Civil szervezetek a települési környezet fejlesztéséért Baranya megye példáján 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Civil szervezetek a települési környezet fejlesztéséért Baranya megye példáján 1"

Átírás

1 Civil szervezetek a települési környezet fejlesztéséért Baranya megye példáján 1 Bucher Eszter 2 Hazánkban a rendszerváltozás óta eltelt 15 év alatt a civil szektor jelentős számbeli gyarapodáson és fejlődésen ment keresztül. A szférában lezajlott változások eredményeként a civil szervezetek jelentős társadalmi, gazdasági tényezővé váltak. Az egyre inkább uralkodóvá váló minőségi fejlődés eredményeként a környezetvédelem meghatározó szereplőiként jelentek meg a 90 -es évek közepén. A rendszerváltozás óta a település- és környezetfejlesztés terén a lakópolgároknak lehetőségük van arra, hogy közösségek formájában meghatározó szereplőivé váljanak a településeiket és térségeiket érintő feladatok alakításában. A civil szervezetek az állami, a piaci szektor és a társadalom tagjai között összekötő és artikuláló szerepet töltenek be, emellett a civil szervezetek olyan helyismereti és kapcsolati tőkével rendelkeznek, amely pótolhatatlanná teszi őket a helyi ügyek szervezésében, fejlesztésekben. Az élhető települések kialakításában a cél a társadalmi szereplők közötti együttműködés, melyet, mint külső tényező az Európai Unió is támogat. A decentralizáció és a szubszidiaritás elvek a civil szervezetek bevonását segítik a környezeti problémák megoldásába. A környezetvédelem és a környezetfejlesztés terén az együttműködés időszerű és számtalan érvvel alátámasztott, ennek ellenére a társadalmi összefonódás és munkamegosztás kezdeti szakaszai láthatók csupán. A publikáció Baranya megyében a környezetvédelem, a terület- és településfejlesztés terén tevékenykedő civil szervezetek szerepvállalását vizsgálja települési, kistérségi szintre lebontva. Kiemelten foglalkozik a környezetfejlesztésben fontos szerepet játszó kistérségekkel, önkormányzatokkal, a kiépített együttműködési hálókkal, megvizsgálja a létrejött partnerség eredményeit, bemutatja az együttműködések írásos alapjául szolgáló civil stratégiát, környezetfejlesztési terveket. A kutatás rámutat a nonprofit szférán belüli együttműködések nehézségeire és a megfelelő érdekképviselet, érdekvédelem fontosságára, Civil Fórumok, Kerekasztalalok, működési nehézségeire. A kutatás alapját a megyében található nonprofit szervezetek adják. A civilek mellett az ún. kvázi nem kormányzati szervezetek is a vizsgálat szerves részét képezik, melyek nonprofit szervezetként a civil szektor részét jelentik. A kutatás során alkalmazott módszerek a célzott interjú, a települési dokumentumok, valamint fejlesztési stratégiák kritikai elemzése. A környezetfejlesztés egy olyan összetett folyamat, melyben nem csak a vertikális szintű együttműködésekre van szükség, hanem egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a horizontális összefonódások és így a civil szervezetek is. A közösségek megjelenése és szerepvállalása elengedhetetlen, hiszen így a probléma az egyes ember szintjéről indul el és válik a társadalom közös, megoldandó feladatává, ezért válik meghatározóvá a civil szervezetek szerepe: (Kovách 2005) -A civil szervezetek összekötő szerepet és információ-áramlást képesek létrehozni a lakosság, az állami és a piaci szereplők között, képesek a különböző társadalmi szereplők között a társadalmi tőkét és a bizalmat erősíteni. -Társadalmi kontrollként működnek, az intézmények működése így átláthatóbbá és nyilvánosabbá válik, társadalmi elfogadottságuk nő. 1 A tanulmány a Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány és a Civil Társadalomért Alapítvány Humán erőforrás fejlesztése a civil szektorban doktoranduszi ösztöndíjának támogatásával készült. 2 Bucher Eszter PTE BTK Szociológia Tanszék, Pécs Rókus u. 2., 06/ /3577, fax:06/ /3550, 1

2 - Innovatív és multiplikáló funkcióval bírnak, tevékenységük rugalmas, költségkímélő, egyedi esetkezelésre képesek. - Jelentős szellemi tőkét képesek mozgósítani, pályázatírásban és kapcsolatépítésben, lobby tevékenységben komoly tapasztalattal bírnak. - A környezetvédelem terén működő intézmények teljesítőképessége véges, azonban a civil szervezetek kapacitása részben kihasználatlan, jelentős tartalékokkal rendelkezik. - Tevékenységük kiemelkedően fontos az öko-tudatos életmód, környezet-érzékeny nevelés, közösségfejlesztés és önfejlesztés, valamint az élet-hossziglan tanulás folyamatában. -Problémaérzékenység és rendszer-szemléletű gondolkodás jellemzi tevékenységüket, és hosszú távú jövőképpel rendelkeznek. - Az EU fejlesztésekre szánt támogatásai nem szerezhetők meg a civil szervezetekkel való együttműködés, partnerség hiányában. Az EU alapelvei - szubszidiaritás, decentralizáció, alulról való építkezés - a civil szervezetek bevonását segítik a társadalmi, gazdasági folyamatokba. -A harmadik szektor működése rugalmas, kevésbé bürokratikus. Települési, kistérségi szinten olyan fontos helyismereti tőkével rendelkeznek, melyek elengedhetetlenek a helyzetfeltárás, a stratégiakészítés területén. 1. Környezetvédő civil szervezetek a statisztika tükrében A civil szervezetek elismert társadalmi tényezővé válásához szükség van a társadalmi szereplők egymás közötti ismeretségére és elfogadottságára, ez a partnerség kialakításának kezdő lépése. A civil szférával kapcsolatban azonban a szervezetekről teljes nyilvántartással senki nem rendelkezik. Ezért nagyon fontos a környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek nyilvántartásba vétele, számuk, tevékenységük ismerete. A környezetvédő szervezetek feltérképezést nagyban akadályozza az a tény, hogy nincs egységes nyilvántartásuk, sőt a KSH kiadványokban található éves statisztika és a T- STAR adatbázis is sokszor különbözőek. A KSH a 90 -es évek eleje óta gyűjti adatait a nonprofit szektorról, 1999 óta a megyei felbontáson kívül a kistérségi adatok is elérhetők, településre vonatkozó adatok csak a T-STAR nyilvántartásban léteznek. E mellett létezik a bírósági nyilvántartás, a zöld szervezetek honlapjaira önkéntesen bejelentkező civillista, valamint települési, megyei önkormányzatok és Civil Szolgáltató Központok által készített listák. A KSH nyilvántartása alapján, Magyarországon 2003-ban a alapítvány és társas nonprofıt szervezet működött, összesen (1. táblázat) 2000-ben a teljes körű adatfelmérés alapján nonprofit szervezet működött az országban, míg 2001-ben számuk , 2002-ben A nonprofit szektor hazánkban viszonylag rövid idő alatt gyors mennyiségi növekedésen ment keresztül. A szervezetek száma a bíróságok nyilvántartása alapján eléri a hetvenezret. Ez a magas szám az adatszolgáltatás hiányosságából ered, mivel nincs tudomásuk az időközben megszűnt szervezetekről. A Dél- Dunántúli régió területén a hazai nonprofit szervezetek 10,2%-a, azaz 5389 található. Az 1000 lakosra jutó szervezetszám a régióban 5,5, míg Magyarországon ugyan ez az adat 5,2. Megyei felbontásban vizsgálva, az országos adatot jelentősen felülmúlja Somogy, míg Baranya és Tolna megye statisztikai adatai az átlagot hozzák. Baranyában a kistérségek közül kiemelkedik a Pécsi. 2

3 1. táblázat: Nonprofit szervezetek a Dél-Dunántúli régióban, 2003 (Forrás: KSH Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2003) Alapítványok Társas nonprofit Összesen szervezetek megye, régió szám (db.) megoszlás (%) szám (db.) megoszlás (%) szám (db.) megoszlás (%) Baranya 778 3, , ,8 Somogy 656 3, , ,8 Tolna 449 2, , ,5 Dél-Dunántúl , , ,2 Magyarország , , ,0 A nonprofit szervezetek 2/3-a alapítványi és egyesületi formában működik, alulról szerveződő társadalmi képződmény formájában. A környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek szervezeti formáira jellemző megoszlást nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy az egyesületi forma a legtöbbet előforduló (57,9%), majd az alapítványi (34,2%), kht. (4,2) és végül a közalapítvány (3,4%) (KSH 2003). A kilencvenes évektől a nonprofit szektorban egy robbanásszerű létszámgyarapodás játszódott le, amely 1997-ig tartott, majd egy lassú számbeli gyarapodás indult el, ma inkább a minőségi fejlődés jellemzi a szférát. A nonprofit szektor egészére jellemző szervezet alapítási láz nem jellemző a környezetvédelemmel foglalkozó szervezetekre, számuk szerényen, de egyenletesen gyarapodott közötti években a szféra alig 2 százalékát tették ki ban, hazánkban 1246 környezetvédő nonprofit szervezet létezett a KSH nyilvántartása alapján, ez a hazai szervezetek 2,4%-a. Baranya esetében a számbeli gyarapodás folyamata hasonló, ahol a szervezetek 2,6%-a környezetvédelemmel foglalkozik. (2. táblázat) 2. táblázat: Környezetvédő nonprofit szervezetek száma a Dél-Dunántúli régióban között (Forrás: KSH, Nonprofit szervezetek Magyarországon, ) Baranya Dél-Dunántúl Magyarország A környezetvédő szervezetek közel fele egy településen tevékenykedik, de erre a tevékenységi formára már jellemző a térben való nyitás, közel 30%-uk térség, regionális szerepkört lát el. (3. táblázat) 3

4 3. táblázat: A nonprofit szervezetek száma, összevont hatókör és tevékenységcsoportok szerint, 2003 (Forrás: KSH Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2003) Tevékenységcsoport Egy intézmény, konkrét cél Település, településrész Térségi, regionális Magyarország Több ország, nemzetközi Összesen Környezetvédelem 7,5 40,6 27,8 20,5 3,6 100,0 2. Jelenlegi együttműködések, civilek lehetőségei a partnerségre 3 Baranya megye területén a környezetvédelem érdekében történő civil- állami partnerség és együttműködés a terület- és településfejlesztés különböző szintjein vagy ritka, vagy nem létezik, vagy látszólagos formában van jelen. A környezetvédő szerveztek annak ellenére, hogy sok esetben komoly tevékenységgel, szakmai múlttal rendelkeznek, nem találnak együttműködő partnerre az önkormányzatokban, kistérségekben, megyei szervezetekben és zöld hivatalokban. A két szféra egymás mellett működik és nem kiegészítve egymást. Ugyanakkor egyes településeken mindkét oldal elmondása alapján megkezdődött egyfajta közeledés egymás felé. Baranyában a megyei szint jár élen a példamutatásban, hiszen létrejött a civil stratégia és a kerekasztalok is működnek. A megye rendelkezik civil koncepcióval, amely révén létrejött a Megyei Civil Fórum és a Civil Kerekasztalok, köztük a Baranya Megyei Civil Környezetvédelmi és Területfejlesztési Kerekasztal. A megnevezett szerveződés tevékenysége közé sorolja a természetvédelmet, állatvédelmet, környezetvédelmet, műemlékvédelmet és a területfejlesztést. Feladataik, közé tartozik, hogy véleményezik a civil szférát érintő kérdéseket, javaslatokat tehetnek a Közgyűlés illetve a bizottságok munkaterveire. Tagjai az egész megye területéről jelentkeztek és közel 40 szervezet tartozik közéjük. A szervezetek kétharmada pécsi bejegyzésű. A megye városai közül Pécsvárad és Sásd nem képviselteti magát civil kezdeményezéssel, a szervezetek 13%-a községi.(baranya Megyei Önkormányzat Civil Stratégiája) A Baranya Megyei Civil Környezetvédelmi és Területfejlesztési Kerekasztallal való együttműködést a megye a következő feladatokban látja: -környezeti, természeti értékek megóvása, környezettudatos megyei arculat kialakítása, -a megyei környezetvédelmi program végrehajtása, a hulladékgazdálkodás, a levegőminőség és a szennyvízkezelés javítása, -Garé-Szalánta-Bosta körzetében tárolt veszélyes hulladékok, valamint az uránérc- és szénbányászat következtében hátrahagyott környezetkárosítások felszámolásának gyors, hatékony és eredményes megoldása, -a Térségfejlesztési Alap fenntartása, a települések sikeres pályázati esélyeinek növelése. Új lehetőséget nyújt a partnerség elmélyítésére a 258/2004. Kormányrendelet, amely elfogadásával megnyílt az alkalom a régióban működő civil szervezetek részére - akik területfejlesztéssel foglalkoznak, nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdenek - hogy részt vegyenek a különböző területi szinteken működő fejlesztési tanácsok munkáiban. A Kormányrendelet annak a lehetőségét teremti meg, hogy a civil érdekképviselet hatékonyabban működjön, azaz a civil érdekek megfogalmazásának és kinyilvánításának, az érdekegyeztetésben való részvételnek, valamint az érdekérvényesítés megvalósításának intézményi keretei legyenek. A fórumok munkájában a bejelentkezett és nyilvántartásba vett szervezetek vesznek részt, és ezek a fórumok egy főt delegálhatnak az adott fejlesztési tanácsba. A Civil Fórum célja, hogy a civilek számára társadalmi részvételt biztosítson a területfejlesztést kérdések megvitatásánál és döntések meghozatalánál. A Civil Fórumokban 3 Az alcímhez tarozó fejezet A terület-és településfejlesztés önkormányzati kérdései társadalom földrajzi megközelítésben című kutatás felhasználásával készült. OTKA nyilvántartási szám

5 regisztrált szervezetek jogosultak javaslatokat és kezdeményezéseket tenni, amely az egyes programok, tervek és koncepciók tematikai összeállítására vonatkozik. A szervezetek döntéselőkésztésben és döntésben való részvételi joggal rendelkeznek, amelynek értelmében teljes jogú tagként vesznek részt a fejlesztési tanács döntés-előkészítésben, véleményezhetik a területfejlesztési stratégiákat és programokat, valamint biztosítják a civilek közötti információ áramoltatást is. (Nagy 2005) A MTA Politikai Tudományok Intézetének kutatása alapján elmondható, hogy a szervezetek tisztában vannak az együttműködés lehetőségével, amit a törvény biztosít számukra, azonban nagyon kevesen élnek vele, főleg igaz ez a környezetvédelemmel foglalkozó szervezetekre. (Kovách 2005) A vizsgálat részletesen tárgyalja a Kistérségi Területfejlesztési Tanácsokhoz bejelentkezett szervezetek alakulását. (4.táblázat) A kistérségi tanácsok iránt a baranyai szervezetek érdeklődése nagyon alacsony szintet mutat (1-2%), országosan a regisztrált szervezetek aránya is hasonló, mindössze a kistérségek 17%-ban haladja meg az öt százalékot a bejegyzett szervezetek aránya. Ennek oka abban keresendő, hogy a szervezetek jelentős része szabadidő, sport és oktatási ügyekkel foglalkozik, amely magyarázatot adhat az alacsony regisztrációra. A területfejlesztéssel foglalkozó szervezetek távolmaradását magyarázhatja az a tény, hogy arányuk a kisfalvas térségekben magasabb, a tapasztalatok azt mutatják, hogy hozzájuk az információ nehezen ér el, érdekeiket kevésbé képesek érvényesíteni. (Kovách 2005) 4. táblázat: A Kistérségi területfejlesztési tanácsokba regisztrált szervezetek száma Baranya megyében, kistérségi felbontásban, 2005 (Forrás: Kovách I.(2005): A civil szervezetek és a területfejlesztési politika. MTA Politikai Tudományok Intézete. Budapest 19.o) Kistérség Regisztráltak száma (db.) A regisztrált civil szervezetek az összes százalékában Komlói 1 1% alatt Mohácsi 4 1-2% Sásdi Nincs adat Sellyei 1 1-2% Siklósi 2 1-2% Szigetvári 1 1% alatt Pécsi 4 1% Pécsváradi 1 1% Szentlőrinci Nincs adat 3. A civil szervezetek megjelenése a környezetfejlesztés terén a kistérségi programokban, stratégiákban Általánosan elmondható, hogy a civilek szerepvállalására támaszkodás nem jellemző, egyes kistérségi stratégiában a környezetfejlesztés terén a célcsoportok között ritkán, de szerepelnek a civil vagy nonprofit szervezetek is. A kistérségi stratégiákban szerepel a partnerségre való törekvés, így globálisan minden téren megjelenhetnek a civil szervezetek, de konkrét feladatokat ritkán kapnak. A megyén belül a környezetvédelmet érintő kistérségi stratégiákban példaértékűek a Pécsi kistérség elképzelései, amelyek a hatékony együttműködés mellett foglalnak állást. A többi kistérség stratégiájában is megjelennek a civil szervezetek, de elsősorban a kultúra és a hagyományőrzés terén. A kistérségekben a környezetfejlesztés terén nem kapnak kimondott feladatot a civilek, csak az érintőleges témákban, mint a helyi identitástudat erősítése, a térségi együttműködések kialakítása, a 5

6 közéleti szerepvállalás, a civil szféra megerősítése, a humánerőforrás fejlesztése, a bűnmegelőzés, az épített környezet védelme, a közösségfejlesztés, a turizmusfejlesztés. A Pécsi kistérség fejlesztési stratégiájában a pécsi fejlesztési pólusra támaszkodva a versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása terén a különböző egészségügyi, valamint környezetvédelmi és kulturális tevékenységgel foglalkozó nonprofit, illetve profitorientált szervezetek, intézmények is szerepet kapnak. A feladatuk a rendelkezésre álló erőforrásokhoz mérten egy környezeti szempontból kedvező gazdasági állapot elérése. Az eredmények ilyen tevékenységek folytatása esetén lassabban mutatkoznak, de hosszabb ideig tartanak: egyrészt szemléletváltás következik be a lakosság körében, a környezettudatos nevelés, illetve a környezet állapotához fűződő attitűdök tekintetében. Az Európai Unió szakágazati politikájának megfelelően cél, hogy a környezetvédelem és az ehhez kapcsolódó szektorok a kistérségben fejlődjenek. Ezen belül a fő cél, hogy Pécs város és a Pécsi kistérség környezeti állapota javuljon, fenntartható legyen. A civil szervezetek így fontos szerepet kapnak a környezettudatos nevelés és a fenntartható fejlődés elveinek terjesztése terén. A kistérség fontosnak tarja a környezetvédelem terén való jobb együttműködés érdekében a civil szervezetek és munkájuk megismerését, valamint a tárgyi infrastruktúrájuk fejlesztését. Stratégiai cél a meglévő környezetvédelemmel kapcsolatos, környezetipari infrastruktúra állapotának megóvása, minőségi fejlesztése. Továbbá a még nem kiépített szolgáltatások (pl. állati hulladék-elhelyezés) fejlesztése. A szemléletformálás terén a nonprofit szervezetek kiemelt szerepet kapnak. (környezettudatos tevékenységek hangsúlyozása, valamint a környezeti ártalmak csökkentése térségi szinten.) Pécs város fejlesztésének stratégiája - Pécs az életminőség Pólusa - három fejlesztendő szakterületet tart fontosnak: az egészségipart, a kulturális ipart, a környezetipart. A környezetipar terén a stratégia a nonprofit szervezeteknek a civil kontroll szerepét, véleményformáló, szervező, összekötő tevékenységét emeli ki és a partnerséget, mint fontos fejlesztési tényezőt. (Pécs az életminőség Pólusa) Pécs Ökováros - Mecsek-Dráva Ökorégió Programban a civil szervezetek a környezetvédelem területén válnak meghatározóvá, mivel a civil szervezetek rendelkeznek a program megvalósításához szükséges társadalmi bázissal. Civil szervezetek feladatai, lehetőségei lehetnek a társadalmi igények megfogalmazása, az információ közösségek irányába való eljuttatása, a lobbytevékenység elősegítése a célok megvalósítása érdekében. 4. Civil-civil kapcsolati hálók Civil szervezetek közötti együttműködésről sok esetben nem beszélhetünk, nagyon kevés az egymással partneri kapcsolatban álló civil szervezet, inkább ellenfeleknek, versenytársaknak tartják egymást (ennek oka a pályázatokért folytatott harcokban rejlik). A környezetvédő civil szervezetek azonban ennél szervezettebbek, vannak regionális és megyei szinten fórumaik, jó a kapcsolatuk a hasonló zöld szervezetekkel. Az interjúk során minden szervezet tudott társzervezetet felmutatni, de ezek a kapcsolatok esetlegesek, hiányzik a tényleges összefogás, civil együttműködés, amely a szervezetek legitimációját és társadalmi bázisát teremti meg a környezetvédelem és természetvédelem terén. Egyes zöld szervezetek között folyik közös pályázás és együttműködés, de ezt alapvetően nem a szervezeti oldal indította el, hanem a szervezetek vezetőinek kapcsolati tőkéje, illetve egy-egy a helyi társadalmat is lázbahozó környezeti probléma.(zengő, Tubes, Bükkösd) Ezek az összefonódások azonban alkalmiak, de jó példát mutatnak a civileknek, erkölcsi megerősödést hoznak. 6

7 A környezetvédelem jelenségeinek és feladatainak sajátossága azonban, hogy sok az ilyen alkalmi jellegű feladat. Általában a sikeres szervezetek fognak össze, egymás tapasztalatait felhasználva. Jellemző az is, hogy gyakran fordul elő gyors választ igénylő helyzet, (pl. Tubes) és szükség van már meglévő szervezet bázisára, nincs idő egy új csoport szerves fejlődésére. 5. Összegzés Baranya megyében a környezetfejlesztő szervezetek száma a nyolcvanas évek közepétől folyamatos gyarapodást mutat, a szektor egészéhez hasonlóan a minőségi fejlődés szakaszában áll. A hazai nonprofit szférától eltérően azonban jobban szervezett, erős társadalmi és kapcsolati hálózattal rendelkezik, érdekérvényesítő képessége jelentős és az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk révén lobbi tevékenysége csak nőtt. A helyi társadalom környezeti- és települési feltételeinek javításához szükséges feladatok ellátására azonban a szervezetek számára megfelelő keretek szükségesek. Ezek közül kiemelendő az elismertség, hogy a környezetfejlesztés terén tevékenykedő intézmények partnerként fogadják el a civil szervezeteket, és ne eszközként kezeljék őket. Kapjanak információt és lehetőséget a környezeti problémák, az oktatás, szemléletformálás terén. Megfelelő anyagi eszközök szükségesek, melyek megszüntetnék az állandó forráshiányt, a pályázatoktól való függést és az így kialakuló ellenségeskedést, a szakember hiányt, az alkalmazottak magas fluktuációját. Mindezek megvalósulása megnyitja az utat a civil szervezetek előtt, hogy bizonyítsák szerepüket a környezetfejlesztés terén. 6. Irodalomjegyzék A Baranya Megyei Önkormányzat Civil Stratégiája 2004, Pécs A határtalan város Európa Kulturális Fővárosa-Pécs 2010 Európa (2005) Centrum Kht., Direkt Kft. Pécs Gyenes Sz. (1999): Együttműködési és szerződéskötési lehetőségek a környezetvédelem, a természetvédelem és a területfejlesztés terén. In: Együttműködési lehetőségek a civil szervezetek és a helyi önkormányzatok között. Dem Net könyvek 3., Hálózat a Demokráciáért Program. pp Jelenléti ív a Baranya Megyei Civil Környezetvédelmi és Területfejlesztési Kerekasztal alakuló ülésére 2004 szept. 21 Kovách I.(2005): A civil szervezetek és a területfejlesztési politika. MTA Politikai Tudományok Intézete. Budapest KSH-Nonprofit szervezetek Magyarországon 1993, 1994, 1995, 1996, 1997, 1998, 1999, 2000, 2003 KSH, Budapest László M. Pirisi G. Bucher E. (2003): Civil szervezetek és településfejlesztés a Dél-Dunántúlon. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Természeti földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Magyar földrajzi Konferencia, Abstract kötete, Szeged, teljes publikáció a CD kiadványban Mészáros G. (1998): Környezetvédelmi célú nonprofit szervezetek. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest Mészáros G. (2002): Településfejlesztési célú nonprofit szervezetek. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest Nagy I. (2005): A területfejlesztésben működő civil szervezetek jogi működési keretei. In: Kovách I.: A civil szervezetek és a területfejlesztési politika. MTA Politikai Tudományok Intézete. Budapest, pp Pécs, az életminőség Pólusa, Stratégia Pécs Város fejlesztésére 2005 Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás Stratégiai Programja, 2005 Pécs Ökováros - Mecsek-Dráva Ökorégió Program,

Bucher Eszter A Dél-dunántúli régió nonprofit szervezetei

Bucher Eszter A Dél-dunántúli régió nonprofit szervezetei Bucher Eszter A Dél-dunántúli régió nonprofit szervezetei Hazánkban a rendszerváltozás óta eltelt két évtized alatt a nonprofit szektor jelentős számbeli gyarapodáson és fejlődésen ment keresztül, de még

Részletesebben

Változó civil társadalom

Változó civil társadalom BUCHER ESZTER BUCHER ESZTER Változó civil társadalom Nonprofit az ezredforduló után Napjainkban a kommunikáció, a gazdaság, a technika, a technológia fejlõdésének köszönhetõen felgyorsult, globalizálódott

Részletesebben

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében TÁMOP-5.5.1.A-10/1-2010-0011 Horizontális célkitűzések megvalósítását elősegítő helyi közösségi kezdeményezések, programok támogatása A projekt

Részletesebben

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Civil Koncepciója Bevezető Magyarország Kormánya stratégiai célként fogalmazta meg az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködésének erősítését. Az

Részletesebben

Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP

Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP-1.3.5-16 Alapvető célok: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) és a referensi hálózat Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tudásmegosztó nap

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) és a referensi hálózat Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tudásmegosztó nap Székesfehérvár 2014. november 27. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) és a referensi hálózat Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tudásmegosztó nap Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referense Az MNVH célja,

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ, MINT FUNKCIONÁLIS RÉGIÓ SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE. Feladat

A BALATON RÉGIÓ, MINT FUNKCIONÁLIS RÉGIÓ SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE. Feladat Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A BALATON RÉGIÓ, MINT FUNKCIONÁLIS RÉGIÓ SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Répássy Helga1 - Szabó Gyöngyi2 - Paulik Mónika3- Salamin Géza4 Feladat A Budapesti Műszaki

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

Nemzeti Klaszter Konferencia

Nemzeti Klaszter Konferencia Nemzeti Klaszter Konferencia 2012. Március 27. Pécs Tartalom DCCA rövid bemutatása Duna Stratégia rövid bemutatása A klasztertevékenységek kapcsolódása a Stratégiához / PA 8/ PA 8 terület projektpéldáinak

Részletesebben

Táblázatok. 1. A nonprofit szervezetek száma és megoszlása településtípus szerint, 2005

Táblázatok. 1. A nonprofit szervezetek száma és megoszlása településtípus szerint, 2005 TÁBLÁK JEGYZÉKE 1. A nonprofit szervezetek és megoszlása településtípus szerint, 2005 2. A nonprofit szervezetek és megoszlása tevékenységcsoportok szerint, 2005 3. A nonprofit szervezetek és megoszlása

Részletesebben

Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten

Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten Dr. Kovács Katalin Pécs MJV Polgármesteri Hivatala Természeti és Emberi Erőforrás Referatúra I. célcsoport: Mélyszegénységben élők és romák I. célcsoport: Mélyszegénységben

Részletesebben

Civil szervezetek, helyi szövetségek Komlón. Dr. Glied Viktor

Civil szervezetek, helyi szövetségek Komlón. Dr. Glied Viktor Civil szervezetek, helyi szövetségek Komlón Dr. Glied Viktor Civil szervezetek szerepe Általánosságban elmondható, hogy megfelelő keretek között a civil szervezetek fontos szerepet játszanak a fejlesztéspolitikában,

Részletesebben

K+F+I befektetési portfólió kialakítása Hajdú-Bihar megyében weboldal segítségével című projekt bemutatása. Lövei Attila projektmenedzser

K+F+I befektetési portfólió kialakítása Hajdú-Bihar megyében weboldal segítségével című projekt bemutatása. Lövei Attila projektmenedzser K+F+I befektetési portfólió kialakítása Hajdú-Bihar megyében weboldal segítségével című projekt bemutatása Lövei Attila projektmenedzser A Hajdú Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. tevékenysége

Részletesebben

Országos KID Egyesület

Országos KID Egyesület Országos KID Egyesület ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Debrecen, 2012. szeptember 27. Az első KID-ek 2002-2005 A KID-típusú programok módszertanát az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal (OFA)

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.

Részletesebben

Foglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, július 8.

Foglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, július 8. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Foglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, 2010. július 8. Előzmények EU tagállamokban kísérleti jelleggel 1997-ben foglalkoztatási paktumok létrehozása

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek AJÁNLAT 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária sgt. 88-90. Telefon/Telefax: 62-444-188 Mobil: 0630-9381-702

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Előterjesztés. - a Közgyűléshez

Előterjesztés. - a Közgyűléshez NYíREGYHÁZA Ügyiratszám: szoc-8266-1/2016. Ügyintéző: Dr. Krizsai Anita Előterjesztés - a Közgyűléshez - "Gyermekeinkért 16" Alapítvány által benyújtani kívánt a "Társadalmi szerepvállalás erősítése a

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája 2013. október 4. Budapest Szepesi András Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája - 1998 Az EU-ban nincs közös erdészeti politika,

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A gazdasági szektor szerepe és lehetősége

A gazdasági szektor szerepe és lehetősége A gazdasági szektor szerepe és lehetősége a Jövőnk forrásai Pécs, december 08. DR. KÉRI ISTVÁN Ha még nem csináltál egy dolgot, akkor háromszor kell megcsinálnod Először: hogy legyőzd a félelmed. (Új Dunántúli

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI

A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI Gaál Zoltán Kőszeg, 2017. január 21. A TRIPLE HELIX MODELL Egyetemek Kutatóintézetek Kormányzat Üzleti szféra A kutatás módszertana Szakirodalmi áttekintés Dokumentum- és tartalomelemzés

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Projektnyitó rendezvény: LHH programok eljárásrendje és megvalósítása

Projektnyitó rendezvény: LHH programok eljárásrendje és megvalósítása Projektnyitó rendezvény: LHH programok eljárásrendje és megvalósítása A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C Bátor Nyírbátor Térségfejlesztési

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Célterület megnevezése Térségi sajátosságokhoz igazodó képzés Térségi sajátosságokhoz igazodó képzés Innovatív ifjúsági programok

Célterület megnevezése Térségi sajátosságokhoz igazodó képzés Térségi sajátosságokhoz igazodó képzés Innovatív ifjúsági programok A Z Ú M V P I R Á N Y Í T Ó H A T Ó S Á G Á N A K 8 /2011 (II.8) S Z Á M Ú K Ö Z L E M É N Y E A 1 2 2 / 2 0 0 9 ( I X. 1 7. ) FVM R E N D E L E T K E R E T É B E N B E N Y Ú J T O T T P Á L Y Á Z A T

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó, elnök MTA RKK NYUTI, Széchenyi

Részletesebben

III. Kárpát-medencei Térségfejlesztési Fórum

III. Kárpát-medencei Térségfejlesztési Fórum III. Kárpát-medencei Térségfejlesztési Fórum 2010. április 16-18. között rendezte meg a III. Kárpát-medencei Térségfejlesztési Fórumot a CESCI, a zentai Ci-Fi Civil Központ segítségével. A találkozónak

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Emberi erőforr források közös k s használata és s fejlesztése se Munkaerő-piaci együttm ttműködési kezdeményez nyezések HU-SK 2008/01/1.6.2/0156

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

RegioLine Nonprofit Kft. 7622 Pécs, Siklósi út 1. kozpont@regioline.org.hu www.regioline.org.hu www.ujszechenyiterv.gov.hu KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA

RegioLine Nonprofit Kft. 7622 Pécs, Siklósi út 1. kozpont@regioline.org.hu www.regioline.org.hu www.ujszechenyiterv.gov.hu KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA Tartalomjegyzék 1 A KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA CÉLJA... 3 2 A KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA CÉLRENDSZERE... 3 3 FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK... 7 4 KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK... 8 5 KOMMUNIKÁCIÓS

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a muzeális intézményekről,

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ PAKTUM-PROGRESS. A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum létrehozása

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ PAKTUM-PROGRESS. A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum létrehozása SAJTÓANYAG PAKTUM-PROGRESS A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum fenntartása című OFA/FP/2007-7249/0027 számú programról Paktum A paktum partnerség, esély a közös információs bázis, közös stratégia kialakítására,

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Innovációs mutatók az új tag- és a tagjelölt országokban, 2003 1 Magyarország innovációs mutatói az új tag, illetve jelölt országok (NAS-13) átlagához képest,

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban

A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban Csizmazia Sándorné szakmai vezető TÁMOP 3.2.2.Dél-dunántúli RHK Garay János Általános Iskola és AMI Záró konferencia a Dél-dunántúli

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

Pályázati adatlap. Baranya megyei civil szervezetek komplex szervezetfejlesztésére. A pályázó neve, székhelye: Regisztrációs szám:

Pályázati adatlap. Baranya megyei civil szervezetek komplex szervezetfejlesztésére. A pályázó neve, székhelye: Regisztrációs szám: Pályázati adatlap Baranya megyei civil szervezetek komplex szervezetfejlesztésére A pályázó neve, székhelye: Regisztrációs szám: (A pályáztató szervezet tölti ki!) Kedvezményezett: Partnerek: 7624 Pécs,

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Szükséges-e a civil összefogás Magyarországon? Dr. Kákai László

Szükséges-e a civil összefogás Magyarországon? Dr. Kákai László Szükséges-e a civil összefogás Magyarországon? Dr. Kákai László A politikai intézmények iránti bizalom (százfokú skálán való értékelés) 1991 1996 2001 2002 2003 Köztársasági elnök 79 66 59 61 58 Alkotmánybíróság

Részletesebben

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS A lokalitás értelmezése és a helyi fejlesztést életre hívó folyamatok Prof.

Részletesebben

Szám: 16-7/2012. K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése szeptember 28-i ülésének jegyzőkönyvéből

Szám: 16-7/2012. K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése szeptember 28-i ülésének jegyzőkönyvéből Szám: 16-7/2012. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2012. szeptember 28-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 44/2012. (IX. 28.) közgyűlési határozata a Tolna megye területfejlesztési

Részletesebben

Magad uram, ha szolgád nincs

Magad uram, ha szolgád nincs Magad uram, ha szolgád nincs Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesület 1998-2015 2015.02.05. Szigetvár és térsége 45 kistelepülés 1 város 26.000 lakos Halmozottan hátrányos helyzet Nincs bejegyzett művelődési

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Az egyetem, az innováció és a társadalmi tőke kapcsolatáról a Pécsi Tudományegyetem példája és a déldunántúli vállalkozások véleménye alapján

Az egyetem, az innováció és a társadalmi tőke kapcsolatáról a Pécsi Tudományegyetem példája és a déldunántúli vállalkozások véleménye alapján Az egyetem, az innováció és a társadalmi tőke kapcsolatáról a Pécsi Tudományegyetem példája és a déldunántúli vállalkozások véleménye alapján SITÁNYI LÁSZLÓ Vállalkozói Innováció a Dunántúlon szakmai konferencia

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

FEJLESZTÉSI PROJEKTGENERÁLÁS- A SZÜKSÉGES ÉS ELÉGSÉGES ELİRETEKINTÉS. Kolozsváry-Kiss Árpád Ügyvezetı REevolutio Kft.

FEJLESZTÉSI PROJEKTGENERÁLÁS- A SZÜKSÉGES ÉS ELÉGSÉGES ELİRETEKINTÉS. Kolozsváry-Kiss Árpád Ügyvezetı REevolutio Kft. FEJLESZTÉSI PROJEKTGENERÁLÁS- A SZÜKSÉGES ÉS ELÉGSÉGES ELİRETEKINTÉS Kolozsváry-Kiss Árpád Ügyvezetı REevolutio Kft. Nemzetközi és Térségi kihívások nemzetközi gazdasági válság hatásai globális pénzügyi

Részletesebben

Környezetvédő Egyesület Érd. www.avarosvedo.hu

Környezetvédő Egyesület Érd. www.avarosvedo.hu Környezetvédő Egyesület Érd www.avarosvedo.hu Küldetési nyilatkozat Az Érdi Környezetvédő Egyesület célja lakóhelyünk, Érd természeti, épített és kulturális értékeinek, megismerése, megismertetése, és

Részletesebben

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság!

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság! Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Fõosztály 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel:72/ 533-800 Ügyiratszám:07-7/182-6/2011. Üi.: Dr.Takácsné Jászberényi Katalin Tárgy: Dél-Dunántúli Önkormányzati

Részletesebben

A Baranya Megyei Önkormányzat Ifjúsági Koncepciója. Feladatterv 2005-2010.

A Baranya Megyei Önkormányzat Ifjúsági Koncepciója. Feladatterv 2005-2010. I. Megyei szintű feladatok A Baranya Megyei Önkormányzat Ifjúsági Koncepciója Feladatterv 2005-2010. 5. számú melléklet Az ifjúsági feladatok elsősorban az ágazati intézményrendszer feladatellátása részeként,

Részletesebben

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület A szervezet célja A Dél-Zalai civil szektor tevékenységének, érdekvédelmének, forrásteremtésének és környezetvédelmi,- karitatív akcióinak koordinálása. Térségfejlesztési

Részletesebben

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET)

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) 2010. május 19. A Győr-Moson-Sopron

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A MUNKANÉLKÜLIEK/ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN Száma: 12 / 2006 Pécs, 2006. szeptember Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M)

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) A pályázatok benyújtása az alábbiak szerint lehetséges: Közösségi környezet kollégiuma esetén: 2015. március 16-ig Mobilitás és alkalmazkodás

Részletesebben