HÍREK BESZÁMOLÓ A XXXI. CSONGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁRI NAPOK RENDEZVÉNYEIRİL

Átírás

1 HÍREK BESZÁMOLÓ A XXXI. CSONGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁRI NAPOK RENDEZVÉNYEIRİL 2008-ban 31. alkalommal került megrendezésre a Csongrád Megyei Levéltári Napok rendezvénysorozata. Intézményünk immáron több évtizedre visszatekintı jó kapcsolatot ápol Makó önkormányzatával. Így ez év október 6-án is a Maros parti város adott helyet a levéltár által szervezett tudományos ismeretterjesztı ülésnek, amely két egymással összefüggı téma köré csoportosult. Egyrészt a reneszánsz év rendezvényeihez kapcsolódott (Történetek a reneszánsz korából), másrészt pedig uralkodók dél-alföldi utazásainak bemutatását tőzte ki célul. A Polgármesteri Hivatal dísztermében megrendezett ülést Makó alpolgármestere, Marosvári Attila nyitotta meg, aki maga is kiemelte az önkormányzat és a Csongrád Megyei Levéltár sikeres együttmőködését. Ennek ékes példája, hogy nemrégiben jelent meg Makó város történetének hatodik kötete. Ezt követıen a Csongrád Megyei Önkormányzat alelnöke, Zakar Péter nyitotta meg a levéltári napok rendezvénysorozatát. Immáron harmadik alkalommal került átadásra az Oltvai Ferenc-díj. Ez évben a kollégák szavazatai alapján Makó Imre hódmezıvásárhelyi levéltáros érdemelte ki az elismerést. A díjat Vaskó Gyuláné Oltvai Klára és Biernacki Karol adták át. Ezt követıen elsı elıadóként Vekov Károly, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem docense tartotta meg elıadását Mátyás király és Kolozsvár címmel. Az erdélyi városban a magyar történelem két nagyformátumú uralkodójának a szülıháza található: Hunyadi Mátyásé és Bocskai Istváné. Hunyadi János közvetlenül második fia születése elıtt költöztette Kolozsvárra várandós feleségét, Szilágyi Erzsébetet. Gyermekéveinek élményei meghatározták uralkodása alatt is Kolozsvár szász polgáraihoz való viszonyát. Igaz ez akkor is, ha 1458 után mindössze kétszer járt a városban: 1462-ben, és telén. A második alkalom volt igazán fontos Kolozsvár életében, hiszen a forrongó országrészbe haddal érkezı Mátyás újra megerısítette a szász polgárok kiváltságait és jogait, sıt ki is terjesztette azokat. Jogtörténeti elıadása végén Vekov Károly leszögezte, hogy az uralkodó Kolozsvárral szembeni politikája szerves részét képezte várospolitikájának. Másodikként Blazovich László, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanár, az MTA doktora lépett a pulpitusra, hogy megtartsa Zsigmond lengyel herceg magyarországi utazása címő elıadását. A Zsigmond lengyel herceg (késıbb, bátyjai halála után lengyel király) több alkalommal is járt a Magyar Királyságban: , 1502 és Fennmaradt elszámolási könyve bejegyzései alapján tudjuk, hogy november 21. és 23. között mintegy tízfıs kíséretével Szegeden is megfordult, itt töltött napjaiba is bepillantást nyerhettünk. Rövid szünetet követıen Petrovics István, a Szegedi Tudományegyetem docense tartotta meg elıadását A Dél-Alföld és a magyar királyok balkáni hadjáratai a késı középkorban címmel. Az elıadó mindenekelıtt a Dél-Alföld mint történeti régió fogalmát értelmezte a középkorban. A Magyar Királyság ezen vidékén két jelentıs település emelkedett ki kedvezı gazdasági vagy stratégiai fekvése miatt: Temesvár és Szeged. Elıbbi között Károly Róbert udvarának adott otthont, majd a 14. század végétıl katonai szerepe felértékelıdött. Szeged az elıbb említettekhez képest más szempontból bírt jelentıséggel. Itt folytak az Levéltári Szemle, 59. (2009) 1. sz

2 1444. évi oszmán magyar béketárgyalások, majd kevesebb mint 14 évvel késıbb itt született megegyezés Mátyás király megkoronázásáról is. Negyedikként Bagi Zoltán, a Csongrád Megyei Levéltár fılevéltárosa Erıs Ágost szász választófejedelem évi hadjárata címmel tartott elıadást. A hallgatóság nem a klasszikus értelemben vett hadtörténeti értekezést hallhatott, hiszen az elıadó megkísérelte bemutatni a kudarc stratégiai, taktikai és emberi hátterét, valamint indokait. A levéltári napok makói rendezvényének utolsó elıadójaként Berta Tibor, a Csongrád Megyei Levéltár igazgató-helyettese lépett az emelvényre, s tartotta meg Ferenc József szegedi látogatásai címmel elıadását. A jelenlévık ismét egy rövid idıre a történelem mindennapjaiba kaphattak betekintést. A négy látogatás eseményeinek felvázolása azt is kiválóan demonstrálja, hogy a város polgárainak szemében a szabadságharc leverıjébıl hogyan vált a jótevı, a boldog békeévek királyává. Az ülést Biernacki Karol, a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója vezette és a zárszót is ı tartotta. A Csongrád Megyei Levéltári Napok második rendezvényének a kiszombori Mővelıdési Ház adott otthont. Szegvári Ernıné, Kiszombor polgármesterének köszöntıje után a levéltári nap levezetı elnöke, Blazovich László Nagy György-plakettet adományozott Kalmár Jenıné részére. Az elıadások sorát Gilicze János makói levéltáros nyitotta meg, aki érdekes családtörténeti adalékokkal szolgált az Oexelek eredetérıl. Magát a családot sokáig nem érdekelte múltjának feltárása, ezzel csak Rónay Mihály, valamint id. Rónay Elemér foglalkozott behatóan, hivatásos családfakutatót is felfogadtak céljuk elérése érdekében. Kutatásai szerint az elsı ismert Oexelt, Eberhard bajor lovagot 1239-ben egyházi átokkal sújtották. A család egyik ága 1696-ban János Jakab révén telepedett Magyarországra. A 18. században József Ádám Ignác Aradra költözött, majd fia, Mátyás 1781-ben megvette Kiszombort és környékét. Ezt követıen az Oexelek fokozatosan elmagyarosodtak, és 1839-ben kérelmezték családnevük Rónayra történı megváltoztatását ıszétıl Rónay János, Mihály és Lajos az Új Torony foglya volt a szabadságharcban vállalt feladatai miatt. Az Újvidéki Fórum Kiadó igazgatója, Németh Ferenc a Rónay család Torontál vármegyei közéleti szerepérıl tartott elıadást. Bevezetésként egy érdekes családfakutatói elképzelést hallhattak az érdeklıdık, amely szerint az Árpádok feltételezett leszármazottai rokoni szálakkal kapcsolódtak az Oexel családhoz is. Az adatokban gazdag elıadás fıként Rónay Móric Torontál vármegyei fıispán, illetve Rónay Jenı lapszerkesztı, késıbb ugyancsak fıispán közéleti tevékenységét mutatta be. Bálint Aranka, a Nagybecskereki Városi Levéltár könyvtárosa Nagybecskerek urbanizálódását, kulturális és szellemi életét, valamint a Rónay fıispánok ezzel kapcsolatos tevékenységét tárta igen szemléletesen az egybegyőltek elé. Elıadását számos, a korabeli városról készült felvétellel, képeslappal, a város életében fontosabb tevékenységet vállaló személyek arcképeivel illusztrálta. Makó város alpolgármestere, Marosvári Attila elıadásának középpontjában Zombor polgárosodása és a Rónay család ezzel kapcsolatos tevékenysége állt. Rámutatott arra, hogy a térség növekedését három tényezı befolyásolta: a folyószabályozás, a marosi híd elkészülte és használatbavétele, valamint a Rónayak szerepe. Orbán Imre, a szegedi Móra Ferenc Múzeum fımuzeológusa Kiszombor egyháztörténetérıl beszélt. Az önálló római katolikus plébánia 1753-ban valósult meg, harminc évvel az Oexelek kegyurasága elıtt ben elkészült a plébánia új épülete, majd a kegyúri család kriptája is, és a döntıen magyarok lakta falut a makói esperességhez csatolták. Oexel Mátyás 82

3 halálakor, 1803-ban szentelték fel a templom új harangjait, és a család számos kegytárgy és ereklyetartó beszerzésével is segítette a plébániát. A záró elıadás mindössze néhány évet ölelt fel, mert Zomborral mint megyeszékhellyel foglalkozott. Az elıadó, Halmágyi Pál, a makói József Attila Múzeum igazgatója az szeptemberi balkáni offenzívától ismertette a fontosabb eseményeket, amelyek az ország összeomlásához vezettek novemberétıl Kiszombor, valamint Torontál vármegye jelentıs része is a szerb, illetve átmenetileg francia katonai megszállása alá került. Nagybecskerekrıl a megyei tisztviselık Jankó Ágoston fıispán és Hadfy Károly fıszolgabíró Magyarországra menekültek, és 1921 augusztusában vált a település a magyar kézen maradt Torontál vármegye székhelyévé egészen 1923-ig, amikor is beolvasztották Csanád, Arad és Torontál Közigazgatásilag Egyelıre Egyesített Vármegyébe. A Csongrád Megyei Levéltári Napok harmadik, és egyben utolsó napján, a szerbiai Horgoson hallgathatták meg az érdeklıdık az elıadásokat. A rendezvény megtartására a Termelık Klubjában került sor, ahol elıször a házigazda település polgármestere, Takács József köszöntötte a jelenlévıket. Röviden bemutatta Horgos nemzetiségi viszonyait és gazdasági helyzetét. A levezetı elnök, Blazovich László bevezetıjét követıen Gilicze János a Kárász és a Rónay család rokoni kapcsolatait mutatta be a hallgatóságnak, amelyet gazdagon illusztrált a korabeli levél- és beszédrészletekkel, valamint korrajzokkal. A Szabadkai Történelmi Levéltár igazgatója, Stevan Mačković a szabadkai levéltári források, így századi peres iratok, szerzıdések, térképvázlatok, valamint korábbi szerzık munkái alapján Szeged és Szabadka (Szent Mária) közötti évszázados határhasználati vitát ismertette, amely a Körös-ér környéki legelık birtokjogával kapcsolatban bontakozott ki. A pereskedés 1837-ben ért véget, amikor a határhasználat ügyében Szeged javára döntöttek. A harmadik elıadás középpontjában a szegedi alsótanyai iskolaszerevezet kialakulása és annak az évi közoktatási törvényig tartó mőködése állt. Berta Tibor idırendben ismertette az alsótanyai (benne a horgosi) közoktatási szervezetrendszer igencsak vontatottan haladó kibontakozását. Rámutatott, hogy a neoabszolutizmus idıszakában ( ) történtek intézkedések a tanyai iskolahálózat kiépítésére, de csak az 1930-as évektıl sikerült jelentıs mértékben visszaszorítani az analfabetizmust a tanyavilágban. Labádi Lajos szentesi levéltár-igazgató a Szentesen kutatható, Horgost is érintı levéltári anyagot tekintette át, számos információval segítve a kutatókat. Kifejtette, hogy 1883 után, a megyeszékhely-változás folyományaként a megyei levéltár számos horgosi vonatkozású irattal, így egyebek mellett a felekezeti anyakönyvekkel ( ) együtt Szentesre költözött. A horgosi jobbágyoknak kiosztott földek jegyzéke és más összeírások, valamint több horgosi egyesület alapszabályai is kutathatók a levéltárban. A levéltári nap utolsó elıadását Nagygyörgy Zoltán, horgosi régiótörténész, a rendezvény házigazdája tartotta. İ Kárász Benjámin ( ) Csongrád megyei politikus életútját ismertette, ezen belül részletesen beszélt hazafiúi tevékenységérıl. Kárász az évi forradalom és szabadságharc idején aktívan közremőködött a déli védelem megszervezésében. A Bach-rendszer bukása után ismét bekapcsolódott a közéletbe, és között ismét Csongrád vármegye fıispánja lett. Az elıadásokat követıen a Csongrád Megyei Levéltár nevében Biernacki Karol igazgató és Georgiádes Ildikó fılevéltáros, a Csongrádi Levéltár igazgatója megkoszorúzta a Kárász család síremlékét. Bagi Zoltán Presztóczki Zoltán 83

4 BESZÁMOLÓ A XI. GYİRI LEVÉLTÁRI NAPRÓL Gyır-Moson-Sopron Megye Gyıri Levéltára, Gyır Megyei Jogú Város Levéltára és a Gyıri Egyházmegyei Levéltár szervezésében október 29-én került sor a Városi Mővészeti Múzeumban a XI. Gyıri Levéltári Napra. A komoly tradíciókkal rendelkezı konferenciát elsıként Pápai Lajos, a Gyıri Egyházmegye püspöke köszöntötte, röviden felvázolva azt az értékrendet, amit ezek a rendezvények hoztak és jelentenek, majd Kara Ákos, Gyır-Moson- Sopron Megye közgyőlésének alelnöke többek között a három levéltár példaértékő összefogására hívta fel a figyelmet. Ottófi Rudolf, Gyır Megyei Jogú Város alpolgármestere pedig a levéltárak történeti tradícióiról, az értékmentésekrıl emlékezett meg, valamint a modernkori adminisztráció fontosságát hangsúlyozta. Az intézményfenntartók köszöntıit követıen Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár fıigazgatója, a konferencia levezetı elnöke nyitotta meg a tudományos tanácskozást, a következı összegzı gondolatokkal: fontos, hogy a jelen bonyolult társadalmi és technikai kihívásai ellenére is a levéltárak a múlt megırzésének intézményei maradjanak. A tanácskozást Ress Imre az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa nyitotta meg A magyar horvát kiegyezés 1868-ban címő elıadásával. A több évszázados horvát magyar együttélés fontosabb történelmi eseményeinek felvázolása után a rendkívül fontos kiegyezés gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális hátterét vázolta fel. Rávilágított a legfontosabb kérdések ellentmondásaira, azok megítélésére a magyar és a horvát oldalon, valamint gróf Khuen-Héderváry Károly erısen vitatható szerepére. Khuen-Héderváry 1883 decemberétıl két évtizedig viselte a horvát báni címet. A Horvátországban lezajlott változásokat a konkrét tények, az aktuális politikai miliı és a kultúrtörténeti hagyományok mellett, a legendáriumok és az anekdotázás szintjén is bemutatta. A nagy ívő nyitóelıadást követıen egyháztörténeti referátumokkal folytatódott a tanácskozás: Vajk Ádám, a Gyıri Egyházmegyei Levéltár levéltárosa, értekezése hangzott el elsıként A csornai monostor birtokállományának kialakulása címmel. A rendi hagyományok szerint 1180 körül alapították a premontreiek a monostort, az alapításban fontos szerepet vállaltak az Osl nemzetségbeli birtokosok, amit egy adománylevél és a Sopronnal való birtokper fennmaradt forrásai is bizonyítnak. A 13. század elejére kialakult birtokstruktúra felvázolásánál több, ma már azonosítatlan földrajzi név is felmerült. A nemzetségen belüli gyakori birtokviták és a különbözı korok jellemzı gazdálkodását a 15. századig követte az elıadó. A következı értekezés egy évszázaddal késıbbre kalauzolta hallgatóit Zaccharia Delfino bíboros és a gyıri káptalan címmel, Nemes Gábor a GYEL levéltárosa tolmácsolásában. Nemcsak a bíboros kétes megítéléső vagyonszerzési manipulációiról adott hiteles képet az elıadó, hanem a császári udvar és a Vatikán közti hatalmi vetélkedésrıl is beszámolt Zaccharia különbözı próbálkozásinak ismertetésekor. Vatikáni forrásokból, fennmaradt levelekbıl is idézett Nemes Gábor, a dokumentumok érzékeltették a gyıriek széleskörő tiltakozását is. A pénzügyi botrányairól, visszaéléseirıl elhíresült bíboros alakjának megidézése egyben felhívta a figyelmet a korabeli hatalmi erıviszonyokra és a gyıri püspökség komoly ideológiai és politikai pozíciójára. E blokk zárásaként hangzott el Balogh Margit, az MTA Társadalomkutató Központ igazgatója Az állam és az egyház titkos megbeszélései 1948-ban címő elıadása. Ebben kifejtette, hogy a kérdéskör mikro-kérdésnek tőnik, de valójában magában foglalja a magyar állam egyházpolitikájának szinte minden fontos problémakörét tıl érzékelhetı e kérdésben is az erısödı radikalizmus, azaz a törekvés arra, hogy kiszorítsák az egyházat a magyar közélet minden területérıl. Elsısorban az 1948-ban elkezdıdött tárgyalássorozat hátterérıl, 84

5 nemzetközi megítélésérıl, a személyi kérdésekrıl és a jegyzıkönyvi részletekrıl kaptunk képet. Kiderült, hogy nem közeledtek egymáshoz az álláspontok, a klérus kompromisszumkészsége ellenére sem. A kommunista diktatúra módszereinek ismertetése mellett a Mindszenty József hercegprímás, bíboros december 26-án történt letartóztatásáig fajuló végkifejlet felvázolásával zárult az elıadás. Ismét világi témakörök következtek. Jelesül Dominkovits Péter, Gyır-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára fılevéltárosa Két 17. századi Gyır vármegyei alispán végrendeletérıl címő elıadása nyitotta meg ezt a blokkot. A térség meghatározó nemzetségei és családjai mellett a két tárgyalt alispán, Poky Mihály és balogfalvi Siey János is fontos szerepet vállaltak a korabeli vármegye közéletében. A hivatkozott és idézett testamentumok mellett a két tisztségviselı jelentıségét más, egyedi források segítségével is megidézte az elıadó: familiáris jegyzékek, családi, adózási és káptalani iratok. Egyértelmően kijelenthetjük, hogy az elıadás tovább gazdagította a vármegye 17. századi gazdaság- és társadalomtörténetére vonatkozó ismereteket. Ugyanezt mondhatjuk el a következı elıadásokról is. Idırendben haladva Néma Sándor, Gyır-Moson-Sopron Megye Gyıri Levéltára igazgatója következett Adalékok a Fertı Hanság Rábca lecsapolási, szabályozási terveihez a 19. század elsı felében címő elıadásával. Elıször az elızmények felvázolásával, a Nádasdyak szerepével, és a 17. században elkezdıdött lecsapolásokkal, a Hanság és a Fertı kettéválasztásával ismertette meg a hallgatóságot az elıadó. Majd az ekkor elkövetett hibák fokozatos kijavítását célzó törekvéseket és az újabb elképzeléseket vázolta fel, több vármegyei és korabeli igazgatási intézmény szerepének ismertetésével. A tetemes költségeket felemésztı vállalkozásokat a 19. század derekáig követhettük nyomon, azzal a végkicsengéssel, hogy megnyugtató megoldást az ezt követı évtizedek hoztak. Ezek után újabb egyháztörténeti ismertetés következett Dancsecz Mónika, a GYMSM Gyıri Levéltára fılevéltárosa tolmácsolásában Az évi kettıs Szentév Gyır vármegyei eseményei címmel. Az elıkészületek, a széleskörő szervezés felvázolását követıen, a Szent Jobb július 19-i gyıri látogatásának programját ismertette az elıadó, elsısorban a helyi sajtó forrásanyagára támaszkodva. Az elıadás nagyszerően rekonstruálta az eseményt. Ezt követıen a GYMSM Gyıri Levéltára újabb munkatársa, Áldozó István igazgatóhelyettes elıadása következett A Weisz Manfréd Mővek lıszerszállítási ügyletei Kínával címmel. Az elıadó röviden felvázolta a magyar és kínai kapcsolatok 20. századi elızményeit. Mivel 1949-ig nem volt a két ország között diplomáciai kapcsolat, a hivatkozott hadi tranzakcióra a bécsi és a párizsi nagykövetségek közremőködésével kerülhetett sor. Az elıadó a tıle megszokott kimerítı részletességgel és alapossággal ismertette a megrendelések és szállítások pontos adatait. A hadigazdálkodás után az igazgatástörténet egy izgalmas fejezetébe nyerhettünk bepillantást Bana József, Gyır Megyei Jogú Város Levéltára igazgatója Gyır város igazgatása a német megszállást követıen címő elıadása révén. A megszállást megelızı politikai igazgatási háttérrıl, a gróf Pálffy Fidél- és a Szálasi Ferenc-féle nyilas mozgalmakról adott az elıadó figyelemreméltó összegzést, majd a megszállást követı komoly változásokat vázolta fel, amelyek zömében háborús, megszorító intézkedések voltak. A nyilas hatalomátvételt követı radikális fordulat helyi történéseinek ismertetésével zárult a nagy ívő elıadás. Az ezt követı értekezés a 20. század második felének kultúrpolitikáját idézte meg: Borbély János, a városi levéltár levéltárosa Irodalmi élet Gyırben az 1960-as évek elején címmel tartott errıl elıadást. Az évi forradalom utáni ideológiai kultúrpolitikai konszenzus és berendezkedés egyik fontos területérıl, az irodalmi élet gyıri eseményeirıl adott összefüggı 85

6 képet. A nyugati térségben egyedülálló szellemi erıket tudtak mozgósítani a gyıri irodalmi élet reprezentánsai. A korabeli sajtó és a szerkesztıségi ülések dokumentumai mellett rendhagyó módon egykori ügynöki jelentéseket is felhasznált az elıadó, aki a Jövendı, a Kisalföld, a szomszéd Vas Népe és az 1978-ban létrejött Mőhely alkotógárdáját mutatta be a korabeli szocialista realizmus besorolási kliséit is felhasználva. Számos, országosan is ismert publicista, esszéíró és irodalmár rövid pályaképét is megismerhettük az igényes elıadás során. Ezt követıen a konferencia záró elıadására került sor, amit Horváth József, a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár igazgatója tartott meg A levéltári kiadványok ismertetése címmel. Kihangsúlyozva, hogy a tavalyi hat kötet helyett, most csak két kiadvány bemutatására vállalkozik, amelyek két közgyőjtemény a megyei és a városi levéltár közös kiadványai és amelyek nagyon komoly életmő és pályaösszegzések is egyben. Az elsı kötet a megyei levéltár egykori igazgatója, Gecsényi Lajos tanulmányaiból válogatva hozott létre önálló kiadványt, Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetébıl cím alatt. Ezek a tanulmányok nemcsak lokális, hanem országos témaköröket is érintenek. A szerkesztés (Katona Csaba) érdeme az egységes jegyzetapparátus, rövidítésjegyzék stb. A tanulmánykötet elsısorban a szerzınek a vármegye társadalmi, igazgatási, demográfia, gazdasági, kulturális és hadászati viszonyairól több évtizede, különbözı orgánumokban megjelent írásait tartalmazza. A másik közös kiadvány egy szintén jeles levéltáros történész pályáját méltatja. Sáry István 75. születésnapja tiszteletére A városszépítı címmel megjelent kötet szintén az elkallódásra ítélt, de máig egyedülálló város- és megyetörténeti tanulmányokat győjtötte egy csokorba. Mindkét kötet elévülhetetlen érdeme, hogy mára már elfeledett és nehezen elérhetı írásokról törölték le a port a kiadványok szerkesztıi. Végül Gecsényi Lajos rövid elnöki zárszavával fejezıdött be a rangos, tudományos rendezvény. Ebben felhívta a figyelmet az eddig nem vagy kevéssé ismert történeti közlésekre, a közös értékteremtésre, a nagyszámú hallgatóság szinte lankadatlan érdeklıdésére és a figyelemre méltó szponzori támogatásra. Márfi Attila BESZÁMOLÓ A XXXIII. HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTÁRI NAPOKRÓL A XXXIII. Levéltári Napokat november 7 9. között három különbözı helyszínen rendezte meg a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. Míg korábban hagyományosan májusban került erre sor, 2004-ben ıszre tették át a Bocskai-szabadságharc és az álmosdi csata 400. évfordulójához igazodva. A levéltár azóta is tartja magát ehhez a szokásához, nem csak az idıpontban, hanem a témában is, hiszen Bocskairól és az általa letelepített hajdúkról minden évben szó esik, hol egy kiállítás, hol egy elıadás kapcsán. A évi levéltári napokat Jantyik Zsolt, a Mővelıdési, Sport és Civil Kapcsolatok Bizottságának elnöke nyitotta meg a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Árpád-termében. Az elnök úr beszédében a levéltári munkáról és annak fontosságáról fejtette ki véleményét. Ezt követıen Levéltári barangoló címő sorozatunk keretében a Heves Megyei Levéltárat mutatta be igazgatója, Bán Péter. A képekkel színesített elıadásban felidézte a megye (amelynek hatásköre több mint 300 évig Külsı-Szolnok vármegyére is kiterjedt) és levéltárának történetét, és áttekintést kaphattunk az általuk ırzött iratok milyenségérıl és mennyiségérıl. Bán Péter elıadása után a megyei helytörténeti pályázat díjai kerültek kiosztásra a nyertesek között. Az elsı helyezett Czirók Zoltán A katonai repülés kezdetei Debrecenben ( ) címő dolgozata lett, míg a második és harmadik helyért járó díjat Török Péter (Adalé- 86

7 kok a hajdúvárosi ezred Rákóczi-szabadságharcbeli tevékenységéhez) és Nagy Pál (A DOTE Markusovszky Lajos Kollégiumának története) vehette át. Ezt követıen két karriertörténetet hallgathattak meg a résztvevık a tudományos konferencia keretében. Elsıként Pozsonyi Zoltán, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár volt levéltárosa tartott elıadást Egy cívis nı kálváriája a Nagykunságban címmel. Az elıadásban a debreceni születéső Szilágyi Sára férje halála utáni, konfliktusokkal teli életét mutatta be. Szemléletesen ábrázolta a szabad paraszti társadalomba került nemes hölgy személyiségét és identitását. Szilágyi Sára egyfolytában küzdött a túrkevei tanáccsal, hogy megpróbálja érvényesíttetni máshol megkérdıjelezhetetlen jogait, de nem járt sok sikerrel. Utolsó reménye az elkötözés volt, amelyet fia, Vincze Pál akadályozott meg, ı sokkal alkalmazkodóbb és kompromisszumkészebb volt anyjánál. Egy, a 19. században Debrecenbe betelepült, felvidéki, nemesi család történetét vázolta fel Lovas Enikı, a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár munkatársa A debreceni Kaszanyitzky család története címő elıadásában. A család melynek története összekapcsolódik a város felemelkedésével üvegipari központtá tette Debrecent, és számos nemzetközi kiállításon öregbítette hírnevét. A 20. századra a gazdasági élet mellett részt vállaltak a város politikai és társadalmi életében is, aminek a második világháborút követı változások és a családi üzlet államosítása vetett végett. Az elsı nap programját A Bocskai-oklevelek a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban címő kiállítás megnyitója zárta, amely a Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója alkalmából rendezett emlékezı sorozat méltó lezárása volt. A kiállítást és a kiállított okleveleket Szendiné Orvos Erzsébet, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár fılevéltárosa mutatta be számítógépes prezentáció segítségével. A második nap rendezvényeire Biharkeresztesen került sor a helyi önkormányzat konferencia-termében. Megnyitó beszédében Barabás Ferenc polgármester kihangsúlyozta, hogy ez már egy folyamatnak is tekinthetı, hiszen 2000 óta, amióta a biharkeresztesi születéső Á. Varga Lászlót, Budapest Fıváros Levéltárának fıigazgatóját felkérték a település monográfiájának megírására, többször volt helyszíne levéltári napnak a város. Ezután Á. Varga Lászlót hallgathatták az érdeklıdık, aki Biharkeresztes története a két világháború között címő elıadásában nem az egész idıszakot mutatta be, hanem az érdekesebb és fontosabb mozaikokat emelte ki. Többször is visszanyúlt a 19. századba vagy a környezı települések irataiból vett adatokat, hogy különféle összehasonlításokkal érzékeltetni tudja Biharkeresztes fejlıdését, várossá válását. Mondandója végén pár csemegét hallhattunk az évi képviselı-testületi jegyzıkönyvbıl. Biharkeresztes 1945-tıl a rendszerváltásig tartó történelmét vázolta fel Radics Kálmán, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár igazgatója. A korszak közelsége miatt szinte nevek említése és a község életének elemzése nélkül megtartott elıadás kronológiai sorrendben mutatta be a háború utáni újjáépítést, az elsı tszcs-k megalakulását, az évi eseményeket, az ipari fejlıdést és oktatás helyzetét, azonban így is részletes és áttekintı képet kaphattunk a város történetének ezen idıszakáról. Harmadikként Vajda Mária, a Déri Múzeum munkatársa tartott elıadást Biharkeresztes történeti néprajzáról. Mondandójának elején kihangsúlyozta, hogy a múzeumok és levéltárak porában az élı embert kell keresni. Ennek megfelelıen mutatta be a korábban Mezıkeresztesnek nevezett település lakóinak életét a különbözı írott források segítségével. Ezek alapján ismerhették meg a jelenlévık a régi hely- és keresztnévadási szokásokat, az egyház és a falu kapcsolatát, a 18. századi boszorkánypereket és járványokat és azt, hogy mibıl éltek, mit termeltek régen a helyiek. 87

8 Az utolsó nap Hajdúnánáson, a Móricz Pál Városi Könyvtárban folytatódott a tudományos konferencia, amelynek megnyitóját Mónus Imre, a házigazda levéltár Hajdúböszörményi Fióklevéltárának nyugalmazott igazgatója tartotta. Elsıként Buczkó József, az újfehértói Városi Múzeum igazgatója beszélt lakhelye, Hajdúnánás építészeti örökségérıl. Számítógépes prezentációval szemléltetett elıadás segítségével mutatta be a még megtalálható és a már csak képeken létezı épületeket: elıször az erdélyi mintára épült erıdtemplomot és a különbözı felekezetek templomait, majd a társdalom különbözı rétegeinek lakhelyeit (csıszházak, parasztházak, polgári lakóházak, kúriák és ezek környezete), legvégül pedig a középületeket (városháza, bíróság, iskolák stb.). Ezt követıen Nyakas Miklóst, a Hajdúsági Múzeum nyugalmazott igazgatóját hallgathatták meg az érdeklıdık, aki Nánási Oláh Mihály és a hajdúkerületi fıkapitányok címmel tartott elıadást. Bevezetıként egy rövid áttekintést adott a Hajdúkerület kialakulásáról, közel két évszázados történetérıl és tisztikaráról, majd ezután rátért a különbözı hajdúvárosokból kikerült fıkapitányok tevékenységére. Közülük is kiemelten foglalkozott Nánási Oláh Mihály személyével és karrierjével, aki a hajdúdorogi Görög Demeterrel szemben nyerte el a fıkapitányi tisztséget. Ezután Husvéth Andrásnak, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár munkatársának A hajdúnánási zsidó lakosság története címő elıadását hallhattuk. A zsidóság a 18. század végén jelent meg a Hajdúságban, de Hajdúnánásra csak késıbb települhettek be, így a környezı településekrıl jártak be üzleti ügyeiket intézni. Kezdetben üzletek, kocsmák és mészárszékek bérlésével foglalkoztak, majd fokozatosan erısödtek meg gazdaságilag, végül a város hitelezıivé váltak. A 19. század végére teljesen beilleszkedtek. Legjelentısebb vezetıjük Fried Dávid volt, aki mind gazdaságilag, mind közéleti szerepvállalásával kiemelkedett közülük. A zsidóüldözések és deportálások után 200-an tértek vissza, és élesztették újjá a hitközséget, amely az évi, Izraelbe történı kivándorlások következtében szőnt meg. A XXXIII. Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napok záróelıadását Kolozsvári István etnográfus, a hajdúnánási Helytörténeti Győjtemény újjáélesztıje és korábbi vezetıje tartotta Múzeumszervezés a 21. század elején címmel, a témáról személyes érintettsége révén részletesen tudott beszélni. A hajdúnánási múzeum története a 19. század végére nyúlik vissza, de hosszabb ideig sohasem sikerült mőködtetni, sıt 1957 után teljesen széthordták a győjteményt, így az intézmény meg is szőnt. Ezen változtatatott egy évi képviselıtestületi rendelkezés, amelyben elhatározták a múzeum újjáélesztését. A megvalósításra viszont közel 15 évet kellett várni, de 2006-ban rengeteg küzdelem és munka után megnyithatta kapuit a Helytörténeti győjtemény. Az elıadó mondandója összegzéseként felsorolta a 21. századi múzeumszervezés feltételeit: a magánemberektıl kell begyőjteni a kiállításra szánt tárgyakat, ezért bizalomra van szükség az ott lakóktól, emellett pedig a politikai akarat és a széleskörő társadalmi összefogás is nélkülözhetetlen. Az elıadás zárásaként az érdeklıdık megtekinthették a hajdúnánási Helytörténeti Győjteményt. Szikla Gergı Prof. dr. Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár fıigazgatója kiemelkedı vezetıi, szakmai és oktatói tevékenysége elismeréseként dr. Kisasszondy Évának adományozta a évi Pro Archivo Regni-díjat, amit március 4-én adtak át a levéltár Bécsi kapu téri épületében. 88