A hely, ahol élünk Gömör Észak-Nógrád

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A hely, ahol élünk Gömör Észak-Nógrád"

Átírás

1 A hely, ahol élünk Gömör Észak-Nógrád Regionális olvasókönyv 9-15 éves tanulók részére Munkáltató értékkönyv

2 Szerkesztette: Ádám Zita Ferencz Anna A tanulmányokat írták: Balázs Csaba, Ferencz Anna, Gaál Lajos, Puntigán Tünde A szerkesztett anyagot összegyűjtötte: Ádám Zita, Agócs Elvira, Ambrus Irén, Bódi Katalin, Czene Csaba, Csúsz Ilona, Ferencz Anna, Fodor Sylvia, Gyurán Ágnes, Illés Judit, Mag Zsuzsanna, Majercsík Mária, Máté Eleonóra, Mlynarčik Mária, Puntigán Tünde, Sebők Csilla, Sósik Erika, Stubendek Dóra, Uličný Ibolya ISBN:

3 Tartalom I. Bevezetés Kedves fiatal Barátom! 5 Gömör az örök haza 6 A palócokról 22 Élettelen természet 23 Élő természeti értékek 27 II. A Sajó felső folyása 36 Észak-Gömör (A Garam mente) 37 A Gölnic völgye 42 A Gencsi-patak völgye 45 A Csermosnya-patak völgye 52 A Csucsomi-patak völgye 62 A Szilicei-fennsík 63 A Csetneki-patak völgye 69 A Sajó völgye 84 III. A Sajó középső folyása 102 A Murány völgye 115 Turóc-völgy 131 IV. A Sajó alsó folyása 153 Vály-völgy 168 V. A Sajó magyarországi része (Dél-Gömör) 178 Dél-Gömör (Magyarországi rész) 179 VI. A Rima völgye 194 Rima-völgy 195 Balog-völgy 227 A Gortva-patak völgye 245 A Macskás-patak völgye 263 VII. Észak-Nógrád 274 Krivány-patak völgye 275 A Tugári-patak völgye 279 A Szuha-patak völgye 286 Ipoly-mente 291 Béna-patak völgye 302 VIII. Földrajzi nevek szlovák megfelelői 311 IX. Felhasznált irodalom és források 312 3

4 4 A HELY, AHOL ÉLÜNK REGIONÁLIS OLVASÓKÖNYV

5 Kedves fiatal Barátom! Üdvözöllek e könyv olvasójaként, ami neked íródott, hogy ismerd meg szülőföldedet, a tájhazát, amelyik felnevel, ahol szüleid és barátaid körében jól érzed magad, ahová majd egész hátralévő életedben visszavágysz, amelyik hűségesen hazavár, bárhová is vessen sorsod. A könyv születésének az volt a célja, hogy ismerve szülőfalud értékeit, becsüld azt meg, légy rá egészségesen büszke, aztán majd szülőként tovább gazdagítva, de legalább megőrizve, add tovább a kapott kincset. A szülőföld a haza, a szülők, a barátok, a táj, de az az anyanyelv is, számunkra a palóc. A nyelv a lehetőség mellett képesség is, a nyelv hatalmának érzése formát ad a dolgoknak, megismerhetővé teszi a körülötted lévő világot. A megismerés önbizalmat szül, ami felvértez a gondolkodni tudással, önmagad és mások érzéseinek, világának megismerésével, saját magad értékeinek tudatosítával. S ez mind-mind visszavezet a születéssel kezdődő induláshoz, mert mindent a szülői ház, a vigyázó közösség, a település, a haza ismerete és szeretete ad a kiteljesedésig. Ez az az életre szóló arany tartalék, amihez mindig nyúlhatsz, ha elkeseredsz, ha boldog vagy, ami megtanít: soha fel nem adni az elkezdett cselekedetet, soha nem felejteni a szülőföld embereit, a számunkra kedves tájnyelvet, a színeket, az érzéseket, a hagyományt, az értékeket, a kötődést. Vedd hát e könyvet és teljen benne jókedved, szolgáljon szellemi gyarapodásodra, olvasd a felfedező szemével, a gondolkodó elméjével, a szív melegségével és töltse el lelkedet a büszkeség érzése. Segítségül elmondom, mit is találsz e könyvben és hogyan tudsz benne tájékozódni. Az olvasókönyv szerkesztői a könnyebb tájékozódás végett a belső borítón elébed tárják Gömör-Kishont és Észak-Nógrád térképét. A térkép megjelöli a régiót meghatározó három folyót (Sajó, Rima, Ipoly), a beléjük siető patakokat és az azok völgyeiben található településeket. A bevezető részben áttekintést kapsz a régió művelődéstörténetéről, a palócokról, élettelen és élő természeti kincseiről. Gömör-Kishont és Észak-Nógrád régió településeit, azok földrajzi fekvését, történelmét, híres szülötteit, nagy egyéniségeit, az ott élő emberek alkotta épített örökséget, természeti kincseit, az emberek szokásait, hagyományait, értékeit a három meghatározó folyó mentén mutatjuk be. Ezek az olvasókönyv nagy fejezetei. Ezután következik a folyókba ömlő patakok mentén, a patakok völgyében megbúvó vagy kiteljesedő települések bemutatása, köztük felnevelő szülőföldedé is. A települések bemutatása a folyó/patak forrásától vagy felső folyásától történik mindaddig, amíg el nem hagyja a megyét. A fejezetek és a települések alaposabb megismerését feladatok segítik, melyek minden esetben a leírtak továbbgondolását, az alkotó hozzáállást, illetve egy új tanulási környezet kialakítását célozzák meg. Az olvasókönyvet kedved szerint használhatod, bárhol felütheted, hogy kíváncsiságod csillapítsd. De olvashatod elejétől a végéig, a tanulásban is segít téged, mert közel hozza szűkebb hazádat: Gömört és Észak- Nógrádot. Érezd hát sajátodnak a könyvet, hiszen a szerkesztők célja a Te szellemi gyarapodásod segítése volt. Ajánld ezt másoknak is, ha kedved telik az olvasásban, e nemes és bölccsé segítő cselekedetben. Legyen Rád jellemző, hogy bárhová vet is a sors, első dolgod legyen tartózkodási helyed művelődéstörténete, természeti kincsei, az ott élő emberek szokásai, szellemi értékei után érdeklődni. Ebből ismered meg őket igazán, illetve ez a tulajdonság jellemzi a kulturált és kiművelt emberfőt. Rimaszombat, Ádám Zita 5

6 6 Gömör az örök haza Gömör a céltalanul utazgató a dombokon, lankákon tekergő utakról szelíd szépségű vidékben gyönyörködhet. Patakok völgyében megbúvó apró falvakkal, szerény városokkal ismerkedhet. Az északnak iramodó utak hósapkás hegyek közé viszik a barangolót, komor, vadregényes tájra. A múltat kutató szeme előtt messziről felsejlik Krasznahorka büszke vára. De tekintete megpihenhet romantikus várromokon, pompás vagy nemes egyszerűségű nemesi kastélyokon, jellegzetes középkori tereken, régvolt megyeházakon, polgárházakon, ősök hajlékain. A felfedezni vágyó barlangok rejtekét kutathatja, tanúhegyeket vallathat, kallódó értékeink nyomába eredhet. A hitét gyakorló Szent László legendákat őrző templomokban meríthet erőt, a túrázó számtalan tanösvény mentén ismerheti meg természeti és épített örökségünket S a kevésbé tájékozott talán azt sem tudja, hogy Gömörben jár, mert tábla nem jelzi határát Nekünk, az itt születetteknek, az itt élőknek ez valami más. Nekünk ez a mindig hazaváró otthon az örök haza. Gömör a paleolitikum embere még ugyan nem így nevezi, de itt él, itt talál otthonra Ördöglyuk, Domica, Aggtelek barlangjaiban. Innen indul zsákmányszerzésre, ide menekült vihar, mennydörgés elől. A festett cserépedényeit vonalakkal díszítő, ritka szépségű bükki, majd az azt követő csigavonalas díszítést használó pilinyi kultúra népei is jelet hagynak a térségben. Tornalja, Gesztete, Osgyán, a Méhi melletti Feketesár ősrégészeti leletei ékes bizonyítékai e kultúrák jelenlétének. Kiétén a régész ásója nyomán előbukkanó hagyatékból már míves szépségű karkötők, függők, kopják, kardok kerülnek elő. A településről elnevezett kiétei kultúra zárja térségünk bronzkorát. A későbbi korok embere is szívesen megtelepedik Gömör folyókkal, patakokkal szabdalt vidékén. Szilice, Szkáros, Sajógömör, Baraca, Darnya régészeti leletei azt bizonyítják, hogy sosem volt vidékünk híján embereknek. Vagy talán mégis? Igen, úgy tűnik, hogy a népvándorlás kavargó évszázadi nyomtalanul suhannak el felettünk. Egyetlen leletünk sem bizonyítja, hogy a Kárpát-medencét elözönlő hunok, vagy az őket követő, hazát kereső népek és a sok vitát kiváltó, két hullámban is érkező avarok megfordultak volna a Sajó és a Rima környékén. S meglehetősen szegényes az a leletanyag is, ami azt hivatott bizonyítani, hogy ez idő tájt sorsa vagy jó szerencséje kevés szlávságot sodort Gömör rengetegeinek szélére. És most hagyjuk itt Gömört, lépjünk egy jókorát a történelemben. Térben is, időben is. A IX. század vége felé járunk, a nagy népvándorlás is a befejeződéséhez közeledik, és mintegy záróakkordként, a Kárpátok hágóin keresztül lovas nép érkezik a Kárpát-medencébe. Elöl hadinép, erős lovakon, felfegyverezve. Vállukon aprólékosan megmunkált visszacsapó íj, oldalukon tegez, keleties, hajlított pengéjű szablya. Díszes felsőruházatuk alatt finom alsóruhát viselnek. Kaftánszerű köpönyegüket veretekkel díszített öv fogja össze. Tűzszerszámaikat rejtő tarsolyukat mesterien díszített lemez védi. Mindez ügyes, kulturált népet sejttet. A lovasok mögött asszonyok, gyerekek, öregek, málhás szekerek. Honfoglalók érkeznek Árpád jöve magyar néppel. De hová is érkeznek? Kiket lelnek a Kárpátok karéjában? A krónikás történeti meséje szerint Künd fia Kusid csalárd módon veszi meg Szvatopluktól azt a földet, ahol őseink letelepednek és ahol mind a mai napig élünk. Bár a fehér ló mondájának aligha van történeti magja, az tény, hogy a birodalomnak nevezett Moráviát aminek határai talán benyúltak a Kárpát-medencébe - rövid időn belül elpusztítják. Alighogy letelepednek, máris kalandozásokba kezdenek. De csak a harcosok. A többi házat épít, földet művel, állatot legeltet, gyepűt őriz. A kalandozók pedig kirajzanak a szélrózsa minden irányába, elsősorban nyugatra, harcolni, zsákmányt szerezni. És mit találnak nyugaton? A római birodalom romjain egykor kialakult Nagy Károly birodalma ekkorra már a múltba vész és annak szerény Karoling kultúráját is a feledés homálya fedi. A civilizáció súlypontja ekkor még nem itt van, hanem keleten, ahonnan a magyarok is érkeztek. A most vajúdó nemzetállamok uralkodói belső zűrzavarral, tanácstalansággal küszködnek és ezt tetézik még, mintegy istencsapásként, a különös harcmodorú magyarok támadásai. A félelem és a rettegés közepette erősödik a vallásos buzgalom, erősödik az egyház, de nyugat uralkodói rájönnek, hogy a magyarok nyilaitól ments meg, Uram kezdetű fohász nem elég. Ki kell ismerni az istentelenek harcmodorát, közösen kell fellépni ellenük.

7 És így is tesznek Augsburgnál. A magyarok veresége pedig elkerülhetetlen. A krónikás - bár alaposan eltúlozza - csak hét gyászmagyar hazatértéről ad számot. A vérveszteség persze ennyire nem súlyos, az előretekintő magyar törzsi vezetés itt mégis megálljt parancsol. Géza fejedelem tudja, nincs más választás, be kell tagolódni a keresztény Európába, különben el kell pusztulnunk. A folyamat gyorsan zajlik. Esztergomban Géza fia Vajk Istvánná keresztelkedik, mainzi ordó szerint királlyá koronáztatik, és 1000-ben államot alapít. Keresztény államot. És most egy vargabetűvel forduljunk ismét a Sajó völgyébe. Gömör - honfoglaló őseink sem így nevezik még a területet, amikor a IX- X. század fordulóján elérik határát. Észak felé igyekeztek a hegyek gerince felé, amerre a gyepűt akarják kitolni. És mi is lehetett arrafelé a legjárhatóbb út, mint a Sajó völgye, bár nagy krónikásunk, Anonymus mester a Zagyvától indítja Gömör betelepítését Szovárd, Kadocsa és Huba vezetésével. Minthogy egyik a másikát nem zárja ki, meglehet, a benépesítés mindkét irányból és egyazon időben zajlik, aminek eredménye az, hogy a Sajó, a Rima és azok mellékfolyóinak benépesítése a XI. század elejére-közepére befejeződik. A honfoglalók ellenállásba nem ütköznek, bár elszórtan élt itt csekély számú bolgár-szláv népesség. Erre vonatkozóan a nyelvtörténet szolgál némi bizonyítékkal, mert tárgyi bizonyíték nem került még elő. Ezért merész az a feltevés, ami innen eredezteti a mai szlovákságot Eleink aztán birtokba veszik a vidéket, és mert szállás nem várja őket, hát teremtenek. Minthogy a régimódi nomadizálást már feladták, településeket hoznak létre a Sajótól a Rimáig, a Csermosnyától a Gortván túl a Medesaljáig. Még bizonyítékunk is van rá, mert egy adománylevél a XI. század közepéről Feledseyra nevű települést említ, ami minden bizonnyal Feledre utal. Honfoglaló nemzetségfőink, a Hanvák a borsodi Várkonytól a Rima torkolatáig, onnan a Turóc völgyén haladva fölfelé hatalmas birtoktestet hasítanak ki maguknak, amelynek központjában Hanván, Szent György tiszteletére monostort építenek, de ekkor már túl vagyunk a XI. század derekán. Államalapító Szent Királyunk, megerősítendő országában a kereszt hatalmát, tíz egyházmegyét alakít ki, mindegyikhez megfelelő nagyságú birtokot adományoz. Kolostorokat, rendházakat, káptalanokat alapít, ezekkel szemben sem szűkmarkú. Nem feledkezik meg állandó jövedelmükről sem. Ez lesz az egyházi tized. Az egyházi hatalom kereteinek rendezésével párhuzamosan a világi hatalmat is átrendezi. Hatalmas országát közel félszáz vármegyére osztja és megszervezi annak működését. Várispán, várjobbágy, várnép, hetivásár, vám, királyketteje, ezek az új közigazgatási rendszer elemei. És természetesen várak, ahonnan a vármegyét irányítják. Nos, lássuk csak, hogy néz ez ki a Sajó mellett! Gömör - a vármegye megszervezésének időpontja bizonytalan, úgy tudjuk, úgy véljük, valamikor a XI-XII. század fordulójára esik. Határai sokáig ingatagok. Időbe telik, míg a megye kötelékébe kerül előbb a Cselény-erdőség, a Gortvatő alatti területek, a Garam völgye, aztán eltelik egy-két száz év és a megyéhez kerül a Csermosnya völgye. Hol csatolnak a megyéhez, hol elvesznek belőle. Egy XIX. század elején hozott rendelettel a szomszédos Kishontot csatolják Gömörhöz és megszületik Gömör-Kishont vármegye. Ekkor véglegesülnek a határok bő száz évre az országcsonkolásig. De ne szaladjunk ennyire előre A megye központja a Sajó-parti település, a (Sajó)Gömör fölötti dombon kialakult vár lesz. Vármegyéink javarésze első ispánjáról kapja a nevét, de Gömör ilyenképp kilóg a sorból, mert a vármegye névadója a falu lesz. Van olyan forrás is, ami ennek ellenkezőjét állítja, minthogy Gömör ispánról nevezik el a várat s a vármegyét. Most az olvasón a sor, hogy válasszon, mert jottányival nem több a bizonyíték az egyikre, mint a másikra. Az viszont tény, hogy a Névtelen jegyző 1200 körül íródott Gestája említi Gömör várát, ahonnan hosszú ideig irányítják-igazgatják a vármegyét. A régész aprólékos munkája kiegyenesített szárú patkó alakú építményt tornyot? azonosít, a többi következtetés. Ami biztos, az a földsánc, ami körbeveszi a várat - ennyit még ma is láthat az, aki fölsétál a Várhegyre. Kialakulása után gyors fejlődésnek indul a vármegye. A Hanvák és a Balogok szállásterületein, a Hangony nemzetség birtokain, Gömörvár királyi birtoktestén, a barkók földjén szaporodnak a települések, a szolgáltató falvak. Lakói földet művelnek, állatot tartanak, Feleden mézsört készítenek, Méhi mézzel szolgál, Ablonc lakosai kikiáltók. Tízfalunként templomot építenek, kolostort Jánosiban, Hárskúton, talán Kurincon is. Nem valószínűtlen, hogy a betűvető szerzetes éppen Jánosi kolostorának pislákoló fényénél másolja a Pray-kódexba a Halotti beszédet. A Gömör-kutató legalább is így tudja. Miért ne hinnénk el? Az ellenvetők sem szolgálnak több bizonyítékkal. S ahogy haladunk az időben, az írástudó egyre több adatot jegyez fel a megyéről. Tudjuk, hogy a XIII. század elején Gömör archidiakónusa Sándor, ispánja Miklós, hogy a Barna nembeli Tivald a keresztesekkel a Szentföldre indul, hogy Csoma és Gortva Bánk bán birtoka. 7

8 Államalapító Szent Királyunk halála után néhány évtizednyi zűrzavaros állapot jellemzi országunkat. A belső rendet kellene megerősíteni, ám erre az egymást gyorsan követő uralkodóknak sem idejük, sem erejük nincs. A Korona sem István vonalán öröklődik tovább, hanem a Vászoly-fiúk szerzik azt meg, ők viszik tovább az Árpádok nemzetségét. Az ország belvillongásainak majd Szent László királyunk vet véget. Uralkodása alatt megszilárdul a jogrend, az egyház. Ő maga sikeres hadvezér, dél felé hódít, keleti-nyugati támadásokat könnyedén elhárít. Valódi lovagkirály. Alig száz év múlva szent, mint István király, Imre herceg, Gellért püspök, akiket éppen ő emeltet oltárra. Munkáját Kálmán folytatja, aki fukar az egyházzal szemben. Külseje - a rosszindulatú jegyző szerint gnómszerű, viszont művelt, olvasott uralkodó, a történelem Könyves jelzővel illeti. Sikeresen háborúzik, törvényeket alkot, boszorkányüldözést tilt. Az őket követő koronás fők kül- és belpolitikája váltakozó sikerű, de végeredményben az ország fejlődik. A magyar pénzverés, a kezdődő nemesfém-bányászat, a mezőgazdaság kínálata az országot európai vezető hatalommá emeli. Aztán megtorpan a fejlődés ben vagyunk, Batu kán éppen megsemmisíteni készül az Árpádok országát. Juliánusz barát hozza a hírt, IV. Béla felkészül a tatárok fogadására, de néhány váratlan előzmény keresztülhúzza tervét. A Sajó melletti csata rövid és tragikus. A tatár gyűrűből ugyan kimenekítik a királyt, de a magyar sereg színe-java ott marad a Muhi-pusztán. A túlzásokba eső nyugati krónikás azt jegyzi fel, hogy Magyarország megszűnt létezni, de a helyzet korántsem ennyire borús. Ellenállnak a kővárak, néhány kolostor, püspöki székhely; a lakosság erdőkbe, nádasokba menekül. Szerencsére a tatárok kurtára szabják ittlétüket: a következő évben kivonulnak az országból. A veszteség nagysága örök vita tárgya, már csak azért is, mert az ország bámulatos gyorsasággal talpraáll. Alig telik el egy szűk emberöltő, amikor az itt járó nápolyi követ elcsodálkozik a királyi hatalom és a haderő nagyságán. Mindez IV. Béla tehetségét bizonyítja. Második honalapító királyunk okos politikával irányítja országát. Az őt követő Árpád-házi uralkodóknak ez nem mindig sikerül. De nincs is már sok hátra a dinasztiának. Alighogy belépünk a XIV. századba, Aranyágacska halálával magva szakad az Árpádoknak. Gömör erre menekül IV. Béla, fölfelé a Sajó mentén, aztán napnyugatnak, hogy segítséget kérjen, de azok, akik segíthetnének - a pápa és a német-római birodalom ura -, mással vannak elfoglalva. A tatárok üldözőbe veszik az uralkodót, nyomukban dúlás, pusztulás, mészárlás. Ellenállni csak a sőregi Dánoskő vára tud. Falvaink részben elpusztulnak vagy elnéptelenednek. A lakosság száma alaposan megcsappan. A tatárok kitakarodása után gyors léptekkel épül újjá a megye. A király birtokokat oszt, várépítésre ösztönöz. Felépül Várgede, Szécs, Balog vára. Az Ákos nembeli Detre és Fülöp Pelsőcön, Köviben és Krasznahorkán, a Máriássyak Berzétén építenek maguknak várat. De ebből az időből származik Ajnácskő, Tornalja, Serke, Putnok, Jolsva vára is. Az elnéptelenedett falvakba visszatér az élet, a lakosság szaporodik, de nemcsak természetes módon, hanem egyre több telepes is érkezik keletről, nyugatról egyaránt. Bár hospesek már az államalapítás óta folyamatosan érkeznek, a tatárjárást követően számuk megsokszorozódik. A megye északi részére különböző népcsoportok érkeznek. Gömör erdős-hegyes, eddig gyéren lakott vidéke egyre jobban benépesül. Változik a gazdasági-politikai helyzet is. A királyi vármegye nemesi vármegyévé formálódik, várjobbágyiból köznemesi réteg alakul ki, míg a várak és egyházi birtokok szolgáltató népei jobbágyokká válnak. Mindezek a feudális rend elemei, rögzülésük a XIII. század végére befejeződik. Lerombolt, felégetett templomaink helyén is újak épülnek. Kiemelkedik közülük a süvetei, amit a Záchok emeltetnek Antióchiai Szent Margit tiszteletére. Freskóin Szent Margit élete, Krisztus szenvedése. A mintegy 750 éve épült rotunda a kor csodálatos építménye. (A vasfogú idő régen arájának tekinti már e szépséges rotundát. Még szerencse, hogy az utolsó pillanatban visszakértük tőle.) 8 És most pillantsunk ki a Kárpát-medencéből. Lássuk, mi történt a Lech-mezei csata óta. Európa túl van az államalapítások korán, a maradék pogány népek megkeresztelkednek, akik nem, azok beolvadnak, más népek uralma alá jutnak. A népesség megnövekszik, a gazdaság átalakul, fogy a parlagföld, városok születnek, terjed a lovagi kultúra. A Szentszék mindenek felett álló függetlenséget, sőt világi hatalmat akar. Ennek érdekében VII. Gergely pápa egyházat reformál, Canossát járat. Utódai sem tétlenkednek; a középkor delelőjén Szent Péter székéből parancsolgatnak Európa koronás főinek. A pápaság azonban rövid időn belül Avignoni fogságba kényszerül, mert világi hatalmukat mégsem tudják megszilárdítani. Viszont túlságosan elvilágiasodnak. Nem csoda, hogy Európa-szerte egymást érik az egyházellenes mozgalmak.

9 Eközben a világi hatalmak a Szentföldre tartanak - állítólag a hit és a szent sír védelmében - keresztes háborút vívni, de az ok sokkal prózaibb. A mesés Kelet kincsei, a kereskedelmi terjeszkedés lehetősége, a hatalomszerzés egyaránt vonzó parasztnak, lovagnak, koronás főnek. S a keresztesek vonulása néha nem több egy-egy rablóhadjáratnál. Kelet és Nyugat találkozása ez, aminek legnagyobb vesztese Bizánc. A mesés birodalom haldoklik, páratlan kultúrája pusztul a zsákmányra éhes keresztesek hada alatt. A csaknem kétszáz évig tartó keresztes hadjáratok után újabb háborúskodásba bonyolódik Európa nyugati fele. Előbb egymás közt rendeznek százéves háborút, aztán a rózsák belháborúba sodorják Angliát, és folytatódnak a csatározások Burgundiáért, a svájci kantonok függetlenségéért, Nápoly birtoklásáért. Európa dinasztiái háborútól remélnek hatalmat, gazdagságot. Nem így a Habsburgok. Háborúzzanak mások, de te, boldog Ausztria, házasodj hangzik az ismert mondás és a Habsburgok házasodnak. Mégpedig ügyesen. Így gyarapítják területeiket, így küzdik fel magukat Európa nagyhatalmai közé. S teszik ezt jóval hamarább, mint ahogy a mondás talán Hunyadi Mátyás jóvoltából megszületne. És amíg a kontinens nagyobbik része hadakozik, Itália városállamai hatalmas gazdagságra tesznek szert, kezükben tartják a világ kereskedelmét, kiépítik a bankrendszert. Gazdagságuk bizonyítékaként gyönyörű palotákat, templomokat emelnek. Vagyonokkal támogatják a művészeteket. Tökéletes táptalaja ez a nyiladozó humanizmusnak, reneszánsznak. Eközben az orosz cárok az Aranyhordával küszködnek, a Német Lovagrend véglegesen befészkelődik a Baltikumba, Rigómezőnél évszázadokra eldől a Balkán sorsa, Bizánc a végnapjait éli, az egyház belső bajai egyre mélyülnek. Granadában megbukik az utolsó mór királyság, és Kolumbusz Indiába készül, Nyugat felé de ez már a középkor alkonya vagy talán a vége. De hagyjuk most itt Kolumbuszt terveivel, vitorlásaival és térjünk haza Magyarországra, ott ugyanis nagy eseményeknek nézünk elébe. Persze vissza kell lépnünk vagy két évszázadot. Magyarország a XIV. század nyitányán uralkodót választ megüresedett trónjára. Jelölt van bőségesen, sőt az időközben országnyi birtokra szert tett kiskirályok legszívesebben saját fejükre tennék a koronát. Végül a nápolyi Anjou-dinasztia lesz a legerősebb. Árpád-házi ősökre hivatkozva jogot formálnak a trónra, akad támogatójuk is, és hosszas huzavona után végre Károly Róbert fejére kerül a Szent Korona. A választás tökéletes: a liliomos Anjouk soha nem látott fejlődést indítanak el az országban. Károly Róbert helyre állítja a megnyirbált királyi tekintélyt, híveinek hűségét honorral jutalmazza, szabad királyi városi kiváltságokat oszt, országát banderiális hadszervezet védi. Kincstára bevételét a regálék, a harmincadvám, a kapuadó, az urbura biztosítják. Jelentős az ország külkereskedelme, még jelentősebb a nemesfém bányászata. Az Anjouk uralkodása alatt az ország adja a világ aranybányászatának egyharmadát. Magyarország ez idő tájt politikai nagyhatalom fejlett gazdasággal, területi nagysággal. És biztos valutával, a híres körmöci arannyal, ami hosszú ideig Európa legértékesebb pénze lesz. Hadiszerencse nem kíséri Károly Róbertet. Diplomatának viszont annál sikeresebb. Visegrádon királytalálkozót rendez, ahol a visegrádi hármak olyan szövetséget kötnek, aminek Közép-Európára nézve hatékony gazdaságpolitikai jelentősége van. ( Amikor néhány száz év múlva éppen csak felújítják a visegrádi hármakat, máris néggyé bővülnek, csak éppen hatékonyságuk csökken. Igaz, nem is koronás fők igazgatják ) Fia, Lajos éppen ellentétje apjának: Csaknem minden évben vagy minden harmadik évben hadat indított ellenségei és a lázadók ellen írja róla udvari papja, Küküllei János. A nápolyi hadjáratok, Dalmácia meghódítása, a balkáni háborúk fémjelzik uralkodását. Aztán háború nélkül övé lesz Lengyelország trónja is. Hogy Magyarország határait három tenger mosta volna, persze túlzás, az viszont tény, hogy az Anjouk uralkodása alatt az ország Európa jelentős hatalmává válik. A kultúra iránti fogékonyságukat példázza a Képes Krónika, a Magyar Anjou Legendárium, a Nekcsei Biblia, a Kolozsvári testvérek Szent György szobra, a pécsi egyetem. Valóban Árpád vér csörgedezett ereikben. Kár, hogy fiágon kihaltak. Gömör - az Árpádok kihalása után az Anjouk mellé áll, a Széchy család tagjait ott találjuk Károly Róbert seregében a rozgonyi csatában. Persze Csák Máté-hívek is akadnak, néhányan a Hontpázmány nemzetségből, az Attfyak közül. A harcok elcsitultával ezek földönfutóvá válnak, birtokaikat a király elkobozza. Így kapja meg Ajnácskő várát Szécsényi Tamás, hasonló módon kerül a balogi vár tartozékaival együtt a Széchy család birtokába. A király bőkezű hűséges alattvalóival szemben: korponai kiváltságokat ad Pelsőcnek, Csetneknek, budai jogokat Rimaszombatnak. A megye előkelői országos méltóságokat viselnek. Országbíró, nádor, erdélyi vajda, szörényi bán, udvarmester, főasztalnok, tárnokmester kerül ki a Bebek, Széchy, Ilsvai, Kaplai, Lorántffy családok közül. Nagy Lajos is bőven osztja kiváltságait. Jut belőle Rozsnyónak, a Csetneki családnak, a Putnokyaknak. És Gömör nemesei hűségesen kísérik az uralkodót a nápolyi hadjáratokban. 9

10 Az Anjouk nagyszerű gazdaságpolitikája látható a megye harárain belül. A fejlődés gyors is, látványos is. Előbb a népesség szaporodik meg egy újabb betelepülő hullám eredményeként. Gömör északi erdőségei ekkor kerülnek fejsze alá. A nyájaikat legeltető vlach-rutén pásztorok a Garam mentén, a Turóc és a Sajó felső folyásánál letelepednek. Kenézeik vezetésével gomba módra szaporodnak az irtásfalvak a Derencsényiek, a Csetnekyek, a Széchyek birtokain. Másféle hospesek is érkeznek. Ezek a szászok, ők bányaművelésben remekelnek. Dobsina, Rozsnyó, Rimabánya, Jolsva bányái ontják a rezet, a nemesfémeket. Csetneken ez idő tájt már vashámort is említenek. A városokban serény kézművesek dolgoznak, kattognak a malmok a Sajón és a Rimán, vásároktól hangosak a városok, s az erre járó pápai tizedszedők virágzó egyházakat jegyeznek fel. Kultúra, művészet a gazdaság függvényeként fejlődik. Pelsőc és Csetnek templomaiban olasz mesterek dolgoznak, ismeretlen mester keze nyomán remekművek maradnak Ochtina, Kiéte, Gecelfalva, Hizsnyó, Rákos, Rimabánya, Újvásár templomaiban. Hangonyban Szent Anna, Gombaszögön Szűz Mária tiszteletére szentelnek fel pálos kolostort. Az Anjouk halálát követően a fejlődés nem áll meg, bár néha-néha enyhe pangás jellemzi. Luxemburgi Zsigmond kaotikus viszonyok között kerül a trónra. Van mit tennie, hogy ezeket rendezze. Egyházi gondjai sem csekélyek, császári ambíciók is fűtik. Félévszázadnyi uralkodása alatt dekrétumokat ad ki, Sárkányrendet alapít, háborúzik Velencével, a huszitákkal, egyetemet alapít, városi kiváltságokat oszt, városokat zálogosít el. Palotát építtet Budán, csővezetékes vízzel látja el, egyházi építkezésekbe kezd. Uralkodása idejéből számtalan díszes oklevél származik. Majd szembefordul a Balkánon terjeszkedő Oszmán Birodalommal. Csakhogy veszít, ezért tartós védekezésre rendezkedik be, megerősíti a déli végvárrendszert Szörénytől teljesen az Adriáig. Szükséges is, mert a déli szomszédok szövetsége ingatag, s az oszmán hadak egyre gyakrabban tűnnek fel a Duna partján, a határok mentén. 10 Zsigmond utódai viszont nem igazán törődnek a végvárrendszerrel. Igaz, mással sem Gömör Zsigmond király uralkodása alatt is nagyot fejlődik. Csetnek további kiváltságokat szerez, sőt várat is emelhet, Dobsina országos vásártartó jogot kap, Rozsnyó kiváltságai megerősíttetnek. Berzétén, Murányban vám működik, Jánosiban iskoláról tesznek említést az írások. Ebből az időből származik a megye első adóösszeírása, ami közel háromszáz települését sorol fel. A megye némely előkelőinek politizálása viszont kétes értékű. Bebek Detre, aki nádori méltóságot visel, vezére annak a csoportosulásnak, amelyik a király ellen fordul. Ennek következményei súlyosak is lehetnének, de a király kegyelmet gyakorol. Bebek Detre csak a nádori méltóságát veszíti el. Zsigmond halála után nehéz idők járnak Gömörben. Giskra seregei betörnek, elfoglalják Rozsnyót, Jolsvát, Serkét és szorongatják Ajnácskő várát is. De a nehéz idők gyorsan elmúlnak. Nándorfehérvárott vagyunk 1456-ban. Hazánk történetének fényes lapjait írja itt kardjával Hunyadi János. A szultán vezette török sereg megszégyenítő vereséget szenved. Maradékuk az éj leple alatt, mindenét hátrahagyva menekül a vár falai alól. Zúgnak Európa harangjai a híres törökverő tiszteletére.( És megszólal azóta is minden délben, s emlékeztet a régi dicsőségre.) De a fényes győzelmet tragédiák sorozata követi. Néhány hét múlva újból szól a harang, de az már lélekharang. Előbb a törökverőért, akit elvisz a pestis, aztán idősebb fiáért, akivel pallos végez. Zűrzavaros időszaka ez az országnak. A tehetetlen, alig tizenhét éves V. László kegyencei befolyása alatt áll. Törökveszély, országos gondok nemigen foglalkoztatják. S amikor bizonytalannak érzi helyzetét, menekül. Előbb Bécsbe, majd Prágába. Onnan aztán nincs tovább, rövidesen utoléri a halál. Pestis végez vele? Meggyilkolják? Ki tudja? Viszont Magyarország újabb dilemma előtt áll. Ki legyen az új uralkodó? Az ország nagyjai hosszan tanácskoznak Budán. A köznép türelmetlen. Szilágyi Mihály aztán gyorsan dűlőre viszi a dolgot, mert a befagyott Duna jegén 1458 januárjában a kisebbik Hunyadi fiút kikiáltja királlyá. Legott döntés születik az országnagyok között is, egyhangúan választják meg Hunyadi Mátyást királynak. Ki merne ellent mondani? Szilágyi Mihály mögött fegyveres áll. Most már csak néhány apró akadályt kell elhárítani, s Mátyás megkezdheti országlását. Nemzeti uralkodója van ismét az országnak, aki fiatal kora ellenére nem kér sem családja, sem mások gyámkodásából. Gyors méltóságcserék következnek, a Felvidék váraiból kifüstöli Giskrát, visszaszerzi a Szent Koronát, így már koronás fő is. Közben épít, adókat vet ki, Akadémiát alapít a Duna bal partján, reneszánsz kultúrát honosít meg. Hollós korvináiból álló könyvtáránál csak a vatikáni nagyobb. Fekete serege messze földön rettegett, kereskedelme messze földön ismert. A magyar gazdaság újból példaértékűvé válik Európa számára. Az ország mindennek bővében van, a magyar áru, a magyar nyersanyagok útját bárhol követhetjük Európában. Ellenség nemigen, vagy csak elvétve háborgatja. Magyarország ahhoz túlságosan erős állam. Az ország lakossága 4 millió körüli. Annyi, mint Angliáé.

11 (Hogy is van ma ez az arány?) Mátyás sikeres uralkodó itthon is, külföldön is. Talán csak a trónutódlás okoz neki gondot. Az itáliai reneszánsz kultúra éppen az ő idején honosodik meg Magyarországon. (Az Alpokon túlra, nyugat felé mintegy száz év késéssel érkezik.) A művelt világ reneszánsz uralkodóként ismeri. Bőkezű mecénás is. Udvarában ott találjuk Janus Pannóniust, Bonfini mestert, Vitéz Jánost és még számtalan itáliai mestert, művészt. Alattvalói körében népszerű. Máig élő legendák őrzik az álruhás, igazságosztó király alakját. Gömörben is így őrzik emlékét. Gömör Mátyás trónra lépésének idején Giskra hadaitól szenved. Az uralkodó a Rozgonyi Sebestyén vezette sereget küldi segítségükre, akik kiűzik a huszitákat Serke, Derencsény, Derenek, Gede váraiból. Helyreáll a rend, az igazságosztó király megjelenik a Sajó partján. Emlékét sok-sok mese és monda őrzi. Meg az a híres kapás szobor Sajógömörön, ahol a király kapát ad az igazságtalan urak kezébe és munkára fogja őket. Ebédre is azt kínálja nekik, amit a parasztok esznek. Vöröshagymát, kenyeret. Mátyás király Gömörben így tarta áldomást. Egy újabb európai körképnél látjuk, hogy Kolumbusz visszatér az Újvilágból, arannyal megrakott hajói egyelőre biztos hatalmat jelentenek az egyre dagadó Habsburg birodalomnak. A Csatornán túl csattog a hóhér bárdja, közben VIII. Henrik új államegyházat teremt, országában lendületesen fejlődik a textilipar és mellette a vasipar. A Stuartok abszolutizmusa aztán polgárháborúba sodorja Angliát, de az ezt követő társadalmi átrendeződés olyan lendületet ad az országnak, hogy játszva maga mögött hagyja minden riválisát. Hollandia kiszakad a spanyol szorításból, Franciaországot vallásháborúk tépázzák, aztán az abszolutizmus mintaállamává válik. Oroszország despotikus állam, csak a Romanovok idején válik világpolitikai tényezővé. A Baltikum másik jelentős állama Svédország, nagy szerepet vállal majd a harmincéves háborúban. Közben Luther új egyházat teremt, az Oszmán Birodalom a Balkánon terjeszkedik, Németországban parasztháború dúl ben Bécsnek büszke várában törvényes örökös nélkül hunyja le a szemét utolsó nemzeti uralkodónk. Meghalt Mátyás király, oda az igazság kesereg a nép, de Mátyás halálával nemcsak az igazság vész el. A botrányoktól sem mentes újabb királyválasztás a Jagellókat ülteti a trónra. Pazar gazdagságú országot örökölnek, de a felhalmozott gazdagsággal rosszul sáfárkodnak. Nem érzik magukénak az országot? Kevésbé tehetségesek? Talán mindkettő, mert az ország rohamosan elindul a lejtőn lefelé. A gazdaság visszaesik, a fekete sereget szélnek eresztik, parasztfelkelés is gyengíti az országot. A törökök lecsapnak a meggyengült államra. Sorra esnek el a déli végvárak, a töröké már Nándorfehérvár, Szabács, Zimony. Szulejmán szultán vérszemet kap, tudja, megnyílhat előtte az út Magyarországon keresztül Európába, csak egy döntő csapás kell. Hatalmas serege élén elindul Mohács felé. És Európa nem reagál. A nyugati keresztény uralkodók magára hagyják Magyarországot. Nem először, nem utoljára. A fiatal II. Lajos aki nem tanult meg uralkodni, háborúzni még kevésbé egymásnak ellentmondó utasításokat ad ki. Lassan vonul dél felé a törökök fogadására. Sorsa majd a Csele-patakban teljesedik be. Mohács, Hős vértől pirosult gyásztér A sereg színe-javának, egyházi és világi méltóságoknak örökös nyughelye. S hogy nyughely legyen, arra Kanizsai Dorottyának van gondja a tragédia után. A csata néhány órán belül lezajlik, győz a török túlerő. A tragédia évszázadokra veti vissza az országot. II. Lajos özvegye, Habsburg Mária, aki mellesleg V. Károlynak, a Habsburg birodalom fejének, a későbbi német-római császárnak a húga, Budán gyorsan csomagol. Mátyás hagyatékát, korvinákat - egyiket ma Brüsszeli Misszáléként ismer a művészettörténet - rakat hajóra, és Pozsony felé menekül. A maradék gyűjtemény a bevonuló törökök zsákmányává válik. A híres korvinák szétszóródnak a világban. Évszázadok múlva hol itt, hol ott bukkan fel egy-egy darabja. (Ma Magyarország tulajdonában alig félszáz korvina van. Ennyi maradt a több mint 2000 kötetes Bibliotheca Corvinianaból.) Közben a török félhold egyre magasabbra emelkedik Magyarország egén és ott is marad több mint másfélszáz évig. Mohácsot követően az ország repedezik. Előbb Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd szakítják ketté, majd 1541-ben a szultán is kiszakítja a maga részét. Kialakul a királyi Magyarország, a hódoltság és Erdély. Sok-sok tárgyalás eredménye ez. A török pedig berendezkedik. Vilajeteket, szandzsákokat alakít ki, adóztat, várakat ostromol, épít fürdőt, minaretet, Bécs ellen vonul. A Habsburgokat ebből csak Bécs megóvása érdekli és a status quo megőrzése. Erre pedig ott vannak a végvárak magyar katonákkal, hős várkapitányokkal: Zrínyivel, Dobóval, Jurisiccsal.(De erre a török kiűzése után már nem emlékszik a dinasztia.) Erdély jogállása bonyolult. Önálló, de függ a Portától. Szabadulni szeretne tőle, de ez egyedül nem megy. Bécs, Európa segítsége bizonytalan. Erdély fejedelmeit sokszor gyötri kétség, ki is a nagyobb ellenség? A Porta? Az Udvar? Az elkövetkező XVII. század e kétségek következményeinek jegyében telik. Háborúk, nemesi összeesküvés, rendi felkelések, békekötések követik egymás. 11

12 A török hódoltság ideje egyben a reformáció időszaka is. A XVI. században a protestáns hit gyorsan terjed az országban. A klérus nehezen reagál, nem heverte ki még a mohácsi veszteséget. Az ország új felosztása nem vet gátat az új hit terjedésének. A töröknek erre nincs gondja. Számára minden nem mohamedán vallás hitetlen. Erdély fogékony az új eszmék iránt, ott négy bevett vallást engedélyez az országgyűlés. A királyi Magyarország egyházai is átveszik az új hitet, de itt már a terjedés erős ellenállásba ütközik. A Habsburgok buzgó katolikusok. Harcos ellenreformációt hirdetnek és segítségül behívják a jezsuitákat. Magyarországot rabbá, koldussá, végül katolikussá teszem - hangzik Kollonich püspök szentenciája. És az ország népe most már nemcsak a portyázó töröktől, a fosztogató zsoldosoktól szenved, hanem az ellenreformációtól is. A protestánsüldözés óriási méreteket ölt. Megfélemlítés, bíróság, tömlöc, kínzás vár a protestáns lelkészekre, a legállhatatosabbakra gályarabság. Az európai közvélemény hatására az Udvar feladja nyílt protestánsüldözését, megbékélésre hajlik. De hol vagyunk még a valódi vallásszabadságtól! A XVII. század végére elfogy a török félhold, az ország megszabadul a török uralomtól. Helyette marad Bécs uralma több mint kétszáz évre. A kor művelődéstörténetét a reformáció és az ellenreformáció határozza meg. Hitviták, Biblia-fordítások, egyházi tárgyú munkák, Balassi, Bornemissza, Tinódi Lantos, Rimai irodalmi művei jellemzi a korszakot. Ezek mellett honi művelődésünk szempontjából kétségkívül legnagyobb szerepet a reformált egyházak mellett megnyílt magyar nyelvű iskolák, a gönci Istenes vén ember Vizsolyi Bibliája és Pázmány Péter munkássága jelenti. Gömör a hódoltság idején a királyi Magyarország része. Ám1554-ben a szécsényi bég elfoglalja Füleket, és a hódoltság részére jókorát kanyarít ki a megyéből. Még várat is építenek a Rima szigetén. Szabadka várának birtoklásáért többször is folyik majd csatározás. Gömör a töröknek zsákmányszerző terület is. Rendszeres fosztogató hadjárataik végigdúlják a megyét széltében-hosszában. Ég Kövi, Darnya, Kerepec, Jolsva, Rimaszécs, kifosztva Rozsnyó, Dobsina, évtizedekig lakatlan Hosszúszó, Harkács, pusztul a Murány völgye, török kézre kerül Putnok, Gede, Ajnácskő vára. Ki hinné, hogy Herény, Kórógy, Hordontelek, Csenyíz, Szentdemeter egykor virágzó falvak voltak, s ma nem több egy sem, mint egy-egy dűlőnév! A nagyobb várak nem kerülnek török kézre. Krasznahorkát ebben az időben szerzik meg az Andrássyak, Szendrőn Korláth István a várkapitány. A murányi vár zajos események színhelye. A vár úrnője, a Márssal társalkodó Murányi Vénusz romantikus módon csempészi be Wesselényi nádort a várba. Aztán néhány hét múlva frigyre lép vele. A szerelmi kaland egyúttal politikai cselvetés is, mert a vár rövidesen országos mozgalom központjává válik. Az országnagyok Habsburg ellenes felkelést készítenek elő, külföld felé tapogatóznak, francia kapcsolatot keresnek. Wesselényi-féle összeesküvés néven ismeri ezt a történelem, bár mire kipattan, a nádor már halott. Mint ahogy halott Zrínyi is. A helyükbe lépők pedig megbuknak. A dinasztia szigorú. Bécsújhelyen is csattog a hóhér bárdja, felfüggesztik a nemesi alkotmányt, gyászévtized következik. S míg folynak a katonai és politikai csatározások, nagy gyorsasággal terjed a reformáció. A XVI. század közepén már reformált tanokat hirdetnek Szlabos, Ochtina, Csetnek, Dobsina, Kövi, Berzéte, Vály egyházaiban. Mire a klérus és a dinasztia felocsúdik, a megye települései protestáns hitre térnek. Csak a déli rész marad ki ebből. Gortva alatt nincs tudomásunk reformált egyházról. Gömörben a reformáció nemzetiségi alapon megy végbe. Míg az északi részen a németek és a szlovákok Luther tanítását veszik fel, addig a magyarok lakta déli rész kálvinista reformátussá lesz. Birtokos nemességünk is protestáns hitet követ. Az ő támogatásuk mellett tartják meg előbb Csetnek, majd Murány várában az első protestáns zsinatot és alakítják ki az első fraternitásokat. Napvilágot lát az első 25 tételből álló protestáns kánonjog Murányi artikulusok néven. A reformált egyházak mellett egymás után nyílnak az iskolák. A XVI. század utolsó évtizedeiben a források Gömör, Hanva, Pelsőc, Tornalja tanítóiról tesznek említést. A következő században minden anyaegyház mellett iskolát nyitnak, sőt Rimaszombat, Pelsőc, Sajógömör, Osgyán, Kövi, Dobsina, Csetnek, Rozsnyó, Ráhó magasabb iskolákkal, sőt gimnáziumokkal is dicskedhet. Az ellenreformáció Gömörben alapos késéssel indul, viszont annál erőteljesebben. A főúri családok, az Andrássyak, a Széchyek visszatérnek a katolikus hitre. Birtokaikon, ha nem is üldözik, de nem is támogatják a protestantizmust. Gócs, Oláhpatak, Betlér evangélikus lelkészeinek el kell hagyniuk helyeiket, és hiába tiltakozik Jolsva lakossága, Széchy Mária katolikus papot hív a városba. Mindennaposak a templomfoglalások, a lelkészek és tanítók elüldözése, végül a pozsonyi vértörvényszék rettenetes ítélete következik. A protestáns lelkészeket és tanítókat 1674-ben Pozsonyba idézik, ahol felségárulás címen fő- és jószágvesztésre, aztán börtönbüntetésre, végül gályarabságra ítélik. A gályákon és börtönökben szenvedő lelkészek egyharmada gömöri. Sosem tér haza a naprágyi, keszi, harmaci, zsípi, dobócai, balogi, felsővályi lelkész, és a többiek is csak a holland protestánsok közbejárásának köszönhetik szabadulásukat. A gyászévtizedet a soproni országgyűlés zárja le, de a vallási vil- 12

13 longások tovább folytatódnak. Az erőviszonyoknak megfelelően hol a jezsuiták menekülnek Rozsnyóról, hol az evangélikusok, és így folytatódik ez még vagy száz éven keresztül. E zajos századok bővelkednek eseményekben. A megye a felkelések támogatója. Bocskai mellé áll, aztán Bethlen Gábor, Rákóczi György, majd Tököly felkelését támogatja. A várak, városok egyszer a felkelők, másszor az osztrákok kezén van. Az idegen megszálló seregek semmivel sem különbek, mint a törökök. Rabolnak, fosztogatnak, templomokat foglalnak el. A hadak állandó vonulása, a beszállásolások nem kedveznek a fejlődésnek. A bányák termelése visszaesik, alig épül valami, talán csak a rozsnyói jezsuita rendház és templom. A korszakot meghatározó, nagy múltú Széchy család is kihal, hatalmas birtokaik az uralkodóra háramlanak vissza. Tőle kapja meg a bigott katolikus és Habsburg-párti Koháry família. Fegyverek zajában hallgatnak a múzsák - a szállóigét Tinódi Lantos Sebestyén töri meg Murány várának megvételéről írt históriás énekével. E kor másik nagy műve Gyöngyösi István tollából származik, aki Széchy Mária és Wesselényi nádor romantikus történetét írja meg. S ha most újból itt hagyjuk Magyarországot, azt látjuk, hogy Európa boldogabbik fele a spanyol trónért hadakozik. Anglia belső nyugalmát alkotmányos monarchikus berendezkedése biztosítja és közben erőteljesen gyarmatosít. Franciaország egyetlen európai konfliktusból sem marad ki, abszolutizmusa kap még néhány évtizednyi haladékot. A felvilágosodás eszméi azonban előkészítik a forradalmat, ami végül diktatúrába torkollik. Vívmányai viszont bizonyítják, hogy a feudális rend tovább nem tartható fenn Európában. A rendteremtés, a forradalom befejezése Napóleonra vár. Az általa teremtett rendszer azonban kétarcú. Polgári reformok és abszolutikus-monarchikus jegyek egyformán felfedezhetők benne. Bukása elkerülhetetlen. S Európa uralkodó dinasztiái hiába kötnek már Szent Szövetséget, az izmosodó polgárság Európa-szerte átvette a francia forradalom eszméit, s az újabb forradalmi hullám megállíthatatlan. Így érünk el az 1848-as forradalmakhoz. De előtte térjünk haza, az ím százötven évvel korábbi Magyarországra. A müezzin éneke itt ugyanis utoljára köszönti Allah fényes egén a felkelő napot et írunk. Karlócán aláírják a békét és a törökök kivonulnak Magyarországról. A török helyébe azonban új hódítók lépnek, akik becsapják a magyar nemességet, lerombolják a végvárakat, szélnek eresztik a végvári katonaságot, a hajdúkat ismét jobbágysorba taszítják. Az ország - mint fegyverrel szerzett terület - végérvényesen a kétfejű sas karmai közé kerül. A Nagyságos Fejedelem lesz az, aki megpróbálja onnan kiszabadítani. A sokat szenvedett ország újabb csaták színhelyévé válik. Rákóczi bízik a nemességben, a nemtelenekben, a külföld segítségében, ám a francia kapcsolat most sem válik be, és a hosszú évekig tartó szabadságharc végül is sikertelen ben a nagymajtényi síkon letörött a zászló, Rákóczi bujdosni kényszerül. Sosem látja többé hazáját. Csekély számú kíséretével a török szultán vendégeként a Márvány-tenger partján, Rodostóban telepszik le. Élete hátralévő részében Vallomásait, Emlékiratait, vallásos és filozófiai elmélkedéseit írja. Íródeákja, Mikes Kelemen soha nem létezett édes néném -hez írott leveli fogalmazzák meg a bujdosók keserű mindennapjait, érzéseit. Már mi itt derék házas-tüzes emberek vagyunk, és úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont. S alig telik el néhány évtized, a magyar nemesség a pozsonyi országgyűlésen életét és vérét ajánlja fel a kétfejű sas uralkodójának, Mária Teréziának. Szükség is van a lovagias és vitéz magyarok segítségére, mert a királynő országlása háborúval kezdődik. De hiába a magyar vitézség, Hadik András bravúrja, a fiatal császár- és királynő vesztesen kerül ki a háborúból. A gazdag Szilézia elveszik, Mária Terézia rendeletekkel próbálja kárpótolni a veszteséget. Uralkodása alatt számos reformot hajt végre. Fia, a felvilágosult eszméiről híres kalapos király további reformokat foganatosít. Halálos ágyán aztán egynéhány kivételével - ezeket egy tollvonással visszavonja. Fura, ellentmondásos uralkodó, korát megelőző nagyratörő álmai vele együtt hanyatlanak sírba. A felvilágosodás eszméinek terjedése viszont megállíthatatlan. Mutatkozik ez mozgalomban, iskolák teremtésében, irodalomban, nyelvújításban. Bessenyei Ágis tragédiája a felvilágosodás irodalmának nyitánya, Szarvason, Selmecbányán szakiskolák nyílnak, a keszthelyi Georgicon Európa-hírű. Bél Mátyás több kötetes történelem könyvet ír, megjelennek Kármán és Csokonai művei, folyóiratot adnak ki, mint a Magyar Kurír vagy Kassán a Magyar Museum. Kazinczy nyelvet újít, Széphalomról szervezi az irodalmi életet. Ez az időszak egyben a nemzeti ébredések kora is. Bernolák először próbálja meg kodifikálni a szlovák nyelvet latinul írt munkáiban. Ezt a nyelvet használja aztán Fándly, Ribay, Papanek. Az eszmék mellett társadalmi változás is kellene, avítt a jogrend, a jobbágyrendszer, a polgárság csekély számú, nem hangadó, de a bécsi Udvar mereven ragaszkodik a feudális struktúrához. E merevséggel szemben bontakozik ki a reformmozgalom. Széchenyi gróf reformokkal akar változtatni. Gőzhajózást indít, Tiszát, Dunát szabályoztat, lóversenyt honosít meg, Kaszinót alapít, az ő érdeme a Lánchíd, vagyonnyi összeget ajánl fel a Magyar Tudományos Akadémia javára. De a gyökeres változáshoz ez kevés. Kossuth forradalommal akarja azt kivívni. 13

14 Pest, március idusa. Kinyomtatva a 12 pont, a Nemzeti Dal, Táncsics kiszabadítva, nagygyűlés a Múzeum előtt. A Petőfi és a Márciusi Ifjak vezette vértelen forradalom győzött. A Bécsből hazatérő küldöttség lázasan dolgozik Pozsonyban. Áprilisban készek az új törvények, Batthyány vezetésével megalakul a független kormány. Magyarország elszakadóban van a Habsburg birodalomtól. Vagy mégsem? A bécsi kamarilla megsokallja, amit a magyaroknak adott. Támad, vagy inkább támadtat. Jellasics horvát bán seregével magabiztosan átkel a Dráván és Pest irányába vonul. De Móga János maroknyi serege útját állja és Pákozdnál úgy elpáholja, hogy az futva menekül Bécs felé. Az Udvar nagyobb haderőt indít Magyarország ellen, de az is kudarcra van ítélve. Isaszeg, Hatvan, Nagysalló; Debrecenben detronizáció, híres Komárom be van véve mindezek jelzik a dicsőséges tavaszi hadjárat eredményeit. Bécs megretten, segítséget kér az orosz cártól. Európa csendőre kozákot küld a magyarok ellen. A Habsburgok pedig hálásak. Az államcsínnyel hatalomra kerülő Ferenc József kézcsókkal köszöni meg a segítséget. A kivívott magyar szabadság összeomlik az orosz csapás alatt. Magyarország felséged lábai előtt hever - jelenti urának, minden oroszok cárjának Paszkevics herceg. S a következmény: vérpad, várfogság, bujdosás, emigráció. Haynau, a brescai hiéna vérszomját csillapítja Aradon, aztán kivégzik Batthyányt, a nyelvújító Kazinczy fiát és ki tudja még, hányat a hősök közül. Aki tud, menekül, Kossuth a nagyvilágban próbál segítséget szerezni, de megértésen, szép szavakon túl mást nem kap. Magyarország évekig bujdosókat rejteget, hallgat és gyászol. Most tél van, és csend és hó és halál írja Vörösmarty. De meddig mehet ez így? Gömör terhei a török idők után sem enyhülnek. A császár háborús kiadásokkal sújtja a megyét, a protestáns vallásgyakorlat sem biztosított, az egyre súlyosabb terhek és megszorítások elől menekül a lakosság. Az újabb Habsburg-ellenes felkelésben a megye Rákóczi oldalára áll. Ajnácskő, Osgyán, Murány, Putnok várai egymás után kerülnek a kurucok kezére. Az Andrássyak - és velük Krasznahorka - valamennyien Rákóczi oldalán harcolnak, sőt a szerzetes Miklós, a dervisgenerális az ima mellett karddal segíti a kurucok ügyét. Gömör bányáit és olvasztókemencéit is a szabadságharc szolgálatába állítja. A szécsényi országgyűlésen ott van a megye képviselete Tornallyai Márton és Szent-Iványi Mátyás személyében. A következő évben a fejedelem és a szenátus Rozsnyón tanácskozik, itt készítik elő az ónodi országgyűlést, a Habsburgok detronizációját. Aztán elérkezik a szabadságharc utolsó szakasza. Gömör várai a császáriak kezére kerülnek, akik idegenként bánnak a megszerzett javakkal. Megindul Gömör várainak nagyfokú pusztulása. Néhány évtizeden belül romokban hever Ajnácskő, Putnok, Balog, az egykor a Szent Koronát őrző Murány. Csak Krasznahorka várán nem fog az idő. Hirdeti az egykori dicsőséget. Áll büszkén, rendületlenül. Az utolsó rendi felkelés után és az azt követő járványok nyomán a megye lakossága erősen megcsappan. A Serényiek, Koháryak betelepítési akciója nyomán szlovák népesség kerül Dobócára, Rimaszécsre, Máléra, majd innen Abafalvára. Az udvarhű Koháryak csak katolikus lakosságot telepítenek le, függetlenül nemzetiségükre. A szabadságharc leverése után a jezsuiták visszatérnek Rozsnyóra, nemsokára ferencesek is érkeznek. A város templomai újból a katolikusoké, az evangélikusok Berzétére húzódnak. Nem csitulnak a vallási torzsalkodások, néhány évtizednek kell eltelnie, hogy a türelmi rendelet megszülessen, és úgy-ahogy helyére billentse a felekezeti ellentéteket. Közben kialakul a rozsnyói püspökség, templomok épülnek Jolsván, Rimaszombatban, Rozsnyón, Csetneken, Nagyrőcén, új megyeház épül Pelsőcön. Létrejön a Tiszai Evangélikus Egyházkerület, püspökválasztását a dobsinai coalitio rendszabályozza. A század végén felbomlik a Borsod-Gömör-kishonti református egyházmegye és a gömöriek önálló egyházmegyét alakítanak ki. A bányászat és a hámorok jelentősége emelkedik. Dobsinán papírmalom, Rozsnyón a Murko-féle bőrgyár jelzi a fejlődő tendenciát. A kor híres gömöri szülöttei Czinka Panna, a híres cigányprímás lány, a rimaszombati ördöngős professzor Hatvanyi Lajos, Ferenczy István szobrász, a Magyar Kurír szerkesztője Decsy Sámuel, a jólészi Cházár András, Vályi Nagy Ferenc, az Iliász fordítója, Bartolomeides Ladislaus Gömör történetírója, a tiszolci Holkó Mátyás egyháztörténész, a könyvterjesztő Matej Hrebenda, Kollár Sámuel helytörténész, Juraj Palkovič nyelvész, Pavel Jozef Schaffarík (Šafárik) egyetemi tanár. Mind megannyi ismert egyéniség. Elképzelhetetlen nélkülük nemcsak Gömör, de az egyetemes magyar közművelődés is. A megye ipara a XIX. században szigetet jelent a mezőgazdasági, kézműves ország tengerében. Létrejönnek az első vasipari részvénytársaságok: a Vaskompánia, aztán a Murányi Unió, a Gömöri Vasmívelő Egyesület, a Csetnek-völgyi Concordia Részvénytársaság; Pohorellán, Hizsnyón új vasfeldolgozó gyárak épülnek. 14

15 Az építészet a klasszicizmus korát éli. Vigadó épül Jolsván, városháza Nagyrőcén, Rimaszombatban, kastély Alsóvályban, templom Jolsván és még megszámlálhatatlan kastély, kúria, középület emelkedik e stílus jegyében. A XIX. század első felének tobzódó eseményei között születnek későbbi történelmünk olyan jeles egyéniségei, mint a kis Kossuthnak is nevezett Bodon Ábrahám, a felsőpokorágyi Kmetty György, a szabadságharc tábornoka, a pap-költő Tompa Mihály, a rozsnyói újságíró, Phák Albert, a helytörténész, Balogh Béla református lelkész, Madarász Viktor festő vagy a nagy mecénás, Andrássy Dénes. A gömöri szlovák közművelődést, a politikai és irodalmi életet is nagy nevek gazdagítják. Megszületik Nagyrőcén Gustav Reuss honismereti és néprajzi kutató, Ráhón a költő-műfordító Samo Vozár, Nagyszlaboson a folklorista lelkész Pavol Dobšinsky. Pongyelokon, Nyústyán, Tiszolcon három sólyom bontogatja szárnyait. Legalábbis ilyen néven tartja számon a szlovák köztudat a tanító Bakulínyt, a gyűjtő Rimavskyt, az ügyvéd Daxnert, akiknek szárnyalása a szabadságharc idejére tehető. Gömörben megháltunk - hirdeti az emléktábla a sajógömöri Szent-Iványi kastély falán Petőfi ittjártát. Aztán felkeresi a lángszakállú Kubinyi Rudit Várgedén, máskor a novellista Adorján Boldizsárt Gortvakisfaludon, az akkor Bejében lelkészkedő Tompa Mihályt. Vele emlékezetes kirándulást tesz Murány várához. És a forradalom szele végigsöpör a megyén. Kihirdetik az új törvényeket, Nemzetőrségi választmány alakul, a nemzetőrök elindulnak Schwechat felé, a Rozsnyón tartott megyegyűlés kihirdeti a Függetlenségi Nyilatkozatot, Görgey Artúr Rimaszombatba érkezik, de továbbsiet, mert nyakán a hatalmas kozáksereg, akik előtt aztán Világosnál gúlába rakatja a fegyvereket. Tehetett volna még valamit Görgey? Aligha. Bár a kétkedők néha még felteszik a kérdést mi lett volna, ha? Meddő kérdés. Világos után néhány héttel Aradon egymást érik a kivégzések, kivégzik a feledi gyökerű Vécsey család tagját, Vécsey Károly honvédtábornokot. A megye gyászol. A fájdalmas nemzeti érzéseknek Tompa Mihály ad hangot. Neked két hazát adott végzeted, nekünk egy volt!- az is elveszett írja a versben, A Gólyához. A verset az osztrák hatóságok emberei is olvassák. Tompát Kassán börtönbe vetik érte. Haynau vérengzését a Bach-korszak követi az országban. Rosszabb ez, mint a nyílt diktatúra, mert az országnak a birodalomba való tökéletes beolvasztását célozza meg. Az ország reagálása a passzív ellenállás. Az ellenséges viszony blokkol minden haladást, fejlődést úgy az egyik, mint a másik oldalon. Változásra van szükség. Deák Ferenc teszi meg az első lépést. Kossuth Torinóból óvja a Habsburgokkal való tárgyalástól. Magyarország lesz a máglya, melyen az osztrák sas megégettetik írja Deáknak a Kasszandra levelekben. De a kocka már el van vetve. Megszületnek a kiegyezési törvények, a Szent Korona Ferenc József fejére kerül, létrejön a dualista állam, az Osztrák-Magyar Monarchia. Nem sok időt ad neki a történelem. Egy fél évszázadnyit. Gömör a Bach korszak idején a Kassai kerület részévé válik. A passzív ellenállás jelei itt is mutatkoznak. A gazdasági és társadalmi életnek csak halvány nyomai vannak. Az Entwurf eredményeként néhány iskolát öszszevonnak. Rozsnyón így születik meg a katolikus főgimnázium, a sajógömöri gimnázium többször átalakul, az osgyáni és a rimaszombati gimnáziumokból kialakul a rimaszombati Egyesült Protestáns Gimnázium. Ezekben az években születik Pósa Lajos gyermeklapszerkesztő Radnóton, Blaha Lujza, a nemzet csalogánya Rimaszombatban, Mikulík József helytörténész Dobsinán, megalakul a Rimamurányi Vasmű Egylet, szlovák gimnázium nyílik Nagyrőcén, Daxner összeállítja a szlovák Memorandum szövegét. A XIX. század nyitányán Gömör véglegesen egyesül Kishonttal, és ez már nem változik a megye megszűnéséig. De az már egy más kor, egy más világ, egy más állam. Az 1848-as forradalmak utáni állapotot politikai váltás jellemzi Európában. Erősödik az egységes nemzetgazdaság kialakulásának igénye. A klasszikus nagyhatalmak fejlődését erősíti a második ipari forradalom. Itáliában Garibaldi vörösingesei, Németországban a vaskancellár vezetik az egységes nemzetállam kialakulásához vezető folyamatot. A Balkánon megszületett nemzetállamok acsarkodása háborús tűzfészekké változtatja Európa hátsó udvarát, ahonnan az egykor hatalmas török birodalom ekkor már csak Európa beteg embere - csaknem teljesen kiszorul. A hatalmi átrendeződések alapja az egyenlőtlen fejlődés, a nyersanyagforrások és piacok megszerzése, a katona-politikai szövetségek kialakulása, aminek eredményeként kialakul az antant és a központi hatalmak szövetsége. Az új nagyhatalmak új elosztást követelnek. És már küszöbön is az első világháború. Csak valamiféle ürügy kell hozzá. Végül az is megvan. A casus belli -t a szerb nacionalisták szolgáltatják. Szarajevóban a Fekete kéz meghúzza a ravaszt, és a lövés kioltja a Monarchia trónörökösének életét. Akkor senki sem gondolja, hogy ez a Monarchia végét jelenti. Mint ahogy azt sem, hogy ezzel ér véget a hosszú XIX. század, aminek a végén a felismerhetetlenségig megváltozik a vén kontinens. De vajon e változások előtt mi történik Magyarországon? A Monarchia fél évszázadnyi fennállása alatt gyors gazdasági fejlődésen megy át. A dualista állam keretein belül megszületik a modern polgári Magyarország. Bankok, vállalatok százai alakulnak, megjelennek az első kartellek, a hagyományos iparágak mellett újak keletkeznek. A hengerszék bevezetésének köszönhetően Budapesten 15

16 őrlik nemcsak a Balkán, de Közép-Európa gabonáját. Magyar feltalálók műve a telefonközpont, a karburátor, a turbina, a tanszformátor, a torziós inga, a dinamó, a villanymozdony. A vasminiszter közlekedéspolitikájának köszönhetően több ezer kilométer vasút épül behálózva az országot, kapcsolatot teremtve a tengeri kikötővel. Eötvös József hatosztályos népiskolái kezdik visszaszorítani az analfabetizmust. Nyomdákat alapítanak, egymás után jelennek meg a kor irodalmi alkotásai. Színházak, szállodák épülnek, megváltozik a városok arculata. A politikai életben pártok alakulnak, legerősebb a Szabadelvű Párt, hosszú időn keresztül kormányozza az országot. A XIX. század utolsó évtizedében az ország fennállásának millenniumi évfordulójára készül. A parádés ünnepségeket megelőzően gyönyörű középületek nőnek ki a földből, magukon viselve a klasszicizmus, a szecesszió és az eklektika jegyeit. Budapesten a kontinensen elsőként földalatti vasút épül. Úgy tűnik, Magyarország gazdasága stabil, fejlődése felveszi a versenyt más európai államokkal. Társadalmi problémái azonban egyre gyűlnek. Rendezetlen a nemzetiségi kérdése? Talán nem is, mert a törvény még jónak is minősíthető. Mégis ez lesz az az erő, ami a Monarchiát szétforgácsolja. Az ország kiegyezés utáni első miniszterelnöke később külügyminiszter, a szép akasztott ember, Németország feltétlen híve. Ő képviseli a Monarchiát a berlini kongresszuson, ő szorgalmazza a német kapcsolatok erősítését, a kettős szövetséget. Vajon mit is vetít ez előre? Oka-e ez valaminek is? Nehéz ennek pontos súlyát megállapítani. Aztán eldördül a fegyver Szarajevóban, és miután az uralkodó mindent meggondolt és mindent megfontolt, a Monarchia hadba lép. De nemcsak a Monarchia. Heteken belül röpködnek a hadüzenetek az országok között, és Európa lángba borul. Magyarország vonakodik, nem akarja csatasorba állítani fiait a magyargyűlölő trónörökös miatt. Csakhogy ez már nem a magyarok döntésének kérdése és Tisza István fölöslegesen próbálja a hadbalépést késleltetni. Az ország része a Monarchiának és a szövetség kötelez. Mire a lomb lehull ígéri a német szövetséges Vilmos császár -, hazatérnek a katonák. Aztán lehullanak a lombok másodszor is és harmadszor is, de a katonák csak nem térnek haza. csillagos ég, merre van a magyar hazám? és Doberdónál, Isonzónál gyűlnek a magyar katonasírok. Aztán újra hullanak a lombok, de Nyugaton a helyzet változatlan. Nem így keleten! Ott német pénzen forradalmat csinál egy Uljanov nevű forradalmár, lemészároltatja a cári család apraját-nagyját, bevezeti a proletár diktatúrát, lerakja a kommunista hatalom alapjait, és cserbenhagyva antant szövetségeseit, különbékét köt a központi hatalmakkal. De a háború folyik tovább. Végül, amikor ötödször is lehullanak a lombok, valahol Franciaországban az Orient Expressz egy szalonkocsijában a német hadvezetés fegyverszünetet ír alá. Ekkorra szövetségesei már mind összeomlanak. A Monarchia is. A világméretűvé dagadt háború véget ér, és a győztesek békét, rendet ígérnek. Szükséges is, mert Európában tombol a háborút követő zűrzavar, a fejetlenség. Forradalmak érik egymást, tanácsköztársaságok születnek és buknak, kis népek nagyhatalmakká válnak. És Párizsban már gyülekeznek a rendcsinálók. De mielőtt belépnénk a győztes nagyhatalmak párizsi üléstermébe, hogy szemügyre vegyük, hogyan születik a béke, vessünk egy pillantást az ötven évvel korábbi Gömörre. Gömör gazdasági fejlődése, a kiegyezés után hasonlóan az országéhoz, erőteljes. Ugrásszerűen megnő a bányák termelése, Dobsinán kobalt és nikkel bányászatát kezdik meg, létrejön a Rimamurány-Salgótarján Vasmű, Jolsva elektromos közvilágítást kap, vasút épül Fülek, Feled, Bánréve, Rozsnyó, Tiszolc, majd a Garam mente érintésével. Takarékpénztár nyílik Rozsnyón, Tornalján, Nép- és Iparbank Rimaszombatban, regionális újságok, lapok jelennek meg. Egymás után alakulnak a műkedvelő egyesületek, dalárdák, nőegyletek, lövészegylet, múzeumegyesület, tanítóegylet. Átszervezik a megyét, öt járást alakítanak ki, amit később nyolcra bontanak. A megye dualizmus kori szülötte a pelsőci Rudnay Gyula, a hrussói Putra Ede, a tornaljai Basilides Barna festőművészek, az ugyancsak festőművész Tichy testvérek, az író Győry Dezső, a jolsvai operaénekesnő Basilides Mária és Lukovistye szülötte, Ivan Krasko írói álnév alatt alkotó Ján Botto. Újjáépítik a jánosi apátsági templomot, felépítik a sajógömöri templomot, Rimaszombatban a törvényszék és a gimnázium épületét, Andrássy Dénes mauzóleumát Krasznahorkán. Számos történész, helytörténész a megyével kapcsolatos munkája jelenik meg. Iskola nyílik Kurincon, Sajógömör iskolája polgári iskolává alakul át. Bartók Béla népdalokat gyűjt Gerlicén, megjelenik Borovszky Samu hatalmas Gömör megye monográfiája, Pesten kiadásra kerül a nagyveszverési Kellner Hostinsky Régi szlovák hitvilág című könyve, Kolozsvárott kinyomtatják Forgon Mihály Gömör nemesi családjait összegyűjtő könyvét, elkészül Mátyás király híres kapás szobra, felfedezik a dobsinai jégbarlangot és Európában elsőként villanyvilágítással látják el. A század nyolcvanas éveiben a nagy mesemondó, Jókai Gömörben jár. A csábító szépségű fehér asszony nyomát kutatja, hogy aztán romantikus regénnyé alakítva adja kezünkbe e démoni asszony árulását, vele együtt Krasznahorka és Lőcse történetének egy szeletkéjét. Gömör éli a boldog békeidők korszakát. A háború aztán elsöpri a békeidőket és négy év múlva, amikor vége a háborúnak, nincs már Monarchia, és a megye egy idegen állam kötelékeiben találja magát. 16

17 De előbb lássuk csak, hogy csinálják a nagyhatalmak a békét! Párizsban vagyunk 1919 januárjában. A történész szavaival a nemzetközi nagymesterek páros zártkörű sakkmérkőzése zajlik, aminek állítólagos célja az európai béke megteremtése. Csakhogy az önmaguk alkotta béketeremtő szabályok nincsenek híján rosszindulatnak, viszont híján vannak hozzáértésnek. A nagymesterek nincsenek tisztában Európa nemzetiségi összetételével, etnikai határaival? Meglehet. Tájékozatlanságukhoz hatalmi érdek is párosul, és amikor felállnak az asztaltól, egy fércművet hagynak maguk után, ami nem oszt igazságot, csak szakít, kapcsol, csatol, és főleg büntet, büntet, büntet. A veszteseknek nincs beleszólási lehetőségük. Amikor a nagymesterek elé bocsáttatnak, már minden eldőlt, hiába az észérv, hiába a tiltakozás. A békecsinálók aztán a felismerhetetlenségig átszabják Európa térképét, ahol sosemvolt országok születnek, apró népek széthullott birodalmak romjain önállósulnak, egykori nagyhatalmak szűk határok közé szorulnak. Békediktátumot erőltetnek a vesztesekre, a nemzeti önrendelkezés elvét alárendelik alantas szándékoknak, gyűlöletet szítanak, végül egymásnak is mattot adnak. A béke asztalától senki sem távozik elégedetten. S még véget sem ér a békecsinálás, még meg sem szárad a festék a vadonatúj országcímereken, amikor a vadonatúj államok zsebkendőnyi földterületen marakodnak. A lövészárkok szövetségesei is megfeledkeznek a szívélyes egyezményről, mandátum-területekről vitáznak, és mindeközben a vesztesek revízióról, igazságosabb elrendezésről álmodnak. A fércmű hiányosságait a békediktátorok nagyszabású konferenciákkal, egyezményekkel, paktumokkal próbálják helyreigazítani. Nyoma sincs a békés, kiegyensúlyozott Európának. Egyre világosabbá válik, hogy amit Párizsban tettek, az nem több egy hosszúra nyúlt fegyverszünetnél. Nos, nagymesterek, ezt akartátok-e, ez volt-e a célotok? A feszültség pedig egyre észlelhetőbb, amit tetéz az 1929-es fekete csütörtök. Az Új Világból az európai kontinensre is átterjedő gazdasági válság egyre erősebben jobboldali radikalizmus felé tolja az igazságtalan békediktátummal sújtott európai országokat. A két legelégedetlenebb, Németország és Olaszország agresszív fasiszta pártjai véget vetnek a polgári demokráciának. Anglia gyarmatbirodalma a függetlenség felé hajlik, Franciaország anyagi gondjait nem elégíti ki a német jóvátétel, Ausztria a németekkel való egyesülés híve. Lengyelország soknemzetiségű, mint ahogy a kisantant országai is. Legnagyobb gondjuk határaiknak megőrzése. Félelmük nem alaptalan. Az ő határaikat ugyanis soha semmilyen konferencia nem garantálja. És Magyarország? Neki nincs mit féltenie, tőle már elvettek mindent, amit lehetett. Ő csak reménykedhet, hogy valamit visszaszerezhet. A harmincas évektől felgyorsuló események egyre gyorsabban sodorják Európát az új háború felé. Németország egyre több rést üt a gyengécske békerendszer falán, remilitarizál, az Anschluss megszünteti Ausztria önállóságát, Münchenben a nyugati hatalmak statisztálásával visszaszerzi Csehszlovákiától a Szudéta-vidéket, élettérelméletével indokolja hódító terveit, szerződést köt a Szovjetunióval. Belső ellenségeit a hosszú kések éjszakáján megsemmisíti, antiszemita nézeteit több európai ország átveszi. Közben szövetségi rendszerek, paktumok, tengelyhatalmak alakulnak, és Németország 1939 szeptemberében átlépi a lengyel határt. Ezzel kezdetét veszi az újabb háború, amelyikbe egymás után lépnek be az európai hatalmak, végül a háború világméretűvé dagad, éppen úgy, mint az előző. Ne bocsátkozzunk most a háborús éveknek, azok eseményeinek elemzésébe! Tényként zárhatjuk le, hogy ez a világégés volt az emberiség történelmének legszörnyűbb háborúja. Áldozatainak száma milliókban mérhető, az anyagi pusztulás felbecsülhetetlen. Előzményeit Párizsban teremtették meg, következményeit Párizsban alábecsülték. Nagymesterek, így van-e, így akartátok-e? Ám mielőtt Bárdossy László bejelentené Magyarország hadba lépését a németek oldalán, ugorjunk vissza egy keveset az időben. Bécsben vagyunk 1938-ban, a Belvedere-palotában. A német és az olasz külügyminiszterek a magyar határrevízióróĺ tárgyalnak. Persze, a tárgyalásoknak előzményei vannak. A magyar külpolitika német orientációja ekkorra már elvitathatatlan, és Rómában is aláírják még 1927-ben az olasz-magyar örök barátsági és együttműködési szerződést. Ezt a külpolitikai magatartást a dédelgetett revíziós álmok táplálják, a német politika pedig már megkezdte a versailles-i békerendszer felülvizsgálatát. Igy kerül a magyar határkérdés a bécsi palota asztalára, aminek eredményeként a Felvidék egy része visszakerül Magyarországhoz. De hagyjuk most itt a Belvedere-palotát. Térjünk vissza a két évtizeddel korábbi Magyarországra, ahol a képviselőházban elhangzik az a mondat, amit az országban ekkor már mindenki tud: Ezt a háborút elvesztettük. A háború vége zűrzavaros helyzetben találja az országot. A jogállam kereteit, működési rendszerét kellene 17

18 megalkotni, de e kaotikus állapotban ez közel sem egyszerű. Néhány sikertelen kormányalakítás után győz az őszirózsás forradalom, közben megszűnik a Monarchia, s talán a háború utolsó puskalövése kioltja annak a Tisza Istvánnak az életét, aki ezt a háborút a legjobban ellenzi. Az országra keselyűként csapnak le egykori monarchiatársai, védekezni kell a cseh és román betolakodóktól, kijelölik a demarkációs vonalakat, megbukik a kérész életű tanácsköztársaság, amit fehérterror követ. Végül a belső viszonyok némiképpen rendeződnek, Horthy Miklós kezébe kerül a hatalom, aki kormányzója lesz a királyság államformát megtartó országnak. A nagyhatalmak közben döntenek. Mire a magyar küldöttség Párizsba érkezik, Magyarország sorsa már megpecsételődik. Apponyi még érvel, több nyelven magyaráz, térképekre, etnikai határokra utal. Mindhiába. A válasz néhány lakonikus megjegyzés, a tervezet változatlan marad, az ország szétdarabolása ennek alapján történik. A döntést a francia királynék és királyi szeretők kastélyában, Trianonban íratják alá a magyarokkal. Az itt történtektől nem lehet többé elvonatkoztatni semmit, ami ezután következik a magyar történelemben. Magyarországon zúgnak a harangok. Az elszakítottakért, az elcsatoltakért, az ország csonkolásért június 4-én. Gömör harangjai is megszólalnak, a települések tiltakoznak. A tanácsköztársaság hadserege egy darabig ugyan megszállva tartja a megyét, de az megbukik. Az elcsatolási folyamat megindul, az alispáni hivatalt Putnokra helyezik. A hatalmas megyéről lecsippentenek alig húsz települést, azt megkapja az anyaország, a többit csehszlovák katonaság foglalja el. Janko Jesenský lesz a megye új főispánja, a hivatal szlovák nyelvű hetilapot ad ki, szlovák iskolákat nyitnak, Árvából, a Garam mentéről szlovák lakosságot telepítenek az egykori Coburg uradalom területére és kialakítják az első kolóniákat. És közben szüntelenül folyik a tiltakozás a Csehszlovákiához való csatolás és a megye kettészakítása ellen. A megye ilyen formájában halódik még egy darabig, aztán január 1-jén megszűnik. Járásait a Garammenti és a Tátraalji megyébe tagolják. És a lakói? Ugyanazok, akik voltak, és bár nem váltanak hazát, a haza mégis távol kerül tőlük. Valami csodában bíznak, aztán a revízióban, de egyik sem érkezik. Gömör települései élik a mindennapjaikat, őrzik magyarságukat és reménykednek a megváltoztathatatlan megváltoztatásában. Új fogalommal ismerkedik a magyar kultúrtörténet: csehszlovákiai magyar kultúra, ami kényszerből születik, de közel sem jelentéktelen még ebben a reménytelen helyzetben sem. Gömörben néhány lap- és könyvkiadó kezdi meg működését, aminek terméke a számtalan helyi és regionális újság; polgári- és olvasókörök működnek a nagyobb településeken; ebben az időben jelenik meg Pósa Lajos életrajza Gyöngyössy László tollából, Mihalik Sándor könyve a rimaszombati ötvöscéhről, Kálniczky Géza munkája Mikszáth rimaszombati diákéveiről, Szalatnai Rezső tanulmánya a festő Tichy Gyuláról; Ila Bálint megkezdi Gömör megyét feldolgozó monográfiájának írását. Gombaszögön szárnyat bont a Sarló mozgalom, felfedezik a Domica-barlangot, ahol régészeti feltárások kezdődnek, Pásztory Ditta Rimaszombatban hangversenyezik, Tornalján felépül a járási hivatal épülete, az evangélikus templom, Makovits Jenő festőiskolát nyit Rimaszombatban. A szlovák kulturális élet is bővelkedik eseményekben. Helyi újságok jelennek meg, Július Botto a három sólyom életrajzán dolgozik, újabb szlovák iskolákat nyitnak, szobrot avatnak Bottonak, Francisci Rimavskynak, emléktáblát Ormisnak. De közben ledöntik Rozsnyón Kossuth szobrát, Rimaszombatban Széchenyiét. Aztán valóra válik az álom, a remény. A bécsi döntés nyomán magyar csapatok masíroznak észak felé, és a kijelölt határokig elfoglalják a megyét. Újjáalakul Gömör és Kishont vármegye Rimaszombat központtal, megjelenik hivatalos közlönye, a megye élére Soldos Béla kerül főispánnak. A rég várt revízió végre megtörténik, bár a megye továbbra is csonka, északi része nem kerül vissza. Boldog békeidő következik, de csak egy nagyon rövid időre, mert Magyarország háborúra készül. A háborútól a teljes revíziót várja Magyarország, de vannak szkeptikusok is. Egyikük éppen a miniszterelnök, a földrajztudós Teleki Pál, aki félti az országot a németek oldalán. Szószegők lettünk gyávaságból hullarablók lettünk a legpocsékabb nemzet - írja a súlyos vádakat a kormányzónak címzett búcsúlevelében öngyilkossága előtt. De tette már nem tudja megakadályozni a háborúba való belépést. A második magyar hadsereg pedig elindul a Don-kanyar felé, aztán a vagonok Auschwitz felé, a németek megszállják az országot, van egy sikertelen kiugrási kísérletünk, végül a hatalom a nyilaskeresztesek kezébe kerül tavaszán, amikor a szovjet hadsereg kiűzi a németeket Magyarországról, az ország romokban hever. És romokban hevernek a magyar revíziós remények is. Most, amikor utoljára kipillantunk a Kárpát-medencéből, azt látjuk, hogy Európa serényen dolgozik, eltakarítja a második világégés romjait. Közben Párizsban a nagymesterek újból asztalhoz ülnek, és mintha nem tanultak volna az előzőekből, újból meglépik ama hibás lépéseket. Vagy talán csak az előző lépések helyességét akarják ezzel igazolni? Meglehet, mert az 1919-ben meghúzott határokat meghagyják. Illetve apróbb módosításokat esz- 18

19 közölnek rajta: nyugatabbra tolják a lengyel határt, a Duna jobb partján három falut lehasítanak Magyarországról és Csehszlovákiának adják, és a magyarok lakta Kárpátalját most a változatosság kedvéért a Szovjetunióhoz csatolják, az új államhatárt meg láss csodát! - egy falu közepén húzzák meg. A sokvallású, soknemzetiségű délszláv államot meghagyják régi keretei közt. Az ebből eredő ellentétek már a két háború között kiéleződnek, a következő negyven év alatt továbbhalmozódnak. A megoldást puskaropogás, skizofrén, embertelen öldöklés kíséri és majdnem genocídiumhoz vezet a Balkánon. (Nahát, nagymesterek, így akartátok-e?) A háború utáni helyzet 1919-hez viszonyítva nagyot változott. A nagyhatalmi érdekeket és a világpolitika alakulását azóta a sokat nyerő győztes Egyesült Államok és a sokat vesztő győztes Szovjetunió alakítja. A második fegyvernyugvás után nem lehet már mellőzni a Szovjetuniót, aki a szövetséges nagyhatalmak közreműködésével rátelepszik Közép-Kelet-Európára, annak országait saját, szocialista-kommunista képére formálja, és száműzi belőlük bő negyven évre a demokrácia minden megnyilvánulási formáját. Háborús szövetségeseivel fagyossá válik kapcsolata, aminek eredményeként Európa közepén leereszkedik a vasfüggöny, és ennek két oldalán két különböző rendszer alakul ki. A nyugati oldal polgári demokráciái kihasználva a Marshall-tervet látványos fejlődést produkálnak, belső gondjaikat leginkább a leváló és önállósuló gyarmataik jelentik. A függöny keleti oldala a szovjet blokk, itt Sztálin megtiltja a Marshall-terv elfogadását, itt önerőből kell talpra állni, sőt a veszteseknek háborús kártérítést fizetni. A hatalomra kerülő polgári demokráciákat gyorsan visszaszorítja, az államvezetésben a kommunisták veszik át a hatalmat. A szocialista zóna országai szovjet mintájú államot építenek államosítással, a mezőgazdaság kollektivizálásával. A blokkból kilépni nem lehet. Időről-időre mégis történnek kísérletek a kitörésre, de a forradalmakat időről-időre vérbe fojtják. Európa fejlődése pedig alárendelődik a két nagyhatalom versengésének. Hidegháború, Berlini fal, atomsorompó, olajválság, csillagháború, Cocom-lista, Brezsnyev-doktrína ezek mind a háborút követő negyven év meghatározó elemei, amit aláfest egy feszült nemzetközi légkör. Aztán következik a glasznoszty, a peresztrojka de ez már a változás időszaka, ez már egy más világ, egy más rendszer, amikor a bipólusú világ többpólusúvá válik. Az egykori keleti blokk országaiban a múlt század nyolcvanas - kilencvenes éveinek fordulóján megszűnik a szovjet fennhatóság, összeomlik a kommunista diktatúra és helyükre piacgazdálkodás, többpártrendszer, demokrácia lép. Az átalakulási folyamat nem fájdalommentes, de a legtöbb országban békésen-bársonyosan zajlik. Persze az átalakulás nem oldja meg a hosszú időn keresztül agyonhallgatott, szőnyeg alá söpört problémákat, elfojtott etnikai súrlódásokat, alárendelt nemzetiségi érzéseket. És hetven évvel a párizsi Európa-felosztás után Európa térképe újból átrajzolódik. Darabokra hull a Szovjetunió, és az egykor hatalmas birodalomnak még a neve sem marad fenn. Kárpátalja a széthulló birodalom része. Most az utódállam, Ukrajna lesz a gazdája. A hetven év alatt már a negyedik országhoz csatolják. Vajon mit hozhat számára a következő hetven év? A szlovákok házassága (a magyarok után) a csehekkel sem válik be, második válásuk, úgy látszik, végleges. Jugoszlávia, a Balkán tarka, bonyolult képződménye is eltűnik a térképről, s helyén új államok születnek, de ezek hosszú, fájdalmas vajúdásához kéksisakos békefenntartókra van szükség, és a folyamat talán még napjainkban sem befejezett. Nos, nagymesterek, igazolja-e az idő az egykori döntéseteket? De ki is válaszolna a kérdésre? Mert hol vannak már a nagymesterek? Mindeközben zajlik Európa egyesítési folyamata. A vasfüggöny köddé válik, a két Németország újra egyesül, a volt keleti zóna országai folyamatosan belépnek az Európai Unióba, a schengeni határok egyre keletebbre tolódnak, a kinnrekedtek a bekerülésen dolgoznak. És a vén Európa éli a mindennapjait. Benne mi is, magyarok. De nézzük csak, mi is történt velünk az utolsó bő félszázad alatt! Az újabb párizsi békeszerződés lezárja a második világháborút, Magyarországot megszállt helyett csatlós államnak tekinti, és hatalmas jóvátétel fizetésére kötelezi. A háborútól, megszállástól, ostromtól agyongyötört ország viszonylag gyorsan helyre állítja a jogállam intézményeit, stabilizálja a gazdaságot, de politikai berendezkedését a szovjet blokkhoz való tartozása határozza meg. A kékcédulás választások biztosítják a kommunisták fölényét, és az ország ötven évre egypártrendszerű szovjet modellé válik. Rendszerváltó kísérletét 1956-ban szovjet tankok tapossák szét. Magyarország újból romokat takarít, hősöket gyászol, ki tudja hányadszor már a történelem folyamán! Európa kicsit sajnálkozik, de segíteni nem tud, nem tudhat. Aztán újra talpra áll az ország, és éli mindennapi életét a kádári puha diktatúrában a szovjet blokk legvidámabb barakkjaként. Nincsenek már revíziós törekvések, Trianonról beszélni sem szabad. A felnövekvő generáció hazug történelemkönyve nem mesél elszakított kisebbségről. Pedig azok most is ott élnek, ahol a trianoni döntés idején éltek. Teljes rendszerváltás kellett ahhoz, hogy szabadon beszélni lehessen róla. 19

20 Gömör után nem vármegye többé. Az egykor volt vármegye évszázadok óta vegyes népességű. Északi részét szlovákok, németek lakják, déli része magyar ajkú. De Párizsban a régi-új elosztás ezt nem veszi figyelembe. Gömör területéből egy nyúlfarknyit megkap az anyaország, a többit Csehszlovákiához csatolják. Csakúgy, mint régen. Az itt élők, az itt élő magyarok a háború romjait takarítják, hadifoglyokat várnak haza, amikor kiderül, hogy nincs hová hazavárni őket. A magyarok hontalanná válnak. Kollektív bűnösség, teljes jogfosztás hirdeti a Beneš-dekrétum - és a csehszlovák hatalom elsőként is megvonja tőlük az állampolgárságot. Aztán megkezdődik a magyarok szülőföldjükről való kitelepítése. Rozsnyó, Tornalja, Feled vasútállomásaira marhavagonokat húznak, ebbe terelik a magyar családokat. A marhavagonok pedig megindulnak Csehország felé, ahová a bűnösöket deportálják munkaszolgálatra. A csehországi vasútállomások átalakulnak emberpiaccá, ahol a cseh gazdák válogatnak a magyar emberportékában. Szinte hihetetlen, hogy Csehszlovákia rabszolgatartó rendszert játszik Európa szívében a XX. században, a béke kellős közepén. S vajon mi lett volna ennek a vége, ha a nemzetközi nyomás és az új rendszer megállásra nem kényszeríti őket?! De a magyarok megsemmisítésére irányuló szándék ezzel nem ér véget. A reszlovakizációs propagandahullám Gömört is eléri, és temérdek család, ha megalázva is, de így menekül meg szülőföldje elhagyásától. A magyarság teljes felszámolása érdekében megszületik még a lakosságcsere program. Ezreket telepítenek ki, családok szakadnak szét, a kitoloncoltak évtizedekig nem jöhetnek haza. Közben a népbíróság százakat ítél fogságra, jachymovi uránbányákba koholt vádak alapján. A valódi ok pedig ilyen egyszerű: Magyar voltál! Ezért! S az anyagi veszteséget, az elkonfiskált javakat ki tartja már számon az emberi veszteség mellett? Az asszimiláció pedig még folyik-folyik hosszú éveken keresztül. S vajon befejeződik-e valaha? Erre a kérdésre sem tud földi halandó válaszolni. Meg talán jobb is ezen csak töprengeni A jogfosztottság óta aztán fordul velünk néhányat a vén golyóbis. Alkalmazkodunk a kialakult helyzethez, építjük a közös hazát, hallgatunk a múltról, generáció nő fel úgy, hogy nem is ismeri Trianon fogalmát. Irástudóink is teszik a dolgukat Az irodalomtörténet a csehszlovákiai magyar irodalom a felszabadulás után címszó alatt jegyzi a következő négy évtized terméseit, ami irodalmi életünk harmadvirágzása. A kezdeti szerény termés mogorva csillag alatt születik, de a változó világ megteremti a műfaj feltételeit. Íróink tollából Kék hegyek alatt, Két kor mezsgyéjén, Nyugtalan ének születik. Kassán útjára indul Puffancs, Göndör és a többiek, megjelennek a Nyolcak kötetei, nemzedéki státusz nélkül jelentkezik Tóth Elemér, Batta György és Tükör előtt Bárczi István. Trilógiát ír Mács József, humoreszket Duba Gyula, mesét Kovács Magda. Aztán 68-ban tüntetünk, barikádot építünk, néhány év múlva aláírjuk a Chartát, majd kulcsot csörgetünk, mi is bársonyosan lelkesedünk, vegyes érzelmekkel fogadjuk az ország szétosztását. Kapunk érte állampolgárságot, magyar iskolát, magyar sajtót - alapvető emberi jogokat. Később kapunk színházat is, előbb Komáromban, aztán Kassán, van magyar nyelvű rádióadásunk, TV műsorunk és van már egyetemünk is. És van valami, ami nincs és hiányzik. De az megfoghatatlan, megfogalmazhatatlan Minden erőnkkel támogatjuk az Uniós tagságot, mert attól várunk valamit. valami légiesített határokat, valami határok fölött átnyúló közeledést, valamit, amivel közelebb kerülhetünk az anyaországhoz Milyen naiv is a remény! Végéhez értünk történetünknek. Sok magyar évszázadot, sok dicsőséget, sok szomorúságot lapoztunk végig, még többet kihagytunk, átléptünk, s közben ki-kipillantottunk a Kárpátok karéjából, hogy lássuk, mások hogy alakítják sorsukat, hová érnek, hogyan változnak. Gömör, az örök haza bő ezer évét is végigszántottunk, s ha most végigpillantunk szelíd, szemérmes lankáiról, csupa ellentmondás az, amit látunk. Pusztulás, építés váltogatja mindenütt egymást, amerre a szem ellát. Őseink hagyatékát nem becsüli a jelen, mert fejlődésének gátlóját véli benne felfedezni A jó utókor pedig csak szép új világot akar, és nem látja, mit veszítünk naponta a szédítő fejlődéssel. Műutat akar, hidat, betoncsodát, s temérdek megunhatatlan kincseinket az idő kezébe ajánlja. Igy tűnik el a fügei Hevessy-kúria, romokban hever az egykori gályarab lelkész keszi temploma, s pusztul a romjaiban is megkapó, gyönyörű arányokkal rendelkező runyai Soldos-kastély. Jó utókor, tudod-e, hogy hol van a Kacagópuszta, a tornaljai zsinagóga, tudod-e, hogy Gömör délen Síddel kezdődik, hogy Vernár az utolsó faluja? És tudod-e, hogy ha mi nem vigyázunk rá, ha nem óvjuk értékeit, Gömör is abba az olvasztótégelybe kerül, amit ma úgy neveznek: globalizáció. Hát vigyázzunk rá, mert amíg Gömör van, mi is leszünk. S vigyázzunk templomra, benne magyar imádságra, öreg temetőben düledező fejfára, iskolára, benne magyar mondára, legendára, mert olyan ez Gömörnek, mint csecsemőnek az emlő. Táplálja a megtartó emlékezetet. 20 Ferencz Anna

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

Történelem 5. évfolyam. - Redmentás feladatsorok - ISM.KELET. Gyakorlás

Történelem 5. évfolyam. - Redmentás feladatsorok - ISM.KELET. Gyakorlás Történelem 5. évfolyam - Redmentás feladatsorok - I. Az őskor és az ókori Kelet A történelem forrásai Őskori elődeink Az őskori kultúra Barlangokból a falvakba Holdévektől a napévekig Az első városok Mezopotámiában

Részletesebben

I. Mátyás ( ) az igazságos

I. Mátyás ( ) az igazságos I. Mátyás (1458-1490) az igazságos született: 1443 Kolozsvár meghalt: 1490 Bécs feleségei: Podjebrád Katalin (cseh) Aragóniai Beatrix (nápolyi) (eljegyezve Cillei Borbála és Garai Anna) - Edelpock Borbála

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

TÖRTÉNELEM FELADATLAP

TÖRTÉNELEM FELADATLAP VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI

Részletesebben

V. Magyarország és a Habsburg Birodalom

V. Magyarország és a Habsburg Birodalom V. Magyarország és a Habsburg Birodalom 1552 1500 1572 Politikai és hadi események A törökök elfoglalták Veszprémet, Temesvárt, Drégelyt, Lippát és Szolnokot, Egert azonban nem sikerült. Dobó István 1566

Részletesebben

Osztályozó vizsga témái. Történelem

Osztályozó vizsga témái. Történelem 9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság

Részletesebben

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában! Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa

Részletesebben

2009. Fejlıdött a mezıgazdasági technika:.

2009. Fejlıdött a mezıgazdasági technika:. 1. Egészítsétek ki a hiányos szöveget! Az uradalom gazdája a. A munkát a rabszolgákból és a harcosokból kialakult végzik. Az uradalom részei: A földesúr saját használatára fenntartott ; a házhelybıl, szántóból,

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

Osztályozó vizsga anyaga történelemből Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat

Részletesebben

Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c

Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c 2017-18 1. Kora újkori egyetemes történelem a. Francia abszolutizmus i. Királyi hatalom meggyengülése ii. XIV. Lajos iii. Gazdaságpolitikája, hadserege b. Habsburgok

Részletesebben

Érd 775 Helytörténeti verseny. I. forduló

Érd 775 Helytörténeti verseny. I. forduló Érd 775 Helytörténeti verseny I forduló 1 Melyik a kakukktojás, és miért? (Több válasz is lehetséges, a helyes válaszok plusz pontot érnek! Nem fogadjuk el azonban azt a választ, hogy Margit vagy Hedvig

Részletesebben

1. TOTÓ. 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos X pozsonyi 2. kéttáblás X. évenkénti

1. TOTÓ. 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos X pozsonyi 2. kéttáblás X. évenkénti 1. TOTÓ 1. Kire ismersz: ősiség eltörlése, Lánchíd, gőzhajó, kaszinó? 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos 2. Ebben az évben nyílik meg Magyarországon az első vasútvonal: 1. 1844 2.

Részletesebben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG.

SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. HÁLÓ KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT S4 1052 BUDAPEST, SEMMELWEIS UTCA 4. 1/16. RÉSZ 2017. ÁPRILIS 24. HÉTFŐ 18.00

Részletesebben

I. FORDULÓ. Ki volt a magyar uralkodó a szabadságharc kirobbanásának idején?

I. FORDULÓ. Ki volt a magyar uralkodó a szabadságharc kirobbanásának idején? I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... Felkészítő: 1. A Rákóczi-szabadságharc Ki volt a magyar uralkodó a szabadságharc kirobbanásának idején? Milyen okai voltak a szabadságharc kirobbanásának?

Részletesebben

7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet

7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet 7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei Az őskor és az ókori kelet 1. A történelem forrásai. 2. Az őskőkor világa. 3. Az újkőkor változásai (gazdaság, életmód, vallás). 4. Az ókori folyamvölgyi

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Az Árpád-ház történelme

Az Árpád-ház történelme Az Árpád-ház történelme I. István 997-1000/100-ig fejedelem; 1000/1001-1038-ig király Intézkedései: - Leveri a pogánylázadásokat: 997-ben Koppányt (Veszprém mellett, Koppány veszít, felnégyelik) - 1003-ban

Részletesebben

Tárgyfelvétel típusa. Kötelező Nincs megadva 0 MAGY0007 Helyesírás 1 Kötelező 0 Gyakorlati jegy (5 fokozatú) 2 Gúti Erika Dr.

Tárgyfelvétel típusa. Kötelező Nincs megadva 0 MAGY0007 Helyesírás 1 Kötelező 0 Gyakorlati jegy (5 fokozatú) 2 Gúti Erika Dr. Félév szám Min félévszám Max félévszám Tárgyfelvétel típusa Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám Kreditek a tárgycsoportban Tárgyfelelős nyomtatási neve ANYISM01 TORTKONO01 TORTKONO0

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a

I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc

Részletesebben

1.2. l) frank uralkodó vagy császár ( ) vagy a középkori császári hatalom megteremtője összesen 12 pont

1.2. l) frank uralkodó vagy császár ( ) vagy a középkori császári hatalom megteremtője összesen 12 pont TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 6. OSZTÁLY 2012/2013 TERÜLETI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára Rendelkezésre álló órakeret: 3 x 36 óra= 108 óra Tematikai Előzetes tudás A tematikai nevelésifejlesztési céljai

Részletesebben

HAZA ÉS HALADÁs a reformkor

HAZA ÉS HALADÁs a reformkor HAZA ÉS HALADÁs a reformkor MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1.Európa politikai helyzete Napóleon bukása

Részletesebben

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció gyors elterjedésének az okai Az egyház elvilágiasodása Mátyás király uralkodása alatt a király az ország irányításában alkalmazott nagy

Részletesebben

2014. november 5. Plenáris előadás: Orosz István: Európa a konstanzi zsinat korában. 12:30 13:30 Ebéd

2014. november 5. Plenáris előadás: Orosz István: Európa a konstanzi zsinat korában. 12:30 13:30 Ebéd 2014. november 5. 11:00 - A konferencia megnyitása: Szilvássy Zoltán rektor, Debreceni Egyetem Soltész Miklós államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma Papp László polgármester, Debrecen Megyei Jogú

Részletesebben

A történelem javítóvizsga. témakörei és tényanyaga. a Herman Ottó Szakképző Iskola. 9. évfolyamos. szakmunkás osztálya számára

A történelem javítóvizsga. témakörei és tényanyaga. a Herman Ottó Szakképző Iskola. 9. évfolyamos. szakmunkás osztálya számára A történelem javítóvizsga témakörei és tényanyaga a Herman Ottó Szakképző Iskola 9. évfolyamos szakmunkás osztálya számára I. Bevezető, a történelem kezdetei 1000-ig, Vas megye története A történettudomány

Részletesebben

Erdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély

Erdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az

Részletesebben

Gömörországban jártunk. Bábolnai Általános Iskola, 7. A osztálya. A HATÁRTALANUL pályázaton három napos utat nyertünk Szlovákiába, Gömörországba.

Gömörországban jártunk. Bábolnai Általános Iskola, 7. A osztálya. A HATÁRTALANUL pályázaton három napos utat nyertünk Szlovákiába, Gömörországba. PÁLYÁZAT Gömörországban jártunk Bábolnai Általános Iskola, 7. A osztálya A HATÁRTALANUL pályázaton három napos utat nyertünk Szlovákiába, Gömörországba. Izgatottan készültünk az utazásra. Két előkészítő

Részletesebben

MAGYARORSZAG TÖRTENETE

MAGYARORSZAG TÖRTENETE Kristó Gyula-Barta János-Gergely Jenő MAGYARORSZAG TÖRTENETE Előidőktől 2000-ig RMNONÍCK KIADÓ TARTALOM 683 Tartalom ELŐIDŐK (1000-IG) A néppé válás évezredei (Kr. e. 6000-Kr. u. 855 körül) 5 Nyelvrokonság,

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Hittankönyv a középiskolák 10. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 01. Az egyháztörténelem fogalma A források típusai A történelem segédtudományai

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

Történelemtanulás egyszerűbben

Történelemtanulás egyszerűbben Ádám Gáspár Történelemtanulás egyszerűbben Vázlatok a történelem tantárgy 5-8. évfolyamának oktatásához Készült a 2012-es kerettanterv alapján Tartalom Előszó... 9 5. évfolyam... 11 I. Az őskor és az ókori

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY. Tanuló neve:... Osztálya:... Iskola neve: Címe: Felkészítő tanár neve:...

V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY. Tanuló neve:... Osztálya:... Iskola neve: Címe: Felkészítő tanár neve:... Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu V. TOLLFORGATÓ 2. forduló V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY

Részletesebben

javítóvizsga tételek tanév

javítóvizsga tételek tanév javítóvizsga tételek 2017-18. tanév Történelem: SZAKGIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAM 1. Egyiptom 2. A görög vallás és a mítoszok. Az olimpia. 3. Spárta. Nevelés és család az ókori görögöknél. 4. Az athéni demokrácia

Részletesebben

liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ Az Anjou-kor

liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ Az Anjou-kor liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 6-7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ Az Anjou-kor I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. Az ország főpapjai, bárói, nemesei és

Részletesebben

TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41

TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41 5 TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41 BEVEZETŐ 51 SZÉKELYFÖLD FÖLDRAJZA ÉS KÖZIGAZGATÁSA (Elekes Tibor) 55 Természetföldrajzi adottságok és hasznosítható

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

Félév szám Min félévszám Max félévszám rgyfelvétel típu Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám2

Félév szám Min félévszám Max félévszám rgyfelvétel típu Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám2 Félév szám Min félévszám Max félévszám rgyfelvétel típu Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám Kreditek a Tárgyfelelős nyomtatási neve tárgycsoportban ANYISM01 Anyanyelvi ismeretek Kötelező

Részletesebben

templomban. Igét hirdet Nt. Buza Bodnár Aranka református lelkész Vendégek, előadók,

templomban. Igét hirdet Nt. Buza Bodnár Aranka református lelkész Vendégek, előadók, DÁTU M Július 23. (vasárnap) Július 24. (hétfő) Óra A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXIV. NYÁRI EGYETEME 2017. július 23.- 2017. július 29. CSEMADOK Székház Nagycsucsomi utca (Čučmianska dlhá) 17 Sk-048 01 Rozsnyó

Részletesebben

Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem

Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi

Részletesebben

Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon. Tevékenységformák

Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon. Tevékenységformák Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon Tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont

1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1 1. ábra: A Partium területe Bethlen Gábor halálakor. Rajzolja be a Partiumot alkotó területrészeket piros határvonalakkal, és írja be a területek neveit! 2.

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

I. feladat. Ne a tojást törd!

I. feladat. Ne a tojást törd! I. feladat Ne a tojást törd! Köszöntelek benneteket! Remélem sok tojást sikerül gyűjtenetek a mai napon! Fejtsétek meg a rejtvényt! 8 tojás (Megoldásonként 0,5 pont jár.) 1. Ilyen típusú épületben kötött

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe

Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe Felvidéki kirándulásunk az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával jött létre. A kirándulást hosszas előkészítő munka előzte meg, amiben tanáraink

Részletesebben

Megoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály

Megoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály Megoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály 1. feladat: Az 1848 49-es szabadságharc eseményei a) 5. (isaszegi csata) b) 6. (pákozdi csata) c) 2.

Részletesebben

EMBEREK ÉS S Z Á Z A D O K

EMBEREK ÉS S Z Á Z A D O K Barta Gábor Hegyi Klára Kertész István EMBEREK ÉS S Z Á Z A D O K Források a történelem kezdeteitől 17 M-ig A szakmunkásképző iskolák I. osztálya számára Tankönyvkiadó, Budapest, 1984 Tartalom Élet az

Részletesebben

Kössünk békét! SZKA_210_11

Kössünk békét! SZKA_210_11 Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

Indiai titkaim 14.- Két falu Krassó-Szörényben

Indiai titkaim 14.- Két falu Krassó-Szörényben 2010 november 13. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Indiaiértékelve titkaim 14.Give Indiai titkaim 14.Give Indiai titkaim 14.Mérték Give Indiai titkaim 14.Give Indiai titkaim 14.- 1/5 2/5 3/5

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,

Részletesebben

Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Ezen a lapon a magyar uralkodók listája található. Árpád-ház Fejedelmek kora Álmos szül. kb. 820-ban Egyek és Emese fia (?) Árpád kb. 895 907

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2015/2016 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2015/2016 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2015/2016 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

A csapat száma: A feladatokat Érsek Attila készítette I. feladat Ne a tojást törd! 1. Ilyen típusú épületben kötött házasságot II.

A csapat száma: A feladatokat Érsek Attila készítette I. feladat Ne a tojást törd! 1. Ilyen típusú épületben kötött házasságot II. - 1 - I. feladat Ne a tojást törd! 1. Ilyen típusú épületben kötött házasságot II. Rákóczi Ferenc. 2. 1704-ben tábornaggyá nevezték ki és rábízták Erdély védelmét a felkelő kurucok ellen. 3. Részt vett

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

A kétfejű sas árnyékában

A kétfejű sas árnyékában A kétfejű sas árnyékában MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 2. FORDULÓ MÁRIA TERÉZIA ÉS II. JÓZSEF, A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS II. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail

Részletesebben

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 15. július 21. FŐVÉDNÖK: P. DR. NÉMET LÁSZLÓ SVD NAGYBECSKEREKI MEGYÉSPÜSPÖK A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 17. 2012.

Részletesebben

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Írta: Tarnavölgyi László 2015. január 08. csütörtök, 23:59 Anka László és Kucza Péter Tápiószecső

Részletesebben

Tematikus séták a Honismeret Napja alkalmából április 12. I. séta Kezdés időpontja: 8 óra. A középkori Veszprém legendáinak nyomában

Tematikus séták a Honismeret Napja alkalmából április 12. I. séta Kezdés időpontja: 8 óra. A középkori Veszprém legendáinak nyomában Indulás helye: Jezsuita templom Időtartama:, óra A séta hossza:, km 0. április. I. séta Kezdés időpontja: óra A középkori Veszprém legendáinak nyomában Veszprém belvárosában felkeressük azokat a fontosabb

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

Történelem 10. évfolyam

Történelem 10. évfolyam Jelmagyarázat: Történelem 10. évfolyam F fogalom, pl.: királyi vármegye, ispán, nádor, egyházmegye, királyi tanács, tized N név, pl.: Géza fejedelem, I. (Szent) István, Koppány É évszám, pl.: 972 997 (Géza

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2010/2011 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2010/2011 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2010/2011 ISKOLAI FORULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhetı elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetőivel jelöltük.

Részletesebben

liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 3. FORDULÓ Hunyadi Mátyás, a Jagellók kora, mohács

liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 3. FORDULÓ Hunyadi Mátyás, a Jagellók kora, mohács liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 6-7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 3. FORDULÓ Hunyadi Mátyás, a Jagellók kora, mohács III. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. Ha jól forgatod

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA FELVÉTELI KÖRZETE A 2017/2018. TANÉVBEN VECSÉS

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA FELVÉTELI KÖRZETE A 2017/2018. TANÉVBEN VECSÉS AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA FELVÉTELI KÖRZETE A 2017/2018. TANÉVBEN VECSÉS Köznevelési intézmény: Grassalkovich Antal Német Nemzetiségi és Kétnyelvű Általános Iskola Anton Grassalkovich Grundschule Wetschesch

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK Hazánk a Habsburg Birodalomban Kinek a nevéhez köthető a Pragmatica Sanctio? III. Károly. Mettől-meddig uralkodott? 1711-1740. Mit tett lehetővé a Pragmatica Sanctio elfogadása? A

Részletesebben

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

1. TOTÓ. 3. Melyik párosítás helyes? 1. Nagy Lajos törvényei MCCCVI 2. Mohácsi csata MDXVI X. Augsburgi csata CMLV

1. TOTÓ. 3. Melyik párosítás helyes? 1. Nagy Lajos törvényei MCCCVI 2. Mohácsi csata MDXVI X. Augsburgi csata CMLV 1. TOTÓ 1. Hol tartották az Árpád-korban a legjelentősebb törvénynapokat? 1. Székesfehérvár 2. Esztergom X. Buda 2. Melyik terület élén állt a vajda? 1. Horvátország 2. Török Birodalom X. Erdély 3. Melyik

Részletesebben

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

1.2. j) A földesúr földbirtoka. j) item: Minden tartalmilag helyes válasz elfogadható. összesen 10 pont

1.2. j) A földesúr földbirtoka. j) item: Minden tartalmilag helyes válasz elfogadható. összesen 10 pont ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 7-8. OSZTÁLYOS TANULÓK SZÁMÁRA 2014/2015 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar

Részletesebben

Pótvizsga szóbeli témakörök (történelem) 11/b és 11/e

Pótvizsga szóbeli témakörök (történelem) 11/b és 11/e Pótvizsga szóbeli témakörök (történelem) 11/b és 11/e Száray Miklós : Történelem tankönyv II. Történelmi Atlasz (Mozaik) 1. Árpád-kor 1038-1077 2. I.László és Kálmán uralkodása 3. III.Béla 4. Az Aranybulla

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben