Védett területek kezelése

Átírás

1 Védett területek kezelése 3. Előadás Sziklagyepek védelme Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Sziklagyepek és lejtősztyeppek Hazai középhegységek meredek, sziklás hegyoldalai gyakran erdőtlenek, kopárak. A sziklás oldalakon nem alakulhat ki számottevő vastagságú talajréteg, mert a kőzet málladékát és a gyér növényzet alatt keletkező szerves törmeléket és humuszanyagokat a csapadék rendszeresen lemossa. Ezek a felszínek -különösen a délies kitettségű oldalakrendkívül szárazak, ami a növényzet szempontjából további erős szelektáló tényező. A legmeredekebb, délies kitettségű felszíneken nyílt-, északias kitettségben zárt sziklagyepek, a kevésbé meredek lejtőkön záródó lejtősztyeppek találhatók. 1

2 Sziklagyepek és lejtősztyeppek A sziklagyepek mindig erdőtlenek A lejtősztyeppek általában ritkás, nyílt koronaszintű, alacsony bokorerdőkkel alkotnak mozaikot A sziklai vegetációtípusok fő jellemzői az alapkőzetek szerint változnak. Dolomit sziklagyepek A dolomitjelenség hazai kialakulása (Zólyomi, 1942, 1958) a dolomit alig mállik, aprózódása viszont jelentős A dolomithegyek lejtőin a morzsálódó kőzettörmelék folyamatosan mozog a lejtés irányába. Így nagy kiterjedésű, kopár lejtők alakulnak ki, amelyeken a befüvesedés csak részlegesen mehet végbe. Az északi oldalakon mikroklimatikus okokból jóval hűvösebb, párásabb a levegő, mint a forró és száraz délies lejtőkön. Mindezek következtében a dolomithegyek északi oldalain alhavasi, havasi reliktumokban gazdag vegetációt, a déli lejtőn több endemikus fajt tartalmazó, szárazságtűrő és fénykedvelő szubmediterrán sziklalakó fajokban gazdag sziklagyepeket és lejtősztyeppeket találunk. 2

3 Dolomitjelenség Nyílt dolomit sziklagyep A déli kitettségű meredek lejtők és kopár dolomitgerincek szubmediterrán és sziklai elemekben gazdag társulása endemikus fajok (pusztai kutyatej alfaja, pilisi len, magyar méreggyilok) obligát "dolomitnövények" (ezüstaszott) endemikus-reliktum (magyar gurgolya) szárazságtűrő és fénykedvelő, sziklalakó fajok (deres csenkesz, szürke napvirág, osztrák pozdor, naprózsa, gubóvirág, délvidéki árvalányhaj, hegyi gamandor, árlevelű len) Sziklafüves lejtősztyepp (sziklai lejtő-erdőssztyeppből a bokorerdő eltávolítása után, részben másodlagosan alakultak ki) lappangó sás, élesmosófű, fehéres csűdfű, tavaszi hérics, fekete- és leánykökörcsin, törpe nőszirom, árvalányhajak 3

4 4

5 Zárt dolomit sziklagyep Az északias kitettségű dolomit hegyoldalakon csak a Pilis- Budai-hegységben és a váci Naszályon fordul elő az endemikus budai nyúlfarkfű zárt sziklagyepje másutt ezeken az oldalakon a sudár rozsnokos zárt sziklagyep található deres csenkesz, sudár rozsnok, lappangó sás reliktumok: kékes borkóró, cifra kankalin, kövér daravirág, hegyi tarsóka, sziklai perje, korongpár, henye boroszlán, gombos varjúköröm 5

6 Mészkő sziklagyep A mészkő kemény, nem porlódó Felszínük könnyen erdősül sokhelyütt nincs is sziklagyep, a sziklahasadék gyepet közvetlenül a lejtősztyepp követi gumós perje, kövi-, és aranyos fodorka, kövirózsák, fehér varjúháj, prémes gyöngyperje A Bükkben és a Tornai karszton a nyílt és záródó mészkő sziklagyepekben jellemzőek a hegyvidéki és reliktum elemek is (pl.: tarka-, magyar- és erdélyi nyúlfarkfű, kövér daravirág, fürtös kőtörőfű, pikkelypáfrány, sziklai borkóró, szirtipáfrány, henye boroszlán, magyar perje) 6

7 Mészkő lejtősztyepp állományok Dunántúl: szubmediterrán és más melegkedvelő, szárazságtűrő fajok (késeiperje, borzas szulák, magvasodró, bangófajok, hegyi árvalányhaj) Északi-középhegységben ezek helyett kontinentális, szubkontinentális fajok (fekete- és leánykökörcsin, magyar bogáncs, magyar nőszirom) Andezit és bazalt sziklagyep, lejtősztyepp Könnyen degradálódnak, regenerációjuk lassú Fajkészletük szegényes Mészkerülő pionír gyepfajok északi fodorka, sziklai csenkesz, prémes gyöngyperje, rózsás kövirózsa, varjúháj fajok A nyílt és zárt szilikát sziklagyepek endemikus és reliktum fajokban ( magyar perje, magyar kőhúr, szirtipáfrány) általában szegények A szilikát lejtősztyeppek jellemző fajai (prémes gyöngyperje, sziklai csenkesz, homoki pimpó, stb.) szintén acidofil, szárazságtűrő, más vegetációtípusokban is előforduló, általános szárazgyepfajok 7

8 Veszélyeztető tényezők Kopárfásítás (feketefenyővel főleg) Bányászat Erózió Vadhatás (muflon taposása főleg, de vaddisznó gyeptúrása is) Beépítés (pufferzónáé) Technikai sportok (motorosok, quadosok) Turisták (virágszedők, lovasok, biciklisták, sziklamászók) Hulladéklerakás Veszélyeztető tényezők 8

9 Nem természetes növényzet A fekete fenyőt elsősorban száraz dolomitkopárokra telepítették a XX. század húszas és hatvanas évei között. Zárt állományaik javarészt monokultúrát alkotnak néhány sziklagyepi faj képes a csaknem zárt fenyvesekben évtizedekig fennmaradni pl. Szent István király szegfű, kövér daravirág, pilisi len Az akácot felhagyott mezőgazdasági és bányaterületek fásítására használták Pilisszentiván határában. Az akácosokra jellemző a területen őshonos vegetáció fajkészletének teljes hiánya, és nitrofil fajokból (bodza, vérehulló fecskefű, csalán) álló aljnövényzet kialakulása. Idegenhonos, invazív jellegű gyomok (pl. kisvirágú nenyúljhozzám, aranyvessző) 9

10 Átalakítandó akácosok Pilisi len védelme Pannon tölgyesek és dolomit gyepek élőhelyrekonstrukciója a Kis- és Nagy-Szénáson LIFE 03 NAT/H/ Időtartama: Támogatási összeg (100%): EU támogatás (75%): Önrész (25%):

11 Pilisi len (Linum dolomiticum) Csak itt él az egész világon Lokális endemizmus Jégkorszak előtti melegkori reliktum Fokozottan védett Védetté nyilvánítás KAÁN KÁROLY ( ) erdőmérnök, a hazai természetvédelem alapelveinek kidolgozója. Ő már 1931-ben megjelent Természetvédelem és természeti emlékek című könyvében javasolta a Kis- és Nagyszénás egy részén rezerváció kijelölését a ritka növények megóvása érdekében. Ugyanekkor Pilisszentiván egykori földbirtokosa, KARÁTSONYI IMRE gróf gondoskodott a pilisi len védelméről. Ennek ellenére csak a világháború után, 1951-ben került sor két kisebb terület védetté nyilvánítására Ezek az 1978-ban létrehozott Budai Tájvédelmi Körzet részévé váltak ben a terület egy részét erdőrezervátummá nyilvánították 11

12 Európa diplomás terület A Szénás-hegycsoport az Európa Diplomát 1995-ben nyerte el. A címet 2000-ben, majd 2005-ben újabb öt-öt évre meghosszabbították. Mi az Európa Diploma? Európa természeti örökségének megóvása érdekében az Európa Tanács 1965-ben létrehozta az Európa Diplomát. A kitüntetéssel egyes európai jelentőségű védett területek az Európa Tanács védnöksége alá kerülnek Ezt ötévente újítják meg (évente jelentés, majd helyszíni szemle). A Diplomát olyan védett természeti területek nyerhetik el, amelyek Európa geológiai, biológiai vagy tájképi sokféleségének megőrzése szempontjából kiemelkedően fontosak. Az Európa Diplomával nemcsak az adott terület egyedülálló biológiai vagy táji értékeit ismerik el, hanem az azok megóvása érdekében végzett természetvédelmi kezelés hatékonyságát is (vissza is vonható!). HUNKELER, P. (2000): European Diploma for protected areas. Questions and Answers 6. - Council of Europe, Strasbourg. 12

13 Melyek ezek a területek? 2003-ig a 23 európai országban 62 védett természeti terület nyerte el a Diplomát. A kitüntetett területek mérete és az ott található élőhelytípusok rendkívül változatosak. ausztriai Krimml-vízesés, német Wurzacher Ried Természetvédelmi Terület tőzeglápjai, Svédországban a Sarek és Padjelanta Nemzeti Parkok, lengyelországi Bialowieza Nemzeti Park őserdője, olaszországi Montecristo Természetvédelmi Terület, mint sziget a spanyolországi Donana Nemzeti Park vizes élőhelyei, a francia Ecrins Nemzeti Park magashegységi tájai, őslénytani lelőhelyek, mint Ipolytarnóc. Tihanyi Gejzírkúpok Európa Diplomás területek 13

14 További hazai Diplomások IPOLYTARNÓCI ŐSMARADVÁNYOK TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET, 1995 A XVIII. század végén gigantikus méretű kövesedett fatörzs került elő (cukorfenyő-féle) Később épen maradt levéllenyomatokat, ősállat-lábnyomokat és a cápafogas homokkövet tárták fel. A TIHANYI-FÉLSZIGET UTÓVULKÁNI KÉPZŐDMÉNYEI, 2003 A Diploma megújításakor a magyar fél a Szénásokra a következő ajánlásokat kapta: 1. A terület komplex kezelésére egyetlen szervezetet kell kijelölni annak érdekében, hogy a természetvédelem egyértelmű prioritást kapjon ez a természetvédelmi szervezet területi igazgatósága, vagyis a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság legyen 2. A területen és környezetében végzett nagyvad-gazdálkodás során csak olyan tevékenységet szabad engedélyezni, amely összhangban van a területre vonatkozó természetvédelmi célkitűzésekkel. Cél a muflon és a dám állomány kiirtása és a nagytestű növényevők olyan szintre szorítása, ami a dolomit gyepek és természetközeli erdők megőrzésével összhangban van. A vadgazdálkodást a populációk pontos monitorozása alapján kell megszervezni. 3. A terület nemzeti és európai jelentőségének megfelelő pénzügyi és személyi feltételeket kell biztosítani a LIFE program utáni időszakban is. 4. A területen belül található régi kerítéseket el kell bontani és a teljes Európa Diplomás Területet be kell keríteni Ezzel az illegális terepmotorozást megakadályozható és a vadlétszám szabályozás hatékonysága növelhető. 14

15 5. A nem őshonos fafajokat (akác és feketefenyő) vissza kell szorítani Ki kell jelölni egy magterületet, ahol csak ilyen erdészeti beavatkozás végezhető. Ez legalább az Európa Diplomás Terület felét tegye ki és foglalja magába a pilisi len teljes állományát, a gyepeket, meredek lejtőket és az erdőrezervátumot. 6. Fejleszteni kell a terület turisztikai befogadó-képességét. Szervezett túrákat kell szervezni a legérzékenyebb területeken kívül, Növelhető a társadalom felelősségérzete a területen található élőhelyek megóvására Az egyre növekvő mértékű terepmotorozást meg kell akadályozni. 7. Gondoskodni kell a fokozottan védett terület szélén elhelyezkedő azon két védett területrész fenntartásáról, amelyek számára a diploma adományozását szintén kérelmezték, hogy puffer-zónaként betölthessék szerepüket. Építkezés nem megengedhető. 8. A terület körül az urbanizációs nyomást szigorúan szabályozni kell. Különös figyelemmel kell kísérni a környező települések fejlesztési tervét. 9. Folytatni kell az együttműködést az önkéntesekkel (iskolák, civil szervezetek, cserkészek), a helyi lakossággal és a polgárőrségekkel. 10. Véglegesíteni kell az új kezelési tervet és meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a Szénás-hegycsoportot a Budai Tájvédelmi Körzetről leválasszák. Kopárfásítás a Zsíros -hegyen 1930 Most 15

16 Mi a gond a fenyővel? A XX. század elejétől az 50-es évekig tájidegen feketefenyővel ültették be a dolomit kopárokat. Kezdetben az erdőirtások és a túllegeltetés hatására megindult kopárosodás megfékezésére kerestek megoldást. a mediterrán vidékeken honos hazánkba mesterségesen betelepített feketefenyővel Zsíros-hegyet (neve: fehér kopár sziklák, mint egy zsírtömb) ma sötétzöld lombú fenyves borítja. A feketefenyőt molyhos tölgyes erdők helyére ültették Ez nagyon elszegényítette az aljnövényzetet A feketefenyő sokkal sötétebb árnyat ad a lombos erdőknél A dolomiton élő növények nem alkalmazkodtak a fényhiányhoz, sokuk már a legcsekélyebb árnyalásra eltűnik. A fenyő nehezen elbomló tűavarja a talajt elsavanyítja, magbankot kiirtja A fenyvesekben évről-évre erdőtűz pusztít, ami a terület kis mérete miatt jelentős természetvédelmi károkat okoz. A fenyőmagok beszóródnak a legértékesebb dolomit gyepekre és ott is fenyő-csemeték jelennek meg. Fakitermelés 2005-től kezdődik a feketefenyő állományok megbontása Pilisi Parkerdő Zrt. és a térségben dolgozó drótkötélpályás fakitermelők vállalkozó munkadíja kitermelt fa ára A kitermelt feketefenyő anyag nagyrészt farostfaként értékesíthető A feketefenyvesek megbontásánál a fokozatosságra kell törekedni: 1. A meredek oldalakon erős az erózió veszélye. 2. A mélyebb termőrétegű, völgyalji részeken a letermelt állományokban megjelenhet a tájidegen akác. 3. A fokozatos átalakítással vegyes-korú állományok hozhatóak létre. 16

17 Fakitermelés A fakitermeléseket az idősebb állományokban kezdik. A fakitermelést úgy kell végezni, hogy a lombos fafajok ne sérüljenek meg (őshonos és eróziócsökkentő). A talaj bolygatását is kerülni kell, amit a kötélpályás technológia biztosít (ill. ló és erdészeti csúszda). A megbontott állományokban a kidöntött törzsek mintegy 40%-át a szintvonalakkal párhuzamosan helyezik el és eróziófogó gátakat hoznak létre. A sorba ültetett elegyetlen fenyvesekben a kidöntött törzseket a tuskók támasztják meg, más állományokban karók. A gallyanyagot helyben aprítékolják és árkokban, mélyedésekben helyezik el. Talajkímélő fakitermelés lóval 17

18 Talajkímélő fakitermelés erdészeti csúszdával 18

19 Eróziófogó gátak Élőhely-rekonstrukció A projekt végére a feketefenyvesek megbontásának eredményeképpen megkezdődhet az eredeti növényegyüttes visszatelepedése molyhos tölgyesek A tervezett fakitermeléssel érintett terület mintegy 31 ha Ebből mintegy 16 ha-t termelésből kivonnak (vagyis gyeppé alakítanak át) Mesterséges pótlásra a maradék 15 ha mintegy 30%-án kerül sor famagvak vetése (esetleg csemeték ültetése) volt szükséges Az avar elsöprése nem szükséges, mivel a 2-3. évre szinte maradék nélkül elbomlik-erodálódik. Az avar égetése sem célszerű, mivel tönkreteszi a talajéletet, a humuszt, ill. az avar nagy része amúgy is erodálódik. 19

20 Felújítás 1. Célállomány: pannon dolomit gyepek A gerincéleken és igen sekély termőrétegű oldalakon alakul ki. A fakitermeléseket úgy kell végrehajtani, hogy a faállománnyal nem borított területek mérete a 0,5 ha-t ne haladja meg és a fák koronavetülete ne csökkenjen 60% alá. Itt felújítás nem történik. 2. Célállomány: pannon molyhos-tölgyesek. Sekély termőrétegű termőhelyeken alakul ki domináns fafaj a molyhos tölgy és a virágos kőris Természetes felújítás történik, szükség esetén helyben gyűjtött molyhos tölgy makkvetést végeznek. 3. Célállomány: pannon gyertyános-kocsánytalan tölgyesek A völgyalji, mezofil termőhelyeken alakul ki. Szükség esetén mesterséges pótlást és ápolást is végeznek. Az akác terjedésének megakadályozására fokozottan védett területen nem engedélyezhető vegyszer alkalmazása, ez csak kézi sarjleveréssel végezhető. Nemkívánatos fajok elleni védelem A dolomit gyepekből a vegetációs időszakon kívül el kell távolítani a feketefenyő újulatot. A talaj bolygatásának elkerülése érdekében a fenyő csemeték eltávolítása tőelválasztással történhet. Amennyiben a pilisi len monitoring adatok alapján szükséges, cserjeirtást kell végezni annak érdekében, hogy a populáció kiterjedése és egyedszáma ne csökkenjen. az erdei fajok elsősorban a kisvirágú nenyúljhozzám visszaszorítása érdekében az A kezelési övezetben a termőhelynek megfelelő őshonos fafajokból álló erdők záródásának megbontása nem engedélyezhető. A teljes tervezési területen kerülni kell a termőréteg bolygatását; törekedni kell második lombkoronaszint kialakítására; a nem erdei fajok elsősorban a magas aranyvessző, selyemkóró, parlagfű visszaszorítása érdekében állományukat virágzás előtt le kell kaszálni, szárzúzózni, vagy ha van rá lehetőség, termőhelyüket be kell erdősíteni. 20

21 Vadlétszám apasztás túlszaporított nagyvadállomány erdészeti és természetvédelmi konfliktusok A fiatal erdők felnevelése szinte lehetetlenné vált, vaddisznó felszedte a makkot az őz és a szarvas pedig lerágta a fiatal hajtásokat. A legnagyobb károkat a behurcolt muflon és dámszarvas okozta. A vadlétszám megfelelő szabályozása az Európa Diploma megtartásának is egyik legfontosabb feltétele. A területet bekerítik (2004-ben) A nagyvad fajokat vadbefogókkal fogják ki a védett területről. Vadat vonzó berendezést különösen etetőt, sózót, szórót, mesterséges dagonyát létesíteni a fokozottan védett természeti területen tilos, illetve a meglévőket haladéktalanul meg kell szűntetni. A program várható eredménye: a muflon és a dám eltűnik a területről, az őshonos gímszarvas, őz és vaddisznó fajok állományai pedig olyan szintre csökkennek, ami lehetővé teszi az erdők felújulását Vadlétszám apasztás Az Európa Diplomás Terület körüli vadvédelmi kerítés hossza m Átjárók építése a kijelölt turistautak, tanösvények keresztezésénél Erdészeti munkák miatt vadrácsos kapuk (texasi kapu) létesítése Lakosság tájékoztatása az okokról A területen több 10 évnél régebbi kerítés található Ezek bontandó kerítések, hosszuk 8679 m A hatékony vadlétszám apasztás érdekében 2db nagyvad befogó kerítésrendszert építenek és 5db mobil vaddisznó befogót vásárolnak A befogott vadat a PPRT Budakeszi Erdészete szállítja el A vadat nem védett területen lévő vadaskertben engedik szabadon Kilövéssel is végeznek vadlétszám-apasztást A kerítés és a vadbefogók ellenőrzése és működtetése a természetvédelmi őr feladata PPRT természetvédelem (DINPI) konfliktusa a vadlétszám apasztás miatt Vagyongazdálkodó (PPRT) nem igazán érdekelt ebben, hatósági eszközökkel történő kikényszerítés ellentéteket szül ugyanígy a kihelyezett vagyontárgyak,tanösvények, erdészet rentabilitásának problémája ebből 21

22 Nagyvad monitoring db 2 órás, útvonal 5 napon reggel és este is bejárva március-áprilisban Őz kivételével minden más csökkenő tendenciát mutat Dám, muflon és őz a Kutya-hegyen 22

23 Vadkizárásos mintaterület db 100m 2 -es bekerített és elkerítetlen mintaterület, ezen belül is db 0,25 m 2 -es kvadrát Április, július, október felvételezés aljnövényzet és a holtfa borításának mértéke, a magoncok száma, mérete, a virágzó egyedek száma. Természetvédelmi őrszolgálat Rendkívüli mértékben felgyorsult a Budapest körüli agglomeráció beépülése megszűnik a védett területek melletti védőzóna megnő a védett területek rekreációs igénybevétele Különösen nagy károkat okoz az erdei motorozás A LIFE pályázat lehetővé tette, hogy a Szénások fokozottan védett és védett területeit jelenleg két természetvédelmi őr őrzi Munkájukat polgári természetőrök és a helyi polgárőrségek is segítik 23

24 Terepmotorosok kártétele Terepmotorosok elleni korlátok 24

25 Környezeti nevelés A területre érkező csoportokat biológus végzettségű környezeti nevelő fogadja. A Szénások értékeit két tanösvény mutatja be, Pilisszentivánon a Jági tanösvény, Nagykovácsiban a Nagy-Szénás tanösvény Önkéntesek számára természetvédelmi munkákat szerveznek. A csoportok számára különbuszt, szerszámokat, védőfelszerelést és szakmai irányítást biztosítanak. A Szénások látogatói szakvezetést kérhetnek. A pilisszentiváni LIFE irodában természetvédelmi kiállítást rendeztek be. Továbbképzéseket szerveznek biológia tanárok részére, ahol egy félnapos túrán mutatják be a környezeti nevelési programjukat a területen. A helyi újságokban természetvédelmi rovatot vezetnek, ahol a Natura 2000 hálózatról, a LIFE programról, az Európa Diplomáról, a terület értékeiről és természetvédelmi problémáiról írnak. 25

26 Önkéntesek szerepvállalása A gyerekeket az alábbi feladatokba vonják be: A dolomit gyepekben újuló feketefenyő kiirtása A talaj bolygatásának elkerülése érdekében a munkát a vegetációs időszakon kívül végzik. A felújításokhoz helyi molyhos tölgy makk gyűjtés Tájékoztató táblák, tanösvény berendezések kihelyezése, karbantartása Szemétgyűjtés Csemeteültetés Korlátozások a magterületen Sziklamászást folytatni, siklóernyőzni, kerékpárral behajtani, tájékozódási futóversenyt rendezni tilos. A gyalogos közlekedésre vonatkozó szabályok: A terület a jelzett turistautakon és tanösvényeken szabadon látogatható. Erről információs táblákon kell tájékoztatást adni. Ezeken az útvonalakon a belépéshez külön engedélyt kérni csak a 30 főt meghaladó rendezvényekre kell. A kijelölt utakról letérni csak szakvezetéssel vagy a természetvédelmi hatóság külön engedélyével szabad. Fotózás vagy filmfelvétel készítése céljából belépni csak a természetvédelmi hatóság külön engedélyével és természetvédelmi őr felügyelete mellett szabad. ipari és bányászati tevékenység nem végezhető Gondoskodni kell a terület rendszeres hulladék-mentesítéséről. A fokozottan védett terület vagyonkezelésbe vételéhez szükséges dokumentációt a DINPI felterjeszti a KvVM felé. Az A kezelési övezet látogatottságát és a területen folyó kutatásokat úgy kell szabályozni, hogy a legérzékenyebb élőhelyek védelme biztosított legyen. Az A és B kezelési övezet területét különleges rendeltetésű vadászterületté kell nyilvánítani. 26

27 Erdészeti előírások Az A kezelési övezetben csak olyan erdészeti beavatkozás végezhető, ami az idegenhonos fafajú (akác és feketefenyő) állományok szerkezetátalakítása, a pilisi len fajvédelme vagy veszélymentesítés érdekében történik. A B kezelési övezetben az őshonos fafajú erdőkben természetvédelmi célú erdőfenntartás végezhető. Folyamatos borítást biztosító, természetes folyamatokra alapozott, Pro Silva elvek szerinti (fenntartható, ökológiai értelemben vett tartamos, készletgondozó) erdőgazdálkodás folytatható. A véghasználat során szálalásos, szálalóvágásos és csoportos mozaikos felújítóvágásos módszerek alkalmazhatók. Az A és B kezelési övezetben található akácosokban fakitermelést végezni csak akkor szabad, ha az őshonos, lombos fafajokkal történő erdőfelújítás feltételei biztosítottak. Végvágás azokban az állományrészekben végezhető, ahol a szomszédos, őshonos fafajokból álló állományrészek magszórása biztosított. Az akác végvágásokat a nyár végi időszakban kell elvégezni. A végvágott akácosokat a termőhelynek megfelelő őshonos gyorsan növő fafajokkal (hegyi juhar, korai juhar, magas kőris, kislevelű hárs, nagylevelű hárs, gyertyán), legalább db/ha csemeteszámmal kell felújítani. Beavatkozások hatásvizsgálatai 1. A feketefenyvesek helyén felnövő molyhos tölgyesek regenerálódásának vizsgálata 2. A pilisi len monitoringja 3. A vadlétszám-apasztás eredményességének vizsgálatára a nagyvad-sűrüség éves monitoringja. 4. Bekerített mintaterületeken vizsgálják azt, hogy hogyan változik a vegetáció, ha a vadrágás megszűnik. 27