Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Programja

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018"

Átírás

1 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programja június Felülvizsgálat

2 A PÉCS HEP ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDTEK: Pécs HEP koordinátorok: - Koska Éva irodavezető, Baranya Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház Nevelők Háza Egyesület) - Dr. Kovács Katalin csoportvezető, Pécs MJV Polgármesteri Hivatala, Természeti és Emberi Erőforrás Referatúra Mélyszegénységben élők és romák esélyegyenlősége munkacsoport-vezetők: - Csovcsics Erika főigazgató, Budai- Városkapu Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény - Dr. Füzér Katalin tanszékvezető-helyettes egyetemi adjunktus, PTE BTK Szociológia Tanszék Gyermekek esélyegyenlősége munkacsoport-vezetők: - Csonkáné Utasi Katalin intézményvezető, Magyar Máltai Szeretetszolgálat Csilla Gondviselés Háza - Koska Éva irodavezető, Baranya Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház (Nevelők Háza Egyesület) Nők esélyegyenlősége munkacsoport-vezető: - Dr. Schadt Mária címzetes egyetemi tanár, PTE BTK Szociológia Tanszék Idősek esélyegyenlősége munkacsoport-vezető: - Varga Mónika igazgató, Integrált Nappali Szociális Intézmény Fogyatékkal élők esélyegyenlősége munkacsoport-vezető: - Révai László ügyvezető, Kerek Világ Alapítvány Romológus szakértő: - Dr. Lakatos Szilvia egyetemi tanársegéd, PTE BTK Neveléstudományi Intézet Romológia és Nevelésszociológia Tanszék; elnök, Khetanipe Egyesület Továbbá: - Dr. Árkovits Amaryl Eszter pszichiáter, Mentálhigiénés Intézet - Az Emberség Erejével Alapítvány (Nyirati András elnök) - Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Befektetés-ösztönzési Osztály (Sasvári Gábor igazgató helyettes, Pörös Béla koordinátor) - Baptista Szeretetszolgálat Szeretetotthona (Szepes Péter igazgató) - Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Pécs (Koncz Katalin bv. őrgy. vez. nev.) - Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete (dr. Schuszter Éva járási tiszti főorvos) - Baranya Megyei Önkéntes Centrum (Knyihár Éva szakmai vezető) - Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztály (Pápai Balázsné rendőr őrnagy) - Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség - Pécs - Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. (Gyurokné dr. Bódi Csilla szakmai igazgató) - ÉFESzi Pécs Életminőség Fejlesztő Szolgáltatások Intézménye (Gyurok Ernő igazgató) 1

3 - Éltes Mátyás Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium és Egységes Módszertani Intézmény (Máténé Sej Jolán igazgató) - ERFO Rehabilitációs Foglalkoztató Nonprofit Kft. Pécs - Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ (Gyenis Gabriella igazgató) - EUNet 2000 Regionális Informatikai Közhasznú Nonprofit Kft. (Balogh István ügyvezető; Pál Attila projektvezető) - FACT Intézet (dr. Tistyán László intézetvezető, szociológus) - Dr. Farkas Ferencné dr. Kurucz Zsuzsanna egyetemi docens, PTE KTK (munkatársak: Palánki Enikő, Kovács Rita) - Fogd a Kezem Alapítvány (Szvacsekné Jahn Margit elnök) - FONAVITA Nonprofit Kft. (Fónai László igazgató) - INDIT Közalapítvány (Máté Zsolt szakmai vezető) - Integrált Szociális Intézmények (Hofekker Mónika igazgató) - Khetanipe Egyesület (Kokas Dóra, Világos Linda) - Ki-Látás Közhasznú Alapítvány (Dobos Kristófné rehabilitációs tanár) - Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága ( Dorsics Orsolya igazgató, Lajtai Zsoltné igazgató-helyettes, intézményvezető) - Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Cselik László közoktatási referens) - KSZI Vadvirág Családok Átmeneti Otthona (Várkonyiné Csősz Borbála intézményvezető) - Lakits Villa Kft. (Kertész Vanda irodavezető) - Mozgáskorlátozottak Baranya Megyei Egyesülete (Ritecz László elnök) - Nevelők Háza Egyesület (Vince Csilla igazgató) - Nyugdíjasok Egyesülete Pécs - Dr. Orsós Anna tanszékvezető egyetemi docens, PTE BTK Neveléstudományi Intézet Romológia és Nevelésszociológia Tanszék - Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Dél-dunántúli Régió (Dr. Szendy Erzsébet koordinátor, betegjogi képviselő, Csuhai Józsefné Baranya megyei gyermekjogi képviselő) - Pécs Holding Zrt. Bérleménygazdálkodási Osztály (Ágoston Szilvia osztályvezető; Szabóné H. Katalin) - Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata - Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Humán Főosztály (Maulné dr. Tóth Csilla főosztályvezető; dr. Schmidtné Végvári Ágnes területi szociális központ-vezető; Burjánné Borbás Hajnalka szociális ügyintéző; dr. Osztásné dr. Varga-Pál Viktória foglalkoztatáspolitikai ügyintéző) - Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Referatúra Főosztály, Népjóléti, Sport és Lakás Referatúra (dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető; Nagy László szociálpolitikai koordinátor) - Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Referatúra Főosztály, Oktatási és Kulturális Referatúra (Petren Ferencné oktatási ügyintéző) - Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Referatúra Főosztály, Természeti és Emberi Erőforrás Referatúra (Jónás Gergely civil referens; Kalányos Terézia roma referens; Simon Szilvia projektasszisztens; Virág Eszter projektmenedzser) - Pécs MJV Egyesített Egészségügyi Intézmények (Mácsainé Németh Erzsébet igazgató) - Pécsi Katolikus Caritas Alapítvány (Forray Ferencné igazgató) - Pécsi Székesegyház Nagycsaládos Egyesület (Dr. Farkasné Székely Kamilla régiós titkárhelyettes) - Pécsimami Közhasznú Egyesület (Gellén Nóra elnök) - SINOSZ Baranya Megyei Szövetsége (Grabecz Gábor megyei elnök) 2

4 - Special Pécs Fogyatékosokért Alapítvány (Kispéter Zoltán szakmai vezető) - Special Pécs Klaszter a Fogyatékos Emberekért (Pintér Csaba klasztermenedzser, Balog Klára koordinátor) - Színes Gyöngyök Egyesület (Kelemen Zoltánné Várnai Anna elnök) - TÁMASZ Alapítvány, Pécs - TÉDÉEM Pécs Nonprofit Kft. (Szabó Anett igazgató) - Türr István Képző és Kutató Intézet (Szijártó Ildikó esélyegyenlőségi mentor, Csordás Emese esélyegyenlőségi mentor-asszisztens) - UNDP Pécs Projekt Iroda (Horváth Márta projektmenedzser) - Vakok és Gyengénlátók Baranya Megyei Egyesülete (dr. Tóka László elnök) - Dr. Varga Aranka egyetemi adjunktus, PTE BTK Neveléstudományi Intézet Romológia és Nevelésszociológia Tanszék Szerkesztette: - Virág Eszter projektmenedzser (Pécs MJV Polgármesteri Hivatala Referatúra Főosztály, Természeti és Emberi Erőforrás Referatúra) 3

5 Pécs HEP évi felülvizsgálatában közreműködő szakemberek HEP felülvizsgálatáért felelős önkormányzati személy - Scheich Eszter nemzetiségi és társadalmi kapcsolatok referens, Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Polgármesteri Kabinet Pécs HEP koordinátor: - Koska Éva irodavezető, Baranya Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház Nevelők Háza Egyesület) Mélyszegénységben élők és romák esélyegyenlősége : - Csonkáné Utasi Katalin intézményvezető, Magyar Máltai Szeretetszolgálat Csilla Gondviselés Háza - Dr. Füzér Katalin tanszékvezető-helyettes egyetemi adjunktus, PTE BTK Szociológia Tanszék - Dr. Lakatos Szilvia egyetemi adjunktus, PTE BTK Neveléstudományi Intézet Romológia és Nevelésszociológia Tanszék; elnök, Khetanipe Egyesület; elnök, PRNÖ Gyermekek esélyegyenlősége : - Csovcsics Erika főigazgató, Budai- Városkapu Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény - Koska Éva irodavezető, Baranya Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház (Nevelők Háza Egyesület) Nők esélyegyenlősége : - Dr. Schadt Györgyné címzetes egyetemi tanár, PTE BTK Szociológia Tanszék Idősek esélyegyenlősége: - Vincze Csilla Anna ügyvezető igazgató, Nevelők Háza Egyesület Fogyatékkal élők esélyegyenlősége : - Révai László ügyvezető, Kerek Világ Alapítvány 4

6 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 7 Bevezetés... 7 A település bemutatása... 8 Értékeink, küldetésünk Célok Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Nemzetközi nyilatkozatok és egyezmények, melyek az emberi jogok, az antidiszkrimináció érvényesülését az esélyegyenlőség előmozdítását szolgálják Magyarországi jogi szabályozás Stratégiai környezet bemutatása Kapcsolódás nemzetközi és országos, illetve helyi dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása41 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Jövedelmi és vagyoni helyzet Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Telepek, szegregátumok helyzete Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A nők szerepe a helyi közéletben A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Idősek munkaerő-piaci helyzete

7 6.3. Idősek munkaerő-piaci helyzete A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés. 250 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Kötelezettségek és felelősség Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma...hiba! A könyvjelző nem létezik. Statisztikai táblázatok jegyzéke

8 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) A dolgok nem kívül kezdődnek, hanem belül ( ), és nem a láthatóban, hanem a láthatatlanban. (Hamvas Béla) Bevezetés december 10-én, az ENSZ közgyűlése elfogadta Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Magyarország a dokumentumot 1955-ben ratifikálta, kinyilvánítva elköteleződését az emberi jogok alapeszménye és egyetemessége iránt ban törvényerejű rendeletek megalkotásával a belső jog részévé vált a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (ENSZ,1966.) és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (ENSZ,1966.) által aláírt kötelezettségvállalások. Az Európa Tanács tagjaként, az Emberi jogok Európai Egyezményét (1950.) országunk 1993-ban ratifikálta, megerősítve elköteleződését a diszkrimináció elleni küzdelem és a hátrányos megkülönböztetés minden formájának elutasítása terén ban - az Európai Uniós csatlakozás előszobájában - az Országgyűlés elfogadta az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról CXXV. szóló törvényt, megerősítve Magyarország Alkotmányában korábban deklarált célokat, meghatározta a védendő csoportok körét, a hátrányos megkülönbözetés formáit és intézkedéseket fogalmazott meg a diszkrimináció ellenni küzdelem terén. Hazánkban, 2005-ben kezdte meg működését az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző intézmény, az Egyenlő Bánásmód Hatóság ben, az Európai Unióhoz való csatakozásunk által, Magyarország elköteleződött az Európai Unió egyenlő bánásmóddal, esélyegyenlőséggel és társadalmi befogadással kapcsolatos jogszabályainak és politikáinak figyelemmel kísérése és maradéktalan érvényre juttatása mellett. A 2012-ben elfogadott Alaptörvény II. cikke kimondja, hogy Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. A XV. cikk pedig az alábbiakról rendelkezik: (1)A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. 7

9 Pécs Megyei Jogú Önkormányzata fontosnak tartja kijelenteni, hogy az ország által ratifikált nemzetközi dokumentumokban, Magyarország Alaptörvényében, továbbá a hazai rendelkezésekben deklarált, az elidegeníthetetlen emberi méltóságra, valamint a diszkrimináció bármely formájának tilalmára vonatkozó elveket magáénak vallja és kifejezésre juttatja az Esélyegyenlőségi Programban is. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Pécs MJV Önkormányzata/Pécs MJVÖ) az esélyegyenlőség és esélyteremtés eszmeiségét szem előtt tartva az Esélyegyenlőségi Program keretében határozza meg azon intézkedéseket, amelyek egy mindenki számára méltósággal élhető, befogadó helyi közösség létét erősítik. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Pécs kétezer éves város, Sopianae néven a Római birodalom tartományi központja volt és ma is az ókeresztény kultúra egyedülálló színhelye. Kiemelkedő vallási és kulturális jelentőségét mutatja, hogy 1009 óta püspöki székhely. Itt nyílt meg az első magyar egyetem (1367) és nyilvános könyvtár (Hantó püspök, 1440). A vallási és oktatási központ szerepe mellett a Balkán felé irányuló kereskedelemnek mindig fontos állomása volt, centrális szerepét a török időkben is megőrizte. Újkori iparának, a pezsgő (Littke ), orgona (Angster ), porcelán (Zsolnay ) és kesztyű (Hamerli ) gyártásnak termékei nemzetközi hírnévre tettek szert. A XX. században a magyarországi kőszén- és uránbányászat központja volt. Az igazgatási, vallási, kulturális és oktatási központ szerepét mindvégig megőrizte. Mindig többnemzetiségű város volt, ahol a magyarok mellett főleg németek, horvátok és szerbek éltek nagy számban. Pécs 1998-ban elnyerte az UNESCO Városok a békéért-díját a kisebbségi kultúrák ápolása, valamint a balkáni háborúk menekültjei iránt tanúsított befogadó, toleráns hozzáállása miatt. A város 2007-ben harmadik, 2008-ban pedig második lett az Élhető Települések (The LivCom Awards) nemzetközi versenyének 75 ezer és 200 ezer lélekszám közötti települések kategóriájában. Pécs 2010-ben - Essennel és Isztambullal együtt - Európa Kulturális Fővárosa volt. A projekt 4 kulturális beruházásra épült (Kodály Konferencia- és Koncertközpont, Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Nagy Kiállítótér, Zsolnay Kulturális Negyed) és Határtalan város címmel valósította meg programsorozatát. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 8

10 Pécs, a Dél-dunántúli régió központja, Baranya megye székhelye és a 40 települést magába foglaló Pécsi járás centruma, agglomerációs övezetébe 21 település tartozik. A város 163 km 2 kiterjedésű területen, a Mecsek hegység lábánál fekszik. Pécs északi irányú megközelíthetősége és az országos vérkeringésbe való kapcsolódása az M60-as autópálya évi átadásával jelentősen javult, ugyanakkor a sztráda nemzetközi kapcsolódása még várat magára. Az országos fő- és mellékutak kedvező összeköttetést biztosítanak a megye többi városával, a környéki falvakkal és a közeli megyeszékhelyekkel. Közösségi közlekedés járműállománya nagymértékben elhasználódott, a hálózati rendszer elavult, a megállóhelyek felszereltsége többnyire hiányos. Kerékpárutakat csak szakaszosan találunk a városban. 2 Pécs, népességszám tekintetében a Dunántúl legnépesebb városaként, az ötödik helyen áll a nagyvárosok rangsorában. A évi népszámlálás adatok szerint Pécs lakónépessége fő, ezen belül a férfiak aránya 45,9%, a nőké 54,1%. A település népesség száma 1993-ban érte el a történelmi maximumát fővel és a következő évben kezdetét vette az azóta is folyamatosan tartó népességcsökkenés. A 2011-es népességszám 10%-kal alacsonyabb az 1990-es népszámlálás során regisztrált adatoknál táblázat - Lakónépesség száma az év végén (TKKI 1.3) Év Fő Változás % % % % % % 2014 n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR (HEP felülvizsgálat, 2015) 2. táblázat - Állandó népesség (TKKI 2.) fő % nők férfiak összesen nők férfiak összesen % 46% 0-14 éves % 51% éves % 51% éves % 49% éves % 42% 65 év feletti % 37% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A város lakónépessége nem egyenletesen oszlik el a lakott területeken, az egyes nagy városrészek a továbbiakban városnegyedek - népsűrűsége jelentős mértékű eltéréseket mutat. 2 Pécs MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2012.) 3 A táblázatok TKKI HEP sablon 1. sz. melléklete szerinti számozása 9

11 Pécs legsűrűbben lakott területe a Déli városrészben található Megyer városrész. Ebben a városrészben a laksűrűség értéke fő/km 2. Ez az érték a város egészére jellemző átlagos laksűrűség hétszerese! Pécs második legsűrűbben lakott városrésze a Belső városrészek elnevezésű városnegyedben található Szigeti külváros nevű városrész. A Szigeti külvárost jellemző laksűrűség értéke fő/km 2. Ez az érték a város egészére jellemző átlagos laksűrűség több mint ötszöröse! A város harmadik legsűrűbben lakott városrésze a Mecsek közép városnegyed Rókusdomb nevű városrésze. A Rókusdombot jellemző népsűrűség fő/km 2. Ez az érték a város egészére jellemző érték három és félszerese. A városi átlagot jelentős mértékben meghaladja a népsűrűség még a Belvárosban 6224 fő/km 2, illetve a Budaivárosban 6171 fő/km 2. Az egyes városrészeket jellemző népsűrűség-adatokat a következő táblázat tartalmazza. (A évi népszámlálás lakónépességre, illetve a népszámlálási tömbökre vonatkozó területi adatok alapján készült.) Pécs egyes városnegyedei, városrészei nem csak a népsűrűséget illetően, de az egyes területeken élő népesség életkori összetételét tekintve is nagyon jelentős eltéréseket mutat. Az életkori összetételben mutatkozó különbségek összegző mutatója az ún. öregedési index, amely a száz 0-14 éves korú gyermekre jutó 65 éves vagy idősebb személyek számát jeleníti meg. Az öregedési index ennek az értéknek a századrésze. (Pl.: Pécs város egészét jellemző öregedési index értéke 1,40. Ez azt jelenti, hogy száz 0-14 éves korú gyermekre éves vagy idősebb személy esik.) Városnegyed szinten Pécs leginkább elöregedett területe a Belső városrészek nevű városnegyed. Az e területet jellemző öregedési index értéke 2,22. A második legelöregedettebb terület a Nyugati 10

12 gazdasági terület, az öregedési index 2,00. Városrészi mélységben vizsgálva a népesség elöregedettségének mértékét, a Siklósi külváros lakónépessége a legöregebb. E városrész öregedési indexe 3,46, közel két és félszerese a város egészét jellemző értéknek. Erősen elöregedett a lakónépesség a Szigeti külvárosban (2,62), az Ispitaalja nevű városrészben (2,56), a Kertváros nevű városrészben (2,21), a Belvárosban (2,08), és a Rókusdomb nevű városrészben (2,06). Az aktív korúak arányának a város egészére jellemző értéke 69,3%. Ennél az értéknél legalább öt százalékkal alacsonyabb e korcsoport aránya a Tüskésréten (58,9%), az Észak-Megyer nevű városrészben (60,5%), a Kertváros nevű városrészben (63,1%), az Ispitaalján (63,1%) Zsebedomb nevű városrészben (63,7%), a Siklósi külvárosban (63,8%) és a Budai külvárosban (64,2%) táblázat - Belföldi vándorlások (TKKI 4.) állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A régióban centrális helyzetű város minden tekintetben meghatározó jelentőségű a Dél- Dunántúlon. Kiemelkedő regionális funkcióval bír az egészségügyi ellátás, a közoktatás, felsőoktatás, a tudományos élet, a közművelődés, az egyházi vezetés és állami közigazgatás terén. Népessége a megye népességének közel ötven százalékát adja, de a társadalmi-gazdasági fejlődés legtöbb területén ennél nagyobb súllyal van jelen. A megyei funkciójú szervezetek és intézmények többsége pécsi székhellyel rendelkezik. A rendszerváltás utáni években Pécs addigi történetének egyik legsúlyosabb válságát élte át. Bezártak a szén- és uránbányák, leépülésnek, átalakulásnak indultak a város ipari szerkezetében meghatározó szerepet játszó üzemek. A változások következtében Pécsett is munkahelyek ezrei tűntek el, az iparban foglalkoztatottak aránya 27%-ra esett vissza, a regisztráltan munkát keresők száma 1991 és 1993 között ról főre emelkedett. Az közötti 3 évtized alatt a Pécsett élő foglalkoztatottak száma közel 22 ezer fővel, (27%) csökkent ben már a háztartások 41,33%-ában nem volt foglalkoztatott. 4 Pécs Megye Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája ( ) p

13 4. táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma (TKKI ) év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,6% ,9% ,7% ,5% ,0% ,9% ,4% ,1% ,7% ,9% ,2% ,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb év év év év év év év év 61 év felett Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 5. táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint (TKKI ) fő fő % 4,1% 2,9% 3,0% 2,9% 1,5% fő % 13,7% 13,6% 13,1% 13,3% 12,7% fő % 14,7% 13,1% 12,1% 12,4% 12,6% fő % 15,8% 15,9% 14,7% 13,2% 11,4% fő % 12,7% 13,4% 13,2% 14,2% 13,1% fő % 11,8% 12,3% 13,4% 12,0% 12,4% fő % 11,4% 11,4% 11,6% 11,6% 11,6% fő % 11,2% 12,4% 12,5% 12,7% 12,4% fő % 4,5% 4,7% 6,1% 7,4% 11,3% fő % 0,2% 0,2% 0,2% 0,2% 1,1% A nyilvántartott munkanélküliek száma az ezredforduló előtti és az azt követő néhány évben fő körül mozgott, a városi munkanélküliségi mutató 2013 márciusáig, folyamatosan csökkenő mértékben ugyan, de az országos átlag alatt maradt. Ugyanakkor a 2008-tól kibontakozó gazdasági válság hatására a munkát keresők száma 2011-re elérte, az azt követő évben pedig meg is haladta az addig legmagasabbnak számító 1993-as értéket. Országos szinten júliusban csökkent az álláskeresők száma, ugyanakkor Baranyában a Dunántúlon egyedüliként 5,2%-kal emelkedett a munkanélküliség az előző évhez képest. 12

14 A térség helyzetét az is rontotta, hogy nem sikerült tudásigényes tevékenységeket idevonzani. Az átalakuló gazdaság igényeihez ráadásul sem az iskolarendszerű, sem a felnőttoktatás nem tudott igazodni, mindezek hatására teljes iparágak tűntek el a megyéből és nem is nagyon érkezett helyettük új. 5 Az elmúlt időszakban nem csupán a munkanélküliek száma emelkedett, hanem a korábbiakhoz képest változott a regisztráltak iskolai végzettség szerinti összetétele is: az 1990-es évekhez képest nagyobb arányban jelennek meg az álláskeresők között a középfokú és a főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezők, köztük a pályakezdő fiatalok. 6. táblázat Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a éves népesség száma nemenként (TKKI ) évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,8% 238 2,0% 458 1,9% ,3% 339 2,9% 615 2,6% ,7% 334 2,8% 657 2,8% ,0% 349 3,0% 697 3,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 7. táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség (TKKI ) 15-X éves legalább általános iskolát végzettek általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma száma összesen nő férfi összesen nő férfi összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % ,7% ,8% ,1% n.a. n.a. n.a ,0% ,0% ,0% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás 5 Pécs MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2012.) 13

15 év nyilvántartott álláskeresők száma összesen 8. táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint (TKKI ) A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő fő % fő % fő % ,4% ,2% ,4% ,1% ,8% ,1% ,4% ,4% ,2% ,0% ,2% ,7% ,0% ,4% ,5% ,0% ,4% ,5% ,6% ,9% ,5% 2014 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal (HEP felülvizsgálat, 2015) év 9. táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma általános iskolában (TKKI ) általános iskolai felnőttoktatásban 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők résztvevők száma száma fő fő % % % % % % 2014 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) év középiskolai felnőttoktatásban résztvevők összesen 10. táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában (TKKI ) szakközépiskolai felnőttoktatásban szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % ,5% ,3% ,2% ,0% ,8% ,2% ,29 n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR 14

16 A várost nem csupán a munkahelyek hiánya, az állásnélküliek emelkedő, és a foglalkoztatottak csökkenő száma teszi sebezhetővé, hanem kedvezőtlen foglalkoztatási szerkezete és az inaktívak magas aránya is. A termelő ágak közül az ipart tekintve 2010-ben nemcsak a feldolgozóiparban, hanem az energiaszektorban is kevesebben dolgoztak, mint 2005-ben, és az építőipar mindössze főnek tudott munkát biztosítani. Ugyanebben az esztendőben országosan a költségvetési szféra az alkalmazásban állók csupán negyedét foglalkoztatta, Pécsett viszont több mint négytizedét (valamivel több, mint 18 ezer főt). A vállalkozásoknál országosan az alkalmazásban állók 73%-a, Pécsen csupán 54%-a, valamivel kevesebb mint 24 ezer fő dolgozott. 6 Ugyanakkor a nem túl előnyös gazdasági és foglalkoztatási mutatók ellenére Pécs városában a lakosság jövedelmi helyzete összességében nem mondható kedvezőtlennek. Pécsett a szolgáltatások bővülő piacán a helyi fizetőképes kereslet adott, legalább olyan mértékben, mint azon vidéki nagyvárosok körében, amelyek kívül esnek az ország legdinamikusabb gazdasági térségén, viszont a jövedelmi helyzet átlagos értékei nagy szóródásokat fednek el a városi társadalom különböző csoportjainak jövedelmi helyzetében. 7 A jövedelmek nagyfokú szóródása, az alacsony foglalkoztatottsági mutatók és a szociálpolitikai segélyezési adatok a mélyszegénység fokozódó jelenlétére és a társadalmi kirekesztődés erősödésére utalnak. A szociális problémák által különösen érintett társadalmi csoportok körébe tartoznak a kedvezőtlen gazdasági helyzetű háztartásokban élő gyermekek, akiknek növekvő arányát jelzi a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számának folyamatos emelkedése is. Pécsett évről évre nő a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és családok száma, fokozódik a gyermekszegénység erőteljes jelenléte. A családok szegénységi csapdahelyzete, a szülők jövőképnélkülisége összefügg a párkapcsolati krízisek erősödésével, kihat a gyermekek biztonságérzetére is. A családok megtartóerejének gyengülése hozzájárul a fiatalok deviáns karrier felé sodródásához és fokozódó kihívás elé állítja a közoktatási, szociális és gyermekvédelmi ellátórendszert. Az időskorúakon belül az özvegyek és az egyszemélyes háztartásban élők, a fogyatékkal élők minden csoportja fokozottan veszélyeztetett a szegénységi kockázat tekintetében. A városban az elmúlt két évtized során az országéhoz hasonlóan dinamikusan fejlődött a civil szektor. Már a kilencvenes évek elején megjelentek azon szervezetek, amelyek a város önkormányzati feladataiból jelentős mértékben átvállaltak különböző ellátásokat, főként a szociális szféra és közművelődés terén. Mára a civil szerveztek meghatározó szereplői a helyi közösségfejlesztő folyamatoknak. Szakmaiságuk, elköteleződésük, partnerségi kapcsolati hálójuk és a folyamatos pályázati források által bővülő szolgáltatási palettájuk nagymértékben kiegészíti a városi szociális- és kulturális ellátórendszert. Pécs az önkéntesség terén is példaértékű programot valósít meg, a város polgárai országos viszonylatban is kimagasló óraszámú önkéntes tevékenységgel járulnak hozzá, többek közt a társadalmi befogadást erősítő programok megvalósulásához is. Pécs Magyarország egyik legjellegzetesebb, épített környezeti értékeit nézve az egyik leggazdagabb városa. Építészeti értékeit nem tisztán épületegyütteseinek, közterületeinek köszönheti, de annak is, hogy az épületei a táji környezettel együtt élnek és azzal szimbiózist alkotnak. Pécs épített környezetének másik jellegzetessége a belső agglomerációjából adódik, a csatlakozott településrészekben a városiasodás a korábbi falusias jelleg visszaszorulásával fokozatosan ment végbe, mely folyamat még ma is tart. Pécs központjától távolabb eső településrészek esetében még a falusias jelleg dominál (pl. Somogy, Vasas). E térség épített értékei közül a szénbánya épü- 6 Helyzetfelmérés Pécs Megyei Jogú Város Településfejlesztési koncepciójának megalapozásához. Pécs, 2012 november 7 Pécs MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2012.) 15

17 letegyüttesei emelendők ki, melyek ma funkció nélkül, egyre aggaszóbb állapotban várják a megújulás lehetőségét. Pécs épített környezetének alkotó elemei a felsoroltak alapján rendkívül heterogén jelleget mutatnak. Egymás mellett élnek a magas színvonalú, történeti ereklyéket hordozó épületegyüttesek, városrészek, a jellegtelen, táji környezetet tagadó beépítésekkel és a leromlott, bontásra, vagy rehabilitációra váró városrészekkel. 8 Pécs városa jelentős bérlakás állománnyal rendelkezik. Ennek általános állapota sok kívánni valót hagy maga után, melynek oka a lakások fenntartására jutó források szűkös volta, valamint gyakorta a bérlői felelőtlenség, a lakások nem rendeltetésszerű használata. A lakhatási körülményeket negatívan befolyásolja az, hogy a bérlakás állománynak a mélyszegénységben élők és romák által lakott szegmensét rossz műszaki állapotú, leromlott, régi építésű épületek - komfort nélküli és félkomfortosak alkotják. A lakásállomány mintegy negyede az elégtelen lakhatási körülményeket biztosító kategóriába tartozik. Pécsett az összes zöldterület nagysága 10,5 millió m² (1 048 ha), a védett természeti terület nagysága 488,2 ha. A játszóterek, tornapályák, pihenőhelyek száma 330 db, területük 12,56 ha. E hatalmas felület gondozása jelentős költséget jelent a város költségvetésében. A város közterületeinek nagy része a leromlás állapotában van. Igényesen kialakított, karbantartott területek elsősorban a belvárosban találhatók. Az EKF program kapcsán több városrészben megújultak, igényesebbé váltak a közparkok, játszóterek. Ezek a közterületek ékköveiként városrészenként a legfontosabb központokban európai színvonalú és az európai normáknak megfelelő környezetet kínálnak. Ugyanakkor korszerűtlenek a szabadidős külső területek (állatkert, vidámpark), de több helyen - főként Kertvárosban - ki sem épültek a városrészi közparkok. A játszóterek a fejlesztések ellenére sem elégítik ki az igényeket, elsősorban a kiskorúak számára nyújtanak megfelelő ellátottságot, ugyanakkor az uniós előírásoknak megfelelő kiépítettség még nagyon hiányos. Fontos feladat a fiatalkorúak számára is használható szabadidős területek kialakítása. Pécs, a kisgyermekgondozás, a köznevelési és oktatási intézmények terén, a szociális és gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások területén szerteágazó intézményrendszerrel és szolgáltatási palettával rendelkezik, melynek részletes bemutatását és a lefedetlen szükségleteket jelen dokumentum következő fejezetei tartalmazzák. Pécs városában az egészségügyi ellátás (szolgáltatás) szinte teljes skálája (a prevenciótól a betegellátáson keresztül a rehabilitációs szolgáltatások legnagyobb részéig) fizikailag biztosított a város lakossága számára. A városon belül nincs területi egyenlőtlenség az ellátáshoz való hozzáférhetőségben, abban a tekintetben, hogy az egészségügyi szolgáltatások tömegközlekedéssel és elfogadható időintervallumon belül elérhetőek, de társadalmi egyenlőtlenségek tapasztalhatóak az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben (különösen a magasabb szintű és drága diagnosztikus, valamint gyógyító szolgáltatásokhoz). A folyamatos városfejlődés, a lakosságszám növekedése, a környező települések Pécshez csatolásával Pécs belső struktúrája is jelentősen változott, átalakult a városrészek funkcionális szerepe ben aktualizált Integrált Városfejlesztési Koncepció az alábbi térkép szerint határolta le Pécs városrészeit: 8 Pécs MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2012.) 16

18 Pécs városrészei (Forrás: IVS 2012.) Főbb megállapítások a városrészek társadalmi és gazdasági helyzetére vonatkozóan: 9 Belső városrészek A népesség iskolai végzettsége magasabb, mint a városi átlag. Alacsony a lakók, magas a belvárosban dolgozók aránya. Alacsony munkanélküliségi ráta. Kiemelkedő jelentőségű közterek, kedvező adottságokkal rendelkező sétálóutcák. Számos műemléki épület, világörökségi helyszín. Új impozáns kulturális városrész kialakítása kezdődött meg. Magas az ezer lakosra jutó vállalkozások száma. Sokoldalú és magas minőségű szolgáltatási kínálat. Sokrétű pénzügyi, üzleti szolgáltatás kínálat. Turisztikailag frekventált terület, számos szálláshellyel és vonzerővel. A közintézmények, kulturális-, oktatási-, egészségügyi- és szociális intézmények és sportlétesítmények nagy része itt található. Sűrű beépítettség. Heterogén területegységek. Elöregedő népesség. Magas forgalmi terheltség. Rossz állapotú utak. Kedvezőtlen parkolási viszonyok. Zöldterületek alacsony aránya. Kontrasztos lakóépületek, ezáltal nincs egységes arculat. Idős lakásállomány. Mecsekoldal Fiatal korszerkezetű népesség jelenléte a városrészben. A városrész népességének iskolai végzettsége magasabb a városi átlagnál. A városi átlagnál fiatalabb lakásállomány. A városi átlagnál magasabb az ezer főre jutó vállalkozások száma. 9 Pécs MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2012.) 17

19 A Pécsi Tudományegyetem egyes karai a városrészben találhatók. Rosszak a közlekedési adottságok, szűkek az utak (sok esetben egy nyomsávos dűlőutak), jellemző a töredezett és kátyús útburkolat, járdák hiánya. Nagy a teherforgalom a gyakori építkezések miatt a személyszállítás és a buszközlekedés nehézkes. Nagyrészt hiányzik a csapadékvíz elvezetés. Kevés számban vannak közösségi terek. Kevés és alacsony színvonalú szolgáltatási kínálat. Nincs bölcsődei szolgáltatás és óvoda is csak egy található a városrészben. Csak magánkézben lévő sportlétesítmények vannak a Mecsekoldalon. Meszes-Pécsbánya A népesség korszerkezete kiegyensúlyozott. A közüzemi infrastruktúra kiépítettsége megfelelő. Magas az önkormányzati tulajdonú lakások száma. A városi átlagnál kedvezőtlenebb az iskolai végzettség. A foglalkoztatottak népességen belüli aránya alacsonyabb a városi átlagnál. A magasabb rendű utak kivételével az utak nagyon rossz állapotúak. A parkok és a játszóterek műszaki állapota rossz. Idős a lakásállomány. Magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. Alacsony az ezer főre jutó vállalkozások száma. Alacsony színvonalú szolgáltatási kínálat. Csak alapfokú egészségügyi intézmény van a városrészben. Nem működik városi fenntartású sportlétesítmény. Pécs Dél-1 Sok a felhagyott, barnamezős iparfejlesztésre alkalmas terület. Belváros Dél-keleti határán újonnan kialakított kulturális városrészhez közeli területek felértékelődése várható. Kiegyenlített a népesség korszerkezete. A városi átlagnál magasabb az ezer főre jutó vállalkozások száma. Újhegy területén dinamikus lakásépítés tapasztalható. A népesség iskolai végzettsége a városi átlagnál alacsonyabb. A foglalkoztatottak népességen belüli aránya alacsony. Magas a munkanélküliségi ráta. Nagyon leromlott műszaki állapotú utak. Kevés és leromlott műszaki állapotú park (Balokány liget). Idős lakásállomány. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a városi átlagnál magasabb. Kevés és alacsony színvonalú szolgáltatási kínálat. Sportlétesítmény nincs a városrészben. Pécs Dél-2 Magas népességszám. Nagyon kedvező a népesség korszerkezete. Magasabb a foglalkoztatási arány és a gazdasági aktivitás a városi átlagnál. A közüzemi infrastruktúra kiépítettsége jó. A város vállalkozásainak 1/3-a itt található. 18

20 Magasa a kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma. Alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények, szociális és egészségügyi intézmények és sportlétesítmények nagy számban működnek a városrészben. A városi átlagnál kedvezőtlenebb a népesség iskolázottsági mutatója. A munkanélküliségi ráta magasabb a városi átlagnál. A főbb közlekedési utak kivételével rossz műszaki állapotú utak. Leromlott műszaki állapotú játszóterek. Somogy-Vasas-Hird Kedvező a népesség korszerkezete. Magas a zöldterületek aránya. Magas az egylakásos lakóházak aránya, kertes házas terület. Alacsony beépítettség, sok rendelkezésre álló építési terület. A terület nem beszorított, elegendő tér áll rendelkezésre a terjeszkedéshez. Falusias légkör, jól működő közösségi élet. Kedvezőtlen a népesség iskolázottsági mutatója. Magas a munkanélküliek és az inaktív keresők népességen belüli aránya. Sok a Pécsre bejáró tanuló és munkavállaló. Leromlott műszaki állapotú utak. Idős lakásállomány. Magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. A közüzemi infrastruktúra kiépítettsége a városi átlagnál alacsonyabb. Az ezer főre jutó vállalkozások száma jóval a városi átlag alatti. Kevés számú és alacsony színvonalú szolgáltatási kínálat. A hiányos humán infrastruktúra. Uránváros A munkanélküliségi ráta a városi átlagnál alacsonyabb. Magas a zöldterületek aránya és a játszóterek száma. Magas a közüzemi infrastruktúra kiépítettsége. Oktatási-, szociális-, egészségügyi- és kulturális intézmények és sportlétesítmények. Nagy számban működnek a városrészben. Kedvező tömegközlekedési helyzet, széleskörű szolgáltatási kínálat. A főbb közlekedési utak kivételével rossz műszaki állapotú utak. Állandósult parkolási problémák. Kevés a munkalehetőség helyben. Idős lakásállomány. Nyugati ipari terület Számos nagyáruház, itt a városban a legnagyobb kereskedelmi kínálat. Jól megközelíthető városrész, kedvező logisztikai infrastruktúra. Magas az ezer főre jutó vállalkozások száma, sok a munkahely. Nagyon alacsony népességszám. A közüzemi infrastruktúra kiépítettsége alacsony. Magas forgalomterheltség, célforgalom vonatkozásában készült Integrált Településfejlesztési Stratégia Pécs városát négy városnegyedre osztva mutatta be: Központi városnegyed Városközpont, Szigeti városrész, Mecsekoldal, Budai külváros 19

21 Nyugati városnegyed Keleti városnegyed Déli városnegyed Újmecsekalja, Rácváros, Patacs, Magyarürög, Istenkút, Nyugati Mecsek Keleti Mecsekoldal, Pécsszabolcs, Bánom, Meszes, Gyárváros, Újhegy, a várostól távol eső települések: Somogy, Vasas, Hird, Üszögpuszta Kertváros, Megyerváros-Málom, Nagyárpád, Árpádváros, Postavölgy Jelentős városszerkezet-alkotó elemek: Észak-déli tengely - a Városközpont déli irányú komplex fejlesztése a Siklósi út mentén Kelet-nyugati tengely - a Belső városrészek komplex kulturális, turisztikai és vállalkozási fejlesztése Városliget - környezetfejlesztés és környezetgazdálkodás a Balokány területén Uránváros a Nyugati városrész rehabilitációs zónája Tudásvölgy területek az innovatív iparágak számára a Pécsi-víz mentén A Kelet-nyugati közlekedési tengely kiépítése (csatlakozva a Tüskésrét tengelyhez) Gyárváros Keleti gazdasági területek újrahasznosítása és fejlesztése Meszes Keleti városrész szociális célú rehabilitációs zónája Kertek városa Déli városrész szociális célú rehabilitációs zónája A tanulmány a városrészek jellegzetességei tekintetében az alábbi megállapításokat tette: A városrészek természeti adottságaikat tekintve az egyes pécsi városrészek között jelentős különbségeket találunk. A viszonylag magas zöldfelületi borítottság ellenére a levegőszenynyezettség országos összehasonlításban magas. A klímaváltozás negatív hatásainak leginkább kitett, egyben a legkisebb alkalmazkodóképességgel rendelkező városrész a történelmi belváros. A humán rekreációt szolgáló zöld és kék felületek hiánya rendszeres és sokat emlegetett probléma a városlakók részéről. Noha a város rendelkezik megfelelően fölszerelt és kellően nagy befogadóképességű zöldterületekkel több városrészben is, ezek általában távol esnek a sűrűn lakott, fiatal családok által preferált lakóhelyektől, és a történelmi városrészektől. A lakosság városrészek közti eloszlása is rendkívül heterogén. Ez jellemző a laksűrűségre, az életkori eloszlásra, a gazdasági aktivitásra és az iskolai végzettség szerinti eloszlásra is. Az egy lakásban lakók száma az elidősödött belvárosban a legalacsonyabb, s a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya is belváros és a Mecsekoldal területén a legmagasabb. A fiatalabb keleti területeken magasabb alacsonyabb foglalkoztatási ráta és alacsonyabb iskolai végzettség jellemző. A gazdasági funkciók tekintetében meg kell különböztetni a működő vállalkozások területi eloszlását és a fejlesztésére alkalmas gazdasági területeket, melyek közt részben van átfedés. Sok az alulhasznált és a felhagyott terület, melyek a preferálandó KKV-k elhelyezésére tehetők alkalmassá. Nagyfoglalkoztatók letelepítésére főként az M60 környezetében lévő, ipari parkban lehet elhelyezni. A terület logisztikai értékének fejlesztéséhez szükség van a repülőtér aktiválására, szükség esetén bővítésére, valamint a vasúti összeköttetés biztosítására. A gazdaságfejlesztés tekintetében figyelembe veendő, hogy a lakosság mozgásának mérséklése érdekében törekedni kell a munkahelyek és a sűrűn lakott területek közelségére és az egyszerű, természetkímélő közlekedési megoldások alkalmazására. A város turisztikai vonzerőkínálata főként a belvárosra koncentrálódik, holott a város számos egyéb, ki nem használt potenciállal rendelkezik. A vonzerő szempontjából fontosak a fürdők, melyek kínálata szegényessé vált, főleg országos és nemzetközi összehasonlításban. Különösen a termálfürdő, gyógy-és egészségturisztikai szolgáltatások hiánya okoz vonzerőhiányt. 20

22 Városszerkezeti szempontból a város sűrűn beépített része egy hosszan elnyúló keletnyugati irányú várostestből ennek mértani közepén a történelmi belvárossal valamint egy ettől délre elhelyezkedő különálló városrészből áll. A kettő között elhelyezkedő mélyvonal, a város vízgyűjtő vonala, a Pécsi víz völgye, mely geográfiai adottságai miatt csak részben és általában tervszerűtlenül került gazdasági célú használatba. Keleti irányban lényegében faluszerű létformával tartozik Pécshez Somogy, Vasas és Hird. A Mecsek oldal beépítését a domborzati viszonyok, a kiszolgáló infrastruktúra, és az elmúlt évtizedek sajátos dezurbanizációs trendje határozta meg. A várostesten belül jelentős kiterjedésben fordulnak elő rosszul vagy alul-használt, területek, melyek működési és kapcsolati zavarokat, felesleges forgalomnövekedést, értékvesztést jelentenek. 10 Fejlesztési zónák elhelyezkedése a várostestben (PMJV ITS ) Értékeink, küldetésünk Küldetésünk egyrészt, hogy a városlakók és közösségeik számára a multikulturalitás és a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi befogadása értéket képviseljen, másrészt az esélyegyenlőség kérdése nemcsak szép eszme és vágyott cél legyen, hanem részévé váljék mindennapjainknak. Mind a diszkriminációt elszenvedett és hátrányos helyzetű emberek, mind a többségi társadalom tagjai részeseivé és kezdeményezőjévé váljanak a változásnak. 10 Pécs Megye Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája ( ) p

23 Jelen dokumentum elkészítése több mint 60 szakember partnerségén, az ügy iránti elköteleződésén és közös gondolkodásán alapszik. Elsődleges küldetésünk volt, hogy a helyi oktatás, egészségügy, szociális szféra, gyermekvédelem, településfejlesztés és közművelődés területén dogozó szakembereket (a tudományos élet képviselőit és a terepen dolgozó szakembereket egyaránt) arra kérjük, hogy egy kicsit más szemüvegen keresztül tekintsenek tevékenységükre és városunkra. Az esélyegyenlőség megvalósulását horizontálisan vizsgálva, közösen térképezzük fel meglévő értékeinket, a jelentkező szükségleteket és a szükségletre adható válaszokról egy-egy ágazat képviselői közös asztalnál gondolkodjanak. Az első lépés megtörtént, elindultunk egy úton, mely csak akkor lehet hatékony és hosszútávon akkor indíthat el jelentős változásokat, ha az építkezés folyamatos és amennyiben a cél eléréséhez igazodva folyamatosan újratervezhető. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Pécs MJV Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését a HEP Intézkedési Terv (továbbiakban HEP IT) tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és a végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 22

24 HEP felülvizsgálat célja Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (Ebktv.) 31. -a rendelkezik a helyi esélyegyenlőségi programokról. A törvény 31. (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, amelyet a 31. (4) bekezdése értelmében kétévente át kell tekinteni és szükség esetén felül kell vizsgálni: (4) A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását, illetve a (2) bekezdésben meghatározott helyzet esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelelően kell módosítani. 23

25 Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása Az alábbiakban be kívánjuk mutatni a helyi esélyegyenlőségi program elkészítését előíró jogszabályi környezetet, illetve az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő szabályozást mind országos, mind helyi szinten Nemzetközi nyilatkozatok és egyezmények, melyek az emberi jogok, az antidiszkrimináció érvényesülését az esélyegyenlőség előmozdítását szolgálják Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (ENSZ, 1948.) Magyarország ratifikálása: Nemzetközi egyezmény a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről (ENSZ, 1965.) Magyarország ratifikálása: évi 8. törvényerejű rendelet a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről New Yorkban december 21-én elfogadott nemzetközi egyezmény kihirdetéséről. Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (ENSZ,1966.) Magyarország ratifikálása: évi 8. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, december16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről. Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (ENSZ,1966.) Magyarország ratifikálása: évi 9. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, december16-án elfogadott Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről. Egyezmény a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések (diszkrimináció) minden formájának kiküszöböléséről (ENSZ, 1979.) Magyarország ratifikálása: évi 10. törvényerejű rendelet a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról1979. december 18-án New Yorkban elfogadott egyezmény kihirdetéséről. Egyezmény a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok ellen (ENSZ, 1984.) Magyarország ratifikálása: évi 3. törvényerejű rendelet a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről. Egyezmény a gyermek jogairól (ENSZ, 1989.) Magyarország ratifikálása: évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezmény (ENSZ, 2006) Magyarország ratifikálása:

26 Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről (Emberi jogok Európai Egyezménye, Európa Tanács, 1950.) Magyarország ratifikálása: évi XXXI. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában,1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről. Európai Szociális Karta (Európa Tanács, 1961; 1996) Magyarország ratifikálása: évi C. törvény az Európai Szociális Kartakihirdetéséről. Európai Egyezmény a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről (Európa Tanács, 1987; 1995) Magyarország ratifikálása: évi III. törvény a Strasbourgban, november 26-án kelt, a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről szóló európai egyezmény kihirdetéséről. Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája (Európa Tanács, 1992) Magyarország ratifikálása: Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről (Európa Tanács, 1995.) Magyarország ratifikálása: évi XXXIV. törvény az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló, Strasbourgban, február 1-jén kelt Keretegyezményének kihirdetéséről. Alapvető Jogok Kartája (Európai Unió,2000.) 1.2. Magyarországi jogi szabályozás Magyarország Alaptörvénye Az Alaptörvény II. cikke kimondja, hogy Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. A XV. cikk pedig az alábbiakról rendelkezik: (1)A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény A törvény elismeri minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek 25

27 egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. A jogszabály eljárási rendelkezéseket biztosít a jogsértésekkel szembeni fellépéshez, továbbá meghatározza az esélyegyenlőség előmozdításra vonatkozó alapvető szabályokat. A törvény az egyenlő bánásmód követelményének szektorális kérdéseire is kitér, ennek megfelelően egyaránt foglalkozik a foglalkoztatásban, a szociális biztonság és az egészségügy területén, az oktatásban vagy a lakhatási ügyekben, illetve az áruk forgalma és a szolgáltatások igénybevétele során megjelenő hátrányos megkülönböztetéssel. A törvény az esélyegyenlőséggel kapcsolatban keretszabályozás kialakítására tesz kísérletet, elsősorban nem normatív szabályozás megalkotása által, hanem konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson ezen állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé Az esélyegyenlőségi program elkészítésére vonatkozó szabályozók és a hátrányos helyzetű célcsoportokat érintő jogszabályok Pécs Megyei Jogú Város esélyegyenlőségi programját Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény előírásai alapján készítettük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva az alábbi jogszabályok előírásaira: évi CLXXXIX. törvény A Magyarország helyi önkormányzatairól, évi III. törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, évi IV. törvény A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról, évi CLXXIX. törvény A nemzetiségek jogairól, évi CLIV. törvény Az egészségügyről, évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről, évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről, évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról, évi CXI. törvény Az alapvető jogok biztosáról. A szociális területet lefedő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (Gyvt.) jelentős változáson ment keresztül. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szociális szolgáltatásokat érintő módosítások Az intézményi térítési díj szabályainak változása A támogatott lakhatás szabályainak módosítása Belépési hozzájárulás bevezetése a tartós bentlakást nyújtó szociális intézményekben Az intézményi jogviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok módosítása A területi lefedettséget figyelembevevő finanszírozási rendszerbe történő befogadás szabályainak módosítása Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás működésének racionalizálása Lakóotthoni átalakulás kötelezettségének hatályon kívül helyezése Támogatott lakhatás célcsoportjainak változása 26

28 Térítési díj visszamenőleges megállapítása kivételes esetben Jogorvoslati rend pontosítása A falu és tanyagondnoki szolgáltatás egyes szabályainak módosítása A 150 fős korlátra vonatkozó szabályok Egyházi kiegészítő támogatás megtérítésére vonatkozó szabály pontosítása Jelzálogjog bejegyzés szabályának pontosítása Az Szt.-hez kapcsolódó kormányrendeletek legfontosabb változásai A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet módosításai A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet módosításai A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet módosításai Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat - és hatásköréről szóló 95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet módosításai Az Szt.-hez kapcsolódó miniszteri rendeletek legfontosabb változásai A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet módosításai. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet módosításai A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet módosítása Az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerülnek. A helyi önkormányzatok felelőssége növekszik a helyi közösség szociális biztonságának erősítésében, a szociális segélyek biztosításában. A kötelezően nyújtandó ellátásokat március 1-től a járási hivatalok állapítják meg. A évi LXXV. törvény és a 197/2013.(VI.13.) Kormányrendelet módosítása értelmében január 1-jétől az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önálló ellátási formaként megszűnt, és önkormányzati segéllyé olvadt össze. A törvény felhatalmazása szerint a települési önkormányzatnak legkésőbb december 31-ig kellett megalkotnia az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet tényének megállapítása a Gyvt. szabályozása értelmében, szeptember 1. napjától a jegyző feladata. (HEP felülvizsgálat, 215) 27

29 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás Pécs MJV Önkormányzatának helyi rendeletei, melyek az esélyegyenlőségi program célcsoportjait érintik: Pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 11/2007.(lV.15.) önkormányzati rendelet. (hatályát vesztette) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 3/2015. (ll.17.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról és gyermekvédelmi támogatásokról (a 13/2015. (lv.28.) módosító rendelettel egységes szerkezetben) (HEP felülvizsgálat, 2015) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekvédelmi ellátások, oktatási nevelési intézményekben biztosított szolgáltatások térítési díjairól szóló 17/2012. (lll. 23.) önkormányzati rendelet, (hatályát vesztette) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2014. (lll.17.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti ellátások és a köznevelési intézményekben biztosított szolgáltatások térítési díjairól (HEP felülvizsgálat, 2015) A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról és gyermekvédelmi szakellátásokról szóló 24./2002.(lll.30.) számú rendelet, (hatályát vesztette) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20/2014. (IV.23.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról és szociális szolgáltatásokról (HEP felülvizsgálat, 2015) A szociális szolgáltatásokról szóló 12/2008.(04.01.) rendelet, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2008. (04.01.) rendelete a szociális szolgáltatásokról (a 21/2009. (06.23.), a 32/2010. (XI.22.), a 35/2010. (XI.22.), a 12/2011. (III.22.), valamint a 29/2012. (V.18.) módosító rendeletekkel egységes szerkezetben) (HEP felülvizsgálat, 2015) Az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 9/2010. (lll.19.) önkormányzati rendelet, (hatályát vesztette) A víz- és csatorna díjhátralékkal rendelkező, szociálisan hátrányos helyzetű fogyasztók díjengedményben részesítésének feltételeiről szóló 13/2007. (lv.15.) önkormányzati rendelet, (hatályát vesztette) Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer helyi szabályozásáról szóló 37/2007. (lx.14.) önkormányzati rendelet. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 44/2012.(IX.24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről, elidegenítéséről és használatáról (HEP felülvizsgálat, 2015) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 31/2008. (X.15.) önkormányzati rendelete a közterületek használatáról (HEP felülvizsgálat, 2015) 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1. Kapcsolódás nemzetközi és országos, illetve helyi dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Az esélyegyenlőségi program intézkedéseihez kapcsolódó EU és nemzeti szintű stratégiák, ágazati politikák 28

30 EU 2020 stratégia Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, a 2000-ben megkezdett Liszszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedésterv. Célja nem csupán a válság leküzdése, a stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell, két területen is megjelenik. Az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. A szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Széll Kálmán terv 2.0 Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási/konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. Magyarország Kormánya, áprilisban fogadta el a fenti dokumentumot. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia MÉLYSZEGÉNYSÉG, GYERMEKSZEGÉNYSÉG, ROMÁK ( ) A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkóztatás-politikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása ben ebbe stratégiába épült be a Legyen jobb a gyermekeknek stratégia is. Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia ( ) A Magyar Köztársaság Országgyűlése május 31-én elfogadta a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégiáról szóló 47/2007. (V. 31.) OGY határozatot. Az Országgyűlés a határozat 6. pontjában felkérte a Kormányt, hogy hozzon létre egy a Nemzeti Stratégia végrehajtását segítő, követő és értékelő monitoring bizottságot - a szociális szakmai és civil szervezetek, és az egyházak bevonásával. Ennek megfelelően a Kormány az 1053/2008. (VIII. 4.) Korm. határozatban döntött a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról. A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke ben beépült a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiába. Roma Integráció Évtizede Program A Parlament 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a időszakra vonatkozóan. A Stratégia megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik, a évi cselekvési tervről az 1590/2012. (XII. 27.) Korm. határozat rendelkezik. 29

31 Új Nemzedék Jövőjéért Program A magyar kormány 2012-ben készült ifjúságpolitikai keretprogramja. Jelenleg miniszteri biztos felügyeli működését, zajlik az intézményrendszer felállítása hozzá. Fő beavatkozási területei: állampolgárság; otthonteremtés és családalapítás; karrier; szabadidő. A program célja a magyar fiatalok Magyarországon tartása, megfelelő társadalmi, gazdasági, kulturális környezet megteremtésével. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Az Országgyűlés 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a időszakra vonatkozóan. A Stratégia megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik, a évi cselekvési tervről az 1590/2012. (XII. 27.) Korm. határozat rendelkezik. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia Mélyszegénység, gyermekszegénység, romák ( ) A Nemzeti Stratégia a társadalmi felzárkózásának kulcskérdéseként tekint a hátrányos, halmozottan hátrányos, köztük roma gyermekek helyzetének javítására, a szegénység átörökítésének megakadályozására. A gyermekszegénység csökkentése átfogó, minden ágazatra kiterjedő intézkedéseket igényel. Az egyes részterületeken a foglalkoztatás, az oktatás, a lakásügy, az egészségügy, a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások egymással összhangban álló és egymásra épülő intézkedéseit szükséges meghozni, amelyek a gyermek megszületésének pillanatától segítenek az esélyeik javításában. Széchenyi A közötti időszakban jelentős uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére. A korábbi hét éves periódushoz képest melynek a legfőbb célja a leszakadt régiók felzárkóztatása volt a most induló ciklusban az EU más célkitűzéseket vállalt. Ezeket 11 pontban foglalta össze. Az összes tagállamnak a 11 célhoz kell igazítania saját fejlesztési terveit, így mind a 28 ország egy irányba fejlődik majd tovább. Magyarország a következő hét éves időszakban összesen 7480 milliárd forintot használhat fel. Az összes forrás 60%-át a Gazdaságfejlesztésre fordíthatjuk majd, melynek részét képezi a foglalkoztatottság elősegítése is. Az előző időszakhoz képest másfélszer több forrás jut majd munkahelyteremtésre, háromszor több a kutatás-fejlesztésre és innovációra, energiahatékonyságra és az infokommunikációs szektor fejlesztésére pedig a korábbi dupláját használhatjuk fel. A teljes pénzügyi keret legalább 15 százalékát közvetlenül a kis- és középvállalkozások megerősítésére fordítják majd, és a pályázati rendszerben is több változásra számíthatunk. 30

32 időszak Operatív programok: Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) Terület és Településfejlesztési OP (TOP) Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) Környezet és Energetikai Hatékonyság OP (KEHOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) Koordinációs OP (KOP) Vidékfejlesztés, halászat OP (HEP felülvizsgálat, 2015) Az esélyegyenlőségi program intézkedéseihez kapcsolódó helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumok, koncepciók, programok Az alábbiakban egyrészt azok a jogszabályi rendelkezések, koncepciók, tervek rövid áttekintésére kerül sor, amelyek összefüggnek az esélyegyenlőségi program célkitűzéseivel és elkészítését az önkormányzatok számára jogszabályok írják elő, másrészt olyan társadalmi befogadást erősítő pályázatok, programok, amelyek esetében PMJV Város Önkormányzata főpályázó vagy együttműködő partner Helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumok, koncepciók Pécs MJV Szociális Szolgáltatástervezési koncepciója (2005.) A szolgáltatástervezési koncepció Pécs város szociális szolgáltatásainak kiépítését és távlati fejlesztését megalapozó tervdokumentum, amely meghatározta a szociális szolgáltatásainak fejlesztési 31

33 céljait, a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, valamint információkat biztosít az ágazati s egyéb tervezések szereplői számára. Pécs MJV Önkormányzat Aktualizált Közoktatási, Fejlesztési és Intézkedési Terve (2009.) Az intézkedési terv által kijelölt beavatkozási területek az alábbiak: a város közoktatási intézményrendszerének átszervezése, az önkormányzat kötelező és nem kötelező feladatellátása, az esélyegyenlőség biztosítása, tehetségsegítés, kistérségi feladatellátás és együttműködés, középiskolai oktatás, szakképzés, felnőttoktatás, humánerőforrás, a nevelés-oktatás infrastruktúrája, pedagógiai szak- szakmai szolgáltatások, együttműködés a nem önkormányzati fenntartókkal és intézményekkel. Pécs, a határtalan város (EKF, 2005.) A pályázat öt területre fókuszált: élettel teli közterek, kulturális örökség és kulturális újítás, multikulturalitás, regionalizmus és kulturális kapuváros. Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008. Módosítva 2010., 2012.) Az IVS városi és részletesebb városrészi szintű helyzetfeltárásra építve jelölte ki célkitűzéseit, a megvalósítani tervezett fejlesztések súlypontjaira ún. akcióterületeket határolt le. Az IVS részét képezte az Antiszegregációs terv, melynek fókuszában a területi szegregáció kérdésköre állt. A cél olyan komplex helyzetelemzés és cselekvési terv elkészítése volt, mely rövid- és hosszútávon hozzájárul a hátrányos területrészeken élő lakosok életminőségének javulásához és társadalmi integráció előmozdításához. Pécs Város Településfejlesztési Koncepciója (2009.) A koncepció 8 témacsoportot állított fókuszba: tudásigényes gazdaság erősítése; megközelíthetőség javítása; városi és humán infrastruktúra fejlesztése (közoktatási, lakásgazdálkodási program és a szociális ellátórendszer fejlesztése, városi közintézmények rekonstrukciója, közművelődés, művészeti élet további erősítése, a sportolási lehetőségek fejlesztése); települési környezet javítása; területi rehabilitáció (lakótelepek rehabilitációja, panelépületek rekonstrukciója, a veszélyeztetett városrészek rehabilitációs programjainak kidolgozása,a bányászati (és ipari) területek komplex területi rehabilitációja); kulturális, művészeti értékek megőrzése; városigazgatás és városgazdálkodás modernizálása. Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve (2010.) A közlekedési rendszer fejlesztési terve Pécs és vonzáskörzetére vonatkozóan elsődleges célként fogalmazza meg a fenntarthatóságot és a hosszú távú működőképességet. A terv a közlekedést, mint egységes rendszert kezeli, vizsgálata és javaslatai lefedik a közösségi közlekedést, a gyaloglást, a kerékpározást, a közúti közlekedést és áruszállítást is. A koncepció részletesen kitér a fizikai környezet akadálymentesítéssel összefüggő feladatokra is. Pécs Megyei Jogú Város Civil Koncepciója (2011.) A koncepció tartalmazza - többek közt- a városi civil szféra történi fejlődését, a jelenleg működő civil szervezetek típusait és tevékenyégi körét, továbbá a civil szféra és az Önkormányzat együttműködési pontjait és a jövőbeni partnerség bővítési lehetőségét. 32

34 Ökováros-Ökorégió program (Megújított stratégia 2012.) A stratégia víziója: egy olyan életközpontú, hosszú távon ökológiailag, társadalmilag és gazdaságilag fenntartható régió kialakítása, amely az emberek számára egészséges környezetet biztosít és előmozdítja az emberi méltóság megélésének lehetőségét valamennyi ember számára. Pécs Megyei Jogú Város Városfejlesztési Koncepció (2013. április, munkaanyag) A koncepció fókuszában a fenntartható városfejlesztés áll. A tervezet a helyi társadalom szintjén a fenntartható fejlődés feltételeit az alábbiak szerint határozza meg: a társadalmi haladás - méltányos életkörülmények, szociális jólét elérése, megtartása érdekében a gazdasági fejlődés biztosítását és a környezeti feltételek megőrzését jelenti. A méltányos életkörülmények, a megfelelő életminőség, jólét biztosítását kifejező célkitűzés mindenkire - a jövő nemzedékekre is - vonatkozik. A fenntartható fejlődés elismeri és céljának tekinti az egymást követő nemzedékek megfelelő életminőséghez való egyenlő jogának biztosítását, s az ezzel összefüggésben álló kötelességek teljesítését. Pécs Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014.) A város jövőtervezési munkáinak harmadik fázisában, a Megalapozó tanulmány és a Településfejlesztési koncepció elkészítését követően került sor a Településfejlesztési stratégia elkészítésére. A Stratégia továbbvitte a Megalapozó tanulmányban és a Koncepcióban alkalmazott fenntartható fejlődési szemléletet. A Koncepcióban kidolgozott célrendszerből levezetve kerültek kidolgozásra azok a beavatkozások, amely megvalósulása jó eséllyel biztosítja a város számára, hogy a hanyatló folyamatoknak gátat vessen, a tendenciákat megfordítsa, és újra elindítsa a várost egy fejlődési pályán. A projektek azonosítása és megfelelő csoportosításban való bemutatása képezi a dokumentum gerincét. A közti tervezési ciklus alatt megvalósításra kerülő projekteknek a város intézményi és földrajzi környezetében érintett szervezetek stratégiáival is összhangban kell állnia, és meg kell felelnie az EU és Magyarország fejlesztési céljainak, kritériumrendszerének és operatív programjainak. A stratégia készítésének e követelmény teljesítése is fontos szempontja volt. (HEP felülvizsgálat, 2015) Hatályos közművelődési megállapodások az alábbi szervezetekkel: Alajos utcai Közművelődési Alapítvány, August Šenoa Horvát Klub, Bányászok Érdekvédelmi Kulturális Egyesület, Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület, Kertvárosiak az Élhető Kertvárosért Egyesület, Kézművesek Baranyai Egyesülete, Mecsekszabolcsi Környezet és Érdekvédő Egyesület, Minerva Könyvtár Egyesület, Nevelők Háza Egyesület, Nikolaus Lenau Közművelődési Egyesület, Patacsi Művelődési Egyesület, Pécs-Baranyai Origó-Ház Egyesület, VOKE Vasutas Művelődési Ház, Vasasért Egyesület A megállapodások részét képezik az alábbi feladatellátások is: az iskolarendszeren kívüli képzések, munkaerő-piaci képzések, a felnőttoktatás egyes formáinak intézményesülése a közművelődés feladatrendszerében, a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek és hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, az egyetemes, a nemzeti és más kisebbségi kultúra megismertetése, tárgyi és szellemi értékeinek gyarapítása, az ünnepek kultúrájának gondozása, az ismeretszerző, az amatőralkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása, a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése. 33

35 Pécs Megyei Jogú Város társadalmi befogadást erősítő projektjei TÁMOP /1 projekt TÁMOP / Benned a Létra - Komplex humán kapacitás fejlesztés és társadalmi részvétel feltételeinek biztosítása Pécs György telep szegregációs krízisterületén, és környezetében Cél: transzgenerációs problémák és a társadalmi kirekesztés kezelése Célcsoportok: kisgyermekek, fiatalok, aktív korúak, nők, férfiak Helyszín: Pécs-György telep Projektelemek: egészségügy, közösségfejlesztés, kompetenciafejlesztés, képzés, foglalkoztatás, munkaerő-piaci felzárkóztatás, devianciakezelés, családi mentorálás, szemléletformálás, infrastruktúra fejlesztés. Konzorciumi partnerek: Türr István Képző és Kutató Intézet, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Khetanipe Egyesület, Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, Pécs MJV Önkormányzata. Megvalósítási időszak: december december. A főpályázó, Pécs M.J Város Önkormányzata mellett az alábbi szervezetek, intézmények vettek részt a megvalósításban: Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Khetanipe Egyesület, Türr István Kutató és Képző Intézet, Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ. A projekt együttműködő partnere az Országos Roma Önkormányzat volt. A program időtartama az eredeti pályázat szerint 24 hónap volt, november szeptember 30., melyet november 30-ig meghosszabbítottak. A projekt összköltségvetése Ft volt. A szakmai program egymással összefonódó részekből állt. Alapja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programjának szakmai munkája és Györgytelepen 7 éve folyó munka tapasztalatai. A projekt keretében 5 szociális munkás dolgozik 6-6 családdal, folyamatosan segítve figyelemmel kísérve és támogatva egyéni fejlődésüket. Kapcsolatot tartanak a többi programelem munkatársaival hálózatot alkotva. A program részei: 1. Családi mentorok hálózata, 2. Tanácsadások, 3. Klubok, 4. Műhelyek, 5. Akciók, 6. Oktatás, nevelés, 7. Képzés (TKKI), 8. Társadalmi integráció, 9. Foglalkoztatás (Munkaügyi Központ), 10. Beruházás (ERFA), 11. A szakmai munka minőségbiztosítása. (HEP felülvizsgálat, 2015) TIOP 3.2.3/A projekt Helyszín: György telep Cél: Lakhatási beruházások támogatása a TÁMOP projekt területén, György telepen: lakásfelújítás, lakásépítés, fenntartható komfortos lakások kialakítása, közterületek fejlesztése helyi lakosok bevonása. A pályázat benyújtási ideje: szeptember 1. Megvalósítás várható ideje: november december. TIOP A-13/ Lakhatási körülmények javítása György-telepen című projekt projektidőszaka augusztus november 30. A projekt keretében 24 lakás teljeskörű komfortosítása és felújítása történt meg. 5 család költözött integrált lakókörnyezetbe, a város más részeibe. Előre fizetős közüzemi fogyasztási helyeket építettek ki minden felújított lakásban. Megújultak a közterek. (HEP felülvizsgálat, 2015) 34

36 DDOP-4.1.2/B projektek Lakhatási integrációt modellező szociális célú telep-rehabilitációs kísérleti projektek megvalósítása 3 akcióterületen 4 szegregátumban: pécsbányai akcióterület, Hősök terei akcióterület, Somogy- Rücker-akna akcióterület. A pályázat várható beadási határideje: szeptember. - DDOP-4.1.2/B Lakhatási integrációt erősítő településre-habilitáció Pécsbányatelepen - DDOP-4.1.2/B Lakhatási integrációt erősítő településre-habilitáció a Hősök terén - DDOP-4.1.2/B Lakhatási integrációt erősítő településre-habilitáció Pécs- Somogy Bányatelepen és Rücker-aknán Az önkormányzattal és helyi civil szervezetekkel közösen 3 különálló, széles körű társadalmi egyeztetésen és a lakossággal folytatott párbeszéden alapuló komplex, területi alapú módszertanra épülő szakmai programot dolgozott ki Pécs városa 3 szegregált településrészének vonatkozásában. Az érintett településrészek: Hősök tere, Pécsbányatelep, Pécs-Somogy Bányatelep és Rücker akna. A 3 fejlesztési program központjában a családok állnak. A családtagok egyéni fejlődése, a közösség fejlődése, az önrendelkezésben való fejlődés, az infrastrukturális és munkaerőpiaci szolgáltatások összehangoltan, egymásra épülő módon térben és időben egyszerre valósulnak meg, az egyes tevékenységi területek összekapcsolódnak, az eredmények így megsokszorozhatók. A 3 lakhatási integrációt fejlesztő projektekben végzendő komplex humán szolgáltatások fejlesztési softprogramok feladatai az infrastrukturális fejlesztések támogatása, melyek illeszkednek Pécs város Antiszegregációs tervéhez, annak elemeit valósítják meg. A 3 területen végzett szükségletfelmérés és a már meglévő szakmai tapasztalatok megállapításait figyelembe véve 3 olyan szakmai program került megtervezésre, melynek elemei egyszerre több, helyben jellemző problémakörre hatnak erősítve, alátámasztva segítik a komplex program megvalósulását. A komplexitást biztosítja, hogy az egyes programelemek megvalósítói ismerik a teljes programot, tudják és értik, hogy a megvalósítandó elem, mely programra épül és melyiknek képezi az alapját, mely területre fejt ki hatást és hogyan segíti az elérni kívánt célok megvalósulását. Mindhárom fejlesztési projekt konzorcium vezetője Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata. A fejlesztések megvalósításába az önkormányzat stratégiai partnerként a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot kérte meg a 3 területen a lakhatási integrációt elősegítő szociális munka és közösségfejlesztés biztosítására. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat által végzett szociális munka és közösségfejlesztés, valamint a lakhatási mobilizációt segítő szolgáltatások azonos módszertan alapján működnek mindhárom célterületen, ez később lehetőséget ad arra, hogy az egyes területi fejlesztési programok eredményei és hatásai egymással összehasonlítók, elemezhetők, értékelhetők legyenek. A projektek tervezése mellett a megvalósításban is hangsúlyosan jelentek meg a 3 érintett területen működő helyi civil szervezetek, így konzorciumi partnerként vesz rész a hősök terei programban a Khetanipe Egyesület, a pécsbányai programban a Pécsbányai Kulturális Egyesület, a pécssomogyi programban pedig a Tegyünk Egymásért Egyesület. Az egyes projektekben a helyi igényeknek és sajátosságoknak megfelelően kerültek megtervezésre a szolgáltatások, program elemek, ennek megfelelően az egyes területeken eltérőek azok a tevékenységek és szolgáltatások, melyeket a lakhatási integrációt célzó projektek megvalósítanak október végéig a 3 integrációs projekt 95%-os készültséggel megvalósult. 35

37 Az eddigi tapasztalatok alapján látható, hogy az infrastrukturális fejlesztésekre fókuszáló lakhatási integrációs programok, kezdeményezések a lakhatási feltételek fejlesztésén, javításán kívül ezzel egyidőben és ugyanilyen hangsúllyal kell, hogy foglalkozzanak más problémákkal, ú.m. munkanélküliség, alacsony jövedelmi szint, családi, szociális, mentális problémák, szerhasználat, kriminalizáció stb., a projekt célkitűzéseinek elérése és fenntartása érdekében. A lakhatási projektekben érintett közösségeknek, családoknak, lakosoknak folyamatos szociális munkás és közösségfejlesztési támogatásra van szükségük ahhoz, hogy a fejlesztésekben felkínált lehetőségekkel élni tudjanak, az elinduló folyamatok folytathatóak legyenek, az elért eredmények (felújított, közművesített lakás, integrált lakókörnyezetbe történő költözés, közösségi összefogáson alapuló tevékenységek, klubok, munkacsoportok) hosszú távon is fenntarthatóak legyenek. A lakások felújítását követően is szükség van az érintett családokkal és közösségekkel való együttműködésre, kapcsolattartásra. Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért, a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködve az ENSZ Fejlesztési Programja - United Nations Development Programme (UNDP) Pozsonyi Irodájával, a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, a Khetanipe a Romák Összefogásáért Egyesülettel és a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséggel dolgozik a fenti projektben. A projekt megvalósítását az OSF MtM Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) "EU forrásokkal a romák integrációjáért" program (MtM) a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatja. Hosszú távú cél egy olyan modell kidolgozása, mely Pécs városának a gyakorlatban megvalósítható modellként szolgál arra, hogyan fejlessze hátrányos helyzetű területeit és az ott élő közösségeket, komplex módon keresve a választ a foglalkoztatás, oktatás, szociális és egészségügyi ellátás kérdéseire. Hogyan változtassa meg a lakhatási feltételeket az érintettek bevonásával és aktív részvételével, annak érdekében, hogy Pécs városa a társadalmi integráció Európai Uniós fővárosa címet is kiérdemelje. A projekt sikeresen lezárult, a pécsi projekt partnerek azóta is folytatják a közös munkát, együtt vesznek részt a város integrácós programjaiban, felhasználva a UNDP mintaprojekt tapasztalatait. (HEP felülvizsgálat, 2015) Városi civil pályázat 2015 Pécs MJV Önkormányzata által kiírt pályázat célkitűzése: a városi tér fenntartható használata, a városi közösségek együttműködése, a természeti környezet értékeinek és az urbanizált városi lét kulturális értékeinek együttes szem előtt tartása és megőrzése azok a prioritások, melyekre a pályázóknak reflektálni kell. A pályázat célja olyan programok támogatása, melyek tevékenyen közreműködnek az élhető és fenntartható városi környezet és társadalom kialakításában. PMJV Önkormányzat olyan projektötleteket várt, melyek az aktív cselekvés eszközeivel, lakóközösségek, családok, intézmények bevonásával a város, mint közös élettér értékét hangsúlyozzák, és az itt lakó emberek közösségben való együttműködését ösztönzik, valamint újszerű megvilágításba helyeznek problémákat, felmutatják a rejtett értékeit Pécs városának és elősegítik a helyi közösségek megalakulását, fejlődését. A pályázati összeg és maximum Ft között alakult, 46 közül 24 civil szervezet részesült támogatásban. (HEP felülvizsgálat, 2015) 36

38 Pécs MJV partnerségével megvalósuló társadalmi befogadást erősítő projektek TÁMOP B-11/2 A családi közösségi kezdeményezések és programok megerősítése című projektek Egy Hajóban Gyermek- és Ifjúságvédő Alapítvány: "Családokkal a családokért Baranyában" projekt A 14 hónapos projekt a helyi közösségekre építve kísérli meg a Pécsett és a Pécsi kistérségben élő családok helyzetének javítását innovatív eszközökkel, a gyermekvállalás ösztönzésével egy komplex - családokat, foglalkoztatást és egészségfejlesztést is támogató - szolgáltatáscsomag révén. A kisközösségek kezdeményezéseit tanácsadással, tapasztalatcserével, képzések/tréningek, foglalkozások és családi, közösségi rendezvények lebonyolításával, "családi erőforrás központ" létrehozásával segítik. A projekt véget ért, jelenleg fenntartási időszakban van. (HEP felülvizsgálat, 2015.) Khetanipe a Romák Összefogásáért Egyesület: "Khetane misto familija (KMF)" - Összefogás a családért A projektben hagyományos cigány/roma fiatalok számára nyújtanak alternatív szolgáltatásokat annak érdekében, hogy a fiatalon családalapításba fogott célcsoport tagjainak integrációja a többségi társadalom rendszerébe nagyobb hatásfokkal valósulhasson meg. Céljuk, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok számára segítséget nyújtsanak családi életük szervezése mellett a munkaerőpiacra kerülésben, tanulmányaik befejezésében, hosszú távú céljaik kialakításában. A projekt véget ért, jelenleg fenntartási időszakban van. (HEP felülvizsgálat, 2015.) Nevelők Háza Egyesület: ÉLET-TÉR - komplex szolgáltatások és közösségi kezdeményezések támogatása a pécsi családok jólétéért A projekt célja egy konzorciumban megvalósuló, a helyi szükségletek felmérésén alapuló program megvalósítása. Széleskörű partneri együttműködés keretében integrált szolgáltatásokat kínál Pécsett 15 év feletti fiatalok, kisgyermekes családok, munkaerőpiacra visszatérő nők számára különös tekintettel Pécs keleti, szegregálódott városrészére. A projekt a helyi társadalom tájékoztatásán és bevonásán alapuló szemléletformálással hozzájárul a család társadalmi jelentőségének megítéléséhez. A projekt véget ért, jelenleg fenntartási időszakban van. (HEP felülvizsgálat, 2015.) Pécsi Székesegyház Nagycsaládos Egyesület: Családok Háza Pécsett Pécsett a "Családok Házában" 400 fő tanácsot, segítséget kap, közösséget talál. Foglalkozásokat tartanak munkába visszatérő szülőknek, házasság előtt álló fiataloknak, és házasoknak. Kapcsolatot tartanak a vállalkozókkal, a munkaügyi központtal, az önkormányzattal, a megyei önkéntes centrummal és 12 civil szervezettel. Értékőrző rendezvényeinken megjelenik 900 fő. Létrehozzuk a Kölcsönös Önsegítő Rendszert, mely a családok gazdasági nehézségein és elszigetelődésén is segít. A projekt véget ért, jelenleg fenntartási időszakban van. (HEP felülvizsgálat, 2015.) VASASÉRT EGYESÜLET: Építő közösségek a családokért Pécs keleti városrészben Pécs-Somogy és Pécs-Vasas területeken működő civil szervezet, az önkormányzattól feladatátvállalással működtetett Művelődési házakat bázisterületként használva tervez olyan közösségi programokat és hosszú távon az önszerveződés igénye által vezérelt csoportokat, melyek cél szerint hozzájárulnak a helyi közösségek fenntartható működéséhez, mikroközösségek egészséges fejlődéséhez. A projekt véget ért, jelenleg fenntartási időszakban van. (HEP felülvizsgálat, 2015.) 37

39 Zöld - Híd Regionális Energiahatékonysági és Környezetvédelmi Alapítvány: "Zöld Családi KÖZ- PONT" - Zöld Családi erőforrás központ kialakítása és fejlesztése a Pécsi Kistérségben "Zöld Családi Köz - Pont" projekt a Pécsi Kistérségben családbarát és a nemek egyenlőségét elősegítő szolgáltatások (pld. Zöld bébiszitter képzés és szolgálat beindítása; Családi életre nevelő tanácsadások, csoportmunkák, Munkaerő-piaci tanácsadás és műhelyek, Önkéntes Klub, Szülők Iskolája, Zöld játszóház) fejlesztését és bevezetését vállalja, melyek közösségképző erejük folytán a projektzárást követően önjáró módon működnek. A projekt véget ért, jelenleg fenntartási időszakban van. (HEP felülvizsgálat, 2015.) TÁMOP A-12/2 A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódását csökkentő intézkedések támogatása - Tanoda típusú programok támogatása Az emberség erejével - CUM VIRTUTE HUMANITATIS Alapítvány: "ÉLMÉNY-TÁR": élményközpontú kooperatív módszertanú tanoda program Gyárvároson Az "ÉLMÉNY-TÁR": élményközpontú, kooperatív módszertanú tanoda program Gyárvároson egy támogató, tehetség kibontakoztató, alternatív nevelési eszközöket alkalmazó tanoda. Az ÉLMÉNY- TÁR célja, hogy a környéken élő és/vagy tanuló, főként hátrányos helyzetű fiatalok számára teremtsen, egy fejlesztő közösségi teret. Alapítványunk 2009 óta dolgozik Gyárvárosban a Menedék Ifjúsági Klub keretein belül. A program során, szoros partnerségre törekszünk a helyi oktatási és szociális intézményekkel. Khetanipe a Romák Összefogásáért Egyesület: KheTanoda A KheTanoda program egy olyan komplex fejlesztési koncepció kidolgozására, működtetésére és fenntartására való törekvést jelent, amely Pécs városában és a Pécsi Kistérségben élő hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű (elsősorban roma származású) diákok iskolai kereteken kívüli tanulási, önképzési lehetőségét biztosítaná hosszú távon. A szaktanári segítség és kulcskompetenciafejlesztés mellett a diákok szociális és közösségi kompetenciáinak erősítésére is koncentrál a program. MIOK a hátrányos helyzetű emberekért Alapítvány: Meszesi Tanoda Pécs Keleti városrészében, Meszesen elérhetővé válik a folyamatosan működő tanodai szolgáltatás, mely a városrész halmozottan hátrányos helyzetű - köztük roma - gyermekek felzárkóztatási esélyeit növeli; az oktatási esélykülönbségeket és az iskolai lemorzsolódást csökkenti. A tanodai felzárkóztató - fejlesztő foglalkoztatások megvalósítása által biztosítja a résztvevőknek az iskolai eredményeik javítását; az iskolai sikerek elérését; képességeik, készségeik fejlesztését. A projektek fenntartási időszakba kerültek. (HEP felülvizsgálat, 2015.) TÁMOP B-12/2 A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódását csökkentő intézkedések támogatása - Második esély típusú programok BUDAI- VÁROSKAPU ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS ALAP- FOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY: A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódását csökkentő Fehérhegyi Második Esély Iskola Cél: A tanulók egyéni szükségleteihez igazodó oktatási formával szakmai végzettséghez segíteni 40 fő beiratkozó tanköteles koron túli, az iskolarendszerből korábban kimaradt fiatalt, visszavezetni őket az oktatás, a tanulás és a munka világába. A projektet 2 tanévre, 22 hónapra, iskolarendszerű, esti munkarendű felnőttoktatásra tervezték. Az 1. év a tanulók erősségeire épülő egyéni fejlesztésre, a kulcskompetenciák megerősítésére, a 2. év a szakmai képzésre fókuszál, szakmai vizsgával zárul. 38

40 A projekt véget ért, jelenleg fenntartási időszakban van. (HEP felülvizsgálat, 2015.) TÁMOP D-12/2/KONV Roma szakkollégiumok támogatása Pécsi Tudományegyetem: Komplex hallgatói szolgáltatások fejlesztése hátrányos helyzetű hallgatók részére a Wlislocki Henrik Szakkollégium szervezésében Pécsi Tudományegyetem Wlislocki Henrik Szakkollégiuma a projekt keretében komplex hallgatói szolgáltatások kialakítását és fejlesztését valósítja meg, melyek a célcsoportot alkotó hátrányos helyzetű, főként roma/cigány hallgatók számára biztosítják a tehetséggondozást, támogató környezetben. Az eseti, rendszeres és folyamatos projekttevékenységek a tanulmányi előmenetel segítése révén hozzájárulnak a célcsoport társadalmi integrációjához, továbbá egy aktív roma/cigány értelmiség formálódásához. A projekt véget ért, jelenleg fenntartási időszakban van. (HEP felülvizsgálat, 2015.) TÁMOP 5.2.5/B-10/2 Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítő programok Egy Hajóban Gyermek- és Ifjúságvédő Alapítvány: "InFóKa II." projekt A 24 hónapos projekt Pécsett 3 megvalósítási helyszínen (Pécs-Belvárosban az Alapítvány székhelyén és a NemArt Galériában, Pécs-Somogyon a Kodály Zoltán Kultúrházban) működik, és éves (Pécs-Belvárosban, Pécs peremkerületeiben, lakásotthonokban, gyermekotthonban élő, ill. büntetés-végrehajtás alatt álló) hátrányos helyzetű ("csellengő", veszélyeztetett) fiatalok célcsoportjai számára nyújt információkat és tanácsadást, ad alternatívát szabadidejük hasznos eltöltésére. Ennek érdekében 2 helyszínen (Pécs-Belvárosban és Pécs-Somogyon) működtet ifjúsági információs és tanácsadó irodát, ill. 2 bázishelyen tart fent "InFóKa" Klubokat az értékteremtő, nem formális tanulási módszerekre épülő személyiség- és kompetenciafejlesztő (pl. mentálhigiénés/drogprevenciós, kreatív manuális, fórumszínházas, zenei/tánc) csoportfoglalkozások lebonyolítására az előírt indikátorok teljesítése mellett. Ezen túl ifjúsági találkozók, kiállítások, gyakori sportrendezvények és kirándulások is megvalósulnak. A projekt véget ért, jelenleg fenntartási időszakban van. (HEP felülvizsgálat, 2015.) Inno-Motive Regionális Gazdaságfejlesztő, Innováció Transzfer és Képző Központ Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság: "YOUTH-ORIGAMI- Fiatalok formálását, társadalmi integrációját elősegítő összehasonlító modellprogram a déli kistérségekben A projekt hosszútávú célja: A év közötti, hátrányos helyzetű kistérségekben élő fiatal, társadalmi, gazdasági és etikai viselkedéskultúrájának fejlesztése, befogadó, toleráns attitűdöt biztosító értékrend elterjesztése érdekében, produktív életmódot folytató, felelős, szocializált, bölcs, válogatós, fejlett közösségi és egyéni kompetenciákkal rendelkező ifjúsági modell kialakítása. Specifikus cél: "Inno-Ház" Ifjúsági Hálózat szolgáltatásainak továbbfejlesztése, a év közötti, HH fiatalok társadalmi integrációjának, iskolai előmenetelüknek, pályaválasztásuknak, munkaerőpiacra történő belépésüknek, szülői szerepekre felkészítésüknek az elősegítése, tudatos élet pályatervezésüket támogató ifjúsági szolgáltatások kiépítése és hozzáférhetővé tétele. Projekt konkrét célja: A déli kistérségekben élő fiatalok aktív bevonására épülő programsorozat megvalósítása, hiánypótló ifjúsági virtuális tanácsadási, felkereső jellegű ifjúságsegítő szolgáltatások beindítás. A projekt véget ért, jelenleg fenntartási időszakban van. (HEP felülvizsgálat, 2015.) TÁMOP A-11/2 Büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak és pártfogó felügyelet alatt állók társadalmi integrációs esélyeinek növelése képzési és foglalkoztatási programokkal Ifjúságért Egyesület: "Tudás-Érték-Tapasztalat" - integrációs program "Tudás-Érték-Tapasztalat" - integrációs programmal hozzájárulunk a év közötti pártfogó felügyelet hatálya alatt állók helyi szinten történő társadalmi kirekesztődésének csökkentéséhez, az 39

41 érdek- és jogérvényesítésük növeléséhez, valamint sikeres társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációjukhoz. A projekt véget ért, jelenleg fenntartási időszakban van. (HEP felülvizsgálat, 2015.) TÁMOP B-12/2 A bűnmegelőzés szempontjából kiemelten fontos, bűnelkövető vagy bűnelkövetés szempontjából veszélyeztetett gyermek- és fiatalkorúak segítése Ifjúságért Egyesület: "Vészfék"- közösségi bűnmegelőzési program a Forrás Szakiskola bázisán "Vészfék" közösségi bűnmegelőzési program segíti a a bűnelkövetés, áldozattá válás szempontjából különösen veszélyeztetett gyermek- és fiatalkorúakat iskolán belüli és kívüli tevékenységek szervezésével, csökkenti a normaszegéssel járó társadalmi hátrányokat, növeli integrációs esélyeiket. A szakemberek jól hasznosítható információkat, módszereket kapnak a konfliktusfeloldás erőszakmentes eszközeiről. Ösztönzi az állami és civil szervezetek, kisközösségek partneri együttműködését. A projekt véget ért, jelenleg fenntartási időszakban van. (HEP felülvizsgálat, 2015.) TÁMOP C-11/2 Az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés RegioLine Társadalom-, Vidék- és Gazdaságfejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft: SZMÖRE-Személy és vagyonvédelemért Mozgalom Önkéntes Reflexív Együttműködéssel Hosszútávú cél: A társadalmi kohézió erősítése érdekében a Baranya megye településein élő helyi közösségek, az intézmények és az állampolgárok önvédelmi képességének fejlesztése, bűnözéssel szembeni védettségük erősítése, az állampolgárok áldozattá válásának megelőzését és a már bűncselekmény áldozatává vált személyek sérelmeinek kezelését célzó ellátórendszer fejlesztése. A projekt véget ért, jelenleg fenntartási időszakban van. (HEP felülvizsgálat, 2015.) Apró lépések István-aknáért A Khetanipe a Romák Összefogásáért Egyesület október 1-jétől 14 hónapos projektet valósít meg István-aknán Apró lépések István-aknáért címmel. A projekt legfőbb fejlesztési célja, hogy az István aknai mélyszegénységben élő, hátrányos helyzetű óvodáskorú gyermekek integrált iskolákba való felkészülését és bejutását fejlesztő pedagógusok munkája által segítsék, valamint fejlesszék a 0-3 éves korú gyermekek képességeit, segítsük a megfelelő óvodába történő bejutásukat. Szintén célunk, hogy a szülői klubok által a szülőkben kialakuljon a gyermekeik iskoláztatásával kapcsolatos felelősségtudat, és a szülő-gyermek szorosabb kapcsolat. A 0-3 éves korú gyermekeket nevelő szülők számára tartandó baba-mama klub legfőbb célja, hogy a szülők információkkal és gyermek fejlődéséhez szükséges technikákkal gazdagodjanak. A projekt a Roma Education Fund támogatásával valósul meg. (HEP felülvizsgálat, 2015.) ROMACT program Az Európa Tanács és az Európai Bizottság programjába csatlakozott Pécs városa. A program célja, hogy az önkormányzatokat segítse a marginalizált roma közösségek befogadását célzó stratégiák és szak-politikák kialakításában, az érintettek részvételével tervezett és megvalósított programok megvalósításban. A program célterülete István-akna. A helyi fejlesztések előkészítésére két munkacsoport állt fel, melyek egymással szoros együttműködésben tevékenykednek. Az István aknai lakosság tagjaiból ún. közösségi akciócsoport (KACS) alakult, mely képviselőket delegál az önkormányzati munkacsoportba, melynek tagjai: Dr. Kovács Katalin önkormányzati kapcsolattartó, a Khetanipe a Romák Összefogásáért Egyesület, a Máltai Szeretetszolgálat, a PTE és alkalmanként a helyi problémák megoldásában illetékes egyéb szakemberek. A munkacsoportok a helyi fejlesztéseket készítik elő, és részt vesznek azok lebonyolításában. A párbeszédet roma mediátor segíti. (HEP felülvizsgálat, 2015.) 40

42 2.2. A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Pécs MJV Önkormányzata, valamint Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kozármisleny, Kovácsszénája, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny önkormányzatai december 09. napján megállapodtak a Pécs és Környéke Önkormányzati Területfejlesztési Társulás létrehozásáról, majd a megállapodás június 4-i módosításával a évi CVII. törvény alapján Pécsi Többcélú Kistérségi Társulássá alakultak ban a Társulás létrehozta a Pécsi Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központot, mely alapvetően Pécsen kívüli településeken lát el feladatokat, de Pécs Megyei Jogú Város területére vonatkozóan is rendelkezik működési engedélyekkel évben kezdte meg a Társulás a családi napközik működtetését, kezdetben intézményi társulás keretében, majd saját fenntartásban. A Pécsi Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ 20 családi napközit működtet A pécsi kistérség települései november 30-án a szociális alapellátási feladatok ellátására létrehozták a Pécsi Kistérségi Intézményfenntartó Társulást, melynek fenntartásában működik az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ, valamint az Integrált Nappali Szociális Intézmény. A Társulás által ellátott szociális és gyermekjóléti feladatok: a gyermekjóléti szolgáltatás és családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, az idősek nappali ellátása, a pszichiátriai betegek közösségi ellátása, valamint a pszichiátriai betegek nappali ellátása. A társulás elnevezése módosult: Pécs és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulás. (HEP felülvizsgálat, 2015.) 2.3. A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az esélyegyenlőségi program elkészítése során felhasználásra kerültek a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. számú melléklete által meghatározott adatbázisok adatai, továbbá releváns (helyi, térségi, országos) kutatások adatai, az önkormányzat által gyűjtött adatok, illetve a partnerek által nyújtott adatszolgáltatás és korábban elkészült helyi koncepciók és stratégiák adatai és elemzései is. Mivel az adatok nem álltak teljes körűen rendelkezésre, így a helyzetelemzés csak részben képes eleget tenni azon elvárásnak, amely szerint objektív, számszerű adatsorokból vonjon le következtetéseket, ugyanakkor Pécs MJV Önkormányzatának nem állt módjában az adathiányokra vonatkozó, a program megírásához kapcsolódó kutatásokat elvégezni. Ugyanakkor a helyzetelemzés részét képezi az adatgyűjtésen túl, egy-egy részterület kompetens szakembereinek tényeken és szakmai tapasztalataikon alapuló megállapításai és következtetései is, melyek nagymértékben segítették a hátrányos helyzetű célcsoportokhoz kapcsolódó helyi szintű tényfeltárást és probléma beazonosítást. Az esélyegyenlőségi program helyzetelemzéséhez jelentősen hozzájárult a HEP-pel egybeeső időszakban készült Városfejlesztési Koncepció szakemberivel való kooperáció is. 41

43 Mind a városfejlesztési koncepció, mind a városfejlesztési terv készítése során önálló fejlesztési témakörré nőtte ki magát a helyi adatstratégia, az adatgazdák széles körénél rendelkezésre álló, elvileg elérhető adatok helyi adatbankba történő összevezetése, rendszeres időközönként történő frissítése, illetve a statisztikai és adminisztratív adatokon túlmenő azon adatok köre (Városmonitoring vizsgálat), amelyek a helyi fejlesztések monitoringozásához szükségesek (PMJV ITS 2014: 117). A SEEMIG projekt helyi adatstratégiája ezeken túlmenően a város társadalmával kapcsolatos kutatások dokumentációjának, lehetőség szerint adatbázisainak archiválásával egészíti ki a helyi adatbank koncepcióját. A HEP beavatkozási területeit érintően célszerűnek mutatkozik az egyes kiemelt esélyegyenlőségi csoportok szerint tematikusan is összegezni a statisztikákban és az adminisztratív adatokban (ill. a helyi intézményeknél) fellelhető adatokat, illetve a Városmonitoring vizsgálatba beépíteni azokat a kulcsváltozókat, amelyek az egyébként nem elérhető adatokat szolgáltatnak a HEP helyzetelemzéséhez és beavatkozási indikátoraihoz. A helyi adatbank infrastrukturális hátterét egyrészt az 2014-es ITS ben körvonalazott térinformatikai adatbázis (PMJV ITS 2014: ), továbbá a Regionális Tudásközpont szolgáltathatja, a létrehozással kapcsolatos szakmai támogatást, a helyi szereplők hálózatosítását a PTE BTK TMI Település és Társadalom Kutatóközpontja nyújthatja, ahol megkezdődött mind a helyi adatbankok, mind a városmonitoring vizsgálatok hazai és nemzetközi gyakorlatával kapcsolatos tapasztalatok összegzése, ezen belül a szegregátumokra vonatkozó tudástípusok és tartalmak összegyűjtése. (HEP felülvizsgálat, 2015.) 42

44 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység kutatásánál figyelembe kell venni a fogalom komplexitását: a mélyszegénységben élők definíciója alatt sokszor szinonimaként szerepel a hátrányos helyzet, azon belül a magyarországi cigányság helyzete, annak ellenére, hogy ezeknek a kifejezéseknek jelentése eltér egymástól. A fogalom etnicizálása torzítja a kutatások eredményeit amellett, hogy hosszú távon erősíti az előítéleteket. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között szocializációs különbségek, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és gyakran súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A mélyszegénység hatása a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység ( a szegénység fiatal arca : a szegények mintegy 30%-a 0 17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él). Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik (Stratégia, 2011). A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát azonosítják a cigánysággal. Ez nem más, mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó öszszes probléma cigánykérdésként való felfogása. Fontos azonban tudomásul venni, hogy a cigányság és a mélyszegénység két olyan halmazt képez, melynek van ugyan közös metszete, ám a kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember cigány/roma. Az viszont kijelenthető, hogy a cigányok élete a mélyszegénységtől függetlenül is sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció rejtett és nyílt dimenzióinak kíméletlen érvényesülése miatt. A magyarországi cigányok létszámának megállapítására vonatkozóan a korábbi századokban több összeírás történt, azonban az adatok meglehetősen ellentmondásosak, ennek köszönhető, hogy a népszámlálási statisztikákban is rendkívül hiányosan szerepelnek. Mivel perifériára szorultan élnek, nehezen elérhetőek, egyértelmű paraméterekkel nem is meghatározható, kik ők. Többen, sokféle szempontrendszer alapján próbálták kategorizálni a cigány lét főbb jellemzőit, elfogadott és egységes definíció nem alakult ki. Cigánynak lenni az évszázadok során meggyökeresedett különböző előítéletek miatt a társadalom egy része számára alacsony presztízsű dolognak számít. A cigányok többsége a többségi társadalomhoz tartozónak vallja magát, és rendszerint felveszi a befogadó állam nyelvét, illetve környezete vallását, mert csak az országok egy részében tekintik őket nemzetiségnek, mások azonban anyaországgal nem rendelkezvén, az etnikai kisebbséghez sorolják 43

45 magukat. Ez az egyik oka annak, hogy különösen nagy eltérések vannak mindenütt a világon a hivatalos népszámlálási és a tudományosan becsült adatok között táblázat - A cigány kisebbségre vonatkozó nemzetiségi adatok a népszámlálásokban Év Cigány nemzetiség Forrás: Magyarország Nemzetiségi Adatai. Budapest, KSH, (HEP felülvizsgálat, 2015) A népszámlálási adatok a szociológusok felmérési eredményeitől jelentősen eltérnek. Ez minden nemzetiség esetében általánosan megfigyelhető jelenség. Tudjuk jól, hogy a bevallott nemzetiséget és anyanyelvet illetően változik az emberek álláspontja. A Kemény István vezette szociológiai felmérés a magyarországi cigányok lélekszámát 1971-ben főre becsülte, az 1990-es évek elején közel félmillióra tette, ma a magyar népesség 6-8 százalékát teszi ki a cigányság a szociológusok szerint. Már 1971 után is sokakat meglepett, hogy, az országban élő cigány népesség nagy része mintegy kétharmada (71%) magyar anyanyelvű tehát nyelvileg asszimilálódott. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy sem a magukat magyar anyanyelvűnek, sem pedig a magukat csak magyarul beszélőknek, azaz magyar egynyelvűnek valló beszélők nem tekinthetők társadalmilag, etnikailag homogén csoportnak. A magyarországi cigányok három nagy nyelvi csoporthoz tartoznak: a javarészt magyarul beszélő romungrókhoz (akik magukat magyar cigánynak, zenész vagy muzsikus cigánynak mondják), a magyarul és romani nyelven egyaránt beszélő oláh cigányokhoz, valamint a magyarul és az archaikus román nyelven beszélő beás cigányokhoz (Cserti Csapó Orsós, 2013). A cigány népesség területi elhelyezkedése igen jelentősen eltér az ország népességétől. Míg a cigányság bármely csoportjának kevesebb, mint 10 százaléka lakik a fővárosban, szemben a népesség 20 százalékával, addig a községekben lakik a cigányság százaléka, szemben az országos 38 százalékkal (Hablicsek, 1999). Az 1971-es kutatás adataihoz képest nagymértékben csökkent a telepen élők száma: 1971-ben a cigányok 65 százaléka, 1994-ben már csak 13,7 százalékuk élt elkülönült telepeken. Ez több tényezőnek köszönhető. A hetvenes évek közepétől az életszínvonal emelkedése, a cigányok foglalkoztatási helyzetének általános javulása sokat segített a nyomasztó lakáshelyzeten, de nagy szerepet játszottak a hatvanas években kezdődő telepfelszámolási programok és a hozzájuk kapcsolódó kedvezményes hitellehetőségek is, függetlenül ezen adminisztratív intézkedések egyéb káros hatásaitól. A magyarországi három cigány csoport /beás, oláh cigány, romungró/ területi elhelyezkedése meglehetősen egyenlőtlen eloszlásban található. A beás cigányok döntő többsége a dél-dunántúli megyékben lakik; ebben a régióban arányuk megközelíti a teljes cigány népesség 30 százalékát, a régió két megyéjében, Baranya és Somogy megyékben pedig a cigányok többségét képezik. Más régiókban beásul beszélő cigányok csak jelentéktelen számban fordulnak elő. A magyar és a romani nyelvet beszélő cigányok eloszlása egyenletesebb. Magyar anyanyelvű cigányok teszik ki a legtöbb régióban a cigányok háromnegyed 11 Cserti Csapó Tibor - Orsós Anna (2013): A mélyszegénységben élők és a cigányok/romák helyzete, esélyegyenlősége. In: Varga Aranka (szerk.): Esélyegyenlőség a mai Magyarországon. Pécsi Tudományegyetem PTE BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszék, Pécs

46 részét; egyedül a dél-dunántúli régióban süllyed arányuk 50 százalék alá. A romani nyelvjárásait beszélő cigányok aránya valamennyi régióban százalék (Cserti Csapó Orsós, 2013). Baranya megyében végzett 2011-es népszámlálás alapján a három legnagyobb nemzetiség közé sorolható a cigányság. A nemek aránya követi az átlagot, mivel 50,5% a nők és 49,5% a férfiak eloszlása. A cigányság képzettsége jelentősen elmarad a megyei átlagtól, mivel minden 23. személy rendelkezik érettségivel és a megyében élő összes diplomás 0,3%-a rendelkezett valamilyen felsőfokú végzettséggel. A foglalkoztatottsági mutatók sem érik el a megyei átlagot. A cigány nemzetiséghez tartozónak valló személyek mintegy egyötöde volt foglalkoztatott és 14 százalékuk volt munkanélküli a népszámlálás idején. (HEP felülvizsgálat, 2015) Nemzetiség 12. táblázat - A nemzetiségi népesség száma, aránya (2011) Családi, baráti Nemzetiség Anyanyelv körben használt nyelv alapján Előzőek alapján a nemzetiségekhez tartozik fő a évi százalékban a népesség Bolgár ,1 237,2 Cigány (romani, beás) ,6 165,5 Görög ,7 Horvát ,9 98,5 Lengyel ,1 89,9 Német ,7 113,5 Örmény ,6 Román ,2 176 Ruszin ,2 Szerb ,2 112,9 Szlovák ,3 Szlovén ,6 Ukrán ,3 Hazai nemzetiséghez tartozó összesen ,7 123,8 Forrás: Baranya megyére vonatkozó adatok (KSH, 2011) (HEP felülvizsgálat, 2015) 3.1. Jövedelmi és vagyoni helyzet Az Európai Unióban használt szegénységi ráta, a laekeni indikátor szerint a jövedelmi szegénység Magyarországon az ezredforduló óta az európai középmezőnyben foglal helyet. Ezen mutató alapján azoknak a szegényeknek az arányáról kapunk képet, akiknek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem éri el a medián jövedelem 60%-át. A jövedelmi szegénységben élők aránya kis mértékben növekedett 2011-re, így tehát a laekeni indikátor alapján a magyar társadalom mintegy 14%-a tekinthető szegénynek. 45

47 13. táblázat - Laekeni indikátor korcsoportok szerint Korcsoport/év Összesen 12,4% 12,4% 12,3% 13,8% ,7% 20,6% 20,3% 23,0% ,1% 17,7% 17,0% 18,9% ,5% 13,0% 12,7% 13,8% ,5% 7,8% 8,6% 11,0% 65-4,3% 4,6% 4,1% 4,5% Forrás: A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok. KSH Statisztikai Tükör 2012/72: 2. A mélyszegénység a jövedelmi szegényeken belül azokat a háztartásokat érinti elsősorban, ahol nincs munkajövedelemmel rendelkező háztartástag, illetve az országos átlag többszöröse a szegénységi kockázata az egyszülős háztartásoknak és a három és annál több gyermeket nevelő családoknak is. A gyermekszegénység sajnálatosan jól ismert problémája tovább fokozódott: immáron a 0-17 éves korosztály 23%-a számít jövedelmi szegénynek, míg a fiatalok (18-24) körében is jóval az országos átlag fölött alakul a szegénységi ráta, mintegy 19%-ot tesz ki. (A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok. KSH Statisztikai Tükör 2012/72: 1.) A mélyszegénységgel szoros kapcsolatban lévő foglalkoztatott nélküli háztartások arányának nagymértékű növekedésére utal az a tendencia, hogy erőteljesen csökkent a 100 háztartásra jutó foglalkoztatottak számát megadó mutató a pécsi háztartások körében. 14. táblázat háztartásra jutó foglalkoztatottak száma Pécsett (fő) Forrás: 2011-es népszámlálási adatok, nepszamlalas.hu, tábla Pécs társadalmára vonatkozóan nem állnak rendelkezésre a jövedelmi helyzetre nézve olyan adatok, amelyek alapján pontosan meg lehetne állapítani a jövedelmi szegények, illetve a mélyszegénységben élők arányát, jellemzőit. Az országos adatok azonban az helyzetelemzés más fejezetei számára is útmutatóul szolgálnak a veszélyeztetett társadalmi helyzetek tekintetében. A cigány népesség esetében az általános gazdasági és munkaerő-piaci tendenciákon túl még egy sor olyan tényező is nehezíti a helyzetet, amelyek vagy pusztán az etnikai hovatartozásból erednek, vagy közvetetten a cigányok/romák sajátos szociológiai jellegzetességeinek következményei ban a cigány munkavállalók keresete a nem cigányokénak 80,81%-a volt átlagosan. (Újabb összehasonlító vizsgálatról nem tudunk, de nem valószínű, hogy ez a tény változott volna az azóta eltelt évtizedekben.) A jövedelmek regionális különbségei természetesen az adott területi egység átlagos fejlettségének, gazdasági erőforrásainak tükrében értelmezhetők. Keményék azt tapasztalták 2003-as felméréseik során, hogy a keleti megyékben a háztartások 73 százalékában nem volt egyetlen kereső sem, ugyanakkor a Dunántúlon ez az arány az 56%-ot közelítette csak, miután ez a területe az országnak jobb munkaerő-piaci adottságokkal, nagyobb munkahely kínálattal rendelkezik. Ennek következtében a Dunántúlon 2,9-szer nagyobb volt az egy főre eső munkából származó jövedelem 10 nagysága a cigány népességnél, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar 46

48 és Békés megyék cigány lakossága esetében. Azonban a keleti régióban a magasabb arányban megjelenő nyugdíjak, támogatások kompenzáló hatása összességében csökkentette a munkajövedelmekben kirajzolódott eltérést. Így a Dunántúli cigányságnál az egy főre jutó összes jövedelem csak 22%-kal volt magasabb a keleti országrészben tapasztaltnál. Regionális bontásban is azonban egy-egy területi egységen belül mindenütt alacsonyabb átlagkereseteket figyelhetünk meg a cigány munkaerő körében a nem cigányok átlagkereseteihez viszonyítva. Legnagyobb lemaradást a nem cigány munkavállalók fizetéséhez képest az Alföldön regisztráltak, majd a Nyugat-Dunántúl következik. Viszonylag jobb a helyzet Észak-Magyarország, a Dél-Dunántúl területén és a legkisebb lemaradás a Budapesti-iparvidék dolgozói között volt jellemző. Jól tudjuk, a hivatkozott vizsgálat óta eltelt tíz év, ám e tekintetben sem volt tapasztalható semmiféle markáns változás, ami az egyes régiók gazdasági potenciálját, azok rangsorát átrendezte volna (Cserti Csapó Orsós, 2013). (HEP felülvizsgálat, 2015) 15. táblázat - A cigány és nem cigány keresetek eltérései régiónként (1993.) Régiók Az összmagyar-országi átlagkeresetek %-ában átlagkeresetének %-ában Adott régióban a nem cigányok Kelet 75,30 80,00 Alföld 80,94 61,77 Bp-i iparvidék 94,13 89,67 Észak 74,81 87,96 Dél-Dunántúl 79,13 89,32 Nyugat 69,65 78,61 Forrás: Kemény, (HEP felülvizsgálat, 2015) A fenti problémák feloldásához felhasználható elemek: a családtámogatási rendszer, foglalkoztatást támogató rendszer, közmunka program, START program, védett munkahely, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, adósságkezelés. A helyzet súlyosságához vezető problémák: a rossz pénzkezelési szokások, a segítő programok rövid időintervallumai, a lakhatási tanácsadó program megszűntetése, a kizárólagosan szociális juttatásokból élő családok jelentős hányada, az elsődleges munkaerő-piaci állások alacsony kínálata és az alacsony iskolai végzettségű emberek számára munkalehetőség hiánya. A problémák megoldásához lehetőséget kínálhatnak a cigány fiatalok részére nyíló ösztöndíj programok, támogatott képzések, részmunkaidős állások létrehozása, tehetségkutatás és gondozás. Ugyanakkor veszélyt jelent a fentieken túl az, hogy a támogatott, szakmai képzések jelentős része nem piacképes, valamint a foglalkoztatási és jövedelmi problémák következtében kialakuló adósságcsapda. A probléma feloldásához a legfontosabb célkitűzés a stabil jövedelemszerző tevékenység biztosítása az elsődleges munkaerőpiacról. Ehhez szükséges piacképes támogatott képzések indítása, részmunkaidős és védett munkahelyek létesítése, valamint hosszú távú foglalkoztatási programok szervezése. A fentiek biztosításához szükséges intézkedések: a munkaerőpiac igényeinek felmérése, ehhez igazított képzési rendszer kialakítása, valamint a képzésekhez anyagi források biztosítása. A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelemnek a növekedésre és a foglalkoztatásra, valamint a modern és hatékony szociális védelemre kell épülnie. Ezen kívül az innovatív szociális védelmi beavatkozás mellett szociálpolitikai intézkedések széles körére van szükség, beleértve a célirányos oktatást, szociális ellátást, a lakáskörülmények javítását, az egészségügyet, a munka és a magánélet összeegyeztethetőségét és a családpolitikát csupa olyan területet tehát, amelyeken a jólléti rendszerek eddig kiegészítő programokkal próbáltak beavatkozni. 47

49 A szegénységnek több dimenziója van, köztük a méltó emberi élethez szükséges jövedelem hiánya és a nem kielégítő mennyiségben rendelkezésre álló anyagi források, az alapvető szolgáltatásokhoz például az egészségügyi szolgáltatásokhoz, lakhatáshoz és oktatáshoz való elégtelen hozzáférés, a munkaerőpiacról való kirekesztettség és a rossz minőségű munkahelyek. A rcigányságtársadalmi és gazdasági integrációja kétirányú folyamat, amely megköveteli úgy a többség, mint a cigány/ roma közösségek tagjai gondolkodásának megváltoztatását. A cigányság társadalmi kizáródása mind a mai napig a kölcsönös bizalmatlanság, az agresszió, az előítéletek állandósulását, a biztonságérzet csökkenését eredményezte. Ezt a helyzetet mint a 21. századi együttélés és a fenntartható társadalmi és gazdasági növekedés korlátját kell felszámolni. - Valamennyi területre kiterjedő intézkedések; - az uniós alapok nagyobb mértékű és hatékonyabb kihasználása a társadalmi befogadás elősegítésének érdekében; - a tényeken alapuló szociális innováció felkarolása, - partnerségekben való együttműködés és a szociális gazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázása; - az "eltartott" segélyezett szerepből az "adófizetői" szerepbe történő kerülés elősegítése Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció 3.2.a. foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Az 1990-es rendszerváltás utáni években Pécs addigi történetének egyik legsúlyosabb válságát élte át. Bezártak a szén-és uránbányák, leépülésnek, átalakulásnak indultak a város ipari szerkezetében meghatározó szerepet játszó üzemek: Bőrgyár, Zsolnay Porcelángyár, Kesztyűgyár, Sörgyár, Sopianae Gépgyár, Húsipari Vállalat, Baromfifeldolgozó Vállalat. A változások következtében Pécsett is munkahelyek ezrei tűntek el, az iparban foglalkoztatottak aránya 27%-ra esett vissza, a regisztrált munkát keresők száma 1991 és 1993 között 4200-ról 8100-ra emelkedett. 12 A foglalkoztatottak számának drasztikus csökkenése 13, az inaktívak, a munkaerőpiacról tartósan kiszorultak, a nyugdíjszerű ellátásokban részesülők növekvő létszáma nagy kihívások elé állította a város átalakuló szociális ellátórendszerét. Az 1990-es évek első felében jelentős mértékben bővült a különböző szociális támogatásokat és szolgáltatásokat igénybevevők köre. A rendszeres és átmeneti segélyre szorulók száma 1991 és 1993 között több mint 100%-al, az anyagi okok miatt veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 1991 és 1997 között a 40-szeresére emelkedett ban már 2632 önkormányzati bérlakásban élő család 23.5 millió Ft lakbér, és 32 millió Ft. víz- és csatornadíj tartozását tartotta nyílván Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (továbbiakban Pécs MJV Polgármesteri Hivatala/Pécs MJV PH). Ugyanebben az évben 4 ezer családnak 66 millió Ft. távhő és 2500 családnak 11 millió Ft gázdíj hátraléka volt a városban. 14 A romló gazdasági feltételek ellenére a város költségvetésének egyre nagyobb hányadát volt kénytelen szociális kiadásokra (segélyezés, szociális étkeztetés, szociális intézmények fenntartása, a szociális területen dolgozó civil szervezetek támogatása, beruházás, stb.) fordítani ben a teljes városi büdzsé 7,9, 1992-ben 9,01, 1993-ban 10,9%-át jelentették a szociális kiadások Forrás: Baranya Megyei Munkaügyi Központ 13 A 180 ezer fős pécsi agglomerációban a 2001-es népszámlás időpontjában az összes foglalkoztatott 68 ezer főt tett ki, ami az 1990 évi létszám 84%-át jelentette. KSH Baranya Megyei Igazgatósága 14 Forrás: Pécs MJV Polgármesteri Hivatala 15 Forrás: Pécs MJV Polgármesteri Hivatala 48

50 Munkahelyek megszűnése, a jelentős létszámú szakképzetlen munkaerőt foglalkoztató vállalatok, üzemek bezárása Pécsett és Baranya megyében is az itt élő cigányság helyzetének katasztrofális leromlásához vezetett. Az MSZMP KB júniusi (a cigány lakosság helyzetének javításáról szóló) határozata után indult, a beilleszkedést támogató kormányzati és helyi programok, intézkedések hatásaként 1985-re Pécsett és Baranya megyében a cigány férfiak foglalkoztatása gyakorlatilag teljes, a nőké 34-35%-os volt, az itt élő és munkaviszonnyal rendelkező cigányok 8-9%-a szakmunkásként, 20-22%-a betanított munkásként és 70%-uk segédmunkásként dolgozott. 16 (Ha az akkor közreadott adatok kozmetikázottak is, az kétségtelen tény, hogy közel 3 évtized alatt az alapfokú oktatás kiterjesztésével és a szakképzettséget nem igénylő munkahelyek nagyobb számban történő biztosításával elindult az integráció folyamata, korábban társadalmon kívüli emberek kerültek az iskolarendszerbe, kaptak akkor stabilnak tűnő munkahelyet, kedvezőbb lakhatási lehetőségeket. A rendszerváltás után, a szocialista nagyipar összeomlásával, a munkanélküliség tömegessé válásával, az általános iskolai végzettség leértékelődésével a cigányok és a romák egyéni és kollektív jóléti ambíciója is szertefoszlott.) Az között lebonyolított népszámlálások adatai szerint 3 évtized alatt a Pécsett élő foglalkoztatottak száma közel 22 ezer fővel, (27%) csökkent: pécsi háztartásra átlagban ban 134, 1990-ben 113, 2001-ben 93, 2011-ben 86 foglalkoztatott jutott. Az adatokat tovább bontva látható, hogy 2001-ben a pécsi háztartások 39,75%-ában, 2011-ben már 41,33%-ában nem volt foglalkoztatott. év 16. táblázat - Háztartások és azon belüli foglalkoztatottak aránya A háztartásokban nincs foglalkoztatott, csak A háztartások közül Összes háztartás munkanélküli kereső Inaktív és több eltartott (db) foglalkoztatottal rendelkezik (db) (db) Forrás: BMK Munkaügyi Központ A nyilvántartott munkanélküliek száma az ezredforduló előtti és az azt követő néhány évben fő körül mozgott, a városi munkanélküliségi mutató 2013 márciusáig, folyamatosan csökkenő mértékben ugyan, de az országos átlag alatt maradt. Ugyanakkor a 2008-tól kibontakozó gazdasági válság hatására a munkát keresők száma 2011-re elérte, az azt követő évben pedig meg is haladta az addig legmagasabbnak számító 1993-as értéket. 16 Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, Forrás KSH népszámlálási adatok 49

51 Időpont 17. táblázat - A regisztrált álláskeresők számának változása Pécsett között 365 napnál Munkaképes hosszabb ideje korú népesség keres munkát (fő) (fő) Nyilvántartott álláskereső (fő) Relatív mutató (%) 18 arányszám ,92 0, ,62 0, ,53 0, ,27 0, ,50 0, ,76 0, ,30 0, ,16 0, ,51 0, ,61 0, ,47 0, ,60 0, ,28 0, ,68 0,88 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Az elmúlt időszakban nem csupán a munkanélküliek száma emelkedett, hanem a korábbiakhoz képest változott a regisztráltak iskolai végzettség szerinti összetétele is: az 1990-es évekhez képest nagyobb arányban jelennek meg az álláskeresők között a középfokú és a főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezők, köztük a pályakezdő fiatalok márciusában a nyilvántartott álláskeresőkön belül 23,65% volt az 50 év felettiek és 13% a 25 év alattiak aránya, 35%-uk már több mint egy éve keresett munkát és 27,8%-uk legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett. 20 év 18. táblázat - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya (TKKI ) nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,5% 39,8% 44,2% ,8% 54,2% 56,9% ,1% 55,9% 58,0% ,5% 46,5% 49,5% n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 18 Relatív mutató - nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában 19 Arányszám - a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya 20 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, BMKH Munkaügyi Központ 50

52 Összegzés: A fentiekben bemutatott helyzet kezelésében stabil támpontot jelent az, hogy a munkaügyi szervezet több mint 20 éves tapasztalattal rendelkezik a megyében és Pécsett munkát keresők regisztrációjában, támogatások megállapításában, különböző munkaerő- piaci programok lebonyolításában, folyamatok elemzésében, értékelésében, partnerségek szervezésében, projektek előkészítésében. Az innovatív foglalkoztatáspolitikai programok kidolgozásához és megvalósításához szükséges humán erőforrás rendelkezésre áll a városban működő intézményekben, egyházi és civil szervezeteknél, valamint az egyetemen. Ugyanakkor a regisztrált munkanélküliek - fentiekben bemutatott magas száma ( án fő), és a munkanélküli ellátásra jogosultak alacsony aránya (mintegy 50%) jól példázza a foglalkoztatási helyzet krízis-szintjét. (A megélhetőség biztosítása érdekében az ellátásban nem részesülők számára az önkormányzat állapíthat meg támogatást). A nyilvántartásban szereplők 27,8%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett és 23,65% volt az 50 év felettiek aránya. A szociális és munkaerő-piaci szolgáltatások kialakításánál kevés figyelmet kapnak a dolgozó, de csak a minimálbérért foglalkoztatottak sajátos problémái. ("working poor"). A problémák kezelésére lehetőséget kínálhat az aluliskolázott csoportok újratermelődését csökkentő oktatási programok indítása, illetve az iskolai hátrányok mérséklését célzó felnőttoktatási programok kialakítása és megvalósítása szükséges. Az iskolai lemorzsolódás csökkentésére is hangsúlyt kellene fektetni. A munkaerőpiacról kiszorulók munkatapasztalat szerzését, a munka világába való át/visszavezetését célzó, a közfoglalkoztatás keretében megvalósítandó, képzéssel kiegészített projekteket szükséges indítani. A lakhatási integrációs projektekben a képzés biztosítása a magas munkanélküliség csökkentésének egyik eszközeként került meghatározásra. Ennek megfelelően olyan képzések kerültek megvalósításra, melyek a munkaügyi szakemberek szerint javíthatta az alacsony iskolai végzettséggel, szakképesítés nélküli munkanélküliek munkavállalási esélyeit. A megvalósított képzésekben összesen 60 fő vett részt. - Kőműves és festő segédmunkás képzés 13 fő - Takarító képzés 11 fő - Erdőművelő segédmunkás képzés 12 fő fő - Segédmezőgazdász képzés 17 fő - Kisgépkezelői tanfolyam 7 fő A munkaerőpiaci koordinátorok egyéni igények alapján segítették a területeken élőket, hogy más projektek, képző intézmények képzéseibe tudjanak bekapcsolódni és szakmai képesítést szerezni. Ilyenek voltak a varrónő, cipőfelsőrész készítő képzés, a felzárkóztató képzések, melyek a 8. általános iskolai végzettség megszerzését célozta, közfoglalkoztatási projektek keretében építőipari karbantartó, épület beltér szigetelő, ECDL, számítógépes adatrögzítő, település karbantartó, targonca vezető, raktáros, textil termék összeállító, betanított kőműves, festő képzések. Ezen külső képzésekben 120 ember vett részt. (HEP felülvizsgálat 2015) A megoldási lehetőségek érvényesülését veszélyeztetik azok a tények, hogy a munkanélkülieken belül a több mint 1 éve munkát keresők (35%) és a 25 év alattiak (13%) aránya igen magas, a munkanélküliek számának 2008-tól tartó emelkedése továbbfolytatódik, a munkahelyek teremtését segítő fejlesztések elmaradnak. Célok, fejlesztési irányok és legfőbb intézkedések meghatározása: Elengedhetetlen a foglalkoztatottak számának növelése, a munkanélküliek és ezen belül a tartós munkanélküliek, valamint a 25 51

53 év alatti munkanélküliek számának csökkentése. Az oktatási intézmények munkaerő piacra történő előkészítő/felkészítő szerepének erősítése szükséges. A városi gazdaság fejlesztése, "Szociális és szolidáris" gazdaságfejlesztési projektek indítása ajánlott. A szabad munkaerő Pécsre történő áramlásának mérséklése érdekében tenni kell a megyén belüli vidéki gazdasági centrumok (Mohács, Bóly, Siklós, Szigetvár, Sellye, stb.) erősítéséért és az ún. kiemelt gazdasági térségek (sellyei, sásdi, szigetvári) nyújtotta lehetőségek kihasználásáért (támogatások, adókedvezmények, stb.). A munkaerő-piaci, iskolai, lakhatási és kulturális hátrányok újratermelődéséhez jelentős mértékben hozzájáruló városi szegregátumok felszámolását el kell indítani, a városon belüli szegregáció csökkenteni szükséges. A munkahelyek teremtését célzó városi befektetéseket ösztönözni kell. A munkaerőpiacról kiszorult városi csoportok részére a félbehagyott tanulmányok befejezését, a magasabb iskolai végzettség megszerzését támogató felnőttképzési programok indítása szükséges. A foglalkoztatás bővítését, a szociális hátrányok mérséklését és a szociális szolgáltatások fejlesztését célzó városi projektek közötti koordináció megvalósítását, a projektek hatékonyságának és hasznosulásának vizsgálatát kell megvalósítani a finanszírozás lejárta után is, ("értékelő kutatás"), a kedvező tapasztalatokat pedig be lehetne építeni további projektekbe. 3.2.b. alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Iskola fokozat alapfokú középfokú felsőfokú 19. táblázat - A 2013 áprilisában Pécsett regisztrált 25 év alatti álláskeresők megoszlása korcsoport és iskolai végzettség szerint Iskolai végzettség Legfeljebb 17 éves (fő) év közötti (fő) év közötti (fő) 25 év alatti összesen (fő - %) ,8 ált. iskolai végzettség nélküli ,9 Általános iskola ,2 Alapfokú végzettségű összesen ,1 Szakiskola ,1 szakmunkásképző ,2 Gimnázium ,3 szakközépiskola ,5 Technikum ,7 Középfokú végzettségű összesen Főiskola ,2 Egyetem ,9 Felsőfokú összesen ,1% Összesen % Forrás: BMKH Munkaügyi Központ A év első 3 hónapjában a bejelentett és nem támogatott 395 új pécsi álláshelynek a - 28,3%-ára szakmunkásképző, - 25,8%-ára főiskolai, - 18,4%-ára szakközépiskolai, - 12,1%-ára gimnáziumi, - 5,7%-ára általános iskolai végzettség nélküli, vagy csak általános iskolai végzettséggel, - 4%-ára egyetemi, - 3,5%-ára szakiskolai, - 1,7%-ára technikumi, végzettséggel rendelkező munkavállalókat vártak. 52

54 A munkaerőpiacon leginkább esélytelen, alacsony iskolai végzettségű pécsi álláskeresők számára az elmúlt időszakban az alábbi munkavállalási lehetőségek adódtak: közfoglalkoztatás (többnyire parkgondozás és a város kommunális feladataihoz tartozó, szaktudást nem igénylő tevékenységek végzése), pályázati forrásokból támogatott, többnyire rövid idejű foglalkoztatás, képzéshez (OKJ-s) kapcsolódó foglalkoztatás, segéd-, vagy betanított bérmunka nagyobb foglalkoztatóknál, leginkább multinacionális cégeknél (pl. korábban ELQTEC), ismerősökön, rokonokon keresztül megszerzett időszakos, általában napi kifizetéssel járó segédmunka vállalkozásoknál (építkezés, kubikus munka, takarítás, stb.). Ezek mellett léteznek a jövedelemszerzés más, többnyire illegális formái: nem bejelentett alkalmi munka belföldön, nem bejelentett alkalmi munka külföldön, fémgyűjtés ( vasazás ). A várost nem csupán a munkahelyek hiánya, az állásnélküliek emelkedő, és a foglalkoztatottak csökkenő száma teszi sebezhetővé, hanem kedvezőtlen foglalkoztatási szerkezete és az inaktívak magas aránya is. A termelő ágak közül az ipart tekintve 2010-ben nemcsak a feldolgozóiparban, hanem az energiaszektorban is kevesebben dolgoztak, mint 2005-ben, és az építőipar mindössze főnek tudott munkát biztosítani. Ugyanebben az esztendőben országosan a költségvetési szféra az alkalmazásban állok csupán negyedét foglalkoztatta, Pécsett viszont több mint négytizedét (valamivel több, mint 18 ezer főt). A vállalkozásoknál országosan az alkalmazásban állok 73%-a, Pécsen csupán 54%-a, valamivel kevesebb mint 24 ezer fő dolgozott. 21 A közeljövő legnagyobb munkaerő-piaci kihívásai közé már nem csupán a munkanélküliek számának csökkentése, a munkaerőpiacon esélytelen, alacsony képzettségűek, vagy nem konvertálható szakképzettséggel rendelkezők integrációjának az elősegítése tartozik, hanem a jelenlegi rendkívül kedvezőtlen inaktivitási arány javítása, a munkaerőpiacról gyakran önhibájukon kívül inaktivitásba menekült, de még dolgozni képes csoportok visszavezetése a foglalkoztatásba. Az előző pontban részletezett képzési projektelemek mellett foglalkoztatási program keretében a lakhatási programban részt vevő családok számára az egyik legfontosabb célkitűzés a család jövedelmének stabilizálása, biztosítása volt. Ennek érdekében komplex munkaerőpiaci szolgáltatási rendszer programelem került megvalósítása, területenként 1-1 fő munkaerőpiaci koordinátor és 2-2 fő munkaerőpiaci mentor bevonásával. A munkaerőpiaci szolgáltatásokat 98 fő vette igénybe velük egyéni munkaerőpiaci fejlesztési terv készült. 27 fő került nyílt munkaerőpiaci elhelyezésre, 68 fő közfoglalkoztatába. (HEP felülvizsgálat 2015) Az elhelyezkedési esélyek növelése érdekében az Open Society Institut támogatásával 6 telepi lakos számára nyílt lehetőség teljes körű fogászati kezelésre. A kezelések befejeztével az önbizalmuk helyreállt, részt tudtak venni a felkészítő munkában és 4 fő elhelyezkedett a nyílt munkaerőpiacon.(hep felülvizsgálat 2015) Összegzés: Megállapítható, hogy Pécs tekintetében fejlettnek mondható a városi iskolahálózat, ahol jól felkészült szakemberek dolgoznak. Innovációra képes intézmények és szervezetek vannak Pécsett. 21 Helyzetfelmérés Pécs Megyei Jogú Város Településfejlesztési koncepciójának megalapozásához. Pécs, 2012 november 53

55 Ugyanakkor a regisztrált munkanélkülieken belül ( =8 826 fő) magas a legfeljebb 8 osztályos végzettséggel rendelkezők aránya (27,8%), valamint a részükre felkínált üres álláshelyek száma egyre inkább csökken. Így leginkább a különböző közfoglalkoztatási programok keretében nyílik lehetőség foglalkoztatásukra (2012-ben a 967 pécsi közfoglalkoztatott közül 294 csak általános iskolai végzettséggel rendelkezett és 23 fő nem fejezte be általános iskolai tanulmányait első 3 hónapjában a bejelentett és nem támogatott 395 üres pécsi álláshelynek csak az 5,7%-ára vártak általános iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalókat). Az ő foglalkoztatásuk elősegítése a kvalifikációt nem igénylő munkahelyeken: közterületek karbantartása, tisztítása, környezetgondozás, természetvédelem, városüzemeltetési feladatok terén lehetséges. A fenti, megoldásra irányuló törekvéseket eredményességét veszélyezteti az alacsony iskolai végzettségűek újratermelődése, lemorzsolódás az általános és középiskolákban. Célok, fejlesztési irányok és legfőbb intézkedések meghatározása: Elengedhetetlen az általános és középiskolát befejezők, valamint a szakképzettséget szerzők számának növelése, a pályaválasztás előkészítése, megalapozása, pályakorrekciós lehetőségek biztosítása az alap- és középfokú oktatási intézményekben és a szakképzésben egyaránt. Olyan képzési és foglalkoztatási programok kialakítása és megvalósítása szükséges, amelyek legfontosabb célja a munkaerőpiacról való kizáródás megelőzése, a munkaerő-piaci integrációt segítő feltételek megteremtése. A társadalmi kirekesztés által leginkább veszélyeztetett csoportok (így pl. romák, állami gondozásban nevelkedettek, szenvedélybetegek, stb.) integrációját segítő városi programok kiemelt támogatása javasolt. Olyan támogatott munkahelyek kialakítása szükséges, ahol lehetőség van a munkatapasztalat megszerzése mellett a megkezdett általános, vagy középiskolai tanulmányok befejezésére, szakképzettség megszerzésére ("Munka és tanulás"). Tranzitfoglalkoztatási projektek kialakítása is ajánlott. 3.2.c. közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás rendszerét évtől kezdődően új támogatási rendszer váltotta fel. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. tv től életbe lépett módosítása hatályon kívül helyzete a közcélú foglalkoztatás fogalomkörét, s annak kötelező bonyolítását előíró szakaszokat. Megszűnt a közmunkaprogram, a közcélú munka, valamint a közhasznú munkavégzés, és helyükbe az egységes közfoglalkoztatás lépett. Ugyanekkor hatályba lépett a közfoglalkoztatások támogatásáról szóló 375/2010. (XII.31.) Korm. rendelet, mely alapján az önkormányzatok közfeladat ellátását segítő támogatás igényelhető, a bérpótló juttatásban/foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők bevonásával. A közhasznú munkavégzés támogatása helyett hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatásával a közérdekű célok programszerű támogatása valósult meg. A évi CVI. törvény alapján kérelem benyújtására jogosult közfoglalkoztatók kérelem útján kaphattak támogatást a kötelezően ellátandó, illetve önként vállalt a lakosságot vagy települést érintő feladatok ellátására vagy közhasznú tevékenység folytatására évben összesen 45 foglalkoztató részéről benyújtott közfoglalkoztatási létszámigény tekintetében fő közfoglalkoztatásba történő bevonása került tervezésre. Az előzetes tervekhez képest az év folyamán összesen főt sikerült bevonni a közfoglalkoztatásba, mely 399 fővel kevesebb az év folyamán ütemezett létszámigényekhez képest. 54

56 A fenti adatok értelmében, Pécsett a 2011-es évben összesen fő bérpótló juttatásban/foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, valamint regisztrált munkanélküli került bevonásra a közfoglalkoztatásba, 2-4 hónapos időszakonként évben a közfoglalkoztatásba bevont bérpótló juttatásban/foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők havi átlagos létszáma: 680 fő volt. Közülük közfoglalkoztatásban havonta átlagosan 70 fő vett részt. A nem együttműködők ellátása megszüntetésre került 583 esetben, ezen belül a munkahelyre történt kiértesítést követően a konkrét munkavégzést nem vállalta 385 fő. Kereső tevékenység miatt összesen főnek szűnt meg az önkormányzati ellátása a 2011-es év során. A közfoglalkoztatás lebonyolítása során megjelenő önkormányzati többletfeladatok elvégzésére a városban - OFA támogatással - 16 közfoglalkoztatás-szervező került alkalmazásra, akik a város 4 földrajzi területéhez igazodóan a 4 Szociális Központban nyertek elhelyezést. A közfoglalkoztatás szervezők 6 hónap időtartamra, 6 órás munkaidőben kerültek alkalmazásra április 2011 szeptembere közötti időszakban. A szervezők segítséget nyújtottak a foglalkoztatóknak, a foglalkoztatottaknak, az önkormányzatnak, a munkaügyi kirendeltségnek ben a hagyományos közfoglalkoztatás lehetőségeivel élve Pécs MJV Polgármesteri Hivatala a megelőző évekhez hasonlóan - postázó, adminisztrátor, ügyfélirányító, iratkezelő feladatok ellátásához alkalmazott olyan tartós munkanélkülieket, akik végzettségük alapján az önkormányzat megnövekedett feladat ellátásában részt tudtak venni. A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás keretében május 1-től december 31-ig 2 havonta 20 fő, azaz összesen 80 fő foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő illetve tartós munkanélküli került alkalmazásra, akik a hivatal adminisztrációs, postázási és ügyfél-irányítási rendszerét segítették. E mellett az önkormányzati intézmények közül 12 vett részt foglalkoztatásban, akik 147 főt - foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőket - alkalmaztak az év során, változatos munkakörökben, a gondnoktól az informatikusig, tehát a végzettségnek megfelelő foglalkoztatásra is lehetőség nyílik. 20. táblázat -A közfoglakoztatában résztvevők a Pécsi járásban Közfoglalkoztatásban részt vevők havi átlagos létszáma * Pécs Baranya megye Pécsi járás 2013 év 2014 év hó Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása Országos közfoglalkoztatási program támogatása Járási startmunka mintaprogram támogatása öszszesen: Mezőgazdaság Belvízelvezetés Mezőgazdasági földutak karbantartása Bio- és megújuló energiafelhasználás Belterületi közutak karbantartása Illegális hulladéklerakók felszámolása Téli és egyéb értékteremtő közfoglalkoztatás

57 -- Helyi sajátosságokra épülő közfoglalkoztatás Mindösszesen: Közfoglalkoztatási mutató 0,63% 1,23% 1,27% Ellátásban nem részesülő álláskeresők száma zárónapon Álláskeresési ellátásban részesülő álláskeresők száma zárónapon Foglalkoztatás helyettesítő támogatásban részesülő álláskeresők száma zárónapon Regisztrált álláskeresők száma zárónapon Forrás: (HEP felülvizsgálat, 2015) Az Önkormányzat 12 saját fenntartású intézményi foglalkoztatóval, valamint - mivel ez a foglakoztatási forma az önkormányzati részesedéssel működő gazdasági társaságok illetve civil szervezetek részére is elérhető - 39 db önkormányzati részesedéssel működő nonprofit gazdasági társasággal, ill. feladat átvállalási szerződéssel rendelkező szervezettel megpályázta a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatását. A Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Startmunka Program címmel pályázatot írt ki 2012-ben helyi önkormányzatok számára. A program során a kifizetett bruttó bér és járulékai, valamint a tervezett beszerzések összege 100%-ban elszámolhatók voltak. Pécs MJV Önkormányzata a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Pécsi Kirendeltség és Szolgáltató Központtal kötött hatósági szerződése alapján foglalkoztatta a Startmunka Programban résztvevőket. A program 4 projektet ölelt fel: Belvízelvezetés projekt; Illegális hulladéklerakók felszámolása projekt, Téli és egyéb értékteremtő foglalkoztatás (pl. zöldterület karbantartás), és Belterületi közúthálózat javítása. A foglalkoztatás a város 4 területén történt, a belváros mellett a keleti, a nyugati és a déli városrészben. A feladatok széleskörűek voltak, és sok esetben egymásra épültek. A belvízelvezető árkok és utak, útszegélyek rendbetétele mellett, a zöldterület karbantartásé volt a fő szerep, de fásítás, grafitieltávolítás és illegális szeméttelepek felszámolása is szerepelt az elvégzendő feladatok között. Rendkívül nagy segítséget jelentenek a munkaszervezésben bekövetkezett változások, melyek lehetővé teszik, hogy a hosszú ideje nem dolgozó, szegregált területen élő potenciális közfoglalkoztatottak számára lehetőség nyílt a lakóhelyükhöz közeli munkavégzésre, így sokan tudtak munkát vállalni és munkában maradni. (HEP felülvizsgálat 2015) A Startmunka program keretében összesen 225 fő folyamatos foglalkoztatása valósult meg (segédmunkás és munkavezető munkakörökben) évben. A kiesők pótlásával a foglalkoztatásba bevontak száma év végére jelentősen növekedett, a munkaszerződések határozott időre, december 31-ig szóltak évi közfoglalkoztatás Pécs MJV Önkormányzata a Népjóléti és Sport Bizottság 526/2012. (12.13.) számú határozata szerint évben is csatlakozott a Belügyminisztérium által támogatott és a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége által koordinált Startmunka Programhoz. 56

58 A Startmunka Program Keretében 2013-ban összesen 572 fő napi 8 órában történő foglakoztatása kezdődött meg, az alábbi területeken: ( től, ig) belvíz-elvezetési projekt, önkormányzati úthálózat felújítása projekt, illegális hulladéklerakó helyek felszámolása projekt, egyéb értékteremtő projekt (szociális), egyéb értékteremtő projekt (gazdasági), szociális lakásfelújítás kreatív (kiemelt) programelem, többfunkciós közösségi épület felújítása kreatív (kiemelt) programelem. Belvíz-elvezetési projekt Az önkormányzat tulajdonában megközelítőleg 500 km hosszú nyílt és zárt csatornahálózat van. Ebből közterületen lévő vízelvezetők hossza hozzávetőleg 309 km, mely folyamatos karbantartást igényel, kiemelten azon vízelvezetők környékén, ahol az önkormányzati tulajdon és a magánterületek között olyan keskeny sáv húzódik, hogy a gépi tisztítás nem valósulhat meg. A projekt e közötti időszakban kerülne megvalósításra. A projekt lebonyolítása során a belvízelvezető árkok tisztítása történne kézi erővel, a munkanormák alapján hozzávetőleg 36 km hosszúságú szakaszon, továbbá felhasználásra kerülnének az egyéb értékteremtő projektben előállított betonlapok, a belvízelvezető árkok burkolására, melyeket a programban alkalmazott szakképzett munkaerő létszám épít be. Önkormányzati úthálózat felújítása projekt Az önkormányzat kezelésében lévő közutak hossza eléri a 479 km-t. Ennek a hálózatnak jelentős része folyamatos karbantartásra, javításra szorul. A program elem során a legrosszabb állapotú, a város permén lévő, sok esetben aszfalt burkolattal nem rendelkező utakat kívánjuk prioritásként kezelni. A projekt keretében lehetőség nyílik az önkormányzati tulajdonban lévő közutak és járdák széleinek tisztítására, a ránőtt növényzet eltávolítására, a kanyarok beláthatóságának növelésére, a kőzúzalék borítású utak, földutak, aszfaltozott utak széleinek zúzalékozására, lehetőség szerinti aszfaltozására, kátyúk feltöltésére, a közutak környezetének rendbetételére, javítására, betonlapokkal történő burkolására, karbantartására. A közutak rendbetételére a közötti időszakban kerülne sor. Felhasználásra kerülnének az Egyéb értékteremtő projektben előállított betonlapok, melyeket a projektben alkalmazott szakképzett munkaerő létszám épít be. A parlagfű-mentesítés kiemelt feladattá vált az elmúlt évek során. A város nm-nyi beépítetlen területének 2/3-án várható parlagfüves szennyezettség. A program során a Biokom Kft.-vel együttműködve, elvégezhető lenne a város parlagfűvel benőtt területeinek júniustól októberig terjedő időszakban történő, legalább 3 hetente ismétlődő kaszálása, parlagfű-mentesítése. 1 fő 1 nap alatt hozzávetőleg m² terület kaszálását tudná megoldani. Illegális hulladéklerakó helyek felszámolása projekt Az illegálisan lerakott, elhagyott hulladék felszámolása, megszüntetése, az ismétlődő lerakások megakadályozása, melyhez szorosan kapcsolódik cserjés területek, lombozat ritkítása, eltávolítása. Az elmúlt évek tapasztalata alapján komoly feladatot jelent az önkormányzat által szervezett fesztiválok, és rendezvények utáni állagmegóvási munkák kivitelezése, valamint a takarítási feladatok ellátása. A program során várhatóan havi m³, összesen kb m³ illegális hulladék kerülne begyűjtésre és szabályos lerakásra. A projekt keretében a város egész területén egyrészt az állandóan problémás és felszámolásra váró illegális hulladéklerakó helyek felszámolása rendszeresen ismétlődően, másrészt az egyedileg és aktuálisan szükséges illegálisan lerakott hulladékkal kapcsolatos feladatok elvégzése a cél. A program megvalósítására a közötti időszakban kerülne sor. 57

59 Egyéb értékteremtő (szociális) projekt A projekt teljes időtartama között kerülne lebonyolításra, melynek keretében az alábbi programelemeket kívánnánk megvalósítani: Szociális segítés: fő feladatai a téli utcai szociális munka, melynek keretében tűzifa-osztással, kihűléses halál megelőzésével, élelmiszer, védőitalok és ruhaadományok osztásával foglalkoznának, a téli időszakban, ig valamint ig, a szociális étkeztetés, továbbá a tanítási szünetekben történő gyermekétkeztetés, táboroztatás és nyári napközi szervezési és kiegészítő feladatai egész évben történő ellátása. E programelem keretében végeznénk el továbbá a közfoglalkoztatás során szükségessé váló tisztítási, mosási, fertőtlenítési és takarítási feladatokat. Információs, kulturális szolgáltatás az idegenforgalmi szezonban közötti időszakban. A város több pontján elhelyezkedő információs pontokon alkalmaznánk érettségivel, nyelvismerettel rendelkező személyeket, akik a turisták számára nyújtanának tájékoztatást, segítséget. Tömegsport, diáksport, egészségmegőrző és prevenciós célú rendezvények, ifjúsági feladatok (kötelező, de nem finanszírozott önkormányzati feladatok) lebonyolítása történne meg a közötti időszakban. Egyéb értékteremtő (gazdasági) projekt Rövid távú intézményi felújítás elsősorban a nyári időszakban magas létszámú foglalkoztatottal valósulna meg. Iskolák, óvodák, szociális intézmények felújítására kerülne sor a nyári szünet ideje alatt. Önkormányzati szociális bérlakások felújítási programja egész évben megvalósítható feladat, ennek megfelelően a másik két programelem feladatainak függvényében ütemezzük a munkákat. Célunk, hogy a felújítást végző munkacsoport tevékenységének eredményeként minél nagyobb számú önkormányzati bérlakás kerüljön felújításra, illetve a lakhatóvá tétele és a szükséges közműfejlesztések kerüljenek megvalósításra. A program keretében 50 lakás lakhatóvá tételéről tudunk gondoskodni, amely kb fő lakhatását oldja meg. Közterületeken értékmegőrző feladatok ellátása, melynek keretében intézmény felújításokra, városi közterületek felújítására, az EKF helyszínek állagmegőrzésére, közösségi terek és létesítmények rehabilitációjára (burkolat felújítások, graffiti eltávolítás és megelőzés) kerülne sor, az időjárási viszonyoknak megfelelő feladat ütemezéssel. A belvíz elvezetési és az önkormányzati utak karbantartása programjaink megvalósításához szükséges betonelemek (betonlap, betonoszlop, lépcső és szegélyelemek, stb.) gyártása, a programban alkalmazott szakemberek és segédmunkások bevonásával. Szociális lakásfelújítás kreatív (kiemelt) programelem A szociális bérlakás fejlesztési program, az önkormányzati tulajdonban lévő, de rossz műszaki állapotú, jelenleg használaton kívüli ingatlanok bevonásával valósulna meg. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő Integrált Szociális Intézmény Pécs, Tüzér u. 7. szám alatti telephelyén jelenleg 8 db használaton kívüli pavilon épület található. Korábban az ingatlanokban idősek otthona működött azonban a férőhelyek megszüntetésre kerültek. A jelenleg funkció nélküli ingatlanok felújításával kialakítható válna 16 db önkormányzati szociális bérlakás, mely lakásonként minimum 5 fő, összesen kb fő elhelyezésére lenne alkalmas. Ezen személyek lakhatása ennek hiányában nem megoldott, mivel a rendelkezésre álló lakásállomány keretében alacsony jövedelmi viszonyaik és szociális helyzetük miatt nem elhelyezhetőek. A hajléktalanná válásuk vagy más szakellátás keretében történő elhelyezésük a program összes bekerülési költségének éves szinten is többszörösét jelentené az állami finanszírozás rendszerében. Pécs városában önkormányzatunk jelenleg 4300 szociális bérlakás fenntartásáról gondoskodik, emellett a évben történő bérbevételi kérelem megújítás alapján több mint 5000 igénylő vár a szociális bérlakásban történő elhelyezésére lakhatásának 58

60 megoldása céljából. Az igénylők kb. 10 %-ának részére a jelenlegi lakásállomány keretén belül megfelelő, a szociális és jövedelmi viszonyaikhoz igazodó lakást (kisméretű, alacsony komfortfokozatú, de lakható lakást) biztosítani nem tudunk. Ezen csoport lakhatásának segítése prioritást élvez, mivel ennek hiányában ezen igénylők hajléktalanná válnának, illetve csak a nagyon magas állami finanszírozás mellett ellátást nyújtó szociális és gyermekvédelmi szakellátások segítségével megoldható. A szociális bérlakás program keretében megvalósuló fejlesztés mind szakmailag, mind gazdasági szempontból hatékonyabb megoldást jelenthet. Többfunkciós közösségi épület felújítása kreatív (kiemelt) programelem A fejleszteni kívánt épület Pécs egyik peremkerületi részén a Pécs, Szabadságharc u. 1. szám alatt található volt iskolaépület. A Pécs-Szabolcsi több mint 10 éve kiüresedett, és azóta funkció nélküli, kétszintes, szintenként 400 m 2 -es, átépítésre szoruló iskolaépület felújításával megvalósulna a közösségi funkciók fejlesztése a városrészben, amelynek eredményeképpen újból hasznosításra kerülne, az idén 100 éves, a városképben meghatározó szerepet betöltő épület, amely építészeti értékei alapján helyi védelemre javasolt. Az épület közösségi és közszolgáltató funkciót látna el a felújítás után melynek keretében elhelyezésre kerülne az épületben többek között: háziorvosi rendelő, gyermekorvosi rendelő, védőnői szolgálat, családsegítő szolgálat, közösségi ház, információs pont, idősek nappali ellátását nyújtó intézmény, szociális étkeztetés, patika, oktatási-, kulturális-, közművelődési tevékenység, így mindezen szolgáltatások biztosítása egy helyen lenne megoldható. A évi Startmunka Program teljes költségvetése: Ft, mely tartalmazza a munkabérek, illetve a projektek lebonyolításához szükséges kis- és nagyértékű tárgyi eszközök beszerzésének, valamint a dologi kiadások költségeit. A szociális és a gazdasági jellegű programelemek 100%-ban finanszírozottak, azonban a Többfunkciós közösségi épület felújítása kreatív (kiemelt) programelem megvalósításához, (a fentiekben említett ingatlan teljes felújításához) Ft önerőrész biztosítása szükséges. Az önerőrész fedezete a Pécs, Arany János u. 23. sz. alatti háziorvosi rendelő, a Pécs, Thököly u. 1 szám alatti házi gyermekorvosi rendelő valamint a Pécs, Szabolcsi út 63. szám alatt működő Közösségi Ház, mint önkormányzati tulajdonú épületek értékesítése lenne. Ezen ingatlanok értékesítésére akkor kerülhet sor, amennyiben a Pécs-Szabolcsi volt iskola épületének felújítása befejeződött és az orvosi rendelők valamint a közösségi ház funkciók az épületbe átköltöztek. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata valamint Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala a Népjóléti és Sport Bizottság 122/2013. (04.17.) számú határozata szerint évben is csatlakozott a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége által koordinált Hosszabb Időtartamú Közfoglalkoztatáshoz: (6 órás munkaidő, 2 hónapos határozott idejű munkaszerződés, től ig): - Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata: 7 fő - Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala: 25 fő. Az önkormányzati fenntartású intézmények évre vonatkozóan az alábbi közfoglalkoztatotti létszám igényt adták meg a Hosszabb Időtartamú Közfoglalkoztatásra vonatkozóan: - Esztergár L. Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ 25 fő - Integrált Nappali Szociális Intézmény 5 fő - Integrált Szociális Intézmény 5 fő - Kisgyermek Szociális Intézmények 7 fő - Pécsi Gyermekotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona 6 fő - Pécsi Kulturális Központ 10 fő 59

61 - Pécsi Közterület-felügyelet 2 fő - Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ 1 fő - Pécs Városi Költségvetési Központ Elszámoló Szervezet 7 fő Pécs MJV Önkormányzata az alábbi civil szervezetekkel kötött határozatlan idejű megállapodást a közfoglalkoztatás bonyolításra Népjóléti és Sport Bizottság 122/2013. (04.17.) számú határozata szerint: - Abaligeti Romákért Egyesület, - Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Szolgáltató, - Délvidéki Roma Fórum Közhasznú Egyesület, - Európai Gondolatok Egyesület, - FUND Cigány Alapfokú Művészeti Iskola, - Ifjúsági Unió Pécs, - Khetanipe Egyesület, - Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre, - Pécs-Egyházmegyei Katolikus Caritas Alapítvány, - Pécsi Zöld Kör Egyesület, - Pécs 2000 Tenisz Club, - Pécsi Székesegyház Nagycsaládos Egyesülete, - Sérülten az Önálló Életért Alapítvány, - Színes Gyöngyök Egyesület, - Üres Tér Színházi Egyesület, - Kulturális Központok Országos Szövetsége, - Pécsi Nádor Galéria Közhasznú Alapítvány, - Egészségesebb Élet Egyesület, - Pécs Megyei Jogú Város Roma Önkormányzata, - Retextil Alapítvány, - Mecsekszabolcsi Környezet- és Érdekvédő Egyesület, - Mosolymanó Egyesület, - Pécsi Zsidó Hitközség, - KANGA Egyesület. Pécs MJV Önkormányzata pályázatot nyújtott be továbbá Belügyminisztérium által kiírt és a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége által koordinált Startmunka Program Iratmegsemmisítési projektjéhez is ( től, ig, napi 8 órás munkaidő), azonban a Belügyminisztérium - forráshiányra hivatkozva - azt nem támogatta. Összegezve: A közfoglalkoztatás, mint helyben rendelkezésre álló foglalkoztatási forma, jelentős számú munkahelyet biztosít. Munkatapasztalatok megszerzésére, valamint a kvalifikálatlan, a munkaerőpiacon esélytelen munkaerő azonnali foglalkoztatására ad lehetőséget. Ugyanakkor jellegéből adódóan rövid idejű, átmeneti, nem jelent végleges segítséget a munkaerőpiacra jutásban és csak minimálbér alatti kereset biztosít. A közfoglalkoztatás alkalmazásának veszélyei között számon kell tartanunk azt, hogy konzerválja a meglevő hátrányokat és stigmatizálja a benne részvevőket, valamint korlátozottan inspirál teljesítményekre. Ugyanakkor a foglalkoztatási piac jelen állapota mellett a közfoglalkoztatás nélkülözhetetlen. Fejlesztésének, hatékonyságának lehetőségei között említendő a magasabban kvalifikált, diplomás 60

62 munkanélküliek alkalmazása vezetői, szervezői, illetve mentori munkakörökben, valamint a résztvevők számára képzési programok beiktatása. Célok, fejlesztési irányok és legfőbb intézkedések meghatározása: A közfoglalkoztatásban résztvevők átvezetése szükséges a valódi munkaerő-piacra. Szervezett és kontrollált munkafeltételek biztosítása ajánlott, valamint a lehetősége megteremtése a munkatapasztalatok megszerzésére. Javasolt a közfoglalkoztatás nyújtotta lehetőségek további kihasználása a városüzemeltetésben, a városi infrastruktúra felújításában, a közterületek karbantartásában, városi szolgáltatások biztosításában, (pl. köztisztaság, intézmények felújítása, városi épületek tisztántartása, környezetvédelem, idősgondozás, stb.). Ajánlott a közfoglalkoztatás kiegészítése az abban résztvevők képzésével, készség-és képességfejlesztő, valamint ún. szociális ügyesség-fejlesztő programokkal. Szükséges és folytatandó a civil szervezetek részvételének biztosítása a városi közfoglalkoztatási programok tervezésében, szervezésében és megvalósításában. Javasolt a városi közfoglalkoztatás szervezeti struktúrájának és hátterének további erősítése, valamint a közfoglalkoztatásban érintett városi hatóságok, intézmények, vállalatok, szervezetek strukturált együttműködésének további erősítése. 3.2.d. a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Pécs, mint az ország 5. legnagyobb városa viszonylag jól kiépített, a város valamennyi lakóterületét elérő belső tömegközlekedési- és út -, valamint informatikai hálózattal rendelkezik, a szomszédos régiók felől, valamint a fővárosból vasúton, közúton és autópályán is megközelíthető. Ez a pozíció kedvező feltételeket biztosít munkahelyteremtő beruházásokra és a Pécsett élő munkaerőnek a városon belüli mozgatására. A különböző munkaerő-piaci és szociális szolgáltatások a városon belül rendelkezésre állnak. Ugyanakkor a foglalkoztatási szerkezet összetétele sebezhetővé teszi a várost. Míg 2010-ben országosan a költségvetési szféra az alkalmazásban állók csupán negyedét foglalkoztatta, addig Pécsett több mint négytizedét (több mint 18 ezer főt). Ezzel szemben a vállalkozásoknál országosan az alkalmazásban állók 73%-a, Pécsett azonban csupán 54%-a, közel 24 ezer fő dolgozott. Mindeközben veszélyt jelent a munkaerőpiacról kiszorult, támogatásra, segítségre szorulók nagy száma és a számukra rendelkezésre álló munkahelyek alacsony száma az a tény, hogy kevés a munkahelyteremtő beruházás. A foglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférést könnyítené, ha megvalósulna a városrészi elemzések nyomán a közlekedésszervezés összehangolása a meglévő és a tervezett munkahelyek gyors elérhetőségével. Ugyancsak a foglalkoztatási lehetőségeket bővítené a várható városi fejlesztések munkaerő-piaci szükségleteinek, valamint a rendelkezésre álló foglalkoztatáspolitikai támogatásoknak az összehangolása. Ezen túlmenően sok szempontból (infrastruktúra, elérhetőség, közlekedés, stb.) előnyös lenne a város ipari parkjaiban történő munkahelyteremtés. A lehetőségek érvényesülését veszélyezteti az a tény, hogy a gazdasági válság elhúzódása miatt további munkahelyek szűnnek meg, ennek következtében újabb munkaerő-piaci krízis helyzettel kénytelen szembenézni a város. A fenti problémák kezelésére vonatkozó legfontosabb célok az alábbiakban foglalhatók össze: a városi munkaerő-piaci közvetítőrendszer hatékonyságának javítása (naprakész információ valamennyi munkáltatótól, személyre szabott közvetítés, visszajelzés), 61

63 az információs tevékenység kiszélesítése a szociális ellátással foglalkozó intézmények és civil szervezetek irányába. A célok megvalósításához javasolt fejlesztési irány: könnyen elérhető, "alacsony küszöbű" szolgáltatások kialakítása, a stigmatizációs hatások mérséklése. A fejlesztési irányból származtatható javasolt intézkedés: egységes, a szociális szolgáltatásokat biztosító városi intézményekben és szervezeteknél elérhető munkaügyi információs rendszer (pl. MunkaPecs.hu) kialakítása, mely tartalmazza az állás és képzési lehetőségeket, a támogatásokat, érintett jogszabályokat, stb. Közfoglalkoztatottak bérlete: egy havi, minden naptári napon óra és óra közötti időszakban valamennyi járaton korlátlan számban igénybe vehető utazásra jogosít. A közfoglalkoztatottak bérlete igénybevételére a Pécsi Városgondozási Nonprofit Kft. által kiállított fényképes igazolvánnyal rendelkező személyek jogosultak. A közfoglalkoztatottak bérletét csak a Pécsi Városgondozási Nonprofit Kft. vásárolhatja meg az általa alkalmazott közfoglalkoztatottak számára, ára: 2598 Ft+ÁFA (HEP felülvizsgálat 2015) 3.2.e. fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Pécsett rendelkezésre áll egy fejlett alap-és középfokú oktatási intézményrendszer, jól képzett pedagógusok, innovációra képes szakemberek, kiépített pedagógiai szolgáltatások. Ez azonban területileg nem mutat homogén képet. A továbbtanulást és a későbbi munkaerő-piaci pozíciókat erősen meghatározó, az iskolai, a családból hozott és a települési hátrányok halmozódása a város keleti lakóterületein működő általános iskolákban koncentráltan jelentkezik. Problémát jelent a szakképzettséggel nem rendelkező és a 25 éven aluli munkanélküliek magas száma, valamint az, hogy a szakképzési szerkezet és a valós munkaerő-piaci igények nem fedik egymást. A fiatalok foglalkoztatásának javítási lehetőségét kínálja az oktatási, szociális és a foglalkoztatáspolitikai intézményrendszer jelenleginél szorosabb együttműködése, a rendelkezésre álló pályázati források hatékonyabb felhasználása. Ugyanakkor veszélyt jelent az iskolarendszerből kikerülő, de a munkaerőpiacon esélytelen ifjúsági csoportok további marginalizálódása, különböző devianciák (drog, alkoholizmus, bűnözés, stb.) és az ehhez kapcsolódó szubkultúrák fokozottabb megjelenése. Fejlesztési célként kell megfogalmaznunk a városba az általános iskolai oktatás megerősítését a felzárkóztatást és az integrációt szolgáló további programokkal, az iskolai szelekció csökkentését, a családok gyermeknevelési funkciójának támogatását, a közép-és szakmunkásképző iskolákból lemorzsolódó fiatalok számának mérséklését. A problémák mérséklése érdekében javasolt fejlesztési irány: az oktatási, család-és gyermekvédelmi intézmények szorosabb együttműködéséhez szükséges feltételek megteremtése, valamint a munkaerőpiacra be nem kerülő fiatalok átmeneti foglalkoztatásához támogatott munkahelyek kialakítása. A célok eléréséhez kapcsolódó legfőbb intézkedések körében az iskolai szociális munkások és a gyermekek iskolai előmenetelét segítő mentor-tanárok beállítása, ill. további alkalmazása, valamint a pályaválasztási, pályaorientációs és korrekciós tevékenységek és szolgáltatások kiszélesítése jelenik meg. A teleprehabilitációs programokban (DDOP programok, TÁMOP) a komplex problémákra, komplex megoldási javaslatok születnek, melyek középpontjában a család áll. A családtagok készségeinek fejlesztése, a jövedelmi helyzet stabilizálása, az egészségügyi helyzet javítása, a lakhatási viszonyok rendezése együtt, valamint a fiatalok számára nyitott képzési és foglalakoztatási programok 62

64 együttesen biztosítják, hogy az átlépés (iskola-munka) időszakában megbízható háttérrel és professzionális segítségnyújtó rendszerrel rendelkezzenek a fiatalok. (HEP felülvizsgálat 2015) 3.2.f. munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Pécs tapasztalatai azt mutatják, hogy a munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek viszonylag jelentős számban vannak jelen. Közöttük kísérlet történt az együttműködés különböző formáinak kialakítására. A az elmúlt időszakban megvalósított és az integrációt célzó programok és intézkedések (pl. a Foglalkoztatási Paktum) számos pozitív tapasztalattal szolgáltak., de átütő eredményre nem vezettek. Problémát jelent a különböző intézmények és szervezetek közötti együttműködés és a koordináció hiányossága, az a tény, hogy a pályázati kiírások gyakran nem a valódi igényekre épülnek. Ezeket korrigálandóan lehetőséget jelent az egyes szervezetek és szolgáltatások részéről az elkövetkezendő időszakban megvalósítani tervezett feladatok és tevékenységek átgondolása, az eddigi programok hatékonyságának és eredményességének vizsgálata. Az együttműködések szorosabbra fűzésével csökkenthető a veszélye annak, hogy a valódi szükségletek helyett a szervezetek és intézmények sajátos érdekei kerülnek előtérbe. A probléma feloldására vonatkozó legfontosabb cél: az integrációt segítő, a peremhelyzetben levő csoportok számára is könnyen elérhető munkaerő-piaci szolgáltatások (nyilvántartás, képzés, közvetítés, tanácsadás, készség-és képességfejlesztés) biztosítás, valamint a felnőttképzési intézmények és szervezetek által tervezett képzési programok és a városi munkaerőpiac várható szükségletei közötti összhang megteremtése. Az ehhez szükséges intézkedés: az Önkormányzat, az intézmények és civil szervezetek együttműködésével a foglalkoztatáspolitikai szolgáltatások biztosítására, fejlesztésére vonatkozó városi koncepció elkészítése. 3.2.g. mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A mélyszegénységben élők és romák önkormányzati intézményekben történő foglalkoztatásával kapcsolatban pozitív tények és példák nem fogalmazhatók meg. Tovább nehezíti a helyzetet az, hogy az elmúlt időszakban csökkent a városi fenntartású intézmények száma, a kommunális feladatok ellátásának jelentős részét is külső cégek végzik. Így gyakorlatilag az eddigiekben is kevéssé kiaknázott lehetőségek is szűkülőben vannak. Ezzel ellenirányú hatást kelt a közfoglalkoztatottság, de annak sajátosságai és foglalkoztatási hatásai nem kompenzálják a jelen pontban megállapított tényeket. Tekintettel arra, hogy szükséges lenne a munkaerő-piaci támogatások igénybevételével a célcsoport tagjainak támogatott foglalkoztatása a városi intézményekben, (a városi közmunka program keretében biztosított lehetőségek fokozottabb kihasználása mellett) a célcsoport által a város intézményeiben, illetve a város tulajdonában levő vállalatoknál történő foglalkoztatás keretében elvégezhető munkák számbavétele javasolt. A TÁMOP-Benned a létra! program keretében a takarító képzésen résztvevők önkormányzati intézményben végezték gyakorlatukat és többen az adott intézményben is maradtak a vizsgák után. Megfelelő irányítás mellett és érezve, hogy a munka hosszú távra szól és értelmes tevékenység 63

65 elegendő motivációt biztosított ahhoz, hogy a legtöbbjük a munkaerőpiacon maradt a képzés végeztével. (HEP felülvizsgálat 2015) 3.2.h. hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Pécsett a hátrányos megkülönböztetések ellen ha a városban működő, jogvédelemmel foglalkozó szakemberek és civil szervezetek eddigi tevékenysége. Ez biztosítja, ill. erősíti a jogszerűséget, ugyanakkor tény az is, hogy a helyi nyilvánosság általában keveset tud a jogsértésekről, még kevesebbet annak következményeiről, mindemellett a magas munkanélküliség növeli a diszkrimináció lehetőségét. A hátrányos megkülönböztetéssel összefüggő esetek csökkentésének jó eszköze a helyi nyilvánosság különböző fórumainak felhasználása, a diszkriminációs esetek és a következmények bemutatása. Mindemellett szükséges a hátrányos helyzetű csoportok pozitív diszkriminációját célzó városi támogatások és intézkedések kialakítása. A legnagyobb veszélyt a közömbösség jelenti a hátrányos megkülönböztetés felszámolására vonatkozóan. Ha rejtve maradnak ügyek, ill. későn kerülnek kivizsgálásra, akkor ismétlődhetnek, és nem lehet megoldást sem találni orvoslásukra. Célok, fejlesztési irányok és legfőbb intézkedések meghatározása: A diszkrimináció visszaszorítása a legfontosabb cél. A hátrányos megkülönböztetés ellen fellépő intézmények és szervezetek szerepének erősítése szükséges. Javasolt a munkáltatók és a hatóságok fokozottabb bevonása az antidiszkriminációs akciók és programok kialakításába. A különböző társadalmi helyzetű lakossági csoportok közeledését segítő városi kezdeményezések, akciók, programok támogatása, valamint antidiszkriminációs képzési programok indítása szükséges. A munkáltatók és a közvetítésben részt vevő munkát keresők folyamatos tájékoztatása javasolt a diszkriminációval kapcsolatos jogszabályokról és a jogsértések várható következményeiről. A kivizsgált, törvénysértő esetek mellett a jó példák, jó gyakorlatok folyamatos közreadása pozitív lehetne. Szükséges lenne a jogvédelmet ellátó személyek és szervezetek elérhetőségének kifüggesztése a munkaügyi, valamint a szociális ellátást végző intézményekben. A foglalkoztatás terén érvényesülő sajátos hátrány az infokommunikációs készségek hiánya. Ismert, hogy az infokommunikációs készségek elsajátítása komoly lehetőséget biztosít a munkaerőpiacon való elhelyezkedés, az arról való információszerzés, megjelenés a munkaerőpiacon folyamatában. Mint minden speciális csoport esetében, a mélyszegénységben élőknél és illetve romák az iskolázatlan és szakképzettség nélküli csoportok (HEP felülvizsgálat, 2015) esetében is speciálisan kifejlesztett, főként gyakorlati ismeretekre, készségekre koncentráló tananyag kifejlesztése célravezető. Mivel ezeknek az embereknek a tudás hiányán kívül az internethez való csatlakozás tárgyi, eszközbeli feltételek hiánya jelenti a legnagyobb akadályt, a konkrét ismeretek átadása mellett a közösségi internetezés (public access) lehetőségeinek ismertetése szükséges. Az oktatási képzési programot olyan akciókkal javasolt hatékonyabbá tenni, melyek az eszközhöz való jutást segítik elő. Az eszközök birtoklásának lehetősége nem csekély motiváló erővel is hathat ennél a célcsoportnál Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 64

66 Az Országgyűlés február 17-i ülésnapján fogadta el a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló azóta már többször módosított évi III. törvényt (Szociális törvény). A Szociális törvény az önkormányzatok által nyújtható támogatások keretszabályait tartalmazza. Az ellátásokra vonatkozó részletes szabályokat az önkormányzatok rendeleteikben állapítják meg. A törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. Pécs MJV Önkormányzata Közgyűlésének 11/2007.(lV.15.) önkormányzati rendelete szabályozza a pénzbeli és természetben nyújtható szociális ellátásokat és a gyermekvédelmi támogatásokat, azok formáit, jogosultsági feltételeit. Pénzbeli ellátások A települési önkormányzat jegyzője állapítja meg: - foglalkoztatást helyettesítő támogatást, - rendszeres szociális segélyt, - lakásfenntartási támogatást, - méltányossági közgyógyellátást. A települési önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg: - méltányosságból adható ápolási díjat, - átmeneti segélyt, - temetési segélyt. Mind a jegyző hatáskörébe tartozó ellátás esetén, mind települési önkormányzat képviselőtestületének hatáskörébe tartozó ellátás esetén a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, annak területi szociális központjánál lehet benyújtani a kérelmet. Pécsett a 4 városrészben 4 területi szociális központ működik. A központok az alábbi helyeken találhatóak: - I.sz. Területi Szociális Központ Pécs, Dobó I. u. 89. sz., - II. sz. Területi Szociális Központ Pécs, Vargha Damján u. 2. sz., - III. sz. Területi Szociális Központ Pécs, Esztergár Lajos u. 19. sz., - IV. sz. Területi Szociális Központ Pécs, Sarolta u. 2. sz. A pénzbeli ellátások megállapításának feltétele, hogy az igénylő jövedelmi, vagyoni helyzete megfeleljen a törvényben meghatározott feltételeknek. Ha a pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes. Az időskorúak járadékát, a rendszeres szociális segélyt, az ápolási díjat a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, a havi rendszerességgel adott lakásfenntartási támogatást, adósságcsökkentési támogatást és átmeneti segélyt utólag, minden hónap 5-éig folyósítják. A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó - lakásfenntartási támogatás esetén a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg, - adósságcsökkentési támogatás esetén, valamint az alanyi jogú lakásfenntartási támogatás esetén a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét folyósítják. A nem havi rendszerességgel adott lakásfenntartási támogatást és adósságcsökkentési támogatást a jogosultnak a lakásfenntartási kiadásokkal, illetve az adósságtörlesztéssel kapcsolatos fizetési kötelezettsége felmerülésének időpontjában folyósítják. 65

67 Természetben nyújtott szociális ellátások A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható: - a lakásfenntartási támogatás, - az átmeneti segély, - a temetési segély, Továbbá természetbeni ellátás a - köztemetés (amely Pécsett a a Pécsi Temetkezési Kft-n keresztül bonyolítódik), - közgyógyellátás: az alanyi jogú és a normatív alapú közgyógyellátáson túl Pécsett méltányosságból annak a személynek állapítható meg egy évre közgyógyellátás, aki szociálisan rászorult és gyógyító ellátása költsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, - adósságkezelési-szolgáltatás: a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás feltételeit Pécs MJV Önkormányzata a 9/2010.(II.19.) önkormányzati rendeletében szabályozta. Pécs MJV Önkormányzata az adósságkezelési tanácsadást saját intézménye, az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) útján biztosítja. Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése. A szociálisan rászorultak számának növekedését mutatják az alábbi számok. év 21. táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma (TKKI ) rendszeres szociális segélyben részesülők fő évesek %-ában Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett munkanélküliek %-ában Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást ,04% n.a. n.a. n.a. n.a ,65% ,60% n.a. n.a ,07% ,91% n.a. n.a ,11% ,54% n.a. n.a n.a ,95% n.a. 37 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az elmúlt 5 évben szinte háromszoros növekedést mutat a rendszeres szociális segélyben részesülők száma, e mellett másfélszer több lett a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma. Mivel a jogszabály módosítások nem a szélesebb körű ellátás megállapításának az irányába változtak, így a számok növekedése csak azon munkanélküliek számának radikális növekedésével 66

68 magyarázható, akik családjában a jövedelmi érték oly mértékben csökkent, hogy e támogatásokra jogosulttá váltak. A 3.1 és a 3.2 pontban már bemutatott társadalmi problémák hatására egyre szélesebb réteg tart igényt a problémák társadalmi szintű kezelésére: (passzív eszközként) alanyi jogú támogatásra, rászorultsági alapon nyújtható segélyek megállapítására. A növekvő munkanélküliség, a családokon belül az aktív keresők számának csökkenése egyre több háztartásban csökkenő egy főre jutó jövedelmet eredményezett. Nagyobbrészt ezen jövedelemcsökkenés hatására 240%-al növekedett a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma az elmúlt öt évben Pécsett. E mellett az elmúlt két évben - a vonatkozó jogszabály is szélesítette a jogosultsági kört, mivel a jövedelmi feltételek a korábbihoz képest megnövekedtek. (Pl: normatív lakásfenntartási támogatás egy főre jutó összege Ft-ról Ft-ra módosult.) 22. táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők (TKKI ) év lakásfenntartási támogatásban adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma (fő) részesítettek száma (fő) Forrás: TeIR, KSH Tstar A város területén a közüzemi díjakkal tartozók száma is egyre növekszik, azonban az adósságkezelési támogatásban részesülők létszáma nagyságrendileg még sem emelkedik az eladósodás nagyságának arányában. Ennek oka azon a támogatás megállapítási feltételén alapulhat, mely szerint az adós vállalja, hogy további adósságot nem halmoz fel, s a továbbiakban havi fizetési kötelezettségének rendszeresen eleget tesz. A jogosultsági jövedelem kategóriában élők (nyugdíjminimum 200%-a= Ft) ezt a feltételt nem tudják megállapodásban vállalni, éppen az alacsony jövedelmük miatt. Tehát ez a támogatási forma valójában a magasabb jövedelemmel rendelkezők számára nyújthatna megoldási lehetőséget adósságterheinek szabadulásától. Az ápolási díjban részesülők száma az elmúlt öt évben több mint 50%-al nőtt. Ez a szám nem csupán az ellátásra szoruló betegek számának növekedését mutatja, hanem azt a törekvést is, hogy a munkanélküliek - munkalehetőség híján a nagyon alacsony összegű támogatást, mint rendszeres havi bevételi forrást is igénybe veszik megélhetésükhöz, valamely családtag időleges ápolása okán. (A folyósított támogatás súlyos fogyatékos ápolása esetében: Ft/hó, fokozott ápolást igénylő esetében: ft/hó, tartósan beteg ápolása esetén: Ft/hó.) év 23. táblázat Ápolási díjban részesítettek száma (TKKI ) Ápolási díjban részesítettek száma (fő) Forrás: TeIR, KSH Tstar 67

69 A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők számának változása azon tények figyelembevételével értelmezhető, hogy az alanyi jogú ellátottak (különböző rokkant kategóriába tartozók) száma a nyugdíj ellátásuk felülvizsgálata/megszüntetése miatt csökkent. A méltányossági kategóriába pedig a rászorultak közül is azért jutnak be egyre kevesebben, mert a nyugdíjellátások évről-évre növekednek, viszont a megállapítás feltétele a nyugdíjminimum értékéhez kötődik (annak 100, 150, 200 %-a), mely évek óta változatlan összeg ( Ft). 24. táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (TKKI ) év Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (fő) Forrás: Pécs MJV PH A Területi Szociális Központok adatai alapján évben a támogatásokra felhasznált összegek az alábbiak voltak Pécsett. 25. táblázat - Támogatásokra felhasznált összegek (Pécs, 2012.) Megnevezés Támogatásra felhasznált összeg (Ft) Rendszeres szociális segély Foglalkoztatást helyettesítő támogatás Ápolási díj, méltányossági alapon (Szt. 43/B.) ) Lakásfenntartási támogatás Adósságcsökkentési támogatás (természetbeni) Átmeneti segély Temetési segély Köztemetés Forrás: Pécs MJV PH Munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A 3.2. pont részletezte a regisztrált munkanélküliek magas számarányát, s emellett a munkanélküli ellátásra jogosultak alacsony 50%-os arányát. Az alábbi két táblázat mutatja a nyilvántartott álláskeresők és a munkanélkülieket megillető ellátásra (segély/járadék) jogosultak létszám adatát és százalékos megoszlását Pécsett, az elmúlt öt évre vetítve. 68

70 26. táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma (TKKI ) év év közötti állandó népesség száma (fő) segélyben részesülők (fő) segélyben részesülők (%) ,3% ,6% ,5% ,1% 2012 n.a. 66 n.a. Forrás: TEIR 27. táblázat - Járadékra jogosultak száma (TKKI ) nyilvántartott álláskeresők száma év álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % ,3% ,0% ,5% ,1% ,8% Forrás: TEIR A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere március 1-től jelentős mértékben átalakult. Az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerültek. A helyi önkormányzatok felelőssége növekedett a helyi közösség szociális biztonságának erősítésében, a szociális segélyek biztosításában. A kötelezően nyújtandó ellátásokat március 1-től a járási hivatalok állapítják meg. Ezek az ellátások a következőek: aktív korúak ellátása, időskorúak járadéka, ápolási díj (alapösszegű, emelt összegű és kiemelt ápolási díj), közgyógyellátás (alanyi és normatív formák), egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. A hatáskörváltozás tehát az aktív korúak ellátását érinti, a felsorolt többi ellátást az eddigiekben is a járási hivatalok állapították meg. Egyéb támogatás biztosításáról a települési önkormányzatok döntenek. Az önkormányzatok által nyújtható támogatás neve egységesen települési támogatás, amelynek jogosultsági feltételeit, típusait az önkormányzatok határozhatják meg. Az egyes ellátásokat érintő változások: 1. Aktív korúak ellátása (jogszabályi háttér: évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (a továbbiakban: Szt.), /C., az átmeneti rendelkezések vonatkozásában: 134., 134/B. ) Az aktív korúak ellátása az aktív korú, nem foglalkoztatott személyeknek nyújtott ellátás, amely olyan személyeknek állapítható meg, akiknek a családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 90%-a ( Ft) alatt van, és a családnak nincs a törvényi értékhatárt meghaladó vagyona. Az aktív korúak ellátása keretében kétféle támogatás állapítható meg, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás. 69

71 A jelenleg jegyzői hatáskörben lévő aktív korúak ellátásának megállapítása március 1- től a járási hivatal hatáskörébe került. Ettől az időponttól kezdődően az ellátással kapcsolatos ügyek intézésére a járási hivatal jogosult. A kérelmeket továbbra is be lehet nyújtani a polgármesteri hivataloknál, amelyek azt továbbítják a járási hivatalok részére. Az aktív korúak ellátása keretében megállapítható ellátástípusok és az ellátásra jogosultak körei esetenként változntak A foglalkoztatást helyettesítő támogatás szabályaiban nem volt változás azon kívül, hogy a támogatást a járási hivatal állapítja meg. A támogatás havi összege 2014-hez hasonlóan Ft Rendszeres szociális segély nevű ellátás március 1-től megszűnit. A korábban erre a támogatásra jogosult személyek más ellátásokra szerezhetnek jogosultságot. Automatikusan, az új egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosultak azok a személyek, akik azért jogosultak rendszeres szociális segélyre, mert egészségkárosodottnak minősülnek, vagy 14 év alatti gyermekük felügyeletét másképp biztosítani nem tudják.az EGYT havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg nettó közfoglalkoztatási bér 90%-át. (A nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a, tehát az EGYT maximuma évben Ft.) A rendszeres szociális segély ellátórendszerből történő kivezetésével megszűnik a családsegítés szerepe az aktív korúak ellátásában részesülők együttműködési kötelezettségének biztosításában. Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult ellátotti kör részére speciális élethelyzetük miatt nem került előírásra együttműködési kötelezettség. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek pedig az állami foglalkoztatási szervvel kötelesek együttműködni. 2. Lakásfenntartási támogatás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C. (1)-(2) bekezdés) A lakásfenntartási támogatás szabályai március 1-étől kikerülntk a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére. Lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet utoljára február 28-án lehetett benyújtani. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez. 3. Adósságkezelési szolgáltatás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C. (4) bekezdés) Az adósságkezelési szolgáltatás szabályai március 1-étől kikerülnek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek számára. 4. Méltányossági közgyógyellátás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C. (3) bekezdés) A méltányossági közgyógyellátás szabályai március 1-től kikerültek a szociális törvényből, ettől az időponttól kezdődően biztosítása nem kötelező. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a gyógyszerkiadások viseléséhez. 70

72 5. Méltányossági ápolási díj Az ellátás biztosítása az települési önkormányzatok számára jelenleg sem kötelező. A méltányossági ápolási díj szabályai március 1-jétől kikerültek a szociális törvényből. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében ellátást biztosíthatnak a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozók részére. 6. Önkormányzati segély (jogszabályi háttér: Szt. 45. ) Az önkormányzatok által biztosított ellátás neve március 1-jétől egységesen települési támogatás. E támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. Az önkormányzat kötelezettsége abban áll, hogy a települési támogatásról rendeletet alkosson. Annak eldöntése, hogy e támogatás keretében milyen célokra, mely feltételek teljesülése esetén milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik. Az Szt. által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az önkormányzat jogosultsága, hasonlóan az ilyen helyzetekben nyújtandó támogatás összegének meghatározásához. Az Szt. a települési támogatás keretében biztosítandó juttatások körét példálózóan sorolja fel: Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, c) a gyógyszer-kiadások viseléséhez, d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére. Az Szt. szabályozása szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást más jogszabály alkalmazásában lakásfenntartási támogatásnak kell tekinteni. A települési önkormányzat képviselő-testületének a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét legkésőbb február 28-áig kellett megalkotnia. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 3/2015. (ll.17.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról és gyermekvédelmi támogatásokról (a 13/2015. (lv.28.) módosító rendelettel egységes szerkezetben) tartalmazza a hlyi szintű szabályozást (HEP felülvizsgálat, 2015) A Települési támogatás keretében az aklábbi támogatásokról rendelkezik: a) lakhatási támogatás, b) ápolási támogatás, c) gyógyszertámogatás, 3 d) adósságcsökkentési támogatás. Továbbá rendelkezik a rendkívüli települési támogatásról, a tanulói bérlettérítésről, a köztemetésről és az étkezési támogatás feltételeiről. 71

73 3.4. Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere március 1-től jelentős mértékben átalakul. Az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerülnek. A helyi önkormányzatok felelőssége növekszik a helyi közösség szociális biztonságának erősítésében, a szociális segélyek biztosításában. A kötelezően nyújtandó ellátásokat március 1-től a járási hivatalok állapítják meg. Ezek az ellátások a következőek: - aktív korúak ellátása, - időskorúak járadéka, - ápolási díj (alapösszegű, emelt összegű és kiemelt ápolási díj), - közgyógyellátás (alanyi és normatív formák), - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. A hatáskörváltozás tehát az aktív korúak ellátását érinti, a felsorolt többi ellátást az eddigiekben is a járási hivatalok állapították meg. Egyéb támogatás biztosításáról a települési önkormányzatok döntenek. Az önkormányzatok által nyújtható támogatás neve egységesen települési támogatás lesz, amelynek jogosultsági feltételeit, típusait az önkormányzatok határozhatják meg. 3.4.a. bérlakás-állomány 28. táblázat Lakásállomány (TKKI ) db összes lakásállomány bérlakás állomány Szociális lakásállomány ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 2008 n.a. n.a n.a n.a. n.a n.a n.a. n.a n.a * n.a n.a. n.a n.a. - * a komfort nélküli és szükséglakások száma Forrás: TEIR, Pécs MJV PH Pécs város jelentős bérlakás állománnyal rendelkezik. Ennek általános állapota sok kívánni valót hagy maga után, melynek oka a lakások fenntartására jutó források szűkös volta, valamint gyakorta a bérlői felelőtlenség, a lakások nem rendeltetésszerű használata. A mélyszegénységben élők és romák tekintetében alapvető szempont a jövedelmi viszonyoknak megfelelő szociális - alacsony komfortfokozatú - lakás biztosítása. Ez az esetek döntő hányadában megoldható. Az önkormányzati lakásállomány tekintetében jellemző a koncentráltság egyes szegregátumok/részterületek tekintetében. Bár telített/bedugult a lakásállomány, de az állomány nagy száma miatt nagyobb merítésre van lehetőség mobilitás elősegítésére, rehabilitációs programok megvalósításához. A lakhatási körülményeket negatívan befolyásolja az, hogy a bérlakás állománynak a mélyszegénységben élők és romák által lakott szegmensét rossz műszaki állapotú, leromlott, régi építésű épületek - komfort nélküli és félkomfortosak - alkotják. A lakásállomány mintegy negyede az elégtelen lakhatási körülményeket biztosító kategóriába tartozik. 72

74 Kiemelten fontos a tartozások felhalmozódásának korlátozása, a fizetőképességhez mért bérlői terhek figyelembe vétele, a tartozók áthelyezése ezekbe olcsó fenntartású épületekbe. Ezek eseti megoldásokat kínálhatnak a hajléktalanság elkerülésére, a lakhatás biztosítására. A jelenlegi lakásállomány jelentős műszaki felújítások esetén már korlátozottan alkalmassá tehető az alapvető lakhatási problémák kezelésére. Amennyiben erre nem tud sor kerülni, fokozódik a városban már jelenlévő (pl. István-akna) gettósodás veszélye. Emellett épületek önmaguktól felszámolódnak a rossz műszaki állapot miatt. Ugyanakkor a felújítások tervezésénél alapvetően fontos az, hogy csak olyan területek kerüljenek rehabilitálásra, amelyeket egyébként is legalább közép-távon fennmaradásra szántak (és jellemzőik alapján fenntarthatóak, illetve fenntarthatóvá tehetőek pl. rehabilitáció útján). Az önkormányzati tulajdonban lévő szociális bérlakások felújítása során olyan ingatlanok fejlesztésére került sor, melyek komfort nélküliek voltak. A Györgytelepről 5 család költözött integrált lakókörnyezetbe, a telepen található 24 lakás felújításra került. A felújított lakásokba várhatóan 2015 novemberének első hetében költöznek vissza a családok. Hősök tere és környékén 10 család költözött integrált lakókörnyezetbe, ez összesen 37 főt érintett, 30 további család költözik területen belül, ebből 20 család felújított lakásba. 10 lakás megszűnik a Hősök terén. Az utolsó költözések 2015 novemberének első hetében valósulnak meg. Pécsbányán 10 család költözött integrált lakókörnyezetbe, ami összesen 31 főt jelent, 18 lakás kerül felújításra, 5 lakás megszűnik, 25 további család költözik területen belül. A lakások felújítása várhatóan 2015 novemberében fejeződik be. Pécs-Somogy Bányatelep és Rücker akna területekről a projekt elvárásainak megfelelően 10 család költözött integrált lakókörnyezetbe, összesen 32 fő. A projekt keretében 14 lakás megszűnik, mivel a nagyon rossz állapotban lévő, bányakárosult lakások Rücker aknán bontásra kerülnek, melynek ideje 2015 novembere. 6 lakás került felújításra Pécs-Somogyban, további család költözik területen belül. (HEP felülvizsgálat 2015) Célok, fejlesztési irányok és legfőbb intézkedések meghatározása: Fontos előre meghatározni rövid-közép-hosszú távon az érintett területeken található lakások, épületek, tömbök, teljes szegregátumok vagy egyes részei sorsát. A "visszarendeződés" csökkentése érdekében folyamatos karbantartás biztosítása szükséges (a rehabilitált területek lakásainak/épületeinek karbantartási költségeit biztosítani szükséges, ill. a rehabilitációs programok során ki kell alakítani a fenntartói szemléletű bérlői magatartást). Fontos, hogy a bérlakásokban élők magukénak érezzék, és ennek megfelelően tartsák rendbe a környezetüket és az ingatlant. A fenntartandó területek lakásainak ütemezett felújítása (akár éves programként) illetve nagyobb méretű/szobaszámú lakások kialakítása elengedhetetlen. Egyes területek közmű-ellátottságának (további) javítása szükséges - lehetőség szerint rezsicsapdába kerülés esélyének csökkentésével. Erre lehetőséget kínál az a tény, hogy a lakások fenntartási költségei energiatakarékos megoldásokkal csökkenthetők, hisz az energia-hatékonyság az elavult épületek egyébként is leromlott állapota miatt nagymértékben növelhető. Mindezen törekvések mentén fontos a bérlakások komfortosítása, az épületek felújítása, lehetőség szerint fenntartható épületek építése, a rossz állagú épületek lebontása. Ehhez szükséges a pályázati lehetőségek kihasználása, integrált területeken a lakásállomány indokolt bővítése. Bizonyos megszorításokkal, a jelenleg még nem integrált, de integrálható területeken megfontolandó a tulajdonviszonyok egységesedését előmozdítani. Miközben a szegregált területeken lévő lakások műszaki állapotának javítása, élhetőbb lakás és lakókörnyezet kialakítása is fontos célkitűzés, emellett a legrosszabb státuszú épületek, területek bontása megindítja a szegregátumok felszámolódási folyamatát, utat nyit a lakók integrált városrészekbe való, lépcsőzetes átköltöztetésének. 73

75 Az érintettek szemléletének megváltoztatása, a pozitív irányba történő elmozdulás elősegítése - civil szervezetek és szociális munkások bevonásával lehetséges. Szükség van a felelősségtudat erősítésére, a lakásszám bővítési lehetőségeinek feltérképezésére, a forrás-igények összesítésére, a műszakilag fejlesztésre érdemes ingatanok feltárására, és a beavatkozásokhoz szükséges (pályázati) források megteremtésére. A városrehabilitációs programokban a szegregált területeken létrejövő munkacsoprtok tagjaiból és a képzéseken részt vett helyi lakosokból alulról jövő kezdeményezésként szerveződik egy olyan karbantartó csapat, akik a felújított lakások és az integrált lakókörnyezetben található lakások vonatkozásában a kisebb javítási állagmegóvási feladatokat a lakókat segítve felvállalják, biztosítva ezáltal a fenntarthatóságot és az infrastruktúra fejlesztési projektek eredményeinek fenntartását. (HEP felülvizsgálat 2015) 3.4.b. szociális lakhatás A lakhatási körülményeket nagyban befolyásoló tényező Pécsett, hogy a bérlakás állomány döntően (95%) szociális bérlakásokból áll, ami rugalmatlan helyzetet eredményez a lakhatási viszonyokba való önkormányzati beavatkozást tekintve. Ami a mélyszegénységet érintő tényezőket illeti, minimum 1 000, de a szegregátumokra vonatkozó adatok alapján körülire is tehető az elégtelen lakhatási körülményeket biztosító önkormányzati szociális bérlakások száma. Az infrastruktúra javításának, a lakások és a lakókörnyezet felújításának régóta halmozódó kihívása a források részleges rendelkezésre állása esetén sem történhet meg a bérlők részvétele nélkül. Az ezen a területen az országban és Európában felhalmozódott gyakorlati tapasztalatok, jó gyakorlatok és a pécsi előzmények jó (pl. Borbála, ill. Jelenlét programok), valamint rossz példái (pl. Lakmusz program) tanulságai alapján kell kialakítani a felújítási beavatkozások programjait. Mélyszegénységgel érintett területek probléma köreit érintő fejlesztések A mélyszegénységgel érintett területek problémaköreinek feltárása, azonosítása után kísérleti jelleggel 4 területen megkezdődtek a lakhatási integrációt segítő projektek megvalósítása. A projektekre forrást a város Európai Uniós projektekből biztosítja, elsősorban a Társadalmi Operatív Program (TÁMOP) és a Társadalmi Infrastrukturális Operatív Program (TIOP) valamint Dél-dunántúli Regionális Operatív Program (DDOP) keretrendszeréből, valamint OSI támogatásból. A fenti projektek Pécs városának azon részeinek fejlesztéseit célozták meg, melyek leginkább érintettek a szegregációs folyamatokkal és a mélyszegénységgel, így Györgytelep, Hősök tere és környéke, Pécs-Somogy Bányatelep és Pécsbányatelep, összesen közel 1,5 milliárd forint fejlesztési támogatást biztosítva az érintett területekre. Dél-dunántúli Regionális Operatív Programok Az önkormányzattal és helyi civil szervezetekkel közösen 3 különálló, széles körű társadalmi egyeztetésen és a lakossággal folytatott párbeszéden alapuló komplex, területi alapú módszertanra épülő szakmai programot dolgozott ki Pécs városának 3 szegregált településrészének vonatkozásában. Az érintett településrészek: Hősök tere, Pécsbányatelep, Pécs-Somogy Bányatelep és Rücker akna. 74

76 A 3 fejlesztési program központjában a családok állnak. A családtagok egyéni fejlődése, a közösség fejlődése, az önrendelkezésben való fejlődés, az infrastrukturális és munkaerőpiaci szolgáltatások összehangoltan, egymásra épülő módon térben és időben egyszerre valósulnak meg, az egyes tevékenységi területek összekapcsolódnak, az eredmények így megsokszorozhatók. A 3 lakhatási integrációt fejlesztő projektekben végzendő komplex humán szolgáltatások fejlesztési softprogramok feladatai az infrastrukturális fejlesztések támogatása, melyek illeszkednek Pécs város Antiszegregációs tervéhez, annak elemeit valósítják meg. A 3 területen végzett szükségletfelmérés és a már meglévő szakmai tapasztalatok megállapításait figyelembe véve 3 olyan szakmai program került megtervezésre, melynek elemei egyszerre több, helyben jellemző problémakörre hatnak erősítve, alátámasztva segítik a komplex program megvalósulását. A komplexitást biztosítja, hogy az egyes programelemek megvalósítói ismerik a teljes programot, tudják és értik, hogy a megvalósítandó elem, mely programra épül és melyiknek képezi az alapját, mely területre fejt ki hatást és hogyan segíti az elérni kívánt célok megvalósulását. Mindhárom fejlesztési projekt vezetője Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata. A fejlesztések megvalósításába az önkormányzat stratégiai partnerként a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot kérte meg a 3 területen a lakhatási integrációt elősegítő szociális munka és közösségfejlesztés biztosítására. A Máltai Szeretetszolgálat által végzett szociális munka és közösségfejlesztés, valamint a lakhatási mobilizációt segítő szolgáltatások azonos módszertan alapján működnek mindhárom célterületen, ez később lehetőséget ad arra, hogy az egyes területi fejlesztési programok eredményeit és hatásait egymással összehasonlítsuk, elemezzük, értékeljük. A projektek tervezése mellett a megvalósításban is hangsúlyosan jelentek meg a 3 érintett területen működő helyi civil szervezetek, így konzorciumi partnerként vesz rész a hősök terei programban a Khetanipe Egyesület, a pécsbányai programban a Pécsbányai Kulturális Egyesület, a pécs-somogyi programban pedig a Tegyünk Egymásért Egyesület. A projektek zárása november 30. Az egyes programelemek eredményei: 1. Jelenlét típusú aktív szociális munka A szociális munkások a 4 projektben (a TIOP nem tartalmazott soft elemeket) összesen fővel vették fel a kapcsolatot és dolgoznak rendszeresen. A területi megoszlás a következő: - Györgytelep: 107 fő, 32 háztartás - Hősök tere: 210 fő, 107 háztartás - Pécsbánya: 407 fő, 130 háztartás - Pécs-Somogy: 341 fő, 95 család 2. Képzési programelemek A lakhatási integrációs projektekben a képzés biztosítása a magas munkanélküliség csökkentésének egyik eszközeként került meghatározásra. Ennek megfelelően olyan képzések kerültek megvalósításra, melyek a munkaügyi szakemberek szerint javíthatta az alacsony iskolai végzettséggel, szakképesítés nélküli munkanélküliek munkavállalási esélyeit. A megvalósított képzésekben összesen 60 fő vett részt. - Kőműves és festő segédmunkás képzés 13 fő - Takarító képzés 11 fő - Erdőművelő segédmunkás képzés 12 fő fő - Segédmezőgazdász képzés 17 fő - Kisgépkezelői tanfolyam 7 fő A munkaerőpiaci koordinátorok egyéni igények alapján segítették a területeken élőket, hogy más projektek, képző intézmények képzéseibe tudjanak bekapcsolódni és szakmai képesítést szerezni. 75

77 Ilyenek voltak a varrónő, cipőfelsőrész készítő képzés, a felzárkóztató képzések, melyek a 8. általános iskolai végzettség megszerzését célozta, közfoglalkoztatási projektek keretében építőipari karbantartó, épület beltér szigetelő, ECDL, számítógépes adatrögzítő, település karbantartó, targonca vezető, raktáros, textil termék összeállító, betanított kőműves, festő képzések. Ezen külső képzésekben 120 ember vett részt. 3. Közösségi programelemek Ezen programelemek céljai a következők voltak: - az eltérő társadalmi- és érdekcsoportok közelítése, - az akcióterületeken a közösségi színterek működési rendszerének javítása, - a közösségi terek hiányának oldása, - egységesen elfogadott közösségi célok kialakítása, - a közbiztonság javítása, - a szomszédsági kapcsolatok javítása, - a közösségi szerveződések hiányából, vagy azok elszigetelődéséből adódó hiányok oldása, - a terület városon belüli megítélésének javítása, leértékelődésének megakadályozása, - a hiányos közvilágítás javítása, a közterek beláthatóságának, megfigyelhetőségének fejlesztése. A fenti célok megvalósítása, és hosszú távú fenntarthatósága érdekében minden területen munkacsoportok alakultak a helyi lakosokból, amelyek megfogalmazták azon közösségi problémákat és hiányokat, cselekvési tervet készítettek, és maguk valósították meg a terv szerinti akciókat. A munkacsoportok mellett a helyi igényekre válaszul klubok alakultak (idős klub, baba-mama klub, gyerek klub) és foglalkozások kerültek megszervezésre. A 4 területen több mint 1000 közösségi program, esemény valósult meg. 4. Foglalkoztatási programelemek A lakhatási programban részt vevő családok számára az egyik legfontosabb célkitűzés a család jövedelmének stabilizálása, biztosítása volt. Ennek érdekében komplex munkaerőpiaci szolgáltatási rendszer programelem került megvalósítása, területenként 1-1 fő munkaerőpiaci koordinátor és 2-2 fő munkaerőpiaci mentor bevonásával. A szolgáltatási igénybe vevők száma: - 98 egyéni fejlesztés (munkaerőpiaci fejlesztési terv) - 27 nyílt munkaerőpiaci elhelyezés - 68 fő közfoglalkoztatás 5. Lakásfelújítások Az önkormányzati tulajdonban lévő szociális bérlakások felújítása során olyan ingatlanok fejlesztésére került sor, melyek komfort nélküliek voltak. A Györgytelepről 5 család költözött integrált lakókörnyezetbe, a telepen található 24 lakás felújításra került. A felújított lakásokba várhatóan 2015 novemberének első hetében költöznek vissza a családok. Hősök tere és környékén 10 család költözött integrált lakókörnyezetbe, ez összesen 37 főt érintett, 30 további család költözik területen belül, ebből 20 család felújított lakásba. 10 lakás megszűnik a Hősök terén. Az utolsó költözések 2015 novemberének első hetében valósulnak meg. Pécsbányán 10 család költözött integrált lakókörnyezetbe, ami összesen 31 főt jelent, 18 lakás kerül felújításra, 5 lakás megszűnik, 25 további család költözik területen belül. A lakások felújítása várhatóan 2015 novemberében fejeződik be. Pécs-Somogy Bányatelep és Rücker akna területekről a projekt elvárásainak megfelelően 10 család költözött integrált lakókörnyezetbe, összesen 32 fő. A projekt keretében 14 lakás megszűnik, mivel a nagyon rossz állapotban lévő, bányakárosult lakások Rücker aknán bontásra kerülnek, melynek 76

78 ideje 2015 novembere. 6 lakás került felújításra Pécs-Somogyban, további család költözik területen belül. Mindhárom akcióterületen megújulnak a közösségi házak: Hősök terén a Jószerencsét Közösségi Ház, a Pécsbányai Közösségi Ház, Pécs-Somogyban pedig a Kodály Művelődési Ház. 3.4.c egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Bár a hivatalos adatok és felmérések nem mutattak ki ilyen jellegű lakáshasználatot, tapasztalati adatok mentén ismert, hogy nem lakhatási célokra kialakított ingatlanok pl. kiskertek bódéi, garázsok, raktárak, pincék, stb. is szolgálnak lakhatási célokat a városban. Ennek igen komolyak a veszélyei: egészségtelen életkörülmények, környezetszennyezés, közegészségügyi problémák, életveszély kialakulás - illegális fűtés miatti fulladás, stb. Célok, fejlesztési irányok és legfőbb intézkedések tekintetében elsődleges ezeknek az ingatlanoknak a felkutatása, megszüntetése, felszámolása, a lakók kiköltöztetése, az ingatlan eredeti funkcióban történő hasznosítás. Ugyanakkor természetesen az ott élők számára lehetőség szerint biztosítani kell az elhelyezést más lakóingatlanban. A krízishelyzetek kialakulásának elkerüléséhez gyakoribb ellenőrzés szükséges szociális munkások, egyéb szervezetek bevonásával. 3.4.d. elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság A lakhatási krízisben lévő személyek, családok helyzetét az Önkormányzat, továbbá alapítványok, egyházak is segítik. E segítség a hajléktalan ellátásban, Családok átmeneti otthona működtetésében nyilvánul meg, továbbá szűkség esetén önkormányzati bérlakások igénybe vehetők. E segítségnyújtást nehezíti az, hogy esetenként szükségessé válik a lakás célra már nem alkalmas önkormányzati ingatlanok használatba való bevonása is., miközben az üres önkormányzati ingatlanok lebontása miatt szűkült a lakhatásra alkalmas állapotúvá tehető lakások száma. Más réteg számára lakhatási problémákat jelentenek a magas albérleti díjak, továbbá a lakásszerződések hiánya, ill. rendezetlensége. (Ez az esetek döntő többségében a bérlők, vagy a potenciális bérlők hibájából következik be, ugyanakkor feloldása elengedhetetlen. A fenti problémák kezelésére, enyhítésére a jelenleg is működő eszközök, aktorok, intézmények, ill. ezek kiterjesztése lehet alkalmas. Így a gondozási központ, támogató egyházi szervezetek, átmeneti otthonok, hajléktalan szállók, krízis esetén szükséglakások, átmeneti lakások befogadóképességének növelése, továbbá önkormányzati lakások megfelelő karbantartása, kezelése. A fentiek elmulasztása az arra rászorultak körében súlyos következményekkel járhat, így egészségi állapot romlása, ellátatlanság, elszigetelődés, deviáns viselkedés. Az ingatlanok tekintetében következménye a gettósodás, lakások elértéktelenedése, esélyegyenlőség hiánya, a beköltözhető lakások kritikusan alacsony száma. Jelentős forráshiány jellemző az elégtelen körülmények kialakulásának megelőzésére. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 31/2008. (X.15.) önkormányzati rendelete a közterületek használatáról 9. A belvárosban lévő és az idegenforgalom számára jelentős közterületek használatára vonatkozó speciális szabályok / A városnak a Rákóczi út Felsőmalom utcáig terjedő teljes szélességű szakasza, majd ettől a Lánc utcáig terjedő szakaszának az északi oldala által, továbbá a Lánc utca, a Király utca ke- 77

79 leti vége, Alsóhavi utca, Ágota utca, Kálvária utca, Aradi vértanúk útja, és a Klimó György utca keleti oldala által határolt belvárosának a közterületein és közterületre nyitott helyein a koldulás tilos. 10a/A szabálysértésekről szóló 2012 évi II. törvény 179/A. (1) bekezdés a) pontja szerint a világörökségnek minősülő közterületeken kívül a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében a város (10) bekezdésben meghatározott közterületein, továbbá a Pécs EurópaKulturális Fővárosa 2010 projekt keretében felújított 4. melléklet szerinti közterületein az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás jogellenes A rendelet életbe lépése után inenzívvé vált a hajléktalanokkal szembeni hatósági fellépés a belvárosban, így csökkent a közterületen illegális tevékenységet folytatók és életvitelszerűen tartózkodók száma. A belváros lezárásával olyan helyekre tevődhet át a hajléktalanok jelenléte, ahol nem tilos az életvitelszerű köztéri tartózkodás, A hajléktalanság megjelenési formáit és az ezzel való szembesülést nem lehet pusztán jogi szabályozással eltüntetni, megoldani. Szükséges az ellátórendszer mélyítése, melynek megvalósításaként hajléktalan ellátáson belül olyan speciális ellátási formákat kell létrehozni (addiktológia, pszichiátria) melyek bevezetésével csökkenthető a köztéri konfrontáció, és a hajléktalan emberek számára is megoldást jelent. Szükséges továbbá a hajléktalanok csoportjának konkrét definiálása és szétválasztása a közterületeken tartózkodó, nem a hajléktalanok körébe tartozóktól. A közterületek problematikája csak részben ered a hajléktalanságból, szükséges a differenciálás. (HEP felülvizsgálat 2015) Célok, fejlesztési irányok és legfőbb intézkedések e tárgyban az alábbiakban foglalhatók össze. Szükséges az üresen álló épületek lakáscélú hasznosítása. Lakhatási, lakásfenntartási támogatások bővítése javasolt. Lakhatási körülmények javítása, közüzemi szolgáltatások bővítése, lakások komfort fokozatának javítása szükséges. A veszélyeztetett épületek/területek mielőbbi felszámolása, a lakók átköltöztetése javasolt. Albérleti díj támogatások rendszerének kialakítása vizsgálandó. Szolgálati lakások létrehozása segíthet a probléma megoldásában. Piaci alapú bérlakás állomány létrehozása (magán) javasolt. Átköltöztetésekre lehetőséget adó lakások kialakítása/lakhatóvá tétele szükséges. Korszerű, naprakész informatikai adatbázis létrehozása, ill. működtetése javasolt az önkormányzati bérleményekről. A szociális rehabilitációs modellprogramok egyik legfontosabb tapasztalata volt, hogy megkerülhetetlen a szegregátumokban élők lakhatási jogviszonyának rendezése, az esetleges hátralékok törlesztési lehetőségének kidolgozása, lehetőség szerint az előrefizetős mérőórák (villany, víz) beszerelése. Az előrefizetős rendszerek szintén lehetőséget nyújtanak a felhalmozódott hátralék törlesztésée és a további eladósodás megakadályozására. A Város a programban résztvevő lakók esetén egyedi megállapodással lehetőséget biztosít a lakbérhátralék méltányos csökkentésére, a lakbér havonkénti befizetése mellett egyedi havi törlesztés közös megállapításával. Ezen intézkedések széleskörű bevezetésével, valamint a lakásmobilizáció növelésével lehetővé válik, hogy az ökormányzati bérlakásban élők aktuális élehelyzetüknek megfelelő lakásokat vegyenek igénybe, ne halmozzanak fel rezsiadósságot és méltányos módon törlesszék hátralékukat biztosítva ezzel, hogy nem vesztik el lakhatásukat, nem válnak hajléktalanná. (HEP felülvizsgálat 2015) 3.4.e lakhatást segítő támogatások Pécsett a lakhatást segítő támogatások viszonylag széles köre rendelkezésre áll (18. és 21. sz. táblázat). A lakásfenntartási támogatás viszonylag magas jövedelemhatárhoz kötött kapható 78

80 megfelelő feltételekkel, arra rászorultak számára - albérleti támogatás bejelentett albérletek esetén. Jövedelemhatárokhoz kötött sávos lakbér kategóriák kerültek kialakításra, van lehetőség szociális lakbér igénybevételére is. Adósságkezelési szolgáltatás működik. Védendő fogyasztói státusz kérhető. A civil szervezeteknél lakhatást segítő programok működnek. Párhuzamosan többféle réteg-probléma kezelésére létrehozott támogatások rendszere működik a városban. E pozitívumok mellett azonban számos nehézség jelentkezik. A szociális bérlakások száma a szükségletekhez képest kevés. Számos rászoruló család piaci lakbért fizet, amit csak részben kompenzál az albérleti támogatás. Lakásszerződés meghosszabbítása tartozások esetén nem lehetséges, a piaci áru lakbérrel pedig továbbhalmozódik a tartozás. A szegregált területen lévő lakásoknak leromlott az állapota, az üzemeltető felelősségi körébe tartozó javítások elhúzódónak és gyakran elmaradnak, miközben a bérlők sem végzik el esetenként még az okszerű lakáshasználathoz kapcsolódó fenntartási tevékenységeket sem. Az Önkormányzattól igényelhető kamatmentes kölcsön megszűnt. Nehézkes az önkormányzati bérlakáshoz jutás, valamint a lakáscsere program. Lakásfenntartási támogatáshoz jutás feltételei a kis lakásban élőket hátrányosan érinti. Forráshiány miatt a támogatásokhoz hozzájutás relatíve magas küszöbű, egyben relatíve alacsony összegű. További koordinálást, pontosítást igénylő támogatási rendszer kialakítása szükséges. A problémák kezelését elősegítheti - az adósságkezelési szolgáltatást szem előtt tartó - lakásszerződési rendszer kialakítása, üres ingatlanok lakáscélú felhasználása, lakásprogramok hatékonyságának növelése, a lakáscélú támogatások esetében a településen elismert lakásnagyság újragondolása. Forrásnövelés esetén nagyobb lakossági csoportok vonhatóak be. A pénz-források mellett/helyett egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezni az önerő (saját munkaerő, mint forrás) bevonására. A problémák kezelésének elmaradása magában hordozza több veszélyes jelenség felerősödését, így az önkényes lakásfoglalást, a közüzemi tartozások növekedését, az eladósodott családok adósságcsapdába kerülését, a források túlzott elaprózását, ezáltal a beavatkozások hatékonyságának csökkentését. A célokat, fejlesztési irányokat és legfőbb intézkedéseket összegezve: a szociális bérlakás állomány növelése, valamint ehhez kapcsolódóan a lakhatási körülmények javítása szükséges. Slumosodó területek felszámolása javasolt, mellyel megelőzhető a gettósodás is. Albérleti támogatás körébe vont lakások kibővítése szükséges. Közmunka program keretében a meglévő lakások anyagköltségen való minimális szintű felújítása, valamint az üres önkormányzati ingatlanok lakáscélú hasznosítása javasolt. Alapítványi és egyesületi támogatások igénybevétele javasolt a fejlesztések területén. A slumosodó területek felmérése elengedhetetlen. Csökkenteni kell a rászorultak és a támogatottak száma közti különbséget. Szükség van a támogatások érezhető közelítésére a kiadások nagyságához. A támogatások mellett a kiadás/bevétel (háztartási költségvetés) tervezéssel hatékonyabb jövedelem-felhasználás érhető el. Támogatási összegek célzott növelése, valamint az önerő nagyobb bevonása szükséges. A közszolgáltatók (legalább a városi tulajdonúak) támogatási/hátralékcsökkentési módszereinek egységek elvek szerinti átalakítása, egységesítése javasolt. 79

81 3.4.f. eladósodottság A társadalmi kirekesztődés egyik legkritikusabb, laikusok számára is jól átélhető problémaköre a hajléktalanság kérdése. 29. táblázat Az ellátott hajléktalanok száma (havi átlagban, ellátónként) Pécsett (TKKI ) év Támasz Alapítvány (fő) Magyar Máltai Sz. Sz. (fő) Domus Spei (fő) nem létezett nem létezett nem létezett Forrás: adatgyűjtés az ellátóktól (HEP felülvizsgálat, 2015) A különféle hajléktalan ellátásokat igénybe vevő hajléktalanok száma jelentős növekedést mutat az elmúlt években (bár a férőhelyszámok is növekedtek némileg a városban), ráadásul az ellátórendszer ténylegesen hajlékot biztosító ellátási intézményesült - formáit körülbelül hajléktalan nem veszi igénybe: ők effektíve az utcán élnek (vagy nem lakás céljáró szolgáló helyiségekben) (HEP felülvizsgálat, 2015) és kizárólag az utcai szociális munkások által nyújtott minimális ellátás éri el őket. A hajléktalanellátók látóterébe esik egyre több olyan saját lakással rendelkező is, akiknek fedél ugyan van a feje felett, de rendeltetésszerűen nem tudja használni saját lakását (fűteni, stb.) -- közülük kerülnek ki pl. a téli nagy hidegek során saját lakásukban megfagyó áldozatok. A hajléktalanság kérdéskörének áttekintése kapcsán megállapítható, hogy lakhatási támogatások rendszere, valamint önkormányzati lakásigénylés lehetősége működik a városban. Közmunka programokkal, adósságkezeléssel, pénzkezelési tanácsadásokkal, tréningekkel próbál segíteni a város az eladósodás megelőzésében, illetve kezelésében. A lakásjogi viszonyok rendezése erős motivációs faktor a hátralékok rendezése érdekében. Ugyanakkor a behajtás és a megelőző intézkedések nem hatékonyak. Alacsony a foglalkoztatás a városban/térségben, ezáltal alacsony jövedelmi viszonyok jellemzőek. A munkahelyek elvesztése után gyakran kerülnek az emberek adósságcsapdába. Az alacsony bérleti díjak ellenére egyre nagyobb hátralékok jellemzőek. A rossz minőségű lakások (főként téli) fenntartási költsége rendkívül magas, mely köszönhető a rossz energetikai jellemzőjű épületek/lakások magas számának. A hajléktalanság mérséklése érdekében számos eszköz számba vehető. Ennek keretében a jövedelmi viszonyok vizsgálata után szociális lakás kiutalása lehetséges. Foglalkoztatást elősegítő támogatások szükségesek. Magáncsőd intézményének bevezetése lehetőséget adhat az eladósodottság könnyebb kezelésére. Eszközkezelő feltételeinek átgondolására van szükség. Alacsony küszöbű, rugalmas, intenzív segítő munkával megerősített (pl. a Lakáskísérési Programon alapuló) adósságkezelési program indítása javasolt. A lakosság jövedelemszerző képességeinek fejlesztésére kell nagyobb hangsúlyt fektetni. Olyan foglalkoztatási programok indítása javasolt, amellyel a háztartási bevételek növelése elérhető. Ezek hiányában elemi veszélyként jelenik meg az önkényes lakásfoglalások megnövekedése, károkozás. Családok létfenntartása veszélybe kerülhet. A gyermekek ellátásának elégtelensége miatt az állami gondoskodás veszélyeztetni a családot. Család szétesése miatt pszichés problémák ala- 80

82 kulhatnak ki. Tartós családi krízishelyzet állhat fenn. A rendkívül alacsony és nagyon bizonytalanul befolyó jövedelmek miatt nehézkes adósságkezelési lehetőségek állnak fenn. A probléma kezeléséhez kapcsolódó célok, fejlesztési irányok és legfőbb intézkedések az alábbiakban foglalhatók össze. Szükséges az eladósodottság csökkentése, valamint a megelőzésére irányuló munka hatékonyságának növelése. Szociális munkások és családsegítők segítségével folyamatos családkísérés és segítés az eladósodottság kezelésében. Az eladósodás megelőzésében és az adósságcsapda elkerülésében a lakosság segítése, illetve tájékoztatása. Feltöltőkártyás mérőórák felszerelése, széleskörű használata javasolt. A jövedelemszerző képesség javítására nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. A lakásfenntartási költségek csökkentése elengedhetetlen. A bizonytalan léthez jobban idomuló adósságkezelési program bevezetése, működtetése javasolt. A lakások/épületek felújításánál az energia-hatékonysági szempontok kiemelt figyelembe vétele szükséges. Mindennek alapjául szükséges kezelni a foglalkoztatás fejlesztését, munkahelyek létesítését a kiszámíthatóbb jövedelemért. 3.4.g. lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A külterületeken (de még lakóövezetben) elhelyezkedő önkormányzati bérlakások aránya az önkormányzati lakásokon belül kevesebb, mint 4 %. A főként egykori bányaterületeken található szegregátumok tömegközlekedési eszközökkel történő megközelítése elfogadhatónak mondható. A legtöbb szegregátum busz-kapcsolata legalább 2 másik városrésszel, ill. a városközponttal biztosított (max. 1 átszállással) lehetséges. A külterületi lakások komfortfokozata alacsony, közműszolgáltatások nem megfelelőek, jellemző a szemétszállítás rendezetlensége, szennyvíz elvezetési problémák, vízhálózat kiépítésének hiánya. A közvilágítás elégtelen. A járdák állapota rossz. A külterületeken elhelyezkedő önkormányzati bérlakások döntően alacsony komfortfokozatúak, közmű-ellátottságuk rossz, a lakások minősége leromlott, a lakóépületek nagy része hosszabb távon bontandó. E területek jelen állapotukban és hosszú távon nem alkalmasak emberi életfeltételek biztosítására. A jelenleg még kényszerűségből fenntartott körülményeikben civil szervezetek segítő közreműködése is enyhíti a gondokat, így a Tér Közösségi Szolgálat, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Khetanipe Egyesület jelenléte a krízis területeken. Egyes eszközök, pl. az, hogy kedvezményes bérlet vásárlására van lehetősége azoknak, akik aktív korúak ellátásában részesülnek, oldják némileg a kirekesztettséget, de a szó szoros értelemben "zárványként" fennmaradt, szegregálódott területek hosszútávon történő felszámolására, majd a lakosság - a fokozatosság és a fenntarthatóság elvét követve - új lakókörnyezetbe integrálására van szükség. Ezt indokolja az, hogy az ott élők gyakran a közlekedés költségei miatt sem tudnak részt venni a szolgáltatásokban, a számukra megjáró támogatások igénylésében, ezáltal még nehezebb szociális helyzetbe kerülnek. Közegészségügyi szempontból károsak az illegális szemétlerakók, az utcai szeméthalmok és az udvari WC-k használata is. Szegregációs folyamatok újratermelődésének veszélye áll fenn, ezért szükséges az intenzív közösségfejlesztési, stb. programokkal való megtámogatás. Az adott területekkel kapcsolatos célokat, fejlesztési irányokat és legfőbb intézkedéseket összegezve megállapítható, hogy miközben alapvető cél ezen területeken a lakások felszámolása, az átmeneti időre, amíg ez nem történik meg, szükség van a lakhatási körülmények javítására, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés jobb biztosítására, a közműszolgáltatások biztosítására. Utazási kedvezmény feltételeinek kidolgozására van szükség kiemelten azoknak, akik nem részesülnek semmilyen pénzbeli ellátásban, de annak megszerzéséhez szükséges az ügyintézés. Ügyintézési 81

83 pontok kihelyezése, vagy a már meglévő támogató szolgálatok szolgáltatásainak kibővítése javasolt. Fejlesztési iránynak megfelelő jogszabályi háttér megalkotására lenne szükség. Pályázati források jobb kihasználása segíthet a helyzet megoldásában. Azokon a területeken, amelyek integrált lakókörnyezethez kapcsolhatóak, mérlegelendő az épületek/lakások minőségének, komfortosságának javítása/fejlesztése (műszaki felújítások, komfortfok javítása, lakókörnyezet helyrehozatala, utak/közlekedés fejlesztése. Ezen esetekben Javasolt a lakások energiahatékony felújítása/átalakítása a lakhatási költségek csökkentése érdekében Telepek, szegregátumok helyzete Az alábbiakban a 3.5. a), b), c) pontok közös elemzésére kerül sor, tekintettel arra, hogy a szegregátumokkal kapcsolatos elemzések és adatok komplexen, a fenti pontokat átfogóan állnak rendelkezésre. 3.4.a. a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.), 3.5.b. a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) és a 3.5.c. szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai A mélyszegénységben, illetve a társadalmi kirekesztődés két legfontosabb dimenziójában, a tudás megszerzéséből való kirekesztődésben és a munkaerő piacról történő kirekesztődésben érintett háztartások területi koncentrációja egyrészt növeli a társadalomból való kirekesztődés mértékét, másrészt azonban terepet biztosít a komplex szociális rehabilitációs beavatkozások számára. Pécsett a rendelkezésre álló 2001-es népszámlálási adatok szerint a hatályos IVS-ben (IVS 2012) felsorolt és az alábbi táblázatba is belefoglalt szegregátumok, illetve szegregációs zárványok találhatóak meg. A szegregációs mutató azon 50 főnél népesebb lakóterületeket határolja le, ahol többségben vannak a legfeljebb általános iskolai végzettséggel, illetve rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya aktív korúakon belül. 82

84 30. táblázat - Pécsett a rendelkezésre álló 2001-es népszámlálási adatok szerint a hatályos IVS-ben (IVS 2012) felsorolt szegregátumok Területi egységek (szegregátumok sorszámmal 1.-5., referencia területek A-L-ig) Mutató megnevezése A B C D E F G H 1. I 2. J K L Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) 14,5 16,5 14,1 17,4 19,7 18,5 14,9 20,4 21,7 25,3 30,6 49,3 33,3 25,0 26,7 19,7 33,7 Lakónépességen belül évesek aránya (%) 64,8 n.a n.a. na. 63,0 61,3 n.a. 57,7 n.a. 58,7 n.a. 62,6 72,2 58,0 56,6 53,9 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) 20,7 17,7* 20,7* 19,1* 17,3* 18,5 23,8 12,5* 20,6 11 * 10,7 1,4* 4,1 2,8 15,3 23,7 12,4 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az 19,5 55** 46** 60,7** 63,8** 37,7 35,4 66,4** 78,1 69,8** 66,8 82,1** 59,8 84,6 76,5 60,5 89,6 aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb 18,8 n.a n.a n.a. na. 3,5 6,6 n.a. 0,0 n.a. 2,8 n.a. 1,3 0,0 2,1 10,0 0,0 népesség arányában (%) Lakásállomány (db) Alacsony komfort f. lakások aránya (%) 8,5 n.a 3,9 3,3 33,3 30,7 23,7 41,4 54,8 58,2 72,9 95,0 31,5 100,0 54,2 60,7 65,0 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) 43,4 n.a n.a n.a. na. 50,4 46,6 n.a. 63,0 n.a. 66,0 n.a. 60,8 84,6 83,3 62,8 91,7 Szegregációs mutató (%) 12,2 n.a n.a n.a. na. 24,2 21,7 n.a. 52,1 n.a. 51,5 n.a. 39,7 73,1 70,6 51,2 81,3 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül (%) 52,9 48,5 54,9 45,8 47,0 45,5 49,3 44,3 32,7 35,9 32,0 37,1 45,5 14,8 15,0 32,0 8,0

85 Foglalkoztatott nélküli 39,8 n.a n.a n.a. na. 42,0 45,6 n.a. 53,9 n.a. 51,8 n.a. 31,9 72,7 75,5 65,5 85,2 háztartások aránya (%) * az adat a 65 felettiekre vonatkozik ** az adat a 7 évesnél idősebb népesség körére vonatkozik A Pécs B Pécs keleti városrésze C Meszes (Apafi, Bocskai, Dobó, Fehérhegyi, Fitig, Gábor, Komlói, Perr, Sziebert, Szondy, Teleki utcák) D Fehérhegy (Corvin, Feketegyémánt, Frankel, Kolmói, utcák, Szeptember 6. tér) E Szabolcs (Barátság, Csapó, Csokonai, Irinyi, Jószerencse, Szabadságharc, Thököly, Wesselényi utcák) F Somogy G Vasas H Pécsbánya (Csákány, Debreceni, Márton, Gesztenyés utca, Gesztenyés köz, Kórház, Selmecz, Sétatér utcák) 1. Pécsbányai szegregátum (Sétatér u. - Pécsbányatelepi út - Károly u. - Kórház u. - Pécsbányatelepi út - Károlyi tér - Kénes út - településhatár térsége) I Hősök tere környéke (Baltika, Bánya, Fejlődés, Füst, Gorkij, Hősök tere, Kolónia, Margit, Népfront, Óvoda, Pék, Tárna, Török, Tűzoltó utcák) 2. Hősök terei szegregátum (Komlói út a Gorkij u.-ig - Tűzoltó u. - Kolónia u. - Baltika u. - Török I.u. - Bánya u. mindkét oldala - településhatár György akna térsége) J Györgytelep K István-akna L Rücker-akna 3. Vágóhídi szegregátum (Nyírfa u. - Légszeszgyár u. - Tüskésréti út - Sport u. térsége) 4. Gyárváros északi szegregátum (Zsolnay V. u. - Előd u. térsége) 5. Gyárváros déli szegregátum (Mohácsi út - vasútvonal - Csaba u.) Forrás: KSH évi népszámlálás; Pécs IVS

86 A szegregációban érintett lakóterületeket három csoportra oszthatjuk (IVS 2012). Pécs városában a legelmélyültebb szegregáció mind az infrastrukturális, mind a társadalmi mutatók alapján a szegregátumok egy jól körülhatárolható körében érvényesül: a vasút mentén létesült egykori lakóterületeken a később kiépült ipartelepek közé ékelődő mindhárom zárvány (Vágóhídi szegregátum Gyárváros északi szegregátum és Gyárváros déli szegregátum), valamint a bányászkolóniák közül Rücker- akna tartozik ide. Az alacsony komfortfokozatú lakások dominálnak ezeken a területeken: Rücker-aknán és a többi szegregátum krízisterületein kizárólag a legrosszabb minőségű lakáskörülmények között élnek az emberek, akik mind a tudás megszerzéséből való kirekesztődés, mind a munkaerőpiacról történő kirekesztődés terén városi és városrészi összehasonlításban, de még a többi szegregátummal való összevetésben is a legkedvezőtlenebb helyzetben vannak. A foglalkoztatott nélküli háztartások és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak kiugróan magas aránya jellemzi ezeket a területeket, melynek hátterében a rendkívül alacsony iskolázottság áll (amit a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők magas aránya mutat). A gyermekkorúak magas (20 és 50% közé eső) arányából következik, hogy a területek mindegyikét erősen sújtja a gyermekszegénység. Mindezeken felül a szegregátumok mindegyikére jellemző, hogy a város szövetéből történő térbeli elkülönülés a többi területi egységgel összevetésben ezeken a területeken a legerőteljesebb. Ezen területek mindegyikével kapcsolatban a potenciális beavatkozási módozatok közül a szegregátumok leromlott lakásállományú részeinek felszámolása fogalmazódott meg, így szükséges ezeket a területeket együttesen is körülírni népességszámuk és az érintett lakásállomány tekintetében, hiszen tényleges felszámolásuk esetén az innen elköltöztetendő családok nem növelhetik a szegregációt más térségekben. Összesen mintegy 107 lakást és 370 főt írtak össze 2001-ben a legrosszabb helyzetben lévő szegregátumokban (ezen belül a mobilizálás mintegy 40 háztartást érinthet) ez a volumen az azóta eltelt tíz évben nem változott jelentősen. A szegregátumok következő körét illetően azt állapíthatjuk meg, hogy ugyan kissé jobb mutatókkal rendelkeznek, mint a felszámolásra ítélt területek, azonban városi, városrészi és a városrészen belüli közvetlen környezetükkel, szomszédságukkal való összevetésben erőteljes szegregáció mutatkozik a pécsbányai szegregátumban és a Szabolcsi szegregátumban. Erőteljes mind az infrastrukturális, mind a társadalmi leromlottság ezeken a területeken, amelyek azonban a város szövetébe ágyazottak és összességében alkalmasak arra, hogy a szociális városrehabilitáció akcióterületeiként megújításra kerüljenek. Összesen 945 főt és 314 lakást írtak össze ezeken a területeken 2001-ben. A leszakadó területek harmadik csoportjába a város szövetétől ugyan elkülönülő, azonban belső szerkezettel, hagyományokkal bíró leszakadó félben lévő területek tartoznak: különösen igaz ez a volt falvak, Somogy és Vasas estében, de István-akna is rendelkezik egy egyszerű helyi térbeli és társadalomszerkezettel. Társadalmi és infrastrukturális mutatóik zöme ugyan rosszabb a városi és városrészi adatoknál, azonban sokkal jobb, mint a leszakadó területek fenti két csoportja esetében. Kiemelendő, hogy a városi (önmagában egyébként nem túl kedvező) átlaghoz képest az aktív korúak közel hasonló aránya, a fele foglalkoztatott ezeken a területeken és ennél fogva kedvezően, sőt István aknán még a városi szintnél is kedvezőbben alakul a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya. A munkaerőpiacról történő kirekesztődés tehát sokkal kisebb mértékben sújtja ezen területeket, mint a fenti szegregátumokat. Ezeken a területeken indokoltak az infrastruktúra megújítását, illetve a közösségfejlesztést célzó beavatkozások, de nem feltétlenül komplex szociális város-rehabilitációs programba szervezetten, ahogy az a szegregátumok előző körét illetően körvonalazódott. Összességében megállapítható, hogy a szegregátumok népessége gyakorlatilag újratermelődést mutat. A kiköltözők helyét újak foglalják el, illetve mérsékelt mozgás érezhető a szegregátumok között. Érdemi társadalmi, gazdasági beavatkozás nélkül, lakhatási mobilizációs, integrációs prog-

87 ramok nélkül a szegregátumok természetes felszámolódására nincs esély. Felszámolásuk pedig csak rendkívüli gondossággal, a társadalmi befogadás és beilleszkedés biztosításával kezdeményezhető. PMJV ITS 2014: 132. Pécs szegregátumainak áttekintő térképe a 2011-es népszámlálás alapján. A KSH a térképen bordó színnel jelölte a szegregátum kritériumainak megfelelő területeket, narancssárga színnel azokat, amelyek e kritériumokhoz nagyon közel esnek, szegregálódónak minősülnek. Az 50 főt meghaladó nagyságú szegregátumok a 2011-es népszámlálási adatik alapján: Györgytelep, Pipacs utca, Magtár utca és környéke, Báthory utcai tömb. Az ezredforduló óta bekövetkezett változások hátterében a képzettségi szint legalsó szegmensében bekövetkezett erőteljes javulás áll (főként a mutató referen-ciacsoportjába a tíz év alatt belépett fiatalabb kohorszok körében), amely felveti a szegregációs mutató átalakításának igényét. Az esélyegyenlőségi beavatkozások szempontjából a rendelkezésre álló lehatáro-lások alapján mind a szegregálódónak minősülő, mind az 50 főnél kisebb létszámú lakóterületek népessé-ge célcsoportnak számít, alaposabb elemzés, kutatás tárgyát képezheti, hogy a változások és a beavatko-zások hatásai folyamatosan nyomon köbvetkezőek legyenek. A szegregátumokban megindult szociális városrehabilitációs munka ennek megfelelően vette kezdetét (PMJV ITS 2014: 136). 86

88 PMJV ITS 2014: 136 (HEP felülvizsgálat, 2015) 3.6. Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés 3.6.a. az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Pécs városában az egészségügyi alapellátást (háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos, iskola fogorvos) vállalkozó háziorvosok, egészségügyi szolgáltatók biztosítják. A városban összesen 182 körzetben (79 háziorvosi, 38 házi gyermekorvosi, 21 iskola-fogorvosi, 45 vegyes fogászati körzetben) biztosított az alapellátás. Az orvosi rendelők magántulajdonú, valamint önkormányzati tulajdonú ingatlanokban találhatók. Az egészségügyi szolgáltatók a szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, működési engedéllyel rendelkeznek. 87

89 év Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma (db) 31. táblázat Orvosi ellátás (TEIR ) Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma (db) házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma (db) Forrás: TeIR, KSH Tstar Az orvosi rendelők a város minden pontján megtalálhatók, igaz nem egyenletes megoszlásban, vannak olyan helyek, ahol egy-egy orvosi rendelő található (pl. Hird, Vasas, Somogy, Szabolcs-falu), vannak, ahol tömbszerűen helyezkednek el az egészségügyi szolgáltatók (pl. Krisztina tér, Lánc utca, Veress Endre utca). A rendelők megközelítése tömegközlekedési eszközzel is megfelelő. A háziorvosokon keresztül biztosított a prevenciós szűrőprogramokhoz való hozzáférés is. A védőnői szolgálatot az Egyesített Egészségügyi Intézmények működteti, mind a területi, mind az iskolai védőnői szolgálatot. Az Egyesített Egészségügyi Intézmények működteti a háziorvosi központi ügyeleti és a gyermekorvosi ügyeleti szolgálatot is. A háziorvosi ügyelet a Rákóczi út 2. szám alatt érhető el hétköznap óra között, hétvégén egész nap. A gyermekorvosi ügyelet a Gyermekklinika épületében biztosított ugyancsak és 7.00 óra között szeptembere óta a Országos Mentőszolgálattal közös diszpécserszolgálatot működtetünk. A betegek bejövő hívásait képzett betegirányító veszi fel, aki az előírt protokoll szerint kérdezi a beteget és irányítja a megfelelő szintű ellátásba (sürgősségi ellátás vagy ügyeleti ellátás). Az alapellátás mellett az önkormányzat fenntartásában működő Egyesített Egészségügyi Intézmények járóbeteg-szakellátást is nyújt (alkoholbeteg-gondozó, allergológia, belgyógyászat, fül-orrgége, gyermek onkológia, gyermek pszichiátria, ideggyógyászat, kardiológia, labor diagnosztika, lelki gondozó, nőgyógyászat, onkológia, ortopédia, rheuma-fiziotherápia, röntgen diagnosztika, sebészet-traumatológia, szemészet, tüdőgondozás és szűrés. A város egészségügyi szempontból kedvező helyzetét erősíti a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja, amely számos szakellátást biztosít. A hősök tere és környéke szegregált lakókörnyezetében, ahol nagyon sok kisgyermekes család él, évek óta nem volt betöltve a gyermekorvosi státusz, Szabolcsfaluba kellett a gyermekeket orvoshoz vinni ben a státusz betöltésre került, így újra megnyitott a Hősök terén a gyermekorvosi rendelő (HEP felülvizsgálat 2015) 3.6.b. prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A mélyszegénységben élők életvitelük, életkörülményeik miatt a lakosság átlagánál nagyobb mértékben veszélyeztetettek a betegségekkel szemben. Az érintettek többségénél nem állnak rendelkezésre egészséges lakáskörülmények, táplálkozásbeli hiányosságok jelentkeznek, továbbá nem épül be mindennapjaikba a tudatos egészségvédelem, hisz sokuk esetében a mindennapok megéléséért való küzdelem a legfontosabb életstratégia. Körükben különösen fontos a társadalmi gondoskodás. 88

90 A cigány és különböző hátrányos helyzetű társadalmi csoportok egészségvédelme érdekében megelőzési programokat, célzott tájékoztató kampányokat kell biztosítani. Ezek kiemelt fontossággal bírnak úgy a munkavállalást érintő készségek, képességek helyreállítása, fenntartása, mind a gyermekek iskoláztatása, iskolai teljesítménye szempontjából. Szegregált társadalmi helyzetük, szocializációs szintjük javítása érdekében sajátos módon kell biztosítani a szervezett lakossági szűrővizsgálatokat, (helybe vinni a szűréseket) megismertetni számukra az egészségügyi szolgáltatásokat, valamint az egészséges életvitelhez szükséges folyamatos tanácsadást tartalmazó programokat, kitekintéssel az egészséges életmódra, így a rendszeres testmozgásra, az egészséges táplálkozásra, valamint a dohányzás és a túlzott mértékű alkoholfogyasztás megelőzésére is. A társadalmi integrációs folyamatok és az un. érzékenyítés érdekében előnyös lenne a cigány fiatalok számára sportprogramokat indítani, a városban működő iskolákban tanuló fiatalok bevonásával. A koragyerekkori fejlődés megalapozása érdekében meg kell teremteni a korai felismerés, szűrés, és korai fejlesztés hiányzó kapacitásait, csökkenteni kell a területi különbségekből fakadó hátrányokat. Biztosítani kell a gyermekek egészségügyi helyzetének javítása érdekében a korszerű gyermekegészségügyi ismeretek átadását tájékoztatással, oktatással, szemléletváltoztatás elősegítésével, illetve a nyelvi, megértési nehézségekkel küzdő, hátrányos helyzetű szülők számára is könnyen érthető, kipróbálható, begyakorolható ismeretközvetítéssel. A gyermek-és serdülőkori mentális problémák kezelésére célzott, a város területét lefedő szolgáltatásokat kell kialakítani. Ösztönözni kell a részvételre, mobil szűrések igénybevételére, különös tekintettel a szegregált lakókörnyezetben élőkre. Az egészségügy területén foglalkoztatást-ösztönző programokra lenne szükség, melyek támogatnák a roma származásúak alkalmazását a hiányszakmákban. Az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés javítása érdekében ösztönző, támogató programokkal csökkenteni kell a tartósan betöltetlen állású orvosi körzetek számát. A városrehabilitációs modellprogramok keretében a szegregált területeken (Pécsbánya, Pécs- Somogy, Hősök tere és környéke) öt alkalommal volt komplex egészségügyi szűrővizsgálat. A projekt biztosított tüdőszűrő buszt, szemészeti, belgyógyászati, rheumatológiai és fogászati szűrést, vérnyomás ellenőrzést, vércukor és EKG vizsgálatot. A program egészségügyi feladatokért felelős munkatársa a szűrővizsgálatokon kiderített problémákat rögzítette, és a további orvosi kezelést is megszervezte, kísérést biztosított. A szemészeti vizsgálatok során kiszűrt látáskorrekcióra szoruló telepi lakosok szemüvegét a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Látás ajándékba! programja biztosította. (HEP felülvizsgálat 2015) 3.6.c. fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A mélyszegénységben élők célcsoportjába tartozók körében a rossz lakás- és életkörülmények, az alacsony képzettségi szint, a szülők képzettségbeli hiányosságai miatt az átlagosnál nagyobb arányban szükséges a gyermekek fejlesztő egészségügyi szakember, ill. pedagógus általi segítése. Ez az oktatási rendszer keretein belül szűkösen áll rendelkezésre. A civil szervezetek kiemelten roma szervezetek is pályázati, vagy egyéb forrásból törekednek arra, hogy pl. tanoda-rendszerű struktúrákkal teret adjanak a fejlesztő segítségnek oktatási szempontból. Egészségügyi szempontból erre csak esetlegesen van lehetőség, az is döntően az iskolák jelzésén alapuló szükségletre irányul. A rehabilitációra való igény szintén nagyobb arányban jelentkezik a célcsoport népességében, mint a népesség átlagos szintjén. Körükben a gyermekkori problémákhoz hasonlóan az érvényesül, hogy 89

91 nem jutnak el megfelelő időben és módon azon intézményekbe, amelyek a rehabilitációs folyamatban érdemben segíteni tudnák őket. Úgy a fejlesztés, mint a rehabilitáció tekintetében a célcsoport sajátosságaihoz illeszkedő információ-felvevő rendszer kialakítása lenne szükséges, mely a továbbiakban támpontot adhatna az arra rászorulóknak a számukra szükséges és elérhető szolgáltatások igénybevételi lehetőségéről. 3.6.d.. közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Kiírásra és elbírálásra került A helyi önkormányzat oktatási intézményeiben és szociális ágazatában közétkeztetés szolgáltatás biztosítása elnevezésű közbeszerzési eljárás, melynek dokumentációjában fellelhető információk az egészséges táplálkozás szempontjait tartalmazzák az alábbiak szerint: 1. ha az ellátást igénybe vevő egészségi állapota indokolja, részére orvosi javaslatra az orvos előírásainak megfelelő étkezési lehetőséget (pl. diéta, gyakoribb étkezés) kell biztosítani. 2. A Vállalkozó köteles egy főzőkonyhát diétás ételek elkészítésére üzemeltetni, vagy főzőkonyháiban a diétás ételek elkészítéséről gondoskodni a főzőkonyhák között arányosan elosztva. 3. A vállalkozó a vonatkozó, mindenkor hatályos jogszabályoknak, ajánlásoknak és a szakmai szabályoknak megfelelően folyamatos közétkeztetési szolgáltatást nyújt - beleértve a későbbiekben részletezett speciális étrendeket, diétákat is a Megrendelő által a jelen szerződés szerint meghatározott személyek részére - különös tekintettel: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: szociális törvény), az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény, 62/2011. (VI. 30.) VM rendelet a vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről, 68/2007. (VII.26.) FVM EüM - SZMM együttes rendelet az élelmiszer-előállítás és forgalomba hozatal egyes élelmiszer - higiéniai feltételeiről és az élelmiszerek hatósági ellenőrzéséről, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény, 852/2004/EK rendelet az élelmiszerhigiéniáról, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által kiadott A rendszeres étkeztetést biztosító, szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozás-egészségügyi ajánlás közétkeztetők számára című ajánlás előírásaira. A közétkeztetési szolgáltatás magában foglalja a speciális étrendeket, diétákat is. 4. A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a mindenkori aktuális diétás igényeket teljes körűen kielégíti az Intézménnyel egyeztetve. 5. A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy az étlapot változatosan (minimum 2 heti forgó étlap a kis (tízórai, uzsonna) és fő (reggeli, ebéd, vacsora) étkezésben szereplő ételek 2 hetente ismétlődhetnek), évszaknak megfelelően, az ellátottak életkori sajátosságának és egészségi állapotának megfelelően, vitamindúsan állítja össze. Ugyanaz az étel a fent leírt időintervallumon belül nem ismétlődhet, még más néven sem. 6. Vállalkozó vállalta, hogy az előállított ételek minőség és mennyisége az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által kiadott A rendszeres étkeztetést biztosító, szervezett élelmezési 90

92 ellátásra vonatkozó táplálkozásegészségügyi-ajánlás közétkeztetők számára című ajánlásnak - amely jelen szerződés 10. számú melléklete - megfelel. 7. A Vállalkozó kötelezettséget vállalt arra, hogy a korosztályoknak/életkornak megfelelő tápanyag és energia szükségletet rendszeresen vizsgálja, és az étrend változatosságáról, valamint az ezzel kapcsolatos észrevételekről igény szerint, de legalább évente kétszer (augusztus, március hó) a Megrendelővel egyeztetést folytat. 8. A Vállalkozó köteles diétákat biztosítani. A Vállalkozó kötelezettséget vállal a diéta nemek alapján történő étkezési lehetőség folyamatos és az intézmények igénye szerinti bővítésére. 9. Szolgáltatási kézikönyvben - melyet be kell tartania a vállalkozónak - foglalt információk az egészséges táplálkozás szempontjaira vonatkozóan: Az élelmezés minőségi követelménye: 4 héten belül ugyanaz a főétel csak egyszer szerepelhet. Az ebédnek a két fogáson kívül menütől függően tartalmaznia kell hetente minimum háromszor savanyított zöldséget- nyári időszakban szezonális nyers zöldég salátát, vagy süteményt, nyers gyümölcsöt, vagy téli és tavaszi időszakban befőttet. Bő zsiradékban sütéssel készített étel két hetente maximum kétszer szerepelhet. A kenő zsiradék és a főzőzsiradék legfeljebb 50%-a lehet állati eredetű. Azonos állatfajtából készített főétel hetente háromszor szerepelhet, de nem egymást követő napokon. A zöldség köret, vagy főzelék hetente minimum kétszer kell, hogy szerepeljen; a burgonya főételként két hét alatt maximum ötször szerepelhet. A tészta köret két hét alatt maximum négyszer szerepelhet. Színben, ízben, emészthetőségben, alapanyagban és konyhatechnikában összeillő első és második fogást kell betervezni egy napra. Minden főétkezésnek komplettnek kell lennie. Gyermekek étrendjében egy héten egyszer fordulhat elő a kis étkezés inkompletten. Étlaptervezésnél és ételkészítésnél figyelembe kell venni az életkori sajátságokat (ízesítés, emészthetőség, ételkészítési technológia). Az étrend összeállításánál ügyelni kell arra, hogy a tervezett ételek jellege az étkeztetett korcsoportoknak megfelelő legyen. A Vállalkozónak minden, általa biztosított étkezéshez étlapot kell készítenie és azt az étkezők bölcsődében, valamint közoktatási intézményekben a szülők - által is jól látható helyen ki kell függeszteni. Az étlapon fel kell tüntetni minden étkezés számított energia-, fehérje-, zsír-, szénhidrát-, cukor- és sótartalmát egy adagra vonatkoztatva, és az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004.(II.26.) FVM- ESzCsM-GKM rendeletben meghatározott allergén összetevőket. Amennyiben az étlapban változás következik be, a Vállalkozónak gondoskodnia kell arról, hogy a módosított étlap kifüggesztése a módosítás napján megtörténjen. Az étlapon a diétás étrendet a nem diétás étrendtől elkülönítetten kell feltüntetni. A Vállalkozó az általa ellátott valamennyi korcsoport számára naponta köteles biztosítani. Egész napos étkeztetés esetén biztosítani kell legalább 0,5 liter tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejterméket, 4 adag gyümölcsöt, zöldséget ide nem értve a burgonyát, ezekből legalább 1 adagot nyers formában, 3 adag gabonaalapú élelmiszert, amelyből legalább 1 adagnak teljes őrlésűnek kell lennie. Fekvőbeteg étkeztetés esetén biztosítani kell legalább 0,5 liter tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejterméket, 91

93 2 adag gyümölcsöt, zöldséget ide nem értve a burgonyát, ezekből legalább 1 adagot nyers formában, adag gabonaalapú élelmiszert, amelyből legalább 1 adagnak teljes őrlésűnek kell lennie. Bölcsődei étkeztetés esetén biztosítani kell legalább 0,4 liter tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejterméket, 2 adag gyümölcsöt, zöldséget ide nem értve a burgonyát, ezekből legalább 1 adagot nyers formában, 2 adag gabonaalapú élelmiszert, amelyből kétnaponta 1 adagnak teljes őrlésűnek kell lennie. Napi háromszori étkezés szolgáltatása esetén biztosítani kell legalább 0,3 liter tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejterméket, 2 adag gyümölcsöt, zöldséget ide nem értve a burgonyát, ezekből legalább 1 adagot nyers formában, 2 adag gabonaalapú élelmiszert, amelyből 1 adagnak teljes őrlésűnek kell lennie. A bölcsődei étkeztetéssel kapcsolatban a pécsi Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága az alábbiakat tartotta fontosnak. A 2011-es évben az intézmény tagintézményeiben a gyermekétkeztetés központi étlap és receptúra alapján történt, melyet a dietetikus és a bölcsődék élelmezésvezetői állítottak össze. Az irányétlap megvalósulását a dietetikus rendszeresen ellenőrizte, hogy az egészséges táplálkozás alapelvei mellett, a kisgyermekek életkori sajátosságai, a korcsoportra jellemző tápanyagszükséglet maradéktalanul megvalósulhasson. A főzéshez szükséges nyersanyagot, közbeszerzést elnyert cégek, vállalkozók szállították a tagintézményekbe. Minden bölcsőde saját főzőkonyhával rendelkezik, ami a HACCP alapelveinek és legfontosabb szempontjainak alkalmazásával működött. A helyben történő főzést élelmezésvezetők által irányított személyzet látta el egész évben. Három bölcsőde - Törpike, Mezőszél, Cseperedő óvoda élelmezését is végezte, a Kiskuckó Bölcsőde az intézményrendszeren belül működő Vadvirág Családok Átmeneti Otthonát és néhány bölcsőde vendégétkeztetést is vállalt. A évben az felvett gyermek közül 217 gyermek, a felvett gyermekek 21,42%-a részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény által térítésmentes bölcsődei ellátásban. 3 vagy több gyermeket nevelő család után járó 50%-os térítési díjkedvezményben 80 gyermek részesült, a felvett gyermekek 7,9%-a és tartósan beteg ill. fogyatékos gyermek után járó 50 %-os térítési díjkedvezményben 46 gyermek, a felvett gyermekek 4,54%-a. Így intézményünkben összesen, a beszámoló évében bölcsődei ellátásban részesülő gyermek közül 343 gyermek, 33,86% részesült valamilyen formában térítési díjkedvezményben. 3.6.e. sportprogramokhoz való hozzáférés Széles spektrumon mozgó sportolási lehetőségeket kínál a város. Nagyszámú sportoló befogadására alkalmas létesítmények állnak rendelkezésre, a választható, rendelkezésre álló sportágak jelentős része szabadidősport tevékenységre is alkalmas. Nagy tapasztalattal rendelkező szervezetek vannak jelen a célcsoporttal való sportfoglalkozások szervezése és végrehajtása terén. A célcsoport jelentős részének igényeit jól ismerő, ezeket tevékenységébe beépíteni képes, elkötelezett szakember-gárda dolgozik városszerte. Kialakult kapcsolat működik a célcsoport tagjait tömörítő intézményekkel (oktatási, kulturális, egészségügyi, sport intézmények, szervezetek). Külső támogatók sikeres bevonása jellemző. A Sportkoncepció és a sporttámogatási rendszer alapján kiszámítható, tervezhető a sportprogramokhoz való hozzáférés. Diáksport támogatás elősegítése 92

94 jellemző. Felkészült, lelkes sportszervezők, segítők, önkéntesek dolgoznak a helyi sportért. Jó, az országos és helyi sportszervezetekkel kialakított kapcsolat jellemzi a helyi sportszervezeteket. A sportprogramok rendezésének legnagyobb hátráltatója az igénybe vehető pályázatok ismeretének hiánya. A sport lehetőséget ad a célcsoport eredményes aktivizálása által egységesebb, elfogadóbb társadalmi környezet teremtése. A mozgásgazdag életmód kialakítása jótékony hatással lesz a célcsoport egészségügyi helyzetére. A célcsoport sokszínű sporttevékenységekbe történő bevonása lendületet ad a helyi utánpótlás-nevelésnek. A célcsoport egy részének aktivizálása katalizátorként működik, és a jövőben egyre növekvő számú hátrányos helyzetű, cgány/roma, időskorú, fogyatékos személy kezd sportolni. Önkormányzati szándékra van szükség a sportlétesítmények fejlesztésére, bővítésére. A rendszeres mozgás által a célcsoport egy része olyan életvitel mintát kap, amit más területeken nincs alkalma megtapasztalni. A sport kiemelkedési, karrierlehetőséget kínál. A sport területén elért siker önbizalmat ad, amit a sportoló az élet más területén is kamatoztatni tud. A kérdés megoldásának tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a szabadidősport egyes ágainak űzését csak kevesen engedhetik meg maguknak. A célcsoport számára rendelkezésre álló, sportolásra fordítható szabadidő nem megfelelő mértékű. A befogadó, másságra nyitott többségi attitűdből eredő nehézségek kézzel foghatóak. A rendelkezésre álló aktívák (sportlétesítmények) határos befogadóképességéből eredő kapacitáshiány fordulhat elő. A hátrányos helyzetű fiatalok személyiség és képességfejlesztő sport tevékenységekbe való bevonásának nehézségei veszélyként jelennek meg. Előfordul, hogy a társadalmi közeg nem kellőképpen empatikus. A kérdés megoldásához szükség van a célcsoport eredményes aktivizálására, a sporttevékenységbe történő bevonására, a sportlétesítmények fejlesztésére, valamint a célcsoport katalizátorainak aktivizálására. Tervezhető diáksport támogatási rendszer megőrzése, valamint a pályázati lehetőségek kihasználása szintén javasolt. 3.6.f.személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Pécs MJV Önkormányzata Önkormányzata a személyes gondoskodás körében a következő ellátásokat biztosítja: A) alapszolgáltatások keretében: a) tanyagondnoki szolgáltatás b) étkeztetés c) házi segítségnyújtás d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás e) családsegítés f) támogató szolgáltatás g) közösségi ellátások h) utcai szociális munka i) nappali ellátás ia) idősek klubja ib) fogyatékosok nappali intézménye ic) szenvedélybetegek nappali intézménye id) nappali melegedő ie) demens személyek nappali ellátása if) pszichiátriai betegek nappali intézménye 93

95 B) szakosított ellátás keretében a) ápolást gondozást nyújtó intézmények aa) idősek otthona ab) fogyatékos személyek otthona ac) hajléktalanok otthona b) átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények ba) idősek gondozóháza bb) fogyatékosok gondozóháza bc) hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása. A tanyagondnoki szolgálat külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen az intézményhiányból eredő hátrányok enyhítése céljából működik. A tanyagondnoki szolgálat feladata az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, igénybevétele ingyenes. A tanyagondnoki szolgálat ellátási területe Pécs, István-akna területe, melyet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Pécsi Csoportja biztosít. Az étkezés szociális konyha, egyéb főzőhely, illetve népkonyha keretében biztosított. Az önkormányzati fenntartású intézményben biztosított szociális étkeztetés tekintetében szociálisan rászoruló az a személy, aki a) öregségi nyugdíjban részesül, b) reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, c) időskorúak járadékában részesül, d) rokkantsági ellátásban részesül, e) rehabilitációs ellátásban részesül, f) rendszeres szociális segélyében részesül, g) pszichiátriai-, vagy szenvedélybeteg beteg, vagy h) fogyatékos személy, vagy i) akinek egészségi állapota indokolja az étkeztetés biztosítását. A népkonyhát a hajléktalan személyek vehetik igénybe. Pécs városában az étkeztetést az alábbi telephelyeken lehet igénybe venni: az Integrált Nappali Szociális Intézmény Pécs, Littke József utca 10., valamint Pécs, Felsőbalokány utca 1. telephelyein, amagyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Pécsi Csoportja Pécs, Apafi utca 101. sz. alatti telephelyén, a TÁMASZ Alapítvány Pécs, Névtelen utca 1. sz alatti telephelyén. Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően az intézmény vezetője megvizsgálja a kérelmező gondozási szükségletét, és megállapítja annak mértékét. A megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani a szolgáltatást. Az Integrált Nappali Szociális Intézmény a házi segítségnyújtást az alábbi három telephelyeken biztosítja Pécsett: Littke József utca 10., Felsőbalokány utca 1., Garay utca

96 A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele esetén a szociális rászorultságot vizsgálni kell. Az Integrált Nappali Szociális Intézmény a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást Pécs, Felsőbalokány utca 1. sz. alatti telephelyén biztosítja. A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családsegítés igénybevétele ingyenes. Az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ végzi a szolgáltatást az alábbi telephelyeken: Pécs, Megye utca 22. Pécs, Hársfa út 154. Pécs, Dombay János utca 3. Pécs, Anikó utca 5. Kővágószőlős, Újtelep 7 Görcsöny, Rákóczi utca 1. Orfű, Széchenyi tér 1. A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. A támogató szolgáltatás igénybevétele esetén a szociális rászorultságot vizsgálni kell. A városban az alábbi telephelyeken lehet a támogató szolgálatot igénybe venni: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Pécsi Csoportja Pécs, Apafi utca 101.szám alatti telephelyén, a Kerek Világ Alapítvány Pécs, Krisztina tér 9. szám alatti telephelyén, a Baptista Szeretetszolgálat Szeretetotthona Pécs, Malomvölgyi út 21. szám alatti telephelyén, a Baptista Szeretetszolgálat Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye Pécs, Endresz György utca 23. szám alatti telephelyén. Közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott az Szt. 65/A. (2) bekezdésében meghatározott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott az Szt. 65/A. (3) bekezdése szerinti alacsonyküszöbű ellátás. A közösségi ellátások igénybevétele ingyenes. A városban az alábbi telephelyeken lehet a közösségi ellátásokat igénybe venni: pszichiátriai betegek közösségi ellátását: az Integrált Nappali Szociális Intézmény Pécs, Apáca utca 12. sz. alatti telephelyén. szenvedélybetegek közösségi ellátását: a Reménység Gyermeksegély és Rehabilitációs Alapítvány Pécs, Petőfi utca 7., és Pécs, Király utca 21.sz. alatti telephelyein, illetve az INDIT Közalapítvány Pécs, Gorkij utca 1., Pécs, Bajcsy-Zslinszky utca 9., és Pécs, Kazinczy utca 6. szám alatti telephelyein. 95

97 Utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személyek helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét. Ellátó szervezetek és telephelyeik: INDIT Közalapítvány Pécs, Gorkij utca 1., TÁMASZ Alapítvány Pécs, Sándor utca 1. A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, és szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autisztikus személyek - akiknél a vezető tünet az értelmi fogyatékosság a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum legalább enyhe fokú demencia kórképet megállapító szakvéleményével rendelkező személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak ide nem értve az idős személyeket napközbeni étkeztetését. A városban az alábbi telephelyeken lehet a nappali ellátást igénybe venni. Idősek nappali ellátása: Integrált Nappali Szociális Intézmény Pécs, Felsőbalokány utca 1., Pécs, D. utca 2., Pécs, Littke József utca 10., Pécs, Polgárszőlő , Pécs, Bányatelep 3. telephelyei, Integrált Szociális Intézmény Pécs, Zipernowsky Károly utca 1. telephelyén, Baptista Szeretetszolgálat Szeretetotthona Pécs, Barátság utca 18. telephelyén. Fogyatékosok nappali ellátása: Baptista Szeretetszolgálat Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye Pécs, Endresz György utca 21., Pécs, Endresz György utca 23. telephelyein, Kerek Világ Alapítvány Pécs, Krisztina tér 9., Pécs, Gesztenyés utca 2. telephelyein, Fogd a Kezem Alapítvány Pécs, Kovács Béla utca 10. telephelyén, Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Pécsi Csoportja Pécs, Apafi utca 101. telephelyén. Szenvedélybetegek nappali ellátása: INDIT Közalapítvány Pécs, Kazinczy utca 6. telephelyén. Hajléktalanok nappali ellátása: TÁMASZ Alapítvány Integrált Intézmény Pécs, Sándor utca 1., Pécs, Hársfa út 2., Pécs, Dugonics utca 26., Pécs, Dombay János utca 8., Pécs, Névtelen utca 1. telephelyein, 96

98 Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Pécsi Csoportja Pécs, Janus Pannonius utca 6.telephelyen. Pszichiátriai betegek nappali ellátása: Integrált Nappali Szociális Intézmény Pécs, Apáca utca 12. telephelyen. Demens személyek nappali ellátása: Integrált Nappali Szociális Intézmény Pécs, Felsőbalokány utca 1., Integrált Szociális Intézmény Pécs, Zipernowsky Károly utca 1. telephelyeken. Idősek otthonában az Szt.-ben meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. Az a 18. életévét betöltött személy is ellátható, aki betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes. Idősek otthona ellátást a városban az alábbi telephelyeken lehet igénybe venni: Integrált Szociális Intézmény Pécs, Tüzér utca 7., Baptista Szeretetszolgálat Szeretetotthona Pécs, Malomvölgyi út 21., Pécs, Xavér utca 10., Pécs, Alkotmány utca 79., Pécs, Barátság utca 18. Fogyatékos személyek otthona: Baptista Szeretetszolgálat Szeretetotthona Pécs, Malomvölgyi út 21. Hajléktalanok otthona: TÁMASZ Alapítvány Integrált Intézmény Pécs, Rét utca 4/1. Időskorúak gondozóháza: Integrált Szociális Intézmény Pécs, Zipernowsky Károly utca 1. Fogyatékosok gondozóháza: Baptista Szeretetszolgálat Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye Pécs, Acsády Ignác utca 8. Éjjeli menedékhely: Támasz Alapítvány Integrált Intézmény Pécs, Bittner Alajos út 80. (női), Pécs, Gomba utca 7. (férfi). Hajléktalan személyek átmeneti szállása: Támasz Alapítvány Integrált Intézmény Pécs, Bittner Alajos út 80. (női), Pécs, Edison utca 28. (férfi). A fentiekből kitűnik, hogy az önkormányzat valamennyi rászoruló csoportnak, szinte valamennyi ellátási fajtáját biztosítja. Pécs városa az önkormányzati, a civil és egyházi szektor jelenlétével valamennyi személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatást lefedi, biztosítja. Az önkormányzat és intézményei a Atörvényben előírt feltételeknek egyre inkább megfelelnek, különös tekintettel a személyi feltéte- 97

99 lekre. A házi segítségnyújtás szolgáltatását nyújtó szervezetek törvény által lehetővé tett, illetve kapacitáskorlátjuk által megszabott napi gondozási órái sok elesett, beteg ember számára azonban nem elegendőek. Jellemző a szakosított, bentlakásos intézmények férőhelyhiánya. Az alacsony jövedelműek (főleg az FHT-ban, RSZS-ben, önkormányzati időskorúak járadékában részesülők) többszörösen hátrányba kerülnek a magas (átlag kb Ft-os) térítési díjak miatt. A normatív finanszírozás nem teszi lehetővé az ellátás biztosítását. A külterületek (szőlők) lakói elesnek a szolgáltatások egy részétől, a megközelíthetőség elégtelensége miatt. Komplex szolgáltatás hiánya jellemző. Az országosan is nagy problémát jelentő, szociális krízishelyzetekben is kicsúcsosodó devizahiteles esetek kezelésére csak szerény eszközrendszere van a szociális szolgáltatóknak. Hiányosságok vannak az intézmények tárgyi feltételeiben is. A helyzet javítása érdekében szükség van a meglévő szolgáltatásokat erőforrásaiban, kapacitásaiban, szolgáltatási palettájában megerősíteni, bővíteni. Az alap és szakellátást nyújtó szolgáltatásokhoz, pályázati források igénybevétele szükséges lenne. A tervezés és a fejlesztési irányok kijelölésénél figyelembe kell venni, hogy a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatóknál gyakorta megjelennek olyan ügyfelek, akik önhibájukból vagy saját hibájukon kívül olyan helyzetbe kerültek, hogy elveszítették munkájukat, alkalmi munkákat sem találnak, és a hatályos jogszabályok alapján semmilyen rendszeres pénzbeli vagy természetbeli támogatásban nem részesülhetnek. (vö. pl. 1 éves előzetes együttműködési kötelezettség a munkaügyi központtal a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság megszerzéséhez, vagy ha az FHT-ban részesülő ügyfél 1 év alatt nem tud felmutatni 30 napnyi munkaviszonyt vagy önkéntes tevékenységet). Ezek az emberek gyakorlatilag teljesen kiesnek a szociális hálóból, és gyakorta a szó szoros értelmében éheznek. Egészségi állapot romlása is megfigyelhető köztük, valamint az ellátatlanság, az elszigetelődés is veszélyezteti őket. A probléma megoldása érdekében kitűzött célok, intézkedések egyik fő iránya a meglévő szolgáltatások megerősítése, kapacitásainak, emberi erőforrásainak megtartása, a fent vázolt szolgáltatási "lyukak" lefedése. Esélyegyenlőség biztosítására van szükség az ellátásokhoz való hozzáférés tekintetében. A rugalmas, támogatott lakhatási formák, modellek kialakítása, fejlesztése szükséges a lakhatásukat elveszítők, vagy átmeneti nehézségekkel küzdők számára. Magas szintű szociális szolgáltatás biztosítása szükséges, minél több igénybevevő részére. Fontos lenne az otthon ápolás, gondozás lehetőségeinek, kapacitásainak bővítése is, amely lehetővé tenné a betegséggel küzdők vagy az idős emberek otthonukban történő ellátását. Ehhez országos szakpolitikai döntés és ennek a foglalkoztatásra és a szolgáltatás finanszírozására vonatkozó hatástanulmányai is szükségesek. Állami normatív támogatás összegének átgondolása javasolt. A jogszabályi környezettől és a forrástól függően minél több ellátás biztosítása szükséges, akár civil szféra bevonásával. Országos szakpolitikai döntés és ennek a foglalkoztatásra és a szolgáltatás finanszírozására vonatkozó hatástanulmányai is szükségesek. Személyi, tárgyi feltételek javítására van szükség az ellátórendszerben, valamint a szolgáltatók esetében. Intézmények befogadóképességének bővítése szintén javasolt. Térítési díjak esetében a méltányosság rugalmas kezelésére is szükség lehet. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2008. (04.01.) rendelete a szociális szolgáltatásokról (a 21/2009. (06.23.), a 32/2010. (XI.22.), a 35/2010. (XI.22.), a 12/2011. (III.22.), valamint a 29/2012. (V.18.) módosító rendeletekkel egységes szerkezetben) és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2014. (lll.17.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti ellátások és a köznevelési intézményekben biztosított szolgáltatások térítési díjairól tárgyalja a jelenleg hatályos PMJVÖ által nyújtott szociális szolgáltatási palettát. (HEP felülvizsgálat, 2015) 98

100 3.6.g. hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Az általunk ismert szociális szolgáltatóknál nemre, nemzetiségi, etnikai, vallási hovatartozásra, szexuális orientációra való érzékenységgel dolgoznak, ezek alapján nem diszkriminálva nyújtanak szolgáltatást. Az intézmények részben akadálymentesen megközelíthetőek. Nincsenek azonban olyan kollégák az intézményeknél, akik romani (lovári), beás, illetve idegen nyelveken tárgyalási szinten beszélni vagy jelnyelven kommunikálni képesek lennének. A szociális ellátásban nevelkedett, a bentlakásos intézmények esetében az alacsony jövedelemmel rendelkezők hátrányt szenvednek az igénybevétel során. Egészségügyi ellátás esetében a pszichés betegellátás kapacitáshiánya tapasztalható (várólisták, vagy bentfekvő intézményi ellátás hiánya gyermek ellátás esetében). A probléma megoldási javaslatainak kidolgozásakor számolni kell a fellépő veszélyekkel is, úgy, mint az ellátatlan kliensek és betegek megnövekedett száma, az egészségi állapot romlása, melynek társadalmi következményei is lehetnek. A probléma megoldása érdekében fontos a jelnyelvi képzettségek megszerzése, a romani (lovári), a beás nyelvi képzések biztosítása a szociális szférában dolgozók részére. A szociális és egészségügyi szolgáltatást nyújtó ép, nem akadályozott munkatársak személyes empátiás készségeinek, segítő és az egyenlő bánásmódot hangsúlyozó attitűdjeinek fenntartása folyamatosan megújuló egyéni és intézményi képzésekkel, tréningekkel javasolt. Attitűd-erősítő képzések, valamint esélyegyenlőségi érzékenyítő tréningek bevezetése javasolt. Egészségügyi ellátórendszer hiányosságainak pótlása, és a szociális ellátórendszer kapacitásának növelése szükséges. A hatékony munka érdekében az intézményfejlesztés is fontos. A finanszírozás jelen hatályos szabályainak átgondolására és a jogszabályi háttér átalakítására van szükség a célok eléréséhez. A Khetanipe Egyesület több uniós és állami projekt megvalósításán belül lehetőséget biztosított és jelenleg is elérhetővé általa az ingyenes jogsegélyszolgálat és a jogtanácsadást. A heti egy órás fogadóidőben zajló szolgáltatásra alkalmanként 2-3 kliens tart igényt. A tanácsadás mellett diszkriminációs ügyekben is vállalnak képviseletet. Ügyvédük a Nemzetközi Migrációs Szervezet kárpótlási ügyeivel kapcsolatban végezte a legtöbb adminisztrációs munkát, fellebbezésnél, hatósági nyilatkozatok elkészítésénél is segédkezett. (HEP felülvizsgálat, 2015) 3.6.h. pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A pécsi hajléktalanok ellátása jól működik és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, valamint a Caritas által biztosított orvosi ellátás is fontos szerepet tölt be. A Hősök terén az Egészségnap minden évben ingyenes helybeli szűréssel egészül ki. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat által biztosított szűrés elérhető a Györgytelepen és a Hősök terén is. Egészségügyi és szociális területen működő prevenciós programok hatékonyak. A fentebb kiemelt területeken felül azonban más szegregátumban nincsenek a fentihez hasonló lehetőségek. Hősök terén hiányzik a gyermek házi orvosi ellátás, a felnőtt rendelés is szűk időtartamú és ritka. A rendszeres szűrővizsgálatokon alacsony részvétel jellemző. A jövedelmekhez képest magas a gyógyszerköltség, a közgyógyellátási keret nem fedezi a szükséges gyógyszereket, vagy az ügyfél a közgyógyellátásból kiszorul. Nehézkes, hosszadalmas az ügyintézés a szociális étkeztetés iránt. Nincs ingyenes étkeztetés a nulla jövedelemmel rendelkezők részére, csak egyedi elbírálással. A szociális otthoni férőhelyek korlátozott száma miatt főleg szakosított ellátásban 99

101 még hátrébb kerülnek a sorban az alacsony jövedelmi helyzetű, de rászoruló kliensek. Nincs kedvezményes, alacsony jövedelemhez szabott ápolási osztályi férőhely a városban. Forráshiány jellemzi a szociális és az egészségügyi ellátórendszert is. A problémák megoldása érdekében javasolt egyszeri OEP segély bevezetése, az egészségügyi szolgáltatás igénylése a Területi Szociális Központokban, valamint a prevenciós programok további folytatása. A tervezés során figyelni kell arra, hogy az érintett csoportok egészségi állapota és jövedelmi helyzete romlásnak indulhat, a szociális kapcsolataik beszűkülhetnek. A helyzet megoldása érdekében kitűzött célok, fejlesztési irányok között kell szerepelnie a szűrővizsgálatokon, rendszeres orvosi ellátásban való nagyobb részvétel elősegítésére tett intézkedéseknek is. Szociális étkeztetés bővítése, és az igénylésének egyszerűbbé tétele is javasolt. Egészségügyi intézmények elérésének biztosítására van szükség (ha nem tud betegszállítót igényelni). Szociális otthoni ellátás költségének kiegészítésére anyagi forrás megteremtése szükséges. Prevenciós programok támogatása javasolt. Célok megvalósításához jogszabályi háttér megalkotása és annak az ellátórendszeri igényekhez való alakítása szükséges Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása 3.7.a közösségi élet színterei, fórumai A mélyszegénységben élők társadalmi kirekesztésének egyik leglényegesebb eleme a közösségi részvétel lehetőségeinek hiánya, a közösségi szolgáltatások elérésének nehézségei. Már jó ideje felismert tény, és a társadalmi felzárkóztatást célzó programok egyik alapeleme is, hogy a társadalmi tőke különböző formáinak fejlesztéséhez, a kapcsolati erőforrások alakításához és használatához elengedhetetlen olyan közösségi tér, mely alkalmas az emberi kapcsolatok gyakorlására, és befogadó a helyi környezet lakóival szemben. Pécs szegregációval érintett területeire ennek ellenére általában az jellemző, hogy ilyen közösségi színterekben nem szenvednek hiányt. Pécsbánya-telepen a Pécsbányai Kulturális Egyesület működtet az Önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás keretében közösségi házat, melynek kihasználtsága is igen magas fokú. A Szabolcsi szegregátum több, a közelben elérhető közösségi színtérrel is rendelkezik, akár a Komlói út 195. szám alatti épület, akár az Pécs-Baranyai Origó Ház Egyesület közösségi háza alkalmas helyszín, de a közepére elkészülő Török István utca 12. szám alatt közösségi ház ugyancsak e funkció ellátására jön létre. A Török István utcai épület a Jószerencsét Közösségi Ház nevet viseli, amelyet a Khetanipe Egyesület üzemeltet. (HEP felülvizsgálat, 2015) Györgytelepen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat működteti Jelenlét Házat, a helyi alapszükségletek ellátásának elősegítése érdekében, és a közösségi alkalmak befogadására, szervezésére. Somogy-bányatelep számára a Kodály Zoltán Művelődési ház, Vasason a Berze Nagy János Művelődési Ház és a Kossuth Művelődési Ház tölt be közösségi funkciókat. Ezeket a Vasasért Egyesület működteti ugyancsak közművelődési megállapodás keretében több helyi civil szervezet számára teremtve meg a működési helyszínt ezzel. Gyárvároson elhelyezkedő kisebb zárványok számára korábban (és alkalomszerűen még most is) a Zenész Ifjúsági Otthon (ZION) hozzáférhető hely, és a több civil szervezet által kialakított Menedék elnevezésű, főként fiatalok számára szervezett programokkal működő kisebb közösségi épület használható. Fontos azonban megjegyezni azt is, hogy ezeknek a közösségi színtereknek a létrejötte több esetben is csak a közelmúlt beruházásainak eredménye, valamint a működtetésük intenzitása is változó volt korábban. A közösségi színterekkel való ellátottság ellenére jelentkező leszakadó városi folyamatok valódi problémának inkább az lehet az oka, hogy a hátrányos helyzetű társadalom 100

102 igényeihez illesztett szolgáltatásokat és programokat ezek a házak ritkábban nyújtanak, inkább a magasabb státuszú rétegekre koncentrálnak, olykor nem, vagy félig tudatosan kirekesztő magatartást tanúsítanak. Szerencsére jelenleg ezek a közösségi intézmények egyre komolyabb hangsúlyt fektetnek a felzárkóztatás érdekében általuk megtehető lépésekre, és a városi önkormányzat együttműködésében több helyszínen is megindult olyan pályázati programok előkészítése, megvalósítása, melyekben konzorciumi partnerként bevonásra kerültek. Rücker-akna, István-akna és a Vágóhíd környéki szegregátum azonban nem egyáltalán rendelkezik a helyi társadalom közösségi életének gyakorlásához ilyen feltételekkel. A Nevelők Háza Egyesület 2013-ban indította el a Norvég Civil Támogatási Alap finanszírozásával "PecsWork - közösségszövetek a városban" c. projektjét, melynek keretében Pécs városában és vonzáskörzetében működő városrészi szolgáltató központokat és környezetükben tevékenykedő közösségi alapú kezdeményezéseket fejleszti, és a fejlesztésbe vont szervezetek hálózati együttműködésének kialakítását segíti annak érdekében, hogy az alulról jövő közösségi kezdeményezések képessé váljanak céljaik, érdekeik artikulálására s a városrészi központok a közösségi igények szolgálatába állva, a helyi szükségleteken alapuló szolgáltatások mentén szerveződjenek. A program célkitűzéseit Pécs városa is támogatja, s az öt városrészi központ (civil kapuk) tevékenységének finanszírozásában részt vállal. (500 eft/városrész/év). (HEP felülvizsgálat, 2015) A városrészekben helyben elérhető közösségi és kulturális intézmények mellett a város egésze számára szolgáltató nagy központi intézmények (Kodály Központ, Zsolnay Negyed intézményei, Tudásközpont, Színházak, stb.) kiemelkedő színvonalú kulturális programokat képesek biztosítani a városlakók számára. Elérhetőségüket a mélyszegény társadalmi csoportok számára nem is elsősorban a tömegközlekedés költsége akadályozza, sokkal inkább a kultúra fogyasztásának igen magas árai. 3.7.b. közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Az egyén és a közösség, illetve a közösség tagjai szükségszerűen kapcsolatban (viszonyban) állnak egymással, függetlenül attól, hogy családi, vagy lakóhelyi közösségről beszélünk. A közösségek általában közös célok, feladatok érdekében jönnek létre. A közös célok eléréséért a közösség tagjai - jó esetben - közös döntéseket hoznak, közös lépéseket tesznek. A közösség közösségtudattal rendelkezik, amely egyfelől összekapcsolja, másfelől erősíti a viszonyokat. ( az egyén fontos a közösség számára, a közösség fontos az egyén számára ). A mélyszegénységben élők és romák tekintetében a közösségi együttélés, az összetartozás a szűkös életfeltételek és a kulturális, családi sajátosságok miatt is különös jelentőséggel bír. Jelentős részének életében nagyon fontos szerepet játszik a tradicionalitás, és erős a hagyományokhoz való kötöttsége, de akár társadalmi, akár kulturális jellemzőiket nézzük megfigyelhető, hogy az egyén szintjén erősödik annak az igénye, hogy ha kilép a szűkebben vett környezetéből a tágabb környezete, vagy akár a társadalom, amiben él elfogadja, befogadja és elismerje, ne a különbözőségeket keresse, hanem az azonosságokat erősítse. Ezt mindenképpen egy integrációs folyamatra való igényként kell értelmeznünk. Ahhoz azonban, hogy ez a folyamat fejlődést mutasson kitörési pontok szükségesek, valamint a társadalmi befogadást erősítő gyakorlatokra. A probléma kezelésének első lépcsőjeként Pécs MJV Önkormányzata TÁMOP / Benned a Létra - Komplex humán kapacitás fejlesztés és társadalmi részvétel feltételeinek biztosítása a pécsi Györgytelep szegregációs krízisterületén, és környezetében című pályázat megvalósítása során olyan komplex szakmai programot dolgozott ki, melynek központjában a város szegregált lakókörnyezetében élő családjai állnak. Egyik legfontosabb célkitűzésünk volt, hogy a közösségi munka eszközeivel szólítsuk meg és hozzuk helyzetbe azokat a helyi közösségeket, me- 101

103 lyek nem képesek képviselni érdekeiket, akik maguktól nem képesek kezdeményezni, és talán igényük sem alakulhatott ki együttműködésre kirekesztettségük, hátrányos helyzetük és/vagy önbizalomhiányuk miatt, valamint nem képesek felkutatni és kiaknázni azokat az erőforrásokat, melyek rendelkezésükre állnának. A program során a családtagok egyéni fejlődése, a közösség fejlődése, az önrendelkezésben való fejlődés, az infrastrukturális és munkaerőpiaci-szolgáltatások összehangoltan, egymásra épülő módon, ugyanakkor térben és időben egyszerre valósulnak meg. Az egyes tevékenységi területek összekapcsolódnak, az eredmények így megsokszorozódhatnak. A közösségfejlesztés, a közösségi tudat erősítésén túl a növekvő egyenlőtlenségek megállítása és az olyan közösségi színterek megteremtése is cél, melyek lehetőséget biztosítanak az ott élőknek arra, hogy aktívan részt vegyenek saját életük formálásában. Az önkéntes munkavégzés lehetőségének biztosításával a közösségi munka jelentősen hozzájárul a társadalmi integráció, szolidaritás erősítéséhez, melybe beletartozik a szolidaritás megjelenése egyéni, közösségi és össztársadalmi szinten is. A helyi közösségek ez estben saját maguk lehetnek a szolidaritás műhelyei (kohói). Reményeink szerint a projekt eredményeképpen a probléma megoldása egy szélesebb közösségi mezőbe kerül, így lehetővé válik egy tágabb közösség tagjai számára a problémával való szembesülés, s ezáltal az, hogy mindannyiunk megoldandó feladatává váljon az, hogy a másik helyzetének megértése csökkenti az intoleranciát, és lehetővé teszi a különböző szubkultúrák közötti átjárhatóságot. A megértés, közös cselekvés, tanulás következményeként megvalósulhat az elszegényedett, lecsúszott rétegek iránti szolidaritás, a mi tudat kiszélesített köre, mely ösztönösen utánanyúl a leszakadóknak, egybefogja és összetartja a társadalom minden rétegét. Az Európai Uniós források felhasználásának elősegítése, a hátrányos helyzetű emberek fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett az ENSZ Fejlesztési Programja - United Nations Development Programme (UNDP), együttműködésben Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatával, a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, a Khetanipe a Romák Összefogásáért Egyesülettel és a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséggel közös projektet dolgozott ki 2012-ben. A projekt a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) "EU forrásokkal a romák integrációjáért" programjának támogatásával (MtM) valósul meg. A projekt hangsúlyt helyez a szegregált területeken élők felkészítésére és részvételére a lakhatási feltételek javítását célzó projekt(ek) és a város társadalmi integrációs stratégiájának tervezésében és megvalósításában. Hosszú távú célja egy olyan modell kidolgozása, mely Pécs városának a gyakorlatban megvalósítható modellként szolgál arra, hogyan fejlessze hátrányos helyzetű területeit és az ott élő közösségeket, komplex módon keresve a választ a foglalkoztatás, oktatás, szociális és egészségügyi ellátás kérdéseire. Hogyan változtassa meg a lakhatási feltételeket az érintettek bevonásával és aktív részvételével. A mintaprojekt keretében a célterületen (Györgytelep, Hősök tere és környéke) teljes körű szociológiai felmérés készült el közepére azzal a céllal, hogy mind a tervező csoport, mind a helyi önkormányzat naprakész információval rendelkezzen az ott élők szociális, gazdasági, pénzügyi, oktatási, egészségügyi és foglalkoztatási helyzetéről. 3 közösségfejlesztő szakember/coach került bevonásra Györgytelep, Hősök tere és környékének mobilizálása, közösségi erőforrásainak fejlesztése céljából, valamint további 2 közösségfejlesztő Pécs egyéb szegregált területeinek előkészítése érdekében. Feladatuk a szegregációval érintett területeken élő, hátrányos helyzetű és roma emberek felkészítése a fejlesztési folyamatok megértésére, a fejlesztések tervezésébe való bekapcsolódásra és a fejlesztések fogadására. 102

104 Az összegyűjtött szociológiai adatok és a helyi érintett lakosok által megfogalmazott fejlesztési javaslatok komplex értékelése és elemzése alapján 2013 őszére elkészül egy hosszú távú stratégiai fejlesztési koncepció, és a hosszú távú fenntarthatóságot elősegítő projekt dosszié is. A projekt szakmai stábja szoros együttműködésben a helyi fejlesztésekben érintett szereplőkkel, biztosítani képes a szegregált területeken élő emberek véleményének, javaslatainak becsatornázását mind a helyi önkormányzat, mind az egyéb érintettek területi fejlesztési tevékenységeibe. A Norvég Civil Alap támogatásával az Uccu önkéntesei évek óta tartanak iskolákban foglalkozásokat, ahol a diákok tabuk nélkül beszélgethetnek cigánysággal kapcsolatos kérdéseikről, és személyes kapcsolatba kerülhetnek a foglalkozás vezetőivel. A projekt keretében a szervezet Pécsen alakít ki új csapatot, melynek tagjai megfelelő képzésen való részvétel után tartanak foglalkozásokat ezer diák számára a környező iskolákban. A 10 új önkéntes havi rendszerességgel vesz részt további műhelymunkákon és csapatépítő eseményeken, melyek a fiatalok szakmai fejlesztését és a közösség erősítését egyaránt szolgálják. Az önkéntesekkel való személyes találkozás, a velük való őszinte beszélgetés és számos játékos gyakorlat egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy a résztvevő diákok cigánysággal kapcsolatos ismeretei nőjenek, előítéletei pedig csökkenjenek. A Norvég Finanszírozási Mechanizmus, illetve az Ökotárs Alapítvány támogatása révén a Színes Gyöngyök által megvalósított Kóstolda kezdeményezés célja, hogy egy olyan találkozási pont jöhessen létre, ahol a nem cigány lakosság megismerheti a cigány lakosság szokásait, értékeit és nem utolsó sorban az ételeit. Ez egy olyan projekt romák részvételével, ami kölcsönös bizalmat és elfogadást eszközöl, valamint erősíti ezen csoport hitelességét a pécsi lakosság körében. Remélik, hogy ezzel a többségi társadalom szemében pozitívabb vélemény alakul ki róluk, cigányokról, s ennek révén egyfajta párbeszéd indulhat cigány és nem cigány emberek között. Őszintén hisszik, hogy egy jó étkezés közelebb hozhatja egymáshoz a legkülönbözőbb kultúrákat és embereket. A Pécsi Tudományegyetem Wlislocki Henrik Szakkollégiuma (WHSZ) a szakmai tevékenységek projekt keretein belül lehetőséget biztosított arra, hogy a hallgatók olyan tapasztalatokat és tudásokat szerezzene, mely a pályafutásuk és tudományos előmenetelüket támogatja. A tehetséggondozó program célja az volt, hogy minél több szakkollégista igényét figyelembe véve alakítsák ki - differenciáltságot szem előtt tartva - a projekt feladatait és részegységeit. (HEP felülvizsgálat, 2015) 3.7.c. helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A városban Önkéntes Centrum működik és folyamatosan szolgáltat (Önkéntes Központ 2004 óta). Ezek a szakmai programok az önkéntesség alapelve mentén, magas színvonalon és jól kiépített kapcsolatokkal rendelkeznek városi szinten. Az Európa Kulturális Fővárosa program felvezető és a programév önkéntes programja is sikeres volt. A mai napig zökkenőmentesen zajlik a városi szintű programokhoz kötődő önkéntes szervezés. Az önkéntesség ügye mellett mélyen és hosszabb távra elköteleződött szereplők vannak jelen. A város tapasztalattal rendelkezik az Önkéntes Centrumon keresztül a munkanélküli emberek közérdekű önkéntes munkába való bevonásával kapcsolatban. Szakmailag magas színvonalon megvalósuló önkéntes programok érhetők el minden területen: szociális, kulturális, szabadidős, egészségügyi, kórházi, természetvédelmi és környezetvédelmi, ifjúsági, sport. PTE egyes karainál beépítésre került az oktatásba az önkéntesség és a társadalmi felelősségvállalás fontossága. Legtöbb középiskola már elkezdte a diákok szervezését az 103

105 iskolai közösségi szolgálatnál. Pályázati prioritást élvez az önkéntesség felvállalása a civil pályázatok értékelésénél. Vannak jól működő együttműködések az önkéntesség területén, melyet a nyitottság, érdeklődés jellemez. Elkezdődött a hálózatosodás is. Működnek speciális programok és léteznek szakmai csoportok is, valamint külföldi jó tapasztalattal, ismeretekkel rendelkezik a Centrum. Az önkéntesség elvének maradéktalan megvalósítását azonban nehezíti a rugalmatlan törvényi háttér, a kevés szétosztható anyagi forrás a közösségi programokra. Társadalmi szinten még mindig nincs eléggé értékelve az önkéntes munka egyéni és társadalmi hasznossága. A fogalomtisztázás még mindig nagyon gyenge lábakon áll. Nincsenek tájékoztató kiadványok a témában, nem alakult ki egy stratégiai gondolkodás, nincs stratégia. Kevés a felkészített/elkötelezett szervezet, szakember a településen. Szervezeti nehézségekkel is szembesülnek az téma elkötelezettjei, úgy mint a koordináció hiánya, a feladatok kiosztásának nehézkessége, a mentorok hiánya. Még mindig nincs társadalmilag elfogadva az adakozás fontossága, értéke. A társadalmi felelősségvállalás még mindig gyenge, ahogy a vállalati felelősségvállalás is (CSR politika hiánya). Az intézményi szféra hozzáállása körülményes és gyanakvó. Kevés a fogyatékosokkal foglalkozó konkrét program. Erős bizalmatlanság jellemző. Attitűdváltásra, szemléletformálásra van szükség. Fel kell mérni az igényeket, fel kell kelteni a téma iránti érdeklődést. A hatékonyság növelése érdekében projektfinanszírozásra lenne szükség. Javasolt az Önkéntes Centrum további erősödése, legalizációja, az önkéntes hálózat továbbfejlesztése. Szükséges lenne erősíteni a társadalmi befogadást, valamint a fiatalabb generációt az oktatási intézményekkel együttműködve kellene megismertetni az önkéntesség fontosságával. Az önkéntesség problémáját nemcsak városi, hanem kistérségi szintre kell emelni. A vállalati felelősségvállalási stratégia (CSR politika) kidolgozása, terjesztése szükséges. Javasolt az önkormányzati szereplők bevonásával különféle módszertanok kidolgozása. A meghatározott irányelvek mentén fejlesztő tevékenységek/népszerűsítő programok kidolgozása (pl. díj) is javasolt. Helyi rendeletekkel lehetne segíteni az önkéntesség szélesebb körű elterjedését, kihasználását. A Baranya Megyei Önkéntes Központot működtető Nevelők Háza Egyesület Pécs MJV Önkormányzatával kötött szolgáltatási szerződés keretében 2011 óta vállalja, hogy a 30 napos közérdekű önkéntes tevékenységet végezni kívánó személyeknek segíti az elhelyezkedést önkéntesfogadó szervezeteknél, intézményeknél. E feladat ellátásához az önkormányzat évi 1,5 mio Ft támogatást biztosít. (HEP felülvizsgálat, 2015) Ugyanakkor az önkéntesség népszerűsítésének gátja lehet a tartós munkanélküliek számára előírt, az FHT folyósításához szükséges 30 napos önkéntesség intézményéhez társult negatív előítélet, valamint az, hogy a kiszámíthatatlan projektfinanszírozás veszélyezteti a programok működését, sikerességét. A probléma megoldása érdekében mindenekelőtt elő kell segíteni a hátrányos helyzetű csoportok integrációját, a társadalmi kohéziót erősítő önkéntesség fejlesztését. Fontos, hogy az önkéntesség, az adományozás értékteremtő és társadalmilag követendő értékként jelenjen meg a városi kommunikációban is. Fejlődjenek a közösségek, legyen élő, tényleges kapcsolat köztük. Szükséges a pécsi identitás erősítése, erősödése is. Az önkéntességnek, az adományozásnak, a társadalmi felelősségvállalásnak horizontális szemponttá kell válnia a városban. Önkéntességre felkészítés fejlesztésére van szükség. Fogadószervezetek és intézmények bekapcsolása, valamint a támogató infrastruktúra fejlesztése javasolt. Szektorok együttműködésének támogatására van szükség. Az önkéntesség presztízsének emelését elő kell segíteni. Az Önkéntes Centrum megerősítésével annak népszerűsítése és legalizálása szükséges az eredményes fejlesztéshez. Szektorközi együttműködések ösztönzése és támogatása javasolt. A szolgáltatások körének kiszélesítés, valamint a jó gyakorlatok és tapasztalatok felhasználása szükséges. Fontos lenne kapcsolódni a pécsi civil irányelvekhez. Támogató helyi környezet kialakítása (rendeletek, infrastruktúra) után eredményesebb munkát lehetne végezni az önkéntesség elősegí- 104

106 tése terén. A kommunikáció, a nyilvánosság fejlesztése javasolt. Területi (eredmény centrikus, lakóhelyemen), szakmai (szaktudás, ismeret átadása) és tevékenység (érdeklődés) alapú önkéntességi formák kialakítása és elkülönítése szükséges. Fontos, hogy a városi stratégia útmutatás legyen arra, hogy a szolidaritás miként kapcsolódik az önkéntességhez. A tudásbázis folyamatos fejlesztése javasolt, amely lehetőséget nyújt megismerni azokat a jó gyakorlatokat, amelyek segítségével az önkéntesség iránt érdeklődők felismerhetik az önkéntes munka végzésének előnyeit, továbbá amely révén a mentorok megismerhetik azokat a jó módszereket, amelyekkel hatékonyabbá tehető az önkéntesség iránti érdeklődés. Az önkéntességet koordináló rendszer tervezése során szükséges, hogy egy lokális szintig terjedő, összehangolt rendszer alakuljon ki. Fontos a fogadó szervezetek, így a vállalatok, önkormányzatok, állami és önkormányzati intézmények, civil szervezetek részére egy olyan támogató közeg kialakítása, amely elősegíti az önkéntes tevékenységgel szembeni nyitott és tudatosabb szervezeti magatartás kialakulását. Támogató és jutalmazó rendszer bevezetése javasolt, amely elismeri a hosszú ideje, rendszeresen önkénteskedő személyek munkáját. Erősíteni kell a civil, közigazgatási, egyházi és vállalati szektor bevonását az önkéntesség menedzselésébe, az önkéntes tevékenységet végző személyek delegálásának koordinálásába. Olyan megállapodásokra van szükség, amelyek az együttműködéseket hosszú távra alapozzák meg, és a kooperáció előnyeivel járulnak hozzá egy közös érték erősítéséhez. Források biztosítására van szükség az önkéntes programokhoz, kiadványok készítéséhez, terjesztéséhez. Vállalati felelősségvállalás erősítése szintén javasolt. A városban működő cigány/roma civil szervezetek aktivitása jellemző, a közösség szempontjából fontos feladatokat látnak el. A cigány/roma kultúra ápolásában és megőrzésében van nagy szerepe a Cigány Szociális Művelődési Módszertani Bázisnak, a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesületnek, a cigány/roma nők érdekében tevékenykedik a Színes Gyöngyök Egyesület, míg a Khetanipe Egyesület érdekképviseletet lát el és széleskörű tevékenységeket folytat. (HEP felülvizsgálat, 2015) 3.8. A nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Magyarország Alaptörvénye a Szabadság és felelősség című fejezet XXIX. cikkelyében a nemzetiségekről az alábbiakat tartalmazza: (1) A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. (2) A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. (3) A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint a helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg. Az Alaptörvényben rögzítettek értelmében sarkalatos törvényként megalkotásra került a nemzetiségi önkormányzatok feladat- és hatásköreinek szabályozási kereteként a nemzetiségek jogairól szóló CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.). Pécsett a 2010-es választásokat követően 10 nemzetiségi önkormányzat (bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, ruszin, szerb és ukrán) alakult meg. Önkormányzatunk évről-évre Együttműködési Megállapodást (a továbbiakban megállapodás) köt a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal. A megállapodás alapvető célja, hogy a települési és a nemzetiségi önkormányzatok között hatékony együttműködés valósuljon meg a nemzetiségi önkormányzat költségvetése elkészítésének és jóváhagyásának, költségvetési gazdálkodása bonyolításának, a beszámoló elkészítésének és jóváhagyásának, a vagyontárgyak kezelésének, a 105

107 számviteli, pénzügyi és információ-szolgáltatási tevékenység végzésének eljárási szabályai és rendje tekintetében, valamint kialakításra kerüljenek a települési nemzetiségi önkormányzat testületi működésével kapcsolatos szabályok. Az Njtv. 80. (1) bekezdése szerint, megállapodás keretében pénzügyi eszközökkel biztosítja a nemzetiségi önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit valamint támogatja a nemzetiségek szellemi, épített- és tárgyi örökségének védelmét. A nemzetiségi önkormányzatok feladat és hatásköre: A nemzetiségi önkormányzatok feladat- és hatásköre - roma nemzetiségi önkormányzat kivételével - többé-kevésbé azonosnak tekinthető. A nemzetiségi önkormányzatok tevékenysége politikai szerepvállalásuk mellett főként nemzetiségi intézményeik működtetésével, oktatással, kulturális önigazgatással, kitűntetések, díjak, ösztöndíjak alapításával, és odaítélésével kapcsolatosak. A roma nemzetiségi önkormányzat működése és szerepvállalása azonban, a romák marginalizált státusza miatt túl kell, hogy tekintsen a hagyományőrzés, a kultúra és a nyelv megőrzésének kérdéskörén. Igyekszik helytállni és megfelelni azoknak az elvárásoknak, melyeket vele szemben támaszt a roma lakosság, valamint igyekszik válaszokat találni azokra a hétköznapi problémákra, amelyek nehezítik a roma lakosság életét és befolyásolja életminőségét. A törvényben meghatározott feladat és hatáskörén felül, részt vállal a roma lakosság társadalmi integrációjának elősegítésében, életkörülményeinek javításában, lakhatási gondjaik megoldásában, baleset és bűnmegelőzési, egészségügyi, szakképzési és foglalkoztatási programok szervezésében, közhasznú foglalkoztatásban, jogi tanácsadásban, adományok gyűjtésében és szétosztásában, stb. Ezeket a feladatokat azonban pénzügyi támogatások híján csak alig észrevehető mértékben képes végrehajtani. Pénzügyi keretük megnövelésére megoldást jelenthetnének a pályázati támogatások, csakhogy legtöbbször olyan nehézségbe ütköznek, melyeket önállóan megoldani nem tudnak a rendelkezésre álló keretek között. Mindezek ismeretében további lényeges segítséget jelentene a nemzetiségi önkormányzatok számára, ha az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeinek biztosításában, a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásában nagyobb segítségre számíthatnának a helyi önkormányzattól. Összegzés: Összegzésként elmondható, hogy a Pécs MJV Önkormányzata a jogszabályi kötelezettségein túlmutató, kezdeményező és konstruktív szerepet vállalt a nemzetiségi önkormányzatokkal való együttműködésben. A megállapodásban foglalt vállalásait folyamatosan teljesíti és a nemzetiségi önkormányzatokkal jól működő partneri viszonyt tart fenn. Ennek eredményeként mind a 10 nemzetiségi önkormányzatnál folyamatos és érdemi munka zajlik. A testületek különböző, nemzetiségi sajátosságok, és hagyományok alapján meghatározott preferenciák mentén alakították ki kapcsolatrendszerüket és munkarendjüket. Megállapodásokat kötöttek más települési nemzetiségi önkormányzatokkal, szakmai szervezetekkel, valamint oktatási intézményekkel, elsősorban a foglakoztatás, a rendvédelem, az oktatás és a közművelődés területén. Kiállításokat, kulturális rendezvényeket szerveznek. Törvényes működésüket nemzetiségi tanácsnok, nemzetiségi referens, és a 10 nemzetiségi önkormányzat elnökeiből álló testület, a Nemzetiségi Tanács segíti őszétől 9 nemzetiségi önkormányzat működik. (HEP felülvizsgálat, Pécs) 106

108 3.1. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzetének, esélyegyenlőségének vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Pécs városában nyolc olyan területet határolható le, ahol a szegregáció statisztikai ismérvei érvényesülnek, ill. amelyek szegregálódó területnek minősülnek. Ezen területeken a társadalmi és a fizikai környezetbeli hátrányok olyan halmozottan jelennek meg, hogy az ott élő lakosságnak nincs esélye önállóan arra, hogy helyzetének romlását megállítsa, ill. helyzetét javítsa A város egészében összesen 950 db komfort nélküli (tehát sem lakáson belüli vízöblítéses WC_vel, sem vezetékes ivóvízzel, sem szennyvízelvezetéssel nem rendelkező) lakás található, melynek 26 %-a (250 db) szegregálódott területeken helyezkedik el. Ez különösen annak ismeretében szignifikáns eltérés, ha a város egészében, illetve az adott szegregálódott területen lévő összes lakás számához viszonyítjuk az adatokat. A területen élők lakhatási színvonalának alacsony szintje mellet a jelenlegi szaniter megoldások és a helyiek egy részének ezzel kapcsolatos napi gyakorlata folyamatos közegészségügyi problémák táptalaja. A szociális bérlakás állomány és lakóterületek leromlott fizikai állapotúak. A bérlakás állomány 40%-át 1960 előtt épült, komfort nélküli, leromlott műszaki állapotú lakások/épületek teszik ki. Az évtizedek elmaradt karbantartásai miatt elengedhetetlenné vált a lakások/épületek hosszú távon ütemezett felújításainak megkezdése. A legégetőbb a probléma a szegregálódott területeken található alacsony komfortú és igen leromlott állagú lakások/épületek esetében. Pécsett a regisztrált munkanélküliek száma 2013 februárjában fő volt, munkanélküli ellátásra csak közel 50%-uk volt jogosult. (az ellátásban nem részesülők számára az önkormányzat állapíthat meg támogatást) A nyilvántartásban szereplők több mint negyede, (27,8%) legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett, 23,65% volt az 50 év felettiek és 13% a 25 év fejlesztési lehetőségek Lakhatási célú integráció növelése. Kísérleti projektek eredményeinek kiterjesztése a projektekkel érintett szegregátumok további területeire. A szegregáció oldása: mobilitásra képes és kész alacsony státuszú háztartások integrált lakókörnyezetbe költöztetése. Az akcióterületen lévő alacsony komfortú lakások komfortosítása a területen lakó családok bevonásával: - a lakások mindegyikének bekötése a vezetékes vízhálózatra és a szennyvíz-hálózatra, - és minden lakásban/hoz vízöblítéses WC kialakítása. DDOP, TIOP, TÁMOP és egyéb pályázatok fejlesztéseinek fokozatos kiterjesztése a város egyre több területére, valamint a fenntarthatóság érdekében a további folyamatos karbantartás biztosítása. Hosszú távú bérlakás-politika kialakítása és a társadalmi folyamatokat figyelembe vevő működtetése. Ezen belül hosszú távú lakásfelújítási program kialakítása. Az Ütemtervnek megfelelően a lakás-, és épületfelújítások folytatása a tapasztalatok kiértékelése után. A változásokat kísérő komplex szoft programok folyamatosságának biztosítása a hatékonyság növelése érdekében. A meglevő képzési lehetőségek (általános és középiskolákban indított felnőtt osztályok, tanfolyamok, hazai és európai uniós forrásokból támogatott, végzettséget adó munkaerő-piaci képzési programok) fokozottabb kihasználása. A képzés, szakképzés szerkezetének, szakmastruktúrájának rugalmas igazítása és igazodása a munkaerő-piaci igényekhez. 107

109 alattiak aránya. A regisztráltak 35%-a több mint egy éve keresett munkát első 3 hónapjában a bejelentett és nem támogatott 395 üres pécsi álláshelynek csak az 5,7%-ára vártak általános iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalókat. Az alacsony végzettségű munkanélküliek számára felkínálható üres álláshelyek száma egyre inkább csökken, így leginkább a különböző közfoglalkoztatási programok keretében nyílik lehetőség foglalkoztatásukra. A közfoglalkozatással kapcsolatos probléma, hogy konzerválja a meglevő hátrányokat, stigmatizálja a benne résztvevőket, nem inspirál teljesítményre. A szociális krízisterületeken élők és a hátrányos helyzetben lévő csoportok sok esetben nem rendelkeznek információval a számukra rendelkezésre álló segítségről, ill. nincs ismeretük azokról az elérési utakról, módszerekről, amelyek révén problémáik enyhíthetőek, ill. megoldást nyerhetnek. Az önkormányzati és nem önkormányzati intézmények által biztosított szociális és oktatási szolgáltatásokról nincs egységes áttekintés, utánkövetés, monitorozás. A hajléktalan ellátásokat igénybe vevők és a veszélyeztetett lakhatási helyzetben élők számának növekedése jelentős. A hajléktalan ellátást igénybe nem vevő, illetve az azt igénybe vevő, de életvitelszerűen az utcán is sokat tartózkodó hajléktalanok körül kialakuló társadalmi konfliktusok. A társadalom perifériáján elhelyezkedő, mélyszegénységgel küzdő csoportokban, gyermekek és idősek körében megjelent az éhezés veszélye. A munkaerőpiacon való sikertelenség okai (szakképzetlenség, alacsony iskolai végzettség, inaktivitás promblémaköre, alacsony státuszú A korrekcióra is lehetőséget adó pályaválasztási, pályaorientációs rendszer kialakítása. A középiskolákból, szakképző iskolákból történő lemorzsolódás csökkentése. A munkaerő piacra belépők között a minimum középiskolai végzettséggel rendelkezők számának és arányának növelése. A közfoglalkoztatás kiegészítése az abban résztvevők képzésével, készség-és képességfejlesztő, valamint un. szociális ügyesség-fejlesztő programokkal. Civil szervezetek részvételének biztosítása a városi közfoglalkoztatási programok tervezésében, szervezésében és megvalósításában, a városi közfoglalkoztatás szervezeti struktúrájának és hátterének kialakítása (szükségletfelmérés, az irányítást, szervezést és koordinációt végző munkacsoport létrehozása. A közfoglalkoztatásban érintett városi hatóságok, intézmények, vállalatok, szervezetek tervezhető körének meghatározása. A városi közfoglalkoztatás valódi funkcióinak kialakítása: átvezetés a munkaerő-piacra, szervezett és kontrollált munkafeltételek biztosítása, munkatapasztalat megszerzése. A közfoglalkoztatás nyújtotta lehetőségek kihasználása a városüzemeltetésben, a városi infrastruktúra felújításában, a közterületek karbantartásában, városi szolgáltatások biztosításában. A lakosság arra rászoruló rétege számára segítség a hivatali és egyéb szolgáltatások eléréséhez, igénybevételéhez, a szolgáltatókkal való kapcsolatfelvételhez. A Krízisterületeken végrehajtott infrastrukturális és közösségi fejlesztések eredményeinek fenntartásához a civil szervezetekkel partnerségben a jelenlét típusú szociális és közösségfejlesztő munka folytonosságának biztosítása. (HEP felülvizsgálat, 2015) A hajléktalanság kialakulásának megelőzése, valamint a Pécsett magas színvonalon működő hajléktalan ellátó rendszer összehangolt működése, fenntarthatóságának elősegítése. Ételmentő hálózat kialakítása és működtetése. A munkaerő-piaci igényeket figyelembe vevő szakmák és képzések oktatása. Kiegészítve egy folyamatos munkaerő-piaci és pályaorientációs 108

110 állások) különösképpen a létminimum alatt élő munkavállalókra tekintettel. tanácsadással. Pécs városában a marginalizálódott társadalmi rétegek kevésbé férnek hozzá a változatos sport és kulturális programokhoz, melyek az életmódjukat, illetve az identitásukat pozitívan befolyásolhatnák. (HEP felülvizsgálat, 2015) A civil szféra és a város kulturális intézményeinek aktív közreműködésével a jelenlegi programok folytatása mellett új, díjmentes kulturális és sport (életmódjavító) programok, foglalkozások, illetve rendezvények rendezését kell megvalósítani. 109

111 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A gyermek különleges védelmet élvez, és jogi, valamint egyéb eszközökkel lehetőséget és alkalmat kap arra, hogy fizikailag, szellemileg, erkölcsileg, lelkileg és társadalmilag fejlődjék, egészséges és szokásos módon a szabadság és méltóság viszonyai között. Az e célból elfogadott törvényekben figyelembe kell venni a gyermek mindenek felett álló érdekét... A gyermeknek, személyisége teljes és harmonikus kibontakozása érdekében, szeretetre és megértésre van szüksége. (Janusz Korczak) A Gyermekek jogairól szóló egyezmény az első olyan nemzetközi dokumentum, amely azokat a jogokat foglalja össze, amelyeket az egyezményt aláíró államoknak a gyermekek jóléte és jól-léte érdekében minimálisan biztosítaniuk kell. A gyermekek jogairól szóló egyezmény a világon a legszélesebb körben ratifikált emberi jogi dokumentum, 3 ország kivételével (Szomália, Dél- Szudán, Amerikai Egyesület Államok), akik eddig csak aláírták, minden ország ratifikálta. Magyarország a Gyermekek jogairól szóló, november 20.-án kelt ENSZ egyezményt az évi LXIV. törvénnyel hirdette ki ben, az ENSZ Gyermekjogi Bizottság ajánlását követően a kormány kidolgoztatta a Legyen jobb a gyerekeknek Nemzeti Stratégiát, amely a gyermekszegénység és kirekesztettség felszámolásához szükséges feladatokat határozta meg a következő 25 évre. A stratégia a gyermeki jogok figyelembe vételével, és a gyerekek mindenekfelett álló érdekére tekintettel, horizontális célként jelölte meg az etnikai és területi hátrányok csökkentését. A stratégia megvalósításához cselekvési tervet dolgoztak ki, amely a szükséges jogszabályi, szakmai, szervezeti feltételek kidolgozásának feladatait, felelőseit, közreműködőit határozta meg a határidők és a szükséges források megjelölésével. A Kormány 2007 végén született határozata a Stratégiában meghatározott célkitűzések végrehajtása érdekében az első három éves kormányzati cselekvési terv kiemelt fejlesztési területeiként a szegénység újratermelődési ciklusainak megszakítását, a gyermekes szülők munkavállalási esélyeinek javítását, a gyermekes háztartások szegénységének csökkentését, a gyerekeknek nyújtott szolgáltatások minőségének javítását, ezen intézmények együttműködésének fejlesztését és a gyerekek jólétének emelését jelölte meg ben készült el a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia Mélyszegénység, gyermekszegénység, romák ( ) címmel, ezen dokumentumba épült be a Legyen jobb a gyermekeknek stratégia is. A Nemzeti Stratégia a társadalmi felzárkózásának kulcskérdéseként tekint a hátrányos, halmozottan hátrányos, köztük roma gyermekek helyzetének javítására, a szegénység átörökítésének megakadályozására. A gyermekszegénység csökkentése átfogó, minden ágazatra kiterjedő intézkedéseket igényel. Az egyes részterületeken a foglalkoztatás, az oktatás, a lakásügy, az egészségügy, a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások egymással összhangban álló és egymásra épülő intézkedéseit szükséges meghozni, amelyek a gyermek megszületésének pillanatától segítenek az esélyeik javításában. A szegénységben vagy szegénység kockázatával élő gyermekek sajátos csoportját alkotják a fogyatékos gyermekek. A fogyatékos gyermeket nevelő családok helyzete az /2007. (XI. 29.) Korm. Határozat a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról, szóló 47/2007. (V. 31.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (

112 átlagosnál sokkal nehezebb, különösen a halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő családok azok, akik komplex (ágazatok együttműködését feltételező) szolgáltató, támogató intézményi struktúra nélkül - nagy eséllyel - a társadalom perifériájára sodródnak. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 1. (1) bekezdése a jogszabály céljáról az alábbiak szerint rendelkezik: célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről. A települési gyermekvédelmi ellátórendszer akkor válik leginkább hatékonnyá, ha az ágazatok közötti együttműködés és partnerség realizálódik a helyi köznevelési, egészségügyi, szociális, közművelődési és sport intézményhálózaton keresztül, továbbá a civil szervezetek bevonásával valósul meg. A prevenció és a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés elve és gyakorlata a gyermekekkel foglalkozó intézmények szakmai programjának alapját képezi A gyermekek helyzetének általános jellemzői Mint azt a település bemutatása kapcsán kifejtettük, Pécs a Dunántúl legnépesebb városa. A népességszám 1993-ban érte el a történelmi maximumát fővel és a következő évben kezdetét vette az azóta is folyamatosan tartó népességcsökkenés év végére a csúcshoz képest lakónépességének 9,4%-át veszítette el a város. Pécs népességének csökkenése a kistérségével együtt vizsgálva azonban kevésbé aggasztó. Miközben 1990 és 2009 között Pécs lakónépessége fővel csökkent, a kistérség növekedése főt tett ki. Vagyis Pécs népességvesztesége még így is tetemes, miközben azt sem állíthatjuk, hogy a kistérség népességtöbblete kizárólag Pécsről származik január 1-i népszámlálási adatok alapján, Magyarországon, a 18 éven aluliak száma fő volt, arányuk az össznépességen belül 18,0%. A születések száma a 80-as évek közepe óta folyamatosan csökken, 2010-ben gyermek született. Pécsett 2011-ben év alatti gyermek élt, össznépességhez viszonyított arányuk megközelítette a 19%-ot. 23 Pécs Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2010. évi módosítás) 111

113 32. táblázat - A gyermekek számának alakulása Pécsett, más korcsoportok számával összevetve (TEIR 2.) 2011 fő % nők férfiak összesen nők férfiak összesen % 46% 0-2 évesek n.a. n.a n.a. n.a éves % 51% éves % 51% éves % 49% éves % 42% 65 év feletti % 37% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Az öregedési index 24 értéke Pécsett, között a következőképpen alakult: 33. táblázat - Pécs, Öregedési index, 2001-ben, ill között (TEIR 3.) 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) ,2% ,3% ,4% ,3% ,0% ,0% ,3% Forrás:TeIR,KSH (HEP felülvizsgálat, 2015) TSTAR Öregedési index (%) A természetes szaporodás a városban ténylegesen természetes fogyást jelent. Az elmúlt évek adatai a következők: 34. táblázat - Természetes szaporodás Pécsett, között (TEIR 5.) természetes szaporodás élve születések száma (fő) halálozások száma (fő) (fő) n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR (HEP felülvizsgálat, 2015) 24 Öregedési index: az idős népesség (65-X éves) a gyermeknépesség (0-14 éves) százalékában. (KSH) 112

114 A legutóbbi népszámlálás adatai szerint - bármilyen referencia területet veszünk is alapul Budapest kivételével - a baranyai megyeszékhelyen volt a legkisebb a gyermekkorúak aránya az össznépességen belül. A különbség különösen a Pécs és a környező települések vonatkozásában volt szembetűnő. Ebben a viszonylatban a jelenség valószínűsíthetően magyarázható egyrészt az elmúlt másfél évtized településszociológiai fejleményeivel: a város magterületéről" a peremterületek, szuburbiák felé történő kiáramlással. Mivel ez a folyamat leginkább a fiatalabb, aktívkorú, gyermekes generációk sajátossága, ennek köszönhetően a környező települések korstruktúrája fiatalodott, népesség száma pedig nőtt. A születéskor várható élettartam Magyarországon az elmúlt évtizedekben növekvő tendenciát mutatott. A 2009-es adatok alapján a nők esetén 78 év, a férfiak esetén 70 év. Az élveszületések száma Pécsett 1363 fő (8,5 ) volt 2009-ben. Az alacsony mutató évek óta folyamatosan az Európai Unióban tapasztaltnál nagyobb mértékben csökken. Az 1000 főre jutó halálesetek száma (12,2) közelíti az országos átlagot, viszont lényegesen magasabb, mint az Európai Unióban tapasztalt. Az 1000 élveszülöttre eső, első életévét be nem töltött csecsemőhalottak száma (2009-ben 5,1 ) bizonyos ingadozás ellenére csökken, ennek eredményeként az országos adatokhoz hasonlóan lassan közelít az EU-átlaghoz. A terhesség megszakítások száma a városban csökkenő tendenciát mutat: évben 628 esetet regisztráltak, ami 16%-kal kevesebb, mint 2005-ben. Pécs korfája a évi népszámlálás adatai alapján Forrás: Pécs MJV Városfejlesztési koncepciót megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás (2013.április, Munkaanyag) A fiatal és az idősebb korcsoportok magasabb arányának köszönhetően Pécs aktív korú népessége 75,5 %. A különbség a hazai nagyvárosok átlagához képest e téren sem tekinthető számottevőnek. A fő feletti hazai nagyvárosok átlagához képest a gyermek- és a produktív korúak aránya kisebb, míg az idősebbek aránya valamelyest magasabb volt. Szűkebb területi kitekintésben a déldunántúli régiós értékekhez képest a gyermekkorúak aránya alacsonyabb volt, míg az időseké pontosan megegyezett a régióéval. Mindezeken felül - a fenti korfát tekintve - fel kell hívni a figyelmet arra a problémára, melyre a év alatti népesség száma (a korfa törzse ) utal: jelentősen fogy a gyermek- és fiatalkorú népesség, emiatt 10 év múlva mintegy 30%-kal kevesebb lesz a korosztály létszáma, mely negatívan érinti pl. a közép- és felsőfokú oktatási intézményeket, ahol a tendencia miatt a férőhelyek csökkentésére, akár intézmények bezárására is kényszerülhetnek 113

115 majd a fenntartók a jövőben. Az alapfokú oktatás tekintetében ez a csökkenés 2011-re már realizálódott és a 14 év alatti gyermeklétszám a következő 10 évben jelentős mértékben nem fog változni. A népességcsökkenés - a felsőbb oktatási intézményeken kívül - várhatóan a munkaképes korú, aktív keresők létszámára, ezáltal az eltartók arányára tekintettel lesz markánsan negatív hatással (jelentősen nő az eltartottak, főleg a nyugdíjkorúak aránya, mellyel szemben jelentősen csökken az eltartók, a munkaképes korú aktív keresők létszáma) a. veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A gyermekek védelmének célja: a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, valamint a szülői gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítása. A gyermekvédelem eszközrendszerét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások és hatósági intézkedések alkotják. (HEP felülvizsgálat, 2015) Városunkban a családsegítést és gyermekjóléti alapellátást az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ biztosítja, mely Pécs 4 városrészében önálló telephellyel (szakmailag elkülönülve, de egy épületben) rendelkezik. A Szolgálat fenntartója a Pécsi Kistérségi Intézményfenntartó Társulás. Az intézmény központja a Kertvárosi Egység (Pécs, Anikó u. 5. ). További telephelyei: Meszesi Egység (Pécs, Hársfa u. 154.), Belvárosi Egység (Pécs, Megye u. 22.) Uránvárosi Egység (Pécs, Dr. Dombay u. 3.). Az intézmény az ellátási területén élő, szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, valamint a krízishelyzetbe került egyének és családok számára nyújt segítő szolgáltatást. Célja az egyének és családok életvezetési képességének megőrzése, a problémák kialakulásának megelőzése, kiváltó okok feltárása, krízishelyzetek kezelése, a kialakult problémák megszűntetésének elősegítése a szociális munka eszközeinek, módszereinek, valamint a szociális szakember készségeinek alkalmazásával. Az intézmény tevékenységi köre a következő ellátási formákra terjed ki: családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, családsegítő és gyermekjóléti módszertani feladatok, kórházi szociális munka, kapcsolattartási ügyelet, kapcsolattartás, utcai és lakótelepi szociális munka, készenléti szolgálat, oktató tevékenység, gyermekek átmeneti otthona. A Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ és a Gyermekek Átmeneti Otthona tevékenysége Pécs Város és Pécs és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulás 38 településére terjed ki. A területi egységek ellátási területei között, a lakosság szociális helyzetében jelentős különbségek tapasztalhatók. Az intézményi ügyfelek- gyermekek és gyermekes családok-, főbb jellemzői: A gondozott gyermekek családjaiban, nagy számban fordul elő az alacsony iskolázottság, ami a munkaerő-piaci elhelyezkedést jelentős mértékben megnehezíti. A munkaerő-piaci változások (munkahelyek megszűnése, üzemek bezárása) miatt a munkanélküli szülők száma magas. A munkanélküliség miatt a családok anyagi helyzete romló tendenciát mutat, nagy számban fordul elő a közüzemi díjak fizetésének elmulasztása, nagy összegű hátralék felhalmozása. A megélhetési problémák miatt növekedés tapasztalható a megélhetési bűnözés előfordulásában, mely cselekmények elkövetésébe gyakran bevonják a kiskorúakat. Egyre gyakoribb a kiskorú, fiatalkorú csoportok által elkövetett lopás, rablás cselekmények előfordulása. A szülők körében előforduló pszichés és szomatikus zavarok befolyásolják nevelési tevékenységüket, mely problémák miatt 25 Pécs MJV Városfejlesztési koncepciót megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás (2013.április, Munkaanyag) 114

116 gyermekeik érzelmi szükségletei hiányt szenvednek, esetenként elhanyagoló, bántalmazó szülői attitűd tapasztalható. A szülők problémáinak transzgenerációs volta beavatkozás nélkül, diszfunkcionális családi minták generációról - generációra történő átörökítését, a minták rögzülését eredményezi, mely tendencia hatása a segítő tevékenység folytatása során már jelenleg is tapasztalható. A fent jelzett okok miatt a gyermekek fizikai, egészségügyi, értelmi, érzelmi és szocializációs fejlődéséhez szükséges feltételeket a szülők nem képesek biztosítani, melynek következményeként a gyermekek hátrányai behozhatatlanná válnak (HEP felülvizsgálat, 2015) 26 Az intézményben a családsegítő szolgáltatás keretében jellemzően az alábbi szolgáltatások érhetők el: családgondozás, adósságkezelés és aktív korú nem foglalkoztatott felnőttek számára biztosított tanácsadás és csoportmunka. A évi szakmai program szerint a családsegítő szolgáltatás keretében az alábbi tevékenységek voltak elérhetőek, többek közt a gyermekes családok számára is: egyének és családok önálló életvezetési képességének megőrzése, fennálló problémák kezelése céljából végzett tevékenység: tartós munkanélküliek, aktív korú nem foglalkoztatottak, fiatal munkanélküliek részére nyújtott programok, megváltozott munkaképességű egyének munkaerő-piaci elhelyezkedéséhez kapcsolódó tevékenységek, adósságkezelési szolgáltatás, családterápiás szolgáltatás, továbbá a helyi szükségletekre fókuszáló tematikus csoportok és közösségi szociális munka. (HEP felülvizsgálat, 2015) A gyermekjóléti központ az alábbi tevékenységeket látta el: gyermeki jogok érvényesülésének biztosítása, valamint a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő gondozás-nevelés figyelemmel kísérése, gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztető körülmények megelőzése, a kialakult veszélyeztető körülmények megszűntetésében való közreműködés, valamint a gyermekek családba történő visszahelyezésének elősegítése. A szolgáltatás tartalma nem csak a veszélyeztetett gyermekre, hanem minden családra és kockázati csoportra irányul- prevenció keretében. A szolgálat a kutató, helyzetelemző, preventív és problémamegoldó feladatai ellátásához jelzőrendszert működtet a törvényi előírásoknak megfelelően. Ellátási területén szerzett ismeretei alapján a helyi önkormányzat részére javaslatot tesz új ellátások bevezetésére is. 27 (HEP felülvizsgálat, 2015) A évi népszámlálási adatok szerint Pécsett közel 41 ezer család él. A háztartások abszolút többsége egy család. (A több családból álló családháztartások aránya mindössze 1,2%.) A nem csonka családokból álló családháztartásokban a családmag házastársakból áll (80,1%). Élettársak alkotják a családmagot a háztartások e csoportjának 19,9%-az esetében. A családok átlagos nagysága 2,76 fő. Az egy családban élő gyermekek száma nem éri el az egyet (0,98 gyermek). Az egy családban élő 15 évesnél fiatalabb gyermekek átlagos száma 0,47 fő. Az egy szülőből és gyermekből (gyermekekből) álló ún. csonkacsaládok aránya 22,2% Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ, szakmai program (2014.) 27 Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ, szakmai program (2014.) 28 Pécs MJV Városfejlesztési Koncepciót megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás (2013.április, Munkaanyag) 115

117 35. táblázat - Családok száma és típusai Pécsett, Házastársi, élettársi kapcsolat (db/%) Egy szülő gyermekkel (gyermekekkel) (db) A családtagok száma 2 fő (32,7%) (13,2%) 3 fő (23,4%) (6,9%) 4 fő (14,9%) 706 (1,8%) 5 vagy több (6,5%) 217 (0,5%) A család csak fiatalkorúakból (0-29 éves) áll (3,1%) 215 (0,5%) középkorúakból (30-59 éve) áll (10,2%) 477 (1,2%) időskorúakból (60-XX éves) áll (16,6%) 60 (0,2%) fiatal és középkorúból áll (34,5%) (15,1%) fiatal és időskorúból áll 268 (0,7%) 249 (0,6%) Közép- és időskorúból áll (8,5%) (3,2%) fiatal-, közép- és időskorúból áll (4,0%) 639 (1,6%) A családban csak munkanélküli és/vagy (3,3%) (2,8%) eltartott él Forrás: Pécs MJV Városfejlesztési Koncepciót megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás (2013.április, Munkaanyag) A csonkacsaládok (ahol egy szülő nevel egy vagy több gyermeket) magas aránya (22,2%), illetve azoknak a családoknak a magas aránya, melyekben csak munkanélküliek és/vagy eltartottak élnek (6,1%), e családok aránya együtt 28,3%. 29 A gyermekes családok fokozott szegénységi kockázata a magyarországi szegénység meghatározó jellemzője. A szegénység átörökítése szempontjából az országos tendenciával megegyező, jelentős romlást mutatnak a pécsi adatok is. A Családsegítő Szolgálat évi beszámolója szerint a pécsi családok és háztartások körében a legjellemzőbb problémák az anyagi nélkülözés, a munkanélküliség, az aluliskolázottság és a lakhatási nehézségek terén jelentkeztek. Ügyfeleik életminősége, életkörülménye folyamatosan és erőteljesen évről évre romló tendenciát mutat. Nagyon széles réteget veszélyeztet a teljes elszegényedés és a hajléktalanság ben ügyfél vette igénybe a családsegítői szolgáltatást, melyből fő újonnan belépő kliens volt ben a felnőtt korú lakosság 3%-a 30 részesült családsegítői szolgáltatásban az Intézmény keretein belül. Klienseik közül 778 fő rendelkezett munkával, 1719 fő pedig álláskereső, azaz munkanélküli volt. Inaktív klienseik (1252 fő) közel fele (548 fő) nyugdíjas, 88 fő eltartott felnőtt volt. Klienseik 1/3-a egyedül élt, 1/3-a házas v. élettársi kapcsolatban élt, 1/5-e egyedül nevelte gyermeké(ei)t, a fennmaradó hányadba tartozók felnőtt együtt élők voltak. Iskolai végzettség tekintetében a legtöbb ügyfelük 8 osztályt végzett (1/3) és azonos számban végeztek szakmunkásképzőt, szakiskolát. A gimnáziumot és főiskolát/egyetemet végzettek száma az elmúlt évhez viszonyítva magasabb volt, amely arra enged következtetni, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők anyagi, foglalkoztatási helyzete romlott. Probléma típust tekintve klienseink közel fele (1563 fő) jelentkezett anyagi problémákkal. A következő leggyakoribb probléma a foglalkoztatással kapcsolatos (1020 fő) volt. Pszichológiai problémával 554 fő jelentkezett, jogi segítségnyújtást 576 fő vett igénybe. A szolgáltatás városi szinten 25,5 státusz által biztosított. 31 A vonatkozó jogszabály által előírt humánerőforrás a Szolgálat rendelkezésére áll, de az egy szakemberre jutó nagy esetszámok csak korlátozott mértékben teszik lehetővé, hogy a Szolgálatban 29 Pécs MJV Városfejlesztési Koncepciót megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás (2013.május, Munkaanyag) január 1-i népszámlálási adatok alapján, Pécsett fő volt a 18 év feletti lakosok száma. 31 Beszámoló az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ évi tevékenységéről 116

118 folyó szociális munka az egyéni esetkezelésen túl, jelentősen elmozduljon a settlement típusú, közösségi munka irányába. Az igénybevevők száma a 2013-as évben 3154 fő volt, az előző évhez viszonyítva 17%- kal csökkent intézményi szinten, azonban területi egységenként jelentős eltérések mutatkoznak. Míg a Belváros területén 20%-kal csökkent (627 fő) az igénybevevő felnőttek száma, addig Uránváros területén 5%-al nőtt (605 fő) 2012-es évhez képest. Kertváros területén 30%-os csökkenés (744 fő), Meszes ellátási körzetében közel 15%-os emelkedés (1178 fő) volt tapasztalható. Összesen en keresték fel a szolgálatot, akik közel fele új ügyfélként jelentkezett. 629-en rendelkeztek munkával, en pedig álláskeresők voltak, a többiek az inaktív kategóriába tartoztak. 32 Az igénybevevők száma a 2014-es évben 3619 fő volt, az előző évhez viszonyítva 13%-os növekedést mutatott intézményi szinten, azonban területi egységenként továbbra is jelentős eltérések mutatkoztak. Míg a Belváros területén jelentősen csökkent (30%) az igénybevevő felnőttek száma, addig Uránváros területén jelentős emelkedés (34%) volt tapasztalható. Kertváros területén 23%- os volt az emelkedés, Meszes ellátási körzetében közel 35%-os csökkenés volt tapasztalható. A meszesi és uránvárosi csökkenés oka: 2013-as évben az Önkormányzat lakásprogramja miatt a kliensek száma jelentősen megnövekedett, azonban ezek a kliensek a 2014-es évben nem jelentek meg gondozottként. Összesen en keresték fel a szolgálatot, ebből 1755 fő új ügyfélként jelentkezett. (HEP felülvizsgálat, 2015) A városban élő családok támogatását célozzák meg a TÁMOP B-11/2 A családi közösségi kezdeményezések és programok megerősítése című projektek is, amelyek főpályázói civil szervezetek és európai uniós finanszírozásában valósulnak meg, s melyek rövid bemutatása a pontban történt. A program márciusában lezárult májusában megnyílt a Családok Háza, melyet a Pécsi Székesegyház Nagycsaládos Egyesület működtet. A Családok Háza is részben a fenti projekt támogatásával valósult meg, szolgáltatásai közé továbbképzések, tanácsadások és a gyerekekre irányuló programok tartoznak. (HEP felülvizsgálat, 2015) A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2010 évre vonatkozó helyzetelemzésében, országos viszonylatban, az alábbi megállapításokat tartalmazza 33 : A gyermekek 11%-át (198 ezer főt) veszélyeztetettként tartják nyilván a gyámhatóságok, túlnyomó többségüket anyagi okok miatt, de évek óta erőteljesen emelkedő tendenciát mutat a magatartási okokból veszélyeztetettek száma, amelynek hátterében sok esetben sorozatos iskolai kudarcok, súlyos krízisekkel, konfliktusokkal terhelt családi körülmények állnak. A hátrányos helyzetű régiókban a veszélyeztetett gyermekek aránya 2 3 szorosa a más régiók veszélyeztetettségi arányának. Problémát jelent az egységes fogalomrendszer hiánya is. A gyermekvédelem és az egészségügy a veszélyeztetett gyermek fogalmat használja, amelynek a megítélése számos szubjektív elemet tartalmaz. A közoktatás pedig az objektív mutatókon alapuló hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fogalommal dolgozik, ennél fogva a halmozottan hátrányos helyzet beazonosítására csak akkor nyílik lehetőség, ha a gyerek megjelenik a közoktatás rendszerében. Ugyancsak emelkedő tendenciát mutat a védelembe vett gyermekek száma ben 24 ezer az összes kiskorúra vetítve ezerből 13,4 fő gyermeket vettek védelembe. Évek óta nem csökken a súlyos veszélyeztetettségük miatt a gyermekvédelmi szakellátásba bekerülő, illetve ott nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermekek 32 Beszámoló az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ évi tevékenységéről 33 Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia Mélyszegénység, gyermekszegénység, romák ( ) 30.old. 117

119 száma ben ez gyermeket jelentett. Egyre nagyobb arányban kerülnek be éves, illetve ennél magasabb életkorú gyermekek. A bekerülési okok között nagyrészt iskolai problémák, csavargás, iskolakerülés, súlyos magatartási, beilleszkedési zavarok állnak, amelyeknek a kezelését nagyban hátráltatják a gyermek-és serdülő pszichiátriai ellátás súlyos hiányosságai. Nem csökken a komoly állami költségráfordítást igénylő szakellátásban eltöltött időtartam sem, kevés gyermeket sikerül visszagondozni a családjába, amelyben egyaránt közrejátszik a családoknak a gyermekre nézve súlyosan veszélyeztető állapota, a szülők munkanélkülisége, jövedelemnélkülisége, illetve a gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátórendszer kapacitáshiánya. A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokat Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala részeként négy területi szociális központ állapítja meg. A négy szociális központ a város négy földrajzilag is jól elhatárolható területén található: I. sz. Területi Szociális Központ Pécs, Dobó István u. 89. (Meszes) II. sz. Területi Szociális Központ Pécs, Vargha Damján u.2. (Belváros) III. sz. Területi Szociális Központ Pécs, Esztergár Lajos u. 19. (Uránváros) IV. sz. Területi Szociális Központ Pécs, Pécs, Sarolta u. 2. (Kertváros) Pécsett, között a védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma a következőképpen alakult: év 36. táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek számának alakulása Pécsett, között (TKKI ) védelembe vett év alattiak száma (fő) Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül (fő) veszélyeztetett 35 kiskorú gyermekek száma (fő) 14 év alattiak száma (fő) 18 év alattiak száma (fő) n.a. n.a n.a. n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar (HEP felülvizsgálat, 2015) 34 A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermekvédelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás feladata. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi (Gyvt. 68. (1) bekezdés). 35 Veszélyeztetettség: olyan a gyermek vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza (Gyvt. 5. n) pont) 118

120 Ha összevetjük a év végi védelembe vételi és veszélyeztetettségi adatokat a január 1-i népszámlálási adatokkal, akkor azt látjuk, hogy a Pécsett élő, kiskorú gyermekek 27,6%-át vagyis több, mint az ¼-ét év végén veszélyetetettként tartották nyilván, amely az országos átlag több, mint kétszerese. A veszélyeztetettség után, csökkenő gyermekszám mellett is emelkedő tendenciát mutat, a veszélyeztetettségi okok pedig nagymértékben azonosak az országos ismérvekkel. A védelembe vételi adatok tekintetében az alábbi megállapítás tehető: év végén, Pécsett a 18 év alatti gyermekek és fiatalok körében ezerből 13 gyermek védelembe vétel alatt állt, amely adat megegyezik az országos mértékkel ben már gyermekre 14 védelembe vett jutott. Az alábbi táblázat tartalmazza a területi szociális központok év végi védelmembe vételre vonatkozó adatait: 37. táblázat - Védelembe vett gyermekek száma területegységek szerint (Pécs, 2012.) Területi iroda I. sz. Területi Szociális Központ (Meszes) II. sz. Területi Szociális Központ (Belváros) III. sz. Területi Szociális Központ (Uránváros) IV. sz. Területi Szociális Központ (Kertváros) Forrás: PMJV Önkormányzat Ügyintézők száma (fő) védelembe vett gyermekek /család (fő) védelembe vétel megszűntetése gyermekeknél /ebből az eredményesség miatt (fő) 6 177/85 87/ /47 37/ n.a. 5 66/n.a. 12/ /64 17/10 Az adatokból kitűnik 36, hogy 2012-ben a védelembe vett gyermekek száma a Keleti városrészben volt a legmagasabb, a város teljes egészét számba véve a védelembe vett gyermekek 43 %-a ebből a városrészből kerül ki. A védelembe vétel még mindig leggyakoribb okai: a gyermekek gondozásának, nevelésének elhanyagolása, az iskolai igazolatlan mulasztások, gyermekkorúak, fiatalkorúak által elkövetett, illetve elszenvedett szabálysértések, bűncselekmények. A területi szegregáció helyzetelemzésénél már megállapítást nyert, hogy a szegregátumok lakosságára nagymértékben jellemző, hogy körükben az iskolázottság általában véve igen alacsony fokú, a lakosok döntő többsége maximálisan általános iskolai végzettségű, a nyílt munkaerő-piacon való érvényesülésük rendkívül nehéz, többségük munkanélküli vagy közfoglalkoztatott, ugyanakkor a foglakoztatási helyzet javulása és mélyszegénységi létből való kilábalás hosszú távon csak az oktatás és a szakképzés által orvosolható ben az Esztergár Családsegítő és gyermekjóléti központ a pécsi járásban 475 gyermeket gondozott védelembe vétel keretei között. 159 gyermekvédelembe vételére került sor, 85 gyermek esetében pedig megszüntetésre került a védelembe vétel. 141 gyermek (54család) esetében két éven túl állt fenn a védelembe vétel. 37 Belvárosban 94, Kertvárosban 94, Meszesen 210 és Uránvárosban 77 gyermek állt védelembe vétel alatt. (HEP felülvizsgálat, 2015) 36 A TEIR és az Önkormányzat évi védelembe vételi adatai nem azonosak 37 B e s z á m o l ó. Az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ évi tevékenységéről 119

121 A szegregáció folyamatát mélyíti és szegénységi csapdahelyzetből való kilábalást tovább nehezíti, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok 38 családjaiban a munkanélküliség generációkon át öröklődik, a többségi társadalomtól való leszakadásuk gyakran már kora gyermekkorban elkezdődik és az óvodai és iskolai években a hátrányt kompenzáló óvodaiés iskolai programok ellenére-, tovább fokozódik és továbbtanulási esélyeik minimalizálódnak. Pécs leszakadó városrészeiben élő fiatalok nagy része számára, a városi oktatási rendszer nem képes javítani mobilitási esélyeiken, a tankötelezett kort átlépve kiesnek az oktatásból, és ha tovább is tanulnak, zömében OKJ-s képzéseken vagy kevéssé piacképes szakképzések megszerzésére nyílik lehetőségük. A speciális nevelés intézményekbe, osztályokba bekerülő fiataloknak a legtöbb esetben esélyük sincs arra, hogy piacképes szakképzettséget szerezzenek. A családok elszegényedése és az ezzel párosuló jövőkép-nélküliség, kilátástalanság kihat mindennapjaikra, alapjaiban meghatározva a gyermekek és fiatalok hétköznapjait is. Objektív és szubjektív tényezők egyaránt befolyásolják a szülőket gyermekgondozási kötelezettségük teljesítésében, a mélyszegénységben élő kamaszok gyakorta olyan családokban nőnek fel, ahol a szülők napi életvitele kevéssé strukturált és gyakorta függőségi problémákkal küzdenek. A szülői minta nagymértékben kihat a gyermekek magatartására is, elősegítve a deviáns karrier felé sodródásukat. 38. táblázat - Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számának alakulása Pécsett Év jan.1. Hátrányos helyzetű gyermekek száma (fő) Forrás: PMJV Önkormányzat Forrás: TeIR, KSH Tstar (HEP felülvizsgálat, 2015) október A fenti adatok az mutatják, hogy 2008 óta, csökkenő 14 év alatti gyermekszám mellett, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma folyamatosan emelkedik január 1-én, Pécsett év alatti gyermek élt, közülük hátrányos helyzetű volt, a 18 év alatti korosztály 23,3%-a. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szeptember 1-jével hatályba lépő 67/A. -a, és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Gyvt.vhr.) szeptember 1-jével hatályba lépő 83/A. -a rendelkezik a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítására vonatkozó eljárásról. 38 Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet: A köznevelési törvény szeptember 1-éig hatályban tartja a közoktatásról szóló törvény a (1) bekezdésének 14. pontjában rögzített definíciót a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet vonatkozásában, ezt követően a definíciót a Gyvt. fogja tartalmazni 38. A szeptember 1-éig hatályos szabályozás értelmében hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát családi körülményei, szociális helyzete miatt megállapították. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Erről a szülő önkéntesen a Gyvt-ben meghatározott eljárás keretében nyilatkozhat. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A jegyző összesíti a települési önkormányzat illetékességi területén a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók számát és az ily módon előállított statisztikai adatokat minden év október 31-ig megküldi az illetékes kormányhivatal részére (Nktvr ) 120

122 A Gyvt. 67/A. (1) bekezdése szerint hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családba fogadó gyámról önkéntes nyilatkozata alapján megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szüksége feltételek. Ugyanezen (2) bekezdése kimondja, hogy halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. A jegyzői gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre külön döntésében, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását. A fentiekben részletezettek alapján szeptember 1-jétől a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállását - a jegyzői gyámhatóság a szülő, illetve a családba fogadó gyám erre irányuló kérelme alapján, - az illetékes járási hivatal gyámhivatala a nevelésbe vett, valamint utógondozói ellátásban részesülő gyermek, tanuló esetében hivatalból állapítja meg. Az I. számú Területi Szociális Központ évben 207 esetben hátrányos helyzet és 289 esetben halmozottan hátrányos helyzetről szóló határozatot adott ki a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek vonatkozásában. A II. sz. Központ a hátrányos helyzet fennállását 70 gyermek, a halmozottan hátrányos helyzet fennállását 99 gyermek esetében állapította meg, a szülők alacsony iskolázottsága, alacsony foglalkoztatottsága illetve a család lakáskörülményei miatt. A III. sz Központban nyilvántartott adatok alapján a hátrányos helyzetű gyermekek száma 75 fő, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 51 fő volt. Uránváros területén kevés esetben fordult elő a kérelmezők esetében elégtelen lakókörnyezet, ugyanakkor az elmúlt évhez képest jelentősen emelkedett azon halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma, amely családokban a szülőknek alacsony az iskolai végzettsége és alacsony a foglalkoztatottsága is. (Az előző évben ez a szám a kérelmezőknek csaknem fele volt, 2104-ben 65 %- a.) A IV. sz. Területi Szociális Központban 156 hátrányos helyzetű és 68 halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket regisztráltak évben, városi szinten 508 hátrányos helyzetű és 507 halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket regisztráltak. (HEP felülvizsgálat, 2015) 121

123 Település Pécs általános iskolái Pécs általános iskolái (Összes fenntartó) 39. táblázat - Pécs általános iskoláiba járó gyermekek eloszlása, 2012., Tanulók száma (fő) Integráltan oktatott tanulók Hátrányos helyzetű tanulók Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fő % fő % fő % Bejáró tanulók (fő) , , , ,3 % 564 5,3 % 292 2,8 % 1024 Forrás: Feladatellátási intézményhálózat - működtetési és köznevelési fejlesztési terv Baranya megye (Oktatási Hivatala Baranya Megyei Kormányhivatal közreműködésével, intézményi adatszolgáltatás alapján), saját összesítés Forrás: KLIK Pécsi Tankerület és a nem állami fenntartású iskolák adatközlései (HEP felülvizsgálat, 2015) 2012-ben a pécsi általános iskolákba járó gyermekek (a halmazba beletartoznak a bejáró gyerekek is) 28,2%-a hátrányos helyzetű, 3,9%-a halmozottan hátrányos helyzetű volt ben, Pécs általános iskoláiban és gimnáziumaiban tanuló hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolánkénti megoszlását a mellékletben található táblázatok tartalmazzák. A középfokú szakképzettséget adó iskolákról nem áll rendelkezésünkre adat. A részletes táblákból kitűnik, hogy a Budai-Városkapu Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tagintézményeiben és az Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola és Kollégiumban az átlaghoz képest kimagaslóan felülreprezentáltak a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű diákok is. A Budai Városkapu iskoláiban a gyerekek 55,2 % hátrányos helyzetű és 18,3%-a halmozottan hátrányos helyzetű. Az Éltes Mátyás Iskolaközpontban a gyerekek 58,9 % hátrányos helyzetű és 10,1%-a halmozottan hátrányos helyzetű. Kiugróan magas, 42% a hátrányos helyzetű diákok aránya Pécs-Kertvárosban működő Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ általános iskolájában is. 39 Másik városrészi iskolák egyikében sem volt jellemző az ilyen magas fokú szegregáció, egyik intézményben sem éri el a 10%-ot. Pécs Integrált Városfejlesztési Stratégiájában már 2010-ben megállapítást nyert, hogy a diszkrimináció felszámolása érdekében szükséges, hogy a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kortársaikkal közösen, a szükséges többletnevelést számukra biztosítva egy intézményen belül vegyenek részt az oktatásban. Ezt azonban több folyamat is hátráltatja, egyfelől a közoktatásban dolgozók szemlélete, módszertani kultúrája gyakran nem felel meg a hátrányos helyzetű fiatalok nevelési szükségleteinek. Másfelől jelentős probléma, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű diákok a beiskolázási körzetek hatására jórészt ugyanabba az iskolába járnak, ott kiemelt arányt képviselve a teljes tanulói létszámból. 40 Az elmúlt két év során a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai megoszlásában az átszervezések következtében némi javulás tapasztalható, de az alapprobléma nem szűnt meg, a keleti városrészi iskolákba járó diákok közt még mindig nagyon magas a HH-s és HHH-as gyermekek száma. A legfrissebb (2015-ös) adatok azt mutatják, hogy a HH-s és a HHH-s gyerekek aránya drasztikusan csökkent a statisztikában, míg az iskolai tapasztalatok és a rendszeres gyermekvédelmi 39 Forrás:Feladatellátási intézményhálózat- működtetési és köznevelési fejlesztési terv Baranya megye (Oktatási Hivatala Baranya Megyei Kormányhivatal közreműködésével, intézményi adatszolgáltatás alapján), saját számítás 40 Pécs MJV Integrált Városfejlesztési Koncepció (Módosítva 2010.) 122

124 kedvezményben részesítettek száma alapján a rászoruló gyermekek száma a városban ennek többszöröse. (HEP felülvizsgálat, 2015) 4.1.b. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A település jegyzője annak a gyermeknek állapítja meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre 41 való jogosultságát, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át (2013-ban ,- Ft) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy a nagykorúvá vált gyermek esetén, ha megfelel az egyéb feltételeknek vagy a fentiekbe nem tartozó esetekben annak a gyermeknek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegétnek 130 %-át (2013-ban ,- Ft) feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a törvényben meghatározott értéket. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben a jogszabályban meghatározott étkeztetés normatív kedvezményre, tankönyv díjkedvezményre, és külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményekre, valamint évi két alkalommal természetbeni támogatás igénybevételére jogosít. A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokat, valamint a védelembe vételi eljárásokat Pécs MJV Polgármesteri Hivatala részeként négy területi szociális központ állapítja meg, illetve folytatja le, alapvetően az alábbi jogszabályok alkalmazásával: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásokról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény, az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 11/2007(IV.15.) számú rendelete, továbbá az önkormányzatnak a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról és gyermekvédelmi szakellátásokról szóló 24/2002.(III.03.) számú rendelete. A napjától hatályos szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 45. -a bevezette az önkormányzati segélyt - mint új ellátási formát korábbi rendkívüli gyermekvédelmi támogatás helyett. A törvény értelmében, a települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározottak szerint önkormányzati segélyt nyújt. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 49/2013.(Xl.18.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról és gyermekvédelmi támogatásokról napjától hatályos. (HEP felülvizsgálat, 2015) 41 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: A jogosult gyermek számára a települési önkormányzat jegyzője a Gyvtben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg. (Gyvt. 18. (1) a)) A jogosultság megállapítása során sor kerül a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálatára a Gyvt a szerint. 123

125 A négy szociális központ a város négy földrajzilag is jól elhatárolható területén található: I. sz. Területi Szociális Központ Pécs, Dobó István u. 89. (Meszes), II. sz. Területi Szociális Központ Pécs, Vargha Damján u.2. (Belváros), III. sz. Területi Szociális Központ Pécs, Esztergár Lajos u. 19. (Uránváros), IV. sz. Területi Szociális Központ Pécs, Pécs, Sarolta u. 2. (Kertváros). Pécsett, az alábbi táblázat mutatja, hogy miként alakult az elmúlt 5 év során a kedvezményben részesültek száma. év 40. táblázat Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma (TKKI ) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma (fő) Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma (fő) Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma (fő) Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma (fő) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma (fő) n.a na na Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok (HEP felülvizsgálat, 2015) Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok (2015) (HEP felülvizsgálat, 2015) 124

126 között, az országos tendenciához hasonlóan, Pécsett is évről évre emelkedett azon gyermekek létszáma, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, amely egyben azt is jelentheti, hogy a családok egyre nagyobb körét érinti az elszegényedés. Pécsett, a 4 városrészében működő Területi Szociális Központok fogadják a kérelmeket. 41. táblázat ben, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült gyermekek száma területegységek szerint I. sz. Területi Szociális év Központ (Meszes) II. sz. Területi Szociális Központ (Belváros) III. sz. Területi Szociális Központ (Uránváros) IV. sz. Területi Szociális Központ (Kertváros) fő fő fő fő fő 826 fő 1135 fő 1940 fő Forrás: PMJV Önkormányzat (HEP felülvizsgálat, 2015) A táblázatból kitűnik, hogy a keleti városrészi és a kertvárosi adatok kétszeresei a másik két városrész adatainak, ami egyrészt abból adódik, hogy ezen két városrészben arányaiban is magasabb a gyermekek száma, másrészt a Keleti városrészben él a szegénységben és mélyszegénységben felnövő gyermekek többsége, ugyanakkor azt is jelzi, hogy a Kertvárosi városrész lakótelepein élő családok körében fokozódik a szegénységi kockázat. A kérelmezők gyermekei főként a 14 év alatti korosztályból és elsősorban a két - és többgyermekes családokból kerültek ki. A családokra általában jellemző, hogy a lakáskörülményeik szegényesek és többen közüzemi hátralékokkal rendelkeznek. Ezekben a családokban többnyire a szülő egyedül neveli a gyermeket, együtt élő szülők esetén, valamelyik szülő gyermekgondozási segélyben, vagy gyermeknevelési támogatásban részesül, álláskeresési támogatásból, ezt követően az aktív korúak ellátásából, vagy rokkantsági és rehabilitációs ellátásból élnek. A családok között sok a gyermekét egyedül nevelő anya. Igen jellemző, hogy a gyermeküket egyedül nevelő anyák a gyermek édesapjától gyermektartásdíjat nem kapnak, annak munkanélkülisége miatt. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak pénzbeli és természetbeni támogatására évente két alkalommal, augusztusban és novemberben került sor a gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) alapján, egyrészt pénzbeli, másrészt természtbeni juttatásként (Erzsébet utalvány formájában), kétszer Ft értékben augusztusban 5879 fő, novemberben 5636 fő részesült Ft értékben - természetbeni támogatásban. 42 Az elmúlt 2 évben, az előző évek növekvő tendenciája megfordult ban és 2014-ben is csökkent a kedvezményben részesülők aránya, amely önmagában a születésszám csökkenésével nem magyarázható, de a lakónépesség szuburbanizációjával, migrációjával összefüggő adatok ne állnak rendelkezésünkre. Az adatok szóródása a évivel közel azonos mértékű, így mind a Keleti, mind a Kertvárosi városrészekben élő lakosság szegénységi kockázata továbbra is igen magasnak mondható (HEP felülvizsgálat, 2015) évben ellátott gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok értékelése, Pécs (munkaanyag) 125

127 4.1.c. gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A Gyermekek jogán járó önkormányzati pénzbeli és természetbeni ellátások 43 óvodáztatási támogatás 44 Az óvodáztatási támogatást, mint pénzbeli támogatást kell folyósítani annak rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll. Az óvodáztatási támogatás összege első alkalommal Ft, minden további alkalommal (második, vagy harmadik alkalommal) esetenként Ft lehet. 42. táblázat - Óvodáztatási támogatásban részesülők száma, Pécs (TKKI ) év Óvodáztatási támogatásban részesülők száma (fő) (az adat nem teljes körű) Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok (HEP felülvizsgálat, 2015) Az alábbi tábla a városrészenkénti területi megoszlást mutatja, a részesültek számát tekintve: 43. táblázat - Óvodáztatási támogatásban részesülők száma, városrészenkénti megoszlásban, Pécs III. sz. Területi Szociális Központ Szociális Központ IV. sz. Területi I. sz. Területi Szociális II. sz. Területi Szociális Év Központ (Meszes) Központ (Belváros) (Uránváros) (Kertváros) n.a Forrás: Pécs MJV PH adatszolgáltatás (HEP felülvizsgálat, 2015) Az adatok egyrészt azt mutatják, hogy évről évre növekszik a támogatotti kör, másrészt, a Keleti városrészben élő, támogatásra jogosult családok gyermekei a város két másik területéhez viszonyítva felülreprezentáltak. A III. sz Területi Szociális központ szakmai beszámolója szerint az ellátási területén kevés az olyan óvodás korú gyermeket nevelő szülő, aki legfeljebb csak nyolc osztállyal rendelkezik, ezért ebben az ellátásban a területen kevés gyermek részesült. A 2014 évi adatok az I. és I. sz Központban csökkenő tendenciát mutat. A IV. sz. Központ, amely a gyermekvédelmi kedvezmény tekintetében közel azonos érintettséget mutat, óvodáztatási támogatás tekintetében jelentős mértékben alulmaradt június 4-ét követően a támogatás iránt kérelem nem nyújtható be. (HEP felülvizsgálat, 2015) 43 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2007.(04.15.) rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól 44 Az óvodáztatási támogatás részletes szabályait a Gyvt. 20/C. -a tartalmazza 126

128 Tanulói bérlettérítés Pécs város valamennyi közoktatási intézményében fenntartótól függetlenül az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló, nappali rendszerű oktatásban résztvevő, 1-8. évfolyamos általános iskolás korú tanuló részére (a magántanuló kivételével), szülője vagy törvényes képviselője kérelmére, amennyiben rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül és az iskolába járáshoz lakóhelye, vagy tartózkodási helye alapján - autóbusz igénybevétele indokolt, a szorgalmi időre (szeptember 1-től június 30-ig ) a helyi tömegközlekedésre szóló tanuló bérlet ára 90%-ának megtérítését igényelheti től a jogosultsági feltételek, PMJVÖ Közgyűlésének 49/2013.(Xl.18.) önkormányzati rendelete alapján, az alábbiak szerint módosultak: Pécs város valamennyi közoktatási intézményében tanulói jogviszonyban álló, nappali oktatásban részesülő, 1-4. évfolyamos általános iskolás korú tanuló részére, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül és az iskolába járáshoz autóbusz igénybe vétele indokolt, a szorgalmi időre tanuló bérlettérítés igényelhető. Mértéke a tanuló bérlet árának 90%-a. Méltányosságból az osztályos általános iskoláskorú gyermek is részesülhetett tanuló bérlettérítésben, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, és a) abba az iskolába jár, amelynek felvételi körzetébe tartozik, vagy sajátos nevelési igényű tanulók oktatását biztosító köznevelési intézményben tanul, melyet csak autóbusz igénybevételével tud megközelíteni, vagy 9 b) igazoltan, rendszeresen sport vagy művészeti tevékenységet folytat, melynek helyszíne csak autóbusz igénybevételével közelíthető meg. (2015) Az alábbi táblázat a bérlettérítésben részesültek területi eloszlását mutatja: Év 44. táblázat - Tanulói bérlettérítés városrészenkénti megoszlása, 2012., III. sz. Területi IV. sz. Területi I. sz. Területi Szociális II. sz. Területi Szociális Szociális Központ Szociális Központ Központ (Meszes) Központ (Belváros) (Uránváros) (Kertváros) (méltányos) 98+8 (méltányos) Forrás: Pécs MJV PH adatszolgáltatás (HEP felülvizsgálat, 2015) (méltányos) (méltányos) Ismételten megállapítható, hogy az igénybevevők köre a Keleti városrészben élő gyermekek esetében kimagaslóan nagy mértékű, igazodva a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményezettek területi eloszlásához, ugyanakkor alacsony a Kertvárosi városrész esetében, mely részben azzal is indokolható, hogy a közoktatási intézmények nagyobb arányban közelíthetőek meg gyalogosan, kevéssé szükséges az iskolába való eljutáshoz közösségi közlekedési eszköz igénybevétele. Ugyanakkor fontos megjegyeznünk, mint ahogy a HEP több fejezetében is kitértünk rá, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek földrajzi és strukturális mobilitását, integrációját a tanulói bérlettérítés csak részben tudja kezelni. Többek közt, részlegesen ezért is sérül a gyermekes családok és fiatalok a szolgáltatásokhoz való egyelő esélyű hozzáférése. Egyrészt csak az általános iskolai korosztály tudja igénybe venni és csak oktatási időszakban a támogatást, a középiskolások egyáltalán nem, másrészt a hátrányos helyzetű kisgyermekes családok számára továbbra is fennálló probléma a gyermekük kisgyermeket ellátó intézménybe, szolgáltatásokba és az általános iskolákba való kísérése. 127

129 A vonatkozó rendeletmódosítás szűkítette az igénybe vehetők körét. A méltányosság gyakorlása ugyan lehetőséget kínál arra, hogy támogatást nyújtson a hátrányos helyzetű gyermekek számára, de a rendeletmódosítás a fentebb jelzett problémát továbbra sem oldja meg. Esetenként, további nehézséget gördíthet az integráció érvényesülése terén. (HEP felülvizsgálat, 2015) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A gyermek részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. AGyvt. 21. (2) bekezdés az alábbiakról rendelkezik: Elsősorban azokat a gyermekeket kell alkalmanként rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíteni, akiknek ellátásáról családja más módon nem tud gondoskodni, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás miatt anyagi segítségre szorulnak. Helyi rendelet alapján rendkívüli gyermekvédelmi támogatás évente három alkalommal adható, az egy alkalommal megállapítható összeg, családonként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, továbbá természetbeni ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni ellátás formái különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, a gyermekintézmények étkezési térítési díjának támogatása. Pécsett, a támogatást azok a családok, akik az önkormányzattól rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, vagy lakásfenntartási támogatásban részesülnek, évente egy alkalommal vehetik igénybe. Egyéb esetben három alkalommal adható ez a támogatás ben a támogatás összege gyermekenként általában Ft volt. év 45. táblázat - A 2012-ben rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részelültek területi eloszlása I. sz. Területi Szociális Központ (Meszes) II. sz. Területi Szociális Központ (Belváros) III. sz. Területi Szociális Központ (Uránváros) IV. sz. Területi Szociális Központ (Kertváros) Forrás: Pécs MJV PH adatszolgáltatás Mint ahogy előző pontnál bemutatott táblázatban láthattuk, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők köre évről évre bővült, ugyanakkor 2012-ben a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma az előző évhez képest főre csökkent, amely részben annak is a következménye lehet, hogy az Önkormányzatnak szűkült a pénzbeli támogatásokhoz szükséges forrása. Eloszlásukat tekintve kiugróan magasak a Keleti városrész és a Kertvárosi Központ adatai, amely egyrészt azt mutatja, hogy a Keleti városrészben élő megélhetési problémái változatlanul súlyosak, másrészt a kertvárosi családok anyagi nehézségei fokozódnak, egyre több család sodródik a szegénységi léthelyzet felé. A napjától hatályos szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 45. -a bevezette az önkormányzati segélyt - mint új ellátási formát korábbi rendkívüli gyermekvédelmi támogatás helyett. A törvény értelmében, a települési önkormányzat képviselőtestülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározottak szerint önkormányzati segélyt nyújt. Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önma- 128

130 guk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező nem várt többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 49/2013.(Xl.18.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról és gyermekvédelmi támogatásokról napjától hatályos ben az I. sz. Területi Szociális Központ területén, 1558 gyermek részesült a juttatásban. A kérelmek indoklásában legtöbbször a napi megélhetési gondok, megromlott egészségi állapot, iskoláztatáshoz szükséges felszerelési tárgyak megvásárlása szerepelt. A II. sz. Központ 622 gyermek részére állapított meg önkormányzati segélyt. A III. sz. Központ területén 672 gyermek részesült támogatásban. A IV. sz. Területi Szociális Központban 1486 gyermek részesült segélyben. A támogatás összege gyermekenként általában Ft volt ben, minden városrész esetében csökkent a 2012-es rendkívüli gyermekvédelmi támogatási adatokkal összehasonlítva, a juttatást igénybevevői kör. (HEP felülvizsgálat, 2015) 4.1.d. kedvezményes étkeztetésben részesülők száma, aránya A 2012-ben a Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága (továbbiakban KSzI) tagintézményeiben, a bölcsődék saját konyhái a HACCP alapelveinek és legfontosabb szempontjainak alkalmazásával működtek. A gyermekétkeztetés központi étlap és receptúra alapján történt, melyet a dietetikus és a bölcsődék élelmezésvezetői állítottak össze. A főzéshez szükséges nyersanyagot, közbeszerzést elnyert cégek, vállalkozók szállították a tagintézményekbe. A 2012-es évben, három bölcsőde - Törpike, Mezőszél, Cseperedő óvoda élelmezését is végezte, a Kiskuckó Bölcsőde az intézményrendszeren belül működő Vadvirág Családok Átmeneti Otthonát és néhány bölcsőde felnőtt- és gyermekvendég étkeztetést biztosított. A térítési díjkedvezmények alakulása a Kisgyermek Szociális Intézményekben 2012-ben Térítési díjkedvezmények alakulása 2012-ben 22,25 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 3 vagy több gyermek 63,79 5,26 8,43 Tartósan beteg ill. fogyatékos gyermek Kedvezményben nem részesülő Forrás: PMJV Önkormányzat A 2012-es évben a KSZI-ben a felvett gyermek közül 227 gyermek, a gyermekek 22,25%-a részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény által térítésmentes bölcsődei ellátásban. Kedvezményben részesült továbbá: 3 vagy több gyermeket nevelő család után járó 50%-os térítési díjkedvezményben 85 gyermek, a felvett gyermekek 8,43 %-a és tartósan beteg, ill. fogyatékos gyermek után járó 50 %-os térítési díjkedvezményben 53 gyermek, a felvett gyermekek 5,26%-a évben ellátott gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok értékelése, Pécs (munkaanyag) 129

131 Így az intézményben összesen gyermek közül 365 gyermek, 36,21% kapott valamilyen formában térítési díjkedvezményt. 46. táblázat - Óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma (TKKI ) év Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma évfolyam Ingyenes tankönyv-ellátásban részesülők száma Nyári étkeztetésben részesülők száma n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. 500 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok 2012-ben az Önkormányzat által működtetett óvodákban gyermekből gyermek részesült ingyenes közétkeztetésben. A támogatásban részesítettek száma évről évre emelkedést mutat. Az iskolák tekintetében nem áll rendelkezésünkre adat, de a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesített gyermekek köre jogosult - a jogszabálynak megfelelően - térítési díjkedvezményre. A szociális nyári étkeztetés tekintetében az Önkormányzat csak rendkívül szűk keretek közt tud eleget tenni a jelentkező szükségleteknek. 47. táblázat évben, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, szociális nyári étkeztetésben is részesült gyermekek száma I. sz. Területi Szociális Központ 2012 (Meszes) Szociális nyári étkezésben részesültek Kérelmeztek, de nem részesültek Forrás: PMJV Önkormányzata II. sz. Területi Szociális Központ (Belváros) III. sz. Területi Szociális Központ (Uránváros) IV. sz. Területi Szociális Központ (Kertváros) n.a ben a szociális nyári étkeztetésben részesült gyermekek száma az egész városra kiterjedően 500 fő volt (a TEIR adatai és a területi szociális központok által szolgáltatott adatok eltérnek egymástól, de a évi előterjesztés - visszautalva évre főt tartalmaz), a város 4 városrészében biztosítottak meleg ebédet a gyermekeknek év végéig gyermek részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Az adatokból kitűnik, hogy Pécs városában, 2012-ben a rászoruló gyermekek 7.2 %-a számára volt biztosított a szociális nyári étkeztetés, mely rendkívül alacsony érték és probléma súlyossággát jelzi. 46 Pécs 3 területi szociá- 46 Ha figyelembe vesszük is, hogy a 2012-re vonatkozóan nem áll rendelkezésünkre évközépi adat és az előző év kedvezméyezetti adatával vettjük össze, akkor 7.4%. 130

132 lis központjának összesített adatai szerint, 166 gyermek szülője, az kérelmezők 33.2%-a igényelte a szolgáltatást, de önkormányzati sajátforrás és állami támogatás hiányában, az Ön- Önkormányzatnak nem állt módjában biztosítani a nyári étkeztetést számukra. A évben az I. sz. Területi Szociális Központ illetékességi területén a nyári iskolai szünetben rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő iskolai tábor ideje alatt helyben fogyasztással 3 héten keresztül átlag 194 gyermek kapott napi egyszeri meleg ételt. A nyári időszakban 9 héten keresztül ételhordóban átlagban naponta 210 gyermek részére vitt el a szülő meleg ételt. A II. sz. Központ területéről a nyári szünidő alatt 100 gyermek vette igénybe a nyári étkeztetést a Köztársaság téri Általános Iskolában. A III. sz Központ területéről 144 gyermek részesült szociális nyári étkeztetésben. A város területéről a Szivárvány Gyermekházban nyári napközit igénybe vevő gyermekek helyben elfogyasztott meleg ebédet is kaptak, összesen 62 gyermek. A IV. sz. Területi Szociális Központ nyári gyermekétkeztetésben 339 gyermek (244 család) részesült. A családok viszszajelzése alapján azonban jóval nagyobb igény lett volna e természetbeni juttatásra év végéig a nyári étkeztetésben résztvevő rászoruló gyermekek köre jelentős mértékben emelkedett, 500 főről több mint 850 főre. Ugyanakkor a területi irodák év végi beszámolója szerint, az önkormányzat a jelentkező igényeket 2014-ben sem tudta maradéktalanul kielégíteni. A közétkeztetés ezen belül a gyermekétkeztetés - szolgáltatása a Hungast Mecsek Kft.-vel (korábbi nevén Hungast Délmagyarország Kft) július 18-án megkötött vállalkozási szerződésben foglaltak szerint történik a városban, a Pécs Városi Költségvetési Központi Elszámoló Szervezet (Elszámolóház) koordinálásával. Az Elszámolóház kapcsolattartói és ellenőrzési feladatokat is ellát az étkeztetés tekintetében, valamint dietetikusi, pénzügyi szakmai segítséget is nyújt az intézmények térítési díjbeszedő munkatársai és kincstárnokai részére évben a Vállalkozó az étel előállítását és kiadagolását 4 főzőkonyhán látta el: az Apáczai Cs. J. körtér 1. szám alatti, a Szilva utca 1-3. sz. alatti, a Kodály Z. u. 20. szám alatti, valamint az Anikó u. 1. sz alatti telephelyeken, így az önkormányzati 18 étkezést igénybevevő gyermekek számára közel 11 ezer adag ételt főznek naponta, normál és diétás étkezőknek évben a szolgáltatást igénybe vevő intézmények száma: - 43 óvoda (KSZI 3 óvodával együtt) - 22 általános iskola - 3 gimnázium - 5 szakképző és kollégium. 43 óvodából az Óvoda utcai és az Aradi Vértanúk utcai óvoda augusztus 31-ig részesült ellátásban. E mellett a Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága (KSZI) saját konyhái látnak el 3 óvodai (Keleti Városrészi Óvoda - Vargha Damján utca, Nyugati Városrészi Óvoda - Ajtósi Dürer utca és Mezőszél utca) intézményt. A gyermekétkeztetés helyzetének áttekintésére az étkezők által elfogyasztott adagszámok szolgálnak a legpontosabb adattal. Adagszám szerinti kimutatásban évben a következő fogyasztás került rögzítésre. Az összes adagszám 48%-a általános iskolákban került kiosztásra. Az óvodás gyermekek fogyasztották el az éves adagok 45%-át. A gyermekétkeztetés egészét tekintve alacsony a gimnáziumokban, szakképző iskolákban és kollégiumokban kiosztott adagok száma. Ennek oka, hogy a középiskolások jelentős része csak napi egyszeri étkezést igényel, illetve a kollégiumi étkezők esetében többségben vannak az egyszer étkezők. A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényben foglaltak alapján 2014-ben az étkeztetett gyermekek 59%-a részesült kedvezményben. Az összes ellátotti adagszám megoszlása a kedvezmények alapján az alábbiak szerint alakult: 41% nem részesült, 21% 50%-os normatív kedvezményben részesült és a gyerekek 38%-a 100%-os kedvezményt kapott. 47 (HEP felülvizsgálat, 2015) évben ellátott gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok értékelése, Pécs (munkaanyag) 131

133 4.1.e. magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Korcsoport, éves 48. táblázat - Pécs népességének korcsoportos megoszlása állampolgárság szerint, 2011-ben Magyar csak magyar magyar és más együtt Nem magyar Hontalan Összesen Összesen Forrás: nepszamlalas.hu, táblázat 132

134 49. táblázat főt meghaladó külföldi állampolgárságú csoportok, korcsoportok szerint Pécsett, 2012-ben Korcsoport Pécs PTE Állampolgárság Állampolgárság Korcsoport Pécs PTE Koreai Köztár-saság Kína összesen xx 5--9 összesen Norvégia Németország összesen xx összesen Románia Spanyolország xx összesen összesen Szerbia Horvátország xx xx 15 összesen összesen Irán xx 3 összesen Forrás: KSH DEMO adatbázis, illetve PTE ETR adatbázis adatai alapján SEEMIG projekt Dynamic Historical Analysis of Longer Term Migratory, Labour Market and Human Capital Processes in Hungary: Local Case Study, Pécs (2013) Pécsre ma már többségében nem menekültként érkeznek a külföldi állampolgársággal rendelkező családok. A külföldi fiatalok a város középiskoláiban és egyetemein tanulnak, és jellemzően átmenetileg vesznek részt a város életében. Az állampolgársággal nem rendelkező gyermekeket az egészségügyi intézmények életveszély elhárítása esetében ellátják, a szociális, gyermekjóléti alapellátás pedig tartózkodási hely szerint történik. Ugyanakkor gyakran problémát jelent az ellátások 133

135 igénybevételéhez szükséges hivatalos iratok beszerzése (anyakönyvi kivonat, TAJ kártya), így veszélyeztető tényezőként állhat fent krónikus betegség megléte esetén az ellátatlanság. A mintegy 3500 főt kitevő külföldi állampolgár és ezen belül majdnem 500 főt kitevő gyermekkorúak körében meg kell vizsgálni, hogy miként alakulnak az egyes csoportok magyar nyelvi kompetenciái: ennek hiányában a helyi társadalomba való integrálódásuk, az alapvető közszolgáltatásokhoz való hozzáférésük, illetve a hivatali ügyintézésben való eligazodásuk korlátos. A helyi társadalomban való boldogulásuk és esélyegyenlőségük szempontjából a nyelvtudáshoz való hozzáférés közösségi támogatása indokolt. A 2015-ben, a menekülthullám következtében, ideiglenesen Pécsre érkező menekült családokra vonatkozóan, a felülvizsgálat időpontjában nem állnak rendelkezésünkre adatok. (HEP felülvizsgálat, 2015) 4.2. Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Pécsett 8 szegregált településrészén mintegy lakos él, megközelítőleg Pécs népességének 1,6%-a. A területekre jellemző a gyermekek és fiatalok a városi átlaghoz viszonyított magasabb aránya, továbbá felülreprezentált a kisgyermeket nevelő családok száma is. (Pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre.) A szegregátumokban élők hátrányos helyzete három fő problémakör mentén rajzolódik ki: egyfelől iskolázottsági szintjük nagyon alacsony (a lakosok többsége maximum általános iskola végzettséggel rendelkezik). Nagyrészt ennek is betudható az a tény, hogy az aktív korúak jelentős része munkanélküli, a háztartások egyedüli bevételi forrása leginkább az állami vagy önkormányzati transzfer jövedelmek. Harmadrészt a családok kimagaslóan magas arányban élnek alacsony komfortfokozatú lakásokban PMJV Integrált Városfejlesztési Stratégia (2010-ben módosított) 134

136 PMJV ITS 2014: 132. Pécs szegregátumainak áttekintő térképe a 2011-es népszámlálás alapján. A KSH a térképen bordó színnel jelölte a szegregátum kritériumainak megfelelő területeket, narancssárga színnel azokat, amelyek e kritériumokhoz nagyon közel esnek, szegregálódónak minősülnek. Az 50 főt meghaladó nagyságú szegregátumok a 2011-es népszámlálási adatik alapján: Györgytelep, Pipacs utca, Magtár utca és környéke, Báthory utcai tömb. Az ezredforduló óta bekövetkezett változások hátterében a képzettségi szint legalsó szegmensében bekövetkezett erőteljes javulás áll (főként a mutató referen-ciacsoportjába a tíz év alatt belépett fiatalabb kohorszok körében), amely felveti a szegregációs mutató átalakításának igényét. Az esélyegyenlőségi beavatkozások szempontjából a rendelkezésre álló lehatáro-lások alapján mind a szegregálódónak minősülő, mind az 50 főnél kisebb létszámú lakóterületek népessé-ge célcsoportnak számít, alaposabb elemzés, kutatás tárgyát képezheti, hogy a változások és a beavatko-zások hatásai folyamatosan nyomon köbvetkezőek legyenek. A szegregátumokban megindult szociális városrehabilitációs munka ennek megfelelően vette kezdetét (PMJV ITS 2014: 136) PMJV Integrált Településfejlesztési Stratégia (2014) 135

137 PMJV ITS 2014: 136 (HEP felülvizsgálat, 2015) A mélyszegénység, az állandósult megélhetési problémák és az alapvető fizikai szükségletek kielégítésének akadályozottsága jellemzi a szegregátumokban élő családok többségét. A gyermekek szociális, lakhatási, egészségügyi helyzete, a szolgáltatásokhoz való hozzáférési lehetőségeik messze elmaradnak az átlagos városi gyermekek lehetőségeitől. A szegregátumokban arányaiban kiugróan magas a veszélyeztetett, védelembe vett, HH-s és HHH-s gyermekek száma. A házi gyermekorvosi ellátás, a védőnői szolgáltatás, a családsegítő és gyermekjóléti alapellátás, a bölcsődei ellátás és az óvodai szolgáltatás - részben helybe vitt ellátásokkal biztosított, ugyanakkor a szolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférése gyakran akadályokba ütközik. Részben a szolgáltatást nyújtók (védőnők, családgondozók) küzdenek közlekedési nehézségekkel a szegregátumokban élők elérése tekintetében, részben a leszakadó településrészen élő családok számára jelent problémát a szolgáltató centrumok elérése. A város egyetlen Biztos Kezdet Gyerekháza Pécs Keleti városrészében található, de a szegregátumokból való megközelíthetősége közösségi közlekedési eszköz vagy saját gépjármű igénybe vétele nélkül nem lehetséges. A György telepi szegregátumban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Csilla Gondviselés Háza a Jelenlét program keretében önkormányzati támogatással settlement-típusú közösségi házat tart fenn, ahol többek között baba-mama klub is működik. A program pályázati forrásból finanszírozott, így csak rövid távú megoldást jelent. Ugyanakkor a György telepi szegregátum a többi leszakadó városrészhez viszonyítva jelenleg mégis kedvezőbb kondíciókkal rendelkezik, mivel Pécs MJV Önkormányzata - a TÁMOP / Benned a Létra elnevezésű, 2014 de- 136

138 cemberéig tartó projektje által - a területen komplex telep-rehabilitációs programot valósít meg. (Lásd a fejezet). A program konzorciumi partnerei a Türr István Képző és Kutató Intézet, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Khetanipe Egyesület és a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja. A projekt az alábbi programelemeket tartalmazza: egészségügy, közösségfejlesztés, kompetenciafejlesztés, képzés, foglalkoztatás, munkaerő-piaci felzárkóztatás, devianciakezelés, családi mentorálás, szemléletformálás és infrastruktúra-fejlesztés. A város másik 7 szegregálódó városrészében is sok jó gyakorlat felmutatható, mely az önkormányzati, a helyi civil szervezetek és közművelődési intézmények együttműködésén alapszik. A szervezetek - reflektálva a felmerülő szükségletekre - miniprojektek és önkéntes munka keretében vállalkoznak arra, hogy az általuk kínált kulturális és szabadidős programokat kiegészítsék közösségi és élményalapú tevékenységgel, esetenként szociális és mentális segítségnyújtással, ezzel is hozzájárulva a gyermekek és fiatalok jól-létéhez. Pécs MJV Önkormányzatának Természeti és Emberi Erőforrás Referatúrája civil és önkormányzati intézmények bevonásával 2013-ban 2. körös DDOP projektek kidolgozását végzi, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a György telep és 4 további szegregátumban élő pécsi lakosok életminőségének javításához. Ezek keretében Pécs MJV Önkormányzata, az intézményi ellátórendszerrel és a leszakadó városrészekben tevékeny szerepet felvállaló civil szervezetekkel összehangolt közös munkája eredményeként megkezdte a város szegregált területeinek komplex rehabilitációját, az infrastrukturális feltételek javítása mellett többek között célul tűzte ki a gyermekek és fiatalok helyzetének javítását, hátránykompenzációját és esélyteremtését. Az elmúlt években több együttműködés is létrejött egy-egy városrész rehabilitációjára vagy annak tervezésére. A projektek a Társadalmi Megújulás, a Társadalmi Infrastruktúra, a Dél-Dunántúli Operatív Programok, valamint a Nyílt Társadalomért Alapítvány finanszírozásában álltak lábra és valósulnak meg. Ezek a projektek éppen most zárulnak. Említhető a Balokány-liget leromlott környezetének megújítása civil közreműködéssel, az új Településfejlesztési Koncepció megalkotásának kezdeti folyamata és a Város-kooperáció civil kezdeményezésének létrejötte, vagy épp a szegregáció felszámolása érdekében elindított programokban jelentkező szoros kooperáció a civil, az önkormányzati és az államigazgatás szektorai között óta 4 db, a 2001-es népszámlálási adatok alapján lehatárolt szegregátumban indult el felzárkóztató program megközelítőleg 1,5 milliárd forint támogatással. A négy terület a következő: 1. Hősök terei szegregátum, és ezen belül György-telep 2. Pécsbánya-telepi szegregátum 3. Pécs-Somogy Bányatelepi szegregátum 4. Rücker-akna Ezek a programok komplex szemléletet képviselnek, ami abban ölt testet, hogy a lakhatási feltételek javítása mellett a közösségfejlesztésre, az egészségi állapot javítására, a képzettségi szint emelésére, a foglalkoztatottsági mutatók javítására és a generációk közötti mobilitás esélyeinek javítására is hangsúlyt fektetnek. Mindemellett a területeken érintett összes stakeholder társadalmilag felelős szerepvállalását is megcélozzák, őket mobilizálják. Minden program konzorciumi együttműködésben megvalósuló pályázati projekt, melyben helyi civil partner, és teleprehabilitációban szerzett gyakorlati szakmai háttértudással rendelkező partner is részt vesz. Négy területen nem történt beavatkozás: 1. István-akna 2. Gyárváros északi szegregátum 137

139 3. Gyárváros-déli szegregátum 4. Vágóhíd környéki szegregátum István-aknán megindult a közösségi tervezés a Partners Hungary vezetésével az Önkormányzat valamint a Khetanipe Egyesület és a Magyar Máltai Szeretetszogálat együttműködésével. Ezzel a harmadik, lehetséges pályázat szegregátumok rehabilitációjára már sokkal előkészítettebb állapotról indulhat, mint a megelőző két pályázat. Lépj! Légy Pécs Jövője! pályázathoz köthető Lépések István-aknáért projekt keretében a Khetanipe Egyesület Egyesület legfőbb célja az volt, hogy István-aknára is szervezzen olyan programokat, és rendezvényeket, amelyek Pécsett egyébként hétköznapinak és megszokottnak mondhatóak. További célként fogal-mazódottmeg, hogy a program munkatársai olyan perspektívákra nyissák fel a helyiek szemét, amelyek számukra is elérhetőek, hiszen ők is Pécs város polgárai. Első körben lényeges volt köze-lebbről feltérképezni a helyiek igényeit és formálhatóságát, rugalmasságát (mi az, amit jelen hely-zetükben az itteni emberek képesek befogadni, és mi az, aminek érdekében aktivitást vállalnak). A gyermekek lelkesen részt vettek a virágültetésben, a tereprendezés rájuk mért részében, a kézmű-ves feladatokban, és kitörő örömmel fogadták az új hintákat. Az említett programok mellett az Önkormányzat ugyancsak egy széles körű konzorciumi partnerségben a Norvég Alap finanszírozási rendszeréhez is pályázott ban. Fontos előnye Pécs városának, hogy a település rehabilitációs programok kidolgozásával, valamint megvalósításával az önkormányzaton belül de a programok konzorciumi partnereivel együtt kialakult egy olyan szakértői csapat, amely képes forrásokat mobilizálni, rehabilitációs fejlesztéseket generálni és irányítani, a terepmunkát megfelelő hozzáértéssel végezni és a városrészek leszakadást eredményező fejlesztésekben ésszerű megoldásokat javasolni. Ez a humán erőforrás kulcsa lehet a jövőben folytatandó önkormányzati társadalomfejlesztési programoknak. 50 (HEP felülvizsgálat, 2015) Az Önkormányzat a köznevelési intézménybe járó gyerekek számára téríti a helyi közlekedés bérletének 90%-t, de a halmozottan hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő fiatalok és kis gyermeket nevelő szülők számára továbbra is megoldhatatlan problémát jelent a helyi közlekedés költségeinek előteremtése, így a szegregátumon kívüli szolgáltatások elérése (a szolgáltatásokat vagy nem tudják igénybe venni, vagy aránytalan terhet ró számukra az utazás költsége). Ugyanakkor a szegregátumokban élők felmerülő szükségleteire csak részben jelenthetnek megoldást a helybe vitt szolgáltatások (amelyek egy része telepíthető, másrészük speciális jellegénél fogva nem), mert térbeli mobilitási lehetőségek nélkül a strukturális mobilitásuk esélytelenné válik. A megoldást mindenképpen a helyben megvalósult szolgáltatások és a földrajzi integráció elősegítése közötti egyensúly megtalálásában kell keresnünk, amelyhez nélkülözhetetlen az Önkormányzat további támogató és produktív szerepvállalása. Ezt a problémát továbbra is az egyik legfontosabbként tarthatjuk számon, mert az integrációt nagy mértékben segíti a város vérkeringésébe való becsatlakozás lehetősége. (HEP felülvizsgálat, 2015) A város általános iskolái között a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya kimagaslóan magas a Keleti városrész iskoláiban. A Budai Városkapu iskoláiban a gyerekek 55,2 % hátrányos helyzetű és 18,3%-a halmozottan hátrányos helyzetű. A város 5 szegregátuma közül 4 50 Forrás : Pécs Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Pécs, Eco-Cortex Kft. És Msb Zrt. Konzorcium (Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyu lése 261/2014. (09.25.) számú határozatával elfogadva) o. 138

140 (pécsbányai, szabolcsi, gyárvárosi északi, gyárvárosi déli) diákjai is nagyrészt ebbe az intézménybe járnak. A Budai Városkapu Iskolákban a továbbtanulási arányok nagy mértékben eltérnek a teljes iskoláskorúak arányaitól: a diákok jóval nagyobb aránya tanul tovább szakiskolában, illetve egy részük egyáltalán nem is tanul tovább, míg szakközépiskolába és gimnáziumba csak nagyon kis hányaduk jelentkezik. Igen nagy probléma tehát, hogy ezek a tanulók, ha tovább is tanulnak, főképpen olyan képesítést fognak csak szerezni, amelyek a kor követelményeinek kevésbé felelnek meg, ezzel munkapiaci érvényesülésük is jelentős mértékben csorbulni fog. 51 Ugyanakkor a szegénységi csapdahelyzetből - a szegregátumokban felnövő gyermekek számára - kiutat az oktatás jelenthet. A Budai Városkapu Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tagintézményei széles kínálatot nyújtanak, sok értéket fejlesztettek ki. Az Integrált Pedagógiai Rendszer alkalmazása, Lépésről lépésre program, speciális szakiskola, Dobbantó, felzárkóztató, felnőttek általános iskolája a hátránykompenzációt szolgálják. Az irigylésre méltó körülmények között működő székhelyiskola folyamatosan fogad látogatókat, több projektnapot is tartott és a többi intézmény is él az IPR adta lehetőségekkel és módszerekkel. Éppen az időben felismert nehézségek elé mentek a különböző pályázatokban való részvételekkel: HEFOP, TÁMOP, TIOP lettek bázisiskola, referenciaintézmény, hospitálási célhely. A TÁMOP B-12/2 A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódását csökkentő intézkedések támogatása - Második esély típusú programok keretében a Fehérhegyi Második Esély Iskola a tanulók egyéni szükségleteihez igazodó oktatási formával szakmai végzettséghez segíteni 40 fő beiratkozó tanköteles koron túli, az iskolarendszerből korábban kimaradt fiatalt. A projekt célja, visszavezetni őket az oktatás, a tanulás és a munka világába. A program 2 tanévre, 22 hónapra, iskolarendszerű, esti munkarendű felnőttoktatás keretében valósul meg. Ugyanakkor, mivel az eddigi programok mégsem bizonyultak elég hatékonynak, az iskolaközpont új vezetője további célokat tűzött ki maga elé: Az adott helyzet és feltételek pontos felmérésére alapozva, számba venném a meglévő értékeket, bevált és működő tevékenységeket, és a már eddig is sok innovációt és kezdeményezőkészséget felmutató pedagógusokkal, a területen működő segítő, alkotó, ellátó, képviseleti és egyéb szolgáltató szervezetekkel és intézményekkel, gazdasági szereplőkkel és tenni akaró magányszemélyekkel iskolaközpontú akciótervet készítenék. Cél egy több területen elhelyezkedő egyéni arculatot felmutató lakóközösségbe ágyazott oktatási-nevelési (és kívülről megerősítve) egészségügyi és szociális hálózat létrehozása, amelynek motorja és lelke az iskola. 52 Az iskoláskorú gyermekek létszámának csökkenésével további, a keleti városrészben lakó szülő dönthetett úgy, hogy gyermekét a belvárosi iskolákba íratja. Ezzel tovább növekedett a Budai Városkapu Általános Iskola tagintézményeiben tanuló hátrányos helyzetben élő gyerekek koncentrációja. A Vasas Somogy Hird területen működő telephelyek egyre alacsonyabb létszámmal működnek, és az ott maradók egyre nagyobb pedagógiai kihívást jelentenek a pedagógusoknak. Ezért az iskola új megközelítést és programokat alkalmaz, amivel célzottan fogadja a nehezebben kezelhető gyerekeket, hiszen számukra az alacsony létszám kedvező lehet. (HEP felülvizsgálat, 2015) Az elmúlt 2 évben - vélhetően a dizájner drogok elterjedése miatt - különösen Budapesten és a vidéki nagyvárosokban az intravénás szerhasználat rohamos emelkedése tapasztalható. Pécs 51 Pécs MJV Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve (2008.) 52 Csovcsics Erika: Pályázat Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal által meghirdetett Budai Városkapu Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatói (magasabb vezetői) álláshelyére 139

141 szegregált településrészein élő roma fiatalok különösen veszélyeztettek. Budapesten az egyik tűcsere központban a regisztrált 2000 intravénás használó 90%-a roma származású. Pécs, Keleti városrészben is jelentős problémaként nevesíthető a terjedő intravénás használat első negyedévében a legtöbb közterületen eldobott fecskendőt a Komlói út környékéről gyűjtötte be az INDIT Közalapítvány, a szervezet TÉR Közösségi Szolgálatot működtet a Szabolcsi szegregátumban. Az intravénás droghasználat elsősorban a HIV és a Hepatitis fertőzés terjedésében jelent jelentős kockázatot, ezért mindenképpen szükséges a szűrő programok kiterjesztése és az alacsonyküszöbű, ártalomcsökkentő programok megerősítése. Az INDIT Közalapítvány valamennyi intézménye úgy érzékeli, hogy a roma közösséget is jelentősen érintik az addiktológiai problémák, azonban a korai kezelésbe vétel még mindig alacsony szintű, így indokoltnak tűnik a szociális illetve egészségügyi alapellátások és az addiktológiai intézmények együttműködésének erősítése. Probléma kettős: egyrészt nehezen terelhetők kezelésbe az addiktológiai problémával küzdők, másrészt rendkívül súlyos és összetett nehézségekkel küzdenek az érintettek: súlyos jövedelem hiány, lakhatási problémák, alacsony iskolázottság. A szegregátumokban élő gyermekek és fiatalok jövőbeni esélyteremtése érdekében csak azok a telep-rehabilitációs és telep-felszámolási programok hozhatnak változást, amelyek komplex módon kezelik a területen élő családok szükségleteit és koncepciók alapját képezik a lakáspolitikai és munkaerőpiacai programok és a settlement-típusú közösségi szociális munka. Ahol területi oktatási intézmények befogadó- nyitott iskolaközpontokként működnek, melyekhez kapcsolódhatnak civil szervezetek, tanodaprogramok, egészségfejlesztő projektek, az iskolákban iskolai szociális munkások és iskolapszichológusok segítik a pedagógusok munkáját, megvalósítva az iskola, a család és a gyermek partnerségi hármasát. A helyi problémák komplex kezelése, egymásra épülő szolgáltatások, hosszú távú folyamatokban való tervezhetőség és az ehhez kapcsolódó finanszírozhatóság jelenthet esélyt a változásra. A komplex programok, amelyekre a DDOP-4.1.2/B-13 lakhatási integrációt erősítő településrehabilitációs pályázatai adtak lehetőséget olyan példaértékű modelleket indítottak el, amelyek remélhetőleg a fenntartási időszakban elsősorban saját erőforrásból is tovább vihetőek. (HEP felülvizsgálat, 2015) a. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A fenti pontot a fogyatékosságal élők fejezet tárgyalja. 4.2.a. védőnői ellátás jellemzői Az Egyesített Egészségügyi Intézmények által működtetett területi védőnői szolgálat Pécs városában és öt városkörnyéki községben (Gyód, Keszü, Pogány, Magyarsarlós, Kökény) lát el védőnői feladatokat. Ezen felül pécsi iskoláskorú gyermekek gondozását látják el az intézmény iskolai védőnői (nem az összes intézményben). Az iskolákban összesen gyermekből, fő sajátos nevelést igénylő gyermek ellátását biztosítják. A területi védőnők által ellátott gyermekek száma fő. Az Intézményben betöltetlen státusz jelenleg nincs, a védőnői létszám 69 fő (25 fő iskolavédőnő, 44 fő területi védőnő). A jogszabályi előírásoknak a védőnői szolgálatoknál az ellátott gyermekek száma megfelelő, az iskola védőnők esetében ez maximum 800 fő, a területi védőnők esetében maximum 250 fő lehet. Intézményükben az egy területi védőnőre jutó átlagos ellátott szám: 214 fő, az iskolákban az egy védőnőre jutó átlagos ellátott szám: 715 fő. 140

142 év 50. táblázat - Védőnői álláshelyek száma (TEIR ) védőnői álláshelyek száma (db) Egy védőnőre jutó gyermekek száma (fő) , , , , , ,3 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés (HEP felülvizsgálat, 2015) A védőnői szolgálat folyamatos elérhetősége biztosított a védőnői centrumokban, melyekben a családi felkereső munkán túl, bárki számára igénybe vehető nyitott tanácsadás működik. A védőnők többsége rendelkezik baba-mama torna és babamasszázs képzettséggel is, de leterheltségük és kötelező feladataik elvégzése mellett, csak alkalmanként nyílik lehetőségük ezen tudásuk realizálására. A védőnői szolgálatnál megfelelően képzett szakemberek állnak rendelkezésre. Az iskolai védőnők rendszeresen tartanak egészségre nevelő előadásokat, részt vesznek az iskolai szemléletformáló programokban. Ugyanakkor a védőnői szolgálat hatékonyságát nehezíti a védőnők és a hátrányos helyzetű szülők mobilitási nehézsége: a közösségi közlekedés nehézkes, főként a szegregátumok, szegregálódó településrészek és a védőnői centrumok közt, amely egyrészt a védőnők esetében a területen élő családok gondozásából veszi el az időt. Másrészt a hátrányos helyzetű családok, mind a közlekedési nehézségek, mind a közlekedés költségei miatt, nem tudják igénybe venni sem a védőnői centrumok szolgáltatásait, sem egyéb koragyermekkori szolgáltatásokat (koragyermekkori fejlesztés, baba-mama klubok, biztos kezdet gyerekház szolgáltatásai, tanácsadások stb.), kivéve, ha ezek a szolgáltatások a szegregátumokba vannak telepítve. Az iskolai védőnői hálózat létszámarányos, ami a problémákat tekintve nem eredméynez egyenletes feladaelosztást, hiszen a keleti városrészen gyakoribb, a családokat is érintő intézkedésekre is sort kell keríteni. Nem megnyugtatóan megoldott a fejtetvesség kezelése, ami legtöbbször adminisztrációs lassúság és kapacitáshiány miatt vissza-visszatérő jelenség. (HEP felülvizsgálat, 2015) 4.2.b. gyermekorvosi ellátás jellemzői Pécs városa egészségügyi ellátás szempontjából jól ellátott, a szakmai hozzáértést nagymértékben segíti a PTE Orvostudományi Karának városi jelenléte is. A gyermek háziorvosi ellátás 41 körzetre osztott. A gyermek járóbeteg szakellátás eloszlik a város területén (Gyermekgyógyászati Klinika, III. sz. Rendelő Intézet, Gyermekonkológia, MÁV Rendelőintézet, Honvéd Kórház), bizonyos esetekben nem túl racionalizáltan (pl.: a gyermekkel csípő ultrahangra a 400 ágyas Klinikára kell menni, míg az eredménnyel az ortopédushoz a Honvéd Kórházba, a kettő között pedig legalább 1 átszállás szükséges tömegközlekedéssel). A járóbeteg-ellátás központja a Gyermekgyógyászati Klinika, amely a fekvőbeteg ellátás helyszíne is a városban a gyermekek számára, itt találhatóak a rehabilitációs szolgáltatások is. Pécsett az egészségügyi ellátás szinte teljes skálája elérhető a lakosság számára. Az ún. progresszív betegellátás szintjei közül mind az alap-, mind a járó-, mind a fekvőbeteg ellátás adott a városban. 141

143 51. táblázat - Gyermekorvosi ellátás jellemzői között, Pécs (TKKI ) év Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma Háziorvos által ellátott személyek száma Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma n.a. n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés Az Egyesített Egészségügyi Intézmények működtetésében 24 gyermek háziorvosi rendelőben 39 gyermekorvos látja el a betegeket. A évben gyermek panaszai kapcsán keresték fel a gyermekorvosokat a családok ig nem volt betöltetlen praxis, 2012-ben 1 körzet volt betöltetlen, melyet ideiglenes helyettesítéssel oldottak meg. Jelenleg nincsen betöltetlen praxis Pécs városában. (HEP felülvizsgálat, 2015) 4.2.c. 0 7 éves korúak speciális ellátási igényeire vonatkozó adatok Pécs MJV Önkormányzata a fenntartásában működő Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatóságán (KSZI) keresztül - jelenleg 10 telephelyen, összesen 678 férőhellyel, 53 csoportszobában biztosít gyermekjóléti alapellátásként bölcsődei ellátást (Cseperedő Bölcsőde, Fészek Gyermekotthon és Bölcsőde, Hétszínvirág Bölcsőde, Kicsi Kék Bölcsőde, Kiskuckó Bölcsőde, Mandula Bölcsőde, Mezőszél Bölcsőde, Napsugár Bölcsőde, Törpike Bölcsőde, Zöldliget Bölcsőde). A bölcsődei ellátás mellett gyermekvédelmi szakellátásként a Pécs, Gosztonyi Gy. u. 1. sz. alatt, 8 férőhelyes különleges gyermekotthoni ellátást is biztosít második felében, az ugyancsak önkormányzati fenntartású, de jelenleg az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központhoz tartozó Csoda Bölcsőde is a KSZI fenntartásába kerül, amely 108 férőhelyes és 11 csoporttal működik 2 épületben. 142

144 év 52. táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma önkormányzati fenntartású intézményekben, Pécs (TEIR ) bölcsődék száma (db) bölcsődébe beírt gyermekek száma (fő) szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő) (fő) működő összes bölcsődei férőhelyek száma (db) n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar (HEP felülvizsgálat, 2015) Pécsett 2011-ben összesen 14 bölcsőde működött összesen 823 férőhellyel, ebből 770 (93,6%) önkormányzati férőhely 11 önkormányzati fenntartású intézményben. A bölcsődékbe járó gyermekek száma 2011-ben 853 fő volt, akiket 171 (ebből 162 szakképzett) kisgyermeknevelő látott el. A bölcsődék iránt évek óta igen nagy az érdeklődés, rendre jóval több gyermeket szeretnének közösségben elhelyezni, mint amennyi férőhely rendelkezésre áll. Ennek következtében 2011-ben száz férőhelyen 104, száz önkormányzati helyen 111 gyermeket gondoztak. Összes bölcsődék száma (önkormányzati, üzemi, magán stb.) (db) Működő összes bölcsődei férőhelyek száma (önkormányzati, üzemi, magán stb.) (db) Működő, önkormányzati bölcsődei férőhelyek száma (db) Bölcsődei kisgyermeknevelők száma (db) Szakképzett bölcsődei kisgyermeknevelők száma (db) 53. táblázat - Bölcsődei ellátások Pécsett, között n.a n.a Bölcsődébe beírt gyermekek száma (fő) Működő összes bölcsődei férőhelyek közül az önkormányzati férőhelyek n.a. 93,1 93,2 93,2 93,3 93,4 93,5 95,6 93,9 92,2 93,6 aránya (%) 100 férőhelyre jutó gyermekek száma (fő) n.a önkormányzati férőhelyre jutó gyermekek száma (fő) n.a Egy gondozónőre jutó gyermekek száma (fő) 5,0 4,7 4,9 5,3 5,3 5,5 5,6 5,5 5,6 5,3 5,0 Forrás: Pécs MJV Városfejlesztési Koncepciót megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás (2013.április, Munkaanyag) (Központi Statisztikai Hivatal /Területi statisztikai adatok rendszere) 143

145 A Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága napközbeni alapellátást nyújtó bölcsődeibe a 2012-es évben kisgyermek felvételét kérték a szülők és külső intézmények. Ebből gyermek ellátását tudta biztosítani az intézmény. 13 gyermek felvételét el kellett utasítani férőhelyhiány miatt. 577 gyermek már a 2012-es év előtt is az intézmény gondozottja volt, 431 gyermek pedig a 2012-es évben került felvételre es évben 1322 kisgyermek felvételét kérték a szülők és külső intézmények. Ebből 1280 gyermek ellátását tudta biztosítani az intézmény. 42 gyermek felvételét el kellett utasítani férőhelyhiány miatt vagy át kellett irányítani egyik bölcsődéből a másikba. 632 gyermek már a 2014-es év előtt is az intézmény gondozottja volt, 648 gyermek pedig a tárgyévben került felvételre. A törvényi rendelkezés alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült gyermekek számára a gondozás és az étkeztetés ingyenes volt, ez intézményi szinten 235 gyermek számára volt biztosított. A 3 vagy több gyermekes családok esetében, tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermekek tekintetében nem kellett gondozási díjat fizetni és az étkezést fizetett díj 50%-át kellett a szülőnek megtérítenie. Ezen kedvezményben összesen 193 gyermek részesült, ebből 3 vagy több gyermekes kedvezmény alapján 129 gyermek, tartós betegség és fogyatékosság esetén 64 gyermek. A évben a KSZI bölcsődei ellátórendszerében összesen 428 gyermek részesült térítési díjkedvezményben. A térítési díjkedvezményeket bölcsődénként vizsgálva megállapítható, hogy a 2013-es évhez hasonlóan, a 2014-es évben is a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény alapján a Hétszínvirág (Meszes) és a Kicsikék Bölcsődében (Kertváros) volt a legmagasabb az ingyenes ellátásban részesülő kisgyermekek száma, legalacsonyabb az előző évekhez hasonlóan a Mandula és a Zöldliget Bölcsődében. A 3 vagy több gyermek nevelése után járó 50%-os térítési díjkedvezmény a Fészek és Zöldliget Bölcsődében volt a legmagasabb, vagyis ide járt a legtöbb nagycsaládban nevelkedő kisgyermek, a Hétszínvirág és a Mandula Bölcsődében pedig a legalacsonyabb. Tartós betegség vagy fogyatékosság alapján 50%-os térítési díjkedvezményben a Mandula és a Cseperedő Bölcsődében részesült a legtöbb gyermek és a Hétszínvirág, valamint a Kiskuckó Bölcsődében a legkevesebb. 014-ben a bölcsődei térítési díjak fizetése esetében a szülőknek lehetőségük volt kérni a család 1 főre jutó jövedelmének 25%-a alapján a térítési díj megállapítását. Intézményrendszeri szinten ez a felvételt nyert kisgyermekek 7,03%- a volt. A legmagasabb arányban a Hétszínvirág és a Cseperedő Bölcsődékben, a Csoda és Napsugár Bölcsődében egy család sem kérte. 53 (HEP felülvizsgálat, 2015) évi bölcsődei kihasználtság a KSZI bölcsődéiben évi kihasználtság bölcsődénként 132, ,98 89,1 89,94 85,89 86,05 85,6 78,27 80,39 70,48 95,01 84,39 97,97 69,77 60,5163,46 67,22 69,21 67,52 70,93 75,8 61,87 65,83 55, Beírthoz Gond.gy. Hétszínvirág Bölcsőde Törpike Bölcsőde Mandula Bölcsőde Kiskuckó Bölcsőde Kicsi Kék Bölcsőde Mezőszél Bölcsőde Cseperedő Bölcsőde Zöldliget Bölcsőde D.D.R.Napsugár Módszertani Bölcsőde Fészek Bölcsőde (bentlakásos) Fészek Bölcsőde Összesen Az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ (ANK) többcélú intézményként működik Pécs Kertvárosi városrészében, feladatait tekintve az ország legkomplexebb intézménye, ahol évben ellátott gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok értékelése, Pécs (munkaanyag) 144

146 hó 19 éves korig folyt gondozás-nevelés, fejlesztés, oktatás, ezen kívül lehetőséget nyújt művelődésre, sportra, lakóhelyi közösségszervezésre. Az ANK bölcsődéje a 60 ezres lakótelep közepén 1980 óta működik, mely szakmailag és szervezetileg önálló intézményegység. A gyermekjóléti alapellátás részeként biztosítja a személyes gondoskodást a családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását - nevelését. Pécs város legnagyobb létszámú bölcsődéjében - 2 épületben 108 férőhelyen, 5 gondozási egységében (2-2 csoportszoba, 1-1 fürdőszoba, 2-2 gyermekátadó, 1-1 előtér), 11 csoportszobában valósul meg a 6 hó 3 éves korosztály napközbeni kisgyermekellátása. Bölcsődei alapellátás A bölcsődei ellátás modern felfogásában, a szolgáltatás funkciója már nemcsak a szülők munkavégzésének támogatása, hanem a gyermekek egészséges fejlődésének segítése, jóllétének biztosítása, a szocializáció, a közösségi létre való felkészítés, az esélykiegyenlítés, és esetenként a környezeti kockázati tényezők felismerése és kezelése is. Sajátos nevelési igényű kisgyermekek integrációja A szolgáltatás lényege, az értelmi, mozgás, látás és hallás problémákkal, viselkedési zavarokkal küzdő kisgyermekek kis létszámú, teljes integrációban működő bölcsődei csoportokban történő nevelése, gondozása, fejlesztése team munkában, különböző szakemberek együttműködésével (gyógypedagógus, pszichológus, gyógypedagógiai asszisztens, kisgyermeknevelő, gyermekorvos). A teljes integráció lehetőséget nyújt a sajátos nevelési igényű (továbbiakban SNI) kisgyermekek számára, hogy átlagosan fejlődő társaiktól mintát lássanak a játék, önállóság stb. terén, átlagosan fejlődő társaiknak pedig segíti a mássághoz való viszonyulást, elfogadást. Az előző évekhez hasonlóan, a 2012-es év tapasztalatai is azt mutatják, hogy az SNI-s kisgyermekek többségéről az intézménybe kerülés után derül ki sajátos nevelési igényű szükséglete, vagyis még nem rendelkezik szakértői véleménnyel. A Szakértői Bizottság vizsgálatáig hosszú idő telik el, mivel sok a vizsgálatra váró gyermek, így ezen kisgyermekek korai fejlesztése nem kezdődhet meg időben A szakértői véleménnyel rendelkező SNI-s kisgyermekek számára a korai fejlesztés a bölcsődében napirendbe ágyazottan zajlik, utazó gyógypedagógus közreműködésével, a törvényi előírásoknak megfelelő óraszámban, az erre a célra kialakított fejlesztő- és tornaszobákban. Ezt a szolgáltatást a városban öt bölcsőde vállalja fel: a Napsugár Bölcsőde, a Fészek Gyermekotthon és Bölcsőde, a Zöldliget Bölcsőde, a Kicsi Kék Bölcsőde és a Kiskuckó Bölcsőde. A tapasztalatok azt is mutatják, hogy az intézményekbe került SNI-s kisgyermekek túlnyomó többsége kis létszámú óvodai csoportba, továbbra is teljes integrációba folytathatja közösségi életét. A korai fejlesztést a bölcsődékben január 1-től a pedagógiai szakszolgálat szakemberei végzik. A Kisgyermek Szociális Intézmények 4 fő gyógypedagógust adott át a Pedagógiai Szakszolgálat részére január 1-től. A KSZI intézményrendszerén belül december 1-vel kezdte meg működését az SNI Családi Napközi, Fészek-Családi Napközi néven a a Fészek Bölcsődében a Gosztonyi Gy. utcai telephelyen. A családi napközi kialakítását a TÁMOP / azonosító számú pályázat tette lehetővé. Családi napközibe 2014-ben 7 kisgyermek került felvételre. Egy kisgyermeknek nem sikerült beszoknia, ketten pedig lakhelyváltoztatás miatt mondták le a szolgáltatást. A rendszeresen járó 4 kisgyermek közül kettő csak délelőtt, egy délután, egy pedig egész napra igényelte a szolgáltatást. Beíratottság 116,67%, a kihasználtság 104,5% volt. A gyermekek ellátását két szakirányú kisgyermeknevelő, gyógypedagógiai asszisztens végzettségű kisgyermeknevelő végezte. Hetente 145

147 kétszer a Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusai kognitív terápiával, intézményünk fejlesztőpedagógusa gyógyúszással és egy külső terapeuta Dévény tornával intenzív, komplex szemléletű korai fejlesztést biztosítottak a gyermekek számára. A kisgyermeknevelők a gyermekek egyéni igényének, fejlettségi szintjének megfelelő nevelésben, gondozásban részesítetté a gyerekeket. A gyermekek délelőttönként nevelőik kíséretében látogattak el a bölcsődei csoportokba, ahol együtt játszhattak normál fejlődési ütemű társaikkal, figyelhették mozgásukat, önkiszolgálási tevékenységüket, társkapcsolatuk fejlődhetett. Megfelelő fejlettségi szint elérése esetén lehetőséget biztosítottunk részleges integrációra a kis létszámú vagy teljes integrációra a normál bölcsődei csoportokba. 54 (HEP felülvizsgálat, 2015.) Hátrányos helyzetű gyermekek bölcsődei ellátása Az intézmény kiemelten kezeli a hátrányos helyzetű gyermekek befogadását. A jelzőrendszer különböző tagjaival történő folyamatos kapcsolattartás segíti azokat a folyamatokat, amelyek révén a hátrányos helyzetű, és veszélyeztetett gyermekek eljutnak az intézmény minden tagintézményébe. Az ő bölcsődei ellátásuk mindenképpen prioritást élvez. A szolgáltatás célja a környezeti kockázati tényezők csökkentése, a jövőbeli iskolai és beilleszkedési kudarcok elkerülése, a társadalomba való beilleszkedés segítése, a kortársakkal való együttlét, egymás megismerése, elfogadása, a verbális és nonverbális kommunikáció fejlesztése, illetve egymás kulturális szokásainak megismerése. Fontos a roma kisgyermek identitásának megőrzését segítő eszközök biztosítása, beszerzése (pl. kétnyelvű mesekönyv, természetes anyagok, eszközök, kosarak stb.), melynek célja, hogy a bölcsődei nevelés, szocializáció keretében is ismereteket szerezhessen saját hiedelemvilágáról, népének hagyományairól, halljon cigánymesét, gyermekverseket, lehetőség szerint anyanyelvén is. A családi, kulturális különbözőségek tiszteletben tartása, egymás kultúrájának megismerése és elfogadása céljából évről évre több kulturális programot szervez az a két bölcsőde Hétszínvirág, Törpike Bölcsőde -, amelyik felvállalja ezt a feladatot. Ezen szolgáltatás kapcsán, a bölcsődék feladata az intézménybe járó többségi és kisebbségi kultúrából érkező családok kölcsönös kapcsolatainak támogatása és erősítése, illetve, hogy a családok tartsák tiszteletben egymás eltérő kulturális, családi szokásait, hagyományait. A Kisgyermek Szociális Intézmények alapellátás keretein belül felvállalt, alapellátáson túli szolgáltatásai: Diétás étkeztetés - Az intézményrendszerben a táplálékallergiás, speciális étrendet igénylő kisgyermekek számára a Cseperedő Bölcsőde biztosít diétás étkeztetést. Nyújtott nyitva tartás szolgáltatás lényege, hogy a bölcsődék megszokott nyitva tartásán túl reggel 6 órától este 19 óráig - tart nyitva egy csoport. Lehetőség van az igény szerinti igénybevételre is a szülők munkarendjéhez igazítottan. Ezt a szolgáltatást a Mezőszél úti bölcsődében lehet igénybe venni. Gyógyúszás Hidroterápia gyógyúszás szolgáltatás a Fészek Gyermekotthon és Bölcsődében működik. Ezen vízben alkalmazott komplex preventív és rehabilitációs program az eltérő fejlődést mutató gyermekek számára biztosított terápiás lehetőséget. A szolgáltatást szakorvosi javaslat alapján, az intézmény más bölcsődéjéből is igénybe vehették a kisgyermekek. Az Időszakos gyermekfelügyelet szakképzett kisgyermeknevelővel, személyre szabott gondoskodást, törődést és sokoldalú készségfejlesztést biztosít az intézmény azoknak a családoknak, akiknek problémát okoz gyermekük pár órás felügyelete évben ellátott gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok értékelése, Pécs (munkaanyag) 146

148 Szülő-gyermek játszóház az intézményrendszer két telephelyén Kiskuckó Bölcsőde és Napsugár Bölcsőde napi váltásban, heti 2 2 alkalommal, a délelőtti órákban várja a kisgyermekes családokat. Tanácsadás - A szülőnek szóló tanácsadást egyrészt a bölcsődékben nevelkedő kisgyermekek szülei, másrészt közösségbe nem járó, pécsi vagy vidékről érkező szülők vehették igénybe. A megkeresések általában a gyermekneveléssel, a gyermekek személyiségfejlődésének támogatásával voltak kapcsolatosak. Ehhez nagyban hozzájárult a bölcsődepszichológus alkalmazása az intézményrendszerben. A problémák leginkább a szobatisztasággal, alvással, étkezéssel, beilleszkedési nehézségekkel, válással kapcsolatban, illetve a gyermekek fejlődésbeli elmaradásával kapcsolatos nehézségek voltak, melyeket a bölcsődepszichológus a kisgyermeknevelőkkel való szoros együttműködésben, a szülőkkel való egyéni konzultációk segítségével próbált orvosolni. Sószoba - Alkalmas a gyermekek alsó- és felső légúti megbetegedéseinek, (pl. orrdugulás, köhögés, hörghurut stb.), asztma, allergia és egyes bőrbetegségek tüneteinek mérséklésére, közérzetük jobbá tételére. A játékokkal, asztalokkal, pihenősarokkal berendezett szoba önfeledt játéktevékenységre is lehetőséget adott 5-7 kisgyermek számára. Ez a szolgáltatás a Kicsi Kék Bölcsődében található. A felnőtt- és gyermekvendég étkeztetést, mint alapellátáson túli szolgáltatást több bölcsőde is felvállalta intézményes keretek között Kiskuckó, Mezőszél, Cseperedő, Zöldliget és Napsugár Bölcsőde. A szolgáltatást a bölcsőde közelében dolgozók, a környéken lakó egyedülálló, idős emberek vagy kismamák vették igénybe. Az óvodai étkeztetést három bölcsőde biztosította a Kisgyermek Szociális Intézmények intézményrendszerén belül Törpikék, Mezőszél, Cseperedő Bölcsőde. A szolgáltatás célja, a bölcsődékkel közös épületben lévő óvodák gyermekeinek és alkalmazottainak étkeztetése volt. Eszközkölcsönzés -A szolgáltatás a sajátos nevelési igényű kisgyermekek, illetve szüleik részére biztosította fejlesztő eszközök kölcsönzését otthoni használatra, - Napsugár Bölcsőde, Fészek Bölcsőde - működött ez a szolgáltatás től, speciálisan kisgyermekek részére szóló jelmezkölcsönző kialakításával segítette az intézmény a családokat a farsang időszakában ben a KSZI három bölcsődéjében Hétszínvirág, Törpike és Kicsikék - kiemelkedően jellemző volt a szociálisan hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű kisgyermekek napközbeni ellátása. Felvételüket általában a védőnői hálózat és a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat kezdeményezte. A Törpike Bölcsődében, udvar hiányában idén is problémát okozott a gyermekek szabad levegőn való tartózkodásának biztosítása. Az előző évekhez hasonlóan 2014-ben is a délelőtti órák felében a bölcsődés gyermekek is birtokukba vehették az óvoda által használt udvart. A 2014-ben továbbra is problémát jelentett a bölcsődeudvarok állaga. Bár a bölcsődéket támogató alapítványok az utóbbi években és 2014-ben is a város által támogatott Lépj! Légy Pécs jövője! nyertes pályázatokkal némileg javítottak az udvarok állagán, mégis az udvarok balesetmenetesítésére, felújítására továbbra is szükség van. Ezt a problémát az Kormányhivatali ellenőrzések is kiemelték. Az elhasználódott szobai játékeszközök, gyermek bútorok cseréjére, pótlására, a es évben minimális összeg jutott. Ebből az összegből főként az év végén néhány bölcsőde vásárolt gyermekbútort (pl. pelenkázót, asztalt, polcot stb.), illetve minden bölcsőde gazdagította gyermekeknek szóló képeskönyveit, játéktárát. Ezen problémák további orvoslására a bölcsődék próbáltak kihasználni minden lehetőséget támogatók által (pl. alapítványok, cégek, szülők stb.). A 2014-es évtől a kisgyermekes családok számára bevezetett kedvezmények, pl. extra gyed, lehetővé tette, hogy a szülők 1 éves kor után, ha visszamentek dolgozni, a bérük mellett felvehették a gyed-et is. Ezen intézkedés hatására, újra több 1-2 év közötti gyermek jelent meg a bölcsődékben és várható- 147

149 an a 2015-ös nevelési évben tovább nő a számuk. Ez generálta azt a problémát, hogy nem mindegyik bölcsőde rendelkezik tejkonyhával, így nem tudta, tudja fogadni az 1 év alatti, ill. 1 év körüli kisgyermekeket. A tárgyi feltételek biztosításában is több és másféle eszközök beszerzésére volt szükség (pl. kiságyak, utazóágyak levegőztetés -, másfajta játékeszközök, gondozási eszközök stb.). 55 (HEP felülvizsgálat, 2015) Gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása A Vadvirág Családok Átmeneti Otthonában folyó szakmai tevékenység lényege, hogy az otthonba bekerülő családok erőforrásait megerősítsük, hogy az intézményi megállapodásban megjelölt határidő lejárta után intézményes kereteken kívül is önálló életvitelt tudjanak folytatni vagy elegendő legyen számukra a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által nyújtott segítség. A bölcsődei ellátás jelentős szereppel bír a kora-gyermekkori képesség-kibontakoztatás terén, de mint a fenti adatokból is kitűnik,, az időszakosan és egyes bölcsődei telephelyeken megjelenő túljelentkezés miatt a bölcsődei ellátórendszer csak részlegesen tudja ezen szerepét felvállalni, ugyanakkor a hátrányos helyzetű, SNI-s, gyermeküket egyedül nevelő szülők, tartósan beteg gyerekek, nagycsaládból érkező gyerekek elsőbbséget élveznek a bölcsődei felvétel során. A korai képesség kibontakozatás egyik sikeres, alternatív modellje a Biztos Kezdet gyerekház program, mely a Legyen Jobb a gyerekeknek Nemzeti Program keretében, EU-s projektfinanszírozással indult és ma már a Kisgyermek Szociális Intézmények részeként, állami támogatással működik a Keleti városrészben (Pécs, Szeptember 6. tér 4. sz. alatt, június 1-től a Pécs Pákolitz I. u. 32. sz. alatt.). A gyerekház a területen élő szociokulturális hátrányokkal küzdő gyermekek fejlődési lemaradását kompenzáló prevenciós szolgáltatásként működik, melynek középpontjában a gyermek és szülő egysége áll. Fókuszában a 0 és 3 év közötti gyermekek képesség kibontakoztatásának elősegítése, a szülő-gyermek kapcsolat, a szülői kompetenciák erősítése és a helyi közösségbe való beágyazottság megteremtése áll. A program családot ér el rendszeresen. Az elmúlt 2 és fél év tapasztalata azt mutatja, hogy nagymértékben segíti a gyermekek óvodai integrációját és a szülői kompetenciák erősödését. Ugyanakkor a Város nagyon kis területét képes lefedni, szükség volna további gyerekházak elindítására. A Gyerekház szolgáltatásait től napjainkig 258 gyermek és szülő vette igénybe. Az elmúlt évben a rendszeresen járó gyerekek száma átlagosan 15 fő volt. (HEP felülvizsgálat, 2015.) 56 A koragyermekkori intézményi ellátás swot elemzése Erősségek: Gyengeségek: Jogszabályi háttér (Gyermekvédelmi törvény) A csoportlétszám szabályozása, a magas létszámú csoportokat preferálja, ami nem kedvez a Szakképzett humánerőforrás és szociális szakemberek (szociális, pszichológiai, pedagógiai, másképpen fejlődő gyerekek igényeinek gyógypedagógiai, egészségügyi ismeretek) Korai fejlesztés kikerült a bölcsődei ellátásból Kiemelten kezelt gyermekvédelmi feladatok (csak szakértői papírral rendelkezőket lát el a (gyermekvédelmi felelősök) Pedagógiai Szakszolgálat) - sérül az SNI prevenció, sok esetben késleltetett a terápia Szakmai hagyományok, jó gyakorlatok, módszerek Bölcsődei szakemberek társadalmi és szakmai, A hátrányos helyzetű, SNI-s, gyermeküket anyagi megbecsültségének hiánya egyedül nevelő szülők, tartósan beteg gyerekek, gyermekvédelmi korrekció, intervenció, problémakezelés esetén, a gyermekvédelem nagycsaládból érkező gyerekek elsőbbséget él- más évben ellátott gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok értékelése, Pécs (munkaanyag) évben ellátott gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok értékelése, Pécs (munkaanyag) 148

150 veznek a bölcsődei felvétel során. Kisgyermeknevelők nyitottsága a szakmai továbbképzésre, innovációra Egész várost lefedő tömegközlekedéssel is jól megközelíthető - bölcsődehálózat területi hozzáférhetőség Jövedelmi viszonyokhoz igazított gondozási és térítési díjak anyagi hozzáférhetőség Személyi térítési díj (Gyermekek étkeztetésének, gondozásának biztosítása) ingyenes/ 50% étkeztetés, gondozási térítési díj mentesség RGYVK, tartósan beteg, SNI-s, 3 vagy több gyermekes családok számára Megvalósult inklúzió, integráció Gyerekközpontú, empatikus, elfogadó kisgyermeknevelők Előítélet mentesség, egyenlő bánásmód Egyéni bánásmód Személyi állandóság - saját kisgyermeknevelő rendszer (érzelmi biztonság, bizalmi légkör kiépítésének lehetősége a családdal) Erős igény a családokkal való együttműködésre, családok szociális hátterének megismerésére (családlátogatás) Preventív szemléletű gyermekvédelem megvalósítása (mind elsődleges, mind másodlagos megelőzés szintjén) Törekvés a jó és aktív kapcsolatra a jelzőrendszer, a szociális alap és szakellátás más intézményeivel, szakembereivel Információs segítségnyújtás a szociális ellátásokról, intézmények szolgáltatásairól a (munkanélküliség, tartós betegség, sajátos nevelési igényű gyermek esetén) Helyben elérhető korai fejlesztés az SNI-s gyerekek számára Rendszeres egészségügyi ellátás, szűrés; egészséges környezet Biztos Kezdet Program kisgyermekellátáshoz kapcsolt működése Családok átmeneti otthonának működtetése a krízisbe került családok számára Különleges Gyermekotthon működtetése a 0-3 éves kisgyermekek számára SNI Csana kialakítása, nem integrálható gyerekek számára A kisgyermekellátásban dolgozó szakemberek szakmai felkészültsége jó. Lehetőségek: Mintanyújtó családi programok, rendezvények Családok számára nyitott(abb) intézményi keretek területein dolgozó szakemberek, nem minden esetben vonják be, kérdezik meg a bölcsődevezetőket, kisgyermeknevelőket az adott gyermekről, a családdal való kapcsolat tapasztalatairól Hosszú távú tervezés hiánya Forráshiány A hátrányos helyzetű családok szociokulturális hátrányait tanulási motivációjuk hiányát nehezen kezelik a szakdolgozók. Veszélyek: Kiégés, szakmai elfáradás magas kockázata SNI prevenció sérülése miatt későn megkezdett terápiák 149

151 Projektek, pályázatok megvalósítása a hátrányos helyzetű és/vagy SNI gyerekeknek és családjaiknak Szakmaközi együttműködések, közösen megvalósított programok Jó gyakorlatok terjesztése szolgáltatások bővítése (a család saját otthonában nyújtható szolgáltatások biztosítása, mintanyújtásra lehetőséget teremtő programok) a Biztos Kezdet Program módszertanának bölcsődei adaptációja Az intézményi feladatellátás megújulása szükséges. Forráshiány miatti, bölcsődei étkeztetés minőségének további romlása A legrászorultabb rétegek nem igénylik a bölcsődei ellátást Gazdasági helyzet további romlása, társadalmi egyenlőtlenségek, előítéletesség fokozódása Magas bölcsőde fenntartási költségek miatt, létszámleépítés, férőhely csökkentés, bölcsőde bezárás A tervezett helyi munkahelyteremtő projektek elmaradása évben kezdte meg a Pécsi Kistérségi Intézményfenntartó Társulás a családi napközik működtetését, kezdetben intézményi társulás keretében, majd saját fenntartásban. A Társulás számos pályázatot készített és nyert el. A Családi napközik kialakítására két alkalommal nyert pályázatot, először 2010-ben majd 2012-ben. Az elnyert pályázati források felhasználásával évben két családi napközi jött létre Pécsett (a Németh László utcában és a Rákóczi u. 1. szám alatt) évben pedig 2 újabb családi napközi indítására nyílt mód (Pécs-Vasason két telephellyel). A családi napközi szolgáltatás a gyermekek napközbeni gondozását-nevelését végzi, ez a gyermekvédelmi törvény szerint a helyi önkormányzat feladata, azonban civil szervezet (alapítvány,egyesület), illetve társas és egyéni vállalkozás (leggyakrabban egyéni vállalkozó, kft., bt., nonprofit kft., nonprofit bt.) is elvégezheti. Fenntartóként kérhet működési engedélyt, ha rendelkezik mindazon feltétellel, amelyet a jogszabály előír. A szolgáltatást fenntartó a gondozói feladat ellátását egyéni és társas vállalkozóként önfoglalkoztatottként végezheti, illetve munkáltatóként családi napközi gondozót alkalmazhat. A családi napközi nyitvatartási idejében mindig jelen van egy a tevékenységért felelős személy, aki rendelkezik a családi napközi tanfolyami végzettséggel. A tanfolyam tematikáját a 29/2003. (V.20.)ESzCsM rendelet 4.sz. melléklete tartalmazza, a tanfolyamot szervezőnek a tanfolyam indítását írásban be kell jelentenie a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet Képzésszervezési Főosztályához, aki a bejelentett és elfogadott képzéseknek nyilvántartási számot ad, enélkül a tanúsítvány nem érvényes. A hatósági ellenőrzések folyamán ellenőrzésre kerül a tanúsítvány is. (HEP felülvizsgálat, 2015.) A pályázati támogatásból a családi napköziknek helyet biztosító önkormányzati tulajdonú ingatlanok kerültek felújításra, megtörtént a helyiségek berendezése, a gyermekek ellátásához szüksége alapvető eszközök beszerzése. A családi napközik működtetését január 1-től a Pécsi Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ végzi. Az intézmény összesen 20 családi napközit működtet, melyek közül 8 Pécs MJ Város területén működik: Manócska ház Családi Napközi 7 férőhely, 2 dolgozó (Pécs, Szöcske utca 44/2/c), Tündérkert 1. Családi Napközi 7 férőhely, 2 dolgozó (Pécs, Magaslati út 25.), Tündérkert 2. Családi Napközi 7 férőhely, 2 dolgozó (Pécs, Magaslati út 25.), Tündérlak Családi Napközi 7 férőhely, 2 dolgozó(pécs, Ótemető utca 8.), 150

152 Kicsi-kék Családi Napközi 7 férőhely, 2 dolgozó (Pécs, Németh L utca 6/b.), Fészek Családi Napközi 7 férőhely, 2 dolgozó (Pécs, Rákóczi út 1.), Szivárvány Családi Napközi 5 férőhely, 1 dolgozó (Pécs-Vasas, Bethlen G. utca 8.), Napsugár Családi Napközi 5 férőhely, 1 dolgozó (Pécs-Vasas, Bethlen G. utca 8.). Pécs MJ Várossal kötött ellátási szerződés alapján: Pécs-Normandia LIONS Club: LIONS Suli LIONS Odú Családi Napközik, 2 x 7 férőhely, 4 dolgozó. Pécs MJV Önkormányzata a családi napközik működését az állami normatívát kiegészítve saját forrásból is támogatja. Az önkormányzati fenntartású családi napközik mellett civil szervezetek és vállalkozások is működtetnek családi napközit: Emberke Családsegítő Alapítvány: Tesz-vesz Kuckó Kisgyermekes Napközi és Cseperedő Családi Napközi, Ladybird angol-magyar Családi Napközi, Csiperke Családi Napközi, Helen Doron Családi napközi és Játszóház, Szeretet Sziget Családi Napközi, Orgonácska Családi Napközi ben Pécsett 14 családi napközi működött 83 engedélyezett férőhellyel ig a számok dinamikusan növekedett, de 2012-ben egy családi napközivel csökkent. A Khetanipe Egyesület 2012 óta üzemelteti Czinka Panna Családi Napközijét, amelynek célja a hátrányos helyzetű gyerekek korrepetálása, illetve a tartalmas délutáni, valamint a nyári időtöltés megszervezése. A házi feladat megírása mellett kézműves foglalkozások, kirándulások, múzeumlátogatások színesítik a napközi programját. A programba 2015 októberéig 33 tanuló iskolai fejlesztése valósult meg ban már 29 családi napközi működött 192 engedélyezett férőhellyel. A családi napközik számának emelkedése azt mutatja, hogy az alacsonyabb létszámmal, családias környezetben működő és többletszolgáltatást nyújtó kis intézmények jól illeszkednek a kisgyermekesek igényeihez. (HEP felülvizsgálat, 2015) 151

153 54. táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek számának alakulása, Pécsett (TEIR ) év családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma n.a n.a n.a n.a n.a n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi (HEP felülvizsgálat, 2015) 2011-ben a városban 55 óvodai feladatokat ellátó intézmény működött, férőhellyel, melyen 460 óvodapedagógus gyermeket nevelt. A férőhely kihasználtság 2010-ben és ben is 103%-os volt, ami magasabb a korábbi évek adatainál. Az óvodai férőhelyek iránti keresletet a jogszabályi környezet is befolyásolta. A közoktatásról szóló évi LXXIX. tv. szerint szeptember 1-jétől a hátrányos helyzetű három éves gyermekek óvodai felvételét biztosítani kell, augusztus 31-ig pedig valamennyi óvodai neveléssel kapcsolatos szülői igény teljesítéséhez szükséges feltételt meg kellett teremteni ben a népszámlálás adatai szerint három évnél idősebb, legfeljebb hat éves gyermek élt Pécsett. Ehhez a létszámhoz képest az óvodai férőhelyek száma 1,9-szeres többletet jelentett től kötelezővé válik a 3 éves kort betöltő gyermekek óvodai beíratása, a jogszabályi előírásnak való megfelelés érdekében az Önkormányzatnak át kellett alakítani óvodai struktúráját. Pécs városában 25 férőhely bővítésére kerül sor ben, így a születések számára valamint a 3 éves kor alatt óvodában lévő gyermekek számára figyelemmel elegendő férőhely áll rendelkezésre 2014-re, amikortól minden 3. évét betöltött gyermeknek óvodába kell járnia Feladatellátási intézményhálózat- működtetési és köznevelési fejlesztési terv Baranya megye (Oktatási Hivatala Baranya Megyei Kormányhivatal közreműködésével, intézményi adatszolgáltatás alapján) 152

154 Óvodai feladat ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (db) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő) Óvodapedagógusok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő) Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő) Száz férőhelyre jutó gyermekek száma (fő) Egy óvodapedagógusra jutó gyermekek száma (fő) táblázat - Óvodai ellátottság, Pécs (TEIR ) Forrás: Pécs MJV Városfejlesztési Koncepciót megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás (2013.április, Munkaanyag) (KSH, TEIR adatok alapján) (HEP felülvizsgálat, 2015) 153

155 Óvodai ellátottság 56. táblázat Óvodai nevelés adatai 1. (TEIR ) Az óvoda telephelyeinek száma 53 Hány településről járnak be a gyermekek Óvodai férőhelyek száma Óvodai csoportok száma 205 Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól...h-ig): A nyári óvoda-bezárás időtartama: () db n.a. 4-5 hét Személyi feltételek Fő Hiányzó létszám Óvodapedagógusok száma 422 n.a. Ebből diplomás óvodapedagógusok száma 403 n.a. Gyógypedagógusok létszáma 3 n.a. Dajka/gondozónő 265,25 n.a. Kisegítő személyzet 80,25 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés 57. táblázat Óvodai nevelés adatai 2. (TEIR ) Helyhiány miatt elutasított Ebből hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetű (fő) év gyermekek száma (fő) Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati, intézményi adatgyűjtés 2012-ben a Pécsi járásban található 68 óvodai feladat-ellátási helyből 54 Pécs városában működött, ahol 5225 gyermek ellátása volt biztosított. Pécsett 45 önkormányzati fenntartású óvoda, egy óvodát tart fenn állami felsőoktatási intézmény, 3 óvodát pedig egyház. További 3 magán fenntartású intézmény, így egy alapítványi, egy egyesület által és egy korlátolt felelősségű társaság által fenntartott óvoda. Pécs városában egy óvodát az Országos Német Önkormányzat, egy óvodát pedig az Országos Horvát Önkormányzat tart fenn többcélú köznevelési intézmény szervezeti keretei között. 58 A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 74. -ában foglaltak szerint január 1- jétől az állam az óvoda kivételével a köznevelési alapfeladatok ellátásáról július 1-jétől az Önkormányzat az óvodai struktúrát az alábbiak szerint kívánja átalakítani: 58 Feladatellátási intézményhálózat- működtetési és köznevelési fejlesztési terv Baranya megye (Oktatási Hivatala Baranya Megyei Kormányhivatal közreműködésével, intézményi adatszolgáltatás alapján), 154

156 A Keleti Városrészi Óvoda tagintézményeként működhet a Vasas-Somogy-Hirdi Óvoda. Így a Keleti Városrészi Óvoda 3 tagintézménnyel bővül, az intézmény 14 épületben 39 csoporttal működik. A Kertvárosi Óvoda tagintézményeként működhet az Illyés Gyula Óvoda. Így az intézmény 1 tagóvodával bővül, és 9 épületben 42 csoporttal működik. A Nyugati Városrészi Óvoda tagintézményeként működhet a Rácvárosi- Istenkúti Óvoda. Így az intézmény 2 tagóvodával bővül, és 11 épületben 44 csoporttal működik. Az óvodai csoportok száma 2014-ben egy csoporttal bővül, az Önkormányzat Ftot nyert el a Rácvárosi Óvoda felújítására, bővítésére. A Városközponti Óvoda tagintézményeként működhet a Belvárosi Óvoda. Így az intézmény 2 tagóvodával (a Papnövelde Utcai és a Kodály Zoltán utcai tagóvodával) bővül és 8 épületben 35 csoporttal működik. Az új struktúra kialakítása esetén a január 1-től önállóan működő Vasas-Somogy- Hirdi Óvoda, az Illyés Gyula Óvoda, a Rácvárosi-Istenkúti Óvoda valamint a Belvárosi Óvoda önálló jogi személyisége megszűnik és tagintézményként működnek a továbbiakban. Ezzel együtt megváltozik az óvodák elnevezése is január 1-től az óvodák a város fenntartásában maradtak, míg a velük korábban összevont iskolák kikerültek a Klebersberg Intézményfenntartó Központ fenntartása alá. (HEP felülvizsgálat, 2015) A 2010/2011. nevelési évben 107 sajátos nevelési igényű gyermek járt Pécs város óvodáiba. Az értelmi fogyatékos gyermekek óvodai nevelése három óvodában (ANK 2. számú Óvoda, Siklósi Úti Óvoda, Esztergár Utcai Óvoda) integrált és szegregált csoportban történt. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében, valamint a megemelt normatív támogatás igénybevételéhez igazodóan minden óvodaalapító okiratában szerepel az ép értelmű sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése. 59 A évi CLXXXVIII. törvény előírásai szerint a többi gyermekkel együtt nem nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása állami feladat, az önkormányzat pedig nem láthat el állami feladatot ezért az óvodai csoportot meg kellett szüntetni tól, két szegregált óvodai csoport biztosítja az együtt nem nevelhető gyermekek ellátását az Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola és Kollégium szervezeti keretei között. Pécsett, az óvodák pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete megfelelő feltételeket biztosít a gyermekek fejlődésének, nevelésének. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, de az óvodák estenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. Az óvodai nevelés a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására irányul, a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával, a színvonalas neveléshez való hozzáférés egyenlő esélyével. A pedagógiai munka kulcsfeladatai: az egészséges életmód kialakítása, érzelmi nevelés és szocializáció, értelmi nevelés, anyanyelvi fejlesztés. Az óvodák a helyi szükségletekre épülő, önállóan készített, vagy adaptált pedagógiai program alapján dolgoznak, amelyekben megjelennek a nemzetiségi óvodai nevelésének és a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei. Az óvodai nevelésben érvényesülnek különböző innovatív pedagógiai törekvések: óvodai IPR (a hátrányos helyzetű gyermekek integrációs nevelé- 59 Pécs MJV Városfejlesztési Koncepciót megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás (2013.április, Munkaanyag) 155

157 se, az integrációt támogató új tanulásszervezési eljárások és módszerek alkalmazása) Kompetencia alapú óvodai program, Biztos Kezdet óvodai program (a hátrányos helyzetű családok pedagógiai támogatásának kiemelt szerepe, a kapcsolattartás aspektusa a segítő tanácsadás). A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számának növekedésével az óvodák feladata az intézményen belüli szegregációmentesség megteremtése, a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségének biztosítása, a családok segítése a szociális munka és a szociálpedagógia eszközeivel. Az óvodai gyermekvédelem a gyermekekre kiterjedő gondoskodás, a pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi és jogi tennivalók összessége. A gyermekvédelmi munkát a humánum, a segítőkészség, a megértés és a támaszadás jelenti. Kiemelt szerepe van a prevenciónak, amellyel megakadályozható a veszélyeztetett státusz kialakulása. Az óvodák kapcsolatrendszerét a partnerközpontú működés jellemzi, amelyben elsődleges a család, az iskola a fejlesztést segítő speciális szakszolgálatok és az egészségügyi szolgáltatók. Az Apáczai Nevelési és ÁMK Egységes Pedagógiai Szakszolgálata (7632 Pécs, Apáczai körtér 1.) a korai fejlesztés területén támogatást nyújt a szülőknek a mindennapokban, segíti őket gyermekük elfogadásában, kapcsolataik alakításában és mintát nyújt a speciális otthoni fejlesztő foglalkozásokhoz. A logopédusok, gyógytestnevelők a gyermeket nevelő intézményekkel és szülőkkel együttműködve fejlesztik a kompetenciakörükbe tartozó gyermekeket. Terápiák: Delacato alapozó terápia, Tervezett Szenzomotoros Terápia (TSMT), Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika (HRG), Dévény módszer (DSGM gyógytorna), Konduktív terápia, Ayres terápia, bazáis stimuláció, Snoezelen terápia, kognitív terápiák, érzékszervi terápiák, neurohabilitáció, pszichomotoros fejlesztés, zeneterápia, grafomotoros fejlesztés, diszlexia prevenció, iskola-előkészítő csoportok. Logopédia A logopédusok évről évre szűrővizsgálatot végeznek az óvodások körében. A logopédiai terápia magába foglalja a megkésett beszédfejlődés kezelését, a beszéd hangjainak javítását, a beszéd ritmusának, megértésének, észlelésének korrekcióját, valamint a részképesség-zavarok (diszlexia, diszfázia, diszgráfia, diszkalkulia) felismerését és terápiáját. Gyógytestnevelés Az iskoláskorú tanulók orthopéd-jellegű elváltozásaival foglalkozik, első sorban a gerinc deformitások korrekciójával, a tartás javításával, a láb különböző elváltozásainak tornájával. Cél, hogy a 156

158 tanulók munkaképes, teljes életet élő emberekké váljanak. A foglalkozásokat tornateremben és uszodában tartják a gyógytestnevelők. Szülőklubok: Alapítványuk évek óta szervez különböző jellegű foglalkozásokat a sérült gyermekeket nevelő családok részére. Az elmúlt években a korai fejlesztő részleg munkatársai vezetésével vettek részt a családok olyan tanfolyamokon, amelyeket az előzetes igényfelmérés alapján állítottak össze. Témáink voltak: a speciális nevelési szükségletű gyermeket nevelő szülőket megillető juttatások, az intézményes elhelyezés (óvoda, iskola), közös készülődés az ünnepekre (karácsony, húsvét), filmklub - kötetlen beszélgetés, trauma feldolgozás, pszichofittnes. Babamasszázs: Védőnő megbízásával és vezetésével elsajátíthatták az érdeklődő szülők ezt a speciális, de otthon is alkalmazható eljárást, melynek megvalósítását az alapítvány finanszírozta. 4.2.d. gyermekjóléti alapellátás Pécs városában, a gyermekvédelmi alapellátás keretein belül a gyermekjóléti szolgáltatást az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ végzi. A Gyermekjóléti Központ kiemelt feladata, hogy családokkal folytatott munkájával segítse és támogassa a gyermekek családban történő nevelkedését. Munkájuk során elsődleges szempont a családban élő gyermek/ek mindenek felett álló érdekeinek védelme, jogainak érvényesítése. Kiemelt feladatuk a gyermekek családjuk körében történő nevelkedésének elősegítése, a szülők támogatása annak érdekében, hogy gyermekek megfelelő testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődése, családjuk körében biztosított legyen. Feladatuk továbbá - az alapellátás keretein belül - a veszélyeztetettség megelőzése, feltárása, megszűntetése. Tevékenységüket a szociális és gyermekvédelmi törvény, a vonatkozó végrehajtási és önkormányzati rendeletek alapján végzik. Munkájuk során az egyéni esetkezelés, pár- és család konzultáció, csoportfoglalkozás és a konfliktus kezelés módszereit alkalmazzák. Az intézmény ellátási területe Pécs város közigazgatási területével azonos, illetve mikroközpontjai segítségével kistérségi feladatellátást is végez. Az intézmény Pécsett négy területi egységgel biztosítja a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatást, területi egységeinek lehatárolása megegyezik a területi szociális központokéval. Az intézmény központja a Kertvárosi Egység (Pécs, Anikó u. 5.); Telephelyek: Meszesi Egység (Pécs, Hársfa u. 154.); Belvárosi Egység (Pécs, Megye u. 22.); Uránvárosi Egység (Pécs, Dr. Dombay u. 3.). Klienskörükben megtalálhatóak a családi házas, illetve a társasházas területek, valamint a leszakadt slumosodó lakóterületek gyermekei. A szolgáltatásaik során kapcsolatba kerülő családokra nagymértékben jellemző a nagyfokú munkanélküliség, ami előidézi az anyagi problémák szinte általánossá válását. Az anyagi problémák jelentős életkörülmény romlást idéznek elő, mely a lakhatási feltételekben is megmutatkozik. A lakhatási feltételek romlásában szerepet játszó körülmények: közüzemi tartozások, lakáshitelek, önkormányzati bérlemények esetében a jogcímnélküli és önkényes lakásfoglalás alapján használt lakások. Az anyagi és lakhatási feltételek romlása elkeseredést, kilátástalanságot, pszichés problémákat és családon belüli konfliktusokat, a gyermekes családok esetében gyakorta gyermeknevelési problémákat, a fiatalok esetében deviáns karrier felé való sodródást vagy életvitelt is eredményezhetnek. 157

159 Az alábbi táblázat Pécs város, a szolgálat által becsült lakosságszámát, az intézmény által gondozott gyermekek számát tartalmazza táblázat - Gyermekjóléti Központ évi ellátotti adatai Ellátott felnőttek száma Gondozott gyermekek száma Városrész Lakosságszám (fő) (fő) (fő) Meszes Belváros Kertváros Uránváros Összesen Forrás: Esztergár Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ évi beszámolója Az adatok elemzéséből kitűnik, hogy a Meszes (Keleti városrész) és Kertváros tekintetében a - lakosságszám viszonylatában - is magasabb a gondozott gyermekek és felnőttek száma. A gyermekekre vonatkozó adatok részben utalhatnak az arányaiban nagyobb gyermekszámra, de a felnőttekre vonatkozó ellátottsági mutatók az intézmény által biztosított szolgáltatásokra és a fokozott gyermeki veszélyeztetettség fennállására is figyelmeztethetnek ben a Pécsett élő gyermekek megközelítőleg 8,7 %-a állt gondozás alatt a Gyermekjóléti Szolgálat által. A Gyermekjóléti Szolgáltban 29 fő lát el családgondozói feladatot. 59. táblázat - A Gyermekjóléti Szolgálat gondozási tevékenysége demográfiai mutatók alapján (gondozott gyermekek, családok), 2012-ben Gondozás Alapellátás Védelembe Átmeneti Ideiglenes Tartós Utógondozás Összesen típusa vétel nevelés elhelyezés nevelés Gyermekek száma (fő) Családok száma (db) Forrás: Esztergár Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ évi beszámolója A gondozott gyermekek jelentős hányada sokproblémás családban él. Vezető probléma, mely a gyermekek 1/5-t (512 fő) érinti anyagi jellegű, melynek elsődleges oka a szülők korlátozott munkalehetősége. A gyermekek 1/6-a (426 fő) olyan családban él, ahol a szülők gyermeknevelési problémákkal küzdenek. A hiányos nevelési attitűdök okán, a gondozott gyermekek közül 341 fő magatartás/teljesítmény zavarokkal küzd, 306 gyermeknek a szocializációs problémák miatt beilleszkedési zavarai vannak a nevelési-oktatási intézményekben. 314 gyermek a szülő/család életvitele miatt gondozott, 111 gyermek elhanyagoló családban él. Fogyatékosság 78 gyermeket érint, 67 gyermeket bántalmaztak a családjukban. Gondozott gyermekeik családjában gyakori probléma a szülők, vagy együtt élő családtagok alkoholfogyasztása, mely az érintett együttműködése nélkül szinte kezelhetetlen probléma. A gondozott gyermekek közül 214 fizikailag, 316 érzelmileg elhanyagolt. Intézményünk nyilvántartásában szereplő gyermekek közül 191 gyer- 60 Esztergár Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ évi beszámolója 158

160 mek/fiatalkorú követett el szabálysértési cselekményt, 83 gyermek/fiatalkorú bűncselekményt. Szabálysértés és bűnelkövetés hátterében családi minta illetve kortárs csoport hatása áll, esetenként a kortársak előtti tekintély megszerzése (vagányság bizonyítása) ben Pécs településen 2491 gyermeket,1238 családban gondozott a Központ. Ez a szám 15%-osemelkedést jelent a 2013-as évi adatokhoz viszonyítva. A családokkal történő kapcsolatfelvétel leggyakrabban a jelzőrendszer által küldött jelzések alapján történt ban 721 új gyermek került gondozásba. A gondozott családokban továbbra is a vezető probléma anyagi jellegű, ez az ügyfelek több mint 20%-át (502 gyermek) érintette, ezt követően a gyermeknevelési problémákkal kellett foglakozniuk a családgondozóknak, ez a probléma az összesen felmerülő problémák 19,5%-át (484gyermek) tette ki. A szülők, család életvitele a problémák 12,5%-ban (312gyermek) mutatkozott meg, mely problémát követte a családi konfliktusok, mely a gondozott gyermekek 10,7%-át (267 gyermek) érintette. A gyermekintézménybe való beilleszkedési zavar, illetve a magatartás-, teljesítmény zavar majdnem egyenlő arányban mutatkozott meg a gyermekek több mint 8-10%-ánál. Szülői elhanyagolás 8% (202gyermeket érintett), családon belüli bántalmazás 4,5 % (110 gyermek érintett) és 92 (3,6%)gyermek családjában okozott komoly problémát tavalyi évben 2 % a szenvedélybetegség, elsősorban az alkoholizmus. 61 (HEP felülvizsgálat, 2015) A családgondozói tevékenység 2012-ben 957 gyermek ügyében érkezett jelzés Központhoz. A legmagasabb számban a Meszesi Egységbe érkeztek jelzések (330), ezt megközelíti Kertvárosi Egységbe érkező jelzésszám (313), Belvárosi és Uránvárosi Egységbe közel azonos számban érkeztek jelzések ( eset) az elmúlt évben. Alapellátásban a gondozás a szülők együttműködése alapján valósul meg. A családban fennálló problémák megoldására a szülőkkel és gyermekekkel együtt keresik a megoldást és készítik el a gondozási-nevelési tervet. Alapellátásban 1578 gyermeket gondoznak ben, alapellátásban 1593 gyermeket gondoztak amely szá, 5,5%-al magasabb volt a 2013 évi adatokhoz viszonyítva. (HEP felülvizsgálat, 2015) Gyermekjóléti Központ speciális feladatai Utcai szociális munka Az intézmény az utcai- és lakótelepi szociális munkát július 1-én kezdte meg. Célcsoport: a 9-18 éves csellengő, veszélyeztetett fiatalok, akik sokszor bandákba szerveződve, az utcán töltik napjaik nagy részét. A szolgálat munkatársai napi szinten látogatják a fiatalok által kedvelt tereket, ahol kapcsolatba lépnek velük. Rendszeresen szerveznek szabadidős csoportos foglalkozásokat, elsősorban sportolási lehetőséget, illetve kamaszok által preferált játéklehetőséget. Kórházi szociális munka Az intézmény a kórházi szociális munka szolgáltatását 2012-ben az előző évekhez hasonlóan a Pécsi Tudományegyetem ÁOK Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján és Gyermekgyógyászati Klinikán látta el. A kórházi szociális munkások jelzőrendszeri tagként vesznek részt a gyermekvédelmi rendszerben. A klinikán kezelt gyermekek esetében, amennyiben szociális, gyermekvédelmi probléma merül fel, az illetékes kezelőorvos jelzéssel él a kórházi szociális mun- 61 Beszámoló az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ évi tevékenységéről 62 Beszámoló az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ évi tevékenységéről 159

161 kás felé, aki a probléma megismerése után kapcsolatba lép az illetékes Intézményekkel, szakemberekkel ben a Gyermekgyógyászati Klinikáról összesen 326 esetben kezdeményezett a szolgálat munkatársa segítő beavatkozást. Kapcsolattartási ügyelet Az intézmény 2012 áprilisa óta biztosít ügyfelek számára kapcsolattartási ügyeletet. A kapcsolattartási ügyelet célja a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő, vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása. Gyermekvédelmi közvetítő eljárást Intézmény munkaidőben előre egyeztetett időpontban nyújt. Gyermekvédelmi közvetítői eljárás (mediáció): Az esetek száma 2012-ben: 25 közvetítői eljárásra kaptak felkérést, amelyből 17 végződött felek közötti egyezség megkötésével. A sikertelen esetek okai: az egyik fél visszalépett az eljárástól (4), nem mediálható konfliktus a felek között (2), más hatósági (ügyvéd előtti megegyezés, bírósági, gyámhivatali eljárás) folytatása (2). Kapcsolattartás: A négy telephelyen a kapcsolattartások elsősorban munkaidőben ill. ügyeleti órákban valósultak meg, és így 130 ügyfél részesült a szolgáltatásban. Készenléti ügyelet A készenléti szolgálat célja a Gyermekjóléti Központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali telefonon nyújtott segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás az együttműködő szerveknek. A Gyermekjóléti Szolgálat adatai és tapasztalatai egybevágnak a korábbi fejezetekben megfogalmazott problémákra, melyek a Keleti városrészben, mélyszegénységben élő gyermekek és családokra vonatkoznak, továbbá megerősítik azt a következtetést, hogy növekszik a Kertvárosban élő családok elszegényedése és a városrészben élő gyermekek veszélyeztetettsége. 4.2.e. gyermekvédelem Pécs városában a gyermekek számára elérhető gyermekvédelmi szolgáltatások differenciáltak és magas szakmai színvonalon biztosítottak, az előző fejezetekben bemutatásra került ellátásokon túl, a városban élő gyermekek számára a korai fejlesztés és mentálhigiénés segítségnyújtás tekintetében elérhetőek az alábbi intézmények szolgáltatásai is: gyermek Ideggondozó, gyermekpszichológia, Apáczai Nevelési Központ Fejlesztő, Logopédia és Gyógytestnevelési Intézet, Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat, EGYMI Nevelési Tanácsadó. Pécset működik az INDIT Integrált Drogterápiás Intézet Alapítvány, mely széleskörű szolgáltatásaival biztosítja a drogok okozta- (kémiai), és a viselkedéses függőségek ambuláns kezelését. A Közalapítvány a probléma sokrétűségét figyelembe véve komplex megoldási lehetőségeket kínál a megelőzéstől (direkt és indirekt) a konkrét kezelésen és rehabilitáción keresztül a reszocializációig, érvényesítve az ártalomcsökkentés szempontjait és a józan kultúra filozófiáját. Szolgáltatási területei: Drogambulancia, Füge Deviancia Prevenció Központ, "Tisztás" Szenvedélybetegek Nappali 160

162 Intézménye, TÉR Közösségi Szolgálat, utcai szociális szolgálat, iskolai szociális munka, Alternatíva Ifjúsági Iroda, Bulisegély Szolgálat, Parti Busz, Rehabilitáció, reszocializáció. Az INDIT Közalapítvány szakemberei dolgozták ki az iskolai szociális munka pécsi modelljét. Az iskolai szociális munkás olyan iskolában dolgozó, segítő szakember, aki elsődlegesen egészségfejlesztéssel, prevencióval foglalkozik, illetve a felmerülő életvezetési, szociális problémák megoldásához nyújt segítséget az iskola diákjainak, tanárainak, valamint a szülőknek egyaránt áll. Ennél a modellnél az iskolai szociális munkás fenntartója egy, az iskolától független civil szervezet, amely az iskolai szociális munkásokat hálózatba fogja össze, közös csapatokkal és felügyelettel támogatja szakmai munkájukat. A szociális munkások egy iskolában dolgoznak főállásban, az iskolában töltik munkaidejük jelentős részét, csak családlátogatás vagy esetmenedzselési, kísérési feladatok, valamint stáb megbeszélések kapcsán vannak távol. 2008/2009-es tanévben az INDIT Közalapítvány Iskolai Szociális Munkás Hálózata hat iskolában alkalmazott főállású iskolai szociális munkást. Jelenleg, forráshiány miatt, két iskolában működik az Alapítvány fenntartásában a szolgáltatás (Pécsi Tudományegyetem Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola, Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola), továbbá a Város 4 iskolája saját alkalmazásában teszi lehetővé az iskolai szociális munka közoktatási intézményben való jelenlétét (Apáczai Nevelési Központ, Forrás Szakiskola, Gandhi Gimnázium, Éltes Mátyás iskolaközpont, Kodály Gimnázium). Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyították, hogy rendkívül fontos volna, többek közt a hátrányos helyzetű gyerekek esélyteremtése érdekében, a szolgáltatás széles körű elterjesztésére és hosszú távú fenntarthatóságának biztosítására. Pécsett található a Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete, így Pécs esetében kiemelt feladat az intézetből szabaduló fiatalkorú fogvatartottak társadalmi reintegrációja is. A büntetések és az intézkedések közül a fogvatartott életébe a legjelentősebb beavatkozást a szabadságvesztés jelenti, amely meghatározott időre és mértékben elszigeteli őt a társadalomtól. Ezáltal valósul meg a szabadságvesztés végrehajtásának feladata, az ítéletben és a törvényben meghatározott joghátrány érvényesítése, valamint a társadalom védelme. A szabadságvesztés végrehajtásának azonban ez nem lehet célja, hanem annak szükségszerű eleme. A szabadságvesztés végrehajtásának nem pusztán erre kell irányulnia, hanem elő is kell segítenie a fogvatartott viszszatérését a társadalomba. Ennek alapul vételével, a szabadságvesztés végrehajtásának célja, hogy az elítélt szabadulása után beilleszkedjék a társadalomba és tartózkodjék újabb bűncselekmény elkövetésétől. A fogvatartott a büntetés-végrehajtásának nem tárgya, hanem alanya, akit a szabadságvesztés végrehajtása alatt jogok illetnek meg és kötelezettségek terhelnek. A büntetés-végrehajtási szervezetet mint a jogviszony másik alanyát szintén meghatározott jogok illeti meg és kötelezettségek terhelik, ezek érvényesítésével hajtja végre a szabadságvesztést. A szabadságvesztés végrehajtása folyamán különösen érvényesülnie kell annak az alapelvnek, hogy a fogvatartott és a büntetés-végrehajtási szervezet között minden érintkezés csak e jogviszony alapján, a jog által szabályozottan történhet. Az elítélés tényéből fakadóan a fogvatartott egyes állampolgári jogai szünetelnek, illetve korlátozottan érvényesülnek, valamint sajátos, büntetés-végrehajtási jogok és kötelezettségek alanyává válik. Mindez azonban csak olyan mértékű lehet, amely a szabadságvesztés végrehajtásához feltétlenül szükséges. A szabadságvesztés végrehajtása alatt a fogvatartott elveszti személyi szabadságát. Az állampolgári jogai és kötelességei annyiban szünetelnek, illetve korlátozottak, amennyiben erről az ítélet vagy törvény rendelkezik. A szabadságvesztés-büntetéssel együtt járó izoláció mindazoktól a társadalmi munkáktól zárja el a fogvatartottat, melyek a sikeres társadalmi adaptációhoz járulhatnak hozzá. A civil társadalomban az egyéni sikerességet biztosító megjelenés, kommunikációs készség, a munkaerőpiacon való alku, 161

163 az élethelyzetek reális felismerése, az azokban való eligazodás, a jelentéktelennek tűnő, mégis nagyon fontos ismeretek, reagálások automatizmusa az elítéltek számára hozzáférhetetlen. A közvetett célcsoport tagjai alacsony mentálhigiénés egészséggel rendelkeznek. Szociális kapcsolataik gyengék. A börtönszocializáció a reintegrációt tovább nehezíti. A szabadulás utáni időszak kriminálisan veszélyeztetett időszak. Mind az elítéltnek, mind a társadalomnak érdeke, hogy hatékony, jól szervezett segítségadással ezt az időszakot lerövidítsük. A munkához juttatáshoz szükséges a stigmatizáció elleni küzdelem, ami a társadalmi kapcsolatok helyreállításával, a kárjóvátétellel lehetséges. A szabaduló motivációs struktúráinak formálásával, s megküzdési stratégiáinak bővítésével, ha az konkrét munka lehetőségével párosul, megvalósulhat az egyén társadalmi reintegrációja. A börtönből szabaduló személyek társadalmi reintegrációja jelenleg megoldandó feladat. Szomorú tény, hogy a szabadulók röviddel szabadulásuk után újabb büntetendő cselekményeket követnek el, amely következtében visszakerülnek a BV intézetekbe, amelyeket egyébként az adófizetők tartanak fenn. Magyarországon a börtönökben fogva-tartottak száma az utóbbi évtizedben folyamatosan nőtt. Ahhoz, a fogvatartott a társadalom hasznos tagjává váljon, komoly segítségekre van szüksége, elsősorban a szabaduló környezetében kell radikális változásokat elérni, de változnia kell a személyiségstruktúrának is. A jelenlegi helyzet lecsupaszítva úgy fest, hogy a szabaduló, legjobb esetben a BV intézetbe való bevonulása előtti környezetbe tér vissza, amely nem nyújt számára bővült esélyeket a társadalomban való megkapaszkodásra. Rosszabb esetben a személyes kapcsolatai is megszakadnak. Várja az állam gondoskodását, mert hozzászokott a börtönben, hogy gondoskodnak az alapvető szükségleteiről és más mondja, meg mit csináljon. Nincs tisztában a képességeivel, a lehetőségeivel, a szociális ellátási lehetőségekkel sem. 4.2.f. krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások napján a Pécsi Rendőrkapitányság, Pécs Megyei Jogú Város Gyámhivatala, az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat és a Pécs MJV Polgármesteri Hivatal Népjóléti Főosztálya között együttműködési megállapodás került aláírásra a családon belüli erőszakkal kapcsolatos feladatok végrehajtására illetve szabályozására vonatkozóan. Az elmúlt évek gyakorlata azt mutatta, hogy ezek a szakmai konzultációk nagymértékben elősegítették a Gyermekjóléti Szolgálat, a Szociális Központ, valamint a Rendőrség közötti együttműködést, a magasabb színvonalú, megalapozott döntéshozatalt. (A terület részletesebb kifejtését az 5.4. pont tartalmazza.) Pécsi Gyermekotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona gyermekvédelmi szakellátás keretén belül otthonnyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekeknek 3-18 év között 36 fő részére. Az igénybe vett átlaglétszám 26,7 fő volt a tárgyévben, amely 74 %-os kihasználtságot jelent (2012. év végére már elérte a 100%-os kihasználtságot), ezen felül különleges ellátásban 3,53 fő részesült. A évben összesen 24 fővel nőtt a létszám. (10 fő már átmeneti nevelésben lévő gyermek, gondozási hely és gyámváltozás útján, 6 fő átmeneti nevelésbe vétel elrendelést követően, 8 fő pedig ideiglenes hatályú elhelyezettként került intézményhez. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek közül 5 fő esetében került sor átmeneti nevelésbe vételre.) A Gyermekotthonnak tárgyévi létszámcsökkenése összesen 16 fő volt: 3 fő vált nagykorúvá, 2 fő szülőkhöz hazagondozásra került, 1 fő családba fogadás útján csökkentette a létszámot, 4 fő esetében pedig gondozási hely és gyámváltozás vált szükségessé, melyből 3 gyermek speciális gyermekotthonba lett áthelyezve, 1 pedig anyaotthonba. A évben 3 fő intézményben már 162

164 ideiglenes hatállyal elhelyezettként ellátott gyermek - nevelőszülőnél került elhelyezésre, 3 fő ideiglenes hatályú elhelyezése pedig megszűnt. A jelentős gondozotti létszámnövekedés, a város-megye között létrejött ellátási szerződésnek és új eljárási rendnek köszönhető, és hiszen korábban a Pécsi lakosú gyerekek jórészét a vidéki lakásotthonokba helyezték el. Most a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központnak egyeztetnie szükséges a Pécsi Gyermekotthonnal a pécsi lakhelyű gyermekek gondozási helyének meghatározásához. Továbbra is megmaradt az a jó gyakorlat, hogy a Gyámhivatal az Átmeneti Otthonból a gyerekeket, akik végül is szakellátásba kerülnek, többnyire Gyermekotthoni részlegben helyezi el. Ebben az esetben az intézményváltással, lakóhelyváltással járó traumát nem kell elviselni e gyermeknek. Már átmeneti otthonos korában megismerheti a gyermekotthoni részlegben élő többi gyereket, ott dolgozó felnőtteket. Ezek a gyermekek amúgy is hányatott sorsúak, biztonságra van szükségük, ezért szerencsés az az adottság, hogy a bentlakásos alapellátás és szakellátás egy épületen belül van. Két gyermekvédelmi intézmény, a Pécsi Gyermekotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona, az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat interprofesszionális együttműködést alakított ki. Ezek a közös együttműködésen alapuló megbeszélések példaértékűek az országban, ahol még nem nagyon terjedt el ez az együttműködési forma, alapellátás és szakellátás között. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján már kimondható, hogy hatékony ez az új gyakorlat, mely nagyban elősegítheti a gyerekek vérszerinti családjukkal történő kapcsolattartás javulását, elősegítheti a hazakerülést. Gyermekjóléti alapellátás keretén belül a Gyermekek Átmeneti Otthona 3-18 éves korú gyerekek számára biztosít 11 gyermek + 1 szülő férőhelyet. Az Átmeneti Otthon 2012.évben: 63 gyermek, 7 anya számára nyújtott gondoskodást, közülük 2 fő gyermek átmeneti nevelésbe, 3 fő nevelőszülőhöz került, 16 fő ideiglenesen gondozott Afgán menekült volt, 2 fő ideiglenesen gondozottból ideiglenes hatályú elhelyezett Afgán menekült volt. 10 fő védelembe vett gyermek került az otthonba, 27 fő hazagondozása történt meg. Két éven belül 3 fő került vissza átmeneti gondozásba. Az átmeneti gondozást: 30 esetben a szülők kérelmezték, 14 esetben a gyermek saját maga, 19 alkalommal más intézmény volt a kezdeményező (18 fő Afgán menekült). A bekerülés oka: családi krízis (10 fő), lakhatási problémák (18 fő), szülő életvezetési problémája, kamaszkori magatartás zavar, szülő munkanélkülisége. Az átlaglétszám 2012 évben 11,05 fő, férőhely kihasználtság: 92 %-os volt. A Gyermekek Átmeneti Otthonában esetkonferencia keretében került megbeszélésre minden család, illetve gondozott gyermek ügye. A jelzőrendszer azon tagjait hívják meg, akik a gondozottak problémáinak a megoldásában érintettek. A Gyermekek Átmeneti Otthona december 31-től került hivatalosan az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központhoz. Az intézmény 2014 márciusában költözött a Pécs Tüzér u. 7. sz. telephely alá. A GYÁO-ban 11 gyermek és egy szülőszámára biztosítanak teljes körű ellátást és átmeneti gondozást..az elmúlt évben 38 gyermeket gondoztak, 2 anya került elhelyezésre, az otthon telítettsége 80 %-os volt. Az ellátottak legtöbben a kamaszkorosztályból kerültek ki, a bekerülési okként elsősorban a szülők életvezetési, lakhatási problémái, családi konfliktus szerepeltek. A gondozottak 55 %-át gondozták vissza családjukba, 5 %-a más hozzátartozóhoz, 21 %- uk szakellátásba került. A KSZI által fenntartott Vadvirág Családok Átmeneti Otthonában gyermeküket egyedül nevelő édesanyákat fogadnak. A családok átmeneti otthona 2001 óta 12 főhelyen tudja fogadni a segítséget kérőket. Két kisebb és három több gyermek elhelyezését is lehetővé tévő szoba áll a 163

165 rendelkezésükre. A családok egy évig plusz hat hónapig lakhatnak az otthonban ben, összesen 21 család ellátása történt. Ebből 5 család már 2013-ban is gondozott volt és 16 család a es évben került felvételre és 15 család jelentkezését kellett elutasítani helyhiány miatt. (2015) Az Ifjúságért Egyesület PMJV Önkormányzattal kötött feladatellátási szerződés keretében, két intézményben biztosítja az átmeneti gondozás körébe tartozó Családok Átmeneti Otthonának működtetését. A feladat ellátására az önkormányzat által e célra rendelkezésre bocsátott ingatlanokban összesen 65 fő elhelyezésére és segítésére van lehetőség. 71 I. Intézmény: székhely Pécs, Major u. 2., telephelyek: Mária u. 1., Lánc u. 2. II. Intézmény: Pécs, Debreceni Márton u. 22. Az intézményi jogviszony 12 hónap, amely indokolt esetben, a kliens kérelmére, a team javaslatára, ügyvezető elnöki döntés alapján 6 hónappal, illetve szükség szerint a tanítási év végéig meghoszszabbítható ben a Nő az esély! TÁMOP B-1-11/1 projektjének köszönhetően szakképzett (kisgyermek gondozó és nevelő) roma nőkkel gazdagodott a team. (HEP felülvizsgálat, 2015) Krízistelefon, mentál chat Telefonos Ifjúsági Lelki-segély A telefonos Ifjúsági lelki-segély szolgálat a hívók számára ingyenesen hívható segélykérő krízis telefon (hetente 3 nap 18-tól 21-óráig). Feladatuk: Rendelkezésre állni mindenki számára, aki kívánja, hogy azonnal összeköttetésbe léphessen valakivel, aki kész a problémája meghallgatására és befogadására oly módon, hogy a hívó szabadságát tiszteletben tartja januárjától internetes mentál chat (Baranya Ifjúságáért Nonprofit Kft.) is működik. Gyermek hospice Pécs városában elérhető a gyermek hospice szolgáltatás a Szemem Fénye Alapítvány által üzemeltetett Dóri Házban, amelyet ingyenesen vehetnek igénybe családok. A családok átmenti otthona ellátást az 5.5. fejezet tartalmazza. 4.2.g. egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés 2010-ben került létrehozásra a Pécsi Sport Nonprofit Zrt., ezzel a város sportélete központi szervezés, irányítás alá került. Egyrészről a PSN része a Sportiskola, amely 12 utánpótlás szakosztályt jelent, több mint ezer sportoló gyermekkel. A versenysport mellett, a városi diáksport szervezése is kiemelt feladata. A PSN üzemelteti a város legnagyobb sport intézményeit, mint a Lauber Dezső Sportcsarnok, a Lőtér, a Várkői Stadion, a Jégpálya, a Hullámfürdő és az Orfűi Vizi-turisztikai Központ. Ezentúl a PSN szabadidősport rendezvényeket is szervez, melyek különféle futó napok és a Tour de Pécs bicikliverseny. A PSN Zrt.-n kívül több egyesület is foglalkozik utánpótlás neveléssel különböző sportágakban, többek közt a PMFC-Matias futballklub, a Pécsi Vasutas Sport Kör (PVSK), a Pécsi Egyetemi Atlétikai Club (PEAC). Ezentúl találhatunk civil szervezetekhez, közösségekhez kapcsolódó kezdeményezéseket: a Keleti városrészben működik Székelyhidi Utánpótláskorú Labdarugók Képző Sportegyesülete és a Pécsbánya SE, amelyek nagyfokú szponzorációval rendelkeznek a for-profit szférából. Az extrém sportok (gördeszka, görkorcsolya, bmx, mountain bike) kedvelői számára működik a Pécsi Extrémsport Központ és a Pécsi Extrémsport Egyesület (PESE). A sporthoz kapcsolódóan éveken át üzemeltetet az INDIT Közalapítvány éjszakai sport lehetőséget, prevenciós célokból deviáns vagy veszélyeztetett gyerekek számára, sajnos ezen 164

166 programok anyagi források hiánya miatt jelenleg nem biztosítottak, pedig nagy szükség lenne rájuk. A sportpályák, grundok, szabadidőparkok és játszóterek szempontjából fejlődés figyelhető meg az utóbbi években, amely egyrészt köszönhető az EKF beruházásoknak, valamint civil szervezetek tevékenységének. Az EKF-nek köszönhetően minden városrészben felújításra/kialakításra került egy nagyméretű játszótér/szabadidő park (pl.: Tettye, Szilárd Leó Park, stb.). A civil szervezetek eredményes munkájára jó példa a kertvárosi Melinda Park, vagy a Balokány Liget és a Ledina Park a Belváros szélén. Ugyanakkor a Városban nincs elegendő játszótér és az ifjúságot célzó közösségi tér, a meglévők városrészenkénti eloszlása és minősége pedig nem egyenletes. Az Önkormányzat nem rendelkezik pontos adatbázissal, de a Keleti városrészben egyértelműen hiány mutatkozik ezeken a területeken. Az ifjúsági közösségi terek nagy részét közművelődési intézmények és civil szervezetek működtetik, így az általuk nyújtott szolgáltatások finanszírozása zömében pályázati forrásból megoldott, ugyanakkor a jól működő szolgáltatások fenntartása a projekt lejártát követően bizonytalanná válik. A specializált szolgáltatások, terek elérése szempontjából probléma a hátrányos helyzetű csoportok (szociális, gazdasági, területi szempontok) mobilitásának hiánya. A szolgáltatások egy része költségtérítéses (nyár táborok nagy része), a hátrányos helyzetű gyermekek számára nem elérhető. Különleges élményeket nyújt a város szélén található Mecsextrém Park, ahol élményközpontú, outdoor szórakozásra van lehetőség, ám a jegyárak miatt ez csak a középosztálybeli családok számára elérhető. Gyermekek és fiatalok számára nyújtott szabadidős programok városi eloszlását tekintve a szolgáltatások főként a belvárosra koncentrálódnak, a Város közösségi terei tekintetében infrastrukturális szempontból a Keleti városrész (főként a szegregálódó területrészei) van a legrosszabb helyzetben, ugyanakkor a hátrányos helyzetű városrészekben a civil szerveztek által nyújtott szolgáltatások száma növekszik, egyre több szervezet próbál változtatni a jelenlévő szolgáltatási egyenlőtlenségen. A civil szervezetek többsége programjait pályázati forrásokból vagy önkéntesek bevonásával biztosítja, amely részben azt is jelenti, hogy a még jó gyakorlattá vált projektek többsége is csak rövidtávon képes biztosítani a szolgáltatása fenntartását. Szabadidős programokat kínálnak közművelődési intézmények (pl.: Pécsbányai Művelődési Ház, KobeKo, Szivárvány Gyermekház, stb.), a Tett-Hely Ifjúsági Szolgáltató Hálózat tagjai (pl.: Alternativa, PIFU, ANK, stb.) és más civil szervezetek egyaránt (pl.: Menedék Civil Szövetség). Pécs Kertvárosban az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ biztosít a gyermekek és fiatalok számára aktív szabadidős programokat. A 2012-es évben, Pécs Kertvárosában mind a Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ, mind a Baranya Ifjúságáért Nonprofit Kft elindított utcai felkereső szolgáltatását, reagálva a felmerülő szükségletekre. A öt átfogó két tanévben a város keleti részében öt tanoda működött a TÁMOP A-12/1-2 pályázatok keretében civil szervezetek fenntartásában. A Tanodákat működtető szervezetek: MIOK a Hátrányos Helyzetű Emberekért Alapítvány Emberség Erejével Alapítvány Szent Márton Caritas Alapítvány Khetanipe Egyesület Mindegyik Tanoda széles választékot nyújtott a tanórán kívüli tevékenységek területén délutánonként és hétvégeken is a területen tanuló és élő főként hátrányos helyzetű gyerekeknek. Több szervezet más forrásból képes fenntartani tevékenységét csökkentett létszámmal. A város más pályázatai szintén tartalmaztak olyan elemeket, amelyek a szabadidő eltöltéséhez kínáltak programokat. 165

167 DDOP-4.1.2/B "Lakhatási integrációt erősítő településrehabilitáció Pécs-Somogy Bányatelepen és Rücker aknán" DDOP-4.1.2/B "Lakhatási integrációt erősítő településrehabilitáció a Hősök terén" DDOP-4.1.2/B "Lakhatási integrációt erősítő településrehabilitáció Pécsbányatelepen" A gyerekek nyári, őszi, téli és tavaszi szünet alatti napközbeni ellátását a Pécsi Kulturális Központ Szivárvány Gyermekháza látja el. Sajátságos helyzetet eredményezett az a változás, aminek következtében a város pedagógusai nem tartoznak az önkormányzat dogozói közé, így a szünetek idejére megállapodást kötött az önkormányzat a KLIK Pécsi Tankerületével a feladat ellátására. A programok finanszírozása évente a város költségvetéséből történik. Szintén PKK-hoz tartozik a város két balatoni nyári tábora, ahol az iskolák pedagógusai kísérik a gyerekcsoportokat. (HEP felülvizsgálat, 2015) 4.2.h. gyermekétkeztetés Az intézményes gyermekétkeztetés kérdéskörét korábbi fejezetek tartalmazzák. A rászoruló gyermekek és családok hétvégi étkeztetése városi szinten csak részlegesen megoldott. Az Önkormányzati, civil és egyházi intézmények a rendelkezésükre álló természetbeni adományok függvényében képesek segítséget nyújtani a mélyszegénységben élő családok élelmezése tekintetében. Hétvégén, meleg ételhez a családok a hajléktalan ellátók népkonyháján vagy az egyházi szervezetek által szervezett ételosztáson keresztül juthatnak. A nyári gyermekétkeztetés szükségleteiről és megoldatlanságáról már korábbi fejezetekben is szóltunk. Jelen pontban a évi önkormányzati gyermekétkeztetés problémája kerül felvillantásra. Pécs szegénységben élő családjainak az egyik legnagyobb problémát okozza, hogy gyermekeik számára a nyári szünet ideje alatt rendszeresen biztosítani tudják az egészséges, a gyermek életkori szükségleteinek megfelelő meleg ebédet. A mélyszegénységben élő családok tekintetében az alapvető élelmezés is mindennapi kihívást jelent, sok esetben a bölcsőde, az óvoda és az iskola az a hely, ahol gyermekük naponta egyszer jól lakhat. A települési önkormányzatok részére a szociális nyári gyermekétkeztetés céljából évben nyújtott támogatásra vonatkozó 30/2013.(IV.30.) EMMI rendelet alapján nyári gyermekétkeztetéshez - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek után az Önkormányzat ez évben is pályázati úton igényelhet támogatást. A évi támogatási feltételei az alábbiak: a települési önkormányzat vállalja, hogy a június 17-től augusztus 30-ig terjedő időszakban legalább 44, legfeljebb 54 munkanapon keresztül biztosítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő kiskorú gyermekek (a továbbiakban: rászoruló gyermekek) étkeztetését, napi egyszeri meleg étel formájában, emellett vállalja, hogy az ételt a támogatás legalább 30%-ának megfelelő értékben az 52/201.(IV.30.) FVM rendelet szerinti kistermelő (mezőgazdasági őstermelő, családi gazdálkodó stb) által megtermelt, vagy előállított alapanyagból biztosítja. A termelő gazdasága helyének az önkormányzat székhelyétől légvonalban legfeljebb 40km távolságon belül kell elhelyezkednie. Az igényelhető támogatás egy rászoruló gyermekre jutó napi összege legfeljebb 440 forint. A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás. A hátrányos helyzetű települések jegyzékében nem említett települési önkormányzat mint Pécs - a rászoruló gyermekek legfeljebb 25%-a után igényelhet támogatást önerő 166

168 nélkül, továbbá a 25%-on felüli létszámra vonatkozóan annyi rászoruló gyermek után igényelhet támogatást, ahány rászoruló gyermeknek az önerőből történő étkeztetését vállalja májusi adatok szerint az adott évben 5853 gyermek részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Pécs MJV - a rendelkezésre álló pénzügyi forrását számba véve gyermek, 44 napos, napi egyszeri meleg étkezésének biztosításához nyújtott be támogatási igényt, így 2013-ban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek közül 8.5%-nak lesz módja nyári meleg étkeztetésben részesülni. A probléma súlyosságát fokozza, hogy az ingyenes nyári étkeztetés nehézségének megoldása nagymértékben összefügg az általános iskolák azon lehetőségével, hogy az intézményekbe járó diákok számára tartalmas szabadidős programokat biztosíthassanak a szünidő alatt, nyári napközis táborok keretében. Mivel az iskoláknak nem áll rendelkezésére külön forrás a napközbeni étkeztetés megoldására, így csak akkor van módjuk ezen programok megszervezésére, ha az Önkormányzat által biztosított ingyenes nyári étkeztetést a kedvezményezetti kör minden gyermeke igénybe veheti. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor egyéb forrás (pályázat, támogatók) bevonása nélkül veszélybe kerülhet a program megvalósítsa. Ugyanakkor a prevenció terén, az utcán való csellengés alternatívájaként a szabadidős (különösen a nyári) programok rendkívül nagy jelentőséggel bírnak. Az idei évben, a Keleti városrészben működő Budai Városkapu Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény pedagógusai 3 hetes napközis tábort szerveznek az iskoláikban tanuló diákok számára. Az iskola tagintézményeibe járó HH-s és HHH-s gyermekek a városi szinten a legnagyobb mértékben felülreprezentáltak. Szüleik többségének nem áll módjában térítési díjas táborokba beíratni őket, a nyári szünetben a családok nagy részének nyaralni nincs módja, gyerekeik egy része a városrészt sem hagyja el és sokan közülük - tartalmas szabadidős program hiányában - napközben az utcán cselleng. A városrészi iskola pedagógusai a nyári szünetben 3 hétre tartalmas programokat biztosítanak a gyerekeknek. Az előzetes jelentkezések alapján közel 1000 fő vesz részt a programokon a 3 hét során, amely megközelítőleg gyermek érintettségét jelenti. Az Önkormányzat az előzetes egyeztetések alapján, 120 fő számára tudja biztosítani a nyári étkeztetést. A fennmaradó közel 300 gyermek számára az iskolakülönböző pályázati forrásokat és for-profit támogatókat próbál mozgósítani az ellátásuk érdekében, ezáltal is megrövidítve az előzetesen 4 hetesre tervezett napközis tábort. A nyári napközit a következő két évben is megszervezték az iskola pedagógusai pályázati támogatásból, civil együttműködéssel és az Önkormányzatnak az étkezéshez nyújtott segítségével. (HEP felülvizsgálat, 2015) 4.2.i. hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Városi szintű statisztikai adatok nem állnak rendelkezésünkre diszkriminációt elszenvedett gyermekekre vonatkozóan. Az állami és civil érdekképviseleti szervek tapasztalatai azt mutatják, hogy még mindig rendkívül alacsony a jogérvényesítési lehetőségeket igénybe vevők száma a diszkriminációt elszenvedettek körében. Rendkívül kevés a panasztétel, ugyanakkor valószínűsíthetően magas a látencia. A sérelmet elszenvedettek többsége vagy nem ismeri a jogérvényesítési lehetőségeket, vagy tart az eljárást követő megtorlástól, vagy anyagi kárpótlás hiányában, nem tartja fontosnak a jogi úton való jóvátétel kikényszerítését. 167

169 Az alábbiakban röviden bemutatásra kerülnek azok a szervezetek, amelyek jogi segítségnyújtó szolgáltatást végeznek és Pécs városában ügyfélszolgálattal rendelkeznek. Baranya Megyei Kormányhivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálat (Nép ügyvédje) Az állami jogi segítségnyújtási szolgáltatások az anyagi szempontból rászorultnak tekintendők körében jelenleg a következők: a) peren kívüli segítségnyújtásként: jogi segítők által adott jogi tanácsadás, okiratszerkesztés és iratbetekintés; b) polgári eljárásokban: pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása, elsősorban a jogi segítők által; c) büntető eljárásokban: sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt pártfogó ügyvédi képviselete, pótmagánvádló személyes költségmentességének engedélyezése, és ennek keretében pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása - főszabályként - jogi segítők által. A szolgálatok munkatársai a hatósági feladatukon túlmenően, ügyfélszolgálati tevékenység keretében az egyszerűbb megítélésű ügyekben - a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálata nélkül, díjmentesen - jogi tanácsot, illetve hatásköri, illetékességi útmutatást adnak bárki számára. Áldozatsegítő Szolgálat A bűncselekmények áldozatai számára tudnak az áldozatsegítő szolgálatok segítséget nyújtani. A bűncselekmény áldozata nem csak a bűncselekmény közvetlen sértettje, hanem olyan személy is, aki bizonyíthatóan a bűncselekmény közvetlen következtében szenvedett sérelmet. Sérelemnek tekintendő a testi vagy lelki sérülés (súlyos félelem, szorongás) és az érzelmi megrázkódtatás (trauma, pszichés zavar) és olyan vagyoni kár, amely a bűncselekménnyel ok-okozati összefüggésben áll. Az igénybe vehető szolgáltatások: 1. Az áldozat az általános tájékoztatáson túl igényt tarthat a szolgálat segítségére érdekeinek érvényesítése céljából is. Személyre szabott felvilágosítást kell kapnia alapvető jogairól és az őt megillető egészségügyi, biztosítási és szociális ellátásokról. Szükség esetén a szolgálat közreműködik abban, hogy ezekhez az ellátásokhoz az áldozat mielőbb hozzáférjen. 2. Ha az áldozat ügyének további intézése ügyvéd általi jogi közreműködést kíván, akkor az áldozatsegítő szolgálat köteles őt a jogi segítségnyújtó szolgálathoz irányítani. 3. A bűncselekmény áldozatának azonnali pénzügyi segélyre lehet szüksége annak érdekében, hogy legalapvetőbb szükségleteit fedezni tudja (szállás, ruhanemű, utazás, élelmiszer, gyógyszer stb.). A megyei/fővárosi igazságügyi szolgálat az azonnali pénzügyi segély kérdésében méltányossági döntéssel határoz, amely nem szociális rászorultságon, hanem a bűncselekmény következtében kialakult helyzet mérlegelésén alapul. Az egyszeri segély számításának módjáról a törvény hosszú távon rendelkezik. 4. Az állami kárenyhítés Kárenyhítésre a bűncselekmény közvetlen fizikai sértettjei jogosultak, akiknek testi épsége, egészsége a bűncselekmény következtében súlyosan károsodott, továbbá ezek hozzátartozói, eltartottjai. Jogosult továbbá az a személy is, aki a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény következtében elhunyt sértett eltemettetéséről gondoskodott. Feltétele továbbá az áldozat rászorultsága, amelyet jövedelmi viszonyai határoznak meg. Rászorulónak tekintendő az áldozat, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az alapösszeg kétszeresét, ben a Ft-ot, illetve az is, aki a törvényben felsorolt szociális ellátások valamelyikében részesül. 168

170 Országos Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Dél-dunántúli Regionális Iroda A betegjogi képviselő tevékenysége különösen az alábbiakat foglalja magában: segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében, segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását, a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve - a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben - eljár az arra illetékes hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget, rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról, illetve a betegjogok érvényesüléséről az egészségügyi intézményben. A betegjogi képviselő egyedi ügyekben kizárólag a betegtől kapott meghatalmazás keretei között járhat el. A betegjogi képviselő - az ellátás zavartalanságát nem veszélyeztetve - illetékességi körében jogosult: az egészségügyi szolgáltató működési területére belépni, a vonatkozó iratokba betekinteni, az egészségügyben dolgozókhoz kérdést intézni. A betegjogi képviselő köteles a betegre vonatkozó orvosi titkot megtartani, és a beteg személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. Az ellátottjogi képviselő feladatai elsősorban az ellátotti jogokkal kapcsolatos tájékoztatás, az ellátottak, vagy hozzátartozók ellátással kapcsolatos problémáinak megoldásában való közreműködés, ellátottak panaszainak megfogalmazásában segítséget nyújt, bizonyos körben képviselheti az ellátottat, intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál, jelzéssel élhet az illetékes hatóságok felé a jogsértés megszűntetése érdekében, a korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos dokumentációkat megvizsgálhatja, fogadóórát tart a 100 fő feletti ellátottai létszámú intézményekben, illetve a nappali ellátást biztosító intézményekben. A képviselői fogadóórákra bárki elmehet, panaszát, észrevételét elmondhatja. A Közalapítvány alkuratóriumának feladata elsősorban a képviselők szakmai munkájának figyelemmel kísérése, segítése, illetve elvi szintű iránymutatást adni a képviselőknek feladataik minél hatékonyabb, színvonalasabb ellátása érdekében. A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek törvényben meghatározott védelmét, valamint segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében. A gyermekjogi képviselő segít a gyermeknek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását, segíti továbbá a gyermeket állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban. Időszakonként részt vesz a gyermekotthonban működő gyermekönkormányzat ülésén, illetve a valamennyi gyermek részvételével megtartott fórumon. A gyermekjogi képviselőt megkeresheti közvetlenül a gyermek (telefonon, vagy területi irodában tartott fogadóórán, illetve a gyermekotthonban), kérheti segítségét a gyermek szülője, törvényes képviselője, illetve, a gyermekönkormányzat, a gyámhivatal és az érdekképviseleti fórum. 169

171 A gyermekjogi képviselő jogosult a gyermekjóléti, illetve a gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző működési területén tájékoztatást, iratokat, információkat kérni, és a helyszínen tájékozódni. Jogosult az intézmény vezetőjének, illetve a fenntartónak írásban észrevételt tenni, melyre azok 15 napon belül válaszolni kötelesek. A gyermekjogi képviselő indokolt esetben megkeresi a nevelési intézmények fenntartóját, illetve szükség szerint a gyermek érdekében a gyámhatóságnál eljárást kezdeményez. Egyenlő Bánásmód Hatóság Baranya megyei egyenlő bánásmód referens A Hatósághoz akkor lehet panasszal fordulni, ha egy személy vagy valamely csoport kedvezőtlenebb bánásmódban részesül valamely védett tulajdonsága miatt, mint más, vele összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport. A védett tulajdonságokat az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény részletesen felsorolja: Ezek a következők: nemi hovatartozás, faji hovatartozás, bőrszín, nemzetiség, illetve nemzetiséghez tartozás (pl. cigány, német, szlovák, stb., azaz a hazánkban élő 13 nemzetiség), anyanyelv, fogyatékosság, egészségi állapot, vallási vagy világnézeti meggyőződés, politikai vagy más vélemény, családi állapot, anyaság (terhesség) vagy apaság, szexuális irányultság, nemi identitás, életkor, társadalmi származás, vagyoni helyzet, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője. Tehát akkor indít közigazgatási eljárást a hivatal, ha a kérelmező valószínűsíti, hogy rendelkezik valamelyik előbbiekben felsorolt védett tulajdonsággal és a sérelem ezzel összefüggésben érte. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a fent leírt közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés és a megtorlás. Baranya Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház (Nevelők Háza Egyesület) Ügyfélszolgálati munkájuk keretében, feladataik közé tartozik a diszkriminációs ügyekkel kapcsolatos panaszfelvétel és delegálás, továbbá a családokat érintő szociális, oktatási és egészségügyi szolgáltatásokról való informálás és koordináció. 4.2.j. pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül A befogadó, toleráns társadalom létrejöttének egyik legfontosabb alapja az oktatás és a nevelés. A formális oktatási rendszeren túl (amely szakmailag szintén kiemelkedő, például a PTE segítő típusú képzéseinek köszönhetően), sok pécsi non-profit szervezet foglalkozik ezzel a témával, egy másfajta megközelítéssel, a nem-formális tanulás módszereivel. Ezen módszerekre jellemző, hogy tapasztalati alapúak, a részvételre építenek és erőteljesen hatnak a résztvevők attitűdjeire. Az érzékenyítő nevelési folyamatok lényege, hogy közelebb hozzák a hátrányos helyzetű csoportok problémáit, szembesítenek a sztereotípiáinkkal, előítéleteinkkel és érzékeltetik a diszkrimináció működését. Több szervezet is végez érzékenyítő munkát általános és középiskolás fiatalok körében. (pl.: Tett-Hely Ifjúsági Egyesület Értékek kontra erőszak, INDIT Közalapítvány Mozaik csoport, Az emberség erejével Alapítvány - Színezők). A Baranya Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház (Nevelők Háza Egyesület) egyik kiemelt feladata a többségi társadalom szemléletformálása és a diszkrimináció elleni küzdelem. A 170

172 CSEÖH több fronton végzi emberi jogi nevelési tevékenységét, hogy minél több irányból próbáljon hatni a többségi társadalom befogadó attitűdjének erősödésére. Célcsoportjai közé tartoznak a fiatalok, a felnőttek, a családok és az oktatási és szociális területen dolgozó szakemberek is. Tevékenységi körébe beletartoznak kulturális programok (pl.: Antirasszista Filmest, Embermentők kiállítás), családi szabadidős rendezvények (pl.: Gyárvárosi Forgatag Esélyegyenlőséig Nap), továbbképzések pedagógusok és szociális munkások számára (általában évente kétszer), kapcsolódás a formális oktatáshoz (pl.: részvétel egészségnapokon, esélyegyenlőségi osztályfőnöki órák tartása) és az Élő Könyvtár is.. A CSEÖH az Emberség Erejével Alapítvánnyal és a MásKépMás Alapítványnyal való együttműködésben alakította ki a legtöbb fiatalt megszólító érzékenyítő projektjét az ÉlményPARK?!-ot, amely egy interaktív kiállítás. A projekt során a résztvevők a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (pl.: romák, mélyszegénységben élők, fogyatékkal élők) mindennapi problémáival, kihívásaival ismerkedhetnek meg, modellált élethelyzetekben, saját élmények által. Az Élménypark?! célja: fiatalokat is érintő társadalmi kérdések feldolgozása, a befogadó és Az Élménypark?! célja: fiatalokat is érintő társadalmi kérdések feldolgozása, a befogadó és cselekvő attitűd erősítése, élményalapú, kooperatív módszerek által. Célcsoportjai: általános iskola 7-8. osztály, középiskola összes évfolyama, év közötti ifjúsági közösségek (ifjúsági A program főszervezői a Baranya Megyei Család Esélyteremtési és Önkéntes Ház, Az emberség erejével Alapítvány és a Nevelők Háza Egyesület Együttműködő partnereink: Együttműködő partnereink: UCCU Roma Informális Oktatási Alapítvány, Fogd a kezem! Alapítvány, Kerek Világ Alapítvány, Special Pécs, MásKépMás Esélyegyenlőség Emberközpontú Szemlélettel Alapítvány, SINOSZ Baranya Megyei Szervezete, PTE Támogató Szolgálat, Vakok és Gyengénlátók Baranya Megyei Egyesülete. (HEP felülvizsgálat, 2015) Az emberség erejével Alapítvány emberi jogi nevelési tevékenységek területén elsősorban a többségi társadalom számára szervez érzékenyítő programokat a hátrányos helyzettel, az esélyegyenlőtlenséggel kapcsolatban óta foglalkoznak emberi jogi neveléssel. Ez idő alatt kapcsolatba kerültek több általános iskolával, a pécsi középiskolák nagyobbik részével, több egyetemi karral és intézettel. Évek óta szerveznek képzéseket szakembereknek, 2015-ben akkreditáltattak egy 30 órás tréninget szociális szakemberek számára. Nemrég indult online emberi jogi nevelési platformuk és zajlott közös projektünk az I. számú Gyakorló Iskolával, ahol a 6. évfolyamon az erkölcstan keretében vittek emberi jogi nevelési folyamatot. Évek óta szerveznekk Élő Könyvtárakat (eredetileg a Budapesti Európai Ifjúsági Központ segítségével), 2014 óta pedig iskolai keretek közé is viszik a programot. A szervezet több norvég makroprojektnek is a pécsi "lába" (DIA, NANE, Labrisz/Szimpozion, TASZ, MSZEH), amely támogatást és minőségbiztosítást is jelent számukra. (HEP felülvizsgálat, 2015) A formális és nem-formális nevelés összekapcsolására újabb lehetőség nyílik Pécsett is, hiszen a 2013/2014-es tanévtől elkezdődik az iskolákban az erkölcstan oktatás. A rendszeres, heti óraszám lehetőséget kínál arra, hogy az emberi jogok és antidiszkrimináció kérdésköre iskolai keretek között is megjelenjen. Pécsett az a szerencsés helyzet állt elő, hogy a nyár folyamán a kötelező továbbképzést elvégző pedagógusok, az erkölcstan oktatásában sok tapasztalt, hozzáértő civil szervezettel dolgozhatnak együtt, vehetek igénybe támogatásukat. A gyermekvédelmi rendszer hátránykompenzáló és esélyteremtő szolgáltatásait az előző fejezetek tartalmazzák. Az alábbiakban olyan projektek kerülnek rövid felvázolásra, melyek hozzájárulnak a Pécs városában élő fiatalok társadalmi befogadásához: TÁMOP 5.2.5/B-10/2 Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítő programok 171

173 Egy Hajóban Gyermek- és Ifjúságvédő Alapítvány: "InFóKa II." projekt A 24 hónapos projekt Pécsett 3 megvalósítási helyszínen (Pécs-Belvárosban az Alapítvány székhelyén és a NemArt Galériában, Pécs-Somogyon a Kodály Zoltán Kultúrházban) működik, és éves (Pécs-Belvárosban, Pécs peremkerületeiben, lakásotthonokban, gyermekotthonban élő, ill. büntetés-végrehajtás alatt álló) hátrányos helyzetű ("csellengő", veszélyeztetett) fiatalok célcsoportjai számára nyújt információkat és tanácsadást, ad alternatívát szabadidejük hasznos eltöltésére. Ennek érdekében 2 helyszínen (Pécs-Belvárosban és Pécs-Somogyon) működtet ifjúsági információs és tanácsadó irodát, ill. 2 bázishelyen tart fent "InFóKa" Klubokat az értékteremtő, nem formális tanulási módszerekre épülő személyiség- és kompetenciafejlesztő (pl. mentálhigiénés/drogprevenciós, kreatív manuális, fórumszínházas, zenei/tánc) csoportfoglalkozások lebonyolítására az előírt indikátorok teljesítése mellett. Ezen túl ifjúsági találkozók, kiállítások, gyakori sportrendezvények és kirándulások is megvalósulnak. Inno-Motive Regionális Gazdaságfejlesztő, Innováció Transzfer és Képző Központ Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság: "YOUTH-ORIGAMI- Fiatalok formálását, társadalmi integrációját elősegítő összehasonlító modellprogram a déli kistérségekben A projekt hosszú távú célja: a év közötti, hátrányos helyzetű kistérségekben élő fiatal, társadalmi, gazdasági és etikai viselkedéskultúrájának fejlesztése, befogadó, toleráns attitűdöt biztosító értékrend elterjesztése érdekében, produktív életmódot folytató, felelős, szocializált, bölcs, válogatós, fejlett közösségi és egyéni kompetenciákkal rendelkező ifjúsági modell kialakítása. Specifikus cél: "Inno-Ház" Ifjúsági Hálózat szolgáltatásainak továbbfejlesztése, a év közötti, HH fiatalok társadalmi integrációjának, iskolai előmenetelüknek, pályaválasztásuknak, munkaerőpiacra történő belépésüknek, szülői szerepekre felkészítésüknek az elősegítése, tudatos élet pályatervezésüket támogató ifjúsági szolgáltatások kiépítése és hozzáférhetővé tétele. Projekt konkrét célja: A déli kistérségekben élő fiatalok aktív bevonására épülő programsorozat megvalósítása, hiánypótló ifjúsági virtuális tanácsadási, felkereső jellegű ifjúságsegítő szolgáltatások beindítás. TÁMOP A-11/2 Büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak és pártfogó felügyelet alatt állók társadalmi integrációs esélyeinek növelése képzési és foglalkoztatási programokkal Ifjúságért Egyesület: "Tudás-Érték-Tapasztalat" - integrációs program "Tudás-Érték-Tapasztalat" - integrációs programmal hozzájárulunk a év közötti pártfogó felügyelet hatálya alatt állók helyi szinten történő társadalmi kirekesztődésének csökkentéséhez, az érdek- és jogérvényesítésük növeléséhez, valamint sikeres társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációjukhoz. TÁMOP B-12/2 A bűnmegelőzés szempontjából kiemelten fontos, bűnelkövető vagy bűnelkövetés szempontjából veszélyeztetett gyermek- és fiatalkorúak segítése Ifjúságért Egyesület: "Vészfék"- közösségi bűnmegelőzési program a Forrás Szakiskola bázisán "Vészfék" közösségi bűnmegelőzési program segíti a a bűnelkövetés, áldozattá válás szempontjából különösen veszélyeztetett gyermek- és fiatalkorúakat iskolán belüli és kívüli tevékenységek szervezésével, csökkenti a normaszegéssel járó társadalmi hátrányokat, növeli integrációs esélyeiket. A szakemberek jól hasznosítható információkat, módszereket kapnak a konfliktusfeloldás erőszakmentes eszközeiről. Ösztönzi az állami és civil szervezetek, kisközösségek partneri együttműködését. TÁMOP C-11/2 Az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés RegioLine Társadalom-, Vidék- és Gazdaságfejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft: SZMÖRE-Személy és vagyonvédelemért Mozgalom Önkéntes Reflexív Együttműködéssel 172

174 Hosszú távú cél: a társadalmi kohézió erősítése érdekében a Baranya megye településein élő helyi közösségek, az intézmények és az állampolgárok önvédelmi képességének fejlesztése, bűnözéssel szembeni védettségük erősítése, az állampolgárok áldozattá válásának megelőzését és a már bűncselekmény áldozatává vált személyek sérelmeinek kezelését célzó ellátórendszer fejlesztése. A fenti projektek lezárultak, jelenleg fenntartási szakaszban vannak. (HEP felülvizsgálat, 2015) 4.4.A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége 4.4.a. hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Pécsett év végéig az Önkormányzat hét többcélú intézmény (30 telephely) fenntartásával gondoskodott az általános iskolai nevelésről és oktatásról, továbbá hat intézmény és tagintézményei fenntartása intézményfenntartó mikro-társulás formájában történt. A városban 10 nem önkormányzati fenntartású intézményben zajlik ma alapfokú iskolai oktatás. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 74. -ában foglaltak szerint január 1- jétől az állam gondoskodik az óvoda kivételével a köznevelési alapfeladatok ellátásáról. A köznevelési törvény fogalomhasználata szerint az intézményfenntartás/fenntartó az eddigiektől eltérő értelmezésbe kerül. Eszerint elkülönül egymástól a fenntartás és működtetés feladata, esetenként elválik egymástól a fenntartó és működtető személye. A Kormány az állami köznevelési feladat ellátására a fenntartói jogok és kötelezettségek gyakorlására a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot hozta létre és jelölte ki. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ területi szervei a tankerületek, illetve a megyeközponti tankerületek. A megye székhelyén működő megyeközponti tankerület a szakképző iskolák, kollégiumok, a pedagógiai szakszolgálatok, szakmai szolgáltatások tekintetében a megye egész területére kiterjedő illetékességgel gyakorolja a fenntartói jogokat és kötelezettségeket. Az általános iskolák, alapfokú művészeti iskolák, gimnáziumok tekintetében illetékességi területe a járás területére terjed ki. A köznevelési intézmények működtetését a 3000 főt meghaladó lakosságszámú településeken a szakképző iskolák kivételével - az önkormányzatnak saját forrásai terhére kell biztosítania. A működtetés keretében az önkormányzat feladata a feladatellátást szolgáló ingatlanok üzemeltetése, karbantartása, állagának megóvása, a feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételek, eszközök, szolgáltatások beszerzése, valamint az üzemeltetéshez, tárgyi feltételekhez kapcsolódó személyi feltételek biztosítása. A szakképző iskolák esetében a működtetést az állami fenntartó biztosítja. A törvényben foglaltak figyelembe vételével kétféle módon kerülnek át az intézmények és a köznevelési feladatok az Intézményfenntartó Központhoz: a kizárólag állami feladatot ellátó intézmények január 1-től beolvadnak az Intézményfenntartó Központba; az állami és önkormányzati feladatot is ellátó többcélú intézmények tekintetében az önkormányzat közfeladatot ad át az Intézményfenntartó Központnak. Ez esetben az önkormányzatnak döntenie kell a többcélú intézmények átszervezéséről, az alapító okiratok módosításáról oly módon, hogy az intézmény január 1-től állami feladatot ne lásson el, azaz feladatainak sorából kikerüljön az állami köznevelési feladat. 173

175 tanév 60. táblázat - Önkormányzati/állami fenntartású általános iskolák adatai (TEIR ) általános iskolai osztályok száma általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban feladatellátási helyek száma 1-4 évfolyamolyamomomon 5-8 évfo- 1-4 évfolya- 5-8 évfolya- összesen összesen db 2010/ / / / / Forrás: TeIR, KSH Tstar, KLIK Pécsi Tankerület adatai A 2012/2013-as tanévben, Pécsett diák részesült nappali tagozatos általános iskolai oktatásban, 1/3-uk vette igénybe a napközi otthonos ellátást. A diákok száma az elmúlt 2 tanév során megközelítőleg azonos volt. 61. táblázat - Általános iskolában tanulók számának alakulása Pécsett (TEIR ) tanév Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma általános iskolások száma napközis tanulók száma fő fő fő fő % 2010/ ,7 % 2011/ ,9 % 2012/ / / gyerek a nem állami intézményekben (1-8 évfolyamos) Nem állami nem állami ,2 % (HEP felül- Forrás: TeIR, KSH Tstar, Pécs MJV PH, KLIK Pécsi Tankerület és egyéb intézményfenntartók adatközlése vizsgálat, 2015) év végéig a Város Önkormányzata 17 középfokú oktatási intézményt tartott fent, döntő többségükben ezek gimnáziumok és szakközépiskolák, illetve szakközépiskolák és szakiskolák egyszerre, illetve néhányuk alap- és középfokon is indított osztályokat. Az oktatási intézményeket egy önálló, és három többcélú intézményben működő középiskolai kollégium egészítette ki. A középfokú oktatás területén a városban, 20 további intézmény működik a legkülönbözőbb szereplők fenntartásában. Az önkormányzat által fenntartott középfokú oktatási intézményekben tanulók száma évek óta folyamatosan csökkenést mutat PMJV IVS (2012-ben módosított) 174

176 62. táblázat - Az Önkormányzat által fenntartott 17 középfokú oktatási intézmény statisztikai adatai július 1-től a KLIK által fenntartott 7 gimnázium és a MSZC által fenntartott szakképzők statisztikai adatai Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Összes tanuló Bejáró Pécsi Kollégista* 2006/ / / / / n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a Forrás: PMJV Integrált Városfejlesztési Koncepció (2012. módosított) *A kollégisták létszáma tartalmazza a nem önkormányzati fenntartású intézményekbe járó kollégista tanulók számát is, mely 2010-ben 185 fő. KLIK Pécsi Tankerület adatközlése, (HEP felülvizsgálat, 2015) július 1-től a szakközépiskolák és a szakiskolák fenntartását a Megyei Szakképzési Centrumok vették át, így KLIK fenntartásban csak a gimnáziumok maradtak. (HEP felülvizsgálat, 2015) A középfokú cigány nemzetiségi oktatás terén központi szereppel bír a Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium, amely Magyarország és egyben Európa első roma nemzetiségi, érettségit adó intézménye, melyet a Gandhi Alapítvány 1994-ben hozott létre. Az iskola célja, hogy "nyitott szellemű, tudományok iránt fogékony, népéhez és anyanyelvéhez kötődő cigány fiatalokat képezzünk", továbbá, hogy Magyarországon az összes roma tanuló olyan minőségű képzésben részesüljön, mint nem cigány társaik, valamint a magyarországi nemzetiségekhez hasonlóan egy részük nemzetiségi intézményekben tanulhasson ben érettségizett az első osztály, s a tanulók csaknem fele a felsőoktatásban folytatta tanulmányait. Az oktatás szervezeti kerete 4, 5 osztályos nyelvoktató típusú, nemzetiségi gimnáziumi képzés. A nemzetiségi program keretében a diákoknak lehetőségük van arra, hogy megismerkedjenek mindkét, a magyarországi romák által beszélt nyelvvel - beás és lovári -, lássák szépségeit, és legyen identitásuk szerves része a közvetített roma kultúra elemeivel együtt. A cigány népismeret tantárgy tanulása során megismerkednek a cigány hagyományokkal, kultúrával. Jelenleg a Gandhi Gimnázium és Kollégium birtokában egy 340 férőhelyes kollégium van, amely kiegészül egy könyvtárral, egy olvasóteremmel, számítógépekkel, 10 tanteremmel, 6 csoportszobával, egy kézműves teremmel, 3 közösségi helyiséggel és egy sportcsarnokkal. A jól felszerelt, kényelmes igényesen kialakított 3-4 ágyas kollégiumi szobákba a dél-dunántúli régióból, esetenként azon túlról érkeznek gyerekek. Fontosnak tartják, hogy a kollégiumban dolgozók a szülők elvárásainak megfelelően gondoskodjanak a gyerekek otthonosságáról, segítsék őket a szülőktől való távolság miatt érzett szorongások legyőzésében, tanácsaikkal irányítsák az önálló életvitel kialakítását. A Gimnázium tevékenységéhez szorosan kapcsolódik a Bogdán János Alapítvány Az alapítvány célja: A roma alap és középszintű oktatás hatékonyabbá tétele érdekében olyan kisegítő intézkedések lebonyolítása, amelyek segítik, kiegészítik könnyebbé teszik a Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégiumban végzett oktató, nevelő munkát. Támogatja a tudományos tevékenységet, a kutatást, a nevelést. 175

177 z alapítvány feladatai: képzések, oktatások, ismeretterjesztő előadások szervezése, támogatása. Rendezvények, fejlesztő tevékenységek szervezése, támogatása. Nemzetközi és hazai kutatások, szakirodalmi feldolgozások készítése, kiadása, nyilvánosságra hozatala, és mindezek támogatása. Más szervezetek és személyek tevékenységének, programjának támogatása. Az alapítvány eddigi munkája során kidolgozott egy olyan jutalomrendszert, miszerint az iskola legjobb tanulóit minden tanév végén a meghatározott kritériumoknak megfelelően díjazza. A KSH adatai alapján 2009-ben Pécs középfokú oktatási intézményeiben összesen tanulót tartottak nyilván, melyből nappali tagozatos diák volt. A tanulók közel fele (48,7%-a) más településről járt be napi vagy heti rendszerességgel. A középiskolai tanulók 56,7%-a a gimnazista volt ben a 9. évfolyamra beiskolázott tanulók 25 %-a nem önkormányzat által fenntartott iskolában kezdte meg tanulmányait (gimnázium vonatkozásában ez az arány 43 %). 64 A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre vonatkozó helyzetelemzést, továbbá a vonatkozó szociális és köznevelési szolgáltatási palettát a korábbi fejezetek tartalmazzák évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 18. (1) alapján A szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. A (2) szakasz alapján az alábbi szakszolgálati típusokban: a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, b) a fejlesztő nevelés, c) szakértői bizottsági tevékenység, d) a nevelési tanácsadás, e) a logopédiai ellátás, f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, g) a konduktív pedagógiai ellátás, h) a gyógytestnevelés, i) az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, j) a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása. Pécsett a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában jelenleg 3 intézmény vesz részt pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátásába: Éltes EGYMI Nevelési Tanácsadó Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja és az Apáczai Nevelési Központ Pedagógiai Szakszolgálata. A megyeszékhelyen működik a megyei illetékességű szakértői bizottság és a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás is. A sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók ellátása A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását - a jogszabályban meghatározottak alapján- az alábbiak szerint biztosíthatja a fenntartó: integrált: együttnevelő- formában, szegregált: külön nevelő formában. Baranya megyében mindkét forma megvalósul az egyes képzési szinteken ben, megyei szinten, integrált keretek között nevelt gyermekek és tanulók száma: az óvodákban 280 gyerek nevelése folyik integrált formában, ami az összes gyereklétszám 2,19 %-a. 64 PMJV IVS (2012-ben módosított) 176

178 az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók száma - általános iskolai feladatellátásban - megyei szinten fő, amely a teljes létszám 5,1 %-a. Középfokú oktatásban az alábbi megoszlásban történik az integrált SNI oktatás: szakképzésben 683 fő (5,04 %), gimnázium 82 fő (0,82%) A megyében 6 tankerületben működik speciális szakiskola (Komló, Mohács, Pécs, Pécsvárad, Siklós, Szentlőrinc), ahol összesen 490 fő tanul, ez a középiskolások 2%-a ban, Pécs óvodáiba 77 sajátos nevelési igényű gyermek járt, közülük integráltan nevelt 63 fő volt, az Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény Speciális Szakiskola és Kollégium óvodai csoportjába 9 gyermek, az Apáczai nevelési és Általános Művelődési Központ speciális óvodai csoportjába 5 gyermek járt. Pécsett, a sajátos nevelési igényű tanulók száma 2008-ban 666 fő volt, a korosztály 3,3%-a, közülük 78% gyógypedagógiai oktatásban részesült január 1-től, Pécsett szegregált nevelés-oktatás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben történik, amely sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai, általános iskolai és speciális szakiskolai ellátását biztosítja. Az intézménybe Pécs város területén, valamint Pécs vonzáskörzetében lakó speciális neveléstoktatást igénylő tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos), értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos), autista (pervaziv fejlődési zavarban szenvedő), mozgássérült tanköteles korú tanulók járnak. Intézményegységek: Óvoda Tanulásban akadályozottak általános iskolája 1-8 évfolyam Készségfejlesztő speciális szakiskola 9-12 évfolyam Kollégium Értelmileg Akadályozottak Általános Iskolája 1-8. évfolyam Pécsi székhellyel, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában az SNI ellátásban utazó gyógypedagógiai szolgálat is működik az alábbi munkamegosztásban: Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény: Pécs város általános és középiskolái, pécsi tankerület nem pécsi általános iskolái közül a pellérdi, valamint a komlói, szentlőrinci, siklósi tankerület látássérült és hallássérült gyermekei, Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ (ANK) Pedagógiai Szakszolgálat: ANK három általános iskolája, gimnáziuma, Pécs város óvodái, valamint a pécsi tankerület nem pécsi óvodái és általános iskolái. Az ellátás célcsoportja azon sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek, tanulók: akiknek ellátási jogosultságát a szakértői és rehabilitációs bizottság írásbeli határozatba foglalta, életútjuk szerint: beiskolázástól a tankötelezettség végéig (nappali rendszerű oktatási formában résztvevők). Az ellátottak köre testi fogyatékos, mozgáskorlátozott gyermek, beszédfogyatékos gyermek, 65 Feladatellátási intézményhálózat- működtetési és köznevelési fejlesztési terv Baranya megye (Oktatási Hivatala Baranya Megyei Kormányhivatal közreműködésével, intézményi adatszolgáltatás alapján) 66 PMJV Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve (2008.) 177

179 látássérült gyermek, hallássérült gyermek, enyhe fokban értelmi fogyatékos, tanulásban akadályozott gyermek, autizmussal élő gyermek, halmozottan fogyatékos gyermek, a megismerés/viselkedés fejlődésében súlyosan és/vagy tartósan akadályozott gyermek (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, mutizmus, hiperkinetikus zavar, kóros magatartászavar). Az intézmények gyógypedagógusai jól képzettek, minden óvodai, iskolai SNI-s gyermeket ellátnak. Az iskolapszichológusok több intézményt látnak el, hálózatban működnek. Ugyanakkor a rendszerben kevés a logopédus, szakvizsgázott gyógypedagógus és az iskolapszichológus. A speciális szükségletű gyermekek számának növekedésével párhuzamosan nem biztosítható a szakemberek számának bővítése. A többségében belső alkalmazású gyógypedagógusok néhány órában végzik a speciális feladatukat. Az iskolák egy része nyitott, de nem minden intézményben van befogadó szemlélet. Amennyiben az iskolapszichológusok visszakerülnek az iskolákhoz, profiltisztításra nyílhat lehetőség, a jogszabályi keretek tovább erősíthetik a speciális ellátást. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátás tekintetében az egyik legfontosabb cél, mely jövőbeni megoldáskeresést kíván: egyenlő bánásmód elvének és az esélyteremtés minél szélesebb körű érvényesítése, a befogadó intézményi szemlélet erősítése a közoktatási intézményekben az érintettek életpálya modelljének kialakítása és felnőtté válásuk után munkaerő-piaci lehetőségek javítása. A Budai Városkapu Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Somogyi telephelyén kísérleti jelleggel beindította az inkluzív modellt, amelynek keretében programot készít, várja és befogadja a tanulási és magatartási problémával küzdő gyerekeket, akiknek az alacsony osztálylétszám kedvezően befolyásolhatja a tanulási sikereit. Ebben a programban együttműködik az Éltes EGYMI-vel. Kettéváltak a megyei pedagógiai intézetek szerepkörre: létrejöttek a Pedagógiai Oktatási Központok és külön működnek a pedagógiai szakszolgálatok, melyek az alábbi területekkel foglalkoznak: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés, tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás, konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés. A Pedagógiai Oktatási Központok (POK) pedig az Oktatási Hivatal jogszabályban meghatározott pedagógiai-szakmai szolgáltatásokkal kapcsolatos helyi feladatait (szaktanácsadók bevonásával) látják el. Pedagógiai-szakmai szolgáltatások: Pedagógiai értékelés Szaktanácsadás, tantárgygondozás Pedagógiai tájékoztatás Tanügy-igazgatási szolgáltatás Pedagógusképzés, továbbképzés 178

180 Tanulmányi versenyek Tanulótájékoztatás, tanácsadás Lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetése, (HEP felülvizsgálat, 2015) 4.3.b. közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások január elsejét követően, mikor az állam átvette az önkormányzatoktól az általános iskolák működtetését bevezetésre került az is, hogy a gyerekek óráig az iskolában kötelesek tartózkodni. Ezzel az egyéb szolgáltatások köre a óra utáni időszakra tevődött át elsősorban. A közoktatás tevékenységét kiegészítve és egyben segítve, májusában Pécs Keleti városrészében 3 tanoda kezdte meg működését, a TÁMOP A-12/2 A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódását csökkentő intézkedések támogatása - Tanoda típusú programok támogatása pályázat keretében: Az emberség erejével - CUM VIRTUTE HUMANITATIS Alapítvány: "ÉLMÉNY-TÁR": élményközpontú kooperatív módszertanú tanoda program Gyárvároson Az "ÉLMÉNY-TÁR": élményközpontú, kooperatív módszertanú tanoda program Gyárvároson egy támogató, tehetség kibontakoztató, alternatív nevelési eszközöket alkalmazó tanoda. Az ÉLMÉNY- TÁR célja, hogy a környéken élő és/vagy tanuló, főként hátrányos helyzetű fiatalok számára teremtsen, egy fejlesztő közösségi teret. Alapítványunk 2009 óta dolgozik Gyárvárosban a Menedék Ifjúsági Klub keretein belül. A program során, szoros partnerségre törekszünk a helyi oktatási és szociális intézményekkel. Khetanipe a Romák Összefogásáért Egyesület: KheTanoda A KheTanoda program egy olyan komplex fejlesztési koncepció kidolgozására, működtetésére és fenntartására való törekvést jelent, amely Pécs városában és a Pécsi Kistérségben élő hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű (elsősorban roma származású) diákok iskolai kereteken kívüli tanulási, önképzési lehetőségét biztosítaná hosszú távon. A szaktanári segítség és kulcskompetenciafejlesztés mellett a diákok szociális és közösségi kompetenciáinak erősítésére is koncentrál a program. MIOK a hátrányos helyzetű emberekért Alapítvány: Meszesi Tanoda Pécs Keleti városrészében, Meszesen elérhetővé válik a folyamatosan működő tanodai szolgáltatás, mely a városrész halmozottan hátrányos helyzetű - köztük roma - gyermekek felzárkóztatási esélyeit növeli; az oktatási esélykülönbségeket és az iskolai lemorzsolódást csökkenti. A tanodai felzárkóztató - fejlesztő foglalkoztatások megvalósítása által biztosítja a résztvevőknek az iskolai eredményeik javítását; az iskolai sikerek elérését; képességeik, készségeik fejlesztését. Várólistáról még két pécsi pályázat is bekerült a nyertesek közé. Szent Márton Caritas Alapítvány: Fészek Tanoda (Pécs- Somogy) A gyerekek a településrész hátrányos helyzetű családjaiból érkeznek, akik nem tudják biztosítani a külön fejlesztő vagy gazdagító programokat. A továbbtanulást is leginkább a beszűkült lehetőségek és nem az érdeklődés, vagy a gyerekekben rejlő képességek határozzák meg. Mivel ez többnyire kényszerpályát jelent, nem meglepő a lemorzsolódás, ami azután törvényszerűen zsákutcát jelent, és folytatódik a leszakadás immár a saját családdal. Ezt kört próbálják megszakítani azzal, hogy időben avatkoznak be a tanodai szolgáltatásokkal, megszervezik a délutánokat, több nyitott programot, egyéni fejlesztést biztosítank. A tanodában a gyerekek fel tudnak 179

181 készülni az iskolai feladatokból és szakemberek irányításával elsajátíthatják az önálló tanulás módszereit. Faág Egyesület: Faág Tanoda Az egyesület hátrányos helyzetű és állami gondozott gyerekek számára nyújt befogadó, biztonságos közösséget és készség fejlesztő programokat. Lehetősége nyílt a második körben tanodát is működtetni, ahol az állami gondozásban élő és a hátrányos helyzetű gyerekeknek közösen nyújtottak programokat. A tanodaprogramok többsége legkésőbb októberében fentartási időszakba lépett. Az új pályázati kiírás már megjelent az EFOP keretében, de a várható projektkezdés nyarára datálható. (HEP felülvizsgálat, 2015) Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Romológia és Nevelésszociológia Tanszéke nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy következő nemzedék pedagógusai és romlógusai szakmai elköteleződésükkel és felkészültségükkel erősítsék az inegrációt és kompetens szakemberként segítsék az esélyteremtési programok sikeres megvalósulását. A romológia egyetemi alapképzési szak a humán tudományok cigánysággal kapcsolatos kutatási eredményeit integrálja az egyetemi oktatásba. A magyarországi cigányság magas száma, kulturális értékei és szociális problémái éppúgy indokolják szükségességét, mint a térség cigányságára irányuló tudományos kutatások jelentős hagyományai (ezek a 18. századra nyúlnak vissza), napjaink fontos és nemzetközileg elismert magyar kutatásai. A képzés célja a romológia tudományos kérdéseit ismerő és megértő, a cigányság politikai, jogi, nyelvi, kulturális, oktatási, demográfiai, munkaerő-piaci helyzetét értő és értelmezni tudó szakemberek képzése. A cigányság megismerését és kutatását a lehető legtágabban értelmezik. Egyfelől arra törekszenek, hogy a hallgatók ismerjék meg a magyarországi cigányság nyelvét, kultúráját, problémavilágát, másfelől azonban ezt a problematikát általánosabb nemzetközi, illetve kisebbségi összefüggésekbe ágyazottan vizsgálják. Fontosnak tartják, hogy mind több diplomás (pedagógus, művelődésszervező, szociális munkás, kommunikációs szakember, stb.) kerüljön ki úgy az egyetemről, hogy korszerű és tudományosan megalapozott ismeretekkel rendelkezik a magyarországi cigány csoportokról. A PTE BTK Nyelvtudományi Tanszék, a Neveléstudományi Intézet többi tanszéke, a Szociológiai és Szociálpszichológiai Tanszék, a Néprajzi Tanszék, a TTK Általános Társadalom-földrajzi és Urbanisztikai Tanszék és a Regionális Társadalomföldrajz Tanszék vezetői, illetve munkatársai is részt vesznek az oktatásban. A Tanszékhez szorosan kapcsolódik a PTE Wlislocki Henrik Szakkollégium, mely egy nyertes TÁMOP projekt keretében, komplex hallgatói szolgáltatások kialakítását és fejlesztését célozta meg, melyek a célcsoportot alkotó hátrányos helyzetű, főként roma hallgatók számára biztosítják a tehetséggondozást, támogató környezetben. 4.3.c. hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció A közoktatási alap-és szakszolgálati feladatok, valamint a gyermekjóléti alap-és szakellátások mindegyike biztosított a városban főként az önkormányzati, társulási, kormányzati fenntartásában lévő intézmények által. 180

182 Ugyanakkor a peremkerületekben és szegregálódó városrészekben, - főként a Budai Városkapu Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tagintézményeibe járó diákok és óvodások körében évi adatok szerint is, felülreprezentáltak a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok. A szegregáció okai több dimenziósak, többek közt: Településszerkezeti okokra, Oktatásszervezési problémákra, Eltérő minőségű infrastrukturális és humánerőforrás ellátottságra, Eltérő szülői preferenciákra vezethetők vissza. Zolnay János a pécsi közoktatási migrációval foglalkozó tanulmányában, 67 az általános iskolai tanulók, ezen belül a halmozottan hátrányos helyzetű és roma tanulók pécsi iskolakörzetek közötti migrációját vizsgálta, arra keresve a választ, hogy a közoktatási szegregáció mekkora hányadát magyarázza a tanulók földrajzi eloszlása. A pécsi folyamatok elemzését indokolta, hogy az önkormányzat oktatáspolitikájának évek óta következetesen alkalmazott esélykiegyenlítő elemei is vannak, ám ennek ellenére az etnikai szegregáció dinamikusan növekszik a városban. A pécsi általános iskolákban 2007-ben és 2009-ben végeztek felmérést. Tanulócsoportokként összeírták a HH a HHH és a roma diákokat, és azonosították a nem körzetes HH HHH és roma diákokat, a lakóhelyük szerinti beiskolázási körzetük alapján. Mindenekelőtt arra a kérdésre keresték a választ, hogy vajon az önkormányzat 2007 tavaszán bevezetett oktatáspolitikai és intézmény-átszervezési reformja, illetve annak esélykiegyenlítő elemei képesek voltak-e megfékezni vagy csökkenteni a szegregációs folyamatokat. Az alábbiakban a tanulmány legfontosabb megállapításainak ismertetjük: A nem intézményes elkülönítésen alapuló közoktatási szegregáció racionális döntéselméleten alapuló magyarázó modellje többnyire a white flight jelenség. Eszerint az elvándorlás mindig a jobbnak ítélt iskola irányába történik, méghozzá racionális érdekek mentén. A közoktatás ugyanis ebben az értelmezésben kvázi-piac, amelynek jó pozíciójú szereplői szülők és iskolák egymást választják, míg a többiek kénytelenek beérni egymással. Minél kevésbé korlátozza egy adott ország kormányzati közoktatás-politikája a közoktatási kvázi-piac működési mechanizmusait, annál egyenlőtlenebb, szelektívebb és polarizáltabb lesz a rendszer, illetve annál nagyobb lesz a helyi oktatáspolitika hatalma, és a helyi oktatáspolitikai döntések súlya. A magyarországi oktatáspolitika 1985 óta ismeri a szabad iskolaválasztás lehetőségét, majd a rendszerváltást követő évi közoktatási tv. gyakorlatilag szerzett jogként ismerte el és kodifikálta a szülők jogát ahhoz, hogy körzeten kívüli önkormányzati iskolába írassák gyerekeiket. Tizenkét év elteltével a jogalkotó esélyegyenlőségi megfontolásokból fékeket épített be a rendszerbe, korlátozva az iskolák szelekciós lehetőségeit. Azok a szülők, akik a körzeti iskolánál vonzóbb iskolába viszik gyerekeiket, valójában a magyarországi közoktatás romló színvonalára reagálnak és kiválasztják, kisajátítják maguknak a közoktatási szolgáltatások legjavát. Az iskolákat mindez arra készteti, hogy alkalmazkodjanak a piaci logikához és szelektáljanak a tanulók között, ameddig még tehetik. A választási lehetőséggel nem rendelkező szülők, illetve iskolák nem képesek befolyásolni a helyi oktatási piac folyamatait. Ugyanakkor ez a modell nem képes racionális módon megmagyarázni a harmadik autonóm szereplő a fenntartó önkormányzatok viselkedését. Azok az önkormányzatok, amelyek kisebbek, mint a 67 Zolnay János: Olvashatatlan város Közoktatási migráció és migrációs iskolatípusok Pécsen in: Esély 2010/6. 181

183 lokális oktatási piac tehát az a többé-kevésbé zárt területi egység, amelynek keretei között a tanulók elosztása megtörténik teljes mértékben ki van szolgáltatva a környékbeli erősebb iskolacentrumok szívóhatásának. A közepes és nagyobb településeknek elvben lehet koherens oktatáspolitikai elvei és prioritásai, de nemcsak az oktatási kormányzat, vagy a külső elemző, de maguk a helyi politikusok és szakigazgatási vezetők sem tudhatják, hogy eszközeik valójában alkalmasak-e céljaik megvalósítására, vagy esetlegesen éppen az eredeti politikai, igazgatási szándékhoz képest teljesen más következményekkel járnak. A tanulói migráció, pontosabban az a tény, hogy a tanulói migráció radikálisan átrendezi a városi teret. Nem az intézményrendszer, hanem az intézményhasználat, az oktatási piaci mechanizmusok, az iskolai szelekció és a migráció tagolja a teret, méghozzá úgy, hogy a helyi önkormányzatok elvesztik uralmukat a város térbeli folyamatai fölött és képtelenek összehangolni városfejlesztési és társadalompolitikai, oktatáspolitikai döntéseiket. Az iskolafenntartó önkormányzatok így nem tudhatják értelmezni az esélykiegyenlítő oktatáspolitika kulcsfogalmát, a szegregációt. A szegregációt általában ahhoz a hipotetikus állapothoz viszonyítva mérik, hogy a célcsoporthoz tartozó diákok eloszlása teljesen egyenletes, nem véve figyelembe, hogy az egyes városrészek, illetve beiskolázási körzetek társadalmi összetétele szükségképpen eltérő. A másik megközelítés szerint abban az esetben beszélhetünk közoktatási szegregációról, ha a tanulók elkülönültségének mértéke meghaladja azt a szintet, amit térbeni eloszlásuk alapján várhatnánk. Ez a szemlélet feladja a közoktatás esély-kiegyenlítő szerepét, illetve elfogadja, hogy a közoktatás a térben is leképeződő társadalmi egyenlőtlenségeket semmiképpen nem képes mérsékelni. Ezt a logikát követve, illetve a szabad, vagy majdnem szabad iskolaválasztás 25 éves magyarországi gyakorlata alapján létezhet egy harmadik viszonyítási pont is. Eszerint a célcsoporthoz tartozó tanulók elkülönültségének mértékét ahhoz a hipotetikus állapothoz is mérhetjük, ha a tanulók és az iskolák teljesen szabadon választhatják egymást, a fenntartó pedig automatikusan finanszírozná a kereslet-kínálat kvázi-piaci logikája alapján kialakult iskola- és osztályszerkezetet. Pécs MJV Önkormányzata 2007 tavaszán szervezte át oktatási intézményhálózatát. Elsődleges indoka nem az esélyegyenlőség növelése vagy a szegregáció csökkentése volt. A városháza mindenekelőtt az ágazat költségeit szeretette volna csökkenteni, valamint a bejáró diákok számát akarta keretek közé szorítani Emellett kevesebb felelős intézményigazgatót, áttekinthetőbb csoport-kialakítást, a város egészére kiterjedő pedagógiai kínálatot akartak kialakítani, így a korábban önálló 21 iskolát 5 összevont normál és egy gyógypedagógiai intézményi egységben szervezték. A városháza távlatilag minden városrészben olyan komplex egységeket akar létrehozni, amely az óvodától a középiskoláig egyfajta alapszolgáltatást nyújt. Az esélyegyenlőség kérdése nem szerepelt a politikai agendán, mindazonáltal az átszervezésnek, illetve tágabban, a pécsi városi oktatáspolitikának voltak lényeges esélyegyenlőségi elemei: négy pécsi iskolának 2000-ben megszűntették a beiskolázási körzetét: közülük három kifejezetten elit iskola, a negyedik pedig 12 évfolyamos sport-iskola. Ezek az iskolák között minden korlátozás nélkül válogathattak a jelentkező tanulók közül, hiszen egyetlen diákkal szemben sem volt felvételi/ellátási kötelezettségük. Mind a négy iskola ismételten körzetet kapott 2007 tavaszán összhangban a jogszabályi változásokkal, konkrétan a Ktv 66 implementációjával. Mindez önmagában is indokolta a beiskolázási körzetek átszabását. A beiskolázási körzethatárok módosításának során Pécs egyik fuvarozó kelderások és lovariak által lakott cigánytelepét a város belterületének elcigányosodó iskolájától a közeli elit iskolához csatolták. Az összevonást megelőzően három roma többségű tagiskola volt a városban; ezek közül kettőt bezártak, tanulóikat pedig az anyaiskolába irányították. A pécsi oktatásirányítás általában felszámolja a cigány többségű iskolákat, vagy tagiskolákat. 182

184 A város 4 osztályos általános iskolát és 8 osztályos gimnáziumot magába foglaló intézményét de facto egységes iskolává alakítása. Nivelláló esélyegyenlőségi lépés volt az úgynevezett fenntartói órák elvétele. Két fontos esélyegyenlőségi célú intézkedést nem sikerült végrehajtani. Az eredeti reformtervek javasolták a harmadik cigány többségű tagiskola bezárását is, de ezt a környék egyéni képviselője és az anyaiskola vezetői megakadályozták. A városháza és főként a keleti városrész iskolái megfogalmazták azt a követelést, hogy csökkenteni kell a belvárosi iskolák, vagy általában a vonzó iskolák szívóhatását az engedélyezett elsős osztályok csökkentésével. A város központjában, vagy attól nem túl távol lévő vonzónak számító iskolákba a vizsgált tanévben az összes pécsi tanuló 27 százaléka járt, beleértve a 10 százalékos cigány diákkal rendelkező és csökkenő vonzerejű Mátyás király utcai iskolát is. Az elit iskolák közül a háromnak három párhuzamos első évfolyama volt 2006-ban. Egyikük 2007-ben már csak két elsős évfolyamot indított, a másik kettő viszont megtarthatta a három elsős évfolyamát. A es, illetve a es év szegregációs adatait tehát azért érdemes összevetni, hogy lássuk, milyen hatása volt a 2007 tavaszán bevezetett tehát a as tanévre vonatkozóan alkalmazott intézkedéseknek. A roma diákok szegregációja egyértelműen növekedett, méghozzá dinamikusan tavaszán az összes önkormányzati általános iskolákba járó pécsi roma diák 21%-a, két év elteltével már 30 s%-a járt cigány többségű osztályba. Igyekeztek nyomon követni a migráló diákok útját: megvizsgálták, hogy mekkora hányaduk jár magasabb, hasonló, vagy alacsonyabb státuszú iskolába annál, mintha saját körzeti iskolájába iratkozott volna be, illetve azt, hogy a migráns diákok mekkora hányadának vezetett az útja a gyógypedagógiai iskolába. Az iskolák státusza persze viszonylagos. Az összes migráns pécsi tanuló többsége körzeti iskolájánál magasabb státuszú iskolába tart, és a HH tanulók közül is többen választanak körzeti iskolájuknál magasabb státuszú, mint ahányan alacsonyabb státuszú iskolát. Ugyanakkor az elvándorló HHH és a roma diákok többsége rosszabbul járt, mintha körzeti iskolájába maradt volna. A tanulói lakcím-adatok alapján nemcsak a körzetes és nem körzetes diákokat különítették el, de azonosították, hogy a nem körzetes diákoknak mi a lakóhelyük szerinti beiskolázási körzetük. Ennek alapján modellálták, hogy vajon hányan járnának az egyes, önálló iskolakörzetekkel rendelkező iskolákba, ha minden pécsi diák a saját körzeti iskolájába iratkozna meg. A körzetekben élő és a körzeti iskolákba járók tanulói csoportok aránya alapján négyféle iskolatípust különítettek el (Három általános iskolát tudtak besorolni.): Taszító iskoláknak nevezték azokat az iskolákat, amelyekben a ténylegesen tanuló összes diák, valamint a HH és a roma diákok aránya is alacsonyabb az iskolakörzetben élő diákok számához képest. Ezekből az iskolákból valamennyi tanulói csoport menekül, jóllehet természetesen nem azonos arányban. A gettósodó iskolákban tanuló összes diák aránya alacsonyabb, a HHH és a roma diákok aránya viszont magasabb, az iskolakörzetben élő diákok arányához képest. Ezek az iskolák taszítják a diákokat, viszont közülük a HHH és a roma diákokat vonzzák. A szelektáló iskolákban a helyzet éppen fordított, mint a gettósodó iskolákban : ezekben az oktatási intézményekben az összes diák aránya magasabb, a HHH és a roma diákok aránya viszont alacsonyabb, az iskolakörzetekben élő diákok számához képest. 183

185 A vonzó iskolákban a ténylegesen tanuló összes diák, valamint a HHH és a roma diákok aránya is magasabb az iskolakörzetben élő diákok számához képest. Előszelektálónak nevezték a szervezeti önállóságát megőrző ÁNK-t, mivel az egyazon intézményben, illetve épületben elhelyezkedő és közös beiskolázási körzettel rendelkező két iskola között a szelekció már hároméves korban megkezdődik, tekintettel az intézmény közös óvoda-iskola programjára. Az ANK-hoz tartozó öt óvoda közül kettőből a kialakult szokásjog szerint ugyanis az alacsonyabb presztízsű, míg a másik háromból a magasabb presztízsű iskolába kerülnek a gyerekek. Összességében arra a következtetésre jutottak, hogy a körzeten kívüli iskolát választó pécsi diákok 28 százaléka taszító, illetve gettósodó iskolakörzetből szelektáló, illetve vonzó iskolába, tehát lakóhelyéhez képest magasabb státusú iskolába kerül. További 5 százalékuk előszelektáló iskolából kerül szelektáló, illetve vonzó iskolába. Az elvándorlók 12 százaléka szelektáló, illetve vonzó iskolából másik szelektáló, illetve vonzó iskolába kerül, tehát megőrzi magas iskolahasználói státusát. A migráló tanulók 9 százaléka sikertelenül próbál kitörni taszító vagy gettósodó körzeti iskolájából, és egy másik, hasonlóan alacsony státusú iskolába iratkozik be. Végül az összes elvándorló tanulók 4 százaléka körzeti iskolája helyett lényegesen alacsonyabb státusú iskolába jár. A romák iskolai migrációját cirkuláris, illetve kedvezőtlen irányú mozgás jellemzi, amellyel szemben lényegesen gyengébb az ellenirányú, tehát a magasabb státusú iskolákba irányuló, sikeres migráció. Az elvándorló roma tanulók 26 százaléka kifejezetten a taszító és a gettósodó iskolák között migrált. A szerző szerint, az önkormányzat nem remélheti, hogy iskolák bezárása, vagy éppen felújítása révén csökkentheti a szegregációt, mert nem tudhatja előre, hogy egy félreeső, vagy éppen egy városközpontban lépő gettósodó iskola bezárásának megakadályozására milyen alkalmi, határvédő koalíciókba szerveződnek a következményektől tartó, környékbeli magas presztízsű iskolák. Ha a városközpontban fejlesztési zónákat határol le, vagy éppen gettó-övezetekben indít szociális városrehabilitációs projekteket, fogalma sem lehet arról, hogy a közoktatási térképet miképpen alakítja át az oktatási piac, és annak milyen urbanisztikai következményei lehetnek. Zolnay János 2014-ben megismételte a vizsgálatát, amelybe a pécsi állami iskolákat vonta be. Ebben becsült roma adatra is rákérdezett, hiszen a HH és HHH meghatározás változása miatt nem valós az a kép, amit a hátrányos helyzetű gyerekek létszámának alakulásáról kapunk, és a probléma nem jelenik meg a számok tükrében a statisztikákban. A vizsgálat eredményei még nem kerültek publikálásra, de a szerző szóban a következő észrevételt tette: A szegregáció (romákra vonatkozó) csökkent, az ingázás viszont növekedett, pédául a roma diákok körében határozottan. A Kertesi Gábor és Kézdi Gábor által végzett száz önkormányzati vizsgálat legfontosabb tanulsága, hogy a mért szegregáció erősen összefügg a roma gyerekek arányával, a város oktatáspolitikájának szegregatív vagy integratív jellegével, a magas státuszú gyerekek ingázásának mértékével - viszont NINCS szignifikáns kapcsolat a mért térbeli szegregáció és a mért közoktatási szegregáció között. Annyira magas a városi ingázás értéke, hogy semlegesíti a térbeli szegregáció hatását (eddig minden esélykiegyenlítő oktatáspolitikai intézkedés térbeli jellegű volt és a körzethatárok átszabásától várta a közoktatási eredményt - de hiába, hiszen alaptalanul várta, hogy a HHH vagy roma diákok körzetekbeni egyenletesebb eloszlása majd egyenletesebb iskolai eloszlást eredményez) Az ingázásnak kulcsszerepe van. Ehhez képest Pécsett a roma diákok ingázása is nagyon magas - csak sikeressége rosszabb. 184

186 A még csak kéziratban lévő adatok: 68 A 2h, a 3h és a BTM tanulók eloszlása Tanulók Tanulók száma Tanulók aránya Összes tanuló % 2h tanuló % roma tanuló % 3h tanuló % sni tanuló % btm tanuló % Pécsi tanulók Pécsi tanulók száma Pécsi tanulók megoszlása Összes tanuló % 2h tanuló % roma tanuló % 3h tanuló % sni tanuló % btm tanuló % Vidéki tanulók Vidéki tanulók száma Vidéki tanulók aránya Összes tanuló % 2h tanuló % roma tanuló % 3h tanuló % sni tanuló % btm tanuló % Forrás: Zolnay János pécsi kutatásának kéziratából, (HEP felülvizsgálat, 2015) 68 Zolnay János pécsi kutatásának kéziratából, (HEP felülvizsgálat, 2015) 185

187 4.3.d. az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések 63. táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek tanulók aránya nappali oktatásban (TEIR ) 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali tanév rendszerű oktatásban fő % 2010/ % 2011/ % 2012/ % 2013/ % 2014/ % Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok (HEP felülvizsgálat, 2015) Országos kompetencia-mérés eredménye Iskola átlaga 64. táblázat Kompetenciamérési adatok (TEIR ) Országos átlag Iskola átlaga Szövegértés Országos átlag Iskola átlaga HHH tanulók átlaga Országos átlag 6. évfolyam n.a évfolyam n.a évfolyam n.a Matematika 6. évfolyam n.a évfolyam n.a évfolyam n.a Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok 186

188 Országos kompetenciamérés eredménye Iskolák átlaga Országos átlag Szövegértés Iskolák átlaga Országos átlag 6. évfolyam évfolyam évfolyam Matematika 6. évfolyam évfolyam évfolyam Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok (HEP felülvizsgálat, 2015) Az Országos Kompetenciamérés eredményei szerint 2012-ben a Pécsett működő általános iskolák 6. és 8. osztályos tanulóinak 35-40%-a teljesített az alapszint alatt a matematika, illetve 28-30%-a a szövegértés területén. Az alapszint alatt teljesítő tanulók arányát tekintve a pécsi általános iskolák az országos átlagnál összességében jobb, az azonos képzési típusba / településtípusba tartozó iskolákhoz viszonyítva azonban összességében rosszabb eredményt értek el ben Pécsett az önkormányzat által fenntartott iskolák felének állaga közepes, további egyharmadának állaga jó vagy kitűnő volt. Az egyes speciális tantermek közül számítógépterem mindegyik iskolában, könyvtárterem és tornaterem pedig az iskolák 90%-ában található. Fejlesztő tanteremmel az iskolák közel 60%-a rendelkezik, nyelvi laborral azonban csak az ötödük. Az Országos Kompetenciamérés során a Pécs MJV Önkormányzata által fenntartott oktatási intézmények tanulóinak átlageredményei 2009 és 2012 között mindegyik mérési területen szinte mindegyik vizsgált évfolyamban az országos eredménynél szignifikánsan magasabb értéket értek el. 69 A város iskoláinak kompetenciamérési eredményei pontosan tükrözik a hátrányos helyzetben élő és problémákkal küzdő tanulók elhelyezkedésének mintázatát. Két alulteljesítő gócot találink: a Budai Városkapu Általános Iskola egyes telephelyeit illetve a ANK 2. Sz. Általános Iskoláját. Mindkettő területét és a hozzájuk járó gyermekeket tekintve problémásnak, hátrányokkal küzdőnek tekinthető. (HEP felülvizsgálat, 2015) 4.3.e. pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Pécs MJV Önkormányzatának évi, az esélyegyenlőséget javító intézkedései70 Létrejött az Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Speciális Szakiskola és Kollégium. Mint szakmai segítő műhely közreműködik az SNI-s gyermekek fejlesztésében, az utazó szakemberhálózat működésében, a pedagógusok képzésében, és a kompetenciájuk növelésében. Az intézmény szervezeti keretei között a többi gyermekkel 69 Pécs MJV Városfejlesztési Koncepciót megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás (2013.április, Munkaanyag) 70 PMJV Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv (2008) 187

189 nem nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek is helyet kapnak. Ezen intézmény keretei között működik a nevelési tanácsadó is. Az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ szervezeti keretei között létrejött az Egységes Pedagógiai Szakszolgálatot, mely részt vesz az utazó szakember-hálózat működtetésében, a többi gyermekkel tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásában. Valamennyi intézmény alapító okirata módosításra került a tekintetben, hogy bekerült az SNI gyermekekkel/tanulókkal való foglalkozás. Mentortanári program folyamatos működtetése. Szabályozásra került a HH és HHH gyermekek/tanulók intézményi nyilvántartási rendszere. Létrejött a Roma Integrációs Tanács Oktatási Bizottsága, mely saját eszközeivel, a Város Oktatási Bizottságával, valamint a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, és egyéb civil szervezetekkel együttműködve szintén célul tűzte ki a szegregáció visszaszorítását, az egyenlő bánásmód érvényesülését és az esélynövelés biztosítását. Pécs MJV 2008-ban elkészült Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve átfogó, távlati célként tűzte ki Pécs MJ Városban a szegregáció megszüntetését, az oktatási integráció javítását, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrálását az oktatásban, ezzel elősegítve a helyi társadalom hosszabb távú integrálódását a többségi társadalomba a tanulás révén. Az akcióterv a szegregáció megszüntetéséhez az alábbi konkrét közoktatási célokat határozta meg: HHH gyermekek, tanulók széleskörű jegyzői felmérése együttműködve az intézményekkel, az adatáramlás folyamatosságának, naprakészségének biztosítása. Törekedni kell arra, hogy a város intézményeiben, intézményegységeiben, tagintézményeiben a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya kiegyenlített legyen. Az óvodai, általános iskolai és középiskolai IPR további működtetése, illetve újabb intézményekbe való bevezetése; a HH/HHH gyermekek hatékony együttnevelését szolgáló pedagóguskompetenciák elsajátítása (továbbképzések, hospitálás); városi szintű, intézményközi IPR munkacsoport működtetése; a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, korszerű, inkluzív pedagógiai módszerek alkalmazása által; az SNI-s tanulók folyamatos felülvizsgálatának és lehetőség szerint integrált fejlesztésének biztosítása. Kiemelt célnak tartjuk a segítő-fejlesztő szakemberek valamennyi intézményben való megjelenését és a gyermekek helyben történő fejlesztését, ezzel jelentősen hozzájárulva az esélyegyenlőség biztosításához azzal is, hogy a szülők terheit csökkentjük. A szegregátumok területén élő óvodás korú gyermekek és tanulók fokozott támogatása a közoktatási intézményekben. Azon óvodás korú gyermekek bevonása az óvodáztatásba, akik jelenleg egy intézménybe sincsenek beíratva, különös tekintettel a három éves HHH gyermekekre. (Ehhez a területi szociális központok, valamint a védőnői adatszolgáltatás és támogatás megszervezése szükséges.) Az intézmények szakos ellátásának folyamatos fenntartása. Az oktatási intézmények épületeinek korszerűsítése (nyílászáró-csere, elektromos és gyengeáramú hálózat korszerűsítése, internet, nyelvi laborok, szaktantermek kialakítása, iskolaudvarok, sportpályák korszerűsítése stb.). 188

190 Korszerű, fejlesztő, inkluzív pedagógiát segítő eszközellátottság biztosítása az intézményekben. Érettségit adó középiskolában minél magasabb HH/HHH arány biztosítása. Az Országgyűlés a minden gyermek számára azonos esélyeket nyújtó köznevelési rendszer érdekében, a törvényesen és átláthatóan működő, a hatékonyabb, költségtakarékosabb, a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító állam működési feltételeinek a megteremtése, a köznevelési feladatellátás szakmai színvonalának emelése, egységessége érdekében a évi CLXXXVIII törvényt alkotta, melynek értelmében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el az iskolák állami fenntartását január 1-től. 4.5.Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az alábbiakban olyan fejlesztési lehetőségek és kapcsolódó intézkedési tervek felvázolására kerül sor, amelyek tekintetében reális célként tűzhető ki, hogy a közeljövőben megvalósíthatóak és az esélyegyenlőségi program felülvizsgálását követően a helyzetelemzés során korábban feltárt további problémák is fejleszthetővé válnak. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A gyermekvédelmi statisztikai adatok csak részlegesen állnak rendelkezésre (és időnként ellentmondóak), ugyanakkor jövőbeni szolgáltatástervezéshez, egyrészt szükséges az adatok hozzáférhetőségének szélesebb körű biztosítása, másrészt a meglévő gyermekjóléti szolgáltatások adatbázisba foglalása és nyilvánossá tétele. A különféle szervezeti struktúrával és/vagy eltérő fenntartóval rendelkező intézmények szórványosan tudnak egymás tevékenységeiről. Pécs városa hatalmas és szerteágazó intézményrendszerrel rendelkezik, az intézmények szakmacsoportokba tömörülve, zárt rendszerben szervezik mindennapjaikat. A vonatkozó jogszabályok által előírt kötelező gyermekjóléti szolgáltatásokat, a helyi nonprofit szféra szereplői (civil és egyházi szervezetek) is nagymértékben kiegészítik, főként projektfinanszírozásból és önkéntes tevékenység által. A gyermekvédelmi rendszer hatékonyságának növeléséhez szükséges a fenntartók és szolgáltatók együttműködési hatékonyságának további növelése: a szolgáltatások összehangolása, a felmerülő szükségletek artikulálása és a közös megoldáskeresés. fejlesztési lehetőségek I. Hálózat kialakítása és folyamatos működtetése a gyermekekkel foglalkozó intézményi és szolgáltatói rendszer hatékonyabb működésének érdekében. 1. A szolgáltatásfejlesztés és a további forrásbevonás érdekében szükséges: a gyermekvédelmemhez kapcsolódó statisztikai adatok és szakmai anyagok (önkormányzati intézményi éves beszámolók, koncepciók, stratégiák), és a városban jelenlévő gyermekjóléti ((állami, önkormányzati civil és egyházi szervezetek által nyújtott) szolgáltatások adatbázisba foglalása és az önkormányzati weboldalon való nyilvánossá tétele. mintaadó családok, mintaadó intézmények körének feltérképezése, best practice megismerésének elősegítése A szegregátumokban és leszakadó városrészekben az internet hozzáférés segítése (a lefedetlenségből adódó technikai korlátok megoldása). 2. Szükséges, hogy az önkormányzati fenntartású gyermekvédelmi intézmények munkájukat összehangoltan végezzék az oktatási-nevelési intézményekkel és a nonprofit szektor (civil/egyházi) résztvevőivel és 189

191 Pécs széleskörű gyermekvédelmi szolgáltatási palettájának igénybevétele a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és családok esetében csak részlegesen adódik az információáramlás töredezettségéből és a szolgáltatások területi eloszlásának egyenetlenségéből. A gyermekek és családok mindennapjaikban jelentkező közlekedési nehézségeket az Önkormányzat tanulói bérlettérítési juttatása csak részben tudja kezelni, többek közt ezért is sérül a gyermekes családok és fiatalok oktatási, szociális, egészségügyi és kulturális szolgáltatásokhoz való egyelő esélyű hozzáférése. Egyrészt a támogatást csak az programjaival: az Önkormányzat részéről esélyegyenlőségi referens kijelölése. Az együttműködés hatékonyságának erősítése érdekében az Önkormányzat hívja életre a városi gyermek- és ifjúsági munkacsoportot és releváns önkormányzati bizottságban képviseletet biztosításon számára. Az Önkormányzat segítse az önkormányzati, állami, civil és egyházi szolgáltatókat támogatási források megszerzésében és az Önkormányzat által megpályázni kívánt program tervezésébe és megvalósításába vonja be együttműködő partnerként a területen tevékenységet végző szervezeteket. 3. A gyermekvédelem családközpontú szolgáltatásának megerősítése érdekében szükséges, hogy az Esztergár Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ olyan Esélypontként is tudjon működni. A jövőben szükséges volna, hogy az intézmény keretében, városrészeként rendelkezésre álljon egy koordinátor, aki naprakész információval rendelkezik a gyermekeket és családjukat érintő szociális, egészségügyi, oktatási és kulturális szolgáltatásokról és szolgáltatókról. Az esélyponti koordinátori munka célja, hogy a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés javuljon és a városi szolgáltatási paletta minél hatékonyabb kihasználtságú legyen. A szolgáltatás megszervezéséhez létszámbővítés szükséges. II. Hátrányos helyzetű gyermekek és családok mobilitásának elősegítése: Közösségi közlekedés és virtuális mobilitás. Közösségi közlekedés hozzáférésének lehetővé téttele érdekében szükséges egy olyan támogatási rendszer kidolgozása, amely gyakorlati segítséget nyújt a közlekedési problémák megoldásában. 1. Az Esélyegyenlőségi referens és a Gyermek- és ifjúsági munkacsoport feladatát képezheti a szükségletek pontos beazonosítása, más városok gyakorlatainak megvizsgálása és javaslattétel megfogalmazása. Különböző megoldások és azok kombinációi 190

192 általános iskolai korosztály tudja igénybe venni és csak oktatási időszakban, a középiskolások nem, másrészt a hátrányos helyzetű kisgyermekes családok számára továbbra is fennálló probléma a gyermekük kísérése vagy ügyeik intézése. Hatványozottan jelentkezik a fenti probléma a szegregátumokban élő családok esetében. A közösségi közlekedési korlátok nehezítik az integráció folyamatát is. A mobilitás másik vetülete nem a földrajzi, hanem a virtuális mobilitás problémaköre. A hátrányos helyzetű, szegregált területen élő gyermekek hozzáférése az infokommunikációs rendszerekhez nagymértékben korlátozott, György telepen és Hősök terén 132 családból 8-nak van személyi számítógépe, és két családnál van internet elérhetőség (Jelenlét Program Felmérés 2010.) A fizikai infrastruktúra is hiányos, nem lehet szolgáltatót találni, aki biztosítja a hozzáférést az internethez. A évi rendeletmódosítás szűkítette az igénybe vehetők körét. A méltányosság gyakorlása ugyan lehetőséget kínál arra, hogy támogatást nyújtson a hátrányos helyzetű gyermekek számára, de a rendeletmódosítás a fentebb jelzett problémát továbbra sem oldja meg. Esetenként, további nehézséget gördíthet az integráció érvényesülése terén. (HEP felülvizsgálat, 2015) lehetségesek: telepített jegyek meghatározott intézményekben, kedvezményes családi bérletek, a jelenlegi támogatotti kör kiszélesítése. 2. Az Önkormányzat a javaslatok megvizsgálását követően, - amennyiben szükséges - felülvizsgálja tanulói bérlettámogatásra vonatkozó rendeletét és szerződést köt a Tükebusz Zrt-vel. 3. Az Önkormányzat Infrastrukturális fejlesztési lehetőségei során prioritásként tekint a meglévő kerékpár úthálózat bővítésére, különösen a Keleti városrész irányában. A virtuális mobilitás tekintetében: Felméri a területre vonatkozó szükségleteket és kezdeményezi a szolgáltatók felé az infrastrukturális hálózat kiépítését. Az Önkormányzat saját forrást mozgósít és pályázati forráskeresése és programalkotása során kiemelt figyelemmel kezeli a hátrányos helyzetű gyermekek közösségi szintű internet elérhetőségének javítását, továbbá kezdeményezi a felelős internethasználthoz kapcsolódó szükséges oktatási programok fókuszálva a szegregátumokban élő fiatalokra és gyermekekre elérését. Együttműködési lehetőségek feltérképezése és megállapodás kötése civil szervezetekkel. Pécsett élő, kiskorú gyermekek 27,6%-át vagyis több, mint az ¼-ét év végén veszélyetetettként tartották nyilván ben 1000 gyermekre 14 védelembe vett gyermek jutott. A Keleti városrészben élő gyermek felülreprezentáltak mindkét mutató tekintetében. Pécs Kertvárosában fokozatosan növekszik az elszegényedő családok száma. A családok nehéz léthelyzete, jövőkép-nélkülisége kihat gyermekeikre, erősítve deviáns karrier felé sodródásukat. A kirekesztődés és a kirekesztettség érzése predesztinálja felnőttkori sikertelenségüket. Az iskolai szociális munka kiemelt jelentő- III. Városrészenkénti prevenciós szolgáltatások, helyi közösségek és közösségi terek megerősítése. Általános cél: Az iskolai szociális munka széles körű elterjesztése, kiemelten a Keleti és a Kertvárosi városrészekben. Az EFOP pályázati keretekből megvalósítható tanoda programok, üresen álló önkormányzati ingatlanok rendelkezésrebocsátásával való támogatása. (HEP felülvizsgálat, 2015) A preventív csoport- és közösségi munka elsődleges szempontként szükséges, hogy megjelenjen az önkormányzati fenntartású és non-profit gyermekvédelmi intézmények 191

193 séggel bír a veszélyezettség megelőzésében és a prevenciós szociális munkában. Pécsett, jelenleg 6 oktatási intézményben - eltérő forrásból finanszírozva és foglakoztatásban - van jelen az iskolai szociális munka. A Városban közel 60 általános és középfokú iskola működik állami, önkormányzati, civil és egyházi fenntartásban. Jelenleg a Keleti városrész egyetlen általános iskolájában sem biztosított a szolgáltatás. Szükséges a jövőbeni szolgáltatásbővítés, amely forrásbevonást, pályázatkeresést igényel és az intézményfenntartók és a nonprofit szféra szoros együttműködését feltételezi. A városban nincs elegendő játszótér és az ifjúságot célzó közösségi tér, a meglévők városrészenkénti eloszlása és minősége pedig nem egyenletes. Az Önkormányzat nem rendelkezik pontos adatbázissal, de a Keleti városrészben egyértelműen hiány mutatkozik ezeken a területeken. Az ifjúsági közösségi terek nagy részét közművelődési intézmények és civil szervezetek működtetik, így az általuk nyújtott szolgáltatások finanszírozása zömében pályázati forrásból megoldott, ugyanakkor a jól működő szolgáltatások fenntartása a projekt lejártát követően bizonytalanná válik. A specializált szolgáltatások, terek elérése szempontjából probléma a hátrányos helyzetű csoportok (szociális, gazdasági, területi szempontok) mobilitásának hiánya. A szolgáltatások egy része költségtérítéses (nyár táborok nagy része), a hátrányos helyzetű gyermekek számára nem elérhető. A város iskoláinak kompetenciamérési eredményei pontosan tükrözik a hátrányos helyzetben élő és problémákkal küzdő tanulók elhelyezkedésének mintázatát. Két alulteljesítő gócot találunk: a Budai Városkapu Általános Iskola egyes telephelyein illetve a ANK 2. Sz. Általános Iskolájában. Mindkettő területét és a hozzájuk járó gyermekeket tekintve problémásnak, hátrányokkal küzdőnek tekinthető. Pécs Kertvárosi városrésze Meszesi városrészhez hasonló tendenciát mutat. A szegregátumokban és a leszakadó városrészekben a kockázati tényezők gyarapodása a közoktatás és a gyermekvédelem megerősíés szervezetek szolgáltatási palettáján is. A prevenció legyen horizontális, összehangolt professzionálisan kivitelezett eleme minden gyermekekkel kapcsolatos programnak. A gyermekek ás az ifjúság számára közösségi és szabadidős lehetőségek (tér és program) biztosítása, egyrészt saját környezetükben, helyben, másrészt hozzáférés megteremtése más városrészbeli programokhoz (2 intézkedés: Mobilitás). 1. Rövidtávon: meglévő szolgáltatások és játszó- és közösségi terek felmérése, szükségletelemzés. 2. Középtávon: játszó és közösségi terek fenntartása fejlesztése önkormányzati, nonprofit és for-profit szereplők bevonásával, együttműködések ösztönzése, közösségi és szabadidős programok szolgáltatásbővítése partnerségi együttműködések és pályázati forrásbevonások által, iskolai szociális munka szükségleteinek felmérése és forráskeresés 3. Hosszú távon: minőségi szolgáltatások és közösségi terek megléte, általános szolgáltatások jelenléte minden városrészben, speciális szolgáltatások elérésének megteremtése, iskolai szociális munka széles körű elterjesztése. 192

194 tésének szükségességére hívja fel a városvezetés és a szakemberek figyelmét. (HEP felülvizsgálat, 2015.) Pécs szegénységben élő családjainak az egyik legnagyobb problémát az okozza, hogy gyermekeik számára a nyári szünet ideje alatt rendszeresen biztosítani tudják az egészséges, a gyermek életkori szükségleteinek megfelelő meleg ebédet. A mélyszegénységben élő családok tekintetében az alapvető élelmezés is mindennapi kihívást jelent, sok esetben a bölcsőde, az óvoda és az iskola az a hely, ahol gyermekük naponta egyszer jól lakhat. A települési önkormányzatok részére a szociális nyári gyermekétkeztetés céljából évben nyújtott támogatásra vonatkozó 30/2013.(IV.30.) EMMI rendelet alapján nyári gyermekétkeztetéshez - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek után az Önkormányzat ez évben is pályázati úton igényelhetett támogatást májusi adatok szerint az adott évben gyermek részesített rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Pécs MJV - a rendelkezésre álló pénzügyi forrását számba véve gyermek, 44 napos, napi egyszeri meleg étkezésének biztosításához nyújtott be támogatási igényt, így 2013-ban a kedvezményezett gyermekek, 8.5%-nak lesz módja nyári meleg étkeztetésben részesülni. A probléma súlyosságát fokozza, hogy az ingyenes nyári étkeztetés nehézségének megoldása nagymértékben összefügg az általános iskolák azon lehetőségével, hogy az intézményekbe járó diákok számára tartalmas szabadidős programokat biztosíthassanak a szünidő alatt, nyári napközis táborok keretében. Mivel az iskoláknak nem áll rendelkezésére külön forrás a napközbeni étkeztetés megoldására, így csak akkor van módjuk ezen programok megszervezésére, ha az Önkormányzat által biztosított ingyenes nyári étkeztetést a kedvezményezetti kör minden gyermeke igénybe veheti. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor egyéb forrás (pályázat, támogatók) bevonása nélkül veszélybe kerülhet a program megvalósítsa. Ugyanak- IV. Ingyenes nyári gyermekétkeztetés szükségletalapú biztosítása kedvezményezetti körének kiszélesítése. 1. Családok és intézmények tájékoztatása és szükségletfelmérés az Önkormányzat részéről. 2. A szükségletekhez igazodó közös forráskeresés: az Önkormányzattal, a köznevelési intézményekkel és Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal való együttműködésben (önerő, pályázatok, támogatók bevonása Az Önkormányzat, a Pécsi Kulturális Központ, a Szociális Központok és a KLIK egyeztető megbeszélése a nyári táborok és napközi lehetőségéről, helyszínéről, bevonható pedagógusokról, étkezés és programok lehetséges finanszírozásáról. 2. Szükségletfelmérés a nyári étkezés és napközi igénybevételéről. 3. A szükségletekhez igazodó közös forráskeresés: az Önkormányzattal, a köznevelési intézményekkel és Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal való együttműködésben (önerő, pályázatok, támogatók bevonása. 4. Stratégia kidolgozása a nyári gyermekétkeztetés megoldására. 5. A kitűzött célok realizálása. (HEP felülvizsgálat, 2015) 193

195 kor a prevenció terén, az utcán való csellengés alternatívájaként a szabadidős (különösen a nyári) programok rendkívül nagy jelentőséggel bírnak év végéig a nyári étkeztetésben résztvevő rászoruló gyermekek köre jelentős mértékben emelkedett, 500 főről több mint 850 főre. Ugyanakkor a területi irodák év végi beszámolója szerint, az önkormányzat a jelentkező igényeket 2014-ben sem tudta maradéktalanul kielégíteni. (HEP felülvizsgálat, 2015) Az Önkormányzat már nem fenntartója az oktatási intézményeknek. A városban többféle fenntartású általános és középfokú iskola működik. Stratégiai tervezéséhez elengedhetetlen lenne egy teljes és folyamatosan frissített adatbázisra, amely tartalmazza a Pécs városi és a városban tanuló (bejáró vagy kollégista) gyerekek létszámát, HH, HHH, SNI, BTM stb. létszámokat, arányokat. (HEP felülvizsgálat, 2015) 1. Az Önkormányzat kijelöl egy az adatokért felelős személyt, akit feljogosít az adatok évenként egyszer (október 15. A KIRSTAT leadásának ideje) történő bekérésére. Szabályozza az adatok használatát. 2. Tájékoztatja a város köznevelési intézményeit az adatok bekérésének indokáról. 3. A kijelölt felelős az adatokat a kérdések, problémák, célok mentén táblázatokba rendezi, és az előre meghatározott módon és könek rendelkezésre bocsájtja. (HEP felülvizsgálat, 2015) 194

196 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége A CEDAW egyezményhez (1982. évi 10. törvényerejű rendelet) való csatlakozásával Magyarország vállalta, hogy felszámolja a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formáját. Európai Uniós tagságunkból (2004) következik, hogy a nemek esélyegyenlősége, mint horizontális prioritást minden programban, a társadalmi élet minden szintjén kötelező érvénnyel meg kell jelenjen, ez felgyorsította a törvények által biztosított esélyegyenlőséget, a nők helyzetének javítását elősegítő intézkedéseket. Ugyanakkor az EU tagállamaiban, illetve az OECD országokban végzett kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy jelenleg az egyes országokban a nemek szerinti különbségek jóval nagyobbak, mint ami az objektív tényezőkből nemek iskolázottsága, emberi erőforrások iránti dinamikusan növő foglalkoztatási szerkezet következhetne. Ugyancsak ezek a kutatások igazolják 71 azokat a hipotéziseket is, hogy a nemek közötti esélyegyenlőtlenség okai elsősorban társadalomtörténeti, kulturális és szocializációs aspektusokra vezethetők vissza, ami különösen érvényes az egyik legtradicionálisabban gondolkodó társadalomra, Magyarországra. 72 Éppen ezért tudatosítani kell a helyi társadalomban - az önkormányzat döntéshozóiban hogy az esélyegyenlőség megteremtése nem csak a financiális lehetőségek függvényében kezelhető, hanem nagyobb oda figyeléssel ezek hiányában is jelentős eredmények érhetők el. A nemek közötti mindennemű különbség csökkentésének fontosságát az is igazolja, hogy ez egyrészt a gazdasági növekedés fontos tényezője, másrészt az önkormányzatok, gazdasági-, stb. élet több területen foglalkoztatott nők gyorsabb, dinamikusabb, innovációra képesebb emberi erőforrást jelentenek, alkalmasabbak a gazdasági válságokra adott hatékonyabb stratégiai válaszokra is. (HEP felülvizsgálat, 2015) A piacgazdasági követelményeknek való megfelelés a rendszerváltás utáni politikai, gazdasági változások számos területen hátrányosan érintették a nőket. Az államszocialista rendszer formális esélyegyenlősége, a jelenlegi európai modernizációs értékekkel nem harmonizáló tradicionális értékrendszerünk, illetve a gazdasági szerkezet átalakulása a nők többségét (munkaerőpiac átalakulása, gyermekellátás intézményrendszerének jelentős csökkenése, szolgáltatások árainak megemelkedése) hátrányosan érintette. A Pekingi Nyilatkozat (1995) máig érvényesen kijelöli az uniós tagországok kormányai számára azokat a területeket, amelyek a nők helyzetének javításánál, jogaik és esélyegyenlőségük biztosításánál alapvető fontossággal bírnak. A 12 terület a következő: gazdaság és munkavégzés, a női érdekérvényesítés intézményi mechanizmusai, oktatás és képzés, egészség, egyenlőség a hatalomban és döntéshozatalban, esélyegyenlőség, nők és a szegénység, nők elleni erőszak, nők a médiában, nők és a környezetvédelem, leánygyermekek védelme, a fegyveres konfliktusok nőkre 71 Ez talán legmarkánsabban norvég példával igazolható: FEMALE FUTURE MOBILIZING TALENTS A BUSINESS PERSPECTIVE, letöltés Mind a képzésnél, mind a munkaerőpiacra történő belépésnél erősek a gátak, további gátat jelent az önértékelés alacsony szintje, az információhiány a női karrierlehetőségek és szerepmodellek hiánya valamint a fizetési különbségek, illetve a nők jóval többször találkoznak előítéletekkel, a kultúránkban rögzült sztereotípiákkal. 195

197 gyakorolt hatásai. Ugyanakkor a Pekingi nyilatkozat által megfogalmazott alapelvek és szándékok, még ha egyetemes érvényűek is, országonként más és más értelmezést nyernek. Jelen elemzés kiemelve a HEP-ből - ezek közül a következőkkel foglalkozik, a jelenlegi 2015-ös felülvizsgálat pedig támaszkodva a két évvel ezelőttire ugyanazokkal a témákkal foglalkozik: 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Az összefoglalásban pedig felvázoljuk azokat a következtetések, amelyek a problémák feltárása alapján a fejlesztési lehetőségeket meghatározzák. Pécs lakosságának nemek és életkorok szerinti megoszlása Pécs lakónépessége a 2011-es népszámlálási adatatok alapján fő volt, a 10 évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva az országos és az EU-s népesedési adatokhoz hasonlóan - folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott, ez a tendencia az elmúlt két évben is folytatódott ben en éltek a városban. Mivel a születések száma csökkent, csökkentve a 0-14 éves kor közöttiek számát és arányát, ezáltal növelve az öregedési indexet, a január elsejei adatok alapján ez 138% volt. (HEP felülvizsgálat, 2015). Az elöregedő lakossággal párhuzamosan csökken a fiatalok-, ezzel ellentétesen nő az idős nők népességen belüli aránya (2010-ben a nők és férfiak születéskor várható átlagos élettartama közötti különbség 8,4 év volt, Demográfiai Portré ). A népesség nemek és korév szerinti megoszlása, 2011 Pécs MJV férfi nő Forrás: KSH Népszámlálás, 2011, Területi adatok

198 A népesség nemek és korév szerinti megoszlása, 2013 Pécs MJV férfiak nők (HEP felülvizsgálat, 2015) Pécs lakosságának összetételében már a évesek között is nőtöbblet mutatkozik, ugyanakkor ez a tendencia főleg a 60 éven felül, de különösen a 65 évesnél idősebbeknél számottevő, ettől az életkortól a nők-férfiak százalékos aránya 63-37%, ami a nők születéskor várható magasabb élettartamából, illetve a férfiak magasabb halálozási arányából következik. Ez a nemek szerinti különbség az önkormányzat számára, főleg a szociális ellátás területén jelent megnövekedett megoldandó problémákat. (HEP felülvizsgálat, 2015) 65. táblázat - Pécs, Öregedési index, 2001-ben, ill között (TEIR 3.) 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) ,2% ,3% ,4% ,3% ,0% ,0% ,0 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR (HEP felülvizsgálat, 2015) Az öregedési index (138%) önmagában is problémát jelez, ugyanakkor ezek az időskorral együtt járó gazdasági, pszichés, társadalmi problémák a családi állapot szerinti megoszlás mentén (egyedülállók, elváltak), és a nyugdíjasok körében még fokozottabban jelentkeznek. A családi állapot (2. ábra) elemzéséből egyértelműen következtethetünk arra, hogy az özvegyek és az elváltak, vagy a gyermeket/ket egyedül nevelők között jóval magasabb a nők aránya, ezeket a tényezőket a szociális ellátásnál figyelembe kell venni. Mivel a nők átlagos jövedelme horizontális és vertikális 197

199 szinteken is alacsonyabb a férfiakénál, a szociális juttatásokkal történő kompenzáció a nők mellett, a gyermekek esélyegyenlőségét is elősegítő tényezőként vannak jelen. Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők nemek szerinti megoszlása 2013-ban férfiak nők (HEP felülvizsgálat, 2015) Természetes szaporodás között, - Pécs MJV (HEP felülvizsgálat, 2015) élve születések halálozások száma 500 természetes szaporodás (HEP felülvizsgálat, 2015) A táblázat szemléletesen mutatja, hogy a természetes szaporodás negatív tendenciáját az élve születések számának folyamatos csökkenése és a halálozások számának növekedése együttesen okozza.(hep felülvizsgálat, 2015) 198

200 A 15 éves és idősebb népesség családi állapot és nemek szerint, 2011 Pécs MJV férfi nő nőtlen, hajadon házas özvegy elvált Forrás: KSH Népszámlálás, 2011, Területi adatok A nyugdíjasok családi állapot szerinti megoszlásánál (3. ábra) az özvegyek között 85% a nők aránya (alacsonyabb nyugdíjkorhatár a megelőző korosztályoknál), ezért annak ellenére, hogy többségük a férfiaknál jóval nagyobb arányban képes a szolgáltatást kiváltó tevékenységekre a lakhatási, egészségügyi ellátásokhoz való önkormányzati hozzájárulás jelentősen javíthatna életminőségükön. Nyugdíjasok megoszlása családi állapot szerint, 2011 Pécs MJV férfi nő nőtlen, hajadon házas özvegy elvált összes Forrás: KSH Népszámlálás, 2011, Területi adatok A Pécs városának elöregedését lassító egyik, talán legoptimálisabb tényezője lehetne, ha növekedne a nők gyermekvállalási kedve. Ugyanakkor városunkban, hasonlóan az országos adatokhoz alacsony a nők átlagos teljes termékenységi arányszáma. Magyarországon, Kelet Európa többi országához viszonyítva is előbb - az 1980-as évek elején - kezdődött meg a népesség természetes 199

201 fogyása, míg a többieknél az 1990-es évek elején ben az egy nőre eső termékenységi arányszámmal 1.25 volt (Demográfiai Portré ), ezzel az EU tagállamai között az utolsó előtti helyen (Lettország előtt) állunk ben az akkori 27 tagállam között helyen, a 2014-es becslés szerint a 28 tagállam közül 21. helyen (Demográfiai Portré 2015.) állunk. Ahhoz, hogy ebből Pécs város lakónépességének alakulására hosszabb távon következtetni tudjunk, ismerni kellene az egy évben született gyermekek számát (csak 2013-ból van adat, 3. ábra), illetve a gyermekvállaló nők életkorát, és más demográfiai jellemzőit. (2015) A várható gyermekszámra jobban következtethetnénk amennyiben ismernénk a szülőképes nők migrációs trendjét, illetve a visszavándorlási tendenciákat. Ez nagyban megkönnyítené a gyermekeket ellátó intézmények tervezését is. (HEP felülvizsgálat, 2015) Jelen pillanatban még nem áll rendelkezésünkre - településekre lebontva - az egy nőre jutó átlagos gyermekszám, ám a házaspár/élettársi kapcsolatban élők között ez utóbbiak arányának növekedése, az első házasságkötés-, az első gyermekvállalás átlagéletkorának kitolódása a gyermekszám további csökkenését valószínűsíti. Házaspár - élettársi kapcsolatban élők, és egyszülős családok megoszlása gyermekszám szerint, 2011 Pécs MJV házaspár egyszülős Forrás: KSH Népszámlálás, 2011, Területi adatok A 2011-es népszámláláskor Pécset a házaspár/élettársi kapcsolatban született gyermekek száma fő volt, ebből élettársi kapcsolatban született fő, 38,19% (országos átlag alatt 42,3%). Egyszülős háztartásban 9 016, a gyermekek 35,05%-a él, ebből 1124 (12,46%) volt az apa gyermek kapcsolat, ez utóbbi magasabb az országos átlagnál (10%). Míg a szociális ellátásnál megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a gyermeket/ket egyedül nevelőkre, addig a gyermekvállalási kedv ösztönzésére más eszközöket kell igénybe venni. A probléma összetett megközelítést igényel, ám abban konszenzus van a kutatók között, hogy a házasságkötések, a gyermekvállalási kedv csökkenése, a válások számának növekedése visszavezethető a magánszféra és közszféra feladatainak összehangolási nehézségeire. A hivatás és magánélet összeegyeztetésére irányuló elképzelések megvalósításához szükséges politikai akarat a 73 Annak ellenére, hogy Magyarországon már az 1920-as évektől napjainkig, változó intenzitással felmerült a nemzethalál gondolata, és drasztikus, vagy kevésbé drasztikus intézkedések történtek a gyermekvállalási kedv növelésére, az egy évben megszületett gyermekek száma, kisebb hullámhegyekkel, de a 20. században folyamatosan csökkent (1990-ben , 2004-ben élve születés). 200

202 rendszerváltás óta hiányzik, sőt a tradicionális elvárások piaci viszonyok közötti továbbélése a köz-, és magánszférában egyaránt, a magas szintű teljesítményre törekvő nőket sújtja legjobban. A nehézségek megoldása állami, intézményi és mikrotársadalmi síkon, együttesen lehetséges csak. Ennek egyik elképzelhető módja, a férfiak nagyobb arányú bevonása a családi feladatok ellátásába, a gyermekek ellátásába, ezáltal csökkentve a nemek közötti társadalmi egyenlőtlenségeket, növelve a nők esélyeit a munkaerőpiacon, közszférában. Azokban az országokban, például (Finnország), ahol a gyerekneveléssel, gondozással kapcsolatos ismeretek mindkét nem számára azonos felelősséggel járnak, ahol gyermekvállalás előtt a munkaadóval közösen elkészített terv alapján megkönnyítik a visszatérést (ösztöndíj a munkát újrakezdők számára), rugalmas munkafeltételeket, szakmai továbbképzésen való részvételt biztosítanak (Finnország, Dánia, Anglia, Svédország), ott az egy nőre jutó átlagos gyermekszám 1,87-2,07 között van. A társadalom szemléletének változása mellett legalább ugyanolyan fontos az objektív feltételek biztosítása is. A csökkenő gyermekszám ellenére még mindig magasabb a 100 bölcsődei férőhelyre jutó gyermekek száma (104, önkormányzati helyeknél 111, Pécs 29,9%, Pécs MJV IVS). Az óvodában ez az arány ben 100 gyermekre 103 fő volt. 3 év alatti gyermekek intézményi ellátásának változása között, Pécs MJV átlagos gyermekszám védőnők bölcsődei férőhelyek önkorm., egyéb működö bölcsődék 3 év alatti gyermekek (HEP felülvizsgálat, 2015) A gyermekvállalást növelő tényezők között nagyon fontos a prevenciós, családot segítő, szülői munkavállalást is támogató ellátások biztosítása, a 3 év alatti gyerekek jó színvonalú, és megfelelő körülmények közötti ellátása. Mivel ez a korosztály nem egyenletesen oszlik meg Pécs területén, jó lenne megfontolni az integrált 0-6 éves korúakat ellátó intézmények kialakítását, ami alapvetően megváltoztathatná ennek a korosztálynak az intézményi ellátáshoz való hozzáférését, illetve rugalmasabb ellátást tudna biztosítani a kettő, vagy több gyermekkel rendelkező családok számára is! (HEP felülvizsgálat, 2015) 201

203 A gyermekek napközbeni ellátásait alapvetően a gyermekvédelmi törvény szabályozza, és azokat a gyermekjóléti alapellátások körébe sorolja. A szigorúan vett napközbeni ellátások esetében bölcsőde, családi napközi és házi gyermekfelügyelet az igénybevételi arány 2014-ben 15,6 százalékos volt. Ez alacsonyabb, mint a magyar átlag, Magyarországon 2010-ben 12,4 % volt az arány, 2014-ben pedig 16,8% járt valamilyen napközbeni ellátást biztosító intézménybe (bölcsőde, családi napközi). Az EU tagállamai többségéhez viszonyítva még nagyobb Pécs lemaradása, a 2002-ben elfogadott barcelonai célkitűzés szerint már 2010-ig a 3 évesnél fiatalabb gyermekek harmada részére bölcsődei ellátást kellett volna biztosítani. (HEP felülvizsgálat, 2015) További problémát jelent a gyermekintézmények nyitva tartásának rugalmatlansága stb., ami megnehezíti a nők munkavállalása és a gyermekvállalása közötti összhangot A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A nők foglalkoztatását meghatározó tényezők társadalmi és egyéni okokra vezethetők vissza. Egyrészt attól függ, hogy milyen kereslet nyilvánul meg a munkaerő iránt, milyen az adott település munkaerő piaci helyzete, másrészt meghatározó, hogy milyen mértékben kényszerülnek a családok arra, hogy a nők ne csak reproduktív, hanem produktív munkát is végezzenek. Ez utóbbi függ a család jövedelmétől, a nők iskolai végzettségétől és a családi állapot jellemzőitől. Ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy különböző, itt nem tárgyalandó okokra visszavezethetően folyamatosan csökken a nők között is a munkaerőpiacról távolmaradók aránya. Mivel a magyar társadalom az egyik leginkább tradicionális értékek mentén gondolkodó az EU tagországokon belül 74, ezért alacsony azoknak a nőknek az aránya, akik csak a munkaerő piaci karrier elsődlegességét preferálják, a többség szeretné a munkaerő piaci karriert összehangolni a családi kötelezettségekkel. Amikor a nők esélyegyenlőségét elősegítő tényezőkről gondolkodunk, akkor a fentiek alapján a cél, hogy a nők munkaerő piaci helyzetének javítása mellett a keresőtevékenység és a családi élet szervezésében elvégzendő feladatok minél konfliktus-mentesebb megoldását segítsük elő (gyermekelhelyezés, szolgáltatások). Mivel a 2011-es népszámlálási adatok alapján a nők iskolai végzettsége nagyobb szórást mutat, mint a férfiaké, a nagyon alacsony iskolai végzettségűek, és a magasan képzettek számára párhuzamosan, de eltérő módon kell munkaalkalmakat teremteni. Az alacsony iskolai végzettségűek körében a nők férfiakhoz viszonyított hátrányos munkaerő piaci helyzete (1-2. táblázat, 5. ábra) abból adódhat, hogy közöttük magasabb a 8 osztályt be nem fejezettek aránya. A középfokú végzettséggel rendelkezők közötti hátrány oka, hogy jóval kevesebben rendelkeznek valamilyen szakmai képzettséggel. 66. táblázat - Pécs MJV 7 éves és idősebb lakosságának iskolai végzettsége, (fő) általános iskola középfok érettségi nélkül összes középfok egyetem első évfolyam sem osztály 8. osztály szakmunkások 1-7 befejezett érettségivel főiskola férfi nő összes Forrás: KSH Népszámlálás, 2011, Területi adatok A családi értékek és a demográfiai magatartás változásai. (Szerkesztette: Pongrácz Tiborné) KSH NKI Kutatási Jelentések 91. Budapest, 2011/1. 202

204 67. táblázat - Pécs MJV 7 éves és idősebb lakosságának iskolai végzettsége, (%) első évfolyam sem általános iskola 1-7 osztály befejezett 8. osztály középfok érettségi nélkül szakmunkások középfok érettségivel egyetem főiskola összes férfi 52,20 43,55 39,65 58,82 43,32 44, nő 47,80 56,45 60,35 40,18 56,68 45, összes 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100, Forrás: KSH Népszámlálás, 2011, Területi adatok A 7 éves és idősebb lakosság iskolai végzettsége, (%) 2011 Pécs MJV. egyetem, főiskola 45,9 44,1 középfok érettségivel 43,32 56,68 középfok érettségi nélkül befejezett 8. 40,18 39,65 58,82 60,35 nő férfi 1-7 osztály 43,55 56,45 első évfolyamsem 47,8 52, Forrás: KSH Népszámlálás, 2011, Területi adatok Annak ellenére, hogy a munkavállalási ráták nemek szerinti hasonlósága nem jár együtt automatikusan a nemek közötti egyenlőség megvalósulásával, a nők esélyegyenlősége szempontjából mégis fontos előfeltételnek tekinthető, és törekedni kell megvalósítására. A 2011-es népszámlálási adatok szerint a 15-és 59 év közötti nők 53,52%-a dolgozott, ez az arány az azonos korú férfiaknál 58,58%. Az aktív korú férfiak és nők számában alig van különbség (6. ábra). A munkanélküliek között is kevesebb nő van, mint férfi, ami abból is adódhat, hogy a gyermekgondozási szabadságot igénybe vevők 98%-a nő között az alacsony iskolai végzettség a nőknél nagyobb hátrányt jelentett az elhelyezkedésnél, különösen a 180 napnál régebben regisztráltak között volt magasabb az arányuk. Miközben a évesek közötti pályakezdőknél folyamatosan növekvő tendenciát mutatott az álláskeresők aránya a férfiakat a negatív tendenciák jobban sújtották. A munkaképes korú nők foglalkoztatottsági helyzetének javítása megköveteli az élethosszig tartó tanulásnak a társadalom által történő elfogadottságát, illetve a mindennapi gyakorlatba történő beépülését. Szükség lenne a régió, Pécs városa foglalkoztatottsági, munkanélküliségi rátáinak elemzésére, illetve a település munkaerő-szükségletének ismeretére, és az erre épülő részmunkaidős, önfoglalkoztatást biztosító programok szervezésére, ami kivezető út lehet a munkanélküliségből (BMKH Munkaügyi Központ). A megvalósításához különböző szervezeti formák kiépítése szükséges, ám mindegyiknél alapvetően fontosak a következők. 203

205 a) A kiinduló feltételek meghatározása, a továbbképzésre jelentkezők előzetes ismeretei, aspirációi, képességei, ezeknek tudatosítása, illetve ezekre épülő továbbképzési formák megtalálása. b) Munkaerő-piaci folyamatok feltárása. c) Visszajelzés a képzettek részéről. A képzés feltételeinek biztosítása állami, önkormányzati, más pályázati pénzekből, illetőleg a költségtérítés differenciált ráterhelése az azt igénybe vevő személyre szabottan. A visszacsatolás szükségességét egyrészt a képzési formák piacképességének, adaptációs képességének ellenőrzése, másrészt a résztvevők további útjának figyelemmel kisérése indokolná. 75 Mivel Pécs népszerűsége a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa program óta jelentősen emelkedett, szükség lenne a minőségi turizmus ellátására képes munkavállalók kiképzésére. A népesség gazdasági aktivitása nemek szerint, 2011 Pécs MJV férfi nő Forrás: KSH Népszámlálás, 2011, Területi adatok Foglalkoztatás és munkanélküliség a férfiak és nők körében Pécs MJV 75 Jól működő intézmények: Harford College for Women Connecticut Women s Education and Legal Fund ( vagy a Dán Népiskolai rendszer. 204

206 férfiak nők férfiak nők férfiak nők férfiak nők Munkavállalási korúak (HEP felülvizsgálat, 2015) Foglalkoztatottak Munkanélküliek Eltartottak Annak ellenére, hogy a munkaképes korúak között a nők nagyobb számban vannak, a munkanélküliek között kevésbé jelenik meg ez a különbség, tehát továbbra is igaz, hogy Pécset inkább az úgynevezett maszkulin foglalkozásokhoz kapcsolódó munkahelyekben van hiány. (HEP felülvizsgálat, 2015) A nők esélyegyenlőségének megvalósulását továbbra is hátráltatják a kiindulási feltételek egyenlőtlenségei: a privátszféra, az otthoni feladatok, a nem fizetett háztartási munkák nőkre háruló terhei, a gyermekvállalás és gyermeknevelés, idősek, betegek ellátása. A tradicionális női feladatoknak nőkre hárított elvégzése annak ellenére nem kérdőjeleződik meg, hogy az 1980-as évektől a fejlett ipari társadalmakban a nők egyre nagyobb hányada vesz részt az otthontól térben is elkülönülő munkavégzésben. A nők családi állapot gazdasági aktivitás szerint, 2011 Pécs MJV hajadon házas özvegy elvált Forrás: KSH Népszámlálás, 2011, Területi adatok Mivel a 15 éven felüli lakosságra vonatkozó időmérleg vizsgálatok Pécs lakosságára vonatkozóan nem állnak rendelkezésünkre, ezért csak az országos reprezentatív kutatások (Blaskó Zsuzsa 205

207 (2006): Nők és férfiak keresőmunka, házimunka. Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest, 2006/1., Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (2011): A nemi szerepmegosztásról, a családi élet és a munka összhangjáról alkotott vélemények változása között. In: A családi értékek és a demográfiai magatartás változásai. (Szerkesztette: Pongrácz Tiborné) KSH NKI Kutatási Jelentések 91. Budapest, 2011/ ) adataiból következtethetünk a családi feladatok elvégzésének tradicionális megosztására. Ugyanakkor egyértelműen alátámasztják fenti állításainkat a lakosság gazdasági aktivitására vonatkozó adatok, mely szerint Pécs városában a gyermekgondozási ellátásban részesülők 97,92%-a nő (6. ábra). A év közötti nők gazdasági aktivitása korcsoport szerint, 2011 Pécs MJV aktív kereső gyerkelellátás mellett nyugdíj mellett munkanélküli Forrás: KSH Népszámlálás, 2011, Területi adatok A nők aktivitási rátája a éves korosztályban a legmagasabb. A demográfiai folyamatok kedvezőtlen hatása miatt törekedni kell arra, hogy növekedjen az évesek, illetve a 65 év feletti munkavégzők aktivitása is. Magyarországon az év közötti korosztály foglalkoztatottsága 2004-ben 25%-os volt, jóval kevesebb, mint az EU átlag (31,7%, 33,2%). Az adott korosztályba tartozó nők közül Svédországban 67%, Dániában 53,3% dolgozik még ebben az életkorban. 206

208 A éves, gazdaságilag nem aktív női népesség korcsoport szerinti megoszlása, 2011 Pécs MJV gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú öregségi nyugdíjas, járadékos rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos hozzátartozói jogú nyugdíjas, járadékos egyéb inaktív kereső Forrás: KSH Népszámlálás, 2011, Területi adatok Jelenleg Magyarországon negatív tendenciák tapasztalhatók az idős korosztály foglalkoztatottságának körében. Az idősödő/időskorúak foglalkoztatottságának alacsony volta a nyílt, vagy rejtett diszkrimináció következménye, amely fokozottabban érinti a nőket, akiknek a munkaerőpiacról való kikerülése együtt jár a szociális izolációval és az elszegényedéssel. Annak ellenére, hogy a születéskor várható élettartam növekedett, a minőségi élettartam nem növekszik, mivel az idős emberek többsége arra számíthat, hogy rokkantan vagy betegen éli le idős éveit. A demográfiai változások kihívása, a nemzedékek közötti szolidaritás új formái zöld könyv (COM (2005)0094) alapján szükséges az idősödő társadalommal együtt járó feladatok áttekintése, az intézményes és mikro szintű felelősségvállalások megtervezése. A megvalósítás rövidtávon jelentős anyagi és nem anyagi ráfordításokat igényel, ugyanakkor hosszútávon megtérülése számos előnnyel jár. A megvalósítást az Önkormányzat a szociális ellátó rendszerek, civil szervezetek bevonásával végezhetné. Ugyanakkor jelenleg az időskorú női lakosság társadalmi helyzete is differenciált, ezért piacorientált szervezeti formák kialakíthatása is megjelenhet, további növelve a foglalkoztatási lehetőségeket. A nők társadalmi esélyegyenlőségének egyszerre előfeltételei és következményei is az idősödő, és időskorúak életminőségének javítására tett intézményi megoldások. Ugyanakkor a szolgáltató rendszereket kiépítésénél, az időskorúak differenciált társadalmi helyzete miatt, mind a rászorultság, mind a piaci igények kielégítésére törekedni kell. A betegek ellátása, a nyugdíjasok gondozása terén van létjogosultsága a nyugdíj előtt állók vagy nyugdíj mellett dolgozni akarók munkájának alkalmazására. Itt lehetséges, sőt kívánatos olyan képzési formák létrehozása, támogatása, amelyben megtalálják a helyüket azok is, akik részmunkaidőben szeretnének dolgozni, így egyszerre teremtenek jó minőségű szolgáltatást az idős embereknek, ezzel párhuzamosan a munkavégzés által anyagilag biztonságot és kiszámíthatóbb jövőt az idősebb korosztály számára. Új típusú munkahelyek teremtésénél figyelembe kell venni az idős korosztály családszerkezeti jellemzőit és a területi elhelyezkedését is. 207

209 A nyugdíjas népesség megoszlása nemek és családi állapot szerint, 2011 Pécs MJV nő; összes; férfi; összes; férfi; házas; nő; özvegy; nő; házas; férfi nő A roma nők helyzete A nők helyzetének elemzésénél és problémáik bemutatásánál külön ki kell térnünk a roma nők speciális helyzetére is, hiszen életminőségük és élethelyzeteik, körülményeik egyrészt ugyan naférfi; nőtlen, nő; nőtlen, hajadon; 937 hajadon; 946 férfi; özvegy; 1876 férfi; elvált; nő; elvált; Forrás: KSH Népszámlálás, 2011, Területi adatok Az idősödő/idős nők életlehetőségének javítása érdekében elemezni kell az önkormányzati politikát, azt, hogyan foglalkoztatják az idősödő nőket a helyi munkaerőpiacon, milyen a nemek aránya a különböző foglalkozásokban, a munkanélküliek között. Erre épülő helyi foglalkoztatáspolitika, képzési struktúra kiépítése szükséges. Finnországban abból indulnak ki, hogy az élethosszig tartó tanulásnak nemcsak gazdasági haszna van, hanem még fontosabb a személyiségre gyakorolt hatása, amelyen a helyi és regionális programok kiváló segítséget nyújthatnak. A foglalkoztatottság növekedését elősegítheti az idősödő korosztállyal, mint munkavégzőkkel szembeni pozitív attitűdváltozás, amely különböző átképzésekkel tovább növelhetők. Személyre szabott munkavállalási stratégiák, korszerű technikai ismeretek, idegen nyelvek, kommunikációs készségek oktatása. Ezekben az élethosszig tartó tanulási stratégiákban Magyarországon a nők részvétele (4,8%) jelentősen elmarad az EU átlagától (12,8%, 11,7%), különösen azoktól az országoktól, mint Svédország, Dánia, ahol a nők foglalkoztatása mind az aktív korúakon belül, mind az idősödő korosztályban magas. Finnországban célul tűzték ki a képzések látogatottságának, az elért eredményeknek nemek szempontjából történő elemzését, illetve bátorították a nőket olyan képzési formákon való részvételre, amelyek nem tradicionális foglalkozásokra készítettek fel. További megoldás lehet az évenkénti konferenciák szervezése a munkaadók, oktatási intézmények és a munkavállalók közreműködésével, különös tekintettel a regionális, vagy települési igények figyelembevételére. A lakosság elöregedése a fejlett társadalmakban az időskorúak aktivitásának növelése ellenére is felveti annak kockázatát, hogy az idősek nyugdíjba vonulásával, fontos szaktudással rendelkező munkaerő kerül ki a munkaerőpiacról, ami már a munkahelyek versenyképességét is veszélyezteti. Ez a kihívás minden fejlett országot érint, az amerikai munkaerőnél is ez a tendencia figyelhető meg. A problémák kiküszöbölésére az IBM új tanácsadó szolgáltatást vezetett be, ami hatáselemzésre alapozott stratégiákra épül ( A nemzetközi tapasztalatok beintegrálása, szolgáltatások igénybevétele a magyarországi/pécsi munkaerő szerkezeti változtatásánál, hatékonysága növelésénél is szükséges, és mindenképpen hasznosítható lenne. 208

210 gyon hasonlóak a szegény és mély-szegénységben élő nők helyzetéhez, ugyanakkor hozzájuk képest is jelentős pszichoszociális és szociokulturális hátrányokkal sújtottak. E hátrányok alapvetően az ortodox (elsősorban romani) kultúra hagyományaiban keresendők, de természetesen nem csak e kultúrkörben lelhetők fel, hanem a megkövesedett hagyománytisztelet hatásaként szinte valamennyi roma/cigány közösségben is. Így a roma nők helyzetére alapvetően jellemző, hogy foglalkoztatottsági és szakképzettségi mutatóik messze elmaradnak a többségi társadalom hasonló mutatóitól, még azonos körülmények között is. (Dr. Orsós Anna egyetemi docens, a PTE BTK Neveléstudományi Intézet Romológia és Nevelésszociológia Tanszékének vezetője erre nézve több kutatást is folytatott). E negatív mutatók a roma nőknek a többségi társadalomtól eltérő alapvető szocializációjában rejlik, hiszen más (gazdaságilag, képzettségileg hasonló ) társadalmi szegmensekben alapvetően a XX- XXI. század gazdasági kihívásai hatásra a nők munkavállalása, ezzel összefüggően képzettség megszerzése egyrészt szükségszerű volt, másrészt a rendszerváltást megelőzően a teljes foglalkoztatottság elérése érdekében államilag kierőszakolt. Ugyanakkor a roma nők elsődleges feladata az ortodox kultúrában a háztartás vezetése, a családi élet fenntartása, gyermekszülés és nevelés így az ehhez szükséges kvalitásokat magas szinten adták át egymásnak a generációk, de nem fordítottak gondot (és ma sem teszik kellő mértékben) arra, hogy a munkaerőpiacon is piacképes szakmákat - vagy egyáltalán bárminemű végzettséget - szerezzenek. Így a rendszerváltás előtt is alacsony foglalkoztatási szintjük jelentősen romlott az elmúlt húsz évben. A roma nők, mint a családok összetartó ereje, valamint a hagyományok alapján a jövő generációk nevelői sajnos nem készültek fel a XXI. század munkaerő-piaci kihívásaira, ismeretlen számukra - és gyermekeik számára is - a Long life learnig, így, tetőzve a romákat sújtó (alacsony kvalitásaikból eredő) munkanélküliséggel, kellő ismeretek, saját tapasztalatok hiányában nem is tudnak új utat mutatni a roma családok, közösségek tagjai számára. Mindezek mellett nagymértékben jellemző a roma nők kiszolgáltatottsága is, hiszen alacsony munkaerő-piaci kvalitásaik és a szocializáció együttes hatásaként ki vannak szolgáltatva a családfenntartó férfinak és mert gyakran nem is ismernek más lehetőséget, így eszükbe sem jut a kialakult körülményeken, életminőségükön változtatni. 209

211 5.1.a. foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében, 5.1.b. nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban és 5.1.c. alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei év 68. táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében (TEIR ) Munkavállalási korúak száma (fő) Foglalkoztatottak (fő) Munkanélküliek (nyilvántartott álláskeresők) (fő) férfiak nők férfiak nők férfiak nők n.a. n.a n.a. n.a n.a. n.a n.a. n.a Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés Pécs munkanélküli lakosságának nemi megoszlása alapján a nők helyzete nem mutat szignifikáns különbséget a férfiakéhoz képest, ennek hátterében a helyi munkaerőpiac változásai (gyárak bezárása, feldolgozóipar leépülése, stb.) és az egészségügyi és oktatási intézmények nagyszámú jelenléte áll, míg az előbbi munkahelyekről tömegével bocsátották el a férfi munkavállalókat, utóbbi inkább a nők számára kínál elhelyezkedési lehetőséget. A nők foglalkoztatási problémáinak megoldásához elengedhetetlen a helyi sajátosságokat, lehetőségeket és a munkaerőpiac változásait figyelembe vevő munkahelyteremtő program indítása. A munkanélküli nők között képzettségi szintjüket tekintve magasabb a befejezetlen vagy befejezett 8 általános iskolai osztállyal és az érettségivel rendelkezők száma. A Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja mellett a város civil szervezetei is folyamatosan indítottak, indítanak képzéseket. Sajnos sok esetben ezeket a képzéseket nem elég összehangoltak a munkaerő-piaci helyzettel, nem biztosítanak elhelyezkedési lehetőséget a képzést követően. A képzésekre jelentkezők számára nincsenek alternatívák, így a képzés elvégzését követően sok esetben nem is szeretnének adott szakmában munkát vállalni, vagy a munkáltatók nem találják alkalmasnak őket. Kompetenciafejlesztő tréningek, a bemenetkor pályaalkalmassági meghallgatások, személyre szabott képzési programok indítása javíthatna a jelenlegi helyzeten. Az alacsony iskolai végzettség oka gyakran a korai gyermekvállalás, a nehéz anyagi körülmények között egy vagy több gyermeket nevelő, esetleg szegregált területen lakó nők számára a tanulmányok befejezéséhez motivációjuk növelésére és az oktatáshoz való hozzáférésük lehetőségeinek szélesítésére van szükség (pl.: utazási hozzájárulás, gyermekfelügyelet a képzés ideje alatt, képzési idő összehangolása a gyermekellátó intézményekkel). A foglalkoztatást segítő konkrét szakmai ismereteken (mesterség) túl az általános ismeretek, képességek megléte is nagyban hozzájárulhat a munkaerő-piaci sikeres részvétel elősegítéséhez. A számítógép, Internet készség szintű kezelése éppen a női munkák esetében jelent szignifikáns előnyt. A kismamák munkaerőpiacra való visszatérése, vagy első részvétele esetén nem kis előnyt jelent ezen képességek megléte. A középfokú végzettséggel rendelkező nők foglalkoztatásának növelésére piacképes szakmákat adó továbbképzések indítására van szükség. Ehhez kapcsolódóan a kisgyermekes nők számára olyan program indítása, mely segíti önfoglalkoztatóvá válásukat. 210

212 A gyermekkel otthon maradó szülő munkába való visszatérését segítené, ha térítésmentesen (vagy jelentős támogatással) kezdhetne egyetemi tanulmányokba, idegen nyelv tanulásába, szakképzés elvégzésébe. A piacképes szakmák, egyik lehetséges megvalósulása Pécs MJV és a Pécsi Tudományegyetem közös projektjéhez kapcsolódhatna, utalva Miseta Attila a PTE Orvostudományi karának dékánja által elhangzott tájékoztatójához. Jelenleg egyetemünk külföldi hallgatóinak létszáma 2330 fő, amelyet duplájára szeretnének emelni. A megnövekedett hallgatói létszámhoz megnövekedett oktatói létszám kellene javíthatná a PTE-n végzettek álláslehetőségeit. A női munkaerő létszámának bővítéséhez a hallgatók ellátását biztosító infrastrukturális feltételek is hozzájárulnának (szállás, vendéglátás stb.). Ennek megvalósításához ötletek és konkrét segítséget kaphatnak a Pécset élő nők a Lépj és maradj [ július december 31.] projekthez hasonló kezdeményezéseken keresztül. (HEP felülvizsgálat, 2015) A közgondolkodásban hangsúlyosan jelen vannak a hagyományos férfi-női szerepekhez rendelt sztereotípiák, ennek megváltoztatásához a nevelési és oktatási intézmények munkájában kellene helyet kapnia a valódi egyenjogúságon alapuló modern családformára építő szemléletnek. A szemléletformálással a nők terhei csökkenthetők, hosszú távú következményeként a jelenleg inkább nőket érintő problémák megoldási kísérletei nemcsak a női érdeket, hanem tényleges nemek közötti egyenjogúságot szolgálja. Például a családi munkamegosztás területén, a háztartási és gyermeknevelési feladatban nagyobb szerepet vállaló férfiak számára is lehetőséget teremtene a GYES-en, GYED-en lévő szülő számára ingyenesen igénybe vehető képzések megteremtése. Családbarát munkahelyi megoldások, az atipikus foglalkoztatási formák széles körben való elterjesztése komoly segítséget jelentene a családok számára munkahelyi és családi élet összeegyeztetésében. Ehhez elengedhetetlen a helyi munkaadók tapasztalatainak, félelmeinek ismerete, amikre építve támogatott foglalkoztatási programokkal, munkáltatók számára igényelhető kedvezményekkel a munkaadók is érdekeltté tehetők a változás elérésében. A kommunikáció, a média szerepe kiemelten fontos a szemléletformálás a tájékoztatás hatékonyságához: eszköz lehet a nemi sztereotípiák felszámolásában és lakosság minél szélesebb körben való informálásában az aktuális képzési programokról, lehetőségekről. 5.1.d. hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A nők elhelyezkedési esélyei rosszabbak, mivel gyakorlati tapasztalatok alapján a munkáltatók nem szívesen alkalmaznak női munkavállalót a kialakult sztereotípiák miatt (ha még nincs gyereke, akkor hamarosan táppénzre megy, ha már szült, biztosan sokat lesz táppénzen a gyerekkel). A nők neveltetéséből adódóan az alázatosság, alkalmazkodó készség, elfogadás a jellemző, sokszor elvállalnak alacsony presztízsű munkát is, mely nem a végzettségüknek megfelelő. A versenyszférában a férfiak vannak előnyben mind a fizetéseket, mind a pozíciókat illetően, főleg a felsővezetői pozíciókban vannak többségben. A magyar nők ma még mindig kevesebbet keresnek ugyanolyan végzettséggel/tapasztalattal ugyanabban a pozícióban, mint a férfiak, valamint szerényebbek a lehetőségeik a kulturális, politikai és gazdasági hatalomhoz való hozzáférés tekintetében. A vállalkozó nők helyzete még nehezebb, hiszen a legnagyobb részük kényszervállalkozó. Jelentősen rontja a nők fizetési esélyeit a gyermekvállalás, főként a karrierépítés megszakítása miatt. A gyermekvállalás társadalmi érdek, ezért széleskörű szociálpolitikai/oktatási programokkal kell segíteni. A családos nők helyzete nagyon nehéz, hiszen a jövedelemszerzés és a háztartási elfoglaltságok között kell megteremteniük az egyensúlyt, ezért biztosítani kell az elérhető és igényekhez igazítottan a megfelelő számú és minőségi bölcsődei, óvodai, iskolai ellátást. 211

213 Javasolt fejlesztési irány a felsővezetők látásmódjának megváltoztatására való kísérlet, miszerint egyenlően nézzék a nőket és a férfiakat a felvétel során. A szemléletformálás itt is nagyon nagy fontossággal bír, hiszen mindennek az alapja ebben az esetben is a hagyományos női szerep tiszteletének megteremtése. Fontos a figyelemfelkeltés, a problémák tudatosítása széles körben, az atipikus foglalkoztatási formák nagyobb megbecsülése, a családbarát munkahelyek kialakításának népszerűsítése. Fontos a gyermekek után járó kedvezmények, adócsökkentések igénybevételi lehetőségeinek kiszélesítése, valamint a kisgyermekes időszakban lévő nők célzott támogatása, hogy megszerzett tudásuk piacképes maradjon A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni, amennyiben a szülők a gyermek napközbeni ellátásáról nem tudnak gondoskodni. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kisgyermek Szociális Intézmények Pécs városában a 0-3 éves kisgyermekeket nevelő családok számára egy komplex intézményrendszer, mely a gyermekjóléti alapellátás keretein belül olyan szolgáltatásokat nyújt, amivel segíti a kisgyermekes családok hatékony gyermeknevelését. 10 bölcsődéjében napközbeni alapellátást - felügyeletet, nevelést, gondozást, étkeztetést -, ezen belül 5 bölcsődéjében a napközbeni ellátás keretein belül felvállalja sajátos nevelési igényű kisgyermekek integrálását, korai fejlesztését, 2 bölcsődéjében kiemelten foglalkozik a roma kisgyermekek korai szocializációjának támogatásával. Szintén az alapellátás keretein belül felvállal olyan alapellátáshoz kapcsolódó, alapellátáson túli szolgáltatásokat is gyógyúszás, szülő-gyermek játszóház, időszakos gyermekfelügyelet, nyújtott nyitva tartás, tanácsadás, só szoba, melyek ugyancsak a kisgyermekes családok hatékony gyermeknevelését támogatják. A telephelyek az alábbiak: Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága 1.sz. Hétszínvirág Bölcsőde 7629 Pécs, Frankel L u sz. Törpike Bölcsőde 7622 Pécs, Vargha D. u sz. Mandula Bölcsőde 7624 Pécs, Bornemissza G. u sz. Kiskuckó Bölcsőde 7632 Pécs, Testvérvárosok tere sz. Kicsi Kék Bölcsőde 7632 Pécs, Németh L. u. 6/b. 12. sz. Mezőszél Bölcsőde 7623 Pécs, Mezőszél u sz. Cseperedő Bölcsőde 7633 Pécs, Ajtósi D. u sz. Zöldliget Bölcsőde 7623 Pécs, Köztársaság tér 1/1. 19.sz. Napsugár Módszertani Bölcsőde 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 3. Fészek Gyermekotthon és Bölcsőde 7633 Pécs, Gosztonyi Gy. u. 1. Apáczai Nevelési és Csoda Bölcsőde 7632 Pécs Apáczai körtér 1. Általános Művelődési Központ A Kisgyermek Szociális Intézményekben a 2011-es évben kisgyermek felvételét kérték a szülők és külső intézmények. Ebből gyermek ellátását tudta biztosítani az intézmény

214 gyermek felvételét el kellett utasítanunk férőhelyhiány miatt. 500 gyermek már a 2011-es év előtt is intézmény gondozottja volt, 513 gyermek pedig a tárgyévben került felvételre. ANK Bölcsődében évben ellátásban részesült, felvett gyermekek száma: 162 fő korcsoport megoszlása: évi decemberi létszám alapján: 0-12 hó: 0 fő, hó: 8 fő, hó: 49 fő, 36 hó felett: 27 fő, fiú: 31 fő, leány: 53 fő. Tendencia: előző évekhez viszonyítva hasonló arányban vannak a két év feletti gyermekek. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült: 14 fő, egyéb okból ingyenesen étkező: 3 fő, korai fejlesztésben részesülő gyermek: 2 fő, 50% díjkedvezményben részesült, tartósan beteg: 2 fő, 3 vagy több gyermekes család gyermeke: 6 fő. A bölcsődei ellátás szakszerű felügyelet, nevelés, gondozás, étkeztetés biztosítása azon 0-3 éves kisgyermekek számára, akiknek szülei gyermekük napközbeni felügyeletét más formában nem tudják biztosítani, mivel dolgoznak, tanulnak, illetve a család egyéb szociális helyzetének, működésének díszfunkciói miatt nem tudják megoldani gyermekük felügyeletét. A bölcsődei alapellátás keretein belül szakembereink a gyermekek egyéni igényeinek figyelembevételével, nyugodt, családias, érzelmileg biztonságot nyújtó légkörben, egész napos sokszínű szabad játéktevékenység megteremtésével, a gyermekek kreativitásának fejlesztésével, életkoruknak megfelelő minőségi táplálással, évszaktól függően a szabadlevegőn tartózkodás biztosításával nevelik, gondozzák a gondjaikra bízott kisgyermekeket. A szakemberek a kisgyermekek minőségi ellátása mellett kiemelt területnek tekintik a családokkal való együttműködést. Ellátási szerződést kötött az önkormányzat a Pécs-Normandia LIONS Clubbal aki január 4-től kezdődően üzemelteti a LIONS Suli, és január 2-től a LIONS Odú Családi Napközijét. Vállalásuk 7-7 fő (6-14 éves) gyermek részére térítésmentesen családi napközi ellátás biztosítása Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A Magyarországon érvényesülő jelenlegi demográfiai folyamatok mellett különös jelentőséggel bír a családtervezés. A gyermekvállalási kor kitolódása és a családokban vállalt átlagos gyermekszám csökkenése miatt Pécs városában is csökken, ill. stagnál a születendő gyermekek száma. Alapvetően tradicionális értékeket valló társadalmunkban a családtervezés, később a családi élet megszervezése jelentősen összefügg a család anyagi lehetőségeivel és nemi szerepekről vallott nézeteivel. A családalapítást egyre későbbi életkorra halasztják, egyre többen vállalnak csupán egy gyermeket, ennek hátterében különböző okok állnak (karrier, biztos egzisztencia megteremtése, válás, munkaerő-piaci helyzet, stb.), a nők esélyegyenlőtlenségi helyzetének minden területe szorosan összefügg, és hatással van a születendő gyermekekre, illetve számukra. A megváltozott társadalmi-gazdasági helyzetben szemléletváltásra van szükség, mely a hagyományos nemi szerepek (házimunka és gyermeknevelés feladatai, karrier) értelmezésével és újragondolásával mindkét nem számára azonos esélyeket biztosít a munka világában és a családi életben is. 213

215 A biztosítási jogviszonyon alapuló gyed esetében 2014-től a gyermek 1 éves kora után korlátozás nélkül lehet munkát vállalni, illetve több gyermek után egyszerre több ellátást is igénybe lehet venni. A családtervezést és a több gyermek vállalását pozitív irányba mozdíthatja el a gyed extra, ami megengedi a több ellátás egyidejűleg történő folyósítását (mivel egy gyermek után, egyidejűleg csak egy ellátást lehet folyósítani, több ellátást akkor folyósítható, ha több gyermek van a háztartásban (közülük legalább egy gyermek ét követően született január 1-jét követően, ha újabb gyermek születik a családba, akkor az idősebb testvér után járó ellátás továbbra is megilleti a szülőt, nem kell lemondani az ellátásról) A diplomás GYED a felsőfokon tanuló, vagy felsőfokon végzettek gyermekvállalási kedvét növelheti, mivel január 1-jétől kiegészül a gyermekgondozási díjra jogosultak köre a felsőoktatási intézmény hallgatóival (azok jogosultak, akik ét követően szültek, felsőfokú tanulmányai alatt vagy a tanulmányok megszűnését követő 1 éven belül). (HEP felülvizsgálat, 2015) A felnövekvő generáció szemléletformálásának eszköze lehet a nevelési, oktatási intézmények programjában egy nem a hagyományos nemi szerepeket, hanem a családtagok egyenrangú fontosságát és szerepvállalását hangsúlyozó családi életre való nevelés. Az oktatási intézményekben tartott felvilágosító programok megújítása oly módon, hogy a gyermekvállalás tudatos időzítésének fontossága mellett, a családi élet tudatos tervezését, társadalmi értékét is hangsúlyozza. Városi rendezvényeken kísérőprogram formájában szemléletformáló akciók rendezésével az idősebb korosztály számára is elérhetővé lehet tenni az üzenetet (például az egészséges életmódot propagáló stand mintájára). Emellett a háztartási és gyermeknevelési feladatok értékének társadalmi elismertségét is emelni kell, tudatosítani minden korosztály számára a hagyományos anyai feladatok fontosságát, lehetővé tenni a férfiak számára a benne való nagyobb szerepvállalást. A gyermekvédelmi gondoskodás látókörébe került fiataloknál kiemelt figyelmet kell fordítani a felvilágosításra, családtervezési tájékoztatásra. Az állami gondozásban nevelkedők számára olyan rendhagyó programokat rendezni, melyeken családtervezésről kapnak tájékoztatást. Ehhez kapcsolódóan az állami gondozás és örökbeadás területén is változástatásokat kell tenni, hogy az örökbefogadás társadalmi elismertsége növekedjen, az adoptálásra váró családok könnyebben válhassanak igazi családdá. A tájékoztató programok megvalósítása során az oktatási intézmények számára az egészségügyi intézmények dolgozói, és civil szervezetek nyújthatnak segítséget. 69. táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe (TEIR 5.3.) év védőnők száma 0-3 év közötti gyermekek száma átlagos gyermekszám védőnőnként (0-6 éves) (0-6 éves) Pécs MJV PH adatszolgáltatás 214

216 A védőnői ellátás Pécsett megfelelő, a védőnők száma állandó a születendő gyermeklétszám lassú csökkenése mellett is. Ennek bázisán a családtervezés aktív segítése a működő rendszer fejlesztésével, szakmai továbbképzéssel a nővédelem és családgondozás területén a segítségnyújtás hatékony eszköze lehet. Jó kezdeményezések a gyermekes nők munkavállalásának megkönnyítésére. Az internet hozzáféréssel rendelkező családok hasznos információkat kaphatnak a Pécsi és Baranya megyei családok információs oldala olvasásakor ( Különösen a Pécsimami Közhasznú Egyesület nyújt eligazodási lehetőséget: honlapjukon történő bemutatkozásukkor olyan szociális jellegű, nonprofit és közhasznú társadalmi szervezetként jelölik meg tevékenységüket, amely elsősorban a Baranya megyében élő anyák, gyermeket nevelő családok helyi szintű, minél szélesebb körű informálását és segítését, részükre díjmentes - a mindennapi életet megkönnyítő - szolgáltatások biztosítását, továbbá a kisgyermeket nevelő nők munkába való visszatérésének elősegítését tűzte ki célul től évente egy alkalommal a Pécsi Mami Napok rendezvény, családi kapcsolati problémák, kisgyermekes nők munkába való visszatérését elősegítő előadások, vidám, közösségépítő családi délutánokból megszervezése. Jótékonysági rendezvények (baba-és gyerekruha börzék, ingyenes elsősegélynyújtó tanfolyam). 2. Családoknak szóló, hasznos helyi információk folyamatos gyűjtése és közvetítése a családok felé, internetes úton, a honlapon keresztül (családi programok, nyílt napok, iskolanyitogató foglalkozások, beiratkozási információk, nyári táborok, hivatali ügyintézéssel, egészségügyi ellátással, oktatással kapcsolatos helyi információk stb.). További rendezvényeik arra irányulnak, hogy megismertessék a nőket ért diszkriminációs eseteket, és ezzel ellentétben pozitív példával, jó gyakorlatokkal és elméleti háttérrel is szolgáljanak. 3. Munkaerőpiaci és vállalkozási tanácsadás kisgyermekes nőknek az országos Nóra hálózat keretében működő Pécsi Nóra Pontban. (Pécs, Rákóczi út emelet.) "Anya pénzt keres" délutánok, a nők online vállalkozását segítő előadások. 77 A honlapon 14 bölcsődéről és 56 óvódás korú gyermeket ellátó intézményről kaphatunk részletes információkat. A családok, nők számára az információkhoz való jutást, eligazodást a TV/Rádióban történő megjelenésük, és online hozzáférésük is elősegíti. Rendszeresen tartanak Pécsimamis börzéket, a legközelebbi november 8-án lesz. (2015) A Jól-Lét Alapítvánnyal közösen szintén az egyesület kezdeményezése a Visszafogadó munkahelyek -re történő pályáztatás, döntések meghozatala. Ez a tevékenység azért is fontos, mert amint az a 2015-ös nyertes a pécsi Buw Hungary Kft. is nyilatkozta, hogy munkavállalóik 50%-a részmunkaidőben dolgozik (a régióban mindössze 12,3%), 20%-a kisgyerekes, és minden esetben visszavárják a GYED-en, GYES-en lévőket. Ha hosszab ideig vannak távol, akkor a megváltozott munkahelyi követelmények elsajátítása érdekében újra el kell végezniük a kezdő képzést, ám ez után már alkalmazzák őket. Igyekeznek átvenni a német anya- 76 A pécsi és Baranya megyei családok információs oldala (letöltés október 13) 77 A pécsi és Baranya megyei családok információs oldala (letöltés október 13) 215

217 cég 78 családbarát munkahelyi gyakorlatait. Ilyen például a kedvezményes gyermekfelügyeleti lehetőség a nyári szünetben, amikor 10%-os térítés ellenében akár 6 héten megoldják a gyermekfegyermekfelügyeletet, illetve ha megoldható a gyermeket is be lehet vinni. Közös rendezvények, üdülés is segíti a munkahelyi légkör a család és munkavállalás összehangolásának lehetőségeit. Céljuk a társadalmi felelősségvállalás mind mikro, mind makrokörnyezetben való megvalósítása. (2015. április 10). A vállalati kultúra azon elemeire fektetik a hangsúlyt, mely nagyban hozzájárul a nemi esélyegyenlőség megvalósulásához, innovációhoz, teljesítmény növeléséhez (HEP felülvizsgálat, 2015) 5.4. A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A városi térszerkezet területi, társadalmi egyenlőtlenségei nyilvánvalóak, e mellett megfigyelhető, hogy a térszerkezetbeli tagozódások összekapcsolódnak az elöregedés, és ezzel együtt a feminizálódási folyamatokkal is. Ez az átrendeződés Pécs városra is jellemző. Pécs funkcionális tagozódása, a lakosság nemek szerinti megoszlása alapján Forrás: Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs 2003, KSH, Baranya Megyei Igazgatóság, 10. oldal 2001-ben Pécs város lakosságának 53,6% volt nő, ez az arány a 2011-es népszámlálás adatai alapján 54,1%-ra változott. Mivel nem történt jelentős térszerkezeti átrendeződés, feltételezhető, hogy a tíz évvel előtti tendencia folytatódott. Tovább idősödött és feminizálódott a Belváros (53,2%) 79, Szigeti külváros (56,2%), a Lakótelepek (54,9%), Uránváros (57,1%), a Hagyományos építésű területek (54,2%), 78 Milyen attitu dváltozás lehetséges, leépülhetnek-e a társadalmunkban mélyen beágyazódott előítéletek, sztereotípiák, ha egy sikeres, ám teljességgel különböző munkahelyi kultúrával találkozunk? (2015) 79 A zárójelben a KSH által 2003-ban közölt adatok vannak. 216

218 Kertvárosi lakóövezet (52,2%). Mivel a tömegközlekedési eszközöket többnyire a nők és az idősek veszik igénybe, ezért ezt a tömegközlekedés, megállóhelyek tervezésénél, akadálymentesítésnél is figyelembe kell venni. A kiszolgáltatottabb helyzetben lévő idősek és a nők válhatnak nagyobb valószinűséggel erőszakos büncselekmények áldozataivá is. Mivel a közbiztonság egyik legfontosabb közös ügyünk, szakítani kell azzal azzal a hagyománnyal, hogy a biztonság megteremtése kizárólag a rendőrség feladata. Az itt élők védelmében a településrendezési, fejlesztési beruházások kialakítása során prevenciós szempontok figyelmbevétele is elengedhetetlen a jövőben (pl. parkok megvilágítása, lakókörnyezet közvilágítása, sövények, fák gondozása, építési engedélyeknél bűnmegelőzési és biztonsági szenpontoknak való megfelelés). Fenti tényezők akár önmagukban is alkalmasak a közbiztonság megerősítésére, az itt élők biztonságérzetének fokozására, számos helyben működő szervezet munkáját is feltételezve a rendőrségi munka mellett. A 60 éven felüli népesség megoszlása nemek és családi állapot szerint, 2011 Pécs MJV ,8 60,8 66,9 54,5 45,5 33,1 15 férfi nő 0 nőtlen, hajadon házas özvegy elvált Forrás: KSH Népszámlálás, 2011, Területi adatok Családon belüli erőszak A családon belüli erőszak más kategóriába tartozik, mint a nők, vagy az idősek sérelmére elkövetett erőszak. Egy látszólag új, de a cselekmény szempontjából régi társadalmi problémáról van szó, hiszen a családtagok között mindig is előfordultak erőszakos magatartások, viszont ami ezen túl mutat és új az, ahogy jelenleg egyre inkább nyilvánossá válik, és megkonstruálódik a probléma. Mivel az erőszak jelentős része családon belül történik, maguk az elkövetők, de az áldozatok is legtöbbször tagadják a bűncselekmény megtörténtét, ezért ez egy olyan terület, ahol a legmagasabb a látencia és a leghiányosabb az adatszolgáltatás. Mivel elsősorban nők és gyermekekkel szembeni erőszakról beszélhetünk elemezni kell, hogy milyen okok hozzák létre és állandósítják, továbbá miért magas az ilyen típusú bűncselekmények látenciája? A családon belüli erőszakról való tárgyilagos diskurzust nehezíti, hogy a legtöbb ember képzetében a család a szerelem, a gyengédség és a boldogság szinonimája, ezért nagyon nehezen fogadható el, hogy ebben az emberek közötti együttélés legelterjedtebb és a többség számára legkívánatosabb intézményében nagyon sok erőszak történik. Sokan inkább a családon belüli bántalmazás tényét hajlandóak letagadni vagy abnormálisnak tartani, azt gondolva, hogy csak bizonyos társadalmi csoportokban, szegénynegyedekben, drog-, alkoholfogyasztásnál vagy pszichés betegek körében fordul elő. Ugyanakkor a korántsem teljes körű statisztikai adatok, a témában fellelhető kutatások arra utalnak, hogy társadalmunkban 217

219 valószínűbb, hogy az embereket saját otthonukban ütlegeli, veri, sérti meg pszichésen egy családtag, mint hogy más, családon kívüli idegen kövesse azt el. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságtól kapott tájékoztatás szerint a Pécsi Rendőrkapitányságon 2003 óta családi összekötő tiszti rendszer működik. A kapitányság illetékességi területéről évente átlagosan bejelentést kezelnek a családi összekötők, mint felelős munkatársak. Elsősorban családtagok - köztük gyakran kiskorúak -, rokonok, szomszédok, ügyeletes kórházak, klinikák munkatársai kérnek segítséget hozzátartozók közötti erőszak ügyében. Felnőtt háziorvos néhány alkalommal, házi gyermekorvos az elmúlt 10 évben összesen kétszer kért segítséget a rendőrségtől. Az életveszélyt okozó sérülések, családi tragédiák során a szakemberek észlelték, hogy elsősorban olyan családoknál következett be, ahol annak tagjai segítséget sem a rendőrségtől, sem a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattól nem kértek korábban. A jellemző bűncselekmények a kezdeti évben elsősorban garázdaság formájában valósultak meg. Ma ezzel a bűncselekmény típussal már csak elvétve találkozhatunk. A súlyos sérüléssel járó bűncselekmények, évekig magas számban voltak jelen. Mára ez a szám jelentősen mérséklődött, a büntetőeljárások nagy része orrtörés miatt indult. A könnyű testi sértések ügyében indított eljárások száma erőfeszítéseik ellenére alig csökken. Még mindig rendkívül magas a 2008 januárjától hatályban lévő új típusú bűncselekmény, a zaklatások száma, melyek ma is elsősorban közvetlen fenyegetéssel valósulnak meg. A kiskorú veszélyeztetés ügyében indult büntetőeljárások száma évről évre nő. Ennek oka egyértelműen a szakemberek és a lakókörnyezet érzékenysége. A büntetőeljárások okai sajnos nem változtak. Még mindig uralkodó az a szemlélet, mely szerint bántalmazással büntetik a gyermekeket a szülők. Elsősorban az apák verekednek, felfokozott idegállapotuk gyakran az ittasságnak köszönhető. Továbbra is kertváros területéről érkezik a legtöbb segélykérés. Évek óta folyamatosan újabb és újabb családok kerülnek a rendőrség látókörébe. A területre nagyon kis számban jellemző az ismétlődések száma. Ezek között két csoportot különböztetünk meg. Az elsőben egy rövid időn belül általában kétszer kell rendőrt hívni, aztán hosszú időre, akár évekre is lecsendesednek. A másik csoportra az állandó, folyamatos ismétlődés jellemző. Általában időszakonként család van a városban, akik a fokozott figyelem középpontjában állnak. Az erőszakos magatartások hátterében magas százalékban fordul elő az erősen alkoholos befolyásoltság. Évente olyan helyszínre vonulnak ki a járőrök, ahol legalább az egyik fél erősen ittas állapotban van. Gyakori problémaként említik a sértettek a szülő vagy családtag alkoholizáló életmódját. Több olyan eset is felszínre került, amikor a pszichiátriai betegek nem szedték be gyógyszereiket, s agresszív magatartásuk ebből kifolyólag alakult ki. A párkapcsolati erőszak sértettjei évről évre egyre fiatalabbak, ma jellemzően illetve éves nők. 70 év feletti idős - többségében nő - évi néhány esetben kért segítséget. Általában ittas állapotban lévő felnőtt korú fiú gyermekek okoztak problémát. A 2009 októberében hatályba lépett ideiglenes megelőző távoltartást a sértettek jellemzően nem kérik. Ha a képzettséget tekintjük át, megállapíthatjuk, hogy nem csak az alacsony iskolai végzettségű, munkanélküli családokat jellemzi az erőszak. Sok olyan család ügye is megfordul a rendőrségen, amelyben észlelhető, hogy kifejezetten jó anyagi körülmények között élnek ban az esetek mintegy 75 %-a érintett gyermekes családokat, mára ez a szám jelentősen csökkent. Ma már sokkal kevesebb gyermeket szükséges családjából azonnal kiemelni. (sz. ábra) Ma többnyire felnőttek az érintett felek. 218

220 70. táblázat - A családon belüli erőszak alakulása a Pécsi Rendőrkapitányság illetékességi területén (db) Bejelentett esetek száma Családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok értesítése Gyámhivatalnál hatósági eljárás kezd. Kiskorú ideiglenes elhelyezéséről gondoskodás Pszichiátriai intézetbe szállítás Forrás: Pécsi Rendőrkapitányság A nemek közötti szerepmegosztásról, a családi feladatokról készült kutatások egy tradicionális értékpreferenciájú ország képét mutatják, amiből következik, hogy a kulturális értékek és normák megengedik, sőt néha ösztönzik a férj feleségre irányuló erőszakos cselekedetét, tükrözve a hierarchikus társadalmi viszonyokat és a férfidominanciát. A jelen lévő kötelező férfiasság ideáljáról, a férfi felsőbbrendűségről vallott hitről, a parlamentben a nőknek bekiabáló férfi képviselők magatartása is meggyőzhet bennünket. A látenciát az áldozat magatartása is elősegíti, az erőszak feltárásától való tartózkodás indoklásánál a következő magyarázatokat, okokat találtuk: 1. nem tudja, hogy büntetendő, nem tudja, hogy segítséget kérhetne, 2. az elfogadást segítik a szocializációs minták, és a tradicionális értékek, 3. rossz tapasztalatai vannak, fél a további megaláztatásoktól, szégyelli, azt hiszi, hogy megérdemelte. Jelenleg Magyarországon a nemek közötti jogegyenlőség (de jure) majdnem minden területen megvalósult, ugyanakkor a mindennapi gyakorlatban (de facto) a jogszabályok érvényesülése területén jelentős egyenlőtlenségek vannak a nők hátrányára. Ennek egyik jellemző példája a családon belüli (nők, gyermekek ellen irányuló) erőszak. A helyzet javítása érdekében szükség lenne a jövőbeli áldozatok eddigieknél hatékonyabb tájékoztatására, megismertetni a nőket azokkal a lehetőségekkel, amelyek rendelkezésre állnak. A bántalmazók részére indított önsegítő csoport hosszútávon segíthetné a családok helyes működését. Tájékoztató füzetek, kontaktpontok létesítése, plakátok a figyelemfelhívás érdekében. Széles körben ismertté kellene tenni az olyan programokat, amiket például a PATENT Egyesület képvisel, már most szervezni kellene azokat a konferenciákat, amelyek a 2016 áprilisáig megvalósítandó programjaikhoz kapcsolhatók. 1. Intézményi találkozások, a bírósági eljárások monitorozásának bemutatására, illetve továbbképzések tartása.(céljuk: A monitorozás eredményeinek visszacsatolása a bíróságok működésébe az OBH-val együttműködésben: érzékenyítő képzések tartása bíróknak (2015 őszén-telén). Tananyag kidolgozása jogi karokon működő jogklinikák számára. Egy kurzust dolgozunk ki, amely az ELTE ÁJK-n indul, de más egyetemek jogklinikáinak is átadjuk a 219

221 kurzusleírást és az ehhez készülő tankönyvet.) [ ] Tapasztalatátadó alkalom bántalmazott nők számára (tapasztalataik beépítése a tananyagokba). ) 2. Civil szervezetek és segíteni akaró egyének számára az áldozatvédő lehetőségek jogi aspektusainak megismertetése. Stratégia-tervezés más civil szervezetekkel, amelyeknek célja a bíróság működésének átláthatóbbá tétele (közös célok lehetnek: pl. az amicus curiae jogintézményének integrálása; a jegyzőkönyvvezetés reformja). Konferenciát is szervezünk a témáról. 3. Áldozatsegítő / női szervezetek kapacitásbővítése jogi képzések tartásával. A szakmai és szélesebb nyilvánosság elérése: blog-felület ( projektzáró sajtótájékoztató, rendszeres beszámolók közösségi oldalakon és civil listákon, weboldalunkon, záró tanulmány megírása és terjesztése. Írásos anyagainkat, különösen a projektről szóló beszámolót 2016 tavaszán angolul is közzétesszük és terjesztjük majd hasonló profilú külföldi civil szervezetek között. 4. Tell her story típusú találkozások bántalmazott, és a tapasztalataikat átadni hajlandó nők segítségével. (HEP felülvizsgálat, 2015) A rendőri intézkedésben résztvevő munkatársak kevés élettapasztalata, fiatal kora is folyamatos odafigyelést, törődést igényel. A rendőrségi továbbképzésekkel egyidejűleg a jelzőrendszeri partnerek között is törekedni kell az egységes gyakorlat kialakítására és megtartására. Más területen tevékenykedő szakemberek (pszichiáterek, szociális szakemberek) hatékonyabb bevonása a megelőzésbe és az áldozatok gyógyításába. A hatékonyabb intézményi háttér biztosítása során a hétvégi ügyeletben lévő családgondozó szükség esetén a rendőri intézkedés helyszínére is kivonulhat, ahol a családgondozást azonnal megkezdi. Az érintettek ellátását krízis ambulancia is segíthetné. A Pécsimami Közhasznú Egyesület által szervezet önvédelmi táborok jó lehetőséget biztosítanak a megelőzésre, illetve az átélt traumák feldolgozására. (HEP felülvizsgálat, 2015) Kitekintés: az emberkereskedelem, mint a nőket érő erőszak egy formája Magyarországon növekszik a prostituáltak száma, továbbá Európa különböző országaiban nő a magyar állampolgárságú prostituáltak aránya. Zürichben 2012-ben prostituáltak 80%-a magyar) Ezzel egyidejűleg, arányosan nő a fiatalkorú prostituáltak száma. Összességében nő a prostitúcióhoz kapcsolódó negatív jelenségek előfordulása, úgy mint: emberkereskedelem, kizsákmányolás, problémás pszicho-aktív anyaghasználat, más mentálhigiénés problémák. Pécsett szintén nő a prostitúció (Pécsett kb. 40 főre, azaz 60%-kal nőtt az utcai prostituáltak száma az elmúlt évben). Az INDIT Közalapítvány 2004 óta végez prostituáltak körében utcai szociális munkát, ártalomcsökkentést Pécsett. Tapasztalataik szerint Baranya szegregátumaiból, a mélyszegénységből, a kilátástalanság elől menekülők teszik ki az utcán dolgozó prostituáltak döntő részét. A prostitúcióba sodródás hátterében számos ok húzódik, több rizikótényező együttes hatása érvényesül. Ilyenek lehetnek: - család rossz anyagi helyzete; - a családban, illetve a nevelési környezetben tapasztalható szocializációs zavarok; - súlyos családi diszfunkciók, különösen szenvedélybetegség a családban, illetve - gyakran 220

222 ezzel is összefüggésben - családon belüli bántalmazás; szélsőséges esetben szexuális abúzus; - alacsony iskolai végzettség (közvetetten érvényesül, tájékozatlanság a munkaerőpiacról, munkavállalási ismeretek és készségek hiánya, alapvető jogi és állampolgári ismeretek hiánya stb.), - serdülőkori erőteljes negatív kortárs-hatások illetve pozitív kortárs hatások erőtlensége, illetve az életkorra jelmező más jellegzetességek (például függetlenségre, önállóságra való igény, labilis érzelmi élet stb.), - a helyi, illetve szélesebb társadalmi környezetben tapasztalható előítéletesség, egyenlőtlenségek, érték és normarendszerben tapasztalható problémák. Emberkereskedelem elleni globális nemzeti fellépés kitüntetett célterületei: - az emberkereskedelem kiváltó okai elleni küzdelem (univerzális megelőzés/makroszint illetve a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése, a társadalmi befogadás növelése) - tudatosság növelése és sebezhetőség csökkentése (megelőzés) - az áldozatok támogatása és segítése (áldozatsegítés, felépülés és reintegráció támogatása) - hatékony bűnüldözés és igazságszolgáltatás A prevenciós programok kiemelt területei (többek között): Makro szinten: - nők társadalmi - gazdasági státuszának erősítését célzó szakpolitika - általános emberjogi kampányok Mezo szinten: - kampányok, közösségi együttműködések az emberkereskedelem visszaszorítására - kampányok a párkapcsolati erőszak, szenvedélybetegségek illetve a szexuális úton terjedő betegségek visszaszorítása érdekében Mikro szinten: - tájékoztatók a veszélyekről, kockázati tényezőkről (jogi, egészségügyi, mentálhigiénés vonatkozásokban is!) egészséges párkapcsolati- és családi működést célzó prevenciós programok 5.5. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől. Az önkormányzat a családok átmeneti otthona ellátást a.) a Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága által működtetett Pécs, Testvérvárosok tere 3.sz. alatti Vadvirág Családok Átmeneti Otthona 0-6 éves gyermekek anyával elhelyezett átmeneti gondozását biztosító intézményként, b.) Ellátási szerződés keretében az Ifjúságért Egyesület l. Intézmény Családok Átmeneti Otthona székhelyén és telephelyein (Pécs, Major u. 2. sz., Mária u. 1. sz., Lánc u. 2. sz.) és a ll. Intézmény Családok Átmeneti Otthona székhelyén (Pécs, Debreceni M. u. 22.sz.) biztosítja. Az ellátás igénybevétele kérelemre történik, melyet az önkormányzati fenntartású intézmény esetében a családok átmeneti otthona vezetőjéhez, nem önkormányzati fenntartású intézmény 221

223 esetében az adott civil szervezethez kell benyújtani. A kérelmek elbírálásakor figyelemmel kell lenni a gyermekjóléti központ családgondozóinak, a Támasz Alapítvány szociális munkásainak, a védőnőknek, valamint a családdal kapcsolatban álló más segítő szervezet szociális munkásainak a javaslatára. Amennyiben a családok átmeneti otthonában ellátott családoknál az adott intézmény családgondozói a gyermekekre nézve bármilyen magatartásbeli, vagy viselkedési problémát észlelnek a szülők részéről, mely a gyermekek testi, érzelmi és szellemi fejlődését veszélyezteti, azt kötelesek a Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központnak, illetve súlyos veszélyezettség esetén Pécs Megyei Jogú Város Gyámhivatalának jelezni. A Vadvirág Családok Átmeneti Otthonában gondozott családok száma 2011-ben összesen 13 volt, 13 anya és 19 gyermek tekintetében. Ebből 3 család, 3 anya és 5 gyermek már 2011 előtt is az intézmény gondozottja volt és 10 család, 10 anya és 16 gyermek 2011-ben került felvételre. A Családok Átmeneti Otthonai (I.-II. Intézmény) 2011-ben fő gyermek és felnőtt együttes lakhatását biztosították. A családokat létszámtól, valamint élethelyzettől, önállóságtól és fejlesztési igénytől függően szobákban, vagy lakásokban (Lánc u, Mária u.) helyezik el. A lakóegységek mosógéppel, centrifugával, televízióval, alapvető konyhai kellékekkel, igény szerint kisággyal felszereltek. A házakat a lakók takarítják napi beosztás szerint. A lakóegységek rendben tartását, takarítását, rendeltetésszerű használatát az ügyeletes szociális munkás ellenőrzi. A közérdekű információkról a lakók a személyes szociális munkástól, a kihelyezett faliújságokról és a lakógyűléseken kapnak tájékoztatást. Az intézményi jogviszony 12 hónap, ami a team javaslatára, ügyvezető elnöki döntés alapján 6 hónappal, illetve szükség szerint a tanítási év végéig meghoszszabbítható. A Családok Átmeneti Otthona a fentiekben foglaltak mellett közvetve pszichológiai, jogi, közvetlenül szociális és mentálhigiénés segítséget nyújt a családi krízis következtében, illetve bántalmazás, fenyegetés, szociális krízis miatt bekerülő családok számára. Az intézményekben folyó segítségnyújtás célja, hogy olyan átfogó, reszocializációs folyamatot biztosítsanak, mely hosszú távon képessé teszi az ügyfeleket önfenntartásra, problémáik megoldására, gyermekeik fizikai, mentális és emocionális igényeinek kielégítésére. Ez elsődlegesen magába foglalja a rendszeres jövedelemhez (munkajövedelem) való jutás lehetőségét, az igénybe vehető ellátásokhoz/támogatásokhoz jutás elősegítését, a segítőkkel közösen kidolgozott stratégiák gyakorlását, az általános normák elsajátításának felajánlását, melyek lehetővé teszik a családnak a társadalomba való visszailleszkedését ben a felvett ügyfelek többsége a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat közvetítésével érkezett. Szintén nagy százalékban jöttek családból (az ottani lakhatási körülmények nem tették lehetővé a további tartózkodást) és bérleményből, de előfordult, hogy a közvetlen beköltözés előtt közterületen és sufniban laktak január december között 63 fő költözött ki. A házirend megsértése miatt 3 családnak (12 fő) kellett kiköltöznie. A legtöbben 38 fő albérletbe költözött. Ebben segített, hogy az Ifjúságért Egyesület több TÁMOP-os pályázatban is részt vett, így a kliensek segítséget kaptak az albérleti díj kifizetéséhez. Jellemző volt még a rokonokhoz történő költözés is. 222

224 A lakók kb. 20%-nak jövedelme 70e Ft alatti. A rendszertelen alkalmi munkák következtében ezek az adatok nem tekinthetők állandónak. A legmagasabb 140e Ft feletti összegű jövedelem általában családi pótlék, GyET-, GyES-ből tevődik össze, nem feltétlenül a mindenkori munkabért tükrözi. Munkából származó jövedelme beköltözéskor 42%-nak volt, egyéb ellátás (csp, gyes, gyet vagy egyéb szociális juttatás) biztosítja a havi jövedelmet. A munkajövedelem túlnyomó része alkalmiilletve rendszeres alkalmi munkából tevődik össze A nők szerepe a helyi közéletben Egyenlőség a hatalom és döntéshozatal területén A nemek közötti egyenlőtlenségek és a nők hátrányos helyzetének újratermelődése a politikai, döntéshozatali szférában a legmarkánsabb. Ez abból következik, hogy a politika lehetőséget biztosít az egyik nemnek a másik feletti uralmán alapuló hatalmi viszonyok megtartására, illetve megváltoztatására. Pécs MJV Önkormányzati Közgyűlése, Tisztségviselők, a Polgármesteri Hivatal vezetői, és a Baranya Megyei Közgyűlés tagjai a 2010-es választások után férfi nő A 2010-es választások előtti önkormányzatban a 41 fős testületben 7 nő volt (MSZP 4, Fidesz-KDNP 3 fő). Ahhoz, hogy a nők megváltoztathassák a férfihierarchiát tartalmi munkájában is tükröző hatalmi rendszert, (parlament, önkormányzatok nemek szerinti összetételét), biztosítani kellene a különböző szinteken a női képviselők kritikus tömegét, ezt a kvótarendszer garantálhatná. A biztos bejutó listás helyekre 50%-ban kellene női képviselőket állítani, mivel az egyéni körzetekben a politikai szerepet vállaló nők a társadalom tradicionális értékrendszere miatt - hátrányos helyzetben vannak. A listás helyek magasabb kvótája biztosíthatná a nők 30% feletti részvételét, ugyanakkor elkerülhető lenne, hogy ott, ahol a tradicionális szerepstruktúra mély beágyazottsága miatt a női képviselők veszélyeztetnék a párt győzelmét, ne kelljen egyéni mandátumért indulniuk. A kvóta kötelező bevezetése következtében az egyes pártok férfitöbbségű vezetőségében megnyilvánuló rejtett patriarchátus sem lenne többé akadálya a nők politikai tevékenysége kiszélesítésének. 223

225 A 2014-es önkormányzati választások eredményei alapján Pécs MJV Önkormányzatában a 29 főből 9 nő. A Pécs MJV Nemzetiségi Önkormányzata 30 képviselőből áll, ebből 11 a nő. (HEP felülvizsgálat, 2015) A 6 bizottság 5-5 tagjának nemi megoszlása a következő: - Jogi Ügyrendi: az elnök és egy tag nő - Kulturális és Köznevelési: két tag nő - Népjóléti és Sport: az elnök és további 2 tag nő - Pécsi Értéktár: két tag nő - Pénzügyi Gazdasági-, és a Városfejlesztési és Kommunális Bizottságban csak férfiak vannak. Ahhoz, hogy a nemek megoszlásából a nemek közötti esélyegyenlőségre vonatkozóan mélyebb következtetéseket vonhassunk le, ismerni kellene, hogy a bizottságok között van-e az egyes döntéseknél az érdekérvényesítésben hierarchia, illetve tudni kellene, hogy két a források elosztásánál alapvető szerepet játszó - pénzügyi városfejlesztési - bizottságnak miért nincs nő tagja. Az egyenlő képviselet problémáját segítené, ha az egyik alpolgármester nő lenne, illetve, ha lenne a városnak nőképviseleti titkársága, és annak elnöke az alpolgármesterekkel azonos jogosultságokkal rendelkezne! (HEP felülvizsgálat, 2015) A női érdekérvényesítés intézményi mechanizmusai Az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőinek nemek szerinti összetétele vegyes képet mutat. 224

226 Önkormányzati intézmények főigazgatóinak nemek szerinti megoszlása Pécs MJV férfi nő Minél kevésbé kapcsolódik egy intézményi vezetés a hatalomhoz, annál biztosabb a női vezető jelenléte, a másik jellemzője a nők hatalomban történő lehetőségeinek, hogy ezek az intézmények a hagyományos női szerepekhez (egészségügy, oktatás) kapcsolódnak. A nők jogainak megvalósulásához kormányzati, önkormányzati akaratra lenne szükség. Feladatok: Szemléletformálás, a város ünnepén a díszpolgárok közé a városért áldozatos munkát végző, vagy kiváló képességű nőket választani. Jelenleg a közötti időszakban választott 23 díszpolgárból 2 a nő. További feladat lenne a női civil szervezetek működésének támogatása, közös projektek kidolgozásában való együttműködésének elősegítése. A nők társadalmi, gazdasági, politikai szerepeinek elősegítése kvóták előírásával. Következmények: A nők megjelenése a döntéshozatal különböző szintjein már önmagában is módosíthatja a lehetőségeiket a politikai életben. A politikai környezet is formálhatja a nők felfogását önmagukról, kiszélesíti a konvencionális politikai intézményrendszert az egész társadalomra (civil társadalom, család). A nők befolyásos pozíciói a javítják a nők helyzetét, esélyeit (skandináv országok a példa, a jóléti állam nőkre gyakorolt hatása, a hatalommal, ellenőrző funkcióval rendelkező nőknek a jóléti állam megteremtésére gyakorolt hatása) Elősegítené a tradicionális szereprendszer, a nemek eltérő szocializációjának lebontását. Elősegítené a civil társadalmon belüli szervezkedések megerősödését, nincs demokrácia alulról szerveződő mozgalom nélkül A nők közéleti alulreprezentáltsága városunkban is jól megfigyelhető: míg az önkormányzat osztályvezetői szintjén, illetve az egészségügyi és oktatási intézmények vezetésében számuk meghaladja a férfiakét, döntéshozatali szinten alig találunk női vezetőt. A tradicionális nemi szerepekhez kötődő sztereotípiákat erősítő társadalmi rendszerünkben a közéleti szinten tapasztalható üvegplafon-jelenség így a demokrácia kiteljesedését gátolja: a társadalom nőtagjainak valós képviselete nélkül nem beszélhetünk esélyegyenlőségről. A közösséget érintő döntések születésekor elengedhetetlen a női szempontok figyelembevétele, ennek feltétele a nők nagyobb arányú részvétele a helyi közéletben. A nők érzékenysége a társadalmi problémákra, képzettségük, szakértelmük nem marad el a férfiakétól, a rögzült sztereotípiák következményeként azonban alacsonyabb számban is vállalkoznak közéleti szerepvállalásra. A nőkre háruló társadalmi elvárások média által is erősített súlya, a női 225

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Olcsva község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013.06.24

Részletesebben

HEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok HEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Hajdúnánás Városi Önkormányzat HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2018. június

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 2013. június A PÉCS HEP 2013-2018 ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDTEK: Pécs HEP koordinátorok: - Koska Éva irodavezető, Baranya

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 2013. június A PÉCS HEP 2013-2018 ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDTEK: Pécs HEP koordinátorok: - Koska Éva irodavezető, Baranya

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A.3-2014 JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER Jogszabályi keretrendszer: Az esélyteremtő programterv, illetve szélesebben véve, az

Részletesebben

Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten

Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten Dr. Kovács Katalin Pécs MJV Polgármesteri Hivatala Természeti és Emberi Erőforrás Referatúra I. célcsoport: Mélyszegénységben élők és romák I. célcsoport: Mélyszegénységben

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2015. Melléklet a 148/2015. (VI.30) számú KT határozathoz Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról

Részletesebben

V. A Kormány tagjainak rendeletei

V. A Kormány tagjainak rendeletei M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 67. szám 10853 V. A Kormány tagjainak rendeletei Az emberi erõforrások minisztere 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelete a helyi esélyegyenlõségi program elkészítésének részletes

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

Magyar joganyagok - 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet - a helyi esélyegyenlőségi progra 2. oldal Az forrása: az Országos Területfejlesztési és Területren

Magyar joganyagok - 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet - a helyi esélyegyenlőségi progra 2. oldal Az forrása: az Országos Területfejlesztési és Területren Magyar joganyagok - 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet - a helyi esélyegyenlőségi progra 1. oldal 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól Az egyenlő

Részletesebben

Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására

Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Tervezett humán fejlesztések 2014-2020. között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Horváth Viktor főosztályvezető Balatonföldvár, 2013. augusztus 29. FEJLESZTÉSEK 2014-2020. KÖZÖTT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL

Részletesebben

180 napnál régebben munkanélküliek aránya

180 napnál régebben munkanélküliek aránya 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 18 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 18 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen

Részletesebben

A MARCALI JÁRÁSI FELZÁRKÓZÁSI KEREKASZTAL ÜLÉSEINEK MUNKARENDJE

A MARCALI JÁRÁSI FELZÁRKÓZÁSI KEREKASZTAL ÜLÉSEINEK MUNKARENDJE A MARCALI JÁRÁSI FELZÁRKÓZÁSI KEREKASZTAL ÜLÉSEINEK MUNKARENDJE 1. Időpont: Május 18. (hétfő) 13:00 óra Helyszín: Kulturális Korzó, 8700 Marcali, Múzeum köz 5. Téma: Alakuló ülés Az Esélyt mindenkinek

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE LAKÓNÉPESSÉG (EZER FŐ) TERMÉSZETES SZAPORODÁS, FOGYÁS (EZRELÉK) VÁNDORLÁSI EGYENLEG (EZRELÉK) A FEJÉR MEGYEI REGISZTRÁLT ÁLLÁSKERESŐK JÁRÁSONKÉNTI ELOSZLÁSA (FŐ) 487

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

Hátrányos helyzetű járások és települések. Urbánné Malomsoki Mónika

Hátrányos helyzetű járások és települések. Urbánné Malomsoki Mónika Hátrányos helyzetű járások és települések Urbánné Malomsoki Mónika Jogi szabályozás Felhatalmazás alapja: 1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és területrendezésről 290/2014. Kormányrendelet a

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaszó Községi Önkormányzat 2013-2018 1 2 Tartalom Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL, A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMRÓL

A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL, A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMRÓL A NEMZETI, A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMRÓL HUJBER ILDIKÓ YŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK VEZETŐ-FŐTANÁCSOSA kihirdetése XII. 29. hatálybalépése

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA

TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI

Részletesebben

Megyei Felzárkózási Fórum Gyermekek munkacsoport

Megyei Felzárkózási Fórum Gyermekek munkacsoport Megyei Felzárkózási Fórum Gyermekek munkacsoport Kovács Edina Felzárkózás-politikai együttműködések támogatása Békés megyében EFOP-1.6.3.-17-2017-00013 2018. január 1. - 2020. december 31. Fórum célja

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI

Részletesebben

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3.

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3. E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel megtartandó testületi ülésére 3. napirendi pont Tárgy: Helyi esélyegyenlőségi terv

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10. PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása

Részletesebben

Magyar joganyagok - 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet - a helyi esélyegyenlőségi p 2. oldal 4. (1) A helyi esélyegyenlőségi programban a mélyszegény

Magyar joganyagok - 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet - a helyi esélyegyenlőségi p 2. oldal 4. (1) A helyi esélyegyenlőségi programban a mélyszegény Magyar joganyagok - 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet - a helyi esélyegyenlőségi p 1. oldal 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Pusztamagyaród Község Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

1. sz. melléklet: A KSH tól beszerzett városrész szintű adatok

1. sz. melléklet: A KSH tól beszerzett városrész szintű adatok Mellékletek 1. sz. melléklet: A KSH-tól beszerzett városrész szintű adatok; 2. sz. melléklet: Helyzetelemzést segítő adatok az Integrált Városfejlesztési Stratégia és az Anti-szegregációs Terv kidolgozásához;

Részletesebben

ÁROP-1.A Csurgó és járási települések területi együttműködésének megerősítése. Jogszabályi keretek november 20.

ÁROP-1.A Csurgó és járási települések területi együttműködésének megerősítése. Jogszabályi keretek november 20. Jogszabályi keretek 2015. november 20. Tartalomjegyzék 1 Előzmények... 3 2 Alapvető fogalmak... 5 3 Nemzeti szintű jogszabályi keretek... 6 3.1 Nemzeti hitvallás... 6 3.2 Alaptörvény... 6 3.3 Stratégiák...

Részletesebben

Berente Község Önkormányzata

Berente Község Önkormányzata TERVEZET Helyi Esélyegyenlőségi Program Berente Község Önkormányzata Készítette: Kovács Klára Elfogadva:../2013.(X.31.) kt határozattal Hatályos: 2013. november 1.-től (tervezett időpont) C:\Notebook\berente2006\testület2013\20131114\5b_Berente_HET_2013_tervezet.doc

Részletesebben

EFOP Megyei szintű felzárkózás-politikai együttműködések támogatása a helyi esélyegyenlőségi programokhoz kapcsolódóan

EFOP Megyei szintű felzárkózás-politikai együttműködések támogatása a helyi esélyegyenlőségi programokhoz kapcsolódóan EFOP-1.6.3-17 Megyei szintű felzárkózás-politikai együttműködések támogatása a helyi esélyegyenlőségi programokhoz kapcsolódóan Felzárkózás-politikai együttműködések támogatása Békés megyében 2018.01.01.-2020.12.31.

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület

Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Fényeslitke Község Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 3 Célok... 4

Részletesebben

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottságának. a Népjóléti és Sport Bizottság 2016.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottságának. a Népjóléti és Sport Bizottság 2016. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottságának 11/2016. (01.27.) számú h a t á r o z a t a a Népjóléti és Sport Bizottság 2016. évi munkatervéről 1. A Bizottság úgy dönt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Mi az a Debrecen Foglalkoztatási Paktum?

Mi az a Debrecen Foglalkoztatási Paktum? Mi az a Debrecen Foglalkoztatási Paktum? Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatallal közösen helyi szintű foglalkoztatási- és gazdaságfejlesztési programot valósít meg,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program - felülvizsgálat - Sátoraljaújhely Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program - felülvizsgálat - Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program - felülvizsgálat - Sátoraljaújhely Város Önkormányzata 2015 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Férfiak foglalkoztatási helyzete (fő)

Férfiak foglalkoztatási helyzete (fő) 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 5.1.2. számú táblázat - Nők részvéte Munkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak Munkanélküliek év Foglalkoztatást segítő programok

Részletesebben

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés Helyi Esélyegyenlőségi Program áttekintéséről Az egyenlő bánásmódról

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében. Dr. Lipták Katalin

A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében. Dr. Lipták Katalin A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében Dr. Lipták Katalin egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Budapest, 2017. szeptember

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁJUS 215. május 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 9.454 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

III. Romológus Konferencia

III. Romológus Konferencia III. Romológus Konferencia 2014. április 25-26. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar - Pécs, Zsolnay Negyed E25-ös épület 001-es terem Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium, Könyvtár -

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JANUÁR 2016. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.865 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Szolidaritás - Ma Konferencia 2007. február 22-23. Programtervezet. 1. nap

Szolidaritás - Ma Konferencia 2007. február 22-23. Programtervezet. 1. nap "Hogy míg nyomorra milliók születnek, Néhány ezernek jutna üdv a földön, Ha istenésszel, angyal érzelemmel Használni tudnák éltök napjait." Szolidaritás - Ma Konferencia 2007. február 22-23. Programtervezet

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. JANUÁR 215. január 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat 2015. december Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 2015. évi felülvizsgálata... 2 A HEP Felülvizsgálat

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására

Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO.: 1388-3/2007. Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására Összeállította: Tóth Józsefné vezető főtanácsos, esélyegyenlőségi referens Egyeztetve: Dr.

Részletesebben

/2010. (11.18.) számú határozata. Szociális és gyermekjóléti intézmények alapító okiratainak módosításáról. 3. Az intézmény gazdálkodási jogköre:

/2010. (11.18.) számú határozata. Szociális és gyermekjóléti intézmények alapító okiratainak módosításáról. 3. Az intézmény gazdálkodási jogköre: PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK /2010. (11.18.) számú határozata Szociális és gyermekjóléti intézmények alapító okiratainak módosításáról 1. A Közgyűlés az Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. nov. dec jan.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. nov. dec jan. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. FEBRUÁR 215. február 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 1.49 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok teljes anyaga letölthető

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport

Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport Kovács Edina Felzárkózás-politikai együttműködések támogatása Békés megyében EFOP-1.6.3.-17-2017-00013 2018. január 1. - 2020. december 31. Fórum célja Megyei

Részletesebben

TERÜLETI VONZÓKÉPESSÉG A DUNA RÉGIÓBAN ÉS HAZÁNKBAN ATTRACTIVE DANUBE

TERÜLETI VONZÓKÉPESSÉG A DUNA RÉGIÓBAN ÉS HAZÁNKBAN ATTRACTIVE DANUBE TERÜLETI VONZÓKÉPESSÉG A DUNA RÉGIÓBAN ÉS HAZÁNKBAN ATTRACTIVE DANUBE Jaschitzné Cserni Tímea Lechner Nonprofit Kft. http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/attractive-danube Project co-founded

Részletesebben