Mitől lehetünk betegek és mitől rövidülhet életünk.

Átírás

1 A szabadgyökök Mitől lehetünk betegek és mitől rövidülhet életünk. A patológiailag emelkedett szabadgyök szint részt vesz több megbetegedés létrejöttében is. Mára már bebizonyították, hogy a szabadgyököknek több mint 1000 betegség kialakulásában része van. Ha a szabadgyökök létrejöttének és pusztulásának egyensúlyában törés keletkezik, oxidációs stressznek nevezett állapot lép fel. Ezen állapot létrejöttének több oka is lehet: létrejöttében elsősorban az életvitel, környezeti hatások és egyéb indokok szerepelnek. A szabadgyökök legtöbbször olyan reakciókat hoznak létre, melyeknek végeredménye a sérült sejt, vagy akár az egész szövet, szerv. A szabadgyökök olyan atomok, molekulák vagy molekularészletek, melyek egy vagy több párosítatlan elektront tartalmaznak, és rövid időre önállóan is életképesek. Lehetnek elektroneutrálisak, valamint anionos (negatív) vagy kationos (pozitív) jellegűek is. A legegyszerűbb gyök a hidrogén atom, mely csak egy elektront tartalmaz, így tehát nem párosított. Ezen kívül ismerünk még több, oxigén, nitrogén illetve egyéb organikus vegyületekből származó szabadgyököt is. A szabadgyökök általában nagyon reaktív anyagok, melyeknek magányos elektront tartalmazó molekulái nagy intenzitással keresnek más molekulákat, ezektől elektronokat szerezhetnek, amelyekkel ezeket oxidálják. Ezért oxidánsoknak nevezzük őket. A szabadgyökökből további, szintén nagyon reaktív metabolitok (anyagcseretermékek) keletkeznek, melyek sokszor reaktívabbak, tehát mérgezőbbek, mint az anyamolekula volt. Az oxigéntől elvont szabadgyökök közé tartoznak a szuperoxidos anionok, röviden csak szuperoxidok és a hydroxiltő. Az oxigén reaktív metabolitjai (anyagcseretermékei), amelyek magukban foglalják a hidrogénperoxid nem gyökmolekuláit, klórsavat (HOCl), egyszerű oxigént (O 2 ) és az ózont (O 3 ). A szabadgyökök nagyon gyorsan reakcióba lépnek a biológiailag fontos szerepet játszó molekulákkal, mint pl. lipidek, proteinek vagy nukleinsavak, és ezeket elsődlegesen károsítják. Ezen reakciók, vagy ezek kölcsönhatása miatt új termékek képződnek, pl. aldehidek, melyek ezután a sejtek másodlagos károsítását okozzák. A szabadgyökök károsíthatják a biológiailag fontos molekulákat, ezzel a sejtek működésképtelenségét vagy akár a szervezet elhalását is okozhatják. A szabadgyökök hatása a biológiai rendszerekben (pozitív vagy negatív) általában az oxigén jelenlététől függ. Ez egyszerre az élet számára elengedhetetlen, hiszen vízzel történő redukciója a szervezetben jelen lévő energiával töltött ATP szintézisének alapja, de másrészt az oxigén a nagyon toxikus reaktív metabolitok forrása lehet. Az oxigén szabadgyökök jelenlétét az élő szervezetben az 50-es években fedezték fel. Az oxigén O 2 formában fordul elő, melynél normális esetben két oxigén atomhoz két elektron csatlakozik. Abban az esetben ha valamilyen oknál fogva válás következik be a pozitív töltésű oxigén atom egyedül marad, a negatív töltésű atomhoz kerül a két elektron ezek ionok és károsítás nélkül kiürülnek.. Azok az oxigén atomok amelyek úgy bomlanak fel, hogy mindkettő számára egy-egy elektron jut, képezik a szervezetben a szabadgyököket. Rövid életűek, leginkább a tűz szikrájához hasonlíthatók. Életük éppolyan rövid, de a tűz szikrájához hasonlóan égetnek. Rövid életük alatt igyekeznek elektronhoz jutni, melyet a sejtek falából szakítanak ki. Ha a megsérült sejteket a macrophagok nem takarítják el, rövidesen a sérült sejtek működésében zavarok keletkeznek, melyek esetenként a rákos sejtek kialakulásához vezethetnek. Egy másodperc alatt több millió oxigén szabad gyök kerülhet a sejtek közé és óriási zavart és kárt okozhatnak. A biológiai mechanizmusok közé, melyekben a szabadgyökök fontos fiziológiai szerepet játszanak, tartozik pl. a fagocitózis vagy a reprodukció. Továbbá több olyan biokémiai reakció, melyek mechanizmusa a szabadgyökök jelenlététől függ, ilyenek pl. a hidroxil-, karboxil- és némely oxidációs reakció, vagy pedig a dezoxiribonukleotidok kialakulása. Az emberi szervezetben a szabadgyökök szigorú ellenőrzés alatt, az előre kijelölt helyeken működnek. A szervezet azon tulajdonsága, ahogyan az oxigén reaktív metabolitjainak autotoxikus hatása ellen védekezik, lenyűgöző. Amennyiben már a szabadgyökök kialakultak, és a szövetek 1

2 sérülését okozták, a sérült molekulák felismerése és a sérülés termékeinek eltávolítása csodálatos. Más részről a természet annyira előrelátó, hogy bizonyos helyeken, a szervezetben lejátszódó egyes reakciókból felszabaduló szabadgyökök toxicitását képes felhasználni az élet érdekében. A szabadgyökök ellenőrizetlen hatásai ellen a szervezet védelmi mechanizmusokat épített be, melyek lehetetlenné teszik a szabadgyökök kialakulását, vagy pedig, ha már kialakultak, ún. antioxidáns rendszerek segítségével csökkentik károsító hatásukat. Amennyiben azonban a szabadgyökök toxicitása elleni védelmi rendszer valamelyik eleme felmondja a szolgálatot, ezek hatása ellenőrizetlen marad, és létrejön a molekulák, sejtek, szervek károsodása, a legvégén pedig a szervezet elhalása. A MATUZALEM működő sejteket! készítményben levő flavonoid komplex képes felismerni a hibásan A szabadgyökök, az oxigén vagy a nitrogén reaktív metabolitjainak negatív hatását nevezzük oxidatív stressznek. A mai álláspont szerint az oxidatív stresszt definiálhatjuk az oxigén vagy a nitrogén reaktív metabolitjainak képződése és pusztulása közötti egyensúly felborulásaként a képződés javára, melyből a potenciális károsítás következik. Az oxidatív stressz alatt tehát a biológiailag fontos molekulák és sejtek károsodnak, mely több megbetegedés kialakulásában szerepet játszik. Az emberi szervezetben az oxidatív stressz következménye, a vas ionok felszabadulásának növekedése mellett, feltehetőleg a CA2+ ionok intracelluláris felszaporodása is. Feltételezhető, hogy ez a megnövekedett koncentráció hozható összefüggésbe a DNS molekulák károsításával, az endonukleázis aktiválása által. Az oxidatív stressz károsító mértéke több faktortól függ. Ez lehet egy károsított molekula típus (protein, lipid, nukleonsav), mechanizmus, amely által a károsítás létrejön, (fentón típusú kémia, gyógyszer vagy xenobiotikum általi indukció, enzimaktivitás, pl. NO-szintézis, xantin-oxidáció stb.) és az oxidatív stressz típusa. A szervezetben létrejött oxidatív stressz több humán megbetegedés létrejöttében vagy fejlődésében szerepet játszhat. Az emberi szervezetben az oxidatív stresszt szabadgyökök és a reaktív metabolizmus is kiválthatják, akár a szervezet belsejében kialakulva, akár a környezet károsító hatásai által, mint pl. dohányzás, gépjárművek kipufogógázai, UV-sugárzás, stb. Az oxidációs folyamatoknak köszönhető a sejtjeink idő előtti öregedése, melynek eredménye, hogy a tudomány és a vallás által is kimutatott lehetőség a 120 éves életkor megélése csak keveseknek adatik meg. Genetikus tudósok vizsgálva az emberiséget rájöttek arra, hogy a nők átlagéletkora miért haladja meg jelentősen a férfiak átlagéletkorát. Ennek egyik oka a terhesség során a magzat születésekor, vagy azt megelőzően az anya szervezetébe ős sejtek jutnak vissza, mely sejteknek az alapvető feladata a szülő nő szervezetének regenerálása. Egyes tudósok szerint e regenerációs folyamatok eredményének tudható be a nőknél a meghosszabbodott élet. Felnőtt embereknél normál képesek! esetében viszont az őssejtek csak korlátozott feladatokra 2

3 Sokan nem is gondolnak rá, hogy akaratunk ellenére milyen hatások érhetik szervezetünket. Mindenre vigyázhatunk, megpróbálhatjuk megkímélni szervezetünket mindenfajta ártalmaktól. De sajnos egyet nem tehetünk. Az oxigént nem nélkülözhetjük, mely egyben az életet és annak végét is jelentheti. Ahhoz, hogy a MATUZALEMMEL kapcsolatos tudnivalókat minél jobban megismerjék, olvassák el az alábbi kis ismertető részt - mely neves szakemberek szerzeményeiből van Az atomfizikában is jártas tudósok komplexen vizsgálják az életet. A kiindulási alapjuk a kvantum fizika és a kvantummechanika, mely a területet és elméletet kutatók szerint a valószínűség alapján működik. Mégpedig úgy, hogy amely eseménynek valószínűsége van az előbb utóbb bekövetkezik. Ilyen az emberi élet is, mely e rendszeren belül keletkezik. Bár korlátok közé van szorítva, a befejezése (halál bekövetkezte) a korlátokon belül bizonytalan, vagyis biztos hogy aki megszületett az meg is hal, csak nem mindegy hogy ez a sajnálatos esemény a lehetőségeken belül milyen intervallumnál következik be. Azok az élő, vagy működő szervezetek, melyek nem esnek időkorlátozás alá a mai tudomány szerint, szintén a kavantum fizika, illetve kvantummechanika törvényei szerint működnek. Az élő szervezetet vizsgálva megállapítható az, hogy szervezetünket, vagyis a létünket elektromos töltések kölcsönös hatása tartja fenn, vagyis a működés egyik feltétele a rendszeren belüli szabad torzítatlan információ áramlás. Szervezetünk minden egyes sejtje elektromos töltéssel rendelkezik, melyek segítségével tarják fenn működésüket és kommunikációjukat. Jó példa erre a neuronok (idegsejtek) működése, melyek az idegrendszer alapvető strukturális és működési egységei. Olyan sejtek, melyek biokémiai reakciók segítségével képesek információt befogadni, feldolgozni és továbbítani más idegsejteknek, izmoknak, mirigyeknek. Az idegsejt alapvető részei a sejttest, mely tartalmazza a sejtmagot és más sejtalkotókat; az axon, mely az információt, mint elektromos potenciál változást továbbítja; a dendritek, melyek (együtt a sejttesttel) a szomszédos neuronok felől érkező információt fogadják (lásd az ábrát). Központi idegrendszerünk mintegy 1 10 milliárd ( ) idegsejtből áll. Ezek mindegyike kb másik idegsejttel van kapcsolatban szinapszisok által. Ha az egyik kapcsolódó idegsejt ingerületbe jön, akkor a fogadó idegsejt dendritjeinek membránjának két oldalán lévő feszültség különbség megváltozik. Ez a változás az axonokon mint akciós potenciál továbbítódik. Az axon végződésekben ezek az akciós potenciálok ingerületátvivő anyagokat szabadítanak fel, melyek a szomszédos idegsejt receptoraihoz kötődve újabb idegsejtek membránján okoznak feszültségváltozást. Jelen tudásunk szerint a központi idegrendszer információfeldolgozásának alapja ezen akciós potenciálok áramlásának frekvenciája és mintázata a neuronok bonyolult hálózatán keresztül. Működésük nem analóg (folyamatos) jellegű, hanem megszakításokból álló ugrások (ingerületek) sokasága. Az idegsejtekben az ingerületátvivő anyag a dopamin, melynek keletkezését és lebontását Vizi E Szilveszter agykutató professzortól idézett leirat mutatja be. 3

4 Vizi E. Szilveszter Egy életem, egy halálom? Az idegvégződésben felgyülemlő dopamint a monoaminooxidáz enzim (MAO) bontja el, a lebomlás közti anyagcseretermékeként azonban oxidatív gyökök is képződnek. Ilyen az erősen reaktív szuperoxid ion (O 2 ), illetve a hidrogénperoxid (H 2 O 2 ), amelyből vas jelenlétében az ugyancsak erősen reaktív hidroxilion (OH) keletkezik. Az oxidatív szabadgyökök megtámadják az idegvégződés sejtmembránját, illetve károsítják a sejt életműködéseihez nélkülözhetetlen fehérjéket, mint pl. az anyagcsere és a sejtlégzés fehérjéit. Az idegvégződés ugyan rendelkezik a szabadgyököket elimináló védekező mechanizmussal, ilyen a szuperoxid aniont hidrogén-peroxiddá, majd végső soron vízzé bontó szuperoxid dizmutáz (SOD) és kataláz enzim; nagyobb mértékű felszaporodásuk így is az idegvégződés pusztulásához vezethet, illetve hozzájárulhat a dopaminerg végződések Parkinson-kórban megfigyelhető sorvadásához. A dopamin hiányában kialakuló Parkinson-kórban a mozgások indítása és kivitelezése szenved zavart, és igen gyakori kísérőjelenség a depresszió. A szabadgyökök károsító hatását a striatum sejttestjeiben L-argininből szintetizálódó gázhalmazállapotú ingerületátvivő anyag, a nitrogén-monoxid (NO) is súlyosbíthatja, amelyből szuperoxid ionok jelenlétében egy másik szabadgyök, az igen toxikus peroxinitrit ion (ONOO) képződik. Ebben az esetben tehát ugyanazon anyag, amely a normál információátvitelhez elengedhetetlenül szükséges, egyben toxikus, a sejtpusztuláshoz vezető folyamatokat is indukálhat. Közismert, hogy környezetünkben a levegő 21 százaléka oxigén, és ennek hiányában az emberi szervezet elpusztul. Azt nagyon kevesen tudják, hogy a túlzott oxigénbevitel is nagyon veszélyes lehet. A felvett oxigén a sejtképzés folyamán vízzé alakul, azonban egy része reaktív származékokat képez.. A kutatások ezek közül általában a szuperoxid és a hidrogén-peroxid tulajdonságait taglalják. Vannak olyan hivatásos reaktív oxigént képző enzimek, amelyek nagy mennyiségben képesek ezt az anyagot előállítani. A reaktív oxigénve-gyületek ugyanakkor nagyon hatásosan tudnak reakcióba lépni más anyagokkal, így például az emberi szervezetben megtalálható DNS-ekkel, fehérjékkel, lipidekkel. Ennek hatására ezek szerkezete és funkciója megváltozik, amit az élő szervezet működésének változása követ. Az Afrikában élő bombardier bogár - magyar nevén pöfögő futrinka - például, ha megtámadják, lassúsága miatt nem menekül, hanem egyszerűen lefújja támadóját. Ez önmagában érdekes védekezési taktika, de az még érdekesebb, hogy amivel lefújja támadóját, az több mint 100 fokos gázelegy. 4

5 A bogár a forró zuhanyt reaktív oxigénekkel állítja elő. Az emberi szervezetben is vannak olyan sejtek, amelyek némileg hasonló mechanizmussal védekeznek a kórokozók ellen. Ezek elsősorban a fehérvérsejtek fagocita típusai, amelyek képesek bekebelezni, majd elpusztítani a veszélyes vírusokat, baktériumokat. Már az ötvenes évek környékén megfigyelték, hogy fagocitózis közben jelentősen fokozódik a sejtek oxigénfogyasztása. Ezt akkoriban azzal magyarázták, hogy a "nagy falat" bekebelezése valószínűleg sok energiát igényel, ezért van szükség az oxigéntöbbletre. Azonban nem erről van szó - Rada Balázs PhD-hallgató kísérletének bemutató ábrájával illusztrálta az indoklást. Ebből kiderül, hogy a fehérvérsejtek oxigénfogyasztása baktérium hozzáadása után jelentősen növekszik. Ennek az a magyarázata, hogy a felvett oxigén reaktív oxigén képzésére fordítódik, s végül ezek károsítják a bekebelezett baktériumot. Azt is tudjuk, hogy a fagocita oxidáz több komponensből áll, s normális esetben csak kórokozó jelenlétében aktiválódik. Bár ez a fehérvérsejt próbálja minél inkább a baktériumra irányítani a reaktív oxigént, valamennyi mégis "kicsorog" a szövetek közé - ezzel magyarázhatók a különböző gyulladásos tünetek. Abban az esetben, ha az aktiválódás kórokozó hiányában történik, ennek súlyos következményei lesznek, hiszen ez a mérgező "fegyvertár" saját szervezete ellen fordul. Bár évek óta ismert volt, hogy a fehérvérsejtek mellett más szövetek is képesek reaktív oxigént termelni, azt nem tudtuk, mely enzimek állnak a háttérben. Az utóbbi négy évben több közlemény jelent meg, amelyek leírták a különböző szervekben - a vastagbélben, a pajzsmirigyben, a vesében, a herében és a nyirokszervekben - lévő reaktív oxigént termelő enzimek jelenlétét. Ezek lényeges hasonlóságot mutattak a fagocita oxidázzal. A reaktív oxigénnek különböző hormonok jelátviteli mechanizmusában is nagyon fontos szerepe van. Amikor például az inzulin a sejtmembránban található receptorához kötődik, a sejtek hidrogénperoxid termelése megnövekszik. Ennek valószínűleg fontos szerepe van az inzulin hatásának erősítésében. Ugyanakkor, ha a reaktív oxigén származékai fölhalmozódnának a szervezetben, súlyos következményekkel számolhatnánk. Szerencsére vannak olyan lebontó enzimek, amelyek több lépcsőben inaktiválják a származékokat, a folyamat végén pedig víz képződik.. Ha a normálistól - a reaktív oxigén egyensúlyától - eltérő állapotba kerül az emberi szervezet, például egy lebontó enzimnek, a szuperoxid-dizmutáznak (SOD) mutációja keletkezik, súlyos idegsejt pusztulás történik. Ennek feltehetőleg az az oka, hogy a reaktív oxigén terhelődése megnő. Összegzésképpen, a reaktív oxigén egyszerre barát és ellenség. Az elvégzett vizsgálati eredmények alapján MATUZALEM mért SOD aktivitása a legrosszabb esetben is több mint 67%, vagyis a szervezetben a nem kívánt reaktív oxigént igen nagy hatásfokkal semlegesíti. 5

6 MATUZALEMRŐL Minden esetben amikor a sejtjeink töltése (+-) egyensúlyi helyzetben van, a sejtek a kijelölt programjuk szerint működnek, vagyis jelen van a közmondás szerinti arany középút. Abban az esetben ha ez a helyzet valamilyen oknál fogva megváltozik a sejtek kibillennek az egyensúlyi helyzetükből és a vele azonos tulajdonságokkal rendelkező sejtekkel együtt egy valamilyen a helyzet súlyosságának megfelelő esetlegesen nem kívánatos reakciót indítanak el. E helyzetet a szervezet jó esetben a védelmi rendszerénél fogva visszaállítja, de sok esetben ez a kísérlet nem sikeres. Az alapkísérletek során MATUZALEM hatóanyagának kiválasztásánál a kiindulási alap egy olyan intelligens molekula csoport létrehozása volt, mely képes a szervezeten belül a rendellenes működés megakadályozására, a már megtörtént esetleges károsodás(ok) hatékony felismerésére és azok részbeni helyreállítási lehetőségeinek megoldására. MATUZALEM -re jellemző tulajdonságok! készítmény aktív összetevőjének kémiai össze-tétele: növényi eredetű flavonoid komplex, elsősorban katekinok, lekoantocyanidinok, cyanidinok, és általánosan 3,5 flavondiol derivátum. Eezek a komplexumok a készít-ményben mono-tól oligomér formákig vannak jelen. A készítmény molekulák össztömege dalton és forgás/grammonként párosí-tatlan elektronnal rendelkeznek. Ezek az ősi molekulák a növényekben fotoszintézis útján keletkeznek és a növényi anyagcsere végtermé- kei. A növényekben folyadék formájában vannak jelen, feladatuk a növényzet külső és belső ártal-maktól való védelme. A Matuzalem tabletták hatóanyag tartalma úgy van meghatározva, hogy fogyasztása során toxikus hatás ne léphessen fel. A beállított töménységi fok alkalmas arra, hogy az említett molekulák a szervezettel intelligens módon kommunikáljanak és a szervezetbe bejutva a szervezettel közösen tervszerű elsőbbségi feladatokat oldjanak meg. Az igen nagyszámú elektronjaik és alapvető tulajdonságaik révén az antioxidánsok kiemelkedő kategóriájába a kifogó kategóriába (scavenger) tartoznak, vagyis a szabadgyök kifogás leghatékonyabb eszközei. A készítmény legnagyobb előnye, hogy a szervezet működéséhez elengedhetetlenül szükséges, a szervezet által előállított L típusú szabadgyököket, nem semlegesítik, valamint elektront nem csak elvenni, hanem hozzáadni is képesek! Mivel a molekulák stabilak, (thermodimakialak vakvágány) bejutva az élő szervezetbe úgy működnek, mintha az anyaszervezetbe lennének, vagyis csinálják a dolgukat, az élő szervezet védelmét! A hatóanyagot a világ minden országára kiterjedő szabadalmi oltalom védi. 6

7 Tehát még egyszer! A leglényegesebb! MATUZALEM szabadalommal védett, egyedülálló flavonoid komplexum, amely tudományosan is ellenőrzött kiemelkedő hatással rendelkezik! Tudományos kísérletek és vizsgálatok során mérésekkel bizonyították a MATUZALEM oldatban alkalmazott molekulák védelmi és kiemelkedő antioxidáns hatását. Képesek megvédeni a sejtmagban lévő DNS-t, megakadályozva annak degenerálódását, valamint szabad elektronjaik (forgás/grammonként ) és igen kis molekula tömegük (5000 Dalton) révén képesek helyreállítani a sejtek és azok alkotóelemeinek elektromos potenciálját, vagyis az egyensúlyi helyzetet, az arany középutat, a helyes működést! A degenerálódott, mutálódott sejtek esetén az inhibició (gátlás) mértéke %. A vizsgálatok alapján, az egyik leghatékonyabb antioxidánsként ismert E vitamin vízben oldódó változatához képest (trolox) a MATUZALEM hatóanyaga annak 10,5 szerese. A SOD hoz (superoxid dizmutáz enzim) viszonyított aktivitása a legrosszabb mért eredmény szerint is több mint 67%. További kiemelkedő tulajdonsága, hogy a szervezet működéséhez elengedhetetlenül szükséges, a szervezet által termelt L típusú szabadgyököket nem semlegesíti, valamint elektront nem csak megkötni, hanem visszapótolni is képes. A termék 2009 áprilisában WIPO díjat kapott! MATUZALEM ősmolekuláinak működése a szervezetben! Az alkalmazott technológia révén a MATUZALEM tablettákban levő ősi molekulák eredeti állapotukban vannak jelen. Ez azt jelenti, hogy a fermentációs (feltáró) folyamat végeredményeként kinyert molekulák nem billennek ki egyensúlyi helyzetükből és az elektromos töltésük egyensúlyban van. Ennek eredményeként az emberi szervezetben bejuttatva úgy viselkednek mintha az anyaszervezetben lennének, vagyis teszik az eredeti dolgukat, a rendcsinálást. A MATUZALEM fogyasztása során a szervezetbe jutó, a szervezet sejtjeivel intelligens módon kommunikáló ősi molekulák elsőbbségi sorrendben rendezik a sejtek egyensúlyi helyzetének visszaállítását, valamint jelentős mértékben gátolják a degenerálódott, mutálódott sejtek szaporodását. Kis molekula tömegük révén szabadon átjutnak a sejtek citoplazmáján és az egyensúlyukból kibillentett sejteket, illetve azok alkotóelemeit a szabad elektronjaik révén egyensúlyi helyzetbe hozzák, vagyis visszaállítják az arany középutat, melynek eredményeként helyreáll a sejtek működése és a sejtek közötti információ áramlás. Igen nagy számú szabad elektronjaik révén kifogják és vagy befogják a szervezetben jelenlévő szabad gyökkel rendelkező káros atomokat, molekula részeket, molekulákat. Az egyensúlyi helyzet rendezése során képesek az elektronjaik leadásra is. Tehát a sejtek esetében elektront nem csak elvenni, hanem hozzáadni is képesek, valamint az alkalmazott gyógyszerek hatásfokát kiemeli és azok mellékhatásait nagy mértékben csökkenti.. A tabletták összetételei a dobozok hátlapján olvashatók. Amennyiben valamelyik összetevőjére érzékeny ne alkalmazza! A MATUZALEM készítményt más antioxidáns készítményektől, mind az alkalmazott technológiában, mind pedig beltartalmi értékében és hatásfokban jelentősen eltér. Pl.:nem kell katalizátorként C-vitamint, vagy más vitaminokat szedni. 7

8 A készítmény a nevét az állatkísérletek során elért eredmények után kapta. Az élő szervezetben történő kísérletek során a kísérletben alkalmazott, illetve résztvevő állatok normális életciklusa általában nem haladja meg az egy évet. A MATUZÁLEM oldattal kezelt állatok a 14 hónap után is jól érezték magukat és a kutatók nagy meglepetésére két éves kort is megérték. Életvitalitásuk oly aktív volt, hogy gondozójuk védő eszköz nélkül nem mert benyúlni ketrecükbe. A kísérleti állatok meghosszabodott életkora adta azt az ötletet, hogy az oldat neve legyen MATUZALEM. A MATUZALEM bibliai név és az ószövetségben leírtak alapján úgy tudjuk, hogy a földi életben Ö volt a leghosszabb életű ember. A leírások szerint 969 évet élt. A tablettákban levő molekulák a már említett tulajdonságuknál fogva jelentős védelmet nyújtanak sejtjeinknek és bizonyítottan védik az említett degenerációs hatásoktól azokat. A Szlovák Orvostudományi Egyetemen végzett kutatások és vizsgálatok során mérésekkel bizonyították a MATUZALEM oldatban alkalmazott molekulák védelmi hatását, valamint kiemelkedő antioxidáns hatásukat, melyre döntően a kifogó kategória jellemző. Képesek megvédeni a sejtmagban levő DNS-t, megakadályozva annak degenerálódását, valamint szabad elektronjaik révén képesek helyreállítani a sejtek és azok molekuláinak elektromos töltését, vagyis az egyensúlyi helyzetet. Az eddig leghatékonyabb antioxidánsként ismert E vitaminhoz képest a MATUZALEM hatóanyaga az E vitamin 10,5 szerese. E tulajdonságai révén a MATUZALEM -et fogyasztó beteg és egészséges emberek jelentős változásokon mentek át. Javult az életminőségük és több esetben kiirt műtétek maradtak el a MATUZALEM okozta jótékony hatások miatt. Egyes esetekben bizonyíthatóan - az érintett egyének írásos nyilatkozata alapján - a legjobban rettegett kór következményei is megelőzhetők voltak. Sok esetben olyan egészségügyi probléma került végleges megoldásra, melyre eddig nem hatott a hagyományos terápia. Ennek ellenére a MATUZALEM nem helyettesítheti az orvosok által felírt gyógyszereket. A készítmény fenti tulajdonságainál fogva kiemeli az alkalmazott gyógyszerek gyógyító hatását és bizonyos mértékig képes meggátolni azok nem kívánt mellékhatásait. Az egyéni beszámolók egyes részei a alatt elolvashatók, letölthetők. 8