A vadgazdálkodás időszerű kérdései 4.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A vadgazdálkodás időszerű kérdései 4."

Átírás

1 A vadgazdálkodás időszerű kérdései 4. DÁM

2

3 A vadgazdálkodás időszerű kérdései 4. DÁM A konferencia címe: A dámszarvas-gazdálkodás időszerű kérdései Helyszíne és időpontja: Gyulaj Rt június 7. Országos Magyar Vadászkamara 2005.

4 Az előadások elhangzottak az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet szervezésében A borítófotót Blaumann Ödön készítette A belső borító Nagygyörgy Sándor fotói Szerkesztő: dr. Nagy Emil Lektorálta: Gyenge László ISBN Kiadja: Dénes Natur Műhely az Országos Magyar Vadászkamara megbízásából Felelős kiadó: Dénes István

5 TARTALOM A dámszarvas-gazdálkodás időszerű kérdései (Prof. Dr. Nagy Emil)... 6 A dámszarvas szaporodásökológiája és állományszabályozása (Dr. Sándor Gyula és Prof. Dr. Náhlik András)...20 Egészségi állapot, kondíció, termékenység a dél-dunántúli dámszarvas állományokban (Prof. Dr. Sugár László) Gúthi dámszarvas-gazdálkodás eredményei (Bartucz Péter) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei dámszarvas telepítésének története és eredményeinek vizsgálata (Borók István) Gyulaji dámszarvas helyzete (Fehér István)... 58

6 A DÁMSZARVAS-GAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI PROF. DR. NAGY EMIL Szent István Egyetem Tanácskozásunk célja a hazai dámgazdálkodás helyzetének áttekintése, értékelése és javaslatok megfogalmazása a jövő számára. Gyulajt azért választottuk tanácskozásunk színhelyéül, mert a magyar dámgazdálkodás múltja és sikere is e régióhoz kötődik. A gyulaji dámpopuláció az évszázadok során fogalommá vált, a legkiválóbb világrekorderek sorával büszkélkedhet. Szabolcs J. (1968) szerint Gyulajon már a XVIII. század végén és a XIX. század elején több ezer dám élt. Gyulajon és környékén kiterjedt erdők voltak, tulajdonosa Eszterházy Miklós herceg volt. Híres, nagyszabású vadászatokat rendeztek a Tamási melletti Rácz-völgyben és környékén. Ezekről a vadászatokról többen is beszámoltak Ozorai vadászatok címmel. A vadászatok eredményét az 1. sz. ábra mutatja. A hazai dámpopuláció telepítési anyaga is ebből az értékes állományból származik. Magyarország területén 1890-ben már 19 vármegyében volt dám. A két világháború azonban nagy pusztítást végzett az állományokban. 1. sz. ábra 6

7 MEGYÉNKÉNTI 2004 ÉVI BECSÜLT-, ÉS 2003 ÉVI TERÍTÉK MENNYISÉGE ÉS A GÍM ÉS A DÁM ARÁNYA /adat SZIE adattár/ Megnevezés Becsült / 2004 ben / Gím / db Dám / db Becsült Arány / db Dám lövés / db 2003-ban Gím Dám Szabadtéri Zárttéri Összesen / db Baranya ,8 : Bács-Kiskun ,6 : Békés ,04 : Borsod-Abauj- Zemplén ,9 : Csongrád ,3 : Fejér ,5 : Győr-Moson-Sopron ,0 : Hajdú-Bihar ,2 : Heves ,7 : Komárom-Esztergom ,5 : Nógrád ,5 : Pest ,0 : Somogy ,5 : Szabolcs-Szatmár- Bereg ,06 : Jász-Nagykun-Szolnok Tolna ,2 : Vas ,7 : Veszprém ,7 : Zala ,3 : ÖSSZESEN: ,8 : sz. táblázat 7

8 A legnagyobb dámállományok a nagybirtokok, majd később az erdőgazdaságok területén alakultak ki. A legjelentősebb gócok Gyulaj, Gúth, Somogy-Lábod, Békés-Sarkadremete, Duna-Tisza köze, Felső-Tisza-vidéke, Kiskőrös, Pusztavacs, Nyír, Gyarmatpuszta, Lovasberény, Timár és Vál térségében találhatók. Az évi Vadászati Világkiállítás a hazai dám fejlesztéséhez nagy lendületet adott. A MAVOSZ szervezésében Somogyvári V. (1984) adatai alapján 1970 és 1980 között, 86 vadászterületen 1000 dám telepítése történt. Ádámfi T. (1987) doktori értekezésében e telepítéseket értékeli és összegezi. Dámtenyésztés és telepítés céljából 1980-ban jött létre a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdaságának kartali zárt téri tenyészkertje, ez kizárólag gyulaji tenyészanyag szaporításával foglalkozik. Eddig több mint 1000 élő tenyészállatot bocsátott a vadgazdálkodók rendelkezésére. Ez a kert jelenleg is működik. Itt szeretnék tisztelettel megemlékezni Szabolcs József erdőmérnökről, aki Gyulajon élt és dolgozott, és akinek múlhatatlan érdemei vannak a hazai dámgazdálkodás eredményeiben. A dámról készült szakkönyvei a hazai szakmai irodalomban meghatározók. A hazai dám helyzetének értékelése Nagyvadjaink között a dámszarvas mennyiségét tekintve a negyedik helyet foglalja el. Az ország vadászterületének 5%-án, mozaikszerűen fordul elő. A megyék közül a legtöbb dám, Somogy, Tolna és Békés megyében található. Buzgó J. (2003) szerint az országos teríték 37%-át Somogy adja. A legkevesebb Szolnok, Heves, Borsod, Nógrád és Győr megyében van. A dám mennyiségi viszonyait az 1 sz. táblázat valamint a 2 sz. ábra mutatja. Az elmúlt évtizedekben a dám mennyiségi növekedését az erdőterületek növekedése, valamint a nagyüzemi agrárterületek növénytermesztési hozama befolyásolta. A és évi adatok alapján a dám 73%-a szabad téren, 27%-a zárt téren él tól 5%-kal csökkent a becsült állomány és a teríték mennyisége. A dámteríték szabad téren 78%, zárt téren 22% volt. A teríték megoszlása: az Erdőgazdasági Rt.-k területén 67%, a vadásztársaságoknál 22%, egyéb területeken 11%. A dámbika 60%-át külföldi, 40%-át belföldi vadász lőtte. A hazai vadászok kb. 3-4%-a lőtt életében dámot. A hazai lőtt gím és dám aránya 3,8 az 1-hez. Németországban 2004-ben gímből db-ot, dámból db-ot lőttek, ez az arány 1,2:1. Németországban 1 gímterítékre 0,85 db dám, Magyarországon 0,19 db dám esik. A hazai dám minősége a világranglista helyének alapján egyedülálló óta 6 világrekord dámtrófea esett, és ez mind Magyarországon. A rangsorban a legjobb 50-ből 31 magyar. A világrekordok közül 4 db Gyulajon és 2 db Gúthon esett. A C.I.C. pontszámok alapján a nemzetközi arányokat a 3 sz. ábra és a 2. sz. táblázat, a hazai arányokat a 4 sz. ábra és a 3. sz. táblázat mutatja be. Faragó S. (2002) szerint az elmúlt évtizedben az érmes dámtrófeák aránya 31,8% volt. A hazai dámgazdálkodás eredményeit a vadgazdálkodásunk színvonala és az as évek során végzett telepítések eredményei igazolják. 8

9 DÁMSZARVASOK MENNYISÉGI VISZONYAI BECSLÉS TERÍTÉK ( ) /adat SZIE adattár/ Becslés Teríték 2. sz. ábra 9

10 DÁM VILÁGRANGLISTA Nr. Elejtés ideje Elejtés helye Ország Elejtő Tömeg /kg/ CIC pontszám Bírálva Gúth H K. H. Spitzer 5,00 237,63 Gt Gúth H R. Korz 5,80 233,11 Gt Podcejk CZ J. Simonek 4,97 227,27 LnL Termanec CZ I. Visnak 4,92 224,18 Ny Szakcs H L. B. Tiefoldt 4,95 223,19 La Gyulaj H J. Kádár 4,44 220,31 To Jaegersborg DK H.K.H.Prins Henrik? 220,25 Br Gúth H W. Eder 4,75 219,41 Asz Prace CZ M. Krejci 4,45 219,22 Márki Zd árka CZ J. Hanák? 218,42 LnL Gyulaj H F. Tolnai 5,15 217,25 Bp Újpetre H O. Palotai ,96 Gt Szakcs H C. Haagensen 5,17 216,22 La Palárikovo SK J. Janik 4,32 215,80 Br Moravany SK M. Jevocin 4,25 215,13 Ni Stanoviste CZ B. Rada? 215,12 HL Taegersborg DK P. Henrik 4,75 215,10 Nü Gyulaj H L. Fehér 3,85 214,99 Bp Szőreg H T. Kiss 4,05 214,74 Nag Gúth H J. Rektor 4,60 214,61 Kh Gúth H K. H. Spitzer 4,68 214,50 Gt-03/ Gúth H W. Eder 5,00 214,49 Kr Lábod H Anonymus 4,60 213,98 La Gyulaj H J. Kalauz 4,10 213,76 Ny Kisherend H L. Bozó 4,56 213,00 Gt Gyulaj H E. Hackstein 5,15 212,70 Pl Podcejk CZ J. Cerny 4,15 212,69 LnL Sarkadremete H R. Collong 3,95 212,53 Kr Gúth H T. Pompiliu 4,67 212,35 Bk Gyulaj H L. Fehér 4,30 212,12 NS Petrovec SK O. Stancek 4,27 212,09 Ny Svodin SK I. Kondel 4,65 211,95 Ny Gyulaj H Anonymus 4,50 211,92 Bp

11 Kalinovo Gyulaj Mályvád Taegersborg Lovasberény Gúth Termanec Svodin Gúth Gyulaj Lábod Taegersborg Gyulaj Stari Log Svodin Gyulaj Gyulaj Ilok SK H H DK H H CZ SK H H H DK H SI SK H H HR J. Zarnovican F. Szűcs P. Debreczeni T. Christiansen Anonymus E. Perri H. Jacobsen J. Chabada R. Spitzer S. Tóth Anonymus K. Sorensen Anonymus J. Zakrsnik P. Krajniak P. Rimler L. Fehér J. Bilic 4,11 4,12 3,70 4,00 4,75 4,30 4,45 4,50 5,50 4,30 4,30 4,18 4,70? 4,65 3,84 4,35? 211,67 211,52 211,35 211,10 211,00 210,98 210,92 210,88 210,50 210,34 210,30 210,12 210,04 209,88 209,88 209,60 209,28 209,22 Ny-00. To-71. Nag-00. Nü-86. Kh-97. Márki-92. Ny-95. Ny-90. Bk-04. CsB-76. Kh-97. Nü-86. Ny-90. Kr-96. Ny-90. Bl-37. Pl-81. NS számú táblázat DÁMTRÓFEÁK VILÁGRANGLISTÁJA (1-50 HELY) ÉS AZ ORSZÁGOK ARÁNYA A C.I.C. PONTSZÁM ALAPJÁN (adat: OTB) VILÁGREKORDOK Gúth Gúth Gyulaj Gyula Gyulaj Gyulaj 62 % 14 % 12 % 8% 2% ,00 kg 5,80 kg 4,44 kg 4,15 kg 4,30 kg 3,84 kg 237,63 CIC 233,11 CIC 220,31 CIC 217,25 CIC 212,12 CIC 209,60 CIC 2% 3. sz. ábra 11

12 A Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (C.I.C.) felkérésére 1984 január én, Nemzetköz Dámvad Konferenciát szervezetünk a Mezőgazdasági Múzeumban, trófeabemutatóval összekötve. A konferencián a szervezet elnöke, főtitkára és számos külföldi szaktekintély vett részt és tartott előadást a magyarokkal együtt. A külföldiek kifejezésre juttatták, hogy Magyarországot azért kérték fel a rendezésre, mert a magyar dámgazdálkodás nemzetközi sikere ezt kiérdemelte. A magyar dámszarvas világelsőségének és versenyképességének megőrzése mindenkinek felelőssége és kötelessége. EU-tagként a vadászati turizmus, élő tenyészanyag és húsértékesíthetőség vonatkozásában a dámszarvas nagy lehetőségeket kínál. Mi indokolja a nemzeti vadgazdálkodási program kidolgozását? Vadfajaink élőhelyén a jövőben, jelentős ökológiai változások várhatók. A vadgazdálkodók feladata, hogy alkalmazkodjanak az elsődleges művelők, a mezőgazdaság, az erdőgazdaság, és a természetvédők tevékenységéhez. Az élőhelyváltozás várható prognosztizálása A mezőgazdaságban csökken az intenzív, növekszik az extenzív művelés. Az állattenyésztésben csökken az abrakfogyasztó sertés és baromfi tenyésztése. Növekszik a legelőre alapozott szarvasmarha- és juhtenyésztés. Várhatóan 1,5 millió ha szántóterület kerül kivonásra és más célú hasznosításra. Az erdőgazdálkodás fejlesztése kiemelt feladat lesz. A nemzeti erdőprogram szerint ha új erdő telepítése várható, emiatt a növényevő nagyvad számát csökkenteni kell. Az apróvad mennyisége is csökkeni fog, mivel az új erdőtelepítés a művelésből kivont mezőgazdasági területeken történik. A NATURA 2000 program bevezetésével 2 millió ha-ra növekszik a védett területek nagysága. Ez a jelenlegi vadászterületek mintegy 40%-át érinti, itt korlátozott lesz a vadgazdálkodás. A Tisza térségében 12 árapasztó tároló létesül, mintegy 100 ezer ha területen. Ez a vízivad számára előnyt, de az egyéb vadfajokra nézve hátrányt jelent. Folytatódik az autópályák építése, mintegy 800 km hosszan, ahol újabb dupla sorú kerítés létesül. Az EU-ban a vadgazdálkodást a FACE képviseli; 29 tagországban 7 millió vadász van. A vadászatra vonatkozóan az EU-ban nincs szabályzó irányelv, minden tagországban a nemzeti vadgazdálkodás rendje marad. Napjainkban az EU a földhasználókat támogatja, és 30 féle pályázati támogatást kínál. A hazai vadgazdálkodó számára nagy lehetőség, hogy földet bérelhetnek, és regisztráltatva magukat, földhasználókká válnak, így az évi pályázatokon lehetőségekhez juthatnak. A vadgazdálkodás és a vadászat tennivalóit a Nemzeti Vadgazdálkodási Programban kell kidolgozni. Itt nyílik lehetőség dámgazdálkodásunk fejlesztésének megfogalmazására. 12

13 DÁM MAGYAR RANGLISTA Nr. Elejtés dátuma Elejtés helye Elejtő neve Tömeg* /kg/ CIC pontszám Bírálva Gúth K. H. Spitzer 5,43 237,63 Gúth Gúth R. Korz 6,40 233,11 Gúth Szakcs L. ielfoldt 5,35 223,19 La Gyulaj Kádár J. 4,44 220,31 To Budakeszi A. Gillmann 4,40 220,21 OTB Gyulaj Gyulaji EVG. 4,25 219,64 OTB Gúth W. Eder 5,15 219,41 Asz Gyulaj J. Cloppenburg 4,10 217,32 OTB Gyulaj Tolnai F. 5,15 217,25 Bp Gyulaj G. Lang 4,90 216,99 OTB Újpetre Palotai O. 4,91 216,96 Gúth Szakcs C. Haagensen 5,57 216,22 La Gyulaj Fehér L. 3,85 214,99 Bp Szőreg Kiss T. 4,35 214,74 Nk Gúth Rektor J. 4,60 214,61 Kh Gúth K. H. Spitzer 5,08 214,50 Gúth Gúth W. Eder 5,40 214,41 Kr Gyulaj J. Hagedorn 3,90 214,32 OTB Lábod Anonymus 4,60 213,98 La Gyulaj Kalauz J. 4,10 213,76 Ny Gyulaj H. Reitzner 4,55 213,59 OTB Újpetre Dobos Gy. 4,57 213,02 MTB Kisherend Bozó L. 4,96 213,00 Gúth Vál G. Schwartz 4,50 212,82 OTB Sarkadremete M. Jevocin 4,97 212,73 OTB Gyulaj E. Hackstein 5,15 212,70 Pl Mályvád R. Collong 4,35 212,53 Kr Gúth T. Pompiliu 5,07 212,34 Telki Gyulaj Fehér L. 4,30 212,12 NS Gyulaj Gyulaji EVG. 4,50 211,92 Bp Bajna F. Wiebking 5,17 211,83 OTB Gyula DÁLERD RT. 5,27 211,82 OTB Vokány Debreczeni P. 5,35 211,61 OTB 13

14 Gyulaj Szűcs F. 4,12 211,52 To Segesd W. Helms 5,22 211,37 OTB Mályvád Debreczeni P. 4,00 211,35 Nk Lovasberény HM. Erdőgazdaság 4,75 211,00 Kh Gúth E. Perri 4,70 210,98 Márki Tímár Horváth B. 5,33 210,64 OTB Gyulaj R. Czerwionka 3,65 210,60 OTB Gúth R. Spitzer 5,90 210,50 OTB Gyarmatpuszta C. P. Kotz 4,85 210,39 OTB Gyulaj Tóth S. 4,30 210,34 CsB Lábod Lábod RT. 4,30 210,30 Kh Gyulaj Gyulaji EVG. 4,70 210,04 Ny Vál G. Bendand 4,50 209,78 OTB Gyulaj Rimler P. 3,84 209,60 Bl Gyulaj H. Reuss 4,25 209,56 OTB Gyulaj Fehér L. 4,35 209,28 Pl Gúth J. Jensen 4,66 209,06 OTB * A ranglistán szereplő tömeg adatok a kifőzést követő 24 órás mért súlyok. 3. számú táblázat MAGYARORSZÁGI DÁMTRÓFEÁK RANGLISTÁJA (1-50 HELY) A KILÖVÉS HELYE ÉS AZ ELÉRT C.I.C. PONTSZÁM ALAPJÁN /adat: OTB/ Elért összes CIC pontszám a kilövés helye alapján 4. sz. ábra 14

15 Miért perspektivikus vadfajunk a dámszarvas? A dámszarvas olyan faji tulajdonságokkal rendelkezik, ami miatt alkalmas a jövőbeli fejlesztésre. Ezek a következők: szárazságtűrő, vízigénye minimális, gyenge élőhelyen is jól megél, legigénytelenebb táplálkozású vadfajunk (főleg legelő), jó szaporodó képességű és hosszú életteljesítményű faj, kiemelkedő agancstermelő képességű, jól befogható, telepíthető, tartja élőhelyét, vadászértéke, tenyészértéke, húsa, keresett árucikk. Faragó S. (2002) szerint a dámszarvas erdei, mennyiségi kártétele 3,8%, a minőségi kártétele 2,8% volt. Hol és hogyan fejlesszük a dámszarvas állományát? A mezőgazdasági művelés alól kivont területeken alternatív földhasználati lehetőség a szabadtéri és zártkerti dámtenyésztés a magánerdők és a földtulajdoni közösségek területein ott, ahol eddig a gímszarvas gyenge vagy közepes trófeaminőséget adott. (1 gímszarvas testtömege és annak takarmányfogyasztása azonos 2 dámszarvaséval). Az olyan vadászterületeken, ahol a vadkár miatt csökkenteni kell a gím- és a vaddisznóállományt, helyette dámot tartsunk. Azokban a megyékben, ahol eddig szemléleti okok miatt nem vagy alig foglalkoztak dámmal, ott is kívánatos lenne a dámtenyésztés kiterjesztése. Dámtenyésztésre a hazai vadászterületek élőhelyi adottságainak 60%-a alkalmas. E területek átlag nagysága 7000 ha, ami ideális a telepítésre. Szakmai ajánlások a dám telepítésére Bence L. (1972) vizsgálatai szerint a különböző talajtípusok befolyásolják az érmes dámtrófeák alakulást. Löszös-középkötött talajon 50-60%, kötött talajon 30-40%, laza talajon 20-30% lehet az érmesek aránya. Szabolcs J. (1975) szerint a különböző élőhelyek vadeltartó képességétől függ az eltartható létszám. Ez szegény élőhelyeken 2 db/100 ha, közepes élőhelyeken 5 db/100 ha, jó élőhelyeken 7 db/100 ha. Somogyvári V. (1984) szerint a vadfajok kívánatos aránya az erdősültség mértékétől függ. Magas erdősültségnél gím 40%, dám 20%, őz 40%, közepes erdősültségnél gím 20%, dám 30%, őz 50%, gyenge erdősültségnél gím 0%, dám 30%, őz 70% legyen. A szabadtéri telepítés helye a lakott területtől és a közúttól távol legyen, lehetőleg cserjés erdőrészen, ami mellett legelő, vadföld, etető, itató, és sózó is található. 15

16 SZARVASFARM LÉTESÍTÉSÉNEK BERUHÁZÁSI ÉS JÖVEDELMEZŐSÉGI KALKULÁCIÓJA (DÁMSZARVAS) Beruházási igény (e Ft) 26 tenyészállatra 52 tenyészállatra 1 tenyészbika tenyészbika tehén tehén m kerítés m kerítés ( 4,5 ha ) ( 9 ha ) kezelő, kapuk 200 kezelő, kapuk 200 etetők, itatók 30 etetők, itatók 50 Összesen: Összesen: Üzemeltetési kiadások (e Ft) széna 26 széna 52 abrak 43 abrak 86 műtrágya 42 műtrágya 84 egyéb 20 egyéb 40 gyógyszer 12 gyógyszer 24 Összesen: 143 Összesen: borjú tartása 7 hónapig borjú tartása 7 hónapig 118 Mindösszesen: 201 Mindösszesen: 404 Bevételek (e Ft) 7 tenyészá.x30eft / db tenyészá.x30eft / db vágóá. X 22 kg x vágóá. X 22 kg x Ft / kg 600 Ft / kg Összesen: 408 Összesen: 846 Jövedelmezőség (e Ft) Bevételek 408 Bevételek 846 Üzemviteli kiadások 201 Üzemviteli kiadások 404 Eredmény 207 Eredmény 442 Tőkearányos jövedelmezőség 7 % Költségarányos jöv. 103 % Tőkearányos jövedelmezőség 8 % Költségarányos jöv. 109 % 4 sz. táblázat 16

17 Kisebb vadászterületek esetén 2-3 terület közös telepítést végezzen. A kiválasztott helyen 2 hektár bekerített szoktató kertben 1 évig tartsuk az állatokat. A telepítés ideje december és március között legyen, az ivararány 1:4, a létszám db. A várható elvándorlás 1-3 km. Ueckermann E. Hansen P. (1989) szerint a dám ivararánya a vadászterületen 1:1 legyen. 100 dámszarvas korösszetétele: 8 éves 15 db, 3-7 éves 20 db, 1-2 éves 45 db, borjú 20 db. Az éves kilövés mértéke 17 db bika és 17 db nőivarú legyen. Milyen legyen a jövőben a zárttéri dámtenyésztés? Csöre P. adatai szerint (1977) a XIX. században Magyarországon 235 vadaskert működött. Jánoska F. (2001) szerint napjainkban 110 körüli vadaskert van, ebből 7 dámoskert és 29 vegyes kert, ahol a dám is megtalálható. Az évi dámteríték 22%-a a vadaskertekből származik. Németországban több mint 5000 vadaskert van. A dámteríték 60%-át ez adja. A hazai zárttéri dámtenyésztést úgy kell növelni, hogy a teríték elérje a 40%-ot. A korszerű zárttéri dámtenyésztésnél az eredményesség érdekében a tenyésztési feladatok ma már különválnak egymástól. Külön létesítünk tenyészkertet, ahol 1-1 csoportban 1:20 ivararányban tartjuk a tenyészanyagot. Így elérhető, hogy kiváló minőségű bikaszaporulatot nyerjünk. A szaporulatot 6 hónapos korban leválasztjuk és szelektáljuk. A továbbtenyésztésre alkalmas egyedeket tenyészanyagként hasznosítjuk, a többi vágóhídi feldolgozásra kerül. A bőszénfai szarvasfarm (dámvad) költségkalkulációját a mellékelt 4 sz. táblázatban láthatjuk. A bika tenyészanyagot évjáratonként elkülönítve korosbító kertekben tartjuk. A hatodik év betöltésével már golyóéretté válnak, és ezt követően, a vadászszezon végén vadaskertbe telepítjük. A hagyományos vadaskerti tartás esetén a tenyésztés, a korosztályok nevelése és hasznosítása egy kertben történik. Ökonómiai és vadtenyésztési szempontból bizonyított, hogy a különválasztott tenyésztési feladatok jobb minőséget, gyorsabb kulminációt és magasabb árbevételt adnak. Zárttéri tenyésztésnél gyepet telepítsünk, amelynek összetétele: 30% angolperje, 25% rétiperje, 15% vöröscsenkesz, 15% réticsenkesz, 15% fehérhere legyen. A vadaskerti fejlesztéseknél a jövőben a latin és a spanyol vadászati rendszereknek megfelelően, hazánkban is meg kell teremteni a monteriál vadászatok lehetőségét. Ezzel kétszeresére lehet növelni a vadaskertek hozamát. E vadászatokhoz a vadaskert környezetében dám, gím, vaddisznó és muflon tenyészkerteket kell létesíteni, mert azok szolgáltathatják a szükséges alapanyagot. Így nagyban lehet növelni a vadaskertek hozamát. A jövőben fennáll annak a veszélye, hogy az EU-ban a lőttvadhús exportárualapként nem lesz értékesíthető, helyette a vágóhídon elvéreztetett vadfajok húsa lesz csupán eladható. Az említett okok miatt, a vadgazdálkodásban érintett szervezetek, a vadgazdálkodók, a vadtenyésztők, a vadfeldolgozók és a vadkereskedők együttes összefogása és integrációja elkerülhetetlen lesz. 17

18 Mi az, amin változtatni kell a dámállomány fejlesztésének érdekében? Szemléleti változtatásra van szükség az irányító szakhatóságok és a vadgazdálkodók részéről, hogy a dám ismét méltó megbecsülést kapjon. A három együttes törvény (erdő, természetvédelemi, vadgazdálkodási) rontott a hazai dámgazdálkodás helyzetén. Ennek oka, hogy a dámot telepített (nem honos) állatfajnak sorolták be, a muflonnal és a fácánnal együtt. Emiatt a dám is méltatlan, diszkriminatív helyzetbe került. E kérdés sürgős felülvizsgálatot igényel, mivel veszélyezteti világelsőségünket. A Berni egyezmény III. cikkelye értelmében a gyulaji és gúthi génmegőrző, különleges rendeltetésű területeket az EU-ban nemzetközileg védetté kell tenni, és az EU támogatásban kell részesíteni. Jogi és törvényi változtatásokra lenne szükség. A bérbe adott vadászterületek esetében indokoltnak látszik a bérleti időt 10-ről 20 évre növelni. Így megváltozna a bérlők érdekeltsége, a hosszú kulminációs időt igénylő nagyvadfajok fejlesztésére. A dámszarvas esetében a vadaskerti területnagyságot a vaddisznóhoz hasonlóan kellene meghatározni, csupán a kerítésmagasságot kellene 1,60 cm-re növelni. Lehetővé kell tenni az évi vadászati és az évi állattenyésztési törvény módosításával, hogy a földtulajdonosok és a földhasználók és az általuk művelt területen nem vadászati célból a kerítésen belül nagyvadat tarthassanak. Még mindig nem tekinthető rendezettnek a dám fő károsítóinak, a kóbor kutyáknak a korlátozása. Szükségessé válik a gépjárművek és az orvvadászok okozta veszteségek csökkentése is. Milyen anyagi feltételek és lehetőségek szükségesek a dámállomány fejlesztésére? A szabadtéri dám (15-20 db) telepítési költsége 1,5-2 millió Ft. A pénzügyi források a következők lehetnek: EU pályázati források, (30 féle agrárjellegű pályázati lehetőség van). EU génmegőrző támogatás, vadgazdálkodási alaptámogatás, vadvédelmi és állatvédelmi alaptámogatás. A dámszarvasállomány fejlesztésének anyagi forrásai a különböző pályázati lehetőségekből megteremthetők. Összegezve megállapítható, hogy a hazai várható környezeti változások, ökonómiai indokok, valamint az EU-tagságból adódó lehetőségek miatt, a hazai vadgazdálkodás szerkezetében is változtatásokra van szükség. A nagyvadfajok szerkezeti változtatásában a dámszarvas fejlesztése jó megoldást kínál. A dámszarvas a XXI. század globalizálódó világának értékes vadfaja lesz. 18

19 Irodalom Szabolcs, J ( ): A dámvad; Mg. Kiadó, Budapest Somogyvári, V. (1984): A dám Magyarországi elterjedése; Dámvad Konferencia, Budapest Buzgó, J. et. al. (2003): A somogyi dámszarvasról; Nimród, 91. évf., 10 sz. Ádámfi, T. (1987): A szabadtéri dámtelepítés módszerei és az 1970 óta végzett telepítések története. Doktori értekezés, Sopron Faragó, S. (2002): Vadászati állattan; Mg. Kiadó, Budapest Bence, L. (1972): Vadgazdálkodásunk természeti adottságai; Mg. Kiadó, Budapest Ueckermann E. Hansen (1983): Das Damwild, 2. Auflage, Paul Parey. Csőre, P. (1977): Vadaskertek a régi Magyarországon; Mg. Kiadó, Budapest Jánoska, F. (2001): A vaddisznóskertek hazai jellemzői; Szimpózium, Kaposvár Nagy, J. (2001): A zárttéri gímszarvastenyésztés gazdasági mutatói; Szimpózium, Kaposvár Nagy, E. Széky, P. (1995): Vadászható és védett vadfajaink; Nimród Alapítvány, Budapest DJV-Handbuch. Jagd. (2005): Deutscher Jagdschutz Verband e.v. 19

20 A DÁMSZARVAS (DAMA DAMA, LINNAEUS, 1758) SZAPORODÁSÖKOLÓGIÁJA ÉS ÁLLOMÁNYSZABÁLYOZÁSA DR. SÁNDOR GYULA ÉS PROF. DR. NÁHLIK ANDRÁS Nyugat-Magyarországi Egyetem, Vadgazdálkodási Intézet Bevezetés A dámszarvas hazai elterjedéséről a legkorábbi írásos emlékeink a XVI. század legelejéről vannak, országos terítékadatokról azonban csak az 1880-as évekből tudunk beszámolni ben 713 dámot lőttek Magyarországon, jelentősebb állományai Tolnában, a Bodrogközben, a Taktaközben, Békésben és Biharban, Somogyban, a Duna-Tisza közén, Trencsén- Nyitra környékén voltak. Átmeneti stagnálás után a lelövések 1890-re meghaladták az 1200 példányt, majd némi visszaesést követően 1900-ban már másfél ezret számlált a hazai teríték (BEREGSZÁSZI ÉS FODOR, 1980). A második világháborút követően néhány száz példányra volt tehető a dámállomány, amely az 1960-as évektől a kímélet következtében folyamatosan nőtt, és 1975-re meghaladta a 4000 példányt. Az 1970-es években államilag támogatott dámszarvas-telepítési akció zajlott le országszerte. Az eddig be nem népesített élőhelyekre került dámpopulációk a kötelező kezdeti vadászati tilalom hatására igen gyors fejlődébe kezdtek, ami országos szinten az 1980-as évek elejétől az állománynagyság robbanásszerű növekedését eredményezte (FARA- GÓ ÉS NÁHLIK, 1996). A gyors állománynövekedést a hasznosítás nem tudta megállítani, ami a régebbi dámos területeken az állományok nemkívánatos növekedéséhez és a trófeák minőségének romlásához vezetett. Az újonnan benépesített területeken is erősen megnőtt a sűrűség (FARAGÓ ÉS NÁHLIK, 1996) ban indult az első dámszarvasállomány-apasztási kampány a régebbi telepítésű állami területeken, kiváltója pedig, elsősorban az állományok minőségének romlása volt. A vadásztársaságok későbbi telepítésű területein az állománynövekedést folyamatosan követte a lelövések növekedése között az országos terítékadat 300%-kal nőtt, ami már a becsült állománynagyság visszaesésén is meglátszott. Ebben az időszakban az állományapasztási kampány már egyaránt érintette a vadásztársasági és állami területeket től a statisztikai adatok a lelövések csökkenését mutatták, vagyis a helyenként drasztikus csökkentés utáni állománykímélet volt tetten érhető (FARAGÓ ÉS NÁHLIK, 1996), ami az állomány ismételt növekedését eredményezte. A évtől fokozatosan növekvő lelövések az országos állomány növekedését már nem tudták megállítani, ezért 2003-tól ismét drasztikus állománycsökkentésre volt szükség. 20

21 Könnyű belátni, hogy kiegyensúlyozottabb dámállomány-szabályozási gyakorlatot kellene folytatni, olyat, amely nem indukál folyton állománycsökkentési kényszert. Ehhez egyrészről célszerű megvizsgálni az állományok dinamikai jellemzőit, és a szaporodóképességet. Ezeket összevetve a létező vadászati gyakorlattal, esélyünk van a kiegyensúlyozottabb dámszarvas-gazdálkodás megvalósítására. Anyag és módszer A hazai dámállományokban zajló dinamikai és gazdálkodási folyamatok elemzésére kiindulásként kiválasztottunk három, jelentős dámállománnyal, de különböző élőhelyi adottságokkal rendelkező megyét: Békést, Somogyot és Veszprémet. A Vadgazdálkodási Adattár (Csányi, 2004) statisztikájára támaszkodva elemeztük és összehasonlítottuk az egyes területek állománydinamikáját és -hasznosítását. A dámpopulációk növekedési törvényszerűségeinek jobb megismerésére 1997-től kezdődően részletes szaporodásökológiai kutatásokat végeztünk Békés megyében a DALERD Rt. Gyulai Erdészetének 8250 ha-os üzemi vadászterületén. Ennek során nyomon követtük a vehem alakulását, meghatároztuk a vizsgált dámszarvas-populáció születési arányszámát és ivararányát, a magzati testtömeg segítségével pedig a vemhesülés idejét. Megbecsültük az állományt jellemző kondícióértékeket és a megszületett borjak túlélésének mértékét. Meghatároztuk a nőivarú egyedek jellemző testméretei és annak korral történő változásait. Testméretek felvétele: a dámtehenek és ünők elejtése után az állatok korát és kondícióját jól reprezentáló, terepen is könnyen lemérhető testméreteit vettük föl. Ezek a testhossz, marmagasság, övméret, nyakkörméret és zsigerelt testtömeg. A kondícó becslése: a vese és a körülötte található zsírszövet tömegének lemérésével a vesezsírindex kiszámításával végeztük. Mivel az állategészségügyi vizsgálatokhoz az egyik vese szükségeltetik, így mi a vesezsírindex kiszámításához egy módosított CAUGHLEY ÉS SINCLAIR (1984) képletet használtunk: VZSI (vesezsírindex) = az egyik vese körüli zsírtömeg/a vese tömege Születési arányszám és ivararány becslése: az arányszám meghatározásához a vadászidényben elejtett nőnemű egyedek méhében fellelhető magzatok számát állapítottuk meg elejtést követő boncolással, feltételezve, hogy a méhen belüli halálozások száma elhanyagolható. Azokban az esetekben, amikor a vemhesülés korai szakasza miatt az embriók még nem voltak érzékelhetők, a petefészekben található sárgatestek számából következtettünk a vehem nagyságára. A méhet felboncolva, eltávolítottuk a magzatokat, lemértük a hosszukat, testtömegüket, és meghatároztuk ivarukat. A kor becslése: az elejtés során begyűjtött alsó állkapcsokból nyerhető információkat használtuk föl, fiatal állatoknál a fogkibúvás és fogváltódás, míg idősebb egyedeknél a fogkopás és a cementrétegek száma alapján végeztünk korbecslést. A felnevelt szaporulat arányának becslése: a látott dámszarvasrudlikban megszámoltuk a nőnemű egyedeket és a hozzájuk tartozó szaporulatot, ehhez fénykép- és videotechnikát is alkalmaztunk. A becslést a szakszemélyzet segítségével egész évben folyamatosan végeztük, így a szaporulat túlélése a teljes nyolcéves kutatási időszakban monitorozott volt. A becslések 21

22 a frissen borjadzott tehenek igen nehéz terepi megfigyelhetőségei miatt erősen torzítottak. Ezért a szaporulat korai túlélése legkorábban a július végéig felnevelt szaporulat számbavételével válik dámszarvasok esetén becsülhetővé. A szeptember végi szaporulatbecslésekből számoltuk ki a nyári borjúveszteségeket, és a február végiekből a télieket. Az egy vizsgálati ciklusban megfigyelt átlagos nőstényszám 646 pld (min. 507 pld, max pld), aminek nagysága megközelíti a vadászati idényekben becsült tehenek számát. A becslés technikájából adódóan előfordulhat az egyed többszöri becslése is, de a megfigyelt egyedszám ezzel együtt is igen jelentős. A becslési és lelövési adatokat 1997-től feldolgozva, a szaporodási adatok birtokában a három vizsgált megyére vonatkoztatva állományszabályozási exponenciális szimulációs modelleket dolgoztunk ki, megvizsgálva ezzel az állományalakulási és elejtési adatok valóságtartalmát és az egyes populációk várható mennyiségi alakulását. A korosztályok szabályozásának mikéntjét vizsgáltuk korszerkezetes modellek kidolgozásával. Igyekeztünk rámutatni arra, hogy a jelenlegi állományszabályozási gyakorlat milyen korszerkezet kialakulásához vezet, és arra, hogy a korosztályok helyes hasznosítási arányai hogyan és hány év alatt eredményeznek megfelelő korszerkezetet. Ehhez exponenciális modellt dolgoztunk ki. A számításokat Leslie-mátrixszal végeztük el. Eredmények és azok értékelése 1. Néhány fontosabb terület állománydinamikájának elemzése Az elmúlt 10 évben Somogy megyében a statisztika szerint az állomány növekvő tendenciát mutatott, és közel megduplázódott. A szintén növekvő lelövések az állománygyarapodást nem tudták megállítani, ezért 2003-ban a lelövéseket erőteljesen, az előző éviek majdnem duplájára növelték. A lelövések nagyságából nyilvánvaló, hogy legalábbis 2003-ig az állomány alulbecsült volt (1. ábra). 1. ábra: Dámszarvas becslések és állománycsökkenések Somogy megyében (forrás: Vadgazdálkodási Adattár) 22

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

A vadgazdálkodás idõszerû kérdései 3. VADDISZNÓ

A vadgazdálkodás idõszerû kérdései 3. VADDISZNÓ A vadgazdálkodás idõszerû kérdései 3. VADDISZNÓ A vadgazdálkodás idõszerû kérdései 3. VADDISZNÓ A konferencia címe: Vaddisznó-gazdálkodásunk idõszerû kérdései Helyszíne és idõpontja: Nemzeti Ménesbirtok

Részletesebben

SZIE VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET GÖDÖLLŐ 2010. ÁPRILIS 9. AZ ŐZ SZAPORODÁSBIOLÓGIAI JELLEMZŐI

SZIE VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET GÖDÖLLŐ 2010. ÁPRILIS 9. AZ ŐZ SZAPORODÁSBIOLÓGIAI JELLEMZŐI SZIE VADVILÁG MEGŐRZÉSI ITÉZET GÖDÖLLŐ 2010. ÁPRILIS 9. AZ ŐZ SZAPORODÁSBIOLÓGIAI JELLEMZŐI DR. MAJZIGER ISTVÁ SZEGEDI TUDOMÁYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI KAR HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ADRÁSSY U. 15. mi@mgk.u-szegd.hu

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Ismertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata:

Ismertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata: 1. A Ismertesse az egyéni vadászati módokat! Egyéni vadászati módok Egyéni vadászat során ejthető vadfajok Egyéni vadászat biztonsági előírásai Egyéni vadászat etikai előírásai 1. B Ismertesse a vadászaton

Részletesebben

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 A vállalati konjunktúra-felmérés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) 1998 áprilisa óta tartó kutatássorozata, amely minden év áprilisában

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Vadászati Árjegyzék 2011/2012. Pilisi Parkerdő Zrt. Kedves Vadászok! Üdvözöljük Önöket a Pilisi Parkerdő Zrt-nél!

Vadászati Árjegyzék 2011/2012. Pilisi Parkerdő Zrt. Kedves Vadászok! Üdvözöljük Önöket a Pilisi Parkerdő Zrt-nél! Kedves Vadászok! Üdvözöljük Önöket a Pilisi Parkerdő Zrt-nél! Vadászati Árjegyzék 2011/2012 Pilisi Parkerdő Zrt Mielőtt nekilátnának áraink áttanulmányozásához, kérjük, hogy olvassák el az általános tudnivalókat.

Részletesebben

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

Elérte hazánkat az influenzajárvány

Elérte hazánkat az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

1. SÁNDOR GY. (2006): A vadász felszerelése. In: FARAGÓ S. (szerk): Magyar Vadász Enciklopédia, Totem Plusz Könyvkiadó, Budapest p. 339-389.

1. SÁNDOR GY. (2006): A vadász felszerelése. In: FARAGÓ S. (szerk): Magyar Vadász Enciklopédia, Totem Plusz Könyvkiadó, Budapest p. 339-389. PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK TDK dolgozat, Diplomamunka, Ph.D. értekezés: 1. SÁNDOR GY. (1996): Immobilizácó A korszerű vadgazdálkodás eszköze, TDK Dolgozat, Soproni Egyetem 2. SÁNDOR GY. (1997): Az élő nagyvadbefogás

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

MEGYE BÍRÁLAT HELYE BÍRÁLAT IDEJE TELEFONSZÁM Baranya 7623. Pécs, Rákóczi u. 30. Hétf : 13.00-16.00, szerda: 8.00-16.00, péntek: 8.00-12.00.

MEGYE BÍRÁLAT HELYE BÍRÁLAT IDEJE TELEFONSZÁM Baranya 7623. Pécs, Rákóczi u. 30. Hétf : 13.00-16.00, szerda: 8.00-16.00, péntek: 8.00-12.00. MEGYE BÍRÁLAT HELYE BÍRÁLAT IDEJE TELEFONSZÁM Baranya 7623. Pécs, Rákóczi u. 30. Hétf : 13.00-16.00, szerda: 8.00-16.00, péntek: 8.00-12.00. 72/512-461 Bács-Kiskun 6000 Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky krt.2

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Intenzíven terjed az influenza

Intenzíven terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP)

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Simon Attila főosztályvezető KKK Útfenntartási és Üzemeltetési Főosztály Budapest 2008. május 14. A forgalmi teljesítmény változása 1998-2006. között Forgalmi

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

A nagyvad által okozott mezőgazdasági vadkár ökológiai összefüggései

A nagyvad által okozott mezőgazdasági vadkár ökológiai összefüggései A nagyvad által okozott mezőgazdasági vadkár ökológiai összefüggései Náhlik András Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Bevezetés Európa nagyon kevés országában van

Részletesebben

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése A TÁMOP-3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja (ok fejlesztése) kiemelt projekt keretében beszerzett és a pedagógiai szakszolgálatok számára átadott informatikai eszközök Átadásra került

Részletesebben

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról

Részletesebben

HUNOR VADASKERT Zrt. Vadászati árjegyzék Érvényes: 2014. március 1-től visszavonásig

HUNOR VADASKERT Zrt. Vadászati árjegyzék Érvényes: 2014. március 1-től visszavonásig HUNOR VADASKERT Zrt. Vadászati árjegyzék Érvényes: 2014. március 1-től visszavonásig 1. oldal 2. oldal Bemutatkozás Tisztelt Vadászvendégünk! S ok szeretettel köszönti Önt a Hunor Vadaskert Zrt.! Engedje

Részletesebben

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Országosan nem változott az influenzaaktivitás A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei

Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A szarvasfélék túlszaporodásából eredő problémák áttekintő vizsgálata és a megoldás lehetőségei Buzgó József Sopron 2006 Doktori

Részletesebben

DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI

DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI SZAKMAI NAP Székesfehérvár, 2014. november.27. Vélemények, javaslatok az erdőről, az erdő

Részletesebben

Jenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet

Jenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet HIPERTÓNIA GYAKORISÁGÁNAK BECSLÉSE KÜLÖNBÖZŐ EPIDEMIOLÓGIAI TECHNIKÁK ALKALMAZÁSÁVAL A MAGYARORSZÁGI FELNŐTTEK ÉS A MAGYARORSZÁGI FELNŐTT DIABETESES BETEGEK KÖZÖTT ÉS ENNEK KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

VADGAZDALKODASI. ADATTAR 2013/2014. vadászati év

VADGAZDALKODASI. ADATTAR 2013/2014. vadászati év ,, VADGAZDALKODASI r ADATTAR 2013/2014. vadászati év Hungarian Game Management Database 2013/2014 hunting year Gödöll 2014 Az ORSZÁGOS VAD GAZDÁLKODÁSI ADATTÁR kiadványa. A kiadványt szerkesztette: Prof.

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben

Nemzeti Vadgazdálkodási Program 2004 /vázlat/

Nemzeti Vadgazdálkodási Program 2004 /vázlat/ Nemzeti Vadgazdálkodási Program 2004 /vázlat/ Készítette: Nagy István Mottó: Magyarország legyen Európa Vadaskertje! 1. Célja 2. A vad helye a természeti környezetben 2.1 A vadgazdálkodás kapcsolata az

Részletesebben

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Tájékoztató a helyes gazdálkodási gyakorlatról (segédlet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelettel, a 16/2005. (III. 8.) FVM rendelettel és a 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelettel

Részletesebben

ÁLLATÁLLOMÁNY ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

ÁLLATÁLLOMÁNY ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA ÁLLATÁLLOMÁNY ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN 2005. augusztus 1. 2300/8/2005. GYŐR 2005. október Készült a KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN,

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Matematikai és Informatikai Intézet Informatika Tanszék Doktori Iskola vezet je: DR. SZÉLES GYULA MTA doktora Témavezet k: DR. SUGÁR

Részletesebben

Beszámoló feltöltése (zárójelentés)

Beszámoló feltöltése (zárójelentés) Beszámoló feltöltése (zárójelentés) Az OTKA kutatási feladat keretében született eredményeket folyamatosan publikáltuk, ezért e helyen a beszámolási útmutató szerint az elvégzett munkát csupán röviden

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

HUNOR VADASKERT Zrt. Vadászati árjegyzék. Vadászati árjegyzék

HUNOR VADASKERT Zrt. Vadászati árjegyzék. Vadászati árjegyzék HUNOR VADASKERT Zrt. Vadászati árjegyzék 2015/2016 Vadászati árjegyzék 1. oldal 2. oldal Bemutatkozás Tisztelt Vadászvendégünk! S ok szeretettel köszönti Önt a Hunor Vadaskert Zrt.! Engedje meg, hogy néhány

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS BARNA RÓBERT

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS BARNA RÓBERT DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS BARNA RÓBERT KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 2005. KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Matematikai és Informatikai Intézet Informatika Tanszék Doktori Iskola vezet

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

Szerződés hatálya. Szerződéskötés dátuma. Partner / Szerződő fél. Szerződés tárgya Szerződés típusa Szerződés értéke

Szerződés hatálya. Szerződéskötés dátuma. Partner / Szerződő fél. Szerződés tárgya Szerződés típusa Szerződés értéke Szerződés tárgya Szerződés típusa Szerződés értéke Szerződéskötés dátuma Szerződés hatálya Partner / Szerződő fél Állami feladatok átvállalása az agrár- és vidékfejlesztési programok megvalósításában 6

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Napraforgó, kukorica és őszi búza Dr. habil. Marosán Miklós iü. szakértő Dr. Király István iü. szakértő Bevezetés A termésképzés befejeződése előtt keletkező

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.

Részletesebben

Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása

Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása Zárójelentés Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása A kutatás időtartama: 22 25. A jelen pályázat keretében végzendő kutatás célja: A természetközeli erdőnevelési eljárások

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15 PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP-2.1.1-15 A célja: Olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek a, amelynek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ febr.

TÁJÉKOZTATÓ febr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve

A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében 2015. május 16. Túrkeve A magyar faipar jövőjének meghatározója a magyar erdő Megfelelő minőségű alapanyag biztosítása a magyar erdőkből

Részletesebben

KUKORICA VETŐMAG AJÁNLAT

KUKORICA VETŐMAG AJÁNLAT KUKORICA VETŐMAG AJÁNLAT 2014 dekalbteszt.hu dekalbmet.hu 04.30. ÚJ DKC3811 9 10 10 9 10 10 Termőképesség Vízleadás Aszálytűrés Korai fejlődési erély Szárszilárdság Gyökérerősség Alacsony növénymagasságú,

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság 1. példa Az AgroHungária Rt. rendelkezésére álló terület nagysága 4.981 ha (1 ha = 10.000 m 2 ). A földterület művelési ágak szerinti csoportosítását az 1. táblázat szemlélteti. Művelési ág Terület (ha)

Részletesebben

A vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli régióban

A vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli régióban Acta Oeconomica Kaposváriensis (2007) Vol 1 No 1-2, 197-204 Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Kaposvár University, Faculty of Economic Science, Kaposvár A vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

A tudomány mítosza. Hagyományos gazdálkodási gondolkodás (paradigma) Az általános modell. Hagyományos gazdálkodási gondolkodás (paradigma)

A tudomány mítosza. Hagyományos gazdálkodási gondolkodás (paradigma) Az általános modell. Hagyományos gazdálkodási gondolkodás (paradigma) A tudomány mítosza Az új eredményeket rendszeresen munkával és fokozatosan építik be a ba és a mindennapi gyakorlatba A hiedelem útja 1.Új tudományos eredmény (ismeret) 2.Tudományos hipotézis 3.A hipotézis

Részletesebben

16. 16. A családtípusok jellemzői

16. 16. A családtípusok jellemzői 16. 16. A családtípusok jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 16. A családtípusok jellemzői Budapest, 2015 Központi Statisztikai Hivatal, 2015 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-476-7

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez VaughanVaughanVaughan Econ-Cast AG Rigistrasse 9 CH-8006 Zürich Sajtóközlemény Econ-Cast Global Business Monitor 2014. december Stefan James Lang Managing Partner Rigistrasse 9 Telefon +41 (0)44 344 5681

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata

A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata Borsa Béla FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2100 Gödöllő, Tessedik S.u.4. Tel.: (28) 511 611 E.posta: borsa@fvmmi.hu A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Bevezető...2 A szántó árának és forgalmi értékének alakulása...2 További művelési ágak áralakulása...3 Országos

Részletesebben

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére (becslések a 2008-2012-es /2015-ös/ időszakra) A tanulmányt írta: Jakobi

Részletesebben

ÚMVP előrehaladás szakmai szemszögből

ÚMVP előrehaladás szakmai szemszögből ÚMVP előrehaladás szakmai szemszögből NAPRAKÉSZ INFORMÁCIÓK GYAKORLATIASAN, A GAZDÁLKODÓK RÉSZÉRE! Bozsér Levente Stratégiai és Szolgáltatásfejlesztési Igazgatóság Vizi Veronika Mezőgazdasági Igazgatóság

Részletesebben

D3.6 MÓDSZERTANI ÉS ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSRŐL

D3.6 MÓDSZERTANI ÉS ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSRŐL WP3 Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 2050-ig D3.6 MÓDSZERTANI ÉS ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSRŐL MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete

Részletesebben

Termőföld forgalom, termőföldpiac Magyarországon. Előadó: Polyák László vezérigazgató helyettes

Termőföld forgalom, termőföldpiac Magyarországon. Előadó: Polyák László vezérigazgató helyettes Termőföld forgalom, termőföldpiac Magyarországon Előadó: Polyák László vezérigazgató helyettes Termőföldek árának alakulása 1998 és 2012 között TISZACASH által közvetített tranzakciók alapján (30 ha, 20

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2012 Költségvetési, társadalombiztosítási és non-profit szervezetek

ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2012 Költségvetési, társadalombiztosítási és non-profit szervezetek KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1890 ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS,

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság... 4

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék

Részletesebben

A vaddisznó elterjedése

A vaddisznó elterjedése A vaddisznó elterjedése Számos (25+) alfaj Méret, színezet és nagyság (tömeg) alapján Általában 120-150 kg nagyság, de 200-300 kg-os is előfordul Eurázsiai-elterjedés Észak- és Dél-Amerikába betelepítették

Részletesebben

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57 Elôzetes adatok Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Előzetes adatok Budapest, 2012 Központi Statisztikai Hivatal, 2012 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-348-7 Készült a Központi

Részletesebben

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás

Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Gazdálkodás a mezei nyúllal A mezei nyúl jelentősége Hazánk apróvad-gazdálkodásának legfontosabb faja Nagy a vadászati érdeklődés a mezei nyúl

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben