VIRTUALIZÁCIÓ. 2006/2007. tavaszi félév Tanulmány Esettanulmány: a XEN VMM KÉSZÍTETTE: BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VIRTUALIZÁCIÓ. 2006/2007. tavaszi félév Tanulmány Esettanulmány: a XEN VMM KÉSZÍTETTE: BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM"

Átírás

1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VIRTUALIZÁCIÓ 2006/2007. tavaszi félév Tanulmány Esettanulmány: a XEN VMM KÉSZÍTETTE: CSAPÓ ÁDÁM (OJCKX4) KASZA BÁLINT (GXUV56)

2 Tanulmány: a virtualizáció Bevezetés A virtualizáció definíciója Virtualizáció alatt általában a számítógépes erőforrások valamely absztrakcióját értjük. A fogalmat azonban számos környezetben, kontextusban használjuk, ezért igen nehéz pontos definíciót találni. Az Enterprise Management Associates nevű IT menedzsmenttel foglalkozó cég által javasolt definíció az alábbi: A virtualizáció olyan technika, amit arra használunk, hogy elválasszuk a számítógép erőforrásainak fizikai jellemzőit attól, ahogyan azokat más rendszerek, alkalmazások vagy felhasználók igénybe veszik. Ebbe beleértendő az is, hogy egyetlen erőforrás (pl. egy szerver, operációs rendszer, alkalmazás, adattároló) logikailag több erőforrásnak látszik, illetve az is, hogy több fizikai erőforrás (mint pl. tároló helyek, szerverek) egyetlen logikai egységnek látszik. Történelem A virtualizáció megjelenése az IBM nevéhez fűződik. Két vonalon is történt ennek a technikának a korai kutatása. Egyik esetben az 1960-as évek közepén az IBM Cambridge-i kutatóközpontjában fejlesztették a CP-40 nevű időosztásos operációs rendszert. Ez az operációs rendszer a S/360 nevű architektúrán futott, s gyakorlatilag teljes virtualizációt valósított meg azzal, hogy több külön virtuális gépet alkotott az egyetlen fizikai erőforráson. Ezek a virtuális gépek egymástól teljesen függetlenek voltak, s futott rajtuk minden szoftver, ami az eredeti gépen is, s nem csak azok, amelyek kifejezetten időosztásos rendszerre lettek fejlesztve. Ezeken a különböző virtuális gépeken futtatták a CMS (Conversational Monitor System) nevű egy felhasználós operációs rendszert. Ezt az együttest nevezzük CP/CMS rendszernek. A Control Program (CP) által létrehozott virtuális gépet akkor pszeudo gépnek nevezték. A másik vonalon egy New York-i központban az IBM M44/44X nevű rendszer fejlesztése folyt. Itt az IBM 7044 (M44) nevű számítógépét virtualizálták. A kapott virtuális gépek, képek nem feltétlen egyeztek meg a fizikai erőforrásokkal, így ezt részleges virtualizációnak nevezzük. Maga a virtuális gép elnevezés ebből a projektből származik. Az 1970-es évekre az IBM tovább fejlesztette a fizikai számítógépet, s olyan újabb technikákkal segítette a virtualizáció fejlődését, mint pl. a virtuális memóriák megjelenése. Az új számítógép az S/370-es nevet kapta, s a rá épülő virtuális gépes architektúrát nevezték VM/370-nek. Ez a virtualizációs technológiákat kínáló VM-sorozat ma is létezik az IBM-nél. A 80-as években alábbhagyott a lelkesedés a virtualizáció iránt, ezekben az években nem voltak különösebb átütő erejű fejlesztések e téren. A 90-es években újra felerősödött az érdeklődés és az igény a virtualizáció iránt. Ezúttal azonban már nem csak nagyvállalati, szerver oldali környezetben, hanem asztali alkalmazásra is. Az x86-os architektúra nem volt alkalmas virtualizációra, ezért egészen 1999-ig kellett várni, amikor is a VMWare-től megjelent az első x86-os gépen használható virtualizációs termék, a VMWare Virtual Platform. Két fő alkalmazási terület Eleinte ez a technika nem jelentett mást, mint virtuális gépek szimulálását adott fizikai erőforrásokon. Ez a felhasználási terület jelentkezett először, s a mai napig is inkább ezt értjük

3 virtualizáció alatt. A módszert platform virtualizációnak nevezzük. Az évek során kibővítették a virtualizáció értelmezését, s tágabb értelemben már erőforrások virtualizációjáról is beszéltek. Ez esetben nem akarunk semmilyen pszeudo gépet szimulálni, csupán a fizikai erőforrásokról van szó, amelyek másképp látszanak, másképp láttatunk, mint amilyenek valójában. Platform virtualizáció Ebben a fejezetben bemutatom a platform virtualizáció nyújtotta lehetőségeket sorba véve a fontosabb alkalmazási módokat. Amennyiben a virtualizációnak ezt a módját használjuk, szükségünk van bizonyos fizikai erőforrásokra, azaz egy virtualizációra alkalmas hardverre, amin ezt a szimulációt elvégezzük. Ezt a platformot nevezzük fogadónak, azaz host-nak. Ezen a platformon hozunk létre egy újabb környezetet, egy virtuális gépet. Ezt nevezzük vendégnek, guest-nek. Ez a vendég szoftver gyakran nem más, mint egy másik operációs rendszer, ami úgy viselkedik, mintha a meglévő fizikai erőforrásainkat használná, azaz, mintha a fogadó platformon futna. Attól függően, hogy ezeket az erőforrásokat mennyire, hogyan és milyen rétegeken keresztül virtualizáljuk több módot is megkülönböztethetünk platform virtualizáción belül. Az itt használt elnevezések nem biztos, hogy pontosan megegyeznek az irodalomban találtakkal, azonban a mögötte lévő működés alapján be tudjuk őket azonosítani. Emuláció Szimulációról vagy emulációról akkor beszélünk, amikor a virtuális gép egy teljes hardver környezetet használ, s a vendég szoftver valamilyen más, a fizikai erőforrástól eltérő erőforráson fut. Ezt az új (virtuális) környezetet tudjuk megteremteni emuláció segítségével. Ezt tipikusan akkor használják, amikor pl. egy új processzort fejlesztenek, de az még fizikailag nem áll rendelkezésre, így emulációval hozzák létre ezt az új környezetet. A Bochs nevű emulátort kipróbálhatjuk asztali gépünkön is, ezt általában régebbi operációs rendszerek, szoftverek futtatására használják. Az emulátor segítségével létrehozhatjuk a futáshoz szükséges hardver környezetet is. Komolyabb hardver környezetre (pl. az IBM nagyszámítógépekhez a Hercules emulator-t használják. Natív, teljes virtualizáció Teljes virtualizáció alatt azt értjük, hogy a virtuális gép, amin egy módosítatlan vendég operációs rendszer fut, rendelkezik az összes, futásához szükséges erőforrással. Ezeket az erőforrásokat teljesen irányítása alatt tartja megfelelve ezzel a követelményeknek. Ebben az esetben a szimulált környezet, azaz a virtuális erőforrások teljes mértékben megegyeznek a fizikai megfelelőjükkel. A natív virtualizáció abban jelent többet ennél, hogy a hálózati és az I/O műveletekhez valamilyen gyorsítást használnak teljesítménynövelés céljából. Ezt a teljes virtualizációt tipikusan akkor használjuk, amikor a rendszerünket több felhasználóval szeretnénk megosztani, illetve amikor a különböző felhasználói környezeteket biztonsági és megbízhatósági okokból szeretnénk elkülöníteni (izoláció). Gyakorlati példának a Microsoft Virtual PC-jét ill. a VMWare Workstation-jét kell itt megemlíteni. Részleges virtualizáció A virtualizációnak ez a módja abban különbözik az előzőtől, hogy ezúttal nem szimuláljuk a teljes fizikai környezetet, annak csupán egy részét. Más néven címtér

4 virtualizációnak is szokták nevezni, ami arra utal, hogy habár nem vagyunk kötelesek a teljes hardver környezetet szimulálni, a futó virtuális gépek külön címtérrel kell, hogy rendelkezzenek. Mivel nem biztosítjuk a teljes fogadó környezet virtualizációját, ezért itt nem érvényes az a feltétel, hogy minden, a fogadó platformon futó szoftvernek futnia kell a vendégen is. Tehát pl. részleges virtualizációkor nem is futnak teljes operációs rendszerek a vendég környezetben. Az ilyen típusú virtualiáció történelme egészen a 60-as évekig nyúlik vissza, az IBM M44/44X-es időkig, ahol ezt először alkalmazták. Paravirtualizáció Ennek a technológiának lényege, hogy a virtuális gépek alatt és a fizikai erőforrások fölött nem helyezkedik el host operációs rendszer, hanem a hardver fölött közvetlenül egy ún. hipervisor (virtuális gép monitor) működik, s a vendég operációs rendszereknek ezzel a hipervisorral kell kommunikálnia, dolgoznia. Ehhez szükséges a vendég operációs rendszerek módosítása, ami jelentős hátrányt jelenthet, hiszen nem minden operációs rendszer rendelkezik nyílt forráskóddal. A technológia óriási előnye, hogy mindössze 2-5%-os a teljesítménycsökkenés a tiszta hardveres megoldáshoz képest. Mintapéldának az újabb, 3-as verziójú Xen-t tudjuk ide sorolni, ő használ tisztán paravirtualizációt. Operációs rendszer szintű virtualizáció Amennyiben a virtualizációt operációs rendszer szintjén oldjuk meg, teljesítményt nyerünk, cserébe viszont lekötjük az operációs rendszerünket. Ez esetben ugyanis mindössze egyetlen operációs rendszerünk (egyetlen kernelünk) van, s azon belül kapunk több partíciót. Ezeket a partíciókat nevezhetjük virtuális környezeteknek (Virtual Environment, VE), vagy akár virtuális magánszervereknek (Virtual Private Server, VPS) is. Ezeknek a partícióknak az izolációja természetesen megoldott, így azok kívülről különálló egyedüli rendszereknek látszanak. Gyakorlati alkalmazásként megemlíthetjük a Linux-VServer projektet, ill. a SWsoft Virtuozzo megoldását és annak nyílt forrású változatát, az OpenVZ-t is. Alkalmazás virtualizáció Ebben az esetben az operációs rendszer és a futtatott alkalmazás közé egy új réteget helyezünk, ezt nevezzük virtuális környezetnek. Az alkalmazásunk teljes mértékben ezzel a virtuális környezethez (virtuális gép ) kapcsolódik, míg az operációs rendszerrel való kapcsolat az új réteg feladata. Így tehát az alkalmazás elhatárolódik a hardvertől és az azon futó operációs rendszer API-jától is. Erre a fajta virtualizációra tipikus példa a Java Virtual Machine (JVM). A Java-ban megírt alkalmazásunk minden esetben egy java virtuális gépen fut, s nekünk nem kell foglalkozni az alatta lévő hardverrel és operációs rendszerrel. Erőforrás virtualizáció A virtualizáció szót újabban műs kontextusban is alkalmazni kezdték. Ez esetben nem virtuális gépekről van szó, hanem valamely fizikai erőforrás absztrakciójáról. Ez esetben továbbra is fizikai erőforrásként látjuk, azonban valós tulajdonságait elrejtjük, s kívülről másképp láttatjuk. Itt három jelentősebb csoportot különböztetek meg:

5 Egy erőforrás többnek látszik Ebben az esetben egyetlen fizikai erőforrás létezik, ami logikailag kívülről azonban többnek látszik. Ezek a kifelé mutatott virtuális erőforrások különállóknak mutatkoznak, így azok felhasználói nem tudnak arról, hogy valójában közös erőforrást használnak. Gyakorlatban használt megoldásként ide sorolhatjuk a diszkek partícionálását, és az azonos adatbázishoz tartozó különböző nézeteket. Több erőforrás egynek látszik A virtualizáció ezen formája gyakorlatilag az előző ellentettjét jelenti: több fizikai erőforrás létezik, ezeket egybe fogjuk, s kifelé egy nagyobb, erősebb logikai egység látszik egyetlen interfésszel. Itt példaként megemlíthetjük a SAN-t (Storage Area Network), ahol több kisebb tároló egységet fogunk egybe. A felhasználó egyetlen tárolóként látja, s nem tud arról, hogy az adatai esetleg több lemezre is szétszóródhattak. Másik jellegzetes alkalmazás a fürtözés. Kívülről mindössze a fej látszik a szerverfürtből, s arról nem tudunk, hogy az valójában több szerverből, csomópontból áll. Több erőforrásból egyet látunk Ez a típus abban különbözik az előzőtől, hogy most a fizikai erőforrások replikának tekinthetők, s mind ugyanazt a virtuális erőforrást valósítják meg. Kívülről a virtuális erőforrást látjuk, s amennyiben valamilyen igényt intézünk felé, az választani fog bizonyos kritériumok alapján egyet a valós erőforrások közül, s azzal kiszolgáltatja az igényt. Ez a kritérium lehet erőforrás-kihasználtság, esetleg fizikai közelség stb. Példának ide sorolhatjuk azt az esetet, amikor bizonyos adatokat több helyen is tárolunk, s mindig a leggyorsabban elérhetőt használjuk (pl. RAID 1). Ezen kívül ide tartoznak még az alkalmazás konténerek is: a klienst nem érdekli, hogy melyik alkalmazás dolgozza fel a kérését, neki csak az az érdeke, hogy azt a lehető leggyorsabban megtegye. Legújabb alkalmazási területek Szerverkonszolidáció Ez a technika nagyvállalatoknak nyújt megoldást a több szerver használata esetén előjövő problémákra. A költséghatékony megoldás lényege, hogy a több fizikai szerverünk helyett használjunk egy nagyobb teljesítményűt, s azon futtassuk az egyes szervereinket virtuális környezetben. Tesztelés Új szoftverek esetén a teszthardver szűk keresztmetszet lehet. Ezt meg tudjuk kerülni úgy, hogy a tesztelő virtuális gépen tesztel, s ez a virtuális gép van a teszthardvernek megfelelően konfigurálva. Másik fontos alkalmazás tesztelés esetén lehet a már korábban említett emuláció, amikor egy még nem létező fizikai erőforrást (pl. processzort) tesztelünk, használunk virtuális környezetben.

6 Hordozható alkalmazások Legtöbb esetben amennyiben használni szeretnénk egy alkalmazást, telepítenünk kell azt. Ez a folyamat bizonyos beállításokat tárol el olyan helyeken, amelyek nem tartoznak közvetlenül az alkalmazáshoz (pl. Windows Registry). Az itt tárolt beállítások szükségesek az alkalmazások futtatásához, ezért azt nem használhatjuk másik gépen. Erre a problémára is megoldást ad a virtualizáció, amennyiben az alkalmazásunkat egy virtuális környezetbe helyezzük, s ezzel a környezettel együtt használjuk azt. A beállítások és egyéb személyes beállítások ebben a virtuális környezetben tárolódnak, így azok hordozhatóvá válnak az alkalmazással együtt. Deszktop virtualizáció A technika lényege, hogy a felhasználó és a számítógép, amelyet használni kíván, fizikailag távol van egymástól. Ilyen esetben a hálózaton keresztül kell használnia a gépet. Minden információt (kép a monitoron, egérmozgás, billentyűzet) továbbítani kell egy sessionel a hálózaton. A deszktop virtualizációt további osztályokra bonthatjuk: i) Egyszerű távoli asztal: a felhasználó az asztali számítógépéhez kapcsolódik a hálózaton keresztül egy másik számítógép segítségével valamely alkalmas szotfver használatával. Ez a szoftver lehet pl. a Windows Távoli Asztal alkalmazása. ii) Megosztott asztal: ez esetben a felhasználó egy távoli, sok felhasználós környezetet megvalósító szerverhez kapcsolódik, amikor a saját fiókját használja. iii) Virtuális gépek: itt minden felhasználó saját virtuális géppel rendelkezik, amelyen egy felhasználói fiókos operációs rendszert futtat. iv) Penge számítógépek (blade pc): ennél a típusnál a felhasználók asztali számítógép helyett csak egy vékony klienst használnak, amivel kapcsolódnak egy távoli központban tárolt ún. blade PC-hez, s annak minden erőforrását igénybe vehetik, nem kell másokkal osztozkodniuk azon.

7 Egy konkrét VMM bemutatása: Xen A Xen céljai A Xen egy x86-os processzor architektúrára készitett VMM (Virtual Machine Monitor), amelynek kiemelt célja 100-as nagyságrendben lehetővé tenni különböző operációs rendszerek egyszerre történő futtatását. Mindezt egy olyan környezetben kivánja elérni, amely garantálja az egyszerre futtatott operációs rendszerek egymástól való függetlenségét, biztonságos és igazságos erőforrás-menedzsmentet nyújt és minimális plusz futtatási költséget igényel a nem-virtualizált esethez képest. A Xen tulajdonságainak bővebb kifejtése az alábbiakban olvasható. A Xen főbb tulajdonságai Ahhoz, hogy a Xen olyan szolgáltatást tudjon nyújtani, ami minimális plusz futtatási költséget igényel a nem-virtualizált esethez képest, ún. paravirtualizációt kell megvalósitania. Ez azt jelenti, hogy a VMM által nyújtott hardver interfész nem teljesen azonos a fizikai számitógéparchitektúra által nyújtott interfésszel. A paravirtualizáció több szempontból is előnyös, azonban a fenti követelményeknek eleget tevő VMM-ben azért feltétlenül szükséges, mert az x86-os processzor-architektúra nem támogatja a teljes virtualizációt. Például, léteznek olyan felügyeleti parancsok, amelyeket csak speciális jogokkal lehet futtatni, és amelyeket ha módosítás nélkül továbbítana az x86-os processzor felé a virtuális réteg, akkor a fail-silent modell szerinti lekezeletlen hiba keletkezne. Az általános megoldás erre a problémára, hogy a VMM réteg dinamikusan átírja, lefordítja a kiszolgált operációs rendszer kerneljének kódját, hogy megfelelően jelezze a keletkezett hibákat az operációs rendszer felé. Ez a megoldás azonban jelentős plusz-költséggel jár, amit paravirtualizáció útján el lehet kerülni (a virtuális hardver már nem fail-silent modell szerinti hibát generál). A paravirtualizáció következménye, hogy a Xen VMM-en futtatott vendég operációs rendszerek alsóbb rétegeit módosítani kell. Kitüntetett célja viszont a Xen-nek, hogy mindez ne legyen kihatással az alkalmazói programokra. Az alkalmazói programok bináris kódja változtatás nélkül fut a Xen-architektúrán futó operációs rendszeren. A valós fizikai operációs rendszerekkel összemérhető teljesítmény nyújtása mellett fontos cél volt a Xen fejlesztése során, hogy megbízható módon elkülönítse a látszólag külön hardveren, azonban valójában egy fizikai hardveren futó vendég operációs rendszerek folyamatait. Ezt az alábbiakban taglalt védelmi mechanizmusok segítségével éri el. A Xen által nyújtott interfész Memóriakezelés Mivel az x86-os architektúrán nincsen szoftver-menedzselt TLB (translation lookaside buffer), hanem hardveres lapozótáblákban keresgél a processzor, ezért a Xen tervezői úgy döntöttek, hogy egyrészt a vendég operációs rendszerre bízzák saját címterük menedzselését a hardveres lapozótáblában (a hypervisor csak minimálisan avatkozik ilyenkor be, hogy biztosítsa a vendég operációs rendszerek szeparáltságát), másrészt pedig a, lapozótábla kiürítését elkerülendő, minden címtér felső 64 Mb-ja a Xen számára van fenntartva, így

8 kontextusváltáskor is elérhető (ez azért fontos, mert a hardveres lapozótábla nem címkézett, ezért csak egy címtér van, amit minden kontextusváltáskor üríteni kell). Ha egy vendég operációs rendszer új lapozóterületet kíván inicializálni (pl. mert új processzt hozott létre), akkor a saját számára lefoglalt memóriaterületből allokál egy darabot, és azt regisztrálja a Xen-nél. Ezt követően az operációs rendszer írási jogokat kap arra a területre. Lévén hogy az írási jog átadása komoly biztonsági kérdéseket vethet fel, ezért ezek az írási jogok korlátozottak. Erre példa, hogy csak saját maga által birtokolt lapokat írhat ki az operációs rendszer. Ezen kívül ezek a lapleképezések nem írhatóak (magyarán nem változtathatóak később). CPU interfész A hypervisor (vendég OS és hardver közötti felügyeleti réteg, amely pl. trap-eket generál az egyébként fail-silent hibákra) bevezetése megdönti azt az általános feltételezést, hogy az operációs rendszer kernel módban maximális jogokkal rendelkezik. Az x86-os CPU architektúra támogatja a futtatási jogok virtualizációját, mivel hardver szinten 4 különböző jogkört definiál. Ezeket általában 0-tól 3-ig számozva jellemzik (0 a legerősebb, a hardveren felügyeleti privilégiummal rendelkező szint, a 3 pedig a leggyengébb szint, amely szinten az alkalmazói programok futnak). Az OS/2-es operációs rendszer óta nem volt olyan jelentős operációs rendszer az x86-os architektúrán, ami az 1-es illetve 2-es szintű privilégiumokat használta volna. A Xen-ben ezért a vendég operációs rendszer 1-es szinten, míg a hypervisor 0-ás szinten fut. A privilegizált parancsok virtualizációját a fentiek alapján úgy oldják meg, hogy az operációs rendszer közvetlenül nem, csak a hypervisoron keresztül hajthat végre ilyen utasításokat (ez vonatkozhat pl. olyan esetekre, mint új lapozófájl létrehozására, vagy a processzor leállítására abban az esetben, amikor a vendég operációs rendszer tétlen). A kivételkezelés terén szinte semmilyen módosítást nem kellett végrehajtani az eredeti x86-os architektúrához képest, mivel a paravirtualizált CPU-ban megőrizték azokat az adatstruktúrákat (verem-típusú tárakat), amelyek a kivételkezelést lehetővé teszik. Az egyes kivétel-típusok lekezelésére külön táblázatot kell létrehozni a VMM-ben (mivel a vendég OS már nem végezhet kivételkezelést). A két leggyakoribb kivétel (rendszerhívások és lapozóhibák) közül a rendszerhívásokat általában szoftver-hibával kezelik, és elkerülendő a jelentős pluszköltségeket, úgy oldották meg a Xen-ben hogy ne kelljen a processzornak 0-ás privilégiumú üzemmódba kontextust váltania, hogy előre regisztrálják a VMM-ben a lehetséges rendszerhívásokat, amelyek ezek után 1-es üzemmódból is hívhatóak lesznek. Ugyanez nem tehető meg lapozóhibák esetén, mivel ilyenkor a CR2-es regiszter tartalmának kiolvasása lenne szükséges, amit nem biztonságos 1-es privilégiumú üzemmódból engedélyezni. I/O eszközök kezelése Ahelyett, hogy minden lehetséges periféria eszköz virtualizációját megvalósították volna, a Xen készítői leegyszerűsített periféria-absztrakciót hoztak létre, ami egyszerre teszi lehetővé a fizikai perifériák elérését illetve a különböző vendég-operációs rendszerekhez tartozó perifériák izolációját.

9 Alrendszerek megvalósítása Vezérlő mechanizmusok Kétféle vezérlő mechanizmus létezik, amelyek segítségével irányítható a Xen és a felette elhelyezkedő vendég operációs rendszer interakciója. A vendég operációs rendszerből szinkron hívások küldhetőek a Xen felé, amelyeket hyperhívásoknak neveznek. A Xen ezzel szemben aszinkron eseményeket generálva tájékoztatja a vendég operációs rendszereket a főbb eseményekről. A hyperhívasok interfésze hasonlóan működik a hagyományos operációs rendszerekben megszokott rendszerhívásokhoz. Az interfész segítségével a vendég operációs rendszer olyan műveletek elvégzését kérheti a Xen-től, mint pl. lapozófájlok allokálása. A UNIX-rendszerekhez hasonlóan viszonylag kevés jelzés létezik a Xen-ben, amelyek bizonyos események hatására jöhetnek létre. Ezeknek az eseményeknek a bekövetkeztét vendég operációs rendszerenként külön-külön, bittérképes struktúrában tárolják, és a Xen ennek felhasználásával periodikusan értesíti a vendég operációs rendszer által beállított eseménykezelőt. Adatátvitel mechanizmusai A vendég operációs rendszer és a perifériaeszközök közé behelyezett hypervisor miatt meg kell oldani az adatok transzparens, vendég operációs rendszer és a perifériaeszközök közötti átvitelét. Az adatátvitel tervezésekor a két legfőbb szempont az volt, hogy az erőforrás-menedzsment és az eseményriasztás követelményei ne sérüljenek. Ennek jegyében, a perifériáról érkező adatok esetében minimális költségűre igyekeztek szorítani a vendég operációs rendszer felé történő demultiplexelést, és a pluszköltséget jelentő puffermenedzsment-feladatokat olyan időpontra késleltetik, amikor a végrehajtás ideje az adott vendég operációs rendszer számlájára írható. Hasonló módon, az I/O műveletekre specializált memóriaterületeket inkább a vendég operációs rendszeren belül igyekeztek elhelyezni, hogy ezzel elkerüljék az osztott memóriák használata esetén fellépő interferenciahatásokat. A tényleges adatátvitelhez ún. aszinkron I/O gyűrűt használ a Xen. Ez tulajdonképpen egy gyűrűbe szervezett puffer, amely az I/O műveletekhez tartozó pufferek leíróit tartalmazza. A tényleges puffereket maguk a vendég operációs rendszerek foglalják le a saját idő- és térkvótájukban. A gyűrűhöz két pár termelő- és fogyasztómutató tartozik. A vendég operációs rendszer, amikor új adatot szeretne küldeni, elhelyezi a pufferleirót a gyűrűben és növeli saját termelőmutatóját. A Xen, miután feldolgozta a kérést, növeli saját fogyasztómutatóját. A perifériáról érkező adatok esetében ugyanez játszódik le, csak forditott szerepkörök szerint (egy másik pár mutatóval). A fentiekben leírt módszer kellően generikus ahhoz, hogy általánosan alkalmazható legyen. Fontos tulajdonsága még az adatmozgatásoknak, hogy a termelő- és fogyasztómechanizmusok elkülönülnek az értesítési mechanizmusoktól, és így a vendég operációs rendszer specifikálhatja, hogy hány kérésének teljesítése után kíván először értesítést kapni. Így elkerülhető a feleslegesen gyakori megszakítások szerencsétlen hatása.

10 Alrendszerek virtualizációja Az imént tárgyalt vezérlő és adatmozgató mechanizmusok minden alrendszer kialakításában fontos szerepet játszottak. Az alábbiakban ezen alrendszerek virtualizációjáról olvasható rövid összefoglaló. CPU-ütemezés A Xen az ún. BVT (Borrowed Virtual Time) ütemező algoritmust használja. Fontos előnyös tulajdonságai ennek az algoritmusnak, hogy munka-konzerváló (tehát az egyszer elvégzett számításokat nem kell újra és újra elvégezni), illetve, hogy gyors riasztási mechanizmust kínál a vendég operációs rendszer felé. Ez utóbbi nagyon fontos követelmény az olyan alrendszereknél, ahol a szigorú ütemezettségű futás alapelvárás (ilyen pl. a TCP, amely pontosan ütemezett nyugtákat igényel ahhoz, hogy a RTT round-trip time, azaz odavissza idő mérhető legyen). Időkezelés A Xen három fajta időt szolgáltat a vendég operációs rendszer felé: valós időt, virtuális időt és ún. falióra-időt. A valós időt nanoszekundum pontosságban méri, a processzor órajelével szinkronban (azonban lehetőség van külső forráshoz való szinkronizálásra is, pl. az NTP Network Time Protocol segítségével). A virtuális idő kizárólag akkor ketyeg, amikor éppen az adott vendég OS birtokolja a CPU-t. A virtuális idő segítségével végezhet a vendég operációs rendszer belső ütemezést az alkalmazói programok között. A falióra-időt offszetként tárolják, amit hozzá kell adni a valós időhöz (a kauzalitás megőrzésére csak pozitív lehet). A vendég operációs rendszerek számára két programozható riasztó óra áll rendelkezésre. Ezek közül az egyik valós időt, a másik virtuális időt használ. Virtuális címfordítás A korábbiakban már volt róla szó, hogy az x86-os architektúra hardveres lapozófájlkezelése nehézkessé teszi a memória virtualizációját. A VMWare ún. árnyék lapozófájlt készít, ami egy olyan virtuális lapozófájl, amit az MMU közvetlenül nem lát. A hypervisor felelős ekkor a memóriaelérések validálásáért, kezeléséért. Ez jelentős pluszköltséget jelenthet. A Xen-ben ezért úgy került megvalósításra a memóriakezelés, hogy a lapozófájlok közvetlenül az MMU-nál kerülnek regisztrálásra, azonban csak olvasható üzemmódban használhatóak. Amennyiben írni is szeretné a vendég operációs rendszer a lapozófájlt, olyankor a hypervisor elvégzi a megfelelő ellenőrzéseket. A Xen-ben minden egyes lapozófájl-egységhez típust és referenciaszámot rendelnek. A típusok egymást kölcsönösen kizárják, és a következők lehetnek: PD (page directory), PT (page table), LDT (local descriptor table), GDT (global descriptor table), vagy RW (writeable). Ezzel a mechanizmussal különválaszthatóak a jogosultságok. Fizikai memória A fizikai memóriát a Xen statikusan allokálja minden egyes vendég operációs rendszerhez. Létezik egy felső korlát is arra nézve, hogy mennyi memóriát birtokolhat maximális esetben egy vendég operációs rendszer.

11 A fizikai memóriakezelés ezen túl hagy némi szabadságot a vendég operációs rendszernek, amennyiben indokolt esetben allokálhatóak újabb memórialapok is. Ezek a műveletek a fentiekkel összhangban kizárólag a hypervisoron keresztül történhetnek meg. A lefoglalt memóriaterületek fizikailag általában nem folytonosak. Ezért lehetőség van arra, hogy a fizikai címekhez is hozzájusson a vendég operációs rendszer, hogy a kritikusan időérzékeny feladatokhoz tartozó kódot egymáshoz közel álló lapokra olvassa be. Általános esetben azonban csak virtuális címekkel dolgoznak a vendég operációs rendszerek. Hálózatkezelés A hálózati forgalom kezeléséhez ún. VFR (virtual firewall-router) absztrakciót definiáltak. Egy virtuális tűzfal-routerhez számos VIF (virtuális interfész) tartozik, amelyek logikai felépítése hasonlít a modern hálózati kártyákéhoz. Két I/O gyűrűt tartalmaznak a szükséges pufferleirókhoz, mindkét irányhoz külön-külön egyet-egyet. Ezen kívül mindegyik virtuális interfészhez (mintázat, akció) típusú szabályok tartoznak, amelyek tipikus esetben azt írják le, hogy adott IP-címhez és porthoz milyen irányba kell küldeni a csomagokat. Ezeket a bejegyzéseket a domain0 (az operációs rendszer privilegizált rétege) helyezi el a virtuális interfészben. A jelentős pluszköltségek elkerülése érdekében a beérkező csomagokat nem adja oda közvetlenül a vendég operációs rendszernek a Xen. Ehelyett azt a megoldást alkalmazzák, hogy egy használatlan memórialapért cserében kapja meg az operációs rendszer a csomagot. Ha nincs rendelkezésre álló használatlan memórialap, akkor a Xen a csomagot eldobja. Háttértárak kezelése Egyedül az operációs rendszeren belüli domain0-ának van közvetlen hozzáférési joga az IDE-s és SCSI-s háttértárakhoz. A vendég operációs rendszerek felsőbb rétegei kizárólag ún. VBD-ket (Virtual Block Device, virtuális blokkos eszköz) látnak. A VBD tulajdonképpen csak extenteknek egy listája, amely hozzáférési jogokat és tulajdonossági információkat is tartalmaz. A vendég operációs rendszer a fentiekben ismertetett I/O gyűrű mechanizmust használja az eszköz hozzáféréséhez. A kérések kiszolgálásának sorrendjét mind a vendég operációs rendszer privilegizált rétegei, mind a hypervisor befolyásolhatják. A vendég operációs rendszer szükség esetén le is tilthatja, hogy átsorrendezze kéréseit a hypervisor (pl. write-ahead log használata esetén). Új domain létrehozása Egy új vendég operációs rendszer elindítása esetén nem a Xen-ben, hanem az operációs rendszer domain0-jában kerül megvalósításra a legtöbb funkció, amely funkciók meghatározott vezérlő-interfészen keresztül érhetik el a Xen-t. Ezen az interfészen keresztül lehet elérni a vendég operációs rendszerhez tartozó memóriaterületet, illetve specifikálni a kezdeti regisztertartalmat. Ez a fajta megoldás jelentős költségcsökkentést eredményez, ugyanis a különböző operációs rendszerek változó mennyiségű memóriát igényelnek induláskor, és egy supremum érték beállítása sem célszerű, mert ez gyakran kiegészítő módosításokat igényel magán az operációs rendszeren belül is.

12 A Xen értékelése Az [1] hivatkozás leírja különböző benchmark tesztek futtatási eredményeit. Ezek a benchmarkok általában összetett alkalmazás-szintű feladatok, amik a rendszer különböző alrendszereit eltérő módokon terhelik le. Így lehetőség nyílik a Xen felett futó virtuális gépek teljesítményének összehasonlítására valódi, közvetlenül fizikai gépeken futó operációs rendszerekkel. A hosszan elnyúló, nagy számításigényű feladatok esetében minimális pluszköltség tapasztalható a virtuális gép használatakor, mivel ilyenkor kevés I/O műveletre van szükség, és ezért minimális a Xen-nel való interakció. Volt olyan benchmark is, amely során egy linux kernel fordítási idejét figyelték. Egy fizikai gépen átlagosan a CPU idő 7%-át tölti ilyenkor az operációs rendszer kernelében, ehhez kb. 3%-ot tett hozzá a Xen. Ez más virtuális gépekhez hasonlítva figyelemreméltó. A leggyengébben teljesítő benchmark az OLTP tranzakcióknál jött elő. Ennek az az oka, hogy az OLTP tranzakciók sok szinkron diszkműveletet igényelnek, ami megnöveli a biztonsági domainek közötti váltások számát. A Xen összehasonlitása más VMM-ekkel Általában elmondható, hogy a Xen túlteljesíti VMM-es vetélytársait (bár egyes termékekkel való összevetése szerzői jogok miatt nem közölhető). Ennek leglényegesebb oka a paravirtualizációban rejlik. A paravirtualizációnak azonban megvan az ára: módosítani kell a vendég operációs rendszerek legalsóbb (leginkább gépközeli) szintjeit. Ez a módosítás azonban az alkalmazói programok felületére nem hat ki. Hivatkozások: [1] Barham, Dragovic, Fraser, Hand, Harris, Ho, Neugebauer, Pratt, Warfield: Xen and the Art of Virtualization

UNIX / Linux rendszeradminisztráció

UNIX / Linux rendszeradminisztráció UNIX / Linux rendszeradminisztráció VIII. előadás Miskolci Egyetem Informatikai és Villamosmérnöki Tanszékcsoport Általános Informatikai Tanszék Virtualizáció Mi az a virtualizáció? Nagyvonalúan: számítógép

Részletesebben

VIRTUALIZÁCIÓ KÉSZÍTETTE: NAGY ZOLTÁN MÁRK EHA: NAZKABF.SZE I. ÉVES PROGRAMTERVEZŐ-INFORMATIKUS, BSC

VIRTUALIZÁCIÓ KÉSZÍTETTE: NAGY ZOLTÁN MÁRK EHA: NAZKABF.SZE I. ÉVES PROGRAMTERVEZŐ-INFORMATIKUS, BSC VIRTUALIZÁCIÓ KÉSZÍTETTE: NAGY ZOLTÁN MÁRK EHA: NAZKABF.SZE I. ÉVES PROGRAMTERVEZŐ-INFORMATIKUS, BSC A man should look for what is, and not for what he thinks should be. Albert Einstein A számítógépek

Részletesebben

Virtualizáció. egy hardveren több virtuális rendszer működik egyszerre, virtuális gépekben futó önálló vendég (guest) operációs rendszerek formájában

Virtualizáció. egy hardveren több virtuális rendszer működik egyszerre, virtuális gépekben futó önálló vendég (guest) operációs rendszerek formájában Virtualizáció Virtualizáció fogalma: Virtualizáció egy hardveren több virtuális rendszer működik egyszerre, virtuális gépekben futó önálló vendég (guest) operációs rendszerek formájában A virtualizáció

Részletesebben

Könyvtári szervervirtualizáció Oracle Virtual Machine platformon

Könyvtári szervervirtualizáció Oracle Virtual Machine platformon Könyvtári szervervirtualizáció Oracle Virtual Machine platformon avagy a virtualizáció licenszgazdálkodásra is használható? Marton József Ernő jmarton@omikk.bme.hu Nagy Elemér Károly eknagy@omikk.bme.hu

Részletesebben

ede.bodroghy@hu.ibm.com

ede.bodroghy@hu.ibm.com ede.bodroghy@hu.ibm.com 5/30/2014 Globális piacvezető a hoszting szolgáltatásokban 21000 ügyfél 140 országban 100000 menedzselt eszköz 685 alkalmazott 13 adatközpont 17 hálózati belépési pont 2 SOFTLAYER

Részletesebben

A virtualizáció a modern vállalati informatikai infrastruktúra alapja

A virtualizáció a modern vállalati informatikai infrastruktúra alapja A virtualizáció a modern vállalati informatikai infrastruktúra alapja Bodnár Ádám a-adbodn@microsoft.com Server Product Marketing Manager Microsoft Magyarország 0 Miről lesz ma szó? A virtualizáció Mire

Részletesebben

IBM felhő menedzsment

IBM felhő menedzsment IBM Váltsunk stratégiát! Budapest, 2012 november 14. IBM felhő menedzsment SmartCloud Provisioning és Service Delivery Manager Felhő alapú szolgáltatások Felhasználás alapú számlázás és dinamikus kapacitás

Részletesebben

Segesdi Dániel. OpenNebula. Virtualizációs technológiák és alkalmazásaik BMEVIMIAV89. 2011 ősz

Segesdi Dániel. OpenNebula. Virtualizációs technológiák és alkalmazásaik BMEVIMIAV89. 2011 ősz Segesdi Dániel OpenNebula Virtualizációs technológiák és alkalmazásaik BMEVIMIAV89 2011 ősz OpenNebula Előszó A feladatom az OpenNebula nyílt forráskódú cloud management eszköz megismerése, mely egységes

Részletesebben

SC Kérdés. SC Kérdés. SC Kérdés

SC Kérdés. SC Kérdés. SC Kérdés Melyik Windows Vista verzióról lehet melyik Windows 7 verzióra helyben frissíteni? Windows Vista Business -> Windows 7 Professional Windows Vista Business -> Windows 7 Home Premium Windows Vista Ultimate

Részletesebben

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom

Részletesebben

Orvosi készülékekben használható modern fejlesztési technológiák lehetőségeinek vizsgálata

Orvosi készülékekben használható modern fejlesztési technológiák lehetőségeinek vizsgálata Kutatási beszámoló a Pro Progressio Alapítvány számára Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Mérnök informatika szak Orvosi készülékekben használható modern

Részletesebben

Operációs rendszerek Folyamatok 1.1

Operációs rendszerek Folyamatok 1.1 Operációs rendszerek p. Operációs rendszerek Folyamatok 1.1 Pere László (pipas@linux.pte.hu) PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR INFORMATIKA ÉS ÁLTALÁNOS TECHNIKA TANSZÉK A rendszermag Rendszermag

Részletesebben

Léteznek nagyon jó integrált szoftver termékek a feladatra. Ezek többnyire drágák, és az üzemeltetésük sem túl egyszerű.

Léteznek nagyon jó integrált szoftver termékek a feladatra. Ezek többnyire drágák, és az üzemeltetésük sem túl egyszerű. 12. Felügyeleti eszközök Néhány számítógép és szerver felügyeletét viszonylag egyszerű ellátni. Ha sok munkaállomásunk (esetleg több ezer), vagy több szerverünk van, akkor a felügyeleti eszközök nélkül

Részletesebben

Active Directory kiegészítő kiszolgálók telepítése és konfigurálása Windows Server 2003 R2 alatt

Active Directory kiegészítő kiszolgálók telepítése és konfigurálása Windows Server 2003 R2 alatt Active Directory kiegészítő szerverek telepítése és konfigurálása Windows Server 2003 R2 alatt Készítette: Petróczy Tibor Active Directory kiegészítő kiszolgálók telepítése és konfigurálása Windows Server

Részletesebben

Optimalizáció ESX-től View-ig. Pintér Kornél ügyfélszolgála3 mérnök pinter_kornel@mhm.hu

Optimalizáció ESX-től View-ig. Pintér Kornél ügyfélszolgála3 mérnök pinter_kornel@mhm.hu Optimalizáció ESX-től View-ig Pintér Kornél ügyfélszolgála3 mérnök pinter_kornel@mhm.hu MHM és referenciák MHM Computer Hungária Kft. 1996 óta Magyarországon Fókuszterületek: Adattárolás Adatmentés Archiválás

Részletesebben

Alkalmazás és megjelenítés virtualizáció

Alkalmazás és megjelenítés virtualizáció Virtualizációs technológiák és alkalmazásaik Alkalmazás és megjelenítés virtualizáció Micskei Zoltán http://www.mit.bme.hu/~micskeiz Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs

Részletesebben

Szalai Ferenc szferi@avaxio.hu. http://www.avaxio.hu

Szalai Ferenc szferi@avaxio.hu. http://www.avaxio.hu Virtualizáció Linuxon: XEN Szalai Ferenc szferi@avaxio.hu Bevezető Mit? Miért? intézményi vállalati szolgáltatásokat (web, állomány, levelező szerver, egyedi teszt rendszerek, virtuális oktatási hálózatok)

Részletesebben

Fogalomtár Etikus hackelés tárgyban Azonosító: S2_Fogalomtar_v1 Silent Signal Kft. Email: info@silentsignal.hu Web: www.silentsignal.

Fogalomtár Etikus hackelés tárgyban Azonosító: S2_Fogalomtar_v1 Silent Signal Kft. Email: info@silentsignal.hu Web: www.silentsignal. Fogalomtár Etikus hackelés tárgyban Azonosító: S2_Fogalomtar_v1 Silent Signal Kft. Email: info@silentsignal.hu Web: www.silentsignal.hu. 1 Tartalom 1. BEVEZETŐ... 3 1.1 Architektúra (terv) felülvizsgálat...

Részletesebben

Virtualizációs Technológiák Bevezetés Kovács Ákos Forrás, BME-VIK Virtualizációs technológiák https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/vimiav89/

Virtualizációs Technológiák Bevezetés Kovács Ákos Forrás, BME-VIK Virtualizációs technológiák https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/vimiav89/ Virtualizációs Technológiák Bevezetés Kovács Ákos Forrás, BME-VIK Virtualizációs technológiák https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/vimiav89/ Mi is az a Virtualizáció? Az erőforrások elvonatkoztatása az

Részletesebben

Virtualizációs technológiák Linux alatt (teljesítményteszt)

Virtualizációs technológiák Linux alatt (teljesítményteszt) Virtualizációs technológiák Linux alatt (teljesítményteszt) Ebben a dokumentációban a virtualizációs technológiák sebességét, teljesítményét hasonlítom össze RedHat-alapú Linux disztribúciókkal. A teszteléshez

Részletesebben

Az Invitel adatközponti virtualizációja IBM alapokon

Az Invitel adatközponti virtualizációja IBM alapokon Az Invitel adatközponti virtualizációja IBM alapokon Németh Sándor Invitel Távközlési Zrt. 2040 Budaörs, Puskás T. u. 8-10. nemeths@invitel.co.hu Tel. : +36 1 801 15 00 Tartalom 2 A tipikus IT infrastruktúra

Részletesebben

Operációs Rendszerek II.

Operációs Rendszerek II. Operációs Rendszerek II. Második előadás Első verzió: 2004/2005. I. szemeszter Ez a verzió: 2009/2010. II. szemeszter Visszatekintés Visszatekintés Operációs rendszer a számítógép hardver elemei és az

Részletesebben

Párhuzamos programozási platformok

Párhuzamos programozási platformok Párhuzamos programozási platformok Parallel számítógép részei Hardver Több processzor Több memória Kapcsolatot biztosító hálózat Rendszer szoftver Párhuzamos operációs rendszer Konkurenciát biztosító programozási

Részletesebben

Számítógépes virtualizáció

Számítógépes virtualizáció Debreceni Egyetem Hatvani István Szakkollégium Számítógépes virtualizáció Új tendenciák a modern tudományokban beadandó dolgozat Készítette: Varga Máté Programtervező informatikus I. Debrecen 2010. január

Részletesebben

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05 Geodéziai Feldolgozó Program

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05 Geodéziai Feldolgozó Program A GeoEasy telepítése GeoEasy V2.05 Geodéziai Feldolgozó Program (c)digikom Kft. 1997-2008 Tartalomjegyzék Hardver, szoftver igények GeoEasy telepítése A hardverkulcs Hálózatos hardverkulcs A GeoEasy indítása

Részletesebben

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05+ Geodéziai Feldolgozó Program

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05+ Geodéziai Feldolgozó Program A GeoEasy telepítése GeoEasy V2.05+ Geodéziai Feldolgozó Program (c)digikom Kft. 1997-2010 Tartalomjegyzék Hardver, szoftver igények GeoEasy telepítése A hardverkulcs Hálózatos hardverkulcs A GeoEasy indítása

Részletesebben

Programozás alapjai Bevezetés

Programozás alapjai Bevezetés Programozás alapjai Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Programozás alapjai Bevezetés SWF1 / 1 Tartalom A gépi kódú programozás és hátrányai A magas szintÿ programozási nyelv fogalma

Részletesebben

Ismerkedjünk tovább a számítógéppel. Alaplap és a processzeor

Ismerkedjünk tovább a számítógéppel. Alaplap és a processzeor Ismerkedjünk tovább a számítógéppel Alaplap és a processzeor Neumann-elvű számítógépek főbb egységei A részek feladatai: Központi egység: Feladata a számítógép vezérlése, és a számítások elvégzése. Operatív

Részletesebben

TELJESÍTÉNYMÉRÉS FELHŐ ALAPÚ KÖRNYEZETBEN AZURE CLOUD ANALÍZIS

TELJESÍTÉNYMÉRÉS FELHŐ ALAPÚ KÖRNYEZETBEN AZURE CLOUD ANALÍZIS TELJESÍTÉNYMÉRÉS FELHŐ ALAPÚ KÖRNYEZETBEN AZURE CLOUD ANALÍZIS Hartung István BME Irányítástechnika és Informatika Tanszék TEMATIKA Cloud definíció, típusok, megvalósítási modellek Rövid Azure cloud bemutatás

Részletesebben

Windows Server 2012: a felhő OS

Windows Server 2012: a felhő OS Windows Server 2012: a felhő OS Minden alapképesség gyökeresen átalakul: biztonság, fájlszerver, hálózat, storage, szerver és desktop virtualizáció, távelérés, felügyelet Az operációs rendszer több, korábban

Részletesebben

Hogyan működtethető a telefonrendszer virtuális környezetben? Mészáros Tamás Műszaki fejlesztési vezető

Hogyan működtethető a telefonrendszer virtuális környezetben? Mészáros Tamás Műszaki fejlesztési vezető Hogyan működtethető a telefonrendszer virtuális környezetben? Mészáros Tamás Műszaki fejlesztési vezető Mi is az a virtualizáció? Az erőforrások elvonatkoztatása az erőforrást nyújtó elemektől - kellemesen

Részletesebben

Java-s Nyomtatványkitöltő Program Súgó

Java-s Nyomtatványkitöltő Program Súgó Java-s Nyomtatványkitöltő Program Súgó Hálózatos telepítés Windows és Linux operációs rendszereken A program nem használja a Registry-t. A program három könyvtárstruktúrát használ, melyek a következők:

Részletesebben

OE-NIK 2010/11 ősz OE-NIK. 2010. ősz

OE-NIK 2010/11 ősz OE-NIK. 2010. ősz 2010/11 ősz 1. Word / Excel 2. Solver 3. ZH 4. Windows 5. Windows 6. ZH 7. HTML 8. HTML 9. ZH 10. Adatszerkezetek, változók, tömbök 11. Számábrázolási kérdések 12. ZH 13. Pótlás A Windows felhasználói

Részletesebben

Máté: Számítógép architektúrák 2010.12.01.

Máté: Számítógép architektúrák 2010.12.01. Máté: Számítógép architektúrák... A feltételes ugró utasítások eldugaszolják a csővezetéket Feltételes végrehajtás (5.5 5. ábra): Feltételes végrehajtás Predikáció ió C pr. rész Általános assembly Feltételes

Részletesebben

Virtuális gépek. Kiss Róbert, informatika IV. év, Babes-Bolyai t.e.

Virtuális gépek. Kiss Róbert, informatika IV. év, Babes-Bolyai t.e. Virtuális gépek Kiss Róbert, informatika IV. év, Babes-Bolyai t.e. 1. Bevezetés. A virtuális gépek fogalma egyáltalán nem új a számítástechnikában. Sokan nem is tudnak róla, hogy éppen virtuális gépet

Részletesebben

Felhő alapú hálózatok (VITMMA02) Virtualizáció

Felhő alapú hálózatok (VITMMA02) Virtualizáció Felhő alapú hálózatok (VITMMA02) Virtualizáció Dr. Maliosz Markosz Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Távközlési és Médiainformatikai Tanszék 2015. tavasz

Részletesebben

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán Adatbázis rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati személyzeti

Részletesebben

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége: Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév

Részletesebben

Mobil operációs rendszerek. Készítette: Kisantal Tibor

Mobil operációs rendszerek. Készítette: Kisantal Tibor Mobil operációs rendszerek Készítette: Kisantal Tibor Mobil operációs rendszerek Az operációs rendszerek azon csoportjához tartoznak, melyek hordozható, kézi eszközt működtetnek. okostelefont, táblagépet,

Részletesebben

Számítógép felépítése

Számítógép felépítése Alaplap, processzor Számítógép felépítése Az alaplap A számítógép teljesítményét alapvetően a CPU és belső busz sebessége (a belső kommunikáció sebessége), a memória mérete és típusa, a merevlemez sebessége

Részletesebben

Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt

Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt segédlet A Szilipet programok az adatok tárolásához Firebird adatbázis szervert használnak. Hálózatos

Részletesebben

Magic xpi 4.0 vadonatúj Architektúrája Gigaspaces alapokon

Magic xpi 4.0 vadonatúj Architektúrája Gigaspaces alapokon Magic xpi 4.0 vadonatúj Architektúrája Gigaspaces alapokon Mi az IMDG? Nem memóriában futó relációs adatbázis NoSQL hagyományos relációs adatbázis Más fajta adat tárolás Az összes adat RAM-ban van, osztott

Részletesebben

2. Számítógépek működési elve. Bevezetés az informatikába. Vezérlés elve. Külső programvezérlés... Memória. Belső programvezérlés

2. Számítógépek működési elve. Bevezetés az informatikába. Vezérlés elve. Külső programvezérlés... Memória. Belső programvezérlés . Számítógépek működési elve Bevezetés az informatikába. előadás Dudásné Nagy Marianna Az általánosan használt számítógépek a belső programvezérlés elvén működnek Külső programvezérlés... Vezérlés elve

Részletesebben

hardver-szoftver integrált rendszer, amely Xwindow alapú terminálokat szervez egy hálózatba

hardver-szoftver integrált rendszer, amely Xwindow alapú terminálokat szervez egy hálózatba = hardver-szoftver integrált rendszer, amely Xwindow alapú terminálokat szervez egy hálózatba HaXSoN Szerver Vékonyterminál vékonyterminál A HaXSoN vékonyterminál jellemzői - kis méretű, alacsony fogyasztású,

Részletesebben

Oktatási cloud használata

Oktatási cloud használata Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnikai és Információs Rendszerek Tanszék Oktatási cloud használata Készítette: Tóth Áron (BME MIT), 2013. A segédlet célja a tanszéki oktatási cloud

Részletesebben

Operációs rendszerek. Folyamatok kezelése a UNIX-ban

Operációs rendszerek. Folyamatok kezelése a UNIX-ban Operációs rendszerek Folyamatok kezelése a UNIX-ban Folyamatok a UNIX-ban A folyamat: multiprogramozott operációs rendszer alapfogalma - absztrakt fogalom. A gyakorlati kép: egy program végrehajtása és

Részletesebben

Bepillantás a gépházba

Bepillantás a gépházba Bepillantás a gépházba Neumann-elvű számítógépek főbb egységei A részek feladatai: Központi egység: Feladata a számítógép vezérlése, és a számítások elvégzése. Operatív memória: A számítógép bekapcsolt

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT ÓBUDAI EGYETEM. Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ

SZAKDOLGOZAT ÓBUDAI EGYETEM. Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ ÓBUDAI EGYETEM Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ SZAKDOLGOZAT OE-NIK Hallgató neve: Berencsi Gergő Zsolt 2010. Törzskönyvi száma: T 000123/FI38878/S-N Tartalomjegyzék Tartalmi

Részletesebben

Verzió: 2.0 2012. PROCONTROL ELECTRONICS LTD www.procontrol.hu

Verzió: 2.0 2012. PROCONTROL ELECTRONICS LTD www.procontrol.hu PROCONTROL Proxer 6 RFID Proximity kártyaolvasó Verzió: 2.0 2012. Létrehozás dátuma: 2012.08.07 18:42 1. oldal, összesen: 5 A Proxer6 egy proximity kártyaolvasó, ami RFID kártyák és transzponderek (egyéb

Részletesebben

A számítógépek felépítése. A számítógép felépítése

A számítógépek felépítése. A számítógép felépítése A számítógépek felépítése A számítógépek felépítése A számítógépek felépítése a mai napig is megfelel a Neumann elvnek, vagyis rendelkezik számoló egységgel, tárolóval, perifériákkal. Tápegység 1. Tápegység:

Részletesebben

Xpandrive virtuális storage rendszer

Xpandrive virtuális storage rendszer Költséghatékonyabb és gyorsabb adatelérés az Xpandrive virtuális storage rendszerrel Enterprise Xpandrive virtuális storage rendszer Termékismertető Xpandrive, a hatékony tárhelymenedzselőrendszer Az Enterprise

Részletesebben

Dr. Illés Zoltán zoltan.illes@elte.hu

Dr. Illés Zoltán zoltan.illes@elte.hu Dr. Illés Zoltán zoltan.illes@elte.hu Operációs rendszerek kialakulása Op. Rendszer fogalmak, struktúrák Fájlok, könyvtárak, fájlrendszerek Folyamatok Folyamatok kommunikációja Kritikus szekciók, szemaforok.

Részletesebben

Operációs rendszerek. Az X Window rendszer

Operációs rendszerek. Az X Window rendszer Operációs rendszerek X Windows rendszer Az X Window rendszer Grafikus felhasználói felületet biztosító alkalmazás és a kapcsolódó protokoll 1983-84: a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT, USA).

Részletesebben

Storage optimalizálás egyetemi hálózatokban

Storage optimalizálás egyetemi hálózatokban Storage optimalizálás egyetemi hálózatokban Bakonyi Gábor SCI-Network zrt. Tartalom Bevezetés Adattárolási módszerek Optimalizálás Esettanulmány Összefoglalás Optimalizálási igények Költségek csökkentése:

Részletesebben

SZOFTVER = a számítógépet működtető és az azon futó programok összessége.

SZOFTVER = a számítógépet működtető és az azon futó programok összessége. SZOFTVEREK SZOFTVER = a számítógépet működtető és az azon futó programok összessége. Programok Programnak nevezzük egy algoritmus valamelyik számítógépes programnyelven való leírását, amely a számítógép

Részletesebben

LOK 2010. Virtualizáció. szabad szofverekkel. Mátó Péter

LOK 2010. Virtualizáció. szabad szofverekkel. Mátó Péter <mato.peter@andrews.hu> LOK 2010 Virtualizáció szabad szofverekkel Mátó Péter 1 Néhány érdekes adat A ma kapható legkisebb számítógép: processzor: 1,6GHz, memória: 1GB, diszk: 160GB Egy átlagos céges weblap

Részletesebben

Virtualizáció szabad szoftverekkel. Mátó Péter

Virtualizáció szabad szoftverekkel. Mátó Péter <mato.peter@andrews.hu> Virtualizáció szabad szoftverekkel Mátó Péter 1 Az előzmények 1960: IBM CP-40 PC Unix: chroot (4.2BSD: 1982), BSD: jail (FreeBSD: 2006) VMWare (VMW WS: 1999, VMW GSX: 2001) Windows

Részletesebben

Mikor és hogyan érdemes virtualizálni?

Mikor és hogyan érdemes virtualizálni? CNW Rendszerintegrációs Zrt. Tamási Leander» Rendszermérnök Mikor és hogyan érdemes virtualizálni? 2012. március 27.» IT üzemeltetés Főbb témák 30 percben 1) Virtualizáció célterületei, előnyei 2) Virtualizációs

Részletesebben

Rendszerfelügyelet Logikai partíciók

Rendszerfelügyelet Logikai partíciók System i Rendszerfelügyelet Logikai partíciók 6. verzió 1. kiadás System i Rendszerfelügyelet Logikai partíciók 6. verzió 1. kiadás Megjegyzés Jelen leírás és a tárgyalt termék használatba vétele előtt

Részletesebben

Folyamatok. 6. előadás

Folyamatok. 6. előadás Folyamatok 6. előadás Folyamatok Folyamat kezelése, ütemezése folyamattábla új folyamat létrehozása átkpcsolás folyamatok elválasztása egymástól átlátszó Szál szálkezelő rendszer szálak védése egymástól

Részletesebben

Microsoft SQL Server telepítése

Microsoft SQL Server telepítése Microsoft SQL Server telepítése Az SQL Server a Microsoft adatbázis kiszolgáló megoldása Windows operációs rendszerekre. Az SQL Server 1.0 verziója 1989-ben jelent meg, amelyet tizenegy további verzió

Részletesebben

Uniprogramozás. várakozás. várakozás. Program A. Idő. A programnak várakoznia kell az I/Outasítások végrehajtására mielőtt továbbfuthatna

Uniprogramozás. várakozás. várakozás. Program A. Idő. A programnak várakoznia kell az I/Outasítások végrehajtására mielőtt továbbfuthatna Processzusok 1 Uniprogramozás Program A futás várakozás futás várakozás Idő A programnak várakoznia kell az I/Outasítások végrehajtására mielőtt továbbfuthatna 2 Multiprogramozás Program A futás vár futás

Részletesebben

Alkalmazás technológiai frissítés migrációs és üzemeltetési tapasztalatok

Alkalmazás technológiai frissítés migrációs és üzemeltetési tapasztalatok Alkalmazás technológiai frissítés migrációs és üzemeltetési tapasztalatok Informix 11.50 upgrade esettanulmány 2011. január. 31. Átalakítandó architektúra (2009) Alapvetően az üzleti logikát tárolt eljárásokkal

Részletesebben

VIRTUALIZÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK EUCALYPTUS CLOUD PLATFORM

VIRTUALIZÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK EUCALYPTUS CLOUD PLATFORM Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar VIRTUALIZÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK EUCALYPTUS CLOUD PLATFORM Sápi Dénes UWCRHX BUDAPEST, 2011 1. A Cloud Computingről általánosságban

Részletesebben

Iman 3.0 szoftverdokumentáció

Iman 3.0 szoftverdokumentáció Melléklet: Az iman3 program előzetes leírása. Iman 3.0 szoftverdokumentáció Tartalomjegyzék 1. Az Iman rendszer...2 1.1. Modulok...2 1.2. Modulok részletes leírása...2 1.2.1. Iman.exe...2 1.2.2. Interpreter.dll...3

Részletesebben

Web-fejlesztés NGM_IN002_1

Web-fejlesztés NGM_IN002_1 Web-fejlesztés NGM_IN002_1 Rich Internet Applications RIA Vékony-kliens generált (statikus) HTML megjelenítése szerver oldali feldolgozással szinkron oldal megjelenítéssel RIA desktop alkalmazások funkcionalitása

Részletesebben

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 1 of 67

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 1 of 67 SZOFTVERTECHNOLÓGIA Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 5. ELŐADÁS - RENDSZERTERVEZÉS 1 1 of 67 TEMATIKA I. SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALTERÜLETEI II. KÖVETELMÉNY MENEDZSMENT III. RENDSZERMODELLEK IV. RENDSZERARCHITEKTÚRÁK

Részletesebben

SUSE Linux Enterprise Server 12 Hargitai Zsolt

SUSE Linux Enterprise Server 12 Hargitai Zsolt SUSE Linux Enterprise Server 12 Hargitai Zsolt Üzletfejlesztési Igazgató zhargitai@suse.com SUSE Linux Enterprise Server 12 A megbízható alap kritikus szolgáltatások futtatásához Állásidő minimalizálása

Részletesebben

Hardver és szoftver követelmények

Hardver és szoftver követelmények Java-s Nyomtatványkitöltő Program Súgó Telepítési útmutató Hardver és szoftver követelmények A java-s nyomtatványkitöltő program az alábbi hardverigényt támasztja a számítógéppel szemben: 400 MHz órajelű

Részletesebben

TIOP 1.1.2. Hatékony informatikai infrastruktúra a központi oktatási rendszerek szolgálatában

TIOP 1.1.2. Hatékony informatikai infrastruktúra a központi oktatási rendszerek szolgálatában TIOP 1.1.2 Hatékony informatikai infrastruktúra a központi oktatási rendszerek szolgálatában Varjasy Gábor Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. IT Fejlesztési Osztály Miről lesz szó? cél főbb

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ. A Windows névfeloldási szolgáltatásai

SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ. A Windows névfeloldási szolgáltatásai SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ A Windows névfeloldási szolgáltatásai Jaszper Ildikó jaszper.ildiko@stud.u-szeged.hu Jaszper.Ildiko@posta.hu Budapest, 2007. május 19. - 1 - TARTALOMJEGYZÉK 1. Névfeloldás...

Részletesebben

Szerver virtualizációs technológiák

Szerver virtualizációs technológiák Szerver virtualizációs technológiák Beregszászi Alex, Szalai Ferenc 2006. november 21. Tematika 1. rész Alapfogalmak és az elméleti háttér tisztázása 2. rész Emulációs technikák bemutatása 3. rész Virtualizácios

Részletesebben

ProofIT Informatikai Kft. 1115 Budapest, Petzvál J. 4/a www.proofit.hu

ProofIT Informatikai Kft. 1115 Budapest, Petzvál J. 4/a www.proofit.hu Verzióváltások az üzleti folytonosság fenntartásával a MOL kiskereskedelmi rendszerében Fehér Lajos ProofIT Kft. Hogyan keletkezett a HBO a MOL alapvetései miért egyedi fejlesztés? Sajátos igényeknek megfelelő

Részletesebben

Csoportos üzenetszórás optimalizálása klaszter rendszerekben

Csoportos üzenetszórás optimalizálása klaszter rendszerekben Csoportos üzenetszórás optimalizálása klaszter rendszerekben Készítette: Juhász Sándor Csikvári András Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási

Részletesebben

Virtualizáció Linux kiszolgálón

Virtualizáció Linux kiszolgálón Debreceni Egyetem Informatika kar Virtualizáció Linux kiszolgálón Témavezető: Dr. Krausz Tamás Egyetemi Adjunktus Készítette: Vasvári Zoltán Mérnök Informatikus Debrecen 2008 A munka oroszlánrészét akkor

Részletesebben

A Magyar Posta Zrt Hyper-V infrastruktúrája. Bene Zsolt Infrastruktúra fejlesztő rendszermérnök Magyar Posta ZRT

A Magyar Posta Zrt Hyper-V infrastruktúrája. Bene Zsolt Infrastruktúra fejlesztő rendszermérnök Magyar Posta ZRT A Magyar Posta Zrt Hyper-V infrastruktúrája Bene Zsolt Infrastruktúra fejlesztő rendszermérnök Magyar Posta ZRT 1.oldal Bevezetés: A Magyar Posta több mint 1300 kistelepülés postahivatalának működtetését

Részletesebben

Processzusok (Processes), Szálak (Threads), Kommunikáció (IPC, Inter-Process Communication)

Processzusok (Processes), Szálak (Threads), Kommunikáció (IPC, Inter-Process Communication) 1 Processzusok (Processes), Szálak (Threads), Kommunikáció (IPC, Inter-Process Communication) 1. A folyamat (processzus, process) fogalma 2. Folyamatok: műveletek, állapotok, hierarchia 3. Szálak (threads)

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

IT - Alapismeretek. Feladatgyűjtemény

IT - Alapismeretek. Feladatgyűjtemény IT - Alapismeretek Feladatgyűjtemény Feladatok PowerPoint 2000 1. FELADAT TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Pótolja a hiányzó neveket, kifejezéseket! Az első négyműveletes számológépet... készítette. A tárolt program

Részletesebben

Bárányfelhő vagy viharfelhő? A felhő alapú megoldások biztonsági kérdései. Császár Rudolf Műszaki fejlesztési vezető Digital Kft.

Bárányfelhő vagy viharfelhő? A felhő alapú megoldások biztonsági kérdései. Császár Rudolf Műszaki fejlesztési vezető Digital Kft. Bárányfelhő vagy viharfelhő? A felhő alapú megoldások biztonsági kérdései Császár Rudolf Műszaki fejlesztési vezető Digital Kft. Tartalom Cloud computing definíció Cloud computing adatbiztonsági szemüveggel

Részletesebben

Félreértések elkerülése érdekében kérdezze meg rendszergazdáját, üzemeltetőjét!

Félreértések elkerülése érdekében kérdezze meg rendszergazdáját, üzemeltetőjét! Félreértések elkerülése érdekében kérdezze meg rendszergazdáját, üzemeltetőjét! http://m.equicomferencia.hu/ramada Liszkai János senior rendszermérnök vállalati hálózatok Miről is lesz szó? Adatközpont

Részletesebben

Az Evolut Főkönyv program telepítési és beállítási útmutatója v2.0

Az Evolut Főkönyv program telepítési és beállítási útmutatója v2.0 Az Evolut Főkönyv program telepítési és beállítási útmutatója v2.0 Az Ön letölthető fájl tartalmazza az Evolut Főkönyv 2013. program telepítőjét. A jelen leírás olyan telepítésre vonatkozik, amikor Ön

Részletesebben

Operációs Rendszerek MSc

Operációs Rendszerek MSc Operációs Rendszerek Villamosmérnök MSc Virtualizáció Vincze Dávid Miskolci Egyetem, IIT vincze.david@iit.uni-miskolc.hu Virtualizáció Koncepcionális szinten régóta létezik Implementáció is természetesen

Részletesebben

Konkurens TCP Szerver

Konkurens TCP Szerver A gyakorlat célja: Konkurens TCP Szerver Megismerkedni a párhuzamos programozás és a konkurens TCP szerver készítésének az elméleti és gyakorlati alapjaival és egy egyidejűleg több klienst is kiszolgáló

Részletesebben

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai Informatika 1. Hírek, információk, adatok. Kommunikáció. Definiálja a következő fogalmakat: Információ Hír Adat Kommunikáció Ismertesse a kommunikáció modelljét. 2. A számítástechnika története az ENIAC-ig

Részletesebben

Enterprise szintű szerver- virtualizáció bevezetése felsőoktatási környezetben.

Enterprise szintű szerver- virtualizáció bevezetése felsőoktatási környezetben. Enterprise szintű szerver- virtualizáció bevezetése felsőoktatási környezetben. Kovács Csaba István cs.kovacs@mail.duf.hu Botka István boti@makacs.duf.hu Szabó József pici@makacs.duf.hu EURÓPAI CAMPUS

Részletesebben

III. előadás. Kovács Róbert

III. előadás. Kovács Róbert III. előadás Kovács Róbert VLAN Virtual Local Area Network Virtuális LAN Logikai üzenetszórási tartomány VLAN A VLAN egy logikai üzenetszórási tartomány, mely több fizikai LAN szegmensre is kiterjedhet.

Részletesebben

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák)

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák) 1. tétel A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei Ismertesse a kommunikáció általános modelljét! Mutassa be egy példán a kommunikációs

Részletesebben

Szerver-üzemeltetés - Tudásközpont, Pécs

Szerver-üzemeltetés - Tudásközpont, Pécs Szerver-üzemeltetés - Tudásközpont, Pécs Hamburger György, informatikai osztályvezető hamburger.gyorgy@lib.pte.hu Az alapötlet Munkaállomások tömeges telepítése megoldott. Kamatoztassuk a tapasztalatokat

Részletesebben

2009.04.29. 2009. április 24. INFO Savaria 2009 2. 2009. április 24. INFO Savaria 2009 4. 2009. április 24. INFO Savaria 2009 3

2009.04.29. 2009. április 24. INFO Savaria 2009 2. 2009. április 24. INFO Savaria 2009 4. 2009. április 24. INFO Savaria 2009 3 Négy adatbázis-kezelı rendszer összehasonlítása webes környezetben Sterbinszky Nóra snorav@gmail.com Áttekintés Növekvı igény hatékony adatbázis- kezelıkre a világhálón Hogyan mérhetı ezek teljesítménye

Részletesebben

Hálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon

Hálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon Hálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon - áttekintés és példák - Varga Pál pvarga@tmit.bme.hu Áttekintés Általános laborismeretek Junos OS bevezető Routing - alapok Tűzfalbeállítás alapok

Részletesebben

Floppix linux disztribúció üzembe helyezése VirtualBox alatt fizikai floppy meghajtó nélkül

Floppix linux disztribúció üzembe helyezése VirtualBox alatt fizikai floppy meghajtó nélkül Floppix linux disztribúció üzembe helyezése VirtualBox alatt fizikai floppy meghajtó nélkül Készítette: Petróczy Tibor Floppix linux disztribúció üzembe helyezése VirtualBox alatt fizikai floppy meghajtó

Részletesebben

Üdvözlöm Önöket a Konferencián!

Üdvözlöm Önöket a Konferencián! Üdvözlöm Önöket a Konferencián! Nyílt Forráskódú Szoftverek a Közigazgatásban 2009. június 2., Miniszterelnöki Hivatal Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Készítette: Kuskó István Reverse proxy megoldás

Részletesebben

vbar (Vemsoft banki BAR rendszer)

vbar (Vemsoft banki BAR rendszer) vbar (Vemsoft banki BAR rendszer) BAR bemutatása 1994. július 1-jétől kezdte meg működését a Központi Adós- és Hitelinformációs Rendszer, azóta is használt rövidített nevén a BAR, amely kezdetben kizárólag

Részletesebben

A felhőről általában. Kacsuk Péter MTA SZTAKI

A felhőről általában. Kacsuk Péter MTA SZTAKI A felhőről általában Kacsuk Péter MTA SZTAKI Miért fontos a felhő? (I) Problémák, ha az infrastruktúra még nem létezik Az ötletek megvalósításához szükséges idő Kutatás a felhők előtt 1. Van egy jó ötlet

Részletesebben

Ingyenes DDNS beállítása MAZi DVR/NVR/IP eszközökön

Ingyenes DDNS beállítása MAZi DVR/NVR/IP eszközökön Ingyenes DDNS beállítása MAZi DVR/NVR/IP eszközökön Fontos Amennyiben egy eszköz interneten keresztüli elérését lehetővé teszi, az illetéktelen hozzáférés megakadályozása érdekében: előtte az alapértelmezett

Részletesebben

Windows Screencast teszt

Windows Screencast teszt Windows Screencast teszt Question 1 Mely rendszerbeállító komponens opcióit láthatjuk illetve állíthatjuk be legelsőként a Windows Server 2008 telepítése után? a. Initial Configuration Tasks b. Remote

Részletesebben

Melyek a Windows Server 2008 R2 tiszta telepítésének (Clean Install) legfontosabb lépései?

Melyek a Windows Server 2008 R2 tiszta telepítésének (Clean Install) legfontosabb lépései? Mely Windows Server 2008 R2 kiadásra jellemzőek a következők: Maximum 32GB RAM és 4 CPU foglalatot, valamint 250 RRAS, 50 IAS és 250 RDS-GW licenszet nyújt? Web Standard Enterprise Datacenter Melyek a

Részletesebben