TiszánTúli RefoRmáTus egyházkerületi

Átírás

1 TRe TiszánTúli RefoRmáTus egyházkerületi és kollégiumi levéltár

2 A Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai m A g ya r o r s z á g levélt á r A i t i s z á n t ú l i református e g y h á z k e rü l e t i és kollégiumi levélt á r A kiadványt támogatta: Írta Szabadi István Tervezés, nyomdai előkészítés MNL VeML Bevezetés Magyar NeMzeti LevéLtár A MNL Tiszántúli Országos Református LevéltáraEgyházkerület Levéltárának jelenlegi MNL Bács-Kiskun hivatalos neve Megyei nem Levéltára tükrözi azt, hogy valójában két önálló levéltár alkotja: az egyházkerület illetve MNL Baranya Megyei Levéltára a Debreceni Református Kollégium Levéltára. Ismertetőnkben MNL Békés a két Megyei intézményt Levéltára külön-külön mutatjuk be. MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára Az MNL egyházkerület Csongrád Megyei Levéltára története MNL Fejér Megyei Levéltára A Tiszántúli Református Egyházkerület között alakult ki, a Debrecen-Nagyvárad vidékkel közös MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára zsinat MNL Győr-Moson-Sopron és az 1567-ben összeült Megye debreceni Soproni alkotmányozó MNL zsinat Hajdú-Bihar közötti időben, Megyei Kálmáncsehi Levéltára Sánta Márton Levéltára és MNL Méliusz Heves Juhász Megyei Péter Levéltára vezetése alatt. Gönczi Kovács György püspöki szolgálatának kezdetéről, 1577-ből MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára maradt fenn az egyházkerület első pecsétje, melynek körirata: MNL Komárom-Esztergom Sig. eccle-siarum Ungari. Megyei Cistibisc. Levéltára Az Egyházkerület MNL neve: Nógrád Cistibiscana, Megyei Levéltára azaz Tiszáninneni, volt, jelezve, MNL hogy Pest Megyei a Tiszántúl Levéltára 1571 után közjogilag Erdélyhez tartozott. MNL Somogy Transtibiscana, Megyei Levéltára azaz Tiszántúli néven az 1646-os szatmári zsinat után kezdik nevezni, akkor is a MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára duna-tisza köziek. A Tiszántúli Református Egyházkerület MNL Tolna elnevezés Megyei az Levéltára 1730-as évektől válik általánossá. Mint MNL a Vas magyar Megyei reformátusság Levéltára legnagyobb egyházkerülete, MNL a 18. Veszprém század elején Megyei 676 Levéltára egyházközséget és 14 egyházmegyét MNL Zala foglalt Megyei magába Levéltára (beregi, bihari, érmelléki, békési, máramarosi, nagybányai, szabolcsi, szatmári, szilágyi avagy krasznai, ugocsai, nagykunsági, középszolnoki, zarándi, debreceni). A zarándi egyházmegye elnéptelenedése miatt a 18. században megszűnt. A sorozatban szereplő levéltárak Az 1821/1822. évi generális konvent utasítására a máramarosi és ugocsai egyházmegyék összeolvadtak, a debreceni és a bihari különváltak (alsószabolcs-hajdúvidéki, illetve nagyszalontai) a szilágyit pedig (a középszolnoki egy részével együtt) az Erdélyi Egyházkerülethez csatolták ben a felsőszabolcsi egyházmegyéből kivált Budapest Főváros Levéltára a Győr középszabolcsi. Megyei Jogú Legnagyobb Város Levéltára fejlődésen a békés-bánáti Tatabánya egyházmegye Megyei ment Jogú át, Város amely területileg Levéltára is, népességét tekintve Vác Város is kerületi Levéltáranagyságúra nőtt. Az egyházkerület felosztása története során többször is felmerült. A kerület egységes életének Trianon vetett véget. Hadtörténelmi Levéltár Egyházaiból jutott Csehszlovákiának, Romániának sőt a Környezetvédelmi Szerb-Horvát-Szlovén és Vízügyi Királyságnak Levéltáris. Trianon után a Magyar Tiszántúli Felsőoktatási Református Levéltári Egyházkerületből Szövetség a Szerb- Horvát-Szlovén Királysághoz került 9 egyházközség néhány Győri Egyházmegyei szórvánnyal, Romániához Levéltár a partiumi és a bánsági rész Máramarostól Orsováig, 183 anyaegyház s Tiszántúli Református Egyházkerületi és a hozzá tartozó filiák kb lélekkel, az akkori Kollégiumi Levéltár Csehszlovákiához pedig 79 egyházközség mintegy reformátussal. Veszprémi Érseki Az és egyházkerület Főkáptalani vesztesége Levéltár az egyházközségek számát tekintve 41%-os volt. A megmaradó, többnyire csonka 11 egyházmegye alkotta a továbbiakban a Tiszántúli Egyházkerületet. 1938/1939-ben illetve 1940-ben ismét kiegészült a régi területének egy részével, de ez csak 1945-ig tartott ben a közigazgatási megyék határaihoz alkalmazkodva kilenc egyházmegye szerveződött (bihari, békési, csongrádi, debreceni, hajdúvidéki, nagykunsági, nyírségi, szabolcs-beregi és szatmári). Jelenleg a Tiszántúli Református Egyházkerület 415 gyülekezetével a legnépesebb református egyházkerület Magyarországon.

3 2 Az egyházkerületi levéltár Az egyházkerület levéltári anyagát eleinte a superintendensek (püspökök) őrizték az egyházkerület ládájában. Első ismert említése 1664-ből származik, első felmérése s mint Superintendensi Archivum további szervezése az év augusztus 15-i egyházkerületi közgyűlésen történt (ekkor az espereseket utasították, hogy az egyházközségek vagyoni állapotáról kimutatásokat készítsenek az egyházkerületi levéltár részére. A közgyűlés 1773-ban választott külön levéltárnokot az iratok rendezésére és gondozására ifj. Szilágyi Sámuel személyében, aki a közgyűlés előtt tette le a levéltárnoki esküt, ezzel megkezdődött a szervezett levéltár hivatalos formában való működése (rendezési elv ekkor még nem alakult ki). A 18. század végén az első levéltári rendszerben az ABC nagybetűivel az iratok helyét jelezték. így pl. az A betű jelentette a nagyobbik tékában, B pedig a debreceni konzisztoriális ház falának tékájában elhelyezett iratokat. Az abc kisbetűi a tékák polcai jelezték, ezen belül az arab számok sora fasciculusokra utalt. A levéltár 1828-ben került át a Debreceni Református Kollégium épületébe, ugyanott helyezik el az egyházmegyék régi jegyzőkönyveit is. Jelentős előrelépés azonban csak 1867 után történt a levéltár történetében és fejlesztésében: ekkor nevezik ki levéltárnokká Révész Imrét ( ), aki felismeri a fentebb említett, helyhez kötött rendszer tarthatatlanságát. Elvégzi az iratok első átfogó rendezését, elkészíti az első, máig használatban lévő betűrendes és tárgyi mutatókat, mindemellett 1868-ban nyomtatásban is közrebocsátja a A levéltárak megóvásáról és rendezéséről, fő tekintettel a magyar protestáns levéltárakra című tanulmányát. Az Egyházkerületi közgyűlés 1870-ben határozatot hozott az iratok olyan tartályba helyezéséről, amely szállítható az iratanyag szétbomlása nélkül. A tartályok gazdasági okok miatt nem készültek el, de elkészültek az első rendszeres katalógusok a levéltári állagokról. Révész Imre alapmunkálatainak folytatása lett a levéltári helyiségek kialakítása, levéltári segéderők alkalmazása, levéltári katalógusok készítése, a selejtezés, valamint a levéltári és könyvtári anyag részbeni szétválasztása. A következő évtizedekben a levéltárnok mellett egykét levéltári tiszt és öt-hat írnok (skriba, a hittanhallgatók közül) dolgozott. A skribák esküje így hangzott: a mindenható és mindentudó Isten színe előtt, becsülettel és tiszta lelkiismerettel fogadom, hogy a levéltári tisztemmel járó mindennemű kötelességemet hűséggel, legjobb erőm és tehetségem szerint kitartóan és engedelmesen végezni fogom, a hivatalos titkot megőrzöm, mindennemű kárért többi tiszttársammal együtt és külön-külön is személyesen felelősséget vállalok, a levéltárnok utasításait követni, neki szolgálatban és szolgálaton kívül engedelmeskedni szent kötelességemnek ismerem, tiszttársaim irányában szelíd és szolgálatkész leszek, de a legcsekélyebb mulasztásról is, vagy hanyagságról azonnal jelentést teszek; munkanaplómba mindig csak a legteljesebb igazságnak megfelelő adatokat vezetem be. Amint e kötelességeimet megtartom, Isten engem úgy segéljen Az első világháború alatt és után folyamatosan napirenden volt az egyházkerületi és a kollégiumi levéltár egyesítése, iratrendezésének egységesítése. A levéltárügy egyházkerületi szinten komoly figyelmet kapott, a tiszántúli egyházkerület is támogatta, egyetemes érvényű Levéltári Szabályrendelet kiadását, megjelent a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltári ügyrendje és kezelési szabályzata, elrendelték az egyházmegyei levéltárakban levéltárnokok állítását, az egyházmegyei levéltárak anyagának számbavételét és a veszélyeztetett iratanyagnak a kerületi levéltárba történő beszállítását. Utóbbira sajnos csak az 1980-as

4 5 évektől kezdődően került sor. Az újrarendezés nem törekedett az egyes iratcsoportok raktári helyének jelölésére, hanem állagsorozatokat állított össze. A második világháborúban ha nem is pusztult el jelentősebb mennyiségű irat, de a levéltári rendszer felbomlott: az anyag ugyanis a múlt háború viszontagságai miatt ötször változtatta helyét, míg végre 1947-ben eredeti, mostani helyiségeibe visszakerülhetett. E sok költöztetés a széthullott levelek kb. 70 köbméternyi anyagává ömlesztette szét. A rendezéseel párhuzamosan katalógus készül: ilyen korábban vagy nem volt, vagy az irathalmazban lappang írja 1950-ben a levéltár vezetője. A fondok, állagok és iratsorozatok alapján történő raktári egységek kialakítására csak az 1970-es években, Kormos László irányításával került sor (aki 1984-ben nyomtatásban is közreadta a levéltár részletes ismertető leltárát), úgy, hogy az egyes fondokhoz és állagokhoz a jövőben bekerülő iratok minden nehézség nélkül a raktári számozásban is csatlakoztathatók legyenek. Most került első ízben iratdobozokba a levéltár anyaga, mely révén az iratoknak nemcsak a fizikai állapotát lehet megőrizni, hanem azok áttekinthetőbb, logikus rendjét is ki lehetett alakítani, hogy a tudományos kutatás számára használhatóbbá váljék. Jelentős határkő a levéltár történetében az, hogy ben az egyházkerületi levéltárhoz csatolják a Református Kollégium Levéltárát, és új levéltári szabályzat életbeléptetésével Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár néven a nemzeti érdekű levéltárat gyűjtőlevéltárnak nyilvánította. Az intézmény 1969-től szaklevéltárként, 1996 óta nyilvános magánlevéltárként működik. A jó feldolgozottságnak és a megfelelő levéltári segédleteknek köszönhetően az 1990-es évektől a levéltár kutatottsága folyamatosan növekedett. Az egyházkerületi levéltári anyag jelenlegi szerkezete I. A Tiszántúli Református Egyházkerület iratai I.1. Püspöki Hivatal iratai (köztük legfontosabbak a egyházkerületi közgyűlési jegyzőkönyvek, közgyűlési iratok, igazgatási iratok, bírósági iratok, elnökségi iratok, főgondnoki iratok, főjegyzői iratok, lelkészi törzslapok, tábori lelkészek iratai, egyházlátogatási iratok) I.2. Püspökök iratainak gyűjteménye (levelezések, naplók) I.3. Kormányhatósággal kapcsolatos iratok gyűjteménye (vallássérelmi ügyek iratai, ágensek levelei) I.4. Konventi és zsinati iratok gyűjteménye I.5. Egyházi diakóniára vonatkozó iratok gyűjteménye (alapítványok, gyámintézetek, árvaegyletek, segélyegyletek) I.6. Református egyházi sajtóval kapcsolatos iratok gyűjteménye I.7. Nagykönyvtárra vonatkozó iratok gyűjteménye I.8. Egyházkerületi Levéltár iratai (ügyviteli iratok, adattárak) I.9. Egyházkerületi múzeum iratai I.10. Egyházkerületi Gazdasági Hivatal iratai (költségvetések, főkönyvek, számadások) I.11. Egyházkerületi missziói telepek iratai I.12. Egyházkerületi Diakónusképző Intézet iratai I.13. Egyházkerületi Diakonissza Intézet iratai I.14. Andaházi Szilágyi Intézet iratai I.15. Kálvineumok iratai I.16. Szatmári Népfőiskola iratai

5 6 7 I.17. Országos Református Nyugdíjintézet iratai I.18. Országos Református Lelkészegyesület iratai I.19. Országos Református Tanáregyesület iratai I.20. Országos Református Tanítóegyesület iratai I.21. Királyhágómelléki egyházkerület iratai I.22. Kárpátaljai egyházkerület iratai I.23. Losonci iskolára vonatkozó iratok I.24. Sinai Miklós-féle gyűjtemény I.25. id. Révész Imre-féle gyűjtemény I.26. Csikesz Sándor-féle gyűjtemény I.27. Oklevelek, ajándékok, letétek gyűjteménye Egyházmegyék iratai (jegyzőkönyvek, igazgatási iratok, közgyűlési iratok, egyházlátogatási iratok stb.) Összesen tizennégy egyházmegye történeti anyagát őrzi levéltárunk a mai is működők mellett a Trianon következtében megszűntekkel együtt. I.28. Alsószabolcs-Hajdúvidéki egyházmegye iratai I.29. Békés-Bánáti egyházmegye iratai I.30. Bihar-Érmelléki egyházmegye iratai I.31. Debreceni egyházmegye iratai I.32. Felsőszabolcsi egyházmegye iratai I.32.A. Beregi egyházmegye iratai I.33. Nagykunsági egyházmegye iratai I.34. Középszabolcsi és Nyírségi egyházmegye iratai I.34.A. Középszabolcsi egyházmegye iratai I.34.B. Nyírségi egyházmegye iratai I.35. Nagykárolyi egyházmegye iratai I.36. Nagyszalontai egyházmegye iratai I.37. Szabolcsi egyházmegye iratai I.38. Szatmári egyházmegye iratai Egyházközségek iratai Jelenleg 51 gyülekezet iratanyaga van levéltárunkban részben van egészben, de túlnyomórészt részben. Többségében vannak az anyakönyvek, illetve pusztulásnak indult iratok, jegyzőkönyvek. A Békési Egyházmegye számos gyülekezete adta be iratainak egészét, illetve a Debreceni egyházközség 1948 előtti iratai is teljességükben beszállításra kerültek. Az elnéptelenedő gyülekezetek, helyben lakó lelkész nélküli parókiák száma egyre nő, így égető feladata a közeljövőnek a gyülekezeti iratanyagok indokolt esetben való mentése, begyűjtése, ehhez egyházkerületi közgyűlési határozat is támogatást ad. Igazi probléma még ezen a téren a raktárkapacitás elégtelensége, de ez a tervek szerint egy éven belül ez is megoldásra kerül. A kollégiumi levéltár A Debreceni Református Kollégium Levéltára mint önálló intézmény létrejöttének ideje nehezen meghatározható. Egyszerűbb kérdés, hogy a Kollégium legrégibb, ma is meglévő iratanyaga mely korból származik: a 16. századból. De ezek a legrégibb iratok is a kollégiumi könyvtár állományában találhatóak, nevezetesen a wittenbergi magyar diákok jegyzőkönyvéről és névsoráról, valamint a wittenbergi mintára kialakult debreceni kollégiumi diákönkormányzat tagjainak, a felsőfokú oktatásban részesülő diákoknak névsoráról van szó. A kollégium anyakönyvtára sokáig olyan gyűjtemény volt, ahol együtt őrizték a mai fogalmaink szerinti múzeumi, könyvtári, levéltári emlékek együttesét. A levéltári anyag a könyvtár állományán belül saját jelzetet kapott. Az egyes nyitott, mintegy 4 méter magas szekrényekre (thékákra) utaló jelzetek közül az iratoknak a B jutott, s azon belül következtek az egyes polcok ( ordo ). Magyarországon a fentebb említett három intézmény a 19. század elején lassan szétválik, de egyedi, sajátságos, s a hagyomány megőrzése miatt talán áldásos jellemzője a debreceni gyűjteményeknek, hogy az őrzött anyagnak ez az elkülönülése ma sem történt meg teljes egészében, jóllehet az említett emlékek szakmailag más és más hozzáállást, kezelést kíván. A wittenbergi mintára szerveződött, coetus -nak nevezett diák-önkormányzat maga választotta vezetőit az iskolai tanácsba az idősebbek közül, úgymint a seniort, a contrascribát (titkárt, felügyelőt) és az esküdteket, vagyis az önkormányzat tagjait. A coetus életébe nem volt beleszólása sem az egy, majd két professzornak, sem az iskolát fenntartó debreceni városi tanácsnak. A században az iskola (1660-tól kollégium) iratanyagát a coetus leveles ládájában őrizték. A Debrecent sújtó évi tűzvész, majd az közötti háborús pusztítások miatt a korai iratok megsemmisültek. A 17. századból csak negyvenhárom okirat maradt ránk, ezek javarészt az intézmény működését biztosító alapítványokról szólnak (Apafi Mihály és Báthori Gábor erdélyi fejedelmek adományai), ezeket az iratokat őrizték és mentették a leggondosabban a diáknévsorok mellett. Mivel az iratok jó részét sokáig a fentebb említett diák-tisztségviselők őrizték a saját szállásukon, jelentős lehetett a pusztulás az évi nagy tűzvészben is.

6 8 A kollégiumi iratanyag a 19. század első harmadáig nem volt elhelyezve önálló helyiségbe. Azt részben a könyvtár állományában, részben az éppen hivatalban lévő professzorok, diák-tisztségviselők hivatali szobájában, esetleg szállásán őrizték. Általában is jellemző volt egészen a 20. század közepéig de néha második harmadáig, hogy a kollégiumi levéltár már századokkal előbbi önállósodása, későbbi többszöri rendezése ellenére is a kollégiumi, iskolai iratok gyakran az egyházkerület levéltárába vagy az anyakönyvtár (Nagykönyvtár) kézirattári anyaga közé nyertek besorolást. A mai kutatónak ezt is szem előtt kell tartania. Az egyházkerületi közgyűlés 1759-ben a levéltár felügyeletét a könyvtárral együtt professzori ellenőrzés alá helyezte, ennek értelmében hozott a kollégiumi tanári kar 1760-ban hasonló döntést. A megbízást Sinai Miklós, frissen kinevezett egyháztörténész professzor kapta után külön bizottságot állított fel az egyházkerület az iratanyag ellenőrzésére. A bizottság a már összeírt alapítványi iratokat áttekintette, de további munka ezt nem követte, a diákönkormányzat jogkörének az 1792-es új iskolai törvények által történt csökkentése ellenére az iskolaszéki iratokat, jegyzőkönyveket, számadási könyveket, a szolgadiákok katalógusait még mindig a szenior őrizte szobájában, ezeket majd csak az 1820-as években helyezik el a nemsokára állandó helyiséggel rendelkező levéltárban. Ekkoriban került sor a főiskolai levéltár számbavételére. Az erre kijelölt bizottság jelentését, mely a Debreceni Ref. Collégiumnak egy bepecsételt ládában lévő litterale instrumentumának rendbe szedésére kiküldött deputáció által készített elenchus címet viseli, 1823-ban az egyházkerületi közgyűlés mint a Főiskolai levéltárról szóló jelentést hagyta jóvá. Ugyanekkor került sor az állandó, önálló kollégiumi levéltárosi tiszt és állás létrehozására. Kerekes Ferenc kapta ezt a megbízást, aki elsőként gyűjtötte egybe és rendezte a teljes anyagot (tehát a szeniori hivatalban lévő iratokat is). Iratjegyzéket készített, elsődleges célja volt a levéltári anyag elkülönítése a könyvtári állománytól. Hosszú szolgálati ideje alatt gyarapította az alapítványi iratok, oklevelek, végrendeletek állományát, bővítette a levéltári raktárakat, utóbbihoz anyagi támogatást szerzett. Létrehozta a levéltári írnoki (skriba) állást, annak megbecsülést és díjazást szerzett, hiszen a skribák munkájára igen nagy szükség volt a jegyzékeléshez, segédletkészítéshez. A Kollégium történetét feldolgozó első munkák írói (Géresi Kálmán, Sinka Sándor, Dóczi Imre, Gulyás István, Kulcsár Endre, K. Kiss József, Kovács János, Varga Bálint, Elek Lajos) mind az ő, és utódja, Buzás Pál rendezési munkájának köszönhetően tudták elvégezni feladatukat. Komoly változást hozott a levéltár életében és történetében Csikesz Sándor levéltárnoki kinevezése, amire 1923-ban került sor. Az egyházkerület 1927-es határozata értelmében indult el egy teljesen új levéltári rend kialakítása, Csikesz ehhez írnokokat is kapott a kerülettől. A Kollégium súlyos anyagai válsága miatt a munka 1930-ban megakadt, de addigra kialakult az új tárolási rendszer. A levéltári szobákban az iratanyag állvá nyokra, az állványokon zárt, vászonnal szegett dobozokba kerültek. A dobozokban tárgy szerint hat csoportra (A, B, C, D, E, F) osztva, csoporton belül időrendbe szedve őrizték az iratokat. a fiókok zárólapjain kívül is, és a fiókon belül is jegyzék tüntette fel a bennük lévő iratokat. Első alkalommal történt meg, hogy a levéltári iratok jegyzékét nyomtatásban is megjelentették, egyenlőre kéziratként, belső használatra. A háború alatt a levéltári helyiségeket hadikórház céljára vették igénybe, az iratokat a folyosókon felállított, jól-rosszul zárt szekrényekbe helyezték el.

7 11 Egyik jelentésében így ír a levéltáros: A régi rendszernek nyoma sem volt, csak halomba rakott könyvek, szétszakadt s egymástól elkeveredett füzetek, összezilált levelek mutattak vigasztalan képet a levéltárról. A... visszaállított rend itt is csak időleges és felületes volt. Nagy vonalaiban a régi rendszert követte, amely nem volt fenntartható. Bár a pusztulás általában nem volt jelentős, az alapítványi iratokat komolyabb kár érte. Majd az 1970-es években, a már említett Kormos László hivatalba lépésével indult meg a levéltári anyag szakszerű és korszerű rendezése, a mai fond- és állagrendszer kialakítása. Kormos László írja: A fondok és állagok kialakításánál, az előző rendezési elv megváltoztatásával négy főszempont érvényesült. Egyrészt a történelem folyamán együtt tartott irategyüttesek önálló fondba sorolása, pl. alapítványi iratok, Kollégium birtokaira vonatkozó iratok. Másrészt az ifjúsági egyesületek iratainak gyűjteményes fondban tartása, mivel néhány ifjúsági egyesület külön fondként szerepelt, mások intézményeik állagaként. Harmadszor a seniori, contrascribai, illetve ennek jogutódja, a Háznagyi Hivatal fondjaiba a diáktisztviselők iratainak besorolása. Tekintettel kellett lenni ui. arra, hogy a diáktisztviselők egy-egy diákhivatalnak voltak alárendelve pl. az ökonomus, a senior, a dispensator és a praebitor a contrascriba beosztottja volt, tehát nem voltak önálló iratképzők, ezért irataik a beosztásuk szerinti fondba kerültek. Végül az egyes intézményeknek és a Kollégium vezető testületeinek irategyütteseihez csatlakoztatni kellett jogutódaik iratait. II. A Debreceni Református Kollégium iratai II.1. Főiskolai iratok II.2. Teológiai Akadémia iratai II.3. Jogakadémia iratai II.4. Bölcsészeti Akadémia iratai II.5. Lelkészképző Intézet iratai II.6. Tanárképző Intézet iratai II.7. Gimnázium iratai II.8. Tanítóképző és Líceum iratai II.9. Elemi és polgári iskola iratai II.10. Kollégiumi törvényszék iratai II.11. Szeniori hivatal iratai II.12. Contrascribai hivatal iratai II.13. Kollégiumi háznagyi hivatal iratai II.14. Kollégiumi Gazdasági Tanács iratai II.15. Kollégiumi pénztár iratai II.16. Főiskolai kurátorok iratai II.17. Kollégiumi gazda iratai II.18. Kollégiumi ügyészek iratai II.19. Kollégiumi internátus iratai II.20. Kollégiumi tápintézet iratai II.21. Kollégium birtokainak iratai II.22. Kollégiumi alapítványok iratai II.23. Főiskolai tanárok Olvasó Körének iratai II.24. Kollégiumi ifjúsági egyesületek iratainak gyűjteménye II.25. Kollégiumi levéltár iratai II.26. Kollégium történetére vonatkozó gyűjtemény II.27. Balogh Ferenc-féle gyűjtemény II.28. Bakóczi János adattári gyűjteménye II.29. Térképek, tervrajzok gyűjteménye Levéltárunk 1996-ban nyilvános magánlevéltárként nyert bejegyzést, ez komoly állami költségvetési támogatással, ennek ellenében a szakirányú törvényi és rendeleti szabályozásnak való megfeleléssel jár. A levéltári anyag gyarapodása újra meg újra felveti a

8 12 raktárkapacitás bővítésének szükségét. Ma az iratanyag az épületen belül, de négy különböző raktárban van elhelyezve (utóbbi nem szerencsés), összesen mintegy 300 négyzetméteren, ebben benne van a kutató- és feldolgozószoba is. A segédletek száma folyamatosan nő, a számítógépes adatbázisok is megjelentek a levéltári nyilvántartások között, a kiadványsorozat elérkezett tizennyolcadik kötetéig. Levéltárunk a Magyarországi Egyházi Levéltárak Egyesületének székhelye és tagja a Magyar Felsőoktatási Levéltárak Szövetségének is, gyakran konferenciák vendéglátója. Kutatóhelyként forgalmunk kisebb megyei levéltárakéval egyenértékű, otthont adunk egyetemi levéltáros szakirányú képzésnek, történész-hallgatók szakmai gyakorlatainak, leendő lelkészeknek nyújtunk tájékozódást a levéltári munkában szemináriumok keretében. Önálló, gazdag tartalmú internetes honlapunk címe: A levéltárra vonatkozó szakirodalom Kormos László, A Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár története, in Levéltári Szemle 25(1975):1, Kormos László, A Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár fondjegyzéke, in A magyarországi református egyház levéltári anyagának fondjegyzéke, szerk. Ladányi Sándor, Bp., 1976 (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei, I), Kormos László, A Tiszántúli Református Egyházkerület és a Debreceni Református Kollégium Levéltárának ismertetője, Debrecen, 1984 [!1985]. Kormos László, A Tiszántúli Református Egyházmegyei és Kollégiumi Levéltár bemutatása, in Egyházi Levéltárosok Nemzetközi Szövetsége magyarországi tagozatának megalakulása, szerk. Kormos László, Debrecen, 1994, Kormos László, A Debreceni Református Kollégium levéltára, in Magyar egyetemi és főiskolai levéltárak fond- és állagjegyzékei, I: Egyetemi szaklevéltárak, katonai felsőoktatási intézmények, egyházi felsőoktatási intézmények / Die Bestände der Archive der ungarischen Universitäten, I : Univer si tätsarchive, die Archive der militärischen Hochschulen und Universitäten, die Archive der kirchlichen Hochschulen und Universitäten, szerk. Heilauf Zsuzsanna, Kiss Jó zsef Mihály, Szögi László, Budapest, 1997, Szabadi István: Kormos László ( ) Biográfia-bibliográfia. Debrecen, Szabadi István, A Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár fondjainak és állagainak jegyzéke, Debrecen, Szabadi István, Iratanyagok beszállítása a Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltárba, in Magyar Levéltárosok Egyesülete évi vándorgyűlése, Budapest, 2002, Szabadi István, Habent sua fata... Adalékok a 20. századi tiszántúli református levéltártörténethez, in Levéltári Szemle 55(2005):2, A Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár kiadványai 1. Tanulmányok és forrásközlések a Kollégiumi Füvészkert és Faiskola történetéhez / Hortus Botanicus et Arbustum Collegii Debreceniensis Ecclesiae Reformatae in Hungaria in saeculo XIX, szerk. Kormos László, Matkó László, Debrecen, Magyar nyelvű prédikáció a XV. század végéről, s. a. rend. Kormos László Bankós Judit, Debrecen, 1993.

9 Egyházi Levéltárosok Nemzetközi Szövetsége magyarországi tagozatának megalakulása, szerk. Kormos László, Debrecen, Az június 17-én és 18-án Debrecenben tartott konferencia előadásai. 4. Egyháztörténeti források a Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltárban a második világháború végén, s. a. rend. Kormos László, Debrecen, Melléklete a Magyarországi Református Egyház között állami tulajdonba kerülő ingatlanainak kimutatása egyházkerületenként és egyházmegyénként. 5. Könyves Tóth Mihály, Emlékirat a Tiszántúli Református Egyházkerület életéről, 1855, s. a. rend. Szabadi István Lovász Márta, Debrecen, Rácz István, Debreceni deákok: Forrásgyűjtemény, Debrecen, Tibori János, A Debreceni Református Lelkészképző Intézet története, , A Debreceni Református Kollégium Tanárképző Intézetének története, , A Debreceni Református Kollégium ifjúsági telepítési akciója, , Debrecen, Balogh Béla, A máramarosszigeti református líceum diáksága, , Debrecen, Mellyet még az régi atyáink is birtanak : Bereg, Ugocsa és Közép-Szolnok református egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1808/1809, s. a. rend. Szabadi István, Debrecen, Tibori János, Levéltári források a Királyhágómelléki Református Egyházkerület történetéhez a két világháború közötti negyedszázadból, Debrecen, Alamisna képpen conferáltam : A szatmárnémeti református gimnázium alapítványai, , s. a. rend. Lengyel Katalin, Debrecen, Szabadi István, Authoritate ecclesiae... : Válogatott határozat-szövegek a beregi református egyházmegye első jegyzőkönyvéből a század fordulójáról, Debrecen, Nagy atyáinknak is az attyaik szerzették : A Szatmári református egyházmegye egyházlátogatási jegyzőkönyvei, , s. a. rend. Szabadi István, Debrecen, Nicolaus Sinai : Sinai Miklós: Cogitationes in M. Minucii Felicis Octavium : Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához I-II. kötet. szerk. N. Horváth Margit és Almásiné Németh Katalin ; szerk. és ford. Németh Béla Elek. Debrecen, Itt viharzott át felettünk... Református lelkész-önéletrajzok Kárpátaljáról és Partiumból, 1943-ből I. kötet vál. és sajtó alá rend. Szabadi István. Itt viharzott át felettünk... Csernák Béla: Életemből. Emberi gyarlóságokkal Isten szolgálatában II. kötet sajtó alá rend. Gy. Csernák Béla György. Debrecen, Szorultságomban - tág tért adtál. Balla Árpád református lelkipásztor hagyatéka szerk. Szabadi István ; munkatársak Farkas Zsolt, Németh Irén. Debrecen, Intézménytörténeti források a Debreceni Református Kollégium Levéltárában I. A kollégiumi levéltár repertóriuma; Diáknévsor ; Iskolán kívül lakók névsora; Intézménytörténeti források a Debreceni Református Kollégium Levéltárában II. Diáknévsor ; Classificatio Generalis (osztályzati sorjegyzék) ; szerk. Szabadi István; adatb. Farkas Zsolt, Németh Irén. Debrecen, Balogh Béla : A máramarosszigeti református líce - um története. (szerk. Szabadi István). Debrecen, Elérhetőség, nyitva tartás, megközelíthetőség Elérhetőség Debrecen, Kálvin tér 16. Telefon: (+36) 52/ Fax: (+36) 52/ trel@fre .hu; iszabadi@gmail.com Honlap: Levéltárunknak közel kétszáz esztendeig a Debreceni Református Kollégium épülete adott otthont tavaszán új helyre, a Kálvin-tér és a Fűvészkert utca sarkára, a Református Kollégiummal átellenben lévő épületbe költözünk (Fűvészkert. 2.). Előzetesen érdemes tájékozódni a levéltár honlapján olvasható információk alapján! Nyitva tartás hétfőtől csütörtökig: , pénteken: A szolgáltatással kapcsolatos információk megtalálhatók a levéltár honlapján. Kiadvány-értékesítés a levéltárban. Megközelíthetőség közlekedési útvonalak A debreceni Nagytemplom közvetlen szomszédságában voltunk, vagyunk és Deo volente leszünk. Akadálymentes közlekedés az épületen belül.

10 Képjegyzék A Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai m A g ya r o r s z á g levélt á r A i Magyar NeMzeti LevéLtár A sorozatban szereplő levéltárak 2. oldal Az egyházkerületi levéltárnak otthont adó Debreceni Református Kollégium udvari homlokzata A Debreceni Református Kollégium bejárata 3. oldal A Debreceni Nagytemplom első, még kör alaprajzú terve Péchy Mihálytól, oldal A Debreceni Nagytemplom első tervének alaprajza, rajta a középkori Szt. András templom alapfalaival, oldal Bethlen Gábor a Debreceni Református Kol lé giumnak adja Szepes falu dézsmáját, 1714, megerősítése, 1715 jegyző arcképe a debreceni református egyházmegye A kiadványt támogatta: 6. oldal A debreceni Dózy-gimnázium homlokzatának tervrajza, jegyzőkönyvéből, oldal A Debreceni Nagytemplom orgonájának terve Jacob Deutschmanntól, oldal A beregi református egyházmegye zsinati rendtartásának belső címlapja, 1741 A beregi református egyházmegye zsinati rendtartásának a házassági válásra vonatkozó része, 1741 Írta Szabadi István 10. oldal A Debreceni Református Kollégium tógás (felsőfokon tanuló) diákjai névsorának belső címlapja, oldal A Debreceni Református Kollégium tógás (felsőfokon tanuló) diákjai 1588-al kezdődő névsorának első lapja A tiszántúli református egyházkerület első jegyzőkönyvének 1578 és 1756 között vezetett 1577-es wittenbergi táblaborítója t i s z á n t ú l i református e g y h á z k e rü l e t i és kollégiumi levélt á r 12. oldal A debreceni református egyházmegye jegyzőkönyvének belső címlapja, 1738 Bátorkeszi János esperes arcképe a debreceni református egyházmegye jegyzőkönyvéből, 1738 Kabai Dániel egyházmegyei 13. oldal A debreceni református egyházközség halotti anyakönyvének belső címlapja, oldal MELTE konferencia a Református Kollégiumban, 2012 Kiadja a Magyar Levéltárosok Egyesülete Felelős kiadó Tyekvicska Árpád 9. oldal A Debreceni Református Kollégium Tervezés, nyomdai ösztöndíjas diákjai névsorának címlapjai, 1762 a székesfehérvári Regia Rex Nyomdában előkészítés MNL VeML Készült 500 példányban Felelős vezető Kis Ferenc ISBN MNL Országos Levéltára MNL Bács-Kiskun Megyei Levéltára MNL Baranya Megyei Levéltára MNL Békés Megyei Levéltára MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára MNL Csongrád Megyei Levéltára MNL Fejér Megyei Levéltára MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára MNL Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára MNL Heves Megyei Levéltára MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára MNL Nógrád Megyei Levéltára MNL Pest Megyei Levéltára MNL Somogy Megyei Levéltára MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára MNL Tolna Megyei Levéltára MNL Vas Megyei Levéltára MNL Veszprém Megyei Levéltára MNL Zala Megyei Levéltára Budapest Főváros Levéltára Győr Megyei Jogú Város Levéltára Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára Vác Város Levéltára Hadtörténelmi Levéltár Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség Győri Egyházmegyei Levéltár Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár

11 18