GYULA VÁROS EGYESÍTETT ÓVODÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 GYULA VÁROS EGYESÍTETT ÓVODÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAM Egységes szerkezet Módosítást a Gyula Város Egyesített Óvodájának 26/2015 (X.30) határozatában fogadta el a nevelőtestület. 1

2 Tartalomjegyzék Bevezető Az óvoda adatai Az óvoda nevelésfilozófiája Alapelvek Intézményi elvárások Óvodapedagógus Vezetői munka önértékelési szempontjai Intézmény önértékelésének területei Óvodapedagógusaink feladata Az óvónő és a dajka együttműködése Gyermekkép, óvodakép Gyermekkép Óvodakép Az óvodai nevelés feladatai Az egészséges életmód alakítása Egészségfejlesztési feladatok az óvodában Az óvoda feladatai A testi nevelés feladatai A személyi és környezeti higiénia fejlesztése Az egészséges táplálkozás megkedveltetése Rendszeres mozgás biztosítása A lelki egészségvédelem feladatai A beilleszkedési képesség gyakorlása Az alkalmazkodóképesség fejlesztése Önismeret és önellenőrzés A szociális egészség fejlesztés feladatai Esélyegyenlőség biztosítása Az integráló nevelés követelményeinek teljesítése Sajátos nevelési igényének egészségfejlesztése Mozgásszervi fogyatékosok sajátos nevelése Sajátos nevelési feladatot jelent a beszédhibás gyermekek fejlesztő nevelése

3 5.16 Értelmi fogyatkozású gyermekek nevelése Autista gyermekekkel való bánásmód Szociális hátrányúak nevelési sajátossága A gyermekbántalmazás és agresszió megelőzése Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az óvodai élet megszervezése Szerkezeti felépítés Személyi feltételek Tárgyi feltételek Óvodai élet megszervezése Napirend Hetirend Az óvoda kapcsolatai Az óvodai élettevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Játék Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Mozgás Külső világ tevékeny megismerése Munkajellegű tevékenységek A tevékenységekben megvalósuló tanulás Sajátos feladataink Gyermekvédelem, szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése Nevelést segítő eszközök jegyzéke Ellenőrzés, értékelés, intézményi feladatai, a hosszú távú fejlesztési stratégia módosításának eljárási folyamata /a (1) Az intézmény ellenőrzési területei /a (2) Vezetői ellenőrzés /a (3) Pedagógus ellenőrzése /b Program felülvizsgálata, módosítása

4 12. Legitimációs záradék Gyula Város Egyesített Óvodája Tagintézménye Bajcsy Zsilinszky úti Óvoda arculata Gyula Város Egyesített Óvodája Tagintézménye Béke sugárúti Óvoda arculata Gyula Város Egyesített Óvodája Tagintézménye Ewoldt Eliz Óvoda arculata Gyula Város Egyesített Óvodája Tagintézménye Galbácskerti Óvoda arculata Gyula Város Egyesített Óvodája Tagintézménye Gyulavári Óvoda arculata Gyula Város Egyesített Óvodája Tagintézménye Mágocsi úti Óvoda arculata Gyula Város Egyesített Óvodája Tagintézménye Máriafalvai Óvoda arculata Gyula Város Egyesített Óvodája Tagintézménye Németvárosi Óvoda arculata Gyula Város Egyesített Óvodája Törökzugi Székhelyóvoda arculata

5 A pedagógiai program jogszabályi háttere: A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény A kormány 363/2012. (XII.17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól évi XXXI. tv. a Gyermek védelemről és gyámügyi igazgatásról Az évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról Az óvoda hatályos Alapító Okirata Nevelőtestület határozatai Felhasznált irodalom: Bukovicsné, N. J. (2012): Egészségfejlesztési feladatok az óvodában. In: Darvay, S. (szerk.): Tanulmányok a gyermekkori egészségfejlesztés témaköréből. Bevezető Gyula Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 148/2007. (V. 24.) KT számú határozat alapján megtörtént a gyulai óvodák szerkezeti átalakítása, összevonásra kerültek az eddig négy egységben szakmailag hasonló feladatot ellátó, ugyanakkor tagintézményenként különböző egyéni specialitásokat, innovatív pedagógiai törekvéseket tükröző, a város különböző területeinek hagyományait megjelenítő óvodák A székhely és a nyolc tagintézmény eddig önálló programmal négy szervezeti egységben látta el feladatait, ma egy egységben, Gyula Város Egyesített Óvodája néven folytatja eddig megkezdett pedagógiai tevékenységét. A tagintézmények pedagógiai elképzelései alapjaiban hasonlóak, viszont külön-külön mindegyik mégis más-más, hangsúlyosan különböző nevelési területet képvisel. A Bajcsy Zsilinszky úti, a Gyulavári tagóvoda a komplex tevékenységközpontú nevelést emeli ki. Programjában elsősorban a kooperáció és a kommunikáció fejlesztésére irányítja a pedagógiai folyamatokat, illetve e kompetenciák alakítását, formálását tartja legfontosabb feladatának. A Béke sugárúti tagintézmény az egyedülálló KRESZ pályájával elsősorban a biztonságos közlekedésre és egészséges életmódra neveli a kisgyermekeket. Az Ewoldt Elíz óvodában a környezet megismerésére és védelmére helyezik a hangsúlyt, a Galbácskerti óvoda Csodavilág Óvodai nevelés Freinet módra programja még közelebb viszi a kicsiket a természethez. A Mágocsi úti tagintézmény a prevención alapuló egészséges életmódot, ezen belül is a PEK tornát alkalmazza, (Pektor Gabriella speciálisan összeállított gyakorlatai). A Székhely (Törökzugi Óvoda) hagyományápoló tevékenységek felelevenítésével, továbbadásával, a gyermekek élményeinek gazdagításán keresztül valósítja meg néphagyományőrző-szemléletű nevelését. A Németvárosi óvoda a német hagyományok ápolására, a nemzetiségi nevelésre irányítja a pedagógiai figyelmet. A Máriafalvai tagintézmény a környezettudatos életmódra nevelést, és a preventív mozgásfejlesztést tűzte ki legfőbb feladatának. 5

6 Mindezek alapján a létrejövő integrált egységben a tagintézmények szeretnék továbbvinni eddigi egyedi programjukat, ezzel megőrizve szakmai önállóságukat, célkitűzéseiket, feladataikat. Ugyanakkor fontosnak tartják, olyan értékek elfogadását, amelyet minden érintett alapként (az óvodai nevelés országos alapprogramjának szellemében) megvalósít. Pedagógiai programunk első részében a közös stratégiai elemeket mutatjuk be, majd ezt követően a tagintézményeink egyéni arculatát. 1. Az óvoda adatai Az óvoda neve: Intézményvezető neve: Intézményvezető helyettes neve: Az óvoda fenntartója: Befogadó képessége: Alapító okirat száma: Gyula Város Egyesített Óvodája Szilágyiné Solymosi Mária Dr. Becseiné Lock Gabriella Dr. Király Éva Gugolyáné Marosán Márta Gyula Város Önkormányzata 825 fő 57/2015. (III. 26.) K. T. határozat OM azonosítója: Székhelyóvoda: Törökzugi Óvoda Tagintézmények: Bajcsy Zs. úti Óvoda Béke sugárúti Óvoda Ewoldt Elíz Óvoda Galbácskerti Óvoda Gyulavári Óvoda Mágocsi úti Óvoda Máriafalvai Óvoda Németvárosi Óvoda 6

7 2. Az óvoda nevelésfilozófiája 2.1. Alapelveink Intézményünkben elsődlegesnek tekintjük a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatását, a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásának erősítését, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen a színvonalas nevelésben. Gyermekközpontú, családias, szeretetteljes légkört teremtünk, amelyben a gyermekeket egyéni képességeik szerint neveljük, fejlesztjük. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramját figyelembe véve, a pedagógiai programunk a gyermekek alapvető tevékenységére, a játékra, mozgásra épül. Az egészséges életmódra nevelést, a környezet tevékeny megismerését, a kommunikációt hangsúlyozva, biztosítjuk a gyermekek harmonikus fejlődését. Alapgondolatunk, hogy az óvoda a gyermekek életének rövid, de jelentős szakaszában a családi nevelést segítő, arra épülő, kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő és korrigáló feladatokat lát el. Tudomásul vesszük, és tiszteletben tartjuk a szülők elsődleges jogait a gyermeknevelésben, s ebben a legjobb szakmai tudásunk szerint, partneri módon segítjük őket. A gyermekeknek joguk van ahhoz, hogy megkapják a nekik megfelelő gondoskodást és nevelést, ezért az óvodai életüket úgy szervezzük, hogy alapvető szükségletüket, a játékot (napi 7-9 óra) biztosítani tudjuk számunkra. Hisszük, hogy a valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg és cselekvésen keresztül sajátít el, amelyet később képes alkalmazni, ezért úgy gondoljuk, hogy a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai tanulás egyetlen útja. Hisszük, hogy a gyermek fejlődésének alapja a személyes, bensőséges kapcsolat, mely minden gyermeket megillet. A Nemzetiséghez tartozó, (SNI, BTM, tehetséges, HHH gyermekek) a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. Valljuk, hogy az erkölcsi, közösségi nevelés alapja, a gyermek, mint egyén. A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer. Fejlődik normarendszere, amely a további fejlődési szakasznak az alapja s egyben a felnőtté válás feltétele Intézményi elvárások A 2015/2016-os nevelési évben a korábban létrehozott belső ellenőrzési csoport segítségével meghatározásra kerültek az intézményre sajátosan jellemző elvárások, mind a pedagógusok, mind a vezetők, mind az intézmény egészének vonatkozásában a pedagógus kompetenciák szerint. Valamennyi érintett számára elfogadható a nevelőtestület által határozatban jóváhagyott elvárások: 7

8 Óvodapedagógus 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 1.1. Módszereit az adott gyermekcsoporthoz igazítja, módszerhasználatát a tudatosság, a célszerűség és a változatosság jellemzi. Az intézményben preferált módszerek (pl.: IKT eszközhasználat, projektmódszer stb.) megjelennek pedagógiai munkája/tevékenységei során Ismeri a gyermekek érzelmi beállítottságát, értelmi képességeit, valamint szociális fejlettségének állapotát. Változatos módszerekkel fejleszti a kiemelt figyelmet igénylőket Alkalmazott módszereinek eredményességét önkritikusan elemzi, s az értékelést követően szükség szerint változtat saját módszerein Feltárja és épít a gyermekek előzetes ismereteire. A csoport profiljához igazítja módszereit. Kommunikációja a pedagógiai szituációhoz igazított. 2. Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók 2.1. Ismeri a pedagógiai tevékenységet meghatározó tervezési dokumentumokat. (pedagógiai program, éves munkaterv, éves ütemterv, tematikus terv, projektterv, játék-munka tevékenység, arculati tevékenység) A tervezés során tudatosan törekszik a komplexitásra, s annak megfelelő módszereket alkalmaz A gyermeki tevékenységeket a foglalkozási témákhoz igazodóan, azok céljainak megfelelően, tudás tartalommal tervezi meg. Változatos tevékenykedtetéseket biztosít, mellyel a cselekvésbe ágyazott tanulási folyamatban aktívvá, motiválttá válhatnak a gyermekek A tervezés dokumentumai szervesen épülnek egymásra, koherensek az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával és az óvodai Pedagógiai Programmal Tudatosan kihasználja a szociális tanulás lehetőségeit, képességek szerint differenciál. Aktívan használja intézménye digitális eszközeit. 3. A tanulás támogatása 3.1. Figyelembe veszi a gyermekek aktuális fizikai és érzelmi állapotát, ehhez igazítja a tevékenységek tempóját, időtartamát, módszereit. Szükség esetén rugalmasan változtat előzetes tervein Épít a gyermekek szükségleteire, kíváncsiságára, igyekszik fenntartani érdeklődésüket. 8

9 3.3. Felismeri a tanulási-, magatartási problémákat, szükség esetén szakemberek segítségét kéri. Felkelti és fenntartja az önálló tapasztalatszerzés, megismerés igényét Az elmélyült tevékenységekhez nyugodt, bizalommal teli légkört és környezetet teremt, mely a pozitív visszajelzésekre épül Az önálló tapasztalatszerzéshez az életkornak és a gyermekek egyéni képességeinek megfelelő eszközöket biztosít. A céloknak megfelelően használja (az arányokra ügyelve) a hagyományos és az IKT eszközöket, módszereket. 4. A gyermek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek többi gyermekkel együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 4.1. A szabad játékban és mozgásban megfigyeli, egyéb tevékenységekben olyan pedagógiai helyzetet teremt, melyben felismeri a tehetség ígéretet, a nehézségekkel küzdő, a különleges bánásmódot igénylő gyermeket A gyermekek személyiségét önmagukhoz viszonyított fejlődésében szemléli. Megfigyelés alapján felismeri a gyermek nehézségeit, szükség esetén megfelelő szakembertől segítséget kér A gyermekek hibáira, tévesztéseire egyéni megértést elősegítő módon reagál. Képes a gyermekek igényeihez, szükségleteihez alkalmazkodni, s ennek megfelelően differenciálni. Színes tevékenységeket tár a gyermekek elé, ill. a gyermeki kezdeményezéseket elfogadja Különleges bánásmódot igénylő gyermekek számára szakértői vélemény alapján, hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, amely a fejlődést mérő napló mellékleteként jelenik meg. 5. A gyermekcsoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység 5.1 Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit, a játék és más élménygazdag tevékenység, program során. 5.2 Előítéletektől mentesen végzi pedagógiai munkáját. A gyermekeket egymás elfogadására, az egyéni sajátosságok tiszteletben tartására neveli. Értékközvetítő tevékenysége tudatos. 9

10 5.3 Ösztönzi a gyermekek egymás közötti kommunikációját, véleményalkotását. A csoport szocializációt óvodán belül és kívül közös élményekkel segíti. 5.4 A konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi és hatékonyan kezeli. Olyan elfogadó csoportlégkört alakít ki, amelyben a gyermekek értékesnek érezhetik magukat. Megfelelő közösségépítő, ill. önismereti játékokat ismertet meg a gyermekekkel, melyekkel elősegíti a csoport kohézióját. 6. A pedagógiai folyamatok és a gyermekek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 6.1. A gyermekek életkori, egyéni sajátosságainak figyelembevételével választja ki az ellenőrzés és értékelés formáit A gyermekek egyéni képességeinek figyelembevételével törekszik a pozitív megerősítésre. Értékeléseivel, visszajelzéseivel a gyermekek fejlődését segíti Pedagógiai munkája során a folyamatos, pozitív visszajelzésekkel, megfelelő munkaformák és módszerek alkalmazásával segíti a gyermekek önértékelésének fejlődését. 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 7.1. Pedagógiai munkája során érthetően, a pedagógiai céljainak és a gyermekek életkorának megfelelően kommunikál Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi. A tevékenységek során nyugodt kommunikációs teret biztosít, elősegíti a gyermek egyéni és egymás közötti kommunikációját Használja az infokommunikációs eszközöket és az online csatornákat a partnerekkel való kapcsolattartás során a gyermekek érdekében Képes szakmai álláspontját kifejteni, a felmerülő/ kapott feladatait önállóan, megfelelő módon kezelni, intézni. Szakmai fejlődése érdekében nyitott a kollegák, partnerek visszajelzéseire. 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért 8.1. Saját pedagógiai gyakorlatát a csoport naplóban megjelenő reflexiókban elemzi és fejleszti. Tisztában van szakmai felkészültségével, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket Az önképzés és szervezett továbbképzés útján tanultakat, átadja kollégáinak és beépíti a gyakorlatba. 10

11 8.3. Érdeklődésének megfelelően aktívan részt vesz az intézményi innovációban, pályázatokban Vezetői munka önértékelési szempontjai 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása 1.1. Részt vesz az intézmény pedagógiai programjában megjelenő nevelési-oktatási alapelvek, célok és feladatok meghatározásában. A nevelést, tanulást, tanítást egységes, tervezett pedagógiai folyamatként kezeli. Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak érdekében, hogy az intézmény elérje a pedagógiai programban deklarált céljait Az összegyűjtött adatokat felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, az intézmény jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében. Figyelembe veszi a gyermeki fejlettség helyi szinten alkalmazott (megfigyelésen alapuló) egyéni fejlődésmérő lapok összesített eredményeit. A tapasztalatokat felhasználja és az óvodapedagógusok visszajelzései nyomán korrigálja a pedagógiai folyamatokat, terveket. Az óvodapedagógusok ez alapján építsék be gyermekek fejlődésének mindennapi gyakorlatába Irányításával az intézményben kialakítják a gyermekek értékelésének közös alapelveit és követelményeit. Irányításával az intézményben a fejlesztő célú visszajelzés beépül a pedagógiai kultúrába Irányítja a nevelési, éves tanulási tevékenység, projekt, tematikus terv és az éves tervezés egyéb dokumentum alapadatainak a kidolgozását annak érdekében, hogy azok lehetővé tegyék a helyi pedagógiai program követelményeinek teljesítését Nyilvánossá teszi az eredményes, hatékony nevelési-oktatási módszereket és eljárásokat, kollégáit biztatja azok nevelési, tanulási-tanítási folyamatba való bevezetésére. Támogatja az intézményi jógyakorlatokat. 2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása 2.1. A jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi az intézmény külső és belső környezetét, a folyamatban lévő és várható változásokat. Szervezi és irányítja az intézmény jövőképének, értékrendjének, pedagógiai és nevelési elveinek megismerését Figyelemmel kíséri az aktuális külső és belső változásokat, konstruktívan reagál rájuk, ismeri a változtatások szükségességének okait. A változtatást, annak szükségességét és folyamatát, valamint a kockázatokat és azok elkerülési módját megosztja kollégáival, a felmerülő kérdésekre választ ad. 11

12 2.3. Nyomon követi a célok megvalósulását, melyet a nevelési év értékelésében feltüntet. Meghatározza az intézmény erősségeit és gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez felhasználja a belső és a külső intézményi értékelés eredményeit Irányítja az intézmény hosszú és rövid távú terveinek lebontását és összehangolását, biztosítja azok megvalósítását, értékelését, továbbfejlesztését. A stratégiai célok eléréséhez szükséges feladat meghatározások pontosak, érthetőek, a feladatok végrehajthatók. 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása 3.1. Vezetői munkájával kapcsolatban számít a kollégák véleményére. Vezetési módszerei érvényesítésében, ismeri erősségeit és korlátait. Önértékelése reális, erősségeivel jól él, hibáit elismeri, a tanulási folyamat részeként értékeli Vezetői hatékonyságát önreflexiója, a külső értékelések, saját és mások tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszti Az óvodapedagógus szakma és az óvodavezetés területein keresi az új szakmai információkat, és elsajátítja azokat. Folyamatosan fejleszti vezetői felkészültségét, vezetői képességeit. Hiteles és etikus magatartást tanúsít A vezetői programjában leírtakat folyamatosan figyelembe veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban. Ha a körülmények változása indokolja a vezetői pályázat tartalmának felülvizsgálatát, ezt világossá teszi a nevelőtestület és valamennyi érintett számára. 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása 4.1. A vezetési feladatok egy részét delegálja vezetőtársai munkakörébe. A munkatársak felelősségét, jogkörét meghatározza Részt vállal az óvodapedagógusok tevékenységének szakmai ellenőrzésében, s az azt követő megbeszéléseken. Az óvodapedagógusok értékelésében a vezetés a fejlesztő szemléletet érvényesíti Támogatja munkatársait feladataik teljesítésében. Ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére. Az óvodapedagógusok erősségeire épít Aktívan működteti a munkaközösségeket. Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket. A megosztott vezetés céljából vezetői csoportot működtet ( intézményvezető, helyettesek, tagintézmény vezetők, munkaközösség-vezetők, szülői képviselők, K T, Szakszervezet bevonásával). 12

13 4.5. A továbbképzési programot, beiskolázási tervet úgy állítja össze, hogy az megfeleljen az intézmény szakmai céljainak Változások alkalmával (bővítés, leépítés, átszervezés) személyesen vesz részt a fenntartóval való kapcsolattartásban az intézményi folyamatok, változások alakításában, irányításában Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntésekbe, döntések előkészítésébe bevonja az intézmény munkatársait és partnereit. A döntésekhez szükséges információkat megosztja az érintettekkel Igény szerint személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi körével, odafigyel problémáikra, és választ ad kérdéseikre. Kellő tapintattal, szakszerűen oldja meg a konfliktushelyzeteket. Támogatja, ösztönzi az innovációt és a kreatív gondolkodást, az újszerű ötleteket. 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása 5.1. Az óvodapedagógusokat az őket érintő, a munkájukhoz szükséges jogszabályváltozásokról folyamatosan tájékoztatja Az érintettek tájékoztatására (szóban, nyomtatott és elektronikus formában működő) információs csatornákat működtet. A megbeszélések, értekezletek vezetése hatékony, szakszerű kommunikáción alapul Figyelembe veszi az óvoda dolgozóinak egyenletes leterhelését. Hatáskörének megfelelően megtörténik az intézmény és az általa használt eszközök biztonságos működtetésének megszervezése (például udvar, kert, játszókert, sportlétesítmények eszközei, fejlesztő eszközök) Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően hozza nyilvánosságra. A pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás érdekében kommunikációs eszközöket, csatornákat működtet Belső ellenőrzési szabályozással biztosítja a folyamatok nyomon követhetőségét, ellenőrizhetőségét Közreműködik az intézmény partneri körének azonosításában, valamint a partnerek igényeinek és elégedettségének megismerésében. Részt vesz a partnerek képviselőivel és a partnereket képviselő szervezetekkel (például SZSZ) történő kapcsolattartásban. Az intézmény vezetése hatáskörének megfelelően hatékonyan együttműködik a fenntartóval az emberi, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében. 13

14 Intézmény önértékelésének területei 1. Pedagógiai folyamatok 1.1. Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását. A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, mely összhangban van az éves munkatervvel és a munkaközösségek terveivel. A tanfelügyeleti ellenőrzések, és a további ellenőrzések tapasztalatai beépülnek az önértékelést követő intézkedési tervbe. Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, mely a dokumentumokban nyomon követhető Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek bevonásával történik, melyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását, oly módon, hogy a pedagógiai programban megjelenő cél és feladat rendszernek koherensnek kell lennie a csoportnaplókban megjelenő cél és feladat rendszerrel. Az intézmény vezetője az éves munkatervet és annak beszámolóját egymásra épülve készíti el. A nevelési év végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő nevelési év tervezése, és a munkaterv erre épülve készül el. A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, mely nyomon követhető a tevékenységi tervben, a csoportnaplókban, valamint a gyermeki produktumokban 1.3. Az intézményben a stratégiai alapdokumentumok alapján belső ellenőrzési rendszer működik. Az ellenőrzések eredményei részét képezik az intézményi önértékelésnek. Az önértékelésben érintett pedagógus az ellenőrzések megállapításainak (erősségek, fejleszthető területek) megfelelően a vezetővel egyeztetve önfejlesztési tervet készít Az értékelés tények és adatok alapján tervezetten és objektíven történik. Az intézményi önértékelés elvégzésére az intézmény munkacsoportot szervez. Az intézmény az ellenőrzések során született eredményeket elemzi, értékeli, meghatározza a fejlesztendő területeket. Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a gyermekek adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó megfigyelésen alapuló mérőeszközt működtet, melynek eredményei dokumentálásra kerülnek. A szülők tájékoztatást kapnak. A gyermek fejlesztésében megtörténik a visszacsatolás. Az intézményben a gyermekek teljesítményének figyelembevételével, szükség szerint a szakértői vélemény alapján, egyéni fejlesztési terv készül. 14

15 1.5. Az ellenőrzések során feltárt információkat az intézmény felhasználja a további dokumentumok elkészítésénél. A kiemelt elvárások vizsgálata évente megtörténik, az eredmények függvényében az intézmény felülvizsgálja az operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátására és a szükséges korrekciókat elvégzi. 2. Személyiség- és közösségfejlesztés 2.1. A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (például: egyéni fejlesztés) Erre a célra egyéni fejlődést nyomon követő dokumentumot használnak az intézményben A fejlesztés megvalósulása az egyéni fejlesztési tervek alapján nyomon követhető, mely melléklete az egyéni fejlődést követő lapnak A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében a pedagógusok a rendelkezésükre álló információk alapján végzik nevelő, fejlesztő munkájukat. Az intézmény vezetése közvetetten, az érintett pedagógusok közvetlenül rendelkeznek információkkal minden gyermek szociális helyzetéről. Az információk lehetséges forrásai: családlátogatás (ha a szülő fogad), egyéni beszélgetés, megfigyelés, illetve társszervezetek által megkeresések, dokumentumok. Felzárkóztatás céljából az intézmény minden gyermek számára biztosítja a szükséges feltételeket és amennyiben indokolt, megszervezi a szakszolgálat általi szolgáltatásokat Az átlagtól eltérő fejlődésmenetű gyermekek megkülönböztetett figyelmet kapnak (kiemelt figyelmet igénylők: SNI, BTM, HHH, tehetségígéret, ). Tanulás támogatása érdekében a pedagógusok alkalmazzák a pedagógiai programban meghatározott rájuk vonatkozó feladatokat Az intézményben a gyermekek fejlődésének értékelése a fejlődést nyomon követő dokumentum alapján történik. A fejlesztésben érintett gyermekek esetében az értékelés az egyéni fejlesztési tervekben kitűzött céloknak megfelelően történik Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a féléves nevelési tervben szerepel, az elért eredmények a reflexiókból követhetők. A feladatok megjelennek a tervezésben és a tevékenységekben, a gyermekek a gyakorlatban alkalmazzák azok elemeit A pedagógiai program és a csoportnapló tartalmazza a közösségfejlesztési feladatokat és tevékenységeket, melynek eredményeit a reflexió tartalmazza. Az intézmény a gyermekek érdekében gondoskodik a pedagógusok, pedagógiai munkát segítők információcseréjétől és együttműködéséről. 15

16 2.9. Az intézmény olyan közösségi programokat is szervez melyen a szülők a megfelelő kereteken belül részt vehetnek. 3. Eredmények 3.1. Az év végi és a munkaközösségi beszámolókban és indikátorokban megjelennek az intézmény eredményei Az intézmény éves kiemelt nevelési feladataihoz kapcsolódó eredmények az év végi beszámolókban megjelennek. Az eredmények eléréséhez a teljes az alkalmazotti közösség hozzájárul. Az intézmény elért eredményei megjelenhet különböző médiákban Az intézmény vezetése gondoskodik az adott évben elért eredmények nyilvánosságra hozataláról (saját honlap). A belső és külső mérési eredmények elemzését felhasználva határozza meg az intézmény erősségeit és fejlesztendő területeit és intézkedési tervet fogalmaz meg Az intézmény törekszik a kölcsönös kapcsolattartás kiépítésére és az információcsere fenntartására, a partnerek megfogalmazzák egymással szembeni elvárásaikat. 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció 4.1 A munkaközösségek vezetői éves tervet készítenek, melynek végrehajtásáról beszámolnak a nevelőtestületnek. Az intézményi pedagógiai innovációkban, projektekben, pályázatokban, valamint az éves munkaterv kiemelt feladataiban segítő, tervező, elemző, értékelő feladatokat látnak el. A nevelőtestület a szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség vezetőt választ, akit az intézményvezető bíz meg egy nevelési évre a feladatok ellátására. A megbízás meghosszabbítható legfeljebb öt évre. Tevékenységüket a vezető írásos megbízása alapján, munkaköri leírásuknak megfelelően végzik. A munkaközösségek tagjai minden tagintézményből delegálva vannak. A munkaközösségek szakterületüket érintően véleményezik a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, együttes javaslatokat tesznek a továbbfejlesztésre. A szakmai munkaközösség tagjai és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben részt vesz. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak: a vezetők valamint eseti megbízással a munkaközösség vezetők. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógussal egyénileg, szükség szerint a szakmai munkaközösséggel kell megbeszélni Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzések, tudásmegosztások és a szakmai műhelymunkák folynak. 16

17 4.3. Az óvodában dolgozó nevelőtestületek között rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett értekezleten, illetve szükség szerint szakmai megbeszéléseken valósul meg. A vezető részt vesz a rendszeresen megtartott vezetőségi megbeszélésen, ez alkalommal beszámol a tagintézményben folyó munkáról, illetve átveszi a szükséges információkat. Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés: nevelőtestületi értekezletek, munkatársi értekezletek, infokommunikációs eszközök. Az intézményen belüli kapcsolattartás formái, eszközei: személyes megbeszélés, telefonos egyeztetés, jelzés, írásos tájékoztatás, , értekezlet, tagintézmény ellenőrzése, írásos beszámoló. 5. Az intézmény külső kapcsolatai 5.1. Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása Az intézmény terveinek elkészítése során egyeztet az érintett külső partnerekkel. Rendszeresen megtörténik a szülők elégedettségének megismerése Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek. Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú) A pedagógusok és a gyermekek részt vesznek a különböző városi / regionális rendezvényeken. Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét a városvezetés elismeri. (ez alátámasztó dokumentum: újságban megjelenő cikkek, köszönő levelek, pedagógiai munkát elismerő levelek) 6. A pedagógiai munka feltételei 6.1. Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé A pedagógiai programban rögzített elvek alapján történik a környezetvédelmi szempontok megvalósulása Az intézmény arra törekszik,hogy rendelkezésre álljanak azok a tárgyi eszközök, amelyek a pedagógiai munka további fejlesztéséhez szükségesek Az intézmény a meglévő IKT eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő-oktató munkájában. 17

18 6.5. Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, ezért reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás szükségletéről. A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára. A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munkához kapcsolódó elvárásoknak. A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira Az intézmény rendelkezik továbbképzési programmal, melynek elkészítése a munkatársak bevonásával, az intézményi szükségletek és az egyéni életpálya figyelembe vételével történik Az intézmény szervezeti kultúrájának tervezése, fejlesztése az intézmény vezetésével és a munkatársak bevonásával történik. Az intézmények munkatársai a továbbképzések tapasztalatait megosztják egymással Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban és működésében, a nevelő-oktató munka részét képezik. Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SzMSz) rögzítetteknek, és támogatják a mindenkori feladatok megvalósulását A munkatársak bevonása megtörténik a döntés-előkészítésbe - képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján Az intézmény nyitott a felmerült ötletekre, javaslatokra, megvizsgálja azok beilleszthetőségét a fejlesztési folyamatokba. Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra. 7. Az Óvodai nevelés országos alapprogramban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés 7.1. Az intézmény pedagógiai programja összhangban áll az Óvodai nevelés országos alapprogramjával. A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását. Minden nevelési év tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek, terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben rögzítésre is kerül. A nevelést, tanítást segítő eszközök és a nevelési, tanítási módszerek kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik. 18

19 2.3. Óvodapedagógusaink feladata a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása, az ismertek tapasztalati úton történő megszerzéséhez, komplex tevékenységek által, megfelelő életvitel, egészséges életmód iránti igény alakítása (életvitel, napirend, mozgásigény kielégítése), anyanyelvi nevelés az egész óvodai életet áthatóan, környezettudatos viselkedés megalapozása Az óvónő és a dajka együttműködése A dajka jelenléte és a szerepe az óvodai nevelésben korábban kevésbé jelentett pedagógiai munkát, sőt azt tapasztaltuk, hogy mintegy kirekesztődtek a dajkák a nevelési folyamatból. A programunk megvalósítása során a dajka munkája az óvodapedagóguséval összehangolttá válik, mert a dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük. A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekre. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban a dajka közvetlenül és tevékenyen részt vehessen, elsősorban arra van szükség, hogy megfelelő szinten tájékoztatva legyen az óvoda és az adott óvodapedagógusok nevelési elképzeléseiről, módszereiről, értékrendjéről. Tudnia kell, milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvónők a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. Ez a tudás, különösen a szakképzett dajkák esetében megsokszorozhatja a felnőttektől kiinduló nevelő hatásokat. 3. Gyermekkép, óvodakép 3.1. Gyermekkép A gyermek szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény, sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletekkel, aki harmóniában él önmagával és környezetével. Gyermekközpontú, befogadó óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség szabad kibontakozására törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, meglévő hátrányai csökkenjenek, előítéletektől mentes környezetben nőjön fel Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Óvodai nevelésünk célja: o az elsődleges családi nevelést kiegészítve, mint a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye,- hogy a gyermek harmadik életévétől (ha igény és lehetőség van rá 2,5 éves kortól) az iskolába lépésig elősegítse a gyermekeink harmonikus fejlődését, gyermeki személyiségük kibontakoztatását, hátrányaik kiegyenlítését az életkori és egyéni sajátosságaik és eltérő fejlődési ütemük figyelembe vételével. 19

20 o Elérhető közelségbe vigyük az őket körülvevő, élménygazdag világot és alkotó, családias légkörben segítsük önkibontakozásukat, úgy, hogy minden gyermek önmagához viszonyítva fejlődjön, és megteremtsük gyermekeinkben a kisiskolás korba való átlépés pszichikus feltételeit. Óvodáinkban a felnőttek figyelembe veszik a gyermekek jogait. Elfogadás, szeretet, tisztelet, megbecsülés és bizalom övezi őket. Pedagógiai intézkedéseink a gyermek személyiségéhez igazodnak. Intézményeinkben a kisgyermekek: kedvük, igényeik, elképzeléseik, vágyaik szerint vehetnek részt a szabad játékban, kedvük, igényeik szerint mozoghatnak térben és időben, zenében és festésben, átélhetik a mesék, a versek szárnyaló világát, átérezhetik a hagyományok üzenetét, bábozhatnak, dramatizálhatnak, nap, mint nap változatos, színes élményeket szerezhetnek önmagukról, barátaikról, a segítő, befogadó, elfogadó felnőttek jelenlétéről, a közösségről, az őket körülvevő világról, a környezetről, a természet csodáiról, a számok, a mennyiségek birodalmáról, játszva tanulhatnak egymástól és a felnőttektől, a kérdéseiket bátran, nyíltan megfogalmazhatják, megélhetik, hogy a megoldandó helyzeteknek számos megoldása lehetséges. 4. Az óvodai nevelés feladatai Általános feladatok: Az óvodáskorú gyermek alapvető megnyilvánulására, fő tevékenységi formáira építve elégítjük ki a gyermekek testi-lelki és szellemi szükségleteit, melyet a testi, érzelmi, szociális és értelmi és erkölcsi nevelésen keresztül biztosítunk. A gyermekek szükségleteinek és életkorának megfelelően, egyéni fejlődési ütemüket tiszteletben tartva fejlesztjük személyiségüket, képességeiket. Játékon tevékenységeken műveltségtartalmakon keresztül közvetítünk feléjük emberi értékeket. Játékos tevékenységekben, minden érzékszerv bevonásával környezettudatos magatartásra, a környezetére figyelő, a környezetéhez pozitív érzelmi viszony kialakítására képes gyermekeket neveljünk Figyelünk a nehézségekkel, hátrányokkal küzdő, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek harmonikus személyiség fejlődésére. Szakvéleménnyel rendelkező gyermekeknek egyénre szabott képességfejlesztést biztosítunk. A német nemzetiségi óvodásaink számára biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, nyelvi nevelését és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A migráns családok gyermekeinek biztosítjuk az önazonosságuk megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását Az egészséges életmód alakítása Folyamatos odafigyeléssel, sürgetésmentes, elfogadó légkörben, sokirányú gondozási tevékenységgel biztosítjuk a gyermekek komfortérzetét. A gyermekek testi szükségleteinek kielégítésére a gondozás során megfelelő szokásrendszert alapozunk meg. 20

21 Egészséges és biztonságos környezeti feltételeket teremtünk az egészségmegőrzés érdekében. Megszerettetjük a mozgást, elősegítjük, hogy mozgásuk összerendezetté váljék. A szabadban is rendszeres mozgásos tevékenységet szervezünk, amely elősegíti az egészséges életvitel kialakítását és megerősíti a mozgásról szerzett pozitív élményeket. Az óvónők által kezdeményezett rendszeres napi-mozgással fejlesztjük a testi képességeiket, fizikai erőnlétüket. A környezetvédelem és annak megóvása, a szelektív hulladékgyűjtés, és a környezettudatos magatartás megalapozása minden tagintézmény feladatkörébe beletartozik. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. A megfelelő szakemberek bevonásával-a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve- speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Cél: A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy az óvodában eltöltött időben minden gyermek részesüljön: a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az óvodai mindennapokban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. A fent megfogalmazott cél megvalósítási területei: egészséges táplálkozás, mindennapos testmozgás, testi-lelki egészség fejlesztése, viselkedési függőségek megelőzése, bántalmazás megelőzése, baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás, személyi higiéné. Az egészségfejlesztésnek figyelembe kell vennie a gyermekek biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait. A cél elérése érdekében átfogó prevenciós programokat valósítanak meg az óvodák. A gyermekek gondozása, testi szükségletük kielégítése: Az óvodapedagógus a szülőkkel közösen teremti meg a lehető legnyugodtabb feltételeket, a gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. A beszoktatás ideje alatt megismertetjük a gyerekekkel a mosdó használatát, a testápolási szokásokat, a különböző műveletek helyes sorrendjét s az egyéni fejlettség figyelembevételével folyamatosan és fokozatosan alapozzuk meg a szokásrendszert. A testi szükségletek kielégítése mindenekelőtt való, ebben a gyermekeket sohasem korlátozzuk. Úgy alakítjuk ki helyesen ezeket az egészségügyi szokásokat, hogy minden felnőtt azonos módon és következetesen gyakoroltatja azokat a gyerekekkel, türelemmel, segítőkészséggel és példaadással. 21

22 Az étkezési szokásokban tapasztalható egyéni különbségeket a kulturált körülmények biztosítása mellett, szintén személyes példaadással és átgondolt szokásrendszer kialakításával fejlesztjük. Az étkezéseket az önkiszolgálás jellemzi, ami az önállóság fejlődésére gyakorol kedvező hatást. Az étkezések során tiszteletben tartjuk a gyermekek egyéni tempóját, ízlését, de a szélsőséges megnyilvánulások erőszakmentes megszüntetésére törekszünk. Az öltözködést is folyamatossá tesszük, így elkerülhető a zsúfoltság és az egyénenként szükséges segítségnyújtásra is lehetőség adódik. A réteges öltözködés előnyeit, az egészséges lábbelit hangsúlyozzuk, aminek fontosságára a szülők figyelmét is felhívjuk. Naponta szervezünk néhány percig tartó mozgásos tevékenységet, hetente egy hosszabb-rövidebb sétát, melyek hozzájárulnak a gyerekek mozgásigényének kielégítéséhez, mozgáskoordinációjuk fejlődéséhez, miközben számtalan tapasztalattal gazdagodnak. Az évszaktól és időjárástól függően a lehető legtöbb időt a szabadban töltik gyermekeink, lehetőség szerint a testnevelés foglalkozásokat is az udvaron tartjuk. Mindez növeli a gyermekek ellenálló képességét. Biztosítjuk az alváshoz, pihenéshez szükséges feltételeket, figyelembe vesszük a gyerekek eltérő alvásigényét. A korábban ébredők, a nem alvók rövid pihenés után csendben tevékenykedhetnek. Részben folyamatos életszervezéssel, a gyermeki lét ritmusához igazodó napirenddel, zsúfoltság és feszültségmentes feltételeket igyekszünk biztosítani. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása: A szokásrendszer alapjaiban a gyermekek egészségvédelmét szolgálja. Legfontosabbnak tartjuk a személyi higiéné biztosítását. A rendszeres levegőzéssel, szabad és szervezett mozgással, sétákkal, kirándulásokkal a környezet megszerettetését, az egészséges életvitel iránti igényt kívánjuk megalapozni. Az évszak adta lehetőségeket kihasználjuk, amelyek az élménynyújtás mellett az edzettség fokozását szolgálják. Mindezek fontosságáról a szülőket is tájékoztatjuk, és együttműködésükre építünk. Részt vállalunk az 5-6 éves gyermekek úszásoktatásának megszervezésében, melynek célja a vízben való mozgás megszerettetése, az úszás előkészítése. Az egészség megőrzése érdekében a prevenció fontosságát hangsúlyozzuk. A környezet tisztaságával, megfelelő hőmérséklettel, levegőcserével és a felnőttek példaadásával biztosítjuk az egészségvédelem feltételeit. A gyermek fejlődéséhez szükséges, egészséges környezet biztosítás: Játszóudvaraink nagy része parkos terület, ahol megtalálható szilárd burkolatú, napos, árnyékos terület, fedett rész és virágoskert. A gyerekek szabad mozgását, edzését a beépített udvari játékeszközökön túl, mozgásfejlesztő tornaszerekkel színesítjük. A csoportszobák, öltözők, mosdók a jelenlegi létszámnak megfelelő méretűek, világosak. Felvállaljuk azoknak a gyermekeknek a gondozását is, akik különböző szervi, illetve allergiás megbetegedésekben szenvednek. Ennek feltételeit a szülőkkel együttműködve biztosítjuk, szükség esetén a gyermek megfelelő ellátását megszervezzük. A meggyőzés módszerével küzdünk az ellen a jelenség ellen, hogy a lázas, beteg gyermek ne jöjjön a közösségbe. Általános nevelési feladatunk a baleset megelőzése érdekében saját és mások testi épségének megóvására történő nevelés. 22

23 A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: A testápolás körében kialakított egészségügyi szokásokat önállóan végzik. A tisztálkodási eszközöket megfelelően használják. Önállóan a sorrendiség megtartásával öltözködnek, ruhaneműjüket, ágyneműjüket rendben tartják. Cipőjüket befűzik, megkötik. A kanalat, villát készség szintjén használják, a kés használatával megismerkednek. Esztétikusan megterítenek, igényüknek megfelelően szednek az ételből, öntenek a folyadékból. Ügyelnek környezetük rendjére, tisztaságára. Nemcsak saját dolgaikra, hanem a csoportszoba, öltöző, mosdó rendjére is figyelnek. Óvják egymás testi épségét. Igénylik a szabadban tartózkodást, edzettek, alkalmazkodó képesek a társakhoz és a környezetükhöz. 5. Egészségfejlesztési feladatok az óvodában 5.1. Az óvoda feladatai Az élet és az egészség az embernek semmi mással nem pótolható, alapvető értéke, nélküle sem egyéni, sem társadalmi lét, sem kultúra nem valósítható meg. Az egészség megszerzése, fenntartása és fejlesztése ezért az egyén, illetve a közösség sikeres önmegvalósításhoz és a társkapcsolatokhoz szükséges feladatát képezi. Az egészség fogalmán nem is csupán orvosilag felülvizsgált egészségi állapotot értünk, hanem az egészség aktív, célirányos megvalósítását, az egészségvédelemre vonatkozó folyamatos ismeretszerzést, az egészségesebb választását, valamint annak visszajelzését értjük. Az ember az egészségét csak folyamatos önkontroll segítségével és az életmódot befolyásoló külső körülmények megfelelő változtatásával képes fenntartani. Az óvodai nevelés az egészség fogalmának orvosi meghatározói mellett szociális tényezőket is figyelembe vesz. Az egészségvédő és egészségfejlesztő magatartás elérésének feltétele azoknak az alapképességeknek az elsajátítása, amelyek az egészséget védik, fejlesztik. Az egészség védelme és karbantartása tanítható, fejleszthető. Gyermekkorban az egészségre nevelésnek az élet további szakaszaira is kiható jelentősége van, ezért az óvodai egészségfejlesztés kiemelt nevelési terület. Napjainkban az egészség megtartása olyan képességek kialakítására épül, amely feltételezi a személyiség (testi, érzelmi, értelmi, akarati és társkapcsolati viselkedés) megismerését, gyakorlással erősíti a különböző élethelyzetekben a testi-lelki edzettséget, pótolja, kiegészíti a hiányzó egészségvédő képességet, továbbá szokássá alakítja az egészségvédő magatartást. Az egészség védelme az egyén és a társadalom érdeke, abban a családnak, az egészségügyi szakszolgálatnak, a köznevelési rendszernek közös feladata van. Az óvodai gyermek-egészségügyi szolgálat és az óvodapedagógus együttműködése kiterjed a gyermek-egészségügyi ellenőrző vizsgálatokra, az óvodai egészségnevelésre, a pedagógusokra, szülőkre, és gyermekekre vonatkozó egészségmegelőző és fejlesztő orvosi, védőnői tevékenységre. Az együttműködésnek több módszere beépül az óvodai nevelés programjába, így a védőnői látogatások alkalmával tisztasági, személyi higiéné ellenőrzésére, a közegészségügyi helyzet ellenőrzésére kerül sor. 23

24 Az óvodapedagógus és a védőnő kapcsolatát megerősíti a gyermekek előéletének jobb megismerése: a fejlődési lapok, anamnézis-feljegyzések áttanulmányozása, az egészségre (szociokulturális helyzetre) vonatkozó adatok cseréje. Az óvodai egészségügyi szolgálat visszatérő feladata a gyermekek fogászati gondozása, preventív ellátása. A csoportos fogászati (és más szűrővizsgálatok) megszervezése is megköveteli az óvodapedagógustól és a védőnőtől az orvosi kezelésektől való félelem leszerelését. Minden egészségügyi vizsgálat együttes védőnői és óvodapedagógusi előkészítést, megbeszélést igényel. A gyermek az egészséges életmódra vonatkozó ismereteit és magatartásmintáját a családból hozza magával az óvodába. A gyermek-egészségügyi szolgálat egészségvédő és fejlesztő feladatát képezi a szülők számára rendezett egészségvédő ismeretterjesztés, a közös szülői programok, higiénés és sportrendezvények, a Szív kincsesláda program megszervezése. A nevelés legfontosabb eleme az egészséges életmódra történő felkészítés, amelyhez különböző szakemberek, társadalmi mozgalmak szakértői nyújtanak segítséget. Kiemelten kezelendők a testnevelési és sportszervezetek, sportos életmódot hirdető csoportok, alternatív mozgásprogramok, úszásoktatás, gyermektorna foglalkozások. Az óvoda egészségfejlesztési feladatai Az óvodai nevelés része az egészség fejlesztésére és a prevencióra irányuló egészségnevelő tevékenység. Az egészségfejlesztési feladat a testi (szomatikus), a lelki (értelmi, érzelmi, akarati) és szociális (társas, közösségi) nevelő tevékenységre vonatkozik. Az egészségnevelés az óvodai élet valamennyi szakaszára vonatkozik. Az egészséges állapot önmagában nem határozza meg valamely nevelési feladat sikerét, de hiánya mindenképpen nevelési akadálykén hat vissza. Az óvodai nevelés feladatát az képezi, hogy a napi program teljesítése közben biztosítottam-e, kisgyermek egészségét egyenként és csoportosan, elősegítettem-e egészségvédő/egészségfejlesztő szokások alakítását. A nevelés a testi (szomatikus) nevelésre alapoz A testi nevelés feladatai Megkülönböztetjük a testi nevelést a testneveléstől. A testi nevelés felölel minden olyan ápolási, gondozási, esztétikai tevékenységet, amely a testre, a biológiai szervezetre irányul. A testi nevelés körében mindennapos óvodai feladat a személyi higiénére nevelés (a testápolás, a ruházat, a helyes táplálkozás, a kulturált étkezés gyakorlása), az óvoda környezeti tisztaságának megóvása, a fertőző betegségek és tartási rendellenességek megelőzése. A szomatikus nevelés aktív gyakorlatának tartjuk a testedzést, az óvodai pedagógiai programban szereplő testnevelést, a mozgáskultúra megalapozását, vagyis a rendszeres mozgás, fizikai aktivitás, szokássá, magatartásuk részévé alakítását, a biológiailag szükséges mozgásigény kielégítését. A megelőző szemlélet jelenik meg az óvodapedagógus nevelő munkájában, azaz utaljon az egészségnek a jövőre való kihatására. A fizikai egészség fejlesztési lehetőségeiként az óvodai nevelés során az alábbiak adottak: az egyéni és közösségi egészségfejlesztés, személyi higiénia, a környezet védelme, környezeti higiénia, a gyakrabban előforduló betegségek megelőzése, testi rendellenességek megelőzése. 24