A destigmatizáció állomásai

Átírás

1 PLESZNIVY EDIT A destigmatizáció állomásai FESTŐMŰVÉSZEK KÉPEI A PSZICHIÁTRIAI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBEN Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet között épült, eklektikus épületegyüttese számos értékes képzőművészeti alkotásnak és mű-együttesnek adott otthont alapítása óta (1. kép) ban, az akkori nevén Budapesti- Lipótmezei Magyar Királyi Állami Elmegyógyintézet felújítása és rekonstrukciója nyomán került sor a katolikus kápolna festészeti dekorációinak elkészítésére, a munkával a gödöllői művésztelep alapító mesterét - az ekkorra már több egyházi megrendelést is maga mögött tudó - Nagy Sándort bízták meg. 2 Ugyancsak az ő tervei nyomán, Róth Miksa kivitelezésében, 1913-ban születtek meg a kápolna üvegablakai. 3 A mély hittudományi ismeretekről bizonyságot tevő - Schmitt Jenő Henrik gnosztikus tanainak hatását magán viselő - ikonográfiái program az O- és Újszövetség párhuzamba állításával a megváltó Jézus Krisztus alakját helyezte a középpontba. Az 1950-es években a kápolna liturgikus funkcióját megszüntették. Oltárát, szószékét eltávolították, az üvegfestményeket leszerelték, és a helyiséget a továbbiakban előadóteremként használták ben az üvegtáblák - részleges felújítás után - visszakerültek ugyan eredeti helyükre, a falképeket azonban lemeszelték. Ha manapság képet akarunk alkotni az egykori kápolnabelsőről, akkor az 1994-ben nagy műgonddal restaurált, védett üvegablakok megtekintésén túl segítségül kell hívnunk a Magyar Iparművészet című folyóirat 1912-es számát. Az ott látható reprodukciók adhatnak csak némi támpontot a monumentális, szecessziós egyházmüvészet e kiemelkedő, összmüvészeti alkotásáról (2. kép.). 4 A műemléki architektúra és a belső dekoráció mellett egy különös - orvos- és művészettörténeti szempontból egyaránt jelentős - gyűjtemény is hozzájárul e nagy múltú kórház kultúrtörténeti jelentőségéhez. Ez az intézet ad otthont a Pszichiátriai Képtár-Múzeumnak, melyben a Lipót" alapításától eltelt több mint egy évszázad során itt ápolt képzőművészek alkotásai, pszichotikus betegek művei és más értékes dokumentumok kaptak helyet. 5 Az emberi lélek kutatása a pszichológia tudományának megszületésével a 19. században nyert tudományos rangot. Ezzel párhuzamosan a romantika művészei - Géricault, Delacroix, Goya, Blake, Füssli - a különösség, a szélsőséges érzelmi megnyilvánulások megigézettjeiként ábrázolták vásznaikon a tébolyt. A lélek misztériumainak, a meghasadt elme vízióinak megjelenítésében a szimbolisták - Moreau, Redon, Vrubel - a nagy romantikus elődök örökébe léptek. A századforduló idején az európai civilizáció válságát megélő művészek számára a hagyományos képi tradíciók már nem bizonyultak elegendőnek a kor dekadens életérzésének megfogalmazására. A szorongás, az elmagányosodás élménye, valamint a kiútkereső tapogatózások új kifejezési formákat követeltek. Belső világuk adekvát vizuális megfelelője után kutatva a képzőművészek a primitív népek művészete és a népi kultúrák formakincse felé fordultak, ugyanakkor a gyermekrajzok világa mellett az elmebetegek bizarr látomásait is fürkészték. E közös ősi gyökerekből táplálkozó források - a bennük meglelt érintetlen, archaikus nyelvezet - számos progresszív alkotó munkásságának inspirációját adták a későbbiekben is. A művészek újító törekvései találkoztak és összecsengtek a korszak elmekórtanának tudományos kutatásaival, hiszen a pszichiátria ekkor kezdett el intenzíven foglalkozni a primitív népek lélektanával, a gyermeklélektannal, az álom törvényszerűségeivel és az elmebetegek képi megnyilvánulásaival. A terápiás lehetőségeket tágító, apszichotikusok árnyaltabb diagnózisát segítő képi világ kutatása már a 19. századtól számos kollekció kialakulását eredményezte. Az elsők között volt Ccsare Lombroso gyűjtése, mely napjainkban a torinói antropológiai múzeumban kapott helyet ban jött létre az angliai Bethlem Királyi Kórház betegrajz-tára, ahol többek között Vaclav Nizsinszkij Maszk című 1919-es kompozícióját őrzik. 7 Ugyancsak az 1900-as évek elején szerveződött gyűjteménnyé a 1. A lipótmezei Országos Tébolyda látképe (Hasker rajza), (Vasárnapi Újság, sz. 325.)

2 2. Nagy Sándor freskói a lipóti kápolna apszisában, (Magyar Iparművészet, ) Párizs melletti Villejuifben August Marie orvos anyaga, amely később beolvadt a lausanne-i Art Brut Múzeumba. Az avantgárd művészeti áramlatok tekintetében a legnagyobb hatású az a képanyag volt, amely Hans Prinzhorn elmeorvosnak a heidelbergi klinikán végzett tudományos kutatása nyomán formálódott szerves egységgé. Az között keletkezett, mintegy 5000 műnek helyet adó heidelbergi múzeum képeinek kórlélektani elemzése először 1922-ben jelent meg Bildnerei der Geisteskranken címen. 8 A heidelbergi kollekciót és a témában ma is egyik legjelentősebb forrásmunkát a kor progresszív művészei - Ludwig Kirchner, Oskar Schlemmer, Alfred Kubin, André Breton, Paul Klee, Max Ernst, Pablo Picasso - útkereséseikben irányadónak tekintették. Az érzelmek felszabadítását célul tűző expresszionista áramlat volt az, amely szélsőségességében nem riadt vissza a sokkoló hatásoktól sem, és így, a végső határokat feszegetve, gyakran túltett az őrültek" alkotásain is. A Die Brücke-csoport tagjait - elsősorban Kirchnert, Heckelt és Nőidét - a primitív művészet formai inspirációi mellett a pszichotikus látásmód hatásaitól sem mentes antikulturális attitűd jellemezte. Ugyanakkor az irracionalitás és az őrület tematikája az expresszionista irodalmi alkotásokban is kiemelkedő szerephez jutott. Egy másik avantgárd mozgalom hívei, a dadaisták műveiket gyermekrajzok, afrikai szobrok, talált tárgyak - ready made-ek - és elmebeteg rajzok kíséretében tárták a nagyközönség elé 1919-es kölni kiállításukon. 9 Művészet és lélektan leginkább a szürrealizmusban kapcsolódott össze. E kötődést erősítette, hogy Gaston Ferdiere, a rodezi elmegyógyintézet igazgatója és Jacques Lacan francia pszichiáter is tagja volt a szürrealista körnek, amely alkotói módszerré emelte a pszichoanalízis tudományos vizsgálati metódusát, a szabad asszociációt. Jól ismert a vezéralakok, André Breton és Salvadoré Dali Freud-tisztelete, valamint az álom és a tudatalatti szerepének hangsúlyozása a szürrealista müvek keletkezésében. A formai elkötelezettséget igazolják a szürrealisták kompozíciói, melyek gyakran a gyermekrajzok és a skizofrén alkotások sémáját idézik. A modern törekvések és az elmebetegek műalkotásai között húzódó hajszálerek meglétét, képi bizonyítékait később a náci propaganda eszközként használta fel az avantgárd áramlatok lejáratására, megsemmisítésére. A kortárs művészet elleni támadásban a heidelbergi kollekció és publikáció a modernizmus degenerációját bizonyító eszközzé vált. A német ideológusok, a progresszív alkotók szélsőséges formai deformációival a faji degenerációt próbálták igazolni. Paul Schulze-Naumburg 1928-ban megjelent Kunst und Rasse című írásában Rottluff, Modigliani és Dix torzított, kubisztikusan tagolt képmásai mellé eltorzult betegarcok fényképeit illesztette. Az 1937-es müncheni Elfajzott művészet című kiállítás rendezői pedig elmebetegek alkotásai és gyermekrajzok társaságában tárták a közönség elé 32 kortárs művész festményét. A tárlat bevezetőjében Klee rajza mellé egy skizofrén beteg Szt. Magdolna a gyermekkel képét, E. Hoffmann szobra társaságába pedig a heidelbergi elmeklinika páciensének plasztikáját helyezték el; az összevetés gúnyos, demagóg volt." 1 Hl lenpólusként említhetjük, hogy ugyanebben az időszakban a New York-i Modern Múzeum egy kiállításán a kortárs művészeti alkotások a Prinzhorn-gyüjtemény betegrajzaival, gyermekrajzokkal és népművészeti tárgyakkal együtt, azonos hangsúllyal szerepeltek. A művészet történetében ez az első állomása annak a folyamatnak, melynek során a hivatalos művészeten kívüli kreatív megnyilvánulások is megkapják a művészeti" besorolás rangját." A heidelbergi gyűjtemény a háborús hányattatásokat követően csak az 1960-as években került ismét a tudományos érdeklődés fókuszába. Az azóta eltelt négy évtized alatt a kollekció számos nagy nemzetközi kortárs művészeti fórumon szerepelt, és hatott a reveláció erejével, mígnem 2001-ben - immár önálló múzeumként - megnyitotta kapuját a nagyközönség előtt is. 12 A hivatásos művészeten kívüli spontán megnyilvánulásokhoz - a gyermek- és elmebeteg-rajzokhoz és a primitív művészet formakincséhez - az es években, Franciaországban szerveződő Art Brut-mozgalom nyúlt ismét. A Jean Dubuffet nevével fémjelezhető irányzat a deviánsok, a társadalom perifériájára szorult egyenek - csavargók, rabok, elmebetegek - művészetében kereste a termékenyítő inspirációt. 13 Dubuffet az említett rétegek köreiben végezte gyűjtését, melyből később, a ma Lausanne-ban található Art Brut Múzeum anyaga szerveződött. 14 Kultúránk olyan ruhadarab - írta -, amely nem áll jól, vagy inkább nem illik ránk. Olyan, mint egy holt nyelv, amelyben semmi közös nincs az utca nyelvével. Egyre idegenebb valódi életünktől. Egy terméketlen klikkre szűkül, mint a mandarinok kultúrája. Nincsenek többé élő gyökerei. Olyan művészet felé törekszem, amely közvetlen kapcsolatban van életünkkel, és abból keletkezik, amely valódi életünk és igazi érzékenységünk kisugárzása." 15 André

3 3. A Selig Múzeum enteriőrje Nemes Lampérth József grafikáival, 1930-as évek (Reprodukció: Az OPNI100 éve. Bp., 1968.) Breton, valamint Andre Malraux, író és kultúrpolitikus mellett Max Müller svájci pszichiáter is az Art Brut Társaság tagja volt. Magyarországon a 20. század elején, a pécsi elmeklinikán és a lipótmezei elmegyógyintézetben jött létre gyűjtemény a betegek alkotásaiból. Pécsett Reuter Camillo, Budapesten Selig Árpád elmeorvosok szereztek elévülhetetlen, úttörő érdemeket a válogatásban. 15 A hasonló profilú európai kollekciók sorában elmekórtani és kultúrtörténeti egyedisége révén elismert helyet kapott a lipóti gyűjtemény. A Pszichiátriai Múzeum kezdeti, tág gyűjtési körét igazolják az itt őrzött régi dokumentumok: Báthori Erzsébet perének latin nyelvű jegyzőkönyve; a Matuska-ügy" sajtóvisszhangja; a Szálasi Ferenc elmeállapotát az 1935-ben megjelent, Cél és követelések című politikai röpirata alapján vizsgáló, 1939-ben kelt m. kir. törvényszéki elmeorvosi szakvélemény; Dr. Havas Gyula lajstroma az ókortól az 1940-es évekig azokról a képzőművészekről, akik elmebetegségben szenvedtek. A múzeumi anyagból 1930-ban a pszichés betegek alkotásait bemutató állandó kiállítás nyílt Selig Múzeum néven, mely 1932-ben bekerült a múzeumok hivatalos nyilvántartási lajstromába is. 17 A múzeumban őrzött müvek alkotóinak többsége nem hivatásos művész. A képek kiválasztásakor azonban évtizedekre visszamenően mindig elsőrendű szempont volt az esztétikai értékek figyelembe vétele. A kórházi tartózkodást megrövidítő gyógyszeres kezelések elterjedése előtt nem ritkán évtizedekre, sőt életfogytiglan tartó ittlétre voltak kárhoztatva a betegek. Sokakból éppen ez a bezártság, gyakran maga a betegség váltotta ki a kreativitást. A mcgéltség hitelessége révén megdöbbentő erejű képek sorával találkozhatunk. A betegképek mellett a gyűjtemény természetesen kiemelt helyet biztosított az itt ápolt hivatásos képzőművészek alkotásainak is. Az egyik legfájóbb háborús veszteség Nemes Lampérth József ( ) három tusrajza. A régi leltárkönyvi bejegyzés szerint a múzeum a festő Önarckép, Selig Árpád mellképe. Szóegyveleg és Női akt című grafikáit is őrizte. 18 Az intézet 100. évfordulója alkalmából megjelent emlékkönyvben felfedezhetjük az említett Önarckép és az eltűnt Lampérth-grafikákkal díszített enteriőr fotóját is (3. kép). 14 Az 1922-ben Lipótmezön ápolt festő munkásságát napjainkban csak Női akt című tusrajza képviseli a gyűjteményben, melyet 1914-ben, Párizsban készített (4. kép). 20 Festőbarátainak visszaemlékezései szerint Nemes Lampérthot fiatal kora óta egyenetlen munkatempó jellemezte, mely a frontról való hazatérését követően, 1915-től vált kórossá.

4 A szakmai munkát segítő tudományos igényű gyűjtemény feltételezi a képek mellé csatolható kórrajzok fellelhetőségét is. A régi dokumentumok között található többek között Madách Borbála, Vörösmarty Erzsébet, Nemes Lampérth József és Gulácsy Lajos kórlapja (5. kép). Az 1924 és 1932 között ugyancsak a Lipótmezőn kezelt Gulácsy Lajosnak 23 ( ) a szájhagyomány szerint számos rajzát őrizte a múzeum. Ennek leltárkönyvi nyoma azonban nem maradt fenn. A már súlyosan beteg festő ebben az időszakban feltehetően nem alkotott. Számos kortársához hasonlóan Gulácsy Lajosnál is az első világháború traumái siettették a pszichózis kifejlődését. Különcködés, modorosság már egész fiatal kora óta jellemezte viselkedését és öltözködését, ugyanakkor életmüvét 1918-ig kiemelkedő kvalitású képek sora kíséri. A háború kitörése Velencében érte a festőt. Reális fenyegetettségét beteges képzelgései felnagyították, iszonyatos víziók, üldöztetéses téveszmék gyötörték augusztus 18-án beszállították a velencei Ospedale Civile kórházba, majd a San Servolo Szanatóriumba, ahonnan édesanyja 1915 májusában hozta haza Magyarországra. Soha többé nem láthatta viszont a másfél évtizedig otthonaként szeretett Itáliát, művészetének 4. Nemes Lampérth József: Női akt, Budapest, Pszichiátriai Képtár-Múzeum Gyakran órán át dolgozott megszállottan, majd hónapokig tétlenül ődöngött. A lappangó betegség jelei - dühkitörés, stupor tól egyre gyakrabban jelentkeztek a művésznél augusztusában kelt levelében így ír: Attól félek, hogy megint hamarosan összetörök, teljesen passzívan viselkedem mindennel szemben. És minden szentimentalizmus nélkül mondom, hogy nagyon sokszor inkább szeretnék a föld alatt lenni, mint itt fenn összetörni a reménytelen küzdelem alatt... Unok már mindent - az életet is. Csak az emberektől távolodom folyton, a saját nagy egyedüllétembe." 21 A Tanácsköztársaság utáni egzisztenciális gondok, a reális fenyegetettség és a berlini emigráció nélkülözései siettették betegségének kialakulását elején skizofréniával az angyalföldi elmegyógyintézetbe került január 12-i levelében olvashatunk az ott töltött tizennégy hónapról: Idegbántalmam különösen az első két hónapban igen erős volt, s még inkább, állandó nyugtalanság volt rajtam. Képzeletem és gondolataim egészen rapszodikusak, csapongóak voltak. Agyam hihetetlenül fantasztikusan dolgozott, és borzalmas víziók kínoztak." Elbocsátását követően tovább gyötrik kóros hangulatingadozásai, depressziója, üldöztetéses téveszméi, ezért november 17-én a Lipótmezőre szállították. Pszichózisa előrehaladtával az alkotással töltött időszakok egyre szűkültek, munkái patologikussá váltak. Utolsó éveiben már nem festett Gulácsy Lajos kórrajza. Budapest, Pszichiátriai Képtár- Múzeum

5 ihlető forrását között készült képeinek színvonalán a betegség még nem hagyott nyomot március 28-án a Moravcsik Klinika elmeosztályára került paralysis progressiva diagnózissal. Ugyanez év szeptember 25-én ismét kórházba vitték, kórképe ekkor dementia praecox július 26-án újra a Moravcsik Klinikán találjuk, ahonnan április 23-án átszállítják a lipótmezei intézetbe, melynek 8 éven át, haláláig lett a lakója. Noha csak 1932-ben hunyt el, festői pályafutása ban tragikus módon lezárult ben kelt kórrajzában ez olvasható: Sehogy sem lehet rábírni, hogy valamit rajzoljon vagy írjon... A saját képeiről készült fényképeket nem ismeri meg." 24 Juhász Gyula 1925-ben A szépség betege című írásában megrendítő empátiával ír festőbarátja tragikus sorsáról: Gulácsy igazi tragédiája, amely elől a téboly lárvája mögé menekült: egy tiszta művész egy tisztára művészietlen korba született bele, és megpróbálta azt a maga számára elviselhetővé tenni, sőt a maga képére és hasonlatosságára szépíteni... így menekült lassan, de biztosan egy másik dimenzióba. Innen, a halál életéből az élet halálába: az őrületbe." 25 Az utolsó híradások a festőről Bálint Jenő műkritikus, egy ugyancsak közeli barát sorai, melyeket 1929-es lipótmezei látogatását követően vetett papírra: Fekszik, mint víz alá merült holttest, szabad préda az időnek... Orvosai mondják: másfél esztendeje, hogy hangot adott. Az is halk moraj volt inkább, mint beszéd." 26 A Pszichiátriai Múzeum régi kórrajzai között található az orosz avantgárd táncos, Vaclav Nizsinszkij ( ) kórlapja is. A balettművész anyósához, Márkus Emília színművészhez látogatott Magyarországra 1941-ben, amikor rosszulléte miatt néhány napra Lipótmezőre, majd onnan egy svájci szanatóriumba szállították. Nizsinszkijnél a skizofrénia 1918-ban manifesztálódott, és élete hátralévő részében, 23 évig kényszerítette elmegyógyintézetbe és otthoni ápolásra. A betegség drámai módon pályája delén törte ketté a művész karrierjét. Oly mélyen magába szállt, hogy többé már nem értette meg az embereket... Éreztem, hogy lassan, visszavonhatatlanul, valami láthatatlan, megfoghatatlan hatalom befolyására elszakad saját művészetétől, életéről és tőlem" - írta felesége, Pulszky Romola balerina. 27 Nizsinszkij a kór elhatalmasodása idején, ben naplót írt, és kreativitását rajzolásban élte ki. 28 Az 1940-ben magyarul is megjelent, Paul Claudel utószavával kísért Harc istenért című naplóját, a táncos absztrakt-geometrizáló rajzai illusztrálják. A visszaemlékezésekkel átszőtt írás lapjain egy önmagával, környezetével és látomásaival viaskodó, a világot messianisztikus hittel megváltani akaró, nagyzásos téveszmékkel sújtott személyiség megrázó belső küzdelme tárul fel: Isten meg akarja vizsgálni az életet, és én leszek az O eszköze. Én vagyok a megváltó. Nizsinszkij vagyok, nem Krisztus. Szeretem Krisztust, mert olyan, mint én. Szeretem Tolsztojt is mert hasonlatos volt hozzám. Meg akarom menteni az egész földet a megfulladástól. Minden tudósnak ott kell hagynia a könyveit, és hozzám kell jönnie, és én mindenkinek segíteni, fogok, mert sokat tudok." Isten és Nizsinszkij"- írta alá a naplót február 27-én. 29 A lipóti gyűjtemény egyik legizgalmasabb művészettörténeti felfedezése Pál István (1888-?) festőművész méltatlanul elfeledett munkássága. 30 A múzeum Pál 18 db képét őrzi. 31 Az 1909-ben a Nagybányai Szabadiskolában, majd 1912-ben a kecskeméti művésztelepen dolgozó művészt 1920-ban, ben és 1932-ben többször kezelték az angyalföldi és a lipót- 6. Pál István: Az angyalföldi intézet társalgójában biliárdozók, Budapest, Pszichiátriai Képtár-Múzeum mezei elmegyógyintézetben. Pál István kórházi képein - ellentétben Gulácsy vagy Nemes Lampérth müveivel - a betegség stilárisan nem hagyott nyomot. A sivár kórházi belsőket, az érzelem nélküli, közönyös állapotba süppedt betegtársakat megörökítő, dekoratív kompozícióit - korábbi festményeihez hasonlóan - kubisztikus formakezelés, élénk színhasználat és hangsúlyos, fekete kontúrozás jellemzi. A feljegyzések szerint Pál a kórházban Van Gogh-gal azonosította magát, egy betegtársáról készített portréját pedig Der ungarische Van Gogh"-ként szignálta. A párhuzam a betegségbe torkolt két életút hasonlósága révén nem tűnik abszurdnak. A festő egyik kórházi főművének, Az Angyalföldi Intézet társalgójában biliárdozók című kompozíciójának Van Gogh-i reminiszcenciájára már Pertorini Rezső pszichiáter is felhívta a figyelmet (6. kép). 32 Bár Pál Istvánnak csak egyetlen művét őrzi a Nemzeti Galéria Grafikai Osztálya, 33 az utóbbi időben életműve körül lassan oszladozik az ismeretlenség homálya (7. kép). Egy-egy újabban felfedezett alkotása rendre felbukkan kiállításokon vagy az aukciós katalógusokban. 34 Bártfay József Árpád ( ) müncheni akadémiai festészeti tanulmányait megszakítva, 1894-ben került haza Budapestre, a lipóti elmegyógyintézetbe. 35 Betegsége egész életére, 35 évre kórházba kényszerítette. Érzékeny, míves tusrajzain - monoton sziklás tájak végtelen sorozatán - a paranoiás beteg kiüresedése és belső magánya tükröződik (8. kép). 36 Zórád Géza ( ) festőművész évekig visszatérő páciense volt a kórháznak. Naturalisztikus plein air kompozícióinak és életképeinek sokasága található a múzeum gyűjteményében, és díszíti az intézet falait. 37 A nagybányai iskolázottságú Áronson Gábor ( ) festő János Kórházba került hagyatékából a Magyar Nemzeti Galéria közvetítésével jutott egy válogatás a lipóti gyűjteménybe 1993-ban. 38 Áronson 1945 után készült képein Máttis Teutsch János művészetének erős inspirációja hagyott nyomot. Akvarelljein a küldetéstudattal áldott és terhelt művész lázálomszerű víziói, profetikus látomásai kelnek életre (9. kép). Az ugyancsak brassói születésű festötárs, Máttis Teutsch hatása alól rajztanárként sem tudta kivonni magát, oktatói programjában a mester" Kunst Ideologie című pedagógiai munkáját követte.

6 Pál István: Judith, Magyar Nemzeti Galéria A pszichiátriai betegek gyógyításában az 1960-as évektől egyre nagyobb szerepet kapott a vizuális kifejezések támogatása. A kreatív terápiák gyógyító hatású foglalkozásai, a festés, a rajzolás, a mintázás eszközt adnak a betegeknek szavakkal már nem megfogalmazható élményeik kifejezésére. A megtalált kommunikáció lehetősége a feszültség csökkentésén túl a kreativitás felszabadító élményével segíti az alkotók önértékelésének erősödését, és hozzájárul újbóli beilleszkedésükhöz a társadalomba. A foglalkozások jelesebb darabjai napjainkban is folyamatosan gyarapítják a Pszichiátriai Múzeum anyagát. A kollekció híre az utóbbi évtizedben áttörni látszik a kórház elrekesztő falait. Magyarországon is egyre inkább éreztetik hatásukat a művészet fogalmi határait tágító és elmosó posztmodern tendenciák, melyek az 1970-es évektől Nyugat-Európában és Amerikában alapvető szemlélet- és értékváltást eredményeztek. Kiállítások és publikációk sora segítette azt a folyamatot, amelynek révén - a korábbi kirekesztő doktrínákat megkérdőjelezve és felrúgva - a művészet körébe korábban nem sorolt tendenciák is elnyerték a hivatalos elismerést. E vizuális megnyilvánulásokat annak előtte az etnográfia, a kultúrantropológia, a szociológia, a pszichiátria vagy a pszichológia kutatási körébe tartozónak vélték. Mára e marginális megnyilatkozások - az. outsider art" gyüjtőfogalmi égisze alatt - bevonultak a nagy múzeumok falai közé, a galériák tárlataira, az aukciók listáira, művészeti vásárokra és a kortárs művészeti publikációkba. 39 Az outsiderek" közül néhány alkotó - Adolf Wölfti, Friedrich Schröder-Sonnenstern, Emanuel Navratil, August Natterer, Karl Genzel, Louis Wain, Aloise, Willem van Geng, Richard Dadd - neve ma már ismerősen cseng az alternatív művészettel foglalkozó szakemberek, és sokszor a nagyközönség előtt is. Il V I. Bártfay József Árpád: Fantasztikus sziklák, 1910 körül. Budapest, Pszichiátriai Képtár-Múzeum

7 pszichiáter szakemberek számára pedig hozzáférhetővé válnak a különböző kórformák képi, vizuális lenyomatai. Az egymástól távol eső diszciplínák képviselői ilyenformán egyaránt feldolgozásra érdemes anyagra lelhetnek a Pszichiátriai Múzeum falai között. JEGYZETEK 9. Aronson Gábor: Kozmikus jelenet, 1960 körül. Budapest, Pszichiátriai Képtár-Múzeum Nagyon tág az a kör, melyet Roger Cardinal az 1970-es években Outsider Art" meghatározással jelölt. Számos tendencia, törekvés, csoportosulás nyilatkozik meg e fogalom alatt: a naiv és a primitív művészek, a transzban alkotó médiumok, a vizionárius művészek csakúgy, mint az autodidakta festők, a börtönlakó alkotók, a graffiti falkép készítők vagy a kreatív terápiák résztvevői. 40 A kreatív megnyilvánulásokat egyre szélesebb körben a művészet szférájába fogadó szemléletnek a Pszichiátriai Múzeum gyűjteménye szempontjából különösen pozitív hatása van. Míg annak előtte az elmebetegség bélyegét propagandisztikus céllal a progresszív festőkre sütötték rá, ezzel lehetetlenné téve létezésüket, napjainkban - épp ellenkezőleg - a pszichotikusok képei kerülnek be a grand art" szférájába. A művészet destigmatizációs erejével visszahat az alkotóra, s így a betegek művészi státuszt nyernek a befogadó közegben. Az elmebetegséget övező félelmek, elutasítások feloldódhatnak, és a korábban kirekesztettek újra a közösség tagjaivá válhatnak. Ezt az elfogadást a mai napig csak a művészet átlényegítő ereje képes megteremteni. 41 A gyűjtemény a toleranciára való nevelésen túl lehetőséget ad arra is, hogy a művészettörténész kutatók a sok esetben ma már csak itt fellelhető müvek, dokumentumok alapján elinduljanak egy-egy alkotói pálya feltérképezésére. A pszichológus, 1 A Hild-Ybl Alapítvány: OPNI - Az egykori Országos Tébolyda. Építéstörténeti Dokumentáció. Bp., szept. Tanulmány: Bor Ferenc. Az épületegyüttes védetté nyilvánítása 1995-ben történt: 8/1995(VIII. 11 ) KTM- MKM 3 (1). 2 Plesznivy Edit: A lipótmezei kórház kápolnájának lefedett freskóiról, in: OPNI Évkönyve Bp., Varga Vera: A kápolna üvegfestményei az Országos Budai Tébolyda" együttesében. Magyar Építőművészet LXXXIII Magyar Iparművészet XV A kórház kulturális múltját ápoló Pro Traditione et Evolutione Alapítvány - az 1994-ben restauráltatott üvegablakok után - tervbe vette a falképek helyreállítását is. Első lépésben restaurátori kutatási terv elkészíttetéséhez nyújt be pályázatot. 5 Jó János: Intézeti Múzeumunk fejlődése, in: A Budapesti Angyalföldi Elmeés Ideggyógyintézet Emlékkönyve. Bp., : Dr. Fekete János-Dr. Pertorini Rezső: Az Intézet psychiátriai múzeuma, in: Az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet 100 éve. Bp., ; Bükky Attila-Valkai Zsuzsa: Üzenetek a Sárga Házból. Debrecen, 1988; A Pszichiátriai Képtár-Múzeum katalógusa. Szerk. Plesznivy Edit. Bp., 1992; Plesznivy Edit: A Pszichiátriai Képtár-Múzeum. Új Forrás XXI márc ; Plesznivy Edit: Rejtett képek a Sárga Házból. Új Művészet VI ; Hardi István: A Pszichiátriai Múzeum. Gyűjtemények és kiállítások. Psychiátria Hungarica VIII ; Geldorph. M. van-schoonhoven, W.: Art and Insanity- From the Madhause to the Museum. Budapest Style ápr : Plesznivy Edit: A lipótmezei pszichiátriai gyűjteményről, in: Félelmek és boldogságok. Előadások a művészeti nevelés pedagógiai, müvészetterápiai és pszichiátriai vonatkozásairól. Pécs ; Moussong-Kovács Erzsébet: A kor háza - a kór képe. Magyar Szemle IX. Ú. F ; Süle Katalin: Pszichiátriai Múzeum, Budapest. Nemes Lampérth és a magyar Van Gogh". Műértő IV Museo di Psichiatria e Antrolpologia Criminate, Torino 7 Art History Collection-Guttmann-Maclay Collection, Bethleni Royal Hospital Archive, Kent. Allderidge, Patricia: Die Kunstsamlung des Bethlem- Ilospitals. in: Kunst & Wahn. Katalógus. Kunstforum, Bécs, Prinzhorn, Hans: Bildnerei der Geisteskranken. Berlin, Heidelberg, New York , MacGregor, John M.: Psychosis and Surrealism, in: The Discovery of the Art of the Insane. Princeton, New Jersey, Barron, Stephanie: Modern Art and Politics in Prewar Germany, in: Degenerate Art. The Fate of the Avant-Garde in Nazi Germany. Katalógus. County Museum of Art, Los Angeles, Fantastic Art, Dada, Surrealism. Katalógus. Museum of Modern Art, New York, A Prinzhorn Collection-Psychiatric University Hospital in Heidelberg kiállításai: Bern, Kunsthalle. Kurator: Harald Szeemann Hamburg, Stuttgart, Basel, Berlin, München, Bochum: Die Prinzhorn- Sammlung; Los Angeles, Madrid, Basel, Tokio: Parallel Vision. Modern Artists and Outsider Art; Velencei Biennale: Identiti e alteriti. Figure corpo. 1895/1995; Charlcroi (Belgium), Palais des Beaux-Arts; Lausanne, Art Brut: La Beauté Insensée. Collection Prinzhorn; London, Hayward Gallery: Beyond Reason; Osnabrück. Kulturgeschichlich Museum: Wahnsinnige Schönheit; Bécs, Kunstforum: Kunst & Wahn; Pavia, Castello Visconteo: Figure delfanima. Arte irreguläre in Europa 13 Jean Dubuffet. Katalógus. Centre Pompidou, Párizs, szept. 13.-dec Kiállítás az Art Brut Múzeum 700 művéből. Musée des Arts Décoratifs, Párizs 1967; Collection de l'art Brut. Lausanne, 1976; Thévoz, Michel: Art Brut. Switzerland. Lausanne, Jean Dubuffet. Ein Retrospektive. Katalógus. Kunsthaus, Bécs, 1995; Dubuffet, Jean: Prospectus et tous le écrits suivants. I. Paris, A pécsi gyűjteményről: Jakab, Irene: Dessins et peintures des aliénés. Bp., 1956; Pszichorealizmus A Pécsi Orvostudományi Egyetem

8 Ideg- és Elmeklinikájának pszichopatológiai gyűjteménye. IH Galéria. Pécs, 1980; A képtelenség képei. Képmetszők, Szörnyek, Felesleges valóság. Jelek. Délután Almanach ' Pécs, 1992; Bókay Antal-Jádi Ferenc: A képek nyelve és a lélek nyelve. Műhely, Győr, ; Jakab Irén: Képi kifejezés a pszichiátriában. Bp., 1998; Halálra vál mind a szépnek. A POTE Pszichiátriai és Pszichológiai Klinika gyűjteménye. Szerk. Dr. Tényi Tamás-Dr. Pászthy Bea. Pécs, A II. világháború viszontagságai után csak 1952-ben bukkantak rá véletlenül a megrongálódott, mennyiségében is erősen megcsappant múzeumi anyagra a kórház egyik padlásfeljárójában. A Selig Múzeum kétharmad részének nyoma veszett dec. 9-én a Lipót" fennállásának 120. évfordulójához kapcsolódva nyílt meg ismét a gyűjtemény állandó kiállítása, és indult meg az anyag muzeológiai feldolgozása. Az utóbbi évtizedben a pszichózisok képi kifejezését tudományos igényességgel gyűjtő és feldolgozó Pszichiátriai Múzeum (P. M.) és Dokumentációs Központ a témával foglalkozó szakemberek kutatóhelyévé nőtte ki magát. A kórház egyik kreatív terápiás bázisa lévén, a P. M. részt vesz a terapeuták, a pszichiáterek és pszichológusok szakmai továbbképzésében is; VIII. 29. óta bejegyzett múzeum. 18 M. Kir. Allami Elme és Ideggyógyintézet Múzeumi katalógus: N. L. J. 30é. Festőművész. Felvétel: Dr. Selig Árpád mellképe. Tusrajz. Selig ajándéka 319. Önarckép. Tusrajz. Selig ajándéka 320. Női act 1914-ből. (Paris.) Tusrajz. Selig ajándéka 321. Szóegyveleg. Tusrajz. Selig ajándéka 19 Az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet 100 éve. Bp., sz. n. 20 Nemes Lampérth József: Női akt (p. tus 54,5 x 37 cm, J. j. I.: Joseph de Lamperth Paris I. 30. Ltsz.: ) 21 W. J.-nak aug. 20. Horváth Béla: Nemes Lampérth József leveleiből. A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Evkönyve Művészettörténeti Tanulmányok, Bp., Dr, Pertorini Rezső-Szíj Béla: Adatok Nemes Lampérth patográfiájához. Pszichológiai Tanulmányok. IX. Bp., ; Gerevich József- Ungvári Gábor: Patográfiai megjegyzések Gulácsy Lajos és Nemes Lampérth József betegségének vizsgálata kapcsán, in: Kreativitás és deviáció. Bp., Sinkó Katalin 1962-ben megjelent, egyik első publikációjában Gulácsy Lajosról írt: In memóriám Gulácsy Lajos. Vigília XXVII Cikkében hangsúlyozza, hogy a személyiségnek a betegség által érintetlenül hagyott ép része a festő esetében is képes az alkotásra. A kortársak nem értették. Nem tudhatták, milyen viharok dúltak a lelkében annak, aki ugyanakkor tündérországot alkotott, s sok tiszta égi mesét hagyott ránk. Nem vonzotta a nagyság: egy pillantás, egy labda a levegőben, egy illat, kis kolostor nagy kalapú pappal -sa szerzetes gyorsan átsiet az úton, hátul ciprusok. Egy lepke után kap a lány, meg kis emberke háromszögletű kalappal. Tündérvilág, ahol boszorkák is élnek, meg furcsa koboldok, s valahol egy házban régóta lóg egy akasztott ember. Szörnyű rémképek, de talán el lehet bújni, a játékba menekülni. Gulácsy menekült, menekült lelkének abba a részébe, amelyik még egészséges volt." A szerző arra az öngyógyító mechanizmusra utal itt, amelyre az 1970-es évektől hazánkban is egyre nagyobb teret nyert müvészetterápiás foglalkozások is épültek. Sinkó Katalin interdiszciplináris nyitottsága révén, annak idején ellátogatott a háború viszontagságos éveit követően éppen hogy újra szerveződő lipóti múzeumba is, hogy az általa csöndes budai palotának" nevezett kórházban fellelhető Gulácsy-dokumentumokat tanulmányozza, és konzultáljon a szakemberekkel. Az elmeorvos az alkotáshoz mint diagnosztikai eszközhöz a kifejezéspatológia felől közelít, míg a művészettörténész a korszakba és az életműbe helyezve próbálja értelmezni és felfejteni a jelentésrétegeket. A pszichotikus alkotók esetében, a Pszichiátriai Múzeum falai között e két megközelítés egymást kiegészítve törekedhet a teljességre. 24 A kórrajz bejegyzései évekig változatlanok, szinte szóról szóra ismétlődnek - tényszerűen és röviden rögzítik a már csak belső életet élő, a külvilágtól teljesen elzárkózó beteg vegetáló mindennapjait: jan. 16.: Egyes napokon nem lehet beszédre bírni. A kezébe adott ceruzával csak pár vonalat rajzol. A ceruzát modoros kéztartással percekig tartja." nov. 20.: Hozzáférhetetlen, naphosszat ül vagy fekszik." dec. 20.: Egész nap mozdulatlanul fekszik, nem beszél." 25 Juhász Gyula: A szépség betege. Magyarság febr Bálint Jenő: Gulácsy Lajos, in: Művészfejek. Bp., Nizsinszkij Romola: Harc Istenért. Nizsinszkij naplója. Bp., é. n. II &Nijinsky Katalógus. Musée d'orsay, Párizs okt febr. 18. Nizsinszkij. Vaclav: Füzetek (Az érzés). Bp., Nizsinszkij Romola: i. m. (27. j.) Plesznivy Edit: Pál István művészete, in: Felfedezett és felfedezésre váró életmüvek. Konferencia. Szombathely (1995), ; Plesznivy Edit: Der Ungarische Van Gogh". Pál István festőművész munkássága, életútjának és pszichózisának története. Psychiatria Hungarica XII Önarckép, 1932 (p. temp. 33,5 x 27 cm, ltsz.: 89.2); Négy férfibeteg az asztalnál, 1929 (p. temp. 35 x 50 cm, ltsz.: 89.20); Férfi betegek a B osztály folyosóján, 1929 (p. temp. 78 x 5 cm, ltsz.: 89.21); A férfi C osztály, 1929 (p. akv. 57 x 68 cm, ltsz.: 89.27); Betegtárs, 1929 (p. cer. akv. 50 x 35 cm, ltsz.: ); Betegtársam képe." 1929 (p. cer. akv. 50 x 35 cm, ltsz.: ); Varga J. betegtárs (p. akv. 50 x 35 cm, ltsz.: ): K. E. betegtárs, 1929 (p. cer. akv. 50 x 35 Cm, ltsz.: ); Betegtársam." 1929 (p. cer. akv. 50 x 34 cm, ltsz.: ); K. E. képmása (p. cer. akv. 50 x 34 cm, ltsz.: ); Depressziós férfibeteg, 1929 k. (p. temp. 91 x 67,5 cm, ltsz.: ); Betegtárs képmása, 1929 (p. akv. 50 x 35 cm, ltsz.: 90.5); F. Gy. képmása, 1929 (p. paszt. 50 x 34 cm, ltsz.: 90.6); Férfi szabómühely, 1930 (p. temp. 65,5 x 95 cm. ltsz.: ); Három férfibeteg, 1929 (p. temp. 49 x 35 cm, ltsz.: 89.28); Két férfibeteg aktja, 1929 (p. akv. 50 x 35 cm, ltsz.: ); Betegtárs, 1929 k. (p. akv. 50 x 37 cm. ltsz.: 89.1); Az Angyalföldi Intézet társalgójában biliárdozók, 1929 (p. temp x 75 cm, ltsz.: 89.25). A régi leltárkönyv katalógusa (356. sz.) és egy múzeumi enteriőr-fotó (A Budapesti Angyalföldi Elme- és Ideggyógyintézet Emlékkönyve. Bp ) tanúsága szerint Pál István: Az angyalföldi kórház férji osztályának kertje (o. V. 70 x 100 cm) c. festménye is a Selig Múzeum tulajdona volt. A kép feltehetően a háborús költözések nyomán tűnt el a gyűjteményből. Néhány éve újra felbukkant a Kieselbach Galéria decemberi aukcióján. (Kat. sz.: 168.). 32 A festőművész Van Gogh ként mutatkozott be a felvételkor, és Michelangelo tanítványának tartotta magát, és több képe közül az egyiken az elmebetegek társalgóját ábrázolta. A kép valahol rezonál Van Gogh egyik kávéházról készített képével... A mozdulatok és a félig üresen hagyott arcok azonban félelmetesen tükrözik a sivár környezetet, amit az elmeintézet tud nyújtani a betegeknek, és amelynek olyan allegorikusán, szigorúan, parancsolóan áll közepén, kezében biliárddákóval a fehér ruhás ápoló." Dr. Pertorini Rezső: Az Intézet psychiatriai múzeuma, in: Az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet 100 éve. Bp., Judith, (színezett fametszet, 496 x 360 mm, aláírva j. I.: Pál István 926. b. f.: Judith III./3, ltsz.: ) 34Csendélet, (o. v. 81 x 100 cm, Kieselbach Gyűjtemény) Nagybánya művészete. Katalógus. Szerk. Csorba Géza-Szűcs György. MNG, Bp., Kat. sz.: 350; Kieselbach Galéria, dec. Téli Aukció. Kat. sz.: Pest, dec. 15.-Balassagyarmat, júl. 14. Dr. Gulyás Pál: Magyar irók élete és munkái. Bp., II Tengerből kiemelkedő sziklák a Marson k. (p. tus, 26 x 42 cm, ltsz.: ); Fantasztikus sziklák (p. tus, 26 x 41,5 cm, ltsz.: 89.46); Tájkép antik épülettel, (p. tus. 21 x 33,5 cm, ltsz.: 89.47); Tölgyfák (p. tus, 21 x 33,5 cm, ltsz.: 89.48); Kosaras asszony a víz partján, (p. tus, 21 x 33,5 cm, ltsz.: 8.49); Kalapos asztrál ember sziklák között (p. tus, 31,5 x 21 cm, ltsz.: 89.50); Magányos fa sziklák között (p. cer. 31 x 20,5 cm. ltsz.: ); Kucsmás-csuhás asztrálember (p. tus, 21 x 33,5 cm, ltsz.: ); 16 férfi és női fej (p. tus, cer. 9x6 cm/db. ltsz.: ): Krisztus / Kalapos asztrálember / Faluvége /Boszorkány (p. tus, 21 x ]7 Cm. ltsz.: ); Tanyarészlet (p. tus, 20 x 33 cm. ltsz.: ); Férfialak kút mellett (p. cer x 21,5 cm, ltsz.: ); Nőalak sziklás tájban (p. cer. 29,5 x 41 cm, ltsz.: ); Krisztus a keresztfán / Asztrálsapkák / Angyal /Sziklás vidék (p. cer. tus, 17 x 10,5 cm/db, ltsz.: ); Tölgyfa / Terített asztal/kosaras nő/az üstökös (p. tus, cer. 21 x 17 cm/db, ltsz.: ); Árbocos hajó / Gémes kút / Mecset (p. tus, 8x10 cm/db, ltsz.: 90.23); Sziklák (p. cer.10 x 16 cm, ltsz.: 90.24); Lándzsás férfi / Hosszúhajú nő / Férfi profil I, II. (p. tus, cer. 10 x 5 cm/db, ltsz.: 90.25); Fa (p. tus. 20 «16 cm, ltsz.: 90.26): Sziklás vidék (p. tus, 25 x 41 cm, ltsz.: 90.27); Sziklás vidék (p. cer. 26 * 41 cm. ltsz.: 90.28); Sziklás táj (p. cer. 20,7 x 33,5 cm. ltsz.: 90.29); 7 kompozíció (p. tus cer. 10 x 8 cm/db, ltsz.: 90.30); Nőalak vízparton (p. cer. 21 x 34 cm, ltsz.: 90.31); Krisztus (p. cer. 26 x 15 cm, ltsz.: 90.32); Négy fej (p. cer. 10 x 5 cm/db, ltsz.: 90.33); 9 kompozíció (p. tus, cer. 10 x 8 cm/db, ltsz.: 90.34); Krisztus-fej (p. cer x 10,5 cm, ltsz.: 90.35); Krisztus-fej ( p. tus, 14,5 x 10,5 cm. ltsz.: 90.36); Férfifejek I-IV. (p. cer. tus, 9x5 cm/db. ltsz.: 90.37); Férfifejek 1-1V. (p. cer. 9 x 6 cm/db, ltsz.: 90.38); Férfi fejek I-V. (p. cer. 7 x 5/db. ltsz.: 90.39); Férfifejek I-VI. (p. cer. 10 x 6 cm/db, ltsz.: 90.40); FejekI-IV(p. cer. tus, 10 x 7 cm/db, ltsz.: 90.41): Hátakt (p. cer. 18,8 x 13,4 cm, ltsz.: 90.44); Magasodó sziklák, (p. cer. 34 x 22 cm, ltsz.: 90.46) 37 Férfi irodás beteg képmása, 1956 (o. fa, 27 x 24 cm, ltsz.: 89.3); Férfi irodás beteg képmása (o. fa, 24 x 23 cm, ltsz.: 89.4); Kertimunkás beteg képmása (o. fa, 24 x 20 cm, ltsz.: 89.5); Folyóparti táj, 1956 (0. k. 30 x 37 cm, ltsz.: 89.78);

9 Folyópart kakiddal, 1956 (o. k. 31 x 36,5 cm, ltsz.: 89.80); Pletykálkodás, 1930 (p. cer. 34 x 25 cm, ltsz.: ); Nőgyógyász professzornál, 1930 (p. cer. 31 x 22 cm, ltsz.: ). Zórád képei az MNG gyűjteményében: Téli táj (Olvadás) (o. v. 45 x 54 cm, ltsz.: FK 2376); Tátrai táj (o. v. 80 * 100 cm, ltsz.: FK: 2653); Falurészlet (o. v. 50 x 60 cm, ltsz.: FK 3536) 38 Szűcs György: Aronson Gábor, in: Nagybánya művészete. Katalógus. 467, 10, 11, 12. kat. számon. A hagyaték feldolgozását Szűcs György művészettörténész az özvegy közreműködésével végezte. A Pszichiátriai Múzeumban lévő müvei: Síelők, 1959 k. (p. akv. 37 x 26 cm, ltsz.: 93.3); Fantasztikus táj (p. akv. 37 x 26 cm, ltsz.: 93.4); Tulipán napkoronggal I (p. akv. 35,5 x 25,5 cm, ltsz.: 93.5); Tulipán napkoronggalii (p. akv. 36 x 25,5 cm, ltsz.: 93.6); Fej lángnyelvekkel, 1960 k. (p. akv. 35 x 24 cm, ltsz.: 93.7); Száguldás, 1960 k. (p.akv. 37 x 26 cm, ltsz.: 93.8); Száguldás II. (p. akv. 38,5 x 25,5 cm, ltsz.: 93.9); Vitorlás, 1958 k. (p. akv. 30 x 20 cm, ltsz.: 93.10); Lángvirág, 1960 k. (p. akv. 35 x 25 cm, ltsz.: 93.11); Béklyóban k. (p. akv. 35 x 24,5 cm, ltsz.: 93.12); Jelenés, 1960k. (p. akv. 35 x 24,5 cm, ltsz.: 93.13); Kozmikus jelenet, 1960 k. (p. akv. 35 x 35 Cm, ltsz.: 93.14); József Attila (fafaragás, m: 30,5 cm, ltsz.: 93.15); Ordító fej-józsef Attila (fafaragás, m: 45 cm, ltsz.: 93.16) 39 Múzeumok, gyűjtemények: Musée d'art Différencié (M. A. D.), Liège; Musée des Arts Spontanés - Art en Marge, Brüsszel; Musée Max Fourny - Halle St. Pierre, Párizs; Museum Charlotte Zander, Schloss Bönningheim; Adolf Wölfli Foundation - Kunstmuseum, Bern; American Visionary Art Museum, Baltimore; The Center for Intuitive and Outsider Art, Chicago; Adamson Gallery, Ashton; Hause of Arts - Kannen Gallery, Münster; Haus der Künstler, Gugging; Husgrave-Kinley Outsider Collection - Museum of Modern Art, Dublin; Musée Creation Franche, Bégles (Svájc); Antony Petullo Collection - Self Taught and Outsider Art, Milwaukee/Wisconsin; Art-Brut - Collection Rainer, Bécs; Musée de la Fondation Jean Dubuffet, Párizs; Gálfi Béla Kórház művészetterápiásgyűjteménye, Pomáz Kiállítások, vásárok: Country Museum of Art, Los Angeles; Parallel Vision. Modern Artists and Outsider Art. Madrid, Basel, Tokio; Kunst & Wahn. Kunstforum, Bécs; Figure delvanima. Arte irregolare in Europa. Castello Visconteo, Pavia; Aux Frontieres de I Art Brut I. Halle Saint-Pierre, Párizs; Art Outsider et Folk Art des collection de Chicago. Halle Saint-Pierre, Párizs; Outsider Art Fair '99. (7th Annual Outsider Art Fair.) New York; András Edit: Poszt-P (politikailag) C (korrekt) művészeti vásárok New Yorkban. Új Művészet X ; Art spirite mediumnique et visionaire messager d'outre-monde, Halle Saint-Pierre, Párizs; th INSITA - Exhibition of outsider and Naiv Art. Slovenská národná galéria/slovak National Gallery, Bratislava; Outsider Art Fair. New York; Walter Morgenthaler Collection. KunstKöln, Köln; Aux Frontières de VArt Brut 11. Halle Saint- Pierre, Párizs Szakfolyóiratok: Artesian (Skócia); Raw Vision (Amsterdam, New York, London); Art Visionary Magazin (Ausztrália); Artension (Franciaország) Magyarországi kiállítások: A Merényi Gusztáv Kórház pszichiátriai osztályának művészetterápiás képei, VEGYTERV, 1976; Fény és árnyék c. kiállítás a Magyar Pszichiátriai Társaság II. kongresszusa alkalmából, MNG, 1986; Psychopathology of Expression and Art, A SIPE ( Société International de la Psychopathologie de l'expression) 17. nemzetközi kollokviuma alkalmából a lausanne-i Art Brut Múzeum kiállítása, MNG, 1992; Lipóti képek, Debreceni Orvostudományi Egyetem, Mini Galéria,1992; Imagok és Alteregók - Válogatás a Pszichiátriai Múzeum anyagából, Az Életfa Jungiánus Egyesület kiállítása. OPNI kápolna, 1992; Lélekgyógyász képzőművészek első kiállítása. OPNI kápolna, 1992; A Selig Múzeum képei, József Attila gimnázium, Pest-Buda terem 1993; Üzenetek a Sárga Házból, Márki Sándor Múzeum, Sarkad,1995; A pomázi Rehabilitációs Intézetének gyűjteménye és az alkotótábor művészei, SIPE 18. nemzetközi kollokviuma. Műcsarnok 1995; Gondolat Velence - Válogatás a lipóti Pszichiátriai Múzeum anyagából. Modern Művészeti Közalapítvány. Uitz Terem, Dunaújváros 1995; A téboly vásznai - belső képek tára, ELTE. Kísérleti Pszichológia Tanszék, Bp., 1996; A lipóti múzeum. Máskép Alapítvány, Cirkogejzír Filmszínház, 1996; Félelmek és boldogságok, Művészetek Háza, Pécs, 1997; Az alkotás öröme, Gyermek pszichiátriai osztályok festményei és rajzai. BTM, 1998; Kényszerszülte művészet. Magyarországi rabmunkák a századból. Tragor Ignác Múzeum, Vác, 2001; Nyitott Műhelyek - Az OPNI művészetterápiás csoportjai, Pesti Oktogon Müvészudvar, aug; A Pszichiátriai Betegek Otthonának kiállítása, Színház, Szentgotthárd, szept. 40 Cardinal, Roger: Outsider Art. London, Számos újabb keletű terminus technikusnak, mint outsider art, self-taught art, outlanders, self-made arts, environmental artist, fresh art, art spirite, marginal art, visionary art, intuitive art, urban folk art, contemporary folk art, visionary environments, Grassrots Art, Tart singulier, l'art populaire még nincs megfelelője a magyar nyelvű szakirodalomban. 41 Jakab Irén: A közvélemény változása a pszichopatológiai művészetről. Előadás. Elhangzott a SIPE III. magyar kollokviumán Szentgotthárdon, szept. 27-én. Psychiatria Hungarica XVII Képi kifejezés - Művészetterápia - Rehabilitáció. Tematikus szám.. EDIT PLESZNIVY Stations of Destigmatization PICTURES OF PAINTERS IN T H E C O L L E C T I O N OF T H E M U S E U M OF P S Y C H I A T R Y The eclectic block of the Hungarian National Institute of Psychiatry and Neurology built in houses the protected collection of the Museum of Psychiatry. It preserves works by artists who were hospitalized there and by psychotic patients as well as valuable documents. At the turn of the century the conventional visual traditions were insufficient for artists experiencing the crisis of European civilization to express the decadent sentiments of the age. The feelings of anxiety and alienation needed new forms of expression. In addition to the art of primitive peoples and children's drawings, the bizarre vision of mental patients also inspired the progressive creators. The innovative endeavours of the artists were in concert with the scientific researches of that-time psychiatry when the stress shifted there to an examination of the visual expression of the mentally deranged. The Hungarian collection in the mental asylum of Lipótmező arising from the 1920s as one in a row of European collections launched from the late 19th century in the wake of the increasing cultural and scientific interest is widely recognized owing to its stock of pictures. Apart from the pictures of the patients, salient place is ascribed to the works of professional artists treated in the institution. There is an ink drawing, a Female Nude made in Paris in 1914 by József Nemes Lampérth, although before the war there were another three graphic works [Self-portrait, Bust of Árpád Selig, Medley of words)

10 in the collection. Lajos Gulácsy, who was on therapy here between 1924 and '32, and Waslaw Nijinsky, the Russian avantgárdé ballet dancer, another patient of the institue, have significant pathographic charts in the museum. On the basis of the 18 paintings in the collection art history has recently taken an interest in the lifework of István Pál who was trained in Nagybánya. Besides the naturalistic paintings of Géza Zórád, Gábor Aronson's name is worth mentioning, from whose estate the Hungarian National Gallery transmitted a representative selection to the Lipótmező collection. Exhibitions and publications galore helped Outsider Art earlier excluded from the mainstream of art to find its way to the world famous museums and galleries. Lately in Hungary, too, the works in the collection by non-professionals have received growing attention. Mobilizing the destigmatizing power of art, in addition to promoting tolerance, the museum supports the tendencies washing over the strict boundaries of art and also helps the work of art historians by giving subtler shades to certain lifeworks.