Magyar Egyesület Berlin e.v.

Átírás

1 május/június 22. szám, ára: 2,00 euró Magyar Egyesület Berlin e.v. Gergely András előadása a márciusi ünnepségen: 1848 és Közép-Európa A legismertebb nemzeti ünnep, a mindenki szívét megdobogtató évfordulós dátum számunkra, magyarok számára március 15-e. Nemcsak a magyar kisdiák, az óvodás is tud már valamit arról, hogy 1848-ban harcoltak a magyar szabadságért. Három nemzeti ünnepünk (március 15., augusztus 20., október 23.) közül ez a legismertebb, legelfogadottabb, legnépszerűbb. Nemzeti tudatunk egyik pillére 1848, amelyből nem engedünk. De miért nincs ilyen szép hagyománya, ismertsége 1848-nak másutt Közép-Európában, elsősorban Németországban? Ott is tanulnak róla, tudnak felőle annyit, hogy a frankfurti Pál-templomban összegyűlt egy német nemzetgyűlés, és kísérletet tett az egységes Németország megteremtésére. Netán azért fedte be német földön jobban a hallgatás 1848-at (a maguk 1848-át), mert az ő nagy kísérletük nem sikerült? De hát a magyar szabadságharcot is leverték, végső soron a magyar forradalom sem volt sikeres! E feltűnő különbség okait másutt kell keresnünk, annál is inkább, mivel a két ország történeti tudatában megállapítható eltérések jóval nagyobbak annál, mint amit véletlenek, más, későbbi események és a spontán feledés más folyamatai előidézhetnének. (Folytatás a 8. oldalon) Az Óriás-hegységbe megyünk! Gyere, ha kirándulni van kedved! Emlékezetes volt a 2005-ös erdélyi út? Jó lenne ismét útra kelni? Vagy talán lemaradtál a korábbi egyesületi kirándulásainkról? Akkor itt az ideje bekapcsolódni! Az idei úticélunk június 22. és 25. között a csehországi Černy Dul, ahol igazán jól lehet pihenni, de kirándulni vagy az Egyesületet érintő minden témáról beszélgetni is. Jelentkezés sürgősen Rademacher Irénnél (tel ). Részvételi díj 36 euró/fő, ebben benne van a szállás és a reggeli, valamint a szállás összes mellékköltsége. Az utazási költségek is elviselhető keretek között maradnak, hiszen akinek nincs autója, biztosan akad helye más valakinek a kocsijában. Persze egy kis zsebpénzre azért szükség lesz Lásd még a lap közepén az egyesületi programok alatt. Felépül az új CHB Rég várt pillanat: március 9- én a berlini Dorotheenstrasséban ünnepélyes keretek között lerakták az új Collegium Hungaricum alapkövét. A tervek szerint a magyar kultúrintézet épülő új otthonát 2007 végére, az Ungarischer Akzent eseménysorozat záróakkordjaként avatják majd fel. (Lutz Lorenz német nyelvű tudósítása az idei ITB-ről: lásd a 4. oldalon. Lent: Dirk Hohwieler felvétele) Černy Dul környéke télen E számunk tartalmából: 1848 és Közép-Európa A magyarok és a németek közös sikere Egyesületi rendezvényeinkről Berlini programok Hírek tudósítások riportok Film könyv zene Új ízek Bözsike konyhájából

2 2006. május/június 2. oldal A magyarok és a németek közös sikere Dr. Peisch Sándor berlini nagykövettel beszélget Hajba Ferenc A szimpátiatőkére és a Magyarországon már letelepedett világcégek eredményeire, tapasztalataira alapozva elsősorban a német kis- és középvállalatokat kell felfedezni, hazánkba csábítani nyilatkozta Peisch Sándor, Magyarország berlini nagykövete a német fővárosban, ahol részt vett a TT Coupe világpremierjén. Nagykövet úr, minek köszönhető, hogy a rendszerváltás után jelentős német tőke érkezett Magyarországra? Volt egy kedvező pszichológiai kiindulópont: nevezetesen, hogy Magyarország nyitotta meg elsőként a határait a keletnémet menekültek előtt. Kialakult egy erős rokonszenv hazánk iránt, s erre a szimpátiatőkére lehetett építeni. Magyarországon is szeretik a németeket, ennek köszönhető, hogy például a német turisták töltik Magyarországon a legtöbb vendégéjszakát. A gazdaság szigorú törvényei között is ilyen erőteljes hatása lehet a rokonszenvérzésnek? Igen, de természetesen más, racionális előzmények is segítettek a német tőke letelepedésében. Tudjuk, hogy a magyar gazdaság, a magyar ipar német alapokra épült, a műszaki értelmiség főleg a régi gárda német példákon nőtt fel. Ezt az állapotot jó érzékkel használták ki a német társaságok. A szakképzett munkaerő milyen szerepet játszott a tőkemozgásban? Rendkívül fontos szerepet. Nem véletlenül került éppen Győrbe az Audi, a város jó logisztikai adottsága mellett az ott kialakult és átöröklődött munkakultúra, az egyetem által kibocsátott jó szakemberek vonzó klímát kínáltak ennek a világcégnek. Az eredmények pedig fényesen igazolták a döntés helyességét. Milyen arányban van jelen most a német tőke Magyarországon? A hazánkban beruházott tőke egyharmada Németországból származik. Itt vannak a legnagyobb német cégek, például a Siemens, a Deutsche Telekom, az Audi, az E-ON ben a kétoldalú árucsereforgalom megközelítette a 28 milliárd eurót. Magyarország 14,3-14,4 milliárd euró értékben exportált, ami azt jelenti, hogy a magyar GDP százaléka, tehát minden ötödik, hatodik magyar ember jövedelme itt termelődik ki. Uniós csatlakozásunkkal nem veszítettük-e el vonzerőnket, hiszen az állami támogatások lehetősége jelentősen csökkent, a bérek pedig a magyar munkavállalók számára örvendetesen megindultak fölfelé. Az uniós tagság biztonságot és garanciát jelent a külföldi kis- és középvállalatoknak is. Csatlakozásunk előtt főleg a nagy cégek, a multinacionális vállalatok jöttek Magyarországra. Most a kis- és középvállalatok is érdeklődnek. Ez pedig azért kedvező, mert a kapcsolatok fejlődésének számunkra éppen ez a meghatározott iránya. Őket kell felfedezni, Magyarországra csábítani. A beszállító német cégeket pedig arra kell ösztönözni, hogy a magyarokkal működjenek együtt. Milyen hátszelet adnak ehhez a törekvéshez a politikai kapcsolatok, egybevág-e ez a szándék az új német kormány stratégiai elképzeléseivel? Az új, Angela Merkel vezette német kormány programjába vette, hogy nagyobb figyelmet fordít az új kisés közepes nagyságú EU-tagországokra, így hazánkra is, mint elődje. Érdekes, hogy a korábbi kabinet noha vörös és zöld volt a színe más prioritásokat fogalmazott meg. Ez a tény bátorítja a német kis- és közepes vállalatokat a kapcsolatkeresésre. A jelenlegi magyar kormány ellentétben több korábbival ugyancsak felismerte, hogy ezt a német vállalkozói réteget kell megnyerni Magyarország számára. Támogatja ezt a miniszterelnök, jól jelzi a kormány szándékait az is, hogy Kóka János gazdasági miniszter az elmúlt néhány hónap alatt ötször járt Németországban. Milyennek tartja a német-magyar gazdasági együttműködést szolgáló szakmai és a politikai marketinget? Peisch Sándor nagykövet A politikai környezet adottságait csak a személyes találkozások alkalmával lehet kihasználni. És erősíteni kell a magyar politikai marketinget Németországban. A gazdasági jelenlét hatékonyságát növeli majd a külpiaci szervezet, a képviseleti hálózat átszervezése, a düsseldorfi főkonzulátus tervezett felállítása. A magyar szakmai marketing, a gazdasági jelenlét még nem eléggé erőteljes Németországban. De meg kell említenem azt is: óriási szerepe van a kultúrának a két ország közötti kapcsolatokban. Az, hogy Magyarországon német iskolák működnek, rendkívül sokat nyom a latba. A kulturális kapcsolatok erősítése érdekében nyitottuk meg Németországban a kulturális évadot. Bartók Béla születésének 125. évfordulója, valamint az 1956-os forradalom fél évszázados jubileuma köré szerveztük a programokat. Kik a fő gazdasági konkurenseink Kelet-Európából? Szinte mindenki. Egymásnak adják a kilincset Németországban a csehek, a szlovákok, a lengyelek, de még a románok is. A bolgárok pedig olyan idegenforgalmi ajánlattal jelentkeztek, amelynek Magyarország csak igen nívós gyógyturizmussal, gasztronómiával és wellness-szel lehet a versenytársa. A német gazdaság sincs könnyű helyzetben, viszonylag sok embernek nincs munkája. Nem félő, hogy emiatt abban teszik érdekeltté a német cégeket, hogy saját hazájukban ruházzanak be? Teljesen természetes módon van ilyen szándék. Ezért kell olyan területekben, együttműködésben gondolkodnunk, mely mindkét fél számára előnyös. Az Audi győri gyárával szemben azért nincs semmiféle ellenérzés Németország-

3 3. oldal május/június Kedves Olvasó, lieber Leser! Hát, mondhatná a Tisztelt Olvasó a lapot kézbe véve, ez is késett a jelzett megjelenési időponthoz képest még ha csak egy hetet is Igaz, és ezért, valamint az összes ilyen jellegű múlt- és jövőbeli mulasztásért elnézést kérünk. Kis szerkesztőségi csapatunk munka mellett készíti a Híradót, szabad időben, azaz ha van éppen, mert ha nincs késik. Így történt most is, amikor egy egész hétre kellett búcsút intenünk a billentyűzetnek, monitornak és társaiknak. Ismételten kérjük hát az érdeklődő fiatal és fiatalos tagokat: jelentkezzenek, szálljanak be a lapkészítésbe nem azért mondjuk, de igen érdekes tevékenységet takar, talán arra is készülvén, hogy egyszer majd, a nem is olyan távoli jövőben, átvegyék teljesen a szerkesztőségi feladatokat. An dieser Stelle wechseln wir im Editorial einmal die Sprache und wenden uns an diejenigen Leser, die gar kein Ungarisch verstehen, ban, mert a világcég magyarországi jelenléte nem vezetett a munkahelyek számának csökkenéséhez Németországban. Sőt, a gyár működése növelte a termék iránti keresletet, s a német üzemekben is lehetőséget adott a bővítésre. Tudjuk, hogy a fényezett karosszériát például Németországból szállítják Magyarországra a TT-k győri gyártásához. Az Audi tehát a német és a magyar gazdaság közös sikere. Milyen földrajzi területeken és ágazatokban lát esélyt az együttműködés erősítésére? A kiváló bajor és baden-württembergi kapcsolatok mellett Észak- Rajna Wesztfáliában, Hamburg környékén, Alsó-Szászországban látok jó lehetőségeket az együttműködésre. Az északi tartományokban sok roadshow-t szerveztünk, ezek igen sikeresnek bizonyultak. Ami pedig a kapcsolatok tartalmát illeti: elsősorban a tudás alapú partnerségben hiszek. Az autóipar mellett a repülőgépiparban is vannak lehetőségek. Nagy siker, hogy magyar cégek német fővállalkozókkal együttműködve beszállítanak az Airbus társaságnak. Jó együttműködési lehetőségek vannak a biotechnológiában, a gyógyszeriparban, a szoftverfejlesztésben, általában az elektronikában és a turizmusban. Hajba Ferenc interjúja (Népszabadság Online, április 19.) aber das Blatt gern in die Hand nehmen: Ab dieser Ausgabe fassen wir wie bereits in zahlreichen Gesprächen angekündigt und versprochen auf den vorletzten Seiten der jeweiligen Ausübung in Sachen Übersetzung geliefert hat. Auch hier wieder unser Aufruf zur Mitarbeit: Sollte jemand Interesse haben, Artikel unseres Blattes vorab ganz oder teilweise ins Deutsche zu übertragen wir lassen gern mit uns reden. Die Veröffentlichung kann dann im Blatt selbst oder auf der Homepage der Vereinigung erfolgen. Egy szót még az utolsó oldalon található Sudokuról. Ezt a rejtvényt A szerkesztőség írja gabe den Inhalt einiger ungarischsprachiger Artikel kurz zusammen. Oder auch länger, so bereits geschehen im Falle des Beitrages Egy kupica fal von Regisseur und Autor Gábor Oláh, bei dem Peter Urban jun. eine gelungene Fingerúgy kell megfejteni, hogy beírjuk az 1-től 9-ig terjedő számokat úgy, hogy mindegyikük minden sorban, minden oszlopban és minden 3x3 mezős kis négyzetben csak egyszer forduljon elő. Befejezésül és ennyi, közreműködést sürgető kérés után azért az igazság kedvéért köszönettel is tartozunk. Ez alkalommal Pompéry Judit tagtársunknak, aki az utóbbi egy-két évben szinte háziszerzővé előlépve látott el bennünket érdekesnél érdekesebb, helyenként humorosnál is humorosabb írásokkal. Köszönjük tehát szépen, és kérjük nahát, már megint kérés!, a jövőben is írjon szorgalmasan Kellemes olvasást mindenkinek! A Berlini Híradó 23. száma novemberben jelenik meg.

4 2006. május/június 4. oldal Lutz Lorenz talent for entertaining Unter neuem Motto zeigte sich Ungarn auf der Internationalen Tourismusbörse im März 2006 in Berlin: In elegantem Schwarz gehalten, mit einem Bild der nächtlich illuminierten Kettenbrücke auf dem Cover, stand das ungarische talent for entertaining im Mittelpunkt der diesjährigen Präsentation ungarischer Angebote im Tourismus. Nach wie vor stehe Ungarn hoch im Kurs, so Ágnes Kelecsényi, als stellvertretende Generaldirektorin des Ungarischen Tourismusamtes Budapest für das internationale Marketing verantwortlich, bei der viel beachteten Pressekonferenz in Berlin. Zwei Millionen mehr Besucher als im Vorjahr, insgesamt 38,6 Millionen, seien nach Ungarn gekommen. Aus dem Hauptmarkt Westeuropa rangiert Österreich mit 5,6 Millionen Einreisenden noch vor Deutschland mit 3,2 Millionen Ankünften. Auch Zuwachsraten aus Großbritannien mit 38,5 %, Norwegen mit 16,5 % oder der Türkei mit 11,2 % sprächen für die Attraktivität des Landes. Japanische Touristen kämen zu 29 % und chinesische zu 24 % häufiger nach Ungarn als im Jahr zuvor. Mit 8,4 Millionen Übernachtungen, davon in Budapest 6,5 Millionen, bringe das eine Zimmerauslastung in gewerblichen Betrieben von 48,2 %, dabei in der Fünf-Sterne-Kategorie von 64,8 und der Vier-Sterne-Kategorie ungarischer Hotels von fast 60 %. Ungarn auf der weltgrößten Tourismusmesse in Berlin Deutschland sei es Nationalspieler Pál Dárdai, in anderen Metropolen Miss Europa 2003 Zsuzsanna Laky gewesen, die ungarisches Talent auf den Gebieten der Kunst, der Wissenschaft, des Sports und der Gastronomie beworben haben. Das Goldene Buch Erstmals verfügen Touristiker weltweit über ein Handbuch für den marktführenden Bereich im ungarischen Tourismus, das Talent für Gesundheit. Ausgewählte Kurorte und -hotels mit ihren physiotherapeutischen Dienstleistungen und namentlich benannten Ansprechpartnern geben den Reiseveranstaltern die Möglichkeit, aus der Vielfalt gezielt auszuwählen. Informationen zur Antragstellung zu Auslandskuren, Preise und Handreichungen für Krankenkassen und Ärzte sind übersichtlich zusammengestellt. Nach Investitionen in Höhe von 452 Millionen Euro in den letzten drei Jahren stehen in Ungarn Plätze für den Gesundheitstourismus zur Verfügung. Immerhin verbringen bereits ein Drittel aller Ungarnreisenden ihren Aufenthalt in einem Kur- oder Wellnesshotel. Mit einem neuen Büro in Berlin wird sich die bisherige Regionaldirektorin des Ungarischen Tourismusamtes für die Neuen Bundesländer, Csilla Mezősi, künftig ausschließlich um diese boomende Sparte des Ungarntourismus bemühen. Kulturakzente Geschickt nutzte das Ministerium für Nationales Kulturerbe die ITB zur offiziellen Eröffnung des Kulturjahres 2006 Ungarischer Akzent in Deutschland. Im Anschluss an die Präsentation des Gesamtprogramms präsentierte sich das Brandenburger Tor in einem für die kulturverwöhnten Berliner einmaligen nächtlichen Lichtspiel. Ungarische Märchen, das Bartók-Gedenken, die Erinnerung an den 50. Jahrestag der ungarischen Revolution, darunter filmische Sichten auf den Aufstand aus ganz Osteuropa, die Geschichte des Bauhauses, ungarische kulinarische Spezialitäten und literarische Cafés oder das Freundschaftsspiel ungarischer und deutscher Schriftsteller im WM-Jahr 2006 prägen das Programm, an dessen krönendem Abschluss im nächsten Jahr die Eröffnung des neuen Collegium Hungaricum im Stadtzentrum Berlins stehen wird. Ebenso wie die Präsentation ungarischer Kultur in Deutschland wurden auf der Messe alle Möglichkeiten der potentiellen Kulturhauptstadt Pécs 2010 ansprechend offeriert. Auch das Fest der Schäfer im UNESCO-Welt- Stars werben für Ungarn Kelecsényi führte diese Erfolgsbilanz auf erfolgreiche Roadshows in den wichtigsten Quellmärkten, die konsequente Entwicklung der Internetangebote und die neue Imagekampagne talent für entertainment zurück. Im letztgenannten Segment stellte die Tourismusexpertin besonders die Rolle populärer Ungarn als Botschafter für den Tourismus ihres Landes heraus, die auf riesigen Postern sowie Anzeigen in 21 Ländern erschienen seien. Im fußballeuphorischen Grundsteinlegung für das neue Collegium Hungaricum Foto: Dirk Hohwieler

5 5. oldal május/június Reportagen Nachrichten kulturerbe Hortobágy, das Balaton- Festival, der Sommer auf der Kettenbrücke, die Jazztage in Debrecen oder das Liszt-Festival in Sopron standen auf der Angebotspalette. Mit dem Nike Budapest Halbmarathon, dem Formel 1-Rennen auf dem Hungaroring oder dem Supermarathon Budapest-Wien stellten die ungarischen Tourismusanbieter auch sportliche Höhepunkte in den Mittelpunkt der Kampagne zu den Talenten Ungarns. Schlemmen in Ungarn talent for entertaining stellt auch besonders die köstliche Seite Ungarn in den Fokus. Gastronomische Events wie das Ungarische Weindorf in acht ungarischen Städten, die Pannonische Weinsitzung im Budapester Stadtwäldchen, das Internationale Gastroblues Festival, das Fest der Fischsuppe in Baja mit seinen Feuerstellen unter freiem Himmel und einem mitternächtlichen Abschlussfeuerwerk oder die Weinwochen in Badacsony und Balatonfüred werden besonders beworben. Auf dem Messeempfang in der ungarischen Botschaft in Berlin, bei dem zugleich das Kulturjahr der Ungarischen Akzente eingeläutet wurde und in Sichtweite des bis Mitternacht illuminierten Brandenburger Tores, erinnerte sich der brandenburgische Ministerpräsident Matthias Platzeck an einen Rückflug in einem leeren Flugzeug aus Budapest am 10. September 1989 nach Berlin. Er bedankte sich ausdrücklich bei den Ungarn wie den Polen, denen die heutige Entwicklung zu verdanken sei und von der insbesondere seine Generation profitiere. Im Rahmen der Akzente lud Platzeck abschließend zu einem Symposium im Juni zum Ungarn-Aufstand in seine Berliner Landesvertretung ein. Berliner Kabarett-Theater in Budapest Text und Bild: Dirk Hohwieler Nach zwei erfolgreichen Gastspielen im letzten Jahr in Budapest und bei den AUDI-Werken in Győr kam das Ensemble des wohl populärsten Kabarett- Theaters der Neuen Bundesländer am 4. und 5. April 2006 mit einer überarbeiteten Version der Torschusspanik ins Budapester Merlin-Theater, um erneut sein Glück beim ungarischen Publikum zu versuchen. Die Auftritte fanden im Rahmen des Kulturfrühling Deutsche Kultur- und Bildungswochen in Ungarn 2006 statt, der zum Ziel hatte, neuen Schwung und neue Aufmerksamkeit für die deutsch-ungarischen Kulturbeziehungen zu erreichen. Im neuen, seit kurzem unter der künstlerischen Leitung von Frank Lüdecke stehenden Programm geht es unter anderem um Kanzlerin Angela Merkel, die Fußball-Weltmeisterschaft, die ICH-AG sowie um Pisa-Misere, Rentner, Benzinpreise, Toll Collect und das Dosenpfand. Lüdecke vertritt die Auffassung, dass im Genre Kabarett die Botschaft fast ausschließlich über das Wort vermittelt wird. So hätten die erfolgreichen Vorstellungen des letzen Jahres erneut unter Beweis gestellt, dass nur ein sehr ausgewähltes Publikum sich für Kabarett interessiere und nicht jeder, der gerade mal Deutsch lernt, auch alles verstehen würde. So reservierten die Deutsche Botschaft und unterstützende ungarische Niederlassungen deutscher Unternehmen schon mal einen Großteil der Karten. Um Kontakte zur ungarischen Kabarett-Szene wäre man im traditionsreichen Haus an der Berliner Friedrichstraße zwar ernsthaft bemüht, jedoch sei bislang der Erfolg ausgeblieben, so dass keine künstlerischen Kooperationspartner gefunden werden konnten. Schade eigentlich. Das dritte Gastspiel der Distel in Budapest war wie wir inzwischen wissen erfolgreich. Das Programm jedenfalls können wir in Berlin jederzeit selbst besuchen, und einige von uns können dabei auch die Worte des künstlerischen Leiters überprüfen, wie gut man Kabarett auf Deutsch versteht, wenn man kein Deutscher ist. Apropos Kabarettbesuch: Einen solchen hat unsere Vereinigung in naher Zukunft tatsächlich vor, wenn auch an einem anderen Ort (siehe Seite 18). -tz

6 2006. május/június 6. oldal A Frauenkirche Európa egyik legszebb temploma Észak Firenzéjének esztelen elpusztítása a második világháború utolsó fázisának egyik legszomorúbb eseménye volt. Budapesten aznap, február 13-án csitultak el a fegyverek, amikor három fázisban brit és amerikai bombák hullottak a hadiiparral nem rendelkező Drezdára. Mintegy 35 ezren német civilek és külföldi foglyok pusztultak el néhány óra leforgása alatt a barokk metropolisban. Személyesen kissrácként negyedszázaddal a szövetségesek légitámadását követően csavarogtam először Drezda utcáin. Az NDK akkori második legnagyobb településén szembeszökően sok volt a rokkant és a romos épület. A szász város legismertebb szimbóluma, a kövér Madam -nak becézett, 18. századi Frauenkirche is a bombazápor áldozatává lett, álomszép kupolája két nappal az első találatokat követően omlott össze. Bő hat évtized telt el Drezda krónikájának legsötétebb korszaka óta. Az ulbrichti, honeckeri időket háborúellenes emlékműként vészelte át az egyházi kőhalmaz. Ha születtek is tervek a Német Demokratikus Köztársaságban a hajdan 3500 ülőhelyes, monumentális Miasszonyunk templom rekonstrukciójára, az antiklerikális berlini rezsim inkább lakás- és laktanyaépítéssel volt elfoglalva, no meg 1961-ben felhúzta a régi német fővárost ig kettészelő falat. A Frauenkirche csupán az újraegyesítés után ébredhetett fel Csipkerózsika-álmából: az 1994-ben bejegyzett alapítvány létrejöttéig kevesen kötöttek volna fogadást arra, hogy a legelső misének 1734-ben otthont adó templomban valaha is megint istentiszteletet tartanak majd. Országos, sőt nemzetközi gyűjtés indult nem várt sikerrel! Heinz Wissenbach, az alapítvány pénzügyi igazgatója a 2005 végén újból megnyílt csodálatos, óriás kupolás építmény végső árát 180 millió euróra teszi: a romeltakarítás és adók nélkül 131 milliós nettó költségből kereken 100 millió euró származott bel- és külhoni adományokból. A 20 ezer tonnányi (!) kőfelület egyharmada a háborús romhalmazból került ki, megtisztításuk maga is több milliót emésztett fel. Az eredmény lenyűgöző! A már 1996-ban reaktivált, 244 ősrégi sírhelyet befogadó altemplomban 340 ülőhely van, míg a freskókban gazdag földszinti főcsarnokban és további három emeleten közel 1900 ember hallgathatja, láthatja az istentiszteletet. A vadonatúj orgona és a harang a szakértők szerint minden akusztikus igényt kielégít. Drezda óvárosában már a gigászi építkezés ideje alatt megpezsdült az élet, s amióta pár hete megnyílt a Frauenkirche, már sok tízezren tekintették meg belülről is. A 2006-ban 800. születésnapját köszöntő város és lokálpatrióta lakói no meg a turisták aligha kaphattak volna szebb karácsonyi és újévi ajándékot, mint hogy holtából feltámasztották szeretett kövér Madam -jukat. -si Omega in Berlin! Nach ihrem erfolgreichen Deutschland-Comeback im Juni 2005 (Berlini Híradó berichtete) in Landsberg kommt OMEGA im Rahmen der Red Star-Europa Tour - ein Jahr vor dem 45 jährigen Bandjubiläum - am 7. Oktober 2006 für ein Konzert ins Berliner Tempodrom. In den 70er und 80er Jahren gastierte die ungarische Kultband mehrmals erfolgreich in beiden Teilen Berlins. Besonders die letzten zwei Open- Air Konzerte im Kulturpark Plänterwald, als die Band ohne Bühnenüberdachung dem strömenden Regen trotzte und die begeisterten Fans unter ihren Regenschirmen standhielten, sind unvergesslich geblieben. Jetzt kehrt die Band zu einem in der ehemaligen DDR geschichtsträchtigen Datum ins vereinte Berlin zurück, die Fans aus Ost und West können erstmals gemeinsam OMEGA in Berlin erleben und die Band wird den ersten Auftritt im ehemaligen Westteil der Stadt ohne Passkontrolle am "Checkpoint Charly" haben. Foto oben links: Bei einem Auftritt 2004 Unten links: Das Plakat für das Konzert im Tempodrom Unten rechts: In die Jahre gekommene Omega-Fans

7 7. oldal május/június Buldózerek a bulváron A jubileumi cikkírók idén kedvükre válogathatnak a Spree-parti kerek évfordulók között. Két évszázada, hogy Napóleon elfoglalta Berlint, s 160 esztendeje alakult meg a város 160. évforduló Ha már cikkünk nyomán szóba került a téma, hadd karoljuk fel ezen a helyen: 160 évvel ezelőtt alakult meg Berlinben az első Magyar Egyesület, az első olyan egyesület a városban, amelyet külföldiek alapítottak, 2 évvel az 1948-as forradalom előtt! A történelem sok viszontagságát megélt egyesület és utódszervezetei megérnének egy hosszabb tanulmányt. Napjainkban a Berlini Magyar Kolónia az elmúlt 60 év berlini eseményei miatt is vállalja fel elsősorban ennek az 1846-os szervezetnek a hagyományait. Így hát ezúton gratulálunk a szép kerek évfordulóhoz! Egyben engedtessék meg a kérdés: Tervez a Kolónia az idén megemlékezést ebből az alkalomból? A szerkesztőség első Magyar Egyesülete. A most nyáron labdarúgó világbajnokságnak otthont adó metropolis 1936-ban olimpia házigazdája lehetett S eközben az Unter den Linden rengeteget változott. A metamorfózis ma is tart, így pechük van az ezekben a hónapokban a német fővárosba látogató turistáknak. A földalatti-építés, közműfektetés, parkosítás meg a 2006-os futball VB-re való készülődés miatt a hajdani korzózó dámák helyett sörhasú aszfaltozó brigádokkal találkozhatnak csak a hársfák alatt Berlin vendégei. A suhanó fiákerek, majd luxus limuzinok romantikáját mára lomha, ám zajos buldózerek váltották fel. Nincs miért irigyelni a Brandenburgi kapuval szomszédos szeptember 11-én (!) felavatott nagykövetségünk, konzulátusunk munkatársait a 76. szám alatt: Amikor majd elvonultak a buldózerek egyelőre fuccs a szép panorámának. Diplomáciai képviseletünkkel átellenben az elegáns Adlon Hotel forgalma is megsínyli a gigantikus építkezést, ráadásul szomszédságában az USA új külügyi képviselete is születőben van. A tavaly elkészült Holokauszt-emlékmű és a betontömbökkel elbarikádozott brit követség közé beékelt, sokcsillagos szálló kapuján kisétálókra nem kamerás paparazzik hada, hanem poros egykor porosz bulvár vár. Pillantsunk hát inkább a múltba! A hársak alatt eredetileg, a 17. század derekán, a közeli erdőkbe vezető kocsiútnak készült az Unter den Linden nyomvonala. A pompát kedvelő II. Frigyes mérnökei alakították ki a polgári Linden sugárút arculatát: még napjainkban is ez a metropolis leghíresebb promenádja, melyen több Nagy Frigyeskorabeli építészeti remekmű áll. Meg kávézók, autószalonok, középületek, s a bankkal kombinált, 1997-ben megnyílt német Guggenheim Museum. A sürgős renoválásra váró hajdani Királyi Opera anno rekord gyorsasággal, között épült fel, s mindmáig Deutsche Staatsoperként, állami operaházként, az európai zenei élet egyik központja. A másfél kilométeres Unter den Linden túloldalán 240 éve készült el az a palota, amely később a Humboldt Egyetem főszárnya lett. A felvilágosodás térnyerésekor pezsgő élet folyt a közel 60 méter széles bulváron, ám turisták helyett fess francia katonák tarkították a városképet: Bonaparte Napóleon 1806-ban foglalta el a települést. A császár Waterloo-ja után olyan kiváló építészek, mint Schinkel, Jahn, Rauch és Lenné láttak hozzá a modern Berlin megálmodásához, mely a 20. századra a Föld negyedik legnagyobb városává nőtte ki magát. A 4,5 milliós multikulti metropolis aztán a náci diktatúra központjává sötétedett, amit az 1936-os derűshorogkeresztes olimpia lángja sem feledtethetett ben úgy tűnt, hogy menthetetlenül elpusztult az Unter den Linden, ami a fal es felhúzásával Kelet- Berlin sokáig romos presztízs bulvárja lett. Volt is itt öröm-party a Mauer 1989 novemberi megrepedésekor. A történelem viharai által megtépázott hársfás sugárút megérdemli, hogy értő kezek újjá varázsolják. Mogyorósi Géza

8 2006. május/június 8. oldal Március 17-én került megrendezésre szép számú közönség előtt a berlini Collegium Hungaricum mozitermében az idei márciusi ünnepség. A méltó megemlékezést Masát András professzor, a CHB igazgatója nyitotta meg, majd Dr. Gergely András történész igen érdekfeszítő ünnepi előadása következett. Az előadó sok helyütt újszerű, de mindenképpen figyelemreméltó megközelítése arra késztette szerkesztőségünket, hogy az írásos változat közzétételére engedélyt kérjünk a szerzőtől. Köszönjük, hogy megadta. Az ünnepi est, amely most is a CHB és a berlini magyar egyesületek szervezésében és a magyar nagykövetség támogatásával zajlott le, Szűcs Dea és Murvai Márta hegedűjátéka után a Himnusz eléneklésével fejeződött be. Hiszen mégiscsak meglepő, hogy ha egy németet megkérdezünk arról, hogy minek az évfordulója van (lenne) március 18-án (amely a berlini forradalom kitörésének napja), rendszerint fogalma sincs arról, hogy mi is történt ekkor a német történelemben. A berlini Brandenburgi kapu előtti teret Március 18-a térnek nevezték el, de a bőségesen elhelyezett információs táblák dacára sem tudják sem a berliniek, sem az odalátogató németek, melyik esztendő március tizennyolcadikájára emlékeztet a tér. A német újraegyesülés alkalmával, amikor új, közös nemzeti ünnepet kerestek, derék német értelmiségiek március 18-át javasolták hiszen az 1848-as forradalom egész Németországot áthatotta s mindenképpen vállalható tradíció, s az indítványt teljes értetlenség fogadta. Ha az okokat keressük, amelyek ezt a magyar-német különbséget magyarázzák, akkor elsőként nem magának a magyar és a német as forradalomnak a sajátosságait kell számba vennünk. Az egész 1848 és a 21. század közötti időszakot kell szemügyre vennünk: itt mutatkoznak olyan nagy eltérések, amelyekhez viszonyítva maguknak az 1848-as eseményeknek a különbségei már nem is annyira fontosak. Németországban egészen 1918-ig alig-alig engedték az emlékezést 1848-ra. A hivatalos kultusz az 1871-es birodalomalapítókat, Bismarckot és I. Vilmos császárt ünnepelte. Hogy érdemeiket jobban kiemeljék, a korszak hivatalos történetírói a valóságosnál is kudarcosabbnak ábrázolták 1848-at. A A magyar 1848-as forradalom közép-európai összefüggésben századközépi forradalmat lényegében csak a német szociáldemokrata munkásmozgalom vállalta fel, de ők sem ünnepelhettek szabadon. Az emlékezések színhelye mint Bécsben, Budapesten is Berlinben is a temető lett, ahova az 1848-ban elesettek sírjaira koszorúkat vittek, emlékbeszédeket tartottak. De a temető bejáratánál ott állt egy rendőr egy nagy ollóval. Az egyenruhás a temetőbe bevinni szándékozott koszorúk szalagjait elolvasta, és amelyiknek szövege nem tetszett neki, azt egyszerűen levágta. Ez a példátlan ollócenzúra szemléletes példája annak, milyen erőfeszítéseket tett a porosznémet hatalom, hogy egy tradíció kialakulását megakadályozza. Magyarországon a hagyomány kialakítása rögtön a forradalom után megkezdődött. Petőfi naplójegyzeteit mielőbb publikálta, versei dicsőítették az ezen a napon történteket. Marczius 15-e címmel néhány nappal az események után már újság jelent meg Pesten. Az első évfordulóról, 1849-ben, Debrecenben, az akkori fővárosban, megemlékeztek. Az abszolutizmus éveiben persze tiltották a nyilvános ünneplést, de a rendszer meggyengülése idején, 1860-ban, az évforduló alkalmával már hatalmas tömegdemonstrációra került sor Pesten. Az ország belpolitikai (Folytatás az 1. oldalról) életében csaknem valamennyi politikai erő elutasította az abszolutizmust, tehát érdekükben is állott, hogy titokban (s ha lehet, nyíltan) ápolják 1848 emlékét. Az 1867-es kiegyezéssel szabaddá vált az ünneplés, de nem vált hivatalossá. Ferenc József császárkirály számára ez a nap, mint nemzeti ünnep, nem volt elfogadható. Az iskolákban (főleg a nemállami iskolákban, s ez volt a többség) azonban szép ünnepségeket tartottak, s az egész országban felkeresték a nemzeti emlékhelyeket, megkoszorúzták a honvédsírokat. A 19. század végén Petőfi Pest belvárosi szobra, majd a 20. század elején Kossuth mauzóleuma volt a központi ünnepségek színhelye. Az egész nemzet ünnepelt? Korántsem. Hiányzott a kormány, a hivatalosság de érdekes módon Magyarországon tüntetően távol maradt a szociáldemokrata munkásság, amely 1848-at az urak dolgának tartotta, amelyhez a szervezett munkásságnak semmi köze. (Figyelemre méltó az ellentét az osztrák és a német szociáldemokráciával, amelyeket pedig minden másban példaképüknek tartottak.) Az 1918-as összeomlás után nem voltak többé Habsburgok, Magyarország pedig, ha megcsonkítva is, de függetlenné vált. A hivatalos ünneplésnek nem volt akadálya többé, sőt a berendezkedő ellenforradalmi Magyarország igyekezett megtalálni a maga ünneprendszerét, s erre a népszerű 1848-as hagyomány mindennél alkalmasabb volt ban hivatalos ( piros betűs ) nemzeti ünnep lett március tizenötödike, végre Kossuth Lajos is szobrot kapott a parlament előtti téren. (A szobrot 1952-ben egy másik alkotással cserélték fel.) Az ünnep azután

9 9. oldal május/június 1950-ben kikerült a piros betűs naptári napok közül, s csak ben került vissza de az utóbbi évtizedek magyarországi ünneptörténete sokkal ismertebb annál, hogysem azok ismertetésébe bocsátkozzunk. De 1956-ot nem hagyhatjuk említés nélkül. Közismert tény, hogy 1956 októberében a tüntetők hasonlítani próbáltak 1848 márciusának hőseihez, amit megkönnyített, hogy a márciusi tizenkét pont követelései jórészt még mindig aktuálisak voltak. A német és a magyar 1848-as hagyománynak azonban feltárhatjuk mélyebb különbségeit is. Említettük már, hogy ben sem a németeknek, sem a magyaroknak nem sikerült a forradalom de micsoda különbségekkel! Németországban ugyanis ismert a tény, de nem árt most hangsúlyozni nem került sor külső beavatkozásra, katonai intervencióra sem a franciák, sem az oroszok, sem mások nem vonultak be az országba, hogy a forradalmat leverjék, s a nemzeti egységet, a demokratikus átalakulást meghiúsítsák. Tehát csak maguk a németek tehettek arról, ha céljaik során meghiúsultak! (A külpolitikai tényezők nyilvánvalóan jelentős szerepétől persze nem lehetne eltekinteni, de az egységesülő Németország mérete, gazdasági, politikai, katonai ereje azok semlegesítését lehetővé tette volna.) Németországban tehát 1848 vállalásával egyszersmind a kudarc okait feltáró nemzeti önvizsgálatnak kellett volna együtt járnia hiszen nem lehetett a németeken kívüli bűnbakot keresni és találni. S ez az önkritikus vizsgálat nemcsak jórészt elmaradt (amennyiben nem maradt el, német vonatkozásban is jórészt emigrációjuk végezte el), hanem megtörténte esetén is olyan belső vitákkal járt volna együtt, amelyek a közös, nemzeti tradíció kialakítását nagyon megnehezítették volna. Magyarországon a tradíció alakítása szempontjából a helyzet jóval egyszerűbb volt. Öncsalás, mítoszképzés nélkül lehetett állítani, s a mítoszrombolásra hivatott magyar történetírás is máig állítja, hogy az orosz intervenció, az akkori világ legerősebb hadseregének beavatkozása nélkül a magyar forradalom és szabadságharc konszolidálhatta, stabilizálhatta volna magát, más szóval: győzött volna. A magyar nemzet tehát jól teljesített, társadalmi, katonai, politikai értelemben egyaránt során. Bár akadtak muszkavezetők, a nemzeti egység azokban az években csakugyan megteremtődött, és a győzelem a további történeti fejlődés kedvezőbb perspektíváit nyitotta volna meg. (Sőt, zárójelben említjük, hogy 1848 felértékelése olyan túlzó mértéket is elért a magyar közgondolkodásban, amely szerint még az orosz sereget is legyőzhettük volna, ha nincs belső árulás és áruló röviden: Görgey Artúr az oka annak, hogy a szabadságharcot elveszítettük. Felesleges mondanom, hogy Görgey nem volt áruló, és ha voltak hadvezetési, politikai hibák, azok semmilyen lényeges szerepet nem játszottak a szabadságharc vereségében. Erre a mítoszra, Görgey árulására, azért volt bizonyos mértékig szükség, hogy erőt adjon az abszolutizmusellenes küzdelemben: erősítette a hitet, hogy a szabadságharc sikerrel megismételhető.) 1848 március 15-éből (Magyarország) és március 18-ából (Németország) kiindulva összehasonlítottunk, ha mégoly vázlatosan is, két eseménysort és két emlékezéstörténetet. De nem tettük fel az igazán fontos kérdést, amelyet a német Gretchenfragénak nevez: mi van a két eseménysor egyidejűségével? Nagyon ritka a történelemben, hogy szinte teljes egyidejűséggel menjen végbe egy történelmi eseménysor, ahol a politikai célok, tömegmozgalmak, parlamenti küzdelmek meglepő hasonlóságot mutatnak. Itt egy történeti rejtéllyel állunk szemben, hiszen nemcsak a magyar és a német, hanem a francia, az itáliai, a dán, a cseh, az osztrák, a román forradalom is ugyanebben az időben, a népek tavaszán, 1848 márciusában tört ki. (Ráadásul Németországban, Itáliában több forradalmi központtal számolhatunk!) Mi ennek az egyidejűségnek az oka? Annál is meglepőbb eseménysor ez, mivel az európai történelemben sem korábban, sem azóta nem került sor olyan forradalmi hullámra, amely végigsöpört csaknem egész Európán! (Még az első világháború utáni forradalmakat szokták említeni, de azok csak a vesztes országokban törtek ki.) A maga korában rendkívüli, s azóta is egyszerinek bizonyuló eseménysorra már egykorúan keresgéltek magyarázatokat. A reakciós, mondjuk így, a metternich-i értelmezés szerint nem véletlenről van szó, hanem arról, hogy a liberális-radikális-forradalmi erők már a márciust megelőző időkben (németül: a Vormärz-ben) titkos összeesküvő hálózatot építettek ki, és tudatos munkájuk eredményeképpen ők robbantották ki egyidejűleg a forradalmat Európában, hogy az általában vett társadalmi rendet megdöntsék. A forradalmak egyidejűsége eszerint magától értetődő (és a hatalom oldaláról főként a gyengén működő titkosszolgálatok számlája írandó). Logikus volt ez a magyarázat, de tegyük hozzá: már egykorúan sem kapott hitelt, és azóta sem sikerült rá bizonyítékot találni. Nem néhány forradalmár vágyaiban, hanem Európa akkori helyzetében kell keresnünk a magyarázatot. Egész Európában voltak olyan egyezések, olyan feszültségek, amelyek érthetővé teszik, hogy forradalmi hullám alakult ki. A forradalmak először is nem voltak teljesen egyidejűek. Szicíliától eltekintve a párizsi februári forradalom volt az első, ezután Közép- Németország, majd Bécs és Pest- Buda, végül Észak-Itália és Berlin következett. A hullám viharos gyorsaságú terjedését pedig a hírtávolságok ekkor bekövetkezett gyors csökkenése magyarázza: a vasút és a távíró révén Európa országai közelebb kerültek egymáshoz. Ami közös volt az akkori Európában: az éhség és a válság től egész Európa éhezett. Nyugaton, ahol már néptáplálékká vált a burgonya (a városok élelemel-

10 2006. május/június 10. oldal A magyar 1848-as forradalom közép-európai összefüggésben látása ezen alapult), a burgonyavész teremtett élelemhiányt. Európa többi részében pedig a katasztrofális időjárást rossz gabonatermések követték, a gabona ára felszökött, a városokban a kenyér, az alapvető néptáplálék, megfizethetetlenné vált. Az éhező emberek megrohamozták a pékségeket, oda őrségeket kellett állítani. A kontinensen általános válsághangulat lett úrrá: a régi rend nem képes megoldani a legalapvetőbb társadalmi problémákat. Ha nem változtatnak azonnal kerekedett felül az óvatosabb középosztálybelieknél is a nézet az egész európai civilizáció összeomlik. A veszélyérzet mindenkit áthatott. Amikor 1847 végén Svájcban polgárháború tört ki (a köztársaság föderatív-konzervatív és centralizáló-liberális hívei között), mindenki annak továbbterjedésétől tartott. Metternich nagy aggodalommal, Petőfi nagy reményekkel nézett a bekövetkező 1848-as esztendő elé. Itália már régóta forrongott: délen a Bourbonok abszolutizmusa vált elviselhetetlenné, északon a Habsburg uralom állt útjába a nemzeti törekvéseknek. A félsziget gazdasági élete jószerével megbénult. Az éhség által kiélezett válság persze országonként más formákat öltött. Franciaországban az általános választójogért folyt a küzdelem, és megjelentek már a munkásság szociális (a társadalmat átalakítani kívánó) törekvései. Németország harminchat államában tartományonként más volt a helyzet, de közös volt az egység iránti vágy. Magyarországon, s az egész Habsburg Birodalomban a nyugati típusú társadalmi átalakulás, a jobbágyfelszabadítás került napirendre. A népek tavasza a kontinens két szélső, és tegyük hozzá, legerősebb hatalmától, Oroszországtól és (Folytatás a 9. oldalról) Nagy-Britanniától eltekintve, mindenütt megdöntötte a régi rendet (amely, hozzátehetjük, régi formájában nem is tért többé vissza). A nagy külpolitikai átalakulás nyomán, amely szétzilálta a szövetségi rendszereket, a szent szövetséget, és minden nagyhatalmat önmagára utalt, nagy esélyek nyíltak a jelzett, országonként különböző társadalmi problémák megoldására. (Svájcot például éppen a bekövetkezett forradalmak mentették meg a nagyhatalmak intervenciójától.) Volt, ahol a feladatok megoldása sikerült; volt, ahol nem. Mi volt e különbségek oka? Térjünk vissza Németországhoz és Magyarországhoz. Történelmi távlatból látunk egy kudarcos frankfurti német nemzetgyűlést, amely 1849 tavaszán eredmény nélkül oszlott szét (végeredményben szétkergették), és mindjárt a korszak elején, 1848 áprilisában, ott van a sikeres pozsonyi magyar országgyűlés, amely végrehajtotta a társadalmi és politikai átalakulást. Más taktikát követtek volna e két országban az uralkodó körök, az uralkodók? Aligha. A leghatalmasabb német uralkodó, IV. Frigyes Vilmos porosz király éppúgy ingadozott, hezitált, hol engedett, hol merevnek bizonyult, mint az uralkodásra képtelen Ferdinánd osztrák császár és magyar király. A német és a magyar fejlettség volt különböző? Persze, hogy eltérő volt, de akkor éppen fordítva, német sikert és magyar kudarcot kellett volna hogy eredményezzen eseménysora. Német földön már sokfelé volt gyáripar, éleződtek a proletariátus és a burzsoázia ellentétei, de a keleti részeken még napirenden volt a jobbágyfelszabadítás. Északon inkább a szabadkereskedelem, délen inkább a védvámok hívei voltak többségben, megint csak a gazdasági lehetőségek által meghatározottan. Tehát a fejlettebb gazdaság, az érdekeiben összetettebb társadalom éppenséggel megnehezítette egy egységes, össznemzeti program kialakítását. Magyarországon viszont az agrárszférában találjuk a lakosság legalább nyolcvan százalékát, a jószerével egyetlen alapvető társadalmi kérdés ezért a jobbágyfelszabadítás, amelynek programját, az érdekegyesítés politikáját, már 1848 előtt kidolgozták. Közép-Európa mindkét részén fontos hatalmi tényező volt a hadsereg, amely német területeken az uralkodók irányítása alatt maradt a forradalom után is, Magyarországon viszont az áprilisi törvények nyomán sikerült a hadsereget a forradalmi kormány alá rendelni. Az adott politikai helyzet, a német sokállami széttagoltság és a magyar központosított államélet (ahol csak az unió Erdéllyel volt e téren megoldandó feladat) már több figyelmet érdemel. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az előzményeket, a korábban történteket sem. Magyarországon 1830-tól kezdve erőteljes reformmozgalom bontakozott ki, amely programot adott, tábort szervezett, a korábbi országgyűléseken bizonyos sikereket is elért ben pedig Magyarországon alakultak meg Közép-Európa első modern politikai pártjai, a Konzervatív Párt, majd az Ellenzéki Párt. A szervezett, programmal rendelkező magyar ellenzék ki tudta használni az európai átalakulás kínálta alkalmakat. Németországban is voltak a magyar reformmozgalommal párhuzamba állítható politikai szerveződések. Német földön azonban az egyes kisebb tartományokban ahol volt, azok parlamentjeiben működött ez az ellenzék, és hiányzott az össznémet szintű szerveződés, nem utolsósorban azért, mert a tartományokban elért sikerek után

11 11. oldal május/június gondoltak csak arra, hogy egész Németországot egyesítik: a tartományokon keresztül történő hosszú menetelés volt a Vormärz-ben kialakított német politikai stratégia. A forradalmak mintegy megelőzték, s így nem eléggé felkészült helyzetben találták a német ellenzékiliberális politikát. Párhuzamokat és különbségeket említettünk eddig de ezek a párhuzamosok azért találkoztak is. Nevezetesen: a német és a magyar forradalom között kölcsönhatásokat is megállapíthatunk. Nem külön-külön, magukba zárt forradalmakról van itt szó, még akkor sem, ha a megoldásra váró problémák különböztek is. A legfontosabb kapcsot a német egység ügye teremtette meg. Közismert, hogy a német egységnek volt egy nagynémet variánsa, amely az összes német tartományt (vagyis az osztrák területeket, ideértve a történelmileg Németországhoz tartozó Csehországot is, amelyet ugyan többségében csehek laktak) akarta egy államban (császárságban vagy köztársaságban) egyesíteni, és volt egy kisnémet variánsa, amely a Habsburg Birodalom etnikailag vagy történetileg német területeit is kizárta volna onnan. Kevéssé ismert, hogy 1848-ban, a frankfurti Pál-templomban, ahol a német alkotmányozó nemzetgyűlés egybegyűlt, mindenki mindegyik párt és mindegyik képviselő, az osztrákok is nagynémet egységet akart. (A kisnémet egység gondolata csak 1849-ben bukkant föl először!) Ennek a nagynémet egységnek volt két variánsa: az egyik szerint csak laza föderációra van szükség, ahol az egyes német államok megőrzik önállóságukat. Ebben az esetben a Habsburg Birodalom fennmaradhat, mert laza szálakkal éppúgy kapcsolódhat az egységesülő Németországhoz, mint ún. nem-német területeihez, Magyarországhoz, Galíciához, Dalmáciához. A másik, végül többséget kapott elképzelés centralizált Németországot óhajtott (persze itt is két táborra oszlottak a császárság és a köztársaság hívei), ami azt jelentette volna, hogy a Habsburg Birodalom lényegében megszűnik, vagy legalábbis csak német tartományai nélkül állhat fenn tovább, mivel azok (kb. a mai Ausztria, azután Csehország) csatlakoznak a német egységhez. Végül az alkotmány lassan készülő tervezetében Frankfurtban 1848 októberében ez az álláspont győzedelmeskedett. Ez messze ható következményekkel járt (járt volna) Magyarországra nézve. Ha létrejön a centralizált nagynémet egység, akkor Bécs egyszerűen megszűnik mint hatalmi központ a Habsburg Birodalomban határszéli német kisvárossá válik. Ebben az esetben pedig a térség szervező központja csak Pest-Buda lehet, Magyarországnak már fővárosa, de központja lehet a német egységből kimaradó, amúgy is Magyarországot övező területeknek: Galíciának, Horvátországnak, Dalmáciának. Így a Habsburg Birodalom helyén egy új, jellegében, középpontjában magyar középhatalom keletkezik, amely a balkáni térségben is befolyást gyakorolhat. Ez a perspektíva volt a Batthyánykormány ún. nagymagyar koncepciója, ez ígért új stabilitást az átalakuló térség számára. Mindez elsősorban a német fejlődéstől függött, amelyre méretei folytán Magyarországnak értelemszerűen csekélyebb lehetett a befolyása, mint mondjuk Oroszországnak és Angliának, amelyek nem rokonszenveztek egy új, velük hatalmi potenciálban egyenlő német hatalommal de nem is gondoltak azért intervencióra, hogy meggátolják létrejöttét. Magyarország a maga részéről annyit tehetett, hogy felmutatta ezt a perspektívát. A Batthyány-kormány követeket küldött Frankfurtba (előbb a nemzetgyűléshez, majd a létrejövő német kormányhoz), és kereskedelmi-politikai-katonai szövetségkötést ajánlott fel Németországnak. Magyarország katonailag-hatalmilag nem lehetett teljesen egyenrangú partner, de tényező azért lehetett: hiszen ekkoriban például Poroszország lakossága és Magyarország lakossága lélekszámban közel állt egymáshoz (tizenöt, ill. tizenhárom millió), s a katonai teljesítőképesség ekkor még nem annyira a gazdaságtól, mint inkább a hadrafogható férfiak számától függött. A szövetségkeresésnek, a magyar szövetségkötési ajánlatnak természetesen oroszellenes éle volt, hiszen a térség újjárendezését onnan fenyegette veszély. Az orosz intervenció éppúgy félelem tárgya volt a németeknél, mint a magyaroknál. A szövetségkeresésből nem lett szövetségkötés éspedig azért nem, mivel a német egység meghiúsult. (Ennek okaival itt nem foglalkozhatunk, de a magunk részéről azokhoz a történetírói álláspontokhoz csatlakozunk, amelyek szerint a német egység megteremtésére 1848-ban volt esély.) Magyarországnak az adott helyzetben egyetlen szövetségese Németország lehetett, s mivel az egységes Németország nem jött létre, Magyarország külpolitikailag elszigetelődött. (Az osztrák-magyar viszonnyal, amely a Habsburg centralizációs politika felülkerekedése folytán minden kompromisszumot kizárt, itt ugyancsak nem foglalkozhatunk.) A német egység és a magyar önállóság ügye tehát 1848-ban összefonódott. De nemcsak egy történelmi pillanatban volt ez így, hanem ez az összefüggés végigkísérte a közép-európai újjárendeződést. A kisnémet egység megvalósulása között hosszú időre megnehezítette, majdnem lehetetlenné tette a magyar függetlenségi törekvéseket s a fejlemények logikusan vezettek a mai napig vitatott 1867-es megoldáshoz, a kiegyezés megteremtődéséhez, majd a konzervatívnak megmaradt két hatalom, a Habsburg és a Hohenzollern császárság szövetségéhez. Alig néhány évtized múltán pedig Németország bekövetkező kettéosztása ( ) a magyar függetlenség ügyét is hosszú időre eldöntötte. Végül a német egység és a magyar függetlenség a huszadik század vége felé megint egyetlen közös, nagy nemzetközi összefüggésrendszerben születhetett meg, amely feltételek kialakításában a magyar politikának ismeretesen megvolt a szerepe.

12 2006. május/június 12. oldal Békés és reménységet Téli egyesületi krónika November 19-én egyesületünk megalakulásának 15. évfordulója alkalmából és két év szünet után a régi szokásokhoz híven újra koncertre hívtuk tagjainkat és minden kedves érdeklődőt a Collegium Hungaricum mozitermébe. Vendégünk Tolcsvay László volt. A jegyek gyorsan fogytak, és így majdnem telt ház várta a művészt. A nézőtéren a koncert előtt mentek a találgatások: vajon mit is fogunk ma hallani, melyek lesznek azok a nóták, amelyek a programban szerepelnek, és vajon mik maradnak ki időhiány miatt. Szóval megvolt az izgalom. Eljött a várva várt pillanat, Laci a színpadra lépett. Az Őszinte dallal kezdte koncertjét, és mi már akkor éreztük az őszinteséget hangjában és zenéjében. A második dal az Előszó, majd a 68 és így tovább. A művészen érezni lehetett az elejétől fogva, hogy ő 100 százalékban van, mi is vagyis a nézőközönség egyre jobban kezdtünk bemelegedni, egyre jobban emelkedett a hangulat. Többen már vele együtt énekelték a Hunyd le a szemed című dalt. És a show folytatódott: egyik dal követte a másikat. Megszólaltak ismert Fonográf nóták és Tolcsvay szólóalbumainak szerzeményei is. A Békét és reménységet nagy csend, majd a végén annál nagyobb, viharos taps fogadta. Ezt a dalt a koncerten Laci először felolvasta angolul, és, nagy meglepetésre, a dal végén németül is énekelt. A koncert vége felé aztán hallhattunk régi, még a Tolcsvay Trió idejéből ismert számokat is, mint például az örökzöld számot, a Kékszínű virágot, persze nem maradhatott ki a Nemzeti dal sem. Zúgott a vastaps és a művésznek a ráadásra is maradtak még dalai. Sajnos, az idő gyorsan elszállt, fájó szívvel vettük tudomásul, de egyszer ennek a koncertnek is vége lett. Habár a közönség nemigen akarta ezt. A koncert után többen ahogy észrevettem könnyes szemekkel, de jó hangulatban hagyták el a nézőteret. photocontrast Hiába, közülünk megint többekben felidéződött a múlt szépsége. Egyik koncertlátogató, aki a Keletitenger partjáról jött le Berlinbe, a koncert végett megjegyezte: Nem hittem volna, hogy én ezeket a dalokat még egyszer élőben fogom hallani. Persze a koncert után lehetőség volt autogramokat gyűjteni, a művésszel néhány szót váltani. Jó hangulatú beszélgetések és egy kis sör mellett fejeződött be ez a csodálatos este. Laci elutazása előtt még elmondta, hogy nagyon jól érezte magát, és szívesen jött Berlinbe. Én úgy érzem, mi is nagyon jól éreztük magunkat vele, és szívesen visszavárjuk! Most ezúton és utólag szeretném neki megköszönni ezt a szép estét, és a további munkájához minden jót kívánni! Valamint persze neki és mindannyiunknak BÉKÉT ÉS REMÉNYSÉGET! Robotka József Ha december, akkor karácsony Hagyományosan karácsonyi ünnepséggel zárja az évet a Magyar Egyesület, így történt december 17- én is. Sokak számára meglepetésként kis szavalók köszöntöttek minket. Majd batyusbál volt a javából, s közben Erdmann Erzsi videójának köszönhetően felidézhettük az erdélyi kirándulást is. Porsche Grün Kennen Sie das, wenn man im Fernsehen bestimmte Orte sieht, und es entschlüpft einem ein spontanes Da war ich schon? So wird es uns gehen, wenn wir in Zukunft Bilder aus dem Bundeskanzleramt sehen, denn da waren wir schon. Dabei ist es eigentlich gar nicht so einfach, dort gewesen zu sein. Man bedarf schon einiger Beziehungen, z.b. zu einer Botschaft, die das vermitteln kann. Uns hatte man vermittelt, und so trafen wir uns am 21. Januar zur Mittagszeit 25 Leute durchgefroren am Haus Willi-Brandt-Straße 1. Nachdem wir den Eingang passiert hatten, wurden wir mit Argusaugen beobachtet und zunächst einmal durchgecheckt. So ungemütlich kalt es draußen war, so warmherzig wurden wir dann aber begrüßt und durchs Haus geführt. Es ist schon ein gutes Gefühl, mal an Orten zu stehen, die schon unzählige Mal im Fernsehen gesehen oft von entscheidender Bedeutung sind. So macht z.b. der Kabinettssaal im Fernsehen einen viel größeren Eindruck, als er tatsächlich ist. Viel Erstaunen bereiteten uns die vielen Details, die das Haus auch sicher machen. Auch Abhörsicherheit ist ein großes Thema. Dafür gibt es sogar spezielle Fensterscheiben, die durch ihre Dicke einen speziellen grünlichen Ton haben, und dem angepasst sind dann z.b. die Treppengeländer in einem bestimmten Grünton, Porschegrün eben, gestrichen. Frau Merkel war übrigens nicht da! Wir hätten uns gefreut, aber alles kann man dann wohl doch nicht organisieren. Abschließend trafen wir uns in der Ständigen Vertretung. Es gab gut zu essen und einige Versuche, persönliche Rekorde im Kölschtrinken aufzustellen. Dazu jedoch schweigt der Berichterstatter aus diplomatischen Gründen. Klaus Tummoscheit Képek

13 13. oldal május/június Egyesületünk februári rendezvényeként dr. Orgoványi András követ úr vendégei voltunk a Nagykövetség előadótermében. Magyar Köztársaság május 1- jén az Európai Unió (EU) tagja lett. Mérlegelésében rámutatott a csatlakozásért végrehajtott nagyszabású munkára, az európai előírások, a pénzügyi, ipari, mezőgazdasági, környezetvédelmi stb. szabályok átvételével kapcsolatos Februári estünk a Nagykövetségen Magyarország és az EU A követ úr informatív előadásában annak a nagy eseménynek jelentőségét értékelte közeledő második évfordulója alkalmából, hogy a Foto oben: Nicht ganz unbekannt dieser Ort, an dem die Kanzlerin regelmäßig vor Presse und Funk tritt, oder? tárgyalásokra, valamint a Magyar Köztársaság tagsága után felmerült problémák, szükséges harmonizálások megoldására. Az eddigi Unten: In der rheinischen Ständigen Vertretung in Berlin, kommt die gute Laune wie von selbst auf Előadónk, dr. Orgoványi András magyar tapasztalatok, az EU-beli aktivitások alapján a követ úr pozitív együttműködésről számolhatott be. A Magyar Köztársaság tagsága újonnan kínálkozó lehetőségeket ad: A magyar képviselők aktívan szerepelnek az Európai Parlamentben és a különböző európai bizottságokban. Így nyomatékosabban tudják a magyar érdekeket érvényesíteni, mint pl. a külföldi munkavállalás lehetőségét, a külpolitikai szomszéd országokkal való kapcsolatok ápolását, az ottani magyar kisebbségek helyzetének javítását stb. Orgoványi úr előadását élénk eszmecsere követte: a nagyszámú hallgatóság többek között különböző jövőbeli, Magyarországra vonatkozó aktivitásokról (mint az euró bevezetéséről, a schengeni csatlakozás kérdéséről), a szomszéd kárpát-medencei magyar kisebbségek támogatásáról, valamint korábbi kapcsolataink, mint a Visegrádi Négyek Szövetsége, további fenntartásáról, új profilkereséséről érdeklődött, amiről a követ úr a politikai helyzet és háttér kitűnő ismerője részletesen felvilágosított minket. Eszmecserénket ezután kisebb csoportokban, friss pogácsa és hazai bor mellett kedélyesen folytattuk. Ezennel is köszönjük ezt a lassan tradícióvá vált nagykövetségi informatív és egyben jól sikerült, hangulatos estet. Dr. Hetey László A márciusi ünnepi megemlékezésről lásd lapunk címlapját, valamint a oldalt.

14 2006. május/június 14. oldal Tavaszi egyesületi krónika Geburtstagsstammtisch in Bildern Einen Stammtisch der besonderen Art erlebten die Besucher der Kleinen Kneipe am 8. April 2006: Ein plötzlich entstandener Feierstau war abzubauen: In den zurückliegenden Tagen und Wochen hatten gleich drei der regelmäßigen Stammtischler ihren Geburtstag begangen, ohne jedoch die liebgewonnenen Gratulanten empfangen zu können wegen Terminschwierigkeiten. So wurde kurzerhand der Aprilstammtisch um einen Tag verschoben und zu einer zünftigen dreifachen Geburtstagsfete umfunktioniert, zu der Irén Rademacher, Uli Moritz und Peter Urban (Foto, von links) herzlich einluden. Nach etwas schleppendem Anfang wurde es dann doch noch ein Abend bei bester Laune, zu dem mehr als dreißig Mitglieder und Freunde des Vereinsstammtisches bzw. der Jubilare begrüßt werden konnten. Dank auch an die Gastgeber, Margitta und Gyuri Tatár (Bild unten), die diesen Stammtisch wie jeden anderen auch liebevoll vorbereitet haben. Bleibt nur die Frage: Ob dieses stimmungsvolle Beispiel wohl Schule macht? Robotka József Újdonságok, érdekességek Ez év áprilisában, amikor otthon jártam, meghívást kaptam egy sajtótájékoztatóra. A téma Koncz Zsuzsa új negyedik verses lemeze volt. Ezen megszólalnak Babits Mihály, Heltai Jenő, József Attila, Karafiáth Orsolya, Kántor Péter, Kányádi Sándor, Radnóti Miklós, Tóth Krisztína, Vörös István, Weöres Sándor megzenésített versei. A zeneszerzők: Bódi László (Cipő), Bródy János, Gerendás Péter, Lerch István, Tolcsvay László, Závodi Gábor. A CD már kapható otthon az üzletekben. A tájékoztatón az is kiderült, hogy az idén a művésznő októbertől páratlan életművének legjavát bemutató koncertsorozatra indul. Ennek során felkeresi az ország legnagyobb városait. A december 2-iki zárókoncerten sztárvendégeket is felvonultatva a budapesti Papp László Arénában lép fel. Bródy János 60 éves! Szintén ez év áprilisában Bródy János betöltötte 60. születésnapját. Ezúton is szeretnék a művésznek innen Berlinből, a Magyar Egyesület és mindannyiunk nevében gratulálni, további munkájához sok sikert és jó egészséget kívánni! És még egy újdonság! Tolcsvay László és Bródy János az idén oratóriummal készül az 1956-os forradalom 50. évfordulójára. Tolcsvay művész úrral beszélgetve megtudtam, hogy a Honvéd együttes énekkarával fog majd megszólalni a mű. Már most előrejelezte érdeklődését a londoni és a párizsi magyar intézet. Talán mi is megtehetnénk? 86. sz. Apáczai Csere János cserkészcsapat A berlini cserkészcsapat munkájáról Drana Andreánál lehet érdeklődni: (0163) , ill. drandi@worldonline.de.

15 15. oldal május/június So, 7. Mai Uhr, Konferenzsaal Internationales Schülerseminar: 1956 vor 50 Jahren Fr+Sa, Mai Uhr Péter Esterházy: Eine Frau Szenische Lesung von Erzsébet Rácz Do, 18. Mai Uhr, Konferenzsaal Versöhnung und System Buchpräsentation und Podiumsdiskussion Das unlängst erschienene Buch der ungarischen Philosophin Erzsébet Rózsa (Fink Verlag 2005) bietet Anlass für einen hochkarätigen deutsch-ungarischen Dialog über Hegels Philosophie. Do, 18. Mai Uhr, Ausstellungshalle László Lakner real : Bilder aus deutschen und ungarischen Sammlungen Ausstellungseröffnung, Ausstellungsdauer: bis Uhrman Iván verse Arcára ráncok torz bozótja nőtt, de átizzik mögűle még a szem. A Jézus-arc lett volna tán ilyen, De megvénülni nem kapott időt. A mákos-ősz, borzas, kuszált szakáll s a véle egybeburjánzó pajesz már régen nem valós hit képe ez, csak önmagát ébren tartó szabály, fogódzkodó, mikor tükörbe néz, el nem veszíthető identitás, kétezer év űzött barangolás közt is megőrizett emlékezés. A lába botladozva, tétován nem is lép szinte, már csupán inog. Vélnéd, ha látod: mindjárt összerogy, Programmausblick Mai juli Mai bis 2. Juli Foyer Autorenporträts Fotografien von Barna Burger Zweiundneunzig Autorenporträts von Barna Burger sind als ein Album unter dem Titel Fej vagy írás (Kopf oder Schrift) im Herbst 2005 erschienen. Von diesen zeigt das CHB Porträts von 40 ungarischen Schriftstellern, die in den letzten Jahren in Berlin waren und von denen einige in diesen Tagen in der Schriftsteller-Nationalmannschaft in Berlin spielen werden. Mi, 31. Mai Uhr, Konferenzsaal Wie die Jungfrau zum Stier wurde Vorstellung des Buches von Álmos Csongár Mi, 7. Juni Uhr Az Adria szirénei Sirene der Adria Lesung und Konzert: Gábor Görgey liest aus seinem Buch, Ildikó Iván singt Vén zsidó arcképe avagy: ilyennek szeretnék megvénülni De akkor is megy egyre még nyomán S ha megütötték, megrúgták, leköpték, lerázza, mint eső vizét az eb, végleg leütni, lám, úgysem lehet, megkötni sem, hogy újból meg ne szökjék Minek? Mi dolga lenne vissza még, mely elnyugodni most sem engedi? Mi ad még s még egy csepp erőt neki, hogy talpon áll még mindig, s újra lép? E körülárkolt, véreres szemek mért izzanak még oly kegyetlenül? Tudják-e, hogy bennük megtestesül mementóúl a lelkiismeret? (2006) Di, 13. Juni Uhr, Konferenzsaal Die Pfade des Lichts Ein Film von Attila Mispál. Ungarn 2005, 89 Min, color, Video Großprojektion, O. mit Engl. Ut. Mi, 21. Juni (Ausstellung vom bis ) Uhr, Ausstellungshalle László Moholy-Nagy: Zeichnungen aus dem Ersten Weltkrieg Uhr, Konferenzsaal Symposium zu László Moholy- Nagy ( ) Anmeldung erforderlich, Fax: oder veranst@hungaricum.de Do, 6. Juli (Ausstellung vom bis ) Uhr, Foyer self-stories Ausstellung der Lumen Fotokunst Stiftung (Budapest) Märchenzeit Mai Ungarisches Märchenschiff Voranmeldung für alle Veranstaltungen erforderlich. Tel.: Berliner Märchenschiff Anlegestelle: Altonaer Str./Ecke Lessingstr., Berlin-Tiergarten So, 21. Mai Kulturbrauerei (Schönhauser Allee 36, Berlin-Prenzlauer Berg) Ungarischer Familientag in der Kulturbrauerei Di, 30. Mai, Kino Babylon Ungarische Filmlegenden von und mit Oscarpreisträger István Szabó Uhr Mephisto Uhr Budapester Märchen Ein alter Straßenbahnwagen inmitten einsamer Landschaft wird für die Überlebenden zur Hoffnung auf einen Neuanfang nach Ende des Zweiten Weltkrieges. Sa, 1. Juli Uhr, CHB Familienabschlussfest der Ungarischen Märchenzeit Részletes programok:collegium Hungaricum programfüzete és alatt

16 2005. december Magyar Egyesület Programok tervek május 14., vasárnap, óra, Kerületi séta Kreuzbergben Az elmaradt Kiezwanderung -ot pótolva Breier Anna elkalauzol bennünket Kreuzberg nevezetességeihez. Találkozás: U-Bhf. Mehringdamm, a Yorckstr.-Mehringdamm sarkon, a Belle Alliance patika előtt június , csütörtök-vasárnap: Egyesületi kirándulás a cseh Óriás-hegységbe Szálláshelyünk Černy Dul-ban július 8., szombat: Részvétel a berlini sörfőzést ismertető túrán Az Unter-Berlin e.v. nevű szervezet Rundfahrt zur Brauereigeschichte Berlins címmel túrát szervez, amely a Richard-Sorge-Strassénál, az An der Brauerei sarkán indul. Jelentkezés Klaus Tummoscheitnál ( ) vagy Hans-Ulrich Moritznál ( ) június 30-ig. A 29 eurós részvételi díj sörkóstolót is magában foglal. Őszi terveink között szerepel augusztusban esetleg vasárnap, 27- én séta a Müggelturm körül, ahol Milák András vár. Szeptemberben a dahlemi Kiezwanderung következik Aranka és Bernd Hoffmann szervezésében. (vasárnap, 17-én). Találkozás órakor, az U-Bhf. Oskar-Helene Heim (U3) állomás bejáratánál. Októberben szombaton, 14-én Lux Antalt, aki személyesen részt vett az 1956-os forradalomban, várjuk videós előadásra az 50. évforduló alkalmából. Novemberben az ARD tévécsatorna Scheibenwischer c. kabaréjának Tisztújítás a Magyar Egyesületnél Régiek és újak április 29-én került sor a Magyar Egyesület idei és egyúttal tisztújító közgyűlésére. Az elnöki és a pénztárosi beszámoló, valamint a revíziós bizottság értékelése és ezúttal igen rövid vita után felmentést nyert a régi vezetőség. Ezután választottuk meg az új vezető testületeket. Az egyesület vezetőségében személyi változás nem történt. Így a fenti fényképen látható csapat irányítja a jövőben is az Egyesületet: Rademacher Irén pénztáros, Dr. Hetey László elnök, Urban Mária elnökhelyettes, Matthes Ágnes és Hans- Ulrich Moritz titkárok (balról jobbra). A régi revíziós bizottságból ketten nem vállalták tovább a feladatot, így Szabó László régi-új elnök mellett Keller Helga és Braune Ágnes felügyeli a továbbiakban a vezetőséget. Köszönjük Ilse Józsa és Oroszvári Anita eddigi tevékenységét! Mindenkinek eredményes munkát kívánunk az egyesületi célok érdekében! Szervusz, Aurélia! Utólag, de annál nagyobb szeretettel köszöntjük a szeptember 23-án világra jött kis Auréliát, valamint anyukáját, Nicole Breithauptot, és apukáját, Tobiast. A boldog szülők mindketten egyesületünk tagjai, s reméljük, majd egyszer, valamelyik kedvező alkalommal elhozzák a kislányt is körünkbe, akinek addig is azt kívánjuk, nőjjön nagyra! felvételére szeretnénk elmenni, míg a december hagyományosan a karácsonyi ünnepségé. Természetesen előfordulhatnak még változások; ezeket, valamint az esetleg még nem ismert időpontokat a nyári körlevélben, ill. en, valamint a Magyar Egyesület honlapján, a alatt közöljük. Addig is kérjük szorgalmasan látogatni Törzsasztalunkat minden hónapnak általában az első péntekjén a Kleine Kneipe kisvendéglőben. Köszöntjük új tagjainkat: Klaus Tippel Bärbel Tippel Die Kleine Kneipe Zum György Josef-Orlopp-Str. 44, Berlin Tel. (+49175) Geöffnet: Mo-Fr Uhr, bei Bedarf auch länger Deutsche und ungarische Küche Jeden ersten Freitag im Monat (Ausnahme: Samstag, 6. Mai 2006) Stammtisch der Ungarischen Vereinigung Berlin

17 Berlini egyesületek december Brunszvik Teréz Társaság e.v. Magyar nyelvű programok gyerekeknek Érdeklődés: Nagy Beáta, , Állandó programjaink: Északi óvoda: hétfő, óra, Dänenstr Érdeklődés: Nicole Breithaupt, Déli óvoda: csütörtök, óra Hortensienstr. 18 (Steglitz). Érdeklődés: Szántó Krisztina, Óvodadíj: kb. 40 euró/hó; kistestvérek és Magyar Kolónia Berlin e.v. Az új vezetőség A Kolónia január 27-iki gyűlésén új vezetőséget választott. Bizalmat kapott: Usztics János, elnök (tel.: , usztics@nexgo.de) Molnár János, alelnök (tel./fax: , molnar.j@t-mobile.de) Liebhardt István, titkár (tel./fax: , mobil: 0175 / ) Becei Illés, pénztáros (tel.: ) Hercygier Teréz, szociális ügyek felelőse (tel.: ) Andrási Nándor-Mátyás, kulturális ügyek felelőse (tel./fax: / ) A vezetőség mellé választott tanácsadó testület tagjai: Otolac Marija, Weiss Mária, Fekete Imre Magyar katolikus szentmisék Berlinben A Berlinben és környékén élő katolikus hívők számára 2006-ban is havonta egyszer szentmisét tartunk, mégpedig minden hónap második vasárnapján, órakor: Május 14., június 11., szeptember 10., október 8., november 12., december 10. Helye: Szent Pál templom (St. Paulus, Berlin-Moabit, Oldenburger Str. 46) egyedül nevelők gyerekei a felét fizetik. Magyar iskola, Kreatív Kör: szombat, óra, CHB, Karl-Liebknecht-Str. 9. A Kreatív Kör előkészítő a magyar iskolához, amelyet a gyerekek a német iskola második osztályával párhuzamosan kezdhetnek látogatni. Iskolára és előkészítőre érdeklődés: Kosima Keller, Lásd még a Magyar Egyesület honlapján: Magyarok Berlinben alatt. A további program május 20., 17 óra, CHB: Anyák napi összejövetel piknik alapon, kis műsorral, esetleg a kiscserkészek közreműködésével június : Szezonzáró ünnepség. Helye: Freizeitstätte Deutsches Rotes Kreuz, címe: Nussallee 1, Ludwigsfelde, OT Genshagen. Tehát a rendezvény Genshagenben lesz, ami közigazgatásilag Ludwigsfeldéhez tartozik. Zene, tánc, sátorban ottalvás lehetséges, IBIS hotel is van a közelben (kb. 2-3 km-re). Hozzájárulás személyenként: 5,- euró grillhúsra, bográcsgulyásra, italt mindenki maga hoz. Mint látható, ez a találkozó hasonló lesz, mint a tavalyi volt. Acud-Theater, Veteranenstr. 21, Berlin, Tel.: , So , 16 Uhr und wahrscheinlich wieder im Herbst (siehe Programm unter Wäre ich doch schon erwachsen Jeder Erwachsene war mal ein Kind, jedes Kind wird mal erwachsen. Von der Sehnsucht nach dem Erwachsenwerden und der Kindheit erzählt unser Kindertheater in einer Mischung aus Erzähl-, Bilder- und Objekttheater nach Motiven der ungarischen Kinderbuchautorin Éva Janikovszky ( ). Spieler: László Klapcsik, Beáta Nagy, László Vismathy Textfassung, Ausstattung, Regie: Melinda Kovács-Mosbacher Eintritt 5,- Euro, Kinder 4,- Euro, Gruppen 3,- Euro Magyarnyelvű Protestáns Gyülekezet Berlin Az istentisztelet a hónap 2. szombatján kor van a Grunewald-templom kápolnájában (Bismarckallee/Wernerstr. sarka). Figyelem: Az októberi istentisztelet a hó 1. szombatján, tehát 7-én lesz. Nyári szünet augusztus és szeptember. Érdeklődni lehet: Heinrichs Eszter lelkésznő, tel: , emolnar@lutheran.hu; Balla Bálint, tel: ; Pompéry Judit, tel: , pomperyberlin@aol.com

18 2006. május/június 18. oldal Programmhöhepunkte der DUG 06 Aktivitäten im 15. Jahr des Bestehens hen wollen, ist eine zusätzliche Herausforderung. Außerdem scheint unser Vereinssitz in Berlin in Nachbarschaft zum Collegium Hungaricum und zur ungarischen Botschaft manche andere Gesellschaft glauben zu machen, wir stünden unbegrenzt als vor allem mitfinanzierender Partner zur Verfügung. Im Rahmen der deshalb unerlässlichen Prioritäten wollen wir uns verstärkt im norddeutschen Raum zeigen, zumal es dort nur wenige deutsch-ungarische Gesellschaften gibt. So läuft zurzeit in Bremen die Ausstellung mit Fotografien des Pulitzerpreisträgers Zoltán Szalay, deren Vernissage als offiziellen Programmteil des Ungarischen Akzents das Collegium Hungaricum und die DUG ausgerichtet haben. Anfang April war die DUG dort Gastgeber für einen Film- und Informationsabend über das Kultur- und Reiseland Ungarn. Weitere Veranstaltungen an anderen Orten, gerne auch in Zusammenarbeit mit unseren bewährten Partnern in Göttingen, Hamburg und Rostock, sollen folgen oder finden schon statt. Dazu gehört auch unsere in der VR-Bank in Bonn gezeigte Ausstellung zu zehn Jahren deutsch-ungarischer Zusammenarbeit in der waldpädagogischen Arbeit. Im Mai werden wir die Reihe unserer Veranstaltungen in Ungarn fortsetzen. Wir beteiligen uns als einzige deutsch-ungarische Gesellschaft am Kulturfrühling, dem von der deutschen Botschaft in vorgeschaltet, was auch die Teilnahme von Gästen ermöglicht. Zum Thema Quo vadis: Europäische Union referiert vor der DUG und den Gästen der Vertretung der Europäischen Kommission in Deutschland der stellvertretende Generalsekretär der EU, Eckart Guth Durch das ungarische Kulturjahr Ungarischer Akzent und die Gedenkveranstaltungen an die 1956er Revolution kommen in diesem Jahr auf alle deutsch-ungarischen Gesellschaften erhebliche Anforderungen zu. Dass 2006 zugleich das 15. Jahr seit Gründung der DUG ist, das wir im November festlich bege- Ungarn organisierten Pendant zum ungarischen Kulturjahr in Deutschland, und zwar mit zwei Vortragsveranstaltungen (15. Mai, deutsche Botschaft in Budapest; 16. Mai, Lenau-Haus in Pécs/Fünfkirchen). Außerhalb des bis Mai befristeten Kulturfrühlings sind Veranstaltungen über Europapolitik und deutsch-ungarische Kulturbeziehungen im Juni festgelegt, wobei wir bewusst auch außerhalb Budapests Flagge zeigen wollen. Über unser Engagement in Ungarn sollen natürlich Berlin und Umgebung auch nicht vergessen werden. Interessant wird die Fortsetzung der Wahlanalysen sein, die in wissenschaftlich fundierter Form Frau Dr. Sitzler (Südosteuropa-Redaktion Südostinstitut München) auch wieder nach den jetzigen Parlamentswahlen vornehmen wird (10. Mai, 19.00, Collegium Hungaricum). Am 18. Mai ab 9.00 Uhr bieten wir gemeinsam mit der Handwerkskammer Cottbus (Altmarkt 17) einen Informationstag zu Ungarn als Investitionsstandort im Allgemeinen und im Besonderen zum Komitat Csongrád und zur DKMT- Euroregion (DKMT: Donau-Kreisch- Marosch-Theiß, Ungarisch Duna- Körös-Maros-Tisza, Anmerkung der Redaktion). Vertreter der ungarischen Botschaft und sechs (!) Vertreter aus dieser südungarischen Region werben für den Standort. In bewährter Form wird unserer diesjährigen Jahreshauptversammlung wieder ein öffentlicher Vortrag (3. Juli, 17.00, Europäisches Haus, Unter den Linden 78). An diesem Tag wird der Öffentlichkeit auch der dritte Band aus unserer Almanach-Reihe vorgestellt. Der Herbst widmet sich nicht ausschließlich, aber schwerpunktmäßig der Erinnerung an Auf Bitten der Organisatoren wird sich die DUG dem Themenkreis der Rezeption des 1956er Aufstandes in Ungarns Nachbarländern annehmen. Das kommt unserem bekannten Bestreben entgegen, Ungarn und seine Geschichte nicht isoliert, sondern im Spannungsfeld mit seinen Nachbarn und eingebettet in den Karpatenbogen darzustellen. Ein Auftakt dazu war im Februar dieses Jahres der vom Fernsehen mitgeschnittene Vortrag von Dr. Jan Claas Behrends (Wissenschaftszentrum Berlin) zu 1956 in internationaler Perspektive. Nicht alles kann in diesem Überblick aufgelistet werden. Unsere Berliner Aktivitäten finden Interessierte im Monatsprogrammheft des Collegium Hungaricum; weitergehende Informationen, auch zu unserem Auftreten außerhalb Berlins, sind auf unserer Veranstaltungsseite im Internet unter einzusehen. Ein reger Besuch unserer Veranstaltungen würde uns freuen, mehr noch aber der Festigung und Belebung der deutschungarischen Beziehungen dienen. Klaus Rettel Präsident der Deutsch-Ungarischen Gesellschaft e. V. (DUG), Sitz Berlin

19 19. oldal május/június Das Rathaus von Szeged Wiedersehen in Szeged Die Schulpartnerschaft zwischen der Karolina Schule in Szeged und der Katholischen Schule Bernhardinum in Fürstenwalde geht nun schon ins dritte Jahr, und so war die Fahrt einer Schülergruppe von elf Schülern und zwei Lehrerinnen Zum DUG-Jubiläum Beste Wünsche Im vergangenen Jahr beglückwünschte uns Herr Rettel im Namen der DUG mit freundlichen Worten zu unseren Jubiläen. Nun ist es an uns, herzlich zum Jahrestag der DUG (Sitz Berlin) zu gratulieren. Wir wissen, dass es ein gutes Geschenk wäre, wenn die Mitglieder der Ungarischen Vereinigung noch aktiver an den zahlreichen hervorragenden Vortragsveranstaltungen teilnehmen würden, zumal uns keine sprachlichen Hürden daran hindern dürften. Vielleicht ließen sich auch wieder mehr Berührungspunkte finden, um Verbindendes auch gemeinsam zu gestalten. In diesem Sinne wünschen wir Begeisterungsfähigkeit und Ausdauer, Schaffenskraft und Freude für die nächsten 15+X Jahre! schon ein Besuch zu alten Bekannten. Alle Schülerinnen und Schüler sind von Anfang an durch Briefkontakte mit ihren Gastschülern in Verbindung und freuten sich deshalb besonders auf ein erneutes Treffen mit ihnen in Szeged. Die europäische Erweiterung machte es möglich, dass wir diesmal mit dem Flugzeug nach Ungarn reisen und somit die Zeit noch effektiver nutzen konnten. Am 10.September 2005 war es so weit. Um Uhr flogen wir von Schönefeld aus nach Budapest ab. Dort erwarteten uns Frau Kohlmann und eine kleine Abordnung von Schülern der Schule. Mit ihnen fuhren wir gemeinsam mit dem Zug nach Szeged weiter. Dort nahmen uns am Bahnhof die Gasteltern und Schüler in Empfang. Am nächsten Tag war ausreichend Zeit, gemeinsam etwas zu unternehmen. Am Montag, den wurden wir offiziell durch die Direktorin der Karolina Schule und die Lehrer und Schüler der Schule begrüßt. Dazu fanden wir uns alle in der Aula der Schule ein, wo ein kleines Programm aufgeführt wurde. Danach nahmen die deutschen Schüler am Unterricht teil, was besonders in den Fächern Deutsch und Englisch sehr interessant für unsere Schüler war. Einige durften dabei sogar Lehrer sein. Am Nachmittag wurden mit einer Volkskunstlehrerin ungarische Tänze einstudiert. Am Vormittag des führten uns unsere ungarischen Gastschüler als Reiseleiter durch die Stadt, um uns auf besondere Sehenswürdigkeiten hinzuweisen. Am Nach- mittag mussten dann die deutschen Schüler eine Stadtrallye meistern, die in einem bekannten Park der Stadt endete. Dieser sehr erlebnisreiche Tag klang mit gemeinsamen sportlichen Wettkämpfen aus. Ein Ausflug nach Gyula am nächsten Tag mit Besichtigung der Stadt und der Burganlagen ermöglichte den Schülern einen weiteren interessanten Einblick in die ungarische Geschichte. Am hieß es schon Abschied nehmen von Szeged. Der Vormittag wurde nochmals in der Schule gestaltet, wo die Schüler an einem Workshop teilnahmen, bei dem Schmuck nach ungarischer Folklore hergestellt wurde. Die Lehrerinnen beider Schulen und die Schulleiterin planten in dieser Zeit die weiteren Vorhaben. Nach einem gemeinsamen Mittagessen fuhren wir nach Budapest. Diese beiden Tage waren natürlich der Höhepunkt unserer Reise. Denn viele der Schüler kannte die ungarische Hauptstadt bisher nicht. Die Besichtigung des Parlamentes, der Burg und der berühmten Váci utca werden wohl noch lange in Erinnerung bleiben. Leider war dies für diese Schülergruppe der letzte Kontakt auf dieser Ebene, denn in der Karolina Schule bleiben die Schüler nur bis zur 8. Klasse und sind daher für die Schüler unserer 9. und 10 Klassen nicht mehr erreichbar. Wir sind aber ganz optimistisch, dass auch nach diesem Austausch noch Kontakte zwischen den Schülern bestehen bleiben werden. Für das nächste Jahr ist der Aufbau einer neuen Gruppe geplant, die beginnend mit der 7. Klasse wieder zwei bis drei Jahre an diesem Schüleraustausch teilnehmen wird. Im August 2006 kommen uns erst einmal die ungarischen Schüler wieder besuchen und darauf freuen wir uns schon sehr. Gabriele Schmidt (Beauftragte für Schulpartnerschaft der Kath. Schule Bernhardinum)

20 2006. május/június 20. oldal Ezt megelőzően akkor jártunk Berlinben, amikor még kettévágta a várost a speciális betonból gyártott golyóálló kerítés, tetején a ravasz, sima hengerrel, hogy aki idáig valahogy feltornázná magát, ne tudjon megkapaszkodni. Barátunk, Klaus, és a felesége, Mária, a Checkpoint Charlie-ig kísértek minket és fáradt beletörődéssel figyelték, hogy mi ugyanannak a börtönnek egy másik cellájából érkezve átsétálhatunk a másik világba, amit akkoriban csak úgy neveztünk: kint. Türelmesen megvártak minket odabent, aztán együtt megittunk egy sört az Alexanderplatzon. Ez a tér nem sokat változott, de a Friedrichstrasse egykori keleti fele ma jobban vasalt, mint hajdan irigyelt nyugati része. A bilincsüktől nehezen szabadulók fölénye, hogy sóval behintett városaik helyén korszerűbb anyagból építik a nagyravágyó újat. A Potsdamer Platz elképesztő üvegpalotái, értékmentő mohósággal magukba nyelt palotamaradványaikkal együtt idegen földrészek üvegkaptárait hajazzák, a világcégek robotoló nejlonméhecskéivel. Egy kupica fal A Reichstag faláról régen lekoptak a korom- és füstnyomok, de a Brandenburgi kapu felől sétálva az út ívét metsző macskaköves sáv konokul emlékeztet az egykori falra, sokat jelentő vonal egy város barázdált tenyerén. Ahogy Budapesten gyertyák lángocskáival jelöltem az 1944-es pesti gettó határvonalát, filmem forgatásakor. Akkor én is lebontottam a szereplőimmel egy falat, hogy rátaláljunk a negyven centi magas és kétszer két méter széles lyukra, ahová hetekre befalaztak öt sárgacsillagost, hogy mentsék az életüket. Érdekes, még senkivel sem találkoztam, aki a gettó deszkapalánkjából megőrzött volna néhány szilánkot és üvegcsében árusítaná. Pedig maradtak szálkák a lelkekbe tokozódva. A negyvenes évek végén anyámmal és testvéremmel Szentgotthárdon nyaraltam, amikor a nyugati határt lezárták, hogy aknákból és szögesdrótokból építsenek az orrunk elé akadályt és minket, gyanús pestieket, börtönbe csuktak. Innen tudom, milyen érzés az, ha nem mehetsz arra, amerre szeretnél és fegyverek szabják meg a teredet. Újszerűség volt a számomra, hogy Berlinben mindenki figyelmes, a pincérektől a taxison át az utcai járókelőkig, kedvességükben nincs túlzás, hátsó szándék, nincs benne bocsánatkérés, se bűntudat, belülről őszinte. A hajléktalan csendesen árulta az újságját és az S-Bahn lépcsőin tanyázó punkok sem állták el az utunkat, csak megcsörgették a kancsójukat. Jöttem-mentem az éles őszi fényben és nem tudtam megállapítani, hogy aki elment mellettem, a kettéosztott város melyik részében pergette napjait. Kívülről már nem látszik. Megkérdeztem a taxist, ő hall-e különbséget, de az ő diszkrét fülét nem üti meg a nyilvánvaló tónuskülönbség. Pedig van. Erre Klaus tanárnő felesége adott választ. Vannak tárgyak, amiket más szavakkal jelölnek és vannak észrevehető hangsúlykülönbségek is, de az egyik legérdekesebb, ahogy a pontos időt meghatározzák. Az NDKban egységes tankönyvekből tanultak a nebulók, ők még ma is azt mondják, hogy félnégy, ha a mutató a hármas és négyes között áll, a nyugatiak szerint ez három óra harminc perc. Talán nem véletlen, hogy az időt fejezik ki eltérően, a keletiek kissé előretekintve, a nyugatiak a múlthoz igazodva. Éppen lenyeltem az utolsó falat virslit, felitatva a zsemlémmel a maradék mustárt a papírtálcáról, amikor a tanárnő hozzátette: és van még egy lényeges különbség. A nyugatiak az ilyesmit itt hagyják, a keletiek bedobják a szemétgyűjtőbe. És hogyan látják egymást? A keletiek mindent jobban tudónak a nyugatiakat, a nyugatiak örökké nyafogónak a keletieket. Órák óta sétáltunk, és még nem láttam Trabantot. Hová lettek? Azt már csak a hóbortos gazdagok engedhetik meg maguknak, igazi luxusautó lett belőle, válaszolták. A repülőtéren kevesebb mint ezer forintért pintes üvegcsébe töltött faltörmeléket vásároltam. Érdektelen az eredete, ha ők azt írják az üvegre, hogy a ledöntött fal törmelékét tartalmazza, akkor én annak veszem. Csak itt, ebben a városban lehet egy kis adag sittet pénzre cserélni, hiszen aki megveszi, nem cementdarabkákat vásárol. Lehet bántó, hogy üzletet csinálnak az egykori gyalázatból, meglehet, némelyik morzsához vér is tapad, mégis azt jelenti, hogy az önkényuralmak előbb vagy utóbb szétporladnak és szuvenír lesz belőlük. Oláh Gábor Ők tényleg kivágtak maguknak a falból