk a világ, és népeinek fájdalmát. Az igeliturgia felidézi a bevezetésben kifejtett alaptémákat, újra elôhozva Pál apostol meditációját Krisztus testérôl (1 Kor 12) és a Márk evangélista gyógyítási történetét (Mk 7,31-37). A Dél-afrikai istentiszteleti stílust tükrözve a tervezet lehetôséget ad a szimbolikus cselekedetekre, bizonyságtételekre, gyógyulásért való imádságokra is, amelyekre sor kerülhet az ünnepség folyamán. Így bevonhatjuk a jelenlévôk közül azokat is, akiknek nem hallható a szavuk, vagy szenvedésben élnek. A közbenjáró imádságok szentháromságos rendben folynak. Ezzel közelebb hozzák egymáshoz az egységért imádkozókat, és azokat akár helyi, akár nemzetközi szinten akik a legnagyobb nyomorúságban élôkért imádkoznak. 15

16 AZ ISTENTISZTELET AJÁNLOTT RENDJE...a süketeket is hallóvá teszi, a némákat is beszélõvé. (Mk 7.37) Vezetô: V Olvasó: O Gyülekezet: Gy A gyülekezet köszöntése V: Kedves barátaim a Jézus Krisztusban. Egy test tagjaiként gyûltünk össze, hogy meghallgassuk, mit akar nekünk Isten mondani nemcsak igéjén, hanem a csendben szenvedô testvéreinken keresztül is, akikre az ige figyelmünket irányítja. Ebben az évben, a Dél-Afrikában különösen nehéz helyzetben élô keresztények égetô szükségét érezték annak, hogy Krisztus nevében a csend megtörésére hívjanak bennünket. Vonatkozik ez minden olyan tétlen csendre is, amely emberek szenvedését elnézi. Vajon nem erôteljesebb és prófétaibb ez az üzenet, ha különbözô hitvallású, imádkozó és cselekvô keresztényektôl érkezik. Különbözô egyházak keresztényei, akik most összegyülekeztünk erre az istentiszteletre, halljuk meg az Úr hívását: - hogy tudatában legyünk bûnös hallgatásunknak, mikor a szenvedéssel szembesülünk, és közösen bûnbánatot tartsunk; - hogy Isten áldásáért könyörögjünk mindenki számára, különösen is azok számára, akik szenvednek és visszautasítják Krisztus hívását; - hogy együtt emeljük fel szavunkat azokért és azokkal, akiknek nincs hangjuk, hogy együtt tanúskodjunk Krisztusról, aki a süketeket hallókká, a némákat beszélôkké tette. Ének Az ének kezdetén-amit taize-i vagy ionai stílusban énekelnek- a megfelelô hangulat megteremtéséhez, a csend most következô pillanataihoz- javasoljuk, hogy négy fiatal egy nagyméretû keresztet hozzon be, és fektesse a padlóra, állják körül, és csendben imádkozzanak. Énekléssel vagy néhány ütemnyi zenével készíthetjük fel a gyülekezetet a csend pillanataira. 16

17 A csend pillanatainak bevezetése V: Csendesedjünk el Isten elôtt, és nyissuk meg szívünket szenvedésben élô testvéreink csendje elôtt. "Ha szenved az egyik tag, vele együtt szenved valamennyi" (1Kor 12,26). Ez a csend nyissa meg fülünket azok felé, akiknek nem halljuk a hangját, akár azért, mert csöndben vannak, akár azért, mert elnémították ôket. Halljuk meg Krisztus hangját, ne maradjunk süketek! Ô arra tanít, hogy hozzá hasonlóan ne zárkózzunk el mások szenvedése elôl, hanem bármely felekezetû keresztényként közös felelôsséget vállaljunk értük. Csöndesség. Ének A csend bevezetéséhez használt éneket újra elénekli egy szólista, egyre hangosabban énekelve. Aztán az egész gyülekezet csatlakozik. Imádság V: Istenünk, aki a mennyei dicsôségben uralkodsz, megtörted a csendet az Ige, Jézus Krisztus kinyilatkoztatásán keresztül, aki a Te isteni csöndedben rejtve volt a világ hatalmasságai elôl. Nyisd meg szemünket, hogy meglássuk Jézust, a csillagot, amelynek fénye szétoszlatja sötétségünket. Nyisd meg fülünket, hogy meghalljuk a néma milliók hangját, azokét, akiket ez a mulandó világ megpróbáltatásokkal és szenvedéssel némított el. Nyisd meg szívünket, hogy felismerjük, hogyan kell válaszolni azok fájdalmára, akik szenvednek közöttünk. Ahogy tette azt a betániai asszony, aki balzsamot öntött Jézus fejére. Vagy amint Cirénei Simon tette, aki zokszó nélkül vitte Fiad keresztjét, s akit némaságra kényszerítettek a katonák. Mi, akik most itt egybegyûltünk, megtörjük a csendet az imádság szavaival, amelyet Jézus tanított nekünk. Gy: Miatyánk... 17

18 Isten igéje 1 Sámuel 1,1-18 Anna, a megtört asszony (Négyen olvassák a szakaszt, egy narrátort, egy Elkana, a harmadik Anna, és a negyedik Él) Zsolt 28,1-2,6-9 Uram, kôsziklám, ne fordulj el tôlem némán (egy fiatal olvassa) 1 Korintus 12,12-29 Ha szenved az egyik tag, vele együtt szenved valamennyi. Alleluja ének Márk 7,31-37 Krisztus a süketeket hallókká, a némákat beszélôkké teszi (A jelenlévô gyerekek és fiatalok eljátszhatják pantomim formájában ezt a szakaszt. A gyógyítási történet tánccal is közvetíthetô.) Igehirdetés Hitvallás: Níceai vagy Apostoli Hitvallás Bûnvallás - feloldozás - béke jele V: Isten hajlandóbb megbocsátani bûneinket, mint mi megvallani azokat. Jöjjünk tehát Isten elé, hogy elismerjük bûneink súlyát. Vajon nem ígért-e Jézus megnyugvást azoknak, akik meg vannak terhelve? Hozzuk Elé szenvedésünket, amit egyházaink bûne miatt érzünk, mert még mindig túlságosan megosztottak vagyunk ahhoz, hogy a gyengék, a kicsinyek segítségére együttes erôvel siethessünk. Azokéra, akiknek hangját sem lehet hallani, de akik olyan értékesek Isten Fia számára. " mert éheztem és nem adtatok ennem, szomjaztam és nem adtatok innom, jövevény voltam, és nem fogadtatok be, mezítelen voltam és nem ruháztatok fel, beteg voltam, börtönben voltam és nem látogattatok meg"( Mt 25, 42-43) (Egyes csoportok egymás után hozhatnak elôre bizonyos tárgyakat, képeket, fotókat, vagy rajzokat, amelyek olyan helyzeteket idéznek fel, ahol a helyi keresztény egyházak 18

19 - némák maradtak; - közömbösek maradtak, vagy képtelenek arra, hogy egységesen szóljanak, és együtt cselekedjenek - pl. a bántalmazott nôk, a durva bánásmódban részesülô gyermekek, az AIDS árvák esetében, stb. Amint azt ez évi témát javasoló Dél-Afrikai ökumenikus csoport saját helyzetét bemutatva hangsúlyozza; - minden egyes csoport csöndben elôre jön, és a korábban odahelyezett kereszt elé teszi a tárgyakat, képeket, fotókat; - valaki a csoportból rádöbbent minket arra, hogy némák maradtunk akkor, amikor beszélnünk vagy cselekednünk kellett volna.) Azután ugyanannak a csoportnak egy másik tagja hangosan így szól: "Uram, nem láttunk meg Téged testvéreink szenvedésében" (rövid csönd a csoportok között) V: Irgalom Istene, Fiadban feltétel nélküli bocsánatot kínálsz azokra a bûnökre, amelyeket igazán megvallunk. Bocsásd meg azokat a bûnöket, amelyeket beismerünk és add, hogy beismerjük azokat is, amelyekkel nehéz szembenézni: - amikor tetteinkkel megakadályoztuk akaratod teljesülését; - amikor mások iránti közömbösségünkkel elvettük azok reménységét; - amikor törvényeiddel szembeni közömbösségünk és gyengeségünk miatt nem úgy reagáltunk, ahogy Te kívántad, akár egyénenként, akár mint közösség. Jöjj hozzánk irgalmaddal, javítsd meg széttöredezett életünket, hozd el mihamarabb az órát, amikor Jézus Krisztus nevében teljes közösségben élhetünk. Ámen. V: "Ha pedig vétkezik valaki, van pártfogónk az Atyánál: az igaz Jézus Krisztus" (1Jn 2,1) " megbocsátattak bûneitek az ô nevéért"(1jn 2,12). V: Megnyitottuk szívünket a bûnök bocsánatára, ezzel békét nyertünk, most tehát adjuk egymásnak is tovább Krisztus békéjét. Krisztus békessége legyen Veled. És Veled is. 19

20 (Az énekkar énekelhet, zene szólhat, amíg a gyülekezet tagjai egymáshoz fordulnak a béke jelével.) Közbenjáró imádságok V: Kegyelem Istene, Teremtônk, irgalom Istene, Megváltónk, irgalmas Isten, Segítônk, aki tudja, mire van szükségünk, mielôtt kérnénk, dicsérünk Téged a teremtésért, a megváltásért, és meg nem szûnô együttérzésedért. Gyógyíts meg minket. Gyógyítsd ki egyházainkat a süketségbôl, hogy együtt tisztábban hallhassuk hangodat a szegények és szenvedôk csendjében. Imádkozunk azért, hogy az egyház - megosztottsága ellenére is - terjedhessen az egész világon, és hirdethesse Krisztust, a népek Világosságát. Plántáld belénk azt a vágyat, hogy dolgozzunk a keresztény egységért, és add meg, hogy semmi ne gyôzhesse le az egység keresését, amiért Jézus is imádkozott. Ugyanúgy, ahogy Jézus megalázta önmagát mi se ragaszkodjunk ahhoz, ami akadályoz bennünket a teljes közösség felé vezetô úton. O1: Teremtô Isten, Te szeretetbôl teremtettél minket. Nyugtalan a mi szívünk, amíg meg nem nyugszik benned. Gy: Erôsíts meg abban, hogy semmi nem választhat el szeretetedtôl! O2: Istenünk, jó pásztorunk. Te a sötétségbôl hívtál meg bennünket csodálatos világosságodra. Add, hogy ragyogjunk, mint a világosság gyermekei! Gy: Ragyogj fel a mi életünkben is! O3: Atyánk, Te vég nélkül gondoskodsz mindannyiunkról, tégy minket figyelmessé mások szükségletei iránt! Gy: Jóságos szereteteddel taníts minket, hogy másokat magunkhoz ölelhessünk, ahogyan Te is magadhoz öleltél bennünket Jézus Krisztusban, és erôsítsd közös bizonyságtételünket az igalom és a megbocsátás javára. O4: Jézus, az Atya Szava, Te arra törekedtél, hogy minden fajta bûnös csendet megtörj. 20