Enzimaktivitás szabályozása
|
|
|
- Marika Horváth
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Dr. Tretter László, Dr. olev rasziir Enziaktivitás szabályozása árcius 13/16. Mit kell tudni az előadás után: 1. Reverzibilis inhibitorok kinetikai jellezői és funkcionális orvosbiológiai jelentősége 2. Irreverzibilis inhibitorok hatásódja szerpinek példáján. 3. Inhibitorok farakológiai vonatkozásai 4. Alloszterikus és kooperatív hatások szerepe a szabályozás hatásfokának növelésében 5. ovalens ódosítások szabályozó szerepe 2 1
2 Eltérő szabályozó echanizusok időigénye 3 Reverzibilis és irreverzibilis gátlás k 1 E R ER k1 Inhibitoros állandó [ E].[ R] k i [ ER] k 1 k E R 1 ER 1 - abszolút és parciális gátlás 4 2
3 opetitív gátlás ic [ E][ I ] [ EI ] Michaelis Menten egyenlet látszólagos paraéterekkel: v ax.[ S] [ S] A gátlás definíciója 1 I ax ax 1 [ ]/ ic 5 Milyen körülények között hatékony a kopetitív inhibitor? k cat k S 1 I ax ax 1 [ ]/ ic A kopetitív inhibitorok csak olyan szubsztrátkoncentráció tartoányban hatékonyak, ahol a specificitási állandó határozza eg az enzi hatékonyságát (azaz alatt). 6 3
4 Unkopetitív gátlás v ax.[ S] [ S] A gátlás definíciója ax ax 1 [ I]/ iu ax ax A szubsztrát koncentráció eelésével az enzi egyre nagyobb arányban kerül gátolt állapotba. 7 Milyen körülények között hatékony az unkopetitív inhibitor? k cat k S ax ax 1 [ I]/ iu Az unkopetitív inhibitorok olyan szubsztrátkoncentráció tartoányban hatékonyak, ahol a katalitikus állandó (vagyis a ax) határozza eg az enzi hatékonyságát (telítéshez közeli szubsztrátkoncentrációk). 8 4
5 evert típusú gátlás ax ax 1 [ I]/ iu A gátlás katalitikus összetevője v ax.[ S] [ S] 1 I ax ax 1 [ ]/ ic A gátlás specificitási összetevője Hogyan változik a? (1 [ I]/ ic) (1 [ I]/ ) iu 9 Reverzibilis inhibitorok osztályozása Gátlás típusa ax ax (specificitási állandó) kopetitív ne változik Csökken Nő unkopetitív csökken ne változik Csökken kevert típus csökken Csökken nő vagy csökken nonkopetitív csökken Csökken ne változik 10 5
6 Reverzibilis inhibitorok hatásának szeléltetése kopetitív gátlás unkopetitív gátlás non kopetitív gátlás 11 1 k2 E I EI E k1 Irreverzibilis inhibitorok k ' ax kcat.[ E] Szerpinek hatásechanizusa csökkent ax változatlan, de irreverzibilis 12 6
![v 0 Inhibitoros állandók és IC 50 viszonya IC 50 : az inhibitor koncentráció, aely az enziaktivitást 50 % kal csökkenti.[ S ] ax [ S] [ ] ax S v (1 [ I] / ) [ S](1 [ I] / ) ic iu 0.5v 0 ax.](/docs-images/86/94684600/images/7-1.jpg "[ S] (1 IC / ) [ S](1 IC / ) 50 ic 50 iu IC 50 ic [ S] [ S] iu azonos enziet azonos szubsztrát koncentráció ellett vizsgálva, az IC 50 értéke kizárólag az inhibitor disszociációs állandóktól függ 13")
7 v 0 Inhibitoros állandók és IC 50 viszonya IC 50 : az inhibitor koncentráció, aely az enziaktivitást 50 % kal csökkenti.[ S ] ax [ S] [ ] ax S v (1 [ I] / ) [ S](1 [ I] / ) ic iu 0.5v 0 ax.[ S] (1 IC / ) [ S](1 IC / ) 50 ic 50 iu IC 50 ic [ S] [ S] iu azonos enziet azonos szubsztrát koncentráció ellett vizsgálva, az IC 50 értéke kizárólag az inhibitor disszociációs állandóktól függ 13 A reverzibilis gátlás specificitási és katalitikus összetevőjének eltérő in vivo hatásai In vivo releváns kérdés: hogyan alakulnak a szubsztrát koncentrációk különböző enziaktivitások ellett? v [ S] v/ 1 v/ 0 ax ax ax [ S] 0 1 / v1 ax.[ S] [ S] Telítésnél űködő enziek szabályozhatósági érzékenysége nagyobb 14 7
8 A reverzibilis gátlás specificitási összetevőjének in vivo hatásai 1 I ax ax 1 [ ]/ ic [ I ] (1 ) [ S] 0 1 [ I]/ ic / v1 ax ic A kopetitív inhibitor koncentrációjának eelése a szubsztrát koncentrációt növeli állandó reakciósebesség fenntartása ellett. 15 A reverzibilis gátlás katalitikus összetevőjének in vivo hatásai [ S] 0 1 / v1 [ I]/ ax iu Magas inhibitor koncentráció ellett a nevező 0 értéket is felvehet, ai azt jelentené, hogy a gátolt enzi szubsztrátja végtelen koncentrációt ér el 16 8
9 Eltérő gátlástípusok farakológiai vonatkozásai Inhibitor hatás jellege Előny Hátrány opetitív A gátlóhatás lineárisan arányos az alkalazott dózissal eelkedő szubsztrátkoncentráció ellett hatásuk felfüggeszthető Unkopetitív Irreverzibilis Magas gátolhatósági érzékenység A gátlóhatás lineárisan arányos az alkalazott dózissal és független a szubsztrátkoncentrációtól eelkedő inhibitorkoncentráció ellett etabolikus katasztrófához vezet A hatás felfüggesztése probleatikus 17 Enziek aktivációja 1. Reverzibilis non kovalens aktivator 2. Ziogén aktiváció 3. Ciklusos kovalens aktiváció 18 9
10 Esszenciális aktiváció a kopetitív gátláshoz hasonló űködési séa opetitív aktivátor? 1. Az aktivátor jelenléte a szubsztrátkötőhelyen feltétlenül szükséges a szubsztrát kötődéséhez? 2. Alloszterikus hely 19 Alloszterikus hatások az enzi szabályozásában A katalitikus helytől eltérő helyen történő kötődés eredényezhet aktivációt (A) vagy gátlást (I)
![Egyszerű és kooperatív kötődések telítési görbéi szenzitivitási index [ R] S [ R] 0,9 0,1 Ha R 0,1 ellett ÉS R 0,9 ellett [ ER] 0,1.[ E] 0 [ ER] 0,9.](/docs-images/86/94684600/images/11-0.jpg "[ E] 0 ÉS egyszerű kötődési séa érvényesül E R ER ([ E] 0 [ ER])[ R] d d [ ER] [ ER] [ R] [ E] [ R] 0 d 21 ooperatív kötődések telítési egyenlete h [ ER] [ R] h [ E] [ R] 0 h [ ER] [ R] h [ E] [ ER]")
11 Egyszerű és kooperatív kötődések telítési görbéi szenzitivitási index [ R] S [ R] 0,9 0,1 Ha R 0,1 ellett ÉS R 0,9 ellett [ ER] 0,1.[ E] 0 [ ER] 0,9.[ E] 0 ÉS egyszerű kötődési séa érvényesül E R ER ([ E] 0 [ ER])[ R] d d [ ER] [ ER] [ R] [ E] [ R] 0 d 21 ooperatív kötődések telítési egyenlete h [ ER] [ R] h [ E] [ R] 0 h [ ER] [ R] h [ E] [ ER] 0 h [ ER] lg hlg[ R] hlg [ E] Hill együttható eghatározása 22 11
12 Pozitív és negatív kooperativitás ooperativitás szietria odellje Hootróp és heterotróp kooperatív hatások 23 ooperativitás odellezése Szekvenciális odell 24 12
13 Glikogén foszforiláz szabályozása 1. alloszterikus 25 Glikogén foszforiláz szabályozása 2. Ciklusos kovalens szabályozás foszforilációval 26 13
14 Enziaktivitás kovalens szabályozása acilezéssel 27 Glikogén foszforiláz szabályozása 3. ettős ciklusos kovalens szabályozás: foszforilálás és acetilezésközjátéka Cell Metabolis 2012; 15,
15 Enziaktivitás szabályozása egyirányú kovalens ódosítással Plazinogén aktivációja plazinogén aktivátor (PA) proteázokkal 29 Releváns tankönyvfejezet 37, oldal 30 15
Az enzimkinetika alapjai
217. 2. 27. Dr. olev rasziir Az enziinetia alapjai 217. árcius 6/9. Mit ell tudni az előadás után: 1. 2. 3. 4. 5. Miért van szüség inetiai odellere? A Michaelis-Menten odell feltételrendszere A inetiai
[S] v' [I] [1] Kompetitív gátlás
![[S] v' [I] [1] Kompetitív gátlás](/thumbs/93/114506146.jpg "[S] v' [I] [1] Kompetitív gátlás")
8. Szeminárium Enzimkinetika II. Jelen szeminárium során az enzimaktivitás szabályozásával foglalkozunk. Mivel a klinikai gyakorlatban használt gyógyszerhatóanyagok jelentős része enzimgátló hatással bír
Metabolikus utak felépítése, kinetikai és termodinamikai jellemzésük
218. 2. 9. Dr. olev rasziir Metabolius uta felépítése, inetiai és terodinaiai jellezésü 218. február 16. http://seelweis.hu/bioeia/hu/ 2 1 218. 2. 9. terodinaia ásodi törvénye (spontán folyaato iránya
Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai
2017. 02. 23. Dr. Tretter László, Dr. Kolev Kraszimir Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai 2017. február 27., március 2. 1 Mit kell(ene) tudni az előadás után: 1. Az enzimműködés termodinamikai
Reakciókinetika és katalízis
Reakciókinetika és katalízis 14. előadás: Enzimkatalízis 1/24 Alapfogalmak Enzim: Olyan egyszerű vagy összetett fehérjék, amelyek az élő szervezetekben végbemenő reakciók katalizátorai. Szubsztrát: A reakcióban
ENZIMSZINTŰ SZABÁLYOZÁS
ENZIMEK 1833.: Sörfőzés kapcsán kezdtek el vele foglalkozni (csírázó árpa vizsgálata) valamilyen anyag katalizátorként működik (Berzelius, 1835.) 1850. körül: ez valamilyen N-tartalmú szervesanyag 1874.:
Í Ó É ö ű ö ű ú Ú ú ö ú ű ű ü í ö ö í ö í í í í ö í í ö ÍÍ Í Í Í í ü í í ü ú í í ú í Éí ü ö ü Í í ö í í í ü í ú í í ü í í ö ű í Í í í ú í í ö ö í í í Ü ü í ö í í ú í í ú í í í í í ö É í í í ú Í í ú í í
VEBI BIOMÉRÖKI MŰVELETEK
VEB BOMÉRÖK MŰVELETEK Műszaki menedzser BSc hallgatók számára 3 + 1 + 0 óra, részvizsga Előadó: dr. Pécs Miklós egyetemi docens Elérhetőség: F épület, FE lépcsőház földszint 1 (463-) 40-31 pecs@eik.bme.hu
VEBI BIOMÉRÖKI MŰVELETEK KÖVETELMÉNYEK. Pécs Miklós: Vebi Biomérnöki műveletek. 1. előadás: Bevezetés és enzimkinetika
VEB BOMÉRÖK MŰVELETEK Műszaki menedzser BSc hallgatók számára 3 + 1 + 0 óra, részvizsga Előadó: dr. Pécs Miklós egyetemi docens Elérhetőség: F épület, FE lépcsőház földszint 1 (463-) 40-31 pecs@eik.bme.hu
ENZIMKINETIKA. v reakciósebesség. 1 / v. 1. ábra. Michaelis-Menten ábrázolás 2. ábra. Lineweaver-Burk ábrázolás. Michaelis-Menten ábrázolás
ENZKNETKA Az enzimek biokatalizátorok, melyek az aktiációs energia csökkentése réén képesek a kémiai reakciók sebességét specifikusan gyorsítani. Az enzimek a termodinamikai egyensúlyt nem áltoztatják
Miért hasznos az enzimgátlások tanulmányozása?
Miért hasznos az enzimgátlások tanulmányozása? Metabolikus utak, szabályozó mechanizmusok feltárása pl. az enzimaktivitás szabályozása természetes inhibítorokon keresztül valósulhat meg Következtethetünk
ö ó ö ó ő ó ő ö ó ó ö ó ó ö ő Ü ö ő ó Á Ő Á Á Ó ó ó Ú Ú Í ó Ó Ó ő ó Ó ő ó ő óú Ú Á ő ó ö ő ő ő Ü ó ó ő ó Ú Á Á ó Á ő óú ó ő ű Ú ó Í ő ó Á ö Á ó Á ó Á Í ó ő ó ű ű Ő ö Í ő Ö ő ő ő ő ö Ü ó Á Á Á Ő Ő ő
ú ű ű ö ö ö Í ú ö ú ö ö Ú ö ö ö ö ö ú ú Í ö ö ö Á Ü ö ű ö ű ö ö Ó Í Í ú Á Í ű ö Ü ö Ü ö ű ú ö ö ú Ü ú ö ú ö ö ö ű ú ö ö ö ú ű ű Ú ö ű ö ö ö ö ú ú ű ű ö ű Í ú Í ö Í ö ö ű ö Í ú Á ö ö ö ú ű Ü ö ö ö ű ö ö
Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai
Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű
í ú í í í í í í í í í í í í ű í í ú í í Ö ú ű í ú ú í Ö í í Ö ű í í ú ű í í í Ö í í ú í í í Ö í í ú ű ű ű ú ű ű ű ű ú í í í í Ü í í ű ű í ú ű í í í ű í í ű í Ó í í í ú Ö ű Á í í Ö í ű í ű í í í í ű í í
ő ő ű í ú ü ő ő ü ü ü ü ü ü í í ü íü ü ő ő ő ő í í Í ő ő Á ő ő ű í ú ű í ő ő ő ő í í í Á Á ü É í í ő í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú í ő ő ő ő ő ű í ú Ó í ű í ő ő ő ő í ő ő ő í ő ő ő ő í É í í í í ü ű ő í ü í
Á Í Ö Ö Ö Á ű ű ű ú ú Í Í ú Ö ű ú Ö ú Í ú Ü Ö ú ú ú Í ú Í ű Í Í Í ú ú ú ú Ó ú ű Ö Í Á Á Í Á Í Í Í Ö Ö Ü Ú Ö Ö Í Í Í Í ú ú ú Á ú Ú ú ú Á ú Ú ű Í Ö ú ű Ö Ü Ö ú ú ű ú Í ú ú ú ű ú ú ű ú ú ű Í ú ű ú ú ú ú ú
í ö ö ö ö ö ö í ö ö ö í í ű ö í ö í ö ú Ü í ö ú í í ű ű í ö í ö ű ű í ű í ö ö í Ü ű ú ö í í ö í ö ö ö í í ö ö í ö ú ö ö ú ö ö í ö ö ö í ö ö í ö ö ű í ú íú í í ö Á í í ö ö ö ú í ú í ú í ú í ö ö ö ú Ő ö
ö Á É Ő É ö ű Í Á ö ö ö ö ö ö ű ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ű ű ö ö Ü É ö Í ö ö ö ö Í ö Á ö ú Í ö ű Í ú ö ú ö ö ú ö Á ö Í ö ö ö ö ö Í ö ö ö ö ö Í ö ö ö ö ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ö ö ö ö ú Í Ü ö ö É É ö ö ö Á ö Í
á ó á ű ö á á ö á á á ű ö á í ó ó á á á ó á á í á á ó á ö ö ó ű ö ő á ö á ű á ö á ü á á á ű á ó ó á á ö á á á á á á ü ú á á ő í Á á ű á á í ő ő ö á á ő ű á ű ű ő ü á á ő á ü ó á ö á í ő á ó ó á á á ó í
Í ö Ó Ó Í É Ó É Ó Ó Ó Ö Í Ó Ó Ó ö Ó Á Ö Í Ó Í Á ÍÚ Í É ö Ö Í Á Í ö Ő Ö Ó Í Ó Ö Ö Ó Í Í Ó É Í Ó Ö É Í Ó Ö Ó Í Á Í Ó É Í Ó Í Ó Ó Í Á Ó Í É Ó Ó Í Ö Í Í Í Í É Ó Ö Ó Í Í Ű Ó Í Í É Í Í Ó Ó ÍÍ Í Ö Í Ó Í Ó Ó Ó
ű É Á Á Á ű ű ű ű ű ű É ű É ű ű ű ű ű ű ű É Ü Ó Ó ű Ó Í É Ó ű ű É ű ű ű ű ű ű ű ű É Ő Ö Á Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú Ö Ő ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű É ű ű Í É ű ű É ű ű É ű É É Á Á ű É É É ű Ü É Á É Ó É É ű ű ű É
Ö Á Ö Í Í ű Í Í Ú É Ú Í É Í Íű Í Í ű Í Í ű Í ű Ö Á Í ű Í Í ű Í Ú Í Í ű ű Í ű Í Í Í Í Í Í Í Í ű Á Í Í ű Á Í Í Í Í Ú Í Í ű Á Í Í É É É Ó É Ö Á Í Á Í Í Í Í Í Í Í ű ű Í Í Í Í É ű Í ű ű Í ű Í Í ű Ó Ú É Á Í
É Í ű Í ú ú ű Í ű Í ú Í Í Í ú Í É Í Á Á Ő Á É Á Á Á Á Á Á Í ú ű Á Ő ű É Á Á ú Á É É É Á ú Í Á ű ú ú É É ú Á Á Á ű Á Á Á Á Á Ó Ó Á ú ú ú ú ű ű Á ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ú Íű Í ú ú ú ú ú ú ű ű ű Í ű ú Í ú ú
í ú ü ü í ü í í í É ú í ú Ü ű í í ú í ú í í í Ü í í í í í ü Á í ü Ü Á í É ü ú É í ű Á í í í É í í í í ű Ü É ü í í í ú í í ú Ü Ü ú ú ü í Á ú Á í Ü ú ű ű ü í í ú í ü í Á í ü í É í ü Ü í í í í ü ü ú ú í ü
ö ö É Á Á ö ö ö ö ö í ö Ö Ö É Á Ö Ö ö ö ö Ö í ö í í ö Ö ű í í í ö ö ü ö ö í ö ö ö í Í Ó Ó í Ó ü ö ü í ö Ö ú í ö ö í Ö ö ö ö Ö Ö ú Ö í ö ö í í Ö ű ö í í ö ű ü ö í Ö ú Ö ö ö ö ü ö ű ö ö ú ö Ö ü ö ö ö ű ö
ö ú ú ö ú ő ő í ő ö ú Í ő ü ö ú ő í ő ő Ú ú ű Ó ő ű Ö ü ü Ö ö ő í Ö ú ö ö ú ö ú Ö Ö Ö Ö ö ő í í Ö ő í ő í ö í ű ö Ö ő ő ö Ö í í ö ő Ö ű ú ö ű ö ú í ő ű í í Ö Ö ö Ö ő ü ö ö í ő í í Í ö Ö ő ú í ő í Ö Ó Ö
ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü Í Í Ó ö ü Á ö ö ö ö ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ü ö ö ü ö ü ö ö ö Í ü ö ö ö ü ö ö Ö ö ö ö Í ö ü ü ü ü Á ü ö ü Á Í ö ö ö ö ü ö ü ö ü ü ö Í ö Í ö ö ü Á ö ö Í ö Í ö ö Í ö ü ú ü
í Á Á ö Ó í Ó Ü ó Ó Ó ú ó ö ö ü í ó Ö í ó Ö Ö í ú ú Ö ú Ő í ú Í ú ö Ü Ü ö Ó í Ó í Ö ö í ó í ö í Ü ó í ó ö Ó ö Ü Ö ö í í ó ö ö Ö Ü ó Ü ü Ó í ó ű ö Ö Í Ó ú Ó í Ü ű ö Ü í Ó Ó ö Ó Ó Í ú í ö Ü ü Ó Ó í Ú Í ó
ö Ü ü ö Ö ü Ö ü ü ö Á ö ö ö ö Ö ü ü í ü ü ö ü ü ü ö ü ö ú í ö ö ö ü í ü ö ü ü ü ű ö ü ö ú í ö Ö í ö í ö ü í í Á ö í ö ü ö ö ö ü íí ö í ö ö ö Ö í ö ü ö ö Í í ö ö Ü ö ö ű ö ü ü í ö ö ö ú í ö í ö ö ö í Í
Ú ó í í ó í í í ó í í í í ö í ö ó ö í ó í í ó Í í ó ö ö ü í ű í ö ü ó ö ü ü ü ö ü ó ö Ú Ú ö í ó í ö í í í ó ö í ű í ö ö ü ó í ö ö í ö ö í í í ü ó í Í íü í í í Í ó ű í ó ü ó ó ö ö í ö ó ö ó í ó ö í ó í
Í Í É ü Í Ö ű ü Ó Ö ü ű ű Ö Ö ü Ó ü ü ü ü ü ű ű ü Ö Ö ü ü Í Ö ü Í ü ü ü ü Á ü ü Ö Ö ü ű Ó Ö Ö Ö Ö ü Í ü Ö ÍÚ ü ü ü Í Ó Ó Í ü ü ü ü Ó Í ü ü ü ü ü Ö Ú É ű ü ü Í ű ü ü Ö ű Í ü ü Ö ü Í ű Ö Ö Í ü Í ü Ö Ö ü
BIOKÉMIA GYAKORLÓ TESZT 1. DEMO (FEHÉRJÉK, ENZIMEK, TERMODINAMIKA, SZÉNHIDRÁTOK, LIPIDEK)
BIOKÉMIA GYAKORLÓ TESZT 1. DEMO (FEHÉRJÉK, ENZIMEK, TERMODINAMIKA, SZÉNHIDRÁTOK, LIPIDEK) 1. Keresse meg a baloldali oszlopban található fehérje szerkezeti szintekre jellemző a jobboldali oszlopban lévő
Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g
Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160
ALLOSZTÉRIKUSAN SZABÁLYOZÓ METABOLITOK HATÁSA A PIRUVÁT-KINÁZ L és M IZOENZIMRE
ALLOSZTÉRIKUSAN SZABÁLYOZÓ METABOLITOK HATÁSA A PIRUVÁT-KINÁZ L és M IZOENZIMRE A glukóz piruváttá (illetve laktáttá) történő átalakulása során (glikolízis), illetve a glukóz reszintézisben (glukoneogenezis)
Kutatási programunk fő célkitűzése, az 2 -plazmin inhibitornak ( 2. PI) és az aktivált. XIII-as faktor (FXIIIa) közötti interakció felderítése az 2
Kutatási programunk fő célkitűzése, az -plazmin inhibitornak ( PI) és az aktivált XIII-as faktor (FXIIIa) közötti interakció felderítése az PI N-terminális szakaszának megfelelő különböző hosszúságú peptidek
ENZIMKINETIKAI PARAMÉTEREK KÍSÉRLETI MEGHATÁROZÁSA
ENZIMKINETIKAI PARAMÉTEREK KÍSÉRLETI MEGHATÁROZÁSA Tartalomjegyzék A szimulált kísérletek javasolt menete... 3 A computer szimulációval vizsgált elméleti és gyakorlati kérdések... 4 1. A reakciósebesség
Á Á Ó Á Á ü Á É Á Á Ö Á Á ű ú ű í ü ő ü Á É Á Á Á Á Ö Ö í Á Áű ú í Á ü Ö í Á í ő ú í ú í Ö í ő í í Ú ő ú ú í Ö ü í ű ő Ö í ú í ü í ú Á ú í ű í í Á í Ö ú ú ú ú ú ú ü ú í ü í ü ú í ü ú í ű í ű í í ü ű í
Az sejt gépei az enzimek. Az enzimek ezt az aktivációs energiagátat csökkentik.
Az sejt gépei az enzimek papír + O 2 füst + hamu + hő + CO 2 + H 2 O A kémiai reakciók mindig a szabadenergia csökkenés irányába mennek végbe. Miért nem alakul át minden anyag a számára legalacsonyabb
A glükóz reszintézise.
A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt
ENZIMKINETIKAI PARAMÉTEREK KÍSÉRLETI MEGHATÁROZÁSA
ENZIMKINETIKAI PARAMÉTEREK KÍSÉRLETI MEGHATÁROZÁSA Tartalomjegyzék A szimulált kísérletek javasolt menete... 3 A computer szimulációval vizsgált elméleti és gyakorlati kérdések... 4 1. A reakciósebesség
É ű ű Í ű ű ű É ű Í Ü É Í Á Ó Á É Á Á Á É Á Á Ó Á Á ű Ő Á É É ű É É É ű ű Á É Á Á Í Á Á Á É Á É É ű ű ű ű Í ű Í Í ű ű ű Í ű É ű É ű Á ű Í ű Á ű ű Á ÉÍ É É ű ű ű ű Í ű Í Í ű Á Í Í ű Í Í É ű É Í Í ű ű ű
Í Ü ű É ü ú Ó Ó É Ü Ó Í Ü Ü ű Á É Á É Ü Ü É É É É Í Á É É Í Ó Ü ü Ő É Ő É É É É É É É É É É É É Á É Ú Á Ú É Á Ú É Ó ü ű É Á É Ü ű É Ü É É É Ü ű Ü ű É Ü Ú É Á Á Á É Ü Ü Ü É Ó Á Ő É Í É É É É Í Í ű ü ü Ó
Ü É ü Í Í Í É ü Á ú Í Í É üí Í Á Í ü É Í Í Á ő ő Í Í ü ú Í ő Í ú Í üéú Í Í Í ő Í ú Í Á ü Í ú Í É ő ú ő Á ü ő ü ü Í ú ü Í ü ű Í ü É Í ü É ú ü ű Ö É ü ő Í Í ő ú Á É É Í É Á Á Á Á É Á É Ö Ö É Ó É É Íü É É
Hemoglobin - myoglobin. Konzultációs e-tananyag Szikla Károly
Hemoglobin - myoglobin Konzultációs e-tananyag Szikla Károly Myoglobin A váz- és szívizom oxigén tároló fehérjéje Mt.: 17.800 153 aminosavból épül fel A lánc kb 75 % a hélix 8 db hélix, köztük nem helikális
ő ö ő ű í í ö ű ö É Ó Ü ú É Éí í Ú í ö ű ő í ö ü í ő ö ő í í ö ú ű ü ü É Ó Ö Á ö ö Ö É ü ö ö ö Ö ö É ö Ö Ö Á Á ö É í É ö ú í ö Ö ú Ö É Á Ö ö í í í ö ő í í ö ú É ú ú É ü í ü ú ü Ö ö Ú ű í í ű Éí Ö É É úé
Mikrobák táplálkozása, anyagcseréje
Mikrobák táplálkozása, anyagcseréje Táplálkozási módok Autotróf Heterotróf Paratróf Fotoautotrófok Kénbaktériumok A fényenergia 1 szakaszban hasznosul Ciklikus és nem ciklikus foszforilálás Ciklikus: csak
Több szubsztrátos enzim-reakciókról beszélve két teljesen különbözõ rekció típust kell megismernünk.
.5.Több szubsztrátos reakciók Több szubsztrátos enzim-reakciókról beszélve két teljesen különbözõ rekció típust kell megismernünk. A.) Egy enzim, ahhoz, hogy terméket képezzen, egyszerre több különbözõ
ü É Í ü ü ü Í ü ű ü ü ü ű ü ű ű ű ü ü ü ű ü Í ü ű ü ü ü Ű Í É É Á Ő Á Ó Á Á Á Á É Á Á Á Á É Á Í Á Á Í Í ű Á É É Á Á Ö Í Á Á Á Á Á É Á Á Ó ű Í ü ü ü ű ű ü ü ű ü Á ü ű ü Í Í Í ü Í Í ű ű ü ü ü ü ű ü ű ü ü
Í Á Á É ö ö ö ö ö ű ü ö ű ű ű ö ö ö ü ö ü í ü í í í ü í ü Á ü ö ö ü ö ü ö ö ü ö í ö ö ü ö ü í ö ü ű ö ü ö ü í ö í ö ű ű ö ö ú ö ü ö ű ű ű í ö ű í ű ö ű ü ö í ű í í ö í ö ö Ó Í ö ű ű ű ű í í ű ű í í Ü ö
Ű Í ó Ü Ö Á Á Ó Ö Ü Ü Ü Ü Á Í Ü Á Á Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ö Ü Í Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Á Í Ü Í Í Á Í Í Ü Í Í Ü Á Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ő Ö Á ÁÍ Á Ü Ü Á Í Ü Í Á Ü Á Í ó Í Í Ü Ü ő Í Ü Ű Ü Ü Ü Ü Í Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Í Ü Á Ü Ö Á
ű í ú ü Á ü ü ü ü ü É É É Ü í ü Á í í ű í ú É É É Ü Í í í í Á í í Á í Á Í É Ő Ú ú Ú í í í íí í ú í í Í í Í Í É í í Í Í í ú í ü Ó í Í ú Í Í ű í ű í í í Í É Ü ű í ü ű í ú É É É Ü ű í í í í ü í Í í Ú Í í
Á Í ő ű í í ú ő ü í í ő ú ő ő ő Ó ő ő ű ű ő í í ü ü ő ű ő í ü ő ú í ő ő ő ü í ű Í ü ű í ő í ű ő í í í ő Í í ő ű ő í ő Á Í ő ő í í ő í ő ő ő ő í ő í ő őí í ő ő ő Í ő í í ő ú ú Í Í ü í í í ő ő í ő ő í ő
Enzimkinetika. Enzimkinetika. Michaelis-Menten kinetika. Biomérnöki műveletek és folyamatok Környezetmérnöki MSc. 2. előadás: Enzimkinetika
Enziinetia Az enzie reació ebeégéne leíráa, jellező paraétere azonoítáa. Ha: E + E + P A ztöchioetriához indegyiet ól-ban vagy graban ellene ifejezni. De: az enzipreparátu ohae tizta. Ezért az enzie ennyiégét
Ü Ú É Á Á ő ó ő ó ó í ő ó ú ó í ó ü í ő ő ő ü Í ő ú í í ü ó í ó í ü í ü ű ú ó ő í ó Í ú í Íí ü í ú ó í ű ü í ó í ú ú Í í ó Í í ó í ú í í ü í ó í í í ő Íü í ó ú ó ü ó ő ó ő í í í Í ó É ó ü ő í ő ó ó ú ó
ú ú í ú ő ű í ő ú ű í ő ő ő ő í í Ö Ó í Í Á ü É í í ő Ö Ö Ö Á ő Í Á ő ő ő É ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő ű í ő ú ű í ő ő ő ő í ő ő ő í ő ő ő ő í í í í í ű ű ő í í í Ö í ú ú í í ű í ő ő ő í í í í í ü ű í í ő ő
ENZIMKINETIKAI PARAMÉTEREK KÍSÉRLETI MEGHATÁROZÁSA
ENZIMKINETIKAI PARAMÉTEREK KÍSÉRLETI MEGHATÁROZÁSA Tartalomjegyzék A szimulált kísérletek javasolt menete... 3 A computer szimulációval vizsgált elméleti és gyakorlati kérdések... 5 1. A reakciósebesség
Mérési útmutató Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező meghatározása Az Elektrotechnika c. tárgy 7. sz. laboratóriumi gyakorlatához
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR VILLAMOS ENERGETIKA TANSZÉK Mérési útutató Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező eghatározása Az Elektrotechnika
Rugalmas megtámasztású merev test támaszreakcióinak meghatározása I. rész
Rugalas egtáasztású erev test táaszreakióinak eghatározása I. rész Bevezetés A következő, több dolgozatban beutatott vizsgálataink tárgya a statikai / szilárdságtani szakirodalo egyik kedvene. Ugyanis
A L Hospital-szabály, elaszticitás, monotonitás, konvexitás
A L Hospital-szabály, elaszticitás, monotonitás, konvexitás 9. előadás Farkas István DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék A L Hospital-szabály, elaszticitás, monotonitás, konvexitás p. / A L
ü ö ö Ö ü ü ü ó Í ó í ó ó ö í ö ó Ö ö Í ó ó Íó ü ó ö ü ü í ü ó Í ö ú Í ü ü ú ö Ö ö í í Í ö ö ó í ó Í ó í ó í ó í ó ö Ö ü Í ó í ó ó ó í ó í Í Í ó ó Í ö ó ö ö ú ö ó ó í ü ű ó Í ö ö ó ü ü í ü ö ü ö Ö ö ú
Í ü ö ö ő ú ű ö í Ú í ú ú ű í Í Í Í ú ü Í ö í Í Ú Í Á Ú Á Á É Á Á Á ő í Í í ő ö ö ö ő ű í ő ő ö í ö ű Í Í ű ü í ú ű Í ű Í ü ű ü É ű ű íú ö ö ö ő ő í Í ő ő üő ö ö ő Á í í ő í ő í í Ü í ő ő í ő ű ö ű í Í
ö í ü ü É Í Í ú ö í ü ü í ó ó Ű í É Ö É Í ö ö ű ú í ó Ü Ü É Ú Ó ú ö ö ú ö ö í ú í ó ü ö í Í ó ó í ü ú ó ö ű ó í ú ü ü ö ó ö ü ű í ö ó Í í í í ü ö ö ö í ö Ü ó ó ü í ü í ó ú ó í í í ó í ú í ú ó ó ü í ö í
Problémás regressziók
Universitas Eotvos Nominata 74 203-4 - II Problémás regressziók A közönséges (OLS) és a súlyozott (WLS) legkisebb négyzetes lineáris regresszió egy p- változós lineáris egyenletrendszer megoldása. Az egyenletrendszer
Nagy András. Feladatok a logaritmus témaköréhez 11. osztály 2010.
Nagy András Feladatok a logaritmus témaköréhez. osztály 00. Feladatok a logaritmus témaköréhez. osztály ) Írd fel a következő egyenlőségeket hatványalakban! a) log 9 = b) log 4 = - c) log 7 = d) lg 0 =
É Á Ö Ú Í Ú É í ő ö ö ü í ő ü ő ö ú ü ú Í Ó Í ú ő í Í É ő ö í É í ő Íö ö Í ő ö ő Í í ő í ő ü Ú í ő ő Í í Ú Ö ő Ú ő Ö ő í í Ő í í Í í ő í ú í í ő Í ú Ú ő öí Ü Ö ö Ö ü ú ű ö Ú Ö ő íí í í ő ú í ü ö ő ú í
ö ö É É É Á ö ö ö ö í ö óí ö Ö Ö É ú ö ö ú í ö ö ö ö ö í ö í ö ö í í ö ö ö Ö ö ö í í í ű í ó ö í ó ö ö ü í í ú ü í ö ó í ü ö ó ó ó í ó Ó Ö ö Ö ó Ö Í Ú Ö Ö í ö ú ó ö ö ü ö ó Ó ú ó ó ü ú ö ó ö ó ó í ó Ö
Tiszta anyagok fázisátmenetei
Tiszta anyagok fázisátenetei Fizikai kéia előadások 4. Turányi Taás ELTE Kéiai Intézet Fázisok DEF egy rendszer hoogén, ha () nincsenek benne akroszkoikus határfelülettel elválasztott részek és () az intenzív
ő ő ű í ú ő ü ő ü í ü ü ü ü ő ü ú ü ú Á Á í ü ú í ü Ö ő í ő í É í ő ő ű í ú í É Á Á ű í ő ő ő ő í í Á í í ü í í ő Ö Ö Ö Á í Á ő ő É ú ú ú í ő Á Ö ő í ő ő ű í ú É Í Á Á ű í ő ő ő í ő ő ő í ő í É É í í ü
í í Í ű í Ó ő í Í ü í Í ü Ö í É í ő ő í ü ő ü ü É Í ü í í ü ő ő í í í í í Ó Í í ü ő í ü Ó Ö ő ü í ü Í Ó Í Í ő Ó í í ü í Ö í ő í Í í Ö Í ő ű ő ő í í í ő í í ő ő í í ő í ő í ő Í ő Í í í Í ü ü ü í ő í í í
Reakciókinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53
Reakciókinetika 9-1 A reakciók sebessége 9-2 A reakciósebesség mérése 9-3 A koncentráció hatása: a sebességtörvény 9-4 Nulladrendű reakció 9-5 Elsőrendű reakció 9-6 Másodrendű reakció 9-7 A reakciókinetika
Á Ö É Ó Á É Ó Ü É Ó Ó ü é é ú ö é ü é ú é é é ú é é ü ü í é Ö é ö é ö é é í é ü ü ö ő Ö í í í é í ú ö é í é é ö í é é í é ü ű é ö é é ü é é ú ú é Ö é ü ú é ü ü é ö ö é ú ö ú é í í ö é í é éí é í é é é
ENZIM MODULÁCIÓ BIM SB 2001
ENZM MODULÁCÓ BM B NHBÍCÓ BM B REERZBL DNAMU E OMPLEX RREERZBL E + E E + P + E max ONTROLL +REERZBL NHBTOR +RREERZBL NHBTOR E O . OMPETTÍ NHBÍCÓ. BM B ERENGÉ É ÖZÖTT AZ E ATÍ HELYÉÉRT, AGY... ÖLCÖNÖ ZÁRÁ
í Í ű í Ú É í ú Í ú í í í ű Á ú ú í ú í ú í í ú í Ú ű Í í í Ú ű í í í í ú ú ú Ú Ú ú ú í Í Ú Ú ű í Ú í í í ú í ú Ú í í Ú í ű Á É Ú í ú ú í É í ú ú í íí í í í ű Ú ű í í í ű í Ú í í í í í í ú í ú Í í ű ű
É Ú Í ű ű É ű ű ű ű Í ű ű ű Ó Ú É Ő Ó Á Á Á Á Á Á Í Á Á Á É Á Í Á Á É Á Á ű Ő Á Ő ű Á Á Ú Á Á Á Á Á Ú Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Ú ű Á É Á ű Ú Ő Ú Á ű Í ű Í Á Í ű Í Í Í ű ű Á Ú ű Í Á Í ű ű ű Á ű ű Í ű Í Í Í
í ö ö ú Ú ö ú ö Ú Í í Ü ú Ú í ö ü ö í Ú Ú ö ö í Ű Í ü Ö ű ü Í Í í ü ü ú ú í ú í í Í í ü ü ö Ú Ü í Ü Ü ö ö í ü Í Ő Ő ö Ü ö ű í í ü ű Ű Ú ű Ü í űí ö ű Ú ú ü ö ü Ő Ü ö Í Ü Íű Ő Á í í Í ű ö ö í í ö ü í ű Í
TEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301)
Biokémia és molekuláris biológia I. kurzus (bb5t1301) Tematika 1 TEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301) 0. Bevezető A (a biokémiáról) (~40 perc: 1. heti előadás) A BIOkémia tárgya
ő Á ő É Á Á Á Á Á Ó Á ő ő ő ő É É ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő ő ő ő ű ő ű ő ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ü ő ő ü ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ő ü ő ő ő Ü Ő ü ő ő ő ő ü ü ő ő ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ü ő ü ő ő ő ő ő ő ő
Ö Ú Á É Í ü ö ú ö ú ö ú ö ö ö ő ü ö ő ö ü ö ő ő ő ú ö ú ö Í ü É ő É ü É ő ő ő ö ö ö ö ö ü ö ö ö É Í Ö Ö ő ő ő ő ö ő ő ú úö ö ú Ö Í ő ő ő Ú ö ú ú ö ö ö ő ü Í ő Ú Ö Í ő ő ö Í ő ő ő Ö Í ő ú Í ő ü ú ö Í É
ü Á Ú Á Á Ü Á Á ú ú ü ú ű Á Ö Ö Ü Ó Í Í Ó Á Á Á Á Á Á ü ű ú ú ü ú ú ű ú Í ú ú ű Ó Í ü ú ü ű ü Í Í ú Í Í ű Í Ö ü ű ü Í Í ú ú ű ü ú Í ü Í ú ú ű ü Á Ü Á Á Ü ű Á ü ű ú ü ú Á ü ü ű ú Ü Ü ü ü ú ű ú Á ű ÍÁ ü
Ő ő ő ő ü ő ü ü É ü ő ő ő ő ú ú ő ű ü Í ű ő ü ő ú ő ő ü É ő ű ü ü Ó ü ő Ö ú É É É Ő É ü ú ü ü ő ő ő ü ű ú ü ő ü ú ú ü ú ü ő ú ú ú ú ő ü ő Í ő Ö ő ő ő ű Í ü ü ő ú ű ő ü ü ú ü ő ő ü ő ü ő ü ő ő ő ő ü ü ú
Vegyipari és BIOMÉRNÖKI műveletek
Vegyipari és BIOMÉRNÖKI műveletek BSc műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: Pécs Miklós, 6 x 2 óra F-labor (F épület, FE lépcsőház földszint 1) (463-) 40-31 pecs@eik.bme.hu Diasorok és szöveges segédanyagok
mérnöki tudományok biomérnöki vegyészmérnöki tudomány tudományok biotechno- lógia kémia biológia
Vegyipari és BIOMÉRNÖKI műveletek A biomérnök szakember BSc műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: Pécs Miklós, 6 x 2 óra F-labor (F épület, FE lépcsőház földszint 1) (463-) 40-31 pecs@eik.bme.hu
BIOTECHNOLÓGIA - BIOMÉRNÖKSÉG. Vegyipari és BIOMÉRNÖKI műveletek. BIOMÉRNÖKI műveletek. Pécs Miklós: Biomérnöki műveletek 1. Bevezetés, enzimek
Vegyipari és BIOMÉRNÖKI műveletek BSc műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: Pécs Miklós, 6 x 2 óra F-labor (F épület, FE lépcsőház földszint 1) (463-) 40-31 pecs@eik.bme.hu Diasorok és szöveges segédanyagok
Ö ü ö ü ö Ö ü ó ü ö ö Ö ó Ö ö ú ü ö í ö ö ó ö ö í ü ü ö í ü ö ö í ö ó ü ö ö í í ü ö í ó ü ó Ő ü í ú ü ö ü ó ó ó ó ö ű ö ű ö í ű ú í ó ó ű ö ű ö ű ö ó ö ó ó í ó ó ö ó ó ó í ó ó ü ö ü ó ú í í ö ö Ó Ó í Ö
ó ö Ö ü ó ö ö ü ö ó ó ö Ö ó ó ó ö ú ö ó ó ó ö ö ö ú ó ó ö í ö ó ö ö Á ö ö ö ó ó ó ö ü ö ö ü ó ö ö ü ü ü í ó ö Ö ö ö ö ö ö ö ü ö í ö ü í ö ü ű ö í í ö ö ó ö ö ü ö ö ó ó ö É ü ö í ö ö ó ó ö ö ó ö ó ó ö Ö
Feladatok a logaritmus témaköréhez 11. osztály, középszint
TÁMOP-4-08/-009-00 A kompetencia alapú oktatás feltételeinek megteremtése Vas megye közoktatási intézményeiben Feladatok a logaritmus témaköréhez osztály, középszint Vasvár, 00 május összeállította: Nagy
Gazdasági matematika II. vizsgadolgozat megoldása, június 10
Gazdasági matematika II. vizsgadolgozat megoldása, 204. június 0 A dolgozatírásnál íróeszközön kívül más segédeszköz nem használható. A dolgozat időtartama: 90 perc. Ha a dolgozat első részéből szerzett
Abszolútértékes egyenlôtlenségek
Abszolútértékes egyenlôtlenségek 575. a) $, $ ; b) < - vagy $, # - vagy > 4. 5 576. a) =, =- 6, 5 =, =-, 7 =, 4 = 5; b) nincs megoldás;! c), = - ; d) =-. Abszolútértékes egyenlôtlenségek 577. a) - # #,
Ü Í ö ü ö Ö ó í ü ó ö ö í ö í ü ó ó ó í ö ó ö ö ö Ö ü ü í ü ó í í ó É í ó í ó ö í ó ó í ö ó í ó ó ó ú í í ó í ű ó í ó í ó ú í í ö ó ü ö ú ó í ó üí í ó í ó Í ó ö í ó í ó ü ó ó í ó ö ó ó ü í í í ü í í ó
ú ű í Á ű í ű ü í í í Ö Ö Ö É í ú ú ú ú í ü Ö ű í í í í É í í í íí í í Ö í í í É í í í í í Ö í í Á í í í í í í ú í ü ü ű í ű í íü ü ű ü í í í ú ú ú ú ü ú ú í ú ú ú í ü í í í í ú Ö í ú ú í ű ű ű í É í ü
Í Í Í Ú É ü Ú ü Ú ű ü ü Ö ü ü ü Í Í É Ö ü Ú Ö Ú ü Ö ü ü ü ü ü ű Ö Ö ü É ü ü Ö Í Ú ű Í É É ű É Í Í Í Í ü Ú É Ú Ö Í ü ü ü ü Ó ü Í ü Í Ó ü ü ű ü ű Í ü Ö ű ü Í ü Ú ü Ú ü ű ű Í ű Ú Ú Ú É ü ü ű ű Ü ű ü Ó ü Í
É É Á Á Ádm s Ádm Kft ű ü ö ü Á ű ú ü ö ú ű ü ű ö ü ö ö ú Ü ú ú Ü ü É ű Ú ü űí Ú Í ü ö ü ö ú ö ö ü ö ö ű ü ö Í Ü ö ü ü ö ű ö Ü ü Ü ö ö ö Á ö Ű ü ö Ü ú ö ú ö Í ü Ü Ü ú ü ü ö ö ö Ü ö Ü Í ű ü ö É ö Ü Í ö
ó ü ó Ú Á ö ú ő ő ő ü ü ő ö ú ö ú ő Á Á ó ü ó ö ó ó ő ó ö ő ü ő ö ú ó Á Á Á ü ö ő ö ó ő Á ó ö ő ö Í ó ő ö ő ő ő ö ö ő ö ö ő Á Á Á ö ö ú ü ó ü ö ú ú Á Á ö Ü Í Á ó Ő Ü ó Ő Á ü ü ö ü ö ö ő ö ő ő ő ő Ú Ú ü
É ö ó ö ö Á ö Á ö Á ö ó ö ö ü ű ö ü ű Á ó ű ö ü ó ö ó ö ó Í ü Í ö ü ö ü ó ó ó ó Í ö ó Í Á ó ű ü ó Ö ű ó ö ó Í ó ó ü ó ű ó Í ö Í ó ű ü ó ó ó Íű ó ö ó Í Í ó Í Í Í ó Í ó ű Í ü ó ó ó ó ó Ö ű ó ó ü ó ű ü ü
ő ö Ú ö Ú Ö ú Í ö ú ö ö ö Í ő Ő ü ö ú ö ő ö ú Ú ű ö ö ü ő ő Ü ö ö Í ö Ü ö ö ö ő Ü ö ő ü ő ő ö ő ő ő Ü ú ü ü ü Ü ü ü ö Ü ő ő ő ő ő ő ö ú ü ü Ú ö Ü ú ö ü ő ö ö ő ő ü ő ö ő ü ü ü ö ú ű ú ű Ü ö ö ű ü ő ő ő
Reakciókinetika és katalízis
Reakciókinetika és katalízis 2. előadás: 1/18 Kinetika: Kísérletekkel megállapított sebességi egyenlet(ek). A kémiai reakció makroszkópikus, fenomenológikus jellemzése. 1 Mechanizmus: Az elemi lépések