ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet november december

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet 2008. november december"

Átírás

1 A fiatalok álmodják mindig az igazit, de az ágyukat az öregek vetik meg. Garas Dezső ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet november december A Foglalkoztatás-Esélyegyenlőség-Versenyképesség elnevezésű konferencián Vladimír Špidla tartotta a nyitóelőadást. Az eseményen Szűcs Erika miniszter a foglalkoztatáspolitikai, az összkormányzati és az ágazati intézkedéseket ismertette. Vladimír Špidla Budapesten Az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztosa, Vladimír Špidla a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség meghívására, október 17-én villámlátogatásra érkezett Budapestre, hogy két esélyegyenlősséggel foglalkozó konferencián vegyen részt a Parlamentben. Vladimír Špidla és Gurmai Zita Ezt követőn a miniszter munkaebéden látta vendégül Vladimír Špidlát, Gurmai Zita európai parlamenti képviselőt, valamint a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség és más női civil szervezetek képviselőit. A délután folyamán Vladimír Špidla részt vett a tárca szervezésében megrendezett, úgynevezett Roadmap konferencián, ahol a magyar szakértők bemutatták azokat az intézkedéseket, amelyeket hazánk az Európai Unió nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítását célzó, a közötti időszakra vonatkozó ütemtervben (Roadmap) foglaltak szerint megvalósított. Az ütemterv hat prioritási területet fogalmaz meg, amelyek esetében előírja az elsődleges célokat és intézkedéseket. A hat elsőbbséget élvező terület: a nők és a férfiak egyenlő mértékű gazdasági függetlensége; a szakmai és a magánélet összeegyeztetése; a két nem egyenlő arányú képviselete a döntéshozatalban; a nemi bűncselekmény valamennyi formájának felszámolása; a nemekhez kötődő sztereotípiák leküzdése; a nemek közötti egyenlőség előmozdítása a kül- és fejlesztési politikákban. A Roadmap megvalósítása a Szociális és Munkaügyi Minisztérium hosszú távú munkatervének gerincét képezi. A gender mainstreaming hazai megvalósításában mérföldkövet jelent a Roadmap célkitűzéseinek teljes körű vállalása. A megvalósítás érdekében a tárca munkacsoportokat hozott létre, amelyekben civil szervezetek képviselői, szakértők és minisztériumi köztisztviselők dolgoznak. Az egyes munkacsoportok tagjainak kiválasztása a témakörökben eddig felmutatott szakmai tapasztalatok és eredmények alapján történt. Szűcs Erika 19

2 ÁLTALUNK LESZ JOBB! Magyarország az Európai Unió egyetlen olyan tagországa, amely az ütemterv megvalósítását teljes egészében vállalta. A konferenciát követően átadták a Női Esélyegyenlőségért Díjat, amelyet idén Vladimír Špidla, az Európai Konferencia Belgrádban Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztosa; Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára, valamint Douglas Freeman, a Virtcom Consulting (USA) vezérigazgatója vehetett át. Az október án Belgrádban megrendezett konferencia a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával jött létre. A konferencia célja a téma kiemelkedő szakembereinek előadásában a férfi és a női esélyegyenlőség terén Szerbiában, Montenegróban és Boszniában megindult pozitív folyamatok ismertetése a politika, az államigazgatás és a gazdaság területén, valamint a családon belüli erőszak felszámolására, a karrier és a családi élet összehangolására tett lépések bemutatása volt. Mindezeken túl a rendezvény lehetőséget teremtett a skandináv országokban már bevált modellek megismerésére és az Európai Unióban alkalmazott gyakorlatok bemutatására, valamint a konferencián résztvevő országok közötti elméleti és gyakorlati tapasztalatok átadására. A konferencia keretében Rauh Edit szakállamtitkár és szerb kollégája, Snezana Lakicevic Stajcic együttműködési memorandum írt alá. E dokumentum tekintettel a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium az EU-n kívüli nemzetközi együttműködés munkacsoport már korábban megvalósult programjára is minden bizonnyal a jövőben még tovább erősíti a két ország közötti együttműködést az esélyegyenlőség különböző területein. Önállósodás, biztos háttér a családalapításhoz, továbbtanulás, munkavállalás tanulás mellett, használható nyelvtudás megszerzése. Egyebek között ezeket a problémákat vetették fel a fiatalok az idei Európai Ifjúsági Hét rendezvénysorozat felvezetéseként zajlott fókuszcsoportos beszélgetéseken. A november 3 9. között megrendezett Európai Ifjúsági Hét fő célja a fiatalok társadalmi részvételének ösztönzése, saját jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseik tolmácsolása a magyar és az európai döntéshozóknak. Előzmény Európai strukturált párbeszéd a fiatalokkal Az európai ifjúságpolitikának kezdetektől fogva sarokkövét képezi a fiatalok aktív állampolgári szerepvállalásának ösztönzése, amelynek előmozdítására a strukturált párbeszéd módszerét, illetőleg eszközét ajánlja az Európai Bizottság. A strukturált párbeszéd célja, hogy a fiatalokat bevonja a napirenden lévő ifjúsági ügyek megvitatásába, hiszen azok leginkább őket érintik. A különböző szinteken (helyi, regionális, országos, uniós) történő párbeszédek eredményeit mindig az annál magasabb szintre kell továbbvinni és vitára bocsátani, majd a hazai vagy országos véleményeket, szempontokat a bizottsághoz eljuttatni. Ily módon a strukturált párbeszéd a fiatalokkal az uniós hivatalok és az európai fiatalság között zajló párbeszédet teremti meg. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy lehetséges strukturált párbeszédet kialakítani a fiatalokkal. A fia- 20

3 talokat érdekli az EU integrációs kérdések megvitatása. Érdeklik őket az európai szintű ifjúsági találkozók és azok a viták is, amelyeken keresztül a strukturált párbeszéd helyi, regionális és országos szinten megvalósul. A római csúcstalálkozó előkészítése jó példája ennek a lelkesedésnek. Az is világos, hogy a strukturált párbeszéd az ifjúsági szervezetekkel együtt és rajtuk keresztül alakítható ki. A nemzeti ifjúsági tanácsok és az európai ernyőszervezetek által összefogott ifjúsági szervezetek, amelyek általában az Európai Ifjúsági Fórumban is képviseltetnek, alkalmas és reprezentatív hálózatot jelentenek ahhoz, hogy a párbeszédet mint egy alulról jövő elképzelést megszervezzék. A fiatalokkal folytatott strukturált párbeszéd háromszintű: helyi, illetve regionális, országos és európai szinten zajlik, s e szintek egymásra épülnek oly módon, hogy az egyes ügyeket először helyi hatáskörben tárgyalják. Ezt követik az országos egyeztetések, amelynek folyományaként az európai szintű tárgyalások résztvevői az alsóbb szinteken kialakított álláspontokat tudják képviselni az adott témában. Tematikáját tekintve az illetékesek elképzelése az volt, hogy a strukturált párbeszéd illeszkedjen az Európai Év mindenkori témájához: 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve, míg a következő esztendő a Kreativitás és Innováció Európai Éve lesz. Mindezek megvalósítása során a strukturált párbeszéd hangsúlyozottan törekszik valamennyi fiatal bevonására, beleértve a hátrányos helyzetűeket, valamint azokat is, akik nem tagjai ifjúsági szervezeteknek. Az uniós intézmények legfőbb partnere az Európai Ifjúsági Fórum, ugyanakkor kiemelt cél a fiatalok és az ifjúsági szervezetek minél szélesebb körének részvétele az európai ifjúsági eseményeken. Hatékony eszközt jelent ennek eléréséhez a Fiatalok Lendületben Program (FLP), amely egyéb prioritásai mellett jelentős figyelmet fordít a hátrányos helyzetű fiatalokra. A Fiatalok Lendületben Program koordinálása és menedzselése a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat (MOISZ)hatáskörébe tartozik. A strukturált párbeszéd folyamatát a regionális ifjúsági szolgáltató irodák biztosítják helyi, megyei, kistérségi és regionális szinteken. Magyarországon a fiatalok és a döntéshozók közötti párbeszédek, együttműködési formák és a fiatalok véleménynyilvánítási lehetőségei és eszközei kevésbé elterjedtek és kifejlettek, mint Nyugat-Európában. A strukturált párbeszédet szorgalmazó európai szintű iránymutatás egy kiváló lehetőség arra, hogy a kölcsönösségen alapuló partnerséget, a fiatalok véleményének meghallgatását és megfontolását, a fiatalok partnerként való elfogadását magában foglaló szemlélet gyökeret eresszen a magyar fiatalok ügyeit is érintő döntéshozatalban. Európai Ifjúsági Hét Az Európai Ifjúsági Hét egy másfél évente megrendezésre kerülő eseménysorozat, amely során a fiatalok Európa-szerte ugyanabban az időpontban, hét napon keresztül felhívhatják magukra a figyelmet. Az európai rendezvény céljait és szándékát tükrözve a magyarországi eseménysorozat az Általunk lesz jobb! címet viselte. Az országos szinten megvalósuló programok koordinációját a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat igazgatósága és nemzeti irodája, a Fiatalok Lendületben Programiroda látta el. Az Általunk lesz jobb! elnevezés tolmácsolja a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat szellemiségét is, miszerint a fiatalok a társadalom aktív, alkotó részét képezik, s tevékenységükkel nagyban hozzájárulnak a jövő formálásához. A bennük rejlő lehetőségeket pedig csak akkor tudják megmutatni, ha a felnőtt társadalom partnerként fogadja el őket, és kezdeményezéseiknek, aktív szerepvállalásuknak helyet és teret ad. 21

4 A strukturált párbeszéd szellemiségének megfelelően a fiatalokat bevonják az őket érintő ügyek megvitatásába lépésről lépésre. Ennek során a helyi és regionális viták ajánlásai nemzeti szintű megbeszélésekké fejlődve jutnak el az európai szintekre, lehetőséget adva arra, hogy a résztvevők az egyik szinttől a másikig követhessék az adott témát. A célok között szerepel a társadalom, a döntéshozók figyelmének felkeltése a fiatalok által felvetett kihívásokra, társadalmi hasznosságukra és a fiatalok eddig elért eredményeinek bemutatására. Az idei Európai Ifjúsági Hét különlegessége volt, hogy a rendezvénysorozathoz kapcsolódó fókuszcsoportos beszélgetések, fórumok már augusztustól zajlottak. Ugyanakkor a hét nem a zárórendezvénynyel ért véget, hanem november 12-én a Parlamentben szervezett ifjúsági nappal. Parlamenti Ifjúsági Nap november 12. Török Zsolt (MSZP) Ha a fiatalok megszervezik önmagukat, és maguk tűzik ki az elérendő célokat, akkor képesek lesznek sikeres generációvá válni. A rendezvényen Török Zsolt, az MSZP Népesedéspolitikai és Ifjúsági Szakcsoportjának vezetője a Nemzeti Ifjúsági Stratégia fontosságára hívta fel a figyelmet. A Nemzeti Ifjúsági Stratégia komplex megoldási javaslatokat vázol fel a fiatalokat érintő legfontosabb kihívásokkal kapcsolatban, az otthonteremtés, családalapítás és munkába állás nehézségeire, illetve iránymutatást ad az állam, az önkormányzatok és az ifjúsági szféra valamennyi szereplője számára. A stratégia előkészítése során széles körű társadalmi egyeztetés zajlott le, amelyben a pártok és egyházak ifjúsági szervezetei, az ifjúsági érdekképviseleti szervek és az ifjúsági szakma szereplői mellett a fiatalok véleménye is meghallgatásra került. A dokumentum éppen ezért az ő elvárásaikat is tükrözi és javaslataikat is tartalmazza. A Nemzeti Ifjúsági Stratégia egy folyamat része, melyet az annak céljait megvalósító cselekvési terv elfogadásának kell követnie. Ennek érdekében szükség van a parlamenti pártok összefogására, de kiemelten fontos, hogy maguk a fiatalok is kiálljanak a stratégia és a cselekvési terv létrejötte mellett, és a strukturált párbe- Én és Európa párbeszéd a 12 kérdésre adott válaszok összesítésének bemutatása Az Európai Bizottság kezdeményezésére megvalósult esemény Magyarországon az Én és Európa A megfelelő munkahely megtalálása 4% Gyereket vállalni, önálló családot alapítani 4% 18% Érvényesüléshez szükséges tudás és képességek megszerzése 6% Szüleidtől önállósodni, önálló háztartást kialakítani Egészségesen élni Vállalni önmagad, hogy ne érjen hátrányos megkülönböztetés Más európai kultúrákat megismerni és elfogadni Önkéntes munkát vállalni, a közösségért tenni Beleszólni a Róladszóló döntésekbe Megérteni, hogy mit jelent európainak lenni Megfelelő mennyiségű információhoz és műveltséghez jutni Tenni valamit a környezet védeleméért 7% 15% 18% 18% 20% 19% 20% 20% 20% 30% 31% 25% 32% 30% 42% 39% 41% 43% 44% 51% 61% 39% 49% 52% 42% 38% 31% 31% 31% 30% 30% 23% 27% 16% 11% 19% 12% 15% 8% 10% 9% 7% 6% 8% 0% nagyon könnyű 20% inkábbkönnyű 40% 60% inkábbnehéz 80% nagyon nehéz 100% párbeszéd elnevezést kapta. Ennek fő célja az volt, hogy ösztönözze a fiatalokat az Európai Bizottság által feltett kérdések megválaszolására valamint, hogy a Nemzeti Ifjúsági Stratégia célterületeivel kapcsolatban megismerje a fiatalok elképzeléseit. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon a éves korosztályt foglalkoztató legfontosabb problémákról és kihívásokról. Az adatgyűjtés kérdőív és fókuszcsoportos beszélgetések formájában zajlott, s közel 2200 kitöltött kérdőív érkezett be nyomtatott és elektronikus formában. Nehéz, mert nem értünk semmihez, nem olyan az oktatás. - Pedig nagyon fontos a jó munkahelyi légkör, meg hogy szeresse az ember, amit csinál, de így nem lehet. A szülő nyugdíjas lesz mire a gyerek egyetemista, és akkor megint jönnek az anyagi, meg önállósulási gondok. Többek között ezek a mondatok hangzottak el azoktól a év közötti fiataloktól, akik célcsoportjai voltak a augusztus közepétől november 9-ig megvalósuló Én és Európa párbeszéd folyamatának. 22

5 széd keretében javaslatokat, tanácsokat és ötleteket fogalmazzanak meg a politikai döntéshozók számára. Az elmúlt időszakban a legnagyobb ellenzéki párt ifjúsági szervezetének több vezetője éles hangon kritizálta a költségvetés ifjúsági ügyekre fordítható forrásainak mértékét, de jóval kevésbé bizonyultak konstruktívnak az ezek bővítését célzó munka során. Ezzel szemben az MSZP-frakció Népesedéspolitikai és Ifjúság Szakcsoportja nem a konfrontációban volt érdekelt, hanem abban, hogy a fiataloknak több forrás álljon rendelkezésükre az ifjúsági programok, táborok, képzések lebonyolítására. A szakcsoport ezért kezdeményezte a kormánynál, a szocialista frakciónál, majd az illetékes bizottságnál, hogy a költségvetés első verziójához képest is több pénz jusson a gyermekés ifjúsági célú szakmai feladatokra. A kezdeményezést siker koronázta, mert a szakbizottság nagy többséggel támogatta a javaslatot, annak ellenére, hogy több ifjúságpolitikával foglalkozó ellenzéki képviselő nem jelent meg a bizottsági ülésen. Winkfein Csaba, a Kábítószerügyi Eseti Bizottság elnöke és Török Zsolt kezdeményezték, hogy 200 millió forint jusson a gyermek- és ifjúsági szervezetek támogatására hívatott Gyermek és Ifjúsági Alapprogramba, erről a Parlament Ifjúsági, Szociális és Családügyi Bizottsága döntött (illetve azóta már a Parlament is elfogadta a módosító indítványt). A szocialista képviselők módosító javaslatot fogalmaztak meg a diák- és az ifjúsági vezetők képzéséhez szükséges források bevonása érdekében. A fiatalok sikeres generációvá válásához nélkülözhetetlen, hogy megszervezzék saját közösségeiket, felismerjék érdekeiket, képviseljék és érvényesítsék is azokat. Katona Nóra, a szegedi Diákönkormányzat polgármesterének hozzászólásából. Részletek a prezentációból: Az ifjúság Már adott: aktív fiatalok Probléma: az infrastruktúra hiánya Megoldás: a megfelelő körülmények biztosítása Az elvárás a fiatalokkal szemben: a fiataloknak keresnie kell és megragadnia a lehetőségeket A diákönkormányzatok, gyermek- és ifjúsági önkormányzatok, ifjúsági tanácsok Már adott: helyi ifjúsági szervezetek és azok létrehozásának lehetősége Probléma: Magyarország több településén nem létezik Megoldás: települési szintű ifjúsági szervezetek létrehozása és működtetése, kompetens ifjúsági szakember foglalkoztatása a települési önkormányzatban Fiatalok bevonása Már adott: helyi ifjúsági szervezet Probléma: a települések önkormányzatai nem vonják be a fiatalokat az őket érintő kérdések megvitatásába, illetve a döntéshozatalba Meg oldás: a helyi ifjúsági szervezet képviseli a település ifjúságát a folyamatban Ruska Mónika, a Mobilitás-Fiatalok Lendületben Programiroda kommunikációs felelőse, Dózsa Gergely ifjúságsegítő szakos hallgató Észak-alföld, Katona Nóra, Szeged diákpolgármestere. Papp Edina (Kamaszparlament Bükki Hegyhát Észak-magyarországi Régió) hozzászólásából. Részletek a prezentációból: Együtt közösen többek, jobbak leszünk Fiatalok révén megfogalmazott kihívások Átfogó kérdés: fiatalok helyben tartása Problémák: Nem megfelelő oktatás fiatalok nem megfelelő felkészítése Munkanélküliség Multikulturális konfliktusok Elszigeteltség Közösségi terek hiánya Szabadidős programok hiánya Sportolási lehetőségek hiánya Fiatalok által javasolt megoldási lehetőségek Problémák komplex kezelése Együttműködés társadalmi összefogás Fiatalok és döntéshozók közötti folyamatos párbeszéd és együttműködés Közös felelősség Fiatalok jó példák Döntéshozók fiatalok mint erőforrás, fiatalok bevonása Infrastrukturális fejlesztések elérhetőség, elszigeteltség csökkentése, közösségi terek, stb. FIATALOK = ERŐFORRÁS Felelősség saját magukért, egymásért, környezetükért 23

6 Ágh Péter Fidelitas (FIDESZ) A kormányzat egy fillért sem akar fordítani a fiatalok önszerveződésére. A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram az ifjúságügy egyetlen forrásbővítő eszköze, támogatja a gyerekek és a fiatalok programjait, szervezeteit, kezdeményezéseit, forrásairól a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa és a Regionális Ifjúsági Tanácsok döntenek. A gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram, a Regionális Ifjúsági Tanácsok, valamint a Mobillitás Országos Ifjúsági Szolgálat összehangolt működésén keresztül valósítja meg a kormány ifjúságpolitikai célkitűzéseit... áll a fiatalok részére létrehozott pályázati struktúráról szóló ismertető az egyik kormányzati propagandakiadványban. Az ifjúság egyetlen forrásbővítő eszköze írják ők. Nos, ez a forrás az idei költségvetésben nem szerepel. A kormányzat egy fillért sem akar fordítani a fiatalok önszerveződésére. Ezzel önmagukról állítanak ki bizonyítványt, hiszen saját maguk írják azt, hogy a kormány ezen keresztül valósítja meg ifjúságpolitikai célkitűzéseit. Nincsenek célkitűzések, nincsenek célok, hat éve csak rombolják a fiatalok lehetőségiet a szocialisták. Elmondhatjuk: a szocialisták hat éve hadban állnak a fiatalokkal! Nézzük pár konkrét példát erre! Az ígéreteket nem tartották be: nem lettek ingyenesek a tankönyvek, nem lett térítésmentes a diákok utazása a lakóhely és az iskola között. Hiába ígérték azt, hogy nem vezetik be a tandíjat, megtették. Bár a szociális népszavazáson az emberek megálljt parancsoltak ennek a törekvésnek, ma is olvasni olyan híreket, amelyek azt támasztják alá, hogy a kormányzat nem tudja kiverni a fejéből a tandíjat. Közben persze drasztikus mértékben megnövelték a diákhitel kamatait, az utazási költségeket és a kollégiumi díjakat. Az iskolapadból kikerülők helyzete sem könnyebb: otthonteremtésre ma már nagyon nehéz egy fiatalnak vállalkoznia, a gyermekvállalás pedig egyet jelent a szegénység vállalásával. A munkanélküliségi jellemzőkről elmondhatjuk, hogy a polgári kormány alatt a éves munkanélküliek száma évről évre mérséklődött, a 2002-es kormányváltást követően ez a folyamat megfordult. Sajnos, ez azt jelenti, hogy ma minden ötödik fiatal munkanélküli. A kormány újabb és újabb kölcsönfelvétele pedig végleg eladósítja a fiatalok jövőjét. Az Orbán-kormány alatt felépült a fiatalok önszerveződő közösségeinek átlátható támogatási rendszere. A szocialisták jól láthatóan az ifjúsági intézményrendszert csak kihasználni tudták. Most a fiatalok eddig még aránylag érintetlenül maradt utolsó bástyájának üzentek hadat. A Gyermek és Ifjúsági Alap az idei költségvetés tervezete szerint egy fillért sem kap. Az Európai Ifjúsági Hét legérdekesebb regionális rendezvényei Debrecen november 3.: Hólabda akció Pozitív képalkotás az ifjúságról Szeged november 4 7.: Régió légió, avagy magyar fiatalok a DKMT Eurorégióért Nemzeti ifjúsági szeminárium Székesfehérvár november 4.: Strukturált párbeszéd fórum Kaposvár, Pécs, Szekszárd november 4 6.: Európa-sátor Kadarkút, Mohács, Paks november 4 6.: Demokrácia-sátor Eger november 4.: Fiatalok és demokrácia konferencia Új projektek generálása, jó példák bemutatása Budapest november 5.: Adok-kapok ifjúsági nap Győr november 8 9.: Aludj máskor, cselekedj most 24 órás vetélkedő 24

7 A fiatalok erőforrásai, nem pedig problémái a társadalomnak Beszélgetés Földi Lászlóval, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatának igazgatójával és Ruska Mónikával a Mobilitás-Fiatalok Lendületben Programiroda kommunikációs felelősével. Szép, vonzó tervek hangoztak el az izgalmas eseményeken, de vajon mennyi a realitás mindebből? Avagy még csak vágyálmokról beszélünk? Földi László (F.L.): A vágyálomtól már messzebb vagyunk, mert számos településen megvalósult a párbeszéd valamilyen formája. A fiatalok és az önkormányzatok az elmúlt 18 évben szerzett tapasztalatait kell összegyúrni, hogy továbbléphessünk. Ennek eredménye lesz az ifjúsági munka standardjairól szóló könyv, amely az év végén jelenik meg. Ebben a többi között szó lesz arról, hogy mit tehetnek az önkormányzatok a fiatalokért. A feltételes mód nem véletlen, hiszen ez nem kötelező érvényű. Az önkormányzati törvény szerint csupán választható tantárgy az ifjúsági munka. Kivételt képez persze az ifjúságvédelem, amit minden körülmények között el kell látni. Miért nem lehet ezen a helyzeten változtatni? F.L.: Az önkormányzati törvény kétharmados. Hogy ehhez hozzá lehessen nyúlni, nemcsak a pártok egyetértése kell, hanem egy nemzeti ifjúsági stratégia is. Ha ezek a feltételek megvalósulnak, akkor lehet megalkotni az önkormányzatokra is vonatkozó, ifjúságot érintő törvényeket, jogszabályokat. Hosszú évek után most jutottunk el először oda, hogy egy kormányzati cikluson belül az illetékes közigazgatási döntéshozók és a felettük álló választott politika nem pártpolitikai kérdésként kezelik az ifjúsági ügyeket. Én 13 éve itt dolgozom, és most tapasztalom először, hogy az aktuális döntéshozók a szakmának nagyobb teret adnak, mint saját kicsinyes, négy évre szóló politikai érdekeiknek. Ez áttörést jelent? F.L.: Áttörés akkor lesz, ha kialakul a konszenzus. A visszafogottság már adott. A jelenlegi miniszterek és felsővezetők részéről mindenképpen érezhető egyfajta bizalom a szakma iránt. Nem kis teljesítmény, hogy ön már a harmadik kormányzati ciklusban tölti be ezt a pozíciót. F.L.: Mindig ugyanazt fújtam. A döntéshozók pedig egyformán utáltak, vagy szerettek. Egy biztos: a 13 évvel ezelőtti helyzethez képest fejlődést tapasztalok. Hiszem, hogy a demokráciában a politikai elitnek is van tanulási folyamata. Biztos furcsán hangzik, de a Zuschlag-ügynek nem csak negatív hozadéka van. Igaz ugyan, hogy sokaknak nem teszik és még általánosításra is hajlamosít, hogy ilyen sötét ügyek történnek az ifjúsági szervezetekben, ugyanakkor megnyugtató, hogy ez az ember és a társai lebuktak. Mi az a minimum, amit egy új törvény esetében teljesítenie kellene egy önkormányzatnak? F.L.: Ifjúsági referens alkalmazása. Ez az első dolog. Legyen egy olyan ember az önkormányzatban, aki elhivatott az ifjúságügy iránt, és ért is hozzá. A 3200 önkormányzatból százban már van ilyen. Nem sok F.L.: Én meg azt mondom: jó, hogy már ennyi van. R u s k a M ó n i k a (R.M.): Több felmérés és a gyakorlat is azt mutatja, hogy a fiatalok szívesen fordulnak olyan szakemberhez, aki kaput nyit nekik az önkormányzatok felé, és aki az önkormányzatban dolgozók figyelmét ráirányítja az ifjúság ügyeire. F.L.: Mórahalmon már van ifjúsági referens. Náluk már megszületett a strukturált párbeszéd. Ez azt jelenti, hogy a településen élő fiataloknak van egy fóruma, ahol képviselőik párbeszédet folytathatnak az önkormányzat vezetőivel. Ennek egyik eredménye az a közösségi tér, ahol a fiatalok rendszeresen szerveznek programokat. R.M.: A strukturált párbeszéd lényege, hogy először helyi szinten kell megvalósuljon a fiatalok és a döntéshozók között. Ezután lehet egy magasabb szintre emelni. Helyi, regionális, megyei, végül országos szintre. Ilyen volt például a Parlamenti Ifjúsági Nap. F.L.: Az esemény azt a célt szolgálta, hogy a döntéshozók előtt prezentálhassuk a strukturált párbeszéd és a kutatások eredményeit. Nekem az az álmom, hogy a parlament üresen álló felső házában évente egyszer a fiatalok megfogalmazhassák az aktuálisan őket foglalkoztató kérdéseket, amelyeket a kormány figyelembe KELL, hogy vegyen. Igen, eljuthatunk oda is, hogy a parlament a párbeszéd eszközévé válik. 25

8 Az ifjúsági referens mellett mire van még szükség egy-egy településen? F.L.: Kell egy tér, ahol ez az ifjúsági munka zajlik, és itt nem elsősorban szociálpedagógiai tevékenységre gondolok. Ha van jó ifjúsági munka, akkor kevesebb kríziskezelésre van szükség. Ha a fiatalok bevonódnak bizonyos programokba, és tapasztalatokat szereznek a demokráciáról, az együttélésről, a kooperációról, az egymás tiszteletéről, az emberi jogokról, a párbeszédről, a közös célok eléréséről, az együttmunkálkodásról, akkor kisebb a sansz arra, hogy problémáik megoldására az italt és a drogot választják. A felesleges energiákat le kell kötni. És jó lenne, ha minden érintett tudná, amit régóta mondunk: a fiatalok erőforrásai a társadalomnak, nem pedig problémái. Ha a nagy társadalom egésze is elfogadja, hogy a fiatalok nem csak díszletei a jövőnek, hanem a jelen hasznos alkotói, akkor mindannyiunk élete könnyebb lehet. R.M.: Az Általunk lesz jobb! szlogen ezt a felfogásunkat kívánja népszerűsíteni. Az Ifjúsági Hét programjait egy úgynevezett flashmob akcióval színesítettük, melyre országszerte 50 településen került sor november 5-én, 17 óra 5 perckor. Ezzel a villámcsődülettel szerettük volna felhívni a felnőtt társadalom, a döntéshozók figyelmét a fiatalokra, mint a társadalomban rejlő pozitív, innovatív, változtatásokra kész erőforrásra. Milyen haszna volt a Parlamenti Ifjúsági Napnak? F.L.: Ami talán hagyományteremtő lehet, hogy megvalósult egy olyan találkozó, ahol fiatalok találkoztak a parlamenti pártok képviselővel, akik felszólaltak, reagáltak a felmerült kérdésekre. Tehát a pártok illetékesei ezúttal nem különkülön építgették imidzsüket ifjúsági találkozókon, fórumokon, így a fiataloknak lehetőségük volt összehasonlítani a pártstratégiákat. Az önök számára adott meglepő információt a Parlamenti Ifjúsági Nap? F.L.: Igen. Amin én nagyon meglepődtem, az a felmérésből derült ki. Míg a felnőtt társadalom gyakorta a gondok megoldását az államtól várja, addig a fiatalok úgy gondolják, hogy elsősorban magukra számíthatnak. Segíts magadon, az Isten is megsegít. R.M: Ami még nagyon érdekes volt, hogy a kérdőívet a legnagyobb létszámban a éves korosztály töltötte ki. Ők szinte egybehangzóan állítják, hogy manapság a családalapítás az anyagiak hiánya miatt tolódik egyre későbbre. Nincs miből gyermeket vállalni. A fejlettebb európai országokhoz képest hol tartunk? F.L.: Ha azt nézzük, hogy az államigazgatásban van-e helye az ifjúságügynek, akkor így alakul a kép: 27 tagországból 15-ben valamilyen módon megjelenik az önkormányzatokban. Kiemelkedő példa Svédország, ahol az összes önkormányzatnak külön ifjúsági költségkerete van. Ha egy ifjúsági civil szervezet valami értelmes kezdeményezésre kér pénzt, akkor azonnal úgynevezett gyorscsomagot kap, amiben könyvek vannak és pénz. Mondom még egyszer: készpénz van benne, valamint címek, elérhetőségek, mobiltelefon. S mindez ingyen és bérmentve. Ez az indító csomag. Ettől még messze vagyunk F.L.: Ugyanakkor a tagországok közül Magyarország költ legtöbbet az anyák támogatására. Nincs még egy olyan ország, ahol három évig otthon maradhat az anya. Az más kérdés, hogy nem tud megélni abból a pénzből, amit kap, de az tagadhatatlan, hogy milliárdokat költünk erre. Sok igazság van abban, hogy inkább hat hónapig tartson a gyes, de ez idő alatt annyit kapjon az édesanya, ami pótolja az elmaradt fizetését. Lesz folytatása a Parlamenti Ifjúsági Napnak? R.M.: Szeretnénk, ha ezzel a kezdeményezéssel az ifjúsági szakmának lenne egy olyan állandó fóruma, ahol fiatalok és döntéshozók olyan aktuális kérdésekről beszélgethetnének, amely a fiatalokat érinti, illetve amennyiben lehetőség van rá együttműködhetnek az ifjúság jövőjét jelentő Nemzeti Ifjúsági Stratégia kialakításában. F.L.: Remélem. A visszajelzésekből az derült ki, hogy felkeltettük a fiatalok igényét további találkozókra, mi több egy Nemzeti Ifjúsági Tanács létrehozására. Az elmúlt 18 évben körülbelül háromszor próbálkozott ezzel a civil szektor, de mindig az éppen aktuális kormányzó párt, vagy az éppen legtöbb civil befolyással rendelkező parlamenti párt addig csűrte-csavarta dolgot, mígnem kudarcba fulladt a kezdeményezés. Ha meg tudjuk nyitni azt a terepet, ahol az ifjúsági szervezetek nem pártoknak kampányolnak, hanem valóban a fiatalok érdekeiben akarnak dolgozni, alulról szervezkedve, akkor létre jöhet egy nagy Nemzeti Ifjúsági Tanács, amely erős tárgyaló partnere lehet a mindenkori kormánynak. Szegvári Katalin 26

9 Roma vágyak A Roma Integráció Évtizede Program magyar elnökségének egy éve alatt az elnökségi program kiemelt figyelmet szentelt a romák médiában való szereplésének, tekintve, hogy az a romák általános megítélését nagyban befolyásolja. Míg a médiát sok esetben a sztereotipizálás jellemzi, a tömegkultúra egy másik előtérben lévő szegmenséből, a reklámok világából teljesen kiszorulnak a romák. E felismerés mentén elkészült egy kommunikációs stratégia, amelynek kiemelt eleme a Roma vágyak című projekt volt. A projekt ötletgazdája és lebonyolítója az ARC Kft. A kommunikációs kampányról Kolompár Gina tanuló... tovább szeretnék tanulni, hogy legyen egy olyan munkám, amire tényleg azt mondják: igen, megcsinálta. vizualizálják a megrendelő, vagyis a vágyakozó által megfogalmazott vágyat. A képválogatást, szerkesztést, fotózást és grafikai munkát éppen ezért mélyinterjúk, hosszú beszélgetések előzik meg. Szirmai Norbert riporter Azt gondolom, hogy egy roma fiatalnak valami olyasmire kellene vágyakoznia, ami ellentétben van a jelenlegi helyzettel. Ha nem lennének szociális, emberi és társadalmi problémák, nem lenne miért foglalkoznom ezzel a területtel. Ebben az esetben sportriporter lennék. A Vágy képek sorozatnak a 2008-ban elkészült darabjai romákkal készült interjúk alapján valósultak meg, így romák vágyai öltenek formát az elkészült plakátokon. A plakátok köztérre szánt alkotások. Olyan közegben kerülnek nyilvánosság elé, ahol a megszokás szerint cégek (hirdetők és nem magánemberek) gazdasági érdekű üzeneteit várnánk. Így a vágyak a köztéri hirdetésekkel konkurálva jelentek meg. A reklámok és a reklámok megrendelői, a nagyvállalatok kulcsszerepet játszanak a figyelemfelkeltésben. Mindezidáig a roma integráció tekintetében nem épített senki erre a kapacitásra, ezért a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a kampánnyal nyitást kezdeményezett e szféra felé. Hosszú távú célunk a romákkal szembeni attitűd megváltoztatása, az esélyegyenlőség médiabeli megjelenésének megteremtése, integrált reklámok bevezetése a magyar reklámpiacra. A Vágy képek sorozat eredendően Bakos Gábor és Weber Imre képzőművészek köztérre szánt művészeti projektje. A sorozatot a két művész 1999 óta folyamatosan bővíti. Az egyes darabok az alapkoncepció szerint plakát formában kerülnek megvalósításra. A Vágyak a megrendelők és művészek közötti speciális viszonyon alapulnak. Az alkotók folyamatos egyeztetés és hosszas előkészítő munka során Hargitai Lilla reklámszakember Szeretném, ha Csobánkán járna iskolába a kislányom. Horváth Rezsőné Ilon egyesített kézbesítő Szeretném, ha az unokáim Csobánkán járhatnának egy nagyon jó iskolába. 27

10 E hosszú távú célok megvalósításának első lépése volt a júniusi óriásplakát-kampány. A művészek, Bakos Gábor és Weber Imre által megkérdezett öt személy: Kolompár Gina, Bogdán Imre, Ónodi Péter, Szirmai Norbert és Horváth Rezsőné Ilon vágyait láthatjuk az elkészült alkotásokon. Ezek a képek egyszerű emberi vágyakat jelenítenek meg, amelyekkel bárki azonosulhat: a szabadság, a napi gondoktól való függetlenség, minőségi oktatás a jövő generációjának, sikeres élet, egy életcél megvalósulása, boldog, békés öregkor egy távoli jövőben, szép környezetben Ha a vágyak szintjén nincs különbség ember és ember közt, más tekintetben sincs értelme megkülönböztetést tenni üzeni a képzőművészeti projekt. A felsorolt célok megvalósításának második ütemében a plakátokat és azok üzeneteit azokkal is megismertettük, akik nem utaznak nap mint nap a budapesti metróval. Célközönségünk egyrészt a vállalati döntéshozókból, másrészt a vidéki emberekből áll tehát. A képek kiegészültek a Menedék Alapítvány Önarckép projektjének egyes alkotásaival és Roma vágyak címmel kiállítási installációvá formálódtak. A romáknak ugyanolyanok a vágyai Beszélgetés dr. Ürmös Andorral, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Roma Integrációs Főosztályának vezetőjével Izgalmas kezdeményezés volt a Roma vágyak program. Magyarországon ilyen még nem volt. Azt gondoljuk, hogy a társadalmi integráció nemcsak a szociálpolitikában, meg a munkaerőpiacon, hanem az élet Ürmös Andor minden területén meg portré kell, hogy valósuljon, hiányzik ugyanis a társadalom minden tagját ugyanazok a jogok, lehetőségek illetik meg. Hogy a reklámokban miért nem szerepelnek romák, arról vannak sejtéseink. Néhány kutatási adat és cégvezetőkkel készített interjú mind-mind arról tudósítanak, a piaci szereplők attól félnek, hogy ez forgalmat csökkent, megijeszti a vásárlót. És bizonyára azt is hiszik, hogy a romák nem képeznek jelentős vásárlóerőt, mint ahogy a nem roma 50 éven felüliek sem. Hiszen a reklámok fő célcsoportjai a 48 év alattiak. Miközben Nyugat-Európában rendszeresen megjelennek az ötven éven felüliek, Magyaroszágon csak elvétve. Például, az internetet hirdető reklámokban. Vagy, ha protézis ragasztót akarnak eladni. Mi éppen azért kezdeményeztünk kutatást, hogy kiderítsük milyen mértékben élnek az emberekben ezek a félelmek, buta sztereotípiák. Ugyanakkor fölépítettünk egy olyan koncepciót, amelyben a vágyakhoz rendelődnek a reklámok. A romáknak ugyanis ugyanolyanok a vágyai, mint a nem romáknak. Lassan lépésről lépésre haladunk. Nem akarunk ajtóstól rohanni a házba, mert néhány gyors kampány inkább ártott, mintsem használt a romáknak. Például amikor azt mondtuk, hogy Magyarországon a cigányokat sokkal több diszkrimináció éri, mint amennyi átlagosan mérhető a magyar társadalomban, akkor a lakosság egy jelentős része ezt a megállapítást keményen elutasította. Mi több, határozottan állította, hogy a negatív megítélés okozói maguk a cigányok. Az első lépés tehát a roma vágyak megjelenítése volt. Hogy az emberek lássák: egy roma is szeretne egyetemista, sportriporter vagy éppen sikeres vállalkozó lenni. Ezzel azt kommunikáljuk, hogy ha a vágyakban nincs különbség a romák és nem romák között, akkor az élet más területén se érdemes különbséget tenni. A Menedék Egyesület programja ehhez szorosan csatlakozik. Egy európai uniós programban kaptak tőlünk támogatást. Azt vizsgálták, hogy a cigány fiatalok, elsősorban a cigánytelepeken élők, hogyan vélekednek saját kis világukról, mit gondolnak a jövőjükről, álmaikról. Az derült ki ami persze várható is volt, hogy azok, akik a legnyomorultabb helyzetben vannak, az őket érő igazi diszkriminációkra reagáltak. Például elmondták, hogy a szüreti bálba nem engedték be őket, és hogy bármilyen nehéz is az életük, kitörnek belőle. Ezeket a plakátokat, kicsinyített formátumban a metrókocsikban is elhelyezték. Ám, ahogy megjelentek, durva szövegű matricákkal ragasztották le őket. Elég volt a cigányok támogatásából. Elég volt a cigányokból. Szomorú helyzet, de ezzel szembe kell nézni. Ugyanakkor ez arra bíztat minket, hogy ne adjuk fel. Az ön sorsa hogy alakult? Miként jutott el a minisztériumig? Salgótarjánban születtem, de 14 éves korom óta élek Pesten. Nekem is megvoltak a magam nehézségei, én is megküzdöttem az előítéletekkel, de a rendszerváltás előtt, amikor a romák többsé- 28

11 ge még dolgozhatott, kevésbé volt kiélezett a helyzetük. Első generációs értelmiségi vagyok. A szüleim sokat tettek azért, hogy tanulhassak, miközben ők is folyamatosan képezték magukat. Édesapámat fel is vették egyetemre, csak a körülmények nem engedték, hogy több évre kiessen a munkából. A tudásvágyat átörökítette ránk. A húgom pszichológus, az öcsém az energiaiparban dolgozik. Persze tudom, mi a ritka szerencsés kivételek közé tartozunk. Manapság egy roma gyerek, ha nem megfelelő minőségű általános iskolába jár, annak még arra sincs esélye, hogy leérettségizzen. A jelenlegi gazdasági helyzet meg végképpen megnehezíti a legszegényebbek helyzetét. De a középosztályét is. És mint minden kiélezett helyzetben, bűnbakot kell találni. Erre a szerepre a romák igencsak alkalmasak. Gondolom nincsenek illúziói. Plakátokkal nem lehet gyors eredményt elérni Ez így van. Bár, néha naivan arra gondolok, hogy az emberek felismerhetnék, hogy a romák ellen elszabadult indulatok egy ponton már az élet más területeire is átterjedhetnek. Amikor szélsőséges elemek autókat gyújtanak fel, nem tudják, hogy jobb- vagy baloldali tulajdonosokat károsítanak meg. Míg a 12 éves cigány lányt csapják kővel fejbe mint nemrégiben történt, addig az nem sok embert érdekel. Talán reményt ad, hogy Amerika is eljutott Obamáig. De ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy a tévékben, a filmekben megjelentek a fekete szereplők. És Obama elnökké választásáig hosszú volt az út Ugyanakkor ő az első amerikai elnök, akinek kétszer akkora védelemre lesz szüksége, mint a korábbiaknak Persze nem vagyok, nem lehetek pesszimista. Megszületett az első kutatásunk és ez a kampány, amivel fölkavartuk az állóvizet. Hogyan tovább? A következő lépés, hogy a fogyasztói csoportok roma tagjait megjelenítsük a cégek előtt, amivel gazdasági, üzleti érdek jelenhetne meg a marketing kommunikációban. Tehát a Telekom után más cégekhez is elvinnék a kiállítást Több cég vezetése gondolkodik már azon, hogy befogadja a plakátokat. Elsősorban a magyar tulajdonúak. Érdekes módon a külföldi anyacégek sokkal nyitottabbak, mint magyarországi leányvállalataik, amelyek gyakran szabotálják a külföldről jövő előírásokat. Mi több, kifejezetten diszkriminálnak. Tudunk esetekről, amikor valakit azért küldtek el egy állásinterjúról, mert kiderült, hogy roma. Ilyen Németországban elő nem fordulhatna. Aki megteszi, azt azonnal kirúgják. Visszatérve az eredeti kérdéshez. Azt kell kitalálnunk, és ez nagyon nehéz, hogy hol találkozhat az üzleti és a társadalmi érdek. Az üzleti érdek könynyen kitapintható: ha van a roma fogyasztói csoport, és ha azzal jól tudunk kommunikálni, akkor ott nőhet egy termék forgalma. A társadalmi érdek számunkra azt jelenti, hogy az élet minden területén jelenjenek meg a cigányok. E két szempont összepattintásán dolgozunk. Ehhez kell egy roma fogyasztói kutatás, amelynek előkészítésén most dolgozunk. És kellene egy-két olyan multi, aki bevállalná már most, hogy egy rövid időre integrált reklámokat alkalmaz. Ezt itthon nem könnyű elérni. A 90-es évek végén dolgoztam egy amerikai gyógyszercégnél, ahol Chicagóból megkaptuk egy csecsemő tápszer marketing csomagját, amelyben egy fekete gyerekkel hirdették a terméket. Képzelje el ugyanezt nálunk egy roma gyerekkel! Egy marketing főnököt a következő negyedév forgalmával mérik, ami ha elkezd egy picit is csökkenni, abban a pillanatban baj van. Tehát nincs remény? Azt azért nem mondanám. A cégek a társadalmi felelősségvállalás keretében akár vállalhatnák is a roma reklámokat, csak félő, hogy ez addig működne, amíg a cég ki nem pipálná a kötelező feladatcsomagból a társadalmi felelősségvállalás projektet. Mi volt a legmeglepőbb az önök által kezdeményezett, beszélgetésünk elején említett kutatásban? Több olyan dologra is fény derült, amire nem gondoltunk volna. A kutatás vezetője, Síklaki István (szociálpszichológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociálpszichológia Tanszékének tanszékvezető docense a szerk.) úgymond integrált reklámokat készített. Mégpedig oly módon, hogy, néhány cég meglévő reklámjának szereplőit kicserélte romákra. Ezeket a képeket megmutatta a fókuszcsoportoknak, és meglepő módon megdőlt az elmélet, miszerint az embereket megriasztja, ha roma szereplő látható egy reklámban. Ugyanakkor egy jól öltözött roma láttán azt hitték, hogy az illető mexikói, argentin vagy spanyol. El nem tudták képzelni, hogy egy mosolygós, jól öltözött nő vagy férfi roma legyen. Nagyon izgalmas volt a kutatásnak az a megállapítása, mely szerint termékspecifikus, hogy hol lehet és hol nem integrált reklámokat használni. A fűnyíró hirdetésben a fókuszcsoportok tagjai nem fogadták el a roma szereplőt, mondván, a romák nem szeretnek dolgozni. Ugyanakkor egy kerti 29

12 medencét hirdető plakáton jobban kedveltek egy roma családot, mint az eredeti szereplőket. Ebben az esetben ugyanis a romák szeretik a családjukat sztereotípia érvényesült. És ez idáig rendben is lenne. Igen ám, de ha én azt mondom egy cégnek, hogy használjon roma arcokat a reklámkampányában, akkor ő meg arra hivatkozna, se pénze, se ideje minden alkalommal tesztelni, hogy adott termék esetében a vásárló elfogadna-e egy roma szereplőt. Ezért vettük fel a kapcsolatot a PR és marketing szövetségekkel. Egyébként a reklámötlet abból fakad, hogy az államon, a kormányon nagyon erős a nyomás, hogy a romák vagy egyéb hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációját oldja meg. Ezzel akár egyet is lehet érteni, mert ez valóban állami felelősség, de közben tudjuk, hogy az állam önmagában képtelen erre. Komoly partnerre van szüksége, például az üzleti szférára. Éppen ezért azt az üzenetet is megpróbáljuk közvetíteni, hogy a társadalmi Az Önarckép projektről Az Önarckép projekt célja az volt, hogy újszerű módon segítse a Magyarországon élő migránsok és romák társadalmi befogadását, integrációját, a marginalizálódó társadalmi csoportokkal foglalkozó szervezetek kapacitását bővítse. A társadalmi köztudat formálásának egy újszerű, Angliában kifejlesztett és sikerrel alkalmazott, hazai körülmények között még nem gyakorolt módját választották. Ennek keretében nem a hagyományos módon, a többségi társadalom szemszögéből mutatják be a diszkriminált csoportok tagjait (segítve ezzel elfogadásukat), hanem az egyes érintett személyeknek biztosítanak lehetőséget a bemutatkozásra. A különböző művészi eszközökkel létrehozott önarcképeket, üzeneteket, a sok szempontból hasonló okok miatt diszkriminált két célcsoport (a menekültek és a romák) előítéletmentes bemutatkozását segíti elő a különböző médiumokban az egyesület. A projektben az angliai Media19 cég által kifejlesztett módszert adták át hazai művé- szeknek, akik több különböző helyszínen, három héten át dolgoztak együtt romákkal. Az angol modell alkalmazásával az volt a cél, hogy egy újszerű társadalmi szemléletformáló módszer honosodjon meg Magyarországon, a későbbi, minél szélesebb körű alkalmazás érdekében. Az alkotás folyamata három tevékenységből állt. Az előkészítésből, az alkotómunkából és az utómunkálatokból. A diszkriminált, sok esetben tétlenségre ítélt csoportok bevonása a közös munkába, készségeik, képességeik fejlesztése, pszichoszociális állapotuk javítása volt a fő cél. Olyan alkotások létrehozása, amelyek hiteles képet adhatnak a csoportról, reprezentálhatják azt, és előítéletmentes képet közvetíthetnek a többségi társadalom részére. Négy portréfilmet is készített az egyesület a projekt végrehajtása során, amelyeknek bemutatása szándékuk szerint csökkenti a közös munkába bevont csoportokkal szembeni elutasító attitűdöt, növeli az esélyegyenlőséget. A projekt eredményeinek terjesztését számos módon oldja meg az egyesület; honlapot fejleszt, kiállítást és sajtótá- Rauh Edit szakállamtitkár megnyitja a kiállítást a Magyar Telekom székházában Ne különböztessenek meg minket a többi embertől! Például itt Rimócon nem engednek be minket a szüreti bálba. Ha fizetünk, akkor sem. Valószínűleg azért, mert cigányok vagyunk. Van két gyermekem, remélem, őket nem éri ilyen megkülönböztetés, mire felnőnek. Bangóné Lakatos Georgina (22 éves) Rimóc Kutatások bizonyítják, hogy Magyarországon a cigányság a legelutasítottabb etnikai kisebbség, a romákkal szembeni elutasítás évek óta nem csökken. A többségi társadalom tagjai elsősorban a munkához való viszonyuk alapján ítélik meg a romákat, és főként negatív tulajdonságokkal jellemzik a roma közösség tagjait. Hazánkban a társadalmi élet számos területén (pl. munkaerőpiac, oktatás stb.) éri hátrányos megkülönböztetés a romákat. Magyarországon ha tehetné minden második roma eltitkolná, hogy roma. 30

13 integrációhoz sok partner kell, és az üzleti világnak legalább akkora a felelőssége, mint az államnak. Pedig olyan pofonegyszerűnek tűnik az egész. Ha elfogadnánk, hogy a romák is vásárlóerőt jelenthetnek, az nem kevés bevételt jelentene a kereskedelemben. Igen ám, de vannak rövid távú gazdasági érdekek, meg rövid távú politikai érdekek, amik miatt nem is olyan pofonegyszerű a megoldás. Kevés olyan ember van, mint Csányi Sándor, aki évi kétmilliárd forintot költ hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására. A reklámokon kívül milyen kommunikációs megoldásokat támogatnak? Nemsokára megjelenik egy nagy EUs pályázati kiírás, mintegy másfél milliárd forint értékben. Olyan műsorokat, akár szappanoperákat finanszíroznánk, amelyekben roma, hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő emberek szerepelnek. jékoztatót szervez, a filmeket közszolgálati televíziókban és internetes hírportálon mutatja be, valamint különböző helyeken reklámfelületeket vásárol. A kampány célja a társadalmi érzékenység növelése, a köztudat formálása, a társadalmi párbeszéd elősegítése, a diszkrimináció csökkentése. A projektet a Menedék Egyesület koordinálja, partnerei az Artemisszió Alapítvány és a Fact Alapítvány, támogatója pedig az Európai Unió Átmeneti Támogatási programja, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium. A plakátok bemutatásának első helyszíne a Magyar Telekom Nyrt. Krisztina körúti székháza volt. A budapesti rendezvényt követően összesen négy helyszínen: Faddon, Galgagyörkön, Székesfehérváron és Pácinban volt látható a kiállítási anyag. A kiállítás-sorozat helyszíneit főként olyan települések közül választották ki, ahol a roma és nem roma lakosok közötti, az együttélés során keletkezett feszültségek különböző, olykor szélsőséges indulatok kitörését eredményezték. Bihartorda Idősbarát Önkormányzat 2008 Bihartorda Hajdú-Bihar megye délnyugati részén, Püspökladánytól délkeletre és Berettyóújfalutól nyugatra fekvő, a Nagy-Sárréthez tartozó 1000 lelkes település. Egy 1789-es feljegyzés szerint a településnek akkor mintegy 1100 lakosa volt. Népessége 1960-ban volt a legmagasabb, mintegy 1600-an lakták. A település igazi virágkorát ban érte el. Ekkoriban sok iparos és kereskedő élt Bihartordán. A falu szerepköre a század harmadik harmadában kezdett leértékelődni. Ennek oka, hogy az újonnan épülő utak és a vasút, vagyis a modernizálás elkerülte a települést. Intő példa lehet az utókor számára: a modernizációból nem szabad kimaradni. vízcsatorna-hálózatot; minden lakott utcában van aszfaltozott út, víz- és gázhálózat, telefon; a 8 osztályos, XXI. századi iskola jól felszerelt; modern működtetésű az óvoda; az 1992-ben megépített orvosi rendelő és szolgálati lakás felszereltsége kiváló, minden igényt kielégít; a kultúrház és a könyvtár (2006/2007-től), a sporttelep (2006-tól) felújított; az 1996-ban létrehozott Idősek Napközi Otthona megalapozta a település idősügyi, szociális ellátórendszerének megvalósítását. A településen élők komfortérzését javítják azok a létesítmények, vállalkozások, amelyek a részben vagy teljesen az önkormányzat tevékenysége révén jöttek létre: a teleház, a Gyermekjóléti Szolgálat, a családvédelem, a falugazdászi iroda; a 2006-ban megépült új posta, az üzletek és a mezőgazdasági vállalkozások. Ez motiválja 1990-től a település vezetését. Bihartordán ma minden megtalálható, ami a jelen kor fő követelménye: jól szervezett, modern önkormányzati hivatal; valamennyi közszolgáltatás városi színvonalon működik, kivéve a szenny- Dr. Szabó József polgármester átveszi Korózs Lajos államtitkártól a díjat 31

14 Mindezek komoly erőfeszítések árán jöttek létre. A településen is elkezdődött az igazgatási, ellátási átszervezés. A finanszírozási nehézségek okán kistérségi mikrotársulásokat hoztak létre, hogy a különböző szolgáltatások és ellátórendszerek ne sérüljenek. Dr. Szabó József, Bihartorda polgármestere: Az idősekhez való kötődésemről vallani nem is olyan egyszerű dolog, hiszen már jómagam is 70 éves vagyok. Az idősügyi kérdések engem nagyon érzékenyen érintenek. Az én értékítéletemben a gyermekkor a legfontosabb. Egy életre kiható, meghatározó lehet, hogy milyen közegben voltam gyerek. A milyen közeg nem az anyagi jólétet jelenti, hanem a szellemiséget. A szegény családokban is lehet rendkívül bensőséges a családi harmónia. Én egy ilyen családban születtem. Számomra mai napig is meghatározóak az anyai nagyapám intelmei. Fülembe cseng most is az ő hangja, amikor az unokáimmal töltöm a szabadidőt. Hallom, amit mondott; Kisfiam, belőled is rendes embert faragunk, ha másképpen nem, hát szekercével. Nagyapám kerékgyártó iparos ember volt, kb. két méter magas, szikár, lapáttenyerű, kedves, jólelkű ember. Ő tanított meg az értelmes imádkozásra. Elvonultunk a lakás egy nyugodt helyére, ahol csak ketten voltunk. Letérdeltünk, nagy kezét gyengéden a fejemre tette és halkan ezt mondta: a csendben érezned kell Isten ittlétét, most csendben imádkozz! Ez a kettőség volt életem örök meghatározója. Egyrészt a kemény szigor, a kötelességtudat. Előttem lebegett az intelem, ha másként nem, hát szekercével. Gyerekként megrémültem, hogy mi maradna belőlem, ha nagyapám a farönk helyett engem kezdene faragni. Így aztán mindent megtettem, hogy kedve szerint cselekedjek. Másrészt nagyban befolyásolt az a jóság, meleg szeretet, amit felénk árasztott; óvott, védelmezett és segített. A mai napig minden idős emberben a Nagyapámat akarom látni, és én is Ő akarok lenni. Az idősügyi tevékenységemet ez az előzmény befolyásolja 1990 óta. Ez alatt a jó másfél év alatt vált számomra világossá: a magyar társadalomban a rendszerváltás legnagyobb vesztesei közzé a nyugdíjasok rétege tartozik. Azon nincs vita, hogy a változásra szükség volt. De mint minden nagy társadalmi átalakulásnak vannak vesztesei is, ez nem volt másként Magyarországon sem. Ez a tény talán a kis falvakban még határozottabban érvényesült. (Tsz-nyugdíjasok és önálló nyugdíj nélküli feleségek stb.). A probléma adott volt és meg kellett találni rá a választ. Döntöttünk, lépni kell, mégpedig haladéktalanul. Tervet készítettünk: felmérés (problématérkép), elemzés, a megvalósítás lehetőségei, kivitelezés, fenntarthatóság. A lakosság 22 százaléka a 60 év fölötti korosztályhoz tartozik (220 fő, ebből 139 fő nő, 81 fő férfi). Az idős (60 éven felüli) emberek 24 százaléka (52 fő) él egyedül, 18 százaléknak (40 fő) nem él közeli hozzátartozója a településen, így egyre többen maradnak öregségükre magányosan. A fentiek miatt az önkormányzatnak olyan ellátási formát kellett létrehoznia, mely segíti az idős, beteg, fogyatékos embereket, testi és lelki egészségük, képességük megőrzésében, szociális körülményeik javításában, aktivitásuk, társas kapcsolatuk megtartásában. Bihartorda község képviselő-testülete önként vállalta, hogy a régi orvosi rendelőből és lakásból részben az akkori Népjóléti Minisztériumtól (1996) pályázati úton elnyert támogatásával (2 millió Ft), részben saját erőből Öregek Otthonát alakít ki, ahol a munkaügyi központ támogatásának segítségével szakképzett dolgozók látják el az idős embereket. Az Öregek Otthona (későbbi nevén Idősek Klubja) beindítását nehezítette, hogy a bihartordai ember nehéz, büszke, zárkózott, nehezen megközelíthető. Ezek az idős emberek inkább vállalták a magányt, a rosszabb életkörülményeket, mintsem, hogy szegényházba menjenek, az önkormányzattól kérjenek vagy elfogadjanak bármilyen segítséget. Az egyéni, többszöri, személyes megkereséssel, az alacsony étkezési díj bevezetésével, a nyugdíjasok karácsonyi megajándékozásával fokozatosan sikerült a szociális ellátás ezen formáját elfogadtatni az arra rászorulókkal. Az önkormányzat szorgalmazta és támogatta, hogy az Idősek Klubjában népdalkör és tánccsoport alakuljon. A 20 férőhellyel indult intézmény napjainkra 30 férőhelyesre bővült, és megváltozott az elnevezése is. A nyugdíjasok Idősek Óvodájaként emlegetik a klubbot. A településen élők elismerését vívta ki azzal az önkormányzat, hogy önként felvállalta és biztosítja az idősek nappali ellátását, mégpedig olyan szakemberek segítségével, akik példaértékű munkát végeznek és követendő emberi értékeket képviselnek. Nyertek a település nyugdíjasai, a településtől távol élő hozzátartozók, akik tudják, hogy idős szeretteiket nyugodtan bízhatják az önkormányzat gondoskodására. Tudják, hogy szüleik ellátásában segítséget kaphatnak, és a végső nehéz órában is számíthatnak együtt érző támogatásukra. 32

15 Szabó József polgármester hozzáteszi: Természetesen nyertek a település és a szomszédos települések lakosai is az idős emberek színvonalas, élvezetes előadásai révén. Az Idősek Klubjának április 15-ei megnyitásával Bihartorda Község Önkormányzata elültette az idősgondoskodás virágjainak magját. Segítő, óvó munkája eredményeként a növényünk szárba szökkent. Óvjuk, ápoljuk tovább, s reméljük, hogy a virágokhoz is eljutunk akkor is, ha a hétköznapi élet viharai olykor megtépázzák a növényt. A jövőbeni feladatunk az, hogy a képletes Virágoskertünk gondozása, ápolása ne szenvedjen csorbát. Ehhez álljon itt a rövid példabeszéd : A 90-es években vettem részt egy konferencián, ahol a következő kifejezést hallottam: A Föld (a bolygónk) nem más, mint az Isten legszebb virágoskertje. Amely kertben az emberek a virágok. Miért akarjuk mi, a virágok önmagunkat elpusztítani? volt a nagy kérdés! Nos, mi nem elpusztítani, hanem szebbíteni akarjuk a saját virágoskertünket. Csináljuk meg közösen a mi településünk idősek virágoskertjét volt a felhívásunk! Megteremtettük a virágoskert tárgyi és személyi feltételeit, már csak a betelepítés maradt hátra, ahova várjuk a kert virágait. És láss csodát; a kertünk egyre népesebb és sokszínűbb lett. Egy virágoskert az mindennapi gondozást igényel, nem lehet kampányszerűen szépítgetni. Természetes, hogy ebbe a kertben is kerül gyom, ezt is sújthatják viharok, záporok, amik kárt tesznek. De a feladat az újraés újrarendezés és gondozás. Ez a mi Idősek Virágoskert -ünk, amiben nekünk gyönyörűségünk telik. Cselekvésünket az eredmény motiválja. A közösség alkotó ereje, egymás segítése, hagyomány és értékteremtés. Generációk közötti egyetértés, a másság elfogadása, a nehézségek leküzdése, a példamutatás, a példa adása. Kelebia község Bács-Kiskun megye déli részén, a magyar szerb határon fekszik, a Felső-Bácskai Löszhát és a Homokhátság találkozásánál. Bajától és Szegedtől kilométerrere, Kiskunhalastól 30 kilométerre, Szabadkától 6 kilométerre található. A települést a Trianoni békediktátum választotta le Szabadkáról: december 16-án vált önálló nagyközséggé (a határ túloldalán szintén található egy Kelebia nevű település). A közsé- Kelebia Az Idősbarát Önkormányzat pályázaton a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének díját kapta 33

16 gen halad keresztül a Budapest Kelebia Beográd nemzetközi vasútvonal. Ennek következtében az emberek döntő része a vasútnál, a határőrségnél és a Vám- és Pénzügyőrségnél dolgozik, de az önkormányzati intézmények és a mezőgazdaság is adnak munkát. A település közigazgatási területe 6670 hektár, ahol 3000 ember él. Munkavállaló korú népesség: 1844 fő; nyilvántartott álláskeresők: 126 fő; 2007-ben a 60 évnél idősebb nők száma: 385, a férfiaké 258 fő. Nagy kiterjedésű erdők, legelők, és halastavak jellemzik a tájat. A vidéken jelentős vadászati tevékenyég zajlik. Kelebián iskola, óvoda, szociális otthon, művelődési ház, könyvtár, tanyagondnoki szolgálat, orvosi és védőnői körzetek működnek. Kiemelten sok civil segíti az időseket és az elesetteket. Az egyházak szintén oroszlánrészt vállalnak a segítő és támogató munkában. A település civil szervezetei: Kelebiai Nyugdíjasegyesület, Kelebiai Karitász Egyesület, Polgárőr Egyesület, Gyermekeinkért Alapítvány. Az idős emberekhez való intenzívebb ragaszkodásomat serdülőkoromban tapasztaltam meg először, amikor kiröppentem a szülői házból, az ősi fészekből, amely a nagyszüleim lakhelye volt mondja Maczkó József polgármester. Volt, mert sajnos már nem élnek. A segítő szándék, a motiváció az emlékekből, az emberi akaratból, az ösztönből táplálkozik. Ma is élénken él bennem az a kép, ahogy nagymamám vasárnaponként délután kint ült a ház előtti padon: csend volt körülötte és békésen köszönt az arra jövőknek. Csodáltam, hogy a magány és a közösség szeretete mennyire megfér a szikár asszonyban. És sohasem felejtem el nagyapámat, aki sokat mesélt a világháborúról, és hogy milyen gyűlölettel emlegette a kuláklistát. Ő tanított meg arra, hogy van értelemmel bíró és van értelmetlen szenvedés. Maczkó József legfontosabb időseket érintő intézkedései az évi polgármesterré avatása óta: falu-és tanyagondnoki rendszer bevezetése; házigondozói hálózat erősítése; Nyugdíjas Egyesület létrehozása; Karitász Egyesület létrehozása; idősbarát környezet kialakítása, akadálymentesítési program; nyugdíjasház kialakítása és átadása az időseknek; pályázati önerő(k) biztosítása; egyesületek támogatása az önkormányzati költségvetésben; falugondnoki mikrobusz ingyenes vagy kedvezményes áron való biztosítása; községi egészségterv ütemezett megvalósítása, amelynek során kiemelkedő odafigyelést kapnak az idősek; évente egyszer Idősek Napja; december 24-én magányosok karácsonya; vajdasági települések civil szervezetivel való rendszeres kapcsolattartás generálása (Kishegyes, Ómoravica, Bajsa, Bácsfeketehegy); évente egyszer népdalkórusok találkozójának a megszervezése; az önkormányzat áltál kiadott, havonta megjelenő helyi újság, a Kelebiai Hírmondó ingyenes eljuttatása az idős lakossághoz; informatika oktatás időseknek; jelzőrendszeres házi segítségnyújtás bevezetése. Tervek: Idősügyi Tanács létrehozása; idősekből álló helytörténeti kör létrehozása; a Szt. Erzsébet Otthonház korszerűsítése; a nappali ellátás bővítése. A mellékletet szerkesztette: Szegvári Katalin Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából. 34

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.április 26-i ülésére Tárgy: Szociális célú pályázatokhoz Képviselő-testületi határozat Előadó: Koósné Stohl Ilona Intézményvezető

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 11275/2015. Javaslat Salgótarján Megyei Jogú Város középtávú gyermek és ifjúsági koncepciójában foglaltak rövid távú megvalósítása érdekében a 2015-2016.

Részletesebben

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület A szervezet célja A Dél-Zalai civil szektor tevékenységének, érdekvédelmének, forrásteremtésének és környezetvédelmi,- karitatív akcióinak koordinálása. Térségfejlesztési

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

Cím: 2600 Vác, Rákóczi út 36. weboldal: www.boldogceferinoalapitvany.hu e-mail: eselyreferens@boldogceferinoalapitvany.hu telefon: +36208231404

Cím: 2600 Vác, Rákóczi út 36. weboldal: www.boldogceferinoalapitvany.hu e-mail: eselyreferens@boldogceferinoalapitvany.hu telefon: +36208231404 Célcsoportjaink közé soroljuk mindazon embereket és csoportokat, akik a hátrányos helyzetükből adódóan, vagy az egyenlő bánásmódban is rögzített védett tulajdonságaik miatt perifériára szorultak. Feladatunknak

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA SPIRA VERONIKA POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA FÜGGELÉK 1 Megjegyzések a Függelékhez A Politika, oktatáspolitika dokumentumgyűjteményt a függelék zárja, amely bemutatja, hogy az önkormányzati munka milyen járulékos

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács?

Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács? Mire jó a Nemzeti Ifjúsági PR E S E N TA TION Tanács? Szabados Viktor magyar EU-elnökségi összekötő Budapest, 2011. április 30. Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács? PR E S E N TA TION K V_S Mire jó a Nemzeti

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében TÁMOP-5.5.1.A-10/1-2010-0011 Horizontális célkitűzések megvalósítását elősegítő helyi közösségi kezdeményezések, programok támogatása A projekt

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására

Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO.: 1388-3/2007. Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására Összeállította: Tóth Józsefné vezető főtanácsos, esélyegyenlőségi referens Egyeztetve: Dr.

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A Magyar Köztársaság kormánya

A Magyar Köztársaság kormánya A Magyar KöztK ztársaság kormánya Roma Integráci ció Évtizede Program elnöks kségének átadása Szűcs Erika miniszter Szociális és s Munkaügyi Minisztérium 2008. június j 24. Roma Integráci ció Évtizede

Részletesebben

Nemek Közötti Egyenlőség

Nemek Közötti Egyenlőség Nemek Közötti Egyenlőség AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA A nők és férfiak közötti egyenlőség a demokrácia alapvető elve. Jelenleg az a tény, hogy a nemi diszkrimináció továbbra is

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA Tanuló neve: Oktatási azonosító: Születési hely, idő: Anyja születéskori neve: Tanuló neve: Osztálya:.. Mit nevezünk iskolai közösségi szolgálatnak? Az iskolai közösségi szolgálat

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot?

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Társadalmi felelősségvállalás Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Mi a társadalmi szerepvállalás? ALAPGONDOLAT Nem elég kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújtani, meg kell találnunk

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

GYEREVISSZA fórum- és képzés kommunikáció

GYEREVISSZA fórum- és képzés kommunikáció GYEREVISSZA fórum- és képzés kommunikáció Megjelenések Mantra Communication 2013. július 11. Kommunikáció Két körben zajlott a kommunikáció június hónapban. Június első hetében sajtóközleményt adtunk ki

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Bencze Györgyné Hajni VIII. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia 2009. május 29. Az ifjúsági munka foglalkozásszerű vagy önkéntes

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 20-I ÜLÉSÉRE NÉPJÓLÉTI ÉS SPORT BIZOTTSÁG

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 20-I ÜLÉSÉRE NÉPJÓLÉTI ÉS SPORT BIZOTTSÁG IKTATÓSZÁM: 07-7/12-10/2013. TÁRGY: AZ EGYESÍTETT EGÉSZSÉG- ÜGYI INTÉZMÉNYEK IGAZGA- TÓSÁGA TÁMOP 6.1.2-13/1. PÁLYÁZATON VALÓ RÉSZVÉ- TELE MELLÉKLET: 1 DB E LŐTERJESZT É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai

A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai Paksi Adrienn A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai Partnerség és kommunikáció a területi tervezésben - Elmélet és gyakorlat Lechner Lajos Tudásközpont 2014. december 15. Az energikus 314-es

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Családi vállalkozások, vállalkozó családok 1997-2007

Családi vállalkozások, vállalkozó családok 1997-2007 Családi vállalkozások, vállalkozó családok 1997-2007 Budapest, 2007 május 23. Soltész Anikó Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány 1024 Budapest, Rómer Flóris u. 22-24. Telefon: (1) 212 21 79; Fax: (1)

Részletesebben

Tudásátadás és innováció Cserdi példáján

Tudásátadás és innováció Cserdi példáján Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Tudásátadás és innováció Cserdi példáján Kecskemét 2014.06.24. Dr. Kovács Teréz egyetemi tanár PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BTK

Részletesebben

INFORMÁCIÓS KIADVÁNY

INFORMÁCIÓS KIADVÁNY INFORMÁCIÓS KIADVÁNY IDÉZET 2 TISZTELT OLVASÓ! ÁROP-1.A.3-2014-2014-0002 - Területi együttműködést elősegítő programok a Mezőtúri járásban Napjainkban egyre több figyelem fordul azok felé, akik élethelyzetükből

Részletesebben

Szolidaritás - Ma Konferencia 2007. február 22-23. Programtervezet. 1. nap

Szolidaritás - Ma Konferencia 2007. február 22-23. Programtervezet. 1. nap "Hogy míg nyomorra milliók születnek, Néhány ezernek jutna üdv a földön, Ha istenésszel, angyal érzelemmel Használni tudnák éltök napjait." Szolidaritás - Ma Konferencia 2007. február 22-23. Programtervezet

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat Ifjúsági Cselekvési Terve

Csongrád Megyei Önkormányzat Ifjúsági Cselekvési Terve 1. számú melléklet CSONGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT Csongrád Megyei Önkormányzat Ifjúsági Cselekvési Terve Szeged, 2009. március Csongrád Megyei Önkormányzat Ifjúsági Cselekvési Terve A megyei ifjúsági cselekvési

Részletesebben

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Dr. Szemerkényi Réka a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, kiberkoordinátor

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za HÍREK GPS- Alternatív munkaerő-piaci i program a Dráva mentén A projekt leírása A GPS projekt hivatalos nyitókonferenciájára 2013. április 25-én került sor, Pécsett a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Guidance-Partnership-Services Alternatív munkaerő-piaci program a Dráva mentén IPA HUHR/1101/2.1.2/0006

Guidance-Partnership-Services Alternatív munkaerő-piaci program a Dráva mentén IPA HUHR/1101/2.1.2/0006 Guidance-Partnership-Services Alternatív munkaerő-piaci program a Dráva mentén IPA HUHR/1101/2.1.2/0006 A projekt bemutatása Gyurok Ernőné dr. Bódi Csilla Szakmai igazgató, projektmenedzser DDRFK Nonprofit

Részletesebben

A Stratégia rendszerének bemutatása

A Stratégia rendszerének bemutatása A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői. A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei

A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői. A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei A válaszadó szervezetek jogi formája Összes szervezet Ernyőszervezetek Nem ernyőszervezetek

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17.

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. 2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék FEBRUÁR 26... 2 FÜGGETLEN HÍRÜGYNÖKSÉG... 2... 2 SZEGED SZERVER... 2... 2 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM... 3... 3 HÍREXTRA... 3 Sikeres a deszegregációs program... 3 WEBRÁDIO.HU...

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek AJÁNLAT 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária sgt. 88-90. Telefon/Telefax: 62-444-188 Mobil: 0630-9381-702

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Üzleti Tervek Versenye

Üzleti Tervek Versenye Sikeres üzletmenet láttán mindig gondolj arra, hogy valaki egyszer lépett egy merészet! Drucker, Peter F. Támogatói mappa Üzleti Tervek Versenye utv.juniorbusinessclub.ro 2014 Tisztelt Hölgyem / Uram!

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció kurzus

Interkulturális kommunikáció kurzus Interkulturális kommunikáció kurzus Dr. Malota Erzsébet A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése konferencia, 2015. január. 14. TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY - CAMPUS HUNGARY TÁMOP 4.2.4B/1-11/1 PROJEKT Az interkulturális

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére 6. napirend: Az Egyesület 2011-es tervei Tisztelt Közgyűlés! 2011-es tervezett

Részletesebben

Gyulafehérvári Caritas Ludescher László

Gyulafehérvári Caritas Ludescher László Gyulafehérvári Caritas Ludescher László Szervezeti bemutató Gyulafehérvári Caritas......26 éve a közösség érdekében...679 munkatárs...789 önkéntes...több mint 35.000 gondozott... 7 megyében jelen, 123

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Küldetésünk A Salva Vita Alapítvány célja az értelmi sérült emberek önálló életvitelének és társadalmi beilleszkedésének

Részletesebben