1. óra: A számítógéppel kezelhető térkép fogalma, jellemzői. Az adatgyűjtések csoportosítása a grafika számítógépes megjelenítése alapján

Átírás

1 1. óra: A számítógéppel kezelhető térkép fogalma, jellemzői. Az adatgyűjtések csoportosítása a grafika számítógépes megjelenítése alapján 1. óra: A számítógéppel kezelhető térkép fogalma, jellemzői. Az adatgyűjtések csoportosítása a grafika számítógépes megjelenítése alapján: vektoros és raszteres elsődleges és másodlagos adatgyűjtések. A raszteres adattípus jellemzői. A szkennelés technológiája. A számítógéppel kezelhető térképeket két nagy csoportra osztjuk: digitális másolattérkép és digitális térképei adatbázis. A különbség a kétféle térkép között, a látható rajzolat mögötti adatszervezés szintje, azaz a grafikus elemek közötti kapcsolatleírás megléte vagy hiánya. A digitális másolattérkép az analóg térkép digitális másolata, a rajzi elemek között kapcsolatleírás nincs, így kiegészítő szöveges adatok is csak feliratként jelenhetnek meg a térképen. (Nem tekintendő kapcsolatnak a rajzi elemek tematikák szerinti összegyűjtése egy rétegre.) Ez a térképmű első lépcsőfoka lehet a térképi adatbázis kialakításának. Előnye a hagyományos térképpel szemben az, hogy állaga nem romlik tovább, számítógéppel kezelhető, sokszorosítható. Passzív háttér-képnek használható tájékozódásra, valamely vizsgált jelenség, alakzat helyét és kiterjedését láttatja. A digitális térképi adatbázis olyan szervezett adattartalmú térképmű, amely a térképi alakzatokat nem vonalelemekként értelmezi, hanem mint egyedileg megszólítható, valamely tulajdonság alapján összeszervezett vonal-együttest, vagy egyedi pontot ún. objektumot kezel, ezeket egyedi azonosítóval látja el, és kapcsolatukat a környezetükhöz leírja. A vonalak, pontok, azaz a grafikus elemek közötti kapcsolat a topológia, az objektumok közötti kapcsolat az adatmodell kialakítása, ami rendszerszervezési feladat. A számítógéppel kezelhető térképek jellemzői: - elektronikus adatmegjelenítés, változatos dokumentáció készítésének lehetősége - elvileg korlátlan tartalom, elektromos adattárolás - folytonos, szelvényezéstől mentes térábrázolás - az objektumok kialakításával és azok térbeli kapcsolatleírásával sokrétű térbeli elemzés lehetőséget: így a térinformatika alapját, geometriai rendjét biztosítja. A grafikus adatok a digitális leképzése vektor és raszter alapformában történik. A térképezés céljára készített közvetlenül nyert vektoros és raszteres adatokat elsődleges, a már meglévő hagyományos térképműn számítógépes megjelenítése céljából végzett méréseket másodlagos adatgyűjtéseknek nevezzük. Ez utóbbihoz tartoznak a már elkészített térképi adatbázisok felhasználása is. A térképkészítés céljából végzett mérések csoportosítása a nyert adattípus grafikus megjelenítése szerint: 1-1

2 Óravázlat a Nagyméretarányú digitális térképezés foglalkozásaihoz Vektor-elemek Földi mérések (geodéziai mérések) Fotogrammetria, centrális vetítési eljárással készült felvétellel GPS mérések Elsődleges adatgyűjtések Raszter-elemek Fotogrammetria digitális felvétellel Távérzékelés Vektor-elemek Táblán végzett digitalizálás Meglévő adatbázisok átvétele Másodlagos adatgyűjtések A raszteres adattípusokkal (tesszellációval) kapcsolatos fogalmak: Raszter-elemek Szkenneléssel végzett digitalizálás Meglévő adatbázisok átvétele - származtatás - geometriai alapegysége, a geometriai felbontás (dpi) - dinamikai felbontás (bitmap, szürke árnyalatok, színárnyalatok mérése) - a fedvény fogalma - a tárolási és megjelenítési helyigények - tömörítések - koordináta rendszerek - műveletek fedvényen és fedvények között - vektorizálás A raszteres digitalizálás, azaz a szkennelés technológiája I. Eszköz- és szoftver paraméterek Automatikus digitalizáló eszközrendszerek: - elektronikus síkágyas- vagy dobszkenner, - letapogató fej, - vezérlő egység (hardver + szoftver). Az eszközök rendkívüli változatosságot mutatnak a forgalmi árak függvényében, ezért egy átlagos színes szkenner általános működését mutatjuk be. Szkennelésnél a síkágyra vagy dobra helyezik a rajzot, és az ún. letapogató fejre szerelt fényforrásból jövő fény (fehér fény vagy lézer) lassan letapogatja az egész felületet. A letapogató fej optikai rendszeréből kilépő fénysugarat a rajzolat átengedi, vagy visszaveri, majd ezt a fénynyalábot tükrök és prizmák segítségével négy részre osztják. Három fénysugár interferencia tükrön, majd kék, zöld és vörös színszűrőkön keresztül jut el a színszűrők által kijelölt fotoelektronsokszorozóba. Itt átalakulnak analóg (sárga, bíbor és cián) elektromos jelekké. A jelekből ezután többszörös átalakítás után a felhasználó által helyesnek tartott színkép alakul ki, amelyet a negyedik sugárnyaláb felhasználásával (a 1-2

3 1. óra: A számítógéppel kezelhető térkép fogalma, jellemzői. Az adatgyűjtések csoportosítása a grafika számítógépes megjelenítése alapján szükséges fekete színmennyiség meghatározásával, képélesség állításával és egyéb beállítások, keverések végzésével) véglegessé tesznek. Eszköz- és szoftverjellemzők felsorolása: - Geometriai felbontás, azaz annak a rácsnak a geometriai mérete, amely az információ alapegysége, a rácsegység. Egysége a dpi (dots per inch), azaz az 1 inch-re eső pontok száma. - Dinamikai felbontás: azaz a rácsfedettség, ami a rácsegységen áthaladó fénymennyiség értéke. A képpontok intenzitás értékének tárolási helye meghatározó. Az 1 bit-en tárolt érték ún. fekete-fehér mérést jelent. Az így előállt térkép az ún. bit térkép. - Szürkeség mérés esetén 8 bit tárolási helyen 256 féle szürke-fokozat állítható elő. - Színes kép színfokozatainak mérésére a három alapszín mindegyikének azonos tárolási hely szükséges, ezért a tárolási kapacitás ugrásszerűen megnő. Az adatok tömörítése: lineáris, areális és lánckódos tömörítések. II. A feldolgozandó térkép előkészítése és vizsgálata - Tartalmi, minőségi ellenőrzés: aktualitásra, és a rajzolat minőségének, kopásának vizsgálata. - A papírlap (térképlap) fizikai teherbíró képességének vizsgálata (a digitalizáló eszköz típusának megfelelően); ne legyen gyűrt vagy szakadt stb., mert egy dobszkenner használatakor a forrásanyag tönkremehet. - Az automatikus leképzés miatt a fölösleges szennyeződésektől (radírgumi, morzsa, stb.) célszerű a rajzolatot megtisztítani. A vonal-telítettség (különböző feketedésű vonalrészek) leképzéséből származó utómunka is jelentős időt vesz igénybe, ezért az alapanyag felhasználhatóságát célszerű ebből a szempontból mérlegelni, esetleg javítani. A várható geometriai pontosság becslése: - a forrástérkép pontossági minősítésének értelmezése, - az alapanyag méretváltozásának becslése, - a digitalizáló eszközök és szoftverek paramétereinek elemzése (geometriai felbontás beállítása, tömörítési forma kiválasztása, dinamikai felbontás meghatározása, stb.) A végrehajtandó feladat alapján döntés a tartalom végleges formájáról, azaz raszteres vagy vektoros állomány lesz a végeredmény. Az utóbbi esetben további döntések szükségesek a rétegkiosztásra, jelkulcs- és fontkészlet használatára, a várható pontosság elfogadására, a geometriai és attribútum adatok hozzáférése és bedolgozása tekintetében, valamint a minőségellenőrzés és eredményközlés formáiban. A nagyméretarányú térképek esetében a végtermék nagyon nagy százalékban vektoros formátumú, ezért e tantárgy keretében a továbbiakban csak a vektoros adatokból szerkeszthető másolattérkép előállításával és minőségének vizsgálatával foglalkozunk. III. A szkennelés végrehajtása - Az eszközparaméterek beállítása után az adatgyűjtés végrehajtása. - Raszter-editálás. - A raszteres állomány vektorossá alakítása képernyő-digitalizálással. 1-3

4 Óravázlat a Nagyméretarányú digitális térképezés foglalkozásaihoz - Szoftverparaméterek beállítása, transzformálás EOV rendszerbe. - Javítás, pótlás; esztétikai javítások elvégzése. - A tervezett méretarány beállítása; geokód felvétele (ha szükséges), jelkulcsok és a felíratok elhelyezése. - Ellenőrző próbarajz készítése, javítás. Minőség-ellenőrzést az alábbiak figyelembe vételével végezhetjük A felsorolás az elkészült digitális másolattérkép ellenőrzésére vonatkozik. Az így ellenőrzött állományból szerkesztett térképi adatbázis vizsgálatát később tárgyaljuk. - Ismételt digitalizálással végzett mintavétellel. - Közvetlen méréssel, mintavétellel. - Statisztikai módszerekkel. - Tételes terület ellenőrzéssel. - Réteg-ellenőrzésekkel, tartalmi teljesség vizsgálatával. Az ellenőrzés minden lépését dokumentálni kell. IV. Eredményközlés - Rajzi formátum, analóg térkép készítése. - Adatcsere-formátumok létrehozása. - Műszaki dokumentáció készítése. - Archiválás. Összefoglalva megállapítható, hogy a képernyő-digitalizálás alapvető pontosságát a szkennelés geometriai felbontása adja, és ezt a pontosságot tartani lehet megfelelő kiértékelési technológiával. A szkennelés geometriai felbontásának meghatározására célszerű meggondolni, hogy túlzottan magas érték nem ad jobb eredményt egy körültekintően megválasztott kisebb értéknél, viszont nagy tárolókapacitást igényel. Vonalas kataszteri térképek esetében egy 300 dpi-vel szkennelt és gondosan kiértékelt állomány pontossága megegyezik ugyanezen állománynak, szabatos felbontású táblás digitalizálási végeredményével. 1-4

5 2. óra: Manuálé rajzolása nagyméretarányú digitális térképkészítéshez 2. óra: Manuálé rajzolása nagyméretarányú digitális térképkészítéshez A következő órákon nagyméretarányú digitális térképrészletet készítünk, újfelméréssel, mérőállomással. A mérést alappont sűrítéssel kezdjük, kitűzzük és megjelöljük a sokszögpontokat. Pontleírást készítünk. A helyszíni mérési munka megkezdése előtt manuálét kell rajzolni. Manuálé készítése A manuálé (kézi rajz, mérési jegyzet, előrajz) a felmérendő tereprészletet és az ott található tereptárgyakat ábrázoló munkarész, amely olyan méreteket és adatokat is tartalmaz, amelyek az akár hagyományos rajzeszközökkel, akár digitális úton készülő térkép vagy helyszínrajz megszerkesztéséhez és tájékoztató megírásaihoz szükségesek. Az előrajz - alakhelyes, - arányos, - ceruzával készül. Ezt a rajzot általában a mérés helyszínén szokták megszerkeszteni, de a munkába vett területről esetleg rendelkezésre álló korábbi rajzi anyagok alapján előzőleg már irodailag is előkészíthető. Az előrajz a készülő térkép rendeltetésének és méretarányának megfelelő mélységben tartalmazza tehát - a felmérendő terület határvonalait valamint mindazokat a tereptárgyakat, amelyeket a készítendő térképen fel kívánunk tüntetni, - azokat a felmérési alappontokat és kisalappontokat (megjelölésük módjával és azonosítójukkal együtt), amelyeket a munkánk során fel fogunk használni, - poláris mérés esetében a bemért részletpontok azonosítóját, - derékszögű mérés esetén a mérési vonalakat (az abszcissza-vonalakat eredményvonallal, az ordináta-vonalakat szaggatottan ábrázolva), feltüntetve mellettük az egyes részletpontokra vonatkozóan (folytatólagosan) mért méreteket is, - a kiegészítő méreteket (az épületek falsíkjainak hosszait, árkok, járdák szélességét, lépcsőfokok szélességi és magassági méreteit, kerítéslábazat szélességét, fák kerületi méreteit stb.) valamint az ellenőrző összemérések eredményeit, - a térképezés céljától és méretarányától függően az ábrázolt terület egyes részeinek művelési ágát (szántó, erdő, kert, udvar stb.) határvonalaikkal együtt, az esetleg egyenként bemért fák fajtáját (akác, fenyő, meggy stb.), a feltüntetett épületek rendeltetését (lakóház, gazdasági épület, ipari csarnok stb.), az épületek anyagát (kő, tégla, beton, fa stb.), a burkolt felületek anyagát (tégla, beton, aszfalt, murva, kavics stb.), összhangban az erre vonatkozó szakmai szabályzatok előírásaival, - egyéb, különleges rendeltetésű építmények és tereptárgyak (mérlegház, terménytároló, hinta, homokozó, pad stb.) megnevezését, Készítette: Noéh Ferenc egyetemi adjunktus 2-1

6 Óravázlat a Nagyméretarányú digitális térképezés foglalkozásaihoz - minden más olyan adatot, amely a térkép készítésekor valamilyen módon felhasználható, - az északi irány jelét, az ábrázolt tereprész helyét (település, dűlő- vagy kerületnév, utca és házszám, esetleg helyrajzi szám) az előrajz készítőjének nevét és a mérés keltét. Derékszögű méréshez készülő előrajz esetében a méretek feljegyzésének legfontosabb további szabályai, hogy - a bemért részletpont talpponti méretét a mérési (abszcissza) vonal mellé, azzal párhuzamosan, a mérési iránynak megfelelően a merőleges (ordináta) vonal elé kell írni, - a merőleges méretet (ordinátát) az ordináta vonalával párhuzamosan, a vonal elé kell bejegyezni, - ha a méretet további (folytatólagos) méret követi, akkor annak irányában (tehát balról jobbra haladó mérés esetén a méret után, ellenkező esetben a méret elé) rövid vízszintes vonást (kötőjelet) kell kitenni, - folytatólagos méretek feltüntetésekor a mérési vonal kezdőpontjához az első méret irányába mutató úgynevezett indítónyilat kell rajzolni, a mérési vonal végpontjára vonatkozó utolsó (záró) méretet pedig zárójelbe kell tenni, - amennyiben egy mérési vonalról mindkét irányba mérünk merőlegeseket, olyankor a talpponti méreteket a mérési vonalnak arra az oldalára kell írni, amely oldalon a bemért pont elhelyezkedik. Az előrajzot szigorúan alakhelyesen és arányosan kell elkészíteni, mégpedig úgy, hogy nagysága a tervezett rajzi végtermék (térkép, helyszínrajz) kiterjedésének legalább négyszerese legyen. Ez azért szükséges, hogy kényelmesen elférjenek rajta mindazok a méretek és adatok, amelyek feltüntetése a majd készülő térképen vagy helyszínrajzon esetleg nem is lesz szükséges. A rajznak annyira áttekinthetőnek és olyan világosnak kell lennie, hogy segítségével a térképezést bárki, bármikor el tudja majd végezni. A méreteket és adatokat úgy kell beírni, hogy azok a lap rendes fekvése mellett olvashatók legyenek, és hovatartozásuk minden kétséget kizáróan megállapítható legyen. Az előrajz készítéséhez A/3 vagy A/4 méretű, jó minőségű (a szálkásodás veszélye nélkül radírozható) papírt kell használni. A rajzoláshoz alacsony puhasági fokozatú (HB, B, 2B) és nem túl hegyes ceruzát, az előrajz megírásaihoz keményebb (HB, F, H) és hegyesebb ceruzát ajánlatos alkalmazni. Az esetleges törlésekhez a legjobb minőségű radírt használjuk. Az előrajz szerkesztésének megkezdése előtt ne sajnáljuk az időt a felmérendő terület legalaposabb megismerésére. Meg kell állapítanunk például, hogy mi mivel párhuzamos és mi mire merőleges; mi hosszabb és mi rövidebb; mi szélesebb és mi keskenyebb, stb. Ezeket a viszonyokat és arányokat az előrajznak szigorúan tükröznie kell. Célszerű a rajzolás során a főbb méreteket lépéssel lemérni. Az előrajz szerkesztésekor is érvényesíteni kell a nagyból a kicsi felé haladás elvét. Az előrajz esetében is beszélhetünk annak helyzeti és tartalmi pontosságáról. Helyzeti pontosságon azt értjük, hogy az ábrázolás mennyire híven tükrözi a felmérendő alakzatokat, vagyis a rajzi hosszak és szögek a terepi távolságoknak és szögeknek megfelelői-e. Tartalmilag akkor pontos az előrajz, ha mindent tartalmaz, ami a 2-2

7 2. óra: Manuálé rajzolása nagyméretarányú digitális térképkészítéshez szerkesztendő térkép elkészítéséhez szükséges lehet, és ugyanakkor hamis információt nem hordoz. Ha a felmérendő területről van valamilyen korábbi (általában kisebb méretarányú) térképünk, akkor azt célszerű felhasználni az előrajz előkészítéséhez. (Egy lakóépület tervezéséhez szükséges helyszínrajz mérési munkáit megelőzően például valószínűleg rendelkezésünkre áll az építési telek kisebb méretarányú, de alakhelyes hivatalos helyszínrajza.) Egy ilyesféle ábrázolás hasznos segítség a munkába vett terület arányos megrajzolásához, esetleg a rajta megjelenő tereptárgyak egy részének megjelenítéséhez is. Az előrajz a rajta ábrázolt tereprész lehatárolását tekintve lehet - tábla- vagy tömbhatáros, - telekhatáros, - mérési vonalakkal határolt, vagy - laphatáros. Ha a felmérendő terület nagysága miatt az előrajzot nem lehetséges egyetlen lapon elkészíteni, akkor az egyes lapokat számozni kell, és illesztésükhöz áttekintő vázlatot kell szerkeszteni róluk. A csatlakozások egyértelműségének biztosítása érdekében célszerű, ha ilyenkor a szomszédos lapok szélein némi közös tartalmat szerepeltetünk. Ha a rajz egyik-másik helyen a részletek gazdagsága vagy a méretek és megírások sűrűsége miatt túl zsúfolttá és ez által áttekinthetetlenné válna, alkalmazzunk mellékrajzokat. Ezeket a lap szélén vagy külön lapon kell elhelyezni, betűjellel hivatkozva a mellékrajz hovatartozására. 2-3

8 Óravázlat a Nagyméretarányú digitális térképezés foglalkozásaihoz Minta a poláris méréssel készítendő térkép manuáléjának elkészítésére: 2-4

9 2. óra: Manuálé rajzolása nagyméretarányú digitális térképkészítéshez Minta a derékszögű méretekkel készítendő térkép manuáléjának elkészítésére: 2-5

10

11 2. óra: Manuálé rajzolása nagyméretarányú digitális térképkészítéshez 2-1

12

13 3. óra: Alappont-sűrítés mérőállomásokkal. Koordinátaszámítás. 3. óra: Alappont-sűrítés mérőállomásokkal. Koordinátaszámítás. Az állandósított sokszögpontokon azokkal a mérőállomásokkal mérünk, amelyeket a részletméréshez is használni fogunk. A méréskor az adatokat nem rögzítjük, hagyományosan jegyzőkönyvezzük, és számoljuk a koordinátákat. A mérési és számítási munkarészek a leadandó dokumentáció részei. A mérésekhez használandó mérőállomások kezeléséhez az alábbi segédleteket adjuk. Sokkia Set 4C mérőállomás (műszerismertető) akkumulátor memória kártya kétoldali, ikonfunkciós billentyűzet 3 soros LCD kijelző mindkét oldalon Kezelőfelület, billentyűzet: légnyomásérték - ppm prizmaállandó üzemmód 15 gombos billentyűzet kijelző Összeállították: Hricsovinyi Andrea egyetemi hallgató és Zaletnyik Piroska tanársegéd 3-1

14 Óravázlat a Nagyméretarányú digitális térképezés foglalkozásaihoz A billentyűkön fehér színnel jelzett ikonfunkciók közvetlenül a számmal jelzett gomb megnyomásával, míg a felettük lévő sárga ikonfunkciók pedig a shift gomb előzetes megnyomásával érhetők el. Ikonfunkciók 0 SET limbuszkör nullázása 0 adatok memória kártyára való mentése REC 1. munkafájl létrehozása 2. munkafájl kiválasztása (álláspont koordinátáinak megadása) 3. tájékozó irányok (ismert pontok) megmérése 4. részletmérés szög, irányszög megadása 1 1. konfigurációs beállítások koordináták bevitele Menü (config) indexkompenzátor beállítása koordináták, magassági szögek formája szög élesség indexelés szorzóállandó megadása mértékegységek beállítása automatikus kikapcsolás beállítása kijelző világításának beállítása 2. memória kártyán tárolt adatok munkafájl létrehozása (create) (card) 3. pontkódokkal végezhető műveletek (code) kiválasztása (select), törlése (delete) kártya formatálása, írás védelme kártyán lévő adatok olvasása írása, kiolvasása kijelző világításának beállítása tájékozás számítása 2 1. szabad álláspont meghatározása PROG 2. mért korrekciók használata 3. ismételt pontok sokszögvonal mérése HAR HAL ( vízszintes szög ellentétes értelmű mérése ) 3 teodolit üzemmód vízszintes ( HAR ) és magassági ( ZA ) szög kijelzése YES ENT menüpont, beállítás, választása SHIFT sárga színnel jelölt ikonfunkciók előhívása 3-2

15 3. óra: Alappont-sűrítés mérőállomásokkal. Koordinátaszámítás. tájékozó irány pontszámának, koordinátáinak megadása tizedes pont S O setting out: kitűzési adatok megtekintése, bevitele nyíl: lefelé lapozás kitűzendő pont pontszámának, koordinátáinak bevitele 4 koordináta mérés álláspont pontszámának, koordinátáinak bevitele 5 nem elérhető pont mérése előre számolt kitűzési adatok bevitele (D/HAR) 6 két mért pont közötti távolság számítása NO CE CA menüpontból kilépés EDM prizmaállandó, mérési gyorsaság és atmoszférikus beállítások +/- RCL utolsó mért adatok megjelenítése nyíl: felfelé lapozás műszermagasság bevitele 7 ferde távolság megmérése jelmagasság bevitele 8 vízszintes távolság számítása mérésből külpontos mérés ( 1.: távolság szerint, 2.: szög szerint) 9 magaságkülönbség számítása mérésből 3-3

16 Óravázlat a Nagyméretarányú digitális térképezés foglalkozásaihoz műszer kikapcsolása kijelzővilágítás be - kikapcsolása A műszer felállítása és az állótengely függőlegesítése után, elvégezve a műszer inicializálását (egy-egy csipogó hang hallatáig az alhidadé elforgatását, és a távcső áthajtását) kezdődhet a mérés. A műszerben beépített indexkompenzátor van, mely a tengelyek függőlegestől vagy vízszintestől való 3º-3º eltérését hivatott kompenzálni. Ha ettől nagyobb mértékű eltérés van, akkor out of range felirat jelenik meg a kijelzőn és újra be kell állítani a tengelyeket. Munkaterület (job file) létrehozása, választása, törlése A műszer a rögzítendő adatokat egymástól elkülönülő állományokban képes tárolni. A munkaterülettel kapcsolatos műveletek az 1. Menu: 2. Card menüpontjában végezhetőek el: 1. create (új munkaterület létrehozása), 2. select (megnyitás), 3. delete (törlés). Az állomány nevének megadása a számbillentyűzet segítségével, a kijelzőn látható szám-betű párosítás alapján történhet. A műszer négy szám-betű táblázatot tartalmaz, amelyek között a fel-le nyilakkal lehet lapozni. Koordináták bevitele A műszerbe közvetlenül számítógépből áttölthetjük vagy kevés koordináta esetén a billentyűzetről vihetjük be a koordinátákat ( 1: menu 2: card data write). Szabad álláspont létesítése 2: prog 1: resection: program választása ismert pont számának megadása (a pontok koordinátáit megadhatjuk a billentyűzetről, vagy, ha korábban elmentettük, akkor vehetjük őket a kártyáról is) Measure dist? Yes/No: végzünk-e távmérést Target Ht?: jelmagasság megadása More point? Yes/No: van-e még ismert pont pont megirányzása Enter: mérés indítása Az utolsó pont (2.-5.) mérése után a program számítja az álláspont koordinátáit, melyeket célszerű a kártyára felírni. Ha a program 0 értékű koordinátát számít, akkor a mérés nem volt megfelelő. Álláspont adatainak megadása, tájékozás 1: menü 2: card data write: tájékozó irány(ok) koordinátáinak bevitele SHIFT 5: álláspont pontszámának megadása (a koordinátáit megadhatjuk a billentyűzetről, vagy, ha korábban elmentettük, akkor jöhetnek a kártyáról is) SHIFT 7: műszermagasság megadása SHIFT 8: jelmagasság megadása SHIFT.: tájékozóirány pontszámának megadása (a koordinátáit megadhatjuk a billentyűzetről, vagy, ha korábban elmentettük, akkor jöhetnek a kártyáról is) 3-4

17 3. óra: Alappont-sűrítés mérőállomásokkal. Koordinátaszámítás. Ezen adatok megadása után a műszer számítja az álláspontról a tájékozóirányra menő irányszöget SHIFT 2: a vízszintes kör beállítása a számolt irányszögre Tájékozás ellenőrzése Elvégezzük egy ismert pontra a tájékozást, majd megirányzunk egy másik ismert pontot is. Felírjuk az irányértékét, majd elvégezzük erre a pontra is a tájékozást és felírjuk újra a kapott irányértéket. Ha a két irányérték között nincs nagy eltérés, akkor a kettő számtani közepét állítsuk be a második pontra irányértéknek a SHIFT 1 billentyűkombinációval. Mérések rögzítése kártyára Álláspont adatainak rögzítése: Méréskor először mindig az álláspont adatait rögzítsük. REC Station data: álláspont adatainak eltárolása (álláspont száma, (koordinátái, ha nem a kártyáról olvassuk be), műszermagasság, hőmérséklet, légnyomás értéke). A REC menüponton belül a nyilakkal választhatjuk ki a megfelelő rögzítési módot (álláspont, vagy részletpont adatainak rögzítése stb.). Háromdimenziós koordinátamérés rögzítése: A háromdimenziós koordinátaméréshez szükséges előzetesen az álláspont adatainak megadása és min. egy tájékozó-irányra a tájékozás elvégzése. Ezek után rögzíthetjük a kártyára is a 3D koordinátákat. X,Y,Z rögzítése: REC E, N, Z. Ha mérési adatokat is rögzíteni szeretnénk a koordináták mellé, akkor válasszuk a REC E, N, Z+S, V, H rögzítési formátumot. Csak mérési adatok rögzítése: REC megfelelő adatformátum választása nyilakkal - S,V,H: ferde táv., zenitszög és irányérték - V,H, Tilt: zenitszög és irányérték rögzítése (olyan pontra, ahová nem tudunk távolságot mérni, pl. távoli tájékozó irány) - S, V, H offset: külpontos mérés (prizma nem helyezhető a meghatározandó pontra; műszer és pont között látási akadály van) 1. distance: a külpontos távolság és a külpontra mutató irány ( a prizma a ponttól balra van, a prizma a pont mögött van, a prizma a ponttól jobbra van, a prizma a pont előtt van) megadásával. A külpontosság mértéke Enter gomb lenyomása után adható meg. 2. angle: a külpontra végzett távmérés és a valódi ponthelyre végzett iránymérés alapján. A külpontra végzett távmérés után Sight target pt. üzenet jelenik meg: irányozd meg a valódi ponthelyet. Az irányzás, majd az Enter lenyomása után a műszer számítja a központosított mérési adatokat és ezeket rögzíti. Méréskor a műszer automatikusan felajánlja a beállított jelmagasságot, amit enterrel elfogadhatunk vagy módosíthatunk. Ezután indul a mérés. Az első pontszám megadása után automatikusan növeli eggyel a pontszámokat a műszer. 3-5

18 Óravázlat a Nagyméretarányú digitális térképezés foglalkozásaihoz Mérés előtt ellenőrizendő beállítások 1: menü 1: config Send data to (tárolóeszköz) Set code (kód tárolása) Set target ht (jelmagasság tárolása) Card/Out (kártya/külső) Set/Skip (igen/nem) Set/Skip (igen/nem) Kitűzés SHIFT 4: kitűzendő pont számának megadása (a koordináták megadhatóak billentyűzetről, vagy a kártyáról is vehetőek, ha korábban betöltöttük, eltároltuk őket) S-O 3: dha = a valódi iránytól való eltérés kijelzése: alhidádé forgatása addig, amíg a dha értéke 0 lesz (+ különbség esetén forgatás az óra járásával egyezően) prizma beintése a távcső függőleges iránysíkjába S-O 8: a mért és vízszintesre redukált távolság eltérése a kitűzendő távolságtól a prizma előre-hátra mozgatása addig, amíg a kijelzett különbség értéke 0 lesz ( - különbség esetén távolodni kell a műszertől) Adatok kiolvasása A kiolvasás történhet pl. a GeoEasy geodéziai adatfeldolgozó szoftver segítségével (A kapcsolat megteremtéséhez a szoftver File/ComEasy/Sugó/Tartalomjegyzék/Kipróbált műszerek menüpont ad segítséget!). 3-6

19 4. óra: Részletmérés mérőállomással I. 4. óra: Részletmérés mérőállomással I. A rajzolt manuálé alapján a részletmérés elkezdése. A részletmérésekhez a már ismert mérőállomásokat használjuk. A rögzítési forma: irányértékek, zenitszögek vagy magasságkülönbségek, távolságok, és kiegészítő adatok. A rögzített adatokat GeoEasy geodéziai adatfeldolgozó szoftverrel dolgozzuk majd fel: a számítások végeredménye koordinátajegyzék. A koordinátajegyzék további feldolgozása - beolvasás az ITR térképszerkesztő szoftverbe, és a 21/1995 sz. Utasítás szerinti digitális másolattérkép elkészítése a 12. héten történik. Az elkészített térkép lesz az alapja a további tanórákon a műszaki földrendezések végrehajtásának. A terepi mérési- és feldolgozási technológia leírását személyenként kell elkészíteni házi feladatként és a témakört záró utolsó (17.) órán a térképszerkesztési technológiával kiegészítve, nyomtatva és állományban is be kell majd adni. A mérőállomások megismeréséhez és használatához az alábbi segédleteket adjuk: A Trimble 5503DR mérőállomás (műszerismertető) Összeállították: Hricsovinyi Andrea egyetemi hallgató és Zaletnyik Piroska tanársegéd, Kiss Albert segédletét felhasználva 4-1

20 Óravázlat a Nagyméretarányú digitális térképezés foglalkozásaihoz A műszer használata A műszer, a távcső alatt elhelyezett kis kapacitású "belső" akkumulátorral, vagy kábellel csatlakozó külső akkuról üzemeltethető. Bekapcsolása: a kijelző bal oldalán lévő gombbal. Ekkor STD (szabványos) üzemmódban, a PROG0 alapprogramban (teodolit üzemmódban) indul a műszer. Kijelzőjén előbb a tulajdonos neve olvasható, majd a legutóbbi használat adataival való folytatásra irányuló kérdés olvasható: Új álláspont esetén a "NO" válaszolandó. Ezt követően vagy a kompenzátor kikapcsoltságát jelentő üzenet olvasható, vagy libella kép jelenik meg. Alapvető különbség van a bekapcsolt mérőállomás mérés/kitűzés célú terepi, és memória letöltés/feltöltés célú irodai használatának előkészítése között. Előbbihez általában szükséges a pontra-állás (beleértve az állótengely függőlegesítést), és folyamatosan működő állótengely-kompenzátor, utóbbihoz ezek szükségtelenek, sőt a kompenzátor működése egyenesen hátrányos. Kikapcsolása, tehát az inicializálás letiltása: az. F 22 ENT billentyűzése után a kijelzőn megjelenő 1 átírandó "0"-ra, majd ENT. Az állótengely függőlegessé tétele után az ENT gomb megnyomására a műszer automatikusan elvégzi az inicializálást, és a szervomotor segítségével az alhidádé körül elfordul. Az inicializálást követően a hőmérséklet, légnyomás és összeadó állandó bevitelét szolgáló kérdések olvashatók a kijelzőn, melyekre válaszként vagy új adatot írunk be, vagy módosítjuk a legutóbb használt adatot, vagy módosítás nélkül elfogadjuk. Továbblépés az 4-2

21 4. óra: Részletmérés mérőállomással I. ENT nyomásával történik. Utolsó kérdésként az irányszög bevitelét célzó kérdés (HA Ref) jelenik meg. Műszer-koordináta rendszerű (állásponti Y=0, X=0), nem tájékozott limbuszkörű mérés számára ENT nyomással a műszer üzemképessé válik (teodolit üzemmódba juttattuk azt). Szögmérés: üzembe helyezést követően folyamatosan, a kijelzőre kerülő (jegyzőkönyvben rögzülő) értékek az állótengely dőlésmérő-kompenzátor által javítottak. Távmérés: prizma nélkül is lehetséges; csak az I. távcsőállásban; indítása a gyorsmérés (TRK) üzemmódban automatikus; normál (STD) üzemmódban az A/M gomb megnyomására; általános esetben az eredmény [mm] éles. A billentyűzet: az alfanumerikus üzemmód be/kikapcsolása (vagyis a váltás nyomógombok és a felettük lévő ABC betűi között) az α billentyűvel történhet. Szervo mozgatás Az alhidádé állótengely-, a távcső fekvőtengely körüli mozgatása motorokkal történik, "szervo" rendszerű. A motorok kézi működtetése vagy a két irányzó potméterrel, vagy a négy "szervós" nyomógomb használatával történhet (kék gombon fehér nyilak). A potméterek több sebességfokozatban működnek, használatuk könnyen megtanulható. - Kitűzéskor, a kitűzési paraméterek beírása után, egyetlen gombnyomással, automatikusan megirányozható a kitűzendő pont, mind vízszintes, mind magassági értelemben. - Kézzel, a paránycsavarokkal történő durva irányzáskor, a motoros műszer rásegít az alhidádé és a távcső elforgatására. - Egyenes kitűzés esetén, az alhidádé mozgását kiváltó gomb hosszú (2 sec.) megnyomása után, az alhidádé szabatosan 180 fokkal elfordítható. Koordináták bevitele billentyűzetről (PRG 43) Koordináták bevitele: PRG 43 programmal történik, ennek megtekintése, hibák javítása MNU 2 -vel lehetséges. Program indítása után választani szükséges adattárolót: 1. Xmem (külső), vagy 2. Imem (belső) (a tanszéki műszerben csak ezt lehet választani, mivel nincs hozzá külső adattároló), majd a koordinátajegyzéket el kell nevezni (α gomb lenyomásával váltás a nyomógombok fölötti ABC betűire). Program következő kérdése: HT measure? magasságot is akar tárolni? Yes/No Majd a program kéri: pont számát, pont kódját, X és Y koordinátáit és/vagy magasságát. Utolsó kérdés: Store? tároljam? egyértelműen Yes(igen) hiba esetén No(nem) Ezután a program kéri a következő pont adatait. Kilépés az ENT megnyomásával. 4-3

22 Óravázlat a Nagyméretarányú digitális térképezés foglalkozásaihoz Álláspont létesítése (PRG 20) Álláspont létesítés előtt szükséges megadni az együttes tengerszinti és vetületi hossztorzulási tényező értékét az F43-ba, ha vetületi síkon kívánunk dolgozni. A PRG 43 program segítségével bevisszük a felhasználni kívánt alappontok koordinátáit, majd elindítjuk a PRG 20 programot és kiválasztjuk a használni kívánt menüpontot: 1. Know Station ismert álláspont esetén 2. Free Station szabad álláspont esetén 3. Know Station+ - ismert álláspont több tájékozó irány esetén. Ezután szükséges megadni a mérési és számítási jegyzőkönyv (JOB) nevét, melybe mérési adatainkat menteni kívánjuk; a koordinátákat tároló (AREA) fájl pontos nevét, álláspont számát. 1. Known Station ismert álláspont esete: Adjuk meg a koordinátajegyzék nevét, melyben az álláspont koordinátáit tároljuk. Ha ellenőriztük a koordinátákat, akkor a Coord OK? kérdésre YES-sel válaszoljunk. Ha az álláspont koordinátái nincsenek tárolva, akkor az AREA sort hagyjuk üresen, nyomjunk ENT-ert és kézzel vigyük be a koordinátákat. Ha magassági adatokat is akarunk mérni, akkor a HT_measure? kérdésre YES-t nyomjunk, és adjuk meg a műszermagasságot is. A program felajánlja az eddig használt álláspont magasságot Replace Z? értelemszerűen: YES/NO. Program kéri a tájékozó pont számát és a koordinátajegyzék nevét, ezt ellenőrizzük, és ha az értékek megfelelőek, akkor a Ref OK? kérdésre válasszuk a YES-t. Ezután irányozzuk meg a tájékozó pontot és nyomjuk meg az A/M gombot. A program automatikusan felajánlja az álláspont-létesítés ellenőrzését. Tájékozó pontra prizmát helyezve, ismételten A/M gomb megnyomásával elvégezhető. Álláspont-létesítés befejezése a Reg gomb megnyomásával történik. 2. Free Station szabad álláspont esete: Ismeretlen koordinátájú helyen felállított műszerrel 2-10 ismert pontra történő szög vagy szög és távolságmérés eredményeiből kiszámítja a program az álláspont koordinátáit. Szögmérés esetén az irányzás utáni REG utasítással tárolódnak a mért adatok, és irányozhatjuk a következő pontot. Ha távolságot is mérünk, akkor az A/M-el indítani kell azt, majd a REG-el tárolni. Ha a koordináták számításához már van elég adat, a fölös mérések végzésére vonatkozó kérdésre (MORE?) adott válaszunktól függ, hogy további irányzást vár tőlünk a műszer, vagy megmutatja a számított koordinátákat, és ha vannak, akkor a pontosság jelzőszámait. Irányzott pontonkénti ellentmondás-listát, újra számítást is felkínál. Kilépés esetén a tároljam kérdésre adandó "igen" válasszal fejeződik be a meghatározás. 3. Known Station+ - ismert álláspont több tájékozó irány esete: Elvégezzük ugyanazokat a beállításokat, mint az első pontban, majd sorban megirányozzuk a tájékozó pontokat. Ha van rajtuk prizma, akkor először távmérés (A/M) és utána rögzítés (REG), egyébként (REG). Minden távmérés után a kijelzőre kerül a számított és mért hosszkülönbség (Diff HD); második irányzás után a két irány által bezárt számított és mért szögkülönbség (Diff HA), több tájékozó pont esetén a tájékozás középhibája (S_dev HA). 4-4

23 4. óra: Részletmérés mérőállomással I. A pontlistába belépve kiválaszthatjuk a megfelelő tájékozó pontokat vagy újabbakat vonhatunk be. Gyakran használt funkciók F33: prizma állandó megadása F3: műszer magasság megadása F6: jelmagasság megadása F22: kompenzátor ki/bekapcsolása F20: offset (eltolási érték) megadása távméréshez F21: tájékozási szög Felmérés Terepen a műszer felállítása és mérőkész helyzetbe hozása után lefuttatjuk a P1 (adminisztratív adatokat rögzítő) programot, majd a P20 programmal álláspontot létesítünk. Ezután egyedi programok használhatunk a méréshez, pl. PRG19: koordináták (Y, X, M) rögzítése PRG3, PRG18: mérési adatok (S, V, H) rögzítése (+ pontszám, pontkód, jelmagasság) Távolságmérés az A/M gomb lenyomásával történik, majd a mérési eredmények a Reg gomb megnyomásával tárolódnak. Csak irányérték mérése esetén Reg gombbal rögzítünk. A műszerben tárolt adatok megtekintése MNU 2 (Editor) 1 (belső memória) ENT Job/Area váltás: Dir felirat alatti gomb megnyomásával, Dir melletti nyilak használatával megnézhetőek az állományok (belépés egy állományba az ENT gombbal) Kitűzés Több képernyő közötti váltás az ENT gomb többszöri megnyomásával történhet. Az összeállított jegyzőkönyvet adatátviteli szoftverrel töltjük be vagy néhány pontig a P43 programot is használhatjuk. Terepen a műszer felállítása és mérőkész helyzetbe hozása után P1 programmal rögzítjük az általános adatokat, majd P20 programmal álláspontot létesítünk. Elindítjuk a P23 kitűzés programot, meg kell adni a vezetendő kitűzési jegyzőkönyv nevét (számát) és helyét. Megjelenik az álláspontunk száma, ezt fogadjuk el. Adjuk meg a koordináta állomány nevét (számát), melyben a kitűzendő pontok adatai vannak. Ha térben létesítettünk álláspontot, akkor szükséges megadni a jelmagasságot, melyet később az F6-ban változtathatunk. 4-5

24 Óravázlat a Nagyméretarányú digitális térképezés foglalkozásaihoz A program kéri az első kitűzendő pont számát, megjelennek a pont koordinátái. Elfogadva, a műszer áttér TRK (folyamatos mérés) kitűzési üzemmódba és megjelenik a kijelzőn a távcső jelenlegi helyzetéből a kitűzendő pont irányába való elforgatásához szükséges vízszintes szögkülönbség. (korábban mért távolsághoz képesti hosszkülönbség is!) Addig kell a távcsövet mozgatni, amíg ez a szögeltérés nullává csökken. A vízszintes szervomozgató parancsra a forgatás automatikusan teljesül. Ha elvégzi a műszer a távmérést, kijelzi a tárgy kitűzendő ponthoz képesti (műszer irányába eső) távolságát. Akkor áll a kitűzendő ponton a függőlegesen tartott jellel, amikor úgy a szögeltérés, mint a hosszeltérés kijelzett értéke nulla. Nagyobb pontosság igény esetén- a távmérésről korábban leírtaknak megfelelően célszerű átkapcsolni a [mm] élességet biztosító STD üzemmódba. és "A/M" nyomással ellenőrző bemérést végezni. Pont kitűzésének befejezése: REG megnyomásával (adatok rögzülnek). Ezután újabb pontszám megadható. Pontszám nélküli ENT-re véget ér a kitűzés program. Paraméterek (F) F Angol Magyar kód elnevezés Megjegyzés 0 Info info információ 1 Data adat adatok 2 Stn áll.po. álláspont száma 3 IH müszma műszermagasság (kikapcsoláskor törlődik) 4 Pcode P.kód pont jellegét kifejező szám 5 Pno P.szám irányzott pont száma 6 SH I jelmagasság (kikapcsoláskor törlődik) 7 HA Hz vízszintes irányérték 8 VA V zenitszög 9 SD Tf ferde távolság 10 DHT Dm magasságkülönbség (h és l nélkül) 11 HD Tv vízszintes távolság 12 SqrAre Ter. koordinátákból számított terület (P25) 13 Volume Térf. számított térfogat (P25) 14 Grade Lejt.% irányvonal v. külső pontok (P26) lejtése %-ban 15 Area Koor.j munka-koordinátajegyzék 16 dh dk kollimációhiba kétszerese (I.-II.) 17 HAII Hz II. második távcsőállásbeli vízszintes szög 18 VAII V II. második távcsőállásbeli zenitszög 19 dv di indexhiba kétszerese (360-(I.+II.)) 20 Offset PrizmÁ összeadó-állandó (prizma+műszer),a Tf-et 4-6

25 4. óra: Részletmérés mérőállomással I. javítja 21 HAref Irszög irányszög 22 Comp Komp. kompenzátor ki/bekapcsolása 23 Units M.egys mértékegységek státusza (hőm.,légny.,távolság,szög) 24 HAI Hz I. I. távcsőállásbeli vízszintes szög 25 VAI V I. I. távcsőállásbeli zenitszög 26 SVA Kit. V kitűzendő zenitszög 27 SHA Kit. Hz kitűzendő vízszintes szög 28 SHD Kit. Tv kitűzendő vízszintes távolság 29 SHT Kit. M kitűzendő magasság 30 PPM Met.jav. meteorológiai javítás mm/km-ben (szorzóállandó), Tf-et javítja 31 BMELE Fixmag. pont abszolút magassága (P27) 32 F32 33 F33 PrizmÁ összeadó-állandó (prizma+műszer), Tf-et javítja 34 F34 Rel.Hz relatív irányérték ( 5 funkció) 35 IH 36 SH Bizmag pontbiztosítás magassága (P39) 37 N X irányzott pont x koordinátája (kikapcs. törlődik) 38 E Y irányzott pont y koordinátája (kikapcs. törlődik) 39 ELE M irányzott pont M magassága (kikapcs. törlődik) 40 dn DX előírt és kitűzött x koordináta-különbség (P23) 41 de DY előírt és kitűzött y koordináta-különbség (P23) 42 dele DM előírt és kitűzött magasság különbsége (P23) 43 UTMSC Vetred hossztorzulási tényező (1.0 esetén nincs javítás!) 44 Slope Lejtés mérési ill. kitűzési vonal lejtése (P24) 45 dha dhz irányellentmondás = a számított és mért irányszög különbsége (P20) 46 S Dev YXhiba koordináta-középhiba (P20) 47 Nr Rel.X X irányú relatív koordináta 48 Er Rel.Y Y irányú relatív koordináta 49 VD Rel.M magasságkülönbsége (h és l be van számítva) 50 JOB No Jkv. mérési jegyzőkönyv száma vagy neve 51 Date Dátum Év, hó, nap 52 Time Idő Óra, perc, mp 53 Operat Kezelő kezelő neve 54 Proj Munka munka száma 55 Inst No Gyszám műszer gyári száma 56 Temp Hőmérs hőmérséklet 57 Blank Üres üres sor; táblák vagy programok szerkesztésekor használható 58 EA Rad R Föld közepes földsugár (6380 km) 59 Refac Refrak refrakció mértéke 60 ShotID 61 Active Tevkód tevékenységet elválasztó kód 62 RefDbj Táj.Po tájékozó pont száma 63 Diam 4-7

26 Óravázlat a Nagyméretarányú digitális térképezés foglalkozásaihoz 64 Radius R körív sugara (P29,P39); jobbra+, balra-, domború+, homorú- 65 Geom 66 Figure 67 SON Kit.X kitűzendő pont X koordinátája 68 SOE Kit.Y kitűzendő pont Y koordinátája 69 SHT Kit.M kitűzendő pont M magassága 70 Radofs Abszc. jel külpontosságának mértéke a MNUI21-ben 71 Rt.ofs Ordi. jel külpontosságának mértéke a MNUI21-ben 72 Radofs Abszc. prizma irányvonallal párhuzamos külpontossága 73 Rt.ofs Ordi. prizma irányvonalra merőleges külpontossága 74 Press Légnyo légnyomás 75 dht Mar.M maradék magasság (kitűzéskor) 76 dhd Mar.Tv maradék távolság (kitűzéskor) 77 dha Mar.Hz maradék vízszintes szög (kitűzéskor) 78 COM RS232 átviteli paraméter ( ) 79 End Vége végjel az U.D.S. programoknál 80 Sec Szelv szelvényszám (P29,P39) 81 A prm A prm A paraméter (P29,P39); jobbra+, balra- 82 Seclnc Sz.táv két szelvény közötti távolság (P29,P39) 83 Cl.ofs. Kertáv pont tengelytől mért távolsága (P29,P39) 84 Pcoeff C parabola nyújtása; Y = C*X 2 (P39) 85 Pht dm i-0 szelvénypont tengelyhez viszonyított mag. különbsége 86 Layer Réteg rétegszám (P39) 87 LayerH Vastag réteg vastagsága (P39) 88 Profil Profil mintakeresztszelvény száma (P39) 89 F89 Biztáv pontbiztosítás távolsága (P39) 90 F90 Egyéni tárolók a használó által szabadon definiálhatók 4-8

27 4. óra: Részletmérés mérőállomással I. A menü (MNU) 1 Set (beállítás) 2 Editor (szerkesztés) 3 Coord (koordináta) 4 Data com (tárolás) 11 PPM (met.jav.) Temp (hőmérséklet) Press (légnyomás) PPM (met.jav.) 12 Preset (közlés) 121 Excentric point (külpontos jel) 122 ROE preset (irányzott pont magassága) 13 Inst Setting (beállítások) Display Illumination on/off (képernyő megvilágítás) Display Contrast (fényerő-szabályozás) Reticle on/off (szálkereszt megvilágítás be/ki) Reflected signal volume (hangjelzés erőssége) 14 Clock (óra) 141 Set time (órabeállítás) 142 Time system (12h/24h időrendszer) 15 Radio (rádió) Channel (csatornaválasztás) Station address (műszerazonosító) Remote address (vezérlő azonosító) 16 Long Range (nagy hossz) 17 Instr. set.2 Laser plumb On/Off 21 Imem (belső tároló) 22 Xmem (külső tároló) 31 Stn Coord (álláspont) 32 SetOut Coord (kitűzendő) N(X) E(Y) ELE(Z) SON(X) SOE(Y) SHT(Z) álláspont visszaállítása 33 Fetch Stn data (frissít) 34 View Stn coord. álláspont koordinátáinak megtekintése 41 Select device (adattároló) 411 Imem 412 Serial (soros porton bármi) 413 Xmem 42 Create table (logikai rekord) 43 Output format 431 Standard 432 APA format 433 NEN format 434 GDM400/

28 Óravázlat a Nagyméretarányú digitális térképezés foglalkozásaihoz 5 Test (tesztek) 6 Config. (kialakítás) 7 Direct reflex 51 Measure (tesztmérés) 52 View current (hibák) 53 Tracker coll. (irányzóteszt) 54 Instrument 541Inst. ver. 542 Mem. test. 543 Radio ver. 55 Battery check Battery status 56 CU Status Memory status 61 Switches (kikapcsolók) 62 Standard Meas (üzemmód) 63 Decimals (tizedesek) 64 Display (képernyő) 65 Unit (mértékegységek) Measure new Collimation & Hor Axis Tilt H kollimation (kollimációhiba) V kollimation (indexhiba) Hor.Axis tilt (fekvőtengely-hiba) Targ.test on/off (irányzásellenőrzés be/ki) Pcode on/off (pontkód be/ki) Info ack. on/off (üzenet be/ki) HT meas on/off (álláspont magasság be/ki) Power save on/off (energiatakarékosság be/ki) Keyclick on/off (pattogás be/ki) 621 Standard (szabványos) 622 Fast Standard (gyors szabványos) Label no. (kód) No of decimals (kijelzés élessége) 641 Select display (képernyő választása) 642 Create display (képernyő tervezése) Metre,Feet,Feet/Inches Grads,Degrees,DecDeg,Mills Celsius,Fhar mbar,mmhg,inhg 66 Language Sw,No,De,Ge,Ja,Uk,Us,It,Fr,Sp (nyelv) 67 Coord System 671 North orient (É-K tájolású) (rendszer) 672 South orient (D-Ny tájolású) 68 Prism const (prizmaállandó) 69 Dist. C2 Dist. C2 D_bar on/off, number ofmeasurements 71 S_Dev Standard Deviation 72 Meas Method 721 Reflektor 722 No reflektor 73 Dist. int. Distance intervall 74 Pointer 741 Pointer on 742 Pointer off 743 Vertical guide 744 Horizontal guide 75 Measuring obj. 751 Weak signal on 752 Weak signal off 76 Dist. C2 Distance C2 sld on/off 8 Position Left/Right Up/Down 4-10

29 4. óra: Részletmérés mérőállomással I. Programok (PRG) P20 Station Establishment P21 Z/IZ P22 Angle Meas P23 - SetOut P24 - RefLine P25 Area Calc P26 - DistOb P27 MCF (Morving Coordinates Forward) P28 Obstructed Point P29 - RoadLine P30 Measure Coordinates P32 AngleMeas Plus P39 RoadLine3D Álláspont létesítés Ismert alapponton való felállás, tájékozás egy vagy több alappontra, tájékozás ellenőrzése. Új alappont helyszínen történő meghatározása 2-10 meghatározó irány és távolság felhasználásával. Trigonometriai hátramérés A műszerálláspont magasságának meghatározása egy vagy több (max.10) ismert magasságú alappontról. Szabatos szögmérés Irány- és szögmérés két távcsőállásban és több fordulóban. Poláris kitűzés koordinátákból Az adattárolóban valamilyen fájlban (koordinátajegyzékben) tárolt pontok kitűzése. Ortogonális bemérés, kitűzés Előzőleg két pontjával meghatározott térbeli vonalhoz viszonyított bemérés, vagy kitűzés. Területszámítás Zárt idom területszámítása a töréspontok koordinátáinak ismeretében, valamint térfogat-meghatározás, feltéve, ha megadjuk az előbbi alaprajzú test magasságát. Irányszög és távolságszámítás Két külső pontra történt mérés után, számítható a két pont vízszintes távolsága, magasságkülönbsége és az első pontról a másodikra mutató irányszöge. Kvázi sokszögelés Tájékozott vagy beillesztett sokszögvonal vezetése, közbenső tájékozási lehetőséggel. A program kiegyenlítést nem végez! Elrejtett pont bemérése Lehetővé válik egy botra szerelt két prizmára történő mérés után, a bot hegyének térbeli helymeghatározása. Vonalas létesítmény kitűzése, irányító és ellenőrző mérése Egyenesekből, körívekből és átmeneti ívekből álló tengelyvonal kitűzése, ehhez a vonalhoz viszonyított pontok bemérése és keresztszelvények kitűzése. Kisalappont meghatározása Az új pont adatai, egy kijelölt koordinátajegyzékbe (AREA) kerül tárolásra. Tájékozás több ismert pontra Álláspont létesítésekor lehetőség van a tájékozásba több ismert pont bevonására, és így a limbusz harmonikus tájékozására. Vonalas létesítmény térbeli kitűzése, bemérése és irányító ellenőrző mérése Ugyanaz, mint a P29, csak lehetővé válik a tengelyvonal magassági értelmű kezelése is, egyenes lejtők ill. emelkedők, parabola domború ill. homorú lekerekítések alkalmazásával. Továbbá a keresztmetszeti definícióban figyelembe vevő a pályatest rétegződése. 4-11

30 Óravázlat a Nagyméretarányú digitális térképezés foglalkozásaihoz P40 Create UDS P41 Define Label P43 Enter Koordinates P45 - Pcode P50 Set Formmating P51 Set Protocol P54 File Transfer P61 - COGO Saját program készítése A kezelőnek lehetősége van, egyedi mérést vezérlő programok készítésére és tárolására. Címke definiálása Ezzel a programmal lehet a paramétereknek rövid megnevezését (label) adni. Koordináta beírás billentyűzetről Ismert pontok koordinátáit ezzel a programmal lehet egy AREA fájlba, a billentyűzetről beírni. Pontkód könyvtár készítése A kezelő előre elkészített egy kódtáblázatot, ahol a numerikus kódokhoz, alfanumerikus szöveget rendelhet. Adattároló formázása Nem Geodiméter formátumú eszköz előkészítése, Geodiméter típusú adatok fogadására. Párbeszéd paraméterek (protokoll) Kommunikációs paraméterek (átviteli bitek száma, stop bitek száma, átviteli sebesség, paritás bit száma,stb.) beállítása. Fájl másolása Lehetőség van állományok másolására, egyik fizikai egységről egy másikra, vagy egy fizikai egységen belül egyik könyvtárból egy másikba. Koordinátageometria Egyenesek, párhuzamosok, merőlegesek metszéspont számítása. Kör középpont, metszéspont számítása. Talppont, ortogonális és poláris pont számítása. Program indításakor választhatunk: 1. Run (futtatás) 2. Config (konfigurálás) 2.1. Exit ( vissza az előző menübe) 2.2. View table (aktuális kimeneti tábla megtekintése) 2.3. Enter user tbl (saját kimeneti tábla készítése) 2.4. Clear user tbl (saját tábla törlése, eredeti gyári tábla visszaállítása) 4-12

31 5. óra: Részletmérés folytatása (II) 5. óra: Részletmérés folytatása (II) Az órán a mérőállomások által rögzített adatokat a GeoEasy szoftverrel a műszerből kiolvassuk, és tároljuk. Az állományokból koordináták kiszámítására később kerül sor. A mérőállomások használatához az alábbi segítséget adjuk: Wild TC 1010 (műszerismertető) Billentyűzet A billentyűzet több színű blokkra van osztva, a billentyűk funkciója szerint. A zöld billentyűk a menürendszerben való közlekedésre, a menüpozíciók bevitelére és a javasolt értékek kiválasztására szolgálnak. A sárga billentyűkkel lehet bevinni numerikus és alfanumerikus karaktereket: - a CE a hibás bevitel javítására, - az ENTR a bevitt adat átvételére, - az αnum pedig az alfanumerikus karakterek bevitelére szolgál. 5-1

32 Óravázlat a Nagyméretarányú digitális térképezés foglalkozásaihoz A narancsszínű billentyűk az alapfunkciókat aktivizálják, ezek gyakran használt billentyűk: - a PROG a program könyvtár behívására szolgál (itt találhatók a műszerbe beépített illetve telepített felhasználói programok), - a MNU a főmenü behívására, - az ESC megnyomása az aktuális funkcióból a mérési üzemmódba történő visszaugrást működteti. A fehér billentyűkkel aktiválhatók a közvetlenül elérhető funkciók: ezek a fontosabb, gyakran használt műveletek és mérési beállítások. A fehér billentyűk a következők: - ON/OFF: a műszer be- és kikapcsolását végzi, - STOP: a már megindított távolságmérési műveletet szakítja meg, - REP: a távmérő tracking (kitűzés) műveletének behívása, illetve az előző mérési vagy regisztrálási művelet megismétlése, változatlan pontszámmal, - NR: pontszámozási formák beállítása (ld. később), - REC: a mérési eredmények regisztrálása a REC modul előre kijelölt fájljába, - DSP: a kijelző formátumok szerkesztése és kiválasztása (ld. később!), - CODE: a méréshez tartozó információk kódolt (számszerűsített) bevitele (ld. később), - DIST: távolságmérési funkciók választása és megindítása, - ALL: a távolságmérés, és a mért és/számított adatok egyidejű regisztrálása. A műszer menürendszerében való mozgás lehetséges - a menüpontok előtt megjelenő ékek - azaz ék alakú jelek segítségével, annak a választani kívánt menüpont elé mozgatásával, a billentyűkkel érjük el, és a CONT billentyűvel megerősítjük, vagy - a MNU lenyomása után beírjuk a kívánt menüpont számát. Ez módszer gyorsabb, de ismernünk kell a műszer menüjének struktúráját (pl. a MNU 163 beírásával jutunk a prizma összeadó állandójának beállítására szolgáló funkcióhoz). A CONT és az ENT billentyűk funkciója gyakran összetéveszthető. A CONT a menüpontok kiválasztására, és a beállítások nyugtázására szolgál. Az ENT billentyűt a bevitt adatok, vagy a műszer által felajánlott értékek elfogadására használjuk. A kijelző és a méréseket megelőző beállítások A műszer kijelzője egy négysoros LCD kijelző. Ennek legfelső sora mindig a menü fastruktúrájában elfoglalt helyünkről tájékoztat; mérés üzemmódban, az első sorban mindég a pontszámot, a másik három sorban az aktuális mérési eredményeket, műveletek behívásakor a menüpontokat és sorszámaikat mutatja. A kijelzett mérési eredmények a mérés típusának és az egyéni szokásoknak megfelelően állíthatók be. Ezeket, és egyéb paramétereket rögzítési formátum, összeadó állandó, meteorológiai javítás, mértékegységek ajánlatos minden mérés előtt ellenőrizni és beállítani. A műszer a felhasználók számára kilenc, tetszőlegesen szerkeszthető kijelzési formátum beállítását teszi lehetővé, ezek közül mindig az első az aktív. A szerkesztést a DSP billentyű funkció teszi lehetővé: lehet új formátumokat definiálni, a formátumokat sorba rendezni és aktualizálni. 5-2