TARTALOMJEGYZÉK 1. ISKOLÁNKRÓL Az iskola alapítása, előzmények ÉRTÉKEK, CÉLOK, NEVELÉS... 10

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TARTALOMJEGYZÉK 1. ISKOLÁNKRÓL... 8. 1.1 Az iskola alapítása, előzmények... 8 2 ÉRTÉKEK, CÉLOK, NEVELÉS... 10"

Átírás

1

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. ISKOLÁNKRÓL Az iskola alapítása, előzmények ÉRTÉKEK, CÉLOK, NEVELÉS Értékrend, alapelvek Célrendszer A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok CSERHÁTI TAGINTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAM Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánk cél- és feladatrendszere Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A személyiségfejlesztés színterei Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: Az osztályközösség megszervezése, formálása A pedagógusközösség formálása Nevelői módszerek a közösségfejlesztésben Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek Beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő kérdések A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, feladatai, iskola szereplőinek együttműködési formái Kapcsolat a fenntartóval, szülőkkel, intézményekkel Kapcsolattartás a tanulói közösségekkel, a tanulói véleménynyilvánítás formái Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok és környezeti nevelési program Az iskola szerepe és lehetősége Egészségnevelési program, mely intézményünkben működik Egészségnevelési és prevenciós tevékenységek az iskolában Munkavédelem balesetvédelem, elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatása Az osztályfőnök feladatai A pedagógusok helyi intézményi feladatai Tanulmányok alatti és alkalmassági vizsgák, átvétel feltételei Tanulmányok alatti vizsgák típusai Osztályozó vizsga Különbözeti vizsga Javítóvizsga Vizsgaidőszakok és jelentkezés Vizsgák lebonyolítása Alkalmassági vizsga HELYI TANTERV Választott kerettanterv Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

3 4.3 Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítása: (20/2012 EMMI rendelet 141, valamint a Nkt. 27 -a alapján) Teljesítménymérés, a fizikai képességek mérése a testnevelés órákon Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, jutalmazásának, minősítésének formája A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Környezeti nevelési program A környezeti nevelés alapelvei: Otthoni felkészüléshez előírt feladatok meghatározása A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke I. A helyi tantervekhez alkalmazható tankönyvek, tantárgyi segédletek, és eszközök kiválasztásának elvei: II. A helyi tantervi program végrehajtásához szükséges oktatástechnikai és taneszköz jegyzék: A középszintű érettségi vizsga témakörei Kötelező érettségi tárgyak Választható érettségi tárgyak Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe Elektronika szakmacsoport Gépész szakmacsoport Informatika szakmacsoport Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai Szakközépiskola heti óraterve 2013/2014-es tannévtől /2005-ös tanévtől az elektronika szakmacsoport helyi tanterve /2005-ös tanévtől a gépész szakmacsoport óraterve /2005-ös tanévtől az informatika (hardver) szakmacsoport helyi tanterve /2011-ös tanévtől az elektronika szakmacsoport óraterve /2011-es tanévtől az elektronika-informatika szakmacsoport helyi tanterve /2011-ös tanévtől az elektronika (mechatronika) szakmacsoport óraterve A 2010/2011-es tanévtől indítandó szakiskolai képzés helyi tanterve Előrehozott szakiskolai szakképzés Szakképzés heti óraterve a 2013/2014-es tanévtől SZAKMAI PROGRAM Óraterv 2008-tól: Gépgyártástechnológiai technikus Szakképzési helyi tanterv az Gépgyártástechnológiai technikus szakképesítéshez valamint a gépészet ágazathoz es tanévtől Szakképzési kerettanterv a 2013/2014-es tanévtől a(z) Autószerelő szakképesítéshez, valamint a(z) Közlekedésgépész ágazathoz Autószerelő (2009-től) Szakképzési kerettanterv a 2013/2014-es tanévtől az Autótechnikus szakképesítés ráépüléshez Autótechnikus 2013/2014-es tanévtől Elektronikai technikus ÉVES ÓRATERV Elektronikai technikus (óraterve 2008-tól)

4 5.9 Szakképzési kerettanterv a 2013/2014-es tanévtől az Elektronikai technikus szakképesítéshez, valamint a(z) Villamosipar és elektronika ágazathoz Mechatronikai technikus órafelosztás +1 éves szakképző évfolyamra Szakképzési helyi tanterv a 2013/2014-es tanévtől az Mechatronikai technikus szakképesítéshez valamint a Gépészet ágazathoz Géplakatos (2+2 éves) Gépi forgácsoló (2+2 éves) Géplakatos előrehozott 3 éves szakképzés Gépi forgácsoló előrehozott 3 éves szakképzés Szakképzési helyi tanterv a 2013/2014-es tanévtől a Gépi forgácsoló szakképesítéshez Szakképzési helyi tanterv a 2013/2014-es tanévtől a Ipari gépész szakképesítéshez ZSIGMONDY-SZÉCHENYI SZÉKHELYINTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAM A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink A szabadidő-szervező tevékenysége, feladatai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Nevelési programunk összeállításában ezért elsődlegesek az alábbi feladatok Az egészségneveléssel, környezeti neveléssel kapcsolatos feladatok Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása A környezeti nevelés A pedagógusok feladatai, az osztályfőnökök feladatai Az osztályfőnök feladatai és hatásköre A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Diáksport Egyesület A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása A szociális hátrányok enyhítését segítő programok Az intézményi döntési folyamatba való tanulói részvétel rendje A DÖK tevékenysége és feladatai Kapcsolattartás a szülőkkel, az iskola partnereivel Szülőkkel való kapcsolattartás A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja A tanulmányok alatti vizsga szabályai Az iskolaváltás valamint a tanuló átvételének szabályai HELYI TANTERV Az iskola képzési szakaszai Szakközépiskolai képzés a évfolyamon Szakiskolai képzés a évfolyamon Szakképzés, 1/ /12, 1/ /14. évfolyamon Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (Arany János Kollégiumi Program) Képzési szakirányok Az osztályba és csoportba sorolás elve és szakaszai

5 7.2.1 Az osztályba sorolás Csoportbontások Átjárhatóság Közösségi szolgálat Szociális tevékenységek Egészségügyi tevékenységek Oktatási, kulturális és közösségi tevékenységek Környezetvédelmi tevékenység A közösségi szolgálat teljesítésének feltételei Felnőttoktatás A képzés formái Telephelyek A képzésbe való belépés feltétele A képzési idő lerövidítésének lehetőségei A képzés formai keretei Tantárgyak A hallgatók minősítése A Híd program A Híd I. program A Híd II. program Helyi tanterv - óraterv Szakközépiskola nappali tagozat A közismereti képzés heti óraszámai szakiskolában től Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Arany János Kollégiumi Programja Felnőttoktatás Esti kétéves képzés Esti hároméves képzés Tanított tantárgyak tananyagai és követelményei Az alkalmazott tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának szempontjai Az iskolába jelentkező tanulók felvételének alapelvei, a magasabb évfolyamra lépés feltételei Belépés az iskola induló évfolyamaira A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módjai, a magatartás, szorgalom minősítésének elvei Pedagógiai követelmények A félévi és év végi osztályzatok megállapításának rendje és formái A magatartásból adott érdemjegyek feltételei A szorgalomból adott érdemjegyek feltételei Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei Mindennapos testnevelés A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az integrációs és képesség kibontakoztató felkészítés iskolánkban A tervezett integrációs és képesség kibontakoztató pedagógiai program eszközeinek és módszereinek alapvető felépítése és szempontjai Az integrációs program feltételeinek megteremtése A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének gyakorlati haszna A testnevelő által elvégzendő feladatok Folyamatos visszacsatolás Mini Hungarofit A középszintű érettségi vizsga témakörei Magyar nyelv Irodalom Matematika Történelem

6 Idegen nyelv Kémia Fizika Biológia Földrajz Informatika Testnevelés Választható érettségi tantárgyak SZAKMAI PROGRAM Elméleti és gyakorlati képzés Szakmacsoportos alapozó oktatás Szakmáink Értékelés a moduláris szakképzésben A tananyagegységek értékelése A modul értékelése Bukás és annak javítása Óratervek Technikus szakmák Szakiskolai képzések AZ INTÉZNÉNY KOLLÉGIUMÁNAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Pedagógiai program a kollégiumban Bevezető A kollégium társadalmi szerepe A kollégiumi nevelés célja és alapelvei A kollégiumi nevelés feladatai A kollégium működése Alaptevékenységi kör Élet diktálta igény A kollégiummal szembeni elvárások A kollégiumi tevékenység szerkezet A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások Pedagógiai felügyelet A kollégiumi nevelés eredményessége A szervezeti struktúra átalakítása Nevelői alapfeladatok Nevelési értékrendszerünk, a nevelőtestület által képviselt értékek Nevelési szintek Célok, célrendszer A kollégiumi nevelőtanár feladatai A kollégium pedagógiai programjának célzott feladatai A tanulók fejlődését, felzárkóztatását, tehetséggondozását elősegítő tevékenységek A kollégiumi közösségi tevékenységek Kollégiumi foglalkozások keret-terve Tanulás tanítása Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés Testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés

7 Médiatudatosságra nevelés Egyéni /kiscsoportos/ foglalkozások Pályaorientáció Szabadidős foglalkozások Sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének elvei Biztosítanunk kell: A tehetséggondozás elvei A felzárkóztatás elvei A pályaválasztást, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei Az Arany János Kollégiumi Program Bevezetés Az AJKP és a kollégiumi pedagógiai program Az AJKP fő folyamatai, a folyamatok céljai, indikátorai, működtetése során megvalósítandó tevékenységek, tevékenységcsoportok A programot megvalósító pedagógiai tevékenységek az egyes évfolyamokon Arany specialitások AJKP feladattervező Diákönkormányzat Kapcsolattartás Szülőkkel: Iskolával: A város közművelődési intézményeivel: Kollégium Érdekszövetséggel AJKP iskolákkal/kollégiumokkal OFI AJKP irodával és programfelelőssel Feltételrendszer Nevelőtestület Technikai dolgozók Tanulók Technikai feltételek: Irodalomjegyzék

8 a gyermekeknek két dolgot kell adnunk: gyökereket és szárnyakat. Gyökereket, amelyek tartást adnak, hogy tudják hova tartoznak, de ugyanígy szárnyakat is, amelyek az egyiket a kényszereitől és előítéleteitől szabadítják meg, a másiknak lehetőséget adnak új utakat bejárni,(vagy inkább repülni). Johann Wolfgang von Goethe 1. ISKOLÁNKRÓL 1.1 Az iskola alapítása, előzmények Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése augusztus 1-jén megalapította a Nagykanizsai Műszaki Szakképző Iskola és Kollégiumot, amelynek keretei között működött augusztus 31-ig a Cserháti, és a Zsigmondy-Széchenyi tagintézmény szeptember 1-től a fenntartó (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Zalaegerszegi Tankerülete) átalakította az intézményt a székhelyiskola-tagiskola modellnek megfelelően, így a Nagykanizsai Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium székhelye a Zsigmondy-Széchenyi Székhelyintézmény lett, tagintézménye pedig a Cserháti Sándor Tagintézmény. Az intézmény az előd iskolák képzési struktúráját meghagyva szolgálja ki a régió szakember igényét a gépészet, informatika, elektrotechnika-elektronika, közlekedés, környezetvédelem-vízgazdálkodás, faipar, könnyűipar, egészségügy, szociális szolgáltatások és egyéb szolgáltatások szakmacsoportokban lévő szakmák magas színvonalú oktatásával. Természetesen a székhelyintézmény és a tagintézmény is büszkén vállalja múltját, mely esetenként sok-sok változással, útkereséssel járt. Ha áttekintjük e históriákat, kiderül, hogy az újonnan létrehozott Nagykanizsai Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium jogelődjei között van olyan intézmény, amelyik több mint 100 éves múltra tekint vissza. A Cserháti tagintézmény 2010-ben ünnepelte alapításának 70. évfordulóját ben kezdte meg működését gazdaképző iskolaként Nagykanizsán. Ezt követte a mezőgazdasági technikus képzés, sőt között ezen a telephelyen működött a Keszthelyi Agronómiai Főiskolai Kar is. A hetvenes évek második felében, a nyolcvanas évek elején a munkaerő piaci igényeknek megfelelően váltás következett be az iskola képzési kínálatában. Megjelentek az ipari műszaki szakmák, először a hagyományos gépész szakmák oktatása - gép- és készülékszerelő, géplakatos - majd ezt követte a 90-es években az elektronika, informatika. Amíg a mezőgazdasági nagyüzemek igényelték a gépész szakembereket, addig ilyen irányú képzés is folyt. A kilencvenes évek második felére azonban a motorizáció, az autók számának növekedése, valamint a Nagykanizsán és környékén létesülő márkakereskedések, szervizek igényelték az autószerelő, közlekedésgépész szakembereket, így ennek következtében beindultak ezek a képzések is. Jelenleg két szakmacsoportban mintegy 8 szakképesítés oktatása folyik. A Zsigmondy-Széchenyi székhelyintézmény 2000-ben jött létre, két másik középfokú intézmény a Zsigmondy Vilmos és Winkler Lajos Műszaki Középiskola, és a Széchenyi István Szakmunkásképző és Szakközépiskola integrációjával. Az már csak külön érdekessége a dolgoknak, hogy az elsőnek említett intézmény szintén két szakközépiskola, az országos beiskolázású Zsigmondy Vilmos Kőolajbányászati és Mélyfúróipari Szakközépiskola, valamint a kiváló hírű Winkler Lajos Vegyipari Szakközépiskola összevonásával jött létre. 8

9 Mindkettő intézmény az 1930-as évek végén feltárt zalai kőolajmezők szakképzett munkaerőigényét szándékozta kiszolgálni. A Széchenyi István Szakmunkásképző és Szakközépiskola története több mint száz esztendővel ezelőtt vette kezdetét. A szakképző iskola több név és szerkezetváltáson esett át az elmúlt 125 évben. A 19. század végén kezdődött az iparosképzés Nagykanizsán, 1886-ban jött létre az iparos tanonciskola, amely a város iparának, ezen belül is a gépgyártásnak a munkaerőigényét oldotta meg. A trianoni sokk a város kereskedelmét és így az iparát is visszavetette. A háború előtti kőolajfeltárás csak a világháború után hatott a térségre érzékelhetően. Az ipar fejlődésnek indult, így a szakképzés is egyre több szakmában bocsátott ki ifjú szakmunkásokat. A 2000-től létrejött intézmény kilenc szakmacsoportban, közel 20-féle szakképzésben oktatott technikus és szakiskolai tanulókat. A intézmények rövid történetéből látható, hogy a folyamatos változás a fejlődés velejárója volt. Azonban mégis ott volt egy állandó tényező, ami mindig az iskola legnagyobb értéke volt és lesz, ez pedig a nevelésbe és oktatásba vetett töretlen hit, amely fémjelezte annak a sok kiváló pedagógusnak a munkáját, akik az elődintézményeinkben dolgoztak. A feladatunk pedig nem más, mint méltóképpen folytatni ezt az utat. 9

10 2 ÉRTÉKEK, CÉLOK, NEVELÉS 2.1 Értékrend, alapelvek A Nagykanizsai Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium tagintézményei névadóinak élete példa lehet a mai fiataloknak, akiknek biztos jövőt kell teremteniük saját boldogulásukat, és a közös célok szolgálatát is szem előtt tartva. A XXI. sz. elején erőt merítve a múltból azonban állást kell foglalnunk olyan kérdésekben, amelyek kihívást jelentenek az iskola tanárainak és diákjainak, az iskola jövőjével foglalkozó kollégáknak. A harmadik évezred egyik fontos kihívása az egységesülő Európa. Tudatosítani kell diákjainkban, hogy hazánk egy gazdasági-földrajzi egységnek a része. Részvételünk az Európai Unióban magas követelményeket állít elénk, és egyenjogú egyenlő partnerei csak akkor leszünk e közösségnek, ha meg tudunk felelni az Unió elvárásainak. Meg kell mutatni diákjainknak azokat a szálakat, amelyekkel a közös történelem és kultúra révén immár ezer esztendeje Európához kötnek bennünket. Másrészt meg kell őriznünk magyarságunkat, ápolnunk kell hagyományainkat, anyanyelvünket, mert szabadon élő és alkotó nép csak az lehet, aki ismeri múltját és van mihez kötődnie, ragaszkodnia. Korszakunk másik nagy problémája az, hogy a gazdasági növekedés olyan mértékeket ért el, amely az emberiség jövőjét is veszélyezteti. Olyan ifjakat kell nevelnünk, akik megértik, hogy a technológiai szemlélet egyeduralma milyen károkat okoz, és a gondolkodásukban, mindennapi munkájukban érvényesíteni tudják majd az ökológiai szemléletet is. Nemcsak a tágabb környezetünk hordoz magában kihívásokat. Az ismeretanyag rohamos bővülése, az ismeretek körében bekövetkezett átrendeződés, a nevelés-oktatás technikai feltételeinek változása, az emberi kapcsolatok gyors átalakulása arra késztet bennünket, hogy újrafogalmazzuk nevelési-oktatási elveinket, átdolgozzuk módszereinket, és a hagyományok tiszteletben tartásával átszervezzük iskolai életünket. Tudatosult bennünk a tárgyi tudás fontossága mellett a kommunikációs képesség fontossága. Azé a képességé, aminek a révén a megszerzett tárgyi tudást érvényesíteni lehet. Programunk tervezésekor azt is kiemeljük, hogy nem lezárt tudást kell diákjaink kezébe adni, hanem meg kell teremteni oktató, nevelő munkánkban azt az alapot, amit később az akkori szükségletekre válaszolva több irányban is tovább tudnak majd fejleszteni. Gondolkodó, a későbbi életútjuk során akár többszöri szakma- és munkakörváltásra, élethosszig tartó tanulásra és önképzésre képes fiatalokat akarunk nevelni. A fentiek eredményezik automatikusan azt is, hogy az oktatásban korábban nagyobb arányban szereplő előadói óravezetési stílust, a tanulók befogadói szerepére építő tanítási-tanulási folyamatot egyre inkább fel kell váltania az aktív, cselekedtető, a tanulói munkára, önfejlesztésre, a tanulók reális önértékelésének kialakítására hangsúlyt helyező tanításnaktanulásnak. A tanítás-tanulás folyamatában egyre inkább a pedagógus tanulásszervező, tanulásirányító szerepe kerül előtérbe. Nagy hangsúlyt helyezünk a tanár és diák együttműködésére. Mindezeket figyelembe véve a következőkben fogalmazzuk meg iskolánk céljait. 10

11 2.2 Célrendszer Az iskolai nevelést közvetlenül is befolyásolják a felgyorsuló társadalmi, politikai és gazdasági változások. A szakképző iskolában folyó oktató-nevelő munka szempontjából döntő jelentőségű a szakképzés koncepciója, amely a gazdasági szerkezetváltás következtében alakuló, új minőségű követelményeket is körvonalazza. Működik a munkaerőpiac, amely értékük, illetve lehetőségük szerint rangsorolja a szakmákat. A piacgazdaság konkrét viszonyait és intézményrendszerét jól ismerő, munkafolyamatokat szervezni, irányítani tudó, jól felkészült szakembereket vár a gazdaság. Növekszik a kereslet az idegen nyelveket beszélő, a számítógépet napi munkaeszközként használó szakemberek iránt. A Nagykanizsai Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium dolgozói azon munkálkodnak, hogy diákjaink megbízhatóan, pontosan, kitartóan, szorgalmasan dolgozni tudó emberekké váljanak. Kialakuljon bennük a tulajdonosi szemlélet, a vállalkozás, a kreativitás, az élet változó feltételeihez alkalmazkodás képessége. Tehát arra törekszünk, hogy tanulóink általános műveltségét, személyiségük pozitív vonásait, erkölcsi értékeit növeljük, s megteremtsük a fizikai, értelmi alapját annak, hogy szakmai irányultságuknak megfelelően sikeresen teljesítsék az általuk választott képzés követelményeit. Mivel a szakemberképzés egyszerre jelenti az ismeretközvetítést, az önálló életvezetéshez szükséges képességek kialakítását, - önálló ismeretszerzés, tájékozottság, felelősség, rugalmasság, igényesség saját és mások munkájával szemben - valamint az ember nevelését, - hogy a megszerzett ismeretet és képességeket a jó érdekében használja fel - az iskola nem mondhat le egyik részterület műveléséről sem. Az iskola a hangsúlyt elsősorban, a nevelésre helyezi. Ennek szellemében iskolánk kötelessége, hogy mindig a legkorszerűbb ismereteket közvetítse a diákjainak. Emiatt elsőrendű fontosságú a gazdaság szereplőivel - cégek, vállalkozások vállalatok, gazdasági kamarák, Munkaügyi Központ, Kanizsa TISZK - való együttműködés, hogy mindig követhessük a gazdaságban zajló változásokat, hogy saját képzésünk korszerűsítéséhez támogatókat szerezzünk, és kapcsolataink révén, ha tudunk, segítsünk a végzettek elhelyezkedésében. A nevelés célja és tartalma mindig a társadalmi életre való felkészítés. Céljának meghatározásakor figyelembe kell venni az általános emberi értékeket, a tágabb és szűkebb társadalmi környezetet, a szülők igényeit, a tanulók életkori sajátosságait, érdekeit, elképzeléseit. Iskolánk pedagógiai célja, hogy diákjaink együttműködjenek velünk a tanulás folyamatában, és a fiatalok érett, stabil, autonóm személyiségként jussanak el a felnőttkor küszöbére, birtokában legyenek azoknak a szociális képességeknek, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy etikusan társas lényekké válhassanak, képesek legyenek megfelelni az adott kor aktuális követelményeinek. Ennek érdekében arra törekszünk, hogy a tanulóink: - tudatosan óvják testi és lelki egészségüket, - ismerjék az általánosan elfogadott magatartási szabályokat, és alkalmazzák mindennapi életükben - ismerjék saját lehetőségeiket, legyenek képesek reális célok kitűzésére és elérésére, - rendelkezzenek kellő akaraterővel, céltudatossággal céljaik megvalósításához - jó kommunikációs készség kialakításával megfelelő módon tudják gondolataikat megfogalmazni - rendelkezzenek a harmonikus társas- és párkapcsolatok alakításának képességével, - váljanak képessé az információszerzés korszerű eszközeinek használatára, 11

12 - legyenek képesek a közös munkára, saját munkájuk reális értékelésére, a tanultak alkalmazására - kellő jártasságot szerezzenek az ismeretszerzés módszereiben, képesek legyenek önmaguk fejlesztésére, tanulmányaik folytatására - olyan szaktudást sajátítsanak el, amely széles körű, mobilizálható konvertálható, legyenek készek az új ismeretek befogadására, a munkaerőpiac diktálta változásokra, a reálisan felmért, idejében végrehajtott pályaorientációra, - munkájukban legyenek igényesek, szorgalmasak, kreatívak, vállalkozó szelleműek, önmaguk menedzselésére, érdekeik érvényesítésére alkalmasak, - legyenek nyitottak a világ, a természet, a haza, a társadalom aktuális kérdései iránt, - törődjenek szűkebb és tágabb környezetük védelmével, - jó ízléssel gyarapítsák tárgyi környezetüket, legyenek képesek eligazodni a művészet, a tudomány és a kultúra különféle területein. A fenti célok megvalósításához elengedhetetlen: - hogy a tanár tantárgyának átadott ismeretanyagára alapozva a tanulók készség, és képességfejlesztésére, kompetencia fejlesztésére is különös hangsúlyt fordítson, - az ismeretközvetítés az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével történjen, megismertetve a tanulót az önálló és a társas csoportban, közösségben történő ismeretszerzés alapvető technikáival. - a tanulócsoportokban a frontális munka mellett differenciált tanulásszervezési módszereket és egyénre szabott fejlesztéseket is alkalmazunk. - fejlesztjük tanulóink vitakészségét, kritikai gondolkodását, kreativitását. - tanórai és tanórán kívül nevelésünket és oktatásunkat olyan tevékenységi formákkal bővítjük, amelyek során javul a tanulók együttműködési készsége, kompromisszum- és konszenzuskészsége, empátiája, valamint egymás iránti toleranciája. - megismertetjük diákjainkkal a konfliktuskezelés különféle technikáit. - tanév elején, alternatív napokon és osztályfőnöki órákon önismereti és közösségfejlesztő tréningeket szervezünk, elsajátíttatjuk diákjainkkal a csoportmunka technikáit. - célunk a gyermekközpontú-tanulóközpontú szemléletmód, a nyílt, őszinte, humánus légkör kialakítása. - Mit értünk tanulóközpontúságon? 1. Tiszteljük a tanulót, mint embert, segítjük jogainak érvényesítésében, kötelességeinek teljesítésében. 2. Minden módon elősegítjük lelki, szellemi és testi gyarapodását. 3. A keletkező problémákat a tanuló érdekének szem előtt tartásával, mindkét fél emberi méltóságának megőrzésével próbáljuk megoldani. A sikeres együttműködés záloga a jó légkör. Ezen a következőket értjük: 1. A tanulók a gondjaikat és a problémáikat a kialakított információs csatornákon keresztül retorziók veszélye nélkül közvetíthetik tanáraik, a képviseleti szerveik és az iskolavezetés felé. Ugyanezeket a csatornákat használhatják a tanárok is diákokkal kapcsolatos gondjaik és problémáik közvetítésére. 12

13 2. Az iskolai életet szabályozó belső szabályzatok megalkotásába, be kell vonni az összes érintett felet, ha másképp nem, képviselőik útján. 3. Elő kell segíteni, hogy a kommunikáció, az egyének közti kapcsolat, az alapvető viselkedési és kulturális normák betartásával történjen. 4. A jó légkörhöz nagyban hozzájárulhat az igényes, gondozott tárgyi környezet. Ennek kialakítása és megőrzése csak tanárok és diákok együttes, példamutató munkájával lehetséges. 2.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskola nevelői a tanítási tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. - A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyerekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. - - A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják: differenciálás egyéni képességek szerint tevékenykedtetés konfliktus-kezelés tanulói megismerés (motiváció, attitűd) drámapedagógia-szerepjáték szituációs játékok felfedeztető tanítás-tanulás projektmunkák készítése problémaközpontú tanítás vita interjú Az új módszerek gyakran új munkaformákat, a tanulásszervezés új módjait igénylik. Ennek kapcsán előtérbe kerülnek azok a munkaformák, amelyek kifejlesztik a tanulókban a munkaerő-piac által is preferált - csoportban végzett munka képességét is. csoportmunka (csoportképzés: kijelölés, szabad választás, sorsolás, játék) kooperatív tanulás projektmunka páros munka egyéni munka-frontális munka műhelymunka csapatépítő és bizalomfejlesztő játékok forráselemzés önértékelés Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A tanulók erkölcsi nevelése Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 13

14 A tanulók értelmi nevelése Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítás, fejlesztése. A tanulók érzelmi nevelése Az élő és épített, tárgyi környezet harmóniájának értékeinek megőrzésére, közösségeikre és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása a tanulókban. A tanulók akarati nevelése Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése a tanulókban. S a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása A tanulók közösségi nevelése Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása A tanulók hazához való kötődésre nevelése A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók európai polgárrá nevelése Az európai értékek, az európai történelem értékeinek megismertetése, az Európai Unió működésének és az Unióban hazánk szerepének tudatosítása. A tanulók állampolgári nevelése Az alapvető polgári jogok és kötelességek megismertetése. Igény kialakítása a közösségi tevékenységre, az iskola és a helyi közéletben való részvétel. A tanulók munkára nevelése Az ember által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók testi nevelése A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése, egészséges, edzett személyiség kialakítása. 14

15 CSERHÁTI TAGINTÉZMÉNY Nincs csodálatosabb, mint építeni a jövőt, Ami ma álom, az holnap már valóság /Viktor Hugo/ 3 NEVELÉSI PROGRAM 3.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nagykanizsai Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Cserháti tagintézményében folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei olyan értékek, amelyek a társadalmi, gazdasági, kulturális létünkben gyökereznek és a várható jövő irányába mutatnak, így támaszt jelenthetnek ahhoz, hogy tanítványaink boldog, sikeres felnőttekké váljanak. Iskolánk ezt a munkát az alábbi kiemelt értékek közvetítésével végzi: Gondolkodás, értelem fejlesztése Egyéni képességek fejlesztése Tisztességre, erkölcsre nevelés Rendre, fegyelemre nevelés Felelősségérzet kialakítása A tudás tisztelete Művészeti értékek tisztelete Nemzeti érzések tisztelete Európaiság-érzés Társadalmi beilleszkedés Egészséges életmód Anyanyelvi ismeretek oktatása Idegen nyelv tanítása A számítógépes írástudás fejlesztése Kezdeményezőkészség fejlesztése Ezen értékek alapján tanítványainktól elvárjuk, hogy: Stabil ismeretekkel, jó tanulási módszerekkel rendelkezzenek, legyenek képesek a tanulási folyamataikra alkotó módon figyelni. Képesek legyenek a szükséges információk megszerzésére, kezelésére és feldolgozására, s ezek felhasználásával véleményük világos kifejtésére, mások álláspontjának azonosítására. Képesek legyenek önálló problémamegoldásra. Legyenek képesek élethosszig való tanulásra. (képességére) Kellő önfegyelemmel és önismerettel rendelkezzenek. Legyen kialakított saját a társadalmi normákhoz igazodó értékrendszerük, ismerjék a társadalmi együttélés szabályait. Legyenek önálló életvitelre képesek. Megfelelő szinten kommunikáljanak idegen nyelven. 15

16 Legyenek nyitottak más kultúrákkal és szokásrendszerekkel. Testi adottságaiknak megfelelő képességekkel rendelkezzenek. Az iskolánkba komoly tudásszint- és motivációs különbséggel érkező diákjainkat meg kell tanítanunk a gyorsan változó körülményekhez való alkalmazkodásra, az élethosszig tartó tanulás képességének megszerzésére. Ezen kihívásra intézményünk a kompetencia alapú oktatás változatos módszereivel kíván válaszolni, hiszen a kompetencia alapú fejlesztés egyik előnye, hogy segíti a különböző fejlettségi szinten lévő gyermekek közötti különbségek csökkentését, a hátrányokkal rendelkezők felzárkóztatását. A kompetencia az ismeretek, ezek alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége. Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, mely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás, vagy a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. Kiemelt hangsúlyt kapnak azok a tartalom-független kompetenciák, amelyek nem köthetők tudományágakhoz, tantárgyakhoz, műveltségi területekhez: a tanulás tanulása együttműködési készség, munkamegosztás partneri viszony elfogadása, tolerancia, konszenzus-készség, empátia, érzelmi intelligencia, etikai érzék, logikai gondolkodás, képzelőerő, kommunikációs képesség, kreativitás, motiváció, kockázatvállalás, feladatvállalás, vitakészség, közösségépítés. Iskolánkban három területet választottunk: szövegértés-szövegalkotás, matematikai-logikai, IKT. A kompetencia alapú oktatás során alkalmazható módszerek: differenciálás egyéni képességek szerint rendszeresség kutatószemlélet kérdésfeltevés tanulási folyamat irányítása tevékenykedtetés differenciált értékelés (minősítő és fejlesztő értékelés, árnyalt értékelés) 16

17 saját tanulási folyamat és tevékenység konfliktus-kezelés tanulói megismerés (motiváció, attitűd) drámapedagógia-szerepjáték szituációs játékok gondolkodás és cselekvés egymásra építése felfedeztető tanítás-tanulás problémaközpontú tanítás vita interjú magyarázat, szemléltetés, megbeszélés, versenyek Az új módszerekhez kapcsolódó munkaformák, tanulásszervezési módok kifejlesztik a tanulókban a csoportban dolgozás képességét. kooperatív tanulás (térbeli elrendezés) projektmunka páros munka egyéni munka-frontális munka műhelymunka csapatépítő és bizalomfejlesztő játékok mentorálás (heterogén csoportban) szabad tanulás dokumentumelemzés önértékelés Iskolánk cél- és feladatrendszere Eddigi tevékenységünk felülvizsgálata alapján az alábbi célokat tűzzük magunk elé: 1. Sokoldalú általános műveltség biztosítása korszerű szemlélettel A cél megvalósításához szükséges feladatok, tevékenységek: Az iskola rendelkezésére álló órakeretből a lehetőségek figyelembe vételével biztosítjuk a szakköri óraszámot. A könyvtári állományt gyarapítjuk(könyv és CD). A könyvtár számítógépes felszerelését, Internetre történő kapcsolását megoldjuk. A tanári szoba számítógépeit bővítjük. Szaktantermek és szertárak számítógéppel történő bővítését szorgalmazzuk. Tanárainkat a számítógép használatára ösztönözzük Szaktanáraink a diákok számára olyan feladatokat jelölnek ki, amelyek számítógép és Internet használatot kívánnak. Széleskörű Internet hozzáférés biztosítunk a tanulók és tanárok számára. Színház, hangverseny, mozi, kiállítások látogatási igényének felkeltése mellett megteremtjük az ezeken való részvétel lehetőségét. A tanárok szaktudásukat és tanulás-módszertani ismereteiket bővítik és korszerűsítik, a továbbképzési tervet ennek megfelelően alakítjuk. 17

18 2. Jó kommunikációs készség kialakítása A cél megvalósításához szükséges feladatok, tevékenységek: Magas szinten használja minden tanuló: anyanyelvét, legalább egy idegen nyelvet, az informatika kommunikációs rendszerét. Minden tanár feladata, hogy tanóravezetésében lehetőséget adjon a diákoknak a szóbeli megnyilatkozásokra. Egy idegen nyelvet magas óraszámban oktatunk. Az emelt szintű csoportokban tanuló diákokat nyelvvizsgára és/vagy emelt szintű érettségire készítjük fel. Külföldi cserekapcsolatainkat továbbra is fenntartjuk. Informatikát csoportbontásban oktatjuk. Az iskolai számítógépek használatát tanórán kívüli lehetővé tesszük. 3. Tudományos ismereteken alapuló alkotó gondolkodásra nevelés A cél megvalósításához szükséges feladatok, tevékenységek: Az ismeretközvetítés az életkori sajátosságok figyelembevételével történik. Az alapvető gondolkodási műveleteket megismertetjük a tanulókkal és tanórákon gyakoroljuk. Tanórán és tanórán kívül egyre több problémamegoldó és önálló gondolkodást igénylő feladatot adunk. 4. A különféle területeken megmutatkozó tehetség kibontakoztatása A cél megvalósításához szükséges feladatok, tevékenységek: Különböző orientációjú osztályokat szervezünk. Széles körű szakköri és diákköri kínálatunkat megtartjuk. Tehetségeinket a versenyeken való részvételre ösztönözzük, számukra a versenyeken való részvétel lehetőségét megteremtjük. A kétévente megrendezésre kerülő kulturális bemutatón iskolánk tanulói bemutathatják különböző területen meglévő tehetségüket. 5. Közép és emelt szintű érettségire, továbbtanulásra, való felkészítés A cél megvalósításához szükséges feladatok, tevékenységek: A 11. évfolyam matematika és fizika próba érettségijét minden évben megszervezzük. Kidolgozzuk az évfolyamszintű tantárgyi mérések rendszerét. A tanulók felzárkóztatását tanórán belüli tanulásszervezéssel és kötelező órakereten felüli foglalkozásokkal oldjuk meg. Emeltszintű érettségire választható órakeret biztosításával - a tanulók többségének igénye szerinti tantárgyakból készítünk fel. 6. Célunk egyéni és közösségi emberi értékek kialakítása A cél megvalósításához szükséges feladatok, tevékenységek: A fenti cél elérése minden tanítási órának és minden tanórán kívüli tevékenységnek feladata. E cél elérését feladata minden tanárnak személyes példaadással segíteni. 18

19 Tanulóink sikerélményhez juttatását meghatározó motivációs eszközként használjuk. A közösségi élet rendezvényeinek megszervezését a diákokkal közösen végezzük. Támogatjuk a diákok önszerveződését, segítjük önkormányzatuk munkáját. A közösséghez tartozás élményét az iskolai, helyi és nemzeti hagyományok ápolásával erősítjük. 7. Önmagával és környezetével összhangra törekvő személyiség kialakítása A cél megvalósításához szükséges feladatok, tevékenységek: Rendszeres tömegsportot biztosítunk az iskolánkban a diák sportkör lehetőségeinek kihasználásával. Mozgósítunk a tömegsport rendezvényeken való részvételre. Kirándulásokat, kerékpártúrákat, vízi táborokat, sí táborokat szervezünk. Osztályfőnöki órákon az egészségnevelést a helyi tanterv szerint tanítjuk. Védőnői fogadóórák, mentálhigiénés tanácsadás aktív igénybevételét szorgalmazzuk. Tudatosítjuk a különböző egészségkárosító szerek károsító hatását és használatuk jogi kockázatát. Az egészséget befolyásoló környezeti tényezők felismerésére irányítjuk tanulóink figyelmét. A tantárgyakban megjelenő környezettel, természettel, egészséggel kapcsolatos tananyagot kiemeljük. Környezettudatos életmód elemeinek szocializációját végezzük (pl. hulladékszelekció, természetbarát termékek használatára való ösztönzés, természeti környezet védelme, lakó és iskolai környezet közös megóvása). 3.2 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség az emberi tevékenység révén alakuló és fejlődő pszichés képződmény, amely egyedi és sajátos. Az egyén lelki-szellemi életének sajátos összessége, a jellemző tulajdonságok összerendezett egysége, amelyik a környezethez való alkalmazkodás során cselekvéseinkben nyilatkozik meg Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. Legfontosabb az önismereti nevelés, amely meg kell előzzön minden más nevelési feladatot. Feladat: pozitív énkép kialakítása, egyéni aktivitás fejlesztése, döntőképesség fejlesztése 2. A tanulók erkölcsi nevelése Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 3. A tanulók értelmi nevelése Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges 19

20 képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 4. A tanulók érzelmi /emocionális/ nevelése Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása, az egymás iránti tisztelet, megbecsülés fejlesztése. 5. Testi nevelés Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, fejlesztése. 6. Környezeti nevelés Feladat: környezeti tudatosság kialakítása, fejlesztése. Környezetvédelmi tevékenység és környezettudatos életvitel fontosságának hangsúlyozása. 7. A tanulók munkára nevelése Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységeiknek gyakoroltatása. 8. A tanulók akarati nevelése Feladat: A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 9. A tanulók nemzeti és állampolgári nevelése Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre A személyiségfejlesztés színterei 1. Tanórák keretében: - interaktív kommunikáció - szemléltetés /video, CD ROM-ok/ - külső előadó - Internet 2. Szakkörök, énekkar, művészeti csoport, színjátszókör 3. Iskolai sportkör 4. Tanulmányi, kulturális verseny, házi bajnokságok 5. Egyéb: tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, kulturális és sportrendezvények látogatása Az időmeghatározást a tanterv rögzíti. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat érdemes a hagyományos csoportosítás szerint megfogalmazni. 20

21 1. Értelmi nevelés 2. Erkölcsi nevelés 3. Esztétikai nevelés 4. Munkára nevelés 5. Családi életre nevelés 6. Testi nevelés 7. Állampolgári nevelés 1. Az értelmi nevelés A nevelés része az oktatás, amely elsősorban a tudást közvetíti. Az oktatásban is kölcsönhatás van a tanárok és a tanulók között, és sem a felnőttek, sem a gyerekek nem csupán ésszel vesznek részt benne, hanem jelentősek érzelmeik, motivációik, kapcsolataik. Az ismeretek, a kialakuló képességek a gyerekek egész személyiségét formálják, és egész életére hathatnak. Az iskolai oktatásban különösen nagy jelentőségű: - a teljesítményorientáció - az értékelés - a siker és kudarc lehetőségei A hatások eléréséhez fel kell kelteni az érdeklődést, a kíváncsiságot. Az inger csak akkor motivál tevékenységre, ha találkozik a gyerekek meglévő tapasztalataival. Szükséges a meglévő tapasztalatok felszínre hozása, felelevenítése. A tapasztalatszerzés lehetőségei, színterei A nevelés formájának és céljának megfelelően ezekből érdemes válogatni. A tanórákon: Magyarázat Szemléltetés /képek, video, CD-romok, számítógépes animáció stb./ Kísérletek bemutatása Külső előadó meghívása Internet Egyéb lehetőségek: Múzeum- és színházlátogatás Séták Osztálykirándulás Iskolai ünnepségek Kortárs kapcsolatok Könyvtárlátogatás Versenyek Tömegkommunikáció A tanórákon, foglalkozásokon fontos feladat a lehetőségek szerinti differenciálás, a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez való igazodás. 21

22 2. Erkölcsi nevelés A legfontosabb a nevelő magával hozott emocionális kínálata: a jóakarat, jóindulat, érzelmi melegség, következetesség. A gyerekek alapvető szükséglete az elfogadás, a bizalom, a gondoskodás, a figyelem érzése. Az erkölcsi nevelés főbb színterei: osztályfőnöki óra óraközi szünetek osztálykirándulás kollégium A tudás elsajátítása igaz, hogy egyéni, de az iskolában közösségben, csoportban zajlik, ezért soha nem szabad figyelmen kívül hagyni a nevelés társas jellegét. Az erkölcsi nevelés során törekedjünk alakítani a gyermekekben a példakép és eszménykép szükségességét. A példaképben és eszményképben meghatározott minőségű, részletesen kimunkált magatartási minták testesülnek meg. A példaképben ez a minta viszonylag konkrét, míg az eszményképben elvontabb és általánosabb formában adott. Elfogadtatásuk esetén szükségletként funkcionálnak. Az iskolában átélt, látott felnőtt-felnőtt, felnőtt-gyerek, gyerek-gyerek kapcsolatok modellként szolgálnak a tanuló későbbi életére is. 3. Esztétikai nevelés Lehetőségek, színterek: Az iskola épületeinek és udvarának rendje, tisztasága, díszítése Osztályterem rendje, tisztasága, teremdíszítés Ünnepek alkalmával a külsőségekre való fokozottabb figyelés Szóbeli megnyilatkozás a nagyobb közösségek előtt 4. Testi nevelés A testi nevelés leggyakoribb színterei: Testnevelés óra Sportköri tevékenység Versenyekre való felkészülés, a verseny Túrák, osztálykirándulás Séták Óraközi szünetek Egyéb diákkörök A sport a megfelelő gyűjtőfogalom a testedzésre. A sport magában foglal minden testgyakorlatokkal végzett testkulturális tevékenységet, függetlenül attól, hogy azt milyen céllal és milyen szervezeti keretben végzik. Annak, hogy valaki sportol-e, tehát az az egyetlen kritériuma, hogy bizonyos rendszerességgel valamelyik sportágban kifejt-e fizikai aktivitást bizonyos ideig és bizonyos intenzitással. 22

23 5. A családi életre nevelés A családi életre nevelés iskolánkban a 9. évfolyamon elkezdődik. Az ifjúsági védőnő rendszeresen tart minden osztályban az osztályfőnöki órákon előadásokat, bemutatókat. Az osztályfőnöki órák rendszeres témája a családi élet valamilyen vonatkozása. A családi életre nevelés lehetősége jelentkezik még egyéb tanórákon is, pl. magyar irodalom, történelem, társadalmi környezet, emberi test, biológia stb. A nevelés eszközei: Bemutatók Videofilmek Beszélgetés Kirándulás Az egészségnevelés összes formája Internet pl. Önismereti kamasziroda 6. Az állampolgári nevelés Színterei: Történelem óra Osztályfőnöki óra Ünnepségek (iskolai, városi) Múzeumlátogatás Honismereti verseny Honismereti séta Diákkörök 23

24 3.3 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskola alapegysége egy osztály közössége. Ahhoz, hogy ez az egy osztályba járó gyerekcsoport közösséggé váljon, bizony rendkívül sok közös élmény szükséges, az iskolában tanító pedagógusok és természetesen az osztályfőnökök személyes részvételével, aktív irányításával A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: az iskolai élet egyes területeihez /tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez/ kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm, a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Alapértékeink közül az egyik legfontosabb a gyermekközpontúság. A közösség kialakításánál, fejlesztésénél ezért vezérfonalnak tartjuk a humánumot. A legszentebb hivatás az ember szolgálata. Ha ez az ember fiatal és kiszolgáltatott, még nagyobb felelősséget ró a pedagógusra. A közösségfejlesztés célja A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának egyik alapvető feladata. Egy közösség mindig más minőség, mint az őt alkotó egyének összessége. Nem több vagy kevesebb, főleg nem jobb vagy rosszabb, de feltétlenül más, ezért nem mindegy, hogy az adott közösség milyen és mennyire képes nevelni. 24

25 A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, a tanulók közügyekben való tevékenységét és részvételét fokozó módszer. A közösségfejlesztés lényegében a tanulók fejlesztése, formálása. A közösségfejlesztés legfontosabb célja, olyan légkör teremtése, amelyben a tanulóknak lehetőségük van az önmegvalósításra. A tanulónak szüksége van a megértésre, arra a tudatra, hogy mások elismerik, és tiszteletben tartják személyiségét, valamint olyan irányításra, amely kibontakoztatja addig lappangó képességeit. A közösségfejlesztés során az egyén vagy csoport ereje, jártassága, tudása és tapasztalata fejlődik. A közösségfejlesztés során a közösség fokozatosan önállósodik, függősége a fejlesztőtől csökken. A bizalom megmaradhat, de mind kevésbé van szükség a fejlesztő jelenlétére. A folyamat elindítója végül ráébred, hogy feladata szinte véget ért, mert a közösség tagjai nélküle is képesek megoldani problémáikat. Ettől kezdve a közösséget a kultúra, vagyis ismeretek, beállítódások és normák rendszere tartja össze. A tanulói közösségfejlesztés színterei A tanulók többféle állandó közösségnek és differenciált tevékenységformái révén sokféle eseti csoportosulásnak lehetnek tagjai. A tanulóknak az állandó csoportokon túl módjukban áll eltérő korú, azonos érdeklődési körű csoportokat is választani. Rendkívül fontos, hogy a tanulók sokféle élethelyzetben találkozzanak egymással. A különböző csoportok módot adnak arra, hogy egy tanuló az egyik helyen periférián, máshol a központban legyen. Minél többféle tevékenységformában vesz részt egy tanuló, annál nagyobb a valószínűsége, hogy amiben sikeres, ott egyben a helyét is megtalálja. Fontos az is, hogy olyan mikroközösségek működjenek, amelyekben a résztvevők egyben a makroközösség számára is valamilyen szolgáltatást nyújtanak, így teremtve meg a lehetőséget az iskola egészével való kapcsolatra, a lojalitásra, az identitás megszerzésére. Állandó közösségek Makroközösségbe beletartozik az iskola valamennyi tanulója. Mikroközösségek közé tartoznak az osztályközösségek /iskola elsődleges közösség/, tanulói csoportok. A tanuló állandó környezete az iskola és az osztály. Ez a szervezeti, közösségi forma a képzés egész ideje alatt megmarad. Az iskolai hagyományok szervezése, megrendezése állandósulva a tanulókhoz kötődik, igen erős közösségi hátteret biztosít. A tantárgyak tanulása, a közösség rendezvényei közös élményt biztosítanak. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a márciusi forradalom évfordulója, az 1956-os forradalom kitörésének évfordulója alkalmából, valamint karácsonykor, szalagavatókor, ballagáskor, technikus oklevél átadásakor, évnyitás és évzárás alkalmával. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére iskolánkban diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a

26 osztályokba megválasztott küldöttekből álló iskolai diákönkormányzat vezetősége irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a tanulók által felkért és az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Szakkörök Az iskolánkban működő szakkörök a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják, de kitűnő keretet biztosítanak a közösségi magatartás gyakorlására, a közösségfejlesztésre is. Kulturális rendezvényekhez kapcsolódó foglalkozások Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben múzeum, levéltár, könyvtár, színház, filmszínház tett csoportos látogatások. Ezeken a foglalkozásokon csak akkor nem kötelező a részvétel, ha az költségekkel jár. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli versenyekre, de a szakkörökhöz hasonlóan kiváló lehetőséget biztosítanak vertikális felépítésük mellett is a közösségfejlesztésre. Tanulmányi kirándulások, túrák A tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka elsősorban a közösségfejlesztés elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezünk. A tanulmányi kiránduláson való részvétel természetesen önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik. A túrákat az iskola pedagógusai szervezik. Szakmai tanulmányutak: Opel-Audi-Suzuki autógyárak, szakmai képzéssel kapcsolatos üzemek, különféle bemutatók. Egyéb rendezvények Hasznos lehet minden olyan együttes cselekvést igénylő rendezvény, amely elősegíti az adott közösség formálását, fejlesztését. Változó csoportok, közösségek A szabad programválasztás különböző életkorú és létszámú csoportokat hoz létre. Vertikálisan szerveződnek, így emelt szintű érettségire felkészítő tanulócsoportok, szakkörök, diákszínpad, sportkör, egyéb tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódó csoportok. Ami az egyes tanuló számára változó csoport, az az iskolában sokszor állandó, az iskola számára tradíció, s egyben sok tanulónak állandó közösség is. 26

27 3.3.2 Az osztályközösség megszervezése, formálása Az iskola legfontosabb közössége az osztály. Az osztály az a közeg, amelyben a kollektivitás élményén keresztül a tanulók önmagukról, a társadalmi létről, a világról meghatározó élményeket kapnak, amely legfőbb alakítója az éppen formálódó középiskolás korosztálynak. Az a tudás- és ismeretanyag, amely az osztály nyújtotta együttes élményen keresztül jut el a tanulóhoz, az feltétlenül személyiségformáló erővé válik. Ami nem, az általában megmarad holt és idegen ismeretnek. Feltétlen kritérium annak a légkörnek a megteremtése, amelyben a tudás érték, amelyben a világ megismerése személyes feladat, amelyben a tanulás nem formális kötelezettség. Az osztályközösség kialakításánál tudatosan, tervszerűen törekszünk az élménygazdagságra, az élménysűrűségre. Alakuljon ki egy valódi mi-élmény. Legyen az osztálynak saját szimbólumrendszere, összekacsintás élménye. Tudatos nevelői ráhatás eredményeként alakuljon ki jellegzetes közös értékrend, de fogadják el egymás értékrendjét is. Jelentsen biztonságot az osztályközösség védőháló funkció. Fontos a bizalom megteremtése és a kooperációs képessége kialakítása. Tudja az osztályközösség konfliktusait önmaga megoldani. Kritérium a nyitottság és a kritikus hozzáállás is, mégpedig ezek nehezen megtalálható egyensúlya: olyan szellemiség, amelyben az érdeklődés és a szkepszis, az elfogadás és a fenntartások egyszerre vannak jelen. Összességében az osztályközösség minden tulajdonsága az iskola hatására alakul ki vagy nem alakul ki. Értékrendjük, elvárásaik, kommunikációjuk erősen magán viseli az iskola osztályfőnök /elsősorban/, tanárok, légkör, hagyományok, konfliktus - bélyegét. Kiemelkedően fontosnak tartjuk tehát, hogy az iskola olyan értékrendet, normákat, erkölcsöt, tudást hordozzon, amely elfogadásra méltó A pedagógusközösség formálása A nevelőtestület szervezi és vezeti a nevelési folyamatot, benne az egyes tanár, aki egész személyiségével gyakorol hatást neveltjeire, a nevelőtestület képviselőjeként is hat rájuk. A pedagógusközösségünk funkciójából adódóan jellemzője, hogy a közösségi kritériumok nemcsak mint önfejlődés jelenségei alakulnak ki, hanem azokat az egységes pedagógiai hatásrendszer érdekében tervszerűen és céltudatosan munkálja ki magában. Így hagyományaink, tevékenységünk, célkitűzéseink arra összpontosulnak, hogy fokozatosan kialakítsuk, fejlesszük és tagjaink között pontosan körülhatárolt munkamegosztás alapján részleteiben megvalósítsuk iskolánk sajátos nevelési rendszerét. A közösség fejlődését, egyéni arculatát befolyásolja a pedagógusközösség összetétele, tagjainak egyéni teljesítménye és kooperatív képessége. A nevelői közösség kapcsolatrendszerének sarkalatos pontja a tanár-diák viszony. Az egyes pedagógus legjobb szándéka mellett sem tudja tartósan és hatékonyan megvalósítani a jó tanár-diák viszonyt. Arra törekszünk, hogy ez váljék az együttműködő nevelőtestület jellemzőjévé. A tanulók és a pedagógusok közössége nem egymástól függetlenül, elszigetelődve fejlődik. Arra kell törekednünk, hogy pedagógusközösség az együttes nevelőmunkában, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése közben, a közös tapasztalatok kollektív elemzése 27

28 nyomán erősödjék és fejlődjék. Tehát párhuzamosan alakul a tanulóközösséggel, mellyel együtt az iskola egységes nevelő közösségét kell, hogy alkossa Nevelői módszerek a közösségfejlesztésben A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó heteronóm személyiségből az autonóm személyiséggé válásig közösségi magatartáshoz. A közösségfejlesztő nevelőnek alkalmaznia kell a direkt és indirekt hatásrendszert. A direkt hatásrendszer esetében a személyiségformáló hatások forrása a nevelő, akinek akciói az egyes tanulókra irányulnak, de az ő fejlesztésével természetesen pozitív befolyást gyakorolnak a közösségre is. Az indirekt hatásrendszer forrása ezzel szemben a közösség tevékenysége, az ezen belül kialakított feladatok rendszere, valamint a közösségi tevékenység keretében kibontakozó hatások, amelyeket maguk a közösség tagjai produkálnak igen változatos kölcsönhatások, interakciók formájában. A nevelőnek az indirekt hatásrendszer életre hívásában és orientálásában is nélkülözhetetlen szerepet kell betöltenie. A nevelő szakszerű pedagógiai eljárásokat alkalmazva működjön közre a közösség optimális személyiségformáló tevékenységrendszerének és kölcsönhatásrendszerének kialakításában. Mind a direkt, mind az indirekt hatásrendszer kialakításánál alkalmazzuk a következő módszereket: - A szokások kialakítását szolgáló módszerek: követelés, gyakoroltatás, segítségadás, ellenőrzés, ösztönzés, - A magatartási-tevékenységi modellek közvetítésére alkalmas, a példaképek, eszményképek kialakítását célzó módszerek: modellértékű személyek bemutatása, műalkotások bemutatása, a nevelő személyes példaadása, - A meggyőződések formálásában döntő szerepű eljárások, a tudatosítás módszerei: magyarázat, beszélgetés, a tanulók önálló elemző munkája. Az önkormányzás képességének kialakítása Kezdetben a csoport, osztály tagolatlan társas mező, halmazszerű állapot. A személyközi érintkezésben a közvetlen személyes és dologi kontaktusok dominálnak és jelentős szerepet játszik a hasonlósági paradigma. Lassanként átrétegeződnek a kapcsolatok, strukturálódik a társas mező, bontakozik a közös tevékenység. A következő szakaszban kiválasztódnak a vezetők, kialakul az önkormányzat, a közös feladatok vállalására szervezett tevékenységek beindulnak. A közösségi szakaszban kialakul az önmeghatározás, az önkormányzás képessége. A tanulói közösségek fejlesztése során tehát ki kell alakítanunk a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése A közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése a tanulói közösséget irányító tanár feladata, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe 28

29 bekapcsolódnak, azokon aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Ki kell alakítanunk a tanulói közösségre jellemző, az összetartást erősítő viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válását, ápolását. Az erkölcsi nevelés erősítése Az iskolánk feladata és egyben jelentősége is az erkölcsi nevelést illetően az, hogy az erkölcsi ítélőképesség kognitív /megismerő/ fejlődését, valamint az erkölcs gyakorlását a közösségi életben és a közös munkában biztosítsa. Szabadidő szervezése A közösségfejlesztés szempontjából nagyon fontos a tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények biztosítása, megszervezése. Az iskolavezetés feladata a szakkörök, sportkörök működésének biztosítása. A diákönkormányzat munkáját segítő tanár feladata az iskolai és osztály diákbizottságok munkájának koordinálása. A szabadidő szervezését végző tanár/személy feladata olyan rendezvények, összejövetelek szervezése, amelyek biztosítják a tanulók szabadidejének tartalmas, kulturált eltöltését. Az osztályfőnökök feladatához tartoznak olyan események, rendezvények szervezése mozi és színházlátogatás, tanulmányi kirándulás, túra amelyek elősegítik az osztályközösség kialakítását, fejlesztését. 29

30 3.4 Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek Beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A szakemberek beilleszkedési, magatartási zavarok magyarázatára több okot, illetve ezek együttesét feltételezik. Ezek lehetnek biológiai problémák (esetleg genetikai), stresszhelyzetekből adódóak, családi zavarok, illetve egyéb iskolán kívüli közösségből fakadó viselkedési és mentális zavarok, szocializációs problémák. A magatartási vagy beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyerekeknek a közoktatási törvény alapján ugyan úgy helyük van a középiskolában, mint az ilyen jellegű problémákkal nem küzdő társaiknak. A középiskolába felvett beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő tanulókra jellemző a figyelemzavar, magatartászavar, tanulászavar, beilleszkedési zavar. Feszültek, szorongók, agresszívak. Ezek következménye, hogy képességük színvonala alatt teljesítenek. Az iskola, a pedagógus feladata a megelőzés, szakember /orvos, pszichológus/ segítségével a felismerés és a kezelés. Szűrés, diagnosztizálás Annak érdekében, hogy a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulóknak a lehető legjobb módon tudjunk segíteni, az elsődleges feladat a szűrés, diagnosztizálás lehet. Ebben az iskola vezetése mellett részt vesznek az osztályfőnökök, valamint speciális szakemberek (orvos, pszichológus, ifjúságvédelmi felelős, nevelési tanácsadó). Az indulási hátrányok csökkenése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében már az iskola 9. évfolyamára jelentkezőket diagnosztizáljuk. Ennek első lépése a problémák feltárása, amely történhet írásos jelentkezés és személyes elbeszélgetés alapján. Ezek után a pedagógus és a szakember az egyedi esetek megismerésével kialakíthatja a leghatásosabb megoldási módszert a tanuló problémáira. Amennyiben egy tanulóról kiderül, hogy sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd mely kérdésben a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt a nevelési tanácsadó megkeresésére -, a tanuló felmenthető az iskolaigazgató által egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ebben az esetben az iskolának egyéni foglalkozást kell szerveznie a tanuló részére, melynek célja a tanuló felzárkóztatása a többiekhez. A vizsgákon biztosítani kell a tanuló számára, hogy az érintett tantárgyak helyett másik tantárgyat válasszon; hosszabb felkészülési idő álljon rendelkezésére; alkalmazhassa a tanulmányai során alkalmazott segédeszközöket (írógép, számítógép stb.); ha szükséges, felválthassa az írásbeli beszámolót szóbelivel, a szóbeli beszámolót pedig írásbelivel. A megelőzés módjai: A kiváltó okok orvoslása A kezdeti stádiumban lévő esetek gyors felismerése, hatékony kezelése, megoldása A további károsító hatások következményeinek csökkentése 30

31 Ennek érdekében a pedagógus tartson szoros kapcsolatot a családdal, a nevelési tanácsadóval, az ifjúságvédelmi felelőssel, a gyermekjóléti szolgálattal, az iskolaegészségüggyel, az iskolapszichológussal. A beilleszkedési, magatartási nehézségeket több módszerrel enyhítjük: A tanulás megszervezésénél a pedagógus lehetőség szerint igazodjon a tanulók egyéni képességeihez. Az iskolához köthető teljesítményszorongás folyamatosan akadályozza az eredeti, önálló, kreatív megoldások keresésében, ezért ezek a tanulók jobban szeretnek és többet is tudnak írásban produkálni, mint szóban. A felzárkóztató órák és foglalkozások csökkenthetik a szorongást. A kudarckerülő magatartást felválthatja a sikerre való törekvés. Az eltűnni igyekvő, szorongó tanuló mellett, a figyelmet magára felhívni akaró agresszív tanulónak is segíteni kell. /Ha pozitív magatartásformákkal pl.:jó teljesítménnyel - nem tud annyi figyelmet ébreszteni a pedagógusban, szülőkben, társakban, amennyire szüksége lenne, akkor negatív formát - bohóckodást, agressziót választ. Megfelelő intenzitású figyelemmel csökkenthető ez a magatartási zavar. A kötekedő, agresszív tanulókkal szemben /ezeknél a tanulóknál általában agresszív a családi háttér, vagy a baráti kör/ a pedagógusnak segítenie kell. A támadó és védekező agresszió kezelésében a szülő segítsége is szükséges. A párbeszéd színtere az iskolai lehetőségek /szülői értekezlet, fogadódóra/ mellett a családlátogatás is lehet. A pedagógus és a tanuló személyes kapcsolataiban a közvetlen elfogadó magatartás érvényesüljön. Tehát a pedagógus részéről a következőnek kell érvényesülnie: a helyes cselekedetek mindig kapjanak pozitív megerősítést, tetteit, döntéseit mindig indokolja meg, beszélgessen gyakran a tanulóival, akár csoportfoglalkozás keretében is, a tanuló közeledésére mindig pozitívan reagáljon. A beilleszkedési és magatartási nehézségek kezelése gyakran jelent problémát a pedagógusnak. Gyakorlatlanok a kapcsolatkezelési és viselkedési készségekben, nincs önbizalmuk az esetek kezelésében, nem érzik kompetensnek magukat, nem ismerik fel a problémát. A pedagógusok továbbképzése a pszichológiai ismeretek oktatása mellett tartalmazza a kommunikációs készségek fejlesztését, a probléma- és konfliktuskezelő képesség növelésére irányuló tréningeket. Mindezek a módszertani eszköztár növelését célozzák meg, és fejlesztik. A pedagógus rendszeresen beszélje meg szakemberekkel (iskolapszichológus, nevelési tanácsadó, ifjúságvédelmi felelős) azokat az eseteket, amelyek számára valamilyen szempontból nehézséget okoznak, vagy nem tud kezelni. 31

32 Ezek a konzultációk a pedagógusok pszichológiai továbbképzésének speciális, személyre szabott módszere, amelyben azokat a gyakorlati technikákat, módszereket ismertetik meg, amelyek alkalmazására a pedagógiai gyakorlatban az igény felmerült. A városi konzultációk segítséget nyújtanak ahhoz, hogy felderíthesse, korrigálhassa a saját tudását. Együttműködés kortárs csoportokkal A kortárs csoporttal az iskolavezetés, az ifjúságvédelmi felelős, a diákönkormányzat vezetői és az osztályfőnökök tartanak közvetlen kapcsolatot, működését és pontos programját közösen alakítják ki. Támogatjuk minél több kortárs oktató felkészítését. Speciális programok kialakítása Szükség szerint az iskolában működhetnének speciális programok, melyeknek célja az, hogy segítséget nyújtsanak a problémás iskolai, illetve magánéleti helyzetekben, és oldják a szorongásokat, félelmeket. Ezáltal elősegítik a serdülők harmonikusan működő személyiségének a kibontakozását. A programok további feladata az, hogy időben felismerjék azokat a komoly pszichés problémákat, melyek kizárólag pszichológus, illetve pszichiáter segítségével orvosolhatóak. A programok során fontos szerepe van a folyamatos kapcsolattartásnak, egyrészt a szakemberekkel, másrészt pedig a szülőkkel. A beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók részére a programok egyéni és csoportos foglalkozásokból állnak. A csoportos foglalkozások mindegyike előre eltervezett metodika szerint épül fel, míg az egyéniek feladatuknak megfelelően a diákok egyéni, és legtöbbször intim problémájához igazodva alakulnak. Annak megítélése, hogy kinek milyen foglalkozásra van szüksége, egy előzetes felmérés feladata. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Nem az ismeret a lényeg, hanem a képesség. Az ismeret csak eszköz legyen ahhoz, hogy a tanuló egyéni képességeit minél magasabb szinten kiművelhesse. Tudni kell, hogy: hogyan kell elsajátítaniuk a tananyagot, hogyan kell megoldaniuk a feladatokat és hogyan fogalmazzák meg írásban munkáikat. A tanuláshoz való viszony, a későbbi önképzésre való igény, annak módja és jellege azoktól a magatartási formáktól és szokásoktól függ, amelyeket az egyén az iskolaidő alatt szerzett és gyakorolt be. Csak aki megtanulta, hogyan kell tanulni, képes arra, hogy a célul kitűzött alapvető ismereteket és betekintést átvigye új tanulmányi témákra. Nagyon fontos, felelősségteljes feladat hárul az osztályfőnökre, az osztályban tanító tanárokra és az ifjúságvédelmi felelősre, hogy feltárják az osztályba járó tanulók közül, akik kudarcnak vannak kitéve a tanulásban. A felmérés során ki kell annak is derülnie, hogy ennek mi az oka: otthoni, szociális és kulturális helyzet, a szorgalom hiánya, a céltudatosság, a motiváció hiánya, képességbeli hiányosság, nem megfelelő tanulási módszer, az előképzettség hiányossága, 32

33 önismeret hiánya, önbizalom hiánya, kudarctól való félelem, koncentrációs zavar, iskolai ártalmak (pl. Pedagógus nem megfelelő személyisége, rossz osztályközösség, sikerélmény helyett állandó frusztráció stb.) A felzárkóztatás módszerét csak ennek megállapítása után lehet meghatározni. Tudni kell, hogy a tanulási nehézségek csak nagyon ritkán vezethetők vissza egyetlen okra. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásában jelentős szerepe van: a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatának, a tanulók egymás közötti személyes kapcsolata. Szorgalmas segítőkész tanulók, sokat tudnak lendíteni gyenge társaikon, ha együtt tanulnak (tanulópárok). Erre a jövőben jobban kellene figyelni, támaszkodni a szaktanároknak. családi és iskolai ártalmak feltárásának, enyhítésének vagy megszüntetésének önbizalom, önismeret kialakításának, erősítésének, akaraterő fejlesztésének, motiváció felkeltésének minden tanár feladata, hogy a tanórai tanulás megszervezésénél vegye figyelembe az egyéni képességeket és módszereit az osztály képességeihez igazítsa. Szintén fontos feladat, hogy diákjainkat ne csak a 9. osztályban figyeljük. Vegyük észre, ha tanulóink közül valaki tanulmányi munkájában, magatartásában negatív irányba változik. Járjunk utána, hogy ennek mi az oka, hogyan lehetne visszafordítani a folyamatot. A 9. évfolyamos osztályokban minden tanulónál fel kell mérni: az olvasási, az írási a szövegértési készséget matematikai gondolkodási készséget. Időben szűrjük ki a funkcionálisan analfabéta tanulókat. Őnekik szervezzünk felzárkóztató foglalkozásokat, lehetőség szerint kiscsoportos foglalkozás keretében tanítsuk meg, hogyan kell helyesen tanulni. Nagyon fontos a többcsatornás tanulás. Minél több csatorna vesz részt már az információ befogadásában, és belsőleg minél alaposabban feldolgozásra kerül az adott témakör, annál tartósabb alapok képződnek az anyag megjegyzéséhez. A tanítás során tanúsított aktív együttműködés csökkenti az otthoni munka időtartamát. Ha egyszer valamit megtanultak délelőtt, azt délután már nem kell újból átvenni, csak ismételni. A tapasztalatokon alapuló szabályok a következőképpen szólnak: ismétlés egy pár óra elteltével ismétlés egy nap múlva ismétlés egy hónap múlva ismétlés egy félév múlva A legfontosabb munkaformák a következők: rendezni, csoportosítani, egyszerűsíteni, strukturálni, osztályozni, 33

34 kategorizálni, hierarchiát megállapítani. A szünet nélküli tanulás nem vezet időnyeréshez, sőt időveszteséget okoz, ugyanis az agynak is szüksége van egy olyan pihenési fázisra, ahol megemésztheti a befogadott információkat. Azokat is felzárkóztatással segítsük, akiknek hiányosságai az általános iskolai tananyag nem megfelelő elsajátításából adódik, lehetőség szerint kiscsoportos foglalkozás keretében. A szülőket év elején ellenőrző útján tájékoztatjuk azokról a lehetőségekről, amelyekben az iskola segítséget nyújt a gyerekek eredményes felkészüléséhez. (Szakkörök, korrepetálások, felzárkóztatások helyének és idejének felsorolása.) Az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős feladata, hogy szükség esetén - családlátogatások alkalmával mérjék fel az osztályban tanuló gyermekek otthoni, szociális helyzetét. A szociálisan rászorulókat a jövőben az iskola jobban támogassa, ha kell az alapítvány segítségével, hogy a tankönyvekhez és a szükséges felszerelésekhez a tanulók hozzájuthassanak. A tanulók étkezési díjának kifizetését a lehetőségekhez mérten támogassuk. Családlátogatások, szülői értekezletek alkalmával segítsük a szülőket, a családokat nevelési, életvezetési gondjaik megoldásában. Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló tanulási nehézségekkel küzd a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A nevelési tanácsadó javaslatára kiscsoportos foglalkozást szervezünk 1-3 tanuló részére. Az ifjúságvédelmi felelőssel együtt az iskola építsen ki szoros kapcsolatot a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. A tanulásban valamilyen hátrányban lévő gyermek esetén engedélyezni kell az iskola évfolyamának megismétlését abban az esetben is, ha egyébként a tanuló felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az igazgató dönt. Szakképző évfolyam nem ismételhető. Az ifjúságvédelmi felelős feladata, hogy mérje fel a veszélyeztetett tanuló helyzetét. Egyénre szabottan találjon megoldást a helyzet enyhítésére a gyermekjóléti szolgálat, az osztályfőnök és az osztályban tanító tanárok segítségével. Sajnos arra nincs lehetőség, hogy kis létszámú kilencedik osztályokat indítsunk. Igazán az órák hatékonyságát így lehetne növelni. Így több lehetőség nyílna az egyénre szabott módszerek alkalmazására az oktató-nevelő munkában. Az osztályfőnöknek fontos szerepe van abban is, hogy az osztályban a tanulás fontosságának szellemét elhintsék. Neveljék tanulóikat felelősségteljes munkára, ami az ő esetükben jelenleg a tanulás. Képességeiknek megfelelően minél többet hozzanak ki magukból. Segítsék társaikat. Ne csak jogaikat, hanem kötelességeiket is érezzék magukénak. 34

35 3.4.2 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanulók képességeinek kibontakoztatása Az ember egyéniségének, személyiségének, biológiai-testi felépítésének, lelki alkatának a kialakulása az öröklődés és a környezeti hatások eredménye. Amikor valaki tizennégy éves korában az iskolánkba kerül, már alapvető hatások érték, amelyek megváltoztatására kevés lehetőség van. Ilyenek: a szülői ház, a család, valamint a tágabb környezet hatása. Mindezek alapján a középiskolába kerülő tanulók összetétele rendkívül heterogén lehet. Ez megmutatkozik az eltérő neveltségi szintben, magatartásformákban, az elsajátított ismeretek mennyiségében és minőségében. Legtöbbjük még nem ébredt rá arra, hogy milyen adottságai vannak, mihez van igazán tehetsége. Tehetségfejlesztés A tanulók életében a középiskolás kor az az időszak, amikor meg akarják ismerni önmagukat, képességeiket. A tehetség általában sokirányú érdeklődésben nyilvánul meg. A tehetséges tanuló viselkedése gyakran eltér az átlagostól. Máskor úgy nyilvánul meg, hogy érdeklődése csak egy-egy területre korlátozódik, más területeket pedig elhanyagol. Ennek a felismerése (már akkor is, amikor a teljesítményben még nem mutatkozik meg) a nevelőtestület kötelessége, a tanárok felelőssége. A családnak és az iskolának ismernie kell azokat a jellemzőket, amelyek halmozott előfordulása tehetséget sejtet. Néhány mutató: ismeretszerzésükre jellemző, hogy gyorsan felismerik az ok-okozati viszonyokat, jó megfigyelők, megpróbálják a bonyolult dolgokat megérteni, kritikusak, függetlenül gondolkodnak, az őket érdeklő kérdésekkel elmélyülten foglalkoznak, tökéletességre törekednek, szívesen dolgoznak önállóan, kreatívak, sok ötletük van egy probléma megoldására, nem értékelik a sablonos megoldásokat; szociális viselkedésük eltérhet az átlagtól: nem tartanak mindenáron a többséggel, egyéniségek, nem fogadnak el tekintélyalapon véleményt, felelősséget vállalnak, tervezésben és szervezésben megbízhatóak, stb. A tehetség típusai: intellektuális, művészi, pszichomotoros (sport, tánc, kézügyesség) és szociális (vezetői) képesség a kiemelkedő. A felsorolt tulajdonságok mellett figyelembe kell vennünk azt is, hogy a tehetséges tanulók teljesítménye sem folyamatosan kimagasló, munkavégzésük, fejlődésük nem egyenletes, és gyakran nem vesznek részt aktívan az iskolai munkában. Ezért a környezet segítsége nélkülözhetetlen. Feladataink a képesség kibontakoztatásában, a tehetségfejlesztésben A tehetség kibontakoztatásának környezeti feltételei között - a család mellett - az iskola a legfontosabb. A középiskolai nevelés és oktatás egyik célja az, hogy a tanulók megtalálják azt, amihez tehetségük van. Arra kell törekednünk, hogy a tehetség felismerését akadályozó tényezőket korlátozzuk vagy megszüntessük. Olyan értékrendet kell közvetítenünk diákjaink felé, amely azt sugallja, hogy a bennük levő adottságok csak aktív tevékenységek során, munkával, gyakorlással fejleszthetők. Minden tanulót hozzá kell segítenünk, hogy saját lehetőségeinek maximumát érhesse el, életkorának és személyi előfeltételeinek megfelelő ütemben. 35

36 Az ismeretek megtanítása során, lehetőség szerint a legkorszerűbb tudásanyag átadására és a kor követelményeinek megfelelő képességek kialakítására kell törekednünk. Az iskola felelőssége éppen az, hogy felismerje és gondozza a tehetséget, megfelelő pályát biztosítva a kibontakozáshoz. Az osztályfőnöki programnak is fontos része az önismeret, a személyiségfejlesztés, a kommunikációs képességek fejlesztése, valamint a tanulás tanítása. A legfontosabb a tanulók személyiségének megismerése. Ezen ismeretek birtokában tervezhetjük meg és szervezhetjük a hatékony képességfejlesztést és tehetséggondozást. A tehetségfejlesztés a szakmai oktató munka része is. Nem elegendő hozzá a jó színvonalú hagyományos oktatás, differenciált, speciális és egyéni foglalkozást is igényel. A tehetséggondozással foglalkozó tanárnak szakmailag, pedagógiailag, pszichológiailag is felkészültnek kell lennie. Ismernie kell a tehetséges diák természetét és igényeit, az oktatás új fejleményeit, a legújabb kutatási eredményeket. Fontos tényező a pszichológiai fejlődés ismerete, a tanított tárgy átlagon felüli ismerete, a különleges módszerek, irányítás és vitavezetés. Nagyon fontos a tehetségeknél a kreativitás és a rugalmasság fejlesztése. Nélkülözhetetlen a pedagógusok segítsége a tehetséges tanulók iskolai és szociális beilleszkedésében. Fontos a környezet segítsége a tehetséges tanulók érzelmi biztonságának megteremtésében. A képességfejlesztés és tehetséggondozás formái A képesség- és tehetségfejlesztés részben a tanórákon, részben azokon kívül valósul meg. Iskolánkban a képességfejlesztésnek, tehetséggondozásnak a következő formáit preferáljuk: Tanórán: Az egyes osztályokban a humán és természettudományok, az idegen nyelv és a sport területén tájékozódunk a tanulók képességeiről. Ennek módszerei: egyéni elbeszélgetés, felmérés, feladatmegoldás. A tanítási órán ezt egyéni feladatok adásával oldhatjuk meg, amelynek során a tanulók egymástól függetlenül dolgoznak. Az egyéni munka másik gyakran alkalmazott módja a rétegmunka. Az osztály tanulóit képességeik szerint csoportokba osztjuk, s ennek megfelelően kapnak különböző, egyénileg megoldható feladatot. Ennél a módszernél fontos, hogy a feladat egyszerre legyen az illető számára megoldható és fejlesztő. A differenciált egyéni tanulás formái akkor hatékonyak, ha biztosítják mindenki számára az előrelépés lehetőségét önmagukhoz képest. A csoportmunkát a differenciálás, az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő fejlesztés érdekében alkalmazzuk. A jól szervezett csoportmunka az egyes tanulókra és az osztályra pozitív hatással van. A tanulók megtanulnak figyelni egymásra, vitatkozni, érvelni, élményeket szereznek, fontos tapasztalatokat gyűjtenek önmagukról. A tanulók szintjének, sajátosságainak leginkább megfelelő forma a szimultán tanulásszervezés. Miközben az osztály nagy része együtt dolgozik, az olyan diákok, akiknek ez a közös szint már nem megfelelő, egyénre szabott feladatokat kapnak. A tanulók képességei kiselőadásokkal is fejleszthetők. Ezt elsősorban a kutató tevékenység, az élményszerű ismeretszerzési forma biztosítja. 36

37 A képességfejlesztés egyik hatékony formája a vita, amely az ismeretek elsajátításán túl fejleszti a gondolkodást és a kommunikációs készséget. Segítségével tartós problémamegoldó képesség, személyközi kapcsolatok, közösségfejlesztés érhető el. Tanórán kívül A tanulók képességfejlesztésének, tehetséggondozásának jelentős terepe a tantárgyhoz kapcsolódó szakkör, ahol a tanár és a tanulók kooperatív tevékenysége során többlet tananyag aktív feldolgozása, magas szintű elsajátítása, a tanulók önálló tanulásra való képessége, a tanulási motivációnak magas szinten szerveződő önszabályozása válik lehetővé. A tehetséges tanulóink részére egyéni (1-3 fő) foglalkozás tartható a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozásokon felül. Lehetőség szerint élni kell ezzel a lehetőséggel a tanulmányi versenyekre való felkészülés során. Szorgalmazzuk tanulóink részvételét a tanulmányi versenyeken, iskolai szinttől az országosig. A sokirányú fejlesztés folyamatában ezzel is szeretnénk elősegíteni továbbtanulási esélyeik növekedését. A versenyek egyben motivációs szerepet is betöltenek a tanulókban levő értékek kibontakoztatásában. Sokan ezeken a versenyeken szembesülnek valós körülmények között képességeikkel, tudásukkal, összehasonlítva a realitással és mások teljesítményével. A versenyeken megerősítésre vagy cáfolatra találnak az egyéni ambíciók is. A továbbtanulás elősegítése érdekében a különböző tantárgyakból előkészítő foglalkozásokat szervezünk. A képességfejlesztés minél magasabb fokon történő megvalósításához tanulóink igénybe vehetik az iskolai könyvtár, médiatár, nyelvi labor, tantárgyi szertárak szolgáltatásait. Az önközvetítő információhordozók (kiemelten az elektronikus média) is fontos eszközei a képességfejlesztésnek, különös tekintettel a tehetséges tanulókra. Sportolóink is rendre bizonyítják tehetségüket, ezért szorgalmazzuk, hogy minél több tanuló vegyen részt az iskolai sportkörök munkájában, ahol kibontakoztathatják képességeiket. A tehetségfejlesztést szolgálják a hagyományos diákkörök is, pl. színjátszó kör, és az alkalmi rendezvényekhez kapcsolódó diákcsoportok. Szorgalmazzuk, hogy tanulóink vegyenek részt kulturális és sportversenyeken, bemutatókon, műveltségi vetélkedőkön. Hasznos kiegészítői a képességfejlesztésnek a szabadidős foglalkozások, így a tanulmányi kirándulások, a csoportos színház- és múzeumlátogatások. 37

38 3.5 A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő kérdések Az iskolában végzett felmérés azt mutatta, hogy tanulóifjúságunk jelentős része a veszélyeztetett és/vagy halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű, tartós beteg, sajátos nevelési igényű gyermekek köréből kerül ki. Egyre kevesebb azon tanulóink száma, akik rendezett családi háttérrel rendelkeznek, amely esetekben jó az iskola és a szülői ház együttműködése, kapcsolattartása. Egyre fontosabbá válik tehát a gyermek- és ifjúságvédelem. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában ezen feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata: A pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítése. A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. Családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása. A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a Családsegítő és Gyermekjóléti Központot. A hátrányos helyzet ismérvei: az a tanuló, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. A veszélyeztetettség lehetséges okai: Családi háttér /bűnöző, szenvedélybeteg ill. beteg szülők, megélhetési gondok a családban/ Környezeti okok /baráti kör/ Egészségügyi okok /szenvedélybetegségek: alkohol, drog, illetve mentális betegségek/ A veszélyeztetett gyermekek felderítése kiemelten az osztályfőnök feladata: Kapcsolattartás a szülőkkel /személyesen és telefonon/ Szükség esetén családlátogatás az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős részvételével Fontos az osztályfőnökök, a szaktanárok és az ifjúságvédelmi felelős kölcsönös, folyamatos együttműködése Az iskola ifjúságvédelmi felelőse minden tanévben felmérést készít a veszélyeztetett és/vagy halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű tanulókról. 38

39 Segíti a Családsegítő és Gyermekjóléti Központ tevékenységét. Szükség esetén az iskola felveszi és tartja a kapcsolatot: az illetékes önkormányzatokkal, a gyámügyi hatósággal, a rendőrséggel, a Nevelési Tanácsadóval, iskolapszichológussal, Családsegítő és Gyermekjóléti Központtal, gyermekorvossal, védőnővel, gyermekvédelemben részt vevő, törvényes keretek közt működő alapítványokkal, társadalmi szervezetekkel. A prevenciós tevékenység részben tanórai keretben, részben megelőző programok keretében folyik az alábbi kiemelt témákban: Egészséges életmód Szenvedélybetegek Kiemelten kezelt témák: A dohányzás Az alkoholfogyasztás A kábítószer-fogyasztás A nevelőtestület tagjai rendszeresen részt vesznek a témába vágó különböző továbbképzéseken Mentálhigiénés nevelés Bűnmegelőzés Környezetvédelem Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem megvalósítását: A személyes, egyéni tanácsadás /tanulónak, szülőnek/ Egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése A családi életre történő nevelés Az iskola egész területén a dohányzás tilos. A tanulók szabadidejének szervezése /tanórán kívüli foglalkozások, szakkörök, szünidei programok. Fontos feladatunk ezek bővítése a szabadidő-szervező tanár vezetésével/ A tanulók szociális helyzetének javítása /segély, természetbeni támogatás/. A költségvetésben /csekély/ szociális keretet különítünk el a rászorulók támogatására /tankönyvtámogatás, illetve kirándulás támogatás/. Szükség esetén kollégiumi elhelyezést tudunk biztosítani a rossz anyagi vagy rossz lakáshelyzetben lévő családok gyermekeinek Tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról 39

40 3.6 A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, feladatai, iskola szereplőinek együttműködési formái A kapcsolattartás a fenntartóval, szülői szervezetekkel, szülőkkel, tanulókkal, az oktatásban közvetlen segítséget nyújtó intézményekkel, vállalatokkal az iskolai SZMSZ szellemében történik: Kapcsolat a fenntartóval, szülőkkel, intézményekkel A fenntartóval, szakmai főhatóságokkal az intézmény igazgatója tart közvetlen kapcsolatot - az adott szervek rendezvényein való részvétellel, - az intézmény ügyeiben esetenként eljárva, - az intézmény érdekeinek képviseletével, - az alkalmazottakról, tanulókról vezetett adatok szolgáltatásával. Egyes konkrét esetekben e feladatot átruházhatja, illetve megoszthatja az adott szakterület felelősével /gazdasági titkár, gyakorlati oktatásvezető stb./ A szülők jogosultak megtudni a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat. - A szülőket a megelőző tanév végéig tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. - Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. - A szülőket és a diákokat megilleti a pedagógusi titoktartás. A szülői munkaközösséggel az alábbiak szerint valósul meg a kapcsolat: - az iskolai szülői munkaközösség vezetője és az igazgató kölcsönösen informálják egymást testületeik állásfoglalásával - a nevelési, illetve pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni - a szülői munkaközösség iskolai szintű ülésein a tantestület egy, e feladattal megbízott pedagógus /összekötő/ által képviselteti magát - az iskolai szülői munkaközösség képviseltetheti magát a tantestületi értekezleteken a tanulói nagyobb hányadát érintő ügyek tárgyalásakor, erről tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől - figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót - az osztályok szülői munkaközösségeivel az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot - érettségi vizsgákon képviseltethetik magukat - Szülők Akadémiája programsorozatot a szülői igényeknek megfelelően szeretnénk folytatni. A kapcsolattartás a középtávú, illetve éves együttműködési szerződések szabályozzák az alábbi intézményekkel: /a napi problémák megoldásakor az iskolát a gyakorlati oktatás vezetője, illetve helyettesei szükség esetén az igazgató, illetve helyettesei képviseli/ 40

41 - GE Hungary KFT. - DKG EAST Zrt. - AUTÓ Karma KFT. - Zala Volán Zrt. - Suzuki Varga Letenye - KOTO Autóház KFT. - Zala Car Center BT. - Pápai József ás Társa BT. - Kiss-Gerencsér Autóház KFT. - Angyalosi Autóház KFT. - AUDI Hungary Győr - Nilfisk KFT. - Dynamic-Csurgó KFT. - EME KFT. - Ipari Elektronikai KFT. - Honeywell - Pannon Egyetem - Érdekvédelmi szervezetek (kamarák) - Tanulószerződést biztosító cégek Az egészségügyi ellátást biztosító városi Egészségügyi Alapellátási Intézet vezetőjével az iskola igazgatója tartja a kapcsolatot. Az iskola egészségügyi ellátását az SZMSZ tartalmazza. A Családsegítő és Gyermekjóléti Központtal az iskola igazgatója, ifjúságvédelmi felelőse részletes együttműködési tervet készít Kapcsolattartás a tanulói közösségekkel, a tanulói véleménynyilvánítás formái Az intézmény tanulói közösségei Megnevezés Közvetlen Közvetett irányítója Osztályok osztályfőnökök igazgatóhelyettes, igazgató Énekkar énekkarvezető igazgatóhelyettes, igazgató Diákönkormányzat diákmozgalmat segítő tanár igazgatóhelyettes, igazgató DiákSport Egyesület DSE vezetője igazgató A kapcsolattartás és a tanulói véleménynyilvánítás alkalmai, területei 41

42 - diákközgyűlés: küldöttein keresztül képviseli az iskola tanulóközösségét, - diákönkormányzat: az osztályok által delegált tagokon keresztül képviseli az iskola tanulóközösségét - osztály-diákbizottságok: képviselik az osztályok tanulóit A kapcsolattartás és tanulói véleménynyilvánítás módjai: - az iskolai diákközgyűlésen a tantestület tagjai, a diák-önkormányzati gyűlésen a diákmozgalmat segítő tanár, illetve valamennyi rendezvényen az iskolavezetőség legalább egy tagjának részvételével biztosítja az érdemi kapcsolattartás lehetőségét. - Az iskola igazgatója /illetve felelős pedagógusa/ az ifjúságot érintő kérdésekben való döntés előtt az adott esetben legcélravezetőbb módszert választva /előterjesztés az ifjúsági testület ülésén, az ifjúság képviselőinek meghívása tanári értekezletekre, megbeszélésekre stb./ - lehetővé teszi A nemzeti köznevelési törvényben meghatározott jogok érvényesítését. - Az iskola bármely tanulója, saját közössége kérését, véleményét, javaslatát bármely pedagógus, felelős vezető, illetve az igazgató előtt előterjesztheti Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok és környezeti nevelési program A 28/2000. (ix.21) OM rendelet szerint Az iskola helyi tantervébe az osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek időkerete az évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál (10../5/) Az iskola szerepe és lehetősége Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere az iskola. A közvélemény és a tömegtájékoztatási eszközök is elvárják, hogy az iskola vállaljon főszerepet az egészségnevelésben. Az egészségvédelmi munkában az iskolákat elsődleges fontosságúvá teszik a következő elvek: Minden korosztály hosszú éveken át látogatja az iskolákat A tanulók személyiségfejlődésében érdemi hatást lehet elérni ebben az időszakban Az iskola gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikációs üzenetként fogható fel. Az iskola mint társadalmi intézmény, más társadalmi intézményekkel és szervekkel állandó kölcsönhatásban létezik. Így egy egészségfejlesztési programhoz való csatlakozás hatást gyakorol az iskolának a szűkebb és tágabb környezetével való viszonyára, a környezet viselkedésére. Az iskolánk rendelkezik drogstatégiai programmal (melléklet) 42

43 3.7.2 Egészségnevelési program, mely intézményünkben működik Cél: egy általános egészségkultúra, illetve alapvető egészségügyi ismeretek átadása. Szeretnénk elérni azt, hogy ez irányú tájékozottság birtokában egy egészségesebb életszemlélet válhasson uralkodóvá a napi életvitelben. Az egészség alapvető emberi jog, amelynek biztosítása és fenntartása egyéni és társadalmi cél, megléte a hosszú távú társadalmi és gazdasági fejlődés egyik döntő feltétele. Iskolánkban évek óta működtetett, szisztematikusan felépített, évfolyamokra lebontott prevenciós program a következő: 9. évfolyam: 1. Személyi higiénés szabályok 2. Elsősegélynyújtás alapfokú ismerete 3. Káros szenvedélyek: az alkohol 4. Káros szenvedélyek: a dohányzás 5. Káros szenvedélyek: a kábítószer 6. Tinédzserkori bőrproblémák 7. Kérdezz! Felelek! 10. évfolyam: 1. Az egészséges életmódról és a helytelen következményről 2. A mozgásrendszer leggyakoribb betegségei és a sport 3. Tájékoztató a pályaalkalmasságról, munkaalkalmasságról 4. Általános ismeretek a fiatalkorúak fogamzásgátlásáról 5. A felnőtté válás biológiája 6. Élősködők az embereken, emberen 7. Kérdezz! Felelek! 1. évfolyam: 1. Táplálkozás és egészség 2. Hasznos ismertető fertőző betegségekről, védőoltásokról 3. A nemi betegségekről, a megelőzés fontossága 4. Amit tudnod kell a terhesség megszakításáról 5. Házi patika, házi betegellátás 6. A stressz. A stresszkezelés technikái 7. Kérdezz! Felelek! 2. évfolyam: 1. A kötelező és ajánlott szűrővizsgálatokról 2. Amit a véradásról tudni kell 3. Még egyszer: a káros szenvedélyek rabságában 4. Szülői szerepvállalásról 5. Korunk betegségei tehetünk-e ellene? 6. Fogamzásgátlás felelősséggel 7. Kérdezz! Felelek! 13. évfolyam: 1. az egészséges életmódról felnőttkorban 2. Az egészséget veszélyeztető magatartásformák 3. Kérdezz! Felelek! 43

44 Ez évtől kormányrendelet alapján 4 kötelező előadással működik Egészségnevelési és prevenciós tevékenységek az iskolában 1. Egyéni fogadóóra áll a tanulók rendelkezésére, melyet az iskola védőnője tart. Ez esetleges tanácsadást is magába foglalhat. /Kéthetente az iskolában/ 2. Az egészséges életmódra nevelés, felvilágosítás terén együttműködünk az iskolaorvossal, Vöröskereszttel, Városi ÁNTSZ-szel, S.O.S Egyesülettel. 3. Felvételi eljárás keretében minden tanuló számára egészségügyi és munkaalkalmassági vizsgálatot szervezünk. /Különös tekintettel a mozgásszervi, vérkeringési, légzési, látási rendellenességek kiszűrésére/. 4. Az iskolaorvosi rendelésen egészségügyi szűrővizsgálatra, tanácsadásra van lehetőség. 5. Önismereti, problémamegoldó csoportfoglalkozások /ifjúságvédelmis vezetésével/ 6. Pedagógiai eszközeinkkel igyekszünk a tanulóinkban tudatosítani az egészséges életmód, higiénia, testápolás, környezetápolás fontosságát, szükségességét. Módszereink elsősorban az ismeretek gyakorlati alkalmazását biztosító készségeket fejlesztik, az ismeretek teljes alkalmazását segítik elő. 7. Tanulóinkat az alkohollal, dohányzással, drogokkal kapcsolatos ellenállásra, a dohányés alkoholfogyasztást ösztönző ingerekkel szemben aktív elutasításra neveljük. 8. Úszásoktatás: A 9. évfolyamon a tanulók kötelező úszásoktatáson vesznek részt. Egészségnevelés és a prevenció szempontjából ez rendkívül fontos. A gyerekeknek itt lehetőség nyílik arra, hogy megismerjék, megszeressék a vizet, mely életvitelüket a későbbiek során pozitívan /alakíthatja/ befolyásolhatja. /pl. rendszeres úszás/. 9. A könnyített testnevelés iskolánkban a kötelező tanórai foglalkozások keretében zajlik. 10. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezéséhez rendelkezésre álló időkeret terhére szervezi meg az iskola sportkörfoglalkozásait. Az iskolai sportkör feladatait az iskolánkban a diáksport-egyesület látja el. 11. Az iskolában működő DSE lehetővé teszi a tanulók délutáni mozgását. /Atlétika, labdarúgás, röplabda, kosárlabda, Break-tánc, görkorcsolya, kézilabda, sakk/. A sportági edzések heti 2 alkalommal 1,5 1,5 óra. A DSE foglalkozásokat testnevelő végzettséggel és szakképzettséggel (edzői képesítéssel is) rendelkező tanárok vezetik 12. Az iskola tanulói az iskolai sporteszközöket, továbbá a kondicionáló termet, a szabadtéri pályákat és tornacsarnokot előzetes időpont-egyeztetés mellett ingyenesen vehetik igénybe. 13. Egészségmegőrző táborok Vízi tábor Kerékpártúra 14. Balesetvédelmi oktatás minden félévben egyszer 15. Sportnap 16. Labdarúgó házi bajnokság 44

45 3.8 Munkavédelem balesetvédelem, elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatása Az osztályok a tanév első gyakorlati foglalkozásán részletes munka és balesetvédelmi oktatásban részesülnek, melyről jegyzőkönyv készül. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása az egészségnevelési programon belül történik, melyet szakképzett védőnő tart. 3.9 Az osztályfőnök feladatai Intézményünkben a nevelés, személyiségformálás kulcstényezője az osztályfőnök. Fontos szerepe van a különféle, sokszínű nevelő hatások összehangolásában. Az osztályfőnököt az iskola igazgatója jelöli ki az osztályfőnöki munkaközösség-vezető és az érintett kollégával történt előzetes egyeztetés után. I. Szakmai feladatai: 1. Az osztályfőnök feladata, hogy alaposan megismerje a tanulók személyiségét, képességeit, és segítse őket lehetőségeik, tehetségük kibontakozásában. Figyel a tanulót ért a különböző nevelési hatások összehangolására. 2. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. 3. Az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit. 4. Az osztályban tanító tanárok véleményének kikérése után minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. 5. Félév vége előtt, illetve a tanév vége előtt gondosan elemzi a tanulók értékeléséhez szükséges adatokat, és legalább harminc nappal a tanév, vagy a félév vége előtt ellenőrző útján értesíti az elégtelenre álló tanulók szüleit. 6. Figyelemmel kíséri a különböző tantárgyakhoz kapcsolódó házi feladatok, dolgozatok, számonkérések egyenletes eloszlását. Tapasztalatait, észrevételeit megbeszéli az érintett kollégákkal, szülőkkel, ha szükséges, az igazgató hozzájárulásával az osztályban tanító tanárokat külön megbeszélésre hívja össze. Segít a viták, nézeteltérések elsimításában. 7. Felkészülten segíti tanítványait az érettségi, továbbtanulási, pályaválasztási kérdésekben. 8. Az osztály közösségi életének kialakításában és fejlesztésében együttműködik az osztály-diákbizottság tagjaival. 9. Tájékoztatja a tanulókat az őket érintő iskolai eseményekről, rendezvényekről, szervezi részvételüket. 10. Figyelmet fordít a tanulók testi-lelki egészségének megőrzésére, a helyes életvezetés kialakítására. Ennek érdekében tartja a kapcsolatot az iskolai védőnővel és ifjúságvédelmi felelőssel. 11. Gondot fordít az osztályterem állagának megőrzésére, ízléses dekorálására, a faliújság aktualizálására, az esetleges rongálásokat jelzi az iskolavezetés irányába. 12. Minden tanév elején ismerteti a tanulókkal a házirendet, a tanév során pedig együttműködik az iskolavezetéssel és a többi kollégával annak betartatása érdekében. 45

46 13. Az osztályfőnök mindent megtesz a gondjaira bízott tanulók biztonságáért, és minden tanév elején elvégzi a tűzvédelmi oktatást. II. Kapcsolattartás: 1. Folyamatosan tájékoztatja a szülőket a tanulók tanulmányi előmeneteléről, a tanulót érintő kérdésekről. Ellenőrzi, hogy a szülők látták-e a nekik szóló bejegyzéseket. 2. Előkészíti és vezeti a szülői értekezleteket, részt vesz a szülői fogadónapon. 3. A szülői értekezleteken beszámol az osztály tanulmányi előmeneteléről, az aktuális nevelési helyzetről, a közösség jellemzőiről. Tanácsokat ad, törekszik a család és az iskola nevelési elveinek összehangolására. A felmerült problémákról feljegyzést készít, és azt leadja a titkárságon. 4. Segíti az osztály szülői-munkaközösségének munkáját. 5. Rendszeres kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal. III. Adminisztratív feladatok: 1. Határidőre és precízen elvégzi az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket. Rendszeresen vezeti az e-naplót, a törzskönyvet, s pontosan kitölti a tanulók bizonyítványát, félévi értesítőjét. Ellenőrzi a tanulók ellenőrzőjét, havonta egyszer beírja/beíratja a hiányzó érdemjegyeket. 2. Folyamatosan nyomon követi, ellenőrzi és havonta egyszer az előírt határidőre összesíti a tanulók hiányzásait, félévkor és a tanév végén pedig a féléves, illetve az éves hiányzásokat. Szükség esetén a szülőket is tájékoztatja. 3. Az igazolt és igazolatlan hiányzások elbírálásakor, a hiányzások esetleges szankcionálásakor (megfelelő fegyelmi fokozatok adása, szülő, jegyző értesítése) maradéktalanul alkalmazza a vonatkozó jogszabályokban és a házirendünkben leírtakat. 4. Saját hatáskörében a szülővel egyetértésben évente 3 nap távollétet engedélyezhet. 5. Az iskolavezetés által jóváhagyott felméréseket (pl.: elégedettségi kérdőívek) osztályszinten lebonyolítja, segít azok eredményeinek összesítésében. 6. Megtervezi, megszervezi, valamint felelősséggel vezeti az osztálykirándulásokat A pedagógusok helyi intézményi feladatai I. Szakmai feladatok 1. A pedagógus felelősséggel és önállóan végzi munkáját. 2. Felkészül a tanítási órák, foglalkozások megtartására, elvégzi az előkészítésükkel kapcsolatos szervezési és pedagógiai feladatokat. Munkáját az érvényes pedagógiai programnak, a helyi tantervnek, egyéni ütemtervének és a munkaközösség vezetők iránymutatásainak megfelelően saját módszerei szerint végzi. 3. Elvégzi az órarendben, a tantárgyfelosztásban kijelölt feladatait, és ellátja a tanórán kívüli teendőit. 4. A tananyag átadásához, elsajátításához, számonkéréséhez informatikai eszközöket és idegen nyelvű programokat használ. 46

47 5. Szakmai ismereteit, tudását folyamatosan bővíti a pedagógiai szakirodalom, és a szakterületéhez kapcsolódó legfrissebb ismeretek nyomon követésével, továbbképzéseken, konferenciákon való részvétellel. A Pedagógiai Programban előírt törzsanyag megtanítása kötelező. Tanári autonómia, hogy szabadon választhatja meg a további megtanítandó tananyagot. 6. Minden tanév elején ismerteti a tanulókkal a Pedagógiai Programban lévő követelményrendszert, az értékelés szempontjait, a továbbhaladás feltételeit. A tanév folyamán rendszeresen értékeli a tanulók teljesítményét a Pedagógiai Program alapján, gondoskodik megfelelő számú érdemjegyről. Jelzi az osztályfőnöknek, szükség esetén a szülőknek az egyes tanulókkal kapcsolatos felmerülő problémákat, gondokat. 7. Időben és felkészülten érkezik a tanórákra. 8. Egész személyiségével, az általa közvetített értékekkel a tanulók előtt hiteles személy. 9. A pedagógus mindent megtesz a foglalkozásokon gondjaira bízott tanulók biztonságáért, elvégzi az esetenként szükséges munka- baleset- és tűzvédelmi oktatást. 10. Alkotó módon részt vállal a tanulók tehetséggondozásában, felzárkóztatásában. 11. Az iskola hagyományait ápolja, részt vesz az iskolai rendezvényeken, azok előkészítésében, lebonyolításában. Méltóképpen képviseli intézményünket mindenkori megnyilatkozásaiban, külső kapcsolataiban. II. Adminisztratív feladatok 1. Pontosan, határidőre elvégzi a pedagógiai munkájához kapcsolódó adminisztrációs teendőket: A haladási és osztályozási naplót napra pontosan vezeti. Nyomon követi, nyilvántartja a tanulók hiányzásait, jelzi az osztályfőnöknek a nyilvántartja a 20%, 30%-os hiányzásokat. Az általa oktatottakkal összefüggő statisztikák készítése 2. A nevére felvett leltári készletért, eszközökért anyagi felelősséggel tartozik. Az általa használt termekben az észlelt hiányosságokat, rongálásokat, rendellenességeket köteles azonnal jelezni. 3. Együttműködik az iskolavezetés által irányított és felügyelt rendes évenkénti leltározásban. 4. Óráit, helyettesítéseit, túlóráit a munkaidő-nyilvántartási lapon vezeti, és havonta határidőre leadja az általános igazgatóhelyettesnek. III. Kapcsolattartás, túlmunkák 1. Részt vesz az iskolai fogadóórákon, az iskolavezetés, a szülők, vagy az osztályfőnök kezdeményezésére összehívott rendkívüli szülőértekezleteken. 2. Hetente egy nap fogadó órát jelöl ki, ekkor köteles az iskolában tartózkodni. 3. Az intézmény igazgatója által elrendelt oktatással, neveléssel összefüggő és pedagógus szakértelmet igénylő megbízásait, feladatait végrehajtja. 4. A túlórákat, helyettesítéseket, ügyeleteket ellátja. 47

48 5. A kötelező órákon felüli túlórák vállalásának mértéke a törvényben rögzített szabályoknak megfelelően az érintett pedagógus és az iskolavezetés közös megállapodása alapján történik. 6. Rendkívüli esetben az iskolavezetés a túlórák, helyettesítések ellátását a rendkívüli munkavégzés szabályozott felső határának figyelembe vételével év közben is elrendelheti, ha az éves feladatok másképpen nem oldhatók meg (betegség, pedagógus év közbeni távozása stb.) 7. Ügyeletre, felügyeletre (pl. tanulmányi versenyek) a pedagógus egy tanévben legfeljebb 20 óra mértékig osztható be. Az ügyelet tényét legalább egy nappal előtte közölni kell. 8. Igény és pénzügyi lehetőség szerint korrepetálásokat, szakköröket, előkészítőket vállal (a túlóra-korlát betartása mellett). Ezek beindítása a szaktanár, az érintett osztály osztályfőnöke, a munkaközösség-vezető, az iskolavezetés, a diákönkormányzat vagy a szülők kezdeményezésére történhet. A foglalkozásokkal kapcsolatos adminisztrációs feladatokat ellátja Tanulmányok alatti és alkalmassági vizsgák, átvétel feltételei A tanulmányok alatti vizsgák szabályozása a 20/2012 EMMI rendelet vonatkozó paragrafusai alapján történik (64-78 ) Tanulmányok alatti vizsgák típusai A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy: osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) az 51. (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében Az osztályozó vizsga követelményeinek meghatározása és értékelése az iskola helyi tantervében az adott tantárgy tantárgyi követelményeiben meghatározottak szerint történik. Osztályozó vizsgát az iskola igazgatója évente 3 alkalommal szervez: az őszi érettségi időszakot megelőzően azon tanulók számára, akik saját kérésre tanulmányaik megrövidítése céljából, előrehozott érettségit szeretnének tenni 48

49 a tavaszi érettségi időszakot megelőzően azon tanulók számára, akik saját kérésre tanulmányaik megrövidítése céljából, előrehozott érettségit szeretnének tenni a tanév végén, azon tanulók számára, akiknek az a), c) és d) pontokban felsoroltak miatt kell osztályozó vizsgát tenniük Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben tanulmányait folytatni kívánja. Különbözeti vizsga letételére évente két alkalommal van lehetősége a tanulónak: a tanév rendje szerint augusztus a között szervezett javítóvizsgák időszakában a félévzárást követően január 15. február 15. közötti időszakban. Iskola- vagy osztályváltás céljából csak akkor tehető különbözeti vizsga, ha a tanuló nem szakképző évfolyamon folyatatja tanulmányait Javítóvizsga Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időben tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője engedélyezte Vizsgaidőszakok és jelentkezés A javítóvizsgára írásbeli jelentkezés nem szükséges. A javítóvizsgák a tanév rendje szerint augusztus e közötti időszakban kerülnek lebonyolításra. A javítóvizsgára kötelezett tanulók a javítóvizsga pontos időpontjáról külön értesítést nem kapnak. Az időpontról az iskola elérhetőségeinek valamelyikén érdeklődhetnek. A tanulmányok megrövidítése céljából tett osztályozó és a különbözeti vizsga letételének engedélyezését a tanuló az igazgatónak címzett kérvényben kérheti. A kérvény beadásának határideje: az őszi vagy tavaszi vizsgaidőszak kezdetét megelőzően legalább 30 nappal. Az igazgató az engedélyezés után továbbítja a kérvényt az általános igazgatóhelyettes részére, aki gondoskodik a vizsga megszervezéséről. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. A tanuló a vizsga eredményéről a vizsgát követő két héten belül írásban kap hivatalos értesítést. 49

50 Vizsgák lebonyolítása A javító, osztályozó és különbözeti vizsgák minden alkalommal írásbeli és szóbeli részből állnak, kivétel a testnevelés és szakmai gyakorlati tantárgyak. Ezen tantárgyak esetében a tanuló csak gyakorlati vagy gyakorlati és szóbeli vizsgát tesz. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolítása, a vizsgabizottságok szervezése a 20/2012 EMMI rendelet 65 (4)-78 -ban foglaltak szerint történik. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető Alkalmassági vizsga Az iskola szakképzési évfolyamába való jelentkezés, illetve lépés előfeltétele a pályaalkalmassági vizsgálat megléte. 50

51 4 HELYI TANTERV Elménk nem megtöltendő edény, hanem lángra lobbantandó tűz /Plutarkhosz/ 4.1 Választott kerettanterv A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 6. melléklete: Kerettanterv a szakközépiskolák évfolyama számára 4.2 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az iskola az iskolaváltást, a tanuló átvételét szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel tudja biztosítani. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola szakképzési évfolyamába való jelentkezés, illetve lépés előfeltétele az érettségi vizsga valamint a pályaalkalmassági vizsgálat megléte (5-tel kezdődő OKJ számú szakképzések megszerzése esetén). A tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha az érettségi vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte. Az iskolán belül magasabb évfolyamba, illetve szakképzési évfolyamba lépő tanulót nem kell beíratni. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha a javítóvizsga eredménye elégtelen legalább egy tantárgyból, a tanuló csak az évfolyam megismételésével folytathatja tanulmányait. A tanulók a hatályos törvényeknek megfelelően a tanórák csak adott százalékéról hiányozhatnak. Ezt meghaladó hiányzás esetén, amennyiben a tanév végén nem osztályozható, a tanuló osztályozó vizsgát tehet a nevelőtestület engedélyével. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát és az iskola legalább kétszer értesítette a szülőt írásban. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ez törvény szerinti? A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, 51

52 b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. 4.3 Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítása: (20/2012 EMMI rendelet 141, valamint a Nkt. 27 -a alapján) A szakközépiskolai osztályokban, a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében történik, amelyből heti két óra - a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, - iskolai sportkörben való sportolással, - versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki, melyet az iskola által kiadott formanyomtatvány kitöltésével és a sportegyesület hitelesítésével igazol. A szakiskolai osztályokban a testnevelés órát szervezünk azokon a napokon, melyeken közismereti oktatás is folyik, a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással. 4.4 Teljesítménymérés, a fizikai képességek mérése a testnevelés órákon Ahhoz, hogy a tanévre lefektetett, a testnevelés órákra vonatkozó egyes objektív célok (arányos, megfelelő terhelés, a légzési-keringési rendszer fejlesztése, a fizikai képességek fejlesztése) teljesülését meg tudjuk ítélni, rendszeres mérésekre van szükség. A tagintézményi részmunkaközösségen belül a mérés-értékelés feladata a folyamatosan magas szintű munkavégzés biztosítása, illetve a kitűzött célok megvalósulásának elemzése, a tapasztalatok kicserélése. Az ellenőrzés módszerei: részmunkaközösségen belüli megbeszélések, szakmai konzultációk, óra- és edzéslátogatás, féléves mérések, illetve a mérési eredmények összegzése, elemzése. A tanév során az őszi, és a tavaszi időszakban végzünk méréseket, ezek értékelése a félév, illetve a tanév végén történik. Az értékelés, elemzés felelősei: a tagintézmény testnevelő tanárai. A mérések időpontjai: őszi időszak szeptember, október, november hónapban folyamatosan. Tavaszi időszak: március, április, május hónapban folyamatosan. 52

53 A mérések módszere: Egy iskolai körülmények közötti mérés esetében nagyon fontos, hogy a mérési próbák sokrétűsége, direktsége mellett az egyszerűség, a könnyű kivitelezhetőség is biztosított legyen. Iskolánkban a Hungarofit tesztrendszert használjuk, - mint alapot - további próbákkal kiegészítve a pontosabb, világosabb értékelhetőség biztosítására, hogy minél átfogóbb képet kaphassunk a tanulók fizikai állapotáról. A,,Hungarofit a terhelhetőséggel, egészséggel összefüggő fittség műszerek nélküli objektív mérésére szolgáló teszt. A rendszert több mint 15 év alatt, laboratóriumi terheléses vizsgálatokkal alátámasztva fejlesztették ki. A nemzetközi és a hazai szakirodalom szerint a fizikai aktivitásra vonatkoztatható fizikai fittségi szint mérésének legfőbb dimenziói: I. dimenzió (testalkat): az optimális testtömeg és az attól való esetleges eltérés mértékének meghatározása II. dimenzió (motorikus fittség): Kardió-respiratórikus rendszer fittségének mérése III. dimenzió (motorikus fittség): az általános testi erő, erő-állóképesség fittségének mérése IV. dimenzió: viselkedésre, kulturáltságra utaló egyéni és társadalmi vonatkozású életviteli szokások feltérképezése. A legismertebb mérési módszerek összehasonlító táblázata A legismertebb fizikai fittséget mérő módszerek összehasonlító táblázata Dimenzió Arday- Farmosi EUROFIT HUNGAROFIT Aerob fittség mérés Kardio-respiratorikus állóképesség mérése. (Elsődleges fontosságú faktor.) - nem méri Állóképességi ingafutás Kerékpár - ergométer teszt (PWC /170) Cooper-teszt, futással kocogással, vagy úszással, vagy kerékpározással), vagy 6 percfutás/kocogás, vagy I mérföld (1609 m) 1.5 mérföld (2413 m), vagy 2 mérföld (3218m), vagy 2000 m síkfutás, vagy 3000m síkfutás (Pulzusméréssel kiegészítve.) Statikus izomerő (Másodlagos és harmadlagos fontosságú faktorok) Markoló-erő Függés hajlított karral Kézi szorító erő Függés hajlított karral nem méri Dinamikus izomerő Vázizomzat fittségének mérése. (Elsődleges fontosságú faktor.) Helyből távolugrás Függőleges felugrás Kétkezes dobás fej fölött hátra Helyből távolugrás Helyből távolugrás Helyből 5-ős sorozat ugrás páros lábbal Kétkezes dobás fej fölött hátra Egykezes labdalökés helyből Izomerő állóképesség Vázizomzat fittségének mérése. (Elsődleges fontosságú faktor.) izomerő állóképesség Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel (30, 45 és 60 mp- Dinamikus törzserő Törzsizom állóképessége: Felülések 30 mp-ig 53 Vázizomzat erőállóképességének mérése Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel Hason-fekvésből törzsemelés-

54 Futási gyorsaság, fürgeség (Másodlagos fontosságú faktor.) ig) 60 m-es vágtafutás Ladba hordás Négyütemű fekvő-támasz Szlalom futás 10 m-es ingafutás nem méri és leengedés (A próbákat folyamatosan, kifáradásig kell végezni a maximális időtartam: 4 perc.) Végtagmozás Gyorsasága (Harmadlagos fontosságú faktor.) nem méri Lapérintés nem méri Hajlékonyság (Másodlagos fontosságú faktor.) nem méri Csípőhajlékonyság: ülésben előrenyúlás Kiegészítő mérések közé sorolja Egyensúly (Harmadlagos fontosságú faktor) -- Egyensúlyozás a tornapad rögzítő gerendáján Flamingó teszt nem méri Antropometria adatok (Elsődleges fontosságú faktor.) Az optimális testtömeg, ill. az attól való esetleges eltérés mértékének meghatározása. Az optimális testösszetétel, ill. az attól való esetleges eltérés mértékének meghatározása. Testmagasság Testtömeg Testmagasság (cm) Testsúly (kg) Testzsírtartalom A négy legfontosabb bőrredő mérése: bicepszen, tricepszen, lapocka alatt és a csípőn. Zsíreloszlás becslése Derék - csípő arány) Mellkas-kerület Has-kerület Csípőkerület Testmagasság Testtömeg Csuklókerület Testzsírtartalom A négy legfontosabb bőrredő mérése: bicepszen, tricepszen, lapocka alatt és a csípőn. Zsíreloszlás becslése (Derék - csípő arány) Mellkas-kerület Has-kerület Csípőkerület Néhány élettani jellemző Nyugalmi pulzus Alappulzus Alapvérnyomás Vitális kapacitás Életviteli szokások feltérképezése (Elsődleges fontosságú faktor.) Sport-életmód kérdőív (A sportolási és a dohányzási szokások feltérképezéséhez.) A különösebb előképzettséget, anyagi ráfordítást nem igénylő Hungarofit motorikus próbarendszer megfelelve a tudományosság kritériumainak (valódiság, megbízhatóság, objektivitás) méri és értékeli: 1. Az optimális testtömeget és az attól való esetleges eltérést (kiegészítő vizsgálat), 2. Az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket: a). az aerob kapacitást, amely a kardio-respiratórikus rendszer állóképességének legjobb mérőszáma (alapmérés). - Iskolánkban ezt kiegészítettük az anaerob kapacitás mérésével, hogy árnyaltabb képet kapjunk a tanulók keringési rendszerének, terhelhetőségének állapotáról. b). azon izomcsoportok erejét, erő-állóképességét, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során a leggyakrabban használunk, és amelyek gyengeségei például a tartási rendellenességek leggyakoribb okozói (alapmérés). - Ezt a mérési dimenziót is kiegészítettük több próbával, a pontosabb eredmények érdekében. 54

55 3. A fizikai fittség önmagában is értékelhető, de lényegesen megbízhatóbb az eredmény, ha a fittség vizsgálatát kiegészítjük elsősorban egyéni vonatkozású edzésre, versenyzésre, eredményességre, életvitelre, családi/szociális körülményekre jellemező információkkal, és az elért teljesítményt annak tükrében értelmezzük. A Hungarofit rendszer mérési dimenziói és az azoknak megfelelő próbák közül az iskolánkban alkalmazottak: I. Az állóképesség mérése 1.1. Az aerob állóképessé mérése Előre meghatározott táv megtételének idejével mért aerob állóképesség mérés (perc, másodperc). Cél: a táv lehető legrövidebb idő alatti teljesítése m síkfutás 1.2. Az anaerob állóképesség mérése Előre meghatározott táv megtételének idejével mért anaerob állóképesség mérés (perc, másodperc). Cél: a táv lehető legrövidebb idő alatti teljesítése. 600 m síkfutás Előre meghatározott gyakorlat kötött idő alatt végrehajtott ismétléseinek számával mért anaerob állóképesség mérés (darab) Cél: adott idő alatt a lehető legtöbb szabályos ismétlés teljesítése. 4 ütemű fekvőtámasz (darab/l perc) II. Általános testi erő, erő-állóképesség mérése kiegészítve: Helyből távolugrás, páros lábbal (cm) a láb dinamikus erejének mérésére. Súlypontemelkedés mérése (cm) szintén a láb dinamikus erejének mérésére (A két próba együtt árnyaltabb képet ad a láb dinamikus erejéről. Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan, kifáradásig (db) a hasizmok erő-állóképességének mérésére. Hason-fekvésből törzsemelés- és leengedés, folyamatosan, kifáradásig (db) a hátizmok erő-állóképességének mérésére. Mellső fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás, folyamatosan, kifáradásig (db) a vállövi- és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérésére. Tömött labda-dobás hátra, két kézzel, a fej fölött (m, cm) - a váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérésére. 55

56 Kiegészítve: Függésből húzódzkodás - folyamatosan, kifáradásig (db) a vállövi- a kar- és a hátizmok erő-állóképességének mérésére. A kiegészítésekkel és a testsúly/testmagasság arányosításával együtt ez a 10 mérési próba tökéletesen alkalmas a tanulók fizikai állapotának feltérképezésére, ezzel együtt az elvégzett munka egy részének ellenőrzésére. (A testsúly, testmagasság mérés ennyi tanuló esetén nagyon időigényes, ezért ezt nem szoktuk elvégezni. Iskolai szinten az arányosítás nem kíván ekkora pontosságot, szabad szemmel is látható, hogy milyenek a testarányok) Az adatok elemzése és az előző időszakkal való összevetés után egy azonnali visszajelzést kapunk, ami utal az elvégzett munka eredményességére, vagy eredménytelenségére. Ez alapján meg lehet határozni a további teendőket, az előrelépés lehetőségeit. 4.5 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, jutalmazásának, minősítésének formája A tanulók munkájának értékelését - különös tekintettel a személyiségfejlődésre - a tanulmányi munka, magatartás és szorgalom területén kell elvégezni. Az értékelésnek rendszeresnek, szakszerűnek és következetesnek kell lenni. A tanulókkal a tanév első óráin ismertetni kell az elvárásokat, a követelményeket és a témazáró dolgozatok számát, várható idejét. Lehetőséget kell biztosítani a tanulóknak - képviselőiken keresztül -, hogy az értékelési folyamatról véleményt mondjanak Személyiségük, magatartásuk és viselkedésük fejlődését az osztályfőnök negyedévente, az ellenőrző füzetbe történő beírással értékelje. Az értékelés a házirend mellékleteként megjelenő - a tanuló által ismert - kritériumok alapján valósuljon meg. Az értékelést a magatartás illetve szorgalom jeggyel kell elvégezni. A tanulók tanulmányi előmenetelét a szakos kolléga végzi, szintén a mellékelt irányelvek alapján. Az irányelvek külön rögzítik az írásbeli és a szóbeli számonkérés és értékelés követelményeit. A tanulmányi előmenetelt az ötjegyű skála alapján kell elvégezni, az osztályzat 1-5-ig terjedhet. Az értékelést mindig egészítsük ki a hibák illetve az erények feltárásával. A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése I. MAGATARTÁS Példás a tanuló magatartása (5) a) Vállalt feladataival (osztályfőnöki, szaktanári stb. megbízatásaival) azonosul, s azokat lelkesen, odaadóan teljesíti: a szó és tett egysége jellemzi. b) Ha társaihoz, az osztály- és iskolaközösséghez való viszonyát felelősségérzet jellemzi. 56

57 c) Ha az adott évben fegyelmi büntetése nem volt (igazolatlan hiányzás, a házirend megsértése). Tantárgyi bukása egyetlen tárgyból sem lehet. d) Ha a tanuláshoz való viszonya a képességeihez mérten példamutató, órai magatartása fegyelmezett, kitartó munkára képes. e) Ha tanáraival, iskolatársaival, a felnőttekkel szemben udvarias, tisztelettudó mind az iskolában, mind az iskolán kívül, s ez az igényesség külső megjelenésében, a használt hangnemben is tükröződik. Ha megnyilvánulásait, tetteit őszinteség, becsületesség jellemzi. Olyan ember, akire korrekt következetessége, nyíltsága alapján mindig lehet számítani. Emberi tulajdonságaiért a közösség becsüli, teljesítményét elismeri. Jó a tanuló magatartása (4) a) A kapott megbízatásait kötelességtudóan, lelkiismeretesen teljesíti. b) Ha felelősséget érez az osztály, illetve az iskola fegyelmezett, jó légkörének kialakításáért. Iskolai versenyeken, vetélkedőkön részt vesz, dolgozik azok sikeréért. c) Ha súlyos fegyelmi büntetése nincs (az adott évben maximum osztályfőnöki figyelmeztető). d) Ha a tanuláshoz való viszonya általában jó. e) Ha a tanáraival, a felnőttekkel szemben udvarias, tisztelettudó, igényes hangnem és külső megjelenés jellemzi. f) Álláspontját nem bántó módon hozza partnerei tudtára. g) Ha iskolai és iskolán kívüli emberi tartásának összképe jó. h) Ha igazolatlan óráinak száma nem haladja meg az 1-2 alkalmat vagy 6 órát. Változó a tanuló magatartása (3) a) Ha a rábízott feladatokat kénytelen, kelletlen vagy hiányosan teljesíti. b) Ha esetenként súlyosabb vagy többször kisebb vétséget követ el a házirend és a rendtartás szabályai ellen, s ezért fegyelmi büntetése volt az adott évben (osztályfőnöki, igazgatói intés). c) Ha külső megjelenése vagy hangneme kifogásolható. d) Ha a közösséget érintő kérdésekben közömbös, bomlasztó, s ezzel károsan hat az egységes szellem, a jó légkör kialakulására. e) Ha hibáit nem ismeri el, s nem igyekszik helyes irányban változtatni magatartásán. Rossz a tanuló magatartása (2) a) Ha kirívó vétség elkövetése miatt fegyelmi büntetése elérte vagy meghaladta az igazgatói intés fokozatot. b) Ha az órai munkát viselkedésével rendszeresen hátráltatja. c) Ha tanáraival, diáktársaival szemben meg nem engedhető hangot használ. d) Szembehelyezkedik az iskola és az osztályközösség munkáját, rombolóan hat környezetére. e) Tanárai és társai ismételt figyelmeztetése ellenére nem mutat javulási szándékot. 57

58 II. SZORGALOM Példás a tanuló szorgalma (5) a) Vállalt feladataival (osztályfőnöki, szaktanári stb. megbízatásaival azonosul, s azokat lelkesen, odaadóan teljesíti: a szó és tett egysége jellemzi. b) Képességeihez mérten öregbíti iskolája hírnevét (országos, megyei tanulmányi versenyen, kulturális, sportversenyeken, csoportokban, egyesületekben) nem puszta részvételével, hanem kemény munkát kívánó felkészülés alapján. c) Tantárgyi bukása egyetlen tárgyból sem lehet. d) Ha a tanuláshoz való viszonya képességeihez mérten példamutató, órai magatartása fegyelmezett, kitartó munkára képes. Jó a tanuló szorgalma (4) a) A kapott megbízatásait kötelességtudóan, lelkiismeretesen teljesíti. b) Ha a tanuláshoz való viszonya általában jó. c) Ha kötelezettségeit teljesíti, de nem törekszik teljességre, megelégszik a még megfelelő megoldással. d) Ha elégséges osztályzatainak száma az ötöt nem haladja meg, és az elégséges érdemjegyet nem hanyagság miatt kapta. Változó a tanuló szorgalma (3) a) Ha a rábízott feladatokat kénytelen, kelletlen vagy hiányosan teljesíti. b) Ha a feladatait elsősorban kényszerítő hatásnak köszönhetően teljesíti. c) Ha az elégséges osztályzatainak száma az ötöt meghaladja. d) Ha az adott félévben egy tárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Hanyag a tanuló szorgalma (2) a) Ha feladatait csak kényszerítő hatások következtében teljesíti. b) A feladatainak teljesítésére többször kell pótlásra utasítani. c) Ha elégtelen érdemjegyeit (félévi, év végi) hanyagság miatt kapja. d) Ha feladatainak teljesítését megtagadja. A diagnosztikai értékelést alapvetően a tanulók indulási szintjének megállapítására, egy-egy nagyobb tematikus egység kezdetén használhatjuk. A tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről így szerzett információk alapján a későbbi tanulási-tanítási folyamat jobban irányítható és szervezhető. Ilyenkor az értékelés alapvető célja az lehet, hogy megismerjük tanulóink előismereteinek hiányosságait és erre fel is hívjuk figyelmüket. A folyamatjellemzésre is alkalmas értékelést alapvetően a tanulás-tanítás folyamatában az éppen aktuális tudásszint megállapítására használhatjuk. Ezen értékelési mód elsősorban a tanítási módszereink eredményességéről ad tájékoztatást, s metodikai fejlesztésre serkent. Az érdemjegyek megállapítását célszerű személyre szabott szöveges értékeléssel is kiegészíteni. Az összegző értékelés elsősorban egy-egy tematikus egység végén vagy a jellegzetes csomópontoknál alkalmazható. Alapvető célja a tanulók közötti tudásbeli különbségek feltárása és azok érdemjeggyé történő átalakítása. Ezen értékelési mód relatív képet fest a tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről, ill. tájékoztatást nyújt a szaktanár, valamint a pedagógiai folyamaton kívül állók számára. A pedagógiai folyamat gyakorlatában az osztálynaplóban tanulóként félévenként heti egy órában tanított tantárgy esetén minimálisan két osztályzat, egyébként legalább három osztályzat rögzítése szükséges. Év végén a teljes tanévre vonatkozó osztályzatokat 58

59 figyelembe vesszük. Az egész évfolyamot érintő felméréseket ill. a kötelezően előírt témazáró dolgozatokat előre bejelentjük, ill. az osztály várható terhelésével egyeztetjük. Kívánatosnak tartjuk a szóbeli számonkérés részarányának növelését. Az írásbeli feleltetéseknél törekszünk a számítógéppel szerkesztett, áttekinthető tesztlapok készítésére, annak objektív értékelésére. Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei írásbeli feladatoknál: % 5 /jeles/ % 4 /jó/ 61-75% 3 /közepes/ 41-60% 2 /elégséges/ 40-0% 1 /elégtelen/ Megjegyzés: Az ajánlott skálától az egyes tantárgyaknál munkaközösségi egyeztetés alapján lehet eltérni. Tesztfeladatoknál a követelmények szigoríthatók. Szóbeli feleltetésnél: 5 /jeles/: kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok, 4 /jó/: összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik, 3 /közepes/: akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján felismeri a tanuló, 2 /elégséges/: nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló, 1 /elégtelen/: elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények 50%-át sem tudja még segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló. A fenti kritériumok ajánlások, azok betartása az egységes értékelés következetes alkalmazását segíti. A követelményeket munkaközösségenként ill. tantárgyanként egységesítjük. A tanuló érdemjegyeiről, tantárgyi előrehaladásáról a szaktanár és az osztályfőnök az ellenőrző könyv, kivételes esetekben levél útján írásban, a fogadóórákon és a szülői értekezleteken szóban tájékoztatja a szülőket. Tanulók jutalmazásának elvei: 1. Szaktárgyi dicséretet az a tanuló kaphat, aki adott tantárgyból kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Az adott tantárgyat tanító pedagógus döntési kompetenciája. 2. Osztályfőnöki dicséretben részesíthető az a tanuló, aki iskolai szintű eredményével, az iskolai rendezvényeken való részvételével vagy kiemelkedő közösségi munkájával az osztály elé példaként állítható. 59

60 3. Igazgatói dicséretben részesül a tanuló (vagy tanulóközösség), ha megyei szintű teljesítményével vagy kiemelkedő közösségi munkájával az iskola tanulói elé példaként állítható. 4. Nevelőtestületi dicséretet kap a tanuló, ha tanulmányi eredménye meghaladja a 4,5 átlagot. Ehhez a dicsérethez legalább jó magatartás és a szorgalom példás minősítése szükséges. Nevelőtestületi általános dicséretet kaphat a tanuló kitűnő tanulmányi eredményéért és elismerésre méltó közösségi munkájáért. Ehhez a dicsérethez példás magatartás és a szorgalom szintén példás minősítése szükséges. 5. Az iskola Aranykönyvébe jegyezheti be a nevét az a tanuló, aki középiskolai tanulmányai alatt minden évben példás szorgalmával, 4,0 feletti tanulmányi átlagával és a szakmai versenyeken való eredményes részvételével bizonyította kiválóságát. (A szakmai versenyek sikerességének kritériumait a szakmai közösségek dolgozzák ki.) 6. Az iskola LEG-LEG-LEG elismerését kaphatja az a tanuló, aki 4,5 feletti tanulmányi átlagot ért el, e mellett akár tanulmányi versenyeken, akár sportversenyeken, vagy mindkettőn kiemelkedően szerepelt. A díjazott személyéről az osztályfőnökök javaslatára a tantestület dönt, a díjat a szülői munkaközösség adja át. Minden évben csak egy tanulónak adományozható. 4.6 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskolák eddig is sokat tett a szociális hátrányok enyhítéséért. A törvényalkotó most arra ösztönzi a tantestületeket, hogy külön is végiggondolják és rendszerbe foglalják azokat a tevékenységi formákat, amelyek a szociális hátrányokkal küzdő fiatalok feltérképezése, problémáik megismerése. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységi formák enyhítik iskolánkban: Beilleszkedés segítése Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése Nívócsoportos oktatás Felzárkóztató órák, illetve konzultációs lehetőség Továbbtanulás irányítása, segítése Diákétkeztetés Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek (számítógép) egyéni vagy csoportos használata A nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolata A szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése Családlátogatás: osztályfőnök és ifjúságvédelmi felelős Tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, tartós tankönyv, ingyenes tankönyv Étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek Kollégiumi elhelyezés Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége Szoros kapcsolat a Polgármesteri Hivatallal és a Gyermekjóléti Szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányban lévő tanulók minél hamarabb támogatásban részesüljenek. 60

61 4.7 Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Környezeti nevelési program Az iskola feladata, hogy segítse a tanulókat a környezettel harmonikus életvezetési képességek kialakulására, segítsen a környezeti problémák felismerésében, kezelésében, fejlessze felelősségérzetüket és törekedjen arra, hogy a környezettel kapcsolatos nézeteik az erkölcsi alapelvek szintjére emelkedjenek A környezeti nevelés alapelvei: A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. A környezeti nevelés a természet, s benne az emberi társadalom harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. A környezeti nevelés tartalma kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. A környezeti nevelés kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember természet kapcsolat bemutatására és formálására, egyben elősegíti a környezeti és egészségtudatosság erősödését. A pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is. A környezeti nevelés minden pedagógus, illetve valamennyi iskolatípus és tantárgy feladata. Az iskola legfontosabb célcsoportjai a környezeti nevelés terén a tanulók és a családok, a szülők, a helyi közösség tagjai. A környezeti nevelés célkitűzései: 1. Rendszerszemléletre nevelés 2. Az alternatív problémamegoldó gondolkodás elsajátítása 3. A globális összefüggések megértése 4. A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása 5. A létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása 6. A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése 7. A szerves kultúra fontosságának tudatosítása a fenntartható fejlődésben A tanár által kialakított környezet, az általa nyújtott viselkedés, mint az értékrend a környezeti nevelés szempontjából is döntő. Az esztétikus rendezett környezet, a mindennapi élet megszervezése segít az új környezetben való eligazodásban, és felkelti vágyukat az iskolai élethez, a munkához nélkülözhetetlen tisztaság és rend iránt. A környezetvédelem társadalmi megítélése, a környezeti kérdésekkel összefüggő közfelfogás az elmúlt években jelentős változáson ment át, melynek eredményeképpen erősödött a társadalom környezeti tudatossága. Egyikünk sem lehet közömbös környezetével szemben, hiszen mindnyájunknak egyetlen otthona van, a Föld. A Rió-i nyilatkozat megfogalmazása szerint mozgósítani kell a világ ifjúságának alkotó erejét átfogó közösségi szellem kialakításához a fenntartható fejlődés és a jobb jövő érdekében. Környezetünk jövője tehát az iskolapadokban dől el?! Kérdés és egyben válasz is. 61

62 A környezetvédelmi oktatás-nevelés, a környezetvédelmi tudat kialakítása tehát nagyon fontos főleg a fiatal korosztálynál, hiszen a belső indítékok által motivált környezetvédő cselekedet mindig hatékonyabb a külső kényszer hatásánál. Mindehhez egészséges szemlélet, környezetkímélő életmód, és környezetfejlesztő cselekedet is szükségeltetik. A környezeti tudatosság kialakítása, fejlesztése főleg az oktatási rendszeren keresztül valósítható meg komplex programok segítségével. Az iskolai oktató-nevelő munka nem szorítkozik ugyan a tantárgyak óráira, de a feladatok zömét mégiscsak e keretek között valósítjuk meg. Kétségbevonhatatlan, hogy a természettudományi tárgyaknak (Földünk és környezetünk, Biológia, Kémia) igen nagy a felelőssége, hiszen a környezeti nevelés egyik pillére. Ezen órák keretében ismernék meg a tanulók a környezetvédelmi alapfogalmakat, alapelveket és összefüggéseiket. Például: - az élet tisztelete, természetvédelem, tájvédelem, természeti értékek, talaj-, víz- és levegővédelem, biodiverzitás, műemlékvédelem, fenntartható fejlődés. A Cserháti tagintézményben szorgalmazzuk, hogy minden pedagógus tekintse feladatának a környezeti nevelést. Ugyanolyan alapvető feladata a társadalomtudományi, humán és a testnevelés tárgyaknak is a környezeti tudat kialakítása. Valamennyi tantárgyba kerüljenek be a szükséges környezeti nevelési ismeretek, készségek, értékek. Különösen nagy lehetőség kínálkozik az osztályfőnöki órák keretein belül a következő témák feldolgozására: Osztálykirándulások, szakmai programok alkalmával tartsuk szem előtt környezetünk tisztaságát, fokozott védelmét. Védőnői előadás az egészséges életmódról, helyes táplálkozásról, káros szenvedélyekről. A hulladék keletkezésének megelőzése, mennyiségének csökkentése, újrahasznosításának lehetőségei. Részt veszünk a következő akciókban: Tájsebészet illegális szemétlerakók feltérképezése, lefényképezése, bejelentése. Parlagfű irtása az iskola környezetében. A szelektív hulladékgyűjtő szigetek népszerűsítése, szakszerű használatának megismertetése családi és baráti körben. A városban meghirdetett környezetvédelmi vetélkedőkre való nevezés és részvétel. Rendhagyó osztályfőnöki órák keretében a veszélyes hulladékok elhelyezési problémájának megismerése gyűjtőtelep megismerése igény szerint. Elsősorban házon belül szervezhetők sikeres környezetvédelmi akciók, amelyek a tanulók számára tudatosítják a hosszú távú, tágabb (országos, nemzetközi, globális) szemléletű környezetvédelmi tevékenység, illetve környezettudatos életvitel fontosságát. Ennek koordinálásában fontos szerepet tölt be az intézményben működő környezetvédelmi szakkör. 62

63 Az iskolában a szelektív hulladékgyűjtés folyamatosan történik az újrahasznosítható műanyag flakonok külön gyűjtése. Az intézmény egész területén tilos a dohányzás, ennek betartása és betartatása mindenki számára kötelező érvényű. A szakmai oktatásban hangsúlyt a környezetterhelés csökkentése, valamint a helyi, regionális, nemzeti és globális környezetvédelmi problémák. Az Európai Unióhoz csatlakozott országok számára az egyik legösszetettebb problémát a környezetvédelemmel összefüggő feladatok jelentik. Az EU-s integrációban való részvétel szempontjából rendkívül fontos a modern intézményes környezetvédelem, és abban az ifjúság részvétele. A környezetvédelmi program megvalósításához a Diákönkormányzat együttműködésére is számítunk. Napjainkban sokan állítják magukról, hogy környezetvédők. E jelző azonban nem csak együttérzést, hanem tudatosan, rendszeresen végzett tevékenységet is jelent. Ennek szellemében állítottuk össze környezetvédelmi programunkat. 4.8 Otthoni felkészüléshez előírt feladatok meghatározása Házi feladatot adunk a tanulóinknak, mivel fontosnak tartjuk a házi feladat pedagógiai, szociális és egyéb hatásait. Úgy véljük, hogy az iskolán kívüli munka javítja a tanulói motivációt, fejleszti a készségeket, és bizonyos esetekben egyértelműen javítjanöveli a tanulói teljesítményt is. Az egyes pedagógusok közötti különbségek legfeljebb abból adódnak, hogy ki hányszor, mennyi és milyen feladatokat ad tanítványainak. A házi feladatokkal az egyes tantárgyak elsajátításának megkönnyítésére törekszünk, az otthonra kijelölt tanulmányok révén inkább az iskolai, a tanórai munkához adunk segítséget. A tanulóinknak szakszerű, szakmai útmutatást adunk házi feladataik elkészítéséhez, otthoni tanulásukhoz, valamint hogy az iskolában hogyan ellenőrizzük, illetve osztályozzuk azokat, és hogy melyek a tanárok legfontosabb kötelezettségei ezen a téren. Lehetőség szerint a házi feladatban is figyelembe vesszük a tanulók képességeit, valamint hogy a tanulóknak mindig elegendő idő álljon rendelkezésére az adott feladat elkészítésére. Általában háromféle szándékkal választjuk ki az otthon elvégzendő tennivalókat: erősíteni kívánjuk az órákon megtanultakat, fejleszteni akarjuk adott témában a tanulók különféle készségeit, az új anyagot kívánjuk a feladattal előkészíteni. A házi feladatok elsősorban akkor tudnak számottevő mértékben hozzájárulni a teljesítmény-növekedéshez, ha a szaktanár megfelelően előkészítette, és megvannak a sikeres teljesítésükhöz szükséges faktorok: külső tényezők (a szociokulturális háttér, a tantárgy, illetve az osztályfokozat); ún. osztálytermi faktorok (szemléletmód, szemléltetőanyaggal való ellátottság); otthoni-közösségi faktorok (szótárak, számítógép és külön tanulóasztal birtoklása). Hasznos a könyvtári gyűjtőmunka házi feladatban történő alkalmazása: megfelelő alapokat ad az élethosszig tartó tanuláshoz; gondoskodni tud a tanuláshoz szükséges forrásokról; 63

64 gondoskodni képes a tanuláshoz szükséges segítőkről. Amennyiben a szülők maguk is részt kívánnak venni gyermekeik otthoni felkészülésében, abban az esetben az iskolának tanácsokat, útmutatást kell adnia azért, hogy a feladatok elkészítésében érdemi segítséget tudjanak adni gyermekeiknek, illetve hogy maguk is ellenőrizni tudják az otthoni tanulmányi munkát. Ebben az esetben a házi feladatok elkészítése lényegében háromcsatornás partnerség kialakulását eredményezi: vagyis lehetőséget ad a tanárok, tanulók és a szülők folyamatos együttműködésére. Ez pedig olyan fontos feladat, hogy az iskoláknak mint intézményeknek és a tanároknak személyesen is segítséget kell adniuk a szülőknek ahhoz, hogy megismerjék a mai az ő diákkorukban alkalmazott módszerektől igencsak eltérő pedagógiai gyakorlatot, megismerjék az erre alkalmas eszközök használatát, elsajátítsák a segítés legfontosabb módszereit. Minél több időt fordítanak egy családban, otthon, tanulással összefüggő tevékenységekre például olvasásra, annál eredményesebb lesz a tanuló az iskolában A szaktárgyi házi feladattal kapcsolatos mennyiségi és minőségi mutatókat a szaktárgyi programok tartalmazzák 4.9 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke I. A helyi tantervekhez alkalmazható tankönyvek, tantárgyi segédletek, és eszközök kiválasztásának elvei: 1. Tankönyvek, munkafüzetek: a tankönyv szellemisége feleljen meg a tanterv cél és követelményrendszerének, tartalmazza a tananyag fő fejezeteit, a törzsanyagon kívül tartalmazhatja az emeltszintű érettségi tananyagtartalmát is, didaktikai felépítése, nyelvezete, kép, ábra, rajz és táblázat anyaga segítse a tanuló önálló munkáját a tananyag elsajátításában, lehetőleg tartalmazzon rendszerező, alkalmazó, ellenőrző kérdéseket, gyakorló feladatokat, kiegészítő egységként esetenként rendelkezzen tanári és tanulói munkafüzettel, gerinctankönyvként tartalmazhatja több évfolyam tantervi anyagát is, bizonyos esetekben (nyelvkönyvek) feleljen meg a tartós tankönyv elvárásainak. 2. Oktatási segédanyagok, munkafüzetek, digitális adathordozók: segítse a tantervi célok és feladatok elsajátításának, begyakorlásának megvalósulását, tegye lehetővé a problémamegoldó gondolkodás, az önálló tanulás, információgyűjtés, felkészülés gyakorlását, nyújtson lehetőséget a frontális tanórai munka mellett a csoportmunka megszervezésére, használatához kapcsolódjon korszerű információhordozó (CD-DVD), taneszköz, szemléltető eszköz. 3. Oktatástechnikai eszközök, taneszközök: alkalmazásával valósuljon meg a kívánt didaktikai cél, tanári, tanulói bemutató vagy gyakorló eszközként funkcionáljon, több szakmacsoport képzési programjában is felhasználható legyen, moduláris építésű legyen, 64

65 tartalmazza a fejlesztés, bővítés lehetőcégét, bizonyos esetekben számítógéphez is csatolható legyen, többszöri felhasználásra legyen alkalmas, bírja a használatával járó igénybevételeket, egyszerű, könnyen kezelhető, telepíthető kivitelben készüljön, esztétikus kivitel jellemezze II. A helyi tantervi program végrehajtásához szükséges oktatástechnikai és taneszköz jegyzék: 1. Oktatástechnikai anyagok, eszközök: Tantermek, szaktantermek oktatástechnikai eszközökkel történő felszerelése: a fejlesztési programnak megfelelően törekszünk a tantermekben írásvetítőt, projektort, aktív táblát elhelyezni. Néhány tanterem tartalmaz, televíziót és videó lejátszót. Az idegen nyelvi képzéshez, valamint a közismereti tárgyak csoportbontásban történő alkalomszerű tanításához külön számítógépterem áll a tanulók rendelkezésére, központi tanári vezérlési lehetőséggel. Az információhordozók készítése és beszerzése folyamatos: CD, DVD lemezek, audiovizuális-, multimédia anyagok, számítógépes oktatóprogramok. A munkaközösségek illetve tanárok munkáját könyvtár, műszaki könyvtár, külső- (internetre), és belső hálózatba kötött számítógépek, másológépek segítik. 2. Taneszközök: A közismereti és szakmai tantárgyak tanításához a központi taneszköz jegyzékben megjelölt felszerelési anyagok állnak rendelkezésünkre. A műhelyek, laboratóriumok, felszereltsége megfelel az általános tantervi, és a tantárgyi utasításokban közölt eszközjegyzéknek. Az új képzési, szakképzési profilok taneszköz-, és tananyag fejlesztése folyamatos feladat. A mellékletben: Az intézmény munkaközösségei által választott tankönyvek, munkafüzetek, oktatástechnikai eszközök és anyagok jegyzéke megtalálható A középszintű érettségi vizsga témakörei Kötelező érettségi tárgyak Magyar nyelvből Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg 65

66 A retorika alapjai Stílus és jelentés Magyar irodalomból Szerzők, művek Tételek száma Életművek 6 Portrék 4 Látásmódok 3 A kortárs irodalomból 1 Világirodalom 2 Színház- és drámatörténet 2 Az irodalom határterületei 1 Regionális kultúra 1 20 tétel Történelemből 1. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 2. Népesség, település, életmód 3. Egyén, közösség, társadalom 4. Modern demokráciák működése 5. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 6. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 7. Szabad (problémaközpontú) témakör Matematikából 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazok: Halmazműveletek Számosság, részhalmazok Matematikai logika Kombinatorika, gráfok 2. Számelmélet, algebra Számhalmazok: oszthatóság, számrendszerek Hatvány, gyök, logaritmus Nevezetes azonosságok Arányosság Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek Középértékek 3. Függvények, az analízis elemei Egyváltozós valós függvények 66

67 Sorozatok 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Elemi geometria Geometriai transzformációk Síkbeli és térbeli alakzatok Vektorok Trigonometria Koordinátageometria Kerület, terület Felszín, térfogat 5. Valószínűségszámítás, statisztika Angol és német nyelvből Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika Választható érettségi tárgyak Fizikából 1. Mechanika 1.1. Newton törvényei 1.2. Pontszerű és merev test egyensúlya 1.3. Mozgásfajták 1.4. Munka, energia 1.5. A speciális relativitáselmélet elemei 2. Termikus kölcsönhatások 2.1. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly 2.2. Hőtágulás 2.3. Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) 2.4. Az ideális gáz kinetikai modellje 2.5. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban 2.6. Kalorimetria 2.7. Halmazállapot-változások 2.8. A termodinamika II: főtétele 3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás 3.1. Elektromos mező 67

68 3.2. Egyenáram 3.3. Az időben állandó mágneses mező 3.4. Az időben változó mágneses mező 3.5. Elektromágneses hullámok 3.6. A fény mint elektromágneses hullám 4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás 4.1. Az anyag szerkezete 4.2. Az atom szerkezete 4.3. Az atommagban lejátszódó jelenségek 4.4. Sugárvédelem 5. Gravitáció, csillagászat 5.1. A gravitációs mező 5.2. Csillagászat 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek 6.1. A fizikatörténet fontosabb személyiségei 6.2. Felfedezések, találmányok, elméletek Informatikából I. Általános informatika középszintű érettségi vizsga témakörei: Információs társadalom Informatikai alapismeretek hardver Informatikai alapismeretek szoftver Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbázis kezelés Információs hálózati szolgáltatások Prezentáció és grafika Könyvtárhasználat Biológiából Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága Vírusok, prokarióták és egysejtű eukarióták. Az állatok teste és életműködései A növények teste és életműködései A gombák teste és életműködései Az életközösségek általános jellemzői Az élettelen környezeti tényezők és ezek változásai Az élő környezeti tényezők Az életközösségek anyag- és energiaforgalma A természetes és mesterséges életközösségek Az élővilág törzsfejlődése Az evolúció alapjai és bizonyítékai Az evolúció lehetséges folyamata 68

69 Az ember evolúciója A jelenkori bioszféra A sejtek felépítése és működése A sejtek felépítése és anyagcseréje A szaporodás és öröklődés sejttani alapjai Az ember életműködései és az életműködések szabályozása A bőr és a mozgás A táplálkozás A légzés A keringési rendszer A kiválasztás Az idegrendszer Az immunitás A hormonális szabályozás Az érzékelés Az ember szaporodása és egyedfejlődése Az öröklődés alapjai Egy gén által meghatározott tulajdonság öröklődése Több tulajdonság egyidejű öröklődése A genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásai Általános egészségügyi ismeretek Gépészeti alapismeretekből A műszaki ábrázolás alapjai Ábrázoló geometriai alapismeretek Géprajzi alapismeretek alkalmazása Mechanika Merev testek statikája Szilárdságtan Gépelemek Kötőgépelemek, kötések Rugók és lengéscsillapítók Csövek, csőszerelvények Tengelyek, csapágyazások Tengelykapcsolók és fékek Nyomatékátszármaztató hajtások, súrlódó- és kényszerhajtások Hajtóművek Anyagismeret Fémtani alapismeretek Fémes szerkezeti anyagok Nemfémes szerkezeti anyagok Megmunkálások Forgácsnélküli megmunkálások Hőkezelések Hegesztés Forrasztás Műanyagok megmunkálása Villamosságtani ismeretek 69

70 Elektrotechnikai, elektronikai alapfogalmak Transzformátorok Egyenáramú- és váltakozó áramú villamos forgógépek Ember és környezete Környezetvédelmi és egészségvédelmi alapfogalmak Munkakörnyezet, ergonómia Elektronikai alapismeretekből Villamos alapfogalmak Egyenáramú hálózatok alaptörvényei A villamos áram hatásai Energiaforrások Villamos erőtér Mágneses erőtér Szinuszos mennyiségek Váltakozó áramú áramkörök Többfázisú hálózatok Villamos gépek Passzív elektronikai áramkörök Félvezető áramköri elemek Tranzisztoros alapáramkörök Alapáramkörök alkalmazásai Impulzustechnikai alapáramkörök Digitális alapáramkörök Egyéb foglakozások szervezésének rendje Az iskola a tanulói számára mindegyik oktatott tantárgyakból középszintű érettségi vizsgát szervez, azoknak a kik a törvény által előírt tantárgyi követelményeket teljesítik. Az érettségi vizsgára történő eredményes felkészülés céljából évfolyam számára szakköröket szervez. Ezen felkészítő szakkörökre való jelentkezés, igények felmérése a tízedik évfolyamon történik. Nagyszámú jelentkezés esetén, párhuzamosan indított szakköröknél tanárválasztás lehetőségét biztosítjuk tanulóink számára Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe A szakközépiskola pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a szakmai orientáció és szakmacsoportos alapozó oktatás keretében elsajátított ismereteket hány tantárgy keretei között értékelik és minősítik, továbbá moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését. A több modulból álló tantárgy esetében a továbbhaladás feltétele: a legalább kettes érdemjegy megszerzése minden modulból. Bármelyik modul elégtelen, a tantárgy érdemjegye is elégtelen. 70

71 Elektronika szakmacsoport Tantárgyai és a modulok beszámítása a tantárgyi jegybe: 9. évfolyam: Elmélet: Műszaki pályák világa Anyagismeret ELEKTROTECHNIKA 100% Elektrotechnika Gyakorlat: Anyag-megmunkálási alapgyakorlatok 30% Villamos alapgyakorlatok 70% ALAPGYAKORLAT 10. évfolyam: Elmélet: Műszaki rajz és vizuális kultúra 100% Elektrotechnika 100% Gyakorlat: Elektrotechnikai alapgyakorlatok 70% ELEKTROTECHNIKAI Elektrotechnikai alapmérések GYAKORLAT 11. évfolyam: Elmélet: Elektronika alapjai 100% Gyakorlat: Elektrotechnikai alapmérések 10% Elektronikai alapmérések 20% ELEKTRONIKAI Elektronikai alapgyakorlatok 70% GYAKORLAT I. 12. évfolyam Elmélet: Elektronika alapjai 100% Gyakorlat: Elektronikai alapmérések 30% ELEKTRONIKAI Elektronikai alapgyakorlatok 70% GYAKORLAT II Gépész szakmacsoport Tantárgyai és a modulok beszámítása a tantárgyi jegybe: 9. évfolyam: Elmélet: Műszaki ábrázolás alapjai 100% Gyakorlat: Műszaki ábrázolási gyakorlatok 70% GÉPÉSZETI ALAPISM. Információ- és adatgyűjtési gyakorlatok 30% GYAKORLAT 10. évfolyam: Elmélet: Anyagismeret 100% Gyakorlat: Anyag-megmunkálási gyakorlatok 100% GÉPÉSZETI GYAKORLAT I. 11. évfolyam: Elmélet: Mechanika 30% Anyag- és gyártásismeret 30% GÉPÉSZETI ISM I. Géprajz 30% Az ember és környezete 10% Gyakorlat: Gépészeti mérések 30% Géprajz gyakorlatok 70% GÉPÉSZETI GYAK. II. 12. évfolyam 71

72 Elmélet: Gépelemek 60% Alkalmazott számítástechnika 20% GÉPÉSZETI ISMERETEK II Elektrotechnika 20% Gyakorlat: Gépi forgácsolási alapgyakorlatok 50% Szerelési alapgyakorlatok 50% GÉPÉSZETI GYAKORLAT III Informatika szakmacsoport 9. évfolyam: Elmélet: A műszaki pályák világa Anyag- és eszközismeret ANYAG- ÉS ESZKÖZISMERET Gyakorlat: Számítástechnikai gyakorlatok I. SZÁMTECH. GYAKORLAT 10. évfolyam: Elmélet: Műszaki ábrázolás és képfeldolgozás alapjai MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁS, MULTIMÉDIA Számítógép-programozás I. Gyakorlat: Kép- és hangfeldolgozás, multimédiás alkalmazások Számítógép programozási gyakorlatok I. PROGRAMOZÁS I. 11. évfolyam: Elmélet: Számítógép-programozás II. Gyakorlat: Számítógép programozási gyakorlatok II. PROGRAMOZÁS II. 12. évfolyam Elmélet: Számítógép-programozás III. PROGRAMOZÁS III. Adatbázis-kezelés ADATBÁZIS-KEZELÉS Gyakorlat: Számítógép programozási gyakorlatok III. Hardverismeret és gyakorlat (A) HARDVERISMERET Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei 1. Tankönyvek, munkafüzetek: a tankönyv szellemisége feleljen meg a tanterv cél és követelményrendszerének, tartalmazza a tananyag fő fejezeteit, a törzsanyagon kívül tartalmazhatja az emelt szintű érettségi tananyagtartalmát is, didaktikai felépítése, nyelvezete, kép, ábra, rajz és táblázat anyaga segítse a tanuló önálló munkáját a tananyag elsajátításában, lehetőleg tartalmazzon rendszerező, alkalmazó, ellenőrző kérdéseket, gyakorló feladatokat, kiegészítő egységként esetenként rendelkezzen tanári és tanulói munkafüzettel, multimédiás melléklettel, 72

73 gerinctankönyvként tartalmazhatja több évfolyam tantervi anyagát is, bizonyos esetekben feleljen meg a tartós tankönyv elvárásainak. 2. Oktatási segédanyagok, munkafüzetek, digitális adathordozók segítse a tantervi célok és feladatok elsajátításának, begyakorlásának megvalósulását, tegye lehetővé a problémamegoldó gondolkodás, az önálló tanulás, információgyűjtés, felkészülés gyakorlását, nyújtson lehetőséget a frontális tanórai munka mellett a csoportmunka megszervezésére, használatához kapcsolódjon egyszerű információhordozó (CD, DVD), taneszköz, szemléltető eszköz. 3. Oktatástechnikai eszközök, taneszközök: alkalmazásával valósuljon meg a didaktikai cél, tanári, tanulói bemutató vagy gyakorló eszközként funkcionáljon, több szakmacsoport képzési programjában is használható legyen, moduláris építésű legyen, bizonyos esetekben a számítógéphez is csatlakoztatható legyen, többszöri felhasználásra legyen alkalmas, bírja a használatával járó igénybevételeket, egyszerű, könnyen kezelhető, telepíthető kivitelben készüljön, esztétikus kivitel jellemezze. Az iskola a törvény által jogosult tanulók számára a tankönyvek térítésmentes igénybevételét, a következő módon biztosítja: A tanulók saját tulajdonába kerülnek a következő kiadványok: - német nyelvi munkatankönyv - angol nyelvi munkafüzet - magyar nyelvtan munkafüzet Minden más, a hivatalos tankönyvjegyzék alapján megrendelt kiadványt, a tanulók az iskolai könyvtárból kölcsönzik, és azt kötelesek megfelelő állapotban visszajuttatni Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai Az előírt tananyagot és követelményeket a kerettanterv, valamint az érettségi vizsgakövetelmények alapján. Iskolai oktatásunk legfőbb célja tanulóink felkészítése a sikeres érettségire, valamint a használható idegen nyelvi és informatikai kompetenciák kialakítása. A képességek mielőbbi fejlesztését a évfolyamon, a történelem, a matematika tantárgyak óraszámának növelésével biztosítjuk. A képességek fejlesztését segíti a csoportbontásban történő oktatás is. Ezen célok elérése érdekében a szabadon tervezhető és nem kötelező órák számát maximálisan felhasználjuk. A évfolyamon az idegen nyelv tanulását igény szerint szakköri formában is támogatjuk, ha célja sikeres nyelvvizsgabizonyítvány megszerzése, előrehozott érettségi letétele vagy második idegen nyelv elkezdése/folytatása. 73

74 Középszintű érettségire készít fel az iskola a magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv kötelező tárgyakon kívül informatikából (9-10. évfolyamon megnövelt óraszámban), fizikából, valamint szakmacsoportos alapozó tárgyakból. A 11. évfolyamtól választható biológiából és földrajzból is középszintű érettségire történő felkészítés. A kerettantervi ajánláshoz képest megnövelt óraszámban biztosítjuk a felkészülést idegen nyelvből, matematikából valamint fizikából a középszintű érettségi sikeres letétele érdekében. Emelt szintű felkészítést biztosítunk a kötelező érettségi tárgyakon felül a tanuló választása alapján fizikából, informatikából valamint a szakmacsoportos alapozó tantárgyakból. Egyéb képzések szakköri órák keretein belül folynak. 74

75 Szakközépiskola heti óraterve 2013/2014-es tannévtől Gépgyártástechnológiai technikus Elektronikai technikus Mechatronikai technikus Autószerelő Óraterv a kerettantervekhez szakközépiskola Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4,5 5 Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2, Etika Biológia egészségtan Fizika 2,5 2 2,5 1 Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Rendelkezésre álló órakeret *A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. **A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal. 75

76 /2005-ös tanévtől az elektronika szakmacsoport helyi tanterve 9. Évfolyam 10. Évfolyam 11. Évfolyam 12. Évfolyam Óraszá Óraszá csb csb. csb. Óraszám m m. Óraszám csb. Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Társadalomismeret és etika 1 Idegen nyelv Matematika Ének-zene 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földrajz 1 1 Biológia 2 Kémia 2 Informatika Szakmacsoportos alapozás Elmélet Gyakorlat Tanulásmódszertan Összesen: Emelt szintű érettségire felkészítés választható magyar nyelv és irodalom 2 2 történelem 2 2 matematika 1 1 idegen nyelv 1 1 informatika 2 2 fizika 1 1 szakmacsoportos alapozás 2 2 Az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportokban javasoljuk továbbtanulásra készülő tanulóinknak a matematika és fizika emelt szintű érettségire történő felkészülését. Az emelt szintű érettségire való felkészítés tantárgyai úgy választhatóak meg, hogy a tanuló óraszáma a 11. és a 12. évfolyamon a heti 33 órát nem lépheti túl. 12. évfolyamon az ének-zene tanítása a magyar nyelv és irodalom tantárgyba integrálva történik. 76

77 /2005-ös tanévtől a gépész szakmacsoport óraterve 9. Évfolyam 10. Évfolyam 11. Évfolyam 12. Évfolyam Óraszá Óraszá csb csb. csb. Óraszám m m. Óraszám csb. Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Társadalomismeret és etika 1 Idegen nyelv Matematika Ének-zene 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földrajz 1 1 Biológia 2 Kémia 2 Informatika Szakmacsoportos alapozás Elmélet Gyakorlat Tanulásmódszertan Összesen: Emelt szintű érettségire felkészítés választható magyar nyelv és irodalom 2 2 történelem 2 2 matematika 1 1 idegen nyelv 1 1 informatika 2 2 fizika 1 1 szakmacsoportos alapozás 2 2 A gépészet szakmacsoportokban javasoljuk továbbtanulásra készülő tanulóinknak a matematika és fizika emelt szintű érettségire történő felkészülését. Az emelt szintű érettségire való felkészítés tantárgyai úgy választhatóak meg, hogy a tanuló óraszáma a 11. és a 12. évfolyamon a heti 33 órát nem lépheti túl. 12. évfolyamon az ének-zene tanítása a magyar nyelv és irodalom tantárgyba integrálva történik. Testnevelés és sport tantárgyból a 2012/13-as tanévtől van heti 5 óra a 9. évfolyamon, az előtte lévő tanévekben heti 2 óra volt. 77

78 /2005-ös tanévtől az informatika (hardver) szakmacsoport helyi tanterve 2004/2005-től informatika (hardver) 9. Évfolyam 10. Évfolyam 11. Évfolyam 12. Évfolyam szakmacsoport Órasz. csb. Órasz. csb. Órasz. csb. Órasz. csb. Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Társadalomismeret és etika 1 Idegen nyelv Matematika Ének-zene 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földrajz 1 1 Biológia 2 Kémia 2 Informatika Szakmacsoportos alap Elmélet Gyakorlat Tanulásmódszertan Összesen Emelt szintű érettségire felkészítés választható magyar nyelv és irodalom 2 2 történelem 2 2 matematika 1 1 idegen nyelv 1 1 informatika 2 2 fizika 1 1 szakmacsoportos alapozás 2 2 Középszintű előrehozott érettségi választható 10. évfolyam végén informatikából Az emelt szintű érettségire való felkészítés tantárgyai úgy választhatóak meg, hogy a tanuló óraszáma a 11. és a 12. évfolyamon a heti 34 órát nem lépheti túl. 12. évfolyamon az ének-zene tanítása a magyar nyelv és irodalom tantárgyba integrálva történik. Az informatika szakmacsoportban javasoljuk továbbtanulásra készülő tanulóinknak a matematika és informatika emelt szintű érettségire történő felkészítés választását

79 /2011-ös tanévtől az elektronika szakmacsoport óraterve 9. Évfolyam 10. Évfolyam 11. Évfolyam Óraszá m csb. Óraszá m csb. Óraszá m 12. Évfolyam Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Társadalomismeret és etika 1 Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra 1 1 Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földrajz 1 1 Biológia 2 Kémia 2 Informatika Szakmacsoportos alapozás / /14 Elmélet 3 3 3/4 4/3 Gyakorlat /7 16/14 6/7 12/14 Tanulásmódszertan Összesen: / /17 Emelt szintű érettségire felkészítés választható magyar nyelv és irodalom 2 2 történelem 2 2 matematika 1 2 idegen nyelv 1 1 informatika 2 2 fizika 1 1 szakmacsoportos alapozás 2 2 Testnevelés és sport tantárgyból a 2012/13-as tanévtől van heti 5 óra a 9. évfolyamon, az előtte lévő tanévekben heti 2 óra volt. 11. és 12. évfolyamon az ének-zene tanítása a magyar nyelv és irodalom tantárgyba integrálva történik. Szakmacsoportos alapozás 11 évfolyamon elektrotechnikai technikus osztályban 3 óra elmélet, 8 gyakorlat, mechatronikai technikus osztályban 4 óra elmélet, 7 óra gyakorlat. Szakmacsoportos alapozás 12 évfolyamon elektrotechnikai technikus osztályban 2 óra elmélet, 8 gyakorlat, mechatronikai technikus osztályban 3 óra elmélet, 7 óra gyakorlat. csb. Óra szá m csb. 79

80 /2011-es tanévtől az elektronika-informatika szakmacsoport helyi tanterve 11. és 12. évfolyamon az ének-zene tanítása a magyar nyelv és irodalom tantárgyba integrálva történik. 9. Évfolyam 10. Évfolyam 11. Évfolyam 12. Évfolyam Óraszá Óraszá csb csb. csb. Óraszám m m. Óraszám csb. Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Társadalomismeret és etika 1 Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra 1 1 Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földrajz 1 1 Biológia 2 Kémia 2 Informatika 2,5 2,5 2 2 Szakmacsoportos alapozás Elmélet Gyakorlat Tanulásmódszertan Összesen: , Emelt szintű érettségire felkészítés választható magyar nyelv és irodalom 2 2 történelem 2 2 matematika 1 2 idegen nyelv 1 1 informatika 2 2 fizika 1 1 szakmacsoportos alapozás

81 /2011-ös tanévtől az elektronika (mechatronika) szakmacsoport óraterve 9. Évfolyam 10. Évfolyam 11. Évfolyam Óraszá m csb. Óraszá m csb. Óraszá m csb. 12. Évfolyam Óra szá m Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Társadalomismeret és etika 1 Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra 1 1 Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földrajz 1 1 Biológia 2 Kémia 2 Informatika Szakmacsoportos alapozás Elmélet Gyakorlat Tanulásmódszertan Összesen: Emelt szintű érettségire felkészítés választható magyar nyelv és irodalom 2 2 történelem 2 2 matematika 1 2 idegen nyelv 1 1 informatika 2 2 fizika 1 1 szakmacsoportos alapozás 2 2 Testnevelés és sport tantárgyból a 2012/13-as tanévtől van heti 5 óra a 9. évfolyamon, az előtte lévő tanévekben heti 2 óra volt. 11. és 12. évfolyamon az ének-zene tanítása a magyar nyelv és irodalom tantárgyba integrálva történik. Szakmacsoportos alapozás 11 évfolyamon elektrotechnikai technikus osztályban 3 óra elmélet, 8 gyakorlat, mechatronikai technikus osztályban 4 óra elmélet, 7 óra gyakorlat. Szakmacsoportos alapozás 12 évfolyamon elektrotechnikai technikus osztályban 2 óra elmélet, 8 gyakorlat, mechatronikai technikus osztályban 3 óra elmélet, 7 óra gyakorlat. csb. 81

82 A 2010/2011-es tanévtől indítandó szakiskolai képzés helyi tanterve Tantárgy Éves óraszámok évfolyamonként Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret 92,5 74 Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret/egészségtan 92,5 111 Művészetek 0 0 Rajz és vizuális kultúra 18,5 18,5 Testnevelés és sport Pályaorientáció 74 - Szakmai alapozás Osztályfőnöki Szabadon tervezhető Kötelező óraszám a törvény alapján 1017,5 1017,5 A művészetek oktatása a magyar nyelv és irodalom,, illetve a történelem és társadalomismeret tantárgy keretében integráltan történik. Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban a pedagógiai programban foglaltak szerint kell eljárni. 82

83 Előrehozott szakiskolai szakképzés Óraterv Közismereti órák a as tanévtől TANTÁRGY (9., 10., 11. ÉVFOLYAMOK) Éves és heti óraszámok évfolyamonként (I. félév) Anyanyelv Történelem, szociális és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Digitális ismeretek Természettudományos ismeretek Testnevelés Tanulás tanítása 18 0,5 18 0,5 - - Osztályfőnöki 18 0,5 18 0, Szakmai elmélet 198 5, Szakmai gyakorlat , , ,5 Közismereti órák összesen A művészetek tantárgy oktatása az anyanyelv és a történelem, szociális és állampolgári ismeretek tantárgyak keretében integráltan történik. A tanítást a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V.20.) OM rendelet 3. számú mellékletének módosításáról szóló a 20/2010. (V.11.) OKM rendeletben kiadott kerettanterv alapján végezzük. 83

84 Szakképzés heti óraterve a 2013/2014-es tanévtől - Heti óraterv - szakiskola Tantárgyak 9. évf. 10.évf 11.évf. Kommunikáció Magyar nyelv és irodalom, művészetek Idegen nyelv 2 2 2,5 Matematika Társadalomismeret Természetismeret (2ó. fizika, 1ó.biológia) Testnevelés Osztályfőnöki, Osztályközösség építés Informatika Heti közismereti napok száma: Összesen heti közismereti óraszám: ,5 Közismereti éves óraszám: Összes közismereti óraszám: 1348 óra Szakmai heti óraszám: ,5 Szakmai heti - Elmélet / Gyakorlat 7 / 10 9 / 16 9 / 16,5 óraszám: Szakmai éves - Elmélet / Gyakorlat 252/ / /528 óraszám: Összes szakmai elméleti óraszám: 864 Összes szakmai gyakorlati óraszám: 1464 Összes szakmai éves óraszám: Összes szakmai óraszám: 2328 óra Összesen heti óraszám: Összesen éves óraszám (összefüggő gyak.nélkül): Összefüggő szakmai gyakorlat (éves óraszám): Összesen: (szakmai+közismeret+280ó óra gyak) Tanítási hetek száma: Szakközépiskola, szakiskola gyakorlati képzés csoportlétszám: min: 6 fő max: 12 fő Szakiskola elméleti képzés (osztálylétszám): min: 16 fő max: 28 fő Gyermek, tanulók heti finanszírozott foglalkozatási időkerete: Tanuló heti óraszáma: Osztályok heti engedélyezett időkerete: Többletóra:

85 5 SZAKMAI PROGRAM 5.1 Óraterv 2008-tól: Gépgyártástechnológiai technikus Helyi tanterv 2008-tól: Gépgyártástechnológiai technikus Elméleti Gyakorlati Tantárgy: Összes 13. évf. 14. évf. óraszám: óraszám: óraszám hetek száma: évf 14.évf. 13. évf. 14. évf. Anyagvizsgálat Anyagválasztás elméleti alapjai CNC gyakorlat CNC technika Forgácsolási alapismeretek Forgácsolási gyakorlat Gazdasági ismeretek Geometriai mérések Gépészeti ismeretek Gyártás irányítás Gyártástervezés Képlékeny alakítás, előgyártmány gyárt Minőségbiztosítás Munka- és környezetvédelem Munkajogi, vállalkozói és vezetési ism Műszaki rajz Szerszámgépek Villamosgépek Osztályfőnöki óra Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet: ,16% 85

86 5.2 Szakképzési helyi tanterv az Gépgyártástechnológiai technikus szakképesítéshez valamint a gépészet ágazathoz es tanévtől A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra előírt tartalom) a IX. Gépészet ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: Fegyverműszerész Gépgyártástechnológiai technikus Mechatronikai technikus I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, az Gépgyártás-technológiai technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: A szakképesítés megnevezése: Gépgyártás-technológiai technikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 5. Gépészet Ágazati besorolás száma és megnevezése: IX. Gépészet Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 50 % Gyakorlati képzési idő aránya: 50 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén: 9. évfolyamot követően 70 óra 10. évfolyamot követően 105 óra 11. évfolyamot követően 140 óra 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: Érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: - Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: - 86

87 Gépgyártástechnológiai technikus 2013/2014-es tanévtől A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodulok Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Munkahelyi egészség és biztonság Szakképesítésspecifikus Ágazati szakképzés Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan közismeret nélkül utolsó évf /13 5/13 és 2/14. heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám ögy ögy ögy ögy e gy e gy e gy e gy e gy e gy 0,5 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem Gépészeti alapozó feladatok Mérőtermi feladatok Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlat Gépészeti alapozó feladatok 3, ,5 2 Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat Műszaki mérés

88 Forgácsoló technológia hagyományos és CNC szerszámgépeken Gyártástervezés és gyártásirányítás Karbantartás és üzemvitel Műszaki mérés gyakorlat 2 2 Forgácsolási alapismeretek Forgácsolási alapismeretek gyakorlat 8 Gyártástervezés és gyártásirányítás 6,5 Gyártástervezés és gyártásirányítás gyakorlat 2 Szerszámgépek karbantartása 4 Szerszámgépek karbantartása gyakorlat 4 összes óra összes óra

89 Foglalkoztatás II Munkahelyi egészség és biztonság A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Tantárgyak, témakörök Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakközépiskolai képzés összes óraszáma évfolyam /13. Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret nélkül Szakmai követelménymodul Szakképesítésspecifikus szakképzés óraszáma 5/13. és 2/14. A szakképzés összes óraszáma e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy e gy ögy e gy Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II Munkajogi alapismeretek 4 4 Munkaviszony létesítése 4 4 Álláskeresés

90 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem Gépészeti alapozó feladatok Munkanélküliség 4 4 Foglalkoztatás I Nyelvtani rendszerzés Nyelvtani rendszerezés Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Munkavédelem Munkabiztonság Tűzvédelem Környezetvédelem Elsősegélynyújtás gyakorlat Az elsősegélynyújtás általános alapjai Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban Sérülések ellátása Gépészeti alapozó feladatok Műszaki dokumentációk Műszaki rajz Géprajzi ismeretek

91 Gépészeti alapmérések Anyagismeret Anyagvizsgálat Anyagjelölések Gépészeti szerelés CAD alkalmazás Kézi forgácsolás Gépi forgácsolás I Gépi forgácsolás II Műszaki mechanika Gépelemek Hajtások Gépészeti alapozó feladatok _ gyakorlat Műszaki dokumentációk gyakorlat Gépészeti alapmérések gyakorlat Anyagismeret gyakorlat Anyagvizsgálat gyakorlat Kézi forgácsolás

92 Mérőtermi feladatok Forgácsoló technológia hagyományos és CNC szerszámgépeken gyakorlat Gépi forgácsolás gyakorlat Műszaki mérés Geometriai mérések Villamos mérések Összetett mechanikai-, technológiai vizsgálatok Műszaki mérés gyakorlat Geometriai mérések gyakorlat Anyagvizsgálat Villamos mérések gyakorlat Nagypontosságú mérések Szerszámgépek pontossága Forgácsolási alapismeretek Forgácsolási alapismeretek Képlékenyalakítás CNC alapismeretek Anyagválasztás

93 Gyártástervezés és gyártásirányítás Karbantartás és üzemvitel Forgácsolási alapismeretek gyakorlat Forgácsolási alapismeretek CNC programozás CNC gyártás Gyártástervezés és gyártásirányítás Gyártástervezés Szereléstecnológia Képlékeny alakítás CAD rajzolás Gyártócella Gyártásirányítás Korszerű szerszámgépek Gyártástervezés és gyártásirányítás gyakorlat Gyártástervezés CAD rajzolás Szereléstechnika Szerszámgépek karbantartása Szerszámgépek karbantartása Géptelepítés

94 Irányítástechnika Villamos gépek Szerszámgépek karbantartása gyakorlat Szerszámgépek karbantartása Géptelepítés Irányítástechnika Villamos gépek Összesen Összesen Elméleti óraszámok/aránya 1360 (öt évfolyamos képzésben: 1364) / 55,02 % (öt évfolyamos képzésben: 54,32) % Gyakorlati óraszámok/aránya 1112 (öt évfolyamos képzésben: 1147) / 44,98 % (öt évfolyamos képzésben: 45,68) % Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik

95 5.3 Szakképzési kerettanterv a 2013/2014-es tanévtől a(z) Autószerelő szakképesítéshez, valamint a(z) Közlekedésgépész ágazathoz A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a középiskolai évfolyamokra, kétévfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) a(z) XXII. Közlekedésgépész ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: azonosítószám megnevezés Közlekedésautomatikai műszerész Autóelektronikai műszerész Autószerelő Avionikus Dízelmotoros vasúti jármű szerelője Repülőgépész Repülőgépsárkány-szerelő Vasúti villamos jármű szerelője Vasúti vontatott jármű szerelője Hajózási technikus I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, a(z) Autószerelő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: A szakképesítés megnevezése: Autószerelő A szakmacsoport száma és megnevezése: 13. Közlekedés Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXII. Közlekedésgépész Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 50% Gyakorlati képzési idő aránya: 50% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra 10. évfolyamot követően 105 óra 11. évfolyamot követően 140 óra 95

96 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Bemeneti kompetenciák: - Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: - A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs. 96

97 Autószerelő/közlekedésgépész ágazat 2013/2014-es tanévtől A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodulok Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Munkahelyi egészség és biztonság Szakképesítésspecifikus Ágazati szakképzés Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan közismeret nélkül utolsó évf /13 5/13 és 2/14. heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám ögy ögy ögy ögy e gy e gy e gy e gy e gy e gy 0,5 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. 2 Közlekedési ismeretek 1 1 Műszaki rajz 1,5 1 2, Közlekedéstechnikai alapok Közlekedéstechnikai Mechanika 2 2 Gépelemekgéptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika Karbantartási gyakorlatok

98 gyakorlatok Járműkarbantartás Autószerelő feladatai Mérési gyakorlatok 3 4 Járműkarbantartás 1 Gazdasági ismeretek Járműkarbantartás gyakorlata Gépjárműszerkezettan Gépjárművillamosságtan Szerelési gyakorlat Járműdiagnosztika Járműdiagnosztika Járműdiagnosztika 5 gyakorlata összes óra összes óra ,

99 Munkahelyi egészség és biztonság A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Tantárgyak, témakörök Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakközépiskolai képzés összes óraszáma évf /13. Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret nélkül Szakmai követelménymodul Szakképesítésspecifikus szakképzés óraszáma 5/13. és 2/14. A szakképzés összes óraszáma e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy e gy ögy e gy Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

100 Közlekedéstechnikai alapok Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I Nyelvtani rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Foglalkoztatás II Munkajogi alapismeretek 4 4 Munkaviszony létesítése 4 4 Álláskeresés 4 4 Munkanélküliség 4 4 Közlekedési ismeretek Közlekedéstörténet, közlekedési fogalmak A közúti, a vasúti, a vízi és a légi közlekedés technikája A járművek menetellenállásai

101 Műszaki rajz Síkmértani szerkesztések és vetületi ábrázolás Metszeti ábrázolás Méretmegadás, felületminőség, tűrések és illesztések Jelképes ábrázolás Mechanika Merev testek általános statikája Síkbeli egyensúlyi szerkezetek Szilárdságtan Kinematika-kinetika Gépelemek-géptan Bevezetés, kötőgépelemek, kötések, biztosítások Rugók és lengéscsillapítók Csövek és csőszerelvények Tengelyek Csapágyazások Tengelykapcsolók Fékek

102 Hajtások, hajtóművek, mechanizmusok Technológiai alapismeretek Alapfogalmak Fémes szerkezeti anyagok Nemfémes szerkezeti anyagok Öntészet, melegalakítások, hőkezelések Kötések Forgács nélküli hidegalakítások Forgácsolás Felújítási technológiák Anyag és hibakereső vizsgálatok Szereléstechnika Elektrotechnikaelektronika Villamos alapfogalmak Egyenfeszültségű áramkörök Váltakozó áramú áramkörök

103 Közlekedéstechnikai gyakorlatok Villamosgépek Szűrő áramkörök és póluselmélet Félvezetők és alkalmazásuk Száloptika, elektronikus kijelzők Digitális áramkörök Karbantartási gyakorlatok Mérés és előrajzolás Megmunkálás I Kötések Megmunkálás II Anyagvizsgálatok Szerelés Mérési gyakorlatok Villamos méréstechnikai alapismeretek Egyenáramú villamos alapmérések Váltakozó áramú villamos alapmérések I. Váltakozó áramú villamos alapmérések II

104 Autószerelő feladatai Járműkarbantartás Járműkarbantartás Dokumentációs ismeretek Ápolási és szervizműveletek 6 6 Gépkocsi vizsgálati műveletek Gazdasági ismeretek Adózási ismeretek 8 8 Munkajogi ismeretek 4 4 Gazdasági társaságok 4 4 Járműkarbantartás gyakorlata Dokumentációs ismeretek Ápolási és szervizműveletek Gépkocsi vizsgálati műveletek Gépjárműszerkezettan Otto-motorok szerkezete, működése Dízelmotorok szerkezete, működése Motorok hűtése, kenése Motorok tüzelőanyagellátó rendszerei

105 Járműdiagnoszti ka Erőátviteli berendezések Futóművek, kormányberendezések Fékrendszerek Gépjárművillamosságtan A gépjármű villamos hálózata Villamos energia ellátás Fogyasztók Motorok elektronikus irányítása Szerelési gyakorlat Motorok Erőátviteli berendezések Futóművek és kormányberendezések Fékrendszerek Elektromos berendezések szerelése Járműdiagnosztika Motordiagnosztika Futómű- és fékdiagnosztika Villamos

106 berendezések diagnosztikája Járműdiagnosztika gyakorlata Motordiagnosztika Futómű- és fékdiagnosztika Villamos berendezések diagnosztikája Összesen Összesen Elméleti óraszámok/aránya % Gyakorlati óraszámok/aránya % Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. 106

107 5.4 Autószerelő (2009-től) Autószerelő től Tantárgy 13. évfolyam 14. évfolyam Hetek száma Gyakorlat iskolai tanműhelyben Gyakorlat iskolai tanműhelyben Elmélet elmélet Alkalmazott számítástechnika 1 Autószerkezettan 5 5 Autóápolás 1 Autóápolási gyakorlat 3 Autódokumentációs ismeretek 1 1 Autószerelési gyakorlat 9 Autóvillamosságtan-autóelektronika 3 3 Gazdasági és vállalkozási ismereetk 2 1 Gépészeti alapgyakorlatok 3 Gépészeti alapismereetk 3 Gépjármű karbantartás, -javítás 3 2 Gépjármű-diagnosztika elmélet 4 4 Gépjármű-diagnosztika gyakorlat 4 4 Munka-, tűz-, és környezetvédelem 2 2 Műszaki mérések 2 Osztályfőnöki óra 1 1 Összes óra/hét Összes óra a tanévben Gyakorlat külső képzőhelyen 107

108 5.5 Szakképzési kerettanterv a 2013/2014-es tanévtől az Autótechnikus szakképesítés ráépüléshez I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, az Autótechnikus szakképesítés-ráépülés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült. A szakképesítés-ráépülés alapadatai A szakképesítés-ráépülés azonosító száma: A szakképesítés-ráépülés megnevezése: Autótechnikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 13. Közlekedés Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXII. Közlekedésgépész Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 1 Elméleti képzési idő aránya: 50% Gyakorlati képzési idő aránya: 50% III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Bemeneti kompetenciák: - Szakmai előképzettség: Autóelektronikai műszerész vagy Autószerelő szakképesítés Előírt gyakorlat: - Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükséges Pályaalkalmassági követelmények: - A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs 108

109 Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Common rail oktatópad ABS oktatópad CAN hálózatok oktatásához szükséges berendezés Szervokormány vizsgálatához szükséges oktatópad A gépjármű világító és egyéb jelzőberendezéseinek vizsgálatához szükséges oktatópad Klímaberendezés oktatópad A szakképesítés-ráépülés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma 1 évfolyamos képzés esetén: 1120 óra (32 hét x 35 óra) A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma szabadsáv nélkül 1 évfolyamos képzés esetén: 1008 óra (32 hét x 31,5 óra) 109

110 5.6 Autótechnikus 2013/2014-es tanévtől A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma Szakmai követelménymodulok heti Elméleti Tantárgyak óraszám Gyakorlati heti óraszám Gépjárműszerkezetek Járműfenntartási feladatok Szakmai számítások 1 Gépjárműfenntartás gyakorlata Veszélyes anyagok kezelése Járműfenntartási üzemvitel Vállalkozási ismeretek 1 Műszaki dokumentációs ismeretek Korszerű járműtechnika Számítástechnika gyakorlat 1 Korszerű járműtechnika 6 Korszerű járműtechnika gyakorlat Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat 4 Összes óra Összes óra

111 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma Szakmai követelménymodul Járműfenntartási feladatok Járműfenntartási üzemvitel Korszerű járműtechnika Tantárgyak/témakörök Gépjárműszerkezetek 224 Motorok elméleti körfolyamatai és fajlagos mutatói. A forgattyús mechanizmus mozgástörvényei, erőviszonyai. Otto- és dízelmotorok tüzelőanyagellátó rendszerei, elektronikus irányításuk, érzékelők, beavatkozók. Elméleti órák száma Otto- és dízelmotorok mechanikai és emisszió-technikai vizsgálata. 40 A korszerű erőátviteli rendszer elemei, működése és vizsgálata. 40 A gépjármű egyéb szerkezeti elemei és azok vizsgálata. 40 Szakmai számítások 32 Motorjellemzők számítása 8 Hajtóműjellemzők számítása 8 Villamos jellemzők számítása 16 Gépjárműfenntartás gyakorlata 224 Dokumentációs ismeretek 35 Ápolási és szervizműveletek 54 Gépkocsi-vizsgálati műveletek Veszélyes anyagok kezelése 64 Hulladékgazdálkodás 24 Veszélyes anyagok kezelése és nyilvántartása Anyagmozgatás, raktárgazdálkodás 22 Vállalkozási ismeretek 32 Adózási ismeretek. számlakészítés 16 Munkajogi ismeretek 8 Gazdasági társaságok 8 Műszaki dokumentációs ismeretek 64 Műszaki dokumentáció készítése 40 Ügyfélkapcsolat 14 Eszközkarbantartás 10 Számítástechnika gyakorlat 32 A rajzoló program bemutatása 10 Alkatrész-kapcsolatok bemutatása, 18 összeállítási rajzok készítése Szakmai összeállítási rajzok rajzolvasása, rajzi kiegészítése, rajzolása Korszerű járműtechnika 192 Gépjárművek belső- és 36 külsőkapcsolati rendszerei, Gyakorlati órák száma

112 informatikai hálózatai Korszerű gépjárművek környezetvédel-mi, energetikai és közlekedésbiztonsági követelményei, 42 károsanyag-csökkentő rendszerek. Korszerű gépjárművek integrált motorirányító rendszerei 42 Alternatív hajtású járművek 36 Korszerű gépjárművek egyéb villamos berendezései 36 Korszerű járműtechnika gyakorlat 128 Otto-motoros járművek integrált motorirányító rendszereinek 42 vizsgálata és javítása Dízelmotoros járművek integrált motorirányító rendszereinek 42 vizsgálata és javítása Gépjárművek egyéb korszerű elektronikusan irányított 44 rendszereinek vizsgálata és javítása Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat 128 Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat 44 Elektronikai mérések gyakorlat 42 Klímatechnika gyakorlat 42 Összesen: Összes órák száma: 1120 Elméleti/gyakorlati óraszámok %-os aránya: 54 % 46 % 112

113 5.7 Elektronikai technikus ÉVES ÓRATERV Elektronikai technikus órafelosztás +1 év szakképző évfolyamra 9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. 2/14.évf. összes óra Heti Összesen Heti Összesen Heti Összesen Heti Összesen Heti Összesen Elmélet Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem és állampolgári ismeretek 2,5 90 2, Társadalom és etika 1 36 Idegen nyelv Matematika Rajz- és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia 2 72 Kémia 2 72 Informatika Elektrotechnika Műszaki dokumentáció Elektronikai áramkörök Elmélet összesen: Gyakorlat 113

114 Műszaki alapgyakorlatok Műszaki informatika Villamos műszerek és mérések Elektronikai gyakorlatok Gyakorlat összesen: Összefüggő szakmai gyakorlat vézős évfolyam előtt 90 Elmélet Automatika Anyagismeret és technológia Elektronikai áramkörök Munkaszervezési és vállalkozási ismeretek Szakmai elmélet összesen: Gyakorlat Automatizálási gyakorlat Elektronikai áramkörök és eszközök programozása Ipari elektronikai gyakorlatok Számítógépes tervezés és szimuláció Villamos mérések és vizsgálati technológiák Szakmai gyakorlat összesen: Összes szakmai óraszám évfolyamonként: Összes közismereti óraszám: 24, , Összes óraszám: 31, ,

115 5.8 Elektronikai technikus (óraterve 2008-tól) Tantárgy 13. évfoly am 14. évfoly am Össze s óraszá m Elmél et óraszá m Gyakor lat óraszá m hetek száma Műszaki alapgyakorlatok Műszaki dokumentáció Műszaki informatika Elektrotechnika Elektronikai áramkörök Elektronikai gyakorlatok Villamos műszerek és mérések Anyagismeret és technológia Villamos mérések és vizsgálati technológiák Ipari elektronikai gyakorlat Elektronikai áramkörök és eszközök programozása Számítógépes tervezés és szimuláció Automatika Automatizálási gyakorlat Gazdasági alapismeretek Munkabiztonság, minőségbiztosítás Osztályfőnöki Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet: 10,25 11 Heti óraszám gyakorlat: 24, ,5% 71,5% Kimeneti képesítések száma 115

116 5.9 Szakképzési kerettanterv a 2013/2014-es tanévtől az Elektronikai technikus szakképesítéshez, valamint a(z) Villamosipar és elektronika ágazathoz A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) a XI. Villamosipar és elektronika ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: Automatikai technikus Elektronikai technikus Erősáramú elektrotechnikus I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, az Elektronikai technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: A szakképesítés megnevezése: Elektronikai technikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 6. Elektrotechnika-elektronika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XI. Villamosipar és elektronika Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra 10. évfolyamot követően 105 óra 11. évfolyamot követően 140 óra 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi vizsga 116

117 Bemeneti kompetenciák: - Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: - A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Nincs Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs. 117

118 Elektronikai technikus 2013/2014-es tanévtől A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodulok Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Informatikai és műszaki alapok Munkahelyi egészség és biztonság Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakképesítésspecifikus utolsó évf /13 5/13 és 2/14. heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám e gy e gy e gy e gy e gy e gy 0,5 0,5 Foglalkoztatás II. 1 Foglalkoztatás I. 2 Műszaki informatika gyakorlat 2 2 Műszaki ismeretek 1,5 1 2,5 Műszaki gyakorlatok Villamosipari alaptevékenységek Műszaki rajz 1 1 Elektrotechnika Elektrotechnika gyakorlat

119 Irányítástechnikai alapok Áramkör építése, üzemeltetése Mechatronikai rendszerek Számítógép alkalmazása az elektronikában Elektronika Elektronika gyakorlat Irányítástechnika 2 2 Irányítástechnika gyakorlat 2 5 Elektronikai áramkörök 5 Elektronikai áramkörök gyakorlat Mechatronika 3 Mechatronika gyakorlat Számítógép alkalmazása 3 Szimuláció és PLC gyakorlat Mikrovezérlők gyakorlat 4 Osztályfőnöki: 1 1 összes óra összes óra

120 Foglalko ztatás II Munkahelyi egészség és biztonság A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakmai követelmé ny-modul Tantárgyak, témakörök Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakközépis kolai képzés összes óraszáma évfolyam /13. e gy ög y Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret nélkül Szakképe sítésspecifikus szakképzé s óraszáma 5/13. és 2/14. e gy ögy e gy ögy e gy e gy ögy e gy Foglalkoztatás II Munkajogi alapismeretek 8 8 A szakké pzés összes óraszá ma 120

121 Informatikai és műszaki alapok Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Munkaviszony létesítése 8 8 Álláskeresés 8 8 Munkanélküliség 8 8 Foglalkoztatás I Nyelvtani rendszerzés Nyelvtani rendszerezés Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Műszaki informatika gyakorlat Informatikai alapismeretek Irodai alkalmazások Számítógépes hálózatok használata Műszaki ismeretek Egyenáramú áramkörök Mágneses tér és váltakozó áram Szakrajz alapjai

122 Villamosipari alaptevékenységek Fémek és ötvözetek Nemfémes anyagok Minőségbiztosítás Műszaki gyakorlatok Anyagok és szerszámok Mérések Mechanikai és villamos kötések Műszaki rajz Vetületi ábrázolás Géprajzi alapismeretek Villamosipari szakrajz alapjai Elektrotechnika Villamos áramkör Passzív és aktív hálózatok A villamos áram hatásai Aktív hálózatok. Villamos tér Mágneses tér. Elektromágneses indukció

123 Váltakozó áramú hálózatok Elektrotechnika gyakorlat Forrasztási gyakorlat Villamos mérőműszerek Egyenáramú mérések Elektronika Villamos áramköri alapismeretek Négypólusok Félvezetők Erősítők Műveleti erősítők Impulzustechnika Digitális technika alapjai Elektronika gyakorlat Váltakozó áramú alapmérések Elektronikai eszközök mérése Áramkörök építése, vizsgálata Erősítők építése és

124 mérése Impulzustechnikai mérések Digitális áramkörök vizsgálata

125 Áramkör építése, üzemeltetése Irányítástechnikai alapok Irányítástechnika Irányítástechnikai alapismeretek Vezérlés Szabályozás Irányítástechnika gyakorlat Villamos irányítások építőelemei és készülékei Vezérlési feladatok Szabályozások Elektronikai áramkörök Erősítők alkalmazása Teljesítmény erősítők Digitális technika II Tápegységek Oszcillátorok Elektronikai 192 áramkörök 192 gyakorlat Erősítők vizsgálata 125

126 Számítógép alkalmazása az elektronikában Mechatronikai rendszerek Digitális berendezések vizsgálata Jelkeltő áramkörök mérése Mechatronika Nem villamos mennyiségek mérése villamos úton Pneumatikus, elektropneumatiku s irányítások Villamos irányítások Mechatronika gyakorlat Nem villamos mennyiségek mérése villamos úton Pneumatikus vezérlések Elektropneumatik us vezérlések Számítógép alkalmazás Általános PLC ismeret PLC programozás

127 Mikrovezérlők Szimuláció és 192 PLC gyakorlat 192 Áramköri tervezőprogramok PLC program készítése PLC program tesztelése Mikrovezérlők gyakorlat Programtervezési módszerek Programozási lehetőségek MPASM assembler Osztályfőnöki: Összesen Összesen Elméleti óraszámok/aránya 1032(öt évfolyamos képzésben: 1032 /2543 (öt évfolyamos képzésben: 40,58) % Gyakorlati óraszámok/aránya 1511 (öt évfolyamos képzésben: 1511) / 59,4 (öt évfolyamos képzésben: 59,42) % Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. 127

128 5.10 Mechatronikai technikus órafelosztás +1 éves szakképző évfolyamra évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. 2/14.évf. összes Heti Összesen Heti Összesen Heti Összesen Heti Összesen Heti Összesen óra Elmélet Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem és állampolgári ismeretek 2,5 90 2, Társadalom és etika 1 36 Idegen nyelv Matematika Rajz- és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia 2 72 Kémia 2 72 Informatika Elektronika/elektrotechnika Anyagismeret Automatika Gépelemek Műszaki dokumentáció Szakmai elmélet összesen:

129 Gyakorlat Műszaki alapgyakorlatok Műszaki informatika Műszaki dokumentáció Mechatronikai szerelés Mechatronikai gyakorlat Automatika gyakorlat Gépszerelés gyakorlat Mérés gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen: Összefüggő szakmai gyakorlat vézős évfolyam előtt 90 Elmélet Munkavédelem, munkaszervezés Ipari hajtások Szenzortechnika és buszrendszerek Gyártórendszerek Robot technika Elmélet összesen: Gyakorlat Villamos szerelés CNC Mechatronikai szerelés Elektronikai áramkörök és eszközök programozása Szenzortechnika és buszrendszerek Gyakorlat összesen: Összes szakmai óraszám évfolyamonként: Összes közismereti óraszám: 24, , Összes óraszám: 31, ,

130 5.11 Szakképzési helyi tanterv a 2013/2014-es tanévtől az Mechatronikai technikus szakképesítéshez valamint a Gépészet ágazathoz A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) a Gépészet ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: Fegyverműszerész Gépgyártástechnológiai technikus Mechatronikai technikus I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, az Mechatronikai technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: A szakképesítés megnevezése: Mechatronikai technikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 5. Gépészet Ágazati besorolás száma és megnevezése: IX. Gépészet Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 50 % Gyakorlati képzési idő aránya: 50 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra 10. évfolyamot követően 105 óra 11. évfolyamot követően 140 óra 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: - Szakmai előképzettség: -

131 Előírt gyakorlat: - Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: - A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs. Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs. 131

132 Mechatronikai technikus 2013/2014-es tanévtől A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodulok Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság Szakképesítésspecifikus Ágazati szakképzés Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan közismeret nélkül utolsó évf /13 5/13 és 2/14. heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám Ögy ögy ögy ögy e gy e gy e gy e gy e gy e gy 0,5 0,5 Foglalkoztatás II. 0, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok 3,5 Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat , Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem Mérőtermi feladatok Munkavédelem 1 1 Elsősegélynyújtás gyakorlat 1 1 Műszaki mérés

133 Műszaki mérés gyakorlat Mechatronikai gépészeti feladatok Mechatronikai villamos feladatok Mechatronikai gépészeti feladatok Mechatronikai gépészeti feladatok gyakorlat Mechatronikai villamos feladatok Mechatronikai villamos feladatok gyakorlat összes óra összes óra ,5 8 6 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Tantárgyak, témakörök Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakközépiskolai képzés összes óraszáma évfolyam Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret nélkül Szakmai követelménymodul Szakképesítésspecifikus szakképzés óraszáma 5/13. és A szakképzés összes óraszáma 133

134 Munkahelyi egészség és biztonság /13. 2/14. e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy e gy ögy e gy Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II Munkajogi alapismeretek 4 4 Munkaviszony létesítése 4 4 Álláskeresés 4 4 Munkanélküliség

135 Gépészeti alapozó feladatok Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I Nyelvtani rendszerzés Nyelvtani rendszerezés Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Gépészeti alapozó feladatok Műszaki dokumentációk Műszaki rajz Géprajzi ismeretek Gépészeti alapmérések Anyagismeret Anyagvizsgálat Anyagjelölések Gépészeti szerelés CAD alkalmazás Kézi forgácsolás Gépi forgácsolás I Gépi forgácsolás II Műszaki mechanika

136 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem Gépelemek Hajtások Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat Műszaki dokumentációk gyakorlat Gépészeti alapmérések gyakorlat Anyagismeret gyakorlat Anyagvizsgálat gyakorlat Kézi forgácsolás gyakorlat Gépi forgácsolás gyakorlat Munkavédelem Munkabiztonság Tűzvédelem Környezetvédelem Elsősegélynyújtás gyakorlat Az elsősegélynyújtás általános alapjai

137 Mechatronikai gépészeti feladatok Mérőtermi feladatok Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban Sérülések ellátása Műszaki mérés Geometriai mérések Villamos mérések Összetett mechanikai-, technológiai vizsgálatok Műszaki mérés gyakorlat Geometriai mérések gyakorlat Anyagvizsgálat Villamos mérések gyakorlat Nagypontosságú mérések Szerszámgépek pontossága Mechatronikai gépészeti feladatok Műszaki rajz CAD síkbeli ábrázolás CAD térbeli

138 Mechatronikai villamos feladatok ábrázolás Anyagismeret Technológia Gépelemek Mechatronika Robottechnika Mechatronikai gépészeti feladatok gyakorlat Pneumatika, hidraulika Szerelés Karbantartás Mechatronikai villamos feladatok Elektrotechnika Elektronika Automatika Irányítástechnika Ipari elektronika Villamos gépek PLC programozás Mechatronikai villamos feladatok gyakorlat Ipari elektronika gyakorlat

139 PLC programozás gyakorlat PLC kiépítése gyakorlat Összesen Összesen b Elméleti óraszámok/aránya 1360 (öt évfolyamos képzésben: 1364) / 55,02 % (öt évfolyamos képzésben: 54,32) % Gyakorlati óraszámok/aránya 1112 (öt évfolyamos képzésben: 1147) / 44,98 % (öt évfolyamos képzésben: 45,68) % Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. 139

140 5.12 Géplakatos (2+2 éves) Tananyagegység/Modul 11. évfolyam (heti óraszám) 12. évfolyam (heti óraszám) Tantárgy/óra E Gy E Gy Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 1.0/ , 2.0/ ,5 - - Anyagismeret 3.0/ , 4.0/ Műszaki dokumentációk 1.0/ Rajztermi gyakorlat 1.0/ ,5 - - Szerelési, mérési alapismeretek 2.0/ , 5.0/ Gépészeti kötések elméleti alapjai 1.0/ Anyagvizsgálati és 1.0/ , 2.0/ , 2.0/6363- geometriai mérések 11 0, Gépelemek beállítása 1.0/ Szakmai ismeretek 1.0/ , 2.0/ , 3.0/ ,5-7 - Szakmai gyakorlat 2.0/ , 3.0/ , 4.0/ , 5.0/ , 1.0/ / , 2.0/ , 3.0/ , 2.0/ ,5-20,5 Testnevelés Osztályfőnöki 0,5-0,5-140

141 5.13 Gépi forgácsoló (2+2 éves) Tananyagegység/Modul 11. évfolyam (heti óraszám) 12. évfolyam (heti óraszám) Tantárgy/óra E Gy E Gy Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 1.0/ , 2.0/ Anyagismeret 3.0/ , 4.0/ Műszaki dokumentációk 1.0/ Rajztermi gyakorlat 1.0/ ,5 - - Szerelési, mérési alapismeretek Gépi forgácsolás műveletei Anyagvizsgálati és geometriai mérések Szakmai gyakorlat 2.0/ , 5.0/ / , 2.0/ , 3.0/ , 4.0/ ,5-1.0/ , 2.0/ ,5 3.0/ , 4.0/ , 2.0/ , 5.0/ , 1.0/ , 2.0/ , 3.0/ , 4.0/ Testnevelés Osztályfőnöki 0,5-0,5-141

142 5.14 Géplakatos előrehozott 3 éves szakképzés Tananyagegység/Modul 9. évfolyam (heti óraszám) 10. évfolyam (heti óraszám) 11. évfolyam (heti óraszám) Tantárgy/óra E Gy E Gy E Gy Általános gépészeti munka-, baleset-, tűzés környezetvédelmi feladatok 1.0/ , 2.0/ , Anyagismeret 3.0/ , 4.0/ Műszaki dokumentációk 1.0/ , Rajztermi gyakorlat 1.0/ Szerelési, mérési alapismeretek 2.0/ , 5.0/ Gépelemek 1.0/ ,5-1,5-0,5 - Anyagvizsgálati és 1.0/ , 2.0/ , geometriai mérések 2.0/ Gépelemek beállítása 1.0/ Szakmai ismeretek 1.0/ , 2.0/ , 3.0/ ,5 - Szakmai gyakorlat 2.0/ , 3.0/ , 4.0/ , 5.0/ , 1.0/ / , 2.0/ , 3.0/ , 2.0/ , A 2012/2013 tanévben induló Géplakatos szakma a három évfolyamos 2011-ben elfogadott, központi program szerint került beiskolázásra. 142

143 5.15 Gépi forgácsoló előrehozott 3 éves szakképzés Tananyagegység/Modul 9. évfolyam (heti óraszám) 10. évfolyam (heti óraszám) 11. évfolyam (heti óraszám) Tantárgy/óra E Gy E Gy E Gy Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 1.0/ , 2.0/ , Anyagismeret 3.0/ , 4.0/ Műszaki dokumentációk 1.0/ Rajztermi gyakorlat 1.0/ , Szerelési, mérési alapismeretek Forgácsolási alapismeretek Szakmai ismeretek Anyagvizsgálati és geometriai mérések Szakmai gyakorlat 2.0/ , 5.0/ / , / , 2.0/ , 3.0/ , 4.0/ / , 2.0/ / , 4.0/ , 2.0/ , 5.0/ , 1.0/ , 2.0/ , 3.0/ , 4.0/ ,5-10,5-20 A 2012/2013 tanévben induló Gépi forgácsoló, és Géplakatos szakmák a három évfolyamos 2011-ben elfogadott, központi program szerint kerülnek beiskolázásra. 143

144 5.16 Szakképzési helyi tanterv a 2013/2014-es tanévtől a Gépi forgácsoló szakképesítéshez I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, a Gépi forgácsoló szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült. II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: A szakképesítés megnevezése: Gépi forgácsoló A szakmacsoport száma és megnevezése: 5. Gépészet Ágazati besorolás száma és megnevezése: IX. Gépészet Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra 10. évfolyamot követően 140 óra 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra. III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában. Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakmai és vizsgakövetelményt kiadó rendelet 3. számú mellékletében az 5. Gépészet szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség:- Előírt gyakorlat:- Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények:- IV. A szakképzés szervezésének feltételei 144

145 Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs. 145

146 Szakmai követelménymodulok Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Gépi forgácsoló a 2013/2014-es tanévtől A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam Tantárgyak elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti ögy heti heti ögy heti heti heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám Munkahelyi egészség és biztonság 1 1 Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem Gépészeti alapozó feladatok Munkavédelem 1 1 Elsősegélynyújtás gyakorlata 1 1 Gépészeti alapozó feladatok 2 3 Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata

147 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések Esztergályos feladatok Marós feladatok Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata Esztergálás Esztergálás gyakorlata 7 5,5 9,5 4 Marás 3 3 Marás gyakorlata Köszörülés ,5 Köszörűs Köszörülés feladatok gyakorlata Összes óra , ,5 9,5 25 Összes óra ,5 34, ,5 147

148 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodul Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. Tantárgyak/témakörök Szakiskolai képzés közismereti oktatással Óraszám Összesen 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Óraszám 2. évfolyam e gy ögy e gy ögy e gy e gy ögy e gy Munkahelyi egészség és 36 biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I Nyelvtani rendszerzés Összesen 148

149 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem Gépészeti alapozó feladatok Nyelvtani rendszerezés Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Munkavédelem Munkabiztonság Tűzvédelem Környezetvédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Elsősegélynyújtás alapjai Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban Sérülések ellátása Gépészeti alapozó feladatok Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Fémek alakítása Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat

150 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések Esztergályos feladatok Marós feladatok Gépészeti alapismeretek 72 Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Szakmai anyagismeret Roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálatok Mérőeszközök, mérőberendezések Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata Roncsolásos anyagvizsgálatok Roncsolásmentes anyagvizsgálatok Mérőeszközök használata Esztergálás Az esztergálás eszközei Az esztergálás technológiája CNC programozás Esztergálás gyakorlata Az eszközök használata Az esztergálás gyakorlata CNC esztergálás Marás A marás eszközei A marás technológiája

151 Köszörűs feladatok CNC programozás Marás gyakorlata Az eszközök használata A marás gyakorlata CNC marás technológiája Köszörülés Köszörülés eszközei Köszörülési technológiák CNC programozás Köszörülés gyakorlata Eszközök használata Köszörülési technológiák alkalmazása CNC köszörülés Összesen: Összesen: Elméleti óraszámok/aránya 828 / 31, / 32,73 Gyakorlati óraszámok/aránya 1780 / 68, / 67,27 Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. 151

152 5.17 Szakképzési helyi tanterv a 2013/2014-es tanévtől a Ipari gépész szakképesítéshez I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, a(z) Ipari gépész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült. II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: A szakképesítés megnevezése: Ipari gépész A szakmacsoport száma és megnevezése: 5. Gépészet Ágazati besorolás száma és megnevezése: IX. Gépészet Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében az 5. Gépészet szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek 152

153 Pályaalkalmassági követelmények: - IV. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs 153

154 Ipari gépész 2013/2014-es tanévtől A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Szakmai 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam követelménymodulok heti heti ögy heti heti ögy heti heti heti heti ögy heti heti Tantárgyak elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem Gépészeti kötési Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Munkavédelem 1 1 Elsősegélynyújtás gyakorlata Gépészeti kötések alapjai

155 feladatok Anyagvizsgálatok és geometriai mérések Gépelemek szerelési feladatai Gépészeti kötések készítésének gyakorlata Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata Gépelemek beállítása Mérések és beállítások gyakorlata , ,5 7, Fémmegmunkálások 3 2 Ipari gépész Üzembehelyezés műveletek gyakorlata 8 10 Összes óra , ,5 9,5 25 Összes óra ,5 34, ,5 155

156 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodul Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Tantárgyak/témakörök Szakiskolai képzés közismereti oktatással Óraszám Összesen 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Óraszám 2. évfolyam e gy ögy e gy ögy e gy e gy ögy e gy Munkahelyi egészség és 36 biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I Összesen 156

157 Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés Nyelvtani rendszerezés Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Gépészeti alapozó feladatok Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Fémek alakítása Gépészeti alapozó Gépészeti alapozó feladatok feladatok gyakorlata Műszaki dokumentációk 36 Gépészeti alapmérések 36 Anyagismeret, anyagvizsgálat 36 Gépészeti alapismeretek 72 Munkavédelem Munkabiztonság Tűzvédelem Környezetvédelem Gépészeti Elsősegélynyújtás munkabiztonság és gyakorlata környezetvédelem Elsősegélynyújtás alapjai Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban

158 Gépészeti kötési feladatok Anyagvizsgálatok és geometriai mérések Sérülések ellátása Gépészeti kötések alapjai Hegesztés, forrasztás, ragasztás Szegecselés, csavarozás Felületvédelem Gépészeti kötések készítésének gyakorlata Hegesztési, forrasztási, ragasztási gyakorlat Szegecs-, csavarkötések készítése Felületvédelmi bevonatok készítése Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Szakmai anyagismeret Roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálatok Mérőeszközök, mérőberendezések Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata Roncsolásos anyagvizsgálatok Roncsolásmentes anyagvizsgálatok Mérőeszközök használata

159 Gépelemek szerelési feladatai Ipari gépész műveletek Gépelemek beállítása Hajtások Hidraulikus rendszerek Pneumatikus rendszerek Mérések és beállítások gyakorlata Hajtások szerelése Hidraulikus rendszerek szerelése Pneumatikus rendszerek szerelése Fémmegmunkálások Fémek melegalakítása, tulajdonság javítása Kézi és gépi forgácsolás Üzembehelyezés elmélete Üzembehelyezés gyakorlata Melegüzemi gyakorlat Kézi és gépi forgácsolási feladatok Üzembehelyezés Összesen: Összesen: Elméleti óraszámok/aránya 828 / 31, / 32,73 Gyakorlati óraszámok/aránya 1780 / 68, / 67,27 Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik 159

160 ZSIGMONDY-SZÉCHENYI SZÉKHELYINTÉZMÉNY 6 NEVELÉSI PROGRAM 6.1 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő oktató munkájának alapvető feladata. Ennek a feladatnak az ellátásához a pedagógusok munkáját szabadidő-szervező segíti A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink A különféle iskolai tanulói közösségek szervezése, nevelői irányítása Feladatunk az iskolai élet egyes területeihez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű fejlesztése Az önkormányzás képességének kialakítása El kell érni a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése A pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos szervezése, hogy a tanulók a közösségi együttléthez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtsenek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása A tanulói közösségekre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása A fenti célok megvalósítását segítő tevékenységek A tanév elején és végén tanévnyitó illetve tanévzáró ünnepélyt rendezünk minden diákunk számára, ünnepélyes keretek között. A részvétel a tantestület tagjai számára is kötelező. Október 23-ról és március 15-ről szintén ünnepélyes keretek között emlékezünk meg az iskola minden tanulójának és pedagógusának részvételével. Végzős diákjaink számára szalagavatót, ballagási ünnepélyt szervezünk, ami a tantestület tagjai számára kötelező. Karácsonyi műsort szervezünk diákjainknak. Nyugdíjas találkozót szervezünk a téli szünet előtt diákjaink közreműködésével. Tanulmányi díjakat adunk át minden évben a végzősök részére a ballagási ünnepély keretében, 160

161 A többi tanulónak a tanévzáró ünnepély keretében. Minden tanévben "diáknapot" szervezünk a diákönkormányzattal. Az iskola a Zsigmondy DSE-vel közösen minden tanévben hagyományosan megszervezi a sí- és vízi tábort. Évenként legalább egy alkalommal összehívjuk a Diákközgyűlést. Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelői munka elősegítése céljából az osztályok részére évente egy alkalommal egy tanítási napot igénybe véve tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (tornaterem, tornacsarnok, számítógéptermek, könyvtári olvasó, ifjúsági klub) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használhassák A szabadidő-szervező tevékenysége, feladatai előkészíti és szervezi a pedagógiai programhoz kapcsolódó tanórán kívüli programokat pl. iskolai megemlékezések, iskolanap, szalagavató, ballagás stb. támaszkodva az osztályfőnökökre, szaktanárokra; rendszeresen figyelemmel kíséri a városi kulturális programokat, rendezvényeket, eseményeket és ünnepeket, ezekre felhívja osztályfőnökök és tanulók figyelmét, esetenként megszervezi látogatásukat; megszervezi az osztályban felmerülő igény szerinti programokat; minden év elején tájékoztatja a tanulókat (szülői értekezleten a szülőket) tevékenységéről; szabadidő keretében egészségmegőrző, mentálhigiénés, szenvedélybetegségeket megelőző, önismereti programokat szervez; kiállításokat szervez; figyelemmel kíséri a pályázatokat, részt vesz ezeken; segíti a szülői közösség munkáját; a programszervezésben különös tekintetet fordít a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű diákok programjaira; segíti az iskola partneriskolákkal való együttműködését; feladatai megvalósításában együttműködik az ifjúságvédelmi felelőssel, a diákönkormányzatot segítő pedagógussal, könyvtáros tanárral, védőnővel. 6.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Iskolánkban folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása. 161

162 A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont olyan követelmények meghatározása, amelyek ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást és a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükségesek Nevelési programunk összeállításában ezért elsődlegesek az alábbi feladatok Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A megismerés képességének fejlesztése. Az önismeret, a céltudatosság kialakítása A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink továbbá A helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadására, elsajátíttatására, valamint az ezekre épülő differenciálásra törekszünk. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani. Az önismeret alakításával, fejlesztő értékeléssel, az önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával tudjuk elérni, hogy a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban sikeresen boldoguljanak. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. 6.3 Az egészségneveléssel, környezeti neveléssel kapcsolatos feladatok Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Iskolánkban a védőnő alapvető feladatainak ellátásán túl részt vesz az egészséggel kapcsolatos alapismeretek oktatásában, kiemelt figyelmet fordítva az egészséges életmódra nevelésre, a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzésére. A biológia-egészségtan és az osztályfőnöki órák keretében tartott előadásokon a tanulók hallanak a családtervezésről, a fogamzásgátlásról, az elsősegélynyújtásról. Az iskola vezetésével egyeztetve a védőnő egészségügyi előadásokat, tanfolyamokat, 162

163 vetélkedőket szervez. Ezek a feladatok a gyerekek szabadidős tevékenységei során is folytatódnak, s nem érnek véget az iskolaév lezárásával Tanévenként ismétlődő iskolai szintű egészségnevelési rendezvényeink Ne gyújts rá! napon kiállítást rendezünk, ahol a tanulók témával kapcsolatos rajzain kívül a dohányzás káros hatásairól szóló információs anyagot mutatunk be. Az érdeklődőkkel totót töltetünk ki, s a hibátlanokat jutalmazzuk is. A jól sikerült rajzok alkotói is kapnak ajándékot. A cigi csere csokira akció során a diákok által leadott cigarettáért gyümölcsöt, csokit vagy müzli szeletet választhatnak. A szexuális úton terjedő betegségek megelőzése a célunk az AIDS világnapján rendezett osztályok közötti cikkgyűjtő és plakátversennyel, a gyűjtött anyagból hosszabb ideig megtekinthető tárlatot rendezünk, s a legügyesebb osztályokat jutalmazzuk. A Táplálkozz egészségesen! nap kóstolóval, zöldségszobrászattal, kiállítással próbálja a fiatalok figyelmét felhívni a hibás táplálkozási szokások megváltoztatására. A rákellenes világnap apropóján a mozgás fontosságára irányítjuk a figyelmet. Mottónk: Fuss az egészségedért! Tréfás versenyekkel, aerobic bemutatóval igyekszünk mindenkinek kedvet csinálni a mozgáshoz. A káros szenvedélyek által okozott negatív egészségügyi hatásokra a Kábítószer- -ellenes nap programjai során világítunk rá Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatásának legfőbb célja a felelősségteljes és szabálykövető magatartás kialakulásának megalapozása, pozitív attitűd kialakítása a tanulókban, az egészséges életvezetésre való felkészítés, szakszerű segítségnyújtás elsajátítása, a sürgősségi szemlélet kialakítása, a baleset valamint a hirtelen bekövetkező egészségkárosodás alapszintű ellátásának elsajátítása, olyan kompetenciák kialakítása, amelyek ismeretében hatékonyan tud és mer a tanuló segíteni a rászorulóknak Az elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatásának formái A 9. évolyamos tanulóknak az osztályfőnöki órák keretében a védőnő segítségével elméleti és gyakorlati foglalkozásokat szervezünk. Az első osztályfőnöki órán a tanév kezdetekor minden tanulónak balesetvédelmi oktatást tartunk. A biológia és egészségtan tantárgyak kerettantervében szereplő témaköröket gyakorlati feladatokkal egészítjük ki. 163

164 Minden tanévben szervezünk egészségnapot, ahol az elsősegélynyújtás kiemelt feladat. Felkészülést tartunk a téma iránt érdeklődő tanulóknak szakkör keretében A környezeti nevelés A környezeti nevelésnek a társadalmi cselekvések rangsorában kiemelt helyet kell biztosítani, de a szakképzésben ez azért is különösen fontos, mert a gazdaság különböző területein a termelőmunkát ebből a rendszerből kikerülők végzik majd, így a környezetterhelés mértéke rajtuk (is) múlik. Ma már a szakképzés területén is felismerték, hogy égető környezeti bajaink megoldásához a kulcsot a meglévő gondok és károk szakszerű kezelése, elhárítása mellett inkább ezek megelőzése jelentené, amihez elsősorban szemléletváltozásra, környezettudatos magatartásra (környezetbarát termelésre és fogyasztásra) lenne szükség. Az általános és egységes célok mellett (környezeti ismeretek, készségek, hozzáállás fejlesztése) árnyaltan, a szakképzési részterületek sajátosságait figyelembe véve kell a környezeti nevelési stratégiának céljait, feladatait kijelölni. A szemléletformáló,- alapozó környezeti ismeretek vonatkozásában minden iskolatípus, képzési szint, illetve szakterület feladatának tekinti a környezetbarát szemlélet alakítását. Ez főként nevelési feladat értékrendszer és magatartás továbbfejlesztése -, de ismereti háttér nélkül nem oldható meg. Szükség van arra, hogy egy-egy közismereti tantárgyba beépülve vagy azt környezetvédelmi modullal kiegészítve a tanult környezeti ismereteket összefoglaljuk és bővítsük A környezeti nevelés nem szorítkozik ugyan a tantárgyak óráira, de a feladatok zömét mégiscsak e keretek között valósítjuk meg. A természettudományi tárgyaknak igen nagy a felelőssége, mivel a természetre vonatkozó kultúra a környezeti nevelés egyik alappillére. A biológia, földrajz, kémia tanításában viszonylag eredményes a környezeti nevelés. A társadalomtudományi tárgyak az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítik meg a kérdést. A környezeti válság megoldása nem képzelhető el a jelenlegi társadalmi viszonyok meghaladása nélkül. Az emberismereti, humán tárgyak feladatai közé tartozik az is, hogy az erkölcsi értékrendet, a gazdasági és jogi eszközöket bemutassa. A technikai tantárgyak lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezzék a környezetbarát létformát, s helyes példákat mutassanak be. A művészeti tárgyak kiválóan alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a környezet szépségeinek átéléséhez. Hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az értékek, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára. A test- és egészségnevelési tárgyak a környezet és az egészség szoros kapcsolatának megértetésével, az igények kialakításával tehetik a legtöbbet. A nem környezetvédelmi jellegű szakmák esetében: ha a vonatkozó környezeti ismeretek nem szerepelnek a szaktantárgyakban, akkor a szakmai tananyagok korszerűsítésekor ezeket be kell építeni a tematikába. Bármely szakmáról is legyen 164

165 szó, a szakma művelőjének ismernie kell az alkalmazott technológia környezeti hatásait, és be kell látnia, hogy a negatív környezeti hatású eljárások szakmai szempontból sem elfogadhatók. Az iskolai környezeti nevelés nem szűkíthető le a tanórákra, a tevékenységek ennél sokkal szélesebb körét foglalja magába. Iskolánkban a tanórán kívüli környezeti nevelés lehetőségei a következők: kémia környezetvédelem szakkör kéthetente két óra kémia- környezetvédelmi verseny 7-8. osztályosoknak minden tanévben ügyes kezek szakkör hetente két óra kirándulások osztály kereteken belül Jeles napok megünneplése: pl. a víz világnapja városi vetélkedő szervezése, azon való részvétel márciusban környezet átalakítás: takarítás, mázolás, az iskola környékének csinosítása, az újonnan épített épületszárny esztétikus berendezése, és annak tudatos megóvása szelektív hulladékgyűjtés, veszélyes hulladék elem gyűjtése. Ki kell alakítani a környezetbarát iskolát : Az iskolai energia- és vízhasználat, a tankönyvek újrahasznosítása, az étkezés (menza, büfé), az iskolába való közlekedés módja, a hulladékkezelés az iskolában mind -mind fontos környezeti nevelési tényező, amelyeknek egyre inkább környezetbarát módon való kezelése az értékrendszer és a szokások kialakításában a példamutatás révén nagyon fontos. 6.4 A pedagógusok feladatai, az osztályfőnökök feladatai A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembe vételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy: Gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét. A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse. Segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat. Előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására. Egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat. 165

166 A szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről. A gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek bevonásával. A gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon. Az ismereteket változatos módszerekkel közvetítse. A kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint értékelje a tanulók munkáját. Részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken a törvény által meghatározott módon. A Pedagógiai programban előírt valamennyi adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse. Részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. A hivatali titkot őrizze meg. A gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és lehetőség szerint a szülőkkel Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. 166

167 Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz a munkaközösségek munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 6.5 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Kiemelt feladatnak tekintjük iskolánkban a tehetség felismerését, ápolását, fejlesztését. Biztosítjuk, hogy tanórán, és tanórán kívüli foglalkozások keretében a lehetőségekhez mérten tanulóink a maximális segítséget megkapják fejlődésükhöz. Tanulmányi és egyéb versenyekre való felkészüléshez tanári segítséget nyújtunk. Szakköröket működtetünk a tanulói igényekhez igazodva. Céljuk: A tehetségek kibontakoztatása, az innovációs készségek fejlesztése Szakkörök A szakkörök az alábbi területeken működnek: tantárgyi szakmai művészeti Minden tanév elején szeptember 15-ig a beérkező igények alapján az iskola vezetősége dönt a tanévben indítható szakkörökről. A szakkörök szervezése tanévenként, a tantestület éves munkatervében jóváhagyottak szerint történik. 167

168 6.5.2 Diáksport Egyesület Célja a sportban tehetséges tanulók segítése, versenyzési lehetőség biztosítása, a mindennapos testedzés megvalósítása. Törekszünk arra, hogy minél szélesebb választási lehetőséget biztosítsunk diákjaink számára. Minden tanévben a diákok igényei alapján a DSE vezetősége dönt a működtethető szakosztályokról, egyeztetve az iskola igazgatójával Versenyek, vetélkedők Az iskola tanulói rendszeresen vesznek részt különböző szintű versenyeken, vetélkedőkön. Hagyományos versenyek, melyek iskolai megyei területi országos fordulókból tevődnek össze: tantárgyi tanulmányi versenyek Szakma Kiváló Tanulója Verseny OSZKTV SZKTV A felkészítéshez a tanórai differenciált foglalkozástól a különóráig, kiscsoportos foglalkozásig minden lehetőséget felhasználunk. Munkaközösségeink (kémia, biológia, informatika, idegen nyelv) a város és környéke általános és középiskolásai részére szerveznek vetélkedőket. Tanulóink részt vesznek a diákolimpia felmenő rendszerű versenyein, valamint a sportági szakszövetségek versenyein, amennyiben adott sportágban működő szakosztállyal rendelkezik a DSE A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A feladatok eredményes megvalósításához szükséges a teljesítmény és a siker szükségletének kielégítése. A hozzánk bekerülő, megelőzően tanulási kudarccal már szembesülő, esetleg iskolánkban tanulási kudarccal küszködő tanulók számára részletesen kidolgozott, kipróbált tanmenet áll rendelkezésre. Ezen tanulók egyéni és csoportprogramokon keresztül, a szűkebb - tágabb társadalmi környezet bevonásával tudnak iskolánkban képességeiknek megfelelően előrejutni, piacképes szakmát szerezni. Ezeket a tanulókat úgy képezzük, hogy mindenképpen sikerélményhez juttatjuk őket. Az Ő oktatási folyamatukban a tanulói tevékenység dominál. A korszerűbb, változatos módszereket alkalmazó képzési szisztémák kedvező hatásokat eredményeznek. Cél a kommunikációs zavarok csökkentése, az empátiakészség erősítése, tolerancia és önismeret/önértékelés fejlesztése mind ezt szolgálja. Az ismeretközlő órák hatékonyságát fokozzuk a digitális tananyagok, interaktív táblák, tankönyvek segítségével. A személyre szabott készség- és képességfejlesztés, az egyéni bánásmód, a tananyag kis lépésenkénti átadása mind a célt szolgálja. 168

169 A magántanulók részére igény esetén konzultációkat szervezünk szaktanár bevonásával A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az általános iskoláktól kapott információk után a szülőktől bekérjük a szakértői nyilatkozatot és megszervezzük a tanulók fejlesztő foglalkozását. A tanulási nehézséggel küzdő tanulókkal iskolánk fejlesztő pedagógusai foglalkoznak. Az SNI-s tanulók ellátását utazó gyógypedagógusok végzik. Kiemelt feladatnak tartjuk: a pszichológiai tanácsadást a törvényben meghatározott fejlesztő foglalkozások biztosítását a nevelési tanácsadó szakvéleményében megfogalmazott javaslatok, illetve az egyéni fejlesztési terv alapján a törvényben meghatározott, a szakvéleményben megfogalmazott felmentések biztosítását a differenciált oktatást a nevelési tanácsadóval szoros együttműködést a pedagógus véleménye alapján első vizsgálatra és kontrollvizsgálatra utalást az osztályfőnök, szaktanár tanuló, szülő együttműködését (probléma feltárása) az osztályfőnök, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, ifjúságvédelmi felelős szülő együttműködését (problémák feltárását, javaslatokat a megoldásra) Feladatainkat az alábbi tevékenységi formák keretén belül valósítjuk meg: egyéni bánásmód biztosítása megfelelő iskolai légkör biztosítása pozitív tulajdonságok elismerése, erősítése sikerélményhez való juttatás képességek figyelembe vétele a tanórákon közös tevékenységek Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységet főállású munkakörrel látjuk el. Az ifjúságvédelmi felelős az ifjúságvédelmi feladatok terén koordináló és operatív tevékenységet fejt ki. Az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, szülőkkel, védőnővel, Nevelési Tanácsadóval, Gyámügyi Hivatallal együttműködve látja el feladatát. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős működése nem mentesíti a pedagógusokat a munkakörébe tartozó hasonló feladatok ellátása alól, csupán a különös, szakértelmét és hatáskörét meghaladó ügyekben a külső szervekkel való kapcsolatok terén nyújt operatív segítséget. 169

170 Fő feladatai Összegyűjti, elemzi a gyermekvédelmi munka tapasztalatait, ezeket az iskolai tantestülettel megosztja. A városi ifjúságvédelmi munkaközösség munkájában és az ifjúságvédelmi őrjáratokon részt vesz. Beiratkozáskor tájékoztatja a szülőket és a tanulókat az iskola működéséről, a házirendről, a tanulókról nyilvántartást vesz fel. Osztályfőnöki óra keretében tájékoztatja a tanulókat az ifjúságvédelmi tevékenységről. Külső szervekkel közösen például rendőrség felvilágosító előadásokat szervez. Folyamatos kapcsolatot tart az iskolán kívüli szakemberekkel. Felvilágosító előadásokat tart tanulóknak, szülőknek. Szülői értekezleten vagy egyéni tanácsadás formájában felvilágosítást ad a támogatások rendszeréről. Az életkornak megfelelően a kulturált szabadidő eltöltéséhez nyújt segítséget. Folyamatosan ellenőrzi a rendszeres iskolába járást (ha szükséges, eljárást kezdeményez) Feltárja, milyen kortárscsoportokban vesznek részt az iskola tanulói. Folyamatosan nyomon követi a hátrányos és veszélyeztetett körülmények között nevelkedő tanulókat. Figyelemmel kíséri, hogy a tanulók használnak-e egészségre káros anyagokat, szereket. Felvilágosító prevenciós előadásokat tart a fejlődésükre káros életmódról. A családok életkörülményeinek javítására törekszik különféle támogatásokkal, segélyekkel. Biztosítja az együttműködést a tanulók érdekében a rendőrséggel, társadalmi szervezetekkel /drog, alkohol, dohányzás, AIDS ellenes mozgalom, bűnmegelőzés stb./. Biztosítja a tanulók személyiségi és emberi jogainak tiszteletben tartását. Biztosítja bármely tanuló hátrányos megkülönböztetésének kizárását. A reális pályaválasztást, majd az eredményes beiskolázást segíti. Hozzásegíti a tanulókat, hogy problémáik ellenére tanulmányaikat sikeresen befejezzék. Részt vesz a fegyelmi eljárás lebonyolításában. Gyorsan és hatékonyan intézkedik a tanulókat veszélyeztető helyzetekben. Figyelemmel kíséri a megjelenő pályázatokat, azokat ifjúságvédelmi szempontból kiegészíti. 170

171 6.5.6 A szociális hátrányok enyhítését segítő programok Az iskolai eredményes tanulás alapfeltétele, hogy a tanulók alapvető fizikai szükségletei biztosítottak legyenek. Akinek ezen a szinten szükségletei vannak, képtelen a tanulással foglalkozni. Iskolánk felvállalja az ebből adódó feladatokat. A szociális hátrányok enyhítésében segítséget nyújtunk. Iskolánk szakemberei figyelemmel kísérik a megjelenő, ebben segítő jogszabályokat, azokról a szülőket tájékoztatják. A pályázatok figyelemmel kísérése is feladatunk. Részt veszünk minden arra irányuló pályázatban, akár helyi, akár országos, amely tanulóinkat szociális körülményeinek jobbá tételében segítheti. Az osztályokban tanév elején felmérjük tanulóink családjának szociális és kulturális hátterét. Ennek alapján, ahol szükséges, azonnal intézkedünk a hátrányok csökkentéséről. Segítünk a kérvények megírásában. Egyéni felvilágosítást nyújtunk a szociális ellátó rendszerről. Biztosítjuk az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használatát. A szülők, családok nevelési, életvezetési gondjainak segítésére törekszünk. Segítő jellegűek a nevelők és tanulók személyes kapcsolatai, a családlátogatások és fogadóórák, az iskolai ifjúságvédelmi felelős tevékenysége, a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek. Jó együttműködésre törekszünk a polgármesteri hivatalokkal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. 6.6 Az intézményi döntési folyamatba való tanulói részvétel rendje Az intézményi döntési folyamatban a tanulók a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül vesznek részt. Az iskolában egységes diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat minden tanévben munkatervet készít, és az alapján tevékenykedik. Az egyes osztályok diák-önkormányzati tisztségviselői az osztályfőnök munkáját is hatékonyan segítik. A diákönkormányzat öntevékenyen, évente több alkalommal szervez diákprogramokat, kiveszi részét az iskola hagyományőrző, kulturális és sportéletének színesebbé tételében. Évente megszervezik a jogszabályban meghatározott diákfórumot. Az iskola külön helyiséget biztosít számukra összejöveteleinek megtartására. Az iskola vezetése rendszeres kapcsolatot tart a diákönkormányzat vezetésével, megbeszélik az iskola életével kapcsolatos dolgokat A DÖK tevékenysége és feladatai A DÖK a céljait az alábbi tevékenységek és a hozzájuk kapcsolódó feladatokon keresztül kívánja megvalósítani: Érdekképviseleti feladatok: A diákok érdekeinek képviselete a tantestület és iskola vezetése előtt 171

172 Szakmai képzések, tájékoztatók nyújtása a tanulóknak lehetőségeikről, jogaikról Fegyelmi tárgyalásokon való részvétel Programok szervezése a diákok részére - feladatok Programszervezési feladatok felvállalása, azokban segítés (kulturális programok, kirándulások) Iskolai gólyanap, gólyabál, diáknap előkészítése és lebonyolítása Közösségszervezéshez kapcsolódó jogok érvényesítése A DÖK tagjai lehetnek az iskolával tanulói jogviszonyban álló, az osztályok által delegált diákok, osztályonként 2 fő. Feladataik: Jogaik: képviselni osztályuk érdekeit a diákönkormányzatban, közvetett módon az iskola vezetése előtt, összegyűjteni az osztályukban felvetődő igényeket, problémákat, ötleteket, ezeket közvetíteni a DÖK felé, legalább havonta egyszer tájékoztatni kell osztályukat a DÖK munkájáról, döntéseiről, eredményeiről, részt venni a DÖK ülésein. Ha ez nem lehetséges, erről a DÖK elnökét előzetesen tájékoztatni kell, legjobb tudásuknak megfelelően meghozni a döntéseket, a vállalt feladatokat határidőre végrehajtani. részt venni a DÖK üléseken, napirendi pontra javaslatot tenni, napirendhez hozzászólni, kérdést, javaslatot feltenni a DÖK vezetőségének, ill. tagjainak, beszámolni saját, elvégzett munkájáról, megbízatásáról, értékelni a DÖK tevékenységét. 6.7 Kapcsolattartás a szülőkkel, az iskola partnereivel Szülőkkel való kapcsolattartás A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselők, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatójával vagy a szülői munkaközösséggel. Az osztályfőnökök rendszeres kapcsolatot tartanak az osztályaikban működő Szülői Munkaközösség tagjaival. Osztály szülői értekezlet: o Egy-egy tanulócsoport előtt álló feladatokról szóló tájékoztatás illetve a tanulói eredmények értékelését szolgáló értekezlet. 172

173 o Kiskorú tanulók esetén félévenként 1-1 szülői értekezletet kell tartani, amelyről a szülőket az ellenőrző könyv útján, legalább 2 héttel korábban értesíteni kell. o A szülői értekezletet az osztályfőnök és az érdekelt szakoktatók hívják össze. Fogadó óra: o Az iskola valamennyi pedagógusa a megadott időpontban felkereshető az iskolában. Ellenőrző könyv, E-ellenőrző: o Személyi okmány jellegén túl a szülő és az iskola közvetlen információs eszköze. o Használatát az iskolai házirend szabályozza. Iskolai rendezvények: o Az osztálykirándulások, gólyaavató, szalagavató, tanévnyitó stb. fontosak a kapcsolattartás szempontjából. Családlátogatás: o Az osztályfőnök és az érdekelt szakoktatók, az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a szülőkkel egyeztetett időpontban élhetnek ezzel a lehetőséggel. A szülői munkaközösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenn: o az iskola fenntartójával, o az együttműködési szerződést aláíró partner cégekkel, külső gyakorlati képzőhelyekkel, gazdálkodószervezetekkel, o a társintézményekkel, alapfokú nevelési-oktatási intézményekkel, egyéb középiskolákkal, kollégiummal, o az érdekvédelmi szervezetekkel, o egészségügyi szolgálatokkal, nevelési tanácsadókkal, szakértői bizottságokkal. Az intézményt külső kapcsolataiban az igazgató képviseli. Az intézményvezető e feladatát megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolat jellegétől függően munkatársainak. 173

174 6.8 A tanulmányok alatti vizsga szabályai A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. Osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, 250 óránál többet mulasztott, a nevelőtestület engedélyével, a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozóvizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni, amelyben legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A vizsgák követelményeit, mind az írásbeli, mind a szóbeli és a gyakorlati vizsgarészeket illetően a helyi és a kerettanterv határozza meg. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért az EMMI 20/2012. rendelet 66., 67., 68., 69., 70. és 71. -ok alapján. Különös tekintettel kell a vizsgát lebonyolítani a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázók számára, melyről a 68. (4), 71. (3) és (4) bekezdése rendelkezik. 6.9 Az iskolaváltás valamint a tanuló átvételének szabályai Más oktatási intézményből a tanulók átvételi eljárása a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő együttes kérelmére indulhat el. A tanuló évközi áthelyezése, illetve más iskolából való átvétele esetén a következőket kell mérlegelni: 174

175 az iskolaváltoztatási kérelem indokait, a tanuló tanulmányi előmenetelét, a tanult tárgyak illeszkedését a helyi tantervhez. Az intézmény vezetője az átvételt különbözeti vizsga letételéhez kötheti. A vizsga részeit, követelményeit és az értékelés rendjét a közismereti, illetve a szakmai munkaközösségek határozzák meg. Ezeket a tanulóval írásban közöljük. A moduláris szakképzésben résztvevő tanuló átvételekor az előző iskolában teljesített modulokat figyelembe kell venni. A másodszakmás tanuló felmenthető azokból a követelmény modulokból, amelyeket állami vizsgabizottság előtt tett vizsgával igazolni tud. 175

176 7 HELYI TANTERV 7.1 Az iskola képzési szakaszai Szakközépiskolai képzés a évfolyamon A szakközépiskolában szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy évfolyamos oktatás folyik, ahol a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is szerves részét képezi az oktatásnak. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészülést az érettségi vizsgákra, valamint a szakmai ismeretek elsajátítására. A szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott ágazatokban tehető szakmai érettségi vizsga, amely munkakör betöltésére jogosít Szakiskolai képzés a évfolyamon A szakiskolában a nevelést-oktatást a szakiskolai kerettantervek alapján szervezzük meg, amelyben biztosítjuk a szakképzési törvényben meghatározott időkeretben a közismereti oktatást. A kerettantervek egyrészt a Nat kiemelt fejlesztési területeire, nevelési céljaira, a kulcskompetenciákra épülnek, másrészt a szakiskola közismereti és szakmai tárgyai együttesét figyelembe véve érvényesítik a műveltségterületek alapelveit, céljait és fejlesztési követelményeit Szakképzés, 1/ /12, 1/ /14. évfolyamon Ebben a képzési szakaszban az iskola profiljába tartozó OKJ szakmák elméleti és gyakorlati képzése folyik. A képzés formái: Szakmunkás (8. ill.10. évfolyamot sikeresen befejezők, szakmacsoport kompetenciákkal rendelkezők) Középfokú és emelt szintű szakképzés,(érettségivel rendelkezők részére) Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (Arany János Kollégiumi Program) A programba jelentkezhet minden olyan tanuló, aki az Emberi Erőforrások Minisztériuma pályázatában kiírt feltételeknek megfelel: halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű, a középiskola 9. évfolyamára jelentkezik. A program célja, hogy a hátrányos helyzetű szülők gyermekei a középiskola és a kollégium által alkalmazható pedagógiai módszerek segítségével felzárkózzanak, eredményesen tanuljanak, és érettségi bizonyítványt szerezzenek nappali tagozatos középiskolai osztályokban. A kollégiumi tagság fenntartása a középiskolai tanulmányok teljes időtartamára kötelező. A kollégium az általa készített kollégiumi programban fogalmazza meg pedagógiai módszereit. 176

177 Az ötéves program egy előkészítő évvel indul az iskolánkban. Ebben az évben a hátrányos helyzetből adódó hiányt pótolják a diákok a helyi tantervben rögzített órakeretek és tantervek alapján. Ezt követően a tanulóknak lehetőségük van, hogy tehetségüknek és érdeklődésüknek megfelelően tanulmányaikat az iskolánkban vagy az általuk választott középiskolában folytassák Képzési szakirányok Az iskola szakképzésének ágazatai bányászat ágazat informatika ágazat vegyész ágazat könnyűipari ágazat szépészet ágazat egészségügy ágazat ágazaton kívüli rendészet Az iskola szakképzésének szakmacsoportjai gépészet szakmacsoport közlekedés szakmacsoport elektronika, elektrotechnika szakmacsoport építészet szakmacsoport faipar szakmacsoport könnyűipar szakmacsoport szociális szolgáltatások szakmacsoport informatika szakmacsoport 7.2 Az osztályba és csoportba sorolás elve és szakaszai Az osztályba sorolás Az osztályba sorolás meghatározó tényezője az adott tanévre vonatkozó törvények és rendeletek, valamint a fenntartó által meghatározott keretek betartása. Az iskola ezen belül az alábbi elvek alapján dönthet osztályok szervezéséről, összetételéről: A tanulók és a szülők által választott szakirány Alkalmassági orvosi vizsga eredménye Túljelentkezés esetén az utolsó két tanulmányi év eredménye Az osztályon belül kialakítandó csoportok jellegzetességei (idegen nyelv, szakmai tantárgyak hasonlósága.) Csoportbontások A csoportbontások történhetnek osztály- és évfolyamszinten egyaránt. Elsődlegesen a törvényben meghatározott órakereteket kell betartani, amely megadja a tanév során 177

178 létrehozható csoportok számát. Ez alapján az alábbi szempontok figyelembevételével alakíthatók ki a tanulócsoportok: A tanulók által választott (a pedagógiai programban szereplő) idegen nyelvek, fakultációs tantárgyak és szakmák száma alapján, az órai munka zavartalan lebonyolításához szükséges és előírt férőhelyek biztosításának figyelembe vételével, magas osztálylétszám esetén a helyi tantervnek megfelelő tantárgynál az eredményesség biztosítása érdekében Átjárhatóság Az osztályok és csoportok közti átjelentkezést az adott területért felelős vezető véleményezi, az igazgató határozatban dönti el. Tankötelesek esetén a törvényes képviselő, tankötelezettségen túl maga a tanuló kérvényezheti új csoportba sorolását. Az intézmény vezetője szakmai szempontok alapján engedélyezi vagy elutasítja azt. Év végén évfolyamismétlésre bukott tanulók azon szakmák közül választhatnak, ahol még van szabad hely. A 10. szakközépiskolai évfolyam sikeres befejezése után a tanulók választhatnak az iskola által felajánlott OKJ szakmák közül. Sikeres érettségi vizsga után az iskola által felajánlott OKJ szakmák közül választhatnak, Sikeres szakmai képesítő vizsga után az iskola által felajánlott OKJ szakmák közül választhatnak másodszakmát, vagy jelentkezhetnek érettségire felkészítő képzésre. A középszintű érettségire készülő 11. és 12. évfolyamos diákok heti 2 órában a következő tárgyakból választhatnak: biológia, fizika, földrajz, informatika, kémia és testnevelés. A választott tárgyról másikra tanév közben átiratkozni nem lehet, tanév végéig a részvétel kötelező. A választott tantárgyat külön érdemjeggyel csak akkor osztályozzuk, ha az adott évfolyam óratervében a kötelező órák között nem szerepel. 7.3 Közösségi szolgálat Pedagógiai programunk célja, hogy a felnövekvő nemzedékek körében szemléletváltás következzék be a szűkebb és tágabb környezetükhöz, a rászorulókhoz és a közjóhoz fűződő viszonyuk tekintetében. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 6 (4) előírja Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A közösségi szolgálattal a fiatalok lehetőséget kapnak az aktív állampolgári létre való felkészülésre. Saját élményű tanuláson keresztül kívánjuk fejleszteni szociális érzékenységüket és számos olyan kompetenciájukat (együttműködés, problémamegoldás, projektmenedzsment, felelős döntéshozatal, vezetői készségek, stb.), amelyek megszerzése elengedhetetlen a tudatos, felelősségteljes állampolgári léthez. Iskolánk a következő közösségi szolgálati tevékenységeket részesíti előnyben: 178

179 7.3.1 Szociális tevékenységek Azon tevékenységek, amelyek keretében a diákok segítséget nyújtanak a szociálisan rászorulók részére szociális intézményekben, saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában: idős emberek segítése egyénileg otthonukban, idős emberek támogatása szociális intézmény keretei között, életinterjú készítése digitálisan rögzített módon idős emberekkel, közös programok lebonyolítása, fogyatékos személyek ellátásának segítése, közös kulturális és sporttevékenységben részvétel Egészségügyi tevékenységek Mentor által felügyelt kórházi szolgálat keretében végezhető tevékenységek (az egészségügyi intézménnyel egyeztetett keretek között szakfeladatot nem igénylő tevékenységek), amelyek során segítséget nyújtanak a rászorulók részére egészségügyi intézményekben. Ezen tevékenységek körét a évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről részletesen tartalmazza Oktatási, kulturális és közösségi tevékenységek sajátos nevelési igényű gyermekekkel közös sport, kézműves tevékenység, katonasírok gondozása, közgyűjteményben kisegítő feladatok ellátása Környezetvédelmi tevékenység parkrendezés, közösségi terek tisztítása, rendezése biciklitároló javítása, festése, kerítésfestés, oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, sport- és közintézmények, közterületek állagmegóvását szolgáló tevékenység (kerítésfestés, parkrendezés, faültetés, építés, javítás, takarítás), nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális és egyházi intézmények környezetének rendezése, fa- és növényültetés, avar összegyűjtése, környezettudatosságra, fenntartható fejlődésre vonatkozó programokban való részvétel, az eredmények disszeminációja (nevelési-oktatási intézmény, civil szervezet honlapján blog írása, szórólapok készítése) A közösségi szolgálat teljesítésének feltételei Az önkéntes tevékenységet az osztályfőnök szervezi a évi LXXXVIII. Törvény szellemének megfelelően, amely előírja: A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy olyan közérdekű önkéntes tevékenységet folytathat, amely megfelel életkorának, testi, értelmi és erkölcsi 179

180 fejlettségének, illetve képességeinek, valamint amely nem veszélyezteti egészségét, fejlődését és tankötelezettségének teljesítését. A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes és a korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet külföldön nem végezhet. A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet 20 óra és 6 óra között nem végezhet. A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg o tanítási szünet ideje alatt a napi három órát és a heti tizenkét órát, o tanítási időben a heti hat órát, o tanítási napon a napi két órát, o tanítási napon kívül a napi három órát. A tizenhatodik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg a napi négy és fél órát és a heti tizennyolc órát. A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes részére a közérdekű önkéntes tevékenység befejezése és másnapi megkezdése között legalább tizennégy óra pihenőidőt kell biztosítani. Iskolánk a fogadó szervezettel a törvény 6. alapján szerződést köt, ami kitér a fogadó szervezet és önkéntes diákok kötelességeire. (7. és ) 6. (1) A közérdekű önkéntes tevékenység önkéntes jogviszony keretében végezhető, amely a fogadó szervezet és az önkéntes között megkötött önkéntes szerződéssel jön létre. Az önkéntes szerződésben meg kell határozni o a közérdekű önkéntes tevékenység tartalmát, o a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásának helyét, o a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítandó időt és a pihenőidőt. 8. (1) A fogadó szervezet köteles biztosítani o az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, o a szükséges pihenőidőt, o a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges tájékoztatást és irányítást, az ismeretek megszerzését, o tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes esetén a közérdekű önkéntes tevékenység folyamatos, szakszerű felügyeletét. 9. (1) Az önkéntes köteles o a közérdekű önkéntes tevékenységet a vonatkozó jogszabályok, szakmai és etikai előírások, valamint a fogadó szervezet utasításai szerint személyesen végezni. 180

181 A közösségi szolgálat teljesítésének szervezése iskolánkban az alábbiakban közölt módon történik: A szakközépiskolai osztályfőnökök 10.,11.,12. évfolyamokon a tanulókkal egyeztetve kiválasztják a megfelelő tevékenységet. Az osztályfőnök október végéig megnevezi a fogadó intézményt, előzetes megbeszéléseket végez és előkészíti az adatokat a szerződéskötéshez. o 10. évfolyamon 20 óra, o 11. évfolyamon 20 óra, o 12. évfolyamon max. 10 óra közösségi munka ajánlott. Az intézmény szerződést köt a fogadó intézménnyel. Az osztályfőnök szervezi a tevékenységeket, előzetesen egyeztetve a fogadó intézményekkel a feladatokat, időpontokat és az elvégzendő munka tartalmát, egyéb feltételeket. A közösségi szolgálat megkezdése előtt az osztályfőnök és a fogadó intézmény képviselője felkészíti a diákokat a rájuk váró feladatokra. Az egészségügyi tevékenységek esetén a fogadó intézménytől egy mentort kell kérni. Amennyiben a diákok csoportosan vesznek részt egy tevékenységben, tanári felügyeletet kell biztosítani. A felügyelet módját azonban, minden esetben, szerződésben rögzíteni kell. Az önkéntes munkáról az osztályfőnök naplót vezet. A napló tartalmazza diákonként az önkéntes foglalkozás helyét, idejét, időtartamát. A feladat ellátását a fogadó intézmény képviselőjének aláírásával igazolja. Az elvégzett tevékenységeket a törzslapokon a Megjegyzés rovatban fel kell tüntetni pontos dátummal. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC törvény alapján a felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető. 7.4 Felnőttoktatás Iskolánkban a felnőttoktatás, nagy múltra tekint vissza óta létezik a szakmunkások szakközépiskolája, majd a dolgozók hároméves szakközépiskolája levelező tagozata 2003-ig működött, vele párhuzamosan folyamatosan indítottuk a nappali intenzív osztályokat végzett szakmunkások részére (SZIT). A megkülönböztető elnevezések megszűntek, az oktatás a kimenetet tekintve a nappalis képzéssel áll összhangban; ezzel egyidejűleg a SZIT -et megőrizve áttértünk az esti tagozatos formára A képzés formái Nappali tagozatos érettségi felkészítő: képzési idő 2 év Nappali tagozatos érettségi felkészítő: képzési idő 3 év Esti tagozatos érettségi felkészítő: képzési idő 2 év Esti tagozatos érettségi felkészítő: képzési idő 3 év 181

182 A felnőttoktatást a folyamatos társadalmi gazdasági változások igénylik. Növekszik a mobilitás, a képzés és a folyamatos átképzés iránti igény. A tanulás fontosságát jó néhányan csak huszonéves korukban ismerik fel, számukra a felnőttkori tanulás a második esély iskoláját jelentheti. Átfogóvá válik és a társadalom minden rétegére kiterjed a mai kor kihívásaival kapcsolatos felnőttoktatási tevékenység. Erősödni fog a felnőttoktatásban az aktív és innovatív állampolgárrá való nevelés és megvalósulhat a tanuló társadalom eszménye. Ezzel összhangban célunk olyan felnőttek képzése, akik megértik és belátják, hogy a tanulás életforma, az iskola kapui soha nem záródhatnak be mögöttünk, és a tanulás életünk végéig tartó folyamat. Lehetőség teremtődik felsőfokú tanulmányok megkezdésére, illetve folytatására, jelentős felemelkedést kínálva az itt végzetteknek, ezzel is növelve a társadalmi mobilitást. A képzésben részt vevő hallgatók, tanulók és a pedagógusok közös munkálkodása eredményeképpen reális lehetőség nyílik az egzisztenciális felemelkedésre, az általános műveltség szélesítésére. A tagozat legfőbb célja, hogy az iskolarendszer átjárhatósága ne csak elvont cél, hanem reális, megélhető valóság legyen a tankötelezettségüket már teljesített fiatalok ( vagy nem is annyira fiatalok ) számára. A permanens képzés teremthet csak igazi esélyegyenlőséget egy, az Európai Unióhoz csatlakozott ország számára Telephelyek Az intézmény Hunyadi utcai épülete Bogdán János Cigány Közösségi Ház Zalalövői Általános Iskola (Információs pont) Lovászi Olajipari Művelődési Ház (Információs pont) A képzésbe való belépés feltétele Nappali tagozat: o 2 éves képzési idő: szakmai végzettség (minimális 2 év képzési időtartam) és 16. életkor betöltése, de a tanulmányok befejezése 21. életév betöltéséig megvalósuljon. o 3 éves képzési idő: szakmai végzettség és 16. életkor betöltése, de a tanulmányok befejezése 21. életév betöltéséig megvalósuljon. Esti tagozat: o 2 éves képzési idő: szakmai végzettség (minimális 2 év képzési időtartam) és a 16. életkor betöltése o 3 éves képzési idő: szakmai végzettség és a 16. életkor betöltése A képzési idő lerövidítésének lehetőségei 10. hagyományos szakiskolai osztály sikeres befejezése Szakmunkás végzettség Szakközépiskolai vagy gimnáziumi sikeresen teljesített évfolyam 182

183 Kérvény alapján a tanulmányokat rövidítő osztályozóvizsga sikeres teljesítése A képzés formai keretei Nappali tagozat: délelőtti munkarend Esti tagozat: Tantárgyak o 2 éves képzési idő: három konzultációs nap o 3 éves képzési idő: két konzultációs nap kötelező vizsgatárgyak: o magyar nyelv és irodalom o matematika o történelem és társadalomismeret o egy idegen nyelv: angol, beás, horvát, német választható vizsgatárgyak: o biológia, o fizika, o földrajz, o informatika, o kémia, o romológia egyéb tantárgynál egyéni felkészüléssel lehet a követelményeket teljesíteni. Záró évfolyamon a szabadon választható tantárgyak közül legalább egyet kell tanulni a hallgatónak A hallgatók minősítése Nappali tagozat: a nappali tagozat egyéb osztályinak megfelelő évközi és féléves értékeléssel. Esti tagozat: az érettségi vizsgaszabályzat előírásainak megfelelő féléves beszámoltatási rendszer, osztályozóvizsgákkal. A szorgalmi időszakban szerzett érdemjegyek az értékelésbe beleszámíthatók. A minősítések félévkor csak az osztályozónaplóba, év végén az osztályozónaplón kívül a törzslapba és a bizonyítványba is bekerülnek. 183

184 7.5 A Híd program A Híd I. program A Híd I. program célcsoportja, a csoportszervezés elvei Azok a fiatalok válnak nagyobb eséllyel az oktatási rendszer elhagyóivá, akik szegény, szociálisan hátrányos helyzetű, alacsony iskolázottságú családi háttérrel rendelkeznek; hátrányos helyzetű kisebbségekhez tartoznak (roma származás); a sérülékenyebb csoportokba tartozók, így az állami gondozottak, tinédzser korban szülővé válók, a sajátos nevelési igényű fiatalok; családtagjaikról kell anyagi vagy más értelemben gondoskodniuk; alig kötődnek az iskolához pl. iskolakerülők, bomlasztó magatartásúk, magántanulóvá váltak; nincsenek iskolai sikereik, évismétlők A Híd I. program sajátosságai, jellemzői A nemzeti köznevelésről szóló törvényben megfogalmazott Köznevelési Hídprogramok akkor érik el valós céljukat, ha megvalósításuk során bizonyos pedagógiai feltételeknek eleget tesznek. Ezek a következők: Személyekhez igazodó pedagógiai gyakorlat. Életpálya-építés. Kompetencia alapú program. Modulrendszerű tananyag sok választható elemmel A tanulás szervezési keretei A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint a tanulók kötelező óraszáma: heti 25 óra + 5 óra testnevelés, a Híd évfolyamra fordítható, törvényben engedélyezett óraszám heti 56 óra. A program egy tanévre tervezett, és ajánlott tananyagot biztosít az első, bevezető hétre, illetve az utolsó, záró hétre is. A tanév további részében az ajánlott heti beosztás a következő: Az idő 40%-a, vagyis heti 2 nap a munka világára való közvetlen felkészítésre fordítandó, olyan módon, hogy egyik napot az iskolában töltik a tanulók. Ezen a napon az Alapvető munkavállalói és életpálya-építő modulok által ajánlott anyag feldolgozására, illetve a Munka világa modulok szakmacsoportjaival való ismerkedésre kerül sor. A második napon a munkahelyi megfigyeléssel, később munkatapasztalat szerzés előkészítésével, majd a szerzett élmények feldolgozásával foglalkoznak. A hét fennmaradó 3 napja a nemzeti alaptanterv műveltségterületeihez kapcsolódó modulokkal való tevékenységre fordítandó. A tanítási-tanulási folyamat szervezhető a hagyományos, 45 perces időbeosztásban, de ettől inkább javasolt eltérni: az időbeosztás kövesse az aktuális tanulási tevékenység igényeit, akár tanulónként, vagy kiscsoportonként is, a tanulás differenciáltságának 184

185 megfelelően. A napi munka tervezése során együttműködve a tanulókkal a pedagógus figyelembe veszi a következő feladatokat: a nap kezdetén szervezendő, a napi feladatokra, együttműködésre ráhangolást; az akár nagyobb egységekben szervezendő, a kiválasztott tananyaggal, projektmunkával való foglalkozást; mindennapos kötelező testnevelést; a fáradtság leküzdését, a pihenést, más jellegű kompetenciák fejlesztését, a társas aktivitást szolgáló, kötetlenebb foglalkozási részt (pl. közös tánc, sport, drámajáték, beszélgetés); a nemzeti köznevelésről szóló törvény bekezdése alapján azt, hogy a tanulók komplex fejlesztését szolgáló tevékenységek, foglalkozások és programok a délelőtti és délutáni időszakban arányosan elosztva kerüljenek megszervezésre; a nap zárását szolgáló megbeszélést, értékelést. Ajánlás a napok tervezéséhez Szakasz Szervezés Cél 1. rész: Indítás Csoportban rész: Modulmunka 4. rész: Sport: testnevelés napi egy tanítási óra időtartamban, szabadidős sportjátékok, relaxáció 5. rész: Modulmunka Egyéni és csoportsajátosságokh oz illeszkedő tanulásszervezés. Csoportban. Egyéni és csoportsajátosságokh oz illeszkedő tanulásszervezés. 6. rész: A nap zárása Csoportban Ráhangolódás. Tervezés. Kompetenciafejlesztés. Testnevelés, egészséges életmódra nevelés, a tanulás feltételeinek javítása. Kompetenciafejlesztés. Reflexió a nap történéseire, értékelés Értékelés a Híd I. programban A Híd programban fejlesztő értékelés, vagy tanulást támogató értékelés alkalmazása történik. A tanulás támogatására szolgáló fejlesztő értékelés központi gondolata az egyéni fejlődés támogatásában fejezhető ki a leginkább. Vagyis elsődleges célja az adott diák továbblépésének a támogatása. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek célok, elérendő 185

186 követelmények, de mint ahogy a diákok is mind mind mások, így a fejlődésük üteme, tartalma is sajátos. Vagy épp más úton érnek el ugyanazon célhoz, mint társaik. A Híd I. évfolyamot elvégzett diákok a tanév végén bizonyítvánnyal egyenértékű tanúsítványt kapnak, nem vizsgáznak. A diákok a személyes portfóliójukkal tudják igazolni, hogy az adott tanévben az egyéni fejlődési tervükben (EFT) meghatározott követelményeket teljesítették A tanév javasolt beosztása a Híd I. programban Tartalom Bevezető hét: ismerkedés, támogató ajánlások Búcsúzó hét: visszacsatolás, támogató ajánlások Folyamatos munka Óra/hét Időkeretek 1 hét (30 óra) 1 hét (30 óra) 34 hét 30 óra Felhasználható óraszám a tanévben 1020 Életpálya-tervezés, szakmaismeret Műveltségterületekhez köthető fejlesztési idő Felhasználható óra/modul 40% (cca.400 óra) 60 % (cca.600 óra) óra Műveltségterületek és ajánlott óraszámok a Híd I. programban Műveltségi területek Éves óraszám 34 héttel számolva Kommunikáció és anyanyelv 180 Élő idegen nyelv (angol, német) Matematika 60 Társadalom és jelenkor-ismeret 50 Természetismeret 100 Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok 200 Szakmaismeret 200 Testnevelés és sport

187 7.5.2 A Híd II. program A Híd II. programba a lemorzsolódott vagy az iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, de tanköteles korú vagy idősebb általános iskolai végzettség nélküli fiatalokat kapcsolódhatnak be. A képzés célja: a szakképzésbe történő bekapcsolódás biztosítása, a munkavállalásra felkészítés rész-szakképesítés megszerzésének lehetőségének biztosítása szakmatanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztése A képzésbe azok a tanulók kapcsolódhatnak be, akik legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégeztek, és tizenötödik életévüket betöltötték. A képzésbe az általános iskola is kezdeményezheti a tanuló felvételét. A képzés két éves, záróvizsgával zárul. A képzés során faipari gépkezelő vagy lakástextil-készítő rész-szakképesítés szerezhető A Híd II. óraterve Híd II./1. évfolyam heti óraszám (36 hét) Összefüggő szakmai gyak. 3 hét Híd II./2. évfolyam heti óraszám (35 hét) Közismeret Szakmai elmélet és gyakorlat együtt Összesen (teljes képzés ideje) óra 16 heti 35 - heti A Híd II. közismereti óraterve Évfolyam/ Tantárgyak Kommunikáció és anyanyelv Élő idegen nyelv (angol, német) Híd II./1. évf. A 2 éves Híd II./2. évf. A 2 éves Matematika 4 3 Társadalom és

188 jelenkor-ismeret Természetismeret 3 2 Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok Testnevelés és sport* Osztályfőnöki (osztályközösségépítő program) Rajz és vizuális kultúra Informatika 2 1 Összesen Híd II. esti képzés A Híd II. programban esti képzés is szervezhető, melynek a szakmai része megegyezik a nappali képzésével, a közismereti órák száma viszont kevesebb, 1. évfolyamon 12 óra, második évfolyamon 8 óra. Évfolyam/ Tantárgyak Kommunikáció és anyanyelv Élő idegen nyelv (angol, német) Híd II./1. évf. heti 12 közismereti óra A 2 éves Híd II./2.évf. heti 8 közismereti óra A 2 éves Matematika 2 1 Társadalom és jelenkor-ismeret 1 1 Természetismeret 1 1 Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok Testnevelés és sport* Osztályfőnöki

189 (osztályközösségépítő program) Szabadon tervezhető órakeret: informatika 2 - Összesen Híd II. szakmai programjai Szakmai követelménymodulok - Biztonságos munkavégzés Alapvető tömörfa megmunkálás Gépkezelés Tantárgyak Biztonságos munkavégzés alapjai Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szakmai és gépismeret Faipari szakmai gyakorlat Gépkezelési ismeretek Gépkezelési gyakorlat Híd II/1. évfolyam Heti óraszám Híd II/2. évfolyam elméleti gyakorlati ö. sz. gy. elméleti gyakorlati 0,5 0, óra 2, ,5 Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám 2,5 5,5 5,5 10,5 Összes heti/ögy óraszám

190 - Szakmai követelménymodulok Ruhaipari anyagvizsgálatok Lakástextíliák készítése Tantárgyak Ruhaipari anyagés áruismeret Anyagvizsgálatok gyakorlat Lakástextíliák gyártástechnológia Lakástextíliák készítése gyakorlat Híd II/1. évfolyam Heti óraszám Híd II/2. évfolyam elméleti gyakorlati ö. sz. gy. elméleti gyakorlati óra Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Összes heti/ögy óraszám

191 7.6 Helyi tanterv - óraterv Az 51/2012. (12.21.) EMMI rendeletben kiadott kerettanterv alapján Szakközépiskola nappali tagozat Óraterv a kerettantervekhez szakközépiskola Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia 2 1 Biológia egészségtan Földrajz 2 1 Szakmai tárgyak Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

192 7.6.2 A közismereti képzés heti óraszámai szakiskolában től A közismereti és szakmai órák aránya Területek 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam Közismeret Kötött órák 17 óra 11 óra 8 óra Szabadon felhasználható órakeret 1 óra - 1,5 óra Összesen 18 óra 11 óra 9,5 óra Szakmai Kötött órák 14,5 óra 23 óra 23 óra elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret 2,5 óra 2 óra 2,5 óra Összesen 17 óra 25 óra 25,5 óra Heti összes óraszám 35 óra 36 óra 35 óra A közismereti órák eloszlása heti bontásban Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam Magyar Kommunikáció, 3,5 2 2,5 művészetek Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret 2 1,5 0,5 Természetismeret Testnevelés* 2,5 1,5 1,5 Osztályközösségépítő Program Informatika Összesen: 18 óra 11 óra 9,5 óra 192

193 7.6.3 Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Arany János Kollégiumi Programja Tantárgy Éves óraszám Heti óraszám Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv (angol, német) 126 3,5 Dráma Testnevelés Patrónusi foglalkozás 72 2 Természetismeret Informatika 54 1,5 Társadalomismeret 54 1,5 Összesen: ,5 193

194 7.6.4 Felnőttoktatás Nappali kétéves képzés Évfolyamok Tantárgyak A A magyar nyelv és irodalom 6 7 idegen nyelv 5 5 matematika 6 6 etika 1 történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 5 6 fizika 2 1 kémia 2 1 biológia-egészségtan 2 1 földrajz 2 1 művészetek 1 informatika 1 1 testnevelés és sport 2 2 osztályfőnöki 1 1 fakultáció 2 összesen

195 7.6.5 Esti kétéves képzés Tantárgyak Évfolyamok A A magyar nyelv és irodalom 4 5 idegen nyelv 3 3 matematika 4 5 történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 4 5 fizika 1 kémia 1 biológia-egészségtan 1 földrajz 1 romológia (választható) 1 informatika 1 fakultáció 3 összesen

196 7.6.6 Esti hároméves képzés Tantárgyak Évfolyamok A A A magyar nyelv és irodalom idegen nyelv matematika történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek fizika 1 kémia 1 biológia-egészségtan 1 földrajz 1 romológia (választható) 1 informatika 1 fakultáció 2 összesen

197 7.6.7 Tanított tantárgyak tananyagai és követelményei Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek a rendeletben kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A helyi tantervek további elemei az I. számú mellékletben megtalálhatóak. A 2013/2014 tanév előtt elindult képzések óraszámai és tantervei a II. számú mellékletben találhatók. 7.7 Az alkalmazott tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának szempontjai Iskolánkban a nevelő oktató munka során használt nyomtatott taneszközöket a pedagógusok az évente megjelenő rendelkezésre álló tankönyvjegyzékből, a tankönyvrendelésben szabályozott módon, a munkaközösségek döntése alapján választják ki. A tankönyvek kiválasztásakor lehetőség szerint államilag támogatott könyvek kerülnek megjelölésre, amennyiben adott tantárgyból nincs ilyen tankönyv, akkor a munkaközösség által megjelölt tankönyvnél figyelembe vesszük az iskolai szülő közösség vezetőségének és a DÖK vezetőségének véleményét. A tankönyvtámogatásban részesülő tanulók az év elején számukra kiosztott, könyvtári állományba felvett, tartós használatú tankönyveket a tanév végén kötelesek visszaszolgáltatni. Azon szakmai tantárgyaknál, amelyeknél nem jelenik meg tankönyv, a szaktanárok által írt jegyzet használható. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kompetencia alapú oktatás megvalósítása a tankönyvek és taneszközök tudatos választását is meghatározza. Iskolánk a segédeszközök választásakor figyelembe veszi a helyi tantervben megfogalmazottakat, és annak megfelelően használja a képességfejlesztő program részeként kiadott szakmai eszközrendszereket (23/2004. (VIII: 27.) OM rendelet). A szülőket az iskola a megelőző tanítási év végén tájékoztatja azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, valamint az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, továbbá arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. Ezek az információk a megelőző tanév végén, májusban felkerül az iskola honlapjára, melyről a tanév utolsó szülői értekezletén, illetve kezdő évfolyamoknál a beiratkozáskor a szülő szóbeli tájékoztatást kap. Amennyiben nincs internet elérhetősége a szülőnek, ezeket az információkat nyomtatott formában elkérheti az iskolai könyvtárban. A taneszközök beszerzése a szülők kötelessége. A tantermek bútorzatának beszerzésekor figyelemmel vagyunk arra, hogy a tanulóközösségek több munkaformában is dolgozhassanak. Számos tantermet 197

198 szereltünk fel info-kommunikációs eszközökkel: aktív tábla, projektor összeállításban. A többi teremben is megteremtjük annak lehetőségét, hogy a mobil rendszerű, előbb említett info-kommunikációs eszközök ott is használhatók legyenek. Iskolánk tantermeiben biztosítjuk az internet vezeték nélküli elérhetőségét. 7.8 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének alapelvei, a magasabb évfolyamra lépés feltételei Belépés az iskola induló évfolyamaira Általános műveltséget megalapozó képzés Iskolánk 9. évfolyamára olyan tanulók iratkozhatnak be, akik o rendelkeznek a 8. osztály elvégzését tanúsító bizonyítvánnyal, o magyar állampolgárok /nem magyar állampolgárok az Közoktatási Törvény a szerint/, o elfogadják a pedagógiai programban meghatározott képzési feltételeket. Belépés a szakképző évfolyamra: o A választott szakmára munkaegészségügyi alkalmasság o A választott szakma OKJ ben előírt végzettség o Gyakorlati oktatási hely A továbbhaladás, magasabb évfolyamba lépés feltétele A magasabb évfolyamra lépés feltétele minden évfolyamnál az összes tantárgyból /kötelező és szabadon választott/ az elégséges /2/ szint elérése. Szakképzésben az összefüggő nyári gyakorlat teljesítése. 7.9 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módjai, a magatartás, szorgalom minősítésének elvei Iskolánkban arra törekszünk, hogy a beszámoltatás, értékelés minden formája feleljen meg a következő mérésmetodikai alapelveknek: Pedagógiai követelmények a pontos javítókulcs és értékelési (pontozási) rendszer biztosítja a tárgyilagosságot, az adott teljesítmény értékelését nem befolyásolhatják a tanuló korábbi eredményei vagy a magatartása, a mérés - értékelés legyen összhangban a tantárgyi követelményekkel, a feladat, illetve a kérdés valóban azt fejezze ki, amit mérni akarunk, a mérés - értékelés megbízhatóan tükrözze a tanuló tudását, ugyanazt a teljesítményt mindig ugyanúgy értékeljük, a sokoldalú és változatos formák, módszerek alkalmazására törekszünk, hogy a tanulók minél többféle számonkérési formában kipróbálhassák 198

199 magukat, illetve hogy az egyik területen gyengébb készségei (például verbális) egy másikkal kompenzálhassák, szorgalmazzuk a számítógépen végzett mérések elterjesztését, mivel gyors és egyértelmű visszajelzést ad a tanulónak, valamint lehetőséget biztosít az azonnali esetleg többszöri önkorrekcióra, a számonkérés értékelés nem lehet a tanuló vagy az osztály fegyelmezésének eszköze. Az értékelés fontos szerepet tölt be a tanulók személyiségének fejlesztésében, ezért arra törekszünk, hogy az értékelés: adjon visszajelzést a tanuló fejlődéséről, és jobb munkára ösztönözze, személyre szóló és árnyalt legyen, hogy segítse, orientálja és motiválja a tanulókat, a szöveges értékelés differenciáltan viszonyuljon a tanulók egyéni képességeihez és személyiségéhez, a tanulók önismeretének és objektív ítélőképességének fejlesztése érdekében igényeljük, hogy a tanulók saját maguk is értékeljék teljesítményüket, a kiemelkedő teljesítményeket az osztály, a tantestület vagy az iskolai közösség előtt ismerjük el. 199

200 Szóbeli számonkérés Felelet: o Azoknál a tantárgyaknál, amelyeknél a záróvizsgákon a tanuló szóban ad számot felkészültségéről, kötelező a rendszeres tanórai szóbeli számonkérés. o A számonkérés nem korlátozódik a napi tananyagra, hanem a szaktanár ismétlő kérdésekkel győződhet meg arról, hogy a tanuló rendszeresen készül-e az órákra. Kiselőadás: o Önként vállalt feladat, ezért az értékelés során a szaktanár inkább a pozitív megerősítés motiváló eszközeivel éljen Írásbeli beszámoltatások Röpdolgozat o kisebb vagy egy speciális anyagrészből íratott dolgozat o ha olyan ismereteket kér számon, amelyek feltételei a továbbhaladásnak (például definíciók), a szaktanár szigorított pontozási rendszert alkalmazhat, de adjon lehetőséget a javításra. Házi dolgozat o témájában és formájában tantárgyanként különböző lehet, de mindig gondos előkészítés és a szempontok kijelölése előzze meg; o hogy a tudományos kutatómunka módszereit is elsajátítsák a tanulók, az esszéjellegű munkáknál a formai vonatkozások (hivatkozások, szakirodalom stb.) is képezzék az értékelés részét. Projektmunka o egy nagyobb esetleg a tananyaghoz lazán kötődő téma egyéni vagy csoportos feldolgozása; o a tanulók szociális kompetenciáinak fejlesztése érdekében ösztönözzük a csoportmunkát, ebben az esetben a csoporttagok érdemjegyét a pedagógus és a csoport közösen állapítja meg előre megbeszélt szempontok alapján. 200

201 Témazáró dolgozat o egy nagyobb tananyagegység lezárásaként íratjuk kellő gyakorlás, illetve rendszerező ismétlés után o a dolgozat témáját a szaktanár pontosan határolja körül, emelje ki a hangsúlyos területeket, és adjon szempontokat a felkészüléshez A félévi és év végi osztályzatok megállapításának rendje és formái A nappali tagozatos tanulók teljesítményét félévkor és év végén a szorgalmi idő alatt folyamatosan szerzett érdemjegyek alapján értékeljük és minősítjük a jogszabályi előírások szerint. A félévi és év végi teljesítmény minősítése az ötfokú osztályozási skála alapján történik. A tanulók szaktanár által megállapított félévi és év végi osztályzatait a nevelőtestület az osztályozó konferencián áttekinti, és a tanév végén dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről is. Ha a szaktanár bizonytalan az osztályzat megállapításában, kérheti, hogy a nevelőtestület szavazással döntsön. Ha a szaktanár által javasolt év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkéri a pedagógust, hogy adjon tájékoztatást döntésének okairól, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az év végi osztályzatot az évközi eredmények alapján a tanuló javára módosítja. A jogszabályi előírások szerint megtartott évközi vizsgán megállapított osztályzatot a nevelőtestület nem változtathatja meg. A szaktárgyak osztályzatán kívül minden tanuló minősítést kap a magatartásáról, illetve a szorgalmáról. A minősítést az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével az alábbiakban felsorolt szempontok alapján végzi: A magatartásból adott érdemjegyek feltételei Példás magatartású az a tanuló, aki: o a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával, valamint példás viselkedésével elősegíti és társait is erre ösztönzi, o a házirendet megtartja és társait is erre ösztönzi, o nevelőivel és társaival szemben udvarias, tisztelettudó, o fegyelmezett, megbízható pontos, segítőkész. Jó magatartású az a diák, aki: o részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai viselkedése ellen általában nincs kifogás, o a házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja, o nevelőivel és társaival szemben udvarias, tisztelettudó, 201

202 o fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos. Változó magatartású az a diák, aki: o a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, a közösség alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni, o a házirendet és egyéb szabályokat csak ismételt, állandó figyelmezetéssel tartja be, o nevelőivel és társaival szemben nem udvarias, nem tisztelettudó, o fegyelme ingadozó. Rossz magatartású az a diák, aki: o munkájával, tevékenységével a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, o közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek, o a házirendet ismételt figyelmeztetések ellenére sem tartja be, o nevelőivel, társaival szemben udvariatlan, tiszteletlen, o fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik. A szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, tantestületi és fegyelmi intézkedéseket a magatartás jegy kialakításakor figyelembe vesszük A szorgalomból adott érdemjegyek feltételei Példás szorgalmú az a diák, aki: o igényli tudása bővítését, céltudatosan és ésszerűen igyekszik munkáját megszervezni, o munkavégzése pontos, megbízható, o minden tárgyban elvégzi feladatait, o mindig felkészül, figyel, érdeklődik, o érdeklődése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed, o egyes iskolai tárgyakban a tananyagon felül is produkál. Jó szorgalmú az a diák, aki: o figyel órákon, rendszeresen és megbízhatóan dolgozik, o általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem árul el. Változó szorgalmú az a diák, aki: o önállótlan, csak utasításra kezd munkához, o munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan, o szétszórtság jellemzi. 202

203 Hanyag az a diák, aki: o figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el, o nem hajlandó munkavégzésre, o érdektelenség, közöny jellemzi Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás, készség és képesség fejlesztés, valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. Alapelvünk, hogy a tananyagot a tanuló a tanórán sajátítsa el. Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok mennyiségének és formájának meghatározása elsődlegesen a konkrét helyzetre és a pedagógiai folyamat egészére rálátással rendelkező tanár kompetenciája. A tanárnak az otthoni feladatokhoz konkrét útmutatást kell adnia. Törekedni kell a kreatív, a tanulók érdeklődéséhez igazodó, aktualitásra építő feladatok kitűzésére. Újszerű házi feladatokkal is motiválhatjuk a tanulóinkat pl. projektmunkák, prezentációk készítésével. A házi feladat szóbeli és írásbeli formája is adható az osztály (tanulócsoport) egészére érvényesen és differenciáltan, akár egyénre szabott formátumban is. Az írásbeli és szóbeli házi feladat adása évfolyamonként és tantárgyanként különböző lehet. A differenciálás szükséges, a különböző képességű tanulók házi feladatai különbözzenek mennyiségben és minőségben is. A lemaradó tanulók esetében a felzárkóztatást, gyakoroltatást szolgálja az otthoni felkészülés. A jó képességű tanulóknál tehetségük kibontakoztatása az elsődleges elv. A feladatok típusai: önálló anyaggyűjtés, szorgalmi feladat, házi és területi versenyek, levelező versenyek. Az ilyen típusú feladatok külön értékelése fontos szempont. A feladatok benyújtásának formáját a tanár határozza meg. Kívánatos a jövőben az elektronikus formájú rögzítés széles körű elterjesztése. A házi feladatnak jól előkészítettnek kell lennie, és az ellenőrzés, értékelés lehetőleg a következő tanórán történjen meg. Az otthoni felkészülésre érdemjegy is adható. A hosszabb szóbeli - kötelező olvasmány, kiegészítő olvasmány, verstanulás-vagy írásbeli kiselőadás, házi dolgozat otthoni felkészülést igénylő feladat elkészülését a szaktanár kövesse nyomon, segítse a tanulót a különböző fázisokban. A házi feladat meghatározásánál ugyancsak figyelembe vett tényező a két tanítási óra közötti időtartam, viszont a közbeeső hétvégét nem illeti semmilyen külön korlátozás. 203

204 7.10 Mindennapos testnevelés Intézményünk 2012 szeptemberétől a jogszabályi feltételeknek eleget téve megszervezte a mindennapos testnevelést, a 9. évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben. Szakközépiskolai tanulóinknak napi rendszerességgel biztosítunk testnevelésórát. Az előrehozott szakképzésben résztvevők számára minden második héten van lehetőség a mindennapos testmozgás feltételeinek megteremtésére. Ezek a tanórák részét képezik a tantárgyi órarendjüknek, és kötelező számukra az azokon való aktív megjelenés. Ez alól csak azok a tanulók kaphatnak felmentést, akik írásbeli igazolást mutatnak be arról, hogy legalább heti két alkalommal valamilyen sportegyesület által szervezett edzésen vesznek részt. A heti öt foglalkozáson belül kettőn a diákok meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással foglalkoznak. Ezzel igyekszünk biztosítani, hogy minden tanulónk találkozzon az érdeklődési körének megfelelő mozgásformával és elsajátíthassa az egész életen át tartó sportolás életmódját. Intézményünk egy tornacsarnokkal, két tornateremmel, betonos szabadtéri kézilabda-, kosár- és salakos atlétikapályákkal valamint konditeremmel rendelkezik. A létesítmények és a tanulók létszámához elegendő tornaszer és tornaeszköz biztosítja számunkra a mindennapos testnevelés elfogadható kivitelezését A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az integrációs és képesség kibontakoztató felkészítés iskolánkban A szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából az oktatási miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával valósítjuk meg az integrációs felkészítést. A pedagógiai rendszer részét képezi a tanterv és az erre épülő tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer kialakítása. Egyéni szocializációs különbségekre alapozott nevelés szükséges. Cél: Az iskola 9. osztályába iratkozott tanulók integráltan történő szocializálása, nevelése, fejlesztése, oktatása és képességeinek kibontakoztatása. Az esetleges hátrányok csökkentésével, egyénre szabott képességfejlesztéssel zökkenőmentes bekapcsolódásuk segítése. Egyéni adottságaiknak, képességeiknek és érdeklődési körüknek megfelelően törekszünk a diákok bevonására a szakképzésbe. Konkrét célkitűzések: A tanév sikeres teljesítése. A tanulóknál minimális legyen a lemorzsolódás aránya és a hiányzások óraszáma. Az intézményben sikerélményben legyen részük. Az oktatás folyamatában a tanulói tevékenység domináljon. A tanév befejezésével megalapozott alapismeretek birtokában kezdjék el a szakmai képzést vagy a következő tanévben a 10. osztályt. 204

205 Szakmaszerzés után tudjon bekapcsolódni az iskolában folyó érettségit adó szakmunkások intenzív (nappali vagy levelező) tanfolyamaiba. A tanulókra és közvetve családjaikra is hatást kell gyakorolni a területileg illetékes Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat segítségével. Fontos feladat a kezdeti szoros partneri kapcsolat kialakítása a gyermek nevelésében érintettekkel. A folyamatos kapcsolattartás és 3 havonta megvalósuló tanulói értékelés révén elősegítjük a tanulást motiváló tényezők erősítését A tervezett integrációs és képesség kibontakoztató pedagógiai program eszközeinek és módszereinek alapvető felépítése és szempontjai a kommunikációs zavarok csökkentése, empátiakészség erősítése, tolerancia és önismeret, önértékelés fejlesztése, a tanulás hatékony módszereinek tanítása, az ismeretközlő órák hatékonyságának fokozása (tv, videó, projektor stb. használatával) személyre szabott készség- és képességfejlesztés kiscsoportos, egyéni bánásmóddal, kis lépésenkénti haladás, sikerélmény biztosítása, merev, frontális osztályfoglalkozások megváltozatása rendhagyó módokkal, életszerű ismeretek közvetítése, tanulói kreativitás előtérbe helyezése, csoportbontás. A program bevezetésével remélhetőleg nem nő tovább a lemorzsolódó, az iskolarendszerből kimaradó és még szakképesítéssel sem rendelkező tanulók száma. Kialakulhat a tanulók igényeihez igazodni tudó és esélyegyenlőséget megteremtő integrációs és egyéni képességet kibontakoztató oktatás. Az osztályban megvalósul a tanulók egyéni fejlesztése, gondozása és kedvező irányú szocializációja. Szakmai képzés után esetleg továbbtanulásra ösztönöz Az integrációs program feltételeinek megteremtése az általános iskolai tanulók és szüleik részére történő tájékoztatás, Nyílt nap kapcsolatfelvétel a területileg illetékes Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozóival felvételi értesítők kiküldése után beiratkozáskor a tanulók és szüleik részére tájékoztató adása (tájékoztató füzet) beiratkozáskor a szükséges adatok információk beszerzése (egyéni beszélgetés szülővel, tanulóval) együttműködési nyilatkozat megkötése az osztályba sorolás elkészítése a heterogenitás elveit követve 205

206 együttműködésen alapuló értékelési rendszer megteremtése (pedagógus, osztályfőnök, szülő, tanuló, segítőszervezet bevonása) egyénre szabott kiscsoportos foglalkozás feltételeinek megteremtése (osztálybontás). egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulás, korrepetálás. tanítás-tanulás módszertan tanítása esetleg szükséges pszichológiai felmérések elkészítése (tanulási attitűd vizsgálata) problémamegoldó TEAM, esetmegbeszélések, egyéni fejlődési naplóvezetés A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Iskolánkban a tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérésére a Dr. Fehérné Dr. Mérei Ildikó által kidolgozott Hungerofit próbarendszerből a Mini Hungarofit rendszert alkalmazzuk, amelynek keretében minden évfolyamon, tanév elején, és tanév végén mérjük a diákok általános izomerejét, erő-állóképességét illetve az aerob állóképességét Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében fontos feladatunk. Célunk, hogy minden fiatal képesség szerinti differenciált terheléssel, szükség esetén felzárkóztató program biztosításával úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéséhez szükséges fizikai fitnesz szint megkívántság vagy kell értékét elérje és megtartsa. Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepét tudatosítjuk. A fizikai fittség méréséhez, önálló tudatos alkalmazásához szükséges edzéselméleti, humánbiológiai és sportági elméleti ismereteket folyamatosan népszerűsítjük, készség szintjéig gyakoroltatjuk Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének gyakorlati haszna A terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésére kifejlesztett mérési és értékelési útmutató alapján elvégzett vizsgálatok lehetővé teszik az egyén, a közösség, a társadalom egészének, vagy bizonyos rétegeinek egészségszempontú fizikai állapotának számszerűen is kifejezhető megbecslését, a mért adatok egészséggel összefüggő értelmezését, elemzését. Biztosítja a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülést, a megadott követelményértékekhez viszonyítását. Felfedi az egészség, a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, ezáltal lehetővé teszi azok mielőbbi tudatos felszámolását. 206

207 A rendszeres időszakos ellenőrzés folyamatos visszacsatolást jelent a hibák kiküszöböléséhez. Egy-egy edzésprogram befejezése után az elért teljesítmény értelmezése és elemzése: a kitűzött cél elérése (vagy el nem érése), az egyén fizikai állapotában bekövetkezett változás értelmezése pszichikai hatása miatt nagymértékben fejleszti az akaratot, a fegyelmet, az önfegyelmet, az önismeretet, az önbecsülést. A fittség vizsgálata során a tanár egészség- és test kulturális alapismereteket ad át, ezen ismeretek elsajátítása a rendszeres, tudatos testedzésre mozgósít, így nagymértékben hozzájárul, hogy fiataljaink mind nagyobb hányada felismerje és megtapasztalja, hogy a rendszeres fizikai aktivitásra szánt idő és anyagi ráfordítás többszörösen megtérül, ha az egészség, a cselekvőképesség és a jó közérzet egész életünk folyamán megmarad A testnevelő által elvégzendő feladatok Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz a tanév elején és a tanév végén meg kell mérni a fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákban elért teljesítményt, és a mért eredmények pontértékei alapján kell az értékelést és a minősítést elvégezni. Fel kell tárni az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, és képesség szerinti differenciált terheléssel törekedni kell azok mielőbbi felszámolására. Rendszeres testedzési lehetőség biztosításával a tanárnak, a tanulónak és a szülőnek törekedni kell az egészséges létezés stabilabb megtartását elősegítő kell-szint megtartására. Az eddigi gyakorlati tapasztalataink azt mutatják, hogy 3-4 év alatt (heti minimális 3 tanórai testnevelési óra + heti egy óra felzárkóztató program biztosításával) évi kb %-os fejlődés érhető el. Ez azt jelenti, hogy még a leggyengébb fizikumú fiatal is eléri azt a kell értéket Folyamatos visszacsatolás A tanulók aktív közreműködésével fontos a megtervezett foglalkozások keretében végzett rendszeres testedzés hatásának elemzése. Az elért változás nyomon követését biztosítani kell: a tanár, a diák és a szülő számára. (A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során fejlesztjük a fiatalok önismeretét, tárgyilagos önértékelését, akaratát és önbecsülését.) Munkánk során soha nem feledkezzünk meg a tudatosságról, hiszen ha a tanulók a számukra kitűzött, - valamennyi fiatal által elérhető célt és annak elérésének módját ismerik, egyre inkább érdekeltté, érdeklődővé válnak saját fizikai állapotuk karbantartásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása iránt. A jól végrehajtott teljesítményértékelés a magatartás, a feladattal szembeni állásfoglalás fontos alakítója, egyben az ösztönzés lényeges eszköze. /Nádori L./ Megjegyzés: 207

208 A mérések során kiugró teljesítményükkel azonnal feltűnnek fizikailag jól terhelhető, sportolni vágyó kiváló testi, biológiai adottságú fiatalok, akiket igényeik és a helyi lehetőségek figyelembevételével az élsport felé irányíthatunk Mini Hungarofit Aerob, vagy alap-állóképesség mérése o Cooper teszt, vagy o 2000 m síkfutás Az alsó végtag dinamikus izomerejének mérése o Helyből távolugrás páros lábbal A vállövi- és a karizmok erő állóképességének mérése o Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és -nyújtás folyamatosan kifáradásig A csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése o Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan kifáradásig A hátizmok erő-állóképességének mérése o Hason fekvésből törzsemelés és -leengedés folyamatosan kifáradásig Kiegészítő mérések o Testmagasság o Testsúly o Maligen teszt / törzshajlítás előre / 7.13 A középszintű érettségi vizsga témakörei Magyar nyelv Ember és a nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg Irodalom A retorika alapjai Stílus és jelentése I. Szerző, művek o Életművek a magyar irodalomból 208

209 Matematika (Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila) o Portrék (Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János o Látásmódok (Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilárgyi Domokos) o A kortárs irodalomból o Világirodalom o Színház és dráma o Az irodalom határterületei o Regionális kultúra II. Értelmezési szintek, megközelítések o Témák, motívumok o Műfajok, poétika o Korszakok, stílustörténet Gondolkodási és megismerési módszerek o Halmazelmélet, halmazműveletek o Logika o Logikai műveletek o Szöveges feladatok o Fogalmak, tételek o Bizonyítások a matematikában o Kombinatorika o Gráfok Számelmélet, algebra Geometria o Számelmélet o Algebrai kifejezések, műveletek o Hatvány, abszolút érték, gyök, logaritmus o Egyenletek, egyenlőtlenségek o Alapfogalmak, ponthalmazok 209

210 Történelem Idegen nyelv o Geometriai transzformációk o Síkgeometriai alakzatok o Háromszögek o Négyszögek o Sokszögek o Kör o Térbeli alakzatok o Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás o Vektorok o Trigonometria o Koordináta-geometria Összefüggések, függvények, sorozatok o Függvények, függvények grafikonjai, függvény-transzformációk o Függvények jellemzése o Sorozatok Valószínűség számítás, statisztika o Leíró statisztika o Valószínűség-számítás o Az ókor és kultúrája o A középkor o A középkori magyar állam megteremtése és virágkora o Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban o Magyarország a Habsburg birodalomban o A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora o A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon o Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig o Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig o Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig o A jelenkor o A mai magyar társadalom és életmód o Személyes vonatkozások, család o Ember és társadalom 210

211 Kémia o Környezetünk o Az iskola o A munka világa o Életmód o Szabadidő, művelődés, szórakozás o Utazás, turizmus o Tudomány és technika Általános kémia o Atomok és a belőlük származtatható ionok o Molekulák és összetett ionok o Halmazok o A kémiai reakciók o A kémiai reakciók jelölése o Termokémia o Reakciókinetika o Kémiai egyensúly o Reakciótípusok o Protonátmenettel járó reakciók o Elektronátmenettel járó reakciók o A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása o Tudománytörténet Szervetlen kémia o Az elemek és vegyületek szerkezete (az atommolekula- és a halmazszerkezet kapcsolata) o Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése o Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai o Az elemek és vegyületek előfordulása o Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása o Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai o Az elemek és vegyületek jelentősége o Tudománytörténet Szerves kémia o A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk o A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai 211

212 Fizika o A szerves vegyületek kémiai sajátosságai o A szerves vegyületek előfordulása o A szerves vegyületek jelentősége o A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása o Tudománytörténet Kémiai számítások Mechanika o Általános követelmények o Az anyagmennyiség o Az Avogadro-törvény o Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.) o A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások o Termokémia o Kémiai egyensúly, ph-számítás o Elektrokémia o A dinamika törvényei o Mozgások o Munka és energia Hőtan, termodinamika o Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly o Hőtágulás o Összefüggés a gázok állapotjelzői között o A kinetikus gázmodell o Termikus és mechanikai kölcsönhatások o Halmazállapot-változások o A termodinamika Ii. főtétele Elektromágnesség o Elektrosztatika o Az egyenáram o Magnetosztatika o Egyenáram mágneses mezője o Az elektromágneses indukció o A váltakozó áram 212

213 o Elektromágneses hullámok o A fény Atomfizika, magfizika o Az anyag szerkezete o Az atom szerkezete o A kvantumfizika elemei o Az atommagban lejátszódó jelentségek o Sugárvédelem Gravitáció, csillagászat o Gravitáció o A csillagászat elemeiből Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek o Személyiségek o Elméletek, felfedezések, tanulmányok Biológia Bevezetés a biológiába Egyed alatti szerveződési szint o Szervetlen és szerves alkotóelemek o Elemek, ionok o Szervetlen molekulák o Lipidek o Szénhidrátok o Fehérjék o Nukleinsavak, nukleotidok o Az anyagcsere folyamatai o Felépítés és lebontás kapcsolata o Felépítő folyamatok o Lebontó folyamatok o Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Az egyed szerveződési szintje o Nem sejtes rendszerek o Vírusok o Önálló sejtek o Baktériumok o Egysejtű eukarióták 213

214 o Többsejtűség o Gombák, növények, állatok elkülönülése o Sejtfonalak o Teleptest és álszövet o Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak o Viselkedés Az emberi szervezet o Homeosztázis o Kültakaró o A mozgás o A táplálkozás o A légzés o Az anyagszállítás o A kiválasztás o A szabályozás o Az idegrendszer általános jellemzése o Az emberi magatartás biológiai pszichológiai alapjai o Hormonrendszer, hormonális működések o Immunrendszer, immunitás o Szaporodás és egyedfejlődés Egyed feletti szerveződési szintek o Populáció o Életközösségek (élőhely típusok) o Bioszféra, globális folyamatok o Ökoszisztéma o Környezet- és természetvédelem Öröklődés, változékonyság, evolúció o Molekuláris genetika o Mendeli genetika o Populációgenetika és evolúciós folyamatok o A bioszféra evolúciója 214

215 Földrajz Térképi ismeretek Kozmikus környezetünk A geoszférák földrajza o A kőzetburok o A levegőburok o A vízburok o A talaj A földrajzi övezetesség Népesség- és településföldrajz A változó világ társadalmi-gazdasági képe o A világgazdaság o A gazdasági ágazatok A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok és országok o Földünk országainak csoportosítása társadalmi gazdasági jellemzőik szerint Magyarország földrajza Európa regionális földrajza Az Európán kívüli földrészek földrajza A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai Informatika Információs társadalom o Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban o Közhasznú magyar információs adatbázisok o Jogi és etikai ismeretek o Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban Informatikai alapismeretek hardver o A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői o A számítógép üzembe helyezése Informatikai alapismeretek szoftver o Az operációs rendszer és főbb feladatai o Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei o Állományok típusai o Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei 215

216 Szövegszerkesztés o Szövegszerkesztő program kezelése o Szövegszerkesztési alapfogalmak o Szövegjavítási funkciók o Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkezelés o A táblázatkezelő használata o Táblázatok felépítése,adatok a táblázatokban o Táblázatformázás o Táblázatok, szövegek, diagramok o Problémamegoldás táblázatkezelővel Adatbázis-kezelés o Az adatbázis-kezelés alapfogalmai o Adatbázis-kezelő program interaktív használata o Alapvető adatbázis-kezelő műveletek o Képernyő és nyomatatási formátumok Információs hálózati szolgáltatások o Kommunikáció az Interneten o Weblapkészítés Prezentáció és grafika Könyvtárhasználat Testnevelés Szóbeli érettségi témakörök o Magyar sportsikerek o Harmonikus testi fejlődés o Egészséges életmód o Testi képességek o Gimnasztika o Atlétika o Torna o Ritmikus gimnasztika o Küzdősportok o Úszás o Testnevelési és sportjátékok o Természetben űzhető sportok 216

217 Gyakorlati érettségi témakörök o Gimnasztika o Atlétika (futások, ugrások, dobások) o Torna (talajtorna, szekrényugrás, felemáskorlát, gerenda, ritmikus gimnasztika, gyűrű, korlát, gyűrű, nyújtó) o Küzdősportok o Úszás o Testnevelés sportjátékok (kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda) 7.14 Választható érettségi tantárgyak A középszintű érettségire készülő 11. és 12. évfolyamos diákok heti 2 órában a következő tárgyakból választhatnak: biológia, fizika, földrajz, informatika, kémia és testnevelés. Emeltszintű érettségi vizsgára a kötelező érettségi vizsgatárgyakon (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) kívül felkészítünk fizika és földrajz tantárgyakból nyolc vagy annál több jelentkező esetén. A választás módja: 10. évfolyam végén, legkésőbb május 20-ig írásban nyilatkoznak, hogy melyik tantárgyból jelentkeznek fakultációra. A következő tanév kezdetén szeptember 5-ig - újabb felmérés készül, az osztályba újonnan kerülő tanulók részére. A tanuló a tanév során egy alkalommal igazgatói engedéllyel módosíthatja a választását. A választott tárgyból másikra tanév közben átiratkozni nem lehet, tanév végéig a részvétel kötelező. A választott tantárgyat külön érdemjeggyel csak akkor osztályozzuk, ha az adott évfolyam óratervében a kötelező órák között nem szerepel. 217

218 8 SZAKMAI PROGRAM A Nagykanizsai Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Zsigmondy Széchenyi Székhelyintézmény szakképző évfolyamain iskolai rendszerű, nappali tagozatos szakképzés folyik. Iskolánkban a szakképzés 2010/2011. tanévtől 3 szintre tagozódik: hároméves szakképzés, amelyre alapfokú iskolai végzettséggel lehet jelentkezni. 11. évfolyamon induló szakképzés. Az itt oktatott szakmák egy részének a sikeres 10. osztály elvégzése a feltétele, míg vannak olyan szakmák ahol elég az alapfokú iskolai végzettség és a betöltött 16. életév. 13. évfolyamon induló szakképzések, ahol az érettségi vizsga a jelentkezés feltétele. Mindhárom esetben az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítéseket szerezhetnek tanulóink. A szakképzésünk célja: Európai szintű szakképzési rendszer kialakítása, a hazai munkaerő nemzetközi versenyképességének fokozása. A munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodás. A legfrissebb ismeretek közvetítse a diákjainak. Szoros együttműködés a gazdasági élet szereplőivel. 8.1 Elméleti és gyakorlati képzés A szakképzés az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények alapján, szakmai elméleti, elméletigényes gyakorlati és gyakorlati képzés keretében történik. A szakmai elméleti képzés az iskolában folyik, míg a gyakorlati képzés a szakmák egy részénél csak az iskolában, egy részénél külső gyakorlati helyeken (cégeknél, vállalatoknál, vállalkozóknál), néhány szakma esetén először az iskola tanműhelyeiben, később pedig külső gyakorlati helyeken történik. 8.2 Szakmacsoportos alapozó oktatás A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport szakmai elméleti ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztás, illetve szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. Ez az oktatási forma a szakközépiskola évfolyamain történik heti 6-6 órában. A tanulók a szakmacsoportos alapozó oktatásból, mint tantárgyból érdemjegyet kapnak. Az érdemjegy kialakításának alapja itt is a tananyagtartalmakra adott jegyek átlaga. Iskolánkban a következő szakmacsoportokban folyik szakmacsoportos alapozó oktatás: Gépészet szakmacsoportra 218

219 Könnyűipar szakmacsoportra Faipar szakmacsoportra Informatika szakmacsoportra Vegyészet szakmacsoportra 8.3 Szakmáink Az intézményünkben az iskolarendszerben megszerezhető az állam által elismert, Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések szakmacsoportonként: Egészségügy Szakképzés megnevezése Azonosító száma Évfolyamok száma Gyakorló ápoló Szociális szolgáltatások Szakképzés megnevezése Azonosító száma Évfolyamok száma Szociális gondozó és ápoló Közszolgálat Szakképzés megnevezése Azonosító száma Évfolyamok száma Rendészet ágazaton kívüli 4 Gépészet Szakképzés megnevezése Azonosító száma Évfolyamok száma Energiatermelő és -hasznosító technikus Elágazás: Megújulóenergia-gazdálkodási technikus Elágazás: Mélyfúró technikus Épületgépészeti rendszerszerelő Elágazás: Központifűtés- és gázhálózat 2, illetve rendszerszerelő Hegesztő , illetve 3 Szerkezetlakatos , illetve 3 Épület- és szerkezetlakatos , illetve 3 Hegesztő , illetve 3 Fluidumkitermelő technikus illetve

220 Elektrotechnika-elektronika Szakképzés megnevezése Azonosító száma Évfolyamok száma Villanyszerelő , illetve 3 Villanyszerelő , illetve 3 Informatika Szakképzés megnevezése Azonosító száma Évfolyamok száma Informatikai rendszergazda Elágazás: Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető Számítógép-szerelő, -karbantartó Informatikai rendszergazda , illetve 4+1 Számítógép-szerelő, -karbantartó Építészet Szakképzés megnevezése Azonosító száma Évfolyamok száma Ács, állványozó , illetve 3 Burkoló Festő, díszítő, mázoló és tapétázó , illetve 3 Kőműves , illetve 3 Festő, mázoló és tapétázó Kőműves és hidegburkoló , illetve 3 Könnyűipar Szakképzés megnevezése Azonosító száma Évfolyamok száma Szabó Elágazás: Női szabó , illetve 3 Női szabó , illetve 3 Faipar Szakképzés megnevezése Azonosító száma Évfolyamok száma Bútorasztalos , illetve 3 Kárpitos , illetve 3 Asztalos Kárpitos

221 Közlekedés Szakképzés megnevezése Azonosító száma Évfolyamok száma Járműfényező Karosszérialakatos Gépjármű-karosszéria készítő, javító Elágazás: Járműfényező , illetve 3 Elágazás: Karosszérialakatos , illetve 3 Karosszérialakatos , illetve 3 Környezetvédelem-vízgazdálkodás Évfolyamok Szakképzés megnevezése Azonosító száma száma Környezetvédelmi technikus Elágazás: Környezetvédelmi méréstechnikus Elágazás: Hulladékgazdálkodó Vegyipar Szakképzés megnevezése Azonosító száma Évfolyamok száma Vegyipari technikus Egyéb szolgáltatások Szakképzés megnevezése Azonosító száma Évfolyamok száma Fodrász , illetve 3 Gyakorló fodrász Értékelés a moduláris szakképzésben Iskolánkban, a moduláris szakképzésben oktatott tanulók érdemjegyet (1-től 5-ig, a szokásos módon) kapnak az adott tantárgyból a kerettanterv szerint tanulók, illetve minden oktatott modulra és tananyagegységre azok, akik még nem a kerettanterv szerint tanulnak. Utóbbiak értékelése a következő módon történik: A tananyagegységek értékelése A tanuló akkor kap érdemjegyet egy tananyagegységből, ha azt az adott félévben oktatták a részére. Ahol a tananyagegységek tananyagelemekből épülnek fel, ott minden tananyagelemből legalább egy érdemjegye legyen a tanulónak minden félévben. Ha egy tananyagelem az adott félév egészében szerepel, legalább annyi érdemjegyet kell a tanulónak az adott tananyagelemből kapni a félév során, ahány órája van belőle egy héten. Abban az esetben, ha négynél több órája van hetente, legalább négy érdemjegyet kell, 221

222 hogy kapjon a tanuló az adott félévben. A tananyagegység félévi vagy év végi érdemjegyét a tananyagelemekre kapott jegyekből kell megállapítani. Itt a tananyagelemeket oktató tanárok/oktatók közösen határozzák meg a jegyet. Az értékelés során vegyék figyelembe a tananyagelemek fontossági súlyát a tananyagegységen belül. Ahol a tananyagegységek már nem bomlanak tovább tananyagelemekre, ott egy félévben adott jegyek száma heti 1-3 tanóra esetén legalább 2 érdemjegy, heti legalább 4 tanóra esetén legalább 3 érdemjegy. A tanárok/oktatók lehetőség szerint biztosítsanak lehetőséget a tanulóknak az elméleti/gyakorlati anyagok pótlására. A tanulói teljesítményre kapott százalékértékhez rendelt érdemjegy megállapításánál a 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 25. (3) bekezdésében megállapított értékek az irányadók. A pedagógus ettől bizonyos esetekben eltérhet. Ha egy adott szakma tananyagegységének értékelése a fent említettektől eltér, annak a minősítése a tananyagegységet tartalmazó modul Programmodul részletes bemutatása című dokumentum 9-es pontjában külön ki van fejtve, és arra az ott leírtak az irányadók A modul értékelése Egy modul annak a félévnek a végén kap érdemjegyet, amikor annak minden tananyagegysége lezárult. Ha valamelyik, a modulba tartozó tananyagegység érdemjegye elégtelen, a modul érdemjegye is elégtelen. Más esetben a modul érdemjegyét a modulba tartozó tananyagegységek átlaga adja, mégpedig úgy, hogy minden tananyagegység olyan súllyal szerepel, amennyi az egység óráinak az aránya a modulon belül. Ha egy tananyagegység hosszabb ideig tart, mint egy tanév, akkor e tananyagegység jegye a moduljegy meghatározása előtt úgy legyen megállapítva, hogy az év végén kapott érdemjegyeket (előfordulhat, hogy az utolsó jegy félévi, ha a tananyagegység ekkor fejeződik be) súlyozni kell az adott év óraszámaival. Ha a tanuló javítóvizsgán kijavította az elégtelen jegyét a tananyagegységből, akkor a modul értékelése eszerint változik Bukás és annak javítása Ha a tanuló egy (legfeljebb három) tantárgyból vagy tananyagegységből 1- es érdemjegyet szerez év végén, azt a javítóvizsgán javíthatja. Ha félévkor kap elégtelent egy olyan tananyagegységből, amely abban a félévben zárul, akkor ezt a tananyagegységet a tanuló az év végi javítóvizsgán javíthatja. Az előrehozott szakképzéseknél a szakmai modulok és tananyagegységek értékelése az előzőekben leírtak szerint történik, azaz megegyezik a nem előrehozott szakképzések értékelésével. A szakmai program melléklet részében a szakmák helyi tantervei vannak szakmacsoportonként megadva. 222

223 8.5 Óratervek Technikus szakmák Hulladékgazdálkodó Óraszám Szakmai követelménymodul/ Tananyagegység 1/13. évfolyam 2/14. évfolyam azonosítója megnevezése e eigy gy e eigy gy Általános környezetvédelem / Környezet- és természetvédelmi alapfeladatok / Műszaki feladatok / Mérési feladatok / Műszaki koordinációs és szakigazgatási feladatok / Biztonságtechnika és környezetegészségügy Környezetvédelmi technikus feladatok / Technológiák környezetterhelése / Környezetvédelem az ipari technológiákban / Ipar és gazdaság / Az ipari tevékenység környezetterhelésének mérése Hulladékgazdálkodó feladatok / Hulladékgazdálkodás előkészítési feladata / Hulladékkezelés folyamata KV01-08 Informatika /KV01-08 Informatika KV02-08 Szakmai idegen nyelv /KV02-08 Szakmai idegen nyelv KV03-08 Szakmai kémia /KV03-08 Szakmai kémia ó nyári gyakorlat 72 1 ó Testnevelés ó Osztályfőnöki Összesen Képzési helyszín Tanterem/ laboratórium 223

224 Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető Óraszám Szakmai követelménymodul/ Tananyagegység Képzési 1/13. évfolyam 2/14. évfolyam helyszín azonosítója megnevezése e eigy gy e eigy gy Számítógépkezelés, szoftverhasználat, T/L 1 munkaszervezés 1.0/ Informatikai alapismeretek T/L 2.0/ Munkatervezés és szervezés T Projekt menedzsment T/L 1.0/ Projektirányítás T/L 2.0/ Szoftvermenedzsment T/L 3.0/ Vállalkozásmenedzsment T/L Hardveres, szoftveres feladatok T/L 1.0/ Hardvertechnológia T/L 2.0/ Szoftverismeretek T/L LAN/WAN ismeretek, T/L biztonsági rendszer 1.0/ Hálózati alapok T/L 2.0/ LAN technológiák T 3.0/ Forgalomirányítók T/L 4.0/ Kapcsolók T/L 5.0/ WAN technológiák T/L 6.0/ Speciális hálózati technológiák T/L 7.0/ Hálózat menedzsment L H01-11 Szakmai angol nyelv T 1.0/H01-11 Szakmai angol nyelv T Testnevelés Osztályfőnöki Összesen /2013-as tanévtől heti 1óra testnevelés. 1 T = tanterem, L = laboratórium 224

225 Környezetvédelmi méréstechnikus Óraszám Szakmai követelménymodul/ Tananyagegység 1/13. évfolyam 2/14. évfolyam azonosítója megnevezése e eigy gy e eigy gy Általános környezetvédelem / Környezet- és természetvédelmi alapfeladatok / Műszaki feladatok / Mérési feladatok / Műszaki koordinációs és szakigazgatási feladatok / Biztonságtechnika és környezetegészségügy Környezetvédelmi technikus feladatok / Technológiák környezetterhelése / Környezetvédelem az ipari technológiákban / Ipar és gazdaság / Az ipari tevékenység környezetterhelésének mérése Környezetvédelmi méréstechnikák / Biztonságtechnikai feladatok / Műszaki feladatok / Mérési feladatok / Adatfeldolgozás, minősítés 78 KV01-08 Informatika /KV01-08 Informatika KV02-08 Szakmai idegen nyelv /KV02-08 Szakmai idegen nyelv KV03-08 Szakmai kémia /KV03-08 Szakmai kémia KV04-08 Analitikai kémia /KV04-08 Analitika elmélet 32 nyári gyakorlat ó testnevelés ó of Összesen Képzési helyszín Tanterem/ laboratórium 225

226 Megújulóenergia-gazdálkodási technikus Szakmai követelménymodul/ Óraszám Tananyagegység 1/13. évfolyam 2/14. évfolyam azonosítója megnevezése e eigy gy e eigy gy Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Általános gépészeti munka-, 1.0/ baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Fluidumszállítás / A fluidumszállítás alapfeladatai Mérési, ellenőrzési, szabályozási feladatok / Mérések Gépek, géprendszerek szerelése, üzemeltetése, karbantartása / Gépek kiválasztása, beüzemelése Képzési helyszín Tanterem/ Tanműhely Tanterem/ Tanműhely Tanterem/ Tanműhely Tanterem/ Tanműhely 2.0/ Gépek, berendezések működtetése, üzemük ellenőrzése / Karbantartás, üzemzavar elhárítása / Tevékenység dokumentálása Műszaki dokumentációs és Tanterem/ munkajogi feladatok Számítógép- terem 1.0/ Műszaki dokumentációk készítése, értelmezése / Munkajog / Számítógép kezelése Megújulóenergia-gazdálkodási technikusi feladatok Tanműhely 1.0/ Energiagazdálkodás / Megújuló energiahordozók Szakmai idegennyelv Testnevelés Osztályfőnöki Összesen:

227 Mélyfúró technikus Szakmai követelménymodul/ Óraszám Tananyagegység 1/13. évfolyam 2/14. évfolyam Képzési helyszín azonosítója megnevezése e eigy gy e eigy gy Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és Tanterem környezetvédelmi feladatok 1.0/ Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Fluidumszállítás Tanterem / Tanműhely 1.0/ A fluidumszállítás alapfeladatai Mérési, ellenőrzési, szabályozási feladatok / Mérések Gépek, géprendszerek szerelése, üzemeltetése, karbantartása / Gépek kiválasztása, beüzemelése Tanterem / Tanműhely Tanterem / Tanműhely 2.0/ Gépek, berendezések működtetése, üzemük ellenőrzése / Karbantartás, üzemzavar elhárítása / Tevékenység dokumentálása Műszaki dokumentációs és munkajogi feladatok Tanterem 1.0/ Műszaki dokumentációk készítése, értelmezése / Munkajog / Számítógép kezelése Mélyfúró technikusi feladatok / Fúrási tevékenység / Lyukbefejezés, kútjavítás Szakmai idegennyelv Testnevelés Osztályfőnöki Összesen: Tanterem / Tanműhely 227

228 Fluidumkitermelő technikus ( től) Szakmai követelménymodulok Munkahelyi egészség és biztonság A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/ /13. heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy e gy ögy e gy 0,5 0, Foglalkoztatás Foglalkoztatás II. 0, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 Geológia I Bányászati alapismeretek Szakrajz (gyakorlat) Gépelemek, géptan I. 2, Gazdaságtani és vállalkozási alapok Geológia II Bányászati alapok Munka- és környezetvédelem Gépelemek, géptan II. (gyakorlat)

229 Szakmai követelménymodulok Tantárgyak Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/ /13. heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy e gy ögy e gy Áramlástani ismeretek Mélyfúró feladatok Fluidumkitermelő feladatok Fúrási technológia 1 1 2,5 6,5 Fúrási technológiai gyakorlat Termelési technológia Mérések gyakorlat Gázipari technológia Gázipari technikusi feladatok Megújulóenergiagazdálkodási technikusi feladatok Tüzeléstechnikai és környezetvédelmi mérések (gyakorlat) Energetikai berendezések Energetikai mérések (gyakorlat) Összes óra Összes óra

230 Informatikai rendszergazda ( től) Szakmai követelménymodulok Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Információtechnológiai alapok Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció Hálózatok, programozás A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakképesítés -specifikus utolsó évf. Tantárgyak /13 5/13 és 2/14. heti ög heti ög heti ög heti heti ög heti óraszám óraszám y óraszám y óraszám y óraszám óraszám y e gy e gy e gy e gy e gy e gy Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 0,5 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Információtechnológiai alapok 1,5 2 Információtechnológiai gyakorlat 2 2 Munkaszervezési ismeretek 1 1 Munkaszervezés gyakorlat 2 2 Adatbázis- és szoftverfejlesztés 1 1,5 2 1,5 4 0,

231 és adatbázis-kezelés Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Hálózati operációs rendszerek Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Hálózati ismeretek II. Hálózati ismeretek II. gyakorlat IT hálózat biztonság IT hálózat biztonság gyakorlat 1 2 2, ,5 1 2, ,5 2 9 Osztályfőnöki 0,5 0,5 összes óra összes óra

232 Gyakorló fodrász ( től) Szakmai követelménymodulok Munkahelyi egészség és biztonság A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakképesítésspecifikus utolsó évf /13 5/13 és 2/14. heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám ögy ögy ögy ögy e gy e gy e gy e gy e gy e gy 0,5 0, Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Szépségszalon üzemeltetése Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Szakmai etika és kommunikáció Munka és környezetvédelem 0,5 0,5 1 Vállalkozás és marketing 0,5 0,5 1 Szakmai informatika 2 2 0,

233 Szolgáltatást megalapozó anatómiai, szakmaiés anyagismeretek Kézápolás Fodrász manuális alapműveletek Fodrász vegyszeres műveletek Szépészeti szakmai ismeretek 0,5 0,5 0,5 0,5 2 Divattörténeti ismeretek 0,5 0,5 1 Szépészeti általános anyagismeret 1 1 Szakmai alapozó gyakorlat 3, , Kézápoló szakmai ismeretek 0,5 0,5 0,5 1,5 Kézápoló szakmai gyakorlat ,5 49 2, Gyakorló fodrász szakmai ismeretek1 2 Gyakorló fodrász szakmai gyakorlat 19 Szakrajz 0,5 Gyakorló fodrász szakmai ismeretek 2 2 Gyakorló fodrász anyagismeret 2 Gyakorló fodrász vegyszeres műveletek szakmai gyakorlat 7 233

234 összes óra 2,5 3, ,5 7, összes óra

235 Gyakorló ápoló ( től) A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodulok Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Egészségügyi alapismeretek Alapápolás Klinikumi ismeretek Diagnosztikus és Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 235 Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakképesítésspecifikus utolsó évf /13 5/13 és 2/14. heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám ögy ögy ögy ögy e gy e gy e gy e gy e gy e gy 0,5 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. 2 Egészségügyi alapismeretek 0,5+0, ,5 4 Szakmai kommunikáció 1,5+ 0,5 0,5+0,5 2 Ápolástangondozástan 1,5 2,5+0,5 0,5+0,5 0,5 5 Ápolástangondozástan gyakorlat Klinikumi ismeretek 1 2,5+0, ,5 Klinikumi gyakorlat 3,5+0, ,5+0, Diagnosztikus és terápiás 4

236 terápiás beavatkozások felnőtt betegnél szakismeretek Diagnosztikusterápiás beavatkozások 2,5 Klinikai gyakorlat Egészségnevelő és - fejlesztő tevékenység Egészségnevelésegészségfejlesztés Egészségnevelésegészségfejlesztés gyakorlat összes óra ,5 18, összes óra ,5 2,5 236

237 Rendészet ( től) Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak Fegyveres szervek és vagyonvédelem I. Fegyveres szervek és vagyonvédelem II. Fegyveres szervek és vagyonvédelem III. Fegyveres szervek és vagyonvédelem IV. Speciális gyakorlat I. Speciális gyakorlat II. Speciális gyakorlat III. Speciális gyakorlat IV. Jogi és közigazgatási ismeretek I. Jogi és közigazgatási ismeretek II. Jogi és közigazgatási ismeretek III. Társadalom és kommunikáció I. Társadalom és kommunikáció II. Társadalom és kommunikáció gyakorlat heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám e gy e gy e gy e gy ,5 0,5+0,5 1,5 0,5+0,5 1,5+0,5 1 2,5 2,5+0,5 2 3,5 237

238 Speciális informatika 1,5 Speciális informatika gyakorlat Idegen nyelv I. 1,5 0,5+0,5 Idegen nyelvi gyakorlat 0,5+0,5 Rendészeti tábor 35 Katasztrófavédelmi gyakorlat 35 Rendőrségi gyakorlat 35 Személy- és vagyonőri gyakorlat 40 Rendőrségi gyakorlat 65 összes óra: 4 2 4,5 2,5 4,5 3,5 6,5 4, összes óra:

239 8.5.2 Szakiskolai képzések Ács, állványozó (előrehozott szakképzés 2009/2010-től) Szakmai követelménymodul/ Óraszám Tananyagegység 1/9. 3/11. 2/10. évfolyam évfolyam évfolyam Azonosító Megnevezés e eigy gy e eigy gy e eigy gy Építőipari közös feladatok I / Az építési tevékenység alapfeladatai / Balesetmentes munkavégzés feltételei / Anyagszükséglet meghatározása Hagyományos zsaluzat készítése / Zsaluszerkezetek készítésének technológiai folyamatai / Zsaluszerkezetek elkészítése / Zsaluszerkezetek bontása Rendszerzsaluzat építése, bontása Zsaluzat-rendszerek 1.0/ készítésének technológiai 72 folyamata 2.0/ Zsaluzat-rendszerek készítése / Zsaluzat-rendszerek karbantartása Hagyományos állványzat készítése / Hagyományos állványzatok / Hagyományos állványzatok építése / Hagyományos állványzatok bontása és karbantartása / Tárolási előírások Cső- és keretes állványzat építése, bontása / Cső- és keretes állványzatok szerelési technológiája / Cső- és keretes állványzatok szerelése / Cső- és keretes állványzatok bontása Faszerkezet építése / Maradó faszerkezetek építési technológiája / Egyéb maradó faszerkezetek építési technológiája / Maradó faszerkezetek elkészítése / Faipari gépek, eszközök / Tűzvédelem / Maradó faszerkezetek építése Általános vállalkozási feladatok / Általános vállalkozási feladatok EAC01-08 Vizsgára felkészítés /EAC01-08 Vizsgára felkészítés Képzési hely 239

240 Hegesztő (előrehozott 2009/2010-es tanévtől) Szakmai követelménymodul/ Tananyagegység 1/9. évfolyam Azonosító Megnevezés e eig y gy Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Általános gépészeti munka-, 1.0/ baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) / Műszaki dokumentációk / Geometriai mérés / Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása Óraszám 2/10. évfolyam eig e gy y 3/11. évfolyam eig e gy y Képzési helyszín Tanterem/ Tanműhely Tanterem Hegesztő alapfeladatok / Alapismeretek / Gázhegesztés / Bevontelektródás kézi ívhegesztés / Hegesztés befejező műveletei Hegesztő feladatok / Termikus vágás, darabolás I / Termikus vágás, darabolás II / Gázhegesztés / Bevontelektródás kézi ívhegesztés / Volfrámelektródás, védőgázas ívhegesztés / Fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztés (MÍG/MAG) / Egyéb hegesztőeljárás / Hegesztési feszültségek, alakváltozások / Hegesztéssel kapcsolatos adminisztrációs tevékenységek / Hegesztett kötések vizsgálata, minősítése 12 Összesen: Tanterem/ Tanműhely Tanterem/ Tanműhely Tanterem/ Tanműhely 240

241 Járműfényező Szakmai követelménymodul/ Tananyagegység Óraszám 1/11. évfolyam 2/12. évfolyam Azonosítója Megnevezése e eigy gy e eigy gy Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és TT 2 környezetvédelmi feladatok 1.0/ Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Képzési helyszín TT Járműfényező feladatai TT/TM 1.0/ Anyagok megismerése TT 2.0/ Általános szakmai ismeretek elsajátítása TT 3.0/ Általános feladatok végzése TM 4.0/ Felület-előkészítési technológiák elsajátítása TT 5.0/ Felület-előkészítési technológiák alkalmazása TM 6.0/ Fényezési technológiai ismeretek elsajátítása TT 7.0/ Fényezési technológiák alkalmazása TM 8.0/ Karbantartási, tisztítási munkálatok TM Általános vállalkozási feladatok TT 1.0/ Általános vállalkozási feladatok TT JF01-08 Vizsgára felkészítés TT/TM 1.0/JF01-08 Vizsgára felkészítés TT/TM JF02-08 Szakmai idegen nyelv TT 1.0/JF02-08 Szakmai idegen nyelv TT JF03-08 Informatika TT 1.0/JF03-08 Informatika TT JF04-08 Alapozó matematika TT 1.0/JF04-08 Alapozó matematika TT JF05-08 Készségfejlesztés TT 1.0/JF05-08 Készségfejlesztés TT Testnevelés tornaterem Osztályfőnöki TT Összesen TT = tanterem, TM = tanműhely 241

242 Előrehozott Kárpitos (2009/2010-es tanévtől) Szakmai követelménymodul/ Tananyagegység Óraszám 1/9 évfolyam 2/10 évfolyam. 3/11 évfolyam Azonosítója Megnevezése e eig eig eig gy e gy e y y y gy Bútorkárpitos feladatai 1.0/ Biztonságos munkavégzés / Minőségbiztosítás / Tartószerkezet és rugózat / Párnázatok / Bevonatok / Díszítések, eltisztázások / Rögzítések / Csomagolás Kárpitos feladatai 1.0/ Tervezés / Raktározás / Anyagválasztás / Javítás, felújítás / Munkajog / Gazdasági-pénzügyi tervezés / Könyvelési adatszolgáltatás / Marketing KA/01-09 szakmai német 1.0/KA/01-09 Szakmai német 100 KA/02-09 Szintvizsga felkészítés 1.0/KA/02-09 Alapmunkák /KA/02-09 Kárpitozás 68 KA/03-09 Vizsgafelkészítés 1.0/KA/03-09 Vizsgafelkészítés /KA/03-09 Vizsgafelkészítés /KA/03-09 Bútorstílustan Összesen Képzési helyszín 242

243 Karosszérialakatos Szakmai követelménymodul/ Óraszám Tananyagegység 1/11 évfolyam 2/12 évfolyam Azonosítója Megnevezése e eigy gy e eigy gy Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Általános gépészeti munka-, 245/1.0/ baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) /1.0/ Műszaki dokumentációk /2.0/ Geometriai mérés /3.0/ Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása Gépészeti kötési feladatok /1.0/ Gépészeti kötések elméleti alapjai /2.0/ Gépészeti kötések készítése 245/3.0/ Korrózió elleni védekezés Karosszérialakatos feladatai /1.0/ Szakmai ismeretek Képzési helyszín 245/2.0/ Szerelési ismeretek I /3.0/ Karosszéria javítási ismeretek /4.0/ Kézi forgácsolási ismeretek /5.0/ Karosszérialakatos hegesztési ismeretek 245/6.0/ Környezetvédelmi ismeretek /7.0/ Szerelési gyakorlatok I /8.0/ Karosszéria javítási gyakorlatok /9.0/ /10.0/ Kézi forgácsolási gyakorlatok Karosszérialakatos hegesztési gyakorlatok 245/11.0/ Szerelési gyakorlatok II /12.0/ Szerelési ismeretek II Általános vállalkozási feladatok /1.0/ Általános vállalkozási feladatok Összesen:

244 Számítógép-szerelő, karbantartó Szakmai követelménymodul/ Óraszám Képzési Tananyagegység 1/11. évfolyam 2/12. évfolyam helyszín Azonosítója Megnevezése e eigy gy e eigy gy Számítógépkezelés, szoftverhasználat, T/L 3 munkaszervezés 1.0/ Informatikai alapismeretek T/L 2.0/ Munkatervezés és szervezés T Számítógép összeszerelése T/L 1.0/ Hardvertechnika T/L 2.0/ Szoftverismeretek T/L 3.0/ Hálózatok T/L 4.0/ Számítógép és hálózatfelügyelet T 5.0/ Számítógép és hálózatfelügyelet L Számítógép javítása, karbantartása T/L 1.0/ Számítógépes architektúrák T/L 2.0/ Haladó számítógép és hálózatfelügyelet T/L SZ03-07 Felkészítés vizsgára L 1.0/SZ03-07 Vizsgára készítés L SZ01-07 Szakmai angol nyelv T 1.0/SZ01-07 Szakmai angol nyelv T Testnevelés Osztályfőnöki Összesen: Összesen 15 17, T = tanterem, L = laboratórium 244

245 Hegesztő (2011/12-es tanévtől induló) 3 szakképző évfolyam esetén 245

246 2 szakképző évfolyam esetén 246

247 247

248 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő (2011/12-es tanévtől) 3 szakképző évfolyam esetén 248

249 2 szakképző évfolyam esetén 249

250 250

251 Szerkezetlakatos (2011/12-es tanévtől) 3 szakképző évfolyam esetén 251

252 252

253 2 szakképző évfolyam esetén 253

254 254

255 Villanyszerelő (2011/12-es tanévtől) 3 szakképző évfolyam esetén 255

256 256

257 2 szakképző évfolyam esetén 257

258 258

259 Ács, állványozó (2011/12-es tanévtől) 3 szakképző évfolyam esetén 259

260 2 szakképző évfolyam esetén 260

261 261

262 Burkoló (2011/12-es tanévtől) 2 szakképző évfolyam esetén 262

263 263

264 Festő, díszítő, mázoló és tapétázó (2011/12-es tanévtől) 3 szakképző évfolyam esetén 264

265 265

266 2 szakképző évfolyam esetén 266

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

HELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK

HELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK HELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK VII. 1. Szakiskolai óratervek VII. 2. Szakközépiskolai óratervek VII.1. SZAKISKOLAI ÓRATERVEK VII.1.1. Szakmai előkészítő évfolyam (9. évfolyam) I. Alapképzések II. Szocializáció

Részletesebben

Nagykanizsai Szakképzési Centrum CSERHÁTI SÁNDOR Szakképző Iskolája és Kollégiuma PEDAGÓGIAI POGRAM/ISKOLA

Nagykanizsai Szakképzési Centrum CSERHÁTI SÁNDOR Szakképző Iskolája és Kollégiuma PEDAGÓGIAI POGRAM/ISKOLA Nagykanizsai Szakképzési Centrum CSERHÁTI SÁNDOR Szakképző Iskolája és Kollégiuma PEDAGÓGIAI POGRAM/ISKOLA 1 Tartalom Nagykanizsa, 2015 1. ISKOLÁNKRÓL... 6 1.1 Az iskola alapítása, előzmények... 6 2 NEVELÉSI

Részletesebben

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA

C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA I. A KÉPZÉS PEDAGÓDIAI CÉLJA: Az általános műveltséget erősítő előképzettség, valamint a szakmacsoportos alapozó ismeretek megszerzése után a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Miskolci Magister Gimnázium OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 2013/2014-es tanév 11. osztály Készítette : Berecz Mária OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKATERV Az osztályfőnöki órák tematikája illeszkedik iskolánk nevelési koncepciójába

Részletesebben

A KOLLÉGIUM MUNKATERVE 2014/15. TANÉV

A KOLLÉGIUM MUNKATERVE 2014/15. TANÉV A KOLLÉGIUM MUNKATERVE 2014/15. TANÉV A nevelőtestület összetétele, feladatai A nevelőtestület létszáma 14 fő, csoportok száma 13 Név Szak óraszám feladat Kurinszky László földrajz - népművelő munkaközösség-vezető,

Részletesebben

Tantárgyi struktúra és óraszámok. (2014/2015. tanévtől)

Tantárgyi struktúra és óraszámok. (2014/2015. tanévtől) Tantárgyi struktúra és óraszámok (2014/2015. tanévtől) Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és óraszámok Óraterv a helyi tantervekhez 7 12. évfolyam hat évfolyamos gimnázium Tantárgyak

Részletesebben

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,

Részletesebben

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz Közzétételi lista 2014/15-ös tanév Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó információkról a szülőket tájékoztatni szükséges,

Részletesebben

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma (TISZK) A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében VIII. OTK, 2009. május 29 Hátrányok eredete,

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Az enyingi. Tinódi Lantos Sebestyén Református Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Az enyingi. Tinódi Lantos Sebestyén Református Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Az enyingi Tinódi Lantos Sebestyén Református Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 8130 Enying, Kossuth u. 65-67. Pedagógia Programjáról Készítette: Szegedi György

Részletesebben

Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre

Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és a 32/2008.

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2012/2013. tanév

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2012/2013. tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2012/2013. tanév 1. A KOLLÉGIUMBAN DOLGOZÓ PEDAGÓGUSOK VÉGZETTSÉGE ÉS SZAKKÉPZETTSÉGE Név Igazgató Igazgatóhelyettes végzettség Szakképesítés (kompetencia terület) matematika-

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

A tartalmi szabályozás változásai

A tartalmi szabályozás változásai A tartalmi szabályozás változásai Technika, életvitel és gyakorlat Kovács Október A tanév itt kezdődik! 2012. augusztus 31. NAT Műveltségi területek 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika

Részletesebben

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA AZ ÉRSEKVADKERTI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PROGRAMJA OM azonosító: 032189 Intézményi azonosító: 112008 Készítette: Fábián Attila igazgató 2013 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...2 1. BEVEZETŐ...4 2.

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

Közzétételi lista 2014/2015

Közzétételi lista 2014/2015 Közzétételi lista 2014/2015 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához VÉGZETTSÉG

Részletesebben

Általános tudnivalók. Szakközépiskolai képzések

Általános tudnivalók. Szakközépiskolai képzések Bereczki Máté Kertészeti, Élelmiszeripari és Mezőgazdasági - Gépészeti Szakképző Iskola 6500 Baja, Szent Antal u. 96. OM azonosító: 027975 Honlap: www.bereczki-baja.hu Telefon: (79) 423-744 Igazgató: Horváth

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.) OM száma: 201038 CEGLÉD 2013 Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 7 I.

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK:

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről,

Részletesebben

Az értékelés rendszere

Az értékelés rendszere Az értékelés rendszere Terület, szempont Információforrás Indikátorok Súlyozás. Adminisztráció Elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet. Haladási és értékelő napló vezetése;

Részletesebben

Különös közzétételi lista Mezőszemerei Általános Iskola 3378 Mezőszemere, Szabadság út 127.

Különös közzétételi lista Mezőszemerei Általános Iskola 3378 Mezőszemere, Szabadság út 127. Mezőszemerei Általános Iskola 3378 Mezőszemere, Szabadság út 127. Tel: 06-36-490-005 E-mail: mezisko@gmail.hu Ikt.sz:1074/2013.12.02. Ügyintéző: Bartók István ig. Különös közzétételi lista Mezőszemerei

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

BEISKOLÁZÁS 2014/2015

BEISKOLÁZÁS 2014/2015 BEISKOLÁZÁS 2014/2015 Az iskola jellege, célkitűzése: Gimnáziumunkban az általános műveltséget megalapozó, kétszintű érettségi vizsgára, felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint a munkába állásra

Részletesebben

Megnevezés (tanult idegen nyelv) Létszám (fő) Tagozatkód

Megnevezés (tanult idegen nyelv) Létszám (fő) Tagozatkód KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. u. út 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu OM azonosító: 030716

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

Felvételi tájékoztató

Felvételi tájékoztató Felvételi tájékoztató Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium (OM azonosító: 035282) Györgyi Albert) Az iskola dolga, hogy megtanítsa vélünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti

Részletesebben

Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium A 2014/2015-es tanév munkaterve 1 Leviczky Cirill igazgató 1. BEVEZETÉS A 2014/2015-ös tanév munkatervének elkészítése különösen az

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

Közzétételi lista. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége.

Közzétételi lista. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége. Közzétételi lista A 11/1994. (VI. 8.). MKM rendelet 8 (6) bekezdése kötelezi az intézményeket arra, hogy szülőket tájékoztassák az eredményességükről, felkészültségükről, a személyi feltételeihez kapcsolódó

Részletesebben

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... A Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola Pedagógiai programja SZÉKESFEHÉRVÁR 2013 Tartalom Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka

Részletesebben

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet 2008-2009-es tanév Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. 1 I. Bevezető A nevelőtestület

Részletesebben

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013.

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. Pedagógiai program Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 I. NEVELÉSI PROGRAM... 11 1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai

Részletesebben

Asbóth Sándor TKSZK Aktuális minőségcélok 2011. Aktuális minőségcélok. Vezetők 2011-11. Pedagógusok 2011-11

Asbóth Sándor TKSZK Aktuális minőségcélok 2011. Aktuális minőségcélok. Vezetők 2011-11. Pedagógusok 2011-11 Aktuális (minőség) céljaink Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium 1. A jelenlegi tanulólétszám megtartása (növelése) Aktuális minőségcélok Sorszám Minőségcél Felelős, határidő Vezetők

Részletesebben

Az iskola a 2014/2015. tanévre a következő osztályokba hirdet felvételt: Az általános iskola 8. osztályát befejezettek számára

Az iskola a 2014/2015. tanévre a következő osztályokba hirdet felvételt: Az általános iskola 8. osztályát befejezettek számára Intézmény neve: Egri Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Címe: 3300 Eger, Bem tábornok utca 3. Telefon/fax: (36) 515-020, 313-765 E-mail: egrikossuthtitkarsag@gmail.com Honlap: www.kossuthzsuzsa.hu

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista i Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2013/2014. tanév Pedagógus végzettsége Pedagógus szakképzettsége

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

SZAKÉRTİI VÉLEMÉNY. Pedagógiai programjáról

SZAKÉRTİI VÉLEMÉNY. Pedagógiai programjáról HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE RÉSZÉRE SZAKÉRTİI VÉLEMÉNY A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai programjáról Készítette: Balázs Tünde Lakcím: 4031 Debrecen, Kishegyesi

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

Óra-megfigyelési szempontok

Óra-megfigyelési szempontok Óra-megfigyelési szempontok Pedagógus kompetenciaterületekre épülő megfigyelési szempont gyűjtemény óralátogatáshoz Pedagógus kompetenciaterületek Megfigyelési szempontok (tanár munkakör) A pedagógus alapos,

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

Székely Mihály Szakképzo Iskola, Kollégium, Általános Iskola. 5540 Szarvas, Vajda Péter u. 20. www.szvki.hu

Székely Mihály Szakképzo Iskola, Kollégium, Általános Iskola. 5540 Szarvas, Vajda Péter u. 20. www.szvki.hu Székely Mihály Szakképzo Iskola, Kollégium, Általános Iskola 5540 Szarvas, Vajda Péter u. 20. www.szvki.hu Középiskolai beiskolázási és pályaválasztási tájékoztató Nyílt nap: 2013. november 15. 8.00-tól

Részletesebben

OM: 035249. Készült: A 2011.évi köznevelési törvény szerint

OM: 035249. Készült: A 2011.évi köznevelési törvény szerint Szerb Antal Gimnázium Az iskola székhelye: 1164 Budapest, Batthyány Ilona utca 12. Az iskola postacíme: ugyanaz. (telefonszáma: 400-1814, 400-1662, 401-0550; fax: 401-0549) OM: 035249 Készült: A 2011.évi

Részletesebben

ÓRATERV. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:

ÓRATERV. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: ÓRATERV 3.. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő

Részletesebben

HISZK_Kalmár_PÁV_adatlap_2011

HISZK_Kalmár_PÁV_adatlap_2011 HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA KALMÁR ZSIGMOND TAGINTÉZMÉNY OM azonosító száma:029678 Cím: 68 Hódmezővásárhely, Bajcsy-Zs. u. 7-9. Telefonszám 62-222-246 Fax

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

Pedagógiai program. Alcsútdobozi József Nádor Általános Iskola 2014.

Pedagógiai program. Alcsútdobozi József Nádor Általános Iskola 2014. Pedagógiai program Alcsútdobozi József Nádor Általános Iskola 2014. Tartalomjegyzék Előszó... 5 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai,

Részletesebben

BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015.

BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015. BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Pedagógusok Végzettség, szakképzettség

Részletesebben

FARKAS EDIT RÓMAI KATOLIKUS

FARKAS EDIT RÓMAI KATOLIKUS FARKAS EDIT RÓMAI KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KESZTHELY Módosításokkal egységes szerkezeíbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRAT Eredeti alapító okirat kelte: 1991.07.11. 1992.06.18. 1994.06.03. 1997.09.01.

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 HELYZETELEMZÉS... 4 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 6 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,

Részletesebben

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. www.uzletizala.hu ; zalaegerszeg@sob.hu

Részletesebben

BATSÁNYI JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM

BATSÁNYI JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM BATSÁNYI JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM I. AZ ISKOLA TÖMÖR BEMUTATÁSA I./1. Hivatalos adatok Az intézmény elnevezése: Batsányi János Gimnázium és Kollégium székhelye: Tapolca, Liszt F.

Részletesebben

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea tanácsadás intézményi folyamat szaktanácsadó IKT fejlesztési folyamat szaktanácsadó Kompetenciaterületi mentorszaktanácsadó Szent László Általános Iskola Óraszám Pedagógusok 90 60 98 szövegértés-szövegalkotás

Részletesebben

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való küzdelme máig szóló példát adnak nekünk. Azt szeretnénk, hogyha

Részletesebben

TANULÁS MAGATARTÁSKULTÚRA ÉLETVEZETÉS

TANULÁS MAGATARTÁSKULTÚRA ÉLETVEZETÉS TANULÁS MAGATARTÁSKULTÚRA ÉLETVEZETÉS Tapasztalatok tanoda-programok működéséről Előadó: Dr. Szakácsné Foki Katalin, elnök Iskolakultúráért Esélyteremtésért Egyesület Győr Iskolakultúráért-Esélyteremtésért

Részletesebben

Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában

Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában Hancock Márta Szombathely 2013. 08. 28. Az előadás témái A pedagógiai szakmai szolgáltatások jogszabályi háttere A pedagógiai szakmai szolgáltatások

Részletesebben

A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok. 2012. augusztus 23.

A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok. 2012. augusztus 23. A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok 2012. augusztus 23. Vonatkozó jogszabályok 2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási

Részletesebben

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Személyi feltételek Pedagógus-munkakörben Sorszám A pedagógus végzettsége, szakképzettsége 1. Magyar-orosz-német szakos tanár Szakvizsgázott pedagógus: közoktatási

Részletesebben

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója 1. Az intézmény neve: EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIM- NÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2. Címe, telefonszáma: 3300 EGER, IFJÚSÁG

Részletesebben

Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai

Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai A Pedagógiai Programban foglaltak szerint: 2.11 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Követelmények: Számon

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Galamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskola Pedagógiai Programja

Galamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskola Pedagógiai Programja Galamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskola Pedagógiai Programja Horváth Zoltán igazgató 2013 1 A tudomány gyökere keserű, gyümölcse pedig gyönyörűséges (Apáczai Csere János) 2 TARTALOM 1. Az intézmény

Részletesebben

Debreceni Vegyipari Szakközépiskola. szakmai ágazati alapozás, szakképzés. Kedves Érdeklődők!

Debreceni Vegyipari Szakközépiskola. szakmai ágazati alapozás, szakképzés. Kedves Érdeklődők! Debreceni Vegyipari Szakközépiskola szakmai ágazati alapozás, szakképzés Kedves Érdeklődők! Miért éppen a Vegyipari? Miért jó itt tanulni? Sokakban vetődnek fel ezek a kérdések a pályaválasztáskor. A válaszokhoz

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő A lelkesedés nagyon fontos a siker elérése érdekében, lelkesedni pedig csak olyan dolog iránt tud az ember, amit szeret is. Amikor hivatást választunk érdemes tehát figyelembe venni az érdeklődési területeinket,

Részletesebben

Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. 1 TARTALOM ISKOLÁNKRÓL... 4 1. NEVELÉSI PROGRAM... 5 1.1. ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI,

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős

Részletesebben