A rendelet hatálya 1.

Átírás

1 Orfő Község Önkormányzatának a 10/2007. (VI. 25.), a 16/2008. (XII. 29.), az 5/2009. (IV. 27.), a 12/2009. (XII. 28.), a 2/2011. (I. 31.) és az 5/2011. (III. 28.) számú rendeletekkel módosított 13/2004. (XI.29.) számú rendeletének egységes szerkezetbe foglalt szövege Orfő Község Helyi Építési Szabályzatáról ORFŐ Község Önkormányzatának Képviselıtestülete az évi LXV. törvény 16. -ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (az országos szabályoknak megfelelıen, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez főzıdı sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg. A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet területi hatálya ORFŐ Község teljes közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a mőtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerősíteni, bıvíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényő elıírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK és az országos ágazati, valamint egyéb jogszabályok elıírásai alkalmazandók. (3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintıen minden természetes és jogi személyre nézve kötelezı elıírásokat tartalmaz (amelyek alól az elsı fokú építési hatóság jegyzı csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintıen erre az önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja). (4) Önkormányzati rendelettel változtatható a Szabályozási Terv módosítása nélkül a 32. -ban foglalt egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere, valamint a 27. -ban említett, és a mellékletben szereplı felsorolás szerint helyi védelem alá esı építmények listája építészeti szakvélemény alapján. (5). A rendelet a HÜBNER Tervezı KFT 13/2009. munkaszámú dokumentációjának tervlapjaival együtt érvényes.

2 I. FEJEZET Az engedélyezés általános szabályai 2. (1) Az építési engedélykérelmekhez a többször módosított 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendeletben és a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni. (2) A földmunkával járó beruházások tervezése és engedélyezése során a kulturális örökségvédelemrıl szóló törvény rendelkezéseit érvényre kell juttatni. 3. A település geológiai felépítése és morfológiai jellemzıi miatt szükséges tennivalók: Általános elıírások: (1) Csak azon földrészletre lehet építési engedélyt kiadni lakóépület létesítésére, ahol biztosított a teljes közmővesítettség (nincs szennyvíz szikkasztás) és a felszíni vizek erózió mentes elvezetése megoldott. (2) Nem adható ki építési engedély azon földrészletre, melyen aktív felszínmozgásra utaló jelenségek mutatkoznak (a terepszint szeletelıdött, a felszín lépcsızött, a terepszinten átázottság és lejtıirányra merıleges nyomvonalú hullámosság mutatkozik, lefolyástalan mélyedések találhatók, idıszakos forrás jelentkezése ismert). (3) Az építési engedélyezési tervdokumentáció beadásakor minden esetben (üdülı, lakóház stb.) nyilatkoznia kell az építtetınek és a tervezınek, hogy a tárgyi földrészleten (nem csak az építési helyen!) és annak közvetlen környezetében (a tervezett építmény fıfalaitól min. 10 m-en belül) nincs aktív mozgásra utaló jelenség. Az építész tervezınek az engedélyezési tervdokumentációban nyilatkoznia kell arról, hogy az építmény hosszú távú állékonysága és mechanikai szilárdsága biztosított, mivel számításba vette a település igazgatási területére jellemzı felszínmozgásra való alkalmasságot. (4) (8) Törölve. (9) A MECSEKÉRC RT IV. aknai (bányaüzem), érvényben lévı bányatelke érinti a település közigazgatási területének déli részét. Ezen a területen a vízbázis védelme érdekében, és a tájvédelmi körzet területe miatt is tilos az építés. (10) A hosszútávon mozgásveszélyes területen építményt létrehozni csak az építési engedélyezési dokumentációt megalapozó mérnökgeológiai, geotechnikai, bányászati szakértıi szakvélemény alapján lehet. (11) Tervezett beépítésre szán területek felhasználásának megalapozására a beépítést megelızıen a helyi adottságokat feltáró, az építési helyek, az építmények kialakításnak általános feltételeit meghatározó területismertetı mérnökgeológiai, geotechnikai, vízföldtani tárgyú szakvélemény készítendı. (12) A völgytalpi mélyfekvéső területek beépítése elıtt a talajvíz várható szintjét is tisztázó talajmechanikai, építéshidrológiai vizsgálatok eredményeire kell alapozni az építési helyek, építmények létrehozásának feltételeit Egyedi elıírások: - a településszerkezeti térképen ábrázolt területeken minden építési tevékenység elıtt mérnökgeológiai és geotechnikai vizsgálattal kell tisztázni a lejtık állékonyságát és az építési tevékenység feltételeit, - a korábban mozgásos területeken valamint azok közvetlen szomszédságában találhatóan tervezett 6., 14. és 15. sz. övezetek területén minden építmény (alapterülettıl és jövıbeni használattól függetlenül) építési engedélyezési tervdokumentációjához mérnökgeológiai és geotechnikai szakvéleményt kell készíteni, - feltöltött területek beépítését geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni

3 Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai 4. (1) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a vonatkozó jogszabály kötelezıen meghatároz, továbbá vizsgálja, hogy a tervezett létesítmény megfelel-e az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása elvárásainak (2) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minısége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelıen engedélyezhetı. (3) Az építési övezeti, illetıleg övezeti elıírásokat a korábban épült épületek bıvítése esetében is alkalmazni kell. Ez a korlátozás nem vonatkozik a meglévı épületek felújítására és bıvítés nélküli korszerősítésére. Az építési övezeti, övezeti elıírásoknak nem megfelelı meglévı épületek abban az esetben bıvíthetık, ha: nem állnak építési korlátozás vagy tilalom alatt; vízszintes irányú bıvítésük nem jár a hatályos elıírások szerint megengedhetı beépítettségnél esetleg már nagyobb beépítettség további növelésével, valamint az építési határvonalak átlépésével; függıleges irányú bıvítésük nem növeli tovább a hatályos elıírások szerint megengedhetı építménymagasságnál esetleg már nagyobb építmény-magasságot, továbbá az építménymagasság növelése nem korlátozza a szomszédos telkek építési lehetıségét. a bıvítést a szomszédos épületektıl betartandó távolságok nem korlátozzák. A korábban kialakított építési telkek akkor is beépíthetınek minısülnek, ha a méreteik csak a kialakításuk idején hatályos településrendezési tervi elıírásoknak, valamint az OTÉK-ban szabályozott egyéb építési paramétereknek is megfelelnek (pl.:tőztávolság, benapozás stb.). (4) - (8) Törölve Telekalakítási rendelkezések 5. (1) Az új telkek legkisebb méreteit az építési övezeti elıírások tartalmazzák. (2) Az új saroktelkek szélességi méretének legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az övezetben kialakítható telkek elıírt legkisebb szélességénél. (3) Törölve (4) Belterületbe vonás csak folyamatosan, a meglévı belterülethez csatlakozóan lehet. (5) Nyeles telek nem alakítható ki a rendelet hatálya alá tartozó területen. (1) (4) Törölve Kétlépcsıs engedélyezési eljárás 6. Közterületek kialakítása és használata 7. (1) A közterületeket rendeltetésének megfelelı célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja. (2) A közterület rendeltetéstıl eltérı használatához a tulajdonos önkormányzat engedélye szükséges. (3) A közterületek használatáról Orfő község önkormányzat képviselıtestületének módosított 1/1995. (I.30.) számú önkormányzati rendelete intézkedik (3. sz. függelék). (4) Új közterület az egész tömbre kiterjedı telekalakítási terv szerint hozható létre

4 A közmővesítés mértéke, közmővek elhelyezésének, üzemeltetésének rendje 8. (1) Közmővesítettség szempontjából a beépítésre szánt területek teljes közmővesítettségőnek minısülnek, azaz közüzemi energia szolgáltatást (villamos energia és vezetékes gáz), közüzemi ivóvíz szolgáltatást, közüzemi szennyvízelvezetést és tisztítást, közterületi nyitott, vagy zárt rendszerő csapadékvíz-elvezetést kell biztosítani. Az új területek beépítésének elıfeltétele a közmővesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezetı hálózat kiépítése. (2) A közmővek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a mőködésük által megkövetelt védıterületeket a szabályozási terven jelölt területeken kell elhelyezni. (3) A szennyvizek elhelyezésére (kezelésére, tisztítására) vonatkozóan a mindenkori hatályos elıírások mérvadók. (4) A közmővek elhelyezésével érintett területeken belül építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti elıírásai szerint (esetleg ideiglenes jelleggel) kerülhet sor. (5) A nyomvonalas közmővek tervezıinek be kell tartani az elhelyezés területét biztosító, a nyomvonal jellegő építmények keresztezésérıl és megközelítésérıl szóló rendeletek és közlemények elıírásait. (6) A gázelosztóvezeték biztonsági övezetére a vonatkozó rendelkezések az irányadók. Az építmények elhelyezése, kialakítása 9. (1) A területen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes - elsısorban egyedi tervezéső - építmények építhetık, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építıanyagok sajátosságainak megfelelıen alakítottak ki. (2) Az egy telken lévı építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék. (3) Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékeit nem lépheti át az építmény a közterület felé nézı, a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló homlokzatainak magassága, kivéve, ha az övezeti elıírások másként nem rendelkeznek. (4) Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad. (5) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonaltól 5,0 m távolságban zártsorúan keresztszárnnyal is bıvülhetnek. A meglévı keresztcsőrök megtartandók, felújításuk, bıvítésük esetén az oldalhatáron álló, illetve zártsorú beépítésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. (6) Az elıírásoknak nem megfelelı kialakult oldalkert esetében az építmények közötti telepítési távolság fenntartható, az eredeti épület kontúrján belül új épület építhetı az építési engedélyezési eljárást megelızı beépítés feltételeit tisztázó tőzvédelmi szakértıi vélemény alapján. (7) Az épületek tetızete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetıs konstrukcióban készülhet. (8) A héjalás cserép, vagy cserép jellegő, a környezethez illeszkedı színezéső legyen. (9) Az OTÉK 1. sz. melléklete 77. pontja szerinti terepszint alatti építmény is csak az építési helyen belül létesíthetı, és: a.) a terepszint alatti építmény feletti zöldfelületet is csak tetıkertként szabad számításba venni az OTÉK 25. -ában rögzítettek szerint, b.) a terepszint alatti fıfunkció (pl. üzlet, mőhely, stb.) területét a szintterület sőrőségi mutatóban figyelembe kell venni

5 (10) Lakóterületen lakóépülettıl különálló épület (gazdasági épület) kialakult állapot kivételével legfeljebb 3,5 m építménymagasságú, a helyi hagyományoknak megfelelı kialakítású, anyaghasználatú lehet. (11) Az utca felıli telekhatárokon a kialakult hagyományos kerítésforma és anyaghasználat követendı. Az új építési területen maximum 80 cm magasságú tömör (beton, kı, vagy tégla) lábazatos, maximum 2,20 m összmagasságú, felsı részén áttört kerítés létesíthetı. (12) Bármely építési övezetben a támfalak magassága egy szintnél (max. 3,0 m) nem lehet nagyobb. Az állattartó épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályok lakóterületen 10. (1) Állattartó épület ott létesíthetı, ahol az állattartásról szóló önkormányzati rendelet ezt lehetıvé teszi. Az állattartási rendelet korszerősítését jelen szabályozási rendelettel párhuzamosan, azzal szinkronban el kell végezni. (2) Törölve (3) Betartandó a függelékben meghatározott jogszabályban foglaltak, mely az állattartó telepek építése, vagy felújítása során figyelembe veendı elıírásokat tartalmazza. (4) Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó legkisebb távolságok és védıtávolságok vonatkozásában a vonatkozó rendeletben (3. sz. függelék) foglaltakat kell figyelembe venni. Jármővek elhelyezése 11. (1) Az ideiglenes, illetıleg alkalmi közterületi üzleti területekhez nem szükséges új várakozóhelyeket létesíteni. (2) Az OTÉK 4. sz. melléklete által elıírt, illetıleg az (1) bekezdés szerint csökkentett számú várakozóhelyek 30%-a az Önkormányzattal kötött szerzıdés alapján a kapcsolódó közterületen is megépíthetı. (3) Az építési engedély kiadásának feltétele, hogy az építtetı a szerzıdésben megállapított építési költséget az Önkormányzat elkülönített számlájára elızetesen befizesse. (4) A várakozóhelyek használatára és fenntartására külön szerzıdést kell kötni. (5) Lakó- és üdülıterületen a szükséges elhelyezendı személygépkocsik elhelyezését saját telken kell biztosítani (6) A gépjármő elhelyezésnél figyelembe kell venni a 2. sz. függelékbe foglalt önkormányzati rendeletet is. Tőzvédelem 12. (1) Az építmények közötti tőztávolságok, telepítési távolságok tekintetében a beépítésre szánt területek kialakításánál figyelembe kell venni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekrıl (OTÉK) szóló korm. rendelet 36. (1)-(3) bekezdésében foglaltakat. (2) Az építési telkek kialakítása és az azokon elhelyezésre kerülı építmények létesítése során a vonatkozó rendelet (OTÉK 52. ) a tőzbiztonságra elıírt a) e) pontjai betartandók, az építményekkel szemben támasztott tőzvédelmi követelmények teljesítésével kapcsolatban a vonatkozó rendelet. (3) A település tőzivíz (oltóvíz) ellátását, valamint a tőzoltás elıfeltételeit az oltóvízzel kapcsolatos elıírás szerint kell kialakítani, illetve biztosítani

6 II. FEJEZET A belterületi határ megállapítása 13. (1) A község belterületét növelni a szabályozási terven jelölt alábbi területekkel, a tényleges felhasználás szándékának testületi határozattal történı megerısítését követıen lehet: a.) Mecsekrákos északi részén, b.) Mecsekszakál északi részén, c.) Tekeres keleti részén, d.) A település nyugati részén (termál üdülıterület), e.) Bános keleti, északi és déli részén. (2) A lakó-, üdülı- és különleges területek bıvítése a területekre készített közmőellátási program testületi elfogadását követıen történhet meg. III. FEJEZET Településszerkezet, területfelhasználás 14. A szabályozási terv a.) a község közigazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különbözı területfelhasználási egységekre osztja fel; b.) a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különbözı építési övezetekbe sorolja; c.) a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különbözı övezetekbe sorolja; d.) az építési övezeteket, illetıleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minısülı területekre osztja. A szabályozási elemek értelmezése 15. (1) A szabályozási terven (a továbbiakban: a terv) kötelezınek kell tekinteni és meg kell tartani: - a szabályozási vonalat (közterület szabályozási vonal), - a különbözı rendeltetéső területeket elválasztó határvonalat, - az építési övezet, övezet határvonalát, - a területek rendeltetését, - a beültetési kötelezettséget, - az övezeti jellemzıket, - az építési hely határát. (2) A kötelezı erejő elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után. (3) Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás vagy az építési övezet a terv szerint megváltozik, a telekalakítás és építés a változásnak megfelelıen engedélyezhetı. (4) A szabályozási terven irányadó elemek: - telekalakítások javasolt határa, - létesítendı zöldfelületi elemek, - magánutak. (5) Az irányadó szabályozási elemek építési engedélyezési eljárás keretében módosíthatók. (6) A szabályzatban használt homlokzatmagasság meghatározása: - az építmények egyes homlokzatfelületeinek külön-külön számított (az OTÉK 1. sz. mellékletének 23. pontja szerint) F/L értéke. (7) Megjegyzés: az építési övezetek építési használatát tartalmazó táblázatokban a telkekre és építménymagasságokra vonatkozó értékek új telekalakításokra, illetve új épületek építésére értendık, a K jel a kialakult állapotra utal. új telek minimális nagysága a megosztás esetén visszamaradó telekre is vonatkozik

7 16. A község beépítésre szánt területén a következı területfelhasználási egységek vannak: a.) lakóterület (kertvárosias, falusias lakóterület): Lke, Lf, b.) vegyes terület (településközpont, illetve központi vegyes terület): Vt, Vk, c.) üdülıterület Üü, Üh, d.) különleges terület: K. 17. A község beépítésre nem szánt területén a következı területfelhasználási egységek vannak: a.) közlekedési, közmőelhelyezési, hírközlési terület: KÖ, b.) zöldterület: Z, c.) erdıterület: E, d.) mezıgazdasági terület: M, e.) vízgazdálkodási terület: V. A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEI Kertvárosias lakóterület (Lke) 18. A területen az OTÉK 13. -ában megnevezett építmények helyezhetık el. (1) A területen elhelyezhetı: legfeljebb kétlakásos lakóépület. (2) A területen nem helyezhetı el: az OTÉK 13. (4) bekezdésében megnevezett, és alábbiakban felsorolt építmények: egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, a terület rendeltetésszerő használatát zavaró hatású kézmőipari épület, üzemanyagtöltı állomás, a terület rendeltetésszerő használatát zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. (3) Az építési telken az építményeket az építési helyen belül szabadon lehet elhelyezni. (4) A tetıformát, a tetı hajlásszögét, a tetıfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az építési hatóság és a tervezı kérheti a megyei fıépítész állásfoglalását. Az épületek tömegébıl adódó változatos tetıformák, a hagyományokban gyökerezı kontyolások és fióktetık alkalmazása ajánlott. Keresztcsőrök zártsorúan is építhetık, fenntarthatók, újjáépíthetık. (5) A terület építési övezetét, valamint az abban betartandó telekalakítási és beépítési elıírásokat a következı táblázat tartalmazza: Lke jelő építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret 900 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 18 m A beépítési mód szabadonálló A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság 3,0-5,0 m Az ép. telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,6 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % Az elıkert legkisebb mélysége: 5,0 m Az oldalkert legkisebb szélessége: OTÉK 36. (2) bekezdése szerint meghatározott legkisebb telepítési távolság fele A hátsókert legkisebb mélysége: 6,0 m

8 Falusias lakóterület (Lf) 19. (1) A területen az OTÉK 14. (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetık el. (2) A területen elhelyezhetı: legfeljebb kétlakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, mezı- és erdıgazdálkodási építmény az állattartási rendelet szerint, szálláshely szolgáltató épület, kézmőipari építmény, melléképítmények: o közmőcsatlakozási mőtárgy, o kerti építmény, kerti víz- és fürdımedence, napkollektor, o kerti épített tőzrakóhely, o kerti lugas, o kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı. (3) A területen nem helyezhetı el: az OTÉK 14. (2) bekezdése szerinti funkciókból: o sportlétesítmény, üzemanyagtöltı állomás. (4). Egy lakóegység minimálisan egy lakószobát és a hozzá tartozó konyhát, vizesblokkot jelenti. (5) A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelıen oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhetı el. (6) A szükséges számú személygépkocsi elhelyezését telken belül kell megoldani. (7) A tetıformát, a tetı hajlásszögét, a tetıfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az építési hatóság és a tervezı kérheti a megyei fıépítész állásfoglalását. Az épületek tömegébıl adódó változatos tetıformák, a hagyományokban gyökerezı kontyolások és fióktetık alkalmazása ajánlott. Keresztcsőrök zártsorúan is építhetık, fenntarthatók, újjáépíthetık. (8) A lakóterületen magastetıs épületek létesíthetık, az épületeket os hajlásszögő (a tetıfelület maximum 40%-ánál ennél kisebb minimum 15 érték is alkalmazható), nyeregtetıvel kell lefedni. A tetı héjalása csak cserép, vagy pikkelyes hatású tetıfedı anyag lehet. (9) Az Lf-1, Lf-2, Lf-3.1 jelő övezetekben az építési telken az egyes épületek az alábbi szabályok figyelembe vételével kialakított építési helyen belül szabadon elhelyezhetık: az építési hely közterület felıli vonala: az utcában kialakult építési vonal, új beépítésre szánt területen minimum 5,0 m-es elıkert, az oldalkert szélessége nem lehet kisebb az OTÉK 36. (2) bekezdés szerint meghatározott legkisebb távolságnál, azaz a legnagyobb építménymagasság mértékénél, az elıírásoknak nem megfelelıen kialakult oldalkert esetében az építmények közötti telepítési távolság fenntartható, az eredeti épület kontúrján belül új épület építhetı a tőzrendészeti szakhatóság hozzájárulásával. a hátsókert mélysége nem lehet kisebb sem 6,0 m-nél, sem az építmény hátsókertre nézı tényleges építménymagasságának mértékénél, kialakult esetben a hátsókert mérete megtartható

9 Lf-1 jelő építési övezet (rehabilitációs) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K 720 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K 16 m A beépítési mód - oldalhatáron álló, szabadonálló, zártsorú A megengedett legnagyobb építménymagasság - K 4,5* m Az ép. telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,5 A beépítettség legnagyobb mértéke 30 K 30 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 K 40 % * A rehabilitációs övezetben az utcai homlokzat magassága a szomszédos épületekkel azonos lehet, illetve azoktól ± 0,50 m-rel térhet el. az épület bármely szélességi mérete a 8,0 m-t nem haladhatja meg, az eresz kinyúlása a homlokzat síkjától max. 0,7 m lehet. a padlástérben erkély, loggia nem létesíthetı az utcai oldalon, az épületek homlokzata nyerstégla, kı, beton, faburkolat, vagy vakolt felület lehet, az utcai nyílászárók csak fából készülhetnek, csak hagyományos (kı, tégla vályog) építési mód alkalmazható, faház és más elıregyártott épület nem építhetı, a telek utcai határvonalán kerítést kell építeni, anyaga csak kı, beton, tégla, vas, vagy fa lehet, az épületek és kerítések formálása hagyománykövetı és illeszkedı legyen. Lf-2 jelő építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K 720 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K 18 m A beépítési mód - oldalhatáron álló, szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - K 4,5* m Az ép. telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,5 A beépítettség legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % * Az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon, a lejtı felıli oldalon max. 6,0 m lehet az épület bármely szélességi mérete a 9,0 m-t nem haladhatja meg, az eresz kinyúlása a homlokzat síkjától max. 0,7 m lehet. az épületek homlokzata nyerstégla, kı, beton, faburkolat, vagy vakolt felület lehet, az utcai nyílászárók csak fából készülhetnek, a telek utcai határvonalán kerítést kell építeni, anyaga csak kı, beton, tégla, vas, vagy fa lehet, az épületek és kerítések formálása hagyománykövetı és illeszkedı legyen. Lf-3.1 jelő építési övezet (Bános - kialakult) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K 1000 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K 18 m A beépítési mód - szabadonálló, oldalhatáron álló A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - K 4,5* m Az ép. telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,3 A beépítettség legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % * Az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon, a lejtı felıli oldalon max. 6,0 m lehet

10 (10) Az Lf-3.2, Lf-4, Lf-5, jelő építési övezetekre vonatkozó elıírások: Elıkert mélysége minimum 5,0 az oldalkert szélessége minimum 5,0 m, a hátsókert mélysége minimum 10,0 m lehet. Az övezetekben a telken maximum 2 épület helyezhetı el. Ha az építési hely oldalhatáron álló, akkor azon belül az épület szabadonálló módon is elhelyezhetı. Az építési övezetben a kialakult övezeti jellemzık esetében maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakótelkek legnagyobb szélessége 40 m lehet. Lf-3.2 jelő építési övezet (Bános - tervezett) OTÉK HÉSZ Lf-3.2 jelő építési övezet (Tekeres)** A kialakítható legkisebb telekterület méret - K 2000 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - 30 m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 4,5* m Az ép. telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,3 A beépítettség legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % * Az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon, a lejtı felıli oldalon max. 6,0 m lehet **Az övezeti paraméterek Tekeres településrész jelölt területein is érvényesek. Lf-4 jelő építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K m A beépítési mód - oldalhatáron álló A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - K* m Az ép. telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,5 A beépítettség legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % * Az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon Lf-5 jelő építési övezet (sorházas) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K m A beépítési mód - zártsorú A megengedett legnagyobb építménymagasság - K* m Az ép. telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,5 A beépítettség legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % * Az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon

11 (11) Az Lf-6 és Lf-7 jelő építési övezetekre vonatkozó elıírások: Elıkert mélysége minimum 8,0 m, az oldalkert szélessége minimum 8,0 m, a hátsókert mélysége minimum 10,0 m lehet. Az övezetekben a telken maximum 2 épület helyezhetı el. Ha az építési hely oldalhatáron álló, akkor azon belül az épület szabadonálló módon is elhelyezhetı. Az építési övezetben a kialakult övezeti jellemzık esetében maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakótelkek legnagyobb szélessége 40 m lehet. Lf-6 jelő építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - 20 m A beépítési mód - oldalhatáron álló, szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 4,5* m Az ép. telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,5 A beépítettség legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % * A homlokzatmagasság a lejtı felıli oldalon max. 6,0 m lehet. Lf-7 jelő építési övezet (nyugdíjas lakópark) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret m2 A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 3,5 m Az ép. telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,3 A beépítettség legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % Egy lakóegységre jutó telekfelület minimum 300 m2, egy lakóegységekre jutó telekterület minimum 720 m2. Településközpont (vegyes) területe (Vt) 20. (1) A területen az OTÉK 16. -ában megnevezett építmények helyezhetık el. (2) E területfelhasználási egységbe (területbe) a községközpont és környezetének területe tartozik. (3) Az övezetben raktárak, garázsok az utcára közvetlenül nem nyithatók, azok megközelítésére az utca felıl kapuval lezárt átjárót, vagy tömör kerítést kell létesíteni. (4) A tetıformát, a tetı hajlásszögét, a tetıfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az építési hatóság és a tervezı kérheti a megyei fıépítész állásfoglalását. Az épületek tömegébıl adódó változatos tetıformák, a hagyományokban gyökerezı kontyolások és fióktetık alkalmazása ajánlott. Keresztcsőrök zártsorúan is építhetık, fenntarthatók, újjáépíthetık. (5) A területen betartandó telekalakítási és beépítési elıírásokat a következı táblázat tartalmazza: Vt jelő építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K 360 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K 12 m A beépítési mód - K oldalhatáron álló, zártsorú A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - 4,0-7,5 m Az ép. telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,5 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke %

12 Központi vegyes terület (Vk) 21. (1) A területen az OTÉK 17. -ában megnevezett építmények helyezhetık el. (2) E területfelhasználási egységbe (területbe) a község üdüléssel kapcsolatos ellátási intézményeinek területe tartozik. (3) A területen betartandó telekalakítási és beépítési elıírásokat a következı táblázatok tartalmazzák: Vk-1 jelő építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K 100 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K 10 m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - 3,0-4,5 m A megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,7 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30+7 K 60* % A zöldfelület legkisebb mértéke % * OTÉK alóli felmentés szükséges! Vk-1* jelő építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K 100 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K 10 m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - 3,0-5,5 m A megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,7 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30+7 K 60* % A zöldfelület legkisebb mértéke % * OTÉK alóli felmentés szükséges! Vk-2 jelő építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - * m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - - m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 4,5 m A megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,5 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % * Az építési övezetben új telek nem alakítható ki Vk-3 jelő építési övezet (sziget) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 4,5 m A megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,5 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke %

13 Üdülıházas üdülıterület (Üü) 22. (1) Az üdülıterület elsısorban üdülı épületek elhelyezésére szolgál. (2) A területen az OTÉK 22. -ában megnevezett építmények, valamint az üdülıvendégek ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények helyezhetık el. (3) Elı-, oldal- és hátsókert vonatkozásában az OTÉK elıírásait, valamint a már kialakult beépítésre figyelemmel az illeszkedés szabályait kell alkalmazni. (4) Az építési övezet építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési elıírások: Üü-1 jelő építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K 1500 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K 30 m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - K 9,0* m A megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,8 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % * A lejtı felıli oldalon maximum 11 m lehet. Üü-2 jelő építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K 900 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K 20 m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - K 4,5* m A megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,8 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % * A lejtı felıli oldalon maximum 6 m lehet. Üü-3 jelő építési övezet (kemping, tábor) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K 5000 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K 50 m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - K 4,5 m A megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,5 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke* % A zöldfelület legkisebb mértéke % * A területen max. 50 m 2 -es épületek helyezhetık el. Üü-4 jelő építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K 100 m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - K 4,5 m A megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,5 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke %

14 Hétvégi házas üdülıterület (Üh) 23. (1) A területen az OTÉK 23. -ában megnevezett építmények, továbbá kialakult esetben (tulajdoni lapra bejegyzett funkció esetében) lakó- és szállásépületek, valamint az üdülıvendégek és a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények helyezhetık el. (2) Az üdülıegységek száma kialakult esetben az övezetben telkenként legfeljebb 2 lehet. (3) Újonnan (a terv jóváhagyását követıen) létesítendı, bıvítendı üdülıépületek esetében a szükséges kiegészítı funkciókat is egy épülettömegben kell megvalósítani. (4) Építési engedélyezési szempontból egy üdülıegységnek, kialakult esetben egy lakásegységnek minısül az a külön bejárattal rendelkezı helyiségcsoport, melynek egy szobája, tisztálkodó helyisége van. (5) Elı-, oldal- és hátsókert vonatkozásában az OTÉK elıírásait, valamint a már kialakult beépítésre figyelemmel az illeszkedés szabályait kell alkalmazni. (6) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési elıírásokat a következı táblázatok tartalmazzák: Üh-1 jelő építési övezet (horgászfalu) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K m A beépítési mód - szabadon vagy oldalhatáron álló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 3,5 m A megengedett legnagyobb szintterület mutató K A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 K * % A zöldfelület legkisebb mértéke 60 K 40 * % * OTÉK alóli felmentés szükséges! Az építési övezet egy üdülıegységes üdülıépületek elhelyezésére szolgál. Az övezetben új telek nem alakítható ki. Az üdülıépület beépített alapterülete a 30 m 2 -t, (K*) az épület gerincmagassága a 6,5 m-t nem haladhatja meg. A tetı hajlásszöge között lehet. A telkek határvonalain max. 1,00 m-es magasságú áttört jellegő kerítés építhetı. Pince, alagsor nem létesíthetı. Amennyiben a terasz padlószintje a környezeténél 1 m-rel magasabban helyezkedik el, a beépített területbe beszámítandó. Üh-2 jelő építési övezet (kistelkes) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K 360 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K 14 m A beépítési mód** - oldalhatáron álló A megengedett legnagyobb építménymagasság - K 3,5* m A megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,2 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % * Az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon, a lejtı felıli oldalon max. 6,0 m lehet. ** Az épület az utcavonalra merıleges gerinccel létesüljön

15 Üh-3 jelő építési övezet (középtelkes) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K 600 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K 16 m A beépítési mód - szabadonálló, oldalhatáron álló A megengedett legnagyobb építménymagasság - K 4,5* m A megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,2 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % * Az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon, a lejtı felıli oldalon max. 6,0 m lehet. Üh-T jelő építési övezet (távlatban) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K 1200 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K 20 m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 3,5 m A megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,2 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % Távlatban üdülıterületbe sorolandó építési övezet, ezen övezetbe a terven jelölt balázshegyi, tekeresi és mecsekszakáli területek tartoznak. Az üdülıterületbe sorolás feltétele a vezetékes ivóvíz ellátás, szennyvízelvezetés és csapadékvíz elvezetés. Fenti feltételek teljesüléséig max. nettó 30 m2-es alapterülető gazdasági épület építhetı. Különleges területek (K) 24. (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendı építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentıs hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külsı hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt terület-felhasználású területektıl eltérnek. (2) A területen az építési övezetek fı rendeltetésének megfelelı, valamint az ahhoz kapcsolódó építmények helyezhetık el. (3) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési elıírásokat a (4), (5) bekezdések tartalmazzák (4) Hulladéktároló és kezelı telepek építési övezete: Az építési övezet a község közüzemi hulladéktároló- és kezelı telepeit foglalja magában. Az építési övezetekben csak a létesítmények mőködtetéséhez szükségek üzemi építmények helyezhetık el. K-szv jelő építési övezet (szennyvíztelep) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - m2 K A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 5,0 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % (5) Zöldfelület jellegő különleges területek építési övezetei: Az építési övezet a község jelentıs zöldfelülettel rendelkezı különleges területeit foglalja magában. Az egyes építési övezetekben a meghatározott rendeltetést szolgáló illetve az ahhoz kapcsolódó ellátási (közösségi) létesítmény építése engedélyezett

16 Kz-st jelő építési övezet (strandterület) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K * m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - m A beépítési mód - K szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 10,0 m A megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,2 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % * A terület tovább nem osztható Kz-sp jelő építési övezet (sporttelep) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret m2 A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 10,0 m A megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,2 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % Kz-rend jelő építési övezet (rendezvényterület, témapark) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K m2 A beépítési mód* - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 3,5 m A megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,02 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 2 % A zöldfelület legkisebb mértéke % * A területen csak intézményi funkció helyezhetı el. Kz-rek0 jelő építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K m2 A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 7,5 m A megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,2 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % Kz-rek1 jelő építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret m2 A beépítési mód* - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 7,5 m A megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,1 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 3 % A zöldfelület legkisebb mértéke % Kz-rek2 jelő építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret m2 A beépítési mód* - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 7,5 m A megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,1 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 5 % A zöldfelület legkisebb mértéke % Kz-term-1 OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret m2 A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 7,5** m A megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,2 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke* % A zöldfelület legkisebb mértéke % * Szálloda esetében a lejtı felıli homlokzatmagasság max. 10 m lehet

17 Kz-term-2 OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret m2 A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 9,0** m A megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,2 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke* % A zöldfelület legkisebb mértéke % * Szálloda esetében a lejtı felıli homlokzatmagasság max. 12 m lehet. A Kz-term2 A1 és A2 alövezetekre tagozódik. Kz-term2 A1 alövezetben kijelölt építési helyen legfeljebb 9,0 m építménymagassággal lehet épületet elhelyezni. Szálloda esetén a lejtı felöli homlokzatmagassága max. 12 m lehet. Kz-term2 A2 alövezetben kijelölt építési helyen legfeljebb 4,5 m építménymagassággal lehet épületet elhelyezni. A lejtı felöli homlokzatmagassága max. 6 m lehet. Kz-tem jelő építési övezet (temetı, kálvária) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - szabályozási terv m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - szerint m A beépítési mód - K szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 4,0* m A megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,1 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % * Kivéve harangtorony, harangláb A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEI Közlekedési, közmő-elhelyezési, hírközlési terület (KÖ) 25. (1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26. (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál. (2) Az e területbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét a szabályozási terv jelöli. E területsávba esı meglévı épületeken mindennemő építési tevékenység a területsáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhetı. (3) A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai mivel a közlekedési és közmő létesítmények a meglévı szélességek mellett elhelyezhetık a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak, illetve a szabályozási terv szerint alakítandók ki. (4) Az építési telkeket kiszolgáló utak szabályozási szélessége a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján telekalakítási eljárás keretében csökkenthetı, amennyiben ahhoz az út- és közmőkezelık, valamint a szakhatóságok hozzájárulnak. (5) Hírközlési létesítmények közterületen, az ágazati szabványok, szakhatósági elıírások betartásával helyezhetık el. (6) Újabb adótorony a község közigazgatási területén nem létesíthetı. (7) A dőlıutak szélessége kialakult, új dőlıút minimális szabályozási szélessége 8,0 m. (8) Közterületen való építkezés, közmő- és útépítés nem károsíthatja a meglévı és tervezett növénysávot. (9) 18 m közterület szélességet elérı közutak mellett legalább 1 oldalon fasort kell telepíteni

18 Zöldterület (Z) 26. (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok (Z) tartoznak. (2) A területen legfeljebb 3,5 m építménymagasságú építmények helyezhetık el. (3) A közparkokat külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani. (4) A közparkokban az OTÉK 27. (4) és (5) bekezdése szerint helyezhetı el építmény. (5) A meglévı és újonnan létesítendı zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról esetenkénti felújításáról gondoskodni kell. (6) Telken belüli beültetési kötelezettség helyeit a szabályozási terv jelöli. Erdıterület (E) 27. (1) Az erdıterület a település bel-, illetve külterületének legalább 1500 m 2 -t meghaladó nagyságú, erdei növénytársulásokkal borított része. (2) A szabályozási terven az erdıterületek elsıdleges rendeltetésük alapján gazdasági (Eg), védelmi (Ev) vagy egészségügyi, szociális, turisztikai-rekreációs (Ee) egységbe tartoznak, más területfelhasználási egységbe csak a településrendezési terv módosításával sorolhatók át. (3) Az erdıterületeken az erdı rendeltetésének megfelelı építmények helyezhetık el. (4) A terv erdıterületei - építési szempontból - az alábbi területegységekre tagolódnak: - Ev - védelmi (védett és védı) rendeltetéső erdıterületek, a területen építményt elhelyezni nem lehet, - Eg - gazdasági rendeltetéső erdıterületek, - Ee - egészségügyi, szociális, turisztikai-rekreációs rendeltetéső erdıterületek. (5) Ahol az erdõ adott létesítmény védelmét szolgálja (Ev), ott bekerítése engedélyezhetõ. A véderdõ létesítése és fenntartása az adott létesítmény tulajdonosát terheli. A védelmi és turisztikai rendeltetéső erdıben tarvágás nem, csak szálalóvágás, vagy természetes felújítás engedélyezhetı. (6) Az Eg jelő területeken m 2 -t (10 ha) meghaladó területnagyságú földrészleteken 0,5%-os beépítettséggel, az erdı rendeltetésének megfelelı építmények helyezhetık el. a) A földrészleteken létesítendı épületek legnagyobb építménymagassága 7,5 m lehet. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el. b) Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelıen egyszerő tömegő, fok hajlásszögő, szimmetrikus nyeregtetıvel fedett kialakításúak lehetnek. (7) Az Ee jelő területeken m 2 -t (10 ha) meghaladó területnagyságú földrészleteken 3%-os beépítettséggel a térség turisztikai hasznosításához és a terület mőveléséhez szükséges építmények helyezhetık el. a) A területen állattartására szolgáló építmény - kivéve a turisztikai célú állattartó épületet - nem építhetı. b) Az épületek legfeljebb 7,50 m-es építménymagasságúak lehetnek. Az épületek külsı megjelenítéséhez hagyományos építıanyagokat (kı, tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell használni. c) Az épületek meglévı dőlıút tengelyétıl minimum 10,00 m-re, - szabadonálló beépítési mód szerint helyezhetık el. (8) Az erdıterületeken az országos és helyi építési elıírásokon túl az adott terület mővelési ágának megfelelıen az erdıkre, a föld- és talajvédelemre valamint a természetvédelemre vonatkozó elıírásokat is be kell tartani. (9) Erdıt felszámolni, megszüntetni csak környezeti vizsgálat benyújtásával kezdeményezett engedélyezési eljárások során beszerzett engedély(ek) alapján lehet, amelynek tiszáznia kell, hogy az erdı rendeltetését igénylı területhasználat, tevékenység megszőnt-e, a megszőnı erdı kiváltható-e új telepítéssel, a megszőnés milyen környezeti, természeti, ökológiai és társadalmi hatásokkal jár

19 (10) Belterületen erdıt kivágni csak engedély alapján és biológiailag egyenértékő erdıterület visszapótlása esetében lehet. Az egyenértékő erdısítést kiviteli tervben kell rögzíteni, megadva a telepítés helyét, módját, területnagyságát, biológiai értékét és a visszapótlás, elıfásítás ütemét. (11) A meglévı - és a fenti szabályok szerint nem beépíthetınek minısülı - beépített ingatlanokon álló épületek felújíthatók és korszerősíthetık. (12) A véderdı jellegő fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy azok egy része közhasználati, közparki funkció ellátására is alkalmas legyen. (13) A külterületi szántó- és szılıterületek közé ékelıdött - és a szabályozási tervlapon jelölt - erdıtagok fennmaradását biztosítani kell, amit tájképi, klimatikus, csapadékvíz visszatartó és eróziót mérséklı hatásuk is indokol. Vízgazdálkodási terület (V) 28. (1) A területfelhasználási egységbe az OTÉK 30. (1) bekezdése szerinti vízgazdálkodással összefüggı területek tartoznak. A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével külön jogszabályban foglaltak szerint lehet. (2) A község vízgazdálkodási területei az alábbi övezetekre tagolódnak: V-1 jelő övezet: tó V-2 jelő övezet: árok, patak V-3 jelő övezet: vízmőterület. (3) Az övezetben be kell tartani a vízgazdálkodás szakmai követelményeit. (4) A távlati vízbázis védıterületét, védıövezeteinek határvonalát a szabályozási terv tünteti fel. Mezıgazdasági terület (M) 29. (1) A mezıgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezıgazdasági hasznosítás), valamint kivételes esetben a turisztikai célú hasznosítás építményei helyezhetık el. (2) A szabályozási terven jelölt mezõgazdasági rendeltetéső terület erdõterületté az illetékes hatóságok és a képviselıtestület egyetértésével, közlekedési és egyéb rendeltetéső területté a szerkezeti terv módosításával sorolható. (3) A turisztikai hasznosítás céljára szolgáló létesítményekre csak kétlépcsıs építési engedélyezési eljárás lefolytatása alapján adható építési engedély. (4) A község mezıgazdasági területe - építési szempontból - az alábbi területegységekre tagolódik: a) M0 jelő nem beépíthetı mezıgazdasági terület. A privatizáció során a kialakult földrészletek az övezetben tovább nem oszthatók. b) Má-1 általános mezıgazdasági terület, az alapfunkciót nem korlátozza környezet- tájvédelem, ökológiai érdek. c) Má-2 olyan korlátozott használatú általános mezıgazdasági terület, ahol az alapfunkció mellett a környezet-, tájvédelem, ökológiai értékek is jelentısek. Gyepterületek szántófölddé nem minısíthetık át. d) Mk - kertes mezıgazdasági területek (a volt zártkerti gyümölcsös és szılı területek), melyen belül szılımővelés, kiskertes gazdálkodás folytatható. (5) A mezıgazdasági területen az építés az OTÉK 29. (3) (4) bekezdéseiben foglalt elıírások keretei között az alábbi kötöttségekkel történhet: a.) Az M0 jelő területeken épület nem létesíthetı. b.) Az Má-1 jelő területeken m 2 -t el nem érı területő földrészleten építményt elhelyezni nem szabad. Rendezett terepszint alatti pince és növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor elhelyezhetı, m 2 telekterület felett lakóépület is elhelyezhetı úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet. Lakóépület elhelyezése csak akkor engedélyezhetı, ha a területen gaz

20 dálkodást és tárolást szolgáló építmény is létesül a beépítettség min. 1,5%-ának megfelelıen. c.) Az Má-2 jelő gyep mővelési ágú területeken a m 2 -t meghaladó telekterület max. 2%-os nagyságrendjében a legeltetéses állattartást szolgáló, és a terület fenntartásához szükséges épületek és építmények helyezhetık el. (6) A technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló, harangtorony, harangláb, stb.) esetén a legnagyobb építménymagasság értéke 12 m. (7) A tetıformát, a tetı hajlásszögét, a tetıfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedıen kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az építési hatóság és a tervezı kérheti a területi fıépítész állásfoglalását. (8) Birtoktest birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok: A mezıgazdasági területen több önálló telekbıl min. 10 ha nagyságrendben birtoktest alakítható ki az OTÉK bekezdése szerint. A birtoktestben max. 4,0 ha nagyságrendben erdı is szerepelhet. A birtokközpontban/kiegészítı központban legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek létesíthetık. A technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló, harangtorony, harangláb, stb.) esetén a legnagyobb építménymagasság értéke 12 m. A birtokközpont teljes körő közmővesítettségét biztosítani kell. (9) A mezıgazdasági területeken az országos és helyi építési elıírásokon túl az adott terület mővelési ágának megfelelıen az erdıkre, a föld- és talajvédelemre, valamint a természetvédelemre vonatkozó elıírásokat is be kell tartani. (10) A kertövezet a szabályozási terven Mk jellel megjelölt mezıgazdasági rendeltetéső terület. Az övezet a szabályozási terv által jelölt területeken kívül nem növelhetı. Az övezetbe a volt zártkertek és zártkert jellegő kertterületek tartoznak. Az övezetre vonatkozó elıírások: a.) Az övezetre telekalakítási terv készítendı (TATK). b.) A kertövezetben állattartásra szolgáló építmény nem építhetı. c.) Telekalakítás, beépítés szabályai: A kertövezetben csak 1000 m 2 -es, vagy azt meghaladó, közterületrıl, vagy magánútról megközelíthetı új földrészletek alakíthatók ki, melyek minimális szélessége: 20 m. A földrészleteken egy nettó 30 m 2 -es alapterületet meg nem haladó alapterülető, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület helyezhetı el. Különálló építményként csak pince és közmőpótló berendezés építhetı. Árnyékszék csak a fıépülettel együtt helyezhetı el. Az épület a növényzeti, domborzati, megközelítési, tájolási stb. adottságoknak megfelelıen a telken szabadon elhelyezhetı, azonban a tájkép védelme érdekében az épület tetıgerincének magassága a mindenkori domborzat legmagasabb pontja alatt maradjon (a dombok gerincei ne épüljenek be). A szomszédos telektıl olyan távolságokat kell megtartani, hogy az elhelyezni kívánt épület mellékfunkciói (pl. pince földdombja, épület körüli víztelenítés, stb.) a szomszédos telkek használatát ne zavarják. Épület elhelyezés esetén az OTÉK-ben elıírt tőztávolságot kell megtartani. Az elıkert mélysége minimálisan 5,00 m. Új épület a meglévı dőlıút tengelyétıl minimum 10,0 m-re helyezhetı el. Az épület a növényzeti, domborzati, megközelítési, tájolási stb. adottságoknak megfelelıen a telken szabadon elhelyezhetı, azonban a tájkép védelme érdekében az épület tetıgerincének magassága a mindenkori domborzat legmagasabb pontja alatt kell, hogy maradjon (a dombok gerincei ne épüljenek be). A telken garázs nem létesíthetı. d.) A gazdasági épület elıírásai: A területen épület építése csak építési engedély alapján végezhetı. A földrészleten felvonulási épületet csak a gazdasági épületre kért érvényes építési engedély birtokában lehet létesíteni, és az csak az épület használatba vételi engedélyének megadásáig maradhat fent