Jelige: Víz Bányászok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Jelige: Víz Bányászok"

Átírás

1 Üzem illetve vállalattörténeti pályázat az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Kőolaj-, Földgáz- és Vízbányászati Szakosztálya, a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt., valamint a Magyar Olajipari Múzeum Alapítvány meghirdetésére. Jelige: Víz Bányászok EMLÉKKÉPEK, EMLÉKLAPOK a MISKOLCI MÉLYFÚRÓ VÁLLALAT ÉS UTÓDSZERVEZETEINEK VÍZBÁNYÁSZATI TEVÉKENYSÉGÉBŐL Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad

2 2008.október Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad

3 Tartalom 1.Előzmények A vállalat rövid szervezeti története, névváltozásai. 2. A vízbányászati tevékenység fejlődési szakaszai: ig Preludium ig Forte prima ig Rubato ig Forte seconda ig Andante 3. Az alkalmazott fúróberendezés típusok 4. A vízbányászat önálló földtani, geofizikai, laboratóriumi kutatási tevékenysége 5. Összefoglalás Melléklet: A miskolci Földtani Kutató és Fúró Vállalat fúrási, geofizikai és geológiai tevékenységével kapcsolatos szakirodalom Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad

4 1. ELŐZMÉNYEK A magán fúrócégek szocialista államosítása után miskolci székhellyel létrehozott, állami földtani kutató és fúró vállalat elnevezései, feladatai: ig Miskolci Mélyfúró Vállalat,(1.kép)1954-től hangsúlyozottan szilárd ásványi nyersanyag bányászati profillal, ahhoz tartozó hidrogeológiai feladattal, a Nehézipari Minisztériumon belüli Országos Földtani Főigazgatóság 1958-ban megnövelt felügyeletével ig Északmagyarországi Földtani Kutató Fúró Vállalat, az előbbi profillal. (Putnoki és Zagyvapálfalvai Üzemekkel) ig Országos Földtani Kutató, Fúró Vállalat, Északmagyarországi Üzemvezetősége, (2.kép) a Központi Földtani Hivatal szakfelügyeletével, de továbbra is a NIM szakpolitikai irányításával, változó súlyú vízbányászati, vízellátási, mérnökgeológiai célú fúrási tevékenységgel ig Földtani Kutató Mélyfúró Vállalat, amelyen belül 1990 évtől alakult két szakmai utódvállalkozás, főként vízbányászati tevékenységgel ban HUNGEO Víz- és Ásványkutató Vállalat a felszámolásig. 1. kép Miskolci mélyfúró vállalat bejáratánál (1950. Krisch Géza gyűjteményéből) 2. kép OFKFV északmagyarországi telephelye (1976. Szlabóczky Pál gyűjteményéből) Az emlékképek felidézéséhez először, a még aktív utódok jóvoltából a fennmaradt közötti Éves Földtani Jelentések vízbányászati vonatkozású részeit tanulmányoztuk át. Ezek tartalmi szerkesztése szinte évről-évre változott, mivel annak tartalmát, formai szerkezetét a NIM előírása eleve csak a szilárd ásványi nyersanyagkutató fúrásokra határozta meg. A Miskolci Mélyfúró Vállalat és utódszervezeteinek vízbányászati fúrási tevékenysége Év Földtani Vízellátási kutak,fúrások db db Összes Év hossz fm Összesen: Magyarázat az 1. táblázathoz: Földtani Vízellátási fúrások, kutak db db Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad táblázat Összes hossz fm

5 Földtani fúrások: bányászati kutató fúrások vízvizsgálatokkal bányászati hidrogeológiai fúrások, figyelő kutak, kútcsoportok, víztelenítő fúrások mélyépítési figyelő, víztelenítő kutak alapfúrások spontán vízvizsgálatokkal, tudományos rétegvíz figyelő kutak. (MÁFI) Vízellátási kutak: ivó,- ipari, mezőgazdasági vízbázis kutató fúrások, termelő és figyelő valamint termál kutak vízbeszerzési céllal mélyített alapfúrások. (KFH) Körültekintő módon tanulmányoztuk át és gyűjtöttük ki az utódintézmény GEOKOMPLEX adattári dokumentációit és állítottuk össze a publikációs szakirodalmat. Felkerestünk, kikérdeztünk néhány - a vállalatnál hosszú időt eltöltött - nyugdíjas kollégát. A fellelhető anyagok, emlékezések azonban így is nagyon hiányosak. Reméljük azonban, hogy történeti visszatekintésünk maradéktalanul tükrözi azt a rendkívül küzdelmes munkát, amit a magyar vízbányászat területén e vállalat dolgozói végig éltek, és eredményekben hátra hagytak! A kisebb hiányosságok ellenére nagy elégtétel számunkra, hogy a történeti pályázati felhívásra ezt a visszatekintést elkészíthettük, mivel az egykori NIM tárca alá tartozó szilárd ásvány és szénhidrogén kutató vállalatok közül a rendszerváltoztatás után csak az OFKFV-ről nem publikáltak semmiféle visszatekintést. Megjegyzendő, hogy a mélyfúrás (magfúrás), karotázs technika és a szerteágazó földtani kutatási szakirány szempontjából a NIM alá tartozó vállalatok közül az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat volt a legsokoldalúbb. Az OFKFV északmagyarországi székhelyű vállalati egységeinek, vízbányászati résztevékenységét kívántuk bemutatni pályázati munkánkkal. Meg kell jegyezni, hogy a vízbányászat fogalmát a lehető legszélesebb körben értelmezzük. Így az 1. táblázatban a bányászati, földtani alapkutatási és kisebb hányadában a mélyépítési vízvédelmi fúrások Földtani, a földalatti vizeket hasznosító kutak Vízellátási oszlopcímmel szerepelnek, hiszen mindezek egy természetes mélységi nyersanyag kitermelését, bányászatát szolgálják. Ebben a több évtizedes hősies, magas műszaki és szellemi színvonalú munkában kiemelkedő szerepet vállaló dolgozók száma jóval meghaladja a száz főt, már csak az erős munkaerő fluktuáció miatt is. Ezért a leírt eseményekhez kötődő neveket mellőzzük. A miskolci székhelyű vállalat irányításában közreműködő nem fizikai állományú szakemberek többsége természetszerűen a helyi Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karáról került ki (olaj-, bánya-, geológus-, geofizikus mérnökök), de többen a Gépészmérnöki Karon végeztek. A Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad

6 laboratóriumban még kohómérnök is dolgozott. A főmérnöki állást szinte végig egy olyan építőmérnök töltötte be, aki bár a budapesti műszaki egyetemen végzett, de ott hallgatója volt Mazalán Pál előadásainak, és 1948-tól a kútfúró-mélyfúró iparban dolgozott. A földtani vonalon dolgozó diplomások kisebb hányada budapesti, illetve szegedi tudományegyetemi geológus volt. Előfordult néhány geológiát is hallgató középiskolai tanár. A vízbányászati munkák terepi felügyeletében és dokumentálásában kiemelkedő szerep jutott a geológus technikusoknak, a jól felszerelt műhelyben a gépésztechnikusoknak, akik képzése a 60-as, 70-es években igen magas színvonalú volt. A fizikai állomány átlag munkásokétól magasabb intelligenciáját azzal magyarázhatjuk, hogy nagy részük hegyvidéki bányász-fúrós dinasztiákból, másrészük palóc és hajdú vidékek, szocialista mezőgazdaság elől elmenekülve jómódú paraszt családokból származtak. A 80-as évek végéig a mélyfúrási munkahelyeket igen mostoha körülmények jellemezték, ami igen sok leleményességet igényelt már a szállítás, javítások során is. A fúrási, kútfúrási munkák specialitása, hogy a műszaki létesítmény nem látható, ezért annak kivitelezése különleges fantáziát igényel a fizikai dolgozóktól is. 2. A VÍZBÁNYÁSZATI TEVÉKENYSÉG FEJLŐDÉSI SZAKASZAI A mindenkori vállalati tevékenység vízbányászati súlyát az országos, sőt sokszor a nemzetközi politika és gazdasági irányzatok határozták meg. Ezek a változások jól tükröződnek az 1.táblázatban és 1. ábrán látható éves adatok hirtelen változásaiban is. Ennek alapján a miskolci földtani kutató fúró vállalatok vízbányászati története a következő periódusokból áll, amelyek változó lendületét zenei műszavakkal jellemezhetjük: évek Preludium A barna kőszén bányászat hőskorában a Vállalat vízbányászati tevékenysége alárendelt. Ezek: a szénkutatások spontán vízkitöréseinek kezelése, értékelése, az időszak közepétől néhány tudatos bányavíz védelmi vizsgálat, a falvak villamosítása nyomán lehetővé vált, gépi szivattyús ivóvíz termelő kutak fúrása (2.ábra) néhány bányász település ivó, vagy fürdővíz ellátása céljából nagyobb hozamú kútfúrás kísérlete. Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad

7 2.ábra Emléklapok a Miskolci Mélyfúró Válallat munkájából Szlabóczky P. gyűjteményéből Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad

8 Az 1949-ben alakult Miskolci Mélyfúró Vállalat fúró berendezés parkja ugyan nagy számú (kb 70) berendezésből állt, de azok sokfélesége és korszerűtlen leromlott állapota miatt később a berendezés számot csökkentették. Az 50-es évek végéig a vízbányászati fúrásoknál is alkalmazták még a fa háromlábú fúrótornyot, amely szállítása sokszor csak lófogattal történt. A fizikai munkaerő is igen sokszínű és különböző szakképzettségű volt: az államosított kútfúró kisiparostól az un. deklasszált elemekig, és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekből eltávozott un. paraszt káderekig. A 70-es évekig ide is küldték a börtönből szabadult REF-eseket. Mindmáig tudományos jelentőségű a Felső-Boldva-völgyi gipsz-anhidrid kutatásnál 1953-ban mélyített Perkupa-14 fúrás meleg karsztvíz kitörésének kezelése. (3.ábra) A kifolyó víz miatt később különböző talp mélységnél vízszint változást mértek. A melegvíz feltöréskor közbeszólt a politika: 1953 nyarán egyik napról a másikra leállították a munkálatokat, még a rudazatot is bent hagyták. Jaskó S. (1955.) szerint a fúrás 622 m-ből wettersteini mészkőből 1200 l/perc, 26Co-os, szulfátos vizet kapott. A tervezett mélybányászat veszélyeztetettsége miatt a fúrást lezárták. 3. ábra: A perkupai gipsz-anhidrit kutatás átnézetes szelvénye a P-14 melegvizes fúrással (Mészáros M ,Vitális Gy nyomán) Az OFF kezdeményezésére 1958-ban az ÉFKFV megbízást kapott a Fekete-völgy-I. barna kőszén előfordulás minta kutatására. Ez már számottevő hidrogeológiai programot is tartalmazott. Porchedt-vizsgálatokat és laboratóriumi permeabilitás vizsgálatokat írtak elő (Kiss K. et.al. 1960, Radócz Gy ). A hidrogeológiai fúráscsoport egy φ 102-es víztermelő kútból és ettől, a feltételezett hidraulikus gradiens iránnyal szemben 20, ill. 70 m-re telepített figyelő kutakból állt. Ezután két lépcsős szivattyúzás mellett mérték a piezometrikus reakciót. A szivattyúzáshoz ekkor még búvárszivattyú és nagy teljesítményű kompresszor hiányában kézi és mélyhenger szivattyút alkalmaztak, ami a berendezés tervezett teljesítményét meghaladó csőátmérőt igényelt, hogy a depressziót a szivattyú csöve mellett mérni lehessen. A bányavíz védelmi célú hidrogeológiai kutatásra a vállalatnak ekkor még nem volt kellő felszereltsége és szakértelme. Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad

9 Szakképzett hidrogeológus mérnökök, ill. technikusok csak a 60-as évek második felétől voltak a vállalatnál. (Emiatt is 1953/54-ben a Magyar Hidrológiai Társaság a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen hidrogeológus technikus képző esti tanfolyamot szervezett, amely vizsgabizottságának elnöke mint az MHT akkori elnöke Mosonyi Emil prof. volt!) A vízadó rétegek átfúrását száraz technológiával végezték, ami állandó nehézséget jelentett az U-5- típusú berendezésnél. A többi fúrást ekkor még Craelius típusú berendezéssel végezték, amely fúró rudazatai, különösen a kapcsolók meglehetősen elhasználódtak voltak. A saruzárások tökéletlenül sikerültek, a szűrő mosatások célszerszám hiányában nem csökkentették a szűrő ellenállást. A nem kívánatos vertikális átszivárgásokat növelték az elcementezés nélküli régi fúrások, a bányászattal megbolygatott réteg rendszer, és a közeli mélybányászati robbantások. Nem voltak meg egy helyi kirendeltség felállításához szükséges műszaki feltételek sem. Még műhelykocsi sem állt a rendelkezésére. Mindezt fokozta a fúró munkások ez irányú gyakorlatlansága, a felsőbb irányítás terén mutatkozó bizonytalanság. Az 1959 évi földtani jelentés szerint: A nem hidrogeológiai célra mélyített fúrások 30%-ában amennyiben öblítővíz veszteség mutatkozott az iszapot tiszta vízzel kellett lecserélni, a furatot feltölteni, mérve a vízveszteség, ill. vízszint süllyedés mértékét a csőszájnál, valamint 3 m-s felcsövezésnél. Magyarországon első ízben történt meg, hogy egy mintakutatási területen ilyen nagy számú és korszerű speciális vizsgálatokkal próbálták tisztázni a terület vízföldtani helyzetét. A Fekete-völgyi mintakutatást szovjet mintára tervezték, de ekkor még a műszaki és szellemi feltételek ehhez nem álltak rendelkezésre. Az időigényes minőségi munkát hátráltatta a vállalati terv teljesítés mennyiségi jellege is: fúrási folyóméter, magkihozatali százalék. (Ebből az időből származott az az anekdota is miszerint a terv értekezleten közölték célunk a magkihozatal javítása 110%-ra!.) A bányászati hidrogeológiai munkák megbízható dokumentálására már ekkor terepnapló készült, amit a kútfúrósok mellőztek. Ebben az időszakban a kútfúrásokat az ekkor még szintén az OFF alá tartozó Országos Vízkutató és Fúró Vállalat végzi. A miskolci laboratóriumba permeabilitás meghatározó készüléket állítanak be, amely hibája közismerten igen nagy, ezért rövid idő után megszüntették. Az Ózdi-szénmedencében tervezett függőaknánál ben a közbejött sajnálatos események miatt megszakítással mélyül a Csokvaomány-39/a hidrogeológiai fúrás, a hidrosztatikai nyomásviszonyok és a várható mélyítés közbeni vízhozam meghatározása céljából. Az egykori főgeológusi kiértékelés szerint A hidrogeológiai fúrás vizsgálatai nehéz körülmények között folytak, mert hasonló vizsgálatokhoz Vállalatunk sem felszerelés, sem megfelelő begyakorlott szakemberek dolgában nem volt a szükséges mértékben felkészülve. A kompresszoros víztermelés mellett három réteg esetében kanalazás segítségével végzett újra feltöltődési vizsgálatokat is végrehajtottunk. A kicsövezett felhagyott fúrásból alacsony hozamú, de igen kellemes ízű kifolyó vizet kaptak, amit a helyiek mai napig csevice forrásként hasznosítanak. A 60-as évek elején induló visontai lignit külfejtés víztelenítéséhez szükséges fúrási hidrológiai vizsgálatokat és a kútcsoportok telepítését a Földtani Kutató Fúró Vállalat végzi. Pl ben 7 db. kútcsoportot kiviteleztek, 1024 fm-el. Visontán 1962-ben 15 db víztelenítő fúrást mélyít az ÉFKFV. Két kutat fúrnak MgTsz számára, ill. a bükkábrányi lignitkutatási területen néhány szűrőzetlen feltörő vizű fúrást átadnak öntözésre. Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad

10 A különböző szén, lignit és agyagásvány kutatásó fúrásokban egyre inkább végeznek valamiféle egyszerű hidrogeológiai vizsgálatot: iszapnívó mérést (4.ábra), szivattyúzás, vagy kanalazás utáni tisztavizes visszatöltődést, vagy nyeletést. Közben egy-egy ivóvizes, vagy hévizes célú kútfúrásra is sor kerül. Így például Pásztón alaphegységre irányuló mélyfúrás is létesült, közfürdő céljából, ami meddő lett, de a második rétegvizes máig biztosítja a fürdő melegvizét. 4.ábra Iszapnívó süllyedésmérés különböző talpmélységeknél (Szendrőlád-6.) A nagy jelentőségű bükkaljai lignit kutatási területen több tucatnyi fúrásból kapnak feltörő vizet. (5.ábra) Ennek oka a tektonikusan feszített rétegnyomás, ill. a peremi vetőrendszer CO2 gázossága. (6.ábra) A salgótarjáni fürdő létesítés céljából ben363 m talpmélységű fúrásban a felsőoligocén slir-homokkő padjait beszűrőzve csak 190 l/p hozamot kaptak. Ezért 1959/60ban a közeli Somoskőújfalun már 2232 m mélységig fúrtak, de az alaphegységet itt sem érték el. A perforációval megnyitott kiscelli agyag-márgában a fúrás a 6. ábra A gáztartalom eredete a pannon várakozásnak megfelelően - meddő lett. rétegvíztárolókban (Szlabóczky 1978.) A pásztói fürdő vízellátásához 1950-es évek végén, 60-as évek elején több un. távlati fúrást mélyít a fúró vállalat, most már kellő eredménnyel (Dobos I ), mivel a középső-miocén vulkáni összletek törészónáiból 1000 l/p feletti 20-30o-os vizet tártak fel. A Petőfi-bányai hasonló célú 2003 m-s fúrás azonban meddő lett. Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad

11 5. ábra A rétegnyomás vertikális változása. Bükkábrányi lignitelőfordulás (Szlabóczky P. 1973) A Jobbágyi-1 szénkutató fúrás érdemel még említést a Hatvan-Salgótarján-i út mentén, mivel a 366 m mély fúrásban szűrőzésre került 3 réteg ugyan mindössze 15 l/p vizet szolgáltatott, de erősen sós és szénsavas íze miatt potencia javítónak vélve, a kamion sofőrök rendszeresen megálltak itt a legutóbbi időkig. Az 50-es évek végétől a 60-as évek közepéig tartó Szerencsi öböl nemesagyag ásvány kutatás során több kismélységű fúrásból kaptak kifolyó vizet a hidrotermális jelentőségű szerencsi törésvonal, vagy a hegyaljai peremi törések mentén. Legjelentősebb és máig hasznosított a MádSzilvásfürdői artézi kút, amely a felső-miocén korú tufa két repedezett szintjéből 80 m-től kisebb mélységből 60 l/p 18o-os víz folyt ki, amit egy kis földmedence létesítésével máig hasznosítanak.(zelenka T )A feltörő víz alkotói jelentős mértékben különböznek a környék keményebb felszíni és az igen lágy tufavizektől. Hasonlóan a szerencsi törésben megfúrt Mezőzombor-4 sz. fúrás felszálló vizéhez. A nagyobb földalkália tartalom mélyebb anyakőzetre utal. Ezek nyomán telepítették a 60-as évek közepén a Mád községi ivóvíz kutat, valamint a Szerencsi Csokoládégyár kútját, mindkettőt jó eredménnyel. Utóbbinál történt az a humoros eset, hogy az éjszakai fúrási szünet idején a víz 202 m-ből feltört 360 l/p hozammal, és elöntötte a gyárudvart. Reggel a megdöbbent fúrómester riadtan telefonált a vállalati székhelyre: jön, jön, nagyon jön, - mi jön? - kérdezték, de ő csak az előbbieket ismételgette rémülten, mivel addig csak szilárd ásványkutató fúrásokkal dolgozott. Végül a tűzoltókat kellett kihívni. Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad

12 A rohamosan növekvő Nagy-Miskolc vízigényének kielégítése céljából a Mélyfúró Vállalat akkori főgeológusa mondhatni szorgalomból behatóan és körültekintően foglalkozott vízbeszerzéssel, megnevezve a térségben fellelhető mindazon fúrt kutat, amely adata felhasználható vízbázis telepítésekhez (Radnóty E ,1954.,). Munkáját az 1956-os forradalom megszakította. Ebbe az időszakba nyúlik vissza a SárospatakVégardói hévíz első megjelenése a kaolin bányászat néhány kutató fúrásában (Erhardt.Gy ) Ezek közül legjelentősebb volt, 1960-ban a Bodrog parton, a bányászatot veszélyeztető meleg karsztvíz miatt, szándékosan a hidrotermális vonalak kereszteződésére telepített Végardó-27 fúrás (3.kép), amely 330 m talpmélységről, 20 m magasra felszökő, Co -ú vizével hamarosan Sárospatak érdeklődésének középpontjába került. A vízbelépés helyét akkor még egyszerű kivitelű termo-méréssel határozták meg. A területen még a Sárospatak-5 és Sárospatak-6 fúrásokban jelentkezett nagyobb mennyiségű, vagy hőmérsékletű melegvíz. A történet a következő két időszakban folytatódik. 3. kép A Végardó-27. sz. fúrás (Szlabóczky P ) 1962-ben már 38 fúrásban volt valamilyen hidrogeológiai vizsgálat, amit hidrogeológus híján ilyen irányú szakképzettséggel nem rendelkező technikusok, geológusok, sőt középiskolai tanárok láttak el. Az években ugyan egymásután mélyít a vállalat néhány rétegvizes kutat a nagy számú bányászati hidrós fúrás mellett, de ezek a kellő technikai szakmai felkészültség híján még nagy kivitelezői kockázattal járnak. Vállalatunk nincs kellően felkészülve hidrogeológiai jellegű munkákra állapítja meg az 1963-as földtani jelentés. Ezen év nagy szakmai bravúrja az akkor még mélyműveléssel működő visontai lignit előforduláson mélyített 120 cm átmérőjű fa béléscsövezésű aknafúrás, (4. kép) Erre azért volt szükség, hogy a külfejtéses lignit termelésre áttérve az akna anyaga és a körülvevő pernyebeton tömeg a maró tárcsa által könnyen eltávolítható legyen.(dura K ) Ezen időszak végéig a vízbányászati tevékenységen belül a MátraBükkaljai lignitkutatási hidrogeológiai tevékenység az uralkodó. Az 52 bükkábrányi kútcsoport fúrásait, vállalati szabadalmunk alapján univerzális kavics szűrővel láttuk el, amely két perforált cső között helyezkedett el. Beindulnak a recski kutatások, ahol a Recsk-VIII. nyitott szakaszában kanalazásos vízszintmérést végeznek ben a 4. kép Visonta Déli akna visontai és karácsondi lignitkutatási jelentések már önálló fabélés csövének beemelése vízföldtani fejezeteket tartalmaznak. (Dura Károly gyűjteményéből 1963) Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad

13 Néhány borsodi szenes fúrásból részletes mintavételezés történik, a vízdús homokrétegek szivárgási tényező számításához. Az ózdi és borsodi szénmedencék szerkezeti határán mélyülő fúrások közül a Dubicsány-2.-nél 40 m körüli mélységből olyan nagynyomású gázos vízkitörést kaptak, hogy az a béléscsövet is kilökte. Az ennek megfelelően most már palástcementezett vezércsővel indított 2/a jelű 550 m-es fúrásban több szinten végeztek hidrogeológiai méréseket (Erdélyi M ). Az előbbi fúrás kitörési szintjétől mélyebb, 240 m körüli rétegből ismét kisebb mennyiségű, de erősen metános sósvíz tört fel. A Darnó zónára jellemző magas anion értékek közül a Na, Ca, Mg, NH4, Cl,oxigén fogyasztás és így az összes oldott anyag tartalom a máig ismert legmagasabb volt. Az akkori humán-egészségügyi hiányos ismeretek miatt, erre a szuperbioaktív vízre telepítették Putnok vízellátását. Az elszerencsétlenedett első fúrást agyaggal eltömedékelték, de a szivárgás miatt kialakult nádas máig szembetűnően látható a dubicsányi közúti-vasúti kereszteződésnél. A bányászati kutató fúrásokban egy-egy vastagabb homokréteg átfúrása utáni talpmélységnél kezdetben iszapnívó mérést, később lyuköblítés utáni vízszintmérést végeznek. Az 1964-es Éves Jelentés ismét felveti a szervezeti és technológiai fejlesztések igényét. Megjegyzendő, hogy ezen időszak üzemvezetőségi Főgeológusa bányaüzemgazdasági szakmérnöki diplomával is rendelkezik, aki a vállalat észak-magyarországi önállóságának megszűnése után,kemény üzletpolitikai harcra kényszerül az új országos vállalat Budapesten, majd Várpalotán székelő vezetőségével a vízkutatási profil kialakítása miatt. Az elkövetkezendő években mégis ez tartja fent az egész vállalatot, ezért a másik két dunántúli üzem is rákényszerül majd vízkutak fúrására. A bányászati és vízellátási kutak szűrőzési helyének pontos kijelölése csak geofizikai, karotázs mérésekkel történhet ben a Magyar Állami Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet megalapította a Miskolci Kirendeltségét elsősorban a szénkutató fúrások telepeinek ellenőrzése céljából. Ez a részleg természetesen a szűrőzendő vízadó szakaszok kijelöléséhez is igyekezett segítséget nyújtani. A fúradékmintára, fúrómester szerinti rétegsorra támaszkodó, vagy az alacsony magkihozatalú, szimplafalú magcsővel fúrt kutak szűrőzése legalább 50%-os hibával történt, azaz minden második ok nélkül elégtelen hozamú volt. Feltűnő ez, ha egy település több régebbi artézi kútjának rétegsorát összevetjük az újabbakkal! évek Forte prima Ebben az időszakban, a barna kőszénkutatások első gazdaságpolitikai megfontolású csökkentése miatt, a felszín alatti vizek kutatása, feltárása kerül előtérbe az Északmagyarországi Üzemvezetőségnél, de a bányászati kutatásokon belül is jelentősen növekszik a fúrásos hidrogeológia szerepe. A felvett külföldi kölcsönök lehetővé tették a községek és mezőgazdasági, élelmiszeripari nagyüzemek fejlesztését. Megnő az ivóvíz, később a termálvíz kutak fúrási igénye (5. kép). 5. kép Miskolc-Tapolca Szerelemszigeti fúrás (Szlabóczky P ) Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad

14 1965-ben a miskolci üzemi főgeológus kezdeményezésére az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság Műszaki Tervezési Osztályán alakult mérnökgeológiai csoportnál elkezdik a Borsodi Beruházási Vállalat programjában tervezett települési és termelőszövetkezeti vízkutak tervezését, engedélyeztetését, hogy az ne a fővárosi konkurens cégeknél történjen. Így a kútfúrásokat is könnyebb egy helyi kivitelezőnek megkapnia. Az ÉVIZIG Mérnökgeológiai Csoportja néhány hónap alatt 15 db. mélyfúrású kút tervét készítette el. Ennek a tevékenységnek ugyan voltak fővárosi és üzemi akadályozói, de ezeket leküzdve folyamatossá és egyre jelentősebbé vált a kútfúrási tevékenység az OFKFV Északmagyarországi Üzemvezetőségénél. Kezdetben ugyan a Bodrogközben és a Hegyalján néhány kút meddő lett, így a Hercegkúti Borkombinát számára létfontosságú is 1966-ban, de az 1972-ben megismételt kútfúrásnál ugyanaz a réteg pulzálással már 400 l/p vizet szolgáltatott. (7.ábra) 7. ábra A Hercegkúti Borpalackozó-kút szűrőzött szakaszának szelvénye A dombvidék peremi, tixotrop tulajdonságú tufahomok rétegek pulzációs aktiválása később más helyeken is eredményes volt. (Bükkaranyosi postai átjátszó, Szerencs.) Az Éves Jelentés megállapítja évben tovább léptünk a korábbi évek vízkutatási munkáitól ezzel bizonyosságot nyert a vízkutatás szerepének fontossága az Üzemvezetőség életében. Az akkori időszakban lényegesen magasabb színvonalú technikával, fúrási felkészültséggel jelentkező kivitelezésünk miatt visszaszorultak a rosszabb kútteljesítményt produkáló, melléküzemági kútfúrók. Jellemző eset: egy állami gazdaság fúró brigádja által épített kút homokolt és folyamatosan csökkent a hozama. A helyszíni bírósági szemlére szakértőként kihívott kollégánknak azonnal feltűnt, hogy a fúrásból csak egy öntözésnél használatos alumínium könyökcső áll ki. Megkérdezte a fúrómestert a 100 m-s kút végig le van csövezve? Az igenlő válasz után odalépett a könyökcsőhöz és azt elkezdte felfelé húzni, erőlködést színlelve, a jelenlévők nagy megdöbbenésére. A könyökcső kihúzása után nyilvánvalóvá vált, hogy a kút csövezését a fúró brigád megtakarította. A kezdeti fúrási nehézségeket a kisebb sűrűségű öblítő iszappal történő, tisztavizes homokréteg átfúrások, a jól záródó tömszelence beépítés, szűrő tisztítás, paláscementezés okozták. A közismerten problémás tömszelence zárás miatt (amit egy későbbi búvárszivattyú mozgatás is megbonthat) a fúrásműszaki vezetés hamar rátért az un. rejtett rakatos csövezésre. A Zsóry-fürdő-II. kútjánál pedig ültető harangos kútkiképzést alkalmaztak a perforálandó cső felett (8.ábra ). 8. ábra A Zsóry II. kút csövezésének munkaközi rajza 14

15 Jelentős, a későbbi munkaellátottságunkra kiható siker volt a két 200 m körüli mélységű boldogkőváraljai kút fúrása, amelyek 150m alatti mélységből több száz l/p-s szabadon kifolyó vizet adtak. A hír a megyei sajtóban is megjelent, ugyanis mindeddig a vízügyi ágazat hivatalos szakvéleményei szerint a Tokaj hegység meddőnek vélt tufa rétegeiből nem javasolták a vízbeszerzést. Itt és majd Golopon is a szerencsi törésvonal megfelelő haránttörési pontjára tűztük ki a fúrásokat. Ugyanígy sikeres volt a megyaszói 219 m mélységű kút (9.ábra) fúrása is (180 l/p) az előzetes fővárosi vélemény ellenére. Az előbbiek miatt nagy várakozással fogtunk hozzá a szerencsi hévíz feltárási célú,szerkezetkutató alapfúrás mélyítéséhez az ELGI geofizikai szelvénye alapján kitűzött ponton. Azonban a vízadó alaphegység a vártnál mélyebb helyzete miatt a fúrást a KFH 696 mben leállította, mivel a továbbfúrásra a tanácsi szerveknek pénzügyi fedezete nem volt annak ellenére, hogy jelentős építési beruházási kerek összegek maradtak, pontosan Szerencs térségében felhasználatlanul. Ugyanis a KFH finanszírozta volna akár 2000 m-ig a továbbfúrást, ha a helyi tanács ezt írásban igényli és a tárgyi évi munkák kisebb költséghányadát átvállalja. A politikai karrier itt is bejátszott a hévízkút történetébe, mivel választások lévén az érintettek nem kockáztattak egy bizonytalan kimenetelű beruházásért. A Szerencs térségi szerencsés vízfakasztások története az egykori városi fürdő melletti elapadt forrásnál és a szomszédos bekecsi forrásoknál folytatódott, ahol a hidrotermális töréses szerkezetet felismerve (10. ábra) elektromos és termikus felszíni geofizikai mérések alapján kitűzve sikerültek a nagy hozamú kutak. Nagy nehézséget jelentett az igen kemény hidrotermális, kovás vízadó zóna kellő átmérőjű felbővítése sörétes koronával, illetve talpi robbantásokkal. 9. ábra A Megyaszó-1. kutatófúrás geofizikaihidrogeológiai szelvénye 1969 fagyos őszén végeztük a Csokoládégyár fejlesztését lehetővé tevő Szerencs patak mentén fúrt talajvíz termelő kútsor egyidejű próba-szivattyúzását 3000 l/p hozammal. A november végi hirtelen 10Co-os nappali lehűlés miatt a víz, a több száz méteres elvezető DN 300 mm-es csőbe befagyott. Ezért a cső mentén végiglocsolt gázolajat meggyújtva, a csövet szakaszosan emelgetve nehéz gépjárművel kellett a jégdugót kihúzni a csőből. (A műveletet annakidején a Miskolci Egyetem Bányamérnök 10. ábra A bekecsi langyos forrás izotermikus és Karán működő hallgatói filmes stáb is felvette.) szerkezeti kapcsolata A kútfúrás során kitörő, vagy szivattyúzott nagy mennyiségű, néha sós, forró vizek munka közbeni elvezetése is hozzá tartozik a vízbányász 15

16 munkájához. Nagy segítséget nyújtottunk a Tolcsvai Borkombinát beruházójának a vízszegény környezetben elegendő hozamú kutakkal (6. kép, 11.ábra.) Hálából minden kiszállásról nagy adag vízmintás csomaggal tértünk vissza. 11. ábra A Tolcsvai Borkombinát kútjainak szelvénye (Szlabóczky P. 1970) Ebben az időszakban, az említett külföldi pénzek miatt, egyre-másra jelentkező igény, hogy nehézipari, bányász-kohász települések körzetében hévíz kutak mélyüljenek. Két ilyen célú perspektivikus szerkezetkutató alapfúrás mélyül az OFKFV kivitelezésében: a Petőfibánya-1 (2003m) és Susa-1 (1538m), de a nem kellő alaphegységi geofizikai előkutatás hiányában mindkettő meddő lett. Ezek az iparvárosi hévízkút témák a felsőbb politikai vezetés karrier eszközeivé váltak. Így a Központi Földtani Hivatal támogatásával egyre-másra fúratták perspektivikus kutatási keretből a hévíz kutakat, de ezek meddők lettek, Alsószuha-1, Aggtelek-1, Serényfalva-1 (12. ábra), Tardona-8, majd a Billa tárói, Edelény-474), mivel a geofizikai előkészítésre, illetve a javasolható továbbfúrásra, rétegaktiválásra nem fordítottak kellő időt és pénzt, máshol mindenképen ragaszkodtak a fúrási helyszínhez. A medence aljzat vízbányászati célú szeizmikus kutatása, ill. kiértékelése csak a 70-es évek második felétől érte el az elégséges technikai színvonalat, az emlékezetes COCOM listás helyzetünk miatt. 6.kép Tolcsva Rány forrás mellett fúrt kút szivattyúzása Az ELGI-s szeizmikus mérések a már jelentős nyugati technikai eszközparkkal folyó recski rézérc kutatások nyomán nagy mértékben fejlődtek, és így az ottani, illetve a Darnó zóna menti szén és érc vonatkozású medence aljzati interpretációt alkalmazni lehetett a mélységi vízkutatás, vízbányászat terén is. 16

Központi vizsgakérdések (OKJ-szám: 33 5842 04)

Központi vizsgakérdések (OKJ-szám: 33 5842 04) Központi vizsgakérdések (OKJ-szám: 33 5842 04) 1. Rendszerezze a mélyfúró berendezéseket, kızetaprítás, öblítési mélység szerint. Ismertesse a fúrási tevékenység paramétereit (öblítés, forgatás, terhelés).

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

Egerszalóki víztermelő kutak vizsgálata és aszimmetrikus egymásrahatása

Egerszalóki víztermelő kutak vizsgálata és aszimmetrikus egymásrahatása VIII. Kárpát-medence Ásvány-, Termál- és Egerszalóki víztermelő kutak vizsgálata és aszimmetrikus egymásrahatása Prohászka András, Galsa Attila Geo-Log Környezetvédelemi és Geofizikai Kft. 1145 Bp. Szugló

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

A TERMÁLKARSZT VÍZTESTEK BEMUTATÁSA AZ ÉKÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN

A TERMÁLKARSZT VÍZTESTEK BEMUTATÁSA AZ ÉKÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A TERMÁLKARSZT VÍZTESTEK BEMUTATÁSA AZ ÉKÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN Debnár Zsuzsanna, Keresztes Ildikó, Mátyás Gábor, Szabó Máté Észak-magyarországi

Részletesebben

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, 2009. május 28. Meddő CH-kutak geofizikai vizsgálatának

Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, 2009. május 28. Meddő CH-kutak geofizikai vizsgálatának Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, módszere és a vizsgálatok eredményei geotermikus energia hasznosítás szempontjából Szongoth Gábor geofizikus (Geo-Log Kft.) Ferencz

Részletesebben

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter Geotermikus távhő projekt modellek Lipták Péter Geotermia A geotermikus energia három fő hasznosítási területe: Közvetlen felhasználás és távfűtési rendszerek. Elektromos áram termelése erőművekben; magas

Részletesebben

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról GBTE-03/2012. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

Sz.G. - Gyakorlati mélyfúrás-geofizika 5. éves geofizikus hallgatóknak 1

Sz.G. - Gyakorlati mélyfúrás-geofizika 5. éves geofizikus hallgatóknak 1 Gyakorlati mélyfúrás-geofizika 5. éves geofizikus hallgatóknak Előadó: Szongoth Gábor geofizikus (Geo-Log Kft.) Tartalom Bevezetés A mélyfúrás-geofizika kapcsolódó pontjai A mélyfúrás-geofizika módszerei

Részletesebben

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

Mélyfúrás-geofizika, kútvizsgálat

Mélyfúrás-geofizika, kútvizsgálat Vízkútfúró tanfolyam 2009. február Budapest Mélyfúrás-geofizika, kútvizsgálat (előadás és műszerbemutató) Szongoth Gábor geofizikus Mélyfúrás-geofizika, kútvizsgálat Szongoth Gábor geofizikus 1 Tartalom

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

A projekt részletes bemutatása

A projekt részletes bemutatása HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Hogyan szennyezik el a (víz)kutak a felső vízadókat?

Hogyan szennyezik el a (víz)kutak a felső vízadókat? Új utak a földtudományban Budapest Szongoth Gábor * Hogyan vízadókat? * az ábrák egy része Buránszki Józseftől (Geo-Log Kft.) származik Tartalom Bevezetés Kút típusok, kútszerkezetek Gyűrűstér tömedékelés

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Mélyfúrás-geofizika, kútvizsgálat

Mélyfúrás-geofizika, kútvizsgálat Vízkútfúró tanfolyam 2009. május 23. Mélyfúrás-geofizika, kútvizsgálat (előadás és műszerbemutató) Szongoth Gábor geofizikus Tartalom Bevezetés (Milyen céllal mélyülnek fúrások?) 1. A mélyfúrás-geofizika

Részletesebben

FAVA XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2011. április 5-6. Siófok. Tartalom

FAVA XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2011. április 5-6. Siófok. Tartalom FAVA XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2011. április 5-6. Siófok Szongoth Gábor A Geo-Log (első) 20 éve a Vízkutatásban Tartalom Bevezetés A Geo-Log története A Geo-Log szakmai (tudományos)

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton

Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről, 2014. április 2-3, Siófok Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton Erőss Anita,

Részletesebben

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

Langyos- és termálvizek a Tokajihegység. Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián

Langyos- és termálvizek a Tokajihegység. Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián Langyos- és termálvizek a Tokajihegység nyugati peremén Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián TÉMAVÁZLAT AZ ELŐADÁS FŐBB PONTJAI: Bevezetés - előzmények Hegység geológiája

Részletesebben

A hidrogeológus mérnökképzés változásai a Miskolci Egyetemen

A hidrogeológus mérnökképzés változásai a Miskolci Egyetemen A hidrogeológus mérnökképzés változásai a Miskolci Egyetemen Szűcs Péter és Kovács Balázs Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar, Környezetgazdálkodási Intézet, Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Intézeti

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

GALICZ GERGELY Id. ŐSZ ÁRPÁD A PALEOGÉN-MEDENCE A KUTATÁS TÖRTÉNETE

GALICZ GERGELY Id. ŐSZ ÁRPÁD A PALEOGÉN-MEDENCE A KUTATÁS TÖRTÉNETE Szolnoki Tudományos Közlemények XII. Szolnok, 2008. GALICZ GERGELY Id. ŐSZ ÁRPÁD MAGFÚRÁSI TAPASZTALATOK A PALEOGÉN-MEDENCÉBEN A PALEOGÉN-MEDENCE A Paleogén-medence kutatási területei földrajzilag, közigazgatásilag

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

A HÉVÍZ-, ÁSVÁNY- ÉS GYÓGYVÍZGAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEI HATÓSÁGI SZEMMEL, KIEMELTEN EGERSZALÓK-DEMJÉN TÉRSÉG VIZSGÁLATÁRA

A HÉVÍZ-, ÁSVÁNY- ÉS GYÓGYVÍZGAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEI HATÓSÁGI SZEMMEL, KIEMELTEN EGERSZALÓK-DEMJÉN TÉRSÉG VIZSGÁLATÁRA A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A HÉVÍZ-, ÁSVÁNY- ÉS GYÓGYVÍZGAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEI HATÓSÁGI SZEMMEL, KIEMELTEN EGERSZALÓK-DEMJÉN TÉRSÉG VIZSGÁLATÁRA Hojdákné Kovács

Részletesebben

Parti szűrés? biztos?

Parti szűrés? biztos? Parti szűrés? biztos? Az egyiptomiak ivóvíz után ástak a folyó partján, mert nem tudták meginni a folyó vizét. 2Móz.7, 24 Parti szűrésű víz? vízadó? vízkészlet? Parti szűrésű víz? vízadó? vízkészlet? vízbázis!!!

Részletesebben

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE Gál Nóra Edit Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Transenergy: Termálvizek az Alpok és Kárpátok ölelésében, 2012. 09. 13. FELHASZNÁLÓ ADATBÁZIS

Részletesebben

XX. Konferencia a felszín alatti vizekről

XX. Konferencia a felszín alatti vizekről XX. Konferencia a felszín alatti vizekről Visszatekintés az elmúlt 20 évre 1993-2013 1993 : Almássy Endre : 25 éve annak, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság felvállalta a felszín alatti vizekkel való

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

10 ÉVE A GEOTERMIA SZOLGÁLATÁBAN IX. Geotermikus Konferencia Szeged, 2013. március 21. Húsz szentesi hévízkút teljeskörű kútvizsgálatának eredményei

10 ÉVE A GEOTERMIA SZOLGÁLATÁBAN IX. Geotermikus Konferencia Szeged, 2013. március 21. Húsz szentesi hévízkút teljeskörű kútvizsgálatának eredményei 10 ÉVE A GEOTERMIA SZOLGÁLATÁBAN IX. Geotermikus Konferencia Húsz szentesi hévízkút teljeskörű kútvizsgálatának eredményei Szongoth Gábor (Geo-Log Kft.) dr. Galsa Attila (ELTE) Steierlein Ildikó (Geo-Log

Részletesebben

Új eredmények a Tokaji-hegység. hidrogeológiai viszonyainak leírásában beszivárgástól a hévízhasznosításig

Új eredmények a Tokaji-hegység. hidrogeológiai viszonyainak leírásában beszivárgástól a hévízhasznosításig Szűcs Péter Fejes Zoltán Kompár László Zákányi Balázs Fekete Zsombor Turai Endre Új eredmények a Tokaji-hegység Gyulai Ákos Hartai Éva Székely Ferenc Deák József Palcsu László hidrogeológiai viszonyainak

Részletesebben

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between 1992-2010. 2010 szló Miskolci Egyetem University of Miskolc

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between 1992-2010. 2010 szló Miskolci Egyetem University of Miskolc Bükki Karsztvíz Észlelő Rendszer (BKÉR) (Észak-Magyarország) g) 1992-2010 2010 közötti k működése és s főbb f kutatási eredményei Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring

Részletesebben

VOLT EGYSZER EGY KAROTÁZS

VOLT EGYSZER EGY KAROTÁZS VOLT EGYSZER EGY KAROTÁZS Copyright, 2000 Karotázs Tudományos Műszaki és Kereskedelmi KFT & DIAL Szolgáltató Bt.. Köszönet Köszönet mindenkinek, akik a nagyszerű munkákat véghezvitték és azoknak akik a

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET

BUDAPEST, VII. KERÜLET M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI

Részletesebben

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék 2011. május 19. A geotermikus

Részletesebben

Az Ivóvízminőség-javító Program eredményei és tapasztalatai a Közép-Tisza-vidékén, kutas szempontból (2007-2015)

Az Ivóvízminőség-javító Program eredményei és tapasztalatai a Közép-Tisza-vidékén, kutas szempontból (2007-2015) Szalóki Zoltán-Mészárosné Bunász Nikoletta-Dankó Erika Az Ivóvízminőség-javító Program eredményei és tapasztalatai a Közép-Tisza-vidékén, kutas szempontból (2007-2015) 2015. Szolnok 1 Bevezetés A dolgozat

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. április 8-9. A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata Bodor Petra 1, Erőss Anita 1, Mádlné Szőnyi Judit 1, Kovács

Részletesebben

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY SZÚRÓPONT

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY SZÚRÓPONT TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY Besenyszög, Jászladányi út 503/3 hrsz. SZÚRÓPONT tervezéséhez Nagykörű 2013 december 07. Horváth Ferenc okl. építőmérnök okl. geotechnikai szakmérnök

Részletesebben

radionuklidokkal és többváltozós adatelemzési módszerekkel

radionuklidokkal és többváltozós adatelemzési módszerekkel XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2015. április 8-9. Siófok 1 A Bükk-térség karsztrendszerének vizsgálata radionuklidokkal és többváltozós adatelemzési módszerekkel Csondor Katalin, Geológia

Részletesebben

Vízkutak vizsgálata kapcsán felmerült. tapasztalatok és tanulságok

Vízkutak vizsgálata kapcsán felmerült. tapasztalatok és tanulságok Magyar Hidrológiai Társaság Bács-Kiskun m. Tsz. Baja, 2009. november 12. tapasztalatok és tanulságok Szongoth Gábor geofizikus, üv. Perlaky Ferenc hidrogeológus mérnök Tartalom Bevezetés 1. Jogi és hatósági

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

A talajvíz figyelı kutak adatai a Mőszaki leírásban találhatóak.

A talajvíz figyelı kutak adatai a Mőszaki leírásban találhatóak. A talajvíz figyelı kutak adatai a Mőszaki leírásban találhatóak. TALAJVÍZ FIGYELİ KÚT TERVE Megjegyzés: a talajvízfigyelı kút beépítési jellemzıi, mélység és kitőzési adatai a Mőszaki leírásban, míg elhelyezkedése

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY A SZÉKESFEHÉRVÁR, LISZT FERENC UTCA 7-11 INGATLANOK TALAJVÍZ ÉS TALAJVIZSGÁLATÁHOZ

TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY A SZÉKESFEHÉRVÁR, LISZT FERENC UTCA 7-11 INGATLANOK TALAJVÍZ ÉS TALAJVIZSGÁLATÁHOZ TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY A SZÉKESFEHÉRVÁR, LISZT FERENC UTCA 7-11 INGATLANOK TALAJVÍZ ÉS TALAJVIZSGÁLATÁHOZ Székesfehérvár, 2000, július 29. Tövisháti András okl. mérnök, okl vízellátás, csatornázás

Részletesebben

A felszín alatti hideg- és hévízkészlet-gazdálkodás aktuális problémái a KÚTFŐ TÁMOP projekt céljai és feladatai tükrében

A felszín alatti hideg- és hévízkészlet-gazdálkodás aktuális problémái a KÚTFŐ TÁMOP projekt céljai és feladatai tükrében 10 ÉVE A GEOTERMIA SZOLGÁLATÁBAN VIII. Geotermikus Konferencia 2013. március 21. A felszín alatti hideg- és hévízkészlet-gazdálkodás aktuális problémái a KÚTFŐ TÁMOP projekt céljai és feladatai tükrében

Részletesebben

4-6. melléklet: Víz Keretirányelv felszín alatti vizek monitoring programja. Terepi jegyzőkönyvek

4-6. melléklet: Víz Keretirányelv felszín alatti vizek monitoring programja. Terepi jegyzőkönyvek Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-18 Nagykunság 4-6. melléklet: Víz Keretirányelv felszín alatti vizek monitoring programja Terepi jegyzőkönyvek 1) Digitális regisztrálás ellenőrzési naplója kutakhoz 2) Észlelési

Részletesebben

Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek

Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Tartalom 1. Mi a geotermikus energiahasznosítás? 2. A geotermikus energiahasznosítás

Részletesebben

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy

Részletesebben

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25.

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (Bt.) 203/1998. (XII.

Részletesebben

HIDROGEOFIZIKAI KUTATÁSOK A TOKAJI-HEGYSÉG DÉLI RÉSZÉN HIDROGEOPHYSICAL RESEARCH IN THE SOUTHERN PART OF THE TOKAJ MOUNTAINS

HIDROGEOFIZIKAI KUTATÁSOK A TOKAJI-HEGYSÉG DÉLI RÉSZÉN HIDROGEOPHYSICAL RESEARCH IN THE SOUTHERN PART OF THE TOKAJ MOUNTAINS HIDROGEOFIZIKAI KUTATÁSOK A TOKAJI-HEGYSÉG DÉLI RÉSZÉN HIDROGEOPHYSICAL RESEARCH IN THE SOUTHERN PART OF THE TOKAJ MOUNTAINS FEJES Zoltán 1 Dr. SZŰCS Péter 2 SZLABÓCZKY Pál 3 doktorandusz 1, egyetemi tanár

Részletesebben

Erdélyi Barna geofizikus mérnök, geotermikus szakmérnök és Kiss László gépészmérnök, geotermikus szakmérnök

Erdélyi Barna geofizikus mérnök, geotermikus szakmérnök és Kiss László gépészmérnök, geotermikus szakmérnök Lanna Kft. 2525 Máriahalom, Petőfi u. 23. Fax: 33/481-910, Mobil: 30/325-4437 Web: www.zoldho.hu E-mail: lannakft@gmail.com Thermal Response Test - Földhőszondás hőszivattyús rendszerek földtanilag megalapozott

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Újszilvás geotermikus fűtési rendszere

Újszilvás geotermikus fűtési rendszere NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Vincze

Részletesebben

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs

Részletesebben

Víz, víz, tiszta víz - de honnan?

Víz, víz, tiszta víz - de honnan? Víz, víz, tiszta víz - de honnan? A vezetékes ivóvíz ellenére manapság egyre többen választják azt a megoldást, hogy saját fúrt vagy ásott kútjukból biztosítsák a maguk és családjuk vízszükségletét. A

Részletesebben

geofizikai vizsgálata

geofizikai vizsgálata Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési

Részletesebben

Gránit Gyógyfürdő Zrt. Vízellátó rendszere és üzemeltetése. Krampek Mihály vezérigazgató

Gránit Gyógyfürdő Zrt. Vízellátó rendszere és üzemeltetése. Krampek Mihály vezérigazgató Gránit Gyógyfürdő Zrt. Vízellátó rendszere és üzemeltetése Krampek Mihály vezérigazgató 1. Gránit Gyógyfürdő Zrt. rövid története A kőolaj utáni kutatófúrások sora történt Zala megyében. Zalakaros község

Részletesebben

Azbeszt a mindennapjainkban és a kútépítésben. Dankó Erika Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

Azbeszt a mindennapjainkban és a kútépítésben. Dankó Erika Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Azbeszt a mindennapjainkban és a kútépítésben Dankó Erika Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Tartalom Azbeszt mint anyag: tulajdonságai és helye az ásványtani rendszerben Az azbeszt felhasználása az

Részletesebben

ELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN

ELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN JÁKFALVI SÁNDOR 1, SERFŐZŐ ANTAL 1, BAGI ISTVÁN 1, MÜLLER IMRE 2, SIMON SZILVIA 3 1 okl. geológus (info@geogold.eu, tel.: +36-20-48-000-32) 2 okl. geológus (címzetes egyetemi tanár ELTE-TTK; imre.muller

Részletesebben

Hogyan segíti a hőmérséklet szelvényezés a kútvizsgálatot?

Hogyan segíti a hőmérséklet szelvényezés a kútvizsgálatot? XXXIII. Földtudományi és Környezetvédelmi Vándorgyűlés és Kiállítás Miskolc, 2012. 09. 27-29. Hogyan kútvizsgálatot? Szongoth Gábor, Pál Lénárd Geo-Log Kft. A hőmérsékletmérés a legrégebbi mélyfúrás-geofizikai

Részletesebben

Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése

Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése TARTALOMJEGYZÉK Szöveges munkarészek Tartalomjegyzék Tervezői nyilatkozat Iratok Műszaki leírás Üzemelési

Részletesebben

Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1.

Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1. KEVITERV PLUSZ KOMPLEX VÁLLALKOZÁSI kft. 3527 Miskolc, Katalin u. 1. Telefon/Fax: (46) 412-646 Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1. T I S Z A N Á N A Talajmechanikai, talajfeltárási szakvélemény Miskolc,

Részletesebben

GeoDH EU Projekt. Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft.

GeoDH EU Projekt. Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft. GeoDH EU Projekt Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft. Geotermikus Távfűtő Rendszerek Európában GeoDH Geotermikus projektek tervezése és a N technológiák üzemeltetése

Részletesebben

PALKONYA IVÓVÍZMINŐSÉG- LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ

PALKONYA IVÓVÍZMINŐSÉG- LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ PALKONYA IVÓVÍZMINŐSÉG- JAVÍTÓ PROJEKT LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ A KIINDULÓ MŰSZAKI ÁLLAPOT A KIINDULÓ MŰSZAKI ÁLLAPOT Hálózat Palkonya jelenleg önálló vízellátó rendszerrel rendelkezik, mely 1983-ben valósult

Részletesebben

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Energia Szakosztálya A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz

Részletesebben

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok

Részletesebben

A víztermelő kutak kivitelezésének minőségi értékelése

A víztermelő kutak kivitelezésének minőségi értékelése A víztermelő kutak kivitelezésének minőségi értékelése Siófok, 2010. március hó 24-25. Rózsa Attila (PÓRUSVÍZ Mérnöki Iroda) PÓRUSVÍZ Az előadás vázlata 1. Működést ellenőrző vizsgálatok (minőségi teljesítés);

Részletesebben

Visszasajtolás pannóniai homokkőbe

Visszasajtolás pannóniai homokkőbe Visszasajtolás pannóniai homokkőbe Szanyi János 1 Kovács Balázs 1 Szongoth Gábor 2 szanyi@iif.u-szeged.hu kovacs.balazs@gama-geo.hu posta@geo-log.hu 1 SZTE, Ásványtani Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRŐL TÁJÉKOZTATÓ A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRŐL I. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI I.1) AZ AJÁNLATKÉRŐKÉNT SZERZŐDŐ FÉL NEVE ÉS CÍME Hivatalos név: Gyula Város Önkormányzata Postai cím: Petőfi tér 3. Város/Község:

Részletesebben

KAPOSVÁR, Nádasdi utca ÉPÍTÉSI HULLADÉK FELDOLGOZÓ és LERAKÓ TALAJVÍZFIGYELŐ KUTAK

KAPOSVÁR, Nádasdi utca ÉPÍTÉSI HULLADÉK FELDOLGOZÓ és LERAKÓ TALAJVÍZFIGYELŐ KUTAK 1 Tervszám: 23/2004. KAPOSVÁR, Nádasdi utca ÉPÍTÉSI HULLADÉK FELDOLGOZÓ és LERAKÓ TALAJVÍZFIGYELŐ KUTAK Kaposvár, 2004. november 2 TARTALOMJEGYZÉK 1./ ELŐZMÉNYEK...3 2./ FOGALOM MEGHATÁROZÁS...3 3./ A

Részletesebben

Szongoth Gábor Hőmérsékletmérés hévízkutakban

Szongoth Gábor Hőmérsékletmérés hévízkutakban vizekről 2013. április 16-17. Siófok Szongoth Gábor Hőmérsékletmérés hévízkutakban Előadásomban a hévízkutakban végzett hőmérsékletmérések jelentőségét szeretném kiemelni. A tervszerűen és nagy pontossággal

Részletesebben

Nyugat magyarországi peremvidék

Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék

Részletesebben

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal Új utak a földtudományban előadássorozat MBFH, Budapest, 212. április 18. Hidrogeológiai giai kutatási módszerek m Bátaapátibantiban Molnár Péter főmérnök Stratégiai és Mérnöki Iroda RHK Kft. A tárolt

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest

ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest Miskolci geotermikus hőbetáplálási projekt Népesség 170000 fő Üzemeltetés

Részletesebben

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai Nádor Annamária Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében -

Részletesebben

Kútvizsgálat vízminőségi elemzések alapján

Kútvizsgálat vízminőségi elemzések alapján Kútvizsgálat vízminőségi elemzések alapján Bagi Márta Taba Gabriella - Zöldi Irma VITUKI Nonprofit Kft. Tartalomjegyzék Probléma felvetés aktualitása Korábbi konferenciákon felvetett kútvizsgálati eredmények

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

2.1. ábra: Észak, Észak- Kelet Magyarország hévízizoterma térképe [VITUKI, 2002]

2.1. ábra: Észak, Észak- Kelet Magyarország hévízizoterma térképe [VITUKI, 2002] 2.1. ábra: Észak, Észak- Kelet Magyarország hévízizoterma térképe [VITUKI, 2002] 2.2. ábra: Termálkarsztvíz források és kutak a Bükk előterében [Lénárt, 2011] 3.1. ábra: A Mátra vulkáni szerkezete [Baksa

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

4-6 melléklet: Felszín alatti vizek monitoring programja Terepi jegyzőkönyvek

4-6 melléklet: Felszín alatti vizek monitoring programja Terepi jegyzőkönyvek Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része 4-6 melléklet: Felszín alatti vizek monitoring programja Terepi jegyzőkönyvek 1) Digitális regisztrálás ellenőrzési naplója kutakhoz

Részletesebben

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess

Részletesebben

Talajvíz monitoringja

Talajvíz monitoringja Talajvíz monitoringja Lehetséges célok általános információ a talajvízkészletünkről (orsz. hálózat) potenciális szennyezőforrások kontrollja (pl. üzemanyagtöltő állomások, állattartó telepek, termálvízszikkasztás,

Részletesebben

FÚRÁS. Varga Károly RAG Hungary Kft

FÚRÁS. Varga Károly RAG Hungary Kft FÚRÁS Varga Károly RAG Hungary Kft Miről lesz szó Mi is az a fúróberendezés A fúrás célja a kút Amiről sosem feledkezünk meg Biztonság Környezetvédelem Mi is az a fúró berendezés Alapokból az egész Mi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Az idén 25 éves. geoszakemberei üdvözlik a 34. Vándorgyűlés résztvevőit

Az idén 25 éves. geoszakemberei üdvözlik a 34. Vándorgyűlés résztvevőit Az idén 25 éves geoszakemberei üdvözlik a 34. Vándorgyűlés résztvevőit Bernáth György, Buránszki József, dr. Galsa Attila, Gärtner Dénes, dr. Győri Erzsébet, Hegedűs Sándor, Pál Lénárd, Prohászka András,

Részletesebben

A vízkútfúrással kapcsolatos tudnivalók. A Grundfos Hungária Kft. és a Magyar Vízkútfúrók Egyesülete közös kiadványa

A vízkútfúrással kapcsolatos tudnivalók. A Grundfos Hungária Kft. és a Magyar Vízkútfúrók Egyesülete közös kiadványa A vízkútfúrással kapcsolatos tudnivalók A Grundfos Hungária Kft. és a Magyar Vízkútfúrók Egyesülete közös kiadványa Összeállította: DR KONYOR LÁSZLÓ okl. vízépítő mérnök Szerkesztette: Kumánovics György

Részletesebben

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft Felszín n alatti vizeink minősége Deák k JózsefJ GWIS Kft Vízminőség g alatt a vízv kémiai fizikai biológiai tulajdonságait értjük Egyszerűbb értelmezés: Jó a v a vízminőség, ha valamennyi (mért) komponens

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb

Részletesebben

Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014

Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014 Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014 Dr.Papp Mária c. Egyetemi docens 2014.Július 3.-Szeged Én az oktatást akartam szolgálni Életútja 1928. február 2-án Apácaszakállason születettföldművelő szülők

Részletesebben