Jelige: Víz Bányászok

Átírás

1 Üzem illetve vállalattörténeti pályázat az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Kőolaj-, Földgáz- és Vízbányászati Szakosztálya, a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt., valamint a Magyar Olajipari Múzeum Alapítvány meghirdetésére. Jelige: Víz Bányászok EMLÉKKÉPEK, EMLÉKLAPOK a MISKOLCI MÉLYFÚRÓ VÁLLALAT ÉS UTÓDSZERVEZETEINEK VÍZBÁNYÁSZATI TEVÉKENYSÉGÉBŐL Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad

2 2008.október Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad

3 Tartalom 1.Előzmények A vállalat rövid szervezeti története, névváltozásai. 2. A vízbányászati tevékenység fejlődési szakaszai: ig Preludium ig Forte prima ig Rubato ig Forte seconda ig Andante 3. Az alkalmazott fúróberendezés típusok 4. A vízbányászat önálló földtani, geofizikai, laboratóriumi kutatási tevékenysége 5. Összefoglalás Melléklet: A miskolci Földtani Kutató és Fúró Vállalat fúrási, geofizikai és geológiai tevékenységével kapcsolatos szakirodalom Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad

4 1. ELŐZMÉNYEK A magán fúrócégek szocialista államosítása után miskolci székhellyel létrehozott, állami földtani kutató és fúró vállalat elnevezései, feladatai: ig Miskolci Mélyfúró Vállalat,(1.kép)1954-től hangsúlyozottan szilárd ásványi nyersanyag bányászati profillal, ahhoz tartozó hidrogeológiai feladattal, a Nehézipari Minisztériumon belüli Országos Földtani Főigazgatóság 1958-ban megnövelt felügyeletével ig Északmagyarországi Földtani Kutató Fúró Vállalat, az előbbi profillal. (Putnoki és Zagyvapálfalvai Üzemekkel) ig Országos Földtani Kutató, Fúró Vállalat, Északmagyarországi Üzemvezetősége, (2.kép) a Központi Földtani Hivatal szakfelügyeletével, de továbbra is a NIM szakpolitikai irányításával, változó súlyú vízbányászati, vízellátási, mérnökgeológiai célú fúrási tevékenységgel ig Földtani Kutató Mélyfúró Vállalat, amelyen belül 1990 évtől alakult két szakmai utódvállalkozás, főként vízbányászati tevékenységgel ban HUNGEO Víz- és Ásványkutató Vállalat a felszámolásig. 1. kép Miskolci mélyfúró vállalat bejáratánál (1950. Krisch Géza gyűjteményéből) 2. kép OFKFV északmagyarországi telephelye (1976. Szlabóczky Pál gyűjteményéből) Az emlékképek felidézéséhez először, a még aktív utódok jóvoltából a fennmaradt közötti Éves Földtani Jelentések vízbányászati vonatkozású részeit tanulmányoztuk át. Ezek tartalmi szerkesztése szinte évről-évre változott, mivel annak tartalmát, formai szerkezetét a NIM előírása eleve csak a szilárd ásványi nyersanyagkutató fúrásokra határozta meg. A Miskolci Mélyfúró Vállalat és utódszervezeteinek vízbányászati fúrási tevékenysége Év Földtani Vízellátási kutak,fúrások db db Összes Év hossz fm Összesen: Magyarázat az 1. táblázathoz: Földtani Vízellátási fúrások, kutak db db Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad táblázat Összes hossz fm

5 Földtani fúrások: bányászati kutató fúrások vízvizsgálatokkal bányászati hidrogeológiai fúrások, figyelő kutak, kútcsoportok, víztelenítő fúrások mélyépítési figyelő, víztelenítő kutak alapfúrások spontán vízvizsgálatokkal, tudományos rétegvíz figyelő kutak. (MÁFI) Vízellátási kutak: ivó,- ipari, mezőgazdasági vízbázis kutató fúrások, termelő és figyelő valamint termál kutak vízbeszerzési céllal mélyített alapfúrások. (KFH) Körültekintő módon tanulmányoztuk át és gyűjtöttük ki az utódintézmény GEOKOMPLEX adattári dokumentációit és állítottuk össze a publikációs szakirodalmat. Felkerestünk, kikérdeztünk néhány - a vállalatnál hosszú időt eltöltött - nyugdíjas kollégát. A fellelhető anyagok, emlékezések azonban így is nagyon hiányosak. Reméljük azonban, hogy történeti visszatekintésünk maradéktalanul tükrözi azt a rendkívül küzdelmes munkát, amit a magyar vízbányászat területén e vállalat dolgozói végig éltek, és eredményekben hátra hagytak! A kisebb hiányosságok ellenére nagy elégtétel számunkra, hogy a történeti pályázati felhívásra ezt a visszatekintést elkészíthettük, mivel az egykori NIM tárca alá tartozó szilárd ásvány és szénhidrogén kutató vállalatok közül a rendszerváltoztatás után csak az OFKFV-ről nem publikáltak semmiféle visszatekintést. Megjegyzendő, hogy a mélyfúrás (magfúrás), karotázs technika és a szerteágazó földtani kutatási szakirány szempontjából a NIM alá tartozó vállalatok közül az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat volt a legsokoldalúbb. Az OFKFV északmagyarországi székhelyű vállalati egységeinek, vízbányászati résztevékenységét kívántuk bemutatni pályázati munkánkkal. Meg kell jegyezni, hogy a vízbányászat fogalmát a lehető legszélesebb körben értelmezzük. Így az 1. táblázatban a bányászati, földtani alapkutatási és kisebb hányadában a mélyépítési vízvédelmi fúrások Földtani, a földalatti vizeket hasznosító kutak Vízellátási oszlopcímmel szerepelnek, hiszen mindezek egy természetes mélységi nyersanyag kitermelését, bányászatát szolgálják. Ebben a több évtizedes hősies, magas műszaki és szellemi színvonalú munkában kiemelkedő szerepet vállaló dolgozók száma jóval meghaladja a száz főt, már csak az erős munkaerő fluktuáció miatt is. Ezért a leírt eseményekhez kötődő neveket mellőzzük. A miskolci székhelyű vállalat irányításában közreműködő nem fizikai állományú szakemberek többsége természetszerűen a helyi Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karáról került ki (olaj-, bánya-, geológus-, geofizikus mérnökök), de többen a Gépészmérnöki Karon végeztek. A Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad

6 laboratóriumban még kohómérnök is dolgozott. A főmérnöki állást szinte végig egy olyan építőmérnök töltötte be, aki bár a budapesti műszaki egyetemen végzett, de ott hallgatója volt Mazalán Pál előadásainak, és 1948-tól a kútfúró-mélyfúró iparban dolgozott. A földtani vonalon dolgozó diplomások kisebb hányada budapesti, illetve szegedi tudományegyetemi geológus volt. Előfordult néhány geológiát is hallgató középiskolai tanár. A vízbányászati munkák terepi felügyeletében és dokumentálásában kiemelkedő szerep jutott a geológus technikusoknak, a jól felszerelt műhelyben a gépésztechnikusoknak, akik képzése a 60-as, 70-es években igen magas színvonalú volt. A fizikai állomány átlag munkásokétól magasabb intelligenciáját azzal magyarázhatjuk, hogy nagy részük hegyvidéki bányász-fúrós dinasztiákból, másrészük palóc és hajdú vidékek, szocialista mezőgazdaság elől elmenekülve jómódú paraszt családokból származtak. A 80-as évek végéig a mélyfúrási munkahelyeket igen mostoha körülmények jellemezték, ami igen sok leleményességet igényelt már a szállítás, javítások során is. A fúrási, kútfúrási munkák specialitása, hogy a műszaki létesítmény nem látható, ezért annak kivitelezése különleges fantáziát igényel a fizikai dolgozóktól is. 2. A VÍZBÁNYÁSZATI TEVÉKENYSÉG FEJLŐDÉSI SZAKASZAI A mindenkori vállalati tevékenység vízbányászati súlyát az országos, sőt sokszor a nemzetközi politika és gazdasági irányzatok határozták meg. Ezek a változások jól tükröződnek az 1.táblázatban és 1. ábrán látható éves adatok hirtelen változásaiban is. Ennek alapján a miskolci földtani kutató fúró vállalatok vízbányászati története a következő periódusokból áll, amelyek változó lendületét zenei műszavakkal jellemezhetjük: évek Preludium A barna kőszén bányászat hőskorában a Vállalat vízbányászati tevékenysége alárendelt. Ezek: a szénkutatások spontán vízkitöréseinek kezelése, értékelése, az időszak közepétől néhány tudatos bányavíz védelmi vizsgálat, a falvak villamosítása nyomán lehetővé vált, gépi szivattyús ivóvíz termelő kutak fúrása (2.ábra) néhány bányász település ivó, vagy fürdővíz ellátása céljából nagyobb hozamú kútfúrás kísérlete. Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad

7 2.ábra Emléklapok a Miskolci Mélyfúró Válallat munkájából Szlabóczky P. gyűjteményéből Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad

8 Az 1949-ben alakult Miskolci Mélyfúró Vállalat fúró berendezés parkja ugyan nagy számú (kb 70) berendezésből állt, de azok sokfélesége és korszerűtlen leromlott állapota miatt később a berendezés számot csökkentették. Az 50-es évek végéig a vízbányászati fúrásoknál is alkalmazták még a fa háromlábú fúrótornyot, amely szállítása sokszor csak lófogattal történt. A fizikai munkaerő is igen sokszínű és különböző szakképzettségű volt: az államosított kútfúró kisiparostól az un. deklasszált elemekig, és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekből eltávozott un. paraszt káderekig. A 70-es évekig ide is küldték a börtönből szabadult REF-eseket. Mindmáig tudományos jelentőségű a Felső-Boldva-völgyi gipsz-anhidrid kutatásnál 1953-ban mélyített Perkupa-14 fúrás meleg karsztvíz kitörésének kezelése. (3.ábra) A kifolyó víz miatt később különböző talp mélységnél vízszint változást mértek. A melegvíz feltöréskor közbeszólt a politika: 1953 nyarán egyik napról a másikra leállították a munkálatokat, még a rudazatot is bent hagyták. Jaskó S. (1955.) szerint a fúrás 622 m-ből wettersteini mészkőből 1200 l/perc, 26Co-os, szulfátos vizet kapott. A tervezett mélybányászat veszélyeztetettsége miatt a fúrást lezárták. 3. ábra: A perkupai gipsz-anhidrit kutatás átnézetes szelvénye a P-14 melegvizes fúrással (Mészáros M ,Vitális Gy nyomán) Az OFF kezdeményezésére 1958-ban az ÉFKFV megbízást kapott a Fekete-völgy-I. barna kőszén előfordulás minta kutatására. Ez már számottevő hidrogeológiai programot is tartalmazott. Porchedt-vizsgálatokat és laboratóriumi permeabilitás vizsgálatokat írtak elő (Kiss K. et.al. 1960, Radócz Gy ). A hidrogeológiai fúráscsoport egy φ 102-es víztermelő kútból és ettől, a feltételezett hidraulikus gradiens iránnyal szemben 20, ill. 70 m-re telepített figyelő kutakból állt. Ezután két lépcsős szivattyúzás mellett mérték a piezometrikus reakciót. A szivattyúzáshoz ekkor még búvárszivattyú és nagy teljesítményű kompresszor hiányában kézi és mélyhenger szivattyút alkalmaztak, ami a berendezés tervezett teljesítményét meghaladó csőátmérőt igényelt, hogy a depressziót a szivattyú csöve mellett mérni lehessen. A bányavíz védelmi célú hidrogeológiai kutatásra a vállalatnak ekkor még nem volt kellő felszereltsége és szakértelme. Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad

9 Szakképzett hidrogeológus mérnökök, ill. technikusok csak a 60-as évek második felétől voltak a vállalatnál. (Emiatt is 1953/54-ben a Magyar Hidrológiai Társaság a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen hidrogeológus technikus képző esti tanfolyamot szervezett, amely vizsgabizottságának elnöke mint az MHT akkori elnöke Mosonyi Emil prof. volt!) A vízadó rétegek átfúrását száraz technológiával végezték, ami állandó nehézséget jelentett az U-5- típusú berendezésnél. A többi fúrást ekkor még Craelius típusú berendezéssel végezték, amely fúró rudazatai, különösen a kapcsolók meglehetősen elhasználódtak voltak. A saruzárások tökéletlenül sikerültek, a szűrő mosatások célszerszám hiányában nem csökkentették a szűrő ellenállást. A nem kívánatos vertikális átszivárgásokat növelték az elcementezés nélküli régi fúrások, a bányászattal megbolygatott réteg rendszer, és a közeli mélybányászati robbantások. Nem voltak meg egy helyi kirendeltség felállításához szükséges műszaki feltételek sem. Még műhelykocsi sem állt a rendelkezésére. Mindezt fokozta a fúró munkások ez irányú gyakorlatlansága, a felsőbb irányítás terén mutatkozó bizonytalanság. Az 1959 évi földtani jelentés szerint: A nem hidrogeológiai célra mélyített fúrások 30%-ában amennyiben öblítővíz veszteség mutatkozott az iszapot tiszta vízzel kellett lecserélni, a furatot feltölteni, mérve a vízveszteség, ill. vízszint süllyedés mértékét a csőszájnál, valamint 3 m-s felcsövezésnél. Magyarországon első ízben történt meg, hogy egy mintakutatási területen ilyen nagy számú és korszerű speciális vizsgálatokkal próbálták tisztázni a terület vízföldtani helyzetét. A Fekete-völgyi mintakutatást szovjet mintára tervezték, de ekkor még a műszaki és szellemi feltételek ehhez nem álltak rendelkezésre. Az időigényes minőségi munkát hátráltatta a vállalati terv teljesítés mennyiségi jellege is: fúrási folyóméter, magkihozatali százalék. (Ebből az időből származott az az anekdota is miszerint a terv értekezleten közölték célunk a magkihozatal javítása 110%-ra!.) A bányászati hidrogeológiai munkák megbízható dokumentálására már ekkor terepnapló készült, amit a kútfúrósok mellőztek. Ebben az időszakban a kútfúrásokat az ekkor még szintén az OFF alá tartozó Országos Vízkutató és Fúró Vállalat végzi. A miskolci laboratóriumba permeabilitás meghatározó készüléket állítanak be, amely hibája közismerten igen nagy, ezért rövid idő után megszüntették. Az Ózdi-szénmedencében tervezett függőaknánál ben a közbejött sajnálatos események miatt megszakítással mélyül a Csokvaomány-39/a hidrogeológiai fúrás, a hidrosztatikai nyomásviszonyok és a várható mélyítés közbeni vízhozam meghatározása céljából. Az egykori főgeológusi kiértékelés szerint A hidrogeológiai fúrás vizsgálatai nehéz körülmények között folytak, mert hasonló vizsgálatokhoz Vállalatunk sem felszerelés, sem megfelelő begyakorlott szakemberek dolgában nem volt a szükséges mértékben felkészülve. A kompresszoros víztermelés mellett három réteg esetében kanalazás segítségével végzett újra feltöltődési vizsgálatokat is végrehajtottunk. A kicsövezett felhagyott fúrásból alacsony hozamú, de igen kellemes ízű kifolyó vizet kaptak, amit a helyiek mai napig csevice forrásként hasznosítanak. A 60-as évek elején induló visontai lignit külfejtés víztelenítéséhez szükséges fúrási hidrológiai vizsgálatokat és a kútcsoportok telepítését a Földtani Kutató Fúró Vállalat végzi. Pl ben 7 db. kútcsoportot kiviteleztek, 1024 fm-el. Visontán 1962-ben 15 db víztelenítő fúrást mélyít az ÉFKFV. Két kutat fúrnak MgTsz számára, ill. a bükkábrányi lignitkutatási területen néhány szűrőzetlen feltörő vizű fúrást átadnak öntözésre. Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad

10 A különböző szén, lignit és agyagásvány kutatásó fúrásokban egyre inkább végeznek valamiféle egyszerű hidrogeológiai vizsgálatot: iszapnívó mérést (4.ábra), szivattyúzás, vagy kanalazás utáni tisztavizes visszatöltődést, vagy nyeletést. Közben egy-egy ivóvizes, vagy hévizes célú kútfúrásra is sor kerül. Így például Pásztón alaphegységre irányuló mélyfúrás is létesült, közfürdő céljából, ami meddő lett, de a második rétegvizes máig biztosítja a fürdő melegvizét. 4.ábra Iszapnívó süllyedésmérés különböző talpmélységeknél (Szendrőlád-6.) A nagy jelentőségű bükkaljai lignit kutatási területen több tucatnyi fúrásból kapnak feltörő vizet. (5.ábra) Ennek oka a tektonikusan feszített rétegnyomás, ill. a peremi vetőrendszer CO2 gázossága. (6.ábra) A salgótarjáni fürdő létesítés céljából ben363 m talpmélységű fúrásban a felsőoligocén slir-homokkő padjait beszűrőzve csak 190 l/p hozamot kaptak. Ezért 1959/60ban a közeli Somoskőújfalun már 2232 m mélységig fúrtak, de az alaphegységet itt sem érték el. A perforációval megnyitott kiscelli agyag-márgában a fúrás a 6. ábra A gáztartalom eredete a pannon várakozásnak megfelelően - meddő lett. rétegvíztárolókban (Szlabóczky 1978.) A pásztói fürdő vízellátásához 1950-es évek végén, 60-as évek elején több un. távlati fúrást mélyít a fúró vállalat, most már kellő eredménnyel (Dobos I ), mivel a középső-miocén vulkáni összletek törészónáiból 1000 l/p feletti 20-30o-os vizet tártak fel. A Petőfi-bányai hasonló célú 2003 m-s fúrás azonban meddő lett. Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad

11 5. ábra A rétegnyomás vertikális változása. Bükkábrányi lignitelőfordulás (Szlabóczky P. 1973) A Jobbágyi-1 szénkutató fúrás érdemel még említést a Hatvan-Salgótarján-i út mentén, mivel a 366 m mély fúrásban szűrőzésre került 3 réteg ugyan mindössze 15 l/p vizet szolgáltatott, de erősen sós és szénsavas íze miatt potencia javítónak vélve, a kamion sofőrök rendszeresen megálltak itt a legutóbbi időkig. Az 50-es évek végétől a 60-as évek közepéig tartó Szerencsi öböl nemesagyag ásvány kutatás során több kismélységű fúrásból kaptak kifolyó vizet a hidrotermális jelentőségű szerencsi törésvonal, vagy a hegyaljai peremi törések mentén. Legjelentősebb és máig hasznosított a MádSzilvásfürdői artézi kút, amely a felső-miocén korú tufa két repedezett szintjéből 80 m-től kisebb mélységből 60 l/p 18o-os víz folyt ki, amit egy kis földmedence létesítésével máig hasznosítanak.(zelenka T )A feltörő víz alkotói jelentős mértékben különböznek a környék keményebb felszíni és az igen lágy tufavizektől. Hasonlóan a szerencsi törésben megfúrt Mezőzombor-4 sz. fúrás felszálló vizéhez. A nagyobb földalkália tartalom mélyebb anyakőzetre utal. Ezek nyomán telepítették a 60-as évek közepén a Mád községi ivóvíz kutat, valamint a Szerencsi Csokoládégyár kútját, mindkettőt jó eredménnyel. Utóbbinál történt az a humoros eset, hogy az éjszakai fúrási szünet idején a víz 202 m-ből feltört 360 l/p hozammal, és elöntötte a gyárudvart. Reggel a megdöbbent fúrómester riadtan telefonált a vállalati székhelyre: jön, jön, nagyon jön, - mi jön? - kérdezték, de ő csak az előbbieket ismételgette rémülten, mivel addig csak szilárd ásványkutató fúrásokkal dolgozott. Végül a tűzoltókat kellett kihívni. Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad

12 A rohamosan növekvő Nagy-Miskolc vízigényének kielégítése céljából a Mélyfúró Vállalat akkori főgeológusa mondhatni szorgalomból behatóan és körültekintően foglalkozott vízbeszerzéssel, megnevezve a térségben fellelhető mindazon fúrt kutat, amely adata felhasználható vízbázis telepítésekhez (Radnóty E ,1954.,). Munkáját az 1956-os forradalom megszakította. Ebbe az időszakba nyúlik vissza a SárospatakVégardói hévíz első megjelenése a kaolin bányászat néhány kutató fúrásában (Erhardt.Gy ) Ezek közül legjelentősebb volt, 1960-ban a Bodrog parton, a bányászatot veszélyeztető meleg karsztvíz miatt, szándékosan a hidrotermális vonalak kereszteződésére telepített Végardó-27 fúrás (3.kép), amely 330 m talpmélységről, 20 m magasra felszökő, Co -ú vizével hamarosan Sárospatak érdeklődésének középpontjába került. A vízbelépés helyét akkor még egyszerű kivitelű termo-méréssel határozták meg. A területen még a Sárospatak-5 és Sárospatak-6 fúrásokban jelentkezett nagyobb mennyiségű, vagy hőmérsékletű melegvíz. A történet a következő két időszakban folytatódik. 3. kép A Végardó-27. sz. fúrás (Szlabóczky P ) 1962-ben már 38 fúrásban volt valamilyen hidrogeológiai vizsgálat, amit hidrogeológus híján ilyen irányú szakképzettséggel nem rendelkező technikusok, geológusok, sőt középiskolai tanárok láttak el. Az években ugyan egymásután mélyít a vállalat néhány rétegvizes kutat a nagy számú bányászati hidrós fúrás mellett, de ezek a kellő technikai szakmai felkészültség híján még nagy kivitelezői kockázattal járnak. Vállalatunk nincs kellően felkészülve hidrogeológiai jellegű munkákra állapítja meg az 1963-as földtani jelentés. Ezen év nagy szakmai bravúrja az akkor még mélyműveléssel működő visontai lignit előforduláson mélyített 120 cm átmérőjű fa béléscsövezésű aknafúrás, (4. kép) Erre azért volt szükség, hogy a külfejtéses lignit termelésre áttérve az akna anyaga és a körülvevő pernyebeton tömeg a maró tárcsa által könnyen eltávolítható legyen.(dura K ) Ezen időszak végéig a vízbányászati tevékenységen belül a MátraBükkaljai lignitkutatási hidrogeológiai tevékenység az uralkodó. Az 52 bükkábrányi kútcsoport fúrásait, vállalati szabadalmunk alapján univerzális kavics szűrővel láttuk el, amely két perforált cső között helyezkedett el. Beindulnak a recski kutatások, ahol a Recsk-VIII. nyitott szakaszában kanalazásos vízszintmérést végeznek ben a 4. kép Visonta Déli akna visontai és karácsondi lignitkutatási jelentések már önálló fabélés csövének beemelése vízföldtani fejezeteket tartalmaznak. (Dura Károly gyűjteményéből 1963) Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad

13 Néhány borsodi szenes fúrásból részletes mintavételezés történik, a vízdús homokrétegek szivárgási tényező számításához. Az ózdi és borsodi szénmedencék szerkezeti határán mélyülő fúrások közül a Dubicsány-2.-nél 40 m körüli mélységből olyan nagynyomású gázos vízkitörést kaptak, hogy az a béléscsövet is kilökte. Az ennek megfelelően most már palástcementezett vezércsővel indított 2/a jelű 550 m-es fúrásban több szinten végeztek hidrogeológiai méréseket (Erdélyi M ). Az előbbi fúrás kitörési szintjétől mélyebb, 240 m körüli rétegből ismét kisebb mennyiségű, de erősen metános sósvíz tört fel. A Darnó zónára jellemző magas anion értékek közül a Na, Ca, Mg, NH4, Cl,oxigén fogyasztás és így az összes oldott anyag tartalom a máig ismert legmagasabb volt. Az akkori humán-egészségügyi hiányos ismeretek miatt, erre a szuperbioaktív vízre telepítették Putnok vízellátását. Az elszerencsétlenedett első fúrást agyaggal eltömedékelték, de a szivárgás miatt kialakult nádas máig szembetűnően látható a dubicsányi közúti-vasúti kereszteződésnél. A bányászati kutató fúrásokban egy-egy vastagabb homokréteg átfúrása utáni talpmélységnél kezdetben iszapnívó mérést, később lyuköblítés utáni vízszintmérést végeznek. Az 1964-es Éves Jelentés ismét felveti a szervezeti és technológiai fejlesztések igényét. Megjegyzendő, hogy ezen időszak üzemvezetőségi Főgeológusa bányaüzemgazdasági szakmérnöki diplomával is rendelkezik, aki a vállalat észak-magyarországi önállóságának megszűnése után,kemény üzletpolitikai harcra kényszerül az új országos vállalat Budapesten, majd Várpalotán székelő vezetőségével a vízkutatási profil kialakítása miatt. Az elkövetkezendő években mégis ez tartja fent az egész vállalatot, ezért a másik két dunántúli üzem is rákényszerül majd vízkutak fúrására. A bányászati és vízellátási kutak szűrőzési helyének pontos kijelölése csak geofizikai, karotázs mérésekkel történhet ben a Magyar Állami Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet megalapította a Miskolci Kirendeltségét elsősorban a szénkutató fúrások telepeinek ellenőrzése céljából. Ez a részleg természetesen a szűrőzendő vízadó szakaszok kijelöléséhez is igyekezett segítséget nyújtani. A fúradékmintára, fúrómester szerinti rétegsorra támaszkodó, vagy az alacsony magkihozatalú, szimplafalú magcsővel fúrt kutak szűrőzése legalább 50%-os hibával történt, azaz minden második ok nélkül elégtelen hozamú volt. Feltűnő ez, ha egy település több régebbi artézi kútjának rétegsorát összevetjük az újabbakkal! évek Forte prima Ebben az időszakban, a barna kőszénkutatások első gazdaságpolitikai megfontolású csökkentése miatt, a felszín alatti vizek kutatása, feltárása kerül előtérbe az Északmagyarországi Üzemvezetőségnél, de a bányászati kutatásokon belül is jelentősen növekszik a fúrásos hidrogeológia szerepe. A felvett külföldi kölcsönök lehetővé tették a községek és mezőgazdasági, élelmiszeripari nagyüzemek fejlesztését. Megnő az ivóvíz, később a termálvíz kutak fúrási igénye (5. kép). 5. kép Miskolc-Tapolca Szerelemszigeti fúrás (Szlabóczky P ) Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad

14 1965-ben a miskolci üzemi főgeológus kezdeményezésére az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság Műszaki Tervezési Osztályán alakult mérnökgeológiai csoportnál elkezdik a Borsodi Beruházási Vállalat programjában tervezett települési és termelőszövetkezeti vízkutak tervezését, engedélyeztetését, hogy az ne a fővárosi konkurens cégeknél történjen. Így a kútfúrásokat is könnyebb egy helyi kivitelezőnek megkapnia. Az ÉVIZIG Mérnökgeológiai Csoportja néhány hónap alatt 15 db. mélyfúrású kút tervét készítette el. Ennek a tevékenységnek ugyan voltak fővárosi és üzemi akadályozói, de ezeket leküzdve folyamatossá és egyre jelentősebbé vált a kútfúrási tevékenység az OFKFV Északmagyarországi Üzemvezetőségénél. Kezdetben ugyan a Bodrogközben és a Hegyalján néhány kút meddő lett, így a Hercegkúti Borkombinát számára létfontosságú is 1966-ban, de az 1972-ben megismételt kútfúrásnál ugyanaz a réteg pulzálással már 400 l/p vizet szolgáltatott. (7.ábra) 7. ábra A Hercegkúti Borpalackozó-kút szűrőzött szakaszának szelvénye A dombvidék peremi, tixotrop tulajdonságú tufahomok rétegek pulzációs aktiválása később más helyeken is eredményes volt. (Bükkaranyosi postai átjátszó, Szerencs.) Az Éves Jelentés megállapítja évben tovább léptünk a korábbi évek vízkutatási munkáitól ezzel bizonyosságot nyert a vízkutatás szerepének fontossága az Üzemvezetőség életében. Az akkori időszakban lényegesen magasabb színvonalú technikával, fúrási felkészültséggel jelentkező kivitelezésünk miatt visszaszorultak a rosszabb kútteljesítményt produkáló, melléküzemági kútfúrók. Jellemző eset: egy állami gazdaság fúró brigádja által épített kút homokolt és folyamatosan csökkent a hozama. A helyszíni bírósági szemlére szakértőként kihívott kollégánknak azonnal feltűnt, hogy a fúrásból csak egy öntözésnél használatos alumínium könyökcső áll ki. Megkérdezte a fúrómestert a 100 m-s kút végig le van csövezve? Az igenlő válasz után odalépett a könyökcsőhöz és azt elkezdte felfelé húzni, erőlködést színlelve, a jelenlévők nagy megdöbbenésére. A könyökcső kihúzása után nyilvánvalóvá vált, hogy a kút csövezését a fúró brigád megtakarította. A kezdeti fúrási nehézségeket a kisebb sűrűségű öblítő iszappal történő, tisztavizes homokréteg átfúrások, a jól záródó tömszelence beépítés, szűrő tisztítás, paláscementezés okozták. A közismerten problémás tömszelence zárás miatt (amit egy későbbi búvárszivattyú mozgatás is megbonthat) a fúrásműszaki vezetés hamar rátért az un. rejtett rakatos csövezésre. A Zsóry-fürdő-II. kútjánál pedig ültető harangos kútkiképzést alkalmaztak a perforálandó cső felett (8.ábra ). 8. ábra A Zsóry II. kút csövezésének munkaközi rajza 14

15 Jelentős, a későbbi munkaellátottságunkra kiható siker volt a két 200 m körüli mélységű boldogkőváraljai kút fúrása, amelyek 150m alatti mélységből több száz l/p-s szabadon kifolyó vizet adtak. A hír a megyei sajtóban is megjelent, ugyanis mindeddig a vízügyi ágazat hivatalos szakvéleményei szerint a Tokaj hegység meddőnek vélt tufa rétegeiből nem javasolták a vízbeszerzést. Itt és majd Golopon is a szerencsi törésvonal megfelelő haránttörési pontjára tűztük ki a fúrásokat. Ugyanígy sikeres volt a megyaszói 219 m mélységű kút (9.ábra) fúrása is (180 l/p) az előzetes fővárosi vélemény ellenére. Az előbbiek miatt nagy várakozással fogtunk hozzá a szerencsi hévíz feltárási célú,szerkezetkutató alapfúrás mélyítéséhez az ELGI geofizikai szelvénye alapján kitűzött ponton. Azonban a vízadó alaphegység a vártnál mélyebb helyzete miatt a fúrást a KFH 696 mben leállította, mivel a továbbfúrásra a tanácsi szerveknek pénzügyi fedezete nem volt annak ellenére, hogy jelentős építési beruházási kerek összegek maradtak, pontosan Szerencs térségében felhasználatlanul. Ugyanis a KFH finanszírozta volna akár 2000 m-ig a továbbfúrást, ha a helyi tanács ezt írásban igényli és a tárgyi évi munkák kisebb költséghányadát átvállalja. A politikai karrier itt is bejátszott a hévízkút történetébe, mivel választások lévén az érintettek nem kockáztattak egy bizonytalan kimenetelű beruházásért. A Szerencs térségi szerencsés vízfakasztások története az egykori városi fürdő melletti elapadt forrásnál és a szomszédos bekecsi forrásoknál folytatódott, ahol a hidrotermális töréses szerkezetet felismerve (10. ábra) elektromos és termikus felszíni geofizikai mérések alapján kitűzve sikerültek a nagy hozamú kutak. Nagy nehézséget jelentett az igen kemény hidrotermális, kovás vízadó zóna kellő átmérőjű felbővítése sörétes koronával, illetve talpi robbantásokkal. 9. ábra A Megyaszó-1. kutatófúrás geofizikaihidrogeológiai szelvénye 1969 fagyos őszén végeztük a Csokoládégyár fejlesztését lehetővé tevő Szerencs patak mentén fúrt talajvíz termelő kútsor egyidejű próba-szivattyúzását 3000 l/p hozammal. A november végi hirtelen 10Co-os nappali lehűlés miatt a víz, a több száz méteres elvezető DN 300 mm-es csőbe befagyott. Ezért a cső mentén végiglocsolt gázolajat meggyújtva, a csövet szakaszosan emelgetve nehéz gépjárművel kellett a jégdugót kihúzni a csőből. (A műveletet annakidején a Miskolci Egyetem Bányamérnök 10. ábra A bekecsi langyos forrás izotermikus és Karán működő hallgatói filmes stáb is felvette.) szerkezeti kapcsolata A kútfúrás során kitörő, vagy szivattyúzott nagy mennyiségű, néha sós, forró vizek munka közbeni elvezetése is hozzá tartozik a vízbányász 15

16 munkájához. Nagy segítséget nyújtottunk a Tolcsvai Borkombinát beruházójának a vízszegény környezetben elegendő hozamú kutakkal (6. kép, 11.ábra.) Hálából minden kiszállásról nagy adag vízmintás csomaggal tértünk vissza. 11. ábra A Tolcsvai Borkombinát kútjainak szelvénye (Szlabóczky P. 1970) Ebben az időszakban, az említett külföldi pénzek miatt, egyre-másra jelentkező igény, hogy nehézipari, bányász-kohász települések körzetében hévíz kutak mélyüljenek. Két ilyen célú perspektivikus szerkezetkutató alapfúrás mélyül az OFKFV kivitelezésében: a Petőfibánya-1 (2003m) és Susa-1 (1538m), de a nem kellő alaphegységi geofizikai előkutatás hiányában mindkettő meddő lett. Ezek az iparvárosi hévízkút témák a felsőbb politikai vezetés karrier eszközeivé váltak. Így a Központi Földtani Hivatal támogatásával egyre-másra fúratták perspektivikus kutatási keretből a hévíz kutakat, de ezek meddők lettek, Alsószuha-1, Aggtelek-1, Serényfalva-1 (12. ábra), Tardona-8, majd a Billa tárói, Edelény-474), mivel a geofizikai előkészítésre, illetve a javasolható továbbfúrásra, rétegaktiválásra nem fordítottak kellő időt és pénzt, máshol mindenképen ragaszkodtak a fúrási helyszínhez. A medence aljzat vízbányászati célú szeizmikus kutatása, ill. kiértékelése csak a 70-es évek második felétől érte el az elégséges technikai színvonalat, az emlékezetes COCOM listás helyzetünk miatt. 6.kép Tolcsva Rány forrás mellett fúrt kút szivattyúzása Az ELGI-s szeizmikus mérések a már jelentős nyugati technikai eszközparkkal folyó recski rézérc kutatások nyomán nagy mértékben fejlődtek, és így az ottani, illetve a Darnó zóna menti szén és érc vonatkozású medence aljzati interpretációt alkalmazni lehetett a mélységi vízkutatás, vízbányászat terén is. 16