Kutatási zárójelentés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kutatási zárójelentés"

Átírás

1 Megéri-e dolgozni? Tartósan munkanélküli nők munkavállalási érdekeltségeinek és hajlandóságának vizsgálata Kutatási zárójelentés Készült a Foglalkoztatási Hivatal megbízásából Debrecen, június

2 Tartalomjegyzék Szakmai beszámoló... 4 A KUTATÁSI PROBLÉMA BEMUTATÁSA, A KUTATÁS INDOKOLTSÁGA... 4 A KUTATÁS CÉLJA... 6 A KUTATÁS MÓDSZERE... 6 A KUTATÁS MINTAVÉTELE ÉS CÉLCSOPORTJA... 6 A KUTATÁSBAN RÉSZTVEVŐK... 8 A KUTATÁS TEVÉKENYSÉGEI... 9 Megéri-e dolgozni? - bevezető Amikor nem éri meg dolgozni AMIKOR A MUNKAJÖVEDELEM KISEBB, MINT A MEGSZEREZHETŐ SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK AMIKOR A MUNKÁBA ÁLLÁSBÓL SZÁRMAZÓ HÁZTARTÁSI KIADÁSI TÖBBLET NAGYOBB, MINT A JÖVEDELMI TÖBBLET AMIKOR A MUNKÁBA ÁLLÁS ELSŐ IDŐSZAKA, MAGA A MUNKÁBA JÁRÁSRA VALÓ ÁTÁLLÁS KÖLTSÉGEIRE NEM BIZTOSÍT FEDEZETET SEM A KORÁBBI FELHALMOZÁS, SEM A KERESETI TÖBBLET AMIKOR A MUNKAVÁLLALÁS ÉS MUNKAKERESET BIZONYTALANSÁGÁVAL SZEMBEN MÉG AZ ALACSONYABB JÖVEDELEM BIZTONSÁGA IS VONZÓBB A munkavállalást ellehetetlenítő, nehezítő egyéb tényezők és körülmények A FÖLDRAJZI MOBILITÁS - A BEJÁRÁS NEHÉZSÉGE ÉRVEK PRO ÉS KONTRA MITŐL IS BILLEN A MÉRLEG NYELVE? Amikor a bejelentettség számít Amikor nem elég jó a munka - és a legitim magyarázkodások De biztos, hogy mindenki akar dolgozni? IGEN-IGEN, VAN AKI NEM ANNYIRA A JELENTŐS RÉSZÜK IGEN - DE MIÉRT IS? Milyen munkát keresnek? Összefoglalás és konklúziók

3 ÖSSZEFOGLALÁS KONKLÚZIÓK - NA ÉS AKKOR MI LEGYEN? Mellékletek AZ ELKÉSZÍTETT INTERJÚ LISTÁJA JAVASOLT IRODALMAK (A TELJESSÉG IGÉNYE NÉLKÜL )

4 Szakmai beszámoló A kutatási probléma bemutatása, a kutatás indokoltsága Európa gazdasági versenyképességének a fejlett világ más térségeivel mindenekelőtt az Egyesült Államokkal szembeni lemaradását nem annyira az európai vállalatok alacsonyabb produktivitási jellemzői okozzák, sokkal inkább a viszonylag alacsony foglalkoztatási mutatók. Az országok fejlettsége, az egy főre jutó GDP alakulása ugyanis két döntő tényezőtől függ: az egy foglalkoztatottra jutó megtermelt értéktől, vagyis a foglalkoztatottak produktivitásától, valamint attól, hogy a teljes lakosság mekkora hányada dolgozik, mekkora hányada vesz részt az ország gazdasági javainak, értékeinek előállításában. Az Európai Unióban a fejlett világ más részeihez képest kevesebben dolgoznak, kevesebben állítanak elő értéket, és ez a GDP és más makro-mutatók hiányaiban is megmutatkozik. Ez a felismerés vezetett ahhoz, hogy a politikai prioritások korábban kiterjedt listája az Unió hivatalos dokumentumaiban mára csak kettőre szűkült: Jobs and Growths, munkahelyek és növekedés ban az OECD nagy hatású tanulmánykötetet jelentetett meg Making Work Pay! (Érje meg dolgozni!) címmel. A tanulmány arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkanélküliség enyhítéséhez, a foglalkoztatás bővítéséhez nélkülözhetetlenek az olyan egymással összefüggő, komplex és konzisztens politikák amelyek a hagyományos munkaügyi és szociálpolitikai intézkedéseket a fiskális ösztönzőkkel összhangban képesek kifejteni a kívánt hatásukat. A tanulmány jelentősen átértelmezte az ösztönzők korábban megszokott tárgyalásmódját. A korábbi politikák arra koncentráltak, hogy a segélyezési szintek leszorításával kiküszöböljék a munkaerőpiac önkéntes elhagyását, illetve a szociális jövedelemből való megélhetési formák preferálását a munkavállalásból szerzett jövedelmekre épülő életformákkal szemben. A 90-es évekre azonban világossá vált az, hogy a munkaerőpiac önkéntes elhagyása nem reális veszély, a tartósan munkanélküliek segélyezési szintjének leszorítása pedig az érintettek megjelenésében, tájékozottságában, viselkedésformájában olyan mértékű eltávolodást jelent az elvárt sztenderdekhez képest, hogy teljességgel reménytelenné válik a munkaerőpiacra való visszatérésük. A szerzők markáns következtetése az volt, hogy a munkavállalók és a munkaadók racionálisan belátható érdekeltsége nélkülözhetetlen a munkába állás esélyeinek erősítéséhez, ugyanakkor, az 4

5 érdekeltségek megtalálása bonyolult összefüggések elemzését, és célratartó konzisztens intézkedéseket követel. Az OECD elemzéseit az EU is adoptálta, sőt, az érdekeltségekre, ösztönzőkre épülő making work pay politikai stratégiáknak különösen jelentős prioritásokat adott a lisszaboni célkitűzések megvalósítását célzó, a tagországok cselekvési terveit befolyásoló politikai ajánlásaiban, útmutatóiban. Ezek a prioritások még inkább felerősödtek a lisszaboni stratégia tavalyi felülvizsgálatakor, a Jobs and Growths (Munkahelyek és Növekedés) prioritásainak meghirdetésekor. Magyarország az Európai Unió átlagánál is kedvezőtlenebb foglalkoztatási képet mutat: nem csupán a éves korosztály több mint 10 százalékpontos foglalkoztatási mutató-hiánya ad okot az elkeseredésre, hanem az is, hogy míg a magyar vállalatok, a foglalkoztatottak produktivitását európai léptékkel kimagasló növekedés jellemzi az elmúlt tíz évben addig a foglalkoztatás ugyanebben az időperspektívában inkább csökkent, és még az utóbbi jobb időkben is inkább csak stagnált. Eme jelenség egyik okaként azt tartja számon a szakirodalom, hogy igen alacsony a munkanélküliek munkakeresési hajlandósága, azaz, igen magas a nem dolgozók körében a már munkát sem kereső inaktívak aránya. Magyarországon a tartósan munkanélküliek munkavállalási érdekeltségeiről, netán a munkavállalás ellenére ható ellenösztönzők létéről, hatásáról ismereteink szerint nem készült szisztematikus vizsgálat. Nem kérdéses az, hogy a tartósan munkanélküliek, inaktívak munkába lépési szándékát számos tényező, köztük szubjektív, mentális tényezők is befolyásolják: nem remélhető ugyanis a munkába lépés kockázatainak felvállalása önbizalom-hiánnyal küzdő, kockázatokat és konfliktusokat nehezen viselő, nem megfelelő kommunikációs és kooperatív képességekkel rendelkező egyének részéről. Márpedig, számos kutatás jól dokumentált eredményei alapján a fent jelzett kockázati tényezők igen gyakoriak a tartósan munkanélküliek körében. Eme tényezőktől azonban elválasztható, leválasztható az a racionális döntési problémaként is elemezhető kérdés, hogy félretéve minden személyes érzékelést és pszichotikus körülményeket, vajon az objektíven megítélhető, számszerűen kalkulálható paraméterek szerint az inaktívak számára megéri-e dolgozni? 5

6 A kutatás célja A kutatás célja, hogy racionális döntési problémaként vizsgálja, hogy a tartósan munkanélküliek számára az objektíven megítélhető, számszerűen kalkulálható paraméterek szerint: megéri-e, és vajon milyen tényezők megléte/hiánya esetén éri meg dolgozni? A kutatási program felvállalja tehát mindazon objektíven mérhető tényezők kiemelten az ellenösztönzők feltárását, melyek befolyásolják a tartósan munkanélküliek munkavállalási érdekeltségét és hajlandóságát. A kutatás módszere A kutatás során a célcsoport tagjainak körében 46 félig strukturált interjú elkészítése és elemzése történt. Az interjú, mint kvalitatív kutatói módszer alkalmazásával egyrészről lehetővé válik a vizsgálni kívánt problémakör alapvető tulajdonságainak, jellemzőinek, tényezőinek feltárása - melyekről előzetesen empirikusan igazolt hipotézisekkel nem rendelkeztünk másrészről elősegítheti a vizsgált társadalmi jelenségek mélyebb összefüggéseinek megértését is - emocionális értékelések, motivációk, egyéni értékek figyelembevételével. Az interjúkból nyerhető tapasztalatok, eredmények - a módszer jellemzőiből következően - nem alkalmasak azonban általánosításra, mennyiségek, megoszlások, nagyságrendek meghatározására - sokkal inkább a valóság jelenséginek megfigyelését, megértését segítik. A kutatás mintavétele és célcsoportja A kutatás alappopulációját az Észak-alföldi és a Dél-alföldi régióban élő, jelenleg, vagy az elmúlt két évben tartósan munkanélküli, de már dolgozó nők alkotják. A női populáció választását alapvetően három szempont indokolja: A férfiakkal szemben a nőknek van elfogadható, társadalmilag megszokott létformája a munkaerőpiacon kívül. Tehát, ha elvileg van lehetőség nem dolgozni is, meg dolgozni is, akkor feltételezhető az, hogy a racionális mérlegeléseknek, az érdekeknek, a kalkulálásnak nagyobb a jelentősége - vagyis a nők döntéseit erőteljesebben befolyásolják a racionális, érdekek vezérelte megfontolások. 6

7 Másrészt feltételezzük, hogy a hazánkban általánosan jellemző hagyományos nemi szerepmegosztásban a nők a háztartások pénzügyminiszterei : a férfiaknál inkább kalkulálnak a bevételek és kiadások egyenlegeivel, elsősorban ők hagyják jóvá a kiadásokat és irányítják a spórolások mikéntjét. Harmadrészt, számos hipotéziseinkben feltételezett befolyásoló körülmény (pl. az öltözködés, a megjelenés, a konyha vitele, stb.) a nőket személyesen is sokkal közvetlenebbül és erőteljesebben érinti, mint a férfiakat. Az interjúalanyok kiválasztását az interjúerekre bíztuk, kizárólagos feltételként szabtuk azonban, hogy feleljenek meg a célcsoporttal szembeni alapvető elvárásoknak. Az alanyok kiválasztása jellemzően hólabda módszerrel történt, tehát az interjúerek által felkeresett válaszadók javasoltak újabb érintetteket a kutatás számára. A mintavételnek ez a módja a tartós munkanélküliek valós csoportjánál szocio-kulturális és ökonómiai státuszukat tekintve kedvezőbb összetételű mintát eredményezett. A válaszadó nők iskolai végzettség szerinti összetételét tekintve elmondható, hogy a legalacsonyabb, tehát 8 általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők aránya a mintában (közel 20 %) az alappopulációban jellemző értéknek megközelítőleg felét teszi ki; a szakmunkás végzettségűek aránya (32%) azzal gyakorlatilag megegyező, míg a szakközépiskolai vagy gimnáziumi érettségivel rendelkezők hányada felülreprezentált (kicsit több mint 40%). Felsőfokú végzettséggel mindössze két interjúalany rendelkezett (ez arányát tekintve nagyjából megfelel a célcsoport átlagának). A végzettségeket tekintve elmondható, hogy három végzettség fordult elő nagyon gyakran a válaszadók körében: közel minden negyedik nő kereskedelmi, közel minden hatodik varrónő és minden kilencedik gyors- és gépíró végzettséggel rendelkezik. Véleményünk szerint egyik foglalkozási csoport ilyen magas előfordulása sem tekinthető véletlennek: a kereskedelmi végzettségűek esetében általánosan megfigyelhető volt az a tendencia, hogy gyermekszülés(ek) után egy egészében megváltozott - már nem a falusi, városi kisboltokra, sokkal inkább a multikra épülő kereskedelmi szektor fogadta a visszatérni szándékozót; ez a világ pedig a műszakok, a hajnalok és éjszakák világa A varrónők munkanélkülisége is közismert a témával foglalkozó közgazdasági, szociológiai szakirodalomban: a második évezred első éveinek minimálbér emelése és a kínai könnyűipari termékek expanziója a magyar könnyűipari szektor erős leépülését eredményezte. A gyors- és gépíró végzettség pedig - ha nem párosul alapos informatikai és idegen nyelvi ismeretekkel - rendkívül kevés a sikeres elhelyezkedéshez (mindemellett a titkárnők világában az érettségi ma már egyértelmű alapkövetelmény). 7

8 A megkérdezett nők majdnem mindegyike családos, vagy még a kibocsátó családtól nem elvált fiatal - mindössze négy válaszadó önfenntartó, illetve családja eltartója (a család háló szerepe hipotéziseink szempontjából érdemi fontosságú tényező). Emellett - szemben a hazánkban jellemző 0, illetve 2 keresős háztartások nagy arányával, a mintában a megkérdezett munkanélkülivel együttélő egykeresős háztartások dominanciájával találkoztunk. A mintánkban az általában jellemzőnél nagyobb arányban találhatunk városokban vagy városok közvetlen közelében lévő településeken élő megkérdezetteket - ez a tény arra hívja fel a figyelmet, hogy a kutatás során felderített, a munkavállalás ellen ható tényezők feltételezhetően még inkább igaznak bizonyulnak a kevésbé kedvező elhelyezkedésű települések lakói esetében Megítélésünk szerint jelen kutatásnak a munkanélküliek középosztályából vett mintája hipotéziseink teszteléséhez kedvező összetételű: magasabban iskolázott, jobb - vagy legalább is a család okán biztosabb - körülmények között élő válaszadók számára a mérlegelések lehetősége inkább adottnak tekinthető. Ugyanakkor, - tekintve, hogy célunk nem a teljes populációra levonható számszerű következtetések megtétele, hanem kalkulációk, racionális mérlegelések és egyéb tényezők megfigyelése, megértése volt kutatásunk alapján az általunk fellelt magatartások, attitűdök, motivációk gyakoriságáról semmilyen statisztikai értelemben releváns állítás nem tehető. A kutatásban résztvevők A kutatás - a benyújtott tervnek megfelelően - a kutatást vezető szociológusok (Dr. Krémer Balázs, Nagy Zita Éva) és a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszéke hallgatóinak együttes munkájában valósult meg. A vizsgálathoz kapcsolódva kutatói szeminárium került meghirdetésre, melyen II., illetve III. éves szociológus hallgatók vettek részt. A szeminárium során a kutatás gyakorlati kivitelezése mellett a hallgatók megismerkedhettek a munka világával, a munkanélküliekkel kapcsolatos társadalmi tényekkel, valamint a témához kötődő tudományos gondolkodás legfontosabb tendenciáival, legújabb eredményeivel. A hallgatók a kutatás megalapozása, szakmai előkészítése mellett interjúerként is közreműködtek. Ez a tény két oldalról is hatással van az elkészült interjúkból nyerhető adatok mennyiségére, mélységére, felhasználhatóságára. Egyrészről a diákok - tapasztalatlanságuk okán - jellemzően nem bizonyultak kellőképpen profi interjúereknek: néha nem voltak elég 8

9 rámenősek, néha fontos kérdéseket nem mertek feltenni, és néha nem ismerték fel az információk mélyítésére alkalmas helyzeteket. Tapasztalatlanságuk az interjúk közös feldolgozása során az elkészült szakmai anyagok előnyére is vált: éppen ez tette lehetővé, hogy elfogulatlanul, előzetes ítéletek, prekoncepciók nélkül kérdezzenek és csodálkozzanak rá a tapasztaltakra - ez pedig új távlatokat és nézőpontokat nyitott a tapasztalatok értelmezéséhez. A kutatás tevékenységei 1. A kutatás előkészítő szakasza (2007. január február 28.) Az előkészítő szakaszban a kutatás vezetői és a közreműködő hallgatók: a legfrissebb hazai és nemzetközi kutatási eredmények áttekintésével előkészítették, megalapozták a vizsgálatot, pontosították a kutatás során használt definíciókat, egységesítették a fogalmakat, közös nyelv -et alakítottak ki, kidolgozták a kutatás végleges dimenzióit, elkészítették az interjúvázlatot; valamint meghatározták a kutatás végleges ütemtervét, a kérdezés menetrendjét illetve pontosították a terepen elvégzendő feladatokat. 2. Az adatfelvétel lefolytatása (2007. március április 30.) Az interjúerek (a résztvevő kutatók, illetve a hallgatók) felvették a kapcsolatot a válaszadókkal, felkérték őket a kutatásban való részvételre, majd az egyeztetett időpontokban jellemzően a válaszadók otthonában (a tapasztaltak fontos kiegészítői lehetnek az interjúkban elhangzottaknak) elkészítették az interjút, melyet diktafonnal rögzítettek. Az adatbevitel az un. szó szerinti rögzítés technikájával történt. Az interjúk elkészítésének szakaszában a kutatás vezetői folyamatosan nyomon követték és tanácsaikkal segítették a hallgatók munkáját. 3. Kutatási eredmények feldolgozása és a kutatás zárása (2007. május június 15.) Az interjúk elkészítését követően a tapasztalatokat és élményeket 2 napos szakmai műhelymunka keretében osztották meg egymással a résztvevők a Debreceni Egyetem síkfőkúti kutatóházában. Ezen műhelymunka során lehetőség nyílt az interjúk elkészítése kapcsán felmerült élmények, tapasztalatok elmesélésére, az esetlegesen felmerülő problémák, 9

10 nehézségek kezelésére, a szakmai tapasztalatok összegzésére. A kutatás anyagának és tapasztalatainak feldolgozása nyomán a résztvevők az előzetes hipotézissel összevetve véglegesítették és összesítették a tapasztalatokat, eredményeket. 10

11 Megéri-e dolgozni? - bevezető Nem könnyű szívvel áll neki az ember egy olyan tanulmány megírásának, amely a munkanélküliség szubjektív, akarati és kognitív tényezőiről fog szólni. Ma ugyanis a tipikus feltételezés Magyarországon az, hogy a hasonló felvetés a munkanélküliek morális deformálódásáról, vagy legalábbis sérült lelkükről szóló okfejtések sorát hozhatja magával. Sőt, ennél rosszabb a helyzet, hiszen a szociális problémákra érzékenyített közönség azt sem igazán feltételezi, hogy hasonló okoskodásnak lehetnek racionális alapjai. Inkább azt gondolják, hogy a munkanélküliség okaként a munkanélküliek akarati, kognitív reakcióinak szerepét feltételezni ez maga az előítéletesség, a rasszizmusoktól sem idegen középosztályi osztálygőg, a bűnbakkereső autoriter személyiségjegyek tudományos köntösbe való rejtegetése lehet csak. Nem titkoljuk, az aggodalomnak vannak jogos alapjai, a munkanélküliek szubjektív tényezőiről valóban szinte kizárólag az önhibát kereső morális megvetés, vagy legalábbis a sérült lélek kigyógyítását, szükséges terápiáját kereső felvetésekben szokás gondolkodni. Egyszerűen evidensnek, magától értetődőnek szokás feltételezni azt, hogy tisztességes ember minden körülmény között akar dolgozni, és legfeljebb valamiféle lelki defektus az, ami megváltoztathatja hozzáállását, eltérítheti motiváltságait a munka akarásának természetes rendjétől. És eme feltételezések alapján ugyancsak elég természetesek a reakciók is: azzal szemben, aki nem akar dolgozni, pedig nincsen munkája a szigor és az erő fegyelmező és büntető eszközeit kell bevetni, kemény szankciókat kell alkalmazni ellene; és legfeljebb pszichés betegsége adhat az ilyen szankciók ellen felmentést de akkor terápiába, gyógyító kezelésbe kell kényszerítenünk a hasonló tévelygő lelkeket. Kevés dolog állna tőlünk messzebb, mint hasonló hozzáállásokat megerősíteni, ilyeneknek táptalajt adni és újabb muníciókat szolgálni. Nem, a hasonló gőg számunkra erkölcsileg nem tartható, az ilyen, rákérdezhetetlen evidenciákban, ortodoxiákban való gondolkodásmód pedig intellektuálisan vállalhatatlan. De mégis, kutatásunk arról szólt, amiről a mérvadó társadalmi és hivatali gondolkodásmód már ismeretek nélkül is, már a tények megismerése előtt tudja az elutasító és megvető ítéletet: hogy emberek, tartósan munkanélküli nők olykor úgy gondolhatják, hogy nekik nem kellene dolgozni, hogy tudatosan, előre megfontolt szándékkal tartják magukat távol a munka világától. 11

12 Mi nem akartunk sem előre, sőt, be kell vallanunk, még utólag sem egyértelmű erkölcsi vagy politikai ítéletet mondani ezekről az emberekről. Egyszerűen azt feltételeztük, hogy ők is lehetnek hasonlóak mihozzánk, hasonlóak a tanulmányokat írókhoz vagy olvasókhoz annyiban, hogy ők is azt teszik, ami érdekükben áll; és mindent megtesznek azért, hogy ne kelljen megtenniük mindazt, ami érdekeik ellenére volna. A kutatásunk címében feltett kérdést (hogy ti. mindig mindenkinek megéri-e dolgozni?) a lehető legőszintébben kérdésnek szántuk, amelyre lehet az a válasz, hogy igen, és lehet az is a válasz, hogy nem. Hogy vannak olyan élethelyzetek, körülmények, még a tartósan munkanélküliek körében is amikor nem éri meg dolgozni, még az adódó munkaalkalmakat sem éri meg elvállalni. A hazai közegben kétség kívül eretneknek számító felvetés hosszú ideig eretnek kérdésnek számított máshol is. De 1996 óta, azóta, hogy az OECD, a világ legfejlettebb országainak gazdasági-fejlesztési koordinációs szervezete elég vaskos tanulmányt jelentetett meg a kérdésről, a munkaösztönzők, még inkább a munkavállalás ellen ható érdekeltségi tényezők vizsgálata a munka-közgazdaságtan és a szociálpolitika kiemelten vizsgálandó problémájává lépett elő. Sokan nem értik, hogy mi van ezen a területen vizsgálni való? Ha nagy számban tapasztaljuk azt, hogy a munkanélküliek nem igyekeznek eléggé munkát találni akkor nincsen más dolgunk, mint leszorítani a szociális és munkanélküliségi ellátások szintjét, és, ha már elég keveset fizetünk támogatásként, akkor majd nagyon fognak igyekezni munkát és pénzt keresni. Mindezt úgy szokás elegánsan formulázni, hogy, ha túl magasak a szociális jövedelmek által biztosított behelyettesítési ráták ( replacement rate ), akkor ennek erős munka-ellenösztönző hatása van, amit a ráták leszállításával (azaz, a segélyek megfaragásával) lehet és kell orvosolni. Ám ez a gondolat elég hatástalan maradt a foglalkoztatási adatok javítása szempontjából és az OECD tanulmány is, a diplomáciai világban szokatlanul éles lehurrogással nem éppen a legbölcsebb stratégiának minősítette ezt az okfejtést. A támogatások leszorításának lehet jótékony hatása a munkaerőpiacok önkéntes elhagyásának csökkentésére ám tömeges önkéntes munkafeladást az elmúlt harminc évben nemigen tapasztalt meg a fejlett világ. A segélyek leszorításával egyetlen mérhető hatást lehetett elérni, de ez nemhogy segített volna, hanem inkább ártott: a tartósan munkanélküliek a csökkenő segélyekből egyre rosszabb körülmények között éltek, és így megjelenésben, tájékozottságban vagy egészségben oly messzire kerültek a munkapiacok elvárásaitól, hogy teljesen reménytelenné vált visszatérésük oda. Nem volt olyan munkaadó, aki hasonlóan lepukkant figurákat akart volna alkalmazni. 12

13 Nos, ha a primitív, banális, magától értetődő megoldás nemhogy nem megoldás, de még árt is, akkor talán helyesebb lenne körültekintőbben, bölcsebben és célra tartóbban megközelíteni a kérdést. Ez a hozzáállás vezette az Uniót is arra, hogy a lisszaboni célok megvalósításának, implementálásának egyik vezérfonalaként hasznosítsa az OECD tanulmányának a címét: Érje meg dolgozni! ( Making Work Pay ) A fejlett világ politikai stratégiáiban messze túllépett az előítéletes, gőgös, bűnbak-kereső indulatok politikává emelésén. A foglalkoztatás-bővítési célok adekvát eszközeként nem a munkanélküliek morális megbélyegzését, vagy terápikus agymosását gondolták helyesnek hanem a fiskális, foglalkoztatás- és szociálpolitikai környezet olyan átalakítását, amelyben már inkább megéri dolgozni. Az adózások-elvonások és a támogatások-ellátások rendszerének újragondolásához, munkaösztönző kalibrálásához megkerülhetetlen annak megértése, hogy mikor, milyen körülmények mellett, kik számára racionális választás munkanélkülinek maradni akkor is, ha lenne elvileg munkalehetőség. Tanulmányunk -, amely az Állami Foglalkoztatási és Szociális Hivatal támogatásával készült ehhez a körültekintő, a munkavállalás ellenében ható tényezőket indulatok nélkül, racionálisan megértő és az emberi döntéseket nem durva hatósági erőszakkal, hanem a körülmények koherens, konzisztens, apró lépéseken keresztül változtató szakmai politikákhoz szándékozik támpontokat adni. 13

14 Amikor nem éri meg dolgozni Kutatási hipotézisünk egy kimondatlan feltételezésre épült, nevezetesen arra, hogy a tartósan munkanélküliek akarnak dolgozni. Kiindulásként rögzítettük azt is, hogy tartósan munkanélküli nőket vonunk be a kutatásba, tekintettel arra, hogy a magyar (és az európai) társadalmi minták és elvárások szerint léteznek a munkaerőpiacon kívül is olyan női szerepek, státuszok, amelyek megbecsültek, vagy legalábbis a társadalom mérvadó ítélete szerint elfogadottak. Feltételezésünk tehát az volt, hogy a tartósan munkanélküli nők akarnak dolgozni, de nem nehezedik rájuk semmilyen olyan társadalmi kényszer vagy nyomás ami miatt nekik muszáj lenne dolgozniuk. Ebből az általános, majdhogynem antropológiai feltételezésből kiindulva logikus következtetés volt az, hogy ha a munkába állni akaró nők számára nem kényszer, nem kötelező elvárás a munkavállalás, ha van számukra választási lehetőség akkor csak akkor fognak munkába állni, ha abból hasznuk származik, ha a munkavállalás számukra kedvezőbb életformát és létfeltételeket teremt, mintha nem dolgoznának. A kutatás címében megfogalmazott kérdés ebből az alapállásból merül fel: vajon, megéri-e dolgozni? A kérdés megfogalmazása egyszersmind egy újabb, szokásosan evidensnek tekintett hit, vélekedés iránti kételyt fejez ki. A szokásos hitek, vélekedések ugyanis nemcsak azt feltételezik, hogy a tartósan munkanélküliek akarniuk kell dolgozni (ne áruljunk zsákbamacskát, a dolgozat későbbi részében ezen hit magától értetődőségére is rá fogunk kérdezni), hanem azt is, hogy nekik jó az, megéri nekik, ha munkába állhatnak. Kutatási hipotéziseinkben négy olyan spekulatív helyzetet írtunk le, amikor pusztán a jövedelmekkel és háztartási kiadási szintekkel kalkulálva a racionális, logikus következtetés az volt, hogy nem éri meg dolgozni, hogy az otthonmaradás, és ezzel együtt a különféle szociális jövedelmekre való jogosultság kedvezőbb létfeltételeket teremt, mint amilyen körülményeket munkavállalás mellett lehetséges biztosítani. E négy spekulatív helyzet a hipotéziseink szerint a következők: Ha a munka nélkül realizálható tényleges ( diszponibilis ) jövedelem magasabb, mint a munkából szerezhető jövedelem. 14

15 Ez a szempont elvileg a hagyományos behelyettesítési rátákra ( replacement rate ) épülő elemzési szintet jelöli ki, amelynek vizsgálata nemzetközi összehasonlító elemzésekben, így az EUROSTAT elemzéseiben is szokásos vizsgálati módszer. Két sajátos körülmény azonban e hazai kutatás esetében a nemzetközi összehasonlító elemzéseknél részletezettebb vizsgálatot indokol. Egyrészt Magyarországon a munkajövedelmek nem vethetők közvetlenül össze a szociális jövedelmekkel, tekintettel arra, hogy a munkajövedelmek adó- és járulék-kötelesek, míg valamennyi szociális jövedelem adómentes. Ebből következően csak a nettó munkakeresetek hasonlíthatók össze a szociális jövedelmekkel. Másrészt, szemben a munkajövedelmekkel amelyek egyéni jövedelmek a tartós munkanélküliség okán az együttélő család is különféle pénzbeni és természetbeni jövedelmekre válik jogosulttá. A munkavállalással a jövőben realizálható munkajövedelmet ennélfogva nem lehet kizárólag a munkába lépő személy korábbi szociális jövedelmével összevetni, hanem ehhez hozzá kell számolni a családtagoknak, mindenek előtt a gyerekeknek a szülő munkaképessége okán járó segélyeit, térítésmentességeit, kedvezményeit, ingyenes hozzáféréseit is amelyek a munkába lépéssel elvesznének. Ha a munkavállalás olyan jelentős többletköltségekkel jár, amely létfenntartási költségnövekedés meghaladja a jövedelemben kimutatható többletet. A tartós otthonmaradás a munkába járással szemben egyfelől, számos spórolási lehetőséget kínál azzal, hogy munkabefektetések révén meg lehet spórolni bizonyos kiadásokat (háztáji művelés, meleg koszt főzése, ruhajavítás, örökölt és turkált ruhák feljavítása, stb.). Az ilyen költség-kiváltó munkabefektetésekre a munkába járás mellett egyszerűen nem jut idő. Másfelől, a munkába járás számos kimondott többletköltséggel jár az otthonmaradással szemben: különösen nők esetében többet kell költeni öltözködésre, megjelenésre, de minden esetben többletköltség az utazás, a gyermekintézményekben fizetendő térítési díj, a napközbeni hideg élelem vásárlása, stb. Ha mint minden életformaváltás esetében a munkavállalás első időszakában mutatkozó pazarlások, extra ráfordítások még a tartósan kedvező egyenlegű munkavállalás esetén is lehetetlenné teszik a munkavállalással együttjáró életformára történő berendezkedést. Abban az esetben, ha az előbb felsorolt kiadások ideiglenesen jelentkeznek is, azonban nincsenek olyan felhalmozott tartalékok, amelyek ezen ideiglenesen jelentkező veszteségeket áthidalhatóvá teszik, akkor még a hosszabb távon kedvező egyenleg mellett is lehetetlen eljutni a munkábaállásig. 15

16 Ha a minden tekintetben kedvező munkavállalási lehetőség megtartása (pl. a próbaidő alatt) igen kockázatos, ugyanakkor a korábban (jelenleg) meglevő jogosultságok visszaállítása jelentős adminisztratív ügyintézéssel, a jövedelmek időbeni kiesésével, vagy más kockázattal (pl. az újbóli megítélés kockázatával) jár együtt. Ha tehát a kedvezőbb állapot tartós megtartásának esélye túl kockázatos, ugyanakkor a jelenlegi helyzetbe való visszajutásnál rosszabb helyzetbe történő kerülésnek reális veszélyei vannak akkor a kockázatok felmérésével korrigálva a kedvezőbb munkavállalási perspektívák relatíve leromlanak, a változatlanság biztos esélyeinek megítélése feljavul. A kutatás tapasztalatait röviden összefoglalva azt mondhatnánk, hogy mind a négy feltételezett esetre találtunk olyan példát, amelyekben interjúalanyaink maguk is hasonlóan ítélték meg helyzetüket az általunk spekulatív úton feltételezettel, sőt, ők maguk is ugyanarra a következtetésre jutottak saját lehetőségeiket mérlegelve, mint amit mi feltételeztünk: ha nem éri meg dolgozni, és nem muszáj dolgozni akkor nem muszáj dolgozni. Tanulmányunk következő részében az interjúk alapján bemutatjuk, hogy milyen valós helyzetekben állnak elő olyan körülmények, amelyekben az általunk feltételezetthez hasonló okok mentén nem éri meg dolgozni, majd a későbbiekben további olyan körülményekre, szempontokra mutatunk rá, amelyek az eredetileg feltételezett négy, számításon alapuló racionális mérlegelésen túlmutatóan is a munkavállalással szemben visszahúzó erőt, ellenösztönző hatást fejtenek ki. 1. Amikor a munkajövedelem kisebb, mint a megszerezhető szociális támogatások Előzetes reményeinkkel ellentétben a munkavállalás előtti és a feltételezett vagy valós munkavállalás melletti jövedelmeket az interjúk alapján nem voltunk képesek pontosan összeszámolni. (Ebben két körülmény játszott döntő szerepet: egyrészt, interjúalanyainkjellemzően a bevételeiket és kiadásaikat nem éppen pontosan naplózókönyvelő személyek voltak, másfelől, sok vonatkozásban kezdő interjúer, egyetemista kérdezőink sem mindig mutatkoztak eléggé rámenősnek és erőszakosnak a háztartási egyenlegek közös felállításában ) 16

17 A pontos számszerű összehasonlítás nélkül is elmondható az, hogy a megkérdezetteinknek gyakorta volt olyan érzésük, érzékelésük, hogy a munkavállalás által veszítene a háztartásuk a tényleges jövedelmükből. Egy fogyatékos gyerekét nevelő, és erre tekintettel meghosszabbított GYES-en lévő 40 éves, szakmunkás végzettségű falun élő megkérdezett minderre így világít rá: Igen igen, meg hát a minimálbérnél nem kapnék többet, tehát ezt a minimálbért ha kapnám, akkor nem kapnák gyermekvédelmit (itt a meghosszabbított GYES-ről beszél), elesnék az ingyenes tankönyvtől, az étkeztetés kedvezményétől, úgyhogy még rosszabbul járnék szerintem, mint most. Másikuk pedig így fogalmaz: K: És megéri? Megéri dolgozni? V: Anyagilag nem. Anyagilag nem leszek több, nem lesz több pénzem, mintha itthon vagyok. Legalábbis amikor dolgoztam nem volt több pénzem, minthogy itthon voltam. (34 éves nő, kisváros, gyakorlatilag 14 éve munkanélküli, ez alatt az idő alatt egy alkalommal másfél évig dolgozott) A hipotéziseinken túlmutatóan, más olyan eseteket is találtunk, amikor a munkavállalás a családi költségvetés bevételeit csökkentené akkor is, ha a személyes jövedelem nőne. Ezt az esetet szokták olykor a háttér-feleségek esetének tekinteni. A kifejezés arra utal, hogy e sajátos családi munkamegosztásban a feleségeknek jelentős hozzájárulásuk van ahhoz, hogy a férjek kellően sok jövedelemre tehessenek szert és esetleges munkavállalásuk a háttér és asszisztencia elmaradását, gyengülését, ezen keresztül a családi jövedelmek csökkenését eredményezné. Ilyen háttér-szerepeben találtunk könyvelő és telefonügyeletes vállalkozó-feleséget, speciális étrendet és életformát biztosító sportolófeleséget, vagy éppen bizonytalan munkaidejű, a készenlétért magas pótlék-bevételt kereső szerelő mellett a családi-gyermeknevelési kötelmeket mindenestül magára vállaló feleséget is: "V: Jó, akkor sorba veszem. Műszakos állást nem tudok elvállalni. Az én férjem ahhoz, hogy a család megélhetését biztosítsa, körülbelül, családi pótlékkal együtt ezer Ft körül hoz haza. Ebből családi pótlék, még egyszer mondom 42 ezer, nem tudom hány száz Ft. Az ő bére, a nettó bére, körülbelül így tekinthetjük ezer Ft-nak, de azért annyi, mert ebből a 60 ezer Ft körülbelül a készenléti pótlék, amiért ő, ha kell, éjszaka elmegy dolgozni. Na 17

18 most, ha úgy számolunk, hogy én elmegyek műszakba bárhova dolgozni megkeresek ápolóként nettó 80 ezer FT-ot, műszakolok, éjszakázok satöbbi, nem diplomásbérrel. Ez azt jelenti, hogy jelenleg kapok gyermeknevelési támogatást Ft-ot, akkor összeadod a férjem készenléti pótlékjával, az 88 ezer Ft. Így nyugodt, kiegyensúlyozott légkört tudok a gyerekeimnek biztosítani és a férjem egymaga viszi a család anyagi megélhetését, tehát ő tart el minket, viszont neki fontos szempont, hogy a gyerekeink rendben legyenek. Legyen anyjuk, nem egy idegbeteg anyjuk, hanem, aki oda tud rájuk figyelni." (36 éves, falun élő, szakképzett ápolónői végzettséggel, 5 éve munkanélküli nő) 2. Amikor a munkába állásból származó háztartási kiadási többlet nagyobb, mint a jövedelmi többlet A háztartási kiadásoknak a jövedelmi többletet meghaladó megnövekedésében a leggyakoribb tétel az utazás, a bejárás költsége ami a falun élő, minimálbéres, vagy azt alig meghaladó bérkilátásokkal bíró munkát keresők esetében a remélhető jövedelem egyharmadát is felemésztheti. Ezt az utazási költséget a munkajövedelemből levonva már igen gyakran kisebb lesz a megmaradt összeg a szociális támogatásként megszerezhetőnél. (Ezt a jelenséget többek, így Fazekas, Köllő, Kertesi és mások már számos tanulmányukban jelezték.) Női interjúalanyaink azonban ennél sokkal érzékletesebben és szenvedélyesebben ecsetelték a háztartás-vitel, a konyha gazdaságának hasonló körülményeit, a munkavállalás okán csökkenő háztartási munka és munkaidő kiesésének költségnövelő hatásait: Sokkal drágább, mert nem biztos, hogy midig tudnák például főzni. És egy férfi is igényli, meg csak a család is igényli, hogy legyen főtt étel. És akkor vagy valahová elmenni ebédelni, vagy hozni és akkor az, szerintem nem kifizetődő egy öttagú családnál. (46 éves, szakmunkás, agglomerációs nagyközség, 8 éve munkanélküli, 2 éve keres munkát) És főleg hogy ennyire kevés volt a fizetés, otthon meg szükség volt rám, azt mondtuk, hogy ha a férjemnek is befizetünk ebédre, a gyereknek is, meg én is ott ebédelek, meg egyéb dolgokra többet kell fordítani költséget, emiatt, hogy én nem vagyok otthon, akkor inkább ne dolgozzak. Nem volt érdemes.. (sóhaj) (53 éves, nagyvárosi, érettségizett, 4 éve munkanélküli) 18

19 (Kérdés: Hogyha elvállalnál egy ilyen munkát szerinted mit nyernél és mit veszítenél anyagi téren? Tehát nőnének- e a bevételeid például?) Valamelyest, na nőne a bevétel, de több vón a kiadás is. (Kérdés: És milyen kiadások lennének, szerinted mi az, ami a legjobban növekedne?) Milyen kiadás? (gondolkodik) Hát, mond.. élelmiszer, mer az előbb már volt róla szó, hogy mi Az élelmiszer, hogy na ott biztos nem ebédelhetünk, kajajegyet kap az ember, ruházkodás nem mindegy, hogy na mibe jelenünk meg, melegítőbe nem lehet megjelenni, már akkor veszek egy-két nadrágot, egy-két jobb felsőt, úgyhogy több lenne a kiadás. (30 éves, általános iskolai végzettség, falusi, 4 éve munkanélküli 3 év GYES, 2 éve keres munkát) A konyhai, élelmezési kiadások megnövekedéséről többen szót ejtettek, de a számba vételnél lényegesen ritkább volt az az eset, amikor az élelmezési kiadás növekedése már a munkába állástól visszatartó tényezőként is szerepet játszik. Sajátos problémaként jelentkezik a függő helyzetű családtagok, elsősorban a kisgyermekek gondozásával kapcsolatos költségek mérlegelése. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a gyermekintézmények elérhetősége általában megnyugtató és takarékos megoldást kínál a hasonló problémákra. Ha a gyermekintézmények nem elérhetők, vagy pl. a bejárás mellett, mozgósítható nagyszülő híján nem megoldható a gyermekintézmény igénybevétele akkor a külső munkaerő esetleges megfizetése már pazarló luxussá teszi a munkavállalást. Mindez még súlyosabb probléma akkor, ha pl. a gyermek tartósan beteg, fogyatékos, vagyis olyan esetben, amikor a megfelelő intézményi gondozás bizonyosan nem elérhető, és csak a fizetett segítség jelenthet az otthonmaradással szemben legalábbis elvben alternatívát: Kérdés: Akkor a jelenlegi helyzetét átgondolva, milyen érvek és ellenérvek állnak az ön bejelentett munkába állása mellett? Anyagilag nem járnák jobban, az biztos. Mivel, hogy kiskorúak a gyerekeim bármi előfordulhat, betegség, minden. A vállalatnál a táppénzes állományt biztos, hogy nem néznék jó szemmel. Ha meg azt akarnám, hogy megmaradjon a munkahelyem akkor vagy fizetnék valakinek, vagy nagyszülők meg egyetlen egy van de hát ő sem olyan állapotban van, hogy nem tudná a gyerekeket elvállalni. Úgyhogy ez nekem kiadás volna, hogy valakit pénzért fogadjak. Meg lényegesebben nem kapnék többet, mint most, amivel többet kapnánk annyival 19

20 több kiadásom is volna. A ruházkodás, az élelem, a gyerekekre fordított idő, pénz. Úgyhogy nem lenne több mint, most. A jelenlegi helyzethez biztos nem. (42 éves, falusi, vendéglátóipari szakmunkás végzettségű, 4 gyerekével- akik közül a legkisebb fogyatékos 1995 óta otthon van) Nem lehet ritka problémának tekinteni azt sem, hogy sokan a munkavállalás költségeit növelő tényezőként veszik számba a megfelelő megjelenéssel járó kiadásokat. Különösen azok esetében jellemző ez, akik irodai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari vagy egyéb szolgáltatási területen szeretnének munkát vállalni: Hát az az igazság hogy igen azon kívül hogy bevételem lenne elég sok kiadásom is származna ebből mert nagyon sok munkahelyen tehát nem mindegy hogy hogyan jelenek meg. És mint nő azért sok helyen azért főleg iroda vagy és most megmondom őszintén vagy környezetvédelmi szakelőadói vagy logisztikusi állást keresek. Vagy a főiskolán a tanulmányaimhoz gyakorlati hely tehát szállítmányozás fuvarozás ha egy adott cég aki így felvesz gyakornoknak vagy ugye alkalmazottnak elvárja azért a konszolidált megjelenést most nem mondom hogy minden nap másba de azért viszonylag egy kis kosztümbe vagy fehérblúzba vagy ingekbe blúzokba most már ha nem sminkelek, akkor sminkekre is sokat kellene költenem kozmetikusra sokat kellene költenem a fodrászra többet kellene költenem. Mert azért nem parádésan de azért az igényes külsőre szánni kell pénzösszegeket tehát a fizetésem egy részét az valószínű, hogy elvinné. Még ha minimálisan űzöm ezeket még akkor is. (33 éves, nagyvárosi, érettségizett, jelenleg levelezőn főiskolát végez, 2 éve munkanélküli) Elvileg logikus lenne az a lehetőség is, hogy a megnövekedett háztartási költségekre, kiadásokra tekintettel olyan munkahelyet kellene keresni, ahol a megszerezhető kereslet magasabb, mint a kalkulálható kiadási többlet. Általában azonban magasabb keresetű munkahely még annyira sincsen, mint alacsonyabb jövedelmet ajánló, vagy, ha mégis, akkor az még magasabb kiadásokkal jár együtt: Budapesten nekem nem volna elég 80 ezer Ft, mert nyilván akkor nem kertes házban élnék és nem termelném meg magamnak szépen a veteményeimet, a zöldségemet, a krumplimat. Nekem tehát azért egy olyan élelmiszerraktáram van a kertemből, amit ha meg kellene vennem, pluszkiadással járna. Na most, Szabolcs-Szatmár-Bereg viszonylatában, amíg itt élek, ebben a házban, addig nekem így ez a bér megfelelne. Budapesten a kiadások, bár sok ismerősöm, azt mondja, hogy az Ecserin, meg ilyen piacon, meg olyan piacon olcsó a 20

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás?

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Női vállalkozók Magyarországon a rendszerváltástól napjainkig Horváth Anna SEED Alapítvány Vállalkozónői konferencia, Budapest, 2006. május 30. A vállalkozások

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Gyakornoki képzési program

Gyakornoki képzési program Gyakornoki képzési program A a MediaGo Holding független érdekszövetség tagjaként jött létre 2009-ben. Missziónk a pályája elején lévő fiatal munkaerő elhelyezkedésének segítése, ezen keresztül a strukturális

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése

Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése Ez a fejezet a hálózatban működő családi napközik átlagos hozamára és költségére ad becslést, illetve felvázol egy lehetséges

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

KÉRELEM TELEPÜLÉSI ÉS RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM TELEPÜLÉSI ÉS RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ KÉRELEM TELEPÜLÉSI ÉS RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 1. A kérelmező neve: Születési helye, ideje: Anyja neve: Családi állapota: Lakcíme:.. Tartózkodási helye:. TAJ száma:. Bankszámlaszám:.

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Lakhatási program Nyíregyházán

Lakhatási program Nyíregyházán Lakhatási program Nyíregyházán Szoboszlai Katalin elnök, szociális munkás Szervezeti organogram Periféria Egyesület Közgyűlés Elnökség Felügyelő Bizottság Szociális Szolgáltató Központ Utcai Szociális

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1 BEVEZETŐ A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány fennállása óta kiemelt célcsoportként kezeli a női vállalkozókat. Az alapítvány munkatársai naponta ismernek meg egyedi emberi, vállalkozói, női sorsokat

Részletesebben

1. ábra: A foglalkoztatottság aránya a nemek függvényében (%)

1. ábra: A foglalkoztatottság aránya a nemek függvényében (%) Fábián Gergely: A gazdasági aktivitás jellemzői - 2008 Arra a kérdésre, hogy Dolgozik-e Ön jelenleg a válaszadók 54.9 százaléka válaszolt igennel, és 45.1 százaléka nemmel. Bár kutatásunk módszertanilag

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás Család és háztartás Hány személy lakik a háztartásban? 1 személy 7 2 22.9 3 24.7 4 30.2 5 9 6 4 7 8 személy 0.7 1.5 0 5 10 15 20 25 30 35 260. ábra. Hány személy lakik a háztartásban? Statisztikák Személyek

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK - TÁRSADALMI JÓL-LÉT ÉS BIZTONSÁG - VERSENYKÉPESSÉG ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 C. KUTATÁSI PROJEKT Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá:

Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá: Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá: 1. A munka és a magánélet egyensúlya Az infografika és a kreatív vizualitással bemutatott mutatók iránt érdeklődők kedvéért: http://www.oecdbetterlifeindex.org/topics/work-life-balance/

Részletesebben

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07. A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Vállalkozói Fórum Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2014. október 21. Az Európai

Részletesebben

Társadalmi vállalkozás fejlesztése a műemléki topográfiai feladatok ellátására. Toborzó lap. anyja neve:... születési hely és idő: lakcím:.

Társadalmi vállalkozás fejlesztése a műemléki topográfiai feladatok ellátására. Toborzó lap. anyja neve:... születési hely és idő: lakcím:. Toborzó lap Tájékoztató: A pályázati program célja a műemléki topográfiák elkészítését segítő szakmai szolgáltatások társadalmi vállalkozási formában való megteremtése Magyarországon egy fenntartható innovatív

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról 1200 fős országos reprezentatív felmérés a 18 éves és idősebb lakosság körében 2012. május 18-22. A Policy Solutions a Medián közvélemény-kutató

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

Álláskeresés. Aktív. Passzív. Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása

Álláskeresés. Aktív. Passzív. Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása Aktív Passzív Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása Bejelentkeztem a munkanélküli központban szóltam anyámnak Megfelelő állásajánlat Jogi értelmezés

Részletesebben

A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása. Pénzügyminisztérium

A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása. Pénzügyminisztérium A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása Firle Réka Szabó Péter András Pénzügyminisztérium 2008. június 19. Az alacsony munkapiaci aktivitás okai és növelésének lehetségei. A be- és kiáramlást szabályozó

Részletesebben

VÁLTS jegyet az életbe! program

VÁLTS jegyet az életbe! program VÁLTS jegyet az életbe! program - Budapest, 2013. november 28. - Program célja Vas megyében hatékony megoldásokkal segíteni a hátrányos helyzetű 16-24 éves munkanélküli fiatalok foglalkoztatását, akinek

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005.

Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005. 1 ICEG VÉLEMÉNY XXI Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005. szeptember 2 Tartalom Bevezetés 4 1. A keynesiánus és nem

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

a szociális szolgáltatások kiépítettsége, működése és a társadalmi igények (szükséglet, fizetőképesség) nem fedik egymást

a szociális szolgáltatások kiépítettsége, működése és a társadalmi igények (szükséglet, fizetőképesség) nem fedik egymást A szociális támogatási rendszer munkára ösztönző átalakítása társadalmi vita koncepció Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2008. július. Szociális támogatási rendszer sokféle élethelyzetre, sokféle pénzbeli

Részletesebben

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás MTA GYEP Iroda A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2 1. Bevezetés és összefoglalás A Munkaerő felmérés amelyet a KSH negyedévenként végez nemzetközi megállapodások

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója

Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója AZ ÁLDOZATSEGÍTŐ SZOLGÁLAT TEVÉKENYSÉGE 2009. Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban

Részletesebben

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója Csanádpalota Város Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Telefon: 62/263-001 Fax: 62/263-105 731/2013. Tárgy: Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ JELENLEGI HELYZETE DR. CSEH JUDIT

A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ JELENLEGI HELYZETE DR. CSEH JUDIT A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ JELENLEGI HELYZETE DR. CSEH JUDIT A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ MUNKAVÁLLALÓK INTEGRÁLT FOGLALKOZTATÁSA Megváltozott munkaképességű munkavállalók Makrogazdasági szint Társadalmi

Részletesebben

A külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben

A külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben A külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben Sansumné Molnár Judit ecomojud@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem VI. Magyar Földrajzi Konferencia Kockázat Konfliktus Kihívás

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013.

Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013. Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013. Készítette az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete Ezúton szeretnénk köszönetet mondani azoknak az

Részletesebben

El lehet menni Négy nyomasztó grafikon a kivándorlásról

El lehet menni Négy nyomasztó grafikon a kivándorlásról 2014.10.15. El lehet menni Négy nyomasztó grafikon a kivándorlásról A kivándorlók 80 százaléka fiatal, az értelmiség, a magasan képzettek jó része búcsút int Magyarországnak. Nem igazán akarnak visszajönni.

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN Tér és Társadalom 7. 1993.1-2: 103-111 GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN (Employment situation of men and women in rural and urban settlements of Somogy country) TARDOS

Részletesebben

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nyüsti Szilvia Educatio Nkft. A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek Műhelykonferencia Budapest, 2014. május

Részletesebben

EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK

EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK Prof. Dr. Németh Erzsébet Mit jelent a pénzügyi a) Nemzetközi kutatások: banki termékek ismertsége,

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben