Szervezeti és Működési Szabályzat

Átírás

1 Szervezeti és Működési Szabályzat Derecskei I. Rákóczi György Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium OM: június 1

2 Bevezető rész A köznevelésről szóló évi CXC. törvény, valamint végrehajtási rendeleteiben foglaltak érvényre jutása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők és tanulók közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Derecskei I. Rákóczi György Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium nevelőtestületének és az alkalmazottaknak a közös értekezlete a köznevelésről szóló évi CXC. törvény 20/2011. EMMI rendeletének 4. -ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az alábbi felépítésű Szervezeti és Működési Szabályzatot fogadta el: 1. A működés rendje, ezen belül a gyermekek, a tanulók, az alkalmazottak és a vezetők a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodás rendje; 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje; 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel; 4. A nevelési-oktatási intézmény kollégiumi intézményegységgel való kapcsolattartásának rendje; 5. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje; 6. Az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje; 7. A vezetők és az intézményi tanács, valamint az iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje; 8. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések; 9. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskolaegészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás; 10. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok; 11. A szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében; 12. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje; 13. Az intézményi védő, óvó előírások; 2

3 14. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők; 15. Annak meghatározása, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról; 16. Azon ügyek, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel; 17. A nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás, valamit a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai; 18. Nem tanulói jogviszonnyal kapcsolatos panaszkezelés szabályai; 19. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje; 20. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje; 21. Az intézményvezető feladat-és hatásköréből leadott feladat-és hatáskörök, munkaköri leírás-minták; 22. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei; 23. A felnőttoktatás formái; 24. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása (helyiségek, berendezések használata); 25. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje; 26. A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje; 27. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend; 28. Az iskolai könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata; 29. Mindazon kérdések, melyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá az oktatási intézmény működésével összefügg. A szervezeti és működési szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Derecskei I. Rákóczi György Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása feladata és kötelessége az intézmény minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, az iskola tanulóinak, és mindazoknak, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit, szolgáltatásait. 3

4 Az SZMSZ készítése során a következő magasabb jogszabályokat vettük figyelembe: évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről, A évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól, A évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól, A évi CXCV. törvény az államháztartásról, A évi CCIX. törvény a családok védelméről, A évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 229/2012.(VIII.28) Korm. rendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 43/2013. (II. 19.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról módosításáról 335/2005. (XII.29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 326/213. (VIII. 30.) kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet. A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet. A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: EMMI rendelet) 4

5 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26) EMMI rendelet. A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet. Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet. Az intézmény neve Derecskei I. Rákóczi György Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium Az intézmény székhelye 4130 Derecske, Lengyel utca 1. Telephelye Derecskei I. Rákóczi György Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium Köztársaság úti telephelye Telephely címe 4130 Derecske, Köztársaság út 99. OM azonosító Az intézmény alapításának éve Szakmai alapdokumentum Az intézmény típusa Fenntartó és működtető adatai től hatályos Közös igazgatású köznevelési intézmény Berettyóújfalui Tankerületi Központ 4100 Berettyóújfalu, Dózsa György út vezetője: Kapornai Judit tankerületi központ igazgató Tel.: 54/ Az iskola munkáját, konkrét feladatait a Szakmai alapdokumentum foglaltak, a Pedagógiai Program, illetve az ennek végrehajtására készült éves munkatervek, valamint a rendeletek és a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján végzi. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerülnek az előző SZMSZ rendelkezései. 5

6 A szervezeti és működési szabályzat hatálya: rendelkezéseinek megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén: az alkalmazottakkal szemben az intézményvezető munkáltatói jogkörben eljárva hozhat intézkedést; a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség; a szülőt vagy más nem az iskolában dolgozó, illetve tanuló személyt az iskola dolgozójának tájékoztatni kell a szabályzatban foglaltakra, kérve annak megtartását. 6

7 Tartalomjegyzék 1. A működés rendje, ezen belül a gyermekek, a tanulók, az alkalmazottak és a vezetők a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodás rendje A működés rendje A tanítási órák rendje Az óraközi szünetek rendje Az alkalmazottak benntartózkodási rendje A pedagógusok benntartózkodásának rendje A vezetők benntartózkodásának rendje A vezetők helyettesítésének rendje Az intézményi felügyelet szabályai A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése A tanulók felügyeletének biztosítása a kollégiumban A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzés célja, hogy: A belső ellenőrzés területei: A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel A nevelési-oktatási intézmény kollégiumi intézményegységgel való kapcsolattartásának rendje A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A belső kapcsolattartás általános formája és rendje A vezetők közötti feladatmegosztás A kiadmányozás és a képviselet szabályai Az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A vezetők helyettesítésének rendje A vezetők és az intézményi tanács, valamint az iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje A Szülői Testület tagjai A szülői szervezetekkel való kapcsolattartás Szülői értekezletek A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések Az intézményegységek nevelőtestületei A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület értekezletei

8 8.2 Az intézményben működő bizottságok Állandó bizottságok Nem állandó bizottságok A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Külső kapcsolatok A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátása Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A hagyományápolás célja Ünnepeink Felnőtt dolgozók számára szervezett programok Szülők számára szervezett programok A hagyományápolás további formái A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében A munkaközösségek célja: Szakmai munkaközösségek feladatai: A munkaközösség vezető feladatai és jogai: Az intézményben működő szakmai munkaközösségek A szakmai munkaközösségek együttműködése: A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskola egészségügy keretében ellátandó feladatok: Rendszeres egészségügyi vizsgálat Az intézményi védő, óvó előírások A tanulók egészségét védő előírások A tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége Egyéni védőeszköz juttatás rendje Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Annak meghatározása, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról Azon ügyek, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel A nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás, valamint a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai Nem tanulói jogviszonnyal kapcsolatos panaszkezelés szabályai Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az intézményvezető feladat-és hatásköréből leadott feladat-és hatáskörök, munkaköri leírás-minták Az egyéb fogalakozások céljai, szervezeti formái, időkeretei A felnőttoktatás formái A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása (helyiségek, berendezések használata) 45 8

9 25 Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend Az iskolai könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata Mindazon kérdések, melyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá az oktatási intézmény működésével összefügg A szakalkalmazotti értekezlet A szakalkalmazotti értekezlet feladatai és jogai A szakalkalmazotti értekezlet jogköreinek átadása A szakalkalmazotti értekezlet ülései A szakalkalmazotti értekezlet döntései és határozatai Közalkalmazottak közössége Az alkalmazotti közösség jogai Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Elektronikus napló Tantárgyfelosztás órarend: Biztonsági rendszabályok A helyiségek bérbeadási rendje Kollégiumi dokumentumok Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei Eljárásrend a pedagógusok teljesítményértékeléséhez, differenciáláshoz A mérés alanyai A mérés ideje A mérés eszközei A mérés rendje Az értékelés rendje Fenntartói és működtetői nyilatkozat Záró rendelkezések Az SZMSZ hatálybalépése Az SZMSZ felülvizsgálata Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai Az intézmény szervezeti felépítés Az intézmény vezetési szerkezete Intézmény Házirendje A vezetők feladatai Pedagógus munkaköri leírása- MINTA A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata Könyvtári SZMSZ Iratkezelési szabályzat

10 1. A működés rendje, ezen belül a gyermekek, a tanulók, az alkalmazottak és a vezetők a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodás rendje 1.1 A működés rendje Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6 órától este 7 óráig tart nyitva. Az intézményvezetővel történt előzetes egyeztetés alapján ettől eltérő időpontban csak igen indokolt esetben tart nyitva az iskola (pl. osztálytalálkozók, az iskolai hagyományokhoz kapcsolódó más rendezvények). A kollégiumban vasárnap este 18 órától 22 óráig tanári ügyelet van, a kollégiumi jogviszonnyal rendelkező tanulók 18 órától 20 óráig érkezhetnek vissza. A kollégium összes szolgáltatása vasárnap 18 órától péntek délutánig, a tanulók hazautazásáig tart. Elméleti tanítási órákat, beleértve a szakmai elméleti tanítási órát is az iskolában reggel 8 órától 17 óráig. Az első tanítási órát - az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével - legfeljebb 45 perccel korábban meg lehet kezdeni. A tanulóknak az első tanítási óra előtt legalább 5 perccel az iskolában meg kell érkezniük. A szakképző évfolyamokon az egyes tantárgyi blokkok oktatásában a tanítási órák összevonhatók, de az összevonás nem zavarhatja más tanítási órák rendjét. Gimnáziumi képzésben összevonhatók az órák, ha azonos tantárgyakhoz kapcsolódnak. Esetenként például dolgozat íratásra is össze lehet vonni az órákat. 1.2 A tanítási órák rendje Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend alapján történik pedagógus vezetésével és kijelölt intézményegységekben és termekben. A tanítási órák, foglalkozások látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettesek adhatnak engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettesek tehetnek. A tanítási órák 45 percesek. A középiskolai intézményegységben tanítási óra nyolc óra előtt az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével tartható (7 óra 15 perckor kezdődhet), időtartama 40 perc. 10

11 Indokolt esetben az intézményvezető rövidített órák tartását rendelheti el. A rövidített órák 40 percesek. A felnőttoktatásban minden óra 40 perces. 1.3 Az óraközi szünetek rendje A szünetek időtartama 10 illetve 15 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. A 15 perces szünet a napközis és kollégista tanulók számára a tízórai idejét is jelenti. A 7. és 8. órákon résztvevő tanulók számára az ebédidő 12 óra 30 perctől 12 óra 45 percig tart. Az óraközi szünetek rendjét az ügyeleti beosztása szerinti helyen és időben pedagógusok felügyelik. Az óraközi szünetek időtartama semmilyen indokkal nem rövidíthető! 1.4 Az alkalmazottak benntartózkodási rendje A pedagógusok benntartózkodásának rendje A pedagógusok a 40 órás teljes munkaidejéből a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének beosztását az iskola órarendje és az egyéb foglalkozások programja határozza meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő és a kötött munkaidő (32 óra) közötti órákban ellátandó feladatokat az igazgató határozza meg. A feladatok meghatározásának elve az arányos és egyenletes feladatelosztás a nevelőtestület tagjai között. Az ellátandó feladatokat az iskola munkaterve tartalmazza. A kötött munkaidő feletti munkaidő részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását a pedagógus maga jogosult meghatározni. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap a munkaidőben, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 30 percig köteles jelenteni az intézményvezetőhelyetteseknek, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről gondoskodni tudjon. A munkahelyi vezető a nevelői szoba helyettesítési tábláján írásban jelzi lehetőleg a szóbeli megbeszélés után a helyettesítő pedagógusok órabeosztását. Egyes esetekben a pedagógus az intézményvezető-helyettesektől kérhet engedélyt legalább 2 nappal előbb külön formanyomtatványon: a tanóra (foglalkozás) elhagyására; 11

12 az óracserékre; az ún. baráti ("szívesség") helyettesítésekre. A pedagógusok számára a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra megbízást vagy kijelölést az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettesek adják a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után A vezetők benntartózkodásának rendje Az intézmény nyitvatartási idején belül, reggel 7 30 óra és óra között a hivatalos munkaidőben az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek közül legalább egy vezetőnek az intézményben kell tartózkodnia. A vezető hivatalos munkaidejének megkezdése előtt illetve a hivatalos munkaideje lejártakor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus a felelős az intézmény rendjéért A vezetők helyettesítésének rendje Az intézményvezetőt távollétében, illetve akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő ügyek kivételével teljes felelősséggel az 1. számú (általános) intézményvezető-helyettes helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes folyamatos távollét. Az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes egyidejű távolléte, akadályoztatása esetén az intézményvezető helyettesítése a 2. számú intézményvezető-helyettes feladata Az intézményi felügyelet szabályai Az intézményben a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órákon és az órán kívüli foglalkozásokon a tanulókra az órát, foglalkozást tartó nevelő felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott pedagógus látja el. Az intézményegységek ügyeleti rendjének elkészítéséért az egységvezető a felelős az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével együttműködve. Az ügyeletes tanár feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. A Pedagógiai Program részeként kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt az osztályokra, tanulócsoportokra vagy az osztályfőnök, vagy 12

13 az órát tartó pedagógus felügyel. A felügyelet kiosztása előzetes tantestületi megbeszélésen kerül kialakításra A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése A nevelési-oktatási intézmény a helyi (települési) védőnői szolgálattal közösen szervezi meg a tankötelezettség végéig a tanulók évenkénti egyszeri fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton való részvételét. A szervezést az 1. számú intézményvezető-helyettes közösen valósítja meg a védőnői szolgálattal A tanulók felügyeletének biztosítása a kollégiumban A kollégiumban vasárnap este 18 órától 22 óráig ügyelet van. A tanulók a kollégiumban vasárnap este 18 órától péntek 16 óráig vagy hazautazásig tartózkodhatnak. Felügyeletükről a kollégiumi nevelőtanárok és az éjszakai ügyeletes gondoskodik. Az ügyelet leírása a kollégium Házirendjében található. 2 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az ellenőrzés az intézmény hierarchikus felépítésének megfelelően megosztottan történik az ellenőrzési ütemterv alapján. Az intézmény egyszemélyes felelős vezetője a belső ellenőrzés irányítója. Ellenőrzési joga kiterjed az intézmény összes alkalmazottjára és munkavégzésükre, valamint a teljes intézményi működésre. Feladata, hogy biztosítsa a belső ellenőrzési rendszer tárgyi- és személyi feltételeit és határidőket adjon az éves ellenőrzési munkaterv és az ellenőrzési programok összeállítására és megtartsa az értékelő megbeszéléseket. Ellenőrzési munkáját az intézményvezető-helyettesek, a szakmai munkaközösségek vezetői bevonásával látja el. 2.1 A belső ellenőrzés célja, hogy: segítse az intézmény feladatkörében a nevelési és oktatási tevékenység magas színvonalú megvalósulását; biztosítsa az intézmény felelős vezetői számára a megfelelő mennyiségű és minőségű információt az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmáról és annak színvonaláról; 13

14 jelezze a pedagógusok és egyéb közalkalmazottak, valamint a vezetők számára a pedagógiai és jogi követelményektől való eltérést, tárja fel a szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat; segítse a vezetői irányítást: a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az intézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai, gazdasági, pénzügyi és munkaügyi működését; megszilárdítsa a belső rendet és fegyelmet; vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosság érvényesítését, a leltározás, a selejtezés és egyéb zárlati tevékenység helyességét. 2.2 A belső ellenőrzés területei: Az alapfeladatok ellátásából adódóan az ellenőrzés kiterjed a nevelő-oktató munka területére. A pedagógiai tevékenység területének ellenőrzése során kiemelkedő feladatok: a pedagógiai program nevelési és oktatási feladatainak végrehajtása; a tantervi előírások betartása és a különböző tagozatok megfelelő működése; a tanév munkatervi feladatainak megvalósítása, a pedagógusok ezzel kapcsolatos tevékenységének vizsgálata; a nevelő-oktató munka tartalmának és színvonalának viszonyítása a követelményekhez, ezzel kapcsolatban a pedagógusok szakmai és módszertani felkészültségének vizsgálata; a tanulók tanulmányi eredményének, magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése; törzslapok, osztály- és csoport naplók folyamatos, szabályszerű vezetésének ellenőrzése; túlórák, helyettesítések pontos vezetése; kollégiumi nevelőmunka hatékonysága; osztályozó, különbözeti, érettségi és egyéb vizsgák szabályszerű lefolytatása; szakmai munkatárgyi feltételeinek hatékonyabb, gazdaságosabb kihasználása; szertárak, előadótermek, tantermek felszereléseinek, berendezéseinek szabályszerű használata; a tanulók egészség- és balesetvédelmi, valamint tűzvédelmi oktatása, ennek bizonylatolása; a fenntartó által előírt ellenőrzések végrehajtása. 14

15 az elektronikus napló vezetése. Az ellenőrzést az osztályfőnökök folyamatosan végzik, míg az igazgatóhelyettesek havonta kísérik figyelemmel a rendszeres osztályozást és a mulasztások beírását, igazolását. 2.3 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az intézményvezető a felelős. Az ellenőrzés területeit, módszerét az intézmény pedagógiai programja határozza meg, ütemezését az éves munkaterv mellékleteként realizált ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az intézményvezető dönt. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésre jogosultak: az intézményvezető; az intézményvezető-helyettesek; munkaközösség-vezetők; munkaközösségi tagok külön megbízás esetén. Az intézményvezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az 1. számú (általános) intézményvezető-helyettes és a 2. számú intézményvezető-helyettes és a kollégiumvezető munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az 1. számú (általános) intézményvezető-helyettes és a 2. számú intézményvezető-helyettes és a kollégiumvezető ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az intézményvezetőt. Az ellenőrzés módszerei tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása (értékelése a tantestület által elfogadott óralátogatási lapon történik); írásos dokumentumok vizsgálata; tanulói munkák vizsgálata; 15

16 beszámoltatás szóban, írásban. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával tantestületi értekezleteken összegezni és értékelni kell. 3 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Kiterjed mindazon személyekre, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel, abból a célból, hogy biztosítani kell: az intézmény zavartalan működését, a nevelő, és oktató munka nyugodt feltételeihez szükséges körülményeket; a tanulók védelmét; az intézményi vagyon megóvását; az intézményegység vezetőjének tájékozottságát. Szorgalmi időben az intézmény nyitva áll azok számára, akik szolgáltatásait igénybe veszik, vagy igénybe kívánják venni, az alábbiak szerint: a szülő joga, hogy megismerje az intézmény nevelési és pedagógiai programját, házirendjét, továbbá tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, valamint gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon; a pedagógiai szakmai munkában résztvevő szakértők részére; más szervezetek, intézmények képviselői kapcsolattartás, együttműködés érdekében. Azokba a helyiségekbe, ahol a tanulók nevelése és oktatása folyik, a belépni csak az intézményvezető engedélyével szabad. Üzleti tevékenységgel, vagy bármilyen más eseti üggyel kapcsolatosan az intézménybe belépni, benn tartózkodni az intézmény vezetőjének engedélyével lehet. A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, ezekkel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. Az iskola épületébe érkezők tájékoztatása a portán portási feladatok ellátásával megbízott személy (ha van ilyen) vagy szünetben az ügyeletes tanár feladata. Az intézkedéséig a vendégek, látogatók a porta előtt várakoznak. 16

17 A kollégiumban a szülők és a vendégek fogadása az előtérben történik. Kötelező foglalkozások időpontjában a tanulók nem fogadhatnak vendégeket. 4 A nevelési-oktatási intézmény kollégiumi intézményegységgel való kapcsolattartásának rendje A kollégiumvezető : heti rendszerességgel vesz részt az intézmény vezetőjével, az intézményvezetőhelyettessekkel a vezetőségi megbeszéléseken; heti rendszerességgel részt vesz a tantestületi tájékoztató megbeszéléseken; részt vesz az intézmény munkatervében meghatározott nevelési értekezleteken. 5 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 5.1 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A belső kapcsolattartás általános formája és rendje Vezetői értekezlet Minden hétfőn, vagy szükség szerint. Résztvevők: intézményvezető, intézményvezető-helyettesek. Esetenként kibővített vezetői értekezlet, melyen a munkaközösség-vezetők is részt vesznek. Szakmai egyeztető megbeszélések Szükség szerint. Résztvevők: intézményvezető, Intézményvezető-helyettesek, munkaközösség-vezetők, DÖK segítő tanár, Közalkalmazotti tanács elnöke Intézményegységenkénti megbeszélések Heti rendszerességgel (szerdánként). 17

18 Résztvevők: intézményvezető, és/vagy intézményvezető-helyettesek és az intézményegységben tanító pedagógusok. A kollégiumban a kollégiumvezető és a kollégiumi nevelők. Évfolyam megbeszélések Szükség szerint. Résztvevők: intézményvezető, vagy intézményvezető-helyettesek, az évfolyamon tanító pedagógusok, Egy osztályban tanító pedagógusok Szükség szerint. Résztvevők: intézményvezető vagy intézményvezető-helyettesek, az osztályban tanító pedagógusok, Szülői értekezletek, fogadóórák Munkaterv szerint. Diákok összejövetelei Munkaterv szerint. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időtartamokat az éves munkaterv tartalmazza. A dokumentum valamennyi intézményegységben a hirdetőtáblán kifüggesztésre kerül. A kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja A vezetők közötti feladatmegosztás Az intézmény igazgatótanácsa Az intézmény szervezeti felépítését és vezetési szerkezetét az SZMSZ 1. és 2.sz. melléklete tartalmazza. A közös igazgatású köznevelési intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében különböző típusú köznevelési intézmények feladatait látja el. A különböző tevékenységet folytató intézményegységek egymással együttműködnek, tevékenységünket összehangolják. Az igazgatótanács jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában. Az igazgatótanács az intézményegységek azonos számú képviselőiből áll. Az igazgatótanács tagjai: az intézmény vezetője; 18

19 intézményvezető-helyettesek, (középiskolai intézményegység képviseletében); a kollégiumi intézményegység-vezető, kollégiumvezető (a kollégiumi intézményegység képviseletében); Az igazgató feladatai, működése, ügyrendi kérdések Feladatai: A közös igazgatású intézmény vezetésének segítése. Részt vesz az intézményegységek munkájának összehangolásában. A szakalkalmazotti értekezlet üléseinek előkészítése. A jogszabályban meghatározottak szerint közreműködik a munkáltatói jogok gyakorlásában. Az igazgatótanács döntési jogköre: Gyakorolja az intézményegység-vezető feletti munkáltatói jogokat. Véleményezési jog: A dolgozók anyagi és erkölcsi elismerésében. A fejlesztési, beruházási és felújítási tervek megállapításában. Javaslattevői jog Az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben Az igazgatótanács működése: Az igazgatótanács tevékenységének vezetése az igazgatótanács jogkörébe tartozó döntések előkészítése végrehajtásuk megszervezése és ellenőrzése az intézményvezető feladatkörébe tartozik. Az igazgatótanács elnöke az intézmény vezetője. Az igazgatótanács tagjainak megbízása a közös igazgatású intézmény intézményvezetői megbízása időtartamával azonos időtartamra szól. Az igazgatótanács szükség szerint, de havonta legalább egy alkalommal ülésezik. Az ülések összehívása az elnök feladata. Az igazgatótanács üléseit az intézményvezető vezeti, az ülésekről emlékeztető készül. A megállapodásokról, aktuális feladatokról az intézményegységek képviselői előre meghatározott időpontban és formában tájékoztatják a tantestület tagjait. Az igazgatótanács határozatképességéhez tagjai legalább kétharmadának jelenléte szükséges. 19

20 Az igazgatótanács állásfoglalásait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Alkalmanként, de évente legalább egyszer, nagyobb horderejű döntések előkészítésekor (pedagógiai program módosításakor) kibővített igazgatótanácsi ülést tart, melyen tagjain kívül részt vesznek: o a közalkalmazotti tanács elnöke; o a munkaközösség-vezetők; o a diákönkormányzat munkáját segítő tanár; Az intézmény vezetője A közös igazgatású intézmény élén az intézményvezető áll, aki ellátja a középiskolai intézményegység vezetői feladatot is. Vezetői tevékenységét igazgatótanács segíti. Jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az intézményvezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét képviseleti és döntési jogkörét a NKT. 69. (1-2). bekezdése állapítja meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat. Hatásköréből átruházza: Az intézményvezető-helyettesekre o A középiskolai intézményegység nevelő oktató munkájának koordinálását és ellenőrzését. o Együttműködést a diákönkormányzattal. o A tanuló és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítását. o A tanulói jogviszonnyal összefüggő határozathozatalt nem igénylő ügyek intézését. o Nemzeti és iskolai ünnepek méltó megszervezésében való közreműködést az iskolai munkaterv alapján. A kollégiumvezetőre o A kollégiumi intézményegység nevelő-oktató munkájának szervezését, ellenőrzését. o A kollégiumban dolgozó technikai dolgozók munkájának koordinálását, ellenőrzését. o A kollégiumi tanulói jogviszonnyal összefüggő ügyek intézését. 20

21 Az 1. számú, általános intézményvezető-helyettes A vezető-helyettesi beosztás ellátásával megbízott intézményvezető-helyettes vezetői tevékenységét az intézményvezető irányítása mellett végzi. Részletes feladatait az SZMSZ 4. melléklete valamint a munkaköri leírás tartalmazza. Az intézményvezető akadályoztatása esetén teljes hatáskörben ellátja annak helyettesítését A kollégiumvezető Vezető beosztású pedagógus. Ellátja a kollégiumi intézményegység vezetését. Felelős az intézményegység működéséért. Részletes feladatait az SZMSZ 4. melléklete valamint a munkaköri leírás tartalmazza. Közvetlen felettese az intézményvezető A kiadmányozás és a képviselet szabályai Az intézmény kiadványozási joga: az intézményvezetőt illeti meg Az intézmény bélyegzőinek használata Az intézményi bélyegzők lenyomata: A hosszú bélyegző: A hosszúbélyegző használatára jogosultak: intézményvezető intézményvezető-helyettesek iskolatitkár az intézmény tanárai nevelő-oktató tevékenységükkel összefüggő tevékenységük végzése során. A körbélyegző: 21

22 Az intézményi körbélyegző használatára jogosultak: intézményvezető intézményvezető-helyettesek iskolatitkár az osztályfőnökök az osztályfőnöki tevékenységükkel összefüggő dokumentumok érvényesítésekor 6 Az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje 6.1 A vezetők helyettesítésének rendje Az intézményvezetőt távollétében, illetve akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő ügyek kivételével teljes felelősséggel az intézményvezető-helyettes helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes folyamatos távollét. Az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes egyidejű távolléte, akadályoztatása esetén az intézményvezető helyettesítése a kollégiumvezető feladata. 7 A vezetők és az intézményi tanács, valamint az iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára Az intézmény a kollégiumi és a középiskolai intézményegység, a tanulók és a szülők azonossága alapján egy közös szülői szervezetet hoz létre. A Szülői Testület az intézményegységben működő, képviseleti úton megválasztott szülői szervezet. A Szülői Testületet a tanulók szüleinek több mint 50%-a választja meg, ezért jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében. 7.1 A Szülői Testület tagjai Két szülő képviseli: a középiskola minden osztályát a 9-12 évfolyamon; a kollégiumot. 22

23 7.2 A szülői szervezetekkel való kapcsolattartás Az egy osztályhoz tartozó szülői szervezettel az osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézményegység-vezetőhöz. A Szülői Testület elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézmény vezetőjével. A Szülői Testületet az intézmény vezetője a munkatervben rögzített időpontokban, tanévenként legalább kétszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény, intézményegység munkájáról, feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét, javaslatait. Az intézmény a tanév során szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn túli időpontokban 2 alkalommal szülői értekezleten, illetve fogadóórák formájában. Rendszeresen írásbeli tájékoztatást ad a tanulók ellenőrzőjén, illetve az erre rendszeresített belső nyomtatványon keresztül. 7.3 Szülői értekezletek Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi/októberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A kilencedik évfolyamon a szeptemberi/októberi szülői értekezleten tartja meg az intézmény az un. Szülők Iskolája -ját, ahol a Jóléti Szolgálat és a helyi Rendőrőrs tart tájékoztatót ezen korosztályt érintő problémákról, segítséget nyújtva a szülőknek, hogy könnyen felismerhessék ezen problémákat. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az 1. számú és a 2. számú intézményvezető-helyettesek, az osztályfőnök, a szülői szervezet képviselője a diákközösségben felmerülő problémák megoldására. Kötelező a rendkívüli szülői értekezlet összehívása a szülők egyharmad részének kezdeményezésére. A kezdeményezési szándékot az osztályfőnöknél illetve az intézményvezetőnél kell bejelenteni. Szülői értekezleteken az osztályfőnökök a szülők által felvetett problémákról feljegyzést készítenek, amit az intézmény vezetőjének írásban kötelesek továbbítani. Amennyiben a szülők felvetéseire a szülői értekezleten nem sikerült érdemi választ adni, azt a szülői értekezletet követő 15 munkanapon belül kell megtenni. A felvetődött problémákkal kapcsolatosan meghozott intézkedéseket közzé kell tenni. 23

24 A tanári fogadóórák szülőknek Az intézmény valamennyi pedagógusa az első szülői értekezleten közzétett időpontban, heti két alkalommal fogadóórát tart. A fogadóórák időpontja a nevelői szobában is kifüggesztésre kerül. Az intézmény tanévenként egy alkalommal (a II. félévi szülői értekezlethez kapcsolódóan) tart szaktanári fogadóórát. Amennyiben a gondviselő a fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne a gyermekét tanítóval, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. 8 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések 8.1 Az intézményegységek nevelőtestületei A nevelőtestület az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Tagjai az intézményegység vezetője, az intézményegységben oktató pedagógusok, az intézményegységben tevékenykedő, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottak A nevelőtestület feladatai és jogai A pedagógiai programban meghatározottak intézményegységen belüli megvalósítása, a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden az intézményegységet érintő ügyben. Ki kell kérni a véleményét: A tantárgyfelosztás elfogadása előtt. Az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során. Az iskolai felvételi követelmények meghatározásához. A köztes vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához. A nevelőtestület döntési jogköre kiterjed: a.) a pedagógiai program elfogadására; b.) az SZMSZ elfogadására; c.) az intézmény éves munkatervének elfogadására; 24

25 d.) az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadására; e.) a továbbképzési program elfogadására; f.) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztására; g.) a házirend elfogadására; h.) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítására, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátására; i.) a tanulók fegyelmi ügyeire; j.) az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmára; k.) jogszabályokban meghatározott más ügyekre. Az óraadó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben nem rendelkezik szavazati joggal, kivéve a h)-i) ügyekben A nevelőtestület értekezletei Egy tanév során az alábbi értekezleteket tartja: alakuló testületi értekezlet; nyitó értekezlet; félévi tantestületi értekezlet; félévi és év végi osztályozó értekezlet; tanévzáró értekezlet; a szorgalmi időben 1-2 alkalommal nevelési értekezlet. 8.2 Az intézményben működő bizottságok Állandó bizottságok Felvételi bizottság A középiskolai intézményegység nevelőtestülete hozza létre tagjaiból. Egy tanévben a gimnáziumi, szakközépiskolai évfolyamokra meghirdetett felvételi eljáráshoz igazodva több felvételi bizottság is szervezhető. Feladata: Az iskolába jelentkező tanulók tudásának, adottságainak és megítélése. A tanulói jogviszony létesítésének javaslata és annak indoklása. Tagjai: 25

26 Az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek, A felvételi tantárgyakat gondozó munkaközösségek, vagy a tárgyakat tanítók közössége által megbízott szaktanár Fegyelmi bizottság Az érintett intézményegység nevelőtestülete hozza létre. Feladata: A házirendet megszegő tanulók fegyelmi ügyének vizsgálata. Az érintettek meghallgatása után tárgyilagos vélemény kialakítása, javaslattétel a döntéshozatalra a nevelőtestület felé. Tagjai: az intézmény vezetője vagy helyettese az érintett tanuló osztályfőnöke egy, a fegyelmi ügyben független pedagógus egy, a tanuló által felkért pedagógus a diákönkormányzat képviselője Nem állandó bizottságok Valamely feladat elvégzésére az intézményegységi tantestület hozza létre a célok és határidők megjelölésével. 9 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Külső kapcsolatok Az iskolát a külső kapcsolatokban az intézményvezető képviseli. Az intézményvezető-helyettesek a feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot külső szervekkel. Intézményünk rendszeres kapcsolatot tart fenn: A Berettyóújfalui Tankerületi Központtal; a Debreceni Tankerülettel; az intézmény működtetőjével; 26

27 Derecske Közös Önkormányzati Hivatalával; a gyermekek egészségügyi, szociális- és gyermekvédelmi ellátása érdekében az iskolaorvossal, a helyi védőnői szolgálattal, a gyermek és ifjúságvédelmi szervezetekkel; a tanulók továbbtanulása és pályaválasztása érdekében a felsőfokú intézményekkel; a különféle szakmai, pedagógiai intézményekkel, pedagógiai szolgáltató intézményekkel és a beiskolázási körzet általános iskoláival; az I. Rákóczi György Gimnáziumért alapítvány kuratóriumával; a rendvédelmi-honvédelmi képzéssel kapcsolatban az országos, megyei és helyi szintű rendvédelmi szervekkel, a debreceni V. Bocskai István Lövészdandárral; nemzetközi kapcsolatokat tart fenn a testvériskolákkal (brassói Áprily Lajos Főgimnázium, székelykeresztúri Zeyk Domokos Iskolaközpont. Margitta Horváth János Iskolaközpont, a berettyószéplaki Ipari Szakközépiskola. Nagyváradi Ady Endre Líceum). azon szervezettekkel és egyesületekkel, melyeknél intézményünk diákjai a közösségi szolgálatot teljesítik. 9.2 A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátása Az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus segíti az iskola pedagógusainak gyermek és ifjúságvédelmi munkáját. Együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében, illetve megszüntetésében. Szükség szerint a Jóléti Szolgálat családsegítőjével megbeszélést tart, problémás esetekben azonnal felveszi a kapcsolatot. Feladatait részletesen tartalmazza a munkaköri leírása. 10 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 10.1 A hagyományápolás célja Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. 27

28 Ünnepeink Ünnepség Tanévnyitó ünnepség Aradi vértanúk napja október 6. Nemzeti ünnep október 23. Szalagavató Emlékezés a kommunista diktatúra áldozataira Mikulás nap Karácsony Emlékezés a holocaust áldozataira Március 15. Ballagás Nemzeti Összetartozás Napja június 4. Tanévzáró ünnepség A résztvevők köre intézményi ünnepség osztály keret intézményi ünnepség intézményi ünnepség intézményi megemlékezés osztály keret intézményi ünnepség intézményi megemlékezés intézményi ünnepség intézményi ünnepség intézményi megemlékezés intézményi ünnepség Felnőtt dolgozók számára szervezett programok új munkatársak köszöntése; közös kirándulás; nyugdíjba menők búcsúztatása Szülők számára szervezett programok rendezvényeken, értekezleteken, ünnepeken való részvétel; a 9. osztályos tanulók szüleinek összevont szülői értekezlet az un. Szülők Iskolája ; a rendvédelmi tagozat bemutatója rendvédelmi szervek, a partner általános iskolák képviselői és a képzésben részt vevő tanulók szülei számára; nyíltnapok A hagyományápolás további formái Az iskolaújság ½ évi rendszerességgel jelenik meg (Nyílt nap, Rákóczi-nap), anyagának öszszeállításában intézményünk tanulói és pedagógusai egyaránt részt vesznek. Az intézmény névadójának I. Rákóczi Györgynek az emlékére tanévenként Rákóczi Napokat szervezünk. A Rákóczi Napok kulturális, tanulmányi, sport és szabadidős rendezvényekből áll. 28

29 A kilencedik osztályosok ünnepélyes iskolapolgárrá fogadása a munkatervben rögzített időpontban történik. A 9. évfolyam tanulói osztálykeretek között részt vesznek, a Bihari túrán. Évfolyamonkénti szakmai kirándulások (10. évfolyam Debrecen, 11. évfolyam Agora Tudományos Élményközpont, 12. évfolyam Budapesti múzeumlátogatás és Miskolci Rendészeti Szakközépiskola nyílt napján való részvétel) A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. 11 A szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében 11.1 A munkaközösségek célja: Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre A nevelésioktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. A szakmai munkaközösségek a Nemzeti Köznevelési törvény 71. (1)-ben meghatározott jogkörrel rendelkeznek. Az intézményegységi nevelőtestület a döntési és véleményezési jogkörébe tartozók közül alkalmanként vagy tartósan a munkaközösségek hatáskörébe utalhat feladatokat Szakmai munkaközösségek feladatai: részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében; végzik a nevelőtestület által átruházott feladatokat; törekszenek az intézményben folyó oktató munka színvonalának emelésére, koordinálják a szakterületükön folyó munkát; pedagógiai innovációs tevékenységet végeznek; kialakítják az egységes követelményrendszert; 29

30 felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét; fejlesztik szakterületük módszertani eljárásait, javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására; véleményezik a pedagógus álláshelyekre beadott pályázatokat; támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, segítik a közösségbe való beilleszkedésüket; kialakítják az osztályozás, értékelés egységes gyakorlatát; összeállítják az intézmény számára az érettségi-, osztályozó-, javítóvizsgák írásbeli és szóbeli feladat- és tételsorait, ezeket értékelik; végzik a tantárgyakkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését; a munkaközösségben dolgozók munkájának véleményezése; javaslattétel a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzésére; javaslattétel a foglalkozási és pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztásához; javaslatot tesznek a munkaközösség-vezető személyére. A szakmai munkaközösséget a munkaközösség vezető képviseli. Állásfoglalásai előtt köteles kikérdezni a munkaközösség tagjait. A munkaközösség vezetőt a munkaközösség tagjainak javaslatára az intézményvezető nevezi ki. A munkaközösség vezetőt egy óra kedvezmény és pótlék illeti meg. Megbízása egy tanévre szól A munkaközösség vezető feladatai és jogai: Irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez. Elbírálja, és jóváhagyásra javasolja a munkaközösségek tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit. Összeállítja a munkaközösség éves munkatervét. Beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség munkájáról. Javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, stb. Részt vesz a kibővített igazgatótanács munkájában. Részt vesz a belső értékelésben és ellenőrzésben. 30

31 11.4 Az intézményben működő szakmai munkaközösségek A munkaközösségek tanév elején a tanévnyitó értekezletet megelőzően jönnek létre az érintett pedagógusok döntése alapján. Az intézmény szakmai munkaközösségei: Osztályfőnöki munkaközösség Szakképzési munkaközösség Társadalomtudományi munkaközösség Természettudományi munkaközösség Idegen nyelvi munkaközösség Az osztályfőnökök a tagjai. Tagjai a szakképzésben szakmai tantárgyat tanító pedagógusok és a testnevelő szakos pedagógusok A társadalomtudományokat tanító pedagógusok közössége (magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz, filozófia, etika, művészet, ének-zene, stb.) A természettudományos tárgyakat oktatók közössége. (matematika, fizika, kémia, biológia, informatika) Az idegen nyelvet oktató tanárok közössége A szakmai munkaközösségek együttműködése: A szakmai munkaközösségek együttműködnek az intézmény egészét érintő feladatok megoldásában, iskolai rendezvények, események megszervezésében és minden olyan feladatban, mellyel az intézményvezető bízza meg a munkaközösségeket. A munkaközösség vezetők részt vesznek a felvételi bizottság munkájában, a belső ellenőrzésben. A munkaközösségek munkatervei összhangban vannak az intézmény éves munkatervével. 12 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskola - egészségügyi ellátás megszervezésével kapcsolatos feladatokat a 26/1997. (IX. 3.) NM. rendeletet határozza meg. Az iskola egészségügyi ellátásról a fenntartó gondoskodik. Az iskola egészségügyi orvosi ellátást a fenntartóval szerződést kötő vállalkozó orvos végzi. A rendszeres egészségügyi felügyeletet az iskolaorvos és a megbízott védőnők biztosítják Az iskola egészségügy keretében ellátandó feladatok: a) A tanulók egészségi állapotának szűrése, az iskolai tanulók időszakos orvosi vizsgálata 31

32 üdülés, táborozás előtt orvosi vizsgálatok elvégzése; fogászati, szemészeti és általános szűrés szervezése évenként. b) Alkalmassági vizsgálatok végzése - pályaalkalmasság. c) Testneveléssel, sporttal kapcsolatos iskolai, egészségügyi feladatok ellátása. d) Közegészségügyi és járványügyi feladatok - iskolai életkorhoz kötött oltások elvégzése; - járványügyi előírások ellenőrzése. e) Elsősegélynyújtás, az iskolában bekövetkezett balesetek, sérülések, akut betegségek ellátása. f) Részvétel a nevelési, oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében. g) Környezet egészségügyi feladatok keretében az intézményi környezet ellenőrzése, a tanulók gyakorlati oktatásával kapcsolatos munkahelyi körülmények ellenőrzése, figyelemmel kísérése Rendszeres egészségügyi vizsgálat Rosszullét, baleset esetén tanítási órán a szaktanár, óraközi szünetben az ügyeletes tanár, rendezvényen a szervező köteles intézkedni (elsősegély, iskolaorvos, mentők értesítése). A nevelési-oktatási intézmény a helyi védőnői szolgálattal, iskolaorvossal közösen szervezi meg a tankötelezettség végéig a tanulók évenkénti egyszeri fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton való részvételét. 13 Az intézményi védő, óvó előírások 13.1 A tanulók egészségét védő előírások A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat a szorgalmi év megkezdésekor valamint szükség szerint (a tanórai, kollégiumi foglalkozás, kirándulás, stb. során) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. 32

33 Az ismertetés idejéről, megtörténtéről, tartalmáról feljegyzést kell készíteni, amelyet a tanulók aláírnak (a tűzriadó terv megismeréséről és a benne foglaltak tudomásul vételéről, balesetvédelmi oktatás megtartása informatika, fizika, kémia, testnevelés órákon). A pedagógus kötelessége, hogy: A tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és azok elsajátításáról meggyőződjön. Ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenved, vagy ennek a veszélye fennáll, megtegye a szükséges intézkedéseket. A pedagógus ügyeletesi tevékenységének ellátása idejében a felügyelt tanulók, terület rendszeres ellenőrzésével járuljon hozzá a tanulói balesetek megelőzéséhez. A tanórák, foglalkozások megkezdése előtt meggyőződni arról, hogy a foglalkozás tartására kijelölt helyiség, tanterem, körülményei lehetővé teszik-e a tanóra (foglalkozás) zavartalan, balesetmentes megtartását. Mérlegelés után a zavaró körülmények elhárítása nélkül a foglalkozás nem kezdhető meg. A pedagógus kiemelt feladata, amennyiben tapasztaltalja, hogy a tanuló életvitelében a gyermek fejlődését, egészségét veszélyeztető változás áll be (dohányzás, alkohol, drog) haladéktalanul tájékoztassa az osztályfőnök bevonásával a tanuló szüleit, az intézmény gyermekés ifjúságvédelmi felelősét, a gyermekjóléti szolgálatot. A pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Feladata, hogy a szülőket, a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha a tanuló fejlődésének elősegítése érdekében intézkedéseket tart szükségesnek A tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége 1. A tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani, erről az órát tartó pedagógus feljegyzést készít. A feljegyzés tartalmazza a baleset pontos idejét, helyét, rövid leírását, az órát tartó pedagógus intézkedéseit. 2. A nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okot. 3. A balesetről az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő internet alapú jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével jegyzőkönyvet kell felvenni. 33

34 4. A jegyzőkönyv egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányát át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek), egy példány pedig az intézményben marad. 5. A súlyos tanulóbalesetek felsorolását a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 169. (5) tartalmazza. A nevelési oktatási intézménynek lehetővé kell tenni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló és gyermekbalesetek kivizsgálásában Egyéni védőeszköz juttatás rendje Munkakör/Foglalkozás fizika tanár kémia tanár karbantartó Védőeszköz megnevezése zárt szemüveg; egyszer használatos légzésvédő szűrőfélálarc; fehér, hosszú ujjú védőköpeny; egyszer használatos nitril kesztyű zárt szemüveg; egyszer használatos légzésvédő szűrőfélálarc; fehér, hosszú ujjú védőköpeny; egyszer használatos nitril kesztyű baseball sapka; száras szemüveg; fültok vagy füldugó; kabát; deréknadrág; mechanikai védőkesztyű; biztonsági védőbakancs Kihordási idő két év két év két év két év két év két év két év két év két év Azon munkakörök esetében, amelyek napi 4 órán túli számítógépes munkavégzést igényelnek (ügyviteli dolgozó, iskolatitkár, rendszergazda, intézményvezető, intézményvezető-helyettes, laboráns, kollégiumi titkár), ott a munkavállaló védőszemüveget igényelhet, melynek kihordási ideje 1 év. 14 Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az intézmény életében minden olyan esemény rendkívülinek minősül, ami a rendeltetésszerű működést jelentősen zavarja, illetőleg lehetetlenné teszi: természeti katasztrófa; súlyos foglalkozási baleset; 34

35 minden olyan károkozás, amelynél a kárérték becsült nagysága meghaladja a Ftot; az intézmény területén elkövetett bűncselekmény; az intézményben megtartott rendezvény megzavarása; indokolatlan bombariadó. Rendkívüli esemény bekövetkezésekor az intézmény vezetőjének, a 2. számú intézményvezetőhelyettesnek (kollégiumvezető) az emberi élet, az anyagi javak mentése érdekében azonnal intézkednie kell. Egyidejűleg gondoskodni kell arról, hogy a rendkívüli eseményről az elhárításra jogosult szervek (rendőrség, katasztrófavédelem, mentők, polgári védelem) mielőbb értesülhessenek. Az intézményben bekövetkezett rendkívüli eseményről a fenntartót haladéktalanul tájékoztatni kell. Bombával, robbantással történő fenyegetések esetén azonnal tájékoztatni kell az intézmény vezetőjét, távollétében az illetékes helyettesét. Az intézkedésre jogosult vezető a tanítási órákat tartó nevelőket értesíti az esetleges pánik kialakulása, balesetek megelőzése érdekében. A bombával való fenyegetések valóságtartalmát, komolyságát illető véleményezésnek nincs helye (nyilvánvaló azonban, hogy az eset körülményeire tekintettel kell lenni). Az intézmény tanulói a nevelők irányításával rendezetten, a tűzriadó tervben rögzített módon, a kijelölt helyekre vonulnak, elhagyva az iskola épületét. A dolgozók a munkáltató utasításai szerint járnak el. Ezután az intézkedésre jogosult vezető haladéktalanul értesíti a városi rendőrséget. A bejelentés időpontja, a körülmények (a rendőrség megérkezése, az intézmény technikai átvizsgálásához várhatóan szükséges idő) alapos mérlegelése után eldönti, hogy aznap folytatódhat-e a tanítás. Amennyiben várhatóan igen, akkor rossz idő esetén az adott intézményegység tanulóit a művelődési ház vezetőjével egyeztetve a művelődési házban kell elhelyezni a tanári kar ügyelete mellett. Ha a tanítás aznap már nem folytatható, a tanulókat haza kell küldeni a foglalkozásokról. Az épület kiürítésének ellenőrzéséért az intézményvezetője a felelős. Az intézményben szervezendő érettségi vizsgák idejére esetlegesen bombariadóra számítva intézkedési tervet kell kidolgozni a vizsgák zavartalan lebonyolítása, illetve a tanulók elhelyezése érdekében. A bombariadó miatt elmaradt tanítási órákat, tanítási napot lehetőség szerint pótolni kell. 35

36 15 Annak meghatározása, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról Az intézmény Pedagógiai Programjáról, a Házirendről, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következők szerint kérhetnek tájékoztatást a szülők és a tanulók: A tanulói jogviszony létesítése előtt: az intézmény vezetőjétől, vagy az intézményvezetőhelyettesektől. A tanulói jogviszony időtartama alatt az intézményvezető-helyettesektől. A Pedagógiai Program, a Házirend, az SZMSZ és mellékletei 1-1 példányát az intézményvezető irodájában, a kollégiumvezető irodájában, a könyvtárban, a titkárságon és a nevelői szobában kell elhelyezni. Ezen szabályzó dokumentumok megtekinthetők az intézmény honlapján is elektronikus formában. 16 Azon ügyek, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel Az intézmény a kollégiumi és a középiskolai intézményegység, a tanulók és a szülők azonossága alapján egy közös szülői szervezetet hoz létre. A Szülői Testület az intézményegységben működő, képviseleti úton megválasztott szülői szervezet. A Szülői Testületet a tanulók szüleinek több mint 50%-a választja meg, ezért jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében. A Szülői Testület tagjai Két szülő képviseli: a középiskola minden osztályát a 9-12 évfolyamon; a kollégiumot. Döntési hatáskörök: Saját működési rendjéről és munkatervéről, tisztségviselői megválasztásáról; Jogszabály, intézményi SZMSZ által a szülői szervezet részére megállapított jogok. Véleményezési jog: Az intézményegység éves munkatervnek nevelőtestületi elfogadásakor; Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél és módosításánál; A működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben (tanórán kívüli foglalkozások, szünidei foglalkozások formái, rendje); 36

37 Az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával kapcsolatos fenntartói döntés előtt; A Házirend elfogadásakor; A Pedagógiai Program nevelőtestületi elfogadásakor; Az SZMSZ nevelőtestületi elfogadásakor; Az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a szülő tájékoztatási formáinak meghatározásában; A fakultatív foglalkozások (érettségi, felvételi előkészítők) iskolai programjának kialakításában; Fegyelmező intézkedések formái, alkalmazásának elve; A diákönkormányzattal való kapcsolattartás rendje; A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása; A tanulók rendszeres tájékoztatásának módjai; A szülőket anyagilag is érintő ügyekben; Az iskola vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatos döntés előtt; Az iskolában folyó hit és vallásoktatással kapcsolatos ügyekben (a hit-és vallásoktatás idejének, helyének meghatározásakor); Az iskola nevelési és pedagógiai programjának, Házirendjének, SZMSZ-ének elhelyezésével, a velük kapcsolatos tájékoztatáskérés időpontjának kijelölésével kapcsolatban; Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása; Térítési díj, tandíj kifizetése, visszafizetése; Egészségügyi felügyelet és ellátás rendje; Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja; A nevelési, oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különös tekintettel az irányítást, a vezető személyét, vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekre. Egyetértési jog: Az első tanítási órának legfeljebb 45 perccel korábban történő elkezdésének bevezetéséhez. 37

38 17 A nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás, valamint a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál általában meg kell tartani a fokozatosság elvét kivéve, ha a cselekmény súlya jelentősebb intézkedést kíván. A fegyelmező intézkedést az osztálynaplóban és az ellenőrző könyvben rögzíteni kell. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet (az Nkt. 58. (4) pontja alapján) a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása; d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába; e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától; f) kizárás az iskolából. A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért a.) megrovás; b.) szigorú megrovás; c.) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása; d.) áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba; e.) kizárás fegyelmi büntetés szabható ki. Tanköteles tanulóval szemben az e) f) pontban meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismételt fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. Az áthelyezés másik iskolába fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola intézményvezetője a tanuló átvételéről a másik iskola intézményvezetőjével megállapodott. A c) pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. 38

39 A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelezettségszegéssel gyanúsított és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A tanuló (kiskorú tanuló estén a szülő)- az értesítés kézhezvételéről számított öt tanítási napon belül- írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezet eredményre. Ha a gyanúsított és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett (kiskorú sértett esetén a szülő) nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása a nevelési-oktatási intézmény feladata. Az egyeztető eljárást olyan felnőtt személy vezetheti, akit mind a sértett, mind a kötelességszegő elfogad. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál. A fegyelmi büntetés végrehajtása legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén a gyakorlati képzés szervezőjét értesíteni kell. Az értesítésben meg kell jelölni a fegyelmi eljárás időpontját és helyét. A tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő, a törvényes képviselő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy 39

40 azt a tanuló, a szülő, a törvényes képviselő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. A fegyelmi eljárást- a megindítástól számított harminc napon belül- egy tárgyaláson be kell fejezni. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira. Ha az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, a tárgyalást a nevelőtestület által megbízott személy vezeti. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőjének. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. 18 Nem tanulói jogviszonnyal kapcsolatos panaszkezelés szabályai A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 38. -a a következőképpen szabályozza: Az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelmet - a fenntartó hatáskörébe tartozó kérelmek kivételével - a szülői közösség és nevelőtestület tagjaiból álló, legalább három tagú bizottság vizsgálja meg. A szülők közösségét a szülői választmány vezetője képviseli. A vizsgálat eredményeképpen a bizottság a) a kérelmet elutasítja, b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja, c) a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja. A kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A tanuló, a szülő a fenntartónak a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá - a megrovás és a szigorú megrovás büntetést kiszabó fegyelmi határozat ellen benyújtott kérelem kivételével - az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással. 40

41 A nevelési-oktatási intézmény döntése jogerős, ha a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé. A közlésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogerős döntés végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A másodfokú döntés azonnali végrehajtását rendelheti el a döntéshozó, ha azt a nevelési-oktatási intézménybe járó többi tanuló nyomós érdeke indokolja. 19 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje A 335/2005. Korm. rendelet (a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről) alapján. Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatványokat az iskola körbélyegzőjével el kell látni, az intézményvezető vagy az általa kiadott hatáskörnek megfelelő személy aláírásával hitelesíti. Minden ilyen módon hitelesített iratot az irattárban az iratkezelési szabályoknak megfelelően iktatni kell. (Intézményi Iratkezelési Szabályzatban rögzítettek szerint.) 20 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény intézményvezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása; az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések; a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések; az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. 41

42 Az irattárazási szabályok betartásával az iskolatitkár kezeli az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumokat. (Intézményi Iratkezelési Szabályzatnak megfelelően.) 21 Az intézményvezető feladat-és hatásköréből leadott feladat-és hatáskörök, munkaköri leírás-minták Az intézményvezető feladat- és hatáskörből leadott feladat- és hatásköröket az SZMSZ 4. számú melléklete tartalmazza. A pedagógusok munkaköri leírásait az SZMSZ 5. számú melléklete tartalmazza. 22 Az egyéb fogalakozások céljai, szervezeti formái, időkeretei A Nemzeti Köznevelési Törvény alkalmazásában egyéb foglalkozás: a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja. Az intézmény a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, az iskolaszék, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az intézményegység-vezetőnél. Az egyéb foglalkozásokról a pedagógus egyéb foglalkozási naplót vezet (intézmény pecsétjével ellátott füzet). A tanórán kívüli foglalkozások adatait tanév elején a tantárgyfelosztásban rögzíteni kell. A kötelező órakeretben szervezett foglalkozások esetén nincs minimális létszám határ. A lehetőségeket az iskola minden évben meghirdeti március 15-ig. A tanuló a meghirdetett foglalkozások közül választ: nem kötelező tanórai foglalkozás esetén május 20-ig, tanórán kívüli foglalkozás esetén szeptember l5-ig és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 30-ig választanak. A jelentkezés külön jelentkezési lapon, a szülő aláírásával történik. A jelentkezéseket a tanuló képességei, adottságai, körülményei figyelembevételével az osztályfőnök koordinálja. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A szakkörvezető pedagógusokat az intézményvezető bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. A szakkör vezetője felelős a szak- 42

43 kör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. A szakköri foglalkozások iránti igényt az intézmény minden év májusában méri fel. A felmerülő igényeket a költségvetési koordináták, a szakember ellátottság függvényében elégíti ki. A szakkörök indításáról a szakmai munkaközösség véleményének meghallgatása után az intézményvezető dönt. A szakköri foglalkozások évente októberben kezdődnek és május hónap végéig tartanak. Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetője az intézményegység-vezető által megbízott ének-zene szakos tanár. Az énekkar biztosítja az iskola ünnepélyek és rendezvények zenei programját, ezért működésének minden költségét az iskolai viseli. A tanulók jelentkezése önkéntes. Kiválasztásukról a karvezető dönt. Az iskolai diák-színjátszókör szintén sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. A színjátszó kör célja a megfelelő adottságú tanulók irodalmi, drámai, előadói képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetője az intézményvezető által megbízott tanár. Az színjátszó kör biztosítja az iskola ünnepélyek és rendezvények programját, ezért működésének minden költségét az iskolai viseli. A tanulók jelentkezése önkéntes. Kiválasztásukról a színjátszó kör vezetője dönt. A felzárkóztató foglalkozások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A felzárkóztató foglalkozást az intézményvezető által megbízott pedagógus tartja. A foglalkozásokat a szaktanári jelzések és a tanulói igények összeegyeztetésével kell megszervezni. Kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, amelynek célja a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban hazánk tájainak és kulturális örökségének megismerése valamint az osztály közösségi életének fejlesztése. A kirándulások az intézményi munkaterv alapján tanítás nélküli munkanapokon, tanítási szünetben szervezhetők. A kirándulás tervezetét le kell adni írásban az 1. számú (általános) intézményvezető-helyettesnek. 43

44 Az osztálykirándulásokat az osztályfőnök a tanmenetében tervezi. Szülői értekezleten a szülőkkel egyezteti a kirándulás szervezési kérdéseit, a várható költségeket. A tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembevételével a kirándulás költségeihez az intézményegység alapítványa hozzájárulhat. Az osztálykirándulásokra az iskola abban az esetben biztosít egy tanítási napot, ha az adott osztály legalább 80%-a részt vesz a kiránduláson. Szakmai, tanulmányi kirándulások nem csak osztály szinten szervezhetők. A kirándulásokat a szakmai munkaközösségek tervezik és szervezik az intézményvezető engedélyével. A kirándulásokhoz annyi nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges. Csoportonként legalább két fő. A csoportvezető pedagógusnak gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésekről. 23 A felnőttoktatás formái A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretein belül, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A felnőttoktatásban igénybe vett szolgáltatásokért a fenntató döntésétől függően tandíjat lehet megállapítani. Az intézményben a felnőttek nevelésének és oktatásának szervezeti formája: esti tagozat. Az esti tagozatos osztály indításának feltétele: legalább 30 fő jelentkezése. A tanév végi vizsga (javítóvizsga); tanévközi lemorzsolódás következtében az osztály létszáma 15 fő alá csökken, az oktatás megszűnik. Megszűnik a hallgató tanulói jogviszonya akkor, ha 20 tanítási óránál többet mulaszt igazolatlanul. Ha a tanuló a tanórai fogalakozások több mint ötven százalékáról távol maradt, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható. Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról a vizsgát legalább tíz nappal megelőzően értesíteni kell a vizsgát szervező intézmény feladat ellátási helye szerinti illetékes kormányhivatalt. A kormányhivatal megbízottja megfigyelőként részt vehet a vizsgán. A felnőttoktatás munkarendje: az esti oktatás a hét 2 munkanapján délután folyik. A tanórákat (konzultációkat) a tanulók elfoglaltságához igazodva kell megszervezni. 44

45 Az esti tagozatosok részére félévi és tanév végi vizsgát szervezünk. Tanév közben a számonkérés folyamatos. Tanulói igény alapján önköltséges felzárkóztató illetve érettségi előkészítő foglalkozás szervezhető. A felnőtt hallgató egészségügyi vagy más indokolt esetben írásban kérheti mentesítését a konzultáció látogatása alól, de ebben az esetben a mentesítési határozatban meg kell jelölni az időpontot és azt a módot (osztályozó vizsga) melyen számot ad tudásáról. 24 A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása (helyiségek, berendezések használata) Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak a nevelőtestület véleményének meghallgatásával saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A tanulók és tanuló közösségek érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. Az intézményegységek tanulóinak érdekeit az a diákönkormányzat látja el, amelyiket az intézményegység tanulóinak legalább ötven százaléka választotta meg. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért pedagógus segíti diákönkormányzat munkáját segítő tanár (felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettséggel rendelkezik). Az intézményvezető egy pedagógust bíz meg a DÖK segítő feladattal. A kollégiumi diákönkormányzat a középiskolai diákönkormányzattal együttműködik. Az intézményegység diákönkormányzata Az intézmény tanulóközösségének érdekképviseletét a DÖK látja el. A DÖK vezetői az osztálydiák-bizottság tagjai közül kerülnek ki. A DÖK vezetőségét minden tanév elején a diákok választják meg. A diákönkormányzat jogai: Az intézményegységi diákönkormányzat jogosítványait annak választott tisztségviselői érvényesítik. A diákönkormányzat vezetője képviseli az intézményegység diákközösségének érdekeit, kéréseit a diákrendezvények vonatkozásában 45

46 Az intézményegység diákönkormányzata véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik valamennyi az intézményegység működésével és a tanulókkal kapcsolatos kérdésben. Véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, ki kell kérni a véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. Egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor a házirend elfogadásakor illetve módosításakor A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a következőkben: a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésében, megszervezésében az iskolai sportkör működésének megállapításában egyéb foglalkozás formáinak meghatározásában a könyvtár, a sportlétesítmények működésének kialakításában az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. Döntési jogköre kiterjed (a nevelőtestület véleményének kikérésével): saját működésére működésére biztosított anyagi eszközök felhasználására hatáskörei gyakorlására egy tanítás nélküli munkanap programjára tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére vezetőinek, munkatársainak megválasztására Feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola és kollégium működését. A működéséhez szükséges költségeket az intézményi költségvetés biztosítja. Tevékenységét szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja, melyet a választó tanulóközösség fogad el és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat csak 46

47 akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a DÖK vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével az intézményvezető bízza meg. A megbízás egy tanítási évre szól. A DÖK segítő tanár a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat az DÖK képviseletében. Folyamatos kapcsolatot tart az 1 számú intézményvezető-helyettessel. Az DÖK vezetői meghívás alapján részt vehetnek az iskolavezetőségi értekezleten, a nevelőtestületi értekezletek tanulókat érintő napirendi pontjainak tárgyalásán. A nevelőtestületi tagokkal azonos számban részt vesznek az iskolaszék munkájában. A diákönkormányzat képviselője minden esetben részt vesz a fegyelmi bizottság ülésein. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának lehetőségei, formái diákközgyűlés (évente legalább egyszer) diákönkormányzat vezetői, osztálytitkárok megbeszélése a diákmozgalmat segítő tanár részvételével (havonta egyszer illetve szükség szerint) osztálygyűlés, osztályfőnöki óra fegyelmi bizottságban való képviselet képviselet a szülői szervezetek és a nevelőtestület értekezletein a tanulóközösséget érintő ügyekben A diákközgyűlés Az intézmény tanulóközösségének legmagasabb tájékoztató fóruma, amelyen az intézmény valamennyi tanulója részt vehet és megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. Az összehívást a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, amiért az 1. számú intézményvezető-helyettes felel. A diákközgyűlésen az 1. számú intézményvezető-helyettes és a DÖK vezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés kezdete előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A közgyűlésen a diákok kérdéseket intézhetnek az intézmény vezetőjéhez, aki 15 munkanapon belül köteles választ adni. Rendkívüli diákközgyűlés hívható össze az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes és a DÖK kezdeményezésére. 47

48 A diákönkormányzat rendelkezik saját Szervezeti és Működési Szabályzattal, mely az intézmény SZMSZ-ének 6. számú mellékletét képezi. 25 Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az intézmény biztosítja a tanulóknak a mindennapi testedzés lehetőségét, emellett iskolai diáksportkör is működhet. A diáksportkör működési feltételeit szintén az iskola biztosítja. Az intézményben Gyerkőc és Ifjúsági Sportegyesület néven sportegyesület működik. Az egyesületet, az egyesülési törvény szabályai szerint a intézmény tanulói, tanárai és szülők hozták létre. Az egyesület saját SZMSZ, ügyrend és program alapján működik. 26 A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje A szakképzésben részt vevő gyakorlati képzést folytató szervezetekkel és cégekkel a szakképzési munkaközösség-vezetője tartja a kapcsolatot. Heti rendszerességgel (indokolt esetben többször) felkeresi a gyakorlóhelyeket illetve a helyi cégeket és személyesen érdeklődik a tanulók gyakorlati képzése és előmenetele iránt. A szakképzési munkaközösség-vezető ellenőrizheti a gyakorlati képzést folytató szervezetnél a foglalkozási naplót. 27 A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend A tanulók és dolgozók testi épségét veszélyeztető rendkívüli esemény esetén a Tűzriadó Tervben megtalálható kiürítési tervnek megfelelően kell eljárni. A teendők ellátása során a tanulók és dolgozók testi épségének védelme minden felnőtt elsődleges kötelessége. A felnőtt alkalmazottakat a tanulók védelme tekintetében különleges kötelezettségek terhelik. Minden dolgozónak kötelezettsége az intézmény területén felfedezett vagy tudomására jutott balesetveszélyes hely és/vagy veszély jelentése a felelős vezetőnek. Ha a dolgozó a balesetveszélyt meg tudja szüntetni, szüntesse meg. Ha a dolgozó balesetet szenvedett tanulót lát az épületben, értesítse az intézményvezető-helyettest vagy az iskolatitkárt. Ha szükséges, hívjon, hívasson mentőt. A szülőt a történtekről értesíteni kell. A balesetről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet az iskolatitkár veszi fel. Ha a balesetveszélyes helyzetet épületrész 48

49 vagy annak berendezése okozza, akkor a karbantartóknak a veszélyt meg kell szüntetni. Ha a balesetveszélyes helyzetet helytelen tanulói magatartás okozza, az osztályfőnöknek (távollétében az intézményvezető-helyettesnek) kell eljárnia, a megfelelő fegyelmi büntetést adva a tanulónak. 28 Az iskolai könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata Az iskolai könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata az SZMSZ 7. számú mellékletét képezi. 29 Mindazon kérdések, melyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá az oktatási intézmény működésével összefügg A szakalkalmazotti értekezlet A közös igazgatású közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Gyakorolja az intézmény egészét érintő kérdésekben a nevelőtestületet megillető jogosítványokat kivéve azokat, amelyek a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak. A szakalkalmazotti értekezlet tagjai: az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, óraadó tanárok valamint a nevelő és oktató tevékenységet közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottak (könyvtáros, szabadidő szervező, rendszergazda) A szakalkalmazotti értekezlet feladatai és jogai A pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden az intézmény egészét érintő ügyben. Ki kell kérni a véleményét: az intézményvezető-helyettes megbízása, illetve megbízás visszavonása esetén; az intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében; beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában; külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A szakalkalmazotti értekezlet döntési jogkörébe tartozik: a pedagógiai program és módosításának elfogadása 49

50 a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének jóváhagyása; az intézményvezetői programok szakmai véleményezése; a képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; saját feladatainak és jogainak részleges átruházása; a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása A szakalkalmazotti értekezlet jogköreinek átadása Az intézményegységek nevelő testületeinek: a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, a tanulók osztályozó vizsgára való bocsátása a diákönkormányzat működésének jóváhagyása intézményegységi házirend elfogadása a tantárgyfelosztás véleményezése Az osztályközösségek nevelőtestületei számára: Az évfolyamokon tanulók magasabb évfolyamba lépésének, a magatartás, szorgalomjegyek megállapításának kérdései A jogszabályban meghatározott mértéken felül hiányzók esetén az osztályozóvizsga engedélyezése A szakmai munkaközösségeknek számára: A szakmai munkaközösségek éves munkájukról szóló beszámoló során adnak számot a nevelőtestületnek az átruházott hatáskörök a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása; javaslattétel a taneszközök, tankönyvek kiválasztására; pedagógus álláshelyek pályázati kiírása és pályázatok véleményezése; munkaközösség-vezetők munkájának véleményezése; intézményi szakmai, módszertani programok összeállítása, szakirányú fejlesztési koncepció kialakítása; a munkaközösség tagjainak tantárgyfelosztásához javaslattétel; a munkaközösség tagjainak bérezésére, jutalmazására, kitüntetésére javaslattétel; a tanulók felvételével kapcsolatos követelmények kidolgozása, felvételi és vizsgakövetelmények meghatározása; 50

51 a szakképző és felnőtt képzési munkaközösség számára a tagozatokra járó tanulók esetében a magasabb évfolyamba lépés megállapítása; Az átadott jogok gyakorlói beszámolási kötelezettséggel tartoznak, az éves munkatervben meghatározott formában és időben A szakalkalmazotti értekezlet ülései Az üléseket az intézmény vezetője vezeti. Az ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosultak több mint 50%-a jelen van. A szakalkalmazotti értekezlet döntési jogkörébe tartozó ügyeiben az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. üléseire a vonatkozó napirendek tárgyalásához az egyetértési jogot gyakorló iskolaszék, szülői szervezet, diákönkormányzat, stb. képviselőit meg kell hívni. A szakalkalmazotti értekezlet tanévnyitó és tanévzáró ülést tart. Rendkívüli ülés hívható össze ha, a tagok egyharmada, a közalkalmazotti tanács, az igazgatótanács vagy az intézmény vezetője szükségesnek látja. Az ülésekről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet az iskolatitkárok egyike vagy egy megbízott tanár vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, jegyzőkönyvvezető és testület két jelenlévő tagja hitelesítő írja alá. A pedagógiai munkát értékelő értekezletek jegyzőkönyveit az intézmény fenntartónak is meg kell küldeni A szakalkalmazotti értekezlet döntései és határozatai A szakalkalmazotti értekezlet döntéseit és határozatait általában nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazást kell elrendelni az intézményvezetői programok szakmai véleményezéséről való döntéskor illetve, ha az értekezlet úgy határoz. Tikos szavazás esetén háromfős szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a szakalkalmazotti értekezlet tagjai közül. Szavazategyenlőség esetén az intézményvezető dönt. Az ülésekre, döntéshozatalra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az intézményegységek tantestületi, vagy a nevelőtestületek egy részének (osztályozó értekezletek, egy osztályban tanító nevelők értekezlete, levelező tagozat nevelőinek értekezlete, szakképzésben résztvevő nevelők értekezlete), illetve a munkaközösségek, bizottságok értekezletein. Azzal a megkötéssel, 51

52 hogy az intézmény vezetőjének tulajdonított jogokat ebben az esetben az adott testület vezetője gyakorolja Közalkalmazottak közössége A közalkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból pedagógusok és az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazottak tevődik össze. A közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok rögzíti. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével- az intézményvezető fogja össze. Az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazottak a műszaki, az ügyviteli és a kisegítő dolgozók. Ide tartoznak iskolatitkár ügyviteli dolgozó; rendszergazda fűtő karbantartók pedagógiai asszisztensek Munkájukat az intézményvezetőjének irányításával végzik munkaköri leírásuknak megfelelően Az alkalmazotti közösség jogai Részvételi jog valamennyi, az intézmény egésze számára szervezett rendezvényen, illetve azokon, amelyekre meghívót kap. Véleményt nyilvánítanak. - a munkaidő beosztásokkal kapcsolatban; - a munkavégzés feltételeinek biztosításáról; - az intézményvezető jelölésekor. Döntési jog: - a képviseletükben eljáró személyek megválasztása; - a közalkalmazotti tanács tagjainak megválasztása. A közalkalmazottak közössége akkor határozatképes, ha a kétharmada jelen van. A döntések meghozatala egyszerű többséggel történik. (50%+1). Az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelően közalkalmazotti tanácsot (KT) választ. 52

53 Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. Formái A KT elnöke részt vesz a kibővített igazgatótanácsi megbeszéléseken. A különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, intézményi gyűlések, stb. Ezek rendszeres és konkrét időpontját az éves munkaterv tartalmazza. A különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvbe rögzíteni Elektronikus napló A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, a foglalkozások tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését és egyéb, a tanárok munkáját segítő információkat. A tárolt adatok közül: A tanuló félévi osztályzatairól az iskola köteles papíralapú értesítőt küldeni az iskola körbélyegzőjével és az osztályfőnök aláírásával ellátva. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Ezt az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes aláírja, az intézmény körbélyegzőjével lepecsételi. A továbbiakban az iratkezelési szabályoknak megfelelően kell tárolni A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. A megjelölt személyek aláírásával és az intézmény kör alakú pecsétjével ellátva válik hitelessé. A továbbiakban az iratkezelési szabályoknak megfelelően kell tárolni. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot kollégiumváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben. Tanév végén a végleges osztálynapló fájlokat külső adathordozóra kell menteni, az adathordozót az Iratkezelési szabályzatban rögzítettek szerint archiválni szükséges. 53

54 29.4 Tantárgyfelosztás órarend: A tantárgyfelosztás az érvényes óratervek és a pedagógusok oktatással-neveléssel lekötött óraszámai alapján készül. Ennek belső arányai, az iskola profilját figyelembe véve, tantestületi döntés alapján, változtathatók. Elkészítésével az alábbi elveket lehet figyelembe venni: a tanulócsoportok érdeke az elsődleges, az osztályfőnök saját osztályában lehetőleg minden általa tanítható tantárgyat tanítson, felmenő rendszerben, lehetőleg biztosítani a folyamatosságot, arányos terhelés, egyéni kívánságok. A tantárgyfelosztást a munkaközösség vezetők javaslata alapján az iskola vezetői állítják össze, a nevelőtestület véleményezi. Az órarend a tantárgyfelosztás alapján készül. Elkészítéséért, az egyes intézményegységek órarendjeinek összehangolásáért az 1. számú intézményvezettő-helyettes a felelős. Az órarend elkészítésénél az alábbiakat kell figyelembe venni: napi egyenletes terhelés, tantárgyi speciális követelmények, bontott csoportok szervezése (idegen nyelv, matematika, informatika) A tantárgyfelosztás a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé Biztonsági rendszabályok Az intézmény épületeiben riasztó berendezés működik, amelynek be illetve kikapcsolása az utolsóként távozó illetve elsőként érkező, arra feljogosított (biztonsági kóddal rendelkező) személy feladata. Az épületekhez bejárati kulcsot és biztonsági kódot csak az intézményvezető jóváhagyásával kaphat az intézménnyel munkaviszonyban lévő személy. A kódolásra jogosultak nevét és kódját az intézményi páncélszekrényben, lezárt borítékban kell tárolni. A kódok titkosak, melyet csak a tulajdonosa ismerhet. Más személy számára elmondani szigorúan tilos. 54

55 A beléptető rendszer az intézményi be- illetve kikódolásokról, az esetleges riasztásokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartást az intézményvezető évente legalább két alkalommal, illetve szükség esetén kinyomtattatja a rendszer kezelőjével. A munkarendhez nem illeszkedő be- és kilépéseket számon kéri az érintett dolgozótól. Az épületeket a nyitvatartási időben is zárva kell tartani, ilyenkor a tanulók, dolgozók, vendégek ki- és beengedése a portán portási feladatok ellátásával megbízott személy feladata (ha van ilyen személy). 12 órától a középiskola épületét, az ebédet igénybe vevők miatt nyitva kell tartani. A portán portási feladatot ellátó személy feladata (ha van ilyen személy) ekkor is a ki- és belépők figyelemmel kisérése. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell A helyiségek bérbeadási rendje A közoktatási intézmény helyiségeit bérbe adhatja bérleti díj ellenében vagy akár ingyenes használatra is. Az intézmény helyiségeinek berendezéseinek bérbeadásáról (ha ez nem sérti az alapfeladatok ellátását) és az érintett közösségek véleményének kikérésével - az intézményvezető dönt, a fenntartó jóváhagyásával Kollégiumi dokumentumok A kollégiumban alkalmazott dokumentumokat egységesen, a törvényi előírásoknak megfelelően a következőképpen kell vezetni: 1. A Kollégiumi ügyeleti napló része az eseménynapló A Kollégiumi ügyeleti napló mellett eseménynaplót vezetünk, melyben a napközbeni eseményeket dokumentáljuk, (a reggeli szobaellenőrzés idején a kollégiumban tartózkodó diákok feltüntetése, a különböző okokból a napközben visszaérkező és elutazó tanulók feljegyzése). 2. Törzskönyvben az iskola nevének bélyegzővel való rögzítése. Mivel diákjaink intézményünk tanulói, ezért az iskola nevét az intézmény hosszú bélyegzőjével rögzítjük a Kollégiumi törzskönyvben. 3. A Nevelői feljegyzésekben az alábbi rövidítéseket alkalmazzuk: Az iskola neve rövidítve: Derecskei I. Rákóczi Gy. Gimn., Szakgimn. és Koll. Szak, tagozat: rendv., hum., honv., ált. Osztályfőnök: of. 55

56 Tanulási oktatási azonosító: Okt.a. Társadalombiztosítási azonosító jel: TAJ Szülő neve, édesanyja értesítési (férjezett neve): szülő Kapcsolattartó: kapcs.t. Elérhetősége (telefonszáma): tel. Diák elérhetősége: s.tel. Tantárgyak rövidítése: belügyi rendészeti ismeretek: bel.r.i. belügyi rendészeti ismeretek: belügyi r.i. biológia: biol. dráma és tánc: drám.t. életvitel és gyakorlat: életv. gy. fegyveres szervek: : fegyv.sz. fizika: fiz. földrajz: földr. honvédelem: honv. idegen nyelv: id.ny. informatika: info. jogi ismeretek: jogi i. kémia: kém. komplex természettudomány: k.term.tud. korrepetálás: korr. közszolgálati és ügyintézői gyakorlat: közsz.ü.i.gyak. közszolgálati és ügyintézői ismeretek: közsz.ü.i.ism. magánbiztonság és vagyonvédelem: magánbizt. és vagy.v. magyar: magy. matematika: mat. művészetek: műv. önvédelem: önv. rendvédelmi szervek: rendv.sz. speciális gyakorlat: spec.gyak. speciális informatikai gyakorlat: spec.inf.gy. társadalom és kommunikáció: társ.kom. 56

57 testnevelés: testnev. történelem: tört. vizuális kultúra: viz.kult Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés illetheti meg az iskola dolgozóját az alábbi feladatok ellátásáért (pedagógusok, irodai alkalmazottak). A kereset-kiegészítés összege a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott egy főre jutó összegből kerül meghatározásra. A kereset-kiegészítés felosztásának elvei: Intézményi dokumentumok készítésében való részvétel. Önképzéseken, továbbképzéseken való részvétel, innovációra való hajlandóság, az intézmény céljainak és szükségleteinek megfelelően. Pályázatok írása, a felhasználás lebonyolítása. Mentori, szakvezetői tevékenység. Bemutató tanítás. Szakmai tréningek szervezése, lebonyolítása. Iskolai / iskolán kívüli rendezvények felelősei / szervezői. Szabadidős tevékenységek, kirándulások szervezése, lebonyolítása. Nyári táborok, színház - és múzeum látogatások szervezése, lebonyolítása. Helyi versenyek szervezése, lebonyolítása. Tanulmányi, kulturális, sport stb. versenyekre, bemutatókra való eredményes felkészítő tevékenység. Külön díjazás nélkül szervezett szakkörök, felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozó tevékenységek szervezése. Kapcsolatok megújítása, együttműködés, minőségi javítás a szülői házzal, társadalmi szervezetekkel. A nevelő személyisége, viszonya kollégáihoz (egymás munkájának segítése), vezetőihez, szülőkhöz, gyermekekhez. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítést intézményünkben a pedagógusok kapják, a folyamatosan végzett többletfeladatok ellátásának elismeréseképpen. E többletfeladatokat és az értük járó kereset-kiegészítést az iskola éves munkatervében kell meghatározni. 57

58 A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés dolgozóknak történő odaítéléséről a közalkalmazotti tanács tagjainak javaslata alapján az iskola intézményvezetője dönt Eljárásrend a pedagógusok teljesítményértékeléséhez, differenciáláshoz A mérés alanyai Iskolánkban a pedagógus teljesítmény értékelést az iskola vezetősége végzi. A mérésben az intézményvezető kivételével minden iskolánkban tanító főállású pedagógusnak részt kell venni A mérés ideje A mérésben minden pedagógus részt vesz. A méréskor figyelembe kell venni, hogy amennyiben a pedagógus osztályfőnöki feladatokat is ellát, akkor egy osztályfőnöki ciklus alatt két alkalommal mérhető legyen A mérés eszközei A pedagógus teljesítmény értékelés eszközei a különböző területeket mérő értékelőlapok összessége. Az értékelőlapok nevét, a mérések gyakoriságát és a mérések alanyait a következő táblázat mutatja. 1. Értékelő lap neve Mérés gyakorisága Mérés alanya Pedagógus teljesítmény értékelő lap Évente Szaktanárok Félévente legalább kétszer Szaktanárok 4. Óralátogatási lap 5. Középvezetői / Vezetői teljesítmény értékelő lap Évente Munkaközösség-vezetők, intézményvezető-helyettesek, kollégiumvezető, A mérés rendje A pedagógus teljesítmény értékelés rendje az intézmény hierarchia rendszere szerint felmenő rendszerben történik. Minden pedagógus értékel és értékelhető az egyes szinteknek megfelelően. A mérések tervezett rendjét a következő táblázat mutatja. Mérés alanyai Dokumentumok Értékelő személyek Pedagógus teljesítmény értékelő lap Munkaközösség-vezetők + Intézményvezető-helyettesek + Intézményve- 1. Szaktanárok Önértékelő lap Óralátogatási lap zető 58

59 2. Munkaközösség-vezetők, 3. Intézményvezető-helyettesek, kollégiumvezető Szaktanári dokumentumok + Középvezetői értékelő lap Szaktanári dokumentumok + Vezetői értékelő lap Intéz- Kollégiumvezető/ ményvezető Intézményvezető A szaktanárok értékelése során a pedagógus kitölti a pedagógus teljesítményértékelő lapot és az önértékelő lapot. Az intézményvezető, intézményvezető-helyettes vagy a munkaközösségvezető az óralátogatások eredményeinek ismeretében egy egyeztető megbeszélésen közös megegyezéssel módosíthatja az értékelő lapon lévő korábbi értékeket. Az intézményvezető-helyettesek és a kollégiumvezető munkáját a vezetői értékelő lap kitöltése után az intézményvezetővel történő egyeztetés után az intézményvezető véglegesíti Az értékelés rendje A rendszeresen összegyűjtött dokumentumok egy részét az értékelők elektronikus táblázatok formájában egyénenként rögzítik. Az évente kitöltött önértékelő lapok adatai soron kívüli értékelések esetén kerülhetnek beszámításra, amennyiben az értékelési rendszer eredményei nem teszik lehetővé a szükséges differenciálást a pedagógusok között vagy a soron kívüli értékelés feltételei ezt megkövetelik. A pedagógusok kategóriákba sorolását a mérések eredményei alapján és az értékelt pedagógussal való egyeztetés után az intézmény vezetője végzi. A megállapodást egy teljesítmény megállapodási lapon írásban rögzítik, aláírásukkal hitelesítik és az értékelt pedagógus személyi anyagához csatolják. Az így keletkezett dokumentum iskolánk belső értékelési rendszerének nélkülözhetetlen részét képezi. Az intézményben az alkalmazottak differenciálása nem kötelező. 59

60 30 Fenntartói nyilatkozat Jelen szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatban a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. (4) bekezdése értelmében az alábbi, a fenntartóra többletkötelezettséget telepítő rendelkezések: Munkaruha, védőeszközök: Kémia tanár, fizika tanár Ft/pedagógus Karbantartók: Ft/fő Intézményi szinten összesen: Ft. A többi rendelkezést, mely a fenntartóra többletkötelezettséget ró, a Pedagógiai Program tartalmazza. Vonatkozásában a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mint az intézmény fenntartója egyetértési jogkört gyakorolt. Aláírásommal tanúsítom, hogy a fenntartó döntésre jogosult vezetője a szervezeti és működési szabályzat fenti rendelkezéseivel egyetért, azokat jóváhagyja. Kelt:...,... év... hónap... nap... fenntartó képviselője (A fenntartói értesítés helye a szervezeti és működési szabályzatot jóváhagyó határozatról.) 60

61 Legitimációs záradék 31 Záró rendelkezések 31.1 Az SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ... év... hó... napján a nevelőtestület általi elfogadásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a... év... hó... napján készített (előző) SZMSZ Az SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat, az iskolaszék, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Kelt:...,... év... hónap... nap... igazgató P.H Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény diákönkormányzata... év... hó... napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát jelen szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. Kelt:...,... év... hónap... nap... diákönkormányzat vezetője (Mellékelve a véleményezésről készült jegyzőkönyvi kivonat.) 61

62 A szervezeti és működési szabályzatot az iskolaszék... év... hó... napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy az iskolaszék véleményezési jogát jelen szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. Kelt:...,... év... hónap... nap... iskolaszék képviselője (Mellékelve a véleményezésről készült jegyzőkönyvi kivonat.) A szervezeti és működési szabályzatot az intézményi tanács... év... hó... napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy az intézményi tanács véleményezési jogát jelen szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. Kelt:...,... év... hónap... nap... az intézményi tanács elnöke (Mellékelve a véleményezésről készült jegyzőkönyvi kivonat.) A szervezeti és működési szabályzat Adatkezelési szabályzatát a szülői szervezet... év... hó... napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során, az adatkezelési szabályzattal kapcsolatban gyakorolta. Kelt:...,... év... hónap... nap... szülői szervezet képviselője (Mellékelve a véleményezésről készült jegyzőkönyvi kivonat.) 62

63 A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete... év... hó... napján tartott értekezletén elfogadta.... hitelesítő nevelőtestületi tag (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.) 63

64 A Derecskei I. Rákóczi György Gimnázium Szakgimnázium és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 1. számú melléklet 32 Az intézmény szervezeti felépítés A közös igazgatású intézmény. Alaptevékenysége a szakmai alapdokumentum alapján: Gimnáziumi nevelés-oktatás Szakgimnáziumi nevelés-oktatás Szakközépiskolai nevelés oktatás Kollégiumi ellátás Telephelyek Székhely: 4130 Derecske, Lengyel utca 1. Telephely: Köztársaság úti telephelye 4130 Derecske, Köztársaság út

65 Fenntartó, szülők, tanulók Derecskei I. Rákóczi György Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium Kollégium Középiskola Nappali oktatás Felnőtt oktatás Esti tagozat Gimnázium Gimnázium Szakgimnázium Szakközépiskola 65

66 A Derecskei I. Rákóczi György Gimnázium Szakgimnázium és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 2. számú melléklet 33 Az intézmény vezetési szerkezete Intézményvezető Kollégiumvezető Intézményvezető-helyettesek Munkaközösség-vezetők Közalkalmazotti tanács Kollégium nevelőtestülete Középiskola nevelőtestülete Oktatást közvetlenül segítő alkalmazottak 66

67 A Derecskei I. Rákóczi György Gimnázium Szakgimnázium és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 3. számú melléklet 34 Intézmény Házirendje Az SZMSZ 3. számú melléklete az intézmény Házirendje. A Házirend mindenki számára nyilvános. Megtekinthető az intézményvezetői, intézményvezető-helyettesi, a tanári szobában, és az intézmény honlapján. 67

68 A Derecskei I. Rákóczi György Gimnázium Szakgimnázium és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 4. számú melléklet 35 A vezetők feladatai Általános intézményvezető-helyettes (1. számú intézményvezető-helyettes); Kollégiumvezető (2. számú intézményvezető-helyettes) I. 1. számú intézményvezető-helyettes feladatai Az intézményvezető feladatait két helyettes segíti. Az intézményvezető távollétében a munkáltatói jogok kivételével, teljes jogkörrel látja el az intézményvezetői feladatot az alábbi helyettesítési rend szerint: Intézményvezető-helyettesek, kollégiumvezető Főbb felelősségek és tevékenységek összefoglalása Tagja az intézmény vezetőségének, az igazgatótanácsnak a.) Az iskola működésével kapcsolatos feladatai: Az iskola oktatási tevékenységével kapcsolatos dokumentumok (bizonyítványok, törzslapok, nyomtatványok, stb.) kezelése, biztosítása. Az érkező ügyiratokat a kiírásuknak megfelelő ügyintézése Ügyiratok kezelése, az ügyiratkezelés szabályainak betartása, betartatása Az iskolai statisztika elkészítése Jutalomkönyvek beszerzése és kezelése Félévenként meghatározott területen a belsőellenőrzés teendőinek ellátása Szervezi és irányítja a beiskolázási tevékenységet Az elektronikus napló működtetése A Magyar Közlöny, az MPI által kiadott Hírmondó, Iskolaszolga,... stb. átnézése, s az ebből adódó feladatok, felelősök kijelölése A pedagógusok munkájával kapcsolatos feladatai: A tantárgyfelosztást határidőre elkészíti, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján Javaslatot tesz a nevelők osztályfőnöki feladattal való megbízására Iskolai órarend készítése Helyettesítések szervezése a pedagógiai prioritások figyelembe vételével 68

69 A munkából igazoltan távolmaradó pedagógusok hiányzásának nyilvántartása Óracserék engedélyezése Az írásbeli vizsgákra, tanulmányi versenyekre a tanári felügyeletet szervezése. A beosztást a kezdés előtt egy héttel elkészíti és azt a felügyelő tanárokkal ismerteti. Javaslatot tesz az iskola pedagógusainak jutalmazására, a minőségi bérpótlék differenciálására. A jogszabályoknak megfelelően továbbképzési terv készítése öt ill. egy évre és annak elfogadtatása a tantestülettel Tanulókkal kapcsolatos feladatai: A tanulmányi versenyek szervezése, előkészítése és lebonyolítása. Vizsgák szervezése, lebonyolítása A tanórán kívüli tevékenységek szervezése, összefogása, ellenőrzése. A DÖK segítő tanár munkájának támogatása, ellenőrzése A pályaválasztás, továbbtanulás ügyeinek irányítása, összefogása Az iskolai egészségügyi vizsgálatok szervezése Felelősségek Közvetlen felelősség Az iskolai ügyelet működtetése Közvetett felelősség Az iskolai munkaközösségek munkájának koordinálása A kulturális rendezvények és iskolai rendezvények megszervezése és lebonyolítása A tantestülettel kapcsolatban: A szaktanárokat figyelmezteti, ha: a tanulóknak nincs elegendő érdemjegyük, a nagydolgozatok megíratása és összesítése hiányzik, szaktanári figyelmeztetés indokolt esetben elmaradt, stb. a tanár munkafegyelme nem kielégítő.(késik, stb.). A munkaközösségekkel kapcsolatban: Az osztályfőnöki munkaközösség segítése, munkájának koordinálása és ellenőrzése s a munkaközösség-vezetővel együtt a kezdő" osztályfőnökök munkájának segítése A tanév elején a körülményeknek megfelelően felkészíti a munkaközösséget, munkájukat az éves feladatok végrehajtásában segíti, ellenőrzi és értékeli Tervezéssel kapcsolatban: 69

70 A mindenkori igénynek megfelelően a személyi feltételeknek megfelelően az intézményvezetővel együttműködve tervezi az általános, szakmai, módszertani és iskolai jellegű továbbképzéseket Az iskolai tantárgyfelosztásra május 15-ig a munkaközösség-vezetők javaslata alapján tervezetet készít. A fakultációkra a jelentkezést előzetesen március 20-ig felméri, melyet iskolavezetőségi ülésen a vélemények figyelembe vételével az intézményvezető jóváhagy. Pénzügyi döntések terén: Minden hónap végén a helyettesítések összesítése. (A tanárok által leadott órákat szigorúan ellenőrizteti!) A takarékosság betartása (beszerzés, energia-felhasználás, nyomtatványok, stb.), az intézményi tulajdon védelme minden területen. Gondoskodik a közvetlen irányítása alá tartozó területek dolgozóinak anyagi elismeréséről, javaslatot tesz kitüntetésükre, illetve fegyelmi felelősségre-vonásukra. Bizalmas információk terén a közalkalmazotti törvényben foglaltakon túl: az órakedvezmények, a munkaerő-gazdálkodás, jutalmazás, bérezés,...stb. kapcsolatos információk bizalmasan kezelendők. Ellenőrzés Az intézmény vezetője által kiadott általános irányelvek szerint dolgozik Ellátja az iskolában működő munkaközösségek ellenőrzését. Ellenőrzi az osztályfőnöki munkáját Ellenőrzési ütemtervet készít. Ellenőrzi a tanárok adminisztrációs munkáját Iskolai szinten ellenőrzi az iskola rendjét, észrevételét jelzi az ügyeletes tanároknak Kapcsolatok A Derecskei Bocskai István Általános és Művészeti Iskolával A Városi Művelődési Központ és Könyvtárral Más felső, közép és alsó fokú oktatási intézményekkel A Jóléti Szolgálat alapítvánnyal Munkakörülmények Jól felszerelt, de nem tágas iroda. Telefon használat 70

71 Számítógép használat. Internet elérés A munkatempó gyakran feszített ( tanévkezdés, statisztikák készítése, érettségi, stb.). Járandóság A törvényben biztosított: alapilletmény, Éves szinten a lehetőségek alapján: vezetői pótlék céljutalom jutalom megbízási díj A kollégiumvezető feladatai Feladatkörét mindenkori kollégiumvezetői beosztása, a vezetők arányos terhelése szabja meg. Főbb felelősségek és tevékenységek összefoglalása Biztosítja a kollégium rendeltetés szerinti üzemeltetését. A kollégiumra vonatkozó dokumentumokat kezeli, az érkező ügyiratokat a kiírásuknak megfelelően intézi. A területéhez tartozó tanárok és technikai dolgozók, ill. az esetleges elmarasztalásokról, hiányosságokról adjon megbízható információt. A kollégiumban dolgozókkal a munkaköri leírásukat betartatja, ha szükséges a megfelelő intézkedéseket megteszi. Az iskola vezetőjének a problémás eseteket jelzi, javaslatot tesz a megoldásra. Egyedül illetékes a kollégiumi nevelők (táppénz, továbbképzés, stb. ok miatti) helyettesítését megoldani, a lehetőségek szerint egy nappal előtte. Az iskolai beiskolázást segíti, a tájékoztató anyagok elkészítésében és összeállításában közreműködik. A kollégium pedagógiai munkaközösségének irányítása, a munkaterv elkészítése szeptember 15-ig. A nevelők munkájukat a nevelési-foglalkozási terv alapján végzik, melyet jóváhagyásra szeptember 15-ig bemutat. A kollégium és az iskola nevelőmunkájának koordinálása. Tanév elején a kollégiumra vonatkozó statisztika elkészítése határidőre. A kulturális naptár elkészítése (határidő, felelősök kijelölése). Az éves munkatervben szereplő iskolai ünnepségek irányítása. 71

72 A takarékosság betartása (beszerzés, energia felhasználás.stb.), a társadalmi tulajdon védelme minden területen. Felelős az iskola külső és belső PR tevékenységéért. Aktív szerepet vállal az iskolai pályázatok elkészítésében. Különleges felelősségek Személyzettel kapcsolatban Közvetlenül felelős: a kollégiumi dolgozók (nevelőtanárok, takarítók, karbantartó) munkavégzéséért. A területén a pályakezdő pedagógusok segítéséért. Közvetetten minden technikai dolgozóért, a kollégiumba a felvétel, a kiválasztás, a továbbképzés és az értékelés tekintetében. Tervezéssel kapcsolatban Tervezi a kollégiumban a selejt eszközök felhasználását. Megtervezi a kollégiumban az intézményvezetővel együtt a karbantartást, a fűtést, a felújítást,..stb. és annak megvalósítását segíti. Éves szinten tervezi a fejlesztési, beszerzési, felújítási feladatokat. A mindenkori igényeknek megfelelően a személyi feltételek alapján az intézményvezetővel együttműködve tervezze meg a szakmai, módszertani továbbképzéseket. Ellenőrzés A kollégiumi technikai dolgozók munkafegyelmének ellenőrzése, javaslat a munkaidő beosztására, szabadságuk ütemezésére. Ellenőrzi a kollégium rendjét. Ellenőrzi a közvetlen felelőssége alá tartozó területeket, és arról feljegyzést készít. Kapcsolatok Kapcsolatot tart fenn a derecskei Városi Művelődési Központ és Könyvtárral, a DERMÁK KHT-vel. A kollégium területén igyekszik más középiskolai kollégiummal új kapcsolat kialakítására és ápolására. Részt vesz az iskolavezetés értekezletein, közreműködik az iskolai szintű döntések és stratégiák kialakításában. Munkakörülmények Önálló iroda a kollégiumban. 72

73 Telefon használata és az Internet elérhetősége biztosított. A munkatempó gyakran feszített (tanévkezdés, vizsgaidőszak, beiskolázás stb.) Járandóság A törvényben biztosított: alapilletmény, vezetői pótlék Éves szinten a lehetőségek alapján: céljutalom, jutalom megbízási díj 73

74 A Derecskei I. Rákóczi György Gimnázium Szakgimnázium és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 5. számú melléklet 36 Pedagógus munkaköri leírása- MINTA Név: Adószám: Beosztás (munkakör megnevezése): Közalkalmazotti osztály: Kulcsszám: FEOR szám: Heti kötelező munkaidő: Munkarend: Iskolai végzettség: Előírt szakképzettség Közalkalmazotti jogviszonyának kezdete: Jelenlegi munkahelyen töltött szolgálati idejének kezdete: Munkaköri feladatok: a.) Általános feladatok a Nemzeti Köznevelési Törvény alapján: - Oktató-nevelő munkáját a Nemzeti Köznevelési Törvényben, az iskolai SZMSZ-ben, Pedagógiai Programban, fenntartói rendeletekben, nevelőtestületi határozatokban és intézményvezetői utasításokban foglaltak alapján végzi. - A heti munkarendben történő, az intézmény rendeltetésszerű működéséből eredő változásokat figyelemmel kíséri, ennek megfelelően látja el feladatait. - Jogait és kötelességeit a tantestület, s kisebb közössége tagjaként gyakorolja. Más megbízatását e munkaköri leírás alapján végzi. - Részt vállal a tehetséggondozásban a felzárkóztatásban (szükség esetén korrepetálásokat szervez) záró, javító-pótló és osztályozó vizsgák előkészítésében és lebonyolításában. - Alkotó módon részt vállal: a) az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből b) az iskola hagyományainak ápolásából, c) pályaválasztási feladatokból, d) az iskolai élet demokratizmusának fejlesztéséből. - Szorgalmi időben szükség esetén részt vesz az iskolai szülői értekezleten, az érdeklődő szülőknek információkat szolgáltat. Fogadóórát tart, melynek időpontját nyilvánosságra hozza. - A rábízott, vagy tudomására jutott, iskolai érdekeket érintő információkat, valamint a tanulók és szülők személyiségi jogait érintő információkat nem hozza illetéktelenek tudomására. - Tevékenységével nem sérti az iskola tanulói és felnőtt közösségeinek jogait, nem korlátozza azokat a rendeltetésszerű joggyakorlásban. 74

75 - Szakmai munkáját tanévre szóló tanmenetek, foglalkozási tervek alapján végzi, amelyeket az iskolai munkatervben meghatározott időpontban véleményezésre átad a munkaközösség vezetőjének. - A tanulók teljesítményét folyamatosan, érdemjegyekkel és osztályzatokkal is minősíti, azokat időben bevezeti az elektronikus naplóba. E tevékenységének elmulasztásával nem akadályozhatja a tanulók és szüleik információ szerzését. - Tanítványai írásbeli munkáit (témazáró dolgozatok) 15 munkanapon belül kijavítja. A megíratás időpontját időben, előre közli a tanulókkal. Eredménytelenség esetén módot és lehetőséget ad a korrekcióra. - Részt vesz a nevelő-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken, iskolai rendezvényeken, szakmai továbbképzéseken, munkaközössége éves munkájában. - Tanítási óráin tekintettel van a tanulók egészségét veszélyeztető, balesetveszélyes körülményekre, erre figyelmeztet, a lehetőségekhez mérten elhárítja azokat! - Részt vesz a tanári ügyelet munkájában. - Tanítványait tanulmányi előmenetelükről, iskolai ügyeket érintő kérdésekről érdemben informálja. - Az alkalmazott taneszközök kiválasztásában figyelembe veszi munkaközössége javaslatát. Tanítási módszereit az eredményesség és hatékonyság érdekében önállóan választja meg. A fentieken túl az intézmény vezetője minden olyan feladattal megbízhatja, amely munkaköri feladatához kapcsolódóan az intézmény rendeltetésszerű működéséhez tartozik, és a végzettségének és képesítésének megfelelő szakértelmet igényel! b./ Egyéni feladatok: c./ Ellenőrzési tevékenysége, felelőssége: A munkaköri leírást kiadta: Derecske,... intézményvezető A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, és megtartásáért felelősséget vállalok. Derecske,..... aláírás 75

76 A Derecskei I. Rákóczi György Gimnázium Szakgimnázium és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 6. számú melléklet 37 A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata A Diákönkormányzat jogi háttere A Diákönkormányzat a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 48. és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet120. alapján működik. Joga van dönteni: saját működési rendjének meghatározásáról, munkájának megszervezéséről, hatáskörei gyakorlásáról Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról egy tanítási munkanap programjáról tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről a DÖK munkáját segítő pedagógus felkéréséről Véleményezési joga van: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt a házirend elfogadása előtt az intézmény működésével kapcsolatos bármely kérdésben a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésében, megszervezésében az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben, a tanulókat érintő minden kérdésben ezen ügyekben az elnök és a DÖK segítő pedagógus járhat el a DÖK véleményét képviselve A Diákönkormányzat feladata: a diákjogok védelme a diákok érdekeinek képviselete a szervezet véleménynyilvánításának biztosítása a hagyományok őrzése és újak teremtése a tartalmas diákélet feltételeinek megteremtése 76

77 a szervezet támogatni kívánja a diákság szabadidős programokon való részvételét, illetve ilyen programokat szervez vagy a szervezésben segítséget nyújt Alapelvek: DÖK az iskola diákságának álláspontját képviseli. A sikeres működés alapja a közös vélemények, szándékok párbeszéden alapuló egyeztetése. A DÖK lehetőséget ad ahhoz, hogy a diákok megismerhessék jogaikat, lehetőségeiket, magukat a megfelelő fórumon képviseljék. A szervezet tagjainak joga: képviselőket delegálni a szervezet testületeibe, javaslatot tenni a tisztségviselők személyére, részt venni a közös munkában. A DÖK mindenkor maga állapítja meg a Szervezeti és Működési Szabályzatát. A DÖK a nevelőtestület meghallgatásával maga dönt működéséről. Gyakorolja a diákok kollektív jogait. Tevékenységével támogatja az iskola vezetésének mindazon törekvéseit, amelyek a színes diákéletet szolgálják. Együttműködést vállal mindazon szervezetekkel, melyek célkitűzéseivel egyetért. A DÖK információs csatornáin keresztül folyamatosan tájékoztatja a diákokat a DÖK szervezetével kapcsolatos kérdésekről eseményekről. Törekszik megteremteni működésének gazdasági hátterét. A diákok és tanárok számára színvonalas rendezvényeket szervez, ezzel hozzájárulva a szórakozási lehetőségek bővítéséhez. Véleményt nyilváníthat a diákokat érintő kérdésekben. Javaslatot tesz az iskolát érintő kérdésekben. Érdemi választ ad a hozzá intézett kérdésekben. Működteti az iskolarádiót. Célunk: A diákok önirányítási képességeinek fejlesztése. Az iskolai demokratizmus szélesítése. Változatos szabadidő programokat kínálni Az iskolába járó diákok színesebb diákéveinek megteremtése A nyilvánosság lehetőségének biztosítása a diákok részére Kapcsolattartás más ifjúsági és diákszervezetekkel A diákok érdekképviseletének ellátása A diákok érdekérvényesítésének megteremtése 77

78 A szervezet felépítése és tisztségviselői A diákönkormányzatnak alanyi jogon tagja a Derecskei I. Rákóczi György Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium minden tanulója. Diákközgyűlés A diákközgyűlés az iskolai diákönkormányzat döntése alapján - küldöttközgyűlésként szervezendő. A diákközgyűlés legalább évente egyszer ülésezik. A diákközgyűlésbe minden osztály két főt delegál Küldöttnek az osztály bármely diákja választható. A küldöttek személyéről az osztály nyílt vagy titkos szavazással dönt. A diákközgyűlést legalább egy héttel korábban ki kell hirdetni az információs csatornákon keresztül. A diákközgyűlés levezetője a DÖK elnöke. A diákközgyűlés határozatképes, ha a küldöttek 5O% +1 fő jelen van Bármely ügy akkor kerül napirendre, ha ahhoz a vezetőség vagy a jelenlévők több mint fele hozzájárul. A diákközgyűlésről jegyzőkönyv készül. A DÖK gyűlés Az osztálytitkárok, vagy az osztályok egy-egy képviselője, a DÖK vezetői és elnöke valamint a DÖK segítő pedagógus vesz részt a DÖK gyűlés munkájában. Ez a csoport irányítja az iskolai diákönkormányzat tevékenységet, elkészíti munkatervét, havonta vagy szükség szerint ülésezik. Tájékoztatják a diákokat a DÖK munkájáról, feladatairól. A DÖK vezetőség Őt vezetőségi tag és az elnök, akik kialakítják a DÖK tevékenységének irányvonalát. A DÖK elnöke Feladata a teljes diákönkormányzati munka összehangolása Ő koordinálja a DÖK vezetőség munkáját. Képviseli az iskola diákjait. Összehívja a diákközgyűlést. Részt vehet a fegyelmi tárgyalásokon. Évente egyszer, írásban és szóban beszámol a DÖK munkájáról A Diákönkormányzatot segítő pedagógus Feladata a diákönkormányzat munkájának összefogása, segítése 78

79 A diákönkormányzat rajta keresztül is érvényesítheti jogait, fordulhat az iskola vezetőségéhez. Kikéri a nevelőtestület véleményét a hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt, illetve a diákönkormányzat SzMSz-ének elfogadása ügyében. Ő képviseli a diákönkormányzat álláspontját a nevelőtestületi értekezleteken. Továbbá minden olyan feladat, ami a diákönkormányzat munkájával összefügg. A DÖK és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje A kapcsolattartás rendjét az intézményi SZMSZ és a diákönkormányzat SZMSZ-e együttesen szabályozza. A diákönkormányzattal a vezetői feladatmegosztásnak megfelelően az intézmény pedagógiai munkájának irányításával megbízott 1. számú intézményvezető-helyettes tart közvetlen kapcsolatot. Az intézményvezető képviseli az intézményt a diákközgyűlésen, igény szerint részt vesz a különböző rendezvényeken, programokon. Az 1. számú intézményvezető-helyettes részt vesz a diákönkormányzati programokon, ahol igény szerint tájékoztatja a diákönkormányzati szervek képviselőit, válaszol a felvetett kérdésekre, illetve továbbítja azokat az intézmény intézményvezetőjének folyamatos munkakapcsolatban áll a diákönkormányzatot segítő pedagógussal, támogatja munkáját. A diákönkormányzat elnöke a vezetőség ülésrendjének megfelelően témától függően részt vesz a vezetőség munkájában A DÖK vezetőségének tagjai a diákönkormányzatot segítő pedagóguson keresztül vagy közvetlenül fordulhatnak észrevételeikkel, javaslataikkal az intézményvezető-helyetteshez és az intézményvezetőhöz. Felvetéseikre legkésőbb az általános ügyintézési határidőn belül választ kell adni. A diákönkormányzat működtetéséhez szükséges feltételek biztosítása A diákönkormányzat a tevékenységéhez szükséges helyiségeket az iskolavezetés tudtával, a munka-, baleset- és tűzvédelmi szabályok betartásával használhatja. Az igénybevétel a nevelő-oktató munkát nem hátráltathatja. 79

80 A diákönkormányzat működéséhez szükséges pénzügyi támogatás módja a közoktatás átszervezése miatt jelenleg nem ismert. Felhasználásával kapcsolatban a diákönkormányzatnak döntési joga van. A diákönkormányzat működési feltételeinek javításához külső anyagi forrásokat vonhat be (támogatás, pályázat stb.) Önálló információs, adminisztratív feladataihoz az alapvető technikai eszközöket az intézmény rendelkezésére bocsátja. A diákönkormányzat adminisztratív, ügyviteli és gazdasági feladataihoz az intézmény szakmailag illetékes munkatársa segítséget nyújt. A DÖK hagyományőrző szerepe A DÖK feladata, hogy az iskola és saját hagyományait megőrizze, ápolja és újakat hozzon létre. Hagyományos rendezvényeink: verébavató Mikulás-nap karácsonyi ünnepség Rákóczi hét a DÖK napja A DÖK gazdálkodása Források: A DÖK rendezvényeiből befolyó összeg. Külső támogatók felajánlásai. Kiadások: A kiadásokról a diáktanács vezetősége dönt a DÖK segítő pedagógus irányításával. Kapcsolatok A DÖK együttműködik a város, az ország többi diákönkormányzatával, a helyi diákképviseletekkel. Választások A DÖK vezetőségi választáson minden osztályból két fő képviseli az osztályközösségeket. Jogukban áll jelölteket állítani a DÖK elnökének és az öt fős vezetőség tagjainak személyére. A gyűlés egyszerű többséggel, titkos szavazással dönt az elnök és a tagok személyéről. A szavazat számláló bizottság a jelenlévő nem jelöltekből három fő. 80

81 A legtöbb szavazatot kapott öt diák kerül be a DÖK vezetőségbe. A DÖK elnökét 50%+1 szavazattal választjuk. A DÖK vezetőség és a DÖK elnökének megbízatása egy tanévre szól. Szavazás Egy küldött csak egy szavazatot adhat le. A szavazás titkos. A szavazásról jegyzőkönyv készül. Záró rendelkezések A DÖK SZMSZ-e által nem szabályozott kérdésekben a hatályos Nkt. jogszabályait kell alkalmazni. Az SZMSZ módosítását a DÖK bármely tagja kezdeményezheti Az SZMSZ-t a küldöttek meghallgatása után a DÖK gyűlés fogadja el, majd a nevelőtestület jóváhagyása után lép életbe. 81

82 A Derecskei I. Rákóczi György Gimnázium Szakgimnázium és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 7. számú melléklet 38 Könyvtári SZMSZ A Iskolai Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata külön dokumentumban található, az intézmény iskolai könyvtárában megtekinthető. 82

83 A Derecskei I. Rákóczi György Gimnázium Szakgimnázium és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 8. számú melléklet 39 Iratkezelési szabályzat A Iratkezelési Szabályzata külön dokumentumban található, az intézmény intézményvezetői irodájában megtekinthető. 83

84

85

86

87