BIROsAGAN AK ITELETEIBOL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BIROsAGAN AK ITELETEIBOL"

Átírás

1 AZ EMBERI JOGOK EUROPAI BIROsAGAN AK ITELETEIBOL AZ EGYEZM NY CIKKEI AZ LETHEZ V ALO JOG Ocalon kolltra To",.iikorsztfgt Az /'g) kikii/ilif!")'c;. A kerclmezo Abdullah Ocalan. a Kurd Munkapart (PKK) korabbi vezetoje, akit a torok hat6sagok allam clleni buncselekmcnyek elkovercsevel es terrorista cselekmenyek megszervezesevel vadoltak okt6bereig Sziriaban tart6zkodott, ahonnan kiutasitottak Kenyaba febrwir IS-en a torok hat6sagok Nairobi repuioter6n Ictart6ztamlk os Torokorsziigba sziillitowlk. A repillo(lton maszkot huztak a fejere. igy vittck az!mrali bortonbe, ahol febrwir 16-t61 23-ig rcndorscgi Ictart6ztarosban volt. Ebben az idoszakban jogi segitseget nem kapott. Februar 23-'n elozetes letart6ztanisba hc1yeztek. Korliitowik a jogi kepviselojevei val6 kapcsolattartasanak idejet, cos azt is megtiltowlk, hogy ilgyvcdei betekinthessenek bizonyos dokumentumokba "prilis 24-6n emcltek vadat Ocalan ellen, majd junius 29-6n halalbi.intct6st szabott ki ra a bir6sag, amelyet a masodfoku igazsagswlgaltatasi szerv helyben hagyott november 30-an az Emberi Jogok Europai Birosaga eljarasi szabalyzaranak 39. pontja alapjan kozbenso intezkedest howtt. felkerve a torok hat6sagokat, tegyenek meg minden szilkscges Icpest annak crdekeben, hogy ne hajtsak vegrc a hahllbilntetest oktobereben m6dositortak a torok alkotmanyt. amely ezuran bekeidoben tiltja a halalbiintetes kiszabasar. E torvenyi rendelkezcsre fi6'yelemmel az eljaro birosag okt6ber 3-;\n eletfogytiglani bortonbilntetesre viilwztarra a hahilbontetest. A haldrozal.' Az ugy erdckessege, hogy Ocalan gyakorlatilag az Emberi jogok europai egyezmenye valamennyi pontjac erint6 panasz[ terjesncn a birosag ele. A birosag vizsgalta az egyezmeny 5. cikkenek mcgsertesevel kapcsolatos kerclmet. Az 5. eikk (4) bekezdese a hatosag ele alliras kotelezettseget fogalmazza meg letart6zratas vagy 6rizetbe vetcl cseccn. A strasbourgi birosag meg:\liapitotta: az a korolmcny, hogy Ocalant kornyezetet61 teljesen elszigetelvc tartowik, Ogyvedeivel val6 kapcsolattawisat mcgnehezftcttck, gyakorlatilag lehccccienne rette szamara a hatekony jogorvoslati eszkozok igenybevetelet. Ezzel a torok hatosagok mcgsertettek az egyezmeny 5. cikkcnek (4) bckezdcset. Az 5. cikk (1) bekezdescvel kapcsobtban a bir6sag arra a k6vetkczrctesre ju[o[[, hogy a kerclmcz6 lctart6ztatasa a har:iiyos jogszaba Iyoknak megfeleloen tortent. A torok hat6sagok es n'!szben a kcnyai hivacaios szervek ugyan a ncmzetk6zi jog szabaiyainak figyelmen klvlil hagyasaval jartak el - Torokorszag gyakorlatilag megsertctte a kenyai allam szuvereninlsat -, a bir6sag szcrint a jogcllenes szabadsagcjvom1s korill mcnyei nem voltak megallapithat6k. Megserrettek viszont az 5. eikk (3) bekezdeset (a mielobbi bir6 ele allin's kotelezerrscgel, mivel a hatosiigok het napon keresztoi nem tettek lehetove, hogy a szabadsagt61 megfosztas jogszeruseget bir6 itelhesse meg. A 6. cikk vizsgaiata kapcsan eisokem azt tekimettc at a bfrosag, hogy az ankarai nemzethiztonsagi birosag foggetlcn es parrarian szervnek minositheto-e. Megallapitotta: az a korolmeny, hogy 37. allambiztonsagi bir6sag tanacsaban katonai bieak is helyet foglaltak, jogos kctelyeket ebreszthetctt a kcreimezoben a tekintetben, hogy foggetlen es partatlan szerv jar el Ogyeben. A konibbi bir6i dontescket is merlegelve a birosag megajapozottnak ta!iilra Ocalan kifogasiit.os megallapitotta. hogy a birosag osszetcteleben a foggetlenseg 6s a partatiansag koveteimenyei nem vai6- suitak meg. Az eljan.s tisztesseges volta kapcsan tobb kifogasolnival6t allapitott meg a birosag. Az a korillmeny. hogy a kerelmezo ugyvedei a rendorsegi lerart6ztaras idejen nem vehcnck reszi az eljarasban, nem kommunikalhattak szabadon 3. kcrelmez6vel, valamint hogy Ocalan az cljuds legutois6 szakaszaig nem juthatott hozza bizonyos eljarasi anyagokhoz, megalapazza a 6. cikk megscrtes6t.,,$uiyosit6 korlilmenykent" errelmezte a bir6sag, hogy a jogi kepviseldk stimat cs JatOganlsaik idejenck hosszat esszcnlt1en m6don koriatozra a hatosag. A torok szervek tehat a tisztesseges eljanls kovetelmenye vonatkozasaban tobb tekintetben is cgyezmenysertoen jartak cl, nem biztositottak elegendo idot es megfelclo e,zkozoket a vedckezcsre [orteno felkeszli lcsrc, cs a jogi segitseg igenybevetele is akadalyokba Utkozott. A bir6sag a halalbuntet6s kiszabasa kapcs:!n az cgyezmeny 2. es 3. eikkcnek megscrtescvel is foglalkozott. A kcrelmezo elsokent azt serelm ezte, hogy a halalbuntetes nines osszhangban az egyczm6ny 2. cikkeben foglalrakkal (clethez val6 jog), egyidejuleg megal:iz6 b:!nasm6dnak minosoi az egyezmeny 3. cikkenek crtelm6ben. A bir6sag megiillapitotta. hogy mivel idokozben hatalyon kivul he- VUNI)AfI,IENTU~ SZA~I I)ONT~:S utan I 175

2 Iyeztek azt a rendclkezest, mcly alapjan bekeidoben is kiszabhat6 volt a halalbuntetes, ezert a kerelmez6 elethez val6 joga nem strolt. KUlen vizsgalra azonban a bfr6sag, hogy a hal<\lbuntetes kiszabasanak a koru lmenyei megval6sfthatjak-c a 3. cikk mcgseneset. Arra a kovetkczctcsre jutott, hogy a f6- bontcres kiszabasanak m6dja. az cljan'is tisztessegtclen volta alapjan (Jasd a bfrosag fiiggetiensege, partatlansagal jaggal feltctelczhcttc a kerclmez6, hog)' vegoi a halalbunrcrcs eltorlcsc cllenere kiszabjak ra a f6buntctesl Ezzel a logikaval a nemzetkozi szerv arra a kovctkezctesrc jutott, hogy bar a halalblintetest az alkormany kiiktatta a torok jogrendszerb6! es Ocalan bonteteset 61etfogycig rarr6 szabadsagveszresre valtozrattak, az a korulmeny, ahogy kiszabnlk a bom:etes[, megval6sitotta az cmberreien banasmod feltcteleit. A bfr6sag a 3. cikk vonatkozasahan vizsgalta a kerelmez6 Kcnyab61 Torokorszagba szaliltasanak koriilmenycit is, es arra a k6vcrkezrercsre ju{qu. hagy a szallftas saran az cgyezmcnybcn faglalt jagok nem serilltek. Ugyancsak "felmemcnc" a bfrosag a torok allamot az Imrali szigcrcn wl:ilh3ro borton ben tap3sztalhat6 fogva tart:1si korillmenyekkel kapcsalarban. A bfr6sag foglalkazott meg az egyezmeny 14. es 34. cikkcben foglalcak mcgsertesevel, es arra az allaspantra jutott, hogya kerejmezonek kurd szarmazasa miatt az eljaras saran nem volt resze hatranyos megki.ilonb6ztctcsben. Az eh'yeni jogorvoslari kerelem benyujt3sanak jogat biztosir6 34. cikk scm serlilr, amikor a kerelmez61erart6ztarasat kovcrocn nem tudta felvcnni a kapcsolatq[ jogi kepviseloivel, akik Amszterdamban tart6zkodtak, hiszen mindez nem akadalyozra meg abban, hogy cb")tcni kcrelmet benyujtsa a bir6sagakhaz. VegUI a bfrosag arrol is dontott, hagy az egyezmeny cgyeb cikkcivel kapcsalatos kerelmez6i kifagasok ku lon vizsgalatot nem igenyclnek. KOI!JlIlclllar. Az ut6bbi id6k legnagyobb erdeklodessel vart srrasbourgi iigyeben a hfr6sag tobb ponton cgyezmcnyeljenesnek nyilvanitotta a tori.lk hat6sagok inrezkcdcseit. A panasz()s veggi is elerte celjat. Ezt azert is jelenthetjok ki, mere a strasbourgi szervek inrezkedeseit kovct6en iktamlk ki a hahlibomcrcsr a torok jogrendszcrbol, ig)' a balkan; <iliam jogrendszere jabban megfelelt az Eur6pa Tanks tagallamaival szemben ramaszrotr kovetelmenycknek. Larhattuk, hogy a kerclmcz6nck a gyakorlatilag valamennyi egyezmenyi cikkrc hivatkoz6 beadvanyat nagyobb fc!szben nem biralrak el. A bfrosag llgy velte, hogy az egyezmeny nchany kulcsrendelkezcsc tekinrct6bcn szukseges clvegeznie a vizsgal3wkat, es ezek alapjan a kerelmez6 valamennyi panasza lenyegi clbfrah'ist kap. AZ EGYEZMJ';NY 8. CIKKE A MAGANELETHEZ VALO JOG Peck KOlilra Eg)"sk/I Kirti/J'sdg' Az ligy l:iinilmiflj'ei. A kerelmezo ongyilkossagor kiscrelt meg koz[erolercn ugy, hogy nem volt tudataban annak. hogy [cvekenyscget cgy zart rendszcn'i televfzies kamcra, a CCTV kameraja rogzfti. A rendszer I1'Hikodret6je, aki az esemeny ranuja volt, riasztotta a rend6rseget, amely megakadalyozra az ongyilkossag megval6sftasat. Ugyanakkar a kepeket rogzftettek, amelyeket kesobb ket hclyi ujsag, valaminr a helyi 6nkormanyzat sajtokozlemcnye nyilvanossagra ho ZOtt. Ugyancsak bemutatta a kepeket egy helyi relevfzio llgy, hagy a FUggetlen Televfzi6s Bizonsag megallapitasa szerint bararai es esah1.dja fciismcrtek Peeket a televfzi6s program ban. Ezt kovctoen a kerelmezo robbszor is tiltakozott a nyilvanossagra hozatal miatt. Kerelmeit nem fagadtak el,.os a bfrosaghaz forduhist k6vcroen beadvanyat elutasltotd.k azzal, hogy a helyi hatosag semmifajta jagellenes cselekmenyt nem k6veren el. A kerelmez6 az egyczmeny 8. cikkenek, a maganclethcz valo szabadsag jaganak megscrtese[ allftorra beadvanyaban. II hnttirozat 4 A bfr6sag ugy velte: az, ha egy maganszemelynek a koztcrolctcn vcgrehajtott eselekmcnyet vagy valamilyen magatartas~h teehnikai eszkoz segftsegevcl rogzftik, onmagaban nem iltkozik a maganelerre vonatkoz6 szabalyokba. Az ilyen tfpusll adatok es informaci6k rogzitese, rcndszeres vagy foly3.maros felhaszn"lasa azonban megvalosftja a maganelet szabadsaganak serelmer. A jelen esetben a kerelmez6 nem az esemenyek rogzltcsc ellen tiltakozott, hanem a felvetclek nyilvanossagra hozatah1r, valamint aze kifagasalta, hagy ncm valt modja tilrakazni ez ellen. A kcrelmcz6 nyilvanos helyen tart6zkodott, de nem abbol a celbol, hogy kozszereplokem kozszercplesen vegycn reszr, CS 6 maga oem is vole kozszercplo. Kt s6 ejszaka volt, es nem volt tudadban annak, hogy mugatart:ls.]t kamera rogziri. Az ongyilkossagi kfserletet nem csupan rogzfrcrrck es nyilv::lnossagra hoztak.; a hclyi hatosag, illetve a media azt scm biztosirona. hob")' Peck (ir szemelye nc legycn felismerheto. A bfrosag cl6szor azt jcgyezte meg, problematikus a harosagoknak az a magaranasa, hogy nem pr6balclk meg beszerezni a kcrelmez6 bcleegyezeset a nyih.inossagra hoz3[alhoz. Masodszor, hogy a helyi hat6.,;., a k6relmcz6 felismerhet6seget mcgakadalyozhat:o volna a fclvetcleken. megvo[rak az ehhez szoksegeo technikai eszkdzok. de ez nem tortent meg. Harm31Jreszr a hclyi hat6sag nem mutatta a leggondos3 figyelmet annak crdekcben, hogy biztoslrsa a me anak atadatt felvetelcn, hagy a kerclmez6 Iehe tlx~_,76 I DONTI::S UT,\ N ]-4. sza1'.1 I FUNDi\1'.I E ;-., T

3 ne legyen felismerheto. Ennek erdekeben nem szerzett be a sajt6t61 irasbeli hozzajarulast - amely egyebkent szukseges lett volna -, csupan egy sz6beli kerclemhez torten6 beleegyezest. igy az eset karulmenyei alapj:in a bfrosag arra a k6ve[kez[ctesre jucon, hogy nem volt esszeru cos megalapozott a felvetelek nyilvanossagra hozatala az erimen belecgyezesenek hi:inyaban ugy, hogy ne tegyek felismerhetetlennc 6r a mediaszereplts kapcsan. A bir6sag azt is megjegyeztc, hogy a kerelmezo kesobbi, onkentcs, saj[oban torteno megjelenese sem csokkenti a sztikseges gondossag elmulaszt:l.sa kapcsan bekaverkez6 jogellenesseger. A nyilvanossagra hozatal nem a megfelel6 biztonsagi imezkedesek mehe(( (Onem, czaltal aranycalanul beavatkozrak a kcrelmez6 maganeleu!be. A bfrosag vizsgaica az egyezmeny 13. cikkevel va- 16 osszhangot is. Ez a rendelkezes a harekony jogorvoslar biztosirasar61 sz61. A bir6sag foglalkozott azokkal a jogorvoslatokkal, amelyeket a kerelmez6 panaszai megfogalmazasa soran igenybe vet(, es arra a koverkezreresre jutorr, hogy a vizsgal6 f6rumok nem bizrosirowik a harekony jogorvoslat leher6seger, a mediabizo(tsagoknak nem volt ha(askoruk karterl[es megitelesere, igy megfelel6 kompenzaci6 biztositasara. KomlllclJlar. Az tigy vizsgalata kapcsan a bfr6sag va- 16jaban a sajt6szabadsag korlatair elemezte, es a maganelet vedelme kapcsan jutott a fenri mcgallapirasokra. A kc( jog osszeu[k6zese eseten ezuual a rnaganszfera lid iadalmaskodott". Hozza kell tenni, hogy nem feltetlentil ez le[[ volna az eredmcny, ha egy kozszerepl6vel kapcsolatban fogalmazodik meg hasonlo tartalmu panasz. AZ EGYEZMENY 10. C1KKE A VELEM NYNY1LVANiTAS SZABADSAGA eel;" es 1JJ(isok /.'01111'0 Tiirtikorszdll' Az fig)' kiiriilmbl)'ei. A kereimezok, Cerin es c3.rsai torok allampolgarok, dyarbakiri lakosok, akik rabb he Iyi lljsagban publikalrak. A kerelmez6k azr allitorrak, hogy 1997 szeprembereben, okt6bereben os novembercben a biztonsagi szolgalat emberei - a rcndklvti Ii allapotra hivatkozva - megakadalyozrak lapjaik terjeszreser a rarromanyban. K6r kerclmez6 is megemlitenc, hogy az i.igyeszsegen panaszt tet[ az ujsagok terjesztesenek megakadalyozasaval kapcsolarban, de azr a valaszr kaprak, hogy a hivaral nem rendelkezik hanlsk6rrcl az ugyben, forduljanak a kozigazgacisi [3- n:kshoz. A kozigazga(asi tanacs azonban megszuntctre az ejjmasr, miutan a lap peldanyait lefoglaltak. A fellebbviteli bir6sag hatalyaban fenntartotta az els6- foku har6sag dtinreser. 1997, december I-jon a rerti Ict kormanyzoja megtilwt[a az ujsagnak az adott kozigazgatasi tcrtilctre torreno szalh(as~t cs forgalmazasar is. Az erinrerrek a rilalomr61 csak negy nappal kesobb cr[csi.ilhc[tek. Az emlitett okok mian osszesen tizenhet lapszam tcrjesztesere nem kertilhc[ett soc. A hatdrowl. 6 A biros:1g arra az allaspontra helyezkedett, hogy a kerdeses sajt6rermeknek a rend kivu Ii allapot reruletere valo behozarali es rerjeszresi rilalrna osszcu[kozcsbc keroir a kerclmez6k vclemcnynyilvanitasi szabadsaganak jogaval. Elismerre, hogy a hatosagi dantesek jogszabalyon alapulrak, mert ker rendclcr is szabalyozza a kerdeskorr, amelyek a nemzetbiztonsag cs a kozerdek ccljab61 korlatoz6 intezkedesek meghozatalat teszik lehctove. A birosag uralr arra, hogy e rendelkezesek feljogositjak a kormanyzot, hogy tilalmi szabalyokat vczessen be meghatarozott sajt6tcrmekek terjesztesere, amennyiben azok alkalmasak a ktizrcnd megzavarasara a rcgi6ban, iiietve a helyi nepessegnck az allam ellen val6 fellazit:isara, esetlcg akadalyozva a bizwnsagi er6k. tevekenyseget. E kormanyzoi danresek azonban nem volrak bir6sag clorr megramadhat6k. A strasbourgi allasponr szerint az, hogy a peldinyokat lefoglalclk, anmagaban a velemenynyilvaniras szabadsaganak a korlatozasar vul6sftona meg, nladasul bir6i fellilvizsgalat hianyaban szlilenck meg e dontesek, lehet6seget adva a d6nteshoz6nak a rag joger(cimezesre. A rarok kormany allasponrjanak kifejrese soran male arra, hogy olyan vclemenyek es informaci6k voltak elerhet6k a regio lakosai szamara, amelyek ktizlcser nem riltorra meg a har6sag. A bir6sag ezzej a megkozelftcssel nem cnett egyet. Donteseben kiemel[e a sajt6nak a demokrarikus rarsadalomban beroltarr fomos szerepet. Arra a kovcrkeztctesrc jutou, hogy a kormany aljirasaval ellenretben a tilalmak rabb minr 6tvcnharom napon keresztgi ervenyben volrak, es az ujsag, valamint annak jogur6dai joggal rar[qrrak an61, hogya kes6bbiekben hasonlo korlarozasokar kell e1- szcnvednigk. VegGI ismetelten malt arra, hogy mivel a dantesek ncm volrak megramadhar6k kazigazgatasi bir6sagok el6rr, a kcrelmez6k tcljes mertekben ki volrak szolgaltarva a rendkivuli allapor teruleten kormanyz6 "dontesi szabadsaganak". A ha[aroza[ area az ajjaspomra helyezkederr, hogy a har6sagi danresek bfr6i feltilvizsgalatanak hianya a kerelmez5k.et megfoszto[[a att61 a kielt'~gf[6 vcdelmi korr6l, arnely a lehecseges jogsenesek megel6zcsct hivatott szolgalni, es arra a kovetkeztetcsre jlltott, hogy azok a szabalyok, amelyek a torok jogrendszerbcn ilyen tartalmu rendelkezesek kibocsarasara adnak Ichet6scgcr, nem szukscgesek egy demokratikus tarsadalomban, cs aranytalan koriawzasat jclentik a kerelmezok velemcnynyilvanitasi szabadsaganak. FUNDAMENTUl\ SZA.I\ \ OONTf:s t!tan I 177

4 ROlli/en is Schlllit kolltra Lux(mburj Az IIg)' kiini /mejj)'ei. Robert Roemen luxemburgi ujsagiro os Anne Marie Schmil. az ujsagiro jogi kepvisel6- je lerjeszlelle el6 a kerelmet julius 21-6n a Lctzenbergcr Jou rnal dmd' nap ilapban jelent meg Roemen cikke. melyben W. miniszler adocsahlsi ilgyet hozta nyilvanossagra. A cikk ismertc[[e, hogy a minisztert tizczer luxemburgi frank (kozel ketezer-qrszaz eur6) megfize,,:sere koteleztek adocsalas miall. e.s arra is malr, hogy ez a cselekmcny, amelynek kapcsan egy k6zszercplo jogellenes magatartasat nyilvanossagra hoztak. a luxcmbllrgi polilikai clel legszegyenteljesebb esemenye. Az iigy hallerel aztan kesobb mas ujsiigok is vizsgalt:lk auguszllls 4-en a miniszler biintel6jogi eljaras t kezdemenyezetl. amelynek alapjan vizsgalal indull az ujsagir6 ellen. Azzal vadollak. hogy bizonyos informaci6kat a szakmai litok megsenesevel hozotl nyilvanossagra, es eljarasr indicottak ismeretlcn szemely ellen szakmai titok masnak torreno' rcndelkczesre bocsatasa miatt is. Az ugyeszi indirvany rogzflelle. hogy a vizsgalamak meg kell allapilania azoknak a fbldhivatali koztisztvisel6knek a szemelyazonossagat, akik a dokumemumokat az ujsagfr6 rendelkezosere bocsatottak okl6bcr a vizsgal6biro kezdemenyezcsere hazkumt3.st tartottak az ujsag fr6 Q{thonaban es munkahelyen. olyan dokumentumokat keresve. amelyek szcrepet jatszharnak az igazsag kiderfrcseben. A kucatasok azonban nem vezcttek eredmenyreo Az ujsagir6 arra hivarkozva, hogy serolr a munkajahoz szukseges fomisok biztonsaga. tobb panaszi tcrr a hazkutatas miarr, ezeket azonban elutasftotlak. akarcsak a rargyko rben benyujtott fellebbezeseit okrober 19-6n a vizsgal6biro az ujsagir6 jogasza nak hivarahiban is hazkutarast rendelt el. E nnek saran lefoglaltak egy levelet, amelyet a foldhi varal vezer6je kiildort az Uggyel kapcsolalban a miniszterelnoknek. A jogasz kifogasolta a hazkutarast elrendel6 h:lrarozatot, mert az nem tartalmazta az ilgyvedi iroda elnokhelyetresenck az eljanlssal kapcsolatos eszrcveteleit, pedig 0 jelen volt az eljaras lefolytatasa soran. A helyi bfrosag illetekes oszta lya e rvenytelennek min6sitette a hazkuratast elrendelo vcgzest, cs a lefoglalr dokumenrumokat, kozliik a kormanyfonek in levelet visszakuldrek a kerelmez6nek. Ezr kovel6en uj hazkutalasl kezdemenyeztek, es ismet lefoglalt<lk az emlire tr leveler. A jogasz jelezre. hogy serelme r szenvedett a jogi kepvisel6 es Ugyfele kozotti bizalmi kapcsolat. ezerc a hc1zkucarasi parancs miatt vizsgalatot kezdemenyezett, amclyet azonba n ugyancsak e lutasftotrak mind els6-. mind masodfokon november 30-an vcidat emeltek az ujsagiro ellen szakmai titok megsercesevel szerzett informaci6 fclhasznalasaerr. azonban 2003 januarjaban lezarnik az elja",sl. A kcrelmezok kcrelmet nyujtottak be a birosaghoz mind a vclemenynyilviinitiis szabadsaga. mind a maganclethez val6 jog serelm e miart. A hnldrozat. 8 A birosag cls6k6nt a velemenynyilvanrtas szabadsaganak megserteset vizsgaita hararozanlban. Megillapitotta. hogy a hazkutaras serrelle az uj"'g- 1r6 v6lemenynyilvanicisi szabadsag,h, bar az inrczkedes a luxemburgi biintel6eljar:lsi tiirveny 65. es 66. -an alapult. amely rorvenyes celkent leher6seget biztosir a kozrend erdekeben val6 fellepesnek os a buncselckmcnyek megel6'zese cclj:ib6l rcrt imezkedeseknek. A bir6sag rogzitette. hogy a hazkutatiist szakmai ritok mcgsertesevel kelcrkezctt dokumemumok lefoglalasanak szand6kaval rendelrek el, llgyanakkor ezek az inrezkedesek ketsegtelenui scrtettek az ujsagir6 hirfomlsainak vedelmere vonatkoz6 szabalyokat. A hamrozat kimondja. hogy az ujsagiro iltal leirtak megalapozolllenyekre epiilrek. a eikk kozerdekl6desre szamot tart6 Uggyel foglalkozott. A dontes arra is utalt, hogy a buncselckmeny elkoveto'jenek feldedtese a hazklltatas soran rett intezkedesek hianyaban is elvegezhet6 1ert volna. A birosiig allaspontja szerint a hazkutanisi paranes. amely modor adort az ujsagfr6 irodajaban torteno' kuratasca, rendkiviil szeles jogkort biztosftotr, gyakorlatilag lehet6ve tette a hozzaferest valamennyi dokumemumhoz. A harosiigok eljarast magyaraz6 indokai ugyan relevansnak volrak minosirherok, de nem volrak szuksegesek es elegsegesek a jogkorlirozashoz. ezen a bir6sag arm a kovcrkezrctesre jutott, hogy aninytalanul korlatozrak az ujsagir6 velemcnynyilvanit3si szabadsag.1t, igy seruirek a 10. eikkben biztositotr jogai. A 8. cikk vonalkozasaban a birosag megiillapilorta, hogy a hazkurara.s 65 a dokumentumok - kozortok is els6sorban a hivarkozott level - lefoglala osszelitkozesbe kerult az Ugyvcd maganelerhcz \'3-16 jogaval. Az int6zkcdesre ugyan lehctoseget ad th;. a bilntet6'eljaras vonatkoz6 rendelkczesei, fgy to venyben meghatarozorr cellal kerillt sor az elj ar cselekn1.cny lefolytatasara, cs a hazkutanlst specia eljarasi biztositekok kisereteben vegeztek cl, azonban arra a kovetkezteresre jutott a birosag. hog)" hazkutat::isi parancs olyan alrajanos megfogalma z.:isr. kat tartalmazott, olyan szelcs jogkort biztosftor:: vizsgalatot vegz6 hivaralos szemelyek szamara, h _ az onmagaban aggalyosnak volt mi no'sitheto'. A b sag arra is uralr. hogy az Ugyved hivarahlban vegz.< e ljarasi eselekmenyek osszekapcsolhat6k az ujsa~ velemenynyilvan frasi szabadsaghoz ruzo'd6 jog-a Ezzel egyidej6leg az eljarasi eselekmenyr az e kfvant cel hoz kepest aranytalannak minositette lonbs tekinrettcl annak rendkivilli gyorsasagara. 178 I DbNTI::S UTAN szar-.1 I FUNDAM E

5 a 8. cikkben biztosltott maganelcthez fuzodo jog megserteset alluplcoua meg. Jasor Kelllal Col.-ali /tolllro Tiirol:orsztig 9 Az iigy k/jfii/ljlillyei. A kerelmezo, lasar Kemal Gokccli kct cikket jelemeten meg egy konyvben, kritizalva a torok hat6sagoknak a kurd problema megoldasa kapcsan folytatott politikajat. Az isztambuli NemzetbiztOnsagi Bfr6sag mellen mlikodo Ogyesz kezdemenyezte a konyv lefoglahisac. A kerelmezo :lltal fre ket cikkre hivatkozon, es klilonosen arra hfvta rei a figyelmet, hogy az frasok eroszakos cselekmcnyek e1- kovctcsere osztonzik az embereket, fajgyuloler kcltesere alkalmasak, es mint ilyenek, megval6sftjak a bometo torvenykonyv aban foglaltakat. Ugyanezen a napon a Nemzctbiztonsagi Bfr6sag kozbcnso fteletevel elrendelte a konyv elkobzasar. MegallapftOna, hogy a kerdeses kct cikk kimerfri a vadiratban foglaltakat. Ezutan a kerelmezo kifogast rcrjeszrctr clo, amelycr azonban elutasitottak. Azr kovcrocn, hogy egy torok ujsag rcszleteket kozolt a konyvben megjelem cikkek egyikeb61, az allamogyesz bomctoeljirast kc7..dcmc.nyc'lctt. A Nemzetbiztonsagi B1r6- sag a kerelmezot blinosnek nyilvanftona, es hat<irozott ideig tart6 szabadsagvcszrcsre es pcnzbometesre (rcirc, e szankci6kar azonban felfliggcsztette. A fcllebbezest kovetoen a masodfoku bfr6sag hatalyaban fcnntarwtra az iteletet. A hotdroztli. 10 A bir6sag allaspomja szerint a bometo fteler rorvenyben meghatarozott es az egyezmenyben clofrt cclok crdekeben szoletett. Egyidejuleg utah arra, hogy Dclkeler-Torokorszagban rendklvi..il feszlilt volt a tarsadalmi helyzet, es a hatosagoknak eberseget kellett tanusftaniuk az eroszakos cselekmenyek elkovetoi os az azokra valo felhlv:!st megfogalmaz6k ir:1m. A torok allam dontese aranyossaganak vizsgalatakor figyelcmbe kclleu vcnni azokar a nehezsegcket, amelyek a terrorizmus elleni hare kapcsan jelentkezrek. A bfr6sag megallapftorra ugyanakkor, hogy az fnis egy politikai vita kereteben fogalmaz6dott meg, mind tartalmat, mind sz6hasznalato'r rckintve gondolatebrcszto volt. Arra is utalt a bfr6sag, hogy a kerelmezo neves torok Iro, aki kolfoldon is elismcnscgnek orvend, os cikkeben a hatosagok katonai rcv6kcnysegcr es a torok Gillam politikajat tctte kifogas targyava. Azt is rogzftene, hogy a eikk megfogaimazasai rcnyszen.i adatokon nyugszanak, olyan crzelmi rolrcssci, amely cgyertelmu gunyt es nchol agresszivitast tlikroz, egyfajra ellenseges felhanggal a hatalommal szemben. Ugyanakkor megallapfrotta, hog)' ez inkabb a hclyzet kihitastalansagaval es a torok hatosagok hajthatatiansagaval magyanizhat6. A bfrosag allaspontja szerim a megfogalmazas jcllcget c1e- mezve kijelenthct6, hogy az nem hi'v fel eroszakos cselckmenyek elkovetesere, es nem allapfthato meg az sem, hogy fegyveres ellenal1:isra vagy lazadasra kfvanna rabfrni. A bir6sag ana is utalt, hogy rendkivoi sulyos bontetest szabtak ki az elkovetovei szemben, es azt aranyralannak, egy "demokratikus tarsadalomban nem szokseges" intezkedesnek min6sitette. Erre figyelemmel a torok allamot elmarasztalta a 10. cikk megsereeseben. A bfr6sag vizsgalta az egyezmeny 6. cikkeben foglaltak megsert"set is. A kerclmezo ugyanis a konyv c1- kobzasat az artatlansag velelme megsortcscvel hozon donrcsnek minosltctre, tekintcttel arra, hogy a kerdcses kiadvany lefoglalasat bunossegenek megallapfrasa e10tt rendeltek el. A bfr6sag utalt arra, hogy a torok hat6sag czt a dontcsr a buncselekrnenyek mcgelozcse cs tovabbiak megakadalyozasa celjab61 hozta. Az elkobzasra inlnyuj6 hauirozar nem minosithet6 a bonrcro Ogybcn en.ic:::mi d6mesnek, Cs ncm is a bumcrojogi vad kepezte annak drgyat. Azr egy kiegeszito intezkedcsnck minosltette, amely az alapeljaras szubszidiarius ak [Usakent ertekelheto. Alapjaul az all am altai megfogalmazott alapos gyanu szolgalt. Egy ilyen intezkedes meghozatala azonban semmifajra prejudikaciot nem jclcnt az tigy erdcmcre vonatkoz6an. Azaz arra a dontesre jurott a bfr6sag, hogy az alapos gyant'i fcnna ll ra esetcn joga volt a torok allamnak ideiglenes imezkedest foganatosftania a gyanlisitottai szemben. Ez az eljads nem sertettc az artadansag elver, Igy a torok allam nem volt eimarasztaiharo a 6. cikk vonatkozasaban. E1'1Ist is mdsok 1:01111'0 Belgium ll Az iigy l:iiriillllljl)'ei. A kcrelmezok Martine Ernst, a Radio Television De la Commonautc Francaise de Belgique (RTB), Alain Guillaume, a Le Soir es Philippe Brewaeys es Rene Haquin, a Le Soir liiustre ujsagfr6i jllllius 23-;\n a sulyos buncselekmenyekkcl foglalkozo belga nyomoz6csoport a vizsgaloblr6 hatarozatara hazkutanist rendelt el az ujsagfrok munkahelyen os onhonukban. A hazkutatasokra a licgc-i masodfoku bir6sag dontesc alapjan kerult sor, egy sulyos hlincselekmenyhez kapcsolod6 tiroktartasi kotelezenseg megsertesevel osszefoggesben szeptember 20-an a kerelmezok panaszt nylljtonak be a vizsgal6bfr6nal ismeretlen szemelyek ellen, cs maganfelkem polgari eljanlst is kczdemcnyeztek. T6bbck k6zqn azt kifogasoir:5.k, hogy a hazkutaras cclja nem volt vilagos, egyidejujeg azt aliftottcik, hogy az 6kcr lljsagir6kcnc az informaci6s fom'isok tekinteteben megiljcto jogukat, valumint az cgyezmcny 8. cikkeben biztosfwtt maganelcthez fuzodo jogukat megsertcw:k oktober 16-an az elsofoku bfrosag cgyesbir6 d6ntcse alapjan mcgallapitotta, hogy az F l1 NnA~IENTUt>.1 I szat>.1 DbNT~:S utan I 179

6 eljaras rargya az igazsagszolgaltatas valamely tagjanak mt1k6dese, ezert az Ugy kivizsgal:isat elvonta a vizsgal6bfr6t61 es az Ugyeszi hivatalhoz rette at. Ezt kovet6en az igazsagugyi miniszter a masodfoku bir6sag mellett mukod6" fougyeszhez tov1bbiwn3 az iigyet "prilis 1-jen hozott fteletct a fcllcbbviteli bfrosag, es megallapftotta, hogy mivel az Ugy n\rgya egy bir6 bunossegenek megallapitasa. aki az igazsagszolgaltatasban dolgozik. e minosegeben mentesseget elvez, ezeft a kereimet elutasiwtta. Azt is megallapiwtta, hogy ilyen dpusu cljaras megindfulsara a brussze Ii felsobirosag fougyesze lett volna jogosult, aki azonban ezt nem tettc meg. A f6ligyesz aprilis 26-an a kerelmezo'ket cljekoz[3na, hogy az tigyben nem tart szuksegesnek tovabbi intezkedest november 21-en a kerelmez6k kaf[erftesi pert indiw[[ak az allam ellen a lefoglalassal kapcsoiatos intezkcdcsck sofan wet ert serelmek miatt. A kerelmez6k strasbourgi beadvanyukban kifogasoltak az egyezmeny 6, 8, 10, 13. es 14. cikkenek megscrteset is. A hatdrozll!.l l A kerelmezok a 6. cikk vonatkozasaban azt kifog:isoltak, hogy nem kaptak lehetoseget Ogyuk bfrosag ciotti kivizsgalasara, mivcl az immunid:st 61vez6 bir6 miatt az e ljad.st csak nagyon szu'k keretek kozatt lehetett lefolytatni. A strasbourgi bfr6sag hatirozataban leszagezte, hogy a bfr6kat megillet6 immunitas olyan jogahami mcgoldas, am ely a megfeleln ftelkezesi tevekenyseg alapjaul szolgal, azt mind a tagallamok jogszabalyai, mind a nemzetkozi jogrendszerek biztositjak. Az ilyen dpusu szab:ilyozas tchat megindokolhat6. A belga jog specialis elorrast tarralmaz, mely szerint az igazsagszolgaltatas tagjai ellen kizar61ag a foallamugyesz kezdemenyezheti az eljicas lefolytarasat. A bir6sagnak ezert azt kellett megvizsgalnia, hogy volrak-e a kere1mez6nek mas, a jogrendszer altai biztoslwtt jogorvoslati leherosegei. Mivel azonban a polgari jogi karterites eszkoze rendelkezesre alit, ezert a 6. cikk (!) bekezdesenek a serelmet nem,illapitotta meg. A kerelmezok kifogasolt:ik a nyilvanos t:irgyalas es itelethirdetes hianyat is. A belga alko[many almlaban a nyilvanos hatarozathozatal kovetelmcnyct fogalmazza meg, a vizsgalati tfpusu cljarasok vonatkozasaban azonban kivctclt tesz lehetove. igy amikor a bfr6sag egyesbir6kent jan el, anelkul, hogy nyilvanos targyalast tartort volna, jogszeruen teue azt, Mivel azonban ilyen tartalmt.1 kifogast a belga ejjara.s soran nem fogalmazrak meg a kerelmezok, beadvanyukar erre vonatkozoan elutasftottak. Az Ugy talan legerdekesebb eleme a velemenynyilvanftas szabadsagaval kapcsoiatos. A kerelmezok a 10. cikk serelmet is megval6sulni Jaml.k. A bir6sag allaspontja szerint a hazkutatasok elrendelese nyil vanval6an ellenrercs a kerelmez6knek a velemeny- nyilvanft:isi szabadsaghoz fuz6d6 jogaval. A bir6sag megallapflotta, hogy a hizkuta[:\sok celja bizalmas informaci6k nyilvanossagra hozatalanak megakadalyozasa, masok jo hfrnevenek vcdclme 6s altataban az igazsagszolgalratas filggerlensegenek biztositasa volt. Azt azonban a belga allam kepviseloje sem aljitona, hogya kerelmezok altai irt cikkek titkos informaci6 kat carcalmaztak volna, ami megalapozhatta volna az ilyen tfpustl hazkutatasokat. A bfr6sag azt is megallaplw[[a, hogy az ujsagir6k a vonatkozo szabalyokat betartva szereztek informaci6kat. A hararozat uralt arra, hogy nyole alkalommal mintegy szazhatvan rendor vegzen kutatast a kerelmezok otthonaban, illetve hivacaii helyisegeiben, ugy, hogy a belga kormany nem kozolte, pontosan milyen okbol.os miert gyaniisltjak a kerelmez6ket szakmai titokkorbe rarcozo adatok nyilvanossagra hozatalaval. A birosag szcrint mas eszk6zok alkalmazasaval is meg lehetett volna allapfrani, hogy ki tanusitott jogellenes magatartast cs milyee. A dontes szerint a kormanynak nem sikerult bizonyitania, hogy a hazkutatasok es a lefoglalasok nelk"1 az :illam hatosagai nem lettek volna kepesek megallaplrani a kereimezok bunosseget. R:imuracoc[ arra az osszefilggesrc is. hogy ktilonos jelent6sege van az iijsagfr6i forr;'sok bizalmas jellege vedelmenek. LeszogcZ[e: annak ellenere, hogy relevans okai vol [ak a rcndori eljanis lefolytatasanak, szuksegtelen es aranytalan jellegu intezkedesnek bizonyult a nagy rendc5ri croker igcnybe vevc5 akci6sorozat. Ezek az eszkozok aranyralan korhhozas3.t jelentettek az lljsagiro velemenyszabadsaghoz fuzodo joganak, ezert a bft6sag az egyezmeny 10. cikkeben foglaltak megserteset allaplcoua meg. A bfrosag foglalkozott az egyezmeny 8. cikkevel kapcsolatos osszefuggesekkcl is. Meg"llapitotta, hogy a hizklltacasok lefolytatasa a bi.inteto vizsgalatokr6i es a hazkutarasokr61 sz610 torvenyek rendelkezeseinek tigyelembevetelevel tortent. Celja a kozrend vedelme, masok joganak es szabadsaganak biztosirasa voi r. a vizsgalatot bizonyos eljarasi garanciak kfsercteben vegeztck. Ugyanakkor a bir6sag ramuratott arra a kortilmenyrc, hogy a kerelmez6'ker semmilyen buncse lekmeny elkovetesevej nem vadoltak, es a hazkutatasi parancsok megfogalmazasa tul tag teret biztosftott az eijarast lefolytato szemelyeknek, annak alapjan barmely "szuksegesnek latsz6 targy" lefoglalasara korlatozas nelkullehetoseguk nyilt. A hazkutamsi paranrs ahhoz sem ad Ott t<imponwc, hogy konkretan milyec dokllmentumokra kell vonatkoznia a vizsgalatnak, es nem jewlte meg pontosan az atkutatando helyisegekee. Tovabbi egyezmenysew5 magatartasnak mine)... suit, hogy nem informaltak a kerelmez6k.et a hazku tatas indokair61. Erre tigyelemmel a bfrosag a 10. ci.' mellett a 8. cikk megsertese[ is megallapflotta. 180 I DONT~~S u'ran szar-.1 I FUNDA/I. IENT L

7 A/ury'q kolllra irorszdg iigy konlllllillyei. Roy Murphy ir allampolgar, egy kereszteny kozosseg lelkipasztora Dublinban ben az egyhaz cgy hirdctcs[ szeretett volna kozzercnni a helyi kereskedelmi televizi6ban, amely bemutatta volna a uj6zus Kriszrussal kapcsolaros tortenclmi renyeker" es a,lelclmadas bizonyitekait" marciusaban a FUggetlcn Radi6 os Televizi6 Bizottsag (IRTC) megtiltotta a sugarzast a ra.di6zasr61 es a televfzi6zasr61 sz610 torveny 10. -anak (3) bekezdesere hivatkozva, amely szerint va llasi vagy politikai eflokat szolgiil6 hirdetes nem kozolheto. A kerclmezo biroi fclolvizsgalatot kezdemenyezett, megkerdojclezve a vonatkoz6 szabaiy alkotmanyossagat. Beadvanyaban egyreszt az eloir:is alkormanyellenesseg.ot kifogasolta, illetve azt, hogy amennyiben az alkoananyos, abban az esctben a bizottsag kepviseloi nem jol eftclmeztek a torvenyben foglaltakat aprilis 25-.on a Legfelso Bir6sag megallapltotta, hogy az IRTC nem serrcttc meg a corvenyben foglaltakat, valamine arra a koverkeztetesre jutat" hogya rorveny 10. -anak (3) bekezdese esszeru korlatozasat jclenti a kommunik.ki6 joganak, es a tilalom megfogalmazasamll elfogadharo a koz.ordekre val6 hivarkozas. A Legfelso Bir6sag ezeft majus 28-an elutasltotta a fellebbezest..4 ho/arozot.14 A kerelmez" az egyezmeny 9. cikkevel vedert valh!sszabadsag, valaminr a 10. cikkben korulfrt velcmenynyilvanftisi szabadsag serelmet kifogasolm. A bfr6sag donteseben elsokent leszogezte: a kerdeses Ugy rargya az, hogy a kerelmez6 nem voir kepes tomegtajekozrarasi eszkazon keresztui, hirdet.osben megfogalmazni mondanivai6j:h, ami elsodlegesen az 6 sz61asszabadsagat, nem pedig a vallasszabadsagar seffette. Ennek megfeleloen a bir6sag a 10. cikkel va- 16 megfelelesr verre gorcso' ala. ElsOkenr megallapiwrra, hogy az tigyben rorvenyben meghararozott es a kozerdek celjab61 megalko(q[[ c16irjsok koriawzrak a velemenynyilvanfras szabadsagat. A vizsgalat targyar ezutan az kepezte, hogy egy demokratikus rarsadalomban szukseges koriawzast alkalmazrak-e a k.orelmezovel szemben, lenyegesek es clcgendo'k voltak-e az okok a tilalom megfogalmazasara. A bir6sag arra a kovetkezteresre ju(q[[, hogy egy kifejczcs - annak cllcncre, hogy onmagaban nem serto' jellegu - megbotrankozraro harasll lehet bizonyos k6rulmenyek koz6tt. KUl6n6s figyelmet kelle[[ szentclni a problema meriegeiesenek, hiszen az adas adoet esetben Eszak-irorszagban is fogharo lert voina, ahol viszont a vallas a tarsadalmar megoszr6 renyezo. A birosagnak mindczek figyelembeverelevel kellett merlegelnie a korulmenyeker. VegUI arra a megallapitasra jutott, hogy a kerelmezo szabad vall:!sgyakoriashoz fuzod6 jogar nem korlatozn!k, reljes korben gyakorolhatta jogair. Barmely mas allampolgarhoz hasonloan val"isos jellegu musorokat tchetert volna kozze a musorszolgaltat6k programjaban, los adott esetben az egyhaz szolgaltatasair61 is adharott volna tajekoztanisr. A hirdetesek kozreadasanak megragadasa rargyaban a hararozat megallapitja: onmagaban az a teny, hogy meghatarozotl e llenerrek fejeben lehet hirdetesi idohoz jurni, azr eredmenyezheti, hogy az egyes valhls i csopoftok a rendelkezesukre all6 forrasok killonbsege miatt elter6leheroseget kaphatnak, hiszen a gazdagabb valhisi kozossegek robb hirdctcs megjelenitesere lehetnek kepcsck. A bir6sag allaspontja szeriot ez a karillmeny megalapozorr:l reheri a valhisi targyu hirdcrcsekre vonarkoz6 korlatozast. A birak koverkeztetese szcrint meggy6zq az i'r kormanynak az az ervelcsc, hogy a vallas i reklamokar tilc6 rcndelkezes hatalyon kivul helyezese vagy mas, enyhebb szabaly megfogalmazasa a hirbeli erzekenyscg screlmet eredmenyezhetnc, es negadvan hatna a fuggetlen media semlcgessegere. Glyan szab.ly megfogalmazasa, amely bizonyos vallasok szamara leheroseget bizto Sit reklamok rnegjelenitesere, masok esercben nem, nyilvanval6an egyezmenyellenes volna. Szinren aggalyokat vcloe fel egy olyan eloiras, amely egy hat6sagor jogositana fel annak vizsgalara ra, hogy mely reklamok engedelyezhetok es melyek nem. A bir6- sag azt a kovcrkezterest is lcvonta, hogy a korlatolott rekiamlehetosegek az ero'sebb, dominans egyhazak pozki6it eroslrcnek. A hatarozat arra is n'imutawrt, hugy a kerelmezo nem vira[[a azr a kormanyzari erveles[, mely szeriot a val!;isi hirderesek k6zlescnek korlarozott lehetove rcrele a kozszolgalati es kereskedelmi musorsloigaitat6k egyenl6tlenseget eredmenyezne, hiszen a kozszolgalati media kenyrclen volna minden hirdc(cs[ kozolni, mig a kereskedelmi csarornak szabadon valogarhatm'inak a nckik rctszo egyhilzi hirdetesek k6zui. VegljJ az is a kcrclmezo alhtasaval szemben megfogalmazotl erveket erositette, hogy nines egyseges szabalyozas az egyes tagallamokban a va llasi hirdeteseknek a nidi6ban es a televlzi6ban val6 sugolrz:lsar illetoen. Mindezen korulmenyek figyelembevetelevel az.liam szukseges cs aranyos korlacozast fogalmazott meg a vallasi reklamok tilalmanak meghatarozasaval. KOIIIII/fl/tdr. A bir6sag hararozara jol murarja, hogya rek!.!m a saj toszabadsag sajatos szabalyozasr igenylo teriiletekent jellemezhcro. Killonosen az, ha valamelyik egyhaz ranainak,.nepszerusfrcser61" van 5z6. A dontes crrelmezhet6 ugy is, hogy az egyes vallasok monop61iuma kialakulasanak megakadalyozas.r szolg:ilja, igy vedve a pluralis!:irsada- 10m ajap6n6keir. FUNDAMENTUI\! I Z SZAM DONTES ljtan I 181

8 AZ EGYEZMENY 11. C1KKE JOG A GYOLEKEZES SZABADSAGAHOZ Djavil 1.'olllro Ttirokorszdgl s Az iigy kiiriillllillyei. Ahmec Djavir An torok szarmazasu cipri6ta. Nicosiaban 61, a zald vonah61 cszakra, es egy be nem jegyzctt egyesuletnek, a Fodcdlis es FGggetlen Ciprusert mozgalomnak a koord inatora. A kerelmez6 gyakran biralt. a torok fennhat6sag alatt all6 eszak-ciprusi tcri.iletek hat6sagainak tevekenyseget, es megszallasnak minosftcccc azt. Beadvanyaban aze panaszolra. ncm cngedclyezu:k szamara a torok es a ciprusi torok hat6sagok, hogy hltogatasokat tcgyen a sziger deli n!szen, f(!szt vegyen konferenciakon, a torok es a g6rog k6z6ssegek reszere rcndezctt szeminariumokon. Kcrclmei koziil majdncm mindegyiket elutasitomik, asszesen hator engedelyeztek a negyvcnhatbol. Djavit azt allitotta, hogy az Eszak-ciprusi Torok Kuzrarsasag kormanya altai hozqtt domesek c1- lemetcsek az egyezmennycl. Eloszor a kabinet egeszsegugyi minisztcre crteslrenc Ot arr61 icvelben, hogy mierr nem icpheri at a hararr. A kcrclmezo ezt kovetoen a torok hatosag miniszrerelnokehez c1mezte levelet, de valaszt nem kapott. A torok igazsagggyminisztcrnek is Irr, ez a bcadvanya ugyancsak megvalaszolatlan maradt majus 18-an az eszak-ciprusi torok hat6sagok level ben ktizoltek vele, hogy biztonsagi okokb61, kozerdekbol, es azert, mert az allam ellcni propagandat fejt ki, nem engedik megjelenni a haniron tuli rendezvenyeken. A haidrozal. " A birosag els6kent azt vizsgalta, megallapithat6-e a torok allam fclelossege az cgyesulesi CS gyglekezesi jogok megsertesevel kapcsolathan. Utalt area a torok alias po mea, amcly vitatta az eszak-ciprusi teruleteket illcto felelosseg6t. A torok allam ugyanis arra hivatkozott, hogy az eszak-ciprusi torok hat6sagok fgggetlen szervek, amclyek nem Torokorszag donteseinek megfelel6en jarnak el, Torokorszag nem gyakarol ellcn6rzest felettiik. A bfrosag azonban azr az 3.1- laspo ntot foglalta el, hogy azok az allamok, amelyek az Emberi jogok eur6pai egyezmenyet alalnak, fdelosseget vallaltak azon cselekmenyeikcrt is, amelycket a hataraikon kivgl kovetnek el. liyen felel6sseg menu fel abban az cscthen, ha valamcly allam kawnai komrollt gyakorol a hatarain kiviil eso teriilet felett. A jogok es a kotelezcttsegek ebben az esetben az ellenorzes tenyeb61 kovetkeznek, fuggedenoi auol, hogy azr kozvedenoi gyakorolja-e az allam, vagy pedig egy al:!rendelt, helyi kozigazgatas szcrvein keresztoi. A birosag allaspontja szcrint nem vonhat6 ketscgbc, hogy Torokorszag ellcnorzi az Cszak-ciprusi torok hat6sagokat. bnmag:1ban az, hogy nagyszamu torok katonai alakulat allomasozik Eszak-Cipruson, alaramasztja azt az d.llftast, hogy a torok hadsereg harckony kontrollt gyakorol a sziget emlitett resze felett, es ez az ellen6rzesi Iehet6scg megalapozza a torok allam felelosseget az eszak-ciprusi hat6sagok cselekmenyci vonatkozasaban. Tehat elmondhat6, hogy Eszak-Ciprus tergleten megval6sll1 a torok joghat6sag. Az egyezmeny 11. cikket, azaz a bokes gyglekezes joganak megserteset illet6en a bir6sag megiillapitotta, hogy azok a rendezvenyek, amelyeken Djavit szeretett volna f(~szt vcnni, a torok es gorog kozossegek b6kes talalkozasara szolgaltak, a ket nep kozotti parbeszedet mozdftottak e16. Az engedely megtagadasa megakada Iyozta a kerelmcz6t abban, hogy ezcken az esemenyeken reszt veb'yen, ezaltallehetetlenne tette gyglekezesi joganak gyakorolasat. KGlOn problemakent jclentkezett, hogy nem volt olyan jogi c1oims, amelyben a ciprusi torok hat6sagok szabalyoztak volna allampolgaraik S7.amara a zold vonal.tl"peset. MindebbOi arra a kovetkeztctesrc juwu a bfrosag, hogy nem letczik olyan. jogszabalyban cloirt feltetel, amcly az athaladasnak az objektfv kriteriumait volna hintott szabalyozni, tehat az cgyezmenynck az a rendclkezese, amely a jogok korh1tozasa kapcsan tofvenyi szabd.lyozast ir cle, nem val6sul meg, igy a hatosagok megsenettek a 11. cikket KOlIJlIJeti/(It: A hirosag ebbcn a hatarozanlban is kovcrkezetesen alkalmazta a korabbi fteleteiben kim unkalt alapelveket, amelyek szerint fegyveres beavatkozas eseten a tagallamoknak akkor kell biztositaniuk a lakossag jogait, ha alland6, tartos, tomeges jelenletukkel atveszik a kozhatalom gyakorlasat att61 az allamt61, amelynek tertiletet reszben elfoglaltak. E jogelv kovetkezetes alkalmazasa bizonyos esetekben - amine arm a Fundamcneum 2000/2-es szamaban Ban Tamas is utalt a Bankovic es tlirsai -Ggyben - talan nem hat meggy6z6en, a fenri Ogyben azonban kielegiti igazsag6rzctunket. RtJall Parlisi is mdsok 10ll'ro Tiiriikorszdg l7 Az li'gy kliliifmell)'ei. Az els6 szamu kerelmcz6, a Refah Partisi (J6h't Part) egy julius 19-en alapitott torok politikai part. A tovabbi kcrclmez6k: a part kon\bbi elnoke, Necmettin Herbakan, aki az Ggy idejen parlamenti kepvisel6 volt, illetve Seket Kazan politikus, a pan parlamenti kcpviseloje cs Ahmet Tekdal jogasz, a part c1nokhelyettese majus 21-6n a fellebbviteli bir6sag f6allamggyesze eljarast kezdemenyezctt a torok alkotmanybirosagon a Refah feloszlatasa celjab61. amelyet azzal indokolt, hogy a politikai part a "szekuralizaci6 elve elleni tevekenyseg koz POnt java valt". Kerelmet azzal indokolta, hogya Refah vezet6inek es ragjainak egyes cselckmenyei es irasbeli dokllmcnwmaik (peldaul a shari a, az iszlam! 82 I ni)nte~ UTAN szai'.! I FllNDAi\lI':NTUM

9 jog bcvezctesere tett kezdemenyezes) nem egycztether6k ossze ef!:'! demokrarikus tirsadalom koverelmenyeivel. Az alkormanybir6sag elotti eljarasban a kerdmezok kepvise\o, azzal erve\tek, hof!:'! a vad ef!:'!cs beszedek rcszleteit ragadta ki, eltorzftva ezzel a vadlottak altai e1oadottak val6di jelenr':scr. Azr is megemh [Cttck, hof!:'! ebbcn az idobcn a Refah a koahcios kormany <agia voir, amely elfogadra a szekuralizmus elver es elfogadhat6nak tahilt minden valh1sos hitbcli meggyoz6d6st, azaz a part muk6dcsct nem lehet totaiitirills rendszer kialakftasat ceiz6 tevekenysegnek beallftani. A vadat tchat a part vezetoj mindc:n vonatkozasban visszautasitott<ik 6s elfogadhatadannak talalcik januar 16-an az Alkotmanybir6sag mindezek ellen ere feloszlatta a Refahot azzal a magyarazattal, hogy a part a szekuralizmus dve elleni tevckenyseg kozpontj<iva valt. A birosag ugy rendelkezctt, hogy a Refah vaf!:'!ona az allamkincstir rulajdonaba kerui, tovabba kimondta, hogy nyilatkozataikkal kol5nosen Erbakan, Kazan es Tekdal kozverlen felelossege verodik fel a Refah alkotmanyellenes tevekenysegevel kapcsolatban. Ezert pariamenti kcpviselqi mand;:irumukat, illetve politikai tisztscgoket Ot eyre felfliggesztette. A kerelmez6k az eb'yezmeny II. cikke altai bizwsitort ef!:'!cs Ulesi jog serelmet allitottik beadvanyukban. A ha/drozo/.18 A birosag eloszor julius 31-6n hozott dontes az Ugyben. Hatacozaraban kifejtette, hof!:'! ha valamely szemely vaf!:'! szcrv ef!:'! allam alkotmanyos struktunijanak megvaitoztatasat szerctne elemi, abban az eserben hivarkozhat az egyezmeny 11. cikkebcn foglaltakra. ha azok az cszkozok, amelycket igenybc kivan venni celja clerese erdekeben, jogszeruck es demokrarikllsak, a tervezett valtoztanlsok osszhangban vannak az alapvcto demokratikus elvekkel. Mindezekb61 kovetkezik, hogy azok a politikai parrok, amelyek vezero, eroslokos cselekmenyek elkoveresere hivnak fel, vagy politikai ccljaik nem osszecgyeztcthetok a demokniciaval, annak megszilntctcset cclozzak. nem elvezherik az egyezmeny jogvedelmi eszkozeit. A bir6sag arra a kovcrkeztctcsre jutotr, hof!:'! a rorok hat6sagok altai kiszabott jogkovctkezmenyek esszeniek, egy demokracikus tarsadalomban szuksegesek vo lrak. Ezr ramasztotta ala az, hogya Refah egy olyan pludlis jogrend szert kfvanr kialakitani, amelynek reszekem az. iszhl.ffi jog bevczetesere is kfserletet [crt volna. Ez a jogi srcuktura azonban az egyezmcny altai vedett 6rtckekkel cllenreres tartalmu jogszabalyokat tartalmaz. A birosag szerint a tenyallas alapjan nem voir kizarhar6, hof!:'! a Refah adort eserben eroszakos m6dszercket alkalmaz haralomra kerolesc erdekcben. Megallapftotta. hogy az allamok alrabiban korlatozon leherosegekkel rendelkeznek a polirikai partok feloszlamsayal kapesolatban. r",liutan azonban a velemenyek pluralizmusa a de- mokracia lenycgi elemenek rekimheto, a torok allam jogszerucn alkalmazon olyan intezkedcseket, ame Iyek az egyczrneny ei6frasaival ellemeres polirikai program megvalosirasar akadalyowik. Ezek a megclozo intezkcdesck meg6y,,1k a rorok rarsadalmar rendszert veszelyezteto srcllkturak rnegjelenesct61, vedve az orszag dernokratiklls imezmenyeir. Az egyezmcny 43. cikke alapjan a k6relmez6k az ligynek a bir6sag nagykarnadja ele uta Jasat indirv3- nyozrak. A nagykamara ot bfr6b61 ;i 1l6 kollegium, arnely az egyezrneny ertelmez6s6t vagy alkalmazasat erinto lenyeges kerdesben vagy egy egyebkent altalanos jellegu lenyeges kerdesben j' r el valamely f61 kerelmerc. Az iigyben a nagykamam feb rllar 13-an hozra meg vegleges hamrozarat. Ebben jelezte, hof!:'! a Refah feloszlatllsaval es az azzal kapcsolatos inrczkedesekkel osszefuggesben mindket fel elismerte, hof!:'! korlatozclk a kerelmez6 ef!:'!esolesi jog-dr. Megallapitotta toyabba, hogy a II. cikk (2) bekezdeseben foglaltaknak megfelcl6en a korhhozast egyrcszt torveny ina clo, masreszt az egyezmcnybcn meghanlrozo[[ celok erdekoben tortent. A beadv.ny kapcsan v.16jaban annak a vizsgalatat kellett clvegezni, hogy a korlatoz:1s egy demokratikus tirsadalomban szuksegcsnek minosirheroe. A strasbourgi bir6sag hilon felhivta. figyelmer arra a szoros kapcsolatra, arne!y a demokracia ertekei es az egyezmeny k6zott all fenn, es kiemeltc az[ a je!cnros szerepet, amelycr a partok rolrenek be ef!:'! demokrarikus rendszcr mlfkodtet6scben, elvezvc az cgyezmeny 10. os 11. cikkeben foglalt garanei.kat. Ezek jogok azonban nem foszrjak meg az allamor.[[61 a lehetosegt61, hogy amennyiben intczmenycit 6s azok muk6deset vesz61yezteto tcvekenyseget tapasztal, kor\atozo intezkedesekcr vezethessen be. A bfr6sag ramurarott, hof!:'! a demoktarikus rarsadalom vedelmet es az emberi jogokat, az cgycl1t megilleto szabadsagjogokat egylitt kelj megvizsgalni, es a kettonek harmonizalnia kell ef!:'!massal. Kiemelre, hof!:'! cf!:'! politikai part kiserletet tchet a jogrendszer vagy az alkotmanyos struktlmik rnegvaitoztatasara, ez azonban csak ket feltctellel minosirhero jogszen1nek. Ef!:'!reszr a part felhasznalra cszk6zoknek minden tekintetben jogszenrnek es demokratikusnak kel!lenniok, masreszt a part celki[t1zescinek osszhangban kell allniuk az alapveto demokrarikus elvekkel. Ez egyidejlilcg azt is jelenri, hob'y az a poli[ikai parr, amelynek vezetqi er6szakos eselekmenyek elkoveresere hivnak fel, vaf!:'! pol itikai programja nem felel meg a dcmokracia szabalyainak, illetve h. ennek a partnak az a celja, hogy fe lszamolja a demokdciar es semmibe yef!:'!e masok jogair es szabadsagait, nem kovetelheti az egyezmeny v6delmi rcndszercnek alkalmazasat a vele sz.cmben kiszabou bontetesek kikliszob6lesere. F UN lj Af-, I ENTUM I szaf>.1 DbNT~:S UTAN I 183

10 Ugyanakkor a birosag azt is jelezte, hogy a II. cikk (2) bekezdeseben szercplo, az egyesglcsi es gyglckczesi jog kori<iroz3si lehetosegeit meghuraroz6 el6frasok nagyon szigorlmn errelmezhet6k. Annak meghatarozasaban, hogy azok milyen karben alkalmazhatok, a szerzodo felek igen keyes mozgasterrel rendelkeznel<. Ha egy pol itikai part megfelel az elobb emlitett ket fel tetelnek, nem tekinrheto a demokracia ala pertekei val6di ellcnsegenek. Ugyanakkor a bir6sag arra is ramutawtt, hogy egy politikai part alkotmanya.os programja nem az egyeduli krirerium, melynek ajapjan a szervezct celjait es torckveseit meg.u1apfthatjuk. A szerzodo allamok gyakorlata azt mutatja, hogy azok a politikai szervezcrck, amclyck a demoknkia alapertekeivel szemben fcjtettck ki tevekenyscggket, nem hoztak nyilvanossagra val6di celjaikat a partdokumentumokban. Ezert a bir6sag mar koriibbi donreseiben is ramuraw((, hogy egy pan poiirikai programja elrejtheti a va16di celokat es torekveseket, amclyek fgy nagyban ejtcrhemck a szervezet altai az allam har6sagaihoz benyujroct dokufficnrumokban foglaltakt61. A valosag megallapitasanal tehat a programot mindig ossze kell vcmi a part vezcroinek ccvekenysegevel.os azzal az allasponnal, amelyet politikai munkajuk sonin kcpviselnek. A konk"'t Ggyct vizsgalva a korlatozas nirsadalmi sziiksegesseget illetoen a bir6sag megallapiwtta, hogy a Refah tagjainak es kiljonosen vezetoinek megnyilatkozasai es egyes cselekmenyei az egesz partnak fejr6- hat6k, es ezekben erheto tetten a Refah hosszu tavu politikaja. Ez abban fogla lhat6 assze, hogy egy olyan rendszett kell kialakitani, amely - reszben vagy egeszben - a sharian nyugszik. Raadasul a Rcfah nem zarta ki, hogy eroszakos lhon 6rjc el az altala idealisnak tar~ tott rendszer megval6slrasat. Figyelembe veve, hogy ezek a tervek nem egyeztethetok osszc egy demokratikus rarsadalom konccpci6javal, Cs hogy annak a lehe~ tosege, hogy a Rcfah megval6sithatja ezeke" val6di veszelyt jelentettek a torok demokraciara, kezzejfoghatonak es kozelinek voltak minosithetok. Ezert az Alkotmanybir6sag altai hozo[[ jogkavetkezmcnyekr61 a bir6- sag megallapitotta. hogy azok egy demokratikus tarsadalomban szuksegesnek voltak minosithct6k. Azt is kifejtette, hogy a torok allam altai hozott intezkedesek az eierni kfvam cellal aranyosak. Mindezt tigyelembe vevo a Refah feloszlat:lsa Os tagjai bizonyos politikai jogainak idoszakos korlatozasa job1szeni voir, ami egyben azt is jelenri, hogy a II. cikk nem sergit. A tovabbiakban azt is leszogeztck a s[[asbourgi danteshoz6k, hogy a II. cikk vonatkozasaban howtt dontest kovetocn nem szgkseges a kerelemben mcgjelolt egyeb egyezmenyes e16iriisok megsertese kapesan vizsgalatot folytami. (Az uggyel reszletcsen foglalkozik a tanulmanyrovatban k6z61t Durham-id.s.) ELsd KlEGEsz!Td JEGYZdKONYV 3. CIKKE A SZABAD V ALASZT ASOKHOZ VALO JOG Podio/zillO /colltra Lmomuig" Az iigy korii/llufll),ei. Ingrida Podkolzina lett allampolgar, az orosz ajku kisebbseg tagja. A kerelmezo a Nemzeti Harmonia Part IiStajan indult jeloltkcnt az orszaggyulcsi v:llasztasokon 1998-ban. A kerdeses listat a valasztasi szerv nyilvantartasba vette, miutan a part minden szokseges dokumemumot csatolt, t6bbek k6z0tt annak a bizonyitvanynak a masolatat is, amely igazolta, hogy Podkolzina beszeli az,warn hivatalos nyelvtt, a letter. Ezt az igazohist az cere fel jogosftott bizottsag adta kit amely kozigazgadsi szervkent az igazsagugyi tarc:inak van alarendelve. Egy hettel kesobb az orszagos nyelvi kozpont ellen ore kercste fei a kerelmezot a munkaheiyen, ellenorizendo, hogy mennyirc [ud lettu!' Parbeszedet kezdemenyezett vele, kerdeseket tett fel neki, tobbek kozt azt, mien cpp a Ncmzeci Harm6nia Part listajan indul. A kerelmezo rendklvill izgatq[[ lett, es a vizsgac a maga reszerdl befejezettnek nyilvanlwua. A vizsgal6 jelentese alapjan az illetekes szerv tarolte Podkolzina nevet a valasztasi listar61. A Nemzcti Harm6nia Part a fenci domes megsemmisiteset kene a birosagt61, amelyet elutasiwttak azon az alapon, hogy a hivatalos nyelv tudasat igazol6 bizonyftvannyal kell rendelkeznie az orszaggyulesi valaszt3- son indul6 jelolteknek. A kesobbiekben az itclet ellen benyujwtt fellebbezest is elutasitottak. A kerelmezo panasza szerim azzaj, hogy nevet toroltek az orszaggyulesi valasztasok jel1iltjeinek Iistiijar6l arra hiv3tkozv3, hogy nem megfelelo szinten beszeli a lett nyelvet. mcgscrrctt<!k az egyezmeny elso kiegeszfto jegyzokonyvenek 3. cikkeben garant:llt jogat a v:llasztasokon jelaltk6nr val6 reszvetelhcz. A hotdrozol. zo A bir6sag elsokenr azt vizsgalta, hogy a nyclvi cenzus alkalmazasa osszhangban va n-e az Emberi jogok eur6pai cgyezmenyevel. Arra a megallapft:lsra JUWl[, hogy a lett alkotmanyos struktllra optima lis mtikodesenek bizrosftasa a ce\ja annak a torvenynek, amel)' szerint a nemzcti nyelv megfeleld' ismereusre szukseg van a kepviselok cscreben. A2 i1yen kovetelmenyek tehat torvenyes celt swlg:llnak. Ugyanakkor a bfr6sag au is vizsgalta, hogy az az intezkedes, amellyel a kerelmezo nevet toroltek a je- 10ltlisnir61, megfelelo volt-e a torvenyes cel elerese erdek6ben. A s[[asbourgi szerv ramutawn arra, hogy. kcrelmezonek volt nyelvi bizonyitvanya, azt egy CITe. feljogosfwtt hat6sag megfelelo formaban, vizsga a~ jan :illitotra ki. A bizotrsag elore meghatarozotr, c~ I R4 I DONTES utan l szar-.1 I FUNDAME N T 'W

11 jektfven korillfrt ertekelesi szempomok alapjan dontott, szabalyait pontosan meghat:irozta. Bar ezt nem vitanak a len hat6sagok, a kesobbiekben megis (,jabb vizsga letetelere kotclcztek a kerelmez6t, egyebkem mas jeloltekkcl egyon. Ennck crtekeleset viszom csak egyetlen hivatal nok meriegeiesere bizrak. Ezt a fajta diszkrecionalis jogktirt azonban tu lzott mertekunek tahllta a bir6sag, CS kol6n meglepctcsct fejezte ki amiatt, hogy a bizoctsag eagia a besz:imoltatas kereteben a kerelmez6 pol itikai szimpatiajanak hanerer61 erdekl6don. M indczt mcrlegelve ugy hatarozott, hogy objektiv garanci:ik hia nyaban a kerelmezovel kapcsolatban lefolyt.tott eljaras nines osszhangban a tiszrcssegcs cs a jogbiztonsagnak megfc1c16 azan elj:irasi kovetelmenyekkcl, amelyek alapjan a va laszthatosagot meg lehet hatarozni. Ezt a kovetkeztctest azert is vanta Ie a bir6sag, mere a kerelmez6 felulvizsgalati kerelmenek elbfrilasakor a Rigai Megyei Bfr6- sag csak a vitatott ervenyu masodik "vizsga" kapcsan kialllto[[ dokumcmumot vene figyelembe, es azt mint megdonthctcdcn bizonyltekot tekintette iranyad6nak. Ez[ is rekinrcrbc veve domott ugy a bfr6sag. hogy megscrtc((ck az elsa kiegeszfto jegyz6konyv 3. cikket. Soda!: Is IlltiSO!: /:olllra TiJrijj:orsz.tfg" Az iigy kijtiillllillyei. A kerelmezok, Selim Sadak es tizenker t::hsa a Demokrata Pan kepvisc16ikent a Nagy Torok NcmzctgyUles tagjai voltak. Nehany nappal azt kovct6cn, hogy a part 1993-ban megalakult, az allamligyesz a feloszlatasat kene elrendelni arra hivatkozva, hogy mcgsenett6k az alkotmanyos szabalyokat. amikor nchany tag es a kor:ibbi clnak olyan kijelenteseket tett, amelyek alkalmasak voltak az Allam cs a nemzet egyscgcnck mcgbontasara ben a kerclmezok kozoi a mentelmi joggal nem rendelkezoket letart6ztawlk, es az Alkotmanybirosag meg abban az evben elrendelte a part feloszlad.sat es a kepvisciok mandatumanak megs"llintetcset. Nehanyan - felve a vademe!est61 - a tengeren r(!lra t<lvozrak, Sadak llr viszont onkent aiavctcnc mag:1t a rendorscgi orizemek. Szeparatizmussal vadoltik Oket, arra alapozva ezt, hogy ilyen jellegu propagandat folytattak, fegyvercs csoportok segftesere hivtak fel. A hatdroz.fli. Zl A bfrosag a szabad valaszrasokhoz va- 16 jog megsertcsc kapcsan vizsgalta a kerelmet. Oonteseben hangs(liyozta, hogy ez a jog a j61 mtikod6 polirikai demokr:kia jellemzoje. es kiemelked6 szcrepe van az egyezmeny rendszereben. A bfr6sag utalr arra, hogy a kerelmezokct automatikusan fosztottak meg kepviseloi mandatumukt61 aze kaveroen, hogy az AIkotmanybfr6sag feloszlatta a partot, es mindezt olyan mcgjegyzcsck mian, amelyeket a konlbbi partelnok tett kolfoldon, illetve egy olyan frisos dokumcntum miatt, amelyet a part kozpomi bizottsaga keszitett. A bir6sag szcrint azok az intezkedcsck, amelyck azonnali hatallyal a szervezet vegleges feloszlatasat eredmenyezt<:k, valamint a parttagok mandatllmgyakorlasat es a politikai eletben val6 reszvetelct tiltottak meg, kiemelked6en sulyos es aranyralan blintetesck. Az intezkedes nem volt osszeegyeztethcto a valasztasokon jc16ltkenr val6 reszvetel cs az orszaggyulesi tisztscgviselesehez val6 jog lenyegevel Azt is ki~ mondt. a bfrosag, hogy megscrtettek a kerelmezoket mcgvalaszt6 szavaz6k szabad valaszrasi jogut akkor, amikor parlamenti panot helyeztek "jogon kivu1", illetve parlamenti kepviselokct fosztottak meg kepviseldi mandawmukt61. KOlllllltlllar. KOian figye1met erdcmel az a gondo ~ larmenct, arncly szerim a torok hat6sagok magatartasa kozvetve a polgarok szabad valasztashoz valo jogat kori<ltozza, amikor a part egy tisztsegvisclojenck magatanasa mian egy egesz szervezeter bontet, illetve olyanokat foszt meg mandatumllktol, akik a jogcllcnesnek min6sitcu tc vekenys6gben nem vetrek rcszt. A bfr6sag ezzel wlajdonkeppen a kollektiv buntetes jogellenesseger61 hozon iranyad6 hararozatot. JEGYZETEK /99. szamu kcrclcm marcius 12-i Irclct /98. szamu kcrclcm januar 28 j [tclct /98. c, 4ll160/98. szamu kcrelcm rcbruar 13-i f[cler /9').,zamu kerclcm fcb ru ar 25-i ftclct /95. os 36194/97. szam" kercl em marcius 4-i ftcjct /96. szamu kerclcm julius ls-i freler /98. szamu kcrc\cm junius 10-i (rclct. Tal/OJi ZOlttffl /92. szamu kcrclcm rcbru<ir 20-i frclcc /98,41342/98,41343/98, 41344/98.,zamu kerc1em febru'r 13-i ftciet /99. szamu kerclcm aprilis 9-i frelet :;144/94. os /95. szamll kcrclcm juniu, 27-i itelet. FUNDA~IENTUM sza~\'1 D()NT ES utan 1 [8S

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Gäfgen Németország elleni ügye 1. Az ügy körülményei. A kérelmező jelenleg börtönbüntetését

Gäfgen Németország elleni ügye 1. Az ügy körülményei. A kérelmező jelenleg börtönbüntetését Az Emberi Jogok Európai Bíróságának legfrissebb döntéseibôl Az egyezmény 3. cikke. A kínzás tilalma Gäfgen Németország elleni ügye 1 Az ügy körülményei. A kérelmező jelenleg börtönbüntetését tölti a schwalmstadti

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja. Vagyongyarapodás felülellenőrzés, iratmegőrzési kötelezettség Kfv.I.35.516/2006/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szűcs Viktor Géza ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szabó Andrea

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. szeptember 30. TARTALOM UTASÍTÁSOK 20/2006. (ÜK. 9.) LÜ utasítás a vádelõkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: IV/00788/2014 Első irat érkezett: 2014.04.14 Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.I.37.441/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (politikai reklámfilm közlésének

Részletesebben

8/2004. (III. 25.) AB határozat

8/2004. (III. 25.) AB határozat 8/2004. (III. 25.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő határozatot:

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL

TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...3 A BÍRÓI HATALOM ÁTLÁTHATÓSÁGA...3 A NYILVÁNOSSÁG ALAPELVE...5 SAJTÓNYILVÁNOSSÁG

Részletesebben

I. AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGÁNAK ÍTÉLETEIBÔL

I. AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGÁNAK ÍTÉLETEIBÔL I. AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGÁNAK ÍTÉLETEIBÔL 1. Jog az élethez (az egyezmény 2. cikke); L.B.C vs. Egyesült Királyság (1998. június 9-i ítélet) A tények. 1957 58-ban az Egyesült Királyság a Karácsony-szigetek

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2016. június 3. 2016. 13. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3108/2016. (VI. 3.) AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról 668 3109/2016. (VI. 3.)

Részletesebben

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja.

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.058/2014/5. A Fővárosi Ítélőtábla a Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: ügyvéd neve) által képviselt kérelmező neve (címe) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság 2014.

Részletesebben

EURÓPAI EMBERI JOGI BÍRÓSÁG

EURÓPAI EMBERI JOGI BÍRÓSÁG EURÓPAI EMBERI JOGI BÍRÓSÁG részére Európa Tanács Strasbourg, Franciaország European Court of Human Rights Council of Europe F-67075 Strasbourg-Cedex Fax: 00 33 3 88 41 27 30 az Európai Emberi Jogi Egyezmény

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

SZTERÉNYI ÜGYVÉDI IRODA RECHTSANWALTSSOZIETÄT LAW FIRM

SZTERÉNYI ÜGYVÉDI IRODA RECHTSANWALTSSOZIETÄT LAW FIRM SZTERÉNYI ÜGYVÉDI IRODA RECHTSANWALTSSOZIETÄT LAW FIRM 1011 BUDAPEST, FŐ UTCA 14-18. Címzett: Kérelmező részére E-mail útján Másolatban: Valamennyi ajánlattevő részére E-mail útján Küldi: dr. Szterényi

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

HATÁROZAT. Ügyintéző: dr. Kun István, Szombati Attila Melléklet: -

HATÁROZAT. Ügyintéző: dr. Kun István, Szombati Attila Melléklet: - Ügyiratszám: KS/2794-5/2015. Tárgy: az országos bitfolyam hozzáférés nagykereskedelmi szolgáltatás ának megállapítása retail minus módszer alkalmazásával (UPC RM20) Ügyintéző: dr. Kun István, Szombati

Részletesebben

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.026/2016/5. számú ítélete

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.026/2016/5. számú ítélete Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.026/2016/5. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/34 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája:

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.362/2010/12.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2010. év november hó 23. napján tartott nyilvános

Részletesebben

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html 1. oldal, összesen: 5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSBB BÍRÓSÁGA 3/2006. KJE szám A Magyar Köztársaság nevében! A Magyar Köztársaság Legfelsbb Bíróságának közigazgatási jogegységi tanácsa a 2006. március

Részletesebben

Emberi Jogok Európai Bírósága. Kérdések és Válaszok

Emberi Jogok Európai Bírósága. Kérdések és Válaszok Emberi Jogok Európai Bírósága Kérdések és Válaszok Kérdések és Válaszok MI AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA? A Kérdések és válaszok anyagát a Bíróság Hivatala készítette, és az nem köti a Bíróságot. Rendeltetése,

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2350/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2350/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2350/2016. számú ügyben Előadók: dr. Szabó-Tasi Katalin dr. Borza Beáta dr. Lápossy Attila Az eljárás megindulása A panaszos civil szervezet elnöke a szervezet

Részletesebben

Nemzeti Választási Iroda Elnök. A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata

Nemzeti Választási Iroda Elnök. A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata Nemzeti Választási Iroda Elnök A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata A Nemzeti Választási Iroda elnöke Miczán József (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott

Részletesebben

v é g z é s t: Polgármesterekre jelöltenként leadott érvényes szavazatok száma:

v é g z é s t: Polgármesterekre jelöltenként leadott érvényes szavazatok száma: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 14.Kvk.22.707/2010/2.sz. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a Czakó-Háger-Kálmán-Kozslik- Turnyánszky Ügyvédi Iroda Ügyintéző: dr. Czakó Károly ügyvéd / 3525. Miskolc,

Részletesebben

!~:~:=~~~~:[~ t~~~~:-:-:::-a---

!~:~:=~~~~:[~ t~~~~:-:-:::-a--- 12.K.30.283/2011/3.!~:~:=~~~~:[~ t~~~~:-:-:::-a--- lktat.ixiim: A Magyar Koztarsasag neveben! A Fovarosi Bir6sag a Menyhart Tibor elnok altalkepviselt SomI6-Marcalmente-Bakonyalja Leader Akci6csoport Kozhasznu

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. május 14., csütörtök Tartalomjegyzék 119/2015. (V. 14.) Korm. rendelet A Nemzeti Hauszmann-terv keretében a Budavári Palota épületegyütteshez

Részletesebben

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága. BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága. BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575 Dr. Kincses István ügyvéd 5900 Orosháza Bercsényi u. 48. /fax 68/413-057 30/9288-690 mail: kincses@elender.hu adószám: 44420538-1-24 Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575 Indítvány

Részletesebben

Agazati Reszvetelt Megallapito Bizottsag 1476 Budapest Pt. 75.; Tel.: (06)-(1)-374-9060; Fax: (06)-(1)-374-9070; E-mail: armb@lab.

Agazati Reszvetelt Megallapito Bizottsag 1476 Budapest Pt. 75.; Tel.: (06)-(1)-374-9060; Fax: (06)-(1)-374-9070; E-mail: armb@lab. if' Agazati Reszvetelt Megallapito Bizottsag 1476 Budapest Pt. 75.; Tel.: (06)-(1)-374-9060; Fax: (06)-(1)-374-9070; E-mail: armb@lab.hu Ikt. sz.: 0001-1I2012-400015323-ARMB Targy: ARMB batarozat - az

Részletesebben

A SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT

A SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT A P É C S I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M A A SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT ADÓS ÁLTAL KÖTÖTT SZERZŐDÉS ESETÉN A Pécsi Ítélőtábla

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2013. május 17. 2013. 11. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3103/2013. (V. 17.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 520 3104/2013. (V. 17.)

Részletesebben

h a t á r o z a t o t hozom:

h a t á r o z a t o t hozom: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-4978/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata az ERSTE Bank Hungary Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 757/2014. (VII. 30.) sz. HATÁROZATA. megállapította,

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 757/2014. (VII. 30.) sz. HATÁROZATA. megállapította, Ügyiratszám: MN/18134-6/2014. Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 757/2014. (VII.

Részletesebben

EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HUN A BÍRÓSÁG HIVATALA

EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HUN A BÍRÓSÁG HIVATALA EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A Kérdések és Válaszok anyagát a Bíróság Hivatala készítette, s az nem kötelezi a Bíróságot. Rendeltetése, hogy alapvető és általános tájékoztatást nyújtson

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 73. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 73. szám MAGYAR KÖZLÖNY 73. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2014. május 22., csütörtök Tartalomjegyzék 16/2014. (V. 22.) AB határozat A jogerős határozattal kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés végrehajthatóságának

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

L 348/98 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.24.

L 348/98 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.24. L 348/98 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.24. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/115/EK IRÁNYELVE (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2015. FEBRUÁR 20-I ÜLÉSÉRŐL

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2015. FEBRUÁR 20-I ÜLÉSÉRŐL NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2015. FEBRUÁR 20-I ÜLÉSÉRŐL Az ülés helyszíne: Nemzeti Választási Iroda székháza (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) Az ülés ideje:

Részletesebben

L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa

L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa Várnay Ernő Az Európai Bíróság ítélete a Magyarország kontra Szlovákia ügyben* Sólyom László uniós polgár és/vagy államfő? Hivatalos hivatkozás:

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8515/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8515/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8515/2012. számú ügyben Előadó: dr. Sárközy István Az eljárás megindulása A panaszos beadványa szerint gépjármű tulajdonjogának megszerzése során téves számlaszámra

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok:

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok: 1 Alkotmánybíróság 1015 Budapest Donáti u. 35-45.. Bíróság útján Ügyszám: Tisztelt Alkotmánybíróság! alábbi Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. (1) bekezdése alapján az a l k o t m

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Kvk.IV.37.157/2006/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Ny. L. ügyvéd által képviselt dr. K. A. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 93/2006.

Részletesebben

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium JOGSZABÁLYI

Részletesebben

V. C. Szlovákia elleni ügye1

V. C. Szlovákia elleni ügye1 Az Emberi Jogok Európai Bíróságának legutóbbi döntéseibôl Az Egyezmény 3. cikke. A kínzás tilalma V. C. Szlovákia elleni ügye1 Az ügy körülményei. A kérelmező szlovákiai roma. 2000. augusztus 23-án egy

Részletesebben

Számadó Tamás Gazdasági Versenyhivatal, Bírósági képviseleti Iroda vezetője

Számadó Tamás Gazdasági Versenyhivatal, Bírósági képviseleti Iroda vezetője Az üzleti titok védelme a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és felfedésével szembeni védelemről szóló irányelv tervezete Számadó

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíróság! alkotmányjogi panaszt

Tisztelt Alkotmánybíróság! alkotmányjogi panaszt 1 A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága részére Budapest Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott dr. Tordai Csaba ügyvéd (nyilvántartó kamara és nyilvántartási szám: Budapesti Ügyvédi Kamara 01-020857),

Részletesebben

A KÚRIA. mint felülvizsgálati bíróság

A KÚRIA. mint felülvizsgálati bíróság A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság A Kúria a Kajtár, Takács, Hegymegi-Barakonyi Ügyvédi Iroda (1062 Budapest, Andrássy út 102., ügyintéző: Dr. H.- B.Z. ügyvéd) által képviselt Allianz Hungária Biztosító

Részletesebben

Vincze Attila. Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem

Vincze Attila. Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem JeMa 2014/1 alkotmányjog Vincze Attila Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem Hivatalos hivatkozás: 26/2013. (X. 4.) AB határozat, ABK

Részletesebben

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.31.042/2006/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.31.042/2006/7. számú ítéletét hatályában fenntartja. Vagyongyarapodás kölcsön, hitelt érdemlő bizonyíték Kfv.I.35.496/2006/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Lampé Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Lampé Zoltán ügyvéd) által képviselt felperes

Részletesebben

Ternovszky Magyarország elleni ügye 1

Ternovszky Magyarország elleni ügye 1 Az Emberi Jogok Európai Bíróságának legfrissebb döntéseibôl Az Egyezmény 8. cikke. A m agá n- é s a csa l á di élet tiszteletben tartásához va ló jog Ternovszky Magyarország elleni ügye 1 Az ügy körülményei.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság 3.M.527/2004/9. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (1388 Budapest, Pf.: 52.; ügyintéző: dr. Csányi Éva

Részletesebben

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG. A Nemzeti Választási Bizottság 1394/2014. számú határozata

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG. A Nemzeti Választási Bizottság 1394/2014. számú határozata NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG A Nemzeti Választási Bizottság 1394/2014. számú határozata A Nemzeti Választási Bizottság a Farmos Község Önkormányzata (2765 Farmos, Fő tér 1.) nevében eljáró Horváth László

Részletesebben

www.apeh.hu Nyomdai sorszámintervallumok Áfa adóalanyok EVA adóalanyok Közösségi adószámok megerősítése Köztartozásmentes adózók

www.apeh.hu Nyomdai sorszámintervallumok Áfa adóalanyok EVA adóalanyok Közösségi adószámok megerősítése Köztartozásmentes adózók ELLENŐRZÉS www.apeh.hu Az adózókat terhelő adókötelezettségek jogszerű teljesítéséhez, valamint a költségvetési támogatások jogszerű igénybevételéhez - különösen az áfa visszaigénylések tekintetében -

Részletesebben

A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05.

A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. ÖSSZEFOGLALÓ a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány által mûködtetett Nemzeti Jogvédõ Szolgálat A 2006

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk

Részletesebben

Tisztelt Egri Munkaügyi Bíróság!

Tisztelt Egri Munkaügyi Bíróság! Tisztelt Egri Munkaügyi Bíróság! felperes a Heves megyei Rendőr-főkapitányság alperes ellen elmaradt ellen elmaradt nyomozói pótlék kifizetése iránt (F/1) alatt csatolt meghatalmazással igazolt jogi képviselőm

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5.

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. A Fővárosi ítélőtábla a dr. Éliás Sára ügyvéd (1068 Budapest, Rippl-Rónai utca 28. II/7.) által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület (1370 Budapest, Planetárium)

Részletesebben

e l ő k é s z í t ő i r a t o t

e l ő k é s z í t ő i r a t o t Tisztelt Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság! Alulírott Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület (székhelye: 8425 Lókút, Papod u. 38.., képviseli: Franz M. Krumenacker, született Mészáros Ferenc

Részletesebben

2016Mb1.-0 4. Érkezett : 2016 MÁJ 0 5. NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ELNÖKE 2016 MÁJ. 0 5. Orszá ggyűlés Hivatal a Iromnyszám : G I 4059.

2016Mb1.-0 4. Érkezett : 2016 MÁJ 0 5. NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ELNÖKE 2016 MÁJ. 0 5. Orszá ggyűlés Hivatal a Iromnyszám : G I 4059. Orszá ggyűlés Hivatal a Iromnyszám : G I 4059. 2_ 2016Mb1.-0 4 Érkezett : 2016 MÁJ 0 5. NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ELNÖKE Iktatószám : NVB/17-21/2016. Kövér László Úr részére, Magyarország Országgy űlésének

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! FŐVÁROSI BÍRÓSÁG A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Bíróság dr. Éliás Sára ügyvéd /1068. Budapest, Rippl Rónai u. 28./ által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület/1370. Budapest, Planetárium/

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-361/2016. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-2745/2016)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-361/2016. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-2745/2016) Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-361/2016. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-2745/2016) Előadók: dr. Bene Beáta dr. Kussinszky Anikó Az eljárás megindítása A Hivatalomhoz érkező panaszbeadványok

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2014. november 11. 2014. 28. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 33/2014. (XI. 7.) AB határozat a felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm.

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Az Európai Corpus Juris és intézményrendszere, változások és a jövő Európa Tanács és az emberi jogok védelme Dr. Lattmann Tamás, PhD Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Részletesebben

Szám: 29000/105/1422/ /2010. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása Ea. : Kissné Vadas Enikő r. alezr.

Szám: 29000/105/1422/ /2010. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása Ea. : Kissné Vadas Enikő r. alezr. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573 Fax: (06-1) 443-5733 BM: 33-104, 33-140 BM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000/105/1422/

Részletesebben

h a t á r o z a t o t Az NHH Hivatala Miskolci Igazgatóság HM-24-8/2005. számú határozatának rendelkező részét az indokolás kiegészítésével

h a t á r o z a t o t Az NHH Hivatala Miskolci Igazgatóság HM-24-8/2005. számú határozatának rendelkező részét az indokolás kiegészítésével Másodfokú eljárások osztály Tárgy: fellebbezés elbírálása A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanács Elnöke mint másodfokú szerv, Komlóska község Önkormányzata (3937 Komlóska, Rákóczi út 27.) Név ügyvéd, jogi

Részletesebben

A Magyar Ügyvédi Kamara 3/1998. (VI. 27.) Fegyelmi Eljárási Szabályzata

A Magyar Ügyvédi Kamara 3/1998. (VI. 27.) Fegyelmi Eljárási Szabályzata Elfogadva: 1998. június 27., 2002. február 25.,2009. október 26. Kihirdetve: IK 1998. évi 11. szám, egységes szerkezet: IK 2002. évi 4. szám (helyesbítve: IK 2004. évi 4. szám), Hivatalos Értesítő 2010.

Részletesebben

AZ legylesdlt ALLAMOK LEGFELS6 BIROsAGA LEGUTOBBI DONTlBSEIBOL

AZ legylesdlt ALLAMOK LEGFELS6 BIROsAGA LEGUTOBBI DONTlBSEIBOL AZ legylesdlt ALLAMOK LEGFELS6 BIROsAGA LEGUTOBBI DONTlBSEIBOL 1. ALKOTM A N YKIEGESZlTES.. llilerikai Eg)'esiill Ill/aJllok IWlitra America1/ Librtll), Associa/ioll (2003.jrillius 23.).i: figy kijrii/millyei.

Részletesebben

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2.Mf.20.939/2009/3. A Magyar Köztársaság nevében! A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Független Rendır Szakszervezet. által képviselt. felperesnek

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Előadó: dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea A vizsgálat megindítása Az Elek Városban működő Pszichiátriai Betegek Otthonában élő ellátottak

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2014. október 3. 2014. 24. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 28/2014. (IX. 29.) AB határozat a Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.656/2012/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének

Részletesebben

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része.

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része. A bizonyítás A bizonyítás fogalma A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén nyugvó, - a hatóság az ügyfelek és az eljárás más résztvevői közreműködésével zajló eljárási

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 212/B/2001 Budapest, 2010.03.02 12:00:00 de. Holló András Dr. 23/2010. (III. 4.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 2010. évi 31. számában

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

alkotmányjogi panaszt Indítványunkban mindenekelőtt az indítványozói jogosultságunkat kell alátámasztanunk.

alkotmányjogi panaszt Indítványunkban mindenekelőtt az indítványozói jogosultságunkat kell alátámasztanunk. Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott INDEX.HU Zrt. ( ) meghatalmazott jogi képviselőnk, Dr. Majtényi László (Dr. Majtényi László Ügyvédi Iroda ) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény

Részletesebben

etíció az Európai Parlamenthez A petíció címe: "A magyarországi bírósági igazgatás visszaélései és az egyéni bírói függetlenség védelme"

etíció az Európai Parlamenthez A petíció címe: A magyarországi bírósági igazgatás visszaélései és az egyéni bírói függetlenség védelme Tárgy 1.: Petíció az Európai Parlamenthez A petíció címe: "A magyarországi bírósági igazgatás visszaélései és az egyéni bírói függetlenség védelme" Címzett: Európai Parlament (European Parliament) és (a

Részletesebben

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000 105/1083- /2012. P. Tárgy: alapvető

Részletesebben

A Kúria határozata a felcsúti labdarúgó-stadionról szóló népszavazási kezdeményezésről*

A Kúria határozata a felcsúti labdarúgó-stadionról szóló népszavazási kezdeményezésről* Komáromi László A Kúria határozata a felcsúti labdarúgó-stadionról szóló népszavazási kezdeményezésről* Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés problémája Hivatalos hivatkozás: Kúria Knk. 37.807/2012/2.

Részletesebben

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Marsi Erika Főigazgató Asszony Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Budapest Krisztina krt. 39. 1013 Tárgy: Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Tisztelt

Részletesebben

1-H-KJ-2007-46. bírósági határozat. a Fvárosi Bíróság ítélete közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben

1-H-KJ-2007-46. bírósági határozat. a Fvárosi Bíróság ítélete közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben 1-H-KJ-2007-46. bírósági határozat a Fvárosi Bíróság ítélete közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben A Fvárosi Bíróság Budapesten, 2007. szeptember 25-én a Bevándorlási és Állampolgársági

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. elutasítom.

H A T Á R O Z A T. elutasítom. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573, Fax: (06-1) 443-5733 IRM: 33-104, 33-140, IRM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám:

Részletesebben

I. Országos népszavazási kezdeményezés elbírálása

I. Országos népszavazási kezdeményezés elbírálása NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2014. DECEMBER 12-I ÜLÉSÉRŐL Az ülés helyszíne: Nemzeti Választási Iroda székháza (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) Az ülés ideje:

Részletesebben

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.28.845/2013/8.

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.28.845/2013/8. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Mórocz Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. M. I. A.) által képviselt Aqua-Plastech Kft. (Hajdúsámson) felperesnek - a dr. László Ildikó Katalin ügyvéd

Részletesebben

2012. szeptember 12.

2012. szeptember 12. Európa Tanács/Emberi Jogok Európai Bírósága, 2013. E fordítás nem köti a Bíróságot. További információkért olvassa el a dokumentum végén szereplő teljes körű szerzői jogi tájékoztatást. Council of Europe/European

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3475/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3475/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3475/2013. számú ügyben Előadó: dr. Bene Beáta Az eljárás megindítása A panaszos diplomájának kiadása érdekében kérte az alapvető jogok biztosának segítségét.

Részletesebben

Az alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl

Az alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl Az alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl 27/2007. (V. 17.) AB határozat Népszavazás Mulasztásos alkotmánysértés Alkotmány 2. (2) bekezdés közvetlen és képviseleti hatalomgyakorlás Alkotmány 28/C. országos

Részletesebben

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog fogalmát egy-egy mondatban! 2. Határozza meg az alábbi

Részletesebben